ALAPSZABÁLY

a módosításokkal egységes szerkezetben Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete

I. fejezet Általános rendelkezések

1.1. Az egyesület neve: „Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete”.

1.2. Székhelye: 0000 Xxxxxxx, Xxxxx xxxx 00., Xxxxxxxxx Ház Telephelye: 2045 Törökbálint, 097/98 hrsz.

1.3. Jogállása: jogi személy, közhasznú jogállású civil szervezet, hatóköre: Pest megye és Budapest.

1.4. Az egyesület fogalma a Ptk. 3:63. §-a szerint:

„3:63. § [Az egyesület fogalma]

(1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.”. (Az alapszabály ilyen rendelkezést nem tartalmaz!)

Az egyesület létesítése a Ptk. 3.64. §-a szerint:

„3:64. § [Létesítés]

Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.”.

1.5. Az egyesület célja: az állatvédelem, és a természeti környezet védelme területén végzett tevékenység, ismeretterjesztés, oktatási tevékenység ellátása a társadalom és az egyén közös sz üksé gl e t e i ne k a kielégítésére.

1.6. Az egyesület céljait az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg:

a) állatotthon létesítése, működtetése és fenntartása,

b) az élővilág, a természet védelmével kapcsolatos ellenőrzés és észrevételezés, az illetékes szerveknél, hatóságok munkájának elősegítése,

c) gazdátlan állatok megfelelő gazdához juttatása,

d) állatkísérleteket helyettesítő alternatív módszerek bevezetésének támogatása,

e) jogi tanácsadó szolgálat kiépítése az állatok és természet védelme érdekében,

f) ifjúság állat- és természetvédelemre nevelése programok szervezésével,

g) állat- és természetvédelmi szakismeretek propagálása,

h) megyei, országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése és együttműködés hasonló célú állami és társadalmi szervezetekkel,

i) ismeretterjesztő kiadványok, hírlevelek megjelentetése,

j) kiállítások, bemutatók szervezése.

0.0.Xx egyesület a következő közhasznú tevékenységeket folytatja:

a) hatályon kívül helyezve,

b) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény végrehajtására az állatkert, állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól kiadott 3/2001. (KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 10. § (1) bekezdése szerint állatmenhely létesítése, működtetése és fenntartása,

c) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CCLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésnek 11. pontja szerinti környezet- és természetvédelmi feladatok ellátása,

d) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI. 4.) Korm. rendelet mellékletének 1.1.1. pontjában meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok közül a fenntarthatóság, környezettudatosság támogatása.

1.8. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. Ennek lehetőségeit az alapszabály nem zárhatja ki.

1.9. Az egyesület szolgáltatásai az egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

1.10. Az egyesület – működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének a nyilvánosságát – a helyi sajtó útján és az interneten, saját honlapján, www.budaorsi xxxxxxxxxxxx.xx keresztül - biztosítja.

1.11. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba harmadik személy, csak előzetes bejelentkezés alapján és az egyesület valamely tisztségviselőjének a jelenlétében tekinthet be. A betekintésre bocsájtott adatok személyiségi jogot és üzleti érdeket nem sérthetnek.

1.12. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. fejezet

Tagsági viszony

2.1. Az egyesület tagja lehet – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – minden természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, amennyiben írásbeli belépési nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és önkéntesen vállalja az egyesület tevékenységében való részvételt, és a tagdíj megfizetését. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2.2. Az egyesületi tag jogállásáról és kötelezettségéről a Ptk. 3:65-3:66. §-ai a következőképpen rendelkeznek:

„3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]

(1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

(4) A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3:66. § [A tagok kötelezettsége]

(1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.”

A Ptk. hivatkozott rendelkezésein felül: választhat és a természetes személy, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet természetes személy képviselője választható az egyesület szerveibe.

A tag tagsági jogait Ptk. 3: 65. § (3) bekezdése és az Alapszabály jelen rendelkezése alapján - személyi kérdések (tagsági jogviszony, vezető tisztségviselői tisztség létesítése megszűnése, megszüntetése) kivételével - képviselő útján is gyakorolhatja. A képviselő meghatalmazását teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és annak eredeti példányát a szavazati jog gyakorlása esetén a közgyűlés jelenléti ívéhez kell csatolni. Egy képviselő legfeljebb egy tagot képviselhet egy közgyűlésen. Az egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott az elnökség tagja és a könyvvizsgáló.

2.3. A tagság feltétele, hogy a tag vállalja, hogy naptári évenként összesen legalább 40 órában munkát végez az egyesület számára. Amennyiben valamely tag esetén ez a feltétel nem teljesül, úgy az a tagsági jogviszony 2.5. pont szerinti felmondásához vezet.

A tagság további feltétele, hogy a tag vállalja az egyesület közgyűlésein történő részvételt, egyúttal tudomásul veszi, hogy amennyiben két egymást követő évben nem vesz részt az egyesület egyetlen közgyűlésén sem, úgy az a tagsági jogviszony 2.5. pont szerinti felmondásához vezet.

2.4. Hatályon kívül helyezve.

2.5. A tagsági jogviszony megszűnéséről a Ptk. 3:68-3.70. §-ai a következőképpen rendelkeznek:

„3:68. § [A tagsági jogviszony megszűnése]

(1) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagsági jogviszony felmondása

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 15 napos határidővel írásban felmondhatja.

A felmondásról az egyesület elnöksége dönt.

3:70. § [A tag kizárása]

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.„

A tagsági jogviszony felmondásának és a tag kizárására irányuló eljárásnak a szabályait a 2.5.1. és

2.5.2. pontok tartalmazzák.

2.5.1. Az egy évet meghaladó tagdíjhátralék fennállása esetén az elnök ajánlott, tértivevényes postai küldeményben – harminc napos határidő biztosításával – felszólíthatja a tagot a tagdíj-hátralék rendezésére.

A tag a postai küldemény kézhezvételét követő harminc napon belül fizetheti meg a tartozását a felmondás alkalmazása nélkül. A határidő elmulasztása esetén az elnök az elnökség nevében a közgyűlés elé köteles terjeszteni a felmondási javaslatot. A felmondási idő harminc nap.

2.5.2. A tag kizárására irányuló eljárás:

2.5.2.1. A kizárási eljárás írásbeli panaszbejelentés alapján indul. A bejelentésnek tartalmaznia kell a panaszos, a panaszolt nevét, lakcímét, a sérelmezett magatartás, cselekmény, mulasztás jogszabályt, az alapszabályt, vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás rövid leírását, a bizonyítékok megjelölését. Névtelenül bejelentett panasz alapján nem indul eljárás. Amennyiben a panasz hiányos, az egyesület elnöke (Ha a panaszos az elnök, a továbbiakban helyette az elnökség korelnöke köteles eljárni.) köteles a panaszost nyolc napos határidő tűzésével hiánypótlásra felhívnia azzal a figyelmeztetéssel, hogy a határidő eredménytelen eltelte esetén az eljárás megszüntetésre kerül.

2.5.2.2. Az egyesület elnöke a panaszbeadványt azzal a figyelmeztetéssel köteles kiadni a panaszlottnak, hogy arra nyolc napon belül, de legkésőbb a legközelebbi közgyűlésen írásban is előterjesztheti a védekezését, bizonyítékait, bizonyítási indítványait.

2.5.2.3. A közgyűlés kizárásra vonatkozó napirendi pontjának tárgyalására az általános szabályokon felül a következők rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) Levezető elnök ismerteti az iratokat, szót ad a panaszosnak, majd a panaszlottnak arra, hogy az ügyre vonatkozó álláspontjukat kifejtsék, lehetőséget ad a viszontválaszra, az elnökség, az egyesület tagjai,

ebben a sorrendben kérdéseket tehetnek fel a feleknek, a közgyűlés bizonyítási eljárás lefolytatását rendelheti el, úgy, mint tanú, szakértő meghallgatását, okiratok becsatolását, helyszíni szemlét, végül a panaszlottól megkérdezi, hogy elismeri-e a kizárásra okot adó magatartást, cselekményt, vagy mulasztást.

b) A kizárásra vonatkozó napirendi pont tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvnek, jegyzőkönyvi résznek az elhangzottak lényegét is tartalmaznia kell.

c) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot, melyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá, a taggal közölni kell.

2.6. Az egyesület tagja tagsági jogviszonyával önkéntesen vállalja a közgyűlési határozattal meghatározott, alapszabályba foglalt mértékű tagdíj megfizetését, továbbá a tevékeny közreműködést az egyesületi célok megvalósítása érdekében a feladatok végrehajtása során.

III. fejezet

Közgyűlés

3.1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, a tagok összességéből álló testület, mely a döntéseit ülés tartásával hozza. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a

közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze. Az elnökség köteles továbbá összehívni a közgyűlést a Ptk. 3:81. §-ában foglaltak szerint

„3:81. § [A közgyűlés összehívása]

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.”

3.2. A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, úgy, hogy az írásbeli meghívók elküldése, vagy az egyesület honlapján történő közzététel és a közgyűlés napja között legalább hét munkanap időköznek kell lennie. A meghívás e-mail útján is történhet, amennyiben az egyesület vezetése számára a tag bejelenti az e-mail címét. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét, a javasolt napirendi pontok megnevezését, valamint a figyelmeztetést, hogy határozatképtelenség esetén a meghívóban megjelölt újabb közgyűlés a meghívóban szereplő azonos napirenddel, a megjelentek számától függetlenül is határozatképes.

A Ptk. 3:4. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közgyűlés ülésének helyszíne eltérhet az egyesület székhelyétől, mert az egyesület nem rendelkezik az ülés megtartására alkalmas, saját rendelkezés alatt álló helyiséggel.

A meghívóban szereplő napirend kiegészítésének szabályait a Ptk. 3:75. §-a tartalmazza a következők szerint:

„3:75. § [A napirend kiegészítése]

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.”.

Tekintettel a meghívóra vonatkozó hét munkanapos időközre, a napirend kiegészítését legalább a közgyűlés napját négy munkanappal előbb lehet kérni.

3.3. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy a tisztségviselők bármelyike – az ok és cél megjelölésével – kéri.

3.4. A közgyűlés, mint közhasznú szervezet ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

3.4./A. A közgyűlés határozatképességéről a Ptk. 3:18. §-a a következőképpen rendelkezik:

„3:18. § [Határozatképesség]

(1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.”

3.4/B. A közgyűlést az egyesület elnöke (távollétében az elnökség korelnöke) köteles megnyitni. Köteles javaslatot tenni a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személy megválasztására a személyesen megjelent tagok közül. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

A közgyűlés a levezető elnök javaslatára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel köteles háromtagú szavazatszámláló bizottságot választani a szavazás lebonyolítására a személyesen megjelent tagok közül, akik maguk közül választják meg a szavazatszámláló bizottság elnökét.

A levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő, szavazatszámláló bizottság tagjainak a megbízatása az őket megválasztó közgyűlésre, illetve a megválasztásukra okot adó szavazatszámlálásra terjed ki.

3.5. A Ptk. 3:19. § - a, és 3:76. §-a a következőképpen rendelkezik a határozathozatalról:

„3:19. § [Határozathozatal]

(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.”

„3:76. § [Határozathozatal]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.”

A 2011. évi CXXV. törvény 38. § (1) – (2) bekezdése értelmében

„38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.”.

A közgyűlés határozatait egyéb ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tartózkodást sem igen, sem pedig nem szavazatnak nem lehet tekinteni. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni és a következő taggyűlésen kell ismét szavazásra bocsátani.

3.6. A Ptk. 3:74. § szerint a közgyűlés hatásköre:

„3:74. § [A közgyűlés hatásköre] A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.”

A Ptk. hivatkozott 3:74. §-ában foglaltakon felül a közgyűlés hatáskörébe tartozik mindazon eljárás lefolytatása, döntés meghozatala, amelyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

3.7. Hatályon kívül helyezve.

3.8. Ha a közgyűlés ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze, ha a határozatképtelen ülésre szóló meghívó tartalmazza a figyelmeztetést, hogy határozatképtelenség esetén a meghívóban megjelölt újabb közgyűlés a meghívóban szereplő azonos napirenddel, a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti meghívóban is megjelölhető. A megismételt közgyűlés ülése a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

3.9-10. Hatályon kívül helyezve.

IV. fejezet Elnökség

4.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselő, akiket a közgyűlés választ meg. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, a jelen rendelkezésbe foglalt alapszabályi felhatalmazás alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.

A Ptk. 3:22. § - a tartalmazza a vezető tisztségviselővel szemben megfogalmazott követelményeket és kizáró okokat az alábbiak szerint:

„3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.”

Az elnökség tagjai ügyvezetési tevékenységüket az egyesület érdekének megfelelően kötelesek ellátni. Az elnökség feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.2. A közgyűlés az elnökség tagjait 5, azaz öt év időtartamra választja. Az elnökség tagjai:

Xxxxxxx Xxxxxx, 0000 Xxxxxxx, Xxxxx xxxx 0. szám alatti lakos, egyben az elnökség által megválasztott elnök,

Cuadrado Alarcon Alfa Consuelo, 2030 Érd, Kőszegi utca 1/D szám alatti lakos, Xxxxxx Xxxxxxxx, 2040 Budaörs, Baross utca 140. szám alatti lakos.

4.3. Az egyesület közgyűlése örökös tiszteletbeli elnököt választhat a korábban e tisztséget betöltő személyek közül. Örökös tiszteletbeli elnöknek Xx. Xxxxxxx Xxxxxxxxx, az egyesület tagját, korábbi elnökét választotta meg. Ha az örökös tiszteletbeli elnök egyesületi tagsága bármely oknál fogva megszűnik, úgy, mint különleges jogállású tag, az egyesület szerveibe nem választhat, nem választható, és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt.

4.4. A Ptk. 3:80. §-a szerint az ügyvezetés feladata:

„3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető xxxxx által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.”.

Az m) alpont szerinti felhatalmazást nem tartalmaz az alapszabály, az a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

4.5. hatályon kívül helyezve

4.6. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen legalább két tag megjelent.

4.7. Az elnökség évente legalább négyszer tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökségi ülés meghívójára az alapszabály III. fejezet 3.2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább két tag megjelent.

4.8. Az elnökség, mint közhasznú szervezet ügyvezető szervének ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

4.9. Az elnökség határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.

4.10. A 2011. évi CXXV. törvény 38. § (1) – (2) bekezdése értelmében

„38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

4.11 Az elnökség saját ügyrendi szabályzatában határozza meg működése szabályait, amelyek nem lehetnek ellentétesek az alapszabály rendelkezéseivel.

4.12-13. hatályon kívül helyezve

4.14. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnését az alapszabály a Ptk. 3:25. §-ában foglaltak szerint szabályozza –

„3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése]

(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.”.

V. fejezet Alapvető működési szabályzat

5.1. A közgyűlésről, illetve az elnökség üléseiről évenként emelkedő sorszámú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés esetében az erre megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag, az elnökség esetében minden jelenlévő tag aláírja.

Ebben szerepelnie kell az ülésen hozott határozatnak évenként emelkedő sorszámozással ellátva úgy, hogy abból megállapítható legyen a meghozatali időpontja /pl.: 2/2015.(05.21.) számú határozat/. A határozatból ki kell tűnnie a döntést támogatók, ellenzők, a döntéstől tartózkodók számarányának, és ha megállapítható, a nevének, továbbá a döntés pontos tartalmának, végül annak az időpontnak, amelytől a határozat hatályos

5.2. A jegyzőkönyvek alapján az egyesületnél Határozatok Könyvét kell vezetni. Ebben a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül nyilvántartásba kell venni a határozatot száma, meghozatali ideje, tartalma, hatályossága szerint, továbbá a határozatba foglalt döntést támogatók, ellenzők, a döntéstől tartózkodók számarányát, és ha megállapítható, a nevét. A Határozatok Könyvét az elnök vezeti.

5.3. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntésekről, határozatokról olyan naprakész nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés, határozat tartalma, időpontja és hatálya, a döntést, határozatot támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

5.4. A közgyűlés, az elnökség minden olyan döntését, amely jogokat, kötelezettségeket keletkeztet, módosít, szüntet meg, az érintettekkel írásban, igazolható módon (az egyesületi példányra vezetett átvételi elismervény, tértivevény, ajánlott szelvény útján) kell közölni. Az egyesület működését, szolgáltatásai igénybevételének módját, a számviteli beszámolót, annak közhasznúsági mellékletét, az egyesület irataiba történő betekintés rendjét, az egyesületi szervek további olyan döntéseit, határozatait, amelyek tartalma közérdeklődésre tarthat számot, sajtójelentés útján kell közzétenni a helyi kábeltelevízión keresztül, valamint az egyesület - xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx - honlapján. A sajtójelentésnek tartalmaznia kell a beszámoló és a közhasznúsági melléklet főbb adatait, valamint a megtekintésük helyére és idejére vonatkozó tájékoztatást.

5.5. Hatályon kívül helyezve.

5.6. Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnök kezeli. Az iratbetekintés részletes szabályait a IX. fejezet 9.11.10. pontja tartalmazza.

5.7. Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

VI. fejezet Felügyelőbizottság

6.1.-6.15 Hatályon kívül helyezve

VII. fejezet Különös szabályok

7.1. Hatályon kívül helyezve.

7.2. A vezető tisztségviselők az egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a taggyűlési, elnökségi döntések, határozatok általi kötelezettségeik vétkes megszegésével az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

7.3-6. hatályon kívül helyezve

7.7. Hatályon kívül helyezve

7.8. A 2011. évi CXXV. törvény 39. § szerint:

„39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.”

7.9-10. hatályon kívül helyezve

7.11. Nem lehet könyvvizsgáló az egyesület alapítótagja, tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az egyesület vezető tisztségviselője, valamint közeli hozzátartozója, továbbá az egyesület munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

7.12. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy az egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait.

7.13. Az elnökség tagjai e tisztségük ellátásáért díjazásban nem részesülhetnek, kizárólag igazolt költségeik megtérítésére tarthatnak igényt az éves költségvetésben meghatározottak szerint. Az egyesület vezető tisztségviselői a nem vezető tisztségviselőként végzett közhasznú, gazdasági-vállalkozási tevékenységükért díjazásban részesülhetnek.

VIII. fejezet Képviselet

8.1. Az egyesületet az elnök, illetve két elnökségi tag képviseli.

8.2. Az elnök képviseleti joga általános és önálló, az egyesület munkavállalóival szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója.

8.3. A két elnökségi tag képviseleti joga együttes, és különös – a bankszámla feletti rendelkezési jogra terjed ki.

IX. fejezet Gazdálkodási szabályok

9.1. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

(Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.)

9.2. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, mint civil szervezet, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

9.3. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

9.4. Az egyesület bevételei a 2011. évi CLXXV. törvény 19. § (1) bekezdése szerint

„19. § (1) A civil szervezet bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.”, elsősorban az egyesületi tagdíj, természetes személyek,jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományai.

9.5. Az egyesület javára a 2011. évi CXXV. törvény 24-26. § szerint lehet adománygyűjtő tevékenységet folytatni:

„24. § Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

25. § (1) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

(2) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

26. § A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.”

9.6. Az egyesület – a taggyűlés kizárólagos hatáskörben meghozott határozata alapján - a vagyonát kamatozó banki betétbe helyezheti, részvényekbe fektetheti, kötvényt, kincstári, vagy letéti jegyet vásárolhat, azokkal a céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet. Ezt a befektetési

tevékenységét gazdasági-vállalkozási tevékenysége körében csak a taggyűlés által előzetesen elfogadott befektetési szabályzat birtokában végezheti.

9.7. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági- vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

9.8. Az egyesület gazdálkodása során a hatályos jogszabályokban meghatározott, a gazdálkodás általános, a könyvvezetés nyilvántartási szabályai és a beszámolási szabályok, valamint az alapszabályban, és egyéb szabályzataiban, ügyrendjében foglaltak szerint köteles eljárni.

A beszámoló, valamint a közhasznúsági mellékletre vonatkozó közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját - xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx - honlapon történő elhelyezésére is. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

9.9. Az egyesület céljainak az elérése érdekében – a taggyűlés kizárólagos hatáskörben meghozott határozata alapján - a céljaira rendelt vagyonból pályázat útján ösztöndíjat, támogatást nyújthat, egyesületi díjat létesíthet, dönthet annak odaítéléséről, anyagi támogatást nyújthat minden olyan megoldás, tevékenység, vagy szervezet részére, amely az egyesület céljainak az eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér. Az egyesület azonban a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

0.00.Xx egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni.

A vezető tisztségviselők felelősségéről egyfelől a Ptk. 3:24-a § [A vezető tisztségviselő felelőssége]

„A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.”

másfelől a Ptk. 3:86. §-a [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén]

„(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.” rendelkezik.

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.11. A közhasznú tevékenységgel összefüggő beszámolási, közzétételi szabályok:

9.11.1. Az elnökség köteles elkészíttetni és a közgyűlés ülése elé terjeszteni az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal az egyesülési jogról, a

közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, a számvitelről szóló törvényben, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti beszámolót.

9.11.2. Az egyesület beszámolójának tartalmaznia kell

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

9.11.3.Kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat,és be kell mutatni az egyesület által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

9.11.4. Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni, melynek tartalmaznia kell a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

9.11.5. Az éves beszámoló, közhasznúsági melléklet jóváhagyása a közgyűlés feladat- és hatásköre. A közgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni a beszámoló elkészítéséért felelős szakembert, könyvvizsgáló megbízása esetén a könyvvizsgálót.

9.11.6. A közgyűlésről, illetve az elnökség üléseiről évenként emelkedő sorszámú jegyzőkönyvet kell készíteni az V. fejezet 5.1. pontja szerint. Ebben szerepelnie kell az ülésen hozott határozatnak évenként emelkedő sorszámozással ellátva úgy, hogy abból megállapítható legyen a meghozatali időpontja /pl.: 1/2015.(05.21.) számú határozat/. A határozatból ki kell tűnnie a döntést támogatók, ellenzők, a döntéstől tartózkodók számarányának, és ha megállapítható, a nevének, továbbá a döntés pontos tartalmának, végül annak az időpontnak, amelytől a határozat hatályos.

9.11.7. A jegyzőkönyvek alapján az egyesületnél Határozatok Könyvét kell vezetni. Ebben a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül nyilvántartásba kell venni a határozatot száma, meghozatali ideje, tartalma, hatályossága szerint, továbbá a határozatba foglalt döntést támogatók, ellenzők, a döntéstől tartózkodók számarányát, és ha megállapítható, a nevét. A Határozatok Könyvét az elnök vezeti.

9.11.8. A közgyűlés, az elnökség minden olyan döntését, amely jogokat, kötelezettségeket keletkeztet, módosít, szüntet meg, az érintettekkel írásban, igazolható módon (az egyesületi példányra vezetett átvételi elismervény, tértivevény, ajánlott szelvény útján) kell közölni. Az egyesület működését, szolgáltatásai igénybevételének módját, a számviteli beszámolót, annak közhasznúsági mellékletét, az egyesület irataiba történő betekintés rendjét, az egyesületi szervek további olyan döntéseit, határozatait, amelyek tartalma közérdeklődésre tarthat számot, sajtójelentés útján kell közzétenni a helyi kábeltelevízión keresztül, valamint az egyesület - xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx - honlapján. A sajtójelentésnek tartalmaznia kell a beszámoló és a közhasznúsági melléklet főbb adatait, valamint a megtekintésük helyére és idejére vonatkozó tájékoztatást.

9.11.9. Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

9.11.10. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén bárki betekinthet. A betekintést írásban kell kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a betekintést kérik és – ha a kérelmező által ismert – azt a konkrét iratot, amelyet a kérelmező meg kíván tekinteni. A kérelem alapján a betekintést az egyesület elnöke – lehetőség szerint soron kívül – írásban engedélyezi. Az egyesület éves beszámolójába, annak közhasznúsági mellékletébe engedély nélkül – ugyancsak a székhelyen – bárki betekinthet és – saját költségére – kizárólag az egyesület ezen iratairól másolatot is készíthet.

X. fejezet Kiegészítő rendelkezések

10.1. A tagdíj mértéke: 2.000,-Ft/év, azaz Kettőezer forint/év.

A tagdíj rendelkezésére bocsátásának, megfizetésének a módja: készpénz / befizetés/ átutalás az egyesület bankszámlájára.

A tagdíj rendelkezésére bocsátásának, megfizetésének ideje, fizetése gyakorisága, fizetési határideje 2015. évben november hó 20. napja, 2016. tárgyévtől kezdődően minden tárgyév június hó 30. napja.

10.2. Az egyesület közgyűlése, elnöksége által hozott határozatok elleni jogorvoslati lehetőséget a Ptk. 3:35 - 3:37. § rendelkezései tartalmazzák az alábbiak szerint:

„3:35. § [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak]

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

3:36. § [A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset]

(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

3:37. § [A határozat hatályon kívül helyezése]

(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

(2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

(3) Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.”.

XI. fejezet Záró rendelkezések

11.1. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, közhasznú jogállását a nyilvántartására illetékes bíróság állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.

11.2. Az egyesület jogutódlással történő megszűnéséről a Ptk. 3:83. §-a a következőképpen rendelkezik:

„3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.”

Az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről a Ptk. 3:48. §-a és 3:84-3:85. §-ai rendelkeznek

„3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]

(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.”

„3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.”

A jelen alapszabály a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választott bíróság eljárását nem köti ki. Az alapszabály a fennmaradó vagyon kedvezményezettjeként nem határoz meg közhasznú szervezetet.

11.3. Hatályon kívül helyezve.

11.4. Hatályon kívül helyezve.

Budaörs, 2020. október ….

Előttünk, mint tanúk előtt:

…………………………………..

Xxxxxxx Xxxxxx, elnök

Név: Név:

Cím: Cím:

Aláírás: Aláírás:

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály- módosítások alapján hatályos tartalmának. A közgyűlés 2020. év október hó ….. napján meghozott határozataival elfogadott, 1.3., 2.2., 2.3., 2.5., 3.2., 4.2.,7.7., 7.11., 7.13., 9.6., 9.11.1., 9.11.5., 11.4.

pontjaiban és VI. fejezetében (6.1.-6.15. pontok),található módosítások dőlt betűvel szerepelnek a szövegben.