CMR biztosítási feltételek
CMR biztosítási feltételek
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók
Általános Kárbiztosítási Feltételek Nemzetközi Közúti Árufuvarozói
Felelősségbiztosítás (CMRkf)
Különös Feltételek és Záradékok
Alkalmazandó: 2015.01.01-jétől
Tisztelt Ügyfelünk!
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről.
Felvilágosítást kap arról is, hogy a panaszának elutasítása esetén – attól függően, hogy a panasz és a panaszkezelés a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére vagy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására irányult – a panaszával a bírósághoz, a Pénzügyi Békéltető Testülethez, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulat.
Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben („Infotv.”) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a szervezeteket, melyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: biztosítási törvény) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Biztosító neve, székhelye, jogi formája
A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.
A társaság új cégneve: Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: Wáberer Hungária Zrt.
A társaság székhelye: 1211 Budapest, Szállító u. 4.
2. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Nyitva tartás:
Hétfő: 8:00-20:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-15:00
Károk ügyintézése:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, társaságunk Ügyfélszolgálat és ügyvitelszervezés szervezeti egységének címezve – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. – vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen, vagy online panaszbejelentő rendszerünkön xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxx.xxxx élhet bejelentéssel.
3. A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank
Cím: 1039 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 Központi telefon: (00 0) 0000-000
Központi fax: (00 0) 0000-000 Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét felügyeleti szervünk fogyasztóvédelmi honlapjára, ahol hasznos tájékoztatókat olvashat: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx
4. A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a biztosítási törvényben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a biztosítási törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések,
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2003. évi CXXXIX. törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).
A Pénzügyi Békéltető Testület, mint az MNB által működtetett szakmailag független testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és társaságunk között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó társaságunkkal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Ennek során társaságunk úgy köteles eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást olvashat a xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx honlapon.
A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A biztosítási szerződésből eredő igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.
5. Adatkezelési tájékoztató
A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfelei részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható.
Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen
▪ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, és
▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak.
Fogalmak
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következetés;
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan, vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta,íriszkép) rögzítése;
Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;
Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.
Adatkezelés alapelvei
Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.
Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.
Ha az érintettek előzetes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
▪ az adatgyűjtés ténye,
▪ az érintettek köre,
▪ az adatgyűjtés célja,
▪ az adatkezelés időtartama,
▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,
▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve, ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el. Ez esetben az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.
Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbítható, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek az Infotv.-ben előírt feltételei teljesülnek, és – az Infotv.-ben foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.
Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó adatokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, továbbá törvényben meghatározott egyéb esetben. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket.
Adatkezelés jogalapja
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájárulásához kötött.
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.
6. Biztosítási titkot képező adatok kezelése
(1) Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelése megítélése vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
(3) A biztosító az ügyfeleivel kötött biztosítási szerződések teljesítése érdekében az ügyfeleinek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(4) A fenti céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet hátrány nem érheti és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(5) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok addig kezelhetők, ameddig a szerződés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(6) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
(7) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(8) A biztosító az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat, illetve az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törli.
(9) A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a Biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.
(10) Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetőleg a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozó adatok;
b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
c) a biztosítási összeg;
d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok, amelyeket a Biztosító kizárólag az érintett személy írásbeli felhatalmazásával kezelhet;
e) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
7. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval,
amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
10. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a biztosítási törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
17. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a 7. 8. 10. 15. és 16. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
18. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
19. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 10. pont alapján végzett adattovábbításokról.
20. (1) A biztosító (e pont alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e
pont alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 6. pont (3) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) része 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:
a) a (4) bekezdés a)–e)pontjában meghatározott adatokat;
b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és
c) a károsodott vagyontárgy vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
(6) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. számú melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káreseménby időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó informácókat.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12) Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)−(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
21. (1) A biztosítók – az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza:
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából, az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 8. pont b), f), q) és r) alpontjában, illetve a 17. pontban foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.
(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
22. (1) A 21. pont (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 21. pont (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.
23. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés
A biztosító, mint szolgáltató, köteles az ügyfélnek a biztosító – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, a szerződésnek a biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és megválaszolni.
Az ügyfél a panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online) terjesztheti elő.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító az ügyféllel folytatott telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk, és az ügyfél kérésére a hangfelvétel visszahallgatását biztosítjuk, illetőleg a hangfelvétel másolatát vagy a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet térítésmentesen a rendelkezésére bocsátjuk.
A biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:
a) neve;
b) szerződésszám, ügyfélszám;
c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;
d) telefonszáma;
e) értesítés módja;
f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;
g) panasz leírása, oka;
h) ügyfél igénye;
i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata, amely a biztosítónál nem áll rendelkezésre
j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás és
k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.
A biztosító a panaszt benyújtó ügyfél adatait az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.
Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján is. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kel foglalni.
A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
▪ a panasz benyújtásának időpontját,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
▪ az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásáért felelős személy megnevezését,
▪ a panaszra adott válaszlevél postára adásának dátumát.
A biztosító az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg és azt a felügyeleti szervének kérésére bemutatja.
A biztosító panaszkezelésére vonatkozó további információkat olvashat a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxx.xxxx web oldalon.
Társaságunk az ügyfelek telefonos panaszkezelése során a hanganyag rögzítése megnevezésű adatkezelést NAIH-56193/2012. adatkezelési nyilvántartási számon, az írásbeli panaszkezelés esetén a panasz és az arra adott válasz megőrzése megnevezésű adatkezelést NAIH-56193/2012. adatkezelési nyilvántartási számon végzi.
24. Díjnemfizetés miatt megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén a türelmi időre járó díj követelése céljából végzett adatkezelés
Társaságunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések díjfizetésre kötelezett biztosítottjainak személyes adatait a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződéseik türelmi idejére járó biztosítási díj (elmaradt díj) követelése céljából NAIH-70226/2013. és NAIH- 72679/2014. adatkezelési nyilvántartási számon kezeli.
25. Ügyfélportál alkalmazással kapcsolatos adatkezelés
Társaságunk az Ügyfélportál alkalmazásra (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx) regisztráló ügyfelek által a regisztráláskor megadott személyes adatokat NAIH-78751/2014. adatkezelési nyilvántartási számon kezeli.
26. Betegség biztosítással kapcsolatos adatkezelés
Társaságunk a biztosítási szerződés megkötése és annak teljesítése megnevezésű adatkezelést NAIH-76024/2014. adatkezelési nyilvántartási számon végzi.
27. Egyéb (további) adatkezelések
A biztosítási törvényben meghatározott céltól eltérő célból a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az ügyfél hozzájárulásán alapuló, illetőleg a biztosítási törvényben meghatározott célból személyes adatokra vonatkozóan végzett egyéb (további) adatkezelések nyilvántartásba vételét a Biztosító kérelmezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A Biztosító a Xxxxxxx által nyilvántartásba vett adatkezelésekről az adatok felvételekor illetőleg kérelemre ad az érintetteknek tájékoztatást.
28. Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
Tájékoztatás
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
A biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a Biztosítóhoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintett tájékoztatását a Biztosító csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben („Infotv.”) meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén a Biztosító közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a biztosító rendelkezésére áll, a személyes adatot a biztosító helyesbíti.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a biztosító zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Megjelölés
A Biztosító megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
Helyesbítés, törlés, zárolás, megjelölés közös szabálya
A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén
Ha a biztosító az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.
Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
A biztosító a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Ha a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Ha az érintett a biztosító döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén a biztosító ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt a biztosító köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a biztosítót a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.
A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.
Kártérítés és sérelemdíj
Ha a biztosító, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha a biztosító, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett a biztosítótól sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben a biztosító, mint adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért, és köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. A biztosító, mint adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
29. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A Hatóság elérhetőségi adatai:
Levélcím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c. Telefon: (x00 0) 000-0000
Telefax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxx.xxxx.xx
30. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmazhat. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó előírásokat.
31. Tájékoztatjuk, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót kell fizetni. A beleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ideértve a Gfbt. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Az adó mértéke az adóalap 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. Az adót a biztosítók állapítják meg és azt az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt szedik be, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény tartalmazza.
32. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
33. Tájékoztatjuk, hogy a biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,
e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,
g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,
i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól, és
l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át,
m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.
A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
34. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatának (ajánlatának) megtétele előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
a) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
b) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
c) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
d) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
e) A jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
f) Ajánlattevőként az ajánlathoz annak megtételétől számított tizenöt (15) napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan (60) napig kötve van.
g) A megkötendő biztosítási szerződés tartalmára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok (általános szerződési feltételek) lényeges előírásokat tartalmaznak.
h) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a biztosító, mint az általános szerződési feltétel alkalmazója, több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
i) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés tartalmává, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
j) Xxxxx tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
k) A j) pontban leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
l) Kérjük ezért, hogy az általános szerződési feltételeket szíveskedjék gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezek ismeretében és elfogadása esetén megtenni.
m) A biztosító a vele együttműködési megállapodást kötő biztosításközvetítők részére nem általános, hanem külön egyedi hozzájárulást (felhatalmazást) ad vagy adhat a biztosítási díjnak az ügyféltől való átvételére. Ezért, amennyiben a biztosítási ajánlatát biztosításközvetítő közvetíti, biztosítási díjnak (díjelőlegnek) a közvetítő részére történő átadása előtt kérje meg a közvetítőt azon okirat bemutatására, amely őt a biztosító tudomásával és hozzájárulásával biztosítási díj átvételére feljogosítja. A biztosító ugyancsak egyedi megállapodásban szabályozza, hogy adott biztosításközvetítő jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
35. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.
A sikeres együttműködés reményében:
WÁBERER Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás Különös feltételek és Záradékok (CMRkf833)
A Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás Különös feltételek és Záradékok feltételekben (a továbbiakban: Különös feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Wáberer Hungária Biztosító Általános Vagyonbiztosítás Feltételek (ÁVF02), az abban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A Különös feltételek az alkalmazott záradékokkal, az esetleges mellékletekkel, az ajánlattal és a biztosítási kötvénnyel együtt képezi a felek között létrejött nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződést.
I. Fejezet
A biztosítás tárgya
1. A biztosító vállalja, hogy a VI. Fejezetben leírt kizárásokkal teljesíti mindazon kártérítési kötelezettségeket, amelyek a Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló, az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben kihirdetett „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló nemzetközi egyezmény” (továbbiakban: CMR Egyezmény), valamint a Genfben 1978.07.05-én kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2005. évi LIV. törvényben meghatározottak alapján végzett nemzetközi fuvarozói tevékenység következtében a biztosítottat terhelik.
2. A biztosítás kizárólag a biztosítási kötvényben forgalmi rendszám szerint megjelölt járművekkel, a járművek számának megfelelő számban kiadott - a járművek rendszámára szóló - tevékenységi engedély másolat (engedélykivonat) továbbá érvényes forgalmi okmányok birtokában és az érvényes nemzetközi közúti árufuvarozási tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosított által saját nevében díj ellenében végzett közúti árufuvarozásokra érvényes.
3. Amennyiben a kötvényben megjelölt járműveknek (fuvareszközöknek) nem a biztosított a tulajdonosa vagy üzembentartója (bérelt, bérvontatásra átvett fuvareszközök) a biztosítási fedezet fennállásának további feltétele a járművek jogszerű használatát igazoló – a járművek rendszámát, tulajdonosának nevét valamint a használat jogcímét és időtartamát is tartalmazó – érvényes okirat megléte.
II. Fejezet
A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap.
III. Fejezet
A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. A biztosítás területi hatálya a földrajzi értelemben vett Európa, beleértve Törökország ázsiai részét is, amennyiben az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely – amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték – két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik a CMR Egyezmény szerződője.
2. A biztosítási fedezet – külön megállapodás hiányában – nem terjed ki a következő országokra: Azerbajdzsáni Köztársaság, Belorusz Köztársaság, Fehérorosz Köztársaság, Grúz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Türkmén Köztársaság, Ukrán Köztársaság, Üzbég Köztársaság.
3. A biztosítási fedezet nem terjed ki ENSZ embargó alatt álló országok területén bekövetkező káreseményekre.
4. Az egyedi biztosítási szerződések területi hatálya a biztosítási kötvényben kerül meghatározásra.
5. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül bejelentett károkra terjed ki.
IV. Fejezet
A kockázatviselés kezdete és megszűnése
1. Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a fuvarozó a küldeményt nemzetközi fuvarozás céljából a feladótól átvette, tart a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatt, beleértve a szükségszerű várakozásokat, átrakásokat, és akkor szűnik meg, amikor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.
2. A biztosító kockázatviselése megszűnik abban az esetben is, ha a biztosított az árut egy másik fuvarozó részére átadta.
3. A biztosító kockázatviselése kiterjed legfeljebb 72 óra megszakítás nélküli várakozási időre. A 72 órát meghaladó várakozási idő alatt keletkezett kár esetén a biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a káresemény a biztosítással fedezett időtartam alatt következett be.
4. Be-, illetve a kirakodás során keletkező károkra a biztosítás csak akkor terjed ki, ha a rakodást illetve a rögzítést a biztosított végzi.
V. Fejezet
A biztosító kockázatvállalásának mértéke
1. A biztosító által teljesíteni vállalt biztosítási kártérítés felső határát (kártérítési limit) a felek megállapodása alapján a biztosítási kötvény tartalmazza.
2. A Különös feltételek alapján létrejött nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti:
a) a szállított áruban bekövetkező károkat, melyek vonatkozásában a biztosító kockázatviselésének felső határa a fuvarozott küldemény minden bruttó kilogrammja után maximum 25 aranyfrank (frank alatt 10/31 g súlyú, és 0,900 finomságú aranyfrankot kell érteni), amely azonos a CMR Egyezmény előírásaival, és a CMR Egyezményt kiegészítő, Genfben 1978. július 5-én kelt Jegyzőkönyvben rögzített, a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkénti 8,33 SDR összeggel,
b) a nettó fuvardíj összegéig a fuvarozási késedelemből eredő károkat, amennyiben a károsult a késedelem tényét, annak körülményeit, továbbá a késedelemből eredő kárának összegét hitelt érdemlően bizonyítja,
c) az alábbi, eredetük szerint a Különös feltételekben vállalt valamely biztosítási eseményre visszavezethető, ráfordítások közvetlen költségeit a következők szerint:
(i) a hulladék eltávolításához és a károsodott áru megsemmisítéséhez szükséges ráfordításokat (amennyiben arra jogszabályi vagy hatósági előírás alapján a biztosított kötelezett) EUR 5 000/kár és EUR 15 000/év összeghatárig,
(ii) a kár elhárításához, a kár mentéséhez és a kárenyhítéshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit EUR 5 000/kár és EUR 15 000/év összeghatárig. A kármentés és kárenyhítés körébe eső költségeket a biztosító - a káreseményenkénti kártérítési limiten belül - akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
d) azon többletköltségeket, melyek a káresemény helyszínéről a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás vagy visszafuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e biztosítási szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel és a biztosító által előzetesen, írásban jóváhagyásra kerültek. Az ilyen szállítások kapcsán felmerülő fuvardíjak vonatkozásában maximum az eredeti fuvardíj (nettó) összege téríthető meg,
e) Közös hajókár esetére vonatkozó záradék
A biztosító - amennyiben a biztosított részéről a fuvarozás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében előlegek vagy garanciák nyújtása indokolt - közös hajókárral kapcsolatos előlegeket vagy garanciákat nyújt a hajóstársaságnak. A biztosított köteles a megelőlegezett összegeket a biztosítónak visszatéríteni. A biztosított ezzel összefüggésben az áru kiszolgáltatásáról csak a közös hajókárral kapcsolatos előlegek vagy garanciák Árutulajdonos vagy Árutulajdonos képviselője általi visszaszolgáltatását követően intézkedhet, illetőleg abban az esetben, ha az Árutulajdonos vagy Árutulajdonos képviselője nem fizet, köteles a biztosítottat megillető zálogjogot az árun gyakorolni, valamint az összegek megtérítéséről a zálogtárgyak értékesítésén keresztül gondoskodni. Amennyiben a biztosított nem tartja be a jelen rendelkezéseket, úgy vissza kell fizetnie a biztosítónak az esetlegesen neki kifizetett előleget, illetőleg a garanciák érvénytelennek nyilváníthatóak.
f) RO-RO illetve RO-LA fuvarozás
A fuvareszköz másik szállítóeszközbe – roll-on / roll-off komphajóra vagy vasúti szerelvénybe – történő berakása/lerakása is várakozási időnek minősül, amelyre a biztosítási fedezet kiterjed. Valamennyi igénybevett kompjáraton történő átkelés, illetve RO-RO vagy RO-LA fuvarozás alatt bekövetkezett károkat a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítottak a hajós-, a vasút, vagy kombi- társaságokkal (hajó és vasúti egyben) szembeni visszkereset eredményes lefolytatásához szükséges jogfenntartásokat megteszik és a szükséges okmányokat a biztosítónak időben átadják. Az ilyen fuvarozások során a hűtő aggregátokat a biztosítottak végig kötelesek működtetni.
3. A fenti veszteségek és költségek megtérítésére csak a biztosítási szerződésben meghatározott káronkénti kártérítési limit összegén belül kerülhet sor.
4. Amennyiben a CMR Egyezmény 24. illetve 26. cikke szerint a feladó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kilogrammonkénti kártérítési értékében állapodik meg, e megállapodás a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a magasabb értéket a fuvarlevélbe bejegyezték, és a biztosító külön előzetes írásos megállapodás alapján – eltérve a VI. Fejezet 1. pontjától – biztosítási fedezetet nyújt.
A biztosított erre irányuló egyedi igényét köteles a biztosítónak a fuvarozás megkezdése előtt 72 órával, de legkésőbb az indítás előtt 24 órával, a szállítmány megnevezése mellett, annak összértékét, a szállítási útvonalat, a fuvar díját, és a rendszámot telefaxon, vagy a biztosító e-mail címén a biztosítóhoz bejelenteni. A módosítás életbeléptetésének (hatályosságának) feltétele a biztosító írásbeli visszaigazolása. Visszaigazolás hiányában a bővített fedezet nem kerül alkalmazásra.
5. Amennyiben az áru feladója a CMR fuvarlevélbe írt bejegyzéssel a megállapodás szerinti határidő túllépéséhez fűződő különleges kiszolgáltatási érdekről nyilatkozatot tett, a bizonyított kárért a biztosító EUR 2 500 összeghatárig nyújt fedezetet.
6. Amennyiben a Különös feltételek alkalmazásának tartama alatt a CMR Egyezmény a biztosítónak a Különös feltételekkel kötött szerződésében vállalt kötelezettségeit meghaladó mértékben megváltoztatná, az ebből eredően, a fuvarozóra háruló esetleges többletfelelősségre a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki.
7. Amennyiben a kárt a fuvarozó (alkalmazottjának vagy megbízottjának) szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, a biztosító biztosítási kártérítési szolgáltatásának maximuma az V. Fejezet 2. pontjának megfelelő, de legfeljebb EUR 35 000/káresemény, ellentétben a CMR Egyezmény 29. cikkében foglaltakkal. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a Különös feltételekben megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősülnek az alábbi esetek, körülmények:
a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapotban okozta,
b) a kárt a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta,
c) a biztosított a tevékenységét nem a jogszabályban előírt hatósági engedélyek birtokában folytatja és a károkozás ezzel összefüggésben történt,
d) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,
e) a biztosított a biztosító felhívása ellenére sem szünteti meg azon károkozási körülményeket, amelyek megelőzően már károkat eredményeztek, és ezt a biztosított a normál üzletmenetének változtatása nélkül megteheti,
f) a biztosított valamely hatóság káreseményre történő figyelmeztetése, vagy hivatalos értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, és ez káresemény bekövetkezéséhez vezetett,
g) a bíróság jogerős ítéletben megállapította a biztosított súlyos gondatlanságát,
8. A biztosító követelheti a kifizetett biztosítási összeg megtérítését a biztosítottól a kár azon részére, amely azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított az adott helyzetben általában elvárható módon sem tette meg a szükséges és lehetséges kárenyhítési kötelezettségeit.
VI. Fejezet Kizárások
1. Nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek:
a) meghaladják az V. Fejezetben meghatározott kártérítési kötelezettséget,
b) nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés, mérgezés közvetlen és közvetett kárai,
c) a gépjármű hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből, illetve a korlátozások be nem tartásából származnak, amennyiben a károk ezzel összefüggésben keletkeztek,
d) a jármű hiányos és/vagy helytelen karbantartásával, nem megfelelő üzembiztonságával, vagy közlekedésre való alkalmatlanságával összefüggésben keletkeztek,
e) környezetszennyezési károk,
f) hatósági beavatkozásból eredő károk (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás),
g) azon idő alatt következtek be, hogy a fuvareszközt a biztosítottnak felróhatóan a fuvarozó vagy alkalmazottja, vagy más személy jogtalanul használta,
h) a be-, és kirakodás, illetve árurögzítés során következtek be, és a be-, és/vagy kirakodás, illetve az árurögzítés nem a biztosított felelősségére történt,
i) a biztosított megbízója által a fuvarozásra vonatkozó előírásokban vagy egyéb utasításban foglalt biztonsági illetve parkolásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és a kár ennek következtében állt elő. Kivételt képez ez alól, ha a biztosított igazolja, hogy a kapott előírások betartására tett erőfeszítései ellenére sem volt reális lehetősége,
j) tisztán pénzügyi követelésekből erednek (kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság),
k) abból erednek, hogy a biztosított magára nézve a CMR Egyezmény IV. fejezet 23. cikk pontjai szerinti mértéknél szigorúbb illetve magasabb felelősséget vállalt (jelen kizárás csak a CMR Egyezmény IV. fejezet 23. cikk pontjai szerinti kártérítési felelősséget meghaladó kárrészt érinti),
l) azáltal keletkeztek, hogy az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez kötötte, de e feltételnek a biztosított nem tett eleget,
m) elháríthatatlan természeti erő (vis maior) következményeiből eredtek,
n) amelyek a küldemény belső tulajdonságára vezethetők vissza, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás, penészedés, erjedés, fagyás, olvadás és egyéb károsodás történt,
o) amelyek elégtelen csomagolás, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága miatt következtek be,
p) a sértetlen csomagoláson belüli tartalomhiányokból eredtek,
q) amelyek abból származtak, hogy a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki,
r) a gépjárműben történő raktározás vagy az éjszaka (22:00 és 06:00 óra között) őrizetlenül hagyott gépjármű feltörése vagy eltulajdonítása során keletkeztek,
s) a kárenyhítési kötelezettség márkavédelmi vagy minőségbiztosítási okból történt figyelmen kívül hagyásából erednek,
t) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargás, szabotázs következményei,
u) Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas,
v) a biztosított alvállalkozóinak, illetve további fuvarozók kezelésében keletkeztek,
w) azokra a károkra, amelyek a fuvarozás megkezdését követően a saját, illetve a biztosított által bérbe vett, ideiglenesen tulajdonosának hozzájárulásával használt, vagy a biztosított által finanszírozott telephelyen parkoló jármű feltörésével vagy lopásával kapcsolatosan keletkeztek. (Ide nem értendők az ingyenes és díj ellenében igénybe vehető nyilvános parkolóhelyek.),
x) azokra a károkra, melyek a megszakítás nélküli várakozási idő 72. óráját követően, de még a fuvarozás újbóli megkezdése előtt keletkeztek. A IV. fejezetben foglaltaknak megfelelően 72 órát meghaladó várakozási idő alatt keletkezett kár esetén a biztosított által bizonyítandó, hogy a káresemény a biztosítással fedezett időtartam alatt következett be.
2. Külön írásos megállapodás hiányában nem kerülnek megtérítésre azok a károk, melyek:
a) nyitott, fedetlen gépjárművel történő áruszállítások során keletkeztek,
b) ömlesztett áruk szállítása során keletkeztek,
c) a tartálykocsikkal történő áruszállítások során keletkeztek,
d) konténeres áruszállítás során a konténerek sérüléséből, elveszéséből eredtek,
e) kabotázs fuvarozás során keletkeztek
3. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi árufajtákra:
a) nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, minden fajtájú értékpapírok, értékcikkek, okmányok és okiratok;
b) műértékek, művészeti alkotások, régiségek;
c) élőállatok;
d) túlméretes, és azon nehézáruk, melyek egyedi tömege a 24.000,- kg-ot meghaladja,
e) átköltözködési ingóságok, hullák és nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozások küldeményei;
f) gépjárművek;
4. Külön írásos megállapodás hiányában a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi árufajtákra:
a) ásványolaj
Jelen alpont alkalmazásában ásványolaj kifejezés alatt nyersolaj, illetve üzemanyagok, gázolajak, és egyéb, a jövedéki törvény alá eső olajtermékek értendők.
b) dohánytermék
Jelen alpont alkalmazásában dohányterméknek minősül minden olyan termék, amelyet dohányzás, tubákolás, szopogatás vagy rágás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz dohányt, akár géntechnológiával módosított formában, akár nem.
c) komplett kocsirakományú (FTL), illetve a rakomány 50%-át meghaladó mennyiségű szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukból álló szállítmányok,
A 50%-os mérték alatt a szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai áruk komplett rakományhoz viszonyított aránya értendő térfogat (m3), illetve a térfogat adatok arányának nem vizsgálhatósága esetén bruttó súly (kg) vonatkozásában.
Jelen alpont alkalmazásában szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árunak minősülnek a kép- és hang, illetve adatátvételre, azok továbbítására, lejátszására, rögzítésére vagy tárolására képes elektronikai eszközök és tartozékaik, többek között: televízió, műholdvevő bel- és kültéri egysége, rádió, hanglemez -és audio CD-lejátszó, DVD-, Blu Ray és egyéb formátumú adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, videó, fényképezőgép, számítógép kijelző, laptop, táblagép, vetítő-, nyomtató- és másolóeszközök, adathordozók.
d) szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk,
e) szeszesital,
Jelen alpont alkalmazásában szeszesitalnak tekintendők azon alkoholos italok, melyeknek alkoholtartalma legalább 15%, és valamilyen égetett szeszből vagy egyéb párlatból származnak.
f) mobiltelefonok (összeszerelt állapotban.
VII. Fejezet
Önrészesedés
1. A Különös feltételek értelmében a biztosító által kifizetendő biztosítási kártérítés összegéből a biztosított a kötvényben vagy a biztosítási szerződésben megjelölt mértékig köteles viselni a kárt (a továbbiakban: „önrészesedés”), melynek mértéke - a felek eltérő megállapodása hiányában - az alábbiak szerint alakul. Az önrészesedés káreseményenként és járművenként értendő (levonásos önrészesedés).
a) Árusérülés, nem lopásra vagy rablásra visszavezethető áruhiány és késedelem esetén az önrészesedés mértéke 10%, de minimum 50 000,- Ft
b) A rakomány részleges lopásából, rablásából eredő káresemények esetén az önrészesedés mértéke 10%, de minimum 100 000,- Ft.
Működő GPS nyomkövetővel ellátott fuvareszköz használata során keletkezett részleges lopás esetén, amennyiben a biztosított által igazolásra kerül, hogy a fuvarozás során kizárólag a Truckinform európai közúti fuvarozó portálon (xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/) vagy az IRU (Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete) portálon (xxxx://xxx.xxx.xxx/xxxxxxxxx-xxx) feltüntetett parkolóhelyeket vette igénybe, az önrészesedés mértéke 10% de minimum 50 000,- Ft.
A meghatározott parkolók igénybevétele a teljes fuvarfeladatra vonatkozó részletes GPS nyomkövetési adatok és a káresemény helyszínén felvett rendőrségi dokumentumok megküldésével támasztható alá.
c) A komplett rakomány lopására, vagy téves kiszolgáltatására alkalmazott önrészesedés mértéke 25% de minimum 200 000,- Ft.
2. A mindenkori önrészesedés, illetőleg önrészesedések mértékét a biztosítási kötvény, vagy a biztosítási szerződés tartalmazza.
VIII. Fejezet Biztosítási díj
1. A biztosítás díja a fedezetbe vett vontatók és tehergépjárművek (továbbiakban „járművek”) darabszáma, az igényelt káreseményenként és évenkénti kártérítési limit, valamint egyéb biztosítói kockázat-elbírálási szempontok alapján kerül megállapításra. A biztosítási szerződés megkötésekor bejelentett járművek a biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülnek.
2. A biztosított a járművek száma szerint megállapított biztosítási díjat a biztosítónak megfizetni tartozik. A soron következő díjfizetési időszak az adott időszak végén, a járművek tényleges darabszámának alakulását alapul véve kerül megállapításra.
3. Azokra a járművekre, amelyek a biztosítási időszak alatt kerülnek bejelentésre, és amelyeket a biztosító visszaigazolt, a biztosító kockázatviselése a bejelentést követő nap 0 óra 0 perccel veszi kezdetét, és a biztosítási díj is időarányosan ettől a naptól illeti meg a biztosítót.
4. Azon járművekre vonatkozó biztosítási fedezet, amelyekre vonatkozóan a tulajdonjog és/vagy üzembentartói jog érdekmúlás, vagy a forgalomból történő kivonás miatt szűnik meg, a biztosítónak történt írásbeli bejelentés időpontjától kezdve megszűnik. A biztosító az időarányosan visszajáró biztosítási díjat jóváírja a biztosított fennálló biztosítási szerződéseire.
IX. Fejezet
A szerződő/biztosított kötelezettségei
1. A szerződő/biztosított köteles a szállítások megkezdése előtt gondoskodni arról, hogy:
a) a gépjármű a KRESZ szabályai szerinti üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő állapotban legyen, és
b) az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen.
2. A szerződő/biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezte után:
a) minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbízottjának írásban bejelenteni, és a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi okmányát a biztosítónak megküldeni,
b) a káresemény bekövetkezését, annak okát és a károsodás mértékét igazoló, és a IX. Fejezet 6. pontjában meghatározott dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani, amelyből az igényjogosult személye, valamint a káreset jogalapja és összegszerűsége megállapítható. A felsorolt dokumentumokon, okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
c) a károk enyhítéséről, a további károk megelőzéséről gondoskodni, továbbá a kárbejelentéshez mellékelve, a kárüggyel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetőleg a biztosító részére a felvilágosítást megadni,
d) haladéktalanul értesíteni a biztosítót abban az esetben is, ha tudomására jutott, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, illetve csak értékcsökkenéssel hajlandó átvenni az árut, hogy ezzel lehetőséget adjon a biztosítónak az esetleges kárenyhítési, illetve a kármegállapításban való közreműködésre.
3. A biztosított a kár megállapításához - amennyiben azt a kár jellege és/vagy mértéke indokolja - jogosult kárszakértőt igénybe venni, de kizárólag a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával. A kárszakértői munkával kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító megtéríti.
4. A szerződő/biztosított a biztosító beleegyezése nélkül önrészesedése feletti igény elismerésére nem jogosult, illetőleg az ilyen elismerés a biztosítóval szemben hatálytalan.
5. A szerződő/biztosított köteles a harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
6. A biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén biztosító jogosult a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
7. A IX. Fejezet 1. a), 1. b), 2. a), 2. c), 2. d) és 5. pontjaiban foglalt kötelezettségek biztosított által történő megszegése esetén a biztosító jogosult a kárigény elutasítására.
8. A kárigények elbírálásához szükséges dokumentumok és teendők:
a) A kárbejelentés időpontjában a biztosított rendelkezésére álló információkkal, adatokkal maradéktalanul kitöltött, cégszerűen aláírt kárbejelentő nyomtatvány,
b) A CMR fuvarlevél fuvarozói példányának eredeti példánya, vagy annak hiteles másolata,
c) Tűzbiztosítási esemény esetén tűzhatósági igazolás, lopás, rablás illetve minden más olyan esemény esetén, mely valószínűsíthetően bűncselekmény következménye, vagy olyan közlekedési balesetek esetén, ahol történt rendőrségi intézkedés, az illetékes, eljáró hatóság igazolásának és/vagy jegyzőkönyvének megküldése szükséges,
d) Olyan kár esetén, melynek közvetlen oka a hűtés hiánya, illetve a nem megfelelő hőmérsékleten tartás, a kár benyújtásakor igazolni kell (thermoscript kinyomattal) a szállítás teljes időtartamára vonatkozóan a teremhőmérsékletet, továbbá a berakáskori és kirakáskori mag- és teremhőmérsékletet. A hűtő/fűtőberendezés rendellenes működése esetén biztosított köteles a berendezés ellenőrzését és/vagy javítását elvégző szerviz szakvéleményének megküldésére.
e) Gépkocsivezető meghallgatási jegyzőkönyv, amely kitér az áru berakodásának, elhelyezésének és rögzítésének módjára, a káresemény bekövetkezésének körülményeire és okára,
f) Részletes GPS nyomkövetési adatok,
g) Parkolójegy(ek),
h) A biztosított megbízója által a biztosított részére adott fuvarmegbízás és annak minden vonatkozó melléklete (keret megállapodások esetén azok megfelelő részletei is),
i) A biztosított által a fuvarfeladattal kapcsolatban kiállított fuvardíjszámla,
j) A szállítmányozási lánc szereplői között történt levelezések, különösképpen az egymással jogviszonyban álló felek által megküldött jogfenntartások, illetve jognyilatkozatok és az azokra adott illetve kapott válaszok,
k) A kártérítésre jogosult fél tételes, összegszerű kárigénye,
l) A kiszolgáltatás helyén és idején felvett kárjegyzőkönyv (a sérülések tételes felsorolásával),
m) Fényképek a károsodott árudarabokról
n) A kárigény tételeit alátámasztó dokumentumok (jellemzően, de nem kizárólag):
i. az áru feladáskori értékét és súlyadatait igazoló bizonylatok (pl. áruszámla, csomaglista, stb.),
ii. javítási, helyreállítási számla,
iii. csökkent áron történt értékesítés dokumentumai,
iv. maradványérték igazolása,
v. a kárenyhítéssel kapcsolatban a károsultnál felmerült költségek bizonylatai.
o) A károsodott áru további sorsát igazoló dokumentumok,
p) Az árutulajdonos arra vonatkozó nyilatkozata, hogy rendelkezik-e a kárra kiterjedő biztosítással, illetőleg a kár más egyéb módon való megtérülése biztosított-e,
q) Biztosító, vagy más egyéb, az ügyben előzetesen már kártérítést nyújtó felek visszkereseti igénye esetén a kártérítésre való jogosultság igazolása (pl. jogátruházó nyilatkozat),
r) A kárigény érvényesítésével megbízott felek által jelentett kárigény esetén az ügyben eljáró fél meghatalmazása,
9. A biztosító jogosult minden a káresemény bekövetkezésével, jogalapjával, illetve összegszerűségével kapcsolatos dokumentum bekérésére és megtekintésére. A szerződő/biztosított köteles együttműködni a biztosítóval, illetőleg igazolt megbízottjával, és a kár rendezéséhez szükséges mértékben és terjedelemben valamennyi okmányba, bizonylatba való betekintést biztosítani.
10. A kárra hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítóhoz befizetni és arról egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.
X. Fejezet
A kár megtérítése
1. A biztosító az utolsó, kért okmány, vagy okmányok kézhezvételétől számított 30 napon belül a kárigény teljesítéséről vagy elutasításáról dönteni tartozik. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító a biztosított felelősségét elismerte, az igényjogosult által aláírt nyilatkozat ellenében az elismert kárösszeget 30 napon belül a kárigényre jogosultnak átutalni köteles, feltéve, hogy a szerződő a díjfizetési kötelezettségének a szerződésben foglaltaknak megfelelően eleget tett.
2. A biztosító térítése forintban történik, kivételt képez, ha a kár devizában merült fel és az igényjogosult devizakülföldi. Devizabelföldi károsult esetén a kártérítési összeg kiszámítása a biztosító által kiállításra kerülő kárrendező levél kiállításának napján érvényes MNB középárfolyamon történik.
3. A biztosító általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
4. Abban az esetben, ha a kárigényt a biztosított elutasítja, és a károsult az ügyet peres útra tereli, úgy erről a biztosító értesítendő, hogy a pervitellel kapcsolatos eljárásban a biztosított és a biztosító egyetértően járhassanak el. A biztosító kívánságára biztosított köteles a pervitelt – az eljárásjogi szabályok adta keretek között – a biztosítónak átengedni. A pervitel költségei ebben az esetben a biztosítót terhelik. A biztosítónak jogában áll a peres ügyekbe – az eljárásjogi szabályok adta keretek között – beavatkozni, mely beavatkozásról, valamint a perviteli költségekről esetileg dönt.
5. Mindazok a károk, melyeket a biztosított a kárenyhítés elmulasztásával okoz, továbbá az információk és okmányok késedelmes átadásából, átadásának hiányából vagy a IX. Fejezet szerinti kötelezettségeinek megsértéséből származnak, a biztosítottat terhelik.
XI. Fejezet
A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a biztosítási kártérítési szolgáltatás teljesítése alól, ha
a) a biztosított a kár megelőzésére, enyhítésére, elhárítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget,
b) a biztosított a kár bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár megállapítása illetve rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
c) a biztosított jelen különös feltételek IX. fejezetének 5. pontjában megnevezett kötelezettségeinek megszegése esetén,
d) a biztosított nem gondoskodott harmadik féllel szembeni visszkereseti jog fenntartásáról,
e) a biztosított nem tájékoztatta biztosítót 5 munkanapon belül tulajdonosi összetételének változásáról
XII. Fejezet
Elévülés, visszkereset
A biztosított nem mondhat le a harmadik személyekkel szembeni visszkereseti jogáról, köteles ennek megóvásáról gondoskodni, és ha a kártérítési igényt a biztosító elismerte és a kárt kifizette, a követelést a biztosítóra engedményezi.
A biztosítási szerződés alapján támasztható kárigények a károsult és a biztosított közötti jogviszonyban a CMR Egyezmény és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében évülnek el. Sem a biztosított, sem megbízottja nem nyújthat határidő hosszabbítást a biztosító beleegyezése nélkül a károsultak részére a kárigények érvényesítésére, és az elévülési időn túl hozzá benyújtott kárigények a biztosítót nem kötelezik.
A biztosítottnak a biztosítási szerződés alapján támasztható igénye a biztosítóval szemben az esedékességtől számított 12 hónapon belül évül el. Ez a határidő jogvesztő..
XIII. Fejezet Záradékok
Kifejezett külön megállapodás alapján a biztosító kockázatviselése az alábbiak szerint érvényes
CMRZ-834 Nyitott, fedetlen gépjárművel szállított áruk záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 2. a) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a nyitott, fedetlen gépjárművel végzett szállításokra is.
CMRZ-835 Ömlesztett áruk záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 2. b) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed az ömlesztett áruk szállítására is.
CMRZ-836 Tartálykocsikkal szállított áruk záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 2. c) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a tartálykocsikkal végzett szállításokra is.
A biztosított által okozott hibás lefejtés miatt bekövetkező károkra a biztosítási kötvényben meghatározott szublimit és önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-837 Konténerek kárai záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 2. d) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a konténeres áruszállítások során a szállított konténerek elveszéséből, valamint balesetből eredő fizikai sérüléséből eredő károkra is. Balesetnek minősül az a külső, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás, mely a konténer törését, kilyukadását vagy deformációját eredményezi. A biztosítási fedezet a konténerek esztétikai sérüléseire (karcolás, horzsolás, firka, stb.) és a rendes használattal együtt járó elhasználódásra nem terjed ki.
A konténerekben keletkezett károkra a biztosítási kötvényben meghatározott szublimit és önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-838 Ásványolaj áruk záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 4. a) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed az ásványolaj áruk szállítására is. E záradék által nyújtott fedezet azonban nem terjed ki a károsodott illetve elveszett áruk jövedéki adótartamára.
A biztosított által okozott hibás lefejtés miatt bekövetkező károkra a biztosítási kötvényben meghatározott szublimit és önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-839 Dohánytermék záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 4. b) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a dohánytermék árukra is. E záradék alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a károsodott dohánytermék jövedéki adótartamára is az áruérték maximum 100%-ának mértékéig.
Dohánytermékek szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális biztonsági előírások kerülnek kidolgozásra. A dohánytermék árukban keletkezett károkra a biztosítási kötvényben meghatározott önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-840 Elektronikai áruk záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 4. c) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukra is.
E záradék alapján a biztosítási fedezet fennállásának további feltétele, hogy a biztosított az általános és különös biztosítási feltételekben foglaltak mellett az alábbi együttes előírásokat is betartja:
- A tehergépjárművek GPS rendszerrel (24 órás követés) és működő mobiltelefonnal felszereltek.
- A megbízó fuvarfeladattal kapcsolatos mindennemű előírását kötelezően be kell tartani.
- Kizárólag a megbízó által adott előírásoknak megfelelő védelmi szintű, vagy a megbízó által külön listában meghatározott parkolókban állhatnak meg. (Az AETR megállapodás szerinti pihenőidőkre és szünetekre egyaránt alkalmazandó.)
- Amennyiben a megbízó nem határozott meg követelményeket az igénybe vehető parkolókra vonatkozóan, vagy nem írta elő meghatározott parkolók használatát, abban az esetben kizárólag kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött parkolók vehetők igénybe. (Az AETR megállapodás szerinti pihenőidőkre és szünetekre egyaránt alkalmazandó.)
- Ha a tervezett kiszolgáltatás meghiúsul, az új kiszolgáltatási időpontig kizárólag kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött parkolók vehetők igénybe.
- A szállítás teljes tartama alatt zárva kell tartani a rakteret.
- A pótkocsikon nem lehet semmilyen jelzés, utalás a szállított árura vonatkozóan.
- Két gépjárművezetővel végzett fuvarozás esetén az egyik gépjárművezetőnek mindig az autóban kell tartózkodnia.
- A fuvarfeladatot teljesítő gépjárművezetőnek / gépjárművezetőknek legalább 3 hónapos munkaviszonnyal kell rendelkezni a biztosítottnál.
- A gépjárművezető az áru kiszolgáltatása során köteles ellenőrizni, hogy a CMR fuvarlevélen megjelölt címzett neve szerinti bélyegzőt használtak–e átvételkor. Eltérés esetén a biztosított még a kiszolgáltatás befejezése, illetve a helyszín elhagyása előtt köteles az eltérést a megbízóval egyeztetni és az egyeztetés eredményét írásban is megküldeni a megbízó részére.
A szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukban keletkezett károkra a biztosítási kötvényben meghatározott önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-841 Szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 4. d) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a szabályozott hőmérsékleten szállítandó árukra is.
A szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk káraira a biztosítási kötvényben meghatározott önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-842 Szeszesital záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 4. e) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a szeszes ital árukra is. E záradék alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a károsodott szeszesital jövedéki adótartamára is, az áruérték maximum 100%-ának mértékéig.
E záradék alapján a biztosítási fedezet fennállásának további feltétele, hogy a biztosított az általános és különös biztosítási feltételekben foglaltak mellett az alábbi együttes előírásokat is betartja:
- A tehergépjárművek GPS rendszerrel (24 órás követés) és működő mobiltelefonnal felszereltek.
- A megbízó fuvarfeladattal kapcsolatos mindennemű előírását kötelezően be kell tartani.
- Kizárólag a megbízó által adott előírásoknak megfelelő védelmi szintű, vagy a megbízó által külön listában meghatározott parkolókban állhatnak meg. (Ez az AETR megállapodás szerinti pihenőidőkre és szünetekre egyaránt alkalmazandó.)
- Amennyiben a megbízó nem határozott meg követelményeket az igénybe vehető parkolókra vonatkozóan, vagy nem írta elő meghatározott parkolók használatát, abban az esetben kizárólag kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött parkolók vehetők igénybe. (Ez az AETR megállapodás szerinti pihenőidőkre és szünetekre egyaránt alkalmazandó.)
- Ha a tervezett kiszolgáltatás meghiúsul, az új kiszolgáltatási időpontig kizárólag kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött parkolók vehetők igénybe.
- A szállítás teljes tartama alatt zárva kell tartani a rakteret.
- A pótkocsikon nem lehet semmilyen jelzés, utalás a szállított árura vonatkozóan.
- Két gépjárművezetővel végzett fuvarozás esetén az egyik gépjárművezetőnek mindig az autóban kell tartózkodnia.
- A fuvarfeladatot teljesítő gépjárművezetőnek / gépjárművezetőknek legalább 3 hónapos munkaviszonnyal kell rendelkezni a biztosítottnál.
- A gépjárművezető kiszolgáltatás során köteles ellenőrizni, hogy a CMR fuvarlevélen megjelölt címzett neve szerinti bélyegzőt használtak–e átvételkor. Eltérés esetén a biztosított még a kiszolgáltatás befejezése, illetve a helyszín elhagyása előtt köteles a megbízóval egyeztetni az eltérést és az egyeztetés eredményét írásban is megküldeni a megbízó részére.
A szeszesital árukban keletkezett károkra a biztosítási kötvényben meghatározott önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-843 Mobiltelefon záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet – a Különös feltételek VI. Fejezetének (Kizárások) 4. f) pontjában foglalt általános kizárás ellenére – kiterjed a mobiltelefon árukra is.
Mobiltelefonok szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális biztonsági előírások kerülnek kidolgozásra. A mobiltelefon árukban keletkezett károkra a biztosítási kötvényben meghatározott önrészesedés alkalmazandó.
CMRZ-844 Előzetes kármentességi engedmény záradék
E záradék alkalmazásával a biztosító előzetes kármentességi engedményt nyújt a biztosítottnak.
Amennyiben a biztosítási időszak (egy év) alatt a biztosítási szerződés terhére biztosítási események kapcsán felmerülő káreseményekkel kapcsolatban nem történik kárkifizetés és/vagy kártartalékolás, a biztosító a biztosítás éves díjából kármentességi engedményt nyújt.
A kármentességi kedvezmény a biztosítási időszak elején kerül megadásra.
Az előre megadott kármentességi kedvezmény összege a biztosítási szerződés terhére történő kárkifizetés(ek) esetén a kártérítési összeg(ek)ből levonásra kerül.
Hatályos: 2015.01.01-jétől WÁBERER Hungária Biztosító Zrt.