A SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A jelen Xxxxxxxxxx hatálya kiterjed a doktori képzésre, a doktori képzésben és fokozatszerzésben részt vevő hallgatókra, oktatókra, kutatókra, egyéb közreműködőkre, továbbá a tiszteletbeli doktori cím odaítélésére, a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására, valamint a kitüntetéses doktorrá avatásra.

A Semmelweis Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) által elfogadott tudományterületeken – orvostudomány, társadalomtudomány és természettudomány - szervezett doktori képzést folytat, és ennek keretében vagy egyéni felkészüléssel legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot ítél oda. Ezzel az Egyetem elismeri és tanúsítja, hogy a doktori fokozattal rendelkező személy alkalmas önálló kutatómunkára, egy adott tudományág/tudományterület/kutatási terület magas színvonalú, új eredményekkel gazdagító művelésére.

A doktori képzés és fokozatszerzés egészét érintő, vagy arra jelentős befolyást gyakorló egyetemi döntések előtt az Egyetemi Doktori Xxxxxxxx vagy annak elnökét meg kell hallgatni.

1. A doktori képzés

1. § [A doktori képzés]

A doktori képzés célja minőségi, nemzetközi mércével is rendkívül kompetens szakemberek képzése, akik rendelkeznek elsőrangú tudományos teljesítmény eléréséhez szükséges tudással és tapasztalattal, és erről doktori értekezésükben, ill. védésük során bizonyságot adnak.

2. § [A doktori képzés formái]

(1) A képzés alatt álló hallgató (doktorandusz) lehet

a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott (nappali tagozat),

b) önköltséges (nappali vagy levelező tagozat), valamint

c) egyéb ösztöndíjjal támogatott, aki önköltség fizetésére köteles.

(2) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki egyéni felkészülőként készül fel a fokozatszerzésre. Aki a fokozatszerzésre egyénileg készül fel, az a képzési és kutatási szakaszban nem vesz részt, a doktori képzésbe a komplex vizsga teljesítésével kapcsolódik be, de a felvétel és a doktori képzés követelményeit teljesíteni köteles. Az egyéni felkészülő a fokozatszerzési eljárásban történő részvételért önköltség fizetésére köteles, amelynek mértéke megegyezik az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók által fizetett önköltség mértékével.

3. § [Felvétel doktori képzésre]

(1) Az EDT a szervezett képzésre a felvétel feltételeit évente hirdeti meg az Oktatási Hivatal által szerkesztett hivatalos felvételi tájékoztatóban, a doktori képzés honlapján.

(2) Doktori képzésre egyetemi diplomával (a ciklusokra osztott képzésben mesterfokozattal) rendelkezők, továbbá az orvosképzés, fogorvosképzés, gyógyszerészképzés, valamint egyéb, mesterszintű képzések utolsó évfolyamára beiratkozott, és tanulmányaik alapján nem több mint 6 hónappal a diploma/ várható megszerzése előtt álló hallgatók jelentkezhetnek. Sikeres felvételi beszélgetés esetén is csak a képzésre feljogosító diploma megszerzése után lehet beiratkozni a Doktori Iskolába. Az Nftv. 53. § (3) bekezdés alapján 2022. január 1-től a doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek.

(3) A doktori képzésre történő jelentkezés lehetőségéről, feltételeiről, módjáról, valamint a felvételi eljárási díjról az EDT dönt és a Doktori Hivatal hirdeti meg (III.3.-5. melléklet). Az eljárási díj mértéke jelentkezésenként nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértéket

(4) A felvételhez az aktuálisan meghirdethető témavezetőket/témákat a DI Tanácsa küldi el – április első péntekéig – az EDT elnökéhez.

(5) A felvételire a felvételi felhívásban megadott információk alapján lehet jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges tájékoztatás a doktori képzés honlapján érhető el. A jelentkezők listáját és anyagát a Doktori Hivatal a felvételre történő jelentkezés határideje utáni 5. munkanap végéig elküldi a DI vezetőjének.

(6) Egy felvételi periódusban csak egy DI-be lehet jelentkezni, egy meghirdetett témavezető és téma megjelölésével. Ha a jelentkező az első félévben nem kíván témavezetőt és témát választani, akkor az első félévben a DI vezetője lesz a hallgató témavezetője. A második félévre csak a DI által jóváhagyott témavezető és téma megjelölésével lehet beiratkozni.

(7) A felvételi beszélgetést – beleértve a jelentkezők értesítését – a DI vezetője a DI Tanácsa tagjaival és a programvezetőkkel együtt szervezi meg. A bizottság minimum 3 főből áll. A bizottság értékeli a jelentkezők teljesítményét, és ez alapján rangsorolja őket. A felvételi beszélgetésről jegyzőkönyv készül, amelyet a felvételre javasoltak rangsorolt névsorával és az elutasított jelentkezők névsorával és felvételi pontszámaival együtt a DI vezetője megküldi a Doktori Xxxxxxxxx az EDT elnöke részére a felvételi beszélgetést követő 3 napon belül. A felvételre javasoltak esetében a

rangsorolt névsor a támogatás sorrendjét jelenti. A jegyzőkönyvet a felvételi bizottság minden tagjának alá kell írnia.

(8) A felvételi során az értékelés alapja a jelentkező (a) korábbi eredményei, valamint (b) a felvételi beszélgetés során észlelt tudás és alkalmasság. Előnyt jelentenek: tudományos munkában szerzett tapasztalat, előadások, közlemények, jó kutatási munkaterv, a szakmai munkához szükséges idegen nyelv magas szintű ismerete, kiemelkedő tanulmányi eredmény.

(9) A felvétel minimális feltételei:

a) egy idegen nyelvből legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű más bizonyítvány. Az idegen nyelvű képzésre jelentkezők számára követelmény a képzés és kutatás eredményes végzéséhez szükséges szintű angol nyelvtudás. Az angol nyelvtudást a felvételi vizsgabizottság értékeli és annak megfelelő szintjéről véleményt nyilvánít.

b) jelentkezési díj befizetése.

(10) Az egyes DI-k felvételi bizottságainak javaslata (rangsor) alapján a felvételi döntéseket az EDT hozza meg a jelentkezők teljesítménye (rangsor) és a felvehető létszám, valamint a megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével. A rangsortól való eltérést az EDT-nek indokolnia kell. Esetenként pótfelvételi hirdethető. A döntés ellen jogorvoslati kérelem az Egyetem Felülbírálati Bizottságához nyújtható be a Szervezeti és Működési Szabályzat III.7. részét képező jogorvoslati rendben meghatározottak szerint.

(11) A doktori képzésre rendelkezésre álló magyar állami ösztöndíjas keretszám és az önköltséges hallgatói keret DI-k közötti szétosztásáról az EDT dönt a DI korábbi tudományos képzési teljesítményének figyelembe vételével.

(12) Az Egyetem önköltséges képzésre is felvehet doktoranduszokat, akiknek a jelentkezését a többiekkel azonos követelmények alapján bírálja el.

(13) A felvételi döntéseket a hallgatóval írásban közölni kell.

(14) A hallgatói helyek betöltése kizárólag az EDI által központilag meghirdetett felvételi vizsgán történő eredményes szereplés útján lehetséges. Évente két alkalommal kerül sor a felvételi vizsgára.

(15) A keresztféléves felvétel lehetőségét a doktori képzés honlapján kell meghirdetni. A felvételi beszélgetés, a felvétellel kapcsolatos döntés után a hallgató az adott tanév második félévében kezdi meg tanulmányait. A felvétellel kapcsolatos tennivalók megegyeznek az általános felvételi eljárás során követett gyakorlattal.

(16) Azok számára, akik a hivatalosan meghirdetett felvételi vizsgán igazolható okból (pl. betegség, külföldi tartózkodás) nem tudnak megjelenni, a DI – a Felvételi tájékoztatóban meghatározottak szerint – külön felvételi vizsgát szervezhet. Ennek eredménye akkor fogadható el, és a jelentkező személye a magyar állami ösztöndíjas felvételi helyek elosztása alkalmával akkor vehető figyelembe, ha a pótfelvételire a felvételi helyek elosztása tárgyában összehívott Egyetemi Doktori Tanácsülés előtt kerül sor, és a felvételi pontszámok a döntés során az EDT rendelkezésére állnak.

(17) A korábbi években szerzett felvételi pontszámokkal három éven belül újabb felvételi vizsga nélkül is lehet jelentkezni. Ebben az esetben a régi pontszámokat az aktuális évben kialakult felvételi rangsor szerint kell figyelembe venni.

(18) Ha a magyar állami ösztöndíjas helyre felvett hallgató még a beiratkozás előtt megváltoztatja szándékát és nem iratkozik be, az így felszabaduló helyet a DI felvételi rangsorának soron következő jelentkezőjének kell felajánlani – feltéve, hogy elérte a minimálisan megkövetelt pontszámot.

(19) Magyar állami ösztöndíjas helyek évközi és a képzés folyamán bekövetkező lemondása – a hallgatói jogviszony megszűnése – esetén a Doktori Xxxxxx elsősorban saját önköltséges hallgatóival töltheti be a felszabaduló helyeket. Kivételes esetben sikeres felvételi vizsgát tett, de helyhiány miatt elutasított jelentkezők közül is lehet választani a felvételi rangsor, az elért pontszám figyelembevételével. Olyan személy, aki az ösztöndíjas hallgatók számára meghirdetett felvételi vizsgán nem vett részt vagy azon nem érte el az adott évben meghatározott minimális pontszámot, magyar állami ösztöndíjas képzésben nem vehet részt.

(20) A DI a fenti szempontoknak megfelelő személlyel a magyar állami ösztöndíjas hely felszabadulását követő két hónapon belül töltheti be a megüresedett helyet. Ha ezen határidőn belül nem tesz javaslatot alkalmas személyre, az ösztöndíjas hely feletti jogosultság az Egyetemi Doktori Tanács elnökére száll vissza, aki a többi Doktori Xxxxxx igényeinek figyelembevételével dönt.

(21) A magyar állami ösztöndíjas helyek éves elosztása során az év közben felszabaduló és újra kiosztott helyek száma és az ebből fakadó egyenlőtlenségek nem vehetők figyelembe, vagyis a pályaelhagyók miatt a soron következő években a DI nem támaszthat igényt kompenzációs hallgatói helyekre.

(22) A felvétel után – a beiratkozás előtt – az Egyetem, a hallgató és a témavezető között írásbeli megállapodás készül a képzés teljes idejére vonatkozóan. A megállapodás tartalmazza, hogy a doktorandusz teljesíti a kutatási terv megvalósításához szükséges feladatait, a témavezető pedig vállalja a doktorandusz munkájának irányítását.

4. § [A doktori képzés felépítése]

(1) A doktori képzés képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzési idő - ha az Nftv. eltérően nem rendelkezik – nyolc félév, ami a képzés két szakaszának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének, a kutatómunka végzésének, valamint a doktori ösztöndíj folyósításának időtartamát jelenti.

(2) A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni. A komplex vizsga teljesítésére a szükséges kreditpontok megszerzése és a fokozatszerzés publikációs követelményeinek teljesítése esetén, az EDT jóváhagyásával, a harmadik félév végén is lehetőség van.

(3) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató (doktorandusz) a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt.

(4) A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni. Az a doktorandusz, aki tanulmányi kötelezettségeit teljesítette, a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte végbizonyítványt (abszolutórium) szerez, a Doktori Hivatal a hallgató képzésénél a Neptun rendszerben az abszolvált státuszt rögzíti. A szervezett képzésben részt vevő – magyar állami ösztöndíjas, nem állami ösztöndíjas és önköltséges – hallgatóknak a képzési és kutatási, valamint a kutatási és disszertációs szakasz teljesítéséért (kurzusok, kutatómunka) azonos feltételeket kell teljesíteniük a végbizonyítvány (abszolutórium) elnyeréséhez. A feltételeket e Szabályzat tartalmazza.

(5) A szervezett képzés fő formája az előadásokból (és szükség esetén gyakorlatokból) álló kurzus. A kurzusokat a doktori képzés honlapján nyilvánosan meg kell hirdetni, és minden hallgató számára hozzáférhetővé kell tenni. A kurzuson végzett munka mennyisége tanulmányi kreditben mérhető.

(6) A doktorandusznak a komplex vizsgát követően jelen szabályzatban meghatározott időben és módon doktori értekezést kell benyújtania.

5. § [Komplex vizsga]

(1) A komplex vizsga célja a doktorandusz tárgyi tudásának és szakirodalmi ismereteinek („elméleti rész”), valamint tudományos teljesítményének értékelése („disszertációs rész”). Az elméleti részben a doktorandusz két tárgyból/témakörből tesz vizsgát. A főtárgy keretében a hallgató egy szélesebb tudományterületen való tájékozottságáról ad számot, míg a melléktárgy keretében a kutatási területéhez kapcsolódó szűkebb tudományterületről. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is. A komplex vizsga második részében a hallgató előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. Ebben a vizsgarészben meg kell győződni arról is, hogy a

hallgató alaposan ismeri az általa használt metodikákat, és az eredményei értékeléséhez alkalmazott statisztikai módszereket.

(2) Minden Doktori Iskola meghatározza a képzésüket 2020. szeptember 1. után megkezdő hallgatói által választható fő- és melléktárgyakat, azok pontos tananyagát, vizsgatételeit, a felkészüléshez ajánlott szakirodalmat és a tárgy elsajátításához ajánlott kurzusok körét. A kiválasztott fő- és melléktárgyakról a hallgató és témavezetője/konzulense együttesen nyilatkozik a képzés megkezdésekor, ill. egyéni felkészülő hallgatók a jelentkezésükkor. A képzésüket 2020. szeptember 1. előtt megkezdő hallgatók esetében a témavezető/konzulens javaslatára, a programvezető egyetértésével a DI vezetőjének előterjesztésére a VMB elnöke egyénileg határozza meg a komplex vizsga elméleti részének fő- és melléktárgyait, és azok tételsorát a formanyomtatványtárban található űrlapon.

(3) A komplex vizsga a nappali és levelező tagozatos hallgatók esetében a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként szolgál. Az egyéni felkészülők esetében a komplex vizsga a fokozatszerzési eljárásban történő részvétel feltétele.

(4) A komplex vizsga letételére az Egyetemi Doktori Xxxxxx által meghatározott vizsgaidőszakban van lehetőség. A komplex vizsgára külön kell jelentkezni. Az erre irányuló kérelmet (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon) írásban a DI Tanácsa ajánlásával kell benyújtani a Doktori Hivatalban. A jelentkezést az EDT fogadja el, amennyiben jelentkező a doktori képzés követelményeit teljesítette.

(5) A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább 120 kredit, beleértve valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt tanulmányi kredit (16 kredit) megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgatókat, akiknek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

(6) A komplex vizsgára jelentkező az alábbi feltételeknek való megfelelésről írásban nyilatkozatot tesz (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon):

a) nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása,

b) komplex vizsgára való jelentkezését két éven belül nem utasították el vagy két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése,

c) nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt vagy 5 éven belül nem vontak tőle vissza jogerősen korábban odaítélt doktori fokozatot.

(7) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni, a hallgató kérelmére a vizsgát zártan kell megtartani. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság elnöke valamelyik doktori iskola szakmailag illetékes egyetemi tanára, professzor emeritusa, habilitált egyetemi docense vagy habilitált főiskolai tanára vagy

kutatóprofesszora lehet, aki a Semmelweis Egyetemmel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője, de a komplex vizsgán jelen lehet, és a hallgatót előzetesen írásban értékelnie kell.

(8) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét, mindkettő értékelése megfelelt/nem megfelelt minősítéssel történik. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A jegyzőkönyv alapján a Doktori Xxxxxxx a komplex vizsga eredményét a hallgató képzésénél a Neptun rendszerben rögzíti.

(9) Sikertelen vizsga esetén a hallgató az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát. A megismételt vizsgát új összetételű bizottság előtt kell letenni.

6. § [A doktori képzésben megszerezhető kreditek]

(1) A doktoranduszok fokozatszerzés érdekében kifejtett tevékenységét és az előrehaladás mértékét kreditpontokban (tanegységben) kell mérni. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit.

(2) A doktori képzésben az Nftv. értelmében összesen 240 kreditpontot kell összegyűjteni, szemeszterenként legalább 30 kreditpontot, melynek összetételét az EDT határozza meg.

(3) A 240 kreditpontot 8 félév alatt lehet megszerezni. Ez alól az EDT egyéni kérelemre – amennyiben jogszabály engedi – felmentést adhat; ebben az esetben a 240 kredit kevesebb félév alatt is teljesíthető.

(4) A 240 kreditpont megszerzése az abszolutórium kiállításának feltétele. A doktori képzés során tanulmányi, kutatási és oktatási kreditpontokat lehet szerezni.

(5) A félév során szerzett tanulmányi, kutatási és oktatási kreditpontok elismerésére félévenként kizárólag egy alkalommal - a félév lezárása során kerülhet sor. A félév elismerésének feltétele a minimum 30 kredit megszerzése.

7. § [Tanulmányi kredit]

(1) A tanulmányi követelmények mértéke a tanegység (tanulmányi kreditpont). Egy tanulmányi – kurzusok esetében adott – tanegység 14 tanórás előadási és/vagy

gyakorlati anyagával egyenértékű, számon kért és értékelt teljesítmény. A kurzusokat lehet tömbösítve, egy szemeszteren belül, vagy szemesztereket átívelően szervezni. Egy kreditet két 7 órás kurzus elvégzésével is el lehet ismerni. A kreditet abban a szemeszterben kell elismerni, amelyben a vizsgát teljesítették.

(2) A doktori képzésben a tanulmányi kreditpontokat a kurzusként felvett tárgyak sikeres elvégzése után lehet megszerezni. A minősítés háromfokozatú skála („nem felelt meg”, „megfelelt”, „kiválóan megfelelt”) szerint történik. A kreditpontok jóváírásának feltétele a „megfelelt” vagy annál jobb vizsgajegy. Az elérhető kreditpontok számát a kurzus meghirdetésekor vagy a kurzus felvétele előtt közölni kell. A kurzust lezáró vizsgán (vagy más értékelés során) megszerzett érdemjegy (ha „megfelelt” vagy annál jobb) a megszerezhető kreditpontok számát nem befolyásolhatja.

(3) A kurzusok indítását a félév megkezdése előtt – április 30.-ig és november 30-ig – a doktori képzés honlapján letölthető kurzus-bejelentési lapon be kell jelenteni. A DI Tanácsa leadja az OKB-nak az esedékes szemeszter során meghirdetendő kurzusok elnevezését, tematikáját, a hallgatók által megszerzett tudás értékelésének módját és a megszerezhető tanulmányi kreditpontok számát.

(4) Ha a kurzusra történő jelentkezések száma nem éri el a meghirdetésben megadott létszámot, a kurzusvezető eltekinthet a kurzus indításáról. A kurzus elmaradásáról a hallgatókat értesíteni kell.

(5) A doktori iskoláknak 2 éves képzési (kurzus) tervet kell készíteniük, amelyet minden évben frissíteni kell további egy évre. A doktori iskolában képzésüket megkezdő hallgatóknak kettő évre előre lehetőséget kell kapniuk arra, hogy tanulmányaikat megtervezhessék.

(6) Az előzetesen jelentkezett hallgatóknak a beiratkozás/bejelentkezés során a jelentkezéskor megjelölt kurzusokat fel kell venniük a Neptun rendszerben. A felvett kurzust megkezdődésének időpontja után kizárólag az utóvizsgadíj megfizetése mellett lehet törölni. Amelyik hallgatónak négy vagy annál több eredménytelenül (sikeres vizsga nélkül) zárult kurzus szerepel a Neptun rendszerben, annak az abszolutóriumhoz 2 extra kredittel, 16 helyett 18 kreditet kell teljesítenie.

(7) Be kell jelenteni azokat a tanulmányi teljesítményeket (hazai vagy külföldi tanfolyamokon, előadássorozatokon, más egyetemen szervezett kurzusokon való részvétel, stb.), amelyekért a bejelentő tanulmányi kreditpontérték beszámítását kéri. A kérelmet elektronikus formában a Doktori Hivatalba kell eljuttatni. Ebben az esetben szükséges mellékelni a témavezetőjének támogató nyilatkozatát, valamint mindazon a dokumentumokat, amelyek leírják a tanulmányi teljesítményt, bizonyítják a részvételt, a vizsga/számonkérés megtörténtét és eredményét.

(8) A kurzusokat és a megszerezhető tanulmányi kreditet az OKB hagyja jóvá és a kreditbeszámításról a Doktori Xxxxxxx értesíti a hallgatót.. A kurzus hosszától

függetlenül az egy kurzussal elérhető tanulmányi kreditpont száma legfeljebb 4 lehet. Nem egyetem által szervezett kurzuson vagy más tanulmányi eseményen szerzett tanulmányi kreditpont száma legfeljebb 2 lehet. Nyelvtanulási foglalkozással (ideértve a szakmai nyelvi képzést is) tanegységet szerezni nem lehet.

(9) A képzés során a hallgatónak legalább 16 tanulmányi kreditet (tanegység) kell teljesítenie. Ebből legalább 8 tanegységet kötelezően választható tárgyakkal kell megszerezni. A DI Tanácsa további, legfeljebb 8 tanegységig előírhatja, hogy a hallgató mely foglalkozásokon vegyen részt. A többi tanegység az EDT által jóváhagyott bármely kurzus, tanfolyam, előadássorozat elvégzésével is megszerezhető. A tanulmányi kreditpontoknak legalább felét az Egyetem által meghirdetett kurzusokon kell megszerezni.

(10) A hallgató teljesítményét az egyes kurzusokon/foglalkozásokon a meghirdetés szerinti formában – írásos, szóbeli vagy gyakorlati vizsga – értékelni kell. A kurzusvezetőnek a minősítést a szerzett tanulmányi kreditponttal együtt az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben (Neptun) rögzítenie kell.

(11) Vizsga nélkül lehet kredittel értékelni azt a tantermi előadást és/vagy gyakorlatot, amely saját vagy más egyetem tanrendjében szerepel, amennyiben annak elvégzését a hallgató témavezetője előírja, a tantárgy felelőse igazolja a foglalkozásokon megjelenést és azt, hogy vizsga nem volt szervezhető. A hallgató vizsga nélküli foglalkozás látogatásáért 30 óránként legfeljebb 1 kreditet, a teljes képzési idő alatt összesen legfeljebb 2 kreditet kaphat.

(12) Amennyiben ugyanazzal a tematikával kerül meghirdetésre graduális és PhD kurzus, úgy a kurzusvezetőnek egyértelműen meg kell határoznia a graduális és a PhD kurzus teljesítésére vonatkozó tanulmányi- és vizsgakövetelmények közötti különbséget a PhD kurzus adatlapján. Ebben az esetben a doktori képzés megkezdése előtt elvégzett kurzusokért csak akkor adható kreditpont, ha a hallgató a PhD kurzusnak megfelelő vizsgakövetelményeket teljesítette és erről benyújtja a kurzusvezető igazolását

(13) Egy félévben heti egy kontaktóra hallgatásával és sikeres vizsgával 1 (sok egyéni tanulási feladattal, legalább 45 óra ráfordítási igényű kurzusnál 2) kreditpont szerezhető.

(14) A 16 tanulmányi kreditpontot az 1-4. szemeszterekben kell megszerezni, szemeszterenként legalább egy kurzus felvétele kötelező. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azon hallgatókra, akik a 16 tanulmányi kreditet rövidebb időtartam alatt teljesítik. A hallgató számára a DI vezetője meghatározhatja, hogy adott szemeszterben mely kurzusok elvégzése (és a kreditek megszerzése) kötelező.

(15) A felvett, de sikertelenül (kreditpont-szerzés nélkül) elvégzett kurzusok eredménytelennek minősítendők.

(16) A tanulmányi kreditek legfeljebb 25%-át (4 kreditpont) a hallgató más egyetemen is felveheti (áthallgatás). Az ilyen módon szerzett kreditszám meghatározása és a kreditek elismeréséről az OKB dönt. Célszerű, ha a hallgató a félév megkezdése előtt kérelmet nyújt be az áthallgatás engedélyezéséhez, mivel a más egyetemen felvett kurzus csak abban az esetben kreditálható, ha annak anyagát a DI Tanácsa befogadja (elismeri, hogy a hallgató tanulmányaihoz szükséges, és a megszerezhető ismeretanyag nem mutat 25%-nál nagyobb egyezést a hallgató által már elvégzett és kreditált kurzusokénál). Ha az ismeretanyag egyezése legalább 75%-os, akkor azzal a DI által kötelezően előírt kurzus látogatása is kiváltható.

(17) Kivételes esetben elfogadható előzetes és a doktori képzés keretein kívül, de a doktori programba illeszkedő tanulmányi teljesítmény (képzés megkezdése előtt sikeresen teljesített kurzus, rezidensképzés során eredményesen elvégzett tanfolyam, képzésbe előre befogadott és vizsgával elismert konferencia részvétel, stb.) kredittel történő beszámítása is. Az ilyen módon beszámított kreditek és az áthallgatással megszerzett kreditek együttes értéke nem haladhatja meg a 38%-ot (6 kreditpont). Egyetemközi szerződés keretében végzett közös képzés esetében a külföldön elvégzett kurzusokkal általában a tanulmányi kreditek legfeljebb 50%-a szerezhető meg. Ettől csak kivételes esetben az EDT elnök engedélye esetén lehet eltérni. A hallgatók számára – amennyiben felkészültségük szükségessé teszi – a témavezető javaslatára, a programvezető és a DI elnök jóváhagyásával kötelezővé tehető 4 kredit pontnak megfelelő óraszámban alapozó, felzárkóztató kurzusok elvégzése tanulmányaik első másfél éve alatt. A felzárkóztató kurzusok pontszáma nem számítható be a kötelező 16 tanulmányi kredit pontba.

8. § [Kutatási kredit]

(1) A kutatási krediteket a hallgató felügyelet mellett végzett kutatómunkával szerezheti meg. A kreditek teljesítését a kutatási terv figyelembevételével a Neptun rendszerben a témavezető három- vagy öt fokozatú skála szerint értékeli és igazolja. Az adott félévben a kutatási kreditek indokolt (lehetséges) számát a két másik kreditszerzés alapján (30-ra történő kiegészítéssel) kell számolni. A komplex vizsga sikeres teljesítését követő félévekben a hallgatóknak a 30 kreditértékű Kutatási kurzust kell felvenni.

(2) A témavezető az adott szemeszterben akkor tagadhatja meg a tanulmányi és oktatási kreditek 30-ra történő kiegészítését, ha az adott szemeszter kezdetét követő 60 napon belül a doktorandusznak, a programvezetőnek és a DI vezetőjének írásban jelezte a doktoranduszi kutatómunka hiányosságait és a doktorandusz ezt követően sem tesz eleget a kutatási követelményeknek. A döntésről az EDT határozatot hoz. A kutatási kreditek megtagadása esetén a hallgató felülvizsgálati kérelmet nyújthat be Felülbírálati Bizottsághoz. A felülvizsgálati kérelem hiányában, vagy annak elutasítása esetén a hallgató hallgatói jogviszonya az adott szemeszter végén az Nftv.

59. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében megszűnik. A megszerzett tanulmányi és oktatási krediteket a témavezető vagy kiegészíti 30-ra, vagy egyetlen kutatási

kreditpontot sem ad meg. Adott félévre vonatkoztatva tehát a „minden vagy semmi törvénye” érvényesül, és nincs mód arra, hogy valaki a kutatási krediteknek mindössze egy részét szerezze meg.

9. § [Oktatási kredit]

(1) A doktorandusz oktató munkájával szerezhet oktatási krediteket. A doktorandusz szakmai fejlődése szempontjából a józan mértékű oktatási feladat (önállóan vagy tapasztalt oktatóval együtt vezetett gyakorlat, szeminárium) hasznos. A doktorandusz által megtartható órák száma átlagosan nem haladhatja meg a heti 6 kontakt órát. Egy kontaktóra/hét oktatási tevékenységgel számolva 1 oktatási kredit szerezhető, vagyis szemeszterenként maximális oktatási teljesítmény esetén legfeljebb 6 kredit gyűjthető. Az oktatási kreditek száma a teljes képzési ciklus alatt nem lehet több 45-nél. A teljesítés igazolója a tanszékvezető (programvezető vagy DI vezető).

(2) Az oktatásra a hallgatóval minden szemeszter elején doktorandusz-szerződést kell kötni. Az illetékes tanszékvezető által igazolt munka ideje - egy tanulmányi félév átlagában - nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő 33 százalékát. A szerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege, a teljes munkaidő 33 százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) 33 százaléka, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

(3) Az oktatási munka kreditálása nem helyettesítheti a jogszabály szerint kötelező oktatói óradíj megfizetését. A hallgató munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

10. § [A félév lezárása, a szüneteltetés]

(1) A félév végén a kurzusok sikeres elvégzését a vizsgáztatók/kurzusvezetők, a kutatási feladatok elvégzését a témavezetők igazolják. Az elvégzett kurzusok eredményét a kurzusvezetők és a kutatási feladat teljesítését a témavezetők a Neptun rendszerben rögzítik. E nélkül a félév nem zárható le. A hallgató és a képzésért felelős vezetők döntésével szembeni jogorvoslat elbírálása a Felülbírálati Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) Az abszolutórium megszerzése csak aktív félévben történhet.

(3) A doktori képzés feltételeinek teljesítése szükséges a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez.

(4) Megkezdett félévet csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a szeptember 1. és január

31. vagy február 1. és augusztus 31. közötti időszakban a hallgatói jogviszony folyamatosan fennáll, és a hallgató teljesíti a kutatási feltételeket, amelyeket a

kreditrendszerben a kutatási kreditek megszerzése, egyébként a félév témavezető általi elismerése jelent.

(5) A több intézmény által szervezett DI-ban a hallgató kutatási feladatait a témavezető intézményének szervezeti egységében – annak munkajogi és más előírásai szerint – teljesíti. Ez esetben a Doktori Xxxxxxx az állami hozzájárulást számla ellenében oda utalja át, ahol a hallgató kutatómunkáját végzi.

11. § [Hallgatói juttatások, költségtérítés, önköltség]

(1) A doktorandusz legfeljebb 48 hónapig részesülhet magyar állami ösztöndíjban. Az ösztöndíj összege képzési és kutatási, valamint a kutatási és disszertációs szakaszban eltérő, összegét a mindenkor hatályos Nftv. határozza meg.

(2) Az önköltséges hallgató önköltségének mértékét az EDT határozza meg a DÖK egyetértésével.

(3) Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató önköltség fizetésének támogatásával kapcsolatban megállapodás köthető a hallgató, a témavezetője, valamint munkáltatóik között. A megállapodás alapján a hallgató vállalja, hogy eleget tesz tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek, teljesíti feladatait, a témavezető pedig vállalja, hogy a hallgató munkáját irányítja, valamint a képzés során a mindenkori féléves önköltségnek a megállapodásban meghatározott összegének rendelkezésre állását a képzéshez szükséges tárgyi és kutatási feltételek formájában biztosítja. Amennyiben a hallgató képzési kötelezettségeinek nem tesz eleget, a nyújtott támogatás összegét megtéríteni köteles.

(4) Az egyéni felkészülő a képzésben való részvételért önköltség fizetésére köteles, amelynek mértéke megegyezik az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók által fizetett önköltség mértékével. Az egyéni felkészülővel az önköltség megfizetésének támogatására a (3) bekezdésben foglalt megállapodás köthető.

(5) Az Egyetemi Doktori Tanács elnöke pályázatot írhat ki az önköltséges képzésre felvételt nyert doktorandusz jelöltek önköltség fizetési kötelezettségének támogatására.

(6) Nem fizet önköltséget az a hallgató, akinek ezt a mentességét jogszabály vagy nemzetközi megállapodás határozza meg. A nem magyar állampolgárságú hallgatók önköltségét a DI Tanácsának javaslata alapján az EDT állapítja meg.

(7) Az önköltség befizetése tanulmányi félévenként - a beiratkozás és bejelentkezés feltételeként - egy összegben történik.

(8) A hallgató megfelelő igazolásokkal alátámasztott kérelmére (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon) az EDT DI véleménye

alapján kialakított javaslata alapján a rektor – a hallgató szociális helyzetére tekintettel

- fizetési haladékot vagy részletfizetést engedélyezhet adott félévre vonatkozó önköltség befizetése tekintetében.

(9) A doktori képzésben részt vevő azon hallgatónak, aki önköltség befizetési kötelezettségének nem tesz eleget és fizetési haladékot, részletfizetési kedvezményt nem kapott, nem lehet az aktuális tanulmányi félévben aktív státusza.

(10) A doktori képzés önköltségből és egyéb befizetett díjakból származó a bevételek elosztásáról, felhasználásáról az EDT dönt. A doktori képzés és fokozatszerzés eljárási díjait, valamint a tiszteletdíjakat jelen Szabályzat III.3.-5. számú melléklete tartalmazza.

(11) A doktoranduszok a Doktori Hivatalon keresztül biztosított tankönyv- és jegyzettámogatási normatívát tan- és szakkönyvek vásárlására fordíthatják. Ezen kívül évente több alkalommal pályázhatnak tudományos rendezvényen történő részvétel támogatására is (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon).

(12) A tudományos rendezvényeken való részvétel támogatására benyújtott pályázatokat az EDT tagjaiból álló eseti bizottság bírálja el a pályázó tudományos eredményei alapján. A bírálat során figyelembe kell venni a részvétel szándékával megjelölt rendezvény tudományos értékét a hallgató képzési terve szempontjából.

12. § [Hallgatói jogviszony létesítése, megszűnése, szünetelése]

(1) A szervezett képzésbe felvett hallgatók az Egyetemmel hallgatói jogviszonyba kerülnek, és rájuk az egyetemi szabályzatok rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A doktorandusz munkáját a DI Tanácsa által kijelölt témavezető felügyeli. Amennyiben a hallgató a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, abban az esetben a hallgatói jogviszony a komplex vizsga teljesítésével jön létre. A doktori képzés 2016. szeptember 1. napját követően megkezdők tekintetében doktorjelölti jogviszony nem jön létre.

(2) A szervezett képzésre felvett hallgatók diákigazolványt kapnak. Az első félévben a hallgatónak be kell iratkoznia a Doktori Xxxxxxxxxx, minden további félév esetén pedig be kell jelentkeznie az e célra meghatározott időszakban, magyar állami ösztöndíjban nem részesülő (államilag nem támogatott) hallgató esetében az önköltségi díj befizetésének igazolásával. A beiratkozás az beiratkozási lap kitöltésével, az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben való regisztrációval, a bejelentkezés az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben való regisztrációval történik. Amennyiben a hallgató – külön jogszabályi rendelkezés alapján – önköltség, térítési díj fizetésre kötelezett, úgy e kötelezettség teljesítése a beiratkozás és a bejelentkezés feltétele. A beiratkozást/bejelentkezést a Neptun rendszerben a Doktori Hivatal ellenőrzi. A befizetés késedelme esetén különeljárási díj fizetendő (III.3—5.

melléklet). A beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem és az EDI rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja.

(3) Beiratkozás nélkül a hallgatói jogviszony nem jön létre, valamint bejelentkezés hiányában a hallgatói jogviszony szünetel, ösztöndíj nem fizethető.

(4) A heti képzési idő 36 órának felel meg. Tanévenként a hallgatók összesen 25 nap tanulmányi szünetet vehetnek igénybe.

(5) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, vagy ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel.

(6) A hallgatói jogviszony az Nftv.-ben meghatározott általános megszűnési okok (hallgató bejelentése, átvétel más felsőoktatási intézmény doktori iskolája által, fegyelmi büntetés stb.) mellett megszűnik

a) a Doktori Szabályzat 8. § (2) bekezdés értelmében, amennyiben kutatási kötelezettségét nem teljesíti, az adott szemeszter végén

b) ha doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának vagy sikertelenségének napján,

c) az abszolutórium megszerzésével,

d) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett.

(7) A képzési és kutatási szakasz során a hallgatói jogviszony legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb két félévre, összesen 2 évre szüneteltethető. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének legrövidebb ideje egy tanulmányi félév. Két szüneteltett félévet követően a képzés következő félévére be kell jelentkezni, ellenkező esetben a hallgatói jogviszony megszűnik. Az első félév szüneteltetésére csak a (9) bekezdésben foglaltak szerint van lehetőség. A hallgatói jogviszony szünetelése idejére a doktorandusz állami ösztöndíjban és támogatásban nem részesíthető, díjakat és önköltséget nem fizet.

(8) A fokozatszerzési eljárásban (kutatási és disszertációs szakasz) a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.

(9) Két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is engedélyezhető kérelemre a szüneteltetés, továbbá az első félév teljesítése előtt is, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ez esetben a szüneteltetésre irányuló kérelmet (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatvány vagy más dokumentum) a megfelelő indokolással, az indokokat alátámasztó dokumentumokkal aláírva a Doktori Hivatalban kell benyújtani. Az Egyetemi Doktori Xxxxxx a DI véleményét kikérve hozza meg döntését.

(10) A támogatási idő számításakor továbbá nem kell figyelembe venni a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgató kérelme és az azt igazoló dokumentumok alapján, betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt megállapítható a megkezdett félév be nem fejezetté nyilvánítása. Megkezdett félév be nem fejezetté nyilvánítása esetén az adott félév eredményei utólagosan törlésre kerülnek, és az adott félévre a hallgatói jogviszony szüneteltetésének szabályai az irányadók.

13. § [Együttműködés más egyetemmel és tudományos kutatóintézménnyel]

(1) Az Egyetem más felsőoktatási intézménnyel és akadémiai vagy más akkreditált kutatóintézettel együttműködve közös doktori képzést folytathat. Az Egyetem a Doktori Xxxxxx engedélyével más innováció vagy tudományos kutatás-fejlesztés terén kiemelkedő eredménnyel rendelkező intézménnyel/gazdasági társasággal is megállapodást köthet az egyetem által biztosított doktori képzésben való közreműködésre. A jelen szakasz szerinti együttműködésre szerződés alapján kerülhet sor. A hazai kutatóintézettel teljes foglalkoztatási jogviszonyban álló kutatók a képzésben a szerződésben rögzített, általában az egyetemi oktatókra érvényes kötelezettségekkel és jogokkal rendelkeznek, a kutatóintézetben és az egyetemen képzett doktoranduszoknak azonos jogai és kötelességei vannak. A doktori (PhD) oklevelet minden esetben az Egyetem adja ki.

(2) Ha az Nftv-ben előírt megállapodási szerződés birtokában más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel közös doktori képzést és fokozatszerzési eljárást folytat, az Egyetemi Doktori Tanács közös doktori oklevelet adhat ki. Ennek feltétele az Nftv- ben meghatározott feltételeken túl, hogy a hallgató tudományos munkássága és publikációs teljesítménye mindkét intézmény előírásainak megfeleljen. A védés és a disszertáció formailag azon intézmény előírásainak kell, hogy megfeleljen, amelyben a védés történik.

(3) A külföldi részképzés a doktori képzés időtartamába beszámít, a részképzés alatt a hallgatói jogviszony nem szünetel. A külföldi részképzés időtartama általában nem haladhatja meg a doktori képzés 50%-át. Különleges méltánylást érdemlő esetben ettől el lehet térni feltéve, ha a doktorandusz a kreditek legalább egy harmadát az Egyetemen teljesíti. Egy évnél hosszabb külföldi részképzés idejére az állami ösztöndíj akkor folyósítható, ha a kint-tartózkodás időtartama alatt a hallgató a vendéglátó intézettől nem részesül ösztöndíjban vagy egyéb személyes juttatásban. 6 hónapnál nem hosszabb részképzés alatt a hallgató az állami ösztöndíjra minden további nélkül jogosult, 6 és 12 hónap közötti időtartam esetén a DI vezetőjének javaslatára fizethető az ösztöndíj. Külföldi felsőoktatási intézménnyel közösen lehetőség van kettős témavezetés mellett megvalósuló doktori képzésre. Az együttműködés részleteit a „co-tutelle” szerződés tartalmazza, amely szabályozza a közös doktori képzés és a doktori fokozatszerzés feltételeit. Ebben az esetben a

külföldi részképzés időtartamát a szerződés szabályozza, azzal a kikötéssel, hogy a doktorandusz a kreditek legalább egy harmadát az Egyetemen teljesíti

14. § [Képzés idegen nyelven]

(1) A doktori képzésben külföldi állampolgárok is részt vehetnek. Az Egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. Az Egyetem lehetőséget biztosíthat a nemzetközi hallgatóinak az „MD/PhD excellence (kiválósági) programhoz” való csatlakozásra. A programban résztvevő hallgatók az egyetemi diploma megszerzését és a komplex vizsga teljesítését követően válhatnak egyéni felkészülő PhD hallgatóvá.

(2) Idegen nyelven történő képzésre történő jelentkezés és felvétel szabályai megegyeznek a magyar nyelven folyó képzésre vonatkozó szabályokkal az alábbi eltérésekkel. A DI elnöke és a leendő témavezető felelős a megkívánt felkészültség, a nyelvi képességek és a kutatói munkára való alkalmasság megítéléséért.

(3) Az önköltség összegét euróban kell megállapítani, kivéve, ha erről az EDT ettől eltérően rendelkezik.

(4) Az a DI, amelyben idegen nyelven folyik a doktoranduszok képzése, köteles gondoskodni a megfelelő színvonalú és kreditpont-értékű idegen nyelvű kurzus szervezéséről. Ez a kötelezettség az EDT elnökét is terheli, ideértve a kötelezően választható kurzusok meghirdetését idegen nyelven, a hallgatók idegen nyelven történő tájékoztatását, az eljárások idegen nyelven történő lebonyolítását és a szükséges űrlapok elkészítését is.

(5) Az Egyetemen jelenleg angol nyelven vállalható idegen nyelvű képzés.

(6) Az angol nyelvű címmel meghirdetett kurzusokat angolul kell megtartani, amennyiben a hallgatók között van nem magyar anyanyelvű. Amennyiben a jelentkezők között csak magyar anyanyelvű hallgatók vannak, az angol címmel meghirdetett kurzus magyarul is megtartható.

15. § [Semmelweis Doktori Ösztöndíj]

(1) A Semmelweis Doktori Ösztöndíj formái: hallgatói ösztöndíj és predoktori ösztöndíj.

(2) Az Egyetem Doktori Tanácsa predoktori ösztöndíjat adományozhat azoknak a hallgatóknak, akik:

a) az Egyetem doktori képzésében sikeresen vettek részt,

b) tanulmányi idejük alatt kiemelkedő eredményt értek el,

c) ígéretes kutatási eredményeket tudnak felmutatni,

d) nem rendelkeznek állami vagy egyéb ösztöndíjjal, vagy főállású munkaviszonnyal.

(3) Az Egyetem által alapított predoktori ösztöndíjra az Egyetemi Doktori Tanács elnöke ír ki pályázatot. A pályázatokat az elnök által kijelölt bíráló bizottság értékeli. A rangsor alapján az ösztöndíjat az Egyetemi Doktori Tanács ítéli oda. Az Egyetemi Doktori Xxxxxx a bíráló bizottságon keresztül jogosult a doktori képzés és/vagy a tudományos kutatómunka eredményességét figyelemmel kísérni, és az ösztöndíj további folyósítását a bizottság értékelésétől függővé tenni.

(4) A hallgatói ösztöndíj havi összegét a Doktori Xxxxxx határozza meg a kiírásban, a támogatás időtartama megszakítás nélkül egy alkalommal legfeljebb 12 hónap lehet, de a pályázat kiírója ennél rövidebb időszakot is megszabhat. A pályázat megismételhető és többször elnyerhető.

(5) A doktori képzés és fokozatszerzés során odaítélhető ösztöndíj pénzügyi hátterét az egyetemi költségvetésben a Doktori Iskolának biztosított egyetemi források vagy a Doktori Xxxxxx saját bevételei képezik (belső ösztöndíj).

(6) A hallgatói és predoktori ösztöndíj kifizetésére az Egyetem bármely szervezeti egysége felhasználhatja hazai vagy külföldi tudományos támogatását, költségvetési keretét vagy egyéb bevételeit amennyiben azt jogszabály, egyetemi szabályzat, vagy a támogatás feltételrendszere nem zárja ki. A Doktori Xxxxxx megállapodást köthet az Egyetem doktori képzésben részt vevő bármely szervezeti egységével vagy az Egyetemen kívüli jogi személlyel (gazdálkodó szervezet, alapítvány, kamara – külső ösztöndíj). A Támogató vállalja, hogy a jelen szabályzatban rögzített feltételek mellett fedezi a kifizetendő ösztöndíj összegét.

(7) A predoktori pályázatot a Doktori Hivatalhoz kell benyújtani. A Doktori Xxxxxx vállalja a tanulmányi, kutatási és egyéb feltételek ellenőrzését, a pályázat elbírálását, a követelmények folyamatos teljesítését, az ösztöndíj kifizetését a hallgatónak és az ösztöndíjas jogviszony Társadalombiztosítás felé történő szabályszerű lejelentését. A külső ösztöndíj egyetemi elvonásokkal megnövelt összegét a szervezeti egység vagy a jogi személy (Támogató) a megállapodás szerint a Doktori Xxxxxx számlájára átutalja.

(8) Ösztöndíjas jogviszony csak azt követően létesíthető, hogy a támogatás legalább egy éves és az adott pályázatban megjelölt időtartamra eső összege a Semmelweis Egyetem számlájára befolyt és rendelkezésre áll.

(9) Az ösztöndíj adományozásának feltételeit nem teljesítő vagy az ösztöndíjat jogosulatlanul igénybe vevő hallgatót az Egyetemi Doktori Tanács elnöke kizárhatja az újabb pályázati lehetőségekből. Az ösztöndíjat jogosulatlanul igénybe vevő hallgatót az Egyetemi Doktori Tanács elnöke az ösztöndíj visszafizetésére kötelezi. Az ösztöndíj adományozásának egyéb feltételeit nem teljesítő hallgatót a körülmények mérlegelését követően – így különösen amennyiben azt a hallgató felróható magatartása, a kötelezettségszegés súlya indokolttá tesz – az Egyetemi Doktori Tanács elnöke az ösztöndíj visszafizetésére kötelezi.

(10) Fegyelmi eljárás kezdeményezhető azzal a doktorandusszal szemben, aki eltitkolt jövedelem folytán és/vagy az adatközlési kötelezettség elmulasztásával jogosulatlanul jutott ösztöndíjhoz.

(11) A predoktori ösztöndíj célja az abszolutóriumot szerzett, doktori értekezésén még dolgozó - már eddig is jelentős eredményt felmutató - kutatók támogatása. Az ösztöndíj folyósítása odaítélésétől maximum 12 hónapig tart.

(12) A predoktori ösztöndíjra pályázhatnak a Doktori Xxxxxx azon volt hallgatói, akik valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

a) képzésük lejártáig doktori értekezésüket nem készítették el,

b) tanulmányaik ideje alatt kiemelkedő eredményt értek el, továbbá

c) vállalják, hogy értekezésüket 12 hónapon belül elkészítik.

(13) A Doktori Xxxxxx az egyéves predoktori ösztöndíjas ciklust két szakaszra bonthatja, és a ciklus második szakaszára jutó ösztöndíjat csak újabb pályázatot vagy beszámolót követően ítéli oda, vagy vonja vissza. Az első szakasz eredményeiről az ösztöndíjat elnyert köteles a DI vezető által is jóváhagyott beszámolót készíteni.

(14) A hallgatói ösztöndíj célja azon tehetséges hallgatók támogatása, akik jövedelemmel nem rendelkeznek, és a költségtérítéses, önköltséges képzés anyagi terheit nem tudják felvállalni. Az ösztöndíj folyósítása az adott tanév kezdetétől 12 hónapig, de legfeljebb 48 hónapig tart.

(15) A hallgatói ösztöndíjra pályázhatnak azok, akik:

a) részére a kutatóhely biztosítja az ösztöndíj folyósítását (tudományos tématámogatás, alapítvány), és sikeres felvételi vizsgát tesznek,

b) sikeres felvételi vizsgát tettek, de állami ösztöndíjas keret hiányában csak önköltséges képzésre javasoltak.

(16) A hallgatói pályázatnál előnyt élveznek azok a hallgatók, akik:

a) már jelentős kutatási eredményeket tudnak felmutatni, és

b) meg tudják jelölni az értekezés elkészítésének várható határidejét,

c) kutatási tervükkel témavezetőjük is egyetért.

(17) A predoktori ösztöndíj elnyerésére benyújtott pályázat elbírálásához szükséges dokumentumok:

a) kitöltött pályázati űrlap és ösztöndíjas szerződés (Doktori Hivatalban kapható),

b) az ösztöndíjas időszakra vonatkozó munkaterv,

c) doktori iskola vezetőjének és a programvezetőnek részletesen indokolt javaslata – a témavezető véleménye alapján,

d) a témavezető nyilatkozata a kutatási feltételek biztosításáról, az értekezés 12 hónapon belüli benyújtásának betarthatóságáról,

e) előadások, megjelent és közlésre elfogadott tudományos közlemények jegyzéke,

f) amennyiben megkezdett predoktori támogatás folytatására pályázik, akkor beszámoló arról, hogy az első időszakban milyen eredményei születtek.

16. § [Doktoranduszok egyéb feladatai, lehetőségei]

(1) A szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok – az alapképzésben részt vevő hallgatókkal megegyező feltételek mellett – az év 12 hónapjában jogosultak kollégiumi elhelyezésre.

(2) A doktori képzésben részt vevő hallgató a kutatómunkája mellett oktatói feladatokat vállalhat, amelyért díjazásban kell részesíteni. A díjazást a mindenkori minimálbér alapulvételével, időarányosan kell meghatározni. A hallgató oktatói feladata a heti 6 tanórát nem haladhatja meg. A hallgató szerződésben vállalt feladatának teljesítését a tantárgy szerint illetékes intézet igazgatója igazolja.

(3) Ha a hallgató a képzésével nem összefüggő kutatómunkában is részt vesz, akkor is doktorandusz-szerződést kell kötni és ezért a munkáért ugyanolyan díjazás illeti meg, mint az Egyetem oktatóit. Az idegen nyelvű oktatásban részt vevő doktoranduszok óradíja megegyezik az azonos oktatásban részt vevő egyetemi oktatók díjazásával.

(4) A hallgató feladatainak Egyetemen kívüli végzésére – egyedi esetben – a DI Tanácsa adhat engedélyt.

17. § [Nyilvántartás a Doktori Képzésben]

(1) A doktori képzés adatait – a graduális képzés adatai nyilvántartásának megfelelően – az Egyetem által működtetett elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben kell nyilvántartani.

(2) A tanulmányi nyilvántartó rendszer vezetéséről a Doktori Xxxxxxx gondoskodik a doktori iskolák adminisztrációjának együttműködésével.

(3) A tanulmányi nyilvántartó rendszerben kötelezően nyilván kell tartani a Nftv. 3. melléklet I/B. alcímében, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9.) Korm. rendeletben meghatározott adatokat, különösen

a) a doktori képzésben részt vevő hallgatók adatait,

b) meghirdetett kurzusokat, és azokhoz tartozó kreditpontokat,

c) a tanulmányi kötelezettségek és a kutatómunka teljesítésére vonatkozó adatokat,

d) a komplex vizsga teljesítésére és az abszolutórium megszerzésére vonatkozó adatokat,

e) a fokozatszerzési eljárások adatait,

f) a hallgatói jogviszony szünetelését.

(4) Beiratkozáskor a tanulmányi rendszerben minden esetben rögzíteni kell, hogy mely tudományág/tudományterület keretein belül kezdi meg a doktori képzést a hallgató. A

tudományági/tudományterületi besorolás a komplex vizsgára történő jelentkezéskor a hallgató és témavezető együttes kérésére az EDT egyetértésével módosítható.

2. A doktori fokozatszerzés

18. § [A doktori fokozatszerzés]

(1) A doktori fokozatszerzés a doktori képzés második, ún. kutatási és disszertációs szakasza, melynek feltétele a komplex vizsga teljesítése. Doktori (PhD) fokozatot a Semmelweis Egyetemen szervezett képzésben való részvétellel, vagy kizárólag a kutatási és disszertációs szakaszban történő részvétellel (egyéni felkészülő) lehet szerezni.

(2) A fokozatszerzési eljárás, a doktori képzés második szakaszaként a komplex vizsgát követő félévre történő bejelentkezéssel kezdődik. A fokozatszerzési eljárásért a hallgató disszertációs eljárási díjat köteles fizetni, melynek összegét az EDT határozza meg. A disszertációs eljárás díját a fokozatszerzési eljárás végén, az abszolutórium megszerzését követően a disszertáció elbírálásának szakaszában kell megfizetni. Amennyiben az állami ösztöndíjas hallgató a doktori értekezést képzésének disszertációs és fokozatszerzési szakaszában nyújtja be, a fokozatszerzési eljárási díj megfizetése alól mentességet élvez.

(3) Az egyéni felkészülő a doktori képzésbe a komplex vizsga teljesítésével kapcsolódik be. A komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadását az EDT felvételi vizsga sikeres teljesítéséhez köti.

(4) A sikeres felvételi teljesítését követően az EDT elfogadja az egyéni felkészülő komplex vizsgára történő jelentkezését. A komplex vizsga sikeres teljesítésével az egyéni felkészülő önköltséges képzésben hallgatói jogviszonyba kerül.

(5) Az egyéni felkészülő a doktori képzés képzési és kutatási szakaszának tanulmányi kötelezettségei alól mentesül, az EDT a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásával a tanterv szerinti tanulmányi és egyéb kreditpontok teljesítését elismeri.

(6) A kutatási és disszertációs szakasz időtartama 4 félév. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül doktori értekezést kell benyújtania. A doktori értekezést a tanulmányi kötelezettségek teljesítése esetén, az EDT jóváhagyásával a nyolcadik félévet megelőzően is be lehet nyújtani. Amennyiben a hallgató hamarabb szeretné a tanulmányait befejezni és a disszertációját benyújtani, akkor ezt a témavezetője és a doktori iskola vezetőjének támogatásával kérvényeznie kell az EDT elnökének írt levélben. A kérvény pozitív elbírálása esetén a hallgató számára az utolsó aktív félév végén a Neptun rendszerben abszolvált státusz kerül beállításra. A hallgatónak a végbizonyítvány megszerzésével egyidejűleg a disszertációt be kell nyújtani a Doktori Hivatalba.

(7) Az értekezés benyújtására vonatkozó határidő különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Különös méltánylást érdemlő eset, amennyiben a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. A határidő meghosszabbítása tárgyában a hallgató kérelmére az EDT dönt.

19. § [A fokozatszerzés publikációval kapcsolatos feltételei]

(1) fokozatszerző tudományos és publikációs tevékenységét, valamint a fokozatszerzési feltételeket (III.3.-7-9. melléklet) a felkészülés módja és a téma tudományszaki besorolása szerint kell vizsgálni és megállapítani. A szervezett képzésben részt vevő doktorandusz tudományos publikáción a doktorandusz munkahelyeként meg kell jelölni (egyetemi képzőhelyen végzett kutatómunka esetén az egyetemi intézet/klinika nevét, nem egyetemi képzőhelyen végzett kutatómunka esetén a doktori iskola nevét). Az egyes doktori programok vezetői az általánosnál magasabb fokozatszerzési publikációs feltételeket is meghatározhatnak. Erről a jelentkezőket a felvételi eljárás során kell tájékoztatni, és ennek tényét a felvételi lapon rögzíteni kell.

(2) A szakterületet – ezzel együtt a doktorandusz jóváhagyott témáját – a DI Tanácsának meg kell határoznia, és a komplex vizsgára történő jelentkezéskor a formanyomtatványtárban megtalálható formanyomtatványon kell megjelölni. A téma (szakterület) és annak tudományszaki besorolása a Neptun rendszerben történő rögzítéssel válik érvényessé. A szakterület módosítására kivételesen indokolt esetekben a fokozatszerzési eljárás során az EDT adhat engedélyt.

(3) A fokozatszerzéshez szükséges minimális tudományos közlési teljesítmény tudományszakonként és a képzésben való részvétel függvényében került megállapításra. A publikációs követelményeket az értekezés témájában megjelent tudományos közleményekkel kell teljesíteni, a teljesítést könyvtári adatlappal kell hitelesíteni. E feltételek teljesítése önmagában azonban nem biztosítja a fokozatszerzést, az értekezést bíráló bizottság és az EDT döntése a véleményezés és a doktori védés során feltártak ismeretében alakul ki.

(4) A képzést abszolutóriummal teljesített hallgatók számára az orvostudományok, természettudományok és egészségtudományok területén a fokozatszerzés általános közlési követelményei az alábbiak:

a) Az értekezés témájában impakt faktorral (a továbbiakban: IF) rendelkező lapban megjelent közlemények száma legalább kettő, ebből:

aa) egy elsőszerzős eredeti cikk, és

ab) egy további, nem feltétlenül elsőszerzős eredeti közlemény vagy olyan review, amelyben eredeti eredményeket közölnek a szerzők.

ac) továbbá legalább az egyik közlemény angol nyelvű

b) A közlési IF követelmény teljesíthető egy darab eredeti közleménnyel, amennyiben: ba) a jelölt a közlemény egyedüli első szerzője,

bb) a közlemény IF-a meghaladja a c) pontban (ill. képzés nélküli fokozatszerzők esetében a (3) bekezdésben) meghatározott minimális összesített IF másfélszeresét és a folyóirat az MTMT-ben a szakterületi rangsor szerint D1 kategóriájú, valamint

bc) a jelölt rendelkezik legalább még egy lektorált tudományos folyóiratban megjelent közleménnyel.

c) Az a) pontban meghatározott közlemények IF összegének legalább:

a tudományszakra megadott IF összeget el kell érnie (III.3.-7. melléklet), amelyből legalább 50%-ot első szerzős közleménnyel kell teljesíteni és ezt a d) vagy e) pont szerinti közleménnyel nem lehet csökkenteni. Megosztott elsőszerzőség esetén a közlemény IF-ának az első szerzők számával elosztott hányadával kell a fokozatszerzéshez szükséges első szerzős IF követelménynek teljesülnie. Amennyiben egy megosztott első szerzős közleményt több PhD fokozatszerzés folyamatában szeretnének felhasználni első szerzős közleményként, úgy ennek engedélyezését a Véleményező és Minőségellenőrző Bizottságtól (VMB) kérvényezni kell az értekezéshez felhasznált közleményben szereplő saját eredményekről szóló nyilatkozat (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon) egyidejű benyújtásával.

d) A táblázatban megjelölt IF összeg legfeljebb 50%-a kiváltható a doktorandusz nevére bejelentett szabadalommal, amennyiben az eredeti tudományos felfedezést vagy innovációt tartalmaz. Ebben az esetben a fokozatszerzés feltétele teljesíthető egy az értekezés témájában impakt faktorral rendelkező lapban megjelent közleménnyel, valamint egy lektorált tudományos folyóiratban megjelent további közleménnyel. A doktorandusz a IF csökkentésre való kérelmét, melyben bemutatja a szabadalom újdonság-tartalmát, a disszertációjának elővéleményezésre történő benyújtásával egyidejűleg eljuttatja a VMB-hez. A kérelem elfogadásáról a VMB szakértők bevonásával dönt, és szükség esetén a hallgató és témavezető személyes meghallgatását is kezdeményezheti döntésének meghozatala előtt. A befogadott vagy megadott szabadalom esetében az újdonságtartalom ellenőrzése mellőzhető.

e) A táblázatban megjelölt IF összeg legfeljebb 10%-a kiváltható:

ea) az értekezés témájához kapcsolódó, 2 db magyar nyelvű, első szerzős tudományos közleménnyel, amelyek rangos magyar tudományos folyóiratban jelentek meg, vagy

eb) 2 db, impakt faktorral nem rendelkező, referált, színvonalas folyóiratban megjelent, az értekezés témájához kapcsolódó közleménnyel. Az egyes DI-k esetében elfogadható folyóiratok listáját a III.3.-9. melléklet tartalmazza. Kivételes esetben jelentős tudományos munkában megjelent könyvfejezet is beszámítható (a könyv vagy könyvfejezet befogadásához a VMB véleménye alapján az EDT döntése szükséges).

f) A d) pont a Gyógyszertudományi Doktori Iskolában az alábbiak szerint módosul:

fa) a táblázatban megjelölt IF összeg legfeljebb 10%-a kiváltható 2 db magyar nyelvű, első szerzős tudományos közleménnyel, amely színvonalas magyar tudományos folyóiratban jelent meg, és

fb) a táblázatban megjelölt IF összeg további, legfeljebb 15%-a kiváltható 2 db, impakt faktorral nem rendelkező, referált, szakmailag elismert nemzetközi

folyóiratban megjelent cikkel (III.3.-9. melléklet), továbbá jelentős tudományos munkában megjelent könyvfejezettel (a könyv vagy könyvfejezet befogadásához a VMB véleménye alapján az EDT döntése szükséges).

(5) A képzést abszolutóriummal teljesített hallgatók fokozatszerzése esetében a szociológiai tudományok területén a minimum követelmények, melyeket együttesen, az értekezés témájában megjelent lektorált közleményekkel kell teljesíteni a következők:

a) legalább 12 publikációs pont (III.3.-8. melléklet);

b) legalább 2 közlemény, amely a III.3.-8. mellékletben felsorolt jelentős nemzetközi adatbázisban indexelt vagy a szakterületileg illetékes folyóiratokban jelent meg, melyek közül

ba) legalább 1 angol nyelvű közlemény bb) legalább 1 első szerzős közlemény

bc) legalább 1 az értekezés nyelvével megegyező nyelvű közlemény.

Az a) – b) feltételeket az értekezés témájában megjelent közleményekkel kell teljesíteni.

(6) A képzés nélküli fokozatszerzők számára az orvostudományok, természettudományok és egészségtudományok területén a fokozatszerzés általános közlési követelményei az alábbiak:

A minimálisan szükséges IF összeg az értekezés tudományszakára a III.3.-7. mellékletben szereplő értékek 150%-a, amelyből

a) 2/3 részt (100%) a 19. § (4) bekezdésében szereplő feltételek jelentik;

b) a fennmaradó 1/3 rész bizonyítja a képzés nélküli fokozatszerző önképzéssel elért tudományos készségét. Ezen közleményeknél nincs követelmény sem a szerzőség sorrendje, sem a tudományos közlemények témáját illetően. A kiegészítő IF összeg 10%-a teljesíthető elsőszerzős magyar, vagy impakt faktorral nem rendelkező nemzetközi folyóiratban megjelent közleményekkel (III.3. 7-9. mellékletek).

(7) A képzés nélküli fokozatszerzők esetében a szociológiai tudományok területén a minimum követelmények az (5) bekezdésben meghatározott szerintiek azzal a kivétellel, hogy 12 helyett 18 publikációs pont teljesítése szükséges.

(8) A társadalomtudományi értékelésre a tudományági besorolás alapján és az adott téma ismeretében a DI vezető adhat engedélyt a képzés megkezdése után egy éven belül,– képzés nélküli fokozatszerzők esetében a fokozatszerzésre történő jelentkezés során. A doktorandusz ezen engedmény birtokában is választhatja az impakt faktoron alapuló értékelést. Ebben az esetben az impakt faktorokra vonatkozó pontokban rögzítettek az irányadóak – azzal, hogy a minimális impakt faktor érték doktoranduszoknál 1; képzés nélküli fokozatszerzőknél: 1,5.

(9) A szcientometriai értékelésnél (IF vagy publikációs pont) nem számít közleménynek a kongresszusi absztrakt (akkor sem, ha impakt faktorral rendelkező folyóiratban jelent meg), továbbá a napilapban és egyéb, nem szakmai folyóiratban megjelenő cikk és

népszerűsítő cikk. A szupplementum lapszámokban megjelent közlemények besorolásakor az MTMT szabályai a mérvadóak, melyek a következők:

a) ha a közlemény szakfolyóirat reguláris számában jelenik meg, akkor azt rövid közleményként, szakcikként vagy összefoglaló cikként kell besorolni, függetlenül attól, hogy a művet vagy annak egy részét bemutatták-e konferencián is.

b) ha a szakfolyóirat különszámában (szupplementum) jelennek meg a konferencián bemutatott közlemények és/vagy absztraktok, akkor ezeket konferencia- közleményként, vagy absztraktként kell besorolni.

c) ha a szupplementum tematikus szám, nem konferenciához köthető és egy adott témát feldolgozó közleményeket tartalmaz, azok szakcikként besorolhatók.

(10) A követelményrendszerbe illő (hazai és külföldi) folyóiratok listájára a Doktori Iskolák tehetnek javaslatot. A beszámítható folyóiratok listáját a III.3.-9. melléklet képezi, amelyet az EDT hagy jóvá vagy változtat meg. A lista módosítására a DI vezetője tehet javaslatot.

(11) Ezen folyóiratok listáját az EDT évente egyszer, az akadémiai év megkezdésekor teszi közzé. Az új lista mindazon hallgatók számára irányadó, akik a közzététel évében nyújtják be értekezésüket. A listában szereplő folyóiratokban megjelent (legalább két) elsőszerzős cikkel a megkövetelt impakt faktorok 10%-a kiváltható vagy egy elsőszerzős cikkel a minősített társadalomtudományi közlemény helyettesíthető.

(12) Képzés nélküli fokozatszerző esetében a javasolt szakterületet a fokozatszerzésre történő jelentkezéskor a jelentkezési lapon rögzíteni kell. A szakterületről a VMB véleményének birtokában az EDT elnöke dönt.

20. § [Doktori értekezés]

(1) Az értekezés a jelölt szakirodalmi ismereteit, célkitűzéseit, módszereit és új tudományos eredményeit bemutató, összefoglaló jellegű munka. Az értekezés részét képezik a szerzőnek az értekezéssel kapcsolatos tudományos közleményei. Kivételes esetben értekezés helyett az EDT engedélyezheti a tudományos eredmények bemutatását tudományos könyv vagy más alkotás formájában.

(2) A fokozatszerzés feltételeinek (publikációk, nyelvismeret) teljesítése, a témavezető és DI vezetőjének támogató véleménye, valamint a VMB egyetértése az előfeltételei annak, hogy a doktori értekezést a hivatalos bírálóknak ki lehessen küldeni.

(3) Az önálló tudományos munkásság elismerésének, egyben a fokozatszerzésnek publikációs feltételeit a III.3.- 7. és 8. mellékletek tartalmazzák. Az ettől eltérő követelményről a DI indoklása alapján az EDT dönt.

(4) A doktori értekezés benyújtásakor a jelöltnek a formanyomtatványtárban szereplő adatlap kitöltésével nyilatkoznia kell arról, hogy az értekezéshez felhasznált publikációk mely eredményeinek megszületésében játszott a szerzőtársak közül

legnagyobb szerepet, azaz a közlemények mely ábrái, táblázatai és egyéb formában közölt adatai tekinthetők saját eredményének. Egyazon adat, ábra, táblázat csak egy PhD értekezésben használható fel új tudományos eredményként. A nyilatkozatot a témavezetőnek és az adott publikációk első és utolsó szerzőinek is ellenjegyezniük kell. Vitás esetben a VMB dönt, a publikáció utolsó szerzőjének a véleményét mérlegelve.

(5) A doktori értekezés benyújtásához (a doktori fokozat megszerzéséhez) két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismerete szükséges. A két idegen nyelv közül az egyik az angol, melynek ismerete legalább középfokú komplex nyelvvizsgával vagy a Szaknyelvi Intézet által legalább középfokú angol nyelvtudást igazoló dokumentummal igazolandó. A tudományterület műveléséhez szükséges második nyelv ismerete, amely nyelvvizsgával, egyetemi záróvizsgával vagy a témavezető vagy a konzulens által kiállított nyilatkozattal igazolható.

(6) Az értekezésről munkahelyi vitát kell rendezni. A munkahelyi vitát a programvezető szervezi meg és vezeti le. A munkahelyi vitán legalább öt, tudományos minősítéssel rendelkező kutatónak kell részt vennie. A munkahelyi vitáról a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az értekezés benyújtásakor mellékelni kell. A munkahelyi vita megszervezésétől rendkívül indokolt esetben a DI vezető javaslatára az EDT elnöke engedélyével lehet eltekinteni.

(7) Az értekezést és az abban felhasznált saját tudományos közlemények másolatait elektronikus formában kell megküldeni a Doktori Hivatalba. A Hivatal küldi el a VMB-nek elővéleményezésre, mellékelve elektronikus formában a DI vezetőjének javaslatát a bírálóbizottság összetételére, a publikációs feltételek teljesítéséről és a nyelvismeretről szóló igazolásokat, valamint a munkahelyi vita jegyzőkönyvét. Elektronikus formában mellékelni kell továbbá a tézisfüzetet (8-16 oldal, A5 formátumban) magyar vagy angol nyelven, A tézisfüzetet angolul kell elkészíteni, ha a védés angol nyelvű vagy magyarul, ha a védés magyar nyelven történik. Az értekezés és a tézisek elektronikus változatát is mellékelni kell Word vagy Pdf formátumban. Az értekezés formai követelményeit a III.3.-1. melléklet foglalja össze.

(8) A VMB ellenőrzi az elektronikus formában benyújtott dokumentációt és előírhatja a fájl-formátumok módosítását. Az elektronikus forma elkészítésénél figyelembe kell venni a tudományág sajátosságait és a közlésre, valamint a közölt adatok felhasználására vonatkozó jogi szabályozást. Az esetlegesen szükséges, szellemi alkotások felhasználására vonatkozó – így különösen a szerzői jogi - engedélyek beszerzéséért a doktorandusz felelős. A formai bírálat elkészítésére legfeljebb 3 hét áll az elővéleményező rendelkezésére. A VMB a DI-t az értekezés kutatóhelyi vitára bocsátására kötelezheti. A VMB és a DI (vagy a doktorandusz) közötti esetleges vitában az EDT dönt.

(9) A VMB egyetértő véleménye vagy javaslatainak figyelembevétele után az értekezést a III.3.-1. mellékletben rögzített mellékletekkel együtt 1 példányban bekötve kell benyújtani a Doktori Hivatalba. A sikeres védés után a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Doktori Értekezések (Semmelweis PhD Thesis) sorozat számozott köteteként, 1 bekötött példányt kap a Központi Könyvtár.

(10) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Művek Tárában, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A DOI azonosító képzésének rendszerét a Doktori Hivatal a Központi Könyvtárral együttműködve alakítja ki.

(11) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorandusz kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és az EDT jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.

(12) Amennyiben nem merül fel semmilyen kifogás a dolgozattal szemben, mindössze a megfelelő példányszámot vagy hiányzó kelléket (különlenyomat, magyar vagy angol nyelvű absztrakt, stb.) kell csatolni és az értekezés elővéleményezés utáni ismételt beadására 2 hét áll a doktorandusz rendelkezésre. Amennyiben kutatóhelyi vitán komolyabb formai, nyelvi vagy stiláris korrekció szükséges, ez a határidő 2 hónapra kiterjeszthető. Kizárólag rendkívül indokolt esetben (pl. akkor, ha a publikációs követelmények nem teljesülnek, és van remény vagy lehetőség a hiányzó publikáció pótlására) fogadható el hosszabb, de legfeljebb 6 hónapos várakozási idő.

(13) Ezen határidők elmulasztása az eljárás befejezését vonja maga után, de a jelöltnek nem feltétlenül kell a sikertelen eljárás súlyos jogkövetkezményeivel számolni. Minden további nélkül kezdeményezhet új – képzés nélküli – fokozatszerzési eljárást. Természetesen ebben az esetben az emelt követelményrendszer, magasabb publikációs követelmények és az új eljárás díjának megfizetésének terhe mellett kerül sor az eljárás lebonyolítására.

(14) Az EDT vagy - átruházott jogkör esetén – az illetékes DI által kijelölt (VMB által véleményezett és az EDT elnöke által jóváhagyott) hivatalos bírálókat az EDT elnöke kéri fel, és az értekezést is az EDT elnöke küldi ki bírálatra a bírálati határidő megjelölésével. Xxxxxxxxxx, és a doktori eljárás leállítását vonhatja maga után, ha a jelölt vagy témavezetője juttatja el a bírálati anyagot az opponenseknek. Ugyanígy, kizárólag az opponens által aláírt, elektronikus vagy postai úton közvetlenül az EDT elnökének címzett bírálat beérkezése esetén folytatható a doktori eljárás.

(15) A bírálatnak tartalmaznia kell az értekezés rövid formai és részletes tartalmi értékelését, valamint pontokba szedve az opponens kritikai megjegyzéseit. A bíráló

feladata az értekezés független szakmai értékelése, melynek során megfogalmazhat a tudományos eredmények korábbi értékeléseitől (közlemények peer-review-ja, házi védés bírálatai) eltérő véleményt. Amennyiben a bíráló az értekezésben jelentős formai vagy tartalmi hibát talál, úgy kérheti annak korrekcióját az értekezés védésre bocsátása előtt. Az értekezés javított példányát elektronikus formában a védés meghirdetése előtt a jelöltnek a Doktori Xxxxxxxxx el kell juttatni, amit a Hivatal továbbít a védési bizottság tagjainak. Kívánatos, hogy a bírálók pontosító, tájékozódó kérdéseiket ne az írásos bírálatban, hanem a védés során szóban tegyék fel, figyelembe véve a jelölttől elvárható szakmai felkészültséget. Amennyiben egy bíráló a védésen nem tud részt venni, úgy kérdéseit a bírálatával együtt a Doktori Xxxxxxxxxx juttatja el.

(16) Az értekezésről a két bíráló az EDT elnökének felkérésére 2 hónapon belül írásos bírálatot készít és nyilatkozik, hogy javasolja-e az értekezés kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, az EDT elnöke – az EDT-nek vagy - átruházott jogkör esetén a DI Tanácsának - véleményét figyelembe véve – harmadik bírálót is felkér. Az értekezés csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Két elutasító bírálat esetén csak két év múlva nyújtható be újabb értekezés, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal. Két támogató bírálat beérkezése után a DI vezetője megszervezi a védést. Az értekezést a támogató bírálatok beérkezése után két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani.

(17) A bíráló bizottság elnökből, legalább két tagból (egy vagy két póttagból) és két hivatalos bírálóból áll. A bizottság elnöke az Egyetem valamelyik DI-jének szakmailag illetékes egyetemi tanára, kutatóprofesszora, professzor emeritusa, habilitált egyetemi docense vagy habilitált főiskolai tanára lehet, aki a Semmelweis Egyetemmel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. A bizottság minden tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

(18) A bizottságban a külső (az Egyetemmel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló) és belső tagok aránya legalább 1/3-1/3 legyen. A bizottság létszámának legalább egyharmada (legalább egy, de nem összes tagja) vagy a bírálók egyike az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló és az adott DI munkájában részt nem vevő (külső) szakember. Az Egyetem professzor emeritusa e tekintetben az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. Ha a bizottság létszáma nem éri el az 5 főt, mindössze egy tag ne legyen az Egyetemen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. A bizottságot lehetőség szerint célszerű úgy kijelölni, hogy legalább két-két tag legyen mindkét csoportban. A jelölt témavezetője a bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet, amennyiben a bíráló bizottság ezt igényli. A hivatalos bírálók egyike az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakember, a másik bíráló az Egyetem oktatója.

(19) Sem a bíráló bizottság tagja, sem hivatalos bíráló nem lehet a jelölt közeli hozzátartozója, továbbá, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el vagy a

jelölt vagy a témavezető közvetlen munkahelyi vezetője, vagy az értekezés benyújtásához képest 5 éven belül megjelent közleményben munkatársa, szerzőtársa. Ugyanígy nem vehet részt a bírálati eljárásban az a személy, aki a doktori eljárás más részében (munkahelyi vita, elővéleményezés, komplex vizsgabizottság) szerepelt. A doktorandusz összeférhetetlenség esetén az EDT-től vagy– átruházott jogkör esetén - a DI Tanácsától kérheti a bíráló bizottság személyi összetételének megváltoztatását.

(20) Az értekezést bíráló bizottság elnökének és tagjainak személyét az EDT - vagy átruházott jogkörrel a DI Tanácsa - jelöli ki. A jelölést a DI elnöke véleményezésre elküldi a VMB-nek a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon Egyetértés esetén a javaslatot a VMB adatrögzítésre visszaküldi a DI vezetőjének és a Doktori Hivatalnak. A doktoranduszt DI vezetője írásban tájékoztatja a bizottság összetételéről.

(21) A nyilvános vita időpontját és helyét a DI vezetője xxxxxx xx – a bíráló bizottság tagjaival és a doktorandusszal történt egyeztetés után. A nyilvános vita helyszíne az Egyetem Klinikáinak, ill. Intézeteinek oktató, ill. tanterme lehet. Az EDT előzetes jóváhagyásával a nyilvános vita olyan, a Semmelweis Egyetemen kívül oktatási, vagy kutatási helyszín is lehet, ahol a védéshez megfelelő technikai feltételek rendelkezésre állnak, továbbá a védés lebonyolítása költséggel nem jár. A vita időpontját és helyét a Doktori Xxxxxxxxxx haladéktalanul közölni kell. A bíráló bizottság tagjait és az opponenseket az EDT elnöke hívja meg a védésre.

(22) A nyilvános vita megrendezésének feltétele, hogy az elnök, két bizottsági tag és - egybehangzó értékelés esetén - legalább egy bíráló jelen legyen. A védésen jelen nem lévő bíráló véleményét a védésen ismertetni kell. Az értekezést el nem fogadó bíráló jelenléte és közreműködése a doktori értekezés vitáján ugyancsak feltétele a védés megtartásának. Ettől a szabálytól kivételes esetben az EDT elnökének egyetértése esetén lehet eltérni.

(23) A nyilvános vita időpontját és helyét legalább 21 naptári nappal (3 héttel) a védés előtt meg kell hirdetni. A meghirdetésről (a doktori képzés honlapján) a Doktori Xxxxxxx, a védésre szóló meghívók és a tézisek kiküldéséről a DI vezetője gondoskodik. Meghívókat és téziseket kell küldeni az EDT tagjainak A védés előtt és alatt “vendéglátás” nem biztosítható.

(24) A bírálatokat (az el nem fogadót is) a DI vezető és a pályázó írásban megkapja, azokra a válaszát írásban terjeszti elő, melyet az értekezés megvédése előtt a bírálók kézhez kapnak. A doktori értekezés védésének menetét a III.3.-2. melléklet tartalmazza.

(25) A doktorandusza nyilvános vita keretében szabadelőadásban ismerteti értekezésének főbb eredményeit, majd válaszol a bírálók írásos kérdéseire és a vita során felmerülő egyéb kérdésekre. A bizottság elnökének és valamennyi tagjának legalább egy-egy érdemi kérdést kell intéznie a jelölthöz.

(26) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással 1-től 5-ig terjedő pontozással dönt az értekezés elfogadásáról, amelyhez legalább a megszerezhető pontok kétharmada szükséges. A titkos szavazásban a bizottság valamennyi tagja – a hivatalos bírálók is – részt vesznek. Az elnök az eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti, indokolja és azokat a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon rögzíti. Az értekezés védéséről jegyzőkönyv készül, melyet a DI vezetője xxxxxx el az EDT elnökének.

(27) A fokozatszerző kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és az EDT jóváhagyásával zárt védés tartható, ha a doktori értekezés szabadalmi, oltalmi eljárással érintett vagy nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz.

(28) A nyilvánosság késleltetését a fokozatszerzőnek az EDT elnökének címzett kérvényben kell kezdeményeznie. A kérvénynek tartalmaznia kell a nyilvánosság kizárásának indoklását a késleltetés időtartamát, továbbá a témavezető és a DI vezető támogató nyilatkozatát.

(29) A nyilvánosság késleltetésére vonatkozó kérvényt legkésőbb az értekezéssel egy időben kell benyújtani. A kérelemről az EDT dönt a VMB támogató véleménye alapján. A kérelem elfogadása a fokozatszerzőt egyetlen kötelezettsége alól sem menti fel, az előírt dokumentumokat a megfelelő példányszámban el kell készítenie, és a VMB köteles a szabályos elővéleményezési eljárást lefolytatni.

(30) A kérelem elfogadása esetén a védési eljárásban a jelöltön kívül csak a bíráló bizottság és az opponensek vehetnek részt. A védésre az EDT elnöke a Doktori Tanács szavazati jogú képviselői közül megfigyelőt delegál, aki a védési jegyzőkönyvet láttamozza és az EDT elnökét rövid jelentésben tájékoztatja a védés menetéről. A megfigyelő a bizottság munkájában és a döntéshozatalban nem vesz részt, de köteles a Doktori Xxxxxx segítségére lenni a fokozat odaítélésével kapcsolatos döntésben.

(31) A nyilvánosság kizárásával szervezett védés esetén az értekezést nem kell elküldeni a Központi Könyvtárnak, és elmarad a tézisfüzet és a meghívók kiküldése is (kivéve a bírálatban résztvevő szakembereket), de a védés tényét, az értekezés címét és a bíráló bizottság összetételét meg kell jelentetni a doktori képzés honlapján. A késleltetési idő lejártával a doktori cselekmény elmaradt részeit (tézisfüzet megküldése, az értekezés megjelentetése a doktori képzés honlapján stb.) pótolni kell. A pótlás terhe a fokozatszerzőt és a Doktori Xxxxxxxx közösen érinti.

(32) A doktori fokozat megszerzését a FIR –ben be kell jelenteni. E feladat elvégzéséért a Doktori Hivatal vezetője felelős.

(33) A doktori fokozatszerzés jegyzőkönyveinek alapján a fokozatszerzés minősítését az EDT elnöke határozza meg és hagyja jóvá aláírásával. A Doktori Xxxxxxx – a hallgató

kérésére – a védés minősítéséről igazolást ad ki jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését.

(34) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb a sikertelen védéstől számított két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

21. § [Doktori fokozat]

(1) A doktori fokozat odaítéléséről a bíráló bizottság jelentése (a jegyzőkönyvek) alapján, a DI Tanácsának javaslatát figyelembe véve az EDT foglal állást és dönt. A Doktori Xxxxxxx a határozatról a fokozatszerző kérésére hivatalos igazolást ad ki.

(2) A doktori fokozat minősítését a védésen szerzett jegyek egyszerű számtani átlagából kell megállapítani. A fokozat minősítése:

"rite" (3,33-3,99)

"cum laude" (4,00-4,50)

"summa cum laude" (4,51- ).

(3) A Doktori Oklevelet az Egyetem magyar és angol nyelven állítja ki.

(4) Közös doktori oklevél kiállítása külföldi vagy más magyar egyetemmel abban az esetben lehetséges, ha a közös képzésről és annak feltételeiről az intézmények vezetői megállapodtak. A közös képzésről és annak feltételeiről történő megállapodás esetében nem szükséges a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése.

(5) A Doktor Xxxxxxx Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a Semmelweis Egyetem nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, az odaítélt doktori fokozat megnevezését, tudományterületét és/vagy tudományágát, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmazza továbbá a Semmelweis Egyetem rektorának és az EDT elnökének eredeti aláírását, az Egyetem bélyegzőjének lenyomatát.

(6) A doktori fokozatot szerzetteket az Egyetem hagyományainak megfelelően évente egy alkalommal, az Egyetemi Napon (Dies Academicus) tartott ünnepélyes, nyilvános Szenátusi ülés keretében avatják doktorrá.

(7) Az Egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - "Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae" kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a középiskolában és a felsőoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték a Kormányrendeletben meghatározottak szerint, feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

(8) A kitüntetéses doktorrá avatást az érintett jelölt kezdeményezi az EDT-hez benyújtott írásbeli kérelemben. A doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett címként a "doktor" vagy "Dr." rövidítést és a Doktor of Philosophy" vagy "Ph.D." megjelölést használhatják.

(9) Az EDT – a VMB javaslata alapján – doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha megszerzésének követelményei megfelelnek, vagy kiegészítő feltételek előírásával és azok teljesítésével megfeleltethetők a doktori fokozat megszerzéséhez e Szabályzatban előírt követelményeknek.

a) a honosítás iránti kérelmet (a formanyomtatványtárba feltöltött formanyomtatványon) és a mellékelendő dokumentumokat a kérelmezőnek a Doktori Hivatalba kell benyújtania

b) a Doktori Xxxxxxx feladata a dokumentumok teljességének és hitelességének ellenőrzése. A Doktori Hivatal az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ véleményét kéri, ha az eredeti oklevélből, ill. annak hiteles fordításából nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az oklevél a kérelmező részére doktori fokozat odaítélését tanúsítja, vagy ha nem állapítható meg a kibocsájtó intézmény jogosultsága doktori fokozat odaítélésére.

c) A kérelem és a mellékelt dokumentumok alapján a VMB véleményt nyilvánít arról, hogy a kérelmező doktori értekezésének tudományos eredményei megfelelnek-e a Semmelweis Egyetemen az adott tudományszakon a doktori fokozat odaítéléséhez megkövetelt feltételeknek. A VMB javaslatot tehet kiegészítő feltételek teljesítésére, ha azokkal megfeleltethetők az adott tudományszakon a doktori fokozat odaítélésének követelményei.

d) A doktori fokozat honosítási kérelemmel kapcsolatos VMB véleményt a VMB elnöke terjeszti az EDT elé. A honosítási kérelemről az EDT egyszerű többségi szavazással dönt és a döntést határozatban rögzíti. Esetleges elutasítás esetén az EDT indoklással hozza meg döntését. Az EDT-nek el kell utasítania a honosítási kérelmet, ha a kérelmező doktori értekezésének tudományos eredményei olyan mértékben térnek el a Semmelweis Egyetemen az adott tudományszakon a doktori fokozat odaítéléséhez megkövetelt feltételektől, hogy a követelmények kiegészítő feltételekkel sem teljesíthetők.

e) Az EDT döntéséről az EDT elnöke értesíti a kérelmezőt.

f) A honosított doktori fokozatról az Egyetem oklevelet ad ki.

(10) A honosított fokozatról kiállított okirat minősítést nem tartalmaz A honosítási folyamat adminisztratív teendőit a Doktori Hivatal végzi

22. § [Doktori fokozat visszavonása]

(1) A doktori fokozat visszavonható, ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a doktori fokozatot megszerző személy valamely a doktori fokozat megszerzésére előírt lényeges feltételnek neki felróható módon nem felelt meg, így különösen, ha részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében

hamis vagy hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet, személyeket megtévesztette (tévedésbe ejtette, tévedésben tartotta). A doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás megindítására az érintett életében kerülhet sor.

(2) A doktori fokozat visszavonására irányuló eljárást az EDT elnökénél az kezdeményezheti, aki igazolja vagy valószínűsíti az (1) bekezdésben foglaltakat. Arra hivatkozással azonban, hogy az érintett részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis vagy hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet, személyeket megtévesztette, olyan személy kezdeményezheti a doktori fokozat visszavonására irányuló eljárást, aki a vitatott disszertáció témájához kapcsolódó tudományterületen doktori vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik.

(3) A doktori xxxxxxx visszavonásáról az EDT dönt. Az EDT elnöke kikéri az illetékes doktori iskola tanácsának véleményét és indokolt esetben a TUKEB-től etikai bizottsági véleményt kérhet. A visszavonásra irányuló eljárásban az EDT szakértő(ke)t bízhat meg, továbbá az eljárásban az érdekeltet meg kell hallgatni. Amennyiben az érdekelt ismételt szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg, vagy kéri meghallgatásának mellőzését, az EDT a meghallgatás mellőzésével is jogosult a döntéshozatalra. Amennyiben a visszavonási eljárás alapjául szolgáló indok tekintetében jogerős bírósági ítélet született, úgy e körben az EDT-nek nem kell külön vizsgálatot lefolytatnia. Amennyiben az érintettel szemben a visszavonási eljárás alapját képező okkal összefüggő bírósági eljárás van folyamatban, az EDT eljárását a jogerős ítélet meghozataláig felfüggeszti.

(4) A visszavonási eljárásban születetett döntése ellen az érintett által benyújtott jogorvoslatot az EDT által létrehozott eseti bizottság javaslata alapján a Szenátus bírálja el. Az eseti bizottság tagjai doktori iskolai törzstagok, a tagok fele azonban nem állhat az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. A Szenátus eljárása során megfelelően alkalmazza az Nftv. 57-58. §-ában foglalt rendelkezéseket.

(5) A jogerős visszavonó döntést az Egyetem nyilvánosságra hozza.

(6) A doktori fokozat jogerős visszavonása esetén az érintett a döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig nem jelentkezhet újabb fokozatszerzési eljárásra.

3. A doktori képzés szervezeti felépítése

23. §[A doktori képzés szervezeti felépítése]

Az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett doktori iskolák (továbbiakban: DI vagy TDI) doktori programokból épülnek fel. A doktori képzés vezető testülete az Egyetemi Doktori Tanács (továbbiakban: Egyetemi Doktori Xxxxxx vagy EDT). A doktori iskolák működését az EDT irányítja. Az EDT működését az Egyetemi Doktori Szabályzat és az Egyetemi Doktori Tanács Szervezeti és Működési Rendje határozza meg.

24. § [Egyetemi Doktori Xxxxxx]

(1) A doktori képzést és fokozatszerzési eljárást az Egyetemi Doktori Tanács irányítja. Az EDT megalakítására, összetételére, feladataira, hatáskörére vonatkozó szabályokat a jelen Szabályzat tartalmazza.

(2) Az EDT a doktori képzésben és fokozatszerzésben részt vevő hallgatók és oktatók, valamint a fokozatszerzők közös önkormányzati testülete. Az EDT tagjai a hallgatói képviselet kivételével csak tudományos fokozattal rendelkező szakemberek lehetnek. A hallgatói képviselet kivételével szavazati joggal az EDT azon tagjai rendelkeznek, akik megfelelnek a törzstagság feltételeinek.

(3) Az EDT tagjai:

a) az EDT elnöke,

b) az EDT elnökhelyettese,

c) a Doktori Xxxxxxx vezetői,

d) a Doktori Xxxxxxx munkájában részt vevő karok Xxxx Xxxxxxx által delegált 1-1 fő,

e) az EDT leköszönő elnöke további egy cikluson (5 év) keresztül,

f) a doktorandusz önkormányzat (továbbiakban DÖK) által delegált 1 fő, aki tudományos fokozattal rendelkezik,

g) a tudományos és innovációs rektorhelyettes,

h) a Tudományos Diákköri Tanács elnöke

i) a Kutatásmenedzsment Munkacsoport vezetője

j) legalább két olyan személy, akik az Egyetemmel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban,

k) az EDT állandó bizottságok elnökei (Oktatási és Kredit Bizottság, Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság, Nemzetközi Bizottság és Fegyelmi és Etikai Bizottság), akiket az EDT elnök javaslatára az EDT választ a c)-f) pontokban felsorolt EDT tagok vagy nem EDT tagok közül,

l) a DÖK elnöke vagy a DÖK által delegált képviselője.

(4) Az EDT tagjait az EDT elnöke terjeszti a Szenátus elé, majd szenátusi jóváhagyás után a megbízást a tagoknak a rektor adja. Az EDT tagjainak megbízása 5 évre szól, amely több ízben alkalmanként legfeljebb további 5 éves időtartamra meghosszabbítható. A DI-k vezetőinek EDT-tagsága ezen vezetői megbízatásuk végéig áll fenn. Ha az EDT valamely tagjának megbízatása a mandátuma lejárta előtt megszűnik, a Szenátus a fent meghatározott felterjesztés alapján rangsorol, majd a rektor új tag megbízásáról dönt.

(5) Tanácskozási és javaslattételi jogkörrel vesznek részt az EDT munkájában:

a) azon külső intézmények megbízottjai, amelyek a doktori képzésben közreműködnek,

b) állandó meghívottként azon karok képviselői, amelyek teljes jogú tagot nem delegálnak az EDT-be,

c) egyéb állandó és eseti meghívott, az EDT által jóváhagyott személyek.

(6) Az EDT szükség szerint, de legalább évente négyszer tartja üléseit. Az EDT üléseit az elnök hívja össze, a határozatképességhez a szavazati joggal rendelkező tagok felének

+1 tagnak jelen kell lennie. Az EDT működését ügyrendben szabályozza. A döntésekről határozatok, az ülésekről jegyzőkönyv készül. Az EDT határozatait a Doktori Hivatal elektronikus) úton az ülést követő 10 napon belül hozza nyilvánosságra. A határozatok a doktori képzés honlapján elektronikus formában az egyetem polgárai számára hozzáférhetők.

(7) Az EDT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezheti és napirendi javaslattal élhet a Szenátus; a rektor; az EDT tagjainak egyharmada; a DÖK és a programokhoz tartozó oktatók/hallgatók (legalább 50 fő), az indok megjelölésével. Az EDT elnöke a rendkívüli ülést a kezdeményezésben megjelöltek figyelembe vételével a lehető leghamarabb összehívja.

(8) Az EDT tagjaira vonatkozó személyi döntéseit titkos, egyéb ügyekben hozott határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármilyen kérdésben titkos szavazást kell tartani, ha azt nyílt szavazással az EDT szavazati joggal rendelkező tagjainak 20%-a kéri.

(9) Az EDT tagjainak visszahívását az EDT, valamint a tagot delegálók kezdeményezhetik:

a) a tag tartós akadályoztatása esetén,

b) amennyiben a tag egyébként rendszeresen távol van az EDT üléseiről,

c) amennyiben a tag tagságára bármely okból méltatlanná válik.

Az EDT tagjainak visszahívásáról az EDT felterjesztése alapján a Szenátus dönt.

(10) Az Egyetemi Doktori Tanács feladatai

a) dönt saját ülései ügyrendjének kialakításáról;

b) véleményezi a doktori iskolák létesítési javaslatát;

c) indokolt esetben kezdeményezi doktori iskola megszüntetését;

d) a Szenátus részére rendszeresen értékeli az Egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést;

e) véleményezi és jóváhagyja a doktori iskolák tanácsának összetételéről benyújtott javaslatot;

f) dönt a PhD-képzés feltételeiről, a képzési program részeként a doktori képzés tervét a Szenátus elé terjeszti;

g) megválasztja a DI-k vezetőit és javaslatot tesz a Szenátus részére, megbízza vagy felmenti a doktori iskola tanácsának tagjait;

h) irányítja és felügyeli a doktori iskolák munkáját, jóváhagyja a DI-k működési szabályzatát;

i) jóváhagyja a doktori iskolák tanácsainak javaslata alapján a doktori programra vonatkozó pályázatokat, az abban részt vevő oktatók/kutatók személyét;

j) kezdeményezi a Szenátusnál a feladatát nem teljesítő program megszűntetését a doktori iskolák tanácsa véleményének figyelembe vételével;

k) meghirdeti a Doktori Iskolákban induló képzést és annak feltételeit;

l) dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról a DI-k tanácsának javaslata alapján;

m) dönt a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásáról,

n) dönt a doktori fokozat odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról a doktori iskolák javaslatára;

o) a DI-k javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, továbbá a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait, mely kijelölésére vonatkozó jogosultságát átruházhatja az illetékes DI Tanácsára azzal a megkötéssel, hogy az illetékes DI-k Tanácsának fentiekre vonatkozó javaslatát a Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság véleményezi és az EDT elnöke hagyja jóvá;

p) a DI-k javaslatát kikérve és az OKB előzetes véleményének figyelembe vételével dönt a kreditelismerésekről;

q) jóváhagyja a doktori témavezetők és a DI-k oktatóinak személyét;

r) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját a DI-k Tanácsának javaslata alapján;

s) a DI Tanácsának és a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a doktorandusz zárt védés iránti kérelméről;

t) a jelen Szabályzatban meghatározott kivételekkel elbírálja a tanulmányi-, vizsga- és szociális ügyekben benyújtott hallgatói kérelmeket; az OKB és az egyetemi esélyegyenlőségi koordinátor véleményének kikérése után elbírálja a fogyatékossággal élő hallgatók, doktoranduszok segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit;

u) a Szenátus 50/2013. (IV. 25.) számú határozatában foglaltak szerint a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexének hatálya alá tartozó etikai vétség gyanúja esetén javaslatot tesz az EDT elnökének, hogy indokolt esetben kérjen etikai bizottsági véleményt az Egyetem Regionális, Intézményi Tudományos és Kutatásetikai Bizottságától (továbbiakban: TUKEB);

v) az érintett hallgató kérésére javaslatot tesz kitüntetéses doktorrá avatásra;

w) véleményezi a Szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori, a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit, valamint a doktori iskola megszüntetésére tett javaslatát;

x) dönt:

xa) a magyar állami ösztöndíjas helyek és a működési költségek doktori iskolák közötti felosztásáról;

xb) a kurzusok anyagi támogatásáról;

xc) az állami normatív finanszírozás doktori képzésre vonatkozó keretösszegének felhasználásáról;

y) közös kurzusokat szervez minden doktori iskola számára;

z) dönt más egyetemekkel vagy tudományos intézményekkel közösen szervezett doktori képzésről;

aa) megállapítja a külföldi állampolgárok doktori képzésben való részvételének feltételeit; bb) előkészíti az Doktori Szabályzatot és annak szükséges módosításait;

cc) javaslatot tesz a Szenátusnak a költségtérítés, az önköltség mértékére, és javaslatot tesz a Rektor részére a költségtérítés, önköltség fizetésével kapcsolatos kedvezmények, részletfizetés tekintetében;

dd) a rendelkezésre álló keretek között pályázatot hirdet predoktori és posztdoktori ösztöndíj alkalmazására és dönt azok odaítéléséről;

ee) szervezi a doktori képzés adminisztrációját, reprezentatív és szakmai megjelenését és megjelenítését (konferenciák, doktori képzés honlapja, stb.);

ff) az Egyetemi Doktori Tanácsot a doktori képzést és fokozatszerzést érintő gazdálkodási, költségvetési és fejlesztési kérdésekben a Doktori Szabályzatban rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik;

gg) véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő és ellenőrző feladatok ellátására állandó és ad hoc bizottságokat hoz létre.

(11) Az EDT munkáját az alábbi állandó bizottságok segítik a jelen szabályzatban foglaltak szerint:

a) Oktatási és Kredit Bizottság (OKB)

b) Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság (VMB)

c) Nemzetközi Bizottság (NB)

d) Fegyelmi és Etikai Bizottság (FEB)

(12) A (11) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bizottságok tagjait a DI-k és a DÖK delegálják az alábbiak szerint:

a) OKB: DI-k delegáltjaként Doktori Xxxxxxxxxxx 1 fő, DÖK által delegált 1 fő

b) VMB: DI-k delegáltjaként Doktori Xxxxxxxxxxx 1 fő, DÖK által delegált 1 fő

c) NB: DI-k delegáltjaként Doktori Xxxxxxxxxxx 1 fő, DÖK által delegált 1 fő

A DI-k által delegált bizottsági tagok megbízatása 5 évre, a DÖK által delegált tagok megbízatása 1 évre szól.

(13) A bizottságok:

a) elnökeit az EDT választja 5 évre;

b) ügyrendjét az EDT hagyja xxxx;

c) ülését a bizottsági elnök hívja össze;

d) határozatképességéhez a tagok felének +1 tagnak jelen kell lennie.

(14) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke elektronikus úton a bizottság ülését követő 5 napon megküld az EDT elnökének és a bizottság tagjainak. A bizottságok személyi ügyekben titkos, egyéb ügyekben nyílt szavazással hoznak határozatokat. A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármilyen kérdésben titkos szavazást kell tartani, ha azt nyílt szavazással a bizottság tagjainak 20%-a kéri.

(15) A FEB működése tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzat III. Hallgatói követelményrendszer rész V. fejezetét képező fegyelmi és kártérítési szabályzatot (a továbbiakban: fegyelmi és kártérítési szabályzat), etikai ügyekben – ide nem értve a

bizottság összetételét - az Etikai kódexet kell alkalmazni. Az FEB az EDT elnökének írásbeli felkérésére – alkalomszerűen ül össze. A felkérésben meg kell jelölni az etikai és fegyelmi eljárás tárgyát. Az FEB ezt követően jogosult az ügyben érdekelt bármely személy meghallgatására. Az etikai vagy fegyelmi eljárás eredményéről az FEB írásban értesíti az EDT elnökét.

(16) Az Oktatási és Kredit Bizottság feladatai:

a) a szervezett képzést koordinálja, minőségét ellenőrzi;

b) a képzéssel kapcsolatos ügyeket véleményezi és az EDT, ill. XXX elnök számára döntésre előkészíti;

c) az összes doktorandusz számára kötelezően választható kurzusokat szervez;

d) koordinálja a DI-k által szervezett kurzusokat, és megszervezi a kurzusok nyilvánosságra hozatalát; melynek teljesítéséről legkésőbb 2 héttel a kurzusfelvételi időszak első napját megelőzően gondoskodik;

e) meghatározza a kurzusok tanulmányi kreditértékét;

f) a kurzusok költségeire irányuló támogatási kérelmekről javaslatot készít az EDT elnöke részére.

g) elbírálja azokat a kérelmeket, amelyeket az egészségügyi szakirányú felsőfokú szakképzési rendszerben rezidensként, vagy a felsőoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítására meghatározott szakképzésben központi gyakornokként résztvevők nyújthatnak be az általuk teljesített törzsképzési és szakgyakorlati időből a doktori képzésben való elismerésére. A rezidensi/központi gyakornoki képzéshez kapcsolódó kutatási terület esetén a Bizottság legfeljebb két félév vagy hatvan kredit elismerésére tehet javaslatot a Doktori Xxxxxx tanácsa felé.

(17) A Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság feladatai:

a) DI-k javaslata alapján a hallgatók és témavezetők tudományszaki besorolásának véleményezése;

b) a fokozatszerzéssel kapcsolatos tudományos teljesítmény értékelése;

c) a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga vizsgabizottságának és a védési bizottság összetételének véleményezése/kijelölése (javaslat alapján);

d) minőségellenőrzés a doktori iskolák minden tevékenységére kiterjedően;

e) a PhD oklevelek honosítására vonatkozó kérelmek tekintetében döntés-előkészítés;

f) a DI-k új képzési programjavaslatainak véleményezése;

g) állásfoglalás arról, hogy a benyújtott értekezés tematikája megfelel-e a képzésért felelős Doktori Xxxxxx/program akkreditációjának.

(18) A Nemzetközi Bizottság feladatai:

a) előkészíti a külföldi egyetemekkel közös doktori képzés érdekében kötendő megállapodásokat;

b) véleményezi a közös képzés vagy részképzés eredményeképpen születő diplomák kiadását;

c) kapcsolatot tart azon egyetemekkel, amelyekkel érvényes együttműködési megállapodásunk van és azokkal is, amelyekkel nincs, de várható vagy kívánatos lenne ilyen megállapodás kötése;

d) szervezi a nemzetközi hallgatók doktori képzésbe való bevonásának folyamatát.

(19) A Doktori Iskolákban felmerülő etikai, fegyelmi és kártérítési ügyekkel a Fegyelmi és Etikai Bizottság foglalkozik - a fegyelmi és kártérítési szabályzat, az Etikai kódex és jelen Szabályzat alapján. Amennyiben az EDT vagy az EDT munkáját segítő bizottságok a hallgatók által tanulmányi, vizsga- vagy szociális ügyben benyújtott kérelmet bírálják el, a Hallgatói követelményrendszer II. Fejezetét – a jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében – megfelelően alkalmazzák.

(20) A kutatásmenedzsment munkacsoport

a) A kutatásmenedzsment munkacsoport célja a doktori képzés támogatása és minőségbiztosítása, valamint a témavezetői utánpótlás elősegítése. Ennek érdekében a következő feladatokat látja el:

aa) Támogatja a PhD hallgatók képzését. A komplex vizsgát, abszolutóriumot, illetve fokozatszerzési publikációs követelményeket időre nem teljesítő hallgatókat segíti a PhD fokozat megszerzésében. Egyénenként felméri az akadályozó körülményeket, értékeli és egyénre szabott munkatervvel segíti a hallgatók fokozatszerzését. Feltárja a témavezetői tevékenység esetleges hiányosságait és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére, szükség esetén társ-témavezető bevonására. Amennyiben a hallgató fokozatszerzése nem várható, a doktori iskola vezetőjének egyetértésével kezdeményezi a hallgatói jogviszony megszüntetését az EDT elnökénél. Az EDT a felterjesztés alapján dönt a jogviszony megszüntetéséről.

ab) Segíti a PhD fokozatot szerzett korábbi hallgatók témavezetői akkreditációját. Az új témavezetők képzésével hozzájárul a doktori képzés minőségbiztosításához és a témavezetői utánpótláshoz.

ac) Követi a PhD hallgatók szakmai előmenetelét és fejleszti az ellenőrzési rendszereket, amelyek az elmaradó hallgatókat észlelik. A doktori értekezések és védések adatai alapján monitoring tevékenységet folytat a doktori iskola céljainak megvalósítása, a hatékonyabb és jobb minőségű PhD képzés, illetve az elitképzés megvalósítása érdekében. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók és témavezetők munkájának elemzésével azonosítja azokat a jó gyakorlatokat, amiket átvéve javítható a doktori képzés és fokozatszerzés minőségi mutatói.

ad) Javaslatot tesz kötelező és fakultatív képzési elemek bevezetésére.

ae) Figyelemmel kíséri a kutatóhelyeken a kutatási feltételek teljesülését és nem megfelelés esetén ajánlásokat fogalmaz meg a szükséges feltételek megteremtésére.

af) Biztosítja az alábbi szolgáltatásokat a doktori iskolák hallgatói és oktatói felé: afa) hallgatói és oktatói kutatásmódszertani képzés,

afb) egyéni képzések szervezése igény és egyeztetés szerint,

afc) PhD fokozatszerzés folyamatában felmerülő akadályok esetén módszertani konzultáció a hallgatónak és témavezetőnek, a kutatási folyamat áttekintése és probléma-elemzése, szaktanácsadás,

afd) a kutatóhelyeken a kutatási feltételek hiányosságainak feltárása és azok elhárításának elősegítése.

ag) A Doktori Xxxxxx elnökének felkérésére a kutatóhelyek vezetőivel együttműködve elvégzi a kutatóhelyek átvilágítását: a kutatási feltételek és kutatási teljesítmény

ellenőrzését. Az eredmény alapján ajánlást készít a kutatóhelyi teljesítmény fokozására: az intézményi, strukturális és személyi feltételek optimalizálására. Nyomon követi és segíti az ajánlások gyakorlati megvalósítását.

A kutatásmenedzsment munkacsoport a fenti célok elérése érdekében együttműködik a Doktori Xxxxxxxxx, a doktori iskolákkal, a Doktori Hivatallal és a Doktorandusz Önkormányzattal, ennek keretében kölcsönös adatszolgáltatással segítik egymás munkáját. Együttműködéseket kezdeményez a minőségbiztosítási és képzési célok eléréséért.

b) A kutatásmenedzsment munkacsoport az EDT elnökének felügyeletével működik, vezetőjét az EDT elnökének előterjesztésére az EDT választja meg. A munkacsoport vezetője az EDT szavazati jogú tagja.

c) A kutatásmenedzsment munkacsoport vezetőjének kötelezettségei: ca) közvetít az EDT és a munkacsoport között,

cb) évente beszámol az EDT-nek a munkacsoport munkájáról,

cc) a munkacsoporttal közösen a konzultációra és szakmai segítségre jelentkezőket beosztja a munkacsoport tagjaihoz és ellenőrzi a konzultációs folyamatot,

cd) szükség esetén javaslatot tesz társ-témavezető bevonására a doktori fokozatszerzés sikere érdekében

ce) a munkacsoporttal közösen szervezi a minőségbiztosítási és az innovációs feladatokat és ellenőrzi a teljesítésüket,

cf) elkészíti a munkacsoport működési rendjét, melyet jóváhagyásra benyújt az EDT- nek.

d) A kutatásmenedzsment munkacsoport működésének pénzügyi-szakmai hátterét az EDT biztosítja.

25. § [Az Egyetemi Doktori Tanács elnöke]

(1) Az EDT-t elnök vezeti. Az EDT elnökét az EDT véleményezését és a Szenátus által történt rangsorolást követően a rektor bízza meg. Az EDT elnöke habilitált egyetemi tanár lehet. Az elnök megbízása legfeljebb 5 évre szól és egy alkalommal, további legfeljebb 5 évig terjedő időtartamra meghosszabbítható.

(2) Az EDT elnöki tisztségének betöltésére a rektor pályázatot ír ki. A pályázati határidő lejárta után a pályázatok elbírálására a rektor egy elnökből és négy tagból álló bizottságot hoz létre, melynek nem lehet tagja a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója.

(3) Az EDT tanácsülés keretében meghallgatja az EDT elnöki megbízásra pályázók bemutatkozását és programját, majd titkos szavazással véleményt nyilvánít a pályázatokról. Az EDT akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak felénél legalább egy személlyel több fő van jelen. Egy jelölt esetében a jelen levők abszolút többségének, azaz a jelen lévők több mint a felének igenlő szavazata szükséges a pályázat támogatásához. Több jelölt esetén az EDT az igenlő szavazatok arányában történő rangsorolással nyilvánít véleményt. Szavazategyenlőség esetén a pályázatokat azonos rangsor-helyre kell sorolni.

(4) Az EDT elnöki megbízásra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a Szenátus – az EDT ülését követő első ülésén – az EDT véleményének mérlegelésével dönt. Egy jelölt esetében a jelen levők abszolút többségének, azaz a jelen lévők több mint a felének igenlő szavazata szükséges a pályázat támogatásához. Több jelölt esetén a pályázatokat a Szenátus az igenlő szavazatok arányában rangsorolja. Szavazategyenlőség esetén a pályázatokat azonos rangsor-helyre kell sorolni.

(5) A rektor a bizottság, az EDT és a Szenátus véleményének mérlegelésével - legkésőbb a Szenátus ülését követő 30 napon belül - dönt az EDT elnöki megbízás kiadásáról. Az EDT elnök kinevezéséről a MAB-ot és az Országos Doktori Tanácsot a rektor értesíti.

(6) Az EDT valamennyi tagja kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektornál az EDT elnök visszahívását.

(7) Az Egyetemi Doktori Tanács elnöke

a) képviseli az EDT-t az Országos Doktori Tanácsban;

b) választás útján tagja a Szenátusnak, a Szenátus üléseinek napirendjére írásban javaslatot tehet;

c) előkészíti és levezeti az Egyetemi Doktori Tanács üléseit;

d) kezdeményezheti a DÖK testületeinek összehívását;

e) javaslatot tesz a doktori képzést és fokozatszerzést érintő, felsőbb egyetemi és más testület vagy szerv hatáskörébe tartozó ügyekben;

f) irányítja és felügyeli a Doktori Xxxxxxx munkáját;

g) kiadmányozási és utalványozási jogkört gyakorol a vonatkozó egyéb szabályzatokban meghatározottak szerint;

h) ápolja és fejleszti a Doktori Iskolák nemzetközi kapcsolatait;

i) kapcsolatot tart az egyetemi szakmai-érdekvédelmi szervezetekkel;

j) megsemmisíti a doktori iskolák tanácsai által hozott olyan intézkedéseket, amelyek jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sértenek;

k) a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexének hatálya alá tartozó etikai vétség gyanúja esetén az EDT javaslatára indokolt esetben etikai bizottsági véleményt kér a TUKEB-től, és egyidejűleg tájékoztatja a DI vezetőjét;

l) irányítja és ellenőrzi az Egyetemi Doktori Tanács oktató-, nevelő- és tudományos, valamint gazdálkodási munkáját;

m) felkéri a hivatalos bírálókat opponensi véleményük elkészítésére; továbbá felkéri a védési bizottság elnökét és tagjait;

n) tevékenységéről évente legalább egyszer összefoglalóan beszámol az EDT-nek és a Szenátusnak.

(8) Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti, akit az EDT elnökének javaslatára az EDT és a Szenátus véleményének kikérését követően a rektor bíz meg legfeljebb 5 évre. Az elnökhelyettes habilitált egyetemi oktató, legfeljebb 5 éves megbízatása több alkalommal – egyenként további legfeljebb 5 évre – meghosszabbítható. Az

elnökhelyettes megbízására az EDT elnökének megválasztására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

4. Doktori iskolák

26. §[A doktori iskolák]

(1) A doktori iskolák (a továbbiakban DI) feladata a hallgatók képzésének irányítása, beleértve a felvételi eljárás lebonyolítását, a képzési tervek kialakítását, a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga tárgyainak és tananyagának meghatározását és a vizsgák lebonyolítását, valamint a hallgatók tudományos előmenetelének nyomon követését és témavezetés szakmai szempontok szerinti értékelését.

(2) A DI alapításának feltételeit a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) és a MAB határozatai szabják meg. Az új DI létesítésére irányuló pályázatot a leendő DI legalább 7 törzstagja készíti elő, az Egyetemi Doktori Tanács értékeli és véleményezi. A pályázatot a Szenátus jóváhagyása után a rektor nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz.

(3) A DI munkáját az EDT javaslatára a Szenátus által megszavazott és a rektor által kinevezett vezető irányítja, akit munkájában a DI Tanácsa segít.

(4) A DI egy vagy több akkreditált képzési programból (a továbbiakban: program) és témákból épül fel. A programok elfogadásáról és megszüntetéséről az EDT tesz javaslatot a Szenátus részére. Új program előterjesztésének feltételeit a jelen Szabályzat tartalmazza. A programon belül a témák szükség szerint alprogramok formájában csoportosíthatók, de az alprogram és annak vezetője a doktori iskola szervezeti rendszerében nem rendelkezik önálló jogkörrel.

(5) A DI vezetője elkészíti a DI működési szabályzatát, és az EDT elnökének felkérésére beszámol az iskola munkájáról az EDT-nek.

(6) Az egységes működés érdekében a doktori iskolákra vonatkozó eljárási rendet az EDT, valamint a Szenátus által jóváhagyott jelen Szabályzat tartalmazza.

27. § [Törzstagok]

(1) Törzstag lehet, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

a) tudományos fokozattal rendelkezik,

b) a doktori iskola tudományágában vagy annak kutatási területén magas szintű nemzetközi tudományos tevékenységet folytat, amely tudományos tevékenység a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisa alapján vizsgálható,

c) már működő DI vagy nyilvántartásba vett tagok tekintetében a doktorjelöltek vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorjelölt doktori fokozatot szerzett,

d) aki az Egyetem által teljes munkaidőben, munkaviszonyban, vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 26. § (3) bekezdése alapján a költségvetési támogatás megállapítására az Egyetemet jelölte meg.

(2) Törzstag lehet az (1) bekezdés a)-c) alpontjaiban meghatározott feltételeknek és a MAB akkreditációs feltételeinek megfelelő

a) aktív kutatói tevékenységet folytató professzor emeritus is, amennyiben az Egyetem emeritusa, az EDT jóváhagyásával, továbbá

b) kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező – tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozóan megállapodást kötött.

(3) A törzstagság feltétele, hogy az oktató vagy kutató a doktori iskola alapításakor és/vagy a doktori iskolába belépésekor vagy megválasztása idején nincs tartós fizetés nélküli szabadságon vagy egy évnél hosszabb külföldi tanulmányúton. A törzstag a képzésben témavezetőként és oktatóként egyaránt részt vesz. A törzstagnak legalább egy képzési cikluson és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartama alatt meg kell felelnie az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) A doktori iskola törzstagja lehet az a külföldi állampolgár, aki a vonatkozó jogszabályokban és a jelen Szabályzatban megszabott követelményeknek megfelel.

(5) Egy személy csak egy DI-ben lehet törzstag. A doktori iskolák törzstagjai között folyamatosan biztosítani kell az egyetemi tanárok többségét. Egy tudományágban működő doktori iskolának legalább hét törzstagja van, a törzstagok többsége egyetemi tanár. A több tudományágban működő doktori iskolában legalább kilenc törzstagnak, tudományáganként legalább három törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki.

(6) Új doktori iskola alapításakor - ide nem értve azon tudományágakat, amelyekben az adott intézményben korábban már működött doktori iskola - a doktori iskola hét törzstagjából legalább öt törzstagnak, interdiszciplináris doktori iskola esetén legalább nyolc törzstagnak a doktoranduszok vezetésére való alkalmasságát bizonyítani kell azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorandusz doktori fokozatot szerzett.

(7) A doktori iskola más tanárai meghívott tagnak minősülnek, és ilyen felkérést több doktori iskolában is elfogadhatnak. (Valamely doktori iskola törzstagjai is vállalhatnak más doktori iskolában meghívott tagságot.) A meghívott tag korhatár nélkül töltheti be feladatkörét.

(8) A törzstagsági feltételek megszűnése esetén a DI tanácsa törzstag emeritus címet adományozhat. A törzstag emeritus címet vagy a törzstag kéri, vagy a DI kezdeményezi és adja – határozatlan vagy határozott időre – és ezt a DI vezetője az ennek megfelelően módosított doktori adatbázisban megjeleníti. Törzstag emeritus címet az a személy kaphat, aki ugyanabban a DI-ben alapító tag vagy legalább 5 évig törzstag volt, és akinek dokumentált kapcsolata van az intézménnyel. Az emeritus törzstagot témavezetői kötelezettség nem terheli, a MAB értékelési eljárásában nem érintett, ezért nem számít be a törzstagokra vonatkozó DI követelményekbe. A törzstag emeritus címet a DI saját hatáskörében vissza is vonhatja pl. a kapcsolat megszűnésével, vagy ezt a törzstag emeritus is kérheti. A kiesett törzstag helyére új törzstagokat lehet jelölni, akik a jelen Szabályzatban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelnek.

28. § [A Doktori Xxxxxx Xxxxxxx]

(1) A Doktori Xxxxxx Xxxxxxx a DI vezetője munkáját segítő testület, amely doktori tanácsként ellátja az EDT által átruházott feladatokat is.

(2) A DI Tanácsának feladatai:

a) képviselőt küld az EDT-be a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint;

b) javaslatot tesz az EDT-nek a témavezető személyére és az általa meghirdethető témákra/témakörökre;

c) kijelöli és jóváhagyásra az EDT elé terjeszti a DI-be jelentkezett hallgatók felvételével foglalkozó bizottságot;

d) félévente kijelöli a DI kurzusait; melyek listáját Neptun rendszerben megküldi a DI hallgatói számára;

e) javaslatot tesz az EDT-nek a DI komplex vizsgatárgyainak jegyzékére;

f) meghatározza a vizsgatárgyak tematikáját, tételsorait, a vizsgára bocsátáshoz szükséges, ill. javasolt kurzusokat és a vizsgára való felkészüléshez javasolt írott tananyagot;

g) a programvezető javaslata alapján kijelöli adott hallgató számára a komplex vizsga tárgyait;

h) javaslatot tesz a képzés nélküli fokozatszerzők esetében a konzulens vagy témavezető személyére;

i) az EDT-től átruházott jogkörrel – a programvezetők javaslata alapján - kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, továbbá a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait. A kijelöléseket a VMB véleményezi és az EDT elnöke hagyja jóvá.

j) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját,

k) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést,

l) javaslatot tesz az EDT-nek a PhD fokozat odaítélésére;

m) javaslatot tesz programok indítására és megszüntetésére;

n) egyedi esetekben engedélyezi a hallgató feladatainak egyetemen kívüli végzését;

o) javaslatot tesz az EDT-nek a publikációs követelményrendszerbe illő (hazai és külföldi) folyóiratok listájára.

(3) A DI Tanácsa szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja üléseit. A Tanács legalább 7 főből áll, tagjai a törzstagok és az általuk választott programvezetők, valamint témavezetők lehetnek. Tagjait az EDT bízza meg és menti fel. A tanács munkájában részt vesz a DÖK elnöke vagy a DÖK által delegált képviselője, aki jogosult szavazásra, ha a napirend nem érint tudományos és fokozatszerzési kérdéseket. A DI Tanácsa akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Személyi ügyekben titkos, egyéb ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg határozatait. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármilyen kérdésben titkos szavazást kell tartani, ha azt nyílt szavazással a DI Tanács tagjainak 20%-a kéri.

(4) A DI Tanácsának/törzstagjainak személyi összetételében, a DI szerkezetében és a programvezető személyében bekövetkező változásokat az EDT elnökének be kell jelenteni.

(5) A DI Tanácsának ki kell jelölnie olyan személyt (titkár, tanulmányi felelős) aki(ke)t a DI oktatói és hallgatói vagy a DI munkája iránt érdeklődők felvilágosításért megkereshetnek. E személyek nevét és elérhetőségét a doktori képzés honlapján fel kell tüntetni.

29. § [A Doktori Iskola vezetője]

(1) A DI vezetője, – aki egyetemi tanár, törzstag – felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért.

(2) A DI vezetőjének feladatai:

a) értesíti a jelentkezőket a felvételi beszélgetésről, szervezi és lebonyolítja a felvételi beszélgetést;

b) a jelentkezettek névsorát, és a felvételre javasoltak sorrendjét (magyar állami ösztöndíjasokét és önköltségesekét egyaránt) megküldi az EDT elnökének;

c) hivatalból témavezetője azoknak a hallgatóknak, akiket a DI az első félévre témavezető megjelölése nélkül vesz fel szervezett képzésre;

d) meghatározza azt a szakterületet, amelynek alapján a fokozatszerzés feltételei meghatározhatók;

e) a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga vizsgabizottságának és a védési bizottságnak a DI által javasolt összetételét elküldi a VMB-nek;

f) felkéri a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga vizsgabizottságát és megszervezi a vizsgát (és erről értesíti a Doktori Xxxxxxxx és az egyetem nyilvánosságát);

g) az értekezést elővéleményezésre – a munkahelyi vita jegyzőkönyvével – elküldi a VMB-nek;

h) megszervezi a doktori értekezés nyilvános vitáját; nem-nyilvános részek esetén az EDT döntése alapján gondoskodik a zárt ülésről;

i) a védés jegyzőkönyvét eljuttatja az Egyetemi Doktori Xxxxxx elnökének;

j) javaslatot tesz az EDT-nek a hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos hallgatói kérelmekre, a hallgatóknak nyújtandó utazási-, tanulmányi- és predoktori támogatásokra;

k) rendszeresen ellenőrzi a hallgatói adatbázis adatait;

l) dönt a Doktori Xxxxxx adminisztrációs keretének felhasználásáról, amit a Doktori Xxxxxxx bocsájt rendelkezésre. Az adminisztrációs keret felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalási és egyéb szabályokat a jelen Szabályzat III.3.-4. melléklete tartalmazza.

m) évente záróbeszámolót készít a DI eredményeiről az EDT utolsó őszi ülésére a formanyomtatványtárban feltöltött formanyomtatványon.

30. § [A DI vezetőjének és törzstagjának megválasztása]

(1) A DI vezetőjének és törzstagjának megválasztását az alábbi forgatókönyv szerint kell megszervezni. A DI vezetőjének és a törzstagnak – ide nem értve az emeritus törzstagot - a megbízatása lejár abban az évben, amelyben 70. évét betölti. Az eljárás rendje ugyanaz akkor is, ha a vezető beosztás vagy a törzstagság bármilyen egyéb ok miatt szűnik meg.

(2) A korhatár elérése miatt leköszönő vezető vagy törzstag felmentése június 30-i hatállyal történik meg. Az új vezető kinevezésére július 1-ével kerül sor. Ebben a tekintetben a tanszékvezető-váltásnak megfelelő ügyrend az irányadó.

(3) Az új DI törzstag személyére a DI Tanácsa tesz javaslatot. A törzstagságra tett javaslatot az EDT hagyja jóvá.

(4) A DI vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül – a törzstagok többségének javaslatára – az EDT választja, és a Szenátus jóváhagyása után a rektor nevezi ki legfeljebb öt éves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. Az új DI vezetők kinevezéséről a MAB-ot a rektor értesíti.

(5) A DI Tanácsa a törzstag személyére Tanácsülés keretében tesz javaslatot. A Tanácsülés előtt a vezető háromtagú jelölő bizottságot nevez ki, amelynek tagjai számba veszik a potenciális jelölteket.

(6) A szavazást levezető elnököt a vezető nevezi ki a DI Tanácsának azon tagjai közül, akik a jelölőlistán nem szerepelnek. A jelöltek közül a DI Tanácsa titkos szavazással választja ki a javasolt személyt. A jelöltekhez a Tanács tagjai kérdést intézhetnek. A választásra összehívott testület akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak felénél legalább egy személlyel több fő van jelen. Szavazati joggal rendelkezik a DI Tanács valamennyi jelenlévő tagja. Az a jelölt választható, aki a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok 2/3-ának igen szavazatát megkapja. Többes jelölés esetén – abban az

esetben, ha egyik jelölt sem kapja meg a 2/3-os szavazattöbbséget – második fordulóra kerül sor, amelyben csak az 1. és 2. legtöbb szavazatot kapott személy vesz részt. A második forduló során egyszerű szavazattöbbség is elegendő.

(7) A DI Tanácsa által kiválasztott személyre vonatkozó javaslatot az EDT véleményezi, és felterjeszti az Egyetem rektorának. Ha az új DI vezető vagy törzstag megválasztására nem a korhatár betöltése miatt, hanem egyéb okból kerül sor, a forgatókönyv lépéseit értelemszerűen a lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani. Ha a leköszönő vezető nem tudja ellátni a fentiekben részletezett feladatkörét, az EDT elnöke a DI Tanácsának egyik tagját bízza meg a jelölés és a választás lebonyolításával.

(8) A DI vezetőjének választása során az (5)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a DI Tanácsán a DI törzstagjait kell érteni. A szavazásra az EDT elnökét meg kell hívni.

31. § [Doktori Xxxxxx indítása és megszüntetése]

(1) Új DI indítását az EDT kezdeményezi, és a Szenátus döntését követően a rektor küldi meg nyilvántartásba vételre az Oktatási Hivatal részére. A képzés megindításáról a Szenátus dönt. A DI honlapján a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad. A felvételi követelményeket évente a doktori képzés honlapján közzéteszi, a DI adatait folyamatosan frissíti, hogy azok a DI állapotát naprakészen tükrözzék.

(2) Működő DI megszüntetését az EDT vagy a rektor kezdeményezheti, amennyiben az oktatás személyi és tárgyi feltételei lényegesen megváltoztak és az oktatás minőségének romlását idézik elő. A Doktori Xxxxxx megszüntetéséről a Szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a Szenátus – döntése előtt – beszerzi az EDT véleményét. A döntést be kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak.

32. § [Doktori Program]

(1) A tudományos képzési doktori program (továbbiakban program) a DI tudományágának/kutatási területének egy olyan szakágában kialakított szervezeti forma, amely alkalmas arra, hogy a hallgatót a PhD fokozat megszerzésére felkészítse.

(2) A DI-ben új program alapítása és korábban szervezett program megszüntetése az EDT döntése alapján lehetséges. A doktori képzés tervét a Szenátus fogadja el.

(3) Új program szervezésének feltétele, hogy a program legalább 6 témavezetőt, 6 vagy több tudományos témakört jelöljön meg, és szakágának speciális ismereteiből legalább 1 kurzussal készítse fel hallgatóit.

(4) Programok megszüntetéséről az EDT-nek a DI Tanácsának javaslata és a VMB véleménye alapján kialakított javaslatára a Szenátus dönt. A program megszüntetését a DI Tanácsa kezdeményezi, ha:

a) témavezetői nem végeznek a témavezetői követelményekben előírt tudományos tevékenységet, vagy

b) 3 éven belül hallgatót nem vettek fel, vagy

c) 3 éven belül nem szerveztek eredményes kurzust, vagy

d) 3 éven belül nem volt eredményes fokozatszerző hallgatójuk - új program esetén ez utóbbi feltétel először a 9. év elteltével értékelhető.

33. § [Doktori program alapítása]

(1) Új tudományos képzési program (továbbiakban: program) indításának kérelmét (a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatványon) a DI Tanácsának jóváhagyásával a DI vezetője nyújthatja be az EDT elnökének, aki véleményezésre felkéri a VMB-t vagy az EDT tagjaiból választ szakértő(ke)t. A vélemény(ek) ismeretében a program indításáról az EDT javaslata alapján a Szenátus dönt.

(2) Új program alapítását a DI vezetője és Xxxxxxx kezdeményezheti, vagy a más által kezdeményezett programot a DI vezetőjének kell beillesztenie a képzésbe úgy, hogy a teljes képzési struktúra ésszerűsödjön. A más által kezdeményezett képzési program- átalakítási javaslatának vagy új doktori képzési program alapítási javaslatának előkészítése előtt egyeztetni kell az illetékes DI vezetőjével és az EDT elnökével. Az új program tervezetét rövid programalapítási tervben kell összefoglalni.

(3) Új program alapításának feltétele a DI vezetője által kiadott befogadó nyilatkozat. Ha a DI vezetője és Xxxxxxx új program alapítását javasolja az EDT-nek, akkor írásban vállalja annak felelősségét, hogy az új program felfutása alatt a DI magyar állami ösztöndíjas hallgatói keretéből a jelentkezések függvényében rendszeresen juttat magyar állami ösztöndíjas hallgatói helyet az új programba.

(4) Új doktori képzési program indításához meg kell adni a befogadó DI nevét, a befogadó nyilatkozatot, a tervezett program elnevezését, a képzés szakmai vázlatát (1-2 oldal), a tervezett kurzus(oka)t, a program témavezetőinek nevét, a javasolt PhD kutatási témák címét és a téma leírását. Az Egyetemen még nem akkreditált témavezetőkről ki kell tölteni a témavezető akkreditálásához szükséges űrlapokat és be kell nyújtani a szakmai önéletrajzot és publikációs listát. A program befogadása mellett az egyes témák csak a jelen Szabályzatban meghatározott téma-akkreditáció után hirdethetők meg.

(5) Egy DI-ben annyi program lehet, ahányat a képzési igények és az adott hallgatói létszám indokolnak. Nem szükséges, hogy minden szakterület önálló képzési programmal rendelkezzen. A képzési programok nevei rövidek és informatívak.

(6) Új képzési programot akkor lehet szervezni, ha a meglévő programokban olyan nagyszámú hallgató van, hogy a DI vezetője már nem tudja szervezeti változás és új programvezető bevonása nélkül kezelni ügyeiket. Az új programot a régebbi és az új témák csoportosításával, jelentős tudományos képzési igény kielégítésére kell létrehozni.

(7) A program legalább 6 aktív tudományos témát és témavezetőt fog össze. Új program szervezésekor a más programban teljesített hasonló tematikájú témavezetést meg kell szüntetni, a feladatok kettőződését meg kell előzni. Az új képzési program vezetője és témavezetői nem szerepelhetnek más programokban, új feladatokat csak korábbi feladataik átcsoportosítása árán vállalhatnak.

(8) Ha az új program létesítése vagy az átszervezés során több DI témavezetői is érintettek, a más DI-be átkerült témavezető az eredeti DI-ben fejezheti be a vezetése alatt tevékenykedő hallgatói felkészítését, de új hallgatót már csak az új DI hallgatói kerete terhére vehet fel. Ettől eltérő megállapodást az érintett DI-k vezetői az EDT elnökének egyetértése esetén köthetnek – gondosan figyelve a DI-keretszámok egyensúlyára.

(9) A megszűnt program újraindítása új eljárás alapján lehetséges.

(10) Transzlációs Medicina Képzési Program (TMKP): A TMKP célja a klinikai vizsgálatok során kinyerhető adatok elemzésén és azokból tudományos következtetések levonásán alapuló kutatási projektek megvalósítása által a PhD hallgatók felkészítése a klinikai vizsgálatok tervezéséhez és megvalósításához szükséges módszertan készség szintű alkalmazására, ezen keresztül a betegellátó intézmények versenyképességének növelése, az egészségügyi területen tudományos tevékenységet végző doktoranduszoknak megfelelő életpályamodell biztosítása.

(11) A TMKP mátrix rendszerben integrálódik a doktori iskolák rendszerébe. A hallgatók témavezetőit részben a Gyógyszertudományok Doktori Xxxxxx „Transzlációs és klinikai farmakológia” doktori programja, részben más tudományági doktori iskolák biztosítják.

(12) A TMKP-ban önköltséges és állami ösztöndíjas képzési formában is folyik doktori képzés, melynek szervezését és lebonyolítását a Transzlációs Medicina Központ (TMK) végzi. A TMKP-ban részt vevő PhD hallgatók képzési programját a TMK határozza meg, de a TMKP-ban részt vevő PhD hallgatók egyéb, a doktori iskolák által meghirdetett kurzusokat is végezhetnek.

(13) A TMKP részére célzottan biztosított állami ösztöndíjas hallgatói férőhelyek a témavezetőt biztosító doktori iskolák ösztöndíjas keretszámát bővítik a számukra rendelkezésre álló állami ösztöndíjas keretszám felett.

(14) A TMKP-ba jelentkezett állami ösztöndíjas és önköltséges PhD hallgatók felvételi vizsgáját a TMK szervezi és bonyolítja le, melyre köteles meghívni a hallgató

témavezetőjét biztosító doktori iskola vezetőjét vagy általa megbízott képviselőjét, akinek egyetértési joga van a felvételi javaslat tárgyában.

(15) A TMKP-ba felvett hallgatók tanulmányi szerződést kötnek a TMK-val, a témavezetővel és a témavezetőt biztosító doktori iskolával, mely szerződés rendelkezik a PhD kutatási keret felosztásáról a TMK és a témavezetőt alkalmazó szervezeti egység között.

(16) A hallgatók tudományos előmenetelének nyomon követését és a témavezetés szakmai szempontok szerinti értékelését a TMK végzi. A TMKP-ban részt vevő PhD hallgatók a komplex vizsgájának tananyagát a TMK határozza meg, a komplex vizsga tárgyaira és a vizsgabizottság tagjaira a TMK tesz javaslatot. amit a doktori iskola vezetője terjeszt a Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság elé.

(17) A TMKP-ban részt vevő hallgatók fokozatszerzése a Doktori Szabályzatban lefektetett általános szabályok szerint történik. A nyilvános doktori védés hivatalos bírálóinak személyére és a bíráló bizottság tagjaira a TMK tesz javaslatot, amit a doktori iskola vezetője terjeszt a Véleményező és Minőségellenőrző Bizottság elé. A munkahelyi és a nyilvános vitát a TMK szervezi meg a Doktori Xxxxxxxxxx együttműködésben.

34. § [Programvezető]

(1) Programvezető a Doktori Iskola törzstagja lehet. Feladatai:

a) felelős a program szakmai színvonaláért, biztosítja a programon belül a témák közötti és a DI-n belül a programok közötti szakmai kapcsolatokat;

b) javaslatot tesz a DI-nak új témák akkreditálására, folyamatosan felügyeli a témavezetők tevékenységét és a programhoz tartozó hallgatók előrehaladását, szükség esetén kezdeményezi témák megszüntetését;

c) javaslatot tesz a DI-nak a programon belüli kurzusok szervezésére és a programnak más kurzusokban való részvételére;

d) javaslatot tesz a DI-nak a programjába tartozó doktoranduszok által választható komplex vizsga tárgyakra, meghatározza azok pontos tananyagát, vizsgatételeit, a felkészüléshez ajánlott szakirodalmat és a tárgy elsajátításához ajánlott kurzusok körét;

e) javaslatot tesz a DI Tanácsának a doktori szigorlat valamint a komplex vizsga bizottsági tagjainak és az értekezést bíráló bizottsági tagok személyére;

f) kezdeményezi és megszervezi a doktorandusz értekezésének munkahelyi vitáját.

35. § [Témavezető]

(1) A témavezető a doktorandusz tudományos munkájának és képzésének irányításával megbízott tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, aki felelősséget vállal a doktorandusz szakmai előmenetelének biztosításáért.

(2) Orvos- és egészségtudományok tudományterületen a témavezetőnek a PhD hallgató cikkeiben (illetve legalább egy, impakt faktoros, a disszertáció alapjául szolgáló közleményben) első, utolsó vagy levelező szerzőnek kell lennie.) Azok, akik az előző feltételt nem teljesítik, azonban jelentős szerepet játszanak a hallgató képzésében, illetve a fokozatszerzésben, a disszertációban konzulensként tüntethetők fel.

(3) A témavezető jogai és feladatai:

a) tudományos téma meghirdetése és a doktorandusz tudományos munkatervének elfogadása;

b) a doktorandusz szakmai irányítása, a kutatómunka elvégzésének az igazolása és előre haladásának minősítése a Neptun rendszerben a félévek lezárásaként;

c) a doktorandusz képzési munkatervének elfogadása, végrehajtásának ellenőrzése, a DI által meghatározható, összesen 8 tanulmányi kredit értékű kötelezően választandó kurzus(ok) kiválasztása

d) a doktorandusz felkészítése a tudományos kommunikációra, a kutatási eredmények előadásban és közleményben történő közlésére;

e) a doktorandusszal együtt dönt a doktorandusz után járó kutatási keret felhasználásáról, amit a Doktori Xxxxxxx juttat el a doktorandusz kutatóhelyének rendelkezésére. A kutatási keret felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalási és egyéb szabályokat a jelen Szabályzat III.3.-4. melléklete tartalmazza.

f) javaslattétel hazai vagy külföldi részképzésre;

g) a fokozatszerzési szakaszban a doktorandusz segítése az értekezés megszerkesztésében, a védésre való felkészülésben;

h) több doktorandusz közös tudományos munkájának felhasználásakor a doktoranduszok részvételi arányainak igazolása;

i) annak igazolása, hogy az értekezésben és a tézisekben megjelent tudományos eredmények a jelölt saját munkásságán alapulnak.

(4) A témavezetőket a programvezető javaslatára a VMB véleménye és a DI Tanácsának jóváhagyása alapján az EDT akkreditálja szakmai önéletrajz, kutatási tématerv, publikációs lista és dokumentálható kutatási támogatás értékelése alapján.

(5) A témavezetői akkreditáció feltételei:

a) tudományos fokozat

b) tudományos munka aktív végzését igazoló publikációs tevékenység, melynek minimum feltétele az utolsó 5 évben megjelent 4 eredeti közlemény (köztük legalább

2 első, utolsó, vagy levelező („corresponding”) szerzőként jegyzett), melyek összesített impakt faktora (társadalomtudományok esetében publikációs pontértéke) a fokozatszerzéshez szükséges minimum kétszerese, amelynek legalább fele első, utolsó, vagy levelező szerzőként jegyzett közleményből származik Azon jelentkezők esetében, akik a PhD fokozatukat 2 éven belül szerezték meg, az akkreditáció támogatásának általános feltétele az, hogy a PhD fokozatának megszerzéséhez szükséges publikációs tevékenysége, mind a publikációk számát, mind pedig azok impakt faktorát (társadalomtudományok esetében publikációs pontértékét) tekintve 200%-os túlteljesítéssel meghaladta a minimum követelményeket;

c) rendelkezik a tudományos munka végzéséhez szükséges feltételekkel, kutatási eszközökkel és a működéshez szükséges anyagi támogatással. A saját néven futó kutatási támogatás hiánya pótolható oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője által kiadott nyilatkozattal vagy más támogatás birtokosának nyilatkozatával, amely tartalmazza azt a kitételt, hogy biztosítja a témavezető és hallgatójának kutatásához szükséges anyagi fedezetet.

(6) Az egyéni fokozatszerző témavezetőjének is eleget kell tennie a PhD témavezetővel szemben támasztott követelményeknek. Az egyéni fokozatszerzők felvételi vizsgáját követően a Doktori Xxxxxx javaslatot tesz az EDT-nek, hogy az egyéni fokozatszerző témavezetéssel vagy konzulenssel vehet részt a fokozatszerzési eljárásban, amiről az EDT hoz határozatot. Egyéni fokozatszerző témavezetője az lehet, aki a fokozatszerző értekezéséhez felhasznált első szerzős cikkei közül legalább egyben meghatározó (levelező vagy utolsó) szerző.

(7) Egy doktorandusznak egyidejűleg két témavezetője is lehet, amennyiben azt a DI Tanácsa javaslatára az EDT jóváhagyja. A doktori értekezés címlapján a témavezető vagy a témavezetők nevét egyértelműen fel kell tüntetni.

(8) Az Egyetem, a témavezető és a doktorandusz közötti együttműködést munkaterv és írásbeli megállapodás határozza meg, melyet a DI vezetője és a témavezető munkahelyi vezetője xxxx xxxx. A megállapodás megkötése a beiratkozás feltétele.

(9) A doktorandusz szakmai előrehaladását a témavezetőn kívül más szakember(ek) is folyamatosan segítheti(k). Konzulens az az oktató, aki a témavezetőn kívül a teljes képzési idő legalább felében részt vesz a hallgató tanulmányainak segítésében. A konzulens nevét a védés és a disszertáció hivatalos iratain is fel kell tüntetni.

(10) Témák meghirdetéséről vagy megszüntetéséről, témák megváltoztatásáról a DI Tanácsa javaslatára, a VMB véleményét meghallgatva, az EDT dönt. Azon téma esetében, amelynek 4 éven keresztül nincs aktív hallgatója, a témavezetőtől nyilatkozatot kér az EDT, és amennyiben a témavezető nem nyilatkozik a téma folytatásáról, a téma automatikusan megszüntetésre kerül.

(11) Új program alapításánál vizsgálni kell, hogy a Semmelweis Egyetemen a témavezető-jelöltnek más programban vagy DI-ben van-e már akkreditált témája ugyanazon tudományterületen. Ha igen, akkor a jelöltnek el kell döntenie, hogy melyik programban (DI-ben) kívánja a továbbiakban tudományos témavezetői munkáját folytatni.

(12) A Semmelweis Egyetemen már akkreditált, több programban (DI-ben) működő témavezetők esetében folyamatosan kell törekedni az egyik programba (DI-be) való átirányításra. A több programban való témavezetői részvételt csak különleges esetben, tényleges és jelentős tudományági különbözőség esetén lehet engedélyezni.

5. Fegyelmi eljárás

36. §[Fegyelmi eljárás]

A Fegyelmi és Etikai Bizottság az SZMSZ. III.5. részben és a Semmelweis Egyetem Etikai Kódexében meghatározottak szerint jár el a doktoranduszok etikai és fegyelmi ügyeiben.

6. Tiszteletbeli doktori cím (doctor honoris causa)

37. § [Tiszteletbeli doktori cím (doctor honoris causa)]

(1) Az Egyetem az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. A kitüntető cím nemzetközileg elismert tudományos munkásság és az Egyetem érdekében kifejtett tevékenység alapján adományozható abban a tudományágban, amelyben az Egyetem doktori fokozat odaítélésre jogosult.

(2) A kitüntető cím adományozásának feltételei továbbá:

a) a jelölt hosszabb időn át folyamatos kapcsolatban állt az Egyetemmel,

b) e kapcsolat tartalmas, gyümölcsöző volt és nemzetközileg elismert eredmények létrehozását segítette elő,

c) a kitüntető cím odaítélése az Egyetem jó hírét és megbecsülését szolgálja.

(3) A kitüntető cím adományozására javaslatot tehetnek: a Semmelweis Egyetem rektora, vagy a rektor részére a karok dékánjai, az Egyetemi Doktori Tanács, az Egyetem Tudományos Bizottsága, a klinikák és intézetek igazgatói, a tanszékek vezetői.

(4) A javaslat elbírálására a rektor az előző pontban felsoroltak köréből háromtagú bizottságot hoz létre, amely a jelölt életútjának és munkásságának, valamint az Egyetemmel fennálló kapcsolatának értékelése alapján - az indokokat konkrétan megfogalmazva - javaslatot tesz. A javaslatot a rektor továbbítja az illetékes Xxxx Xxxxxx és az Egyetemi Doktori Tanács részére.

(5) A Xxxx Xxxxxx és az Egyetemi Doktori Tanács a javaslatot véleményezi, és a véleményt – a Xxxx Xxxxxx esetében a dékán, az Egyetemi Doktori Tanács esetében annak elnöke – megküldi a rektor részére. A rektor a javaslatot a Szenátus elé terjeszti. A Szenátus a cím odaítéléséről titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) A tiszteletbeli doktorok avatására és a díszoklevelek átadására a Szenátus nyilvános ülésén kerül sor.

(7) Méltatlanná minősíthető a „tiszteletbeli doktori” („doctor honoris causa”) cím viselésére az a személy, aki ellen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményben foglaltaknak megfelelő bírósági eljárásban köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt jogerős

ítélet született, továbbá aki a cím viselésére más okból méltatlanná válik. A fentiek alapján a cím viselésére méltatlannak bizonyult személytől címe visszavonható.

(8) A „tiszteletbeli doktori” („doctor honoris causa”) cím visszavonására a Semmelweis Egyetem rektora, a karok dékánjai és az Egyetemi Doktori Tanács tehetnek javaslatot, részletes indoklással ellátva azokat. A cím visszavonására tett javaslatot a javaslattételre jogosultak a Semmelweis Egyetem szenátusánál terjeszthetik elő.

(9) A „tiszteletbeli doktori” („doctor honoris causa”) cím visszavonására tett javaslatról a Semmelweis Egyetem szenátusa dönt. Döntését követően a visszavonásra irányuló javaslatot a Szenátus elnöke küldi meg a cím birtokosának, hogy az abban foglaltakra reagálhasson. Az érintett reagálhat személyesen, írásban vagy megbízottja útján. Az erre biztosított határidő a javaslat kézbesítésétől számított egy hónap.

(10) A „tiszteletbeli doktori” („doctor honoris causa”) cím visszavonásáról az érintett válaszának megérkezését követően, ennek hiányában a javaslat kézbesítésétől számított egy hónap leteltét követően – az Egyetemi Doktori Tanács véleményének ismeretében – a Semmelweis Egyetem szenátusa dönt.

7. A Doktorandusz Önkormányzat

38. § [Doktorandusz Önkormányzat]

(1) A Semmelweis Egyetem doktorandusz önkormányzata (továbbiakban: DÖK) a hallgatók képviseleti szervezete, amely ellátja valamennyi, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló doktorandusz hallgató képviseletét, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási és finanszírozási formában végzi. Céljai megvalósítására tagjai közül demokratikus választás útján létrehozza a DÖK testületeit.

(2) Az egyetem a DÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez biztosítja a feltételeket, az egyetem rektora törvényességi felügyeletet gyakorol a DÖK felett. A DÖK az egyetem más szerveivel együttműködve látja el feladatát.

(3) A DÖK belső autonómiával rendelkezik. A DÖK szervezeti felépítését, működési rendjét, feladatkörét és a feladatok ellátásának szintjeit a DÖK Alapszabálya tartalmazza, melyet a DÖK saját keretei között – ezen Szabályzat, valamint a hatályos jogszabályok alapján - maga alkot meg, és azt bemutatja az EDT-nek. A DÖK Alapszabály a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabályt és módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott (beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első Szenátusi ülés).

(4) A DÖK az Nftv. 63. § (1) bekezdése szerinti egyetértési jogot gyakorol.

(5) A DÖK működéséhez, hatáskörébe tartozó feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és anyagi feltételeket a Doktori Hivatal biztosítja, amelyek rendeltetésszerű felhasználását az EDT elnöke ellenőrzi.

(6) A doktorandusz hallgatók országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) látja el.

8. A doktori képzésüket 2016. szeptember 1. előtt megkezdett hallgatókra vonatkozó speciális rendelkezések

39. § [A doktori képzés]

(1) A doktori képzésüket 2016. szeptember 1. előtt megkezdett hallgatók esetében jelen szabályzat 4.§-ban meghatározottakat az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

a) A doktori képzés ideje 6 félév (36 hónap).

b) A doktori képzésben legalább 180 kreditet kell szerezni.

40. § [Doktori szigorlat]

(1) A doktori képzésüket 2016. szeptember 1. előtt megkezdett hallgatók esetében jelen szabályzat 5. § szakaszától eltérően a (2)-(15) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A doktori szigorlat nyilvános szóbeli vizsga, amely egyrészt a doktorandusz tágabb kutatási szakterületén (főtárgy), másrészt a témájával kapcsolatos szakterületen (melléktárgy) szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

(3) A szigorlati főtárggyal kapcsolatos felkészülés alapját elsősorban tankönyvek, kézikönyvek képezik. A főtárgyakat és a felkészülés legfontosabb forrásait a képzési programok javaslatára a DI Tanácsa fogadja el, és a VMB egyetértése esetén küldi el a Doktori Iskola Hivatalának.

(4) A melléktárgyak a kutatási részterülettel/témával kapcsolatosak, ezért a doktorjelölt ez irányú ismereteit leginkább az aktuális hazai és nemzetközi összefoglaló közleményekből szerezheti meg. A melléktárgyakat tehát csak adott doktorjelölttel kapcsolatban kell elfogadtatni, általánosan nem. A fő- és melléktárgyakkal kapcsolatban vizsgakérdések adhatók ki.

(5) A szigorlati bizottság legalább 3 szakemberből áll, akik tudományos fokozattal rendelkeznek. Elnöke egyetemi tanár, professor emeritus/emerita vagy habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár lehet, aki a Semmelweis Egyetemmel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. A bizottságban a külső (az Egyetemmel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati, vagy egyéb foglalkozásra irányuló

jogviszonyban nem álló) és belső tagok aránya legalább 1/3-1/3 legyen. A bizottságot lehetőség szerint célszerű úgy kijelölni, hogy (az elnökkel és a póttagokkal együtt) legalább két-két tag legyen mindkét csoportban.

(6) A szigorlati bizottság összetételére a DI Tanácsa tesz javaslatot az EDT részére. Amennyiben a DI Tanácsa az EDT által átruházott jogkörben dönt a bizottság összetételéről, úgy javaslatát a VMB véleményezi és az EDT elnöke hagyja jóvá.

(7) Összeférhetetlenségi okokból a bizottság elnöke vagy tagja nem lehet a doktorjelölt közeli hozzátartozója, témavezetője, a jelölt vagy a témavezető közvetlen munkahelyi vezetője, munkatársa, a jelölt szerzőtársa, vagy akitől a tárgyilagos elbírálás nem várható el. Lehetőleg kerülendő, hogy bizottsági tag legyen az érintett képzési program oktatója.

(8) A képzést abszolutóriummal teljesített hallgatók esetében a szigorlatot legkésőbb két évvel, a képzés nélküli fokozatszerzőknél legkésőbb egy évvel a fokozatszerzésre történt jelentkezés után, de mindenképpen az értekezés védését megelőzően kell letenni.

(9) A szigorlat résztvevőit, a kérdéseket és az eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a DI vezetője xxxxxx el az EDT elnökének.

(10) A doktorandusznak a szigorlati tárgyakat – a szakterület kijelölésével egyidejűleg – legkésőbb a negyedik szemeszterre történő bejelentkezéskor meg kell ismernie. A szigorlati tárgyakat és a felkészüléssel kapcsolatos ismereteket a doktorjelöltekkel a jelzett időpontokig/időpontokban a téma és/vagy programvezető javaslatát figyelembe véve a DI vezetője írásban közli.

(11) A doktori xxxxxxxxx megszervezéséért és lebonyolításáért az illetékes DI vezetője a felelős. A szigorlat időpontját és helyét legalább 30 nappal korábban közölni kell a doktorjelölttel és a Doktori Xxxxxxxxxx.

(12) A szigorlat minősítése ötfokozatú skálán (1-5) osztályzattal történik. A szigorlaton szerzett érdemjegy a Bizottság tagjai által adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga. A szigorlat sikeres, ha azt a Bizottság egyik tagja sem értékeli elégtelennel. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A szigorlat elévülési ideje 5 év.

(13) Eredménytelen szigorlat fél éven belül kétszer ismételhető meg. Ha a jelölt kéri, a szigorlati bizottság tagjait meg lehet változtatni. Fél éven belül háromszori sikertelenség esetén a fokozatszerzési eljárás lezárul. Az eredménytelen szigorlat a fokozatszerzési eljárást nem hosszabbítja meg.

41. § [A doktori fokozatszerzés]

(1) A doktori képzésüket 2016. szeptember 1. előtt megkezdett hallgatók esetében jelen szabályzat 2. fejezetében „A doktori fokozatszerzés” foglaltakat a 42. § - 44. §-ban meghatározott szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az Egyetemen szervezett képzésben való részvétellel, egyéni felkészüléssel, valamint képzés nélkül lehet doktori fokozatot szerezni. A fokozatszerzésre történő jelentkezést az EDT hagyja jóvá. Ebben az esetben doktorjelölti jogviszony keletkezik, amely doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés elfogadásával jön létre.

42. § [Jelentkezés fokozatszerzésre]

(1) A doktori fokozat megszerzése a doktori képzéstől elkülönült cselekmény. A fokozat megszerzésére külön kell jelentkezni az eljárási díj egyidejű befizetése mellett. Az magyar állami ösztöndíjas hallgató, aki a feltételeket az ösztöndíjas tanulmányi időszakon belül szerzi meg, mentesül az eljárási díj befizetése alól. A szervezett doktori képzésben részt vevő doktorandusz a képzési feltételek (tanulmányi kreditek megszerzése, tudományos munka elvégzése és az előírt kutatási kreditek megszerzése) teljesítése után kap abszolutóriumot és jelentkezhet a fokozatszerzésre.

(2) A fokozatszerzési eljárásra jelentkező az alábbi feltételeknek való megfelelésről írásban nyilatkozatot tesz a doktori értekezés benyújtásakor és a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéskor (formanyomtatványtárban meghatározott dokumentumon):

a) nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása,

b) fokozatszerzési eljárásra való jelentkezését két éven belül nem utasították el vagy két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése,

c) nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt vagy 5 éven belül nem vontak tőle vissza jogerősen korábban odaítélt doktori fokozatot,

d) a doktori értekezés a jelölt önálló munkája, az irodalmi hivatkozások egyértelműek és teljesek.

(3) A fokozatszerzésre történő jelentkezéskor egy idegen nyelv ismeretét kell igazolni legalább egy B2 szintű komplex (középfokú, „C” típusú) államilag elismert nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal.

(4) A doktori értekezés benyújtásához (a doktori fokozat megszerzéséhez) két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismerete szükséges. Az egyik idegen nyelvet legalább B2 szintű komplex (középfokú, „C” típusú) államilag elismert nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal kell igazolni. Az első idegen nyelvként elfogadható nyelvek listáját az EDT fogadhatja el. A második nyelv ismeretét legalább B1 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű bizonyítvány, valamint egyetemen szerzett nyelvi szigorlat, egyetemi idegen nyelvi záróvizsga, vagy a szükséges nyelvismeret meglétére vonatkozó témavezetői nyilatkozat tanúsítja. A két idegen nyelv közül az egyik az angol,

amelytől kivételes esetekben a DI javaslatára, az EDT jóváhagyásával lehet eltérni. A nyelvismeret igazolása nélkül az értekezés nem küldhető ki bírálatra.

(5) A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárási kérelmet írásban (formanyomtatványtárban meghatározott dokumentumon) a DI Tanácsa ajánlásával kell benyújtani a Doktori Hivatalban. A fokozatszerzésre történő jelentkezés elfogadásának feltétele az abszolutórium és az előírt nyelvvizsga megszerzése. A fokozatszerzési díj befizetésének igazolása után a jelentkezés elfogadásával a jelentkező doktorjelöltté válik.

(6) A fokozatszerzésre irányuló eljárási kérelmet a doktori képzés befejezésétől számított 1 éven belül kell benyújtani. Ez alól halasztás nem adható.

(7) Magyar állami ösztöndíjas hallgatók esetében a doktorjelölti jogviszony kivételesen a képzési időn belül is létrejöhet, amennyiben a doktorandusz valamennyi képzési feltételt teljesítette, és az EDT engedélyezte a fokozatszerzési eljárás megindítását. Ebben az esetben (ún. „kettős jogviszony”) a fokozatszerzési eljárási díjat nem kell megfizetni.

(8) A graduális képzéshez hasonlóan a doktori képzésben is a szemesztert tekintjük a képzési idő azon egységének, amelyen belül a követelmények (tanulmányi és kutatási kreditek, teljesítendők. A tanulmányi és kutatási kötelezettségek teljesítését minden évben két alkalommal, a két szemeszter befejezésével írjuk jóvá. A szemeszter folyamán tehát hallgatói teljesítményt nem értékelünk, doktorjelölti jogviszonyt pedig nem létesítünk. Aki a soron következő félévet már nem csak hallgatóként óhajtja abszolválni, hanem doktorjelöltként is, az a beiratkozási (bejelentkezési) időszak első két hetében (szeptember 15-ig vagy február 15-ig) köteles szándékát bejelenteni. A doktorjelölti jogviszonyt a fokozatszerzésre való jelentkezés Egyetemi Doktori Xxxxxx által történő elfogadása után lehet létrehozni.

(9) A "kettős" jogviszony alatt a hallgatónak tanulmányi kötelezettsége nincsen, ugyanakkor élvezi a hallgatói jogokkal járó előnyöket (ösztöndíj, diákigazolvány, kollégiumi elhelyezés, stb.). A hallgatói jogviszony fenntartásának feltétele a bejelentkezés. Ez azt jelenti, hogy az ösztöndíjat csak annak folyósíthatjuk, aki ennek az adminisztratív kötelezettségének eleget tesz.

(10) A fokozatszerzési díj elengedését abban az esetben lehet kérni és engedélyezni, ha a kettős jogviszony ténylegesen fennmarad a 36 hónapos ösztöndíjas időszak végéig, de legalább a fokozatszerzési eljárás megindulását követő további egy szemeszteren keresztül. Mivel a képzési ciklus nem rövidebb 24 hónapnál, ez azt jelenti, hogy negyedik szemeszterben létesített kettős jogviszonynak legalább a 30. ösztöndíjas hónap végéig (az 5. szemeszter végéig), az ötödik szemeszterben létesített kettős jogviszonynak pedig a 36. ösztöndíjas hónap végéig fenn kell állnia.

(11) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Doktoranduszok esetében a doktori értekezést a fokozatszerzési eljárás megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg, de legkésőbb az eljárás megindítását kimondó döntés után két évvel kell benyújtani.

(12) A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárási kérelmet az EDT elutasíthatja, és a kérelmezőt legfeljebb 6 hónapos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel. A hiánypótlásra megállapított határidő elmulasztása miatt hozott elutasító döntéssel szemben 15 napon belül kérelem nyújtható be. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést.

(13) A jelölt a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárási kérelem benyújtása után 15 napon belül az EDT-nél kezdeményezheti az eljárás megszüntetését, amely nem jár a sikertelen eljárás következményeivel, és az eljárási díj visszatérítését kérheti, de csak abban az esetben, ha a kérelem tárgyában az EDT időközben nem hozott döntést.

(14) Sikertelen fokozatszerzési eljárás – két elutasító bírálat vagy sikertelen védés – esetén az új eljárás legkorábban két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(15) Az egyetemi szakirányú továbbképzésben letett vizsgák beszámításáról az EDT dönt a DI és az OKB javaslatára.

(16) A doktori fokozatszerzési eljárás egyes szakaszairól jegyzőkönyvet kell vezetni a formanyomtatványtárban meghatározott formanyomtatvány vagy más dokumentum alapján.

(17) A fokozatszerzési szakasz időtartamának maximuma – a fokozatszerzésre történt jelentkezés elfogadásától az értekezés bírálatra történő benyújtásáig – abszolutóriummal rendelkező doktorjelöltek esetében 2 év.

(18) A doktorjelölti jogviszony szüneteltetésére nincs lehetőség.

43. § [Doktori fokozatszerzés feltétele és minősítése]

(1) A doktori képzésüket 2016. szeptember 1. előtt megkezdett hallgatók esetében jelen szabályzat 20.§ (2) bekezdésétől eltérően a fokozatszerzés további feltétele a doktori szigorlat sikeres teljesítése.

(2) A doktori fokozat minősítését a szigorlati vizsgán szerzett jegyek átlagának és a védésen szerzett jegyek átlagának egyszerű számtani átlagából kell megállapítani.

(3) A fokozat minősítése: "rite" (2,51-3,50)

"cum laude" (3,51-4,50)

"summa cum laude" (4,51- ).

Document Metadata

Table of Contents

A SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Document Metadata