TARTALOMJEGYZÉK

Kapcsolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek felelősségbiztosítási termékünk jellemzőit.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy jelen dokumentum együttesen tartalmazza a Vállalati vízi CLNI felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételekre vonatkozó ügyfél-tájékoztatót, valamint a Vállalati Vízi CLNI felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételeit (a továbbiakban együttesen: különös biztosítási feltételek).

A biztosítási jogviszonyra vonatkozó teljes és részletes szabályozást a felelősségbiztosítások közös kárbiztosítási feltételeit tartalmazó általános biztosítási feltételek, az egyes felelősségbiztosítási kockázatokra vonatkozó különös, valamint a kiegészítő biztosítási feltételek (mint a kárbiztosítási szerződések szerződési feltételei) együttesen tartalmazzák, amelyek rögzítik azt is, hogy milyen típusú dologi károkozás, illetve mely típusú személyiségi jogsértés esetén van a biztosítónak helytállási kötelezettsége.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek és kiegészítő biztosítási feltételek (záradékok) rendelkezései az irányadók.

Az Allianz Hungária Zrt. Vállalati vízi CLNI biztosítási szerződések legfeljebb egy éves határozott vagy határozatlan időtartamra köthetőek:

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (továbbiakban: törvény) 24. § (1) bekezdése szerint 2020. február 1-jétől belföldi forgalomban magyar lajstromban nyilvántartott személyhajó és áruszállító hajó, továbbá komp és gazdasági célú hajózási tevékenység végzése céljából üzemeltetett kishajó csak abban az esetben vehet részt, ha az üzembentartó érvényes hajó- felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

A törvény 25. § (1) bekezdésében előírja továbbá, hogy „A biztosítási szerződés akkor felel meg a 24. § (1) bekezdésében írt követelményeknek, ha az fedezetet nyújt a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezmény (CLNI 2012) 2. cikkében meghatározott korlátozás hatálya alá eső követelések kockázati körében bekövetkezett károkra – beleérte a sérelemdíjat – a CLNI 2012-ben meghatározott biztosítási összegek legalább 10%-os mértékéig.

A törvény lehetővé teszi, hogy a biztosító a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezményben (CLNI 2012) foglalt korlátozások esetein kívül is mentesüljön szolgáltatási kötelezettsége alól, melynek értelmében a biztosító a szerződési feltételekben helytállási kötelezettségét a biztosítási esemény megfogalmazása során, kizárások és mentesülések alkalmazásával korlátozza..

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a szerződő fél nem minősül vállalkozásnak, úgy a fogyasztói biztosítási szerződés egyoldalúan kógens szabályai tekintetében a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

VÁLLALATI VÍZI CLNI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

komp, továbbá a révhajó és révcsónak) minősített vízi jármű;

a) CLNI 2012: a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezmény

b) Dologi kár: valamely tárgy megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett tényleges kár (értékcsökkenés, értékhiány), amely a jelen feltételek alapján nem minősül kizárt kockázatnak;

c) Gazdasági célú hajózási tevékenység: ellenszolgáltatásért, illetőleg egyéb gazdasági tevékenység kiszolgálása során, vagy annak érdekében végzett hajózási tevékenység;

d) Hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;

e) Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

f) Kedvtelési célú hajózás: vízi jármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;

g) Kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;

h) Kikötői tevékenység: olyan víziközlekedéssel kapcsolatos tevékenység, amely során személyek ki- és beszállása, áru ki-, be- és átrakása, tárolása és kezelése történik;

i) Kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 méternél kisebb, kivéve

- azt a kishajót, amely kishajónak nem tekinthető hajót vontat, tol, vagy mellévett alakzatban továbbít;

- a kompot;

- azt a hajót, amelynek engedélye 12 főnél több utas szállítására szól;

j) Komp: vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló, személyeket és közúti járműveket szállító, a hajózási hatóság által kompnak (önjáró, nem önjáró, köteles

k) Személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;

l) Személyi sérüléses károk és nem vagyoni sérelmek: testi épség, egészség sérülésével vagy halállal összefüggésben bekövetkezett károk és nem vagyoni sérelmek;

m) Személyszállítás: díj ellenében, menetrend alapján végzett vízi személyszállítás, valamint menetrenden kívül, külön megállapodás alapján közlekedtetett vízi járművel végzett személyszállítás;

n) Utas: az a személy – ide nem értve a személyzetet vagy azt, akit egyéb jogviszony alapján foglalkoztatnak - , aki vízi személyszállítási szerződés alapján, viteldíj ellenében vagy egyéb okból jogszerűen, a biztosítási szerződésben fedezetbe vont vízi járművön, a vízi személyszállítási tevékenység során, a hajó fedélzetének az utasok elől el nem zárt részén, valamint a fedélzetre történő be- és kiszállás során az utas hídon tartózkodik;

o) Üzembentartó: a tulajdonos, vagy az, aki a vízi jármű üzemben tartására más jogcímen jogosult;

p) Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízi jármű;

q) Vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek, és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény.

r) Úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény

- a (CLNI 2012) 2. cikkében meghatározott korlátozás hatálya alá eső követelések kockázati körében,

- szerződésen kívül harmadik személynek vagy szerződésszegéssel a szerződő partnernek (utasnak vagy egyéb szerződő partnernek) okozott

- dologi károk és/vagy személyi sérüléses (élet, testi épség, egészség sérelme) károk (ideértve a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült egyéb, a CLNI 2012 2. cikkének hatálya alá tartozó költségeket is) és nem vagyoni sérelem bekövetkezése

- amelyekért a biztosított e minőségében a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel/sérelemdíj megfizetési kötelezettséggel tartozik,

- és a kár/személyiségi jogsértés nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. Biztosított

Jelen különös biztosítás feltételek alkalmazásában biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott

- személyhajó,

- áruszállító hajó,

- komp,

- gazdasági célú hajózási tevékenység végzése céljából üzemeltetett kishajó

üzemben tartója, akit a szerződésben név szerint feltüntettek.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A KOCKÁZATVISELÉS TARTAMA ÉS TERÜLETI HATÁLYA

Az általános biztosítási feltételeknek a biztosítási szerződés tartamára, a biztosítási évfordulóra, a biztosítási időszakra, a kockázatviselés tartamára és a területi hatályra vonatkozó szabályait az alábbi kiegészítéssel kell alkalmazni:

A biztosítás szerződés tartama

A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időre köthető, azzal, hogy határozott időre kötött szerződés legfeljebb 12 hónapra jöhet létre.

A kockázatviselés területi hatálya

A biztosítási fedezet a belföldi forgalomban, (Magyarország határain belül) üzemeltetett biztosított hajókra terjed ki.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan területeken bekövetkezett károkra, melyeken a biztosított vízi jármű közlekedését a hajóokmányok, hajózási engedélyek, hatósági rendelkezések vagy helyi intézkedések korlátozzák, illetve tiltják.

Ha a biztosított vízi jármű hajózási engedélyében bejegyzett, meghatározott útvonal(ak)ra vonatkozó korlátozást vagy tilalmat a szerződés megkötését követően megszüntetik, és ennek tényét a vízi jármű okmányaiba bejegyzik, akkor a korlátozás vagy tilalom alól feloldott útvonal(ak)on bekövetkezett biztosítási eseményekre a kockázatviselés területi hatálya csak akkor terjed ki, ha ebben a szerződő felek a korlátozás vagy tilalom alól feloldott útvonalakon történő hajózás megkezdése előtt írásban megállapodtak.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes – biztosítási időszakra vonatkozó és a biztosítási

szerződésben rögzített - a CLNI 2012-ben meghatározott biztosítási összegek legalább 10%-ának megfelelő mértékű biztosítási eseményenként és biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit.

5. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZETBŐL KIZÁRT KÁROK/NEM VAGYONI SÉRELEM

A felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeiben meghatározottakon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a hajó bérbeadása esetén a bérbeadó és bérlő egymással szemben, szerződésszegés miatt támasztott követeléseire

b) a vízi jármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyakban lassú, folyamatos állagromlással okozott károkra,

c) a vízi jármű által keltett hullámverés által okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

d) a biztosított által környezetszennyezéssel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre (külön záradékkal pótdíj ellenében fedezetbe vehető),

e) veszélyes áruk és szennyező anyagok szállításával összefüggésben felmerült károkra/nem vagyoni sérelemre (külön záradékkal pótdíj ellenében fedezetbe vehető),

f) üzemi balesetből származó károkra/nem vagyoni sérelemre,

g) a vízi jármű javítási vagy karbantartási munkái során okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

h) természeti katasztrófának minősülő esemény miatt bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelemre,

i) verseny és arra való felkészülés közben okozott károkra/nem vagyoni sérelemre

j) a vízi jármű által húzott vagy vontatott sport vagy egyéb célú eszközökkel okozott, vagy ezekben bekövetkezett károkra/nem vagyoni sérelemre, ideértve az ezeket az eszközöket használó személyek nem vagyoni sérelmét és dologi kárát

k) munkáltatói felelősség körében a biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedésből vagy tárgyrongálásból eredő károkra;

l) az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt bekövetkező tisztán pénzügyi veszteségekre;

m) a küldemény belső tulajdonságai folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás miatt keletkezett károkra;

n) a feladó vagy a feladó nevében eljáró személy által végzett berakás, illetőleg a címzett vagy a címzett nevében eljáró személy által végzett kirakodás közben bekövetkezett károkra;

o) a fuvarozáshoz szükséges okmányok helytelen kitöltése vagy át nem adása következtében keletkezett károkra;

p) téves kiszolgáltatásból eredő károkra;

q) veszélyes árukban vagy szennyező anyagokban bekövetkezett károkra

r) 2005. évi CXLI. törvénnyel kihirdetett, a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény (CMNI) alapján érvényesített kárigényekre.

6. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

6.1. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg az alább felsoroltak alapján:

- a biztosítási összeg,

- a vízi járművek száma,

- a vízi járművel végzett tevékenység jellege,

- a kérdőívben szereplő kérdésekre adott válaszok .

6.2. A biztosítási díj aktualizálása

A felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeknek a biztosítási díj aktualizálására, az éves adatközlésre, és az automatikus indexálásra vonatkozó rendelkezései jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során nem alkalmazandók.

7. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ FÉL KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A szerződő felek a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeiben meghatározott lényeges körülményeken túl, az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a vízi jármű lajstromozásával kapcsolatos változás;

b) a hajózási engedély, a hajóokmányok bejegyzéseinek változása (pl. útvonalak változása);

c) a hajózási engedély visszavonása, illetve lejárata abban az esetben, ha az engedélyt a hatóság nem hosszabbítja meg;

d) a hajóokmány visszavonása, illetve lejárata abban az esetben, ha az okmányt a hatóság nem hosszabbítja meg;

e) nem rendeltetésszerű vontatás és vontattatás (kivéve a vészhelyzetben történő segítségnyújtás esetét);

f) vízi jármű használatának jellemzőiben (pl: magán célú, különleges használat, bérbeadás, gazdasági célú hajózási tevékenység, személy-és áruszállítás, veszélyes áru szállítása) bekövetkezett változás

g) minden olyan körülmény változása, amelyre vonatkozóan a kérdőívben adatközlés történt.

8. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

8.1. Az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a vízi jármű üzemben tartójának meg kell tennie a hatósági, illetve jogszabályi előírásokból, és a vízi járművek működtetésére vonatkozó bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést (az üzembe helyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra, őrzésre, felszerelésre vonatkozó szakmai előírásokat), hogy elkerülje különösen:

- az emberéletet fenyegető veszélyt,

- vagyontárgyak károsodását valamint

- hajózási akadály előidézését.

Ennek keretében köteles különösen:

- betartani a hajózásra és a rakomány kezelésére vonatkozó mindenkori előírásokat;

- a vízi járművet rendeltetésszerűen használni;

- betartani az üzemeltetési előírásokat a kötelező gondosság figyelembevételével;

- gondoskodni a vízi jármű hajózásra való alkalmasságáról, megfelelő felszereltségéről és terheléséről, a rakomány megfelelő rögzítéséről és szabályos elhelyezéséről;

- gondoskodni arról, hogy a vízi jármű, illetve személyzete rendelkezzen az előírt okmányokkal, engedélyekkel;

- betartani a veszélyes áruk szállítása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, előírásokat és hatósági előírásokat, továbbá minden óvintézkedést megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa ezen előírások betartását a szállítás során;

- gondoskodni a kár elhárításáról, illetve csökkentéséről, és amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vagy a kárenyhítésre vonatkozóan utasítást adott, betartani a biztosító erre vonatkozó utasításait;

8.2. A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire a biztosított vizijármű kezelését (felügyeletét) bízták.

8.3. A biztosított vízi jármű vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden, a körülmények által megkövetelt intézkedést is megtenni.

9. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK SZABÁLYAI

9.1. A bejelentés tartalma

A kárbejelentésnek a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

- a biztosított vízi jármű, illetve a biztosított üzemben tartó azonosító adatait,

- a károsodott úszó vagy álló vagyontárgy tárolási helyét, azonosító adatait,

- a tervezett intézkedéseket,

- kapitányi jelentést,

- hajónapló kivonatot,

- vízi rendőrségi jegyzőkönyvet.

10. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

Az általános biztosítási feltéteknek a biztosító mentesülésére vonatkozó pontjában meghatározottakat kiegészítve, jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha :

a) a vízi járművet a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésekor olyan személy vezeti, aki a vízi jármű vezetéséhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik vagy a biztosított engedélye nélkül vezeti a vízi járművet,

b) a kárt/nem vagyoni sérelmet a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével megbízott – alkalmazottja, megbízottja, tagja ittas vagy bármilyen vezetési képességére hátrányosan ható szer hatása alatt, ezzel az

állapotával összefüggésben okozta, vagy az a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésében közrehatott,

c) a kárt/nem vagyoni sérelmet a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségek, vagy a foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő,

d) a károkozás/személyiségi jogsértés az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során és ezzel okozati összefüggésben történt,

e) a kárt/nem vagyoni sérelmet a vízi jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta,

f) a kár/nem vagyoni sérelem a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végzett tevékenység folytán keletkezett és az a károkozásban közrehatott,

g) a kárt/nem vagyoni sérelmet a jogszabályoktól való szándékos vagy súlyosan gondatlan eltéréssel, illetve szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegéssel okozta,

h) a kár/nem vagyoni sérelem azzal összefüggésben keletkezett, hogy a felelős személy a CLNI 2012 4. cikkében meghatározott korlátozást kizáró magatartást tanúsította.

11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11.1. Jelen Ügyféltájékoztató és különös biztosítási feltételek a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalmazandók.

11.1.1. A fogyasztói biztosítási szerződés egyoldalúan kógens szabályai tekintetében a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók, akkor is, ha a biztosítási szerződés eltérően rendelkezik.

11.2. Eltérés a jogszabályban előírtaktól

A mentesülés körében a felelős személyek köre a Ptk. 6:464. §-ban meghatározott személyi körnél szélesebb körben került meghatározásra,

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata