Szerződmódosítás
Szerződmódosítás
Xx. Xxxxxx Xxxxx
Egyetemi tanár, Európai Bizottság szakértője
2019.11.22.
Szerződés-módosítás
∗ megszűnt, hatályát vesztett szerződés utólag nem módosítható
∗ szerződésszegésből eredő igények érvényesítésétől való
eltekintés
∗ szerződésmódosítás jogalapjai
1. ún. „de minimis” szabály (lényegében értékbeni változások
vizsgálatát írja elő)
2. meghatározott körülmények fennállása (a hangsúly az adott jogalapban meghatározott körülmények vizsgálatán van)
3. nem lényeges módosítás (gyakorlatilag a régi Kbt. szerződés-
módosítási szabályainak átemelése kis eltéréssel).
141. § (2)
De minimis
∗ Azon elemke módosítása, amelyek az érték változásával közvetlenül összefüggenek (például mennyiség).
∗ E rendelkezés a műszaki tartalom változása miatti szerződésmódosítást is kezeli (amennyiben amiatt szükségszerűen változik az ár).
∗ Önmagában vagy elsősorban a szerződés időtartamának
meghosszabbítása céljából a Kbt. szóban forgó rendelkezése
nem alkalmazható.
∗ Keretmegállapodás esetében is alkalmazandó.
∗ Csökkentést is jelenthet.
141. § (4) a)
∗ építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló322/2015. (X.
30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épber.) 20. §-ának (4) bekezdése
„tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit „
∗ Előre megismerhető,
előre rögzített
∗ Indexálás
∗ Általános jelleget nem
változtathatja meg
Tartalékkeret
322/2015. (X. 30.) Korm. Rendelet
∗ 20. § (1) Ha az ajánlatkérő tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét.
∗ (2) A tartalékkeret mértéke legfeljebb a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a lehet.
∗ (3) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.
∗ (4) A (3) bekezdésben meghatározott keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret
felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.
∗ (5) A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
6
Tartalékkeret
Xxxx Xxx Xxxxxxxxxxxxx
Vs. NFM
85/2017
Ez teszi indokolttá, hogy a tételes
költségvetésben az egyéb tételeken túlmenően külön kerüljön feltüntetésre a tartalékkeret. A
tartalékkeret ebből kifolyólag nem olvad össze,
nem számítható be az árazott költségvetés egyéb tételeibe.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában és árazott költségvetésében nem került feltüntetésre a tartalékkeret. Így az ajánlat nem felelt meg a felhívás és a dokumentáció kötelező érvényű előírásainak. Emiatt az ajánlatkérőnek ezt a hiányosságot észlelnie kellett volna és az
ajánlatot a Kbt. 61. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.
…az ajánlatkérő utólagos
szerződésmódosítása, illetve az ebben szereplő ellenszolgáltatási értéke nem vehető
figyelembe, mint a jogszabálysértés reparációja.
141. § (4) b)
∗ további építmények, termékek vagy szolgáltatások válnak
szükségessé; ilyen esetekben indokolt lehet az eredeti szerződés
anélkül való módosítása, hogy új közbeszerzési eljárás indulna, különösen ha a további teljesítések célja a részleges pótlás vagy a meglévő szolgáltatások, áruk vagy építmények kibővítése olyan helyzetben, amikor beszállítóváltás esetén az ajánlatkérő szerv
kénytelen lenne más műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagokat, építményeket vagy szolgáltatásokat beszerezni, amelyek a
működtetés és karbantartás során inkompatibilitást vagy aránytalan technikai nehézségeket okoznának.
∗ szűk körű, jellemzően valamely speciális technológia alkalmazásával
járó esetekre vonatkozik, amikor gazdasági vagy műszaki okból nem
létezik alternatíva az ajánlatkérő számára, mint az eredeti szerződő féllel való szerződés
∗ olyan helyzet fennállása esetén van lehetőség ezen
szerződésmódosítási jogalap alkalmazására építési beruházás esetén,
amikor az eredeti szerződő féltől eltérő más személlyel való
szerződéskötés ahhoz vezetne, hogy az eredeti szerződő féltől
beszerzett építési munka és a másik szerződő féltől beszerzett építési munka egymással nem férne össze, a működtetés és a karbantartás
során pl. technikai nehézség jelentkezne.
∗ E jogalap fennállásának konjunktív feltételei:
1. az újonnan felmerült munkák, szolgáltatások,
árubeszerzések ne szerepeljenek az eredeti
szerződésben, ugyanakkor ennek nem kell előre nem láthatónak lennie, azaz az előreláthatóság a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében nem vizsgálandó,
2. kizárólag az eredeti nyertes ajánlattevő
teljesítheti az újonnan felmerült beszerzési
igényt gazdasági vagy műszaki okból (különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő
berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt),
3. más gazdasági szereplővel történő
szerződéskötés az ajánlatkérő számára jelentős
hátránnyal (például jelentős késedelemmel a teljesítési határidő tekintetében) vagy a költségek megsokszorozódásával járna és
4. az ellenérték növekedése (több ilyen jogalapú módosítás esetén az egyes módosítások nettó értéke együttesen) nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.
141. § (4) c) pont
∗ a pótmunka szükségességét az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem láthatta előre
∗ egy kivitelezésre kötött építési szerződés – pusztán – teljesítési határidejének a meghosszabbítására kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, ha a
különösen kedvezőtlen időjárási viszonyok kialakulása nem volt előrelátható, illetőleg azzal
számolni lehetett, de nem olyan mértékben, amint az ténylegesen bekövetkezett. Az ajánlatkérő részéről a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítésére visszavezethető késedelem azonban nem alapozza meg a Kbt. 141. §-ának (4) bekezdés c) pontjában
foglalt feltételek fennállását, vizsgálni szükséges ugyanakkor azt is, hogy az ajánlattevő a teljesítési határidő meghatározása során miként vette figyelembe a – kültéri – munkálatok folytatása
szempontjából kedvezőtlen időszakokat..
∗ előre nem láthatóság követelménye alapvetően akkor valósulhat meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem volt tudomása, és arra az ajánlatkérő a legnagyobb
gondosság mellett a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is
számíthatott. Ugyanakkor mindenkor az adott eset összes körülményének
alapos vizsgálata és mérlegelése szükséges
∗ tervezői hiba nem tekinthető előre nem látható körülménynek.
Természetesen, ha igazolást nyer, hogy az ajánlatkérő a tőle elvárható gondossággal járt el a megfelelő tervek elkészíttetése, majd a tervek
alapján zajló kivitelezés alatt a tervek hibájának feltárása során, az előre nem láthatóság ebben az esetben is alátámasztható.
∗ A Ptk. 6:244. § (1) bekezdése alapján a többletmunka két esete közül a műszakilag szükséges, utóbb felmerülő munkák tartozhatnak ide.
∗ A módosításnak oly módon kell az eredeti szerződéshez kapcsolódnia,
hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét.
További konjunktív feltétel – a fentieken túl –, hogy az ellenérték
növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át. Ha egymással össze nem függő körülmények miatt több alkalommal kerül sor a szerződés módosítására a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az egyes módosítások nettó értéke nem haladhatja meg az eredeti
szerződés értékének 50 %-át.
∗ nem kell vizsgálni azt, hogy a módosítás lényeges-e, hanem első lépésként vizsgálható az előre nem láthatóság.
∗ a módosítás jogszerűségének nem feltétele, hogy a szerződés
teljesítéséhez feltétlenül szükséges legyen a módosítás tartalmát képező beszerzés.
∗ A szerződés általános jellegének megváltozását eredményezheti a
szerződés fő tárgyának megváltozása, a szerződéses konstrukció (például a szerződés típusának) megváltozása, a szerződéssel létrehozandó eredmény megváltoztatása. Az adott ügyben ugyanakkor például a
Döntőbizottság megállapította, hogy az eredetileg tervezett 1313 m2 térkő beszerzéséhez képest 7m2 térkő utólagos beszerzése nem változtatta
meg a szerződés általános jellegét.
Pótmunka, többletmunka
∗ Ptk. 6:244. § [Többletmunka.
Pótmunka]
∗ (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem
vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
∗ (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése
nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
∗ 6:245. § [A vállalkozói díj]
∗ (1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a
többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
∗ (2) Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
10
191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet az
építőipari kivitelezési tevékenységről
∗ 2. § E rendelet alkalmazásában
∗ e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó
kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik,
∗ f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt
tétel,
∗ 3. § (2) A kivitelezési szerződés tartalmazza
∗ j) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját,
∗ (8) A többletmunka utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott.
∗ (9) A kivitelező - az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges
pótmunkát köteles elvégezni.
∗ 24/A. § (5) Az e-építési naplóban köteles
haladéktalanul közölni
∗ a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a többletmunka, pótmunka műszaki szükségességét,
11 ∗ b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a
többletmunka, pótmunka igényét.
Szerződés
módosítása – előre nem
láthatóság telj hat
id 141. § (4) c)
Balatongyörök Község Önkormányzata vs. KH elnöke
39/2017.
Kérelmező…. az ajánlatkérő már az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjában tudomással bírt arról, hogy az építési beruházás nem teljesíthető a vízjogi létesítési engedély hiányában. Nem megfelelően készítette elő a közbeszerzési eljárását, mivel az engedély
beszerzésének idejét nem kalkulálta bele a teljesítési
határidőbe. Az ajánlatkérő már a tervezés során igényelt vízjogi létesítési engedélyt, így tisztában volt az engedély igénylésével.
DB ….az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása
előkészítése során megfelelő időtartamokat vett
figyelembe a teljesítési határidő megállapítása során. Az nem az ajánlatkérő mulasztásának eredménye és az
ajánlatkérőn kívül álló objektív körülmény, hogy a MÁV Zrt. majdnem hat hónappal a vonatkozó ajánlatkérői kérést követően adta meg a tulajdonosi hozzájárulását, szemben a korábbi esetben megvalósult harminc nappal, ezzel az ajánlatkérő sem a közbeszerzési eljárása
előkészítése, sem az alatt nem számolhatott előre. A teljesítési határidő módosításának szükségessége
továbbá nem abból fakadt, hogy az ajánlatkérő igény változott volna meg.
Kérdések
∗ Szüksége-e kimeríteni először a de minimis 10/15%-át
∗ 15%+60%?
Nem lényeges módosítás
∗ A módosítást mindig lényegesnek kell
tekinteni, ha
∗ a) olyan feltételeket határoz meg,
amelyek ha szerepeltek volna a
szerződéskötést megelőző
közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre
jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
∗ b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy
∗ c) a módosítás a szerződés tárgyát az
eredeti szerződésben foglalt
ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.
∗ - elegendő a az ajánlatot (részvételi
jelentkezést) benyújtókon kívül – más
ajánlattevők (részvételre jelentkezők) adott közbeszerzési eljárásban történő részvétele lehetőségének
megállapíthatósága, illetőleg egy másik benyújtott ajánlat lehetséges
nyertességének megállapíthatósága
∗ Xxxxxx ha a körülmény már az eljáráskor ismert volt
∗ Kivéve hirdetmény nélküli 98. §, 115. §
∗ Átalánydíjasból tételes elszámolás –
lényeges
∗ Előre nem láthatóság nem szempont a lényeges megítélésénél
∗ Önmagában az árnövekedés miatt nem
borul fel az egyensúly
Teljesítési határidő – korlátos
szerződésmódosítás
D. 361/2019
67. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása a Kbt.
141. § (6) bekezdése alapján akkor jogszerű, ha a
módosítás nem lényeges. A Kbt. 141. § (6) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott esetekben a módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, következésképp
jogsértő a szerződésmódosítás, ha az ezen pontokban foglalt esetek valamelyike megvalósul.
68. A Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a Kbt.
141. § (6) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141. § (6) bekezdés a)
pontjában foglalt esetet valósította meg, ugyanis a módosítás olyan feltételt határozott meg, amely ha szerepelt volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett
ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más
ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét tették volna lehetővé.
69. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződésben foglalt teljesítési határidő kihatással van a szerződéses értékre, mely a szerződés elnyerésében játszik kiemelt szerepet.
Teljesítési
határidő, kötbér módosítása
A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosítása során figyelemmel volt arra, hogy a módosítás a
szükséges mértéket ne lépje túl és ne befolyásolja az ajánlattételt.
A tárgybeli közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás
feltételeinek összhangba hozását célzó módosítás nem minősül a feltételek jelentős megváltozásának. A teljesítési véghatáridő eltörlése pedig szükségszerű következménye volt a teljesítési
határidő meghosszabbításának. A teljesítési időszak is nagyjából ugyanakkorra esett, mint az eredeti ajánlati felhívásban foglaltak szerinti időszak, csak kitolódott a meghosszabbított ajánlattételi
idővel és meghosszabbodott, de a kapacitásbeli képességekre így sem volt jelentős befolyással. Továbbá a meghosszabbított új
ajánlattételi határidő is hozzájárult ahhoz, hogy a potenciális ajánlattevőknek elegendő idő álljon rendelkezésre az
ajánlattételre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát tárgybeli eljárásban a 30
nappal hosszabb teljesítési határidő nem volt olyan jelentős módosítása a felhívás feltételének, amely az ajánlattevők
ajánlattételét alapvetően befolyásolta volna.
27. A Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy a szerződés
biztosítékaiban ajánlatkérő által tett módosítás olyan jelentős
mértékű volt-e, amely alapvetően befolyással bírt az ajánlattételre. Az ajánlatkérő a késedelmi kötbér mértékét módosította annyiban, hogy a késedelmi napok után a nettó vállalkozói díj 1 %-a helyett 0,5
%-ot állapított meg, a meghiúsulási kötbér mértékét a nettó vállalkozói díj 30 %-a helyett 15 %-ban határozta meg, a hibás
teljesítési kötbérre vonatkozó előírásokat pedig pontosította. A Döntőbizottság megállapította, hogy az eredeti felhívásban
rögzítettek szerint is számolnia kellett az ajánlattevőknek ezen
szerződési biztosítékokkal, új szerződési biztosíték fajtát nem írt elő ajánlatkérő a módosítás során, csak a már eredeti felhívásban is szereplő biztosítékok mértékét enyhítette. Ezen enyhítő módosítás viszont az ajánlattételre nem volt kihatással.
Teljesítési
határidő – DB más jogalapot ajánl
D. 467/2019
… Ennek megfelelően a kezdeményezést a Döntőbizottság akként bírálta el, hogy azt is megvizsgálta, hogy a kezdeményezésben
hivatkozott szerződésmódosítás jogszerű volt-e más módosítási szempontok alapján.
30. A Kbt. 141. § (6) bekezdése tartalmazza a szerződésmódosítások lehetőségére vonatkozó azon szabályt, amely szerint minden, az uniós bírósági gyakorlatban kidolgozott feltételrendszer szerint nem lényeges módosítás megengedett. Egy vállalkozási szerződés teljesítési
határidejének meghosszabbítása lehet lényegtelen, ha az az eredeti határidőhöz képest nem nagy mértékű, nem érinti a közbeszerzési
eljárásban lezajlott értékelést és az eredeti határidő sem volt olyan rövid,
hogy az sok érdeklődőt elriaszthatott az eljárásban való indulástól.
Lényegesnek minősülhet viszont például akkor, ha az eredeti határidő az eljárás meghirdetésekor kifejezetten sürgős munkavégzést követelt volna meg, és a hosszabb határidő ismeretében feltehetőleg mások is érdeklődtek volna a közbeszerzés iránt.
31. A rendelkezésre álló adatok azt állapította meg a Döntőbizottság,
hogy a teljesítési időtartam tekintetében nem kívánta azt az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő kiválasztásához résszempontként értékelni, nem kért erre vonatkozóan semmilyen ütemtervi megbontást, sőt a teljesítési
határidő sem az építési beruházás befejezésének tényleges
megvalósításához kapcsolódóan lett meghatározva, hanem azért mert az akkor még nem módosított támogatási szerződés ezt a véghatáridőt
tartalmazta. A sürgős teljesítés nem volt ajánlatkérői elvárás, hiszen a támogatási szerződésben meghatározott határidő módosítását kezdeményezte, továbbá három ajánlattevő is nyújtott be ajánlatot a
közbeszerzési eljárásban, így elriasztó hatással sem bírt a közbeszerzési eljárásban. Az is megállapítható hogy a módosítás szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára nem változtatta meg.
HNT és szerződésmódosítás
elhatárolása 141. § vs. 98. §
∗ 98. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
∗ c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg;
∗ e) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a
tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.
∗ (3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére. Ennek feltétele, hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban
van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, megjelölte a lehetséges további építési beruházások és szolgáltatások tárgyát és azok beszerzésének feltételeit, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének
meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (az uniós értékhatár elérésének meghatározása szempontjából). Ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
∗ (4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha
∗ b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a
következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen beszerzés
aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött -
szerződés vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
Építési beruházás
Módosítása a szerződés megkötését követően
∗ az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó
tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes
szabályairólszóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
∗ „28. § (1) * Az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes
xxxxxxxxxxxxxxx szerződő fél a szerződés megkötését követően az
árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathatnak,
amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik.
∗ (2) A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában
megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy
magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.
∗ (3) Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termék
beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-
ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
Más szerződés aláírása
D. 470/2019
AK: Tévedésből két szerződés került aláírásra, ugyanakkor a felek szerződéses akarata a
közbeszerzési eljárásban közzétett szerződés tervezet szerinti tartalom megkötésére irányult, mely a
teljesítésben is megmutatkozott.
DB: Ezen túlmenően a Kbt. 131. § (1) bekezdése kirívóan súlyos jogsértés, hisz amennyiben a közbeszerzési eljárásban közölt és vállalt feltételektől eltérő tartamú szerződés kerül aláírásra, az az egész közbeszerzési eljárás eredményét kérdőjelezi meg, eljelentékteleníti azt.
A Döntőbizottság figyelembe vette azt, hogy nem
reparálható jogsértésről van szó, továbbá azt is, hogy a második jogsértés a közbeszerzési eljárás eredményére közvetlen kihatással lehetett, hisz egy lényegesen kedvezőbb szerződéses konstrukcióra vonatkozóan a
többi ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő is valószínűsíthetően kedvezőbb ajánlatot tudott volna tenni.
Szerződés
módosításának
elmaradása,
műszaki tartalom változása
401/2017
Szerződés teljesítésének
ellenőrzése
Döntőbizottság megállapította, hogy a fent részletesen kifejtettek szerint a kérelmezett a szerződéses feladatait nem teljes körűen, nem a szerződött műszaki tartalomnak megfelelően végezte el. A tényállásban rögzített módon
ajánlatkérő a fent módosult szerződéses tartalmat átvette, azt szerződésszerűnek ismerte el, s az ellenszolgáltatást annak módosítása nélkül
maradéktalanul megfizette. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint ez pedig a felek közötti akarategységet tanúsító szerződés feltételeinek módosításaként értékelendő, hisz a szerződés aláírásakkori feltételeket utóbb a
teljesítés ideje alatt módosították. E tekintetben a kérelmezettek arra hivatkoztak, hogy írásban nem történt szerződésmódosítás, így az módosítási
tilalomra épülő kezdeményezési elemek már csak ezért is alaptalanok.
Bírság 15.000.000 Ft
Szerződésmódosítás szerződésmódosítás nélkül
401/2017
50. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a
fent részletesen kifejtettek szerint a kérelmezett a
szerződéses feladatait nem teljes körűen, nem a szerződött műszaki tartalomnak megfelelően végezte el. A tényállásban rögzített módon ajánlatkérő a fent módosult szerződéses
tartalmat átvette, azt szerződésszerűnek ismerte el, s az ellenszolgáltatást annak módosítása nélkül maradéktalanul megfizette. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint ez pedig a felek közötti akarategységet tanúsító szerződés
feltételeinek módosításaként értékelendő, hisz a szerződés aláírásakkori feltételeket utóbb a teljesítés ideje alatt
módosították. E tekintetben a kérelmezettek arra
hivatkoztak, hogy írásban nem történt szerződésmódosítás, így az módosítási tilalomra épülő kezdeményezési elemek már csak ezért is alaptalanok.
51. A kötelmek és azok módosításának létrejöttéhez polgári jogi értelemben a felek közötti egyetértés szükséges a
kötelem alapvető feltételeiben. A fent hivatkozottak szerint
az egyetértés megvolt, mikor a módosított műszaki tartalmat a felek jóváhagyták. Ennek megfelelően a
Döntőbizottság álláspontja szerint a felek a szerződést
módosították, függetlenül attól, hogy a formakényszert
betartották-e vagy sem, s a 2011. évi Kbt. céljaival ellentétes jogértelmezéshez vezetne, ha pusztán az írásbeliség hiánya miatt nem vizsgálná a kötelem tartalmának módosulása esetén a Kbt. szerződés módosítás korlátaira vonatkozó
szabályozást.
Kérdés
∗ Közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként 3
éves határozott idejű szerződést kötöttünk
Ajánlatkérővel. Van-e arra mód, hogy a 2. év végén közös megegyezéssel felbontsuk a szerződést
számunkra bármilyen negatív következmény nélkül? Nincs szó hibás vagy késedelmes teljesítésről, a 2. évi teljesítést is elfogadják, viszont a közös
együttműködést szeretnénk megszüntetni.
Szerződés karcsúsítása
C-549/14
Xxxx Xxxxxx
Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak
összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy
valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem
módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent,
valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében. Más a helyzet, ha az említett szerződés
dokumentumai előírják bizonyos, akár lényeges feltételek kiigazításának lehetőségét a szerződés odaítélését követen, és
meghatározzák a lehetőség részletszabályait.
Keretszerződés
Nemeskő és Építőipari Kft.
Vs. Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 88/2017
A Döntőbizottság az ajánlatkérő előírásai
alapján arra a következtetésre jutott,
hogy az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2)
bekezdés b) pontja alapján nem
állapíthatja meg a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét figyelemmel arra, hogy a tényállásban rögzített és fent
hivatkozott ajánlatkérői rendelkezések alapján az ajánlatkérő 60 millió Ft
összeghatárig kívánt szerződést kötni,
amellett hogy megrendelési
kötelezettséget nem vállalt a kiadott
tételek vonatkozásában. Az ajánlatkérő nyilatkozatai szerint az általa megadott 60 millió Ft rendelkezésére áll és előre
kikötötte, hogy a 60 millió Ft keretösszeg
kimerüléséig jön létre a szerződés.
Ajánlat
érvénytelensége – szerződés
meghosszabbítás ának részletei
D. 393/2019
44. A Döntőbizottság
megállapította a fentiek alapján,
hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. §
(2) bekezdésének első mondatát megsértve nyilvánította érvénytelenné a kérelmező
ajánlatát azon okból, hogy nem mutatta be objektíven, hogyan tudja biztosítani a teljes keretszerződés esetleges
meghosszabbítása esetén a szerződés teljesítését, mivel
ennek bemutatására a kérelmező
nem volt köteles.
Semmisség
D. 360/2019
44. A Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés h) pontjára tekintettel a Kbt. 137. § (3)
bekezdése alapján megállapította, hogy a 2018. július 10. napján, valamint a 2018.
november 14. napján megkötött kivitelezési szerződések semmisek, tekintettel arra, hogy azok teljesítéséhez nem fűződött kiemelkedően fontos közérdek. A semmiség megállapítása mellett a Döntőbizottság megállapította, hogy az érvénytelenség
másodlagos jogkövetkezményei körében az eredeti állapot nem állapítható helyre. A kivitelezési szerződések tárgya építési beruházás teljesítése volt, mely tekintetében az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen, mivel az I. r. és II. r. kérelmezett a
szerződésekben foglalt feladatokat már teljesítették.
45. A Kbt. 165. § (7b) bekezdése szerint a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei
alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl
további bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
A Döntőbizottság értékelte a beszerző eljárást segítő együttműködő magatartását, valamint azt a körülményt, hogy nem lehetett azt megállapítani, hogy a jogsértés
nyilvánvalóan szándékos volt, és azt is, hogy a Döntőbizottság jogsértést nem állapított meg a beszerzővel szemben az elmúlt két évben.
A Döntőbizottság értékelte, hogy a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg az érintett kivitelezési szerződéseket. E szempontokat összességében mérlegelve, a beszerzés értékének (51.623.337.-Ft) is figyelembevételével, a Döntőbizottság a rendelkező részben
megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak, amely összeg nem éri el a Kbt.
165. § (7a) bekezdéseiben meghatározott maximális mértéket.
Semmisség
D. 464/2019
A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy a beszerzőnek a kérelmezettel 2016. évben kötött, technikai háttér (hangtechnikai háttérrel, vagy anélkül), valamint
körhinta és gyermekjátékok biztosítása tárgyú szerződéseinek értékét egybe kellett volna számítania, mivel azok ugyanazon közvetlen cél, a kerület lakosai részére kulturális/szórakoztató és hagyományőrző rendezvények megvalósítását szolgálták, és azok kétségtelenül műszaki-gazdasági funkcionális
egységet képeznek.
A Döntőbizottság a Kbt. 145. § (3a) bekezdésében foglalt hatáskörében a 165. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel megállapította, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdése alapján a
vizsgált szerződések semmisek, mivel a Kbt. 137. § (2) és (3)
bekezdése szerinti esetek nem állnak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző és a kérelmezett közötti fenti semmis szerződések tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményei körében az eredeti állapot nem állítható helyre, mivel a szerződések teljesedésbe mentek.
15% bírság
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !
Xx. Xxxxxx Xxxxx