UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek
UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek
Tartalomjegyzék | |||
I. Általános Biztosítási Feltételek | 3 | II. Különös Biztosítási Feltételek | 13 |
1. Biztosító, szerződő, biztosított | 3 | 1. Biztosított | 13 |
2. A biztosítási szerződés létrejötte | 3 | 2. Területi és időbeli hatály | 13 |
3. A kockázatviselés kezdete | 4 | 3. Biztosítható vagyontárgyak köre | 13 |
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és | 3.A. Épület vagyoncsoport (épület, melléképület, építmény) | 13 | |
a biztosítási időszak | 4 | 3.B. Ingóság vagyoncsoport | 13 |
5. A biztosítási szerződés módosítása | 4 | 4. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként | 13 |
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei | 4 | 5. Biztosítási események | 14 |
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés | 4 | 5.A. Elemi károk, alapkockázatok | 14 |
6.B. Évfordulóra történő felmondás | 4 | A. Tűz | 14 |
6.C. Naptári negyedév végére történő felmondás | 4 | B. Füst és koromszennyezés | 14 |
6.D. Díj-nemfizetés | 4 | C. Robbanás | 14 |
6.E. Közös megegyezés | 4 | D. Villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása | 14 |
6.F. A szerződés megszűnésének egyéb esetei | 4 | E. Villámcsapás másodlagos hatása | 14 |
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai | 4 | F. Vihar | 14 |
8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös biztosítás | 5 | G. Felhőszakadás | 14 |
9. Az értékkövetés szabályai | 6 | H. Jégverés | 15 |
10. Önrészesedés, szolgáltatási limit | 6 | I. Hónyomás | 15 |
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei | 6 | J. Árvíz | 15 |
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei | 6 | K. Földrengés | 15 |
11.A.1. Tájékoztatási kötelezettség | 6 | L. Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás | 15 |
11.A.2. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség | 6 | M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása | 15 |
11.A.3. Kármegelőzés, kárenyhítés | 6 | N. Idegen jármű ütközése | 16 |
11.A.4. Kárbejelentési és állapot-megőrzési | O. Idegen tárgy rádőlése | 16 | |
kötelezettség | 7 | P. Betöréses lopás, rablás, besurranás | 16 |
11.A.5. Kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok | 7 | Q. Rongálás, vandalizmus R. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz; | 16 |
11.A.6. Díjfizetési kötelezettség | 9 | vezetékes vízkár, elfolyt víz) | 16 |
11.B. A biztosító kötelezettségei | 9 | S. Üvegtörés | 17 |
11.B.1. Tájékoztatási kötelezettség | 9 | T. Különleges üvegek biztosítása | 17 |
11.B.2. Szolgáltatási kötelezettség | 9 | U. Felelősségbiztosítás | 17 |
12. Mentesülés | 10 | 5.B. Kiegészítő fedezetek | 18 |
13. Általános kizárások | 10 | A. Értéktárgy, készpénz kiegészítő biztosítás | 18 |
14. Egyéb rendelkezések | 10 | B. Kerti dísznövénybiztosítás | 18 |
14.A. Megtérítési igény | 10 | C. Lábon álló növények biztosítása | 18 |
14.B. Elévülés | 10 | D. Kiegészítő Balesetbiztosítás | 18 |
14.C. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre | E. Assistance szolgáltatás | 21 | |
vonatkozó tudnivalók | 10 | F. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk | 22 |
14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól | 10 | G. Kerti bútor biztosítás | 22 |
14.E. Kommunikációra vonatkozó általános szabályok, | H. Síremlék és kegyeleti biztosítás | 22 | |
elektronikus kommunikáció szabályai | 11 | I. Kiegészítő Egészség csomag | 23 |
14.F. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra | J. Kerékpáros csomag kiegészítő biztosítás | 24 | |
vonatkozó közös szabályok | 11 | K. Felújítás kiegészítő biztosítás | 24 |
14.G. Panaszok bejelentése, jogorvoslat | 11 | L. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt | |
14.H. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai | 12 | és kulcsok pótlása | 25 |
14.I. Egyebek | 12 | 6. A biztosító szolgáltatása | 25 |
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre | 25 | ||
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei | 25 | ||
6.C. Költségtérítések | 25 | ||
6.D. A szolgáltatás különös szabályai | 25 | ||
III. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok 27 |
UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Általános Biztosítási feltételek
I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Jelen feltételek – eltérő szerződési kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás elnevezésű termékére (a továbbiakban: UNION Értem Otthonbiztosítás) érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték. A különös biztosítá- si feltételekben nem szabályozott kérdésekre az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.
A jelen általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen feltételek egyúttal a Bit. 4. sz. melléklete szerinti ügyfél-tájékozta- tónak is minősül. A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei, az alkalmazott kizárások, a szoká- sos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezések vastagított betűvel sze- dettek.
1. Biztosító, szerződő, biztosított
1.A. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. Jelen feltételek alkalmazásában a biztosító az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
1.B. Szerződő, Biztosított
1.B.1. A biztosítási szerződést csak az kötheti meg, aki valamely vagyo- ni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási ese- mény elkerülésében érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy aki a biztosítást ilyen személy javára köti meg (továbbiakban: szer- ződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis. Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződést csak természe- tes személy kötheti meg.
1.B.2. Biztosított(ak) jelen feltételek alapján:
a) Épületek, melléképületek, valamint építmények vonatkozásá- ban biztosítottak:
– a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett tulajdo- nos, lakásbérlő, társbérlő, haszonélvező,
– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
b) Ingóságok vonatkozásában biztosítottak:
– a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy,
– azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és 2. pontja), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázat- viselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.
1.B.3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilat- kozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat tájékoztatni köteles.
1.B.4. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé- gek összessége a biztosítottra száll át.
1.B.5. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlege- sen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.C. Kedvezményezett
Balesetbiztosítás esetén az a személy, aki a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatásra jogosult. A bizto- sított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, míg a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatá- sok kedvezményezettje a biztosított örököse(i).
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.A. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
2.A.1. Ajánlattétel
A biztosító, illetve – amennyiben a szerződés megkötésében biztosításközvetítő működik közre – a biztosításközvetítő a szer- ződő által adott válaszok alapján igényazonosító lapon meghatá- rozza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biztosítotti adottságo- kat, igényeket, és annak megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosí- tóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
A biztosító az igényfelmérés szerint az igényazonosító lapon meg nem határozott kiegészítő kockázatra vonatkozó biztosítási aján- latot nem fogad be.
2.A.2. A biztosító elfogadó nyilatkozata
Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerző- dés a kötvény kiállításának napján jön létre. A szerződés létrejöt- tétől számított 5 munkanapon belül a biztosító a kötvény bizo- nyítható és azonosítható módon történő megküldésével a szerző- dőt a szerződés létrejöttéről értesíti. A biztosító az előbbi kötele- zettségének eleget tesz, amennyiben a kötvényt a megjelölt határidőn belül igazolható módon postára adja, vagy – elektroni- kus kommunikáció esetén – a szerződő Ügyfélportál fiókjába feltöltve a szerződő részére megküldi.
Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.A.3. Az ajánlat visszautasítása
Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.
Ha a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben uta- síthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
2.A.4. A biztosító ráutaló magatartása
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresí- tett ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.
Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosí- tó a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhat- ja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.A.5. A szerződő felmondási joga a szerződés létrejöttéről szóló tájé- koztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül
A szerződő jogosult a biztosítási szerződést a szerződés létrejöt- téről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, indoklás nélkül felmondani, kivéve az olyan biztosítást, amely a szerződő nyilatkozata alapján egy hitel- vagy kölcsön- szerződéshez kapcsolódik. A felmondást írásban, a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest, Pf. 1076.), vagy a (x00-0) 000-0000 fax számra kell megküldeni, illetve az sze- mélyesen is átadható a biztosító ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben. Elektronikus kommunikáció esetén a felmon- dást tartalmazó nyilatkozat szkennelt másolatát e-mailben a biztosító központi ügyfélszolgálatának e-mail címére (xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx) kell küldeni. Ez utóbbi esetben kizá-
rólag a szerződő félnek a biztosító felé bejelentett és nyilvántar- tott e-mail címéről érkező felmondás minősül hatályos jognyilat- kozatnak. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik.
Amennyiben a szerződő a felmondási jogát gyakorolta, a biztosí- tó kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgál- tatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilat- kozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni.
3. A kockázatviselés kezdete
3.A. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben megha- tározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat megtételét követő nap 0. órája.
3.B. A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés megkötését követő naptól számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biz- tosítási időszak
4.A.1. A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határo- zatlan tartamú.
4.A.2. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, az első biztosítási időszak kivételével, mely a kockázatviselés kezdetének napjától a biztosítási évfordulóig tart. Határozott idejű szerződések esetén
– ha a felek másként nem állapodnak meg – a biztosítási időszak a szerződés tartama.
4.A.3. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napjának 0. órája minden naptári évben.
5. A biztosítási szerződés módosítása
5.A. A szerződés módosításának esetei:
a) közös megegyezés,
b) a szerződés 2.A.4. pont szerinti módosítása a biztosító ráuta- ló magatartásával létrejött szerződés esetén,
c) a biztosítási kockázat jelentős növekedése miatti módosítás (5.C. pont),
d) a biztosítási díj 7.E. pont szerinti módosítása,
e) a biztosítási összegek és díj értékkövető indexálása (9. pont)
5.B. Közös megegyezés
A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthat- ják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
5.C. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
5.C.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
5.C.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5.C.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 5.C.1. és az 5.C.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
6.A.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
6.A.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
6.A.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a
vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biz- tosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjá- ban esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írás- ban, 30 napos határidővel felmondhatja.
6.B. Évfordulóra történő felmondás
A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. A fel- mondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző naptól visszafe- lé számított 30. nap lejártáig meg kell érkeznie.
Elektronikus kommunikáció esetén a biztosító a szerződés fel- mondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi a szerződő részére.
6.C. Naptári negyedév végére történő felmondás
6.C.1. A szerződő naptári negyedév végére írásban felmondhatja a szer- ződést, 30 napos felmondási határidővel. A felmondásnak a biztosítóhoz a naptári negyedév utolsó napjától visszafelé számí- tott 30. nap lejártáig meg kell érkeznie. Abban az esetben, ha a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, az a következő naptári negyedév végére szűnik meg, amelyről a biztosító az ügyfelet írásban, postai, illetve az elektronikus kommunikációt választó ügyfeleket postai és elektronikus úton egyaránt tájékoztatja.
6.C.2. A szerződő a jelen pont szerinti felmondási jogával a kockázatvi- selés kezdetét követő harmadik negyedév lejártát kezdődően élhet. Az azt megelőzően közölt, jelen pont szerinti felmondás nem minősül érvénytelennek, az a biztosítási szerződés évfordu- lóval történő megszűnését eredményezi.
6.D. Díj-nemfizetés
A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződés meg- szűnik a 7.F.1. pontban írtak szerint.
6.E. Közös megegyezés
A felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
6.F. A szerződés megszűnésének egyéb esetei
6.F.1. A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
6.F.2. A szerződés megszűnik továbbá:
a) a szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belüli felmondásával a
2.A.5. pontban írtak szerint,
b) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése miatt az 5.C.1. pontban írtak szerint,
c) a szerződő felmondásával a biztosítási díj 7.E., illetve 9. pont szerinti módosítása miatt.
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
7.B. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Abban az esetben, ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződő helyébe lép (1.B.4.), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
7.C. A biztosítási díj esedékessége, a díjfizetés módja, gyakorisága
7.C.1. A biztosítási díj esedékessége
A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak. A biztosítás első díjrész- lete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.
7.C.2. A díjfizetés módja, gyakorisága
Az éves biztosítási díj fizethető éves, féléves, negyedéves, havi részletekben.
A díj fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalás- sal, online bankkártyás fizetéssel, illetve postai készpénz-átuta- lási megbízással (postai csekk).
7.C.3. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.
7.D. A biztosítási díj megállapítása
7.D.1. A biztosító úgy alakítja ki a díjstruktúrát – ideértve a kedvezmé- nyek rendszerét is –, hogy a már szerződött UNION Értem
Otthonbiztosítás termék ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtle- nebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.
7.D.2. A biztosító a biztosítási díjat a 7.E.1. vagy a 7.E.2. pontokban meghatározott feltétel teljesülése esetén, évente egy alkalom- mal, legalább 120 nappal a díj hatályba lépése előtt, naptári negyedév első napjára hirdeti meg.
7.D.3. A biztosítás minimumdíjat tartalmaz. A biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díj pótdíjakkal és kedvezményekkel együtt sem a szerződés megkötésekor, sem annak későbbi módo- sításakor nem lehet alacsonyabb a minimumdíjnál. A mindenko- ri minimumdíj összegét a termékre vonatkozó hirdetmények, valamint díjhirdetések tartalmazzák, melyek elérhetők a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).
7.E. A biztosítási díj módosítása
7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat módosítja az alábbi esetben:
a) ha egy naptári évben az UNION Értem Otthonbiztosítás ter- mék tényleges kárhányada 45% alatti értéket vesz fel, a biz- tosító kötelezően felülvizsgálja a termék árazását a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát figyelembe véve. A díjtételek meghatározásakor úgy szüksé- ges eljárni, hogy a kedvezmények az új és a meglévő ügyfe- lekre is vonatkozzanak.
7.E.2. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat módosíthatja az alábbi esetekben:
a) ha egy naptári évben az UNION Értem Otthonbiztosítás ter- mék tényleges kárhányada meghaladja az 55%-ot, a biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát a 7.E.1. pontban írtakkal azonos módon,
b) a biztosítási tevékenységet érintő közterhek változása esetén.
7.E.3. A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójával kerül sor. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjmódosítási javaslatot nem fogadja el, a szerződést 30 napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés az évfordulót követően a módosított díjjal marad hatályban.
7.E.4. A biztosítási díj módosításának további esete a díj értékkövető indexálása, melynek szabályait a 9. pont tartalmazza.
7.F. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei
7.F.1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredmény- telen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő- leges hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
7.F.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedeze- tet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, felté- ve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
7.G. Részleges díjfizetés
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a bizto- sító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabá- lyok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7.H. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
7.H.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszű- nik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biz- tosítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.
7.H.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselé- se véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
7.I. Díjfizetési kedvezmények, pótdíjak
7.I.1. A biztosító a biztosítási szerződés éves díjából az alábbiakban meghatározott esetekben kedvezményeket ad. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxx.xxxxx.xx oldalon közzéteszi.
7.I.2. Amennyiben a biztosító feltételhez kötött kedvezményeket alkal-
maz, a kedvezmény megvonása kizárólag a feltétel nem teljesíté- sének idejére történhet.
7.I.3. Alkalmazott kedvezmények:
a) Díjfizetési gyakoriságtól és módtól függő kedvezmények
A biztosító a díjfizetési gyakoriságtól és díjfizetési módtól függő- en az éves díjból kedvezményt nyújt.
b) Elektronikus kommunikációhoz kapcsolódó kedvezmény Elektronikus kommunikáció esetén a biztosító az éves díjból kedvezményt nyújt. Elektronikus kommunikáció választásakor a szerződő vállalja, hogy a biztosító a biztosítási szerződés megkö- tésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos nyilatkozatokat/tájékoztatásokat és doku- mentumokat (beleértve különösen a díjértesítő levél, kötvény, díjigazolás, számla/számviteli bizonylat megküldését) elektroni- kus úton, a szerződőnek a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókjába küldi meg.
c) Partner kedvezmény
Amennyiben a szerződő az ajánlat kitöltésének időpontjában a biztosítónál más, hatályban lévő, határozatlan tartamú szerző- déssel is rendelkezik, a biztosító az éves díjból kedvezményt nyújt. Az ugyanazon kockázatviselési helyre vonatkozó biztosítási szerződésre nem adható meg a kedvezmény.
7.I.4. A biztosító alkalmazhat időszakos kedvezményeket is, melyek fel- tételeiről, mértékéről és időtartamáról a honlapján (xxx.xxxxx.xx) részletes tájékoztatást ad.
7.I.5. A biztosító által alkalmazott pótdíjakat, azok feltételeit, mértékét a termékre vonatkozó hirdetmények, valamint díjhirdetések tartal- mazzák, melyek elérhetők a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).
8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös biztosítás
8.A. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződés-kötéskori új értéke.
8.B. A biztosítási összeg meghatározása a szerződő fél kötelezettsége, annak ajánlott mértékének meghatározásával a biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeg a biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és a háztartási ingóságok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alul- biztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérí- tést. Ez esetben is a biztosító szolgáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg.
8.C. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. A hasznos alapterület számításának szabályait a Különös Biztosítási Feltételek 4.C. pontja tartalmazza. Ha a káresemény időpontjá- ban a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasz- nos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést.
8.D. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása az erre rendszeresített egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja.
8.E. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítá- si összegei nem vonhatók össze.
8.F. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz inté- zett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti, azzal, hogy a megjelölt összeg nem lehet kevesebb, mint a biztosító által ajánlott minimum biztosítási összeg.
8.G. Túlbiztosítás, alulbiztosítás
8.G.1. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a már megfizetett, a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biz- tosítási díj kamatmentes visszatérítésére.
8.G.2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új érté- ke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata). Nem
érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem éri el a 10%-ot.
8.G.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerző- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön kell megállapítani.
8.H. Fedezetfeltöltés
8.H.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
8.H.2. A biztosítási összeg csökkentését a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fede- zetfeltöltés díját közölte.
8.H.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.I. Többszörös biztosítás
8.I.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra/kockázatra más biztosítóval is szerződést kötött.
8.I.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
8.I.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szem- ben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
8.I.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifize- tett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
9. Az értékkövetés szabályai
9.A. A biztosítási szerződés automatikusan értékkövető, rendszeresen indexálódik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szer- ződő félnek kell kezdeményeznie.
9.B. Ingatlanok esetében a biztosító az indexálás értékét az új UNION Értem Otthonbiztosítás szerződéseknél alkalmazott, megfelelő kategóriához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változá- sa alapján határozza meg.
9.C. Ingóság esetében a biztosító a biztosítási összeget, az inflációs hatások figyelembevételével, a mindenkori újérték elvének meg- felelő szinten tartja. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsopor- tonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót meg- előző naptári év január-szeptember időszakra vonatkoztatott fogyasztói árindexe az előző év azonos időszakához viszonyítva.
9.D. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző bizto- sítási összeg és a fenti pontokban meghatározott index szorzata adja.
9.E. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A díj növekedésének mértéke a biztosítási összeg növekedésének mértékét az indexálás tekintetében nem haladhatja meg. Az indexálással ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabá- lyainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtéríté- sek, minimál díj).
9.F. Az értékkövetés nem vonatkozik a szolgáltatási limitekre, a kiegészítő biztosításokra, továbbá a felelősségbiztosítás kártérí- tési limitére.
9.E. A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módo- sítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőző
30. napig írásban kérheti, hogy biztosítása az aktuális biztosítá- si összegekkel és biztosítási díjjal maradjon hatályban az évfor- dulót követően is, vagy – választása szerint – jogosult a szerző- dést évfordulóra, 30 napos felmondási idővel felmondani. Az indexálás el nem fogadása esetén káreseménykor a biztosító jogosult az alulbiztosítottság vizsgálatára.
10. Önrészesedés, szolgáltatási limit
10.A. A biztosítási szerződés önrészesedést nem tartalmaz.
10.B. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségének mértékét a biztosí- tási összegen belüli szolgáltatási limit meghatározásával korlá- tozhatja.
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
11.A.1. Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
11.A.2. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
a) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének ele- get tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
b) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minősül:
– amelyre vonatkozóan az igényfelmérő adatlapon, a biztosí- tási ajánlatban, továbbá a kötvényben adat vagy kérdés szerepel,
– ha a szerződő fél vagy a biztosított a biztosított vagyontár- gyakra további lakásbiztosítási szerződést kötött,
– a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy más biztosíték fennállása a jogosult megjelölésével,
– a biztosított vagyontárgyak más számára történő használat- ba adása,
– a biztosított vagyontárgyak vállalkozás céljára történő hasz- nálata,
– a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás megindítása.
c) A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.
d) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsérté- se ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
e) A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
11.A.3. Kármegelőzés, kárenyhítés Kármegelőzés
A kármegelőzés a szerződő fél illetve a biztosított kötelezettsége. A biztosított, illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításo- kat, valamint a biztosító előírásait betartani.
A szerződő, illetve biztosított köteles:
a) fagyveszélyes időszakban a biztosított épületet megfelelően fűteni, valamennyi vízvezető létesítményt és berendezést vízteleníteni,
b) a nem használt (nem állandóan lakott) épületekben vagy melléképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést vízteleníteni,
c) a biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat rendel- tetésszerű állapotban tartani, azok karbantartásáról gondos- kodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károkat haladéktala- nul elhárítani.
A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.
Kárenyhítés
A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézke- déseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térí- tési szabályait a különös feltételek tartalmazzák. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg kereti között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy érté- kének arányában köteles megtéríteni.
11.A.4. Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség Kárbejelentés
a) A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövet- keztekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül – felelősségbiztosítási károk esetén
30 napon belül – a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A kárbejelentés a következő módokon tehető meg: Írásban:
– Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva társaságunk postacímére eljuttatva (1380 Budapest, Pf. 1076.), melyet a biztosítási fedezetet igazoló dokumentuma (kötvé- nye) mellékleteként megküldünk, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon keresztül is letöltheti.
Személyesen:
– a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodáján: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. cím alatt
Telefonon:
– +36-1-486-4343-as telefonszámon. Elektronikusan:
– xxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen (valamennyi biztosítási esemény a balesetbiztosítási károk kivételével)
– xxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen (kizárólag balesetbiz- tosítási károk)
Online:
– xxx.xxxxx.xx weboldalon a kárbejelentés menüpontban.
b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét,
– a biztosítási szerződés megnevezését,
– a káresemény leírását és időpontját,
– a kár bekövetkeztének helyét,
– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,
– a kár mértékét.
Felelősségbiztosítási károk esetén tartalmaznia kell továbbá:
– a biztosítottal szembeni igény érvényesítésének időpontját,
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét),
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy vitatására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva,
– a károkozással összefüggésben indult hatósági eljárás szá- mát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot.
c) Tűz- és robbanáskár esetén a biztosított köteles a tűzoltósá- got értesíteni, betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, valamint vandalizmus esetén pedig rendőrségi feljelentést kell tenni, és annak megtörténtét a biztosító felé okirattal igazolni.
d) Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogo- sultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget úgy teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyí- tására alkalmas iratokat (eredeti, vagy másolati példányát), melyek káreseménytől függően a 11.A.5. pontban felsoroltak lehetnek.
e) A kárbejelentési kötelezettség megsértése
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illet- ve biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerző- désben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Állapot-megőrzési kötelezettség
a) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a kárfelvétel megtörténtéig, leg- később azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
b) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a meg- engedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
c) Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 mun- kanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdekkörében felmerült okból nem tudta felmérni. Ilyen esetben a biztosítási ese- mény bekövetkezésének, következményeinek igazolása érde- kében a biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak a kijavítást, helyreállítást megelőzően lehető-
ség szerint dokumentálásra kerüljenek. Ennek megfelelő módja, ha a biztosított a sérült vagyontárgyakról - a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon - fény- képfelvételeket készít.
A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.
11.A.5. Kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok
a) Általánosan, bármely káresemény bekövetkezése esetén kér- heti a biztosító:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, kárkori fotók, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekövetkezéséért esetlegesen felelős személy neve, címe, elérhetősége;
– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél neve, születé- si dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;
– nem természetes személy károsult neve székhelye, nyilván- tartási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó sze- mély neve, telefonszáma, e-mail címe;
– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;
– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél bankszámla- száma;
– teljes bizonyító erejű okiratba foglalt meghatalmazás (kár- bejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);
– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosítótól vagy kár- okozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kárté- rítést, vagy biztosítási, pénzbeli szolgáltatást);
– földhivatali térkép másolata;
– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/ sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó sze- mély jogosultságának igazolása;
– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;
– lakcímkártya;
– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolása (szolgáltatás- kimaradás kár esetén);
– vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelék- eltakarítás és elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata;
– halotti anyakönyvi kivonat;
– a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alátá- masztó dokumentumok;
– vállalkozói vagy megbízási szerződés;
– adókártya;
– a tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/kártérítés- re való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumen- tumok:
– pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása;
– a tulajdonjog megszerzését eredményező jogerős hatósá- gi határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági döntés vagy árverési okirat;
– jogerős hagyaték átadó végzés;
– tulajdonjog és tulajdoni hányad igazolása (tulajdoni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés);
– törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;
– bérleti-, vagy lízingszerződés;
– adásvételi, kölcsönadási, ajándékozási szerződés;
– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;
– engedményezési szerződés;
– aláírási címpéldány;
– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok (pl.: Okmányiroda, Földhivatal);
– jogerős öröklési bizonyítvány.
b) Épület, ingóság, valamint felújítás alatt álló épületekre szóló biztosítás különös feltételeiben felsorolt biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén a biztosító kérheti:
– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést) építmények bekerülési költségét igazoló doku- mentum;
– zárcserét igazoló számla;
– biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontárgyak esetében
a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum pl. adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása, idegen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdonosának megnevezése;
– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illetve a károso- dás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számla;
– a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;
– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is;
– árajánlatok, számlák, garanciajegy, jótállás, szakvélemény (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással);
– nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórendszerek tételes egységeiről, vásárlás dátumáról;
– épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók;
– előzménykár, illetve a kár kiváltó okának helyreállításáról szóló dokumentum;
– építési engedélyezési tervdokumentáció;
– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;
– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;
– tűzvizsgálói jelentés
– kéményseprői tanúsítvány, (szak) vélemény;
– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv, rendőrségi helyszínelé- si jegyzőkönyv, rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;
– vádemelési javaslat, vádirat, bírói ítélet;
– tételes ingósági lista, vagyontárgyakról készített fotó, váz- latrajz, értékbecslés;
– statikai szakvélemény;
– víz-, gázszolgáltató igazolása, valamint bármely közműszol- gáltatásról igazolás, fogyasztási adatok;
– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfelelőségéről;
– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolása/szakvéleménye, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okoz- ta és a hiba javítható-e vagy sem, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla;
– a területileg illetékes hatóság igazolása az ingatlan lakha- tatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérle- ti díjának igazolása;
– utolsó karbantartást igazoló dokumentum;
– talajmechanikai szakvélemény;
– az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;
– járművezető személy vezetői engedélye, gépjármű forgalmi engedélye, gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;
– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyele- ti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről, vagyonvédelmi eszközök minősítését tartalmazó irat;
– bank/okmányiroda igazolás bankkártya letiltás/pótlás költ- ségéről;
– szálláshely által kiállított számla az általa nyújtott szolgál- tatás összegéről és a helyszínen felvett jegyzőkönyv;
– tanúnyilatkozat;
– igazságügyi szakértői vélemény;
– bontási igazolás;
– az illetékes hatóság igazolása a közterület megnevezésé- nek, az ingatlan számozásának esetleges változásáról;
– építőanyagok megfelelőségi igazolása;
– hatósági állatorvosi igazolás;
– kortárs képzőművészeti és iparművészeti tárgyak esetében a zsűrizett terméket igazoló zsűri szám;
– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyon- tárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat;
– árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát;
– törött üveg helyreállítási számláját, az üvegszámla részlete- zése, valamint a számla kiállítójának nyilatkozata, hogy milyen címen került beépítésre az üveg;
– beszerzési számlát;
– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt ható- sági bizonyítványt vagy hatósági igazolást;
– hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljá- rás;
– munkaszerződés, alkalmi munkavállalói kiskönyv;
– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatkozat;
– vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány;
– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés.
Betöréses lopás, rablás, besurranás, illetve rongálás és van- dalizmus esetén, ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához, vagy a biztosító megtérítési igényéhez szüksé- ges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüg- gesztő határozat, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat, vádirat, vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.
c) Baleset-biztosítás esetén minden biztosítási szolgáltatás irán- ti igényhez be kell nyújtani a következő iratokat:
– a kedvezményezett és biztosított lakcímbejelentő kártya másolatát;
– a kedvezményezett és biztosított személyi igazolványának másolatát;
– valamint az Igénylőlap Baleseti szolgáltatáshoz nyomtat- ványt kitöltve, a biztosítási esemény részletes leírásával.
A szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, köz- igazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (büntető- eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgál- tatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll);
– ittasság, illetve bódító-, kábító- vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat másolata;
– közlekedési baleset esetén a gépjárművezető biztosított érvényes vezetői engedélyének másolata;
– az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumentum másolata (ennek hiányában a biztosító nem teljesít baleseti szolgál- tatást);
– a kórházi zárójelentés(ek), az ambuláns ellátások orvosi iratainak, műtéti jegyzőkönyv, műtéti leírás, kezelőlap(ok), kezelőorvosi karton másolata(i);
– a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdem- lő másolata(i) a kórházban töltött napok számáról,
– röntgen és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok lele- tei, felvételek másolatai,
– külföldön bekövetkezett balesetbiztosítási esemény esetén a külföldi hatóság illetve egészségügyi intézmény által kiállított okirat magyar fordítása..
Halál esetén a fentieken kívül még az alábbi dokumentumok csatolása szükséges:
– a halotti anyakönyvi kivonat másolata;
– a halott vizsgálati bizonyítvány, halotti epikrízis, boncolási jegyzőkönyv, halál utáni jelentés másolata;
– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okirat másolata (pl. jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős öröklési bizo- nyítvány).
d) Felelősségbiztosítás esetén:
– hatósági állatorvosi igazolás, oltási könyv;
– károkozói nyilatkozat a felelősségről;
– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;
– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzá- járulásról;
– az érintett felek (károkozó és károsult) nyilatkozata arról, hogy rokoni kapcsolatban állnak-e;
– arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szemtanúja a kár bekövetkezésének;
– amennyiben gyermek okozta a kárt, nyilatkozat arról, hogy ki látta el a gyermek felügyeletét a kár időpontjában.
A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költségek igazolására. A biztosító kérheti a másolatban megküldött dokumentumok eredetben történő bemutatását, illetve rendelkezésre bocsátását. A különös biztosítási feltételek további okiratok benyújtásának kötelezettségét írhatják elő.
A biztosító a jogai és törvényes érdekei érvényesítése érdekében (megtérítési igény) további iratok rendelkezésre bocsátását kér- heti a szerződőtől, illetve a biztosítottól.
11.A.6. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítás díjának megfizetésére a szerződő fél köteles. A biz- tosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj. A díjfi- zetés részletes szabályait a 7. pont tartalmazza.
11.B. A biztosító kötelezettségei
11.B.1. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegéről, illetve ezek akadályáról.
A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyít- ható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól, és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötele- zettsége irányadó a fenti adatokban a szerződés tartama alatt bekövetkezett változása esetén is.
11.B.2. Szolgáltatási kötelezettség
A biztosító szolgáltatásának feltételeit és mértékét a különös fel- tételek tartalmazzák azzal, hogy a biztosító kártérítési kötelezett- ségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.
A biztosítási szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közreha- tott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
Kárrendezésre vonatkozó szabályok
a) A kárbejelentést követő 2 munkanapon belül a biztosító fel- veszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számí- tott 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére. Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosító azt haladéktalanul közzé teszi a hon- lapján (xxx.xxxxx.xx).
b) A kárfelvétel alkalmával a biztosító tájékoztatást nyújt a kár- rendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokról. Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy a biztosított nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat. Amennyiben a beküldött okiratok olyan új, a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményt tartal- maznak, amely azt szükségessé teszi, a biztosító jogosult további káriratokat bekérni. Az ilyen eset nem tekinthető úgy, hogy a biztosító az előző bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségének ne tett volna eleget.
c) A kárkifizetés az ügyfél részére történő indítása (pl. banki utalás elindítása) a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül meg- történik.
d) A kárrendezési folyamat aktuális státuszáról, annak változása esetén a biztosító a szerződő e-mail címére automatikus e-mail üzenetet küld.
e) A biztosító a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatásában tételesen bemutatja a károsult ügyfél szá- mára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).
f) A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerződő részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely elemé- ért külön költséget.
g) 100 ezer forint alatti károk esetén a biztosító az alábbiakban foglalt feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít gyor- sított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje legfel- jebb 5 munkanap.
A gyorsított kárrendezés feltételei:
– a bejelentett kártérítési igény 100.000 Ft alatti,
– az érvényes és díjrendezett biztosítási szerződés legalább 3 hónapja fennáll a biztosítónál,
– a bejelentett kárigény az első kára az ügyfélnek, vagy – további károk esetén - egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázatra vonatkozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes időszakba a biztosítónál fennállt előzményi szerződés is beletartozik,
– a szerződőnek nem volt háromnál több, bármilyen kocká- zatra bejelentett előzményi kára,
– a kártérítési igény elbíráláshoz hatósági vagy egyéb irat benyújtása nem szükséges,
– a bejelentés vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a kárté- rítési összeg nem éri el a 100.000 Ft-ot, továbbá
– a kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetően kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel.
A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a károsult elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a bizto- sító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szük- séges adatokat (így különösen károsodás jellege, mértéke).
A gyorsított kárrendezést elősegítheti a károsodott vagyontár- gyakról készült fotók kárbejelentéssel együtt történő megkül- dése (minimum 3 db).
h) A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges
– a kárigény elbírálása szempontjából releváns – dokumen- tum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtörténik. A biztosító az elutasításban részletes, indokolással alátámasz- tott, az általános szerződési feltételekre való pontos hivatko- zást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt az ügyfél minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biztosítási szerző- désben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett káreseményt a biztosító mi miatt nem tekinti kárkifizetésre jogosult káreseménynek.
i) A biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg meg- állapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a biztosító kárrendezési gyakor- latára vonatkozóan a panaszkezelésnél írt módon (14.G. pont).
j) Az ügyfél kérésére a biztosító lehetőséget biztosít a kárrende- zési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére a biztosítási titokra és adatvédelemre vonat- kozó jogszabályi rendelkezések keretei között. A biztosító jogosult az üzleti titok körébe tartozó dokumentumok kiadá- sát megtagadni.
k) A biztosító és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben az ügyfél:
– a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és
– szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által ajánlott bizto- sítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felaján- lott indexálásokat.
l) Havaria: amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következté- ben tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a bizto- sítóhoz és így lehetetlen a jelen biztosítási feltételekben előírt kárrendezési határidőket tartani, a kárrendezésre rendelkezés- re álló határidő ésszerű mértékben kibővíthető. Ez alatt az idő alatt a biztosító köteles haladéktalanul tájékoztatást közzéten- ni a honlapján, a biztosító közösségi oldalain és az ügyfélforga- lom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezé- si időkkel és folyamatokkal kapcsolatban.
Kiemelt károkra vonatkozó rendelkezések
a) Kiemelt kárnak minősülnek azok a károk, melyek az ügyfél egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használha- tatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A biz- tosító meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki az ügyfelet végigvezeti a kárrendezési folyamat lépésein, és akitől az ügyfél a kárrendezési eljárásról folyama- tosan tájékoztatást kaphat.
b) A biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:
– az ügyfél életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszé- lyeztető káresemény bekövetkezésekor a biztosító a kárren- dezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;
– árfelülvizsgálat szükségessége esetén a biztosított kérésére a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár kelet- kezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figye- lembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.
c) Ingatlan esetén a kárrendezés során a biztosítási összeg a kiindulópont. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárér- ték eléri a biztosítási összeget és a kár bekövetkezte, annak körülményei, illetve mértéke tekintetében kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
d) Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és a kár bekövetkezte, annak körülmé- nyei, illetve mértéke tekintetében kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötés- kor megadott, egyszerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerűsített ingóság listát hasz- nálhat. Az egyszerűsített ingóság lista alkalmazásával az ügyfél a biztosítási összeg keretein belül meghatározhatja az adott vagyoncsoportba tartozó vagyontárgy kategóriák biztosí- tási összegeit. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
12. Mentesülés
12.A. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartással:
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetés- re jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
12.B. A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:
a) ha a kárért felelős személy igazoltan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az álla- pottal összefüggésben okozta,
b) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevé- kenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggés- ben okozta a kárt.
12.C. A 12.B. pontban foglaltakon túlmenően felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:
a) ha a kárért felelős személy azonos körülményekkel visszatérő- en okozta a kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,
b) ha a kárért felelős személyt harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
12.D. Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
13. Általános kizárások
A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések fede- zete nem terjed ki:
a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;
b) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertő- zés, korhadás;
c) azon károkra, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, terrorcselek- ménnyel, illetve a nukleáris energia károsító hatásával össze- függésben következnek be;
d) a kockázatviselési helyen található épület/építmény és tarto- zékai, vagy ugyanott található ingóság kivitelezési és tervezé- si hibájából eredő károkra, a hibás vagyontárgy biztosítottsá- gától függetlenül;
e) a kockázatviselési helyen található épület/építmény és tarto- zékai, vagy ugyanott található ingóság karbantartásának elmulasztásából eredő károkra, a mulasztással érintett vagyontárgy biztosítottságától függetlenül;
f) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra;
g) a kockázatviselési helyen található épület/építmény és tarto- zékai, vagy ugyanott található ingóság építési, üzemeltetési szabályainak be nem tartásával okozati összefüggésben bekö- vetkezett károkra, a mulasztással érintett vagyontárgy biztosí- tottságától függetlenül;
h) a kockázatviselési helyen végzett építési, szerelési tevékeny- séggel okozati összefüggésbe hozható károkra;
i) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra;
j) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károkra;
k) a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása, megsemmisülése esetén a sérü- lésből, hiányból eredő értékcsökkenésre;
l) előszereteti értékekre;
m) elmaradt haszonra;
n) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többlet- költségekre;
o) azokra a káreseményekre, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon azbeszt miatt, vagy azbesztet tartalmazó anyag miatt keletkeztek.
A Biztosító nem köteles fedezetet nyújtani és nem köteles sem- milyen kárigényt vagy szolgáltatási igényt teljesíteni, amennyi- ben a fedezet nyújtása, a kárigény vagy szolgáltatási igény telje- sítése az Európai Unió vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések, vagy az Amerikai Egyesült Államok által meghatározott kereskedelmi, gazdasági szankciók, tilalmak vagy korlátozások megszegését jelentené.
14. Egyéb rendelkezések
14.A. Megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követe- lés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosí- tó a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összeg- ből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
14.B. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.
14.C. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók
A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza.
A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a bizto- sítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.
A biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől füg- gően változhat.
14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Az UNION Értem Otthonbiztosítás biztosítási feltételek az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől:
– A Ptk. 6:466.§. (1) bekezdéstől eltérően a szerződő naptári negyedév végére is felmondhatja írásban a szerződést, 30 napos felmondási határidővel. A szerződő e jogával a kocká- zatviselés kezdetét követő harmadik negyedév lejártát kezdő- dően élhet (Általános Biztosítási Feltételek 6.C. pont).
– A Ptk. 6:22.§. (1) bekezdésében foglalt 5 éves elévülési időtől eltérően a biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el (Általános Biztosítási Feltételek 14.B. pont).
– A Ptk. 6:466.§. (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben a biz- tosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van az Assistance kiegészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mellett, a külső szolgáltatóval fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani (Különös Biztosítási Feltételek E. pont).
– A Ptk. 6:470.§. (2) bekezdésétől eltérően a biztosító az eljá- rási költségeket nem előlegezi meg (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.c.) pont)
– A Ptk. 6:470.§. (3) bekezdésétől eltérően a biztosító a bizto- sítási összeg keretein belül téríti meg a kamatokat (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.d.) pont)
– A Ptk. 6:470.§. (3) bekezdésétől eltérően a biztosító a szer- ződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max.
500 000 Ft szublimit erejéig téríti meg a biztosított képvise- letét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró ren- delkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződés- szerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.d.) pont).
14.E. Kommunikációra vonatkozó általános szabályok, elektronikus kommunikáció szabályai
Kommunikációra vonatkozó általános szabályok
14.E.1. Az UNION-Értem Otthonbiztosítás termék esetében a biztosító alapértelmezettként lehetőséget biztosít a teljes körű papírmen- tes kommunikációra. A biztosító az ügyfél kérésére lehetőséget biztosít az ettől való eltérésre.
14.E.2. Az elektronikus kommunikáció keretében az ügyfélnek lehetősé- ge van elektronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csa- tolására a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerződése módosítására és felmondására.
14.E.3. A biztosító az alábbi kommunikációs módokat biztosítja a kárren- dezés valamennyi szakaszában: postai úton történő, személyes, telefonos, elektronikus.
Elektronikus kommunikáció szabályai
14.E.4. Az elektronikus kommunikáció alapértelmezetten a szerződőnek a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon létrehozott felhasz- nálói fiókján keresztül valósul meg. Az elektronikus kommuniká- ció választása az Ügyfélportálon keresztüli elektronikus kommu- nikációt jelenti, melyet – az Ügyfélportál szolgáltatás által nem le nem fedett körben – kiegészít az e-mailen keresztüli kommu- nikáció, illetve az elektronikus kommunikáció egyéb formái. Az Ügyfélportál szolgáltatás igénybevétele előfeltétele az elektroni- kus kommunikációnak, annak hiányában a 14.E.5.a.) pontban megjelölt nyilatkozatokat, tájékoztatásokat és dokumentumokat a biztosító a szerződőnek az érintett biztosítási szerződésekben rögzített levelezési címére, postai úton küldi meg.
14.E.5. Ügyfélportálon keresztül történő elektronikus kommunikáció
szabályai
a) A biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcso- latos nyilatkozatokat / tájékoztatásokat és dokumentumokat (beleértve különösen a díjértesítő levél, kötvény, díjigazolás, számla/számviteli bizonylat megküldését) elektronikus úton, a szerződőnek az Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókjá- ba küldi meg.
b) Az elektronikus kommunikáció választásakor a szerződő által megjelölt biztosítási szerződések kapcsán kizárólagos értesí- tési címnek a szerződő Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókja minősül. A szerződő kötelezettsége, hogy az Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókját rendszeresen, a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésé- hez szükséges gyakorisággal megtekintse, annak tartalmát megismerje. Az előző kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányok a szerződőt terhelik.
c) A biztosító elektronikus úton közölt jognyilatkozatát, az általa megküldött elektronikus dokumentumot kézbesítettnek, annak tartalmát írásban közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződő felhasználói fiókjába igazoltan megérkezett. A bizto- sító a szerződő felhasználói fiókjához rendelt e-mail címére küldött elektronikus levélben külön tájékoztatást ad arról, ha a felhasználói fiókba elektronikus dokumentumot töltött fel.
d) Elektronikus kommunikáció mind a biztosítási szerződés megkötésekor, mind a biztosítási szerződés hatálya alatt bár- mikor választható. Az elektronikus kommunikáció hatálya az arról szóló nyilatkozatot követően megkötött biztosítási szer- ződésekre automatikusan nem, csak újabb nyilatkozat megté- telével terjeszthető ki.
e) Az elektronikus kommunikáció választása bármikor, indokolás nélkül visszavonható. Ez esetben az érintett biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos nyilatkozatokat/tájékoztatásokat és dokumentumokat a biztosító továbbiakban a szerződőnek az érintett biztosítási szerződések kapcsán megadott levelezési címére, hagyományos postai úton küldi meg.
f) A szerződés naptári negyed év végére történő felmondása esetén (6.C.1. pont), amennyiben a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, úgy az a következő naptári negyedév végére szű-
nik meg, amelyről a biztosító az elektronikus kommunikációt választó szerződőt postai és elektronikus úton egyaránt tájé- koztatja.
g) A szerződés biztosító általi felmondása esetén a felmondásról szóló értesítést a biztosító írásban, postai úton is megküldi az ügyfél részére.
14.E.6. E-mailen keresztüli elektronikus kommunikáció szabályai
a) A 14.E.5. pontban nem részletezett esetekben (így különösen kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolása, a kár- rendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérése, a szerződés ügyfél általi módosításának kezdeményezése és felmondása) az elektronikus kommunikáció e-mailen keresz- tül valósul meg. Ennek feltétele, hogy a szerződő a biztosító felé bejelentett és nyilvántartott e-mail címmel rendelkezzen.
b) A biztosító a szerződőnek címzett – személyes adatot illetve biztosítási titkot tartalmazó – nyilatkozatokat/tájékoztatáso- kat, dokumentumokat az adatvédelmi előírásoknak megfele- lően titkosított formában küldi meg a szerződő részére.
c) A szerződés ügyfél általi, e-mailben közölt felmondása érvé- nyességének feltétele, hogy az e-mail mellékleteként a szer- ződő a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozat szkennelt másolatát is megküldje a biztosító részére.
14.E.7. Az elektronikus kommunikáció egyéb formái
A szerződő a kárbejelentését megteheti a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) létrehozott, erre szolgáló felületen keresztül is.
14.E.8. Felelősségi szabályok
Az elektronikus kommunikáció valamennyi formája esetén a biztosító nem vállal felelősséget a szerződő internet szolgáltató- jánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szer- ződő felhasználói fiókja és internetkapcsolatának beállításai miatt felmerülő hibákért, valamint az abból eredő hátrányos jogkövetkezményekért.
14.F. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
14.F.1. A kiegészítő biztosítás megkötése
Az alapbiztosítást az alapcsomagba (meghatározását lásd a külö- nös biztosítási feltételek 5.a.) pontja) tartozó fedezetekre szóló biztosítás képezi. Az alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehető- ség, ha a szerződő és a biztosító között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő biztosítás megkötésére az alap- biztosítással egyidejűleg kerül sor.
14.F.2. Szerződő, biztosított
A kiegészítő biztosítás szerződője azonos az alapbiztosítás szer- ződőjével.
A kiegészítő biztosítás biztosítottja azonos az alapbiztosítás biz- tosítottjával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítás feltételei eltérően rendelkeznek.
14.F.3. Területi és időbeli hatály
A kockázatviselés helye azonos az alapbiztosításéban meghatáro- zottal, kivéve, ha kiegészítő biztosítás feltételei eltérően rendel- keznek.
Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötésére az alapbiztosí- tás megkötését követően kerül sor, a biztosító a kiegészítő bizto- sítás szerinti kockázatviselése a kiegészítő biztosítás megkötését követő hónap első napjával indul.
14.F.4. A kiegészítő biztosítás díja
A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával együtt és az alapbiztosítással azonos díjgyakoriság szerint kell megfizetni.
14.F.5. A kiegészítő biztosítás megszűnése
Az alapbiztosítás megszűnésével a kiegészítő biztosítási szerző- dés az alapbiztosítás megszűnésének napjával megszűnik. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
14.G. Panaszok bejelentése, jogorvoslat
A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat az alábbi elérhetőségeken lehet bejelen- teni:
1. Szóbeli panasz bejelentése
a) személyesen:
– a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, annak nyit- vatartási idejében. A központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00. (Xxxxx Xxxxxx-Váci út sarok)
– vagy a fővároson kívül a területi értékesítési irodák irodave- zetőinél. A területi értékesítési irodák elérhetősége megta- lálható a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).
b) telefonon:
A biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül hívásfogadá- si időben a +36-1-486-4343-as telefonszámon.
2. Írásbeli panasz bejelentése:
a) személyesen vagy meghatalmazott által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;
b) postai úton: 1138 Budapest, Pf. 1076;
c) telefaxon: x00-0-000-0000;
d) elektronikus levélben az xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
Szóbeli panasz:
A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel.
Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspont- járól jegyzőkönyvet vesz fel.
A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szó- beli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt, de legkésőbb 25 napon belül a panaszosnak megküldi. A bizto- sító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek. Írásbeli panasz:
A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellá- tott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
14.H. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai
14.H.1.A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbiakhoz fordulhat:
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsérté- sének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat (ügyfélszolgálati cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank,
1534 Budapest BKKP Postafiók: 777;
tel: x00-00-000-000;
web: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx),
b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos panasz esetén a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím:
1525 Budapest Pf. 172;
telefon: x00-00-000-000;
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx), vagy
c) a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat,
d) amennyiben a panasz a vonatkozó adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés adatkezelő általi megtagadá- sával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési címe: 1530 Budapest, Pf.:5.,
telefon: x00-0-000-0000,
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx).
14.H.2.A panasz elutasítása, vagy a panaszra kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat.
14.H.3.A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy kérelmére a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló kérelem nyomtatvány megküldését igényelheti.
14.H.4.A Biztosító az UNION Értem Otthonbiztosítás termék vonatkozá- sában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) eljárá- sának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozat- nak aláveti magát.
14.H.5.A Biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT felé fordul, a biztosítási szolgáltatás nem vitatott, egyezség hiányával nem érintett részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül előzetesen megtéríti az ügyfél részére.
14.I. Egyebek
a) Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
b) A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos jelentés közzététele
A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről
készült jelentést a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxx.xx) teszi közzé.
c) Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog
Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak.
d) A biztosító főbb adatai
Név: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cg.: 00-00-000000 Postacím: 1380 Budapest, Pf. 1076.
Telefon: x00-0-000-0000 (ügyfélszolgálat) E-mail: xxxx@xxxxx.xx
e) A biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
ügyfélszolgálati cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777
központi telefonszám: x00-00-000-000 e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Különös Biztosítási feltételek
II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1. Biztosított
1.A. Épületek, melléképületek, valamint építmények vonatkozásában
biztosítottak:
– a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett tulajdo- nos, lakásbérlő, társbérlő, haszonélvező,
– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában.
1.B. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak:
– a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy,
– azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és 2. pontja), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatvise- lés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.
2. Területi és időbeli hatály
2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.
A biztosító a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosí- tási események tekintetében viseli a kockázatot.
2.B. Felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések
Az épülettulajdonosi felelősség körébe tartozó károk vonatkozá- sában a kockázatviselési hely a Magyarország területén lévő, és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan. Egyéb esetekben a felelősségbiztosítás területi hatálya Európa.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
3. Biztosítható vagyontárgyak köre
3.A. Épület vagyoncsoport (épület, melléképület, építmény)
3.A.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott koc- kázatviselési helyen lévő, biztosítási összeggel megjelölt épüle- tekre, melléképületekre és építményekre terjed ki.
3.A.2. Épületek (lakóépület, lakás)
Épületek esetében biztosítottnak minősülnek:
a) a biztosítási kötvényben megnevezett, a biztosított tulajdonát képező, állandóan lakott lakóépületek és lakások,
b) a biztosított tulajdonát képező épületgépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek. Ilyenek például: napelem, napkollektor, hőszivattyú.
c) a biztosított tulajdonát képező felszerelések, amelyek a bizto- sított épület lakáscélú használatát szolgálják, amennyiben ezek a biztosított épülethez tartozó telken találhatók és tartó- san rögzítettek,
d) a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, valamint gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.
Az a.) pont alkalmazásában állandóan lakott az ingatlan, amely- ben a biztosított egy évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodik, azt életvitelszerűen lakhatásra használja.
3.A.3. Melléképületek
Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Szilárdnak minősülnek az építési szabványoknak és a biztosító előírásainak megfelelő lakóépületek falazataként és tetőzeteként elfogadott anyagból szakszerűen megépített épületek.
Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizáró- lag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).
3.A.4. Építmények
Építménynek minősül minden végleges rendeltetéssel, emberi kéz által megépített műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatá- nak megváltoztatása révén jöhet létre. Építmény lehet például: kút, ciszterna, derítő, medence, kerítés, kapu, járda, kocsi beál- ló stb.
3.A.5. Nem biztosított vagyontárgyak:
– az építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, lakások,
– a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendel- kező lakóépületek, lakások.
– nem lakás céljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasá- gi létesítmények),
– az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, mel- léképületek és építmények, amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitumenes hullámlemez (onduline),
– az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, mel- léképületek és építmények, amelyek falazata vályog, alapozá- sa nincs, vagy a falazata vályog és az épület alapja kőből, vagy téglából készült,
– fóliasátrak és üvegházak,
– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,
– külterületen elhelyezkedő ingatlanon található épületek, mel- léképületek, építmények.
3.B. Ingóság vagyoncsoport
3.B.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott koc- kázatviselési helyen lévő biztosított épületben, illetve biztosított melléképületben lévő, biztosítási összeggel megjelölt vagyontár- gyakra terjed ki.
3.B.2. Háztartási ingóságok:
A biztosított személyes használatára vagy fogyasztására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, moz- gatható vagyontárgyak 100 000 Ft egyedi érték alatt:
– ruhaneműk
– cipők
– háztartási gépek és eszközök
– bútorok
– telekommunikációs eszközök
– világító berendezések
– szerszámok
– egyéb használati tárgyak
3.B.3. Biztosítottnak minősülnek továbbá az önálló biztosítási összeg- gel megjelölt, 100 000 Ft egyedi értéket elérő, vagy meghaladó:
– bútorok
– háztartási gépek és eszközök
– telekommunikációs eszközök
– egyéb
3.B.4. Jelen feltételek szerint nem biztosított vagyontárgyak:
– a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,
– adathordozókon tárolt adatok,
– saját fejlesztésű programok,
– bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek vagyon- tárgyai,
– készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takarékle- vél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,
– az okirat, kézirat, terv, dokumentáció,
– azok a vagyontárgyak, amelyeket nem biztosítható épületek- ben tároltak.
3.C. A biztosítás megköthető épület- és ingóság vagyoncsoportra együttesen, vagy csak épületre és ingóságra önállóan is.
4. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként
4.A. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő hatá- rozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállí- tásának), illetve beszerzésének költségét. Ezen értéket meghala- dó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem- mis (túlbiztosítás), a díjat megfelelően le kell szállítani.
4.B. A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási össze- gekkel is megköthető az épületekre és a háztartási ingóságokra. A biztosító a háztartási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítási összeget az ingóság vagyoncsoport részeire. Az aján- lottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.
4.C. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni.
Főépület:
Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázat- viselési helyen lévő:
– lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),
– tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,
– a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyisége- ket,
– üvegverandát és télikertet.
50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):
– nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),
– lakáson belül kialakított galériát,
– tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti terü- leteket,
– teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.
1. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg):
Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:
– lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),
– ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező
– melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).
4.D. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgál- ja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszo- nyított arányában nyújt kártérítést.
5. Biztosítási események Általános rendelkezések
A biztosító adott szerződés vonatkozásában az alapbiztosítás,
valamint kiegészítő biztosítás(ok) szerinti kockázatot viseli.
A biztosító az elemi károkat a Macro-Expert Kft. (2051 Biatorbágy, Arany J. u. 29.) meteorológiai szolgáltató által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el, mellyel szemben az ügyfélnek lehetősége van ellenbizonyítással élnie.
5.A. Elemi károk, alapkockázatok
Az elemi károk és az alapkockázatok jelentik együttesen az alap- csomag kockázatait.
I. Elemi károk A. Tűz
Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való
égés, izzás - amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjed- ni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,
– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formá- jában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,
– a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategó- riába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,
– tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végez- nek és a kár ebből keletkezik,
– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.
B. Füst és koromszennyezés
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgy(ak) füst vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.
Kizárások:
Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet
– bármelyfajta dohányzás,
– gyertya és lánggal működő világító berendezés,
– lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,
– tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha, stb.) működtetése, működése,
– a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevél- égetés, stb.) okoz, továbbá
– az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyama- tosan kialakuló szennyeződések (pl. ha a vagyontárgy közvet- len füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).
C. Robbanás
Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzök- nek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőter- meléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások:
– hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,
– kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategó- riába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,
– a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,
– hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.
D. Villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgy- ban.
E. Villámcsapás másodlagos hatása
Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezé- sekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyon- tárgy 1000 méteres körzetében volt.
F. Vihar
Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázat- viselés helyén.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,
– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,
– ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségek- ben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,
– a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,
– szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,a lábon álló növényzetben keletkezett károk
– a kerti haszonnövényben keletkezett károk,
– nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk
G. Felhőszakadás
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatvi- selés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel
- ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelveze- tő rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,
– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,
– ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségek- ben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,
– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,
– a lábon álló növényzetben keletkezett károka kerti haszonnö- vényben keletkezett károk,
– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,
– a belvíz, talajvíz okozta károk,
– a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épület- süllyedés károk.
H. Jégverés
Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,
– a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már xxx- xxxxxxxx (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,
– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,
– az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk
– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk
– a lábon álló növényzetben keletkezett károk, a kerti haszon- növényben keletkezett károk,
– háziállatok elhullását eredményező károk,
– az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátá- sát, illetve élettartamát nem befolyásolják.
I. Hónyomás
Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomá- sa, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontár- gyakban okozott kár.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosí- tott vagyontárgyakban okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkal- mazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerke- zetek, lécezés stb. kárai),
– épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében,
– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk
– a lábon álló növényzetben keletkezett károk.
J. Árvíz
Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy idősza- kos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csator- nák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mérték- ben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):
– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos beso- rolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártér- nek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok;
– a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;
– a belvíz;
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek
– hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;
– talajerőben, illetve talajszerkezetben; vagy
– a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezé- sekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését köve- tő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási
időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki.
Fogalmi meghatározások:
Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terü- let, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.
Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telí- tett talajú területek, így különösen:
– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egy- kori medrére vezethető vissza.
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvíz- védelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, ren- deltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
K. Földrengés
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek
– mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében kelet- keztek.
L. Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás
Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, vala- milyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem minősülnek biztosítási eseménynek
– a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,
– a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,
– azok a károk, amelyek azért következtek be, mert
– a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibá- ja, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,
– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási ese- ménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszű- nése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési enge- délyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla. Kizárások (nem biztosítási esemény):
A biztosítási fedezet nem terjed ki
– a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal össze- függésben keletkezett károkra,
– az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődés- ből keletkező károkra,
– beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire;
– az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.
N. Idegen jármű ütközése
Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű, vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
A biztosítási fedezet nem terjed ki
– a lábon álló növényekben keletkezett károkra,
– a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint
– arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudo- másával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyon- tárgyat.
O. Idegen tárgy rádőlése
Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a kárese- mény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
II. Alapkockázatok
P. Betöréses lopás, rablás, besurranás Betöréses lopás
Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár.
Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be
– ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,
– ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasab- ban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,
– ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulcs- csal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezés- sel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszak- értő az idegen eszköz használatát igazolja,
– ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rab- lás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.
Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakás- szövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt a betörésvédelmi táblázatban (lásd
III. fejezet – Függelék) a háztartási ingóságokra vonatkozó, mini- mális mechanikai védettségi szinthez tartozó limit 50%-a erejéig téríti meg.
A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakókö- zösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.
Megjegyzések:
– Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló lég- terű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.
– Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelmé- nyeket kielégítik:
– a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),
– a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azo- nos értékű, vagy azt meghaladja.
– A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő beha- tolási mód esetén a betörésvédelmi táblázat minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó térítési limitig vál- lalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általá- nos védettségi szintjétől függetlenül.
– A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:
– A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betörésvédelmi előírásban meghatá- rozott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.
– A biztosító a káresemény időpontjában meglévő védelmi szin- tek figyelembevételével az alábbiakban meghatározott érték- határokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkező káreseménynél a biztosító térítésének felső határa a kár idő- pontjában ténylegesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a bizton- sági berendezések a kár időpontjában rendeltetésüknek meg- felelő üzemi állapotban voltak.
– A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épületek estében:
A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.
Rablás
A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erősza- kot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdeké- ben öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal oko- zott károk.
Besurranás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:
– nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/ lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy
– a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biz- tosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Q. Rongálás, vandalizmus
Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betö- réses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.
Vandalizmus
A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mecha- nikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezé- sek, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon-rend- szer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
R. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz; vezetékes vízkár, elfolyt víz) Vízkár
Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadá- sa, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatvi- selés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,
– az épület felújításával kapcsolatos károk,
– a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.:
csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,
– az elfagyásból eredő kár,
– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,
– hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerel- vényei cseréjének költségei.
Beázás, kívülről érkező víz
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az épí- tésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakí- tott és karbantartott tetőfedésén, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár. Kizárások (nem biztosítási esemény):
– a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigete- lés) során felmerült költségek megtérítése.
Elfolyt víz
Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvé- nyek kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többlet- vízdíj felmerülése.
Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200 000 forin- tig térül. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.
Nem téríti meg a Biztosító:
– a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfo- gyasztásának értékét,
– a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöl- tésre felhasznált víz értékét
S. Üvegtörés
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a bizto- sított épületek és lakások szerkezetileg beépített
– ajtóinak és ablakainak,
– erkélyeinek és loggiáinak,
– korlátainak,
– üvegtetőinek,
– üvegtégláinak és üvegfalainak,
– télikertjeinek,
– taposóüvegeinek,
– szaunájának üvegezésének, valamint
– a zuhanykabinok, kádparavánok,
– a kandalló és cserépkályha ajtók üvegezésének, valamint
– az üvegmosdók törés és repedés kárait,
továbbá biztosítási eseményenként 150 000 Ft értékig a biztosí- tott háztartási ingóságok körébe tartozó
– üvegasztalok,
– bútorüvegek,
– tükrök,
– akváriumok és terráriumok,
– tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,
– bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának, sütő elő- lapjának
bekövetkező törés- és repedéskárait.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,
– a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,
– az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,
– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,
– az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtö- rés javításához kapcsolódnak,
– a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,
– a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyí- lászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászá- róba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet több- letköltsége stb.).
– a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbble- te, valamint
– a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, kere- tek kárai.
T. Különleges üvegek biztosítása
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a külön- leges üvegek törés- vagy repedéskárait biztosítási eseményen- ként 200 000 Ft erejéig. Különleges üvegnek minősül a napkol- lektor, tükörfalak, üveg-tetőcserép, konyhai üveg hátfal.
Megtéríti továbbá a biztosító a biztosított építmények (lásd Különös Biztosítási Feltételek 3.A.4. pont) szerkezetileg beépí- tett üvegezésének törés- vagy repedéskárait biztosítási esemé- nyenként 200 000 Ft erejéig.
Az üvegtörés kockázat által fedezett 150 000 Ft szolgáltatási limiten túlmenően – biztosítási eseményenként további 150 000 Ft erejéig - megtéríti a biztosító a biztosított háztartási ingóságok körébe tartozó üvegasztalok, bútorüvegek, tükrök, akvárium és terráriumok, tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak, bármely tűz- hely üvegtetejének, üveg főzőlapjának, sütő előlapjának törés- és repedéskárait.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,
– a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,
– az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,
– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,
– az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtö- rés javításához kapcsolódnak,
– a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,
– a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyí- lászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászá- róba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet több- letköltsége stb.).
– a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbble- te, valamint
– a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, kere- tek kárai.
U. Felelősségbiztosítás
Biztosítási eseménynek minősülnek:
– a szerződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a bizto- sított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabá- lyai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,
– a személyi sérülést eredményező károkozás, amelyért a bizto- sított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabá- lyai szerint sérelemdíj, illetve kártérítés megfizetésére köteles összesen legalább 10 millió forint limitig a Magyarország terüle-
tén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint
– a kötvényen megjelölt biztosított épület, lakás, egyéb épít- mény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,
– kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,
– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátá- si képességű személyek gondozója,
– közúti balesetet előidéző gyalogos,
– kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítmé- nyű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállító- eszköz használója,
– szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,
– háziállattartó.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
– a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhely- zet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,
– jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,
– gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosí- tás, szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,
– a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,
– az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak,
– azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,
– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentar- tójaként,
– a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,
– keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,
– a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,
– a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,
– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szer-
ződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesít- hető igények,
– elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,
– gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott jármű- vek által okozott károk,
– fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,
– a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.
*Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szar- vasmarha, kutya, macska, ló, szamár.
**Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.
5.B. Kiegészítő fedezetek
Kiegészítő biztosítások Különös Biztosítási Feltételei
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejött szer- ződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás különös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltét- eleinek az alapbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén a jelen különös biztosítási feltételek az irányadók
A. Értéktárgy, készpénz kiegészítő biztosítás
Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy bizto- sítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:
1. Értéktárgy biztosítás
2. Készpénz biztosítás
1. Értéktárgy biztosítás
1.1. Biztosítási események
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító az alap- biztosításban meghatározott biztosítási események miatt bekö- vetkezett, a biztosított értéktárgyban keletkezett károkat.
1.2. Biztosított vagyontárgyak
Külön díj megfizetése ellenében biztosítottnak minősülnek az önálló biztosítási összeggel megjelölt:
– nagy értékű bútorok
– képzőművészeti alkotások (egyedi jelekkel ellátott képzőmű- vészeti alkotások – az ipar- és népművészeti alkotásokat ide nem értve -; az 1900-as évet megelőzően készült ipar- és népművészeti alkotások)
– gyűjtemények
– antik tárgyak (az 1900-as évet megelőzően készült tárgyak, amelyeknek jellege és állapota kiemelt értéket képvisel)
– régiségek (az 1900-as évet megelőzően készült tárgyak, ame- lyeknek jellege és állapota kiemelt értéket képvisel)
– kézi csomózású szőnyegek
– valódi szőrmék
– nemesfémek
– ékszerek
– drágakövek
– igazgyöngyök
– egyéb nagy értékű használati tárgyak
1.3. A biztosító szolgáltatása
A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig téríti meg a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán keletkező károkat.
2. Készpénz biztosítás
2.1. Biztosítási események
Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az alap- biztosításban meghatározott betöréses lopás vagy rablás biztosí- tási esemény bekövetkeztekor eltulajdonított készpénzt.
2.2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb 100 000 Ft ere- jéig téríti meg a készpénz eltulajdonításával bekövetkezett kárt. A biztosító szolgáltatásának feltétele rendőrségi feljelentés meg- tétele.
B. Kerti dísznövénybiztosítás
1. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító biztosí- tási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 100 000 Ft erejé- ig a kerti dísznövényekben (fák, bokrok, sövények) a tűz, robba- nás, villámcsapás, árvíz, vihar, felhőszakadás, földrengés, föld- csuszamlás, kő- szikla- és földomlás, hónyomás, jégverés bizto- sítási események miatt bekövetkezett károkat. A biztosító a biz- tosítási esemény miatt elpusztult növények újra telepítésének költségét téríti meg. Megtéríti a biztosító a kerti dísznövényekben keletkezett rongálási károkat is, amennyiben az ingatlan területe minimum 1,50 m magas zárt kerítéssel határolt.
A biztosító szolgáltatásának feltétele rongálási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.
Szolgáltatási limit: biztosítási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 100 000 Ft.
2. Nem téríti meg a biztosító:
– a sérült növényzet eltávolításának és elszállításának költségeit,
– a sérült növényzet és az újratelepített növényzet közötti méretbeli, fejlettségi eltérések miatt keletkezett károkat.
C. Lábon álló növények biztosítása
1. Biztosítási események
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító biztosí- tási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 50 000 Ft erejéig az alapbiztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen legfeljebb 500 négyzetméteren termesztett haszonnövények jégverés, vihar, felhőszakadás és hónyomás kár miatti termény- veszteség, vagy újratelepítése költségeit.
Biztosítási eseménynek az a kár minősül, amely a biztosított növénykultúrában olyan veszteséget eredményez, amely miatt a terület újratelepítése szükséges, vagy a terményveszteség mérté- ke meghaladja a 80%-ot.
A biztosító a saját használatra termesztett kultúrákban bekövet- kező károkat téríti meg.
2. A biztosítás kockázatviselése nem terjed ki:
– a mezőgazdasági őstermelői, mezőgazdasági termelő tevé- kenységek keretében termesztett haszonnövényeket ért károk- ra és az abból eredő hozamveszteségre,
– más káresemények által okozott károkra, különösen növényi károkozók, növénybetegségek, emberi közrehatás vagy mulasztás miatt bekövetkezett károkra (például árvíz idején hatósági intézkedés)
– kiszáradás, kifagyás miatti károkra.
3. Szolgáltatási limit
A biztosító megtéríti a terményveszteséget vagy az újratelepítés számlával igazolt költségeit, biztosítási időszakonként egy alka- lommal, legfeljebb 50 000 Ft értékig.
D. Kiegészítő Balesetbiztosítás
1. Biztosított/Társbiztosított
1.1. Xxxxx feltétel vonatkozásában biztosítottnak minősül az alapbiz- tosítási szerződésben biztosítottként név szerint megjelölt sze- mély. Társbiztosítottnak minősül a biztosítottnak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élettársa, aki a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjá- ban a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázat- viselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt élt. A jelen feltételnek a biztosítottra vonatkozó rendelkezéseit a társ- biztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.
1.2. A biztosító nem vállalja a fedezetet, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított alábbi betegségeivel ok okozati összefüg- gésbe hozható:
– a magyar társadalombiztosítási szerv szakvéleménye alapján bármilyen fokú maradandó egészségkárosodással bír,
– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,
– vérzékeny,
– inzulin-függő cukorbetegségben szenved,
– dialízis kezelésben részesül,
– Alzheimer-kórban szenved,
– skizofrén,
– bipoláris zavarban szenved,
– Parkinson-kórban szenved,
– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegség- ben szenved,
– HIV-fertőzött,
– sokízületi gyulladásban szenved,
– csontritkulás megbetegedésben szenved,
– az egyensúlyszerv megbetegedésében szenved,
– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó vagy vak,
– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balese- tet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt,
– epilepsziás megbetegedésben szenved.
1.3. Ha a biztosított 1.2. pontban meghatározott betegségét a bizto- sítási jogviszony tartama alatt diagnosztizálják, akkor a biztosítá- si fedezet csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövet- kezése és a biztosított, egészségi állapota között nincs ok-okoza- ti összefüggés.
2. Kedvezményezett
2.1. A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító szolgáltatásra jogo- sult személy a biztosított, a biztosított halála esetén pedig az örököse.
2.2. Kiskorú társbiztosított esetén a kifizetés jogosultja mindeneset- ben a biztosított.
3. Területi és időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára a nap 24 órájában kiterjed.
4. Biztosítási esemény
4.1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselés idősza- kán belül bekövetkezett balesetéből eredő
– halála,
– maradandó egészségkárosodása,
– kórházi kezelése,
– műtéte,
– múlékony sérülése,
– égése.
4.2. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akaratán kívül, hirte- len fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be. A biztosítási esemény időpontja valamennyi biztosítási esemény tekintetében a baleset napja.
5. Kizárt kockázatok
5.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye közvetlenül vagy közvetve össze- függésben áll harci eseményben vagy más háborús cselekmény- ben valamely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forradalom, a zendü- lés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország határozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcse- lekmény. A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel. E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.
5.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a
biztosított baleseti esemény atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán követke- zik be.
5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye alkoholos állapotával, bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függőségével összefüggésben következett be.
5.4. Xxxxx feltétel vonatkozásában nem minősül balesetnek:
a) a napsugárzás által okozott égési sérülések, hőguta;
b) a fagyási sérülések;
c) olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bár- milyen jellegű pótlása;
d) az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előz- ményekből erednek; ideértve a biztosított olyan balesetét is, amely pszichiátriai, neurotikus betegségével okozati össze- függésben következett be;
e) a szokványos (habituális) ízületi ficamok és alkati sajátosság- ból adódó ízületi szalag- gyengeség;
f) a foglalkozási betegségi ártalom következményei;
g) a megemelés következtében kialakuló anatómiai elváltozások;
h) a biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialaku- ló sérülés vagy halál még akkor is, ha azt a biztosított beszá- mítási képességének hiányában követte is el;
i) a baleset előtt bármely okból már károsodott beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei;
j) a kórházi napi térítés kockázata nem terjed ki azokra a kórhá- zi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyó- gyítása (sérült biztosított állapotromlásának a megakadályo- zása), hanem esztétikai, kozmetikai kezelése;
k) a testi sérüléssel nem járó lelki sérülések;
l) rándulásos sérülések (a rándulások olyan balesetek, melyek hatására a szövetek szerkezete széthúzódik, anatómiai elvál- tozás nem következik be) és azok későbbi következményei;
m) az ízeltlábúak csípése;
n) minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet (a degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide).
6. A biztosító mentesülése
6.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következ- tében vesztette életét.
6.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési köte- lezettségét megszegi.
6.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A maga- tartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gondatlannak minősülhet különösen, ha az a biztosított:
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben
b) alkoholfogyasztásával, illetőleg ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,
c) bódító-, kábító- vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben, illetve toxikus anyagok szedése miatti függősége folytán,
d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,
e) ittas gépjárművezetése közben következett be,
valamint a d)–e) esetekben további feltételként a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
7. A biztosító teljesítése
7.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes biztosítási összeget teljesíti a biztosítás kedvezményezettjének.
7.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál. A szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni ezek tartalmá- nak ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelme- sen teljesítik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenek- ké válnak.
7.3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladéktalanul felkeresni orvosát, balesete esetén kérni az első, akut ellátását. Bármilyen sérülés bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles ponto- san betartani. A biztosító nem felelős azokért a következménye- kért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros követ- kezményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezett- ségeinek elmulasztásából erednek.
7.4. A biztosítottat nem terheli állapot-megőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
7.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot, hitelt érdemlően a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumen- tumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg. A biztosító a szolgáltatáso- kat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvé- telétől számított 30 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító központjából történik forintban, a kedvezményezett részére. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
8. Kiegészítő baleseti csomag
A biztosítási fedezet két csomagból (Standard és Extra) választ- ható ki, de egy szerződésen belül csak egy csomag köthető.
8.1. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító az egyes kockázatok esetében az következő szolgálta- tásokat nyújtja:
8.1.1. Baleseti halál
Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező balese- te miatt annak bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosított- ra vonatkozó biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Amennyiben ugyanezen eseményből kifolyólag a halál előtt már maradandó egészségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.
8.1.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt annak bekövetkeztétől számított két éven belül legalább 31%-os mértékű maradandó egészségkárosodást szen- ved (állandósult funkcionális károsodást szenved, megrokkan), úgy a biztosító a maradandó egészségkárosodás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegéből az egészségkároso- dás mértékének megfelelő százalékot, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%-át kifizeti.
Az adott baleseti eseményből visszamaradt, maradandó egész- ségkárosodás mértékét (állandósult funkcionális károsodás) a végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvosa állapítja meg. A káro- sodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától függetlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2 év elteltével – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – megállapítja, függetlenül a társadalombiztosítási szervektől és az általuk tett megállapítá- soktól.
A maradandó egészségkárosodás mértékét a szervek, végtagok, illetve működőképességük teljes elvesztése esetén a biztosító orvosa orvosi dokumentumok alapján állapítja meg, szükség esetén a sérült személyes vizsgálatával.
Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mér- tékek összeadódnak, de a 100%-ot nem haladhatja meg.
A biztosító elrendelheti speciális orvos-szakértő igénybe vételé- vel a sérült személyes vizsgálatát.
Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást köve- tően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.
8.1.3. Baleseti kórházi napi térítés (5-50 nap közötti időszakra)
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt legalább 5 napot elérő folyamatos, szakorvosilag indokolt kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító kifizeti a bizto- sítottra vonatkozó biztosítási összegét minden kórházi ápolási napra.
Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosítottra vonatkozóan többször kerül sor kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 5 napot meghaladó időszak után már a következő ápolá- si időszakra nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.
Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 50 napra korlátozódik.
A kórházi napi térítés kockázata nem terjed ki azokra a kórházi felvételt igénylő egyéb kóros állapotokra, melyek nem az adott baleset gyógyításával állnak közvetlen okozati összefüggésben, illetve amelyek célja nem a sérült biztosított állapotromlásának a megakadályozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése.
Jelen feltétel vonatkozásában kórháznak minősül a szakmai fel- ügyeletek által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll, és megfelelő intézményi kóddal rendelkezik.
Nem minősülnek kórháznak a szanatóriumok, rehabilitációs inté- zetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy és gondozó- intézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórhá- zak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.
8.1.4. Baleseti műtéti térítés
Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt a gyógyulása és állapotromlásának megakadályozása érdekében szükségessé váló, a biztosító által meghatározott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végez- nek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyosságú csoportba sorolt baleseti műtét kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét.
A műtétek súlyossági besorolását a biztosító szakorvosa objektív feltételek alapján a vonatkozó szabályzatok, és szakmai irányel- vek alapján a biztosított szakorvosi dokumentációja, szükség esetén személyes vizsgálata alapján határozza meg.
A teljes körű műtéti besorolás bemutatására nincs lehetőség tekintettel arra, hogy azoknak szinte végtelen számú módja, módszere, kombinációja van. A biztosító alapvető törekvése, hogy a műtéti térítések meghatározásakor a lehetőségek határain belül az alábbiakban ismertetésre kerülő súlyossági fokozatok alapul vételével járjon el.
I. súlyossági fokozat
Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 100%-át téríti a biz- tosító:
– a szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop),
– az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű végtagcsonkolá- sok függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag rész vissza- ültetése megtörtént-e, és milyen a funkcionális végeredmény,
– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek),
– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.
II. súlyossági fokozat
Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 50%-át téríti a bizto- sító:
– a nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-, lábszár-) törések (a kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide),
– a nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérülések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség,
– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.
III. súlyossági fokozat
Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 25%-át téríti a bizto- sító:
– az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi szalagszakadások, ín, inak szakadása (a kézfej, lábfej, ujjak kivételével),
– a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei,
– a kéz- és lábfej törései,
– a kéz és láb ujjainak amputációval járó csonkolásos sérülései,
– az ujjak perifériás idegvarratai,
– csőtükrözéssel végzett műtétek.
Nem téríthető beavatkozások:
– bőrvarratok,
– dróttűzés,
– korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kap- csán történő terápiája, műtéte,
– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti műtétek,
– a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabi- lizáló műtéte,
– idegen tárgy eltávolítása testüregből,
– belső fémrögzítés eltávolítása,
– csőtükrözéssel végzett diagnosztikus eljárás,
– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozá- sok.
Egy baleseti eseményből maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.
Amennyiben egy műtét során egy időben több sebészeti beavat- kozás szükséges, akkor biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.
Xxxxx feltétel vonatkozásában műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvosszakmai szabályok megtartásával végeztek el a biztosítotton.
8.1.5. Baleseti múlékony sérülés
Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövetkező baleset miatt, azzal összefüggésben csonttörést, illetve csontrepedést, illetve kutyaharapást szenved, úgy a biztosító a baleseti sérülés kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét fizeti ki. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a töré- sek, repedések, illetve harapások számától függetlenül a biztosí- tási összeg egyszeresét fizeti ki. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek. A biztosítási fedezet nem terjed ki a kutyaharapásból eredő veszettségre, fertőzésre.
8.1.6. Baleseti égés
A biztosított égési sérülése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó 100%-os biztosítási összegnek az égéskárosodás mér- tékének megfelelő százalékát fizeti ki.
Az I. fokú égési sérülésnél csak a bőr legfelső rétege károsodik, amely fájdalmas, és a felületen pirosság látható.
A II. fokú égési sérülések esetén különbséget kell tenni az úgy- nevezett felületes és mély formák között.
A II/1. típus előfordulásakor a bőr legfelső és az irha felső rétege károsodik, hólyag látható, a sebalap piros, nyomásra elfehéredik, fájdalmas.
A II/2. típusú sérülésnél az irha mélyebb rétege is károsodik, a sebalap fehéres színű, fájdalmas.
A Ill. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyeződéstől függően barna, fekete vagy fehér színű, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak.
Az égett terület kiterjedését az ember testfelszínének százaléká- ban kerül megadásra, amelynek során 1 százalék testfelszín a sérült tenyerének felszínének felel meg. A nagy kiterjedésű égési felület kiszámítása a Xxxxxxx-féle 9-es szabály alapján történik: például a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg.
Égési fokozatok | Kiterjedés | Az egészségkárosodás mértéke |
I. fokú (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés) | 1-20% | 0% |
21-30% | 15% | |
31-50% | 30% | |
51%-tól | 50% | |
II/1. fokú (felületes mélységű égés) | 1-15% | 0% |
16-20% | 15% | |
21-30% | 30% | |
31-50% | 60% | |
50%-tól | 100% | |
II/2. fokú (átmeneti) mélységű égés | 1-5% | 0% |
6-10% | 15% | |
11-20% | 30% | |
21-30% | 60% | |
31%-tól | 100% | |
Ill. fokú (mélyre terjedő égés) | 1-2% | 0% |
3-5% | 20% | |
6-15% | 40% | |
16-25% | 60% | |
26%-tól | 100% |
8.2. Szolgáltatási táblázat Standard csomag:
Kockázatok | Biztosítási összeg |
Baleseti halál | 1 000 000 Ft |
Baleseti maradandó egészségkárosodás 31-100% | 1 500 000 Ft |
Baleseti kórházi ápolás napi térítés (5-50 nap) | 3 500 Ft/nap |
Baleseti műtéti térítés | 200 000 Ft |
Baleseti sérülés | 20 000 Ft |
Baleseti égés | 150 000 Ft |
8.3. Szolgáltatási táblázat Extra csomag:
Kockázatok | Biztosítási összeg |
Baleseti halál | 2 000 000 Ft |
Baleseti maradandó egészségkárosodás 31-100% | 3 000 000 Ft |
Baleseti kórházi ápolás napi térítés (5-50 nap) | 7 000 Ft/nap |
Baleseti műtéti térítés | 400 000 Ft |
Baleseti sérülés | 40 000 Ft |
Baleseti égés | 300 000 Ft |
8.4. A biztosító nem vállalja a fedezetet csak a biztosítási összeg
50%-ára, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított alábbi tevékenységével összefüggésben következett be:
– artista,
– búvár,
– bányász,
– építőmunkás magas építményeken,
– fegyveres testület tagja (kivéve: adminisztratív területen dol- gozó),
– fegyveres őr,
– kaszkadőr,
– légiutas-kísérő,
– pilóta (repülő, helikopter, vadászgép),
– pirotechnikus,
– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,
– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,
– tűzijáték- és csillagszórógyártó,
– vadász,
– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,
– extrém sport.
Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:
– jet-ski,
– motorcsónak sport,
– vízisízés,
– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),
– hegy- és sziklamászás az V. foktól,
– magashegyi expedíció,
– barlangászat,
– bázisugrás,
– mélybe ugrás (bungee jumping),
– falmászás,
– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rally, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),
– singlehanded (egyszemélyes) és nyílttengeri vitorlázás,
– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyő- zés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás, wingsuit),
– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá).
E. Assistance szolgáltatás
A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy külön díj megfizetése ellenében a Háztartási assistance telefonos szolgálat az év min- den napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak tele- fonhívásait és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.
A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van a jelen kiegészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időará- nyos díjvisszatérítés mellett a külső szolgáltatóval fennállt szer- ződés megszűnésének időpontjára felmondani.
A biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos infor- mációs és segítségnyújtási aszisztencia-szolgáltatást működtet. A háztartási assistance szolgáltatás vonal száma: (+36-1) 465- 3728, amely telefonszámon az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe:
1. Biztosítottak
A jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai alapbiztosításban meg- határozott biztosítottak lehetnek.
2. Szolgáltatások
2.1. Vészelhárítás
2.1.1. A biztosító vállalja a vészelhárítási szolgáltatás megszervezését a következő szakmákban:
– vízvezeték-, gázvezeték szerelés,
– tetőfedés,
– üveges,
– villanyvezeték szerelés,
– dugulás elhárítás,
– zárszerelés.
2.1.2. Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épületben, épületgépé- szetben keletkező váratlan meghibásodás, károsodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása vala- mely a fent felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.
A vészhelyzet jellegének megállapításáról a biztosítottal telefo- non történő egyezetés alapján a biztosító szolgáltatója dönt.
Amennyiben a kialakult vészhelyzet a biztosítási szerződés vala- mely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódik (pl. csőtörés, üvegtörés, tetőkár), úgy a jelen szolgáltatás korlátlan számban vehető igénybe.
Jelen feltételek szerint nem minősül vészelhárításnak:
– gáz- és elektromos készülék javítás,
– zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,
– olyan csatorna dugulás, amely nem jár szennyvíz kiömléssel,
– szerelvények javítása, cseréje, pl. csaptelep, WC tartály.
2.1.3. A vészelhárítás költségeinek átvállalása
A biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárí- tási tevékenységének költségeit, biztosítási eseményenként 30 000 Ft erejéig megtéríti.
A felmerülő téríthető költségek jellege:
– munkadíj,
– anyagköltség,
– kiszállási díj.
Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a limitet, a többletköltségek a biztosítottakat terhelik.
A biztosító a vészelhárítási költségek körében kizárólag a vész- helyzetet megelőző állapot helyreállításához szükséges, az erede- tivel megegyező fajtájú, kategóriájú szerelvények, továbbá anya- gok költségét vállalja.
Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerző- dés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külső csőtörés), úgy a biztosított által a szakiparosnak megfize- tett többletköltségeit a biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint, utólag megtéríti a biztosítottnak.
2.1.4. Kárrendezés folyamata
A vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító 24 órán belül meg- felelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (például elzárta a vizet az épület- ben, de csak legfeljebb 2 nap múlva tudja a vízvezeték-szerelőt fogadni), a biztosító, illetőleg közreműködője a bejelentett esetet vészhelyzetként kezeli, és a költségeket átvállalja.
Vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító közreműködője a kár- igénnyel fellépő biztosított jogosultságát megvizsgálja (fedezet- vizsgálat). Amennyiben a biztosított jogosultnak tekinthető, a biztosító a közreműködője útján a lehető legrövidebb időn belül szerelőt küld a helyszínre, és egyben a vészelhárítás költségeit megelőlegezi.
Amennyiben a biztosított nem rendelkezik fedezettel (azaz pl. a rá vonatkozó biztosítási díj a biztosító részére még nem került megfizetésre), vagy a bejelentett kárigény jogossága, a veszély- helyzet fennállása tekintetében a vázolt körülmények alapján alapos kétség merül fel, a biztosító, illetőleg közreműködője a költségeket nem előlegezi meg, hanem azt a helyszínen a bizto- sított számla ellenében köteles kiegyenlíteni. Erről a körülmény- ről a biztosító az ügyfelet a közreműködője útján előzetesen tájékoztatja. Helyszíni kiszállásra és a bejelentett hiba elhárítá- sára akkor kerül sor, ha az ügyfél az előzetes tájékoztatás alapján vállalja, hogy a költségeket maga fedezi.
Amennyiben a biztosított utóbb hitelt érdemlően bizonyítani
tudja, illetve bizonyításra kerül a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság, a biztosító közreműködője a számla értékét a szer- ződésben rögzített feltételek figyelembevételével utólag megtérí- ti a biztosított részére.
A biztosító a vészelhárítási költségeket a biztosítási összeg erejé- ig közvetlenül a szakiparos részére téríti meg. Abban az esetben, ha a vészelhárítási tevékenység költsége a biztosítási összeget meghaladja, a különbözet szakiparos számára való megfizetésére a biztosított köteles a szakiparos számlája alapján, annak meg- térítésére a biztosító nem vállal kötelezettséget. A szakiparos az elvégzett munkáról munkalapot állít ki, mely tartalmazza a szol- gáltatás nyújtása során a szakiparosnál felmerült teljes költséget. A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosí- tott és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelős- séggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidőben nem jelenik meg.
2.2. Szakiparosok ajánlása
A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a biztosító, hogy a bejelen- tett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a biztosí- tott részére, a 2.1.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.
A nem vészelhárítás jellegű, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a biztosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a biztosított fizeti meg a szakem- bernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a bizto- sítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a biztosító a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a biztosítottnak.
A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosí- tott és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelős- séggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidőben nem jelenik meg.
F. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk
Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy biztosítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:
1. Mélyhűtő/fagyasztó áramkimaradásból eredő károk
2. Fűtéskimaradás
1. Mélyhűtő/fagyasztó áramkimaradásból eredő károk
1.3. Biztosítási események
1.3.1. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgálta- tó hibájából vagy az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőlá- dában 0°C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek 12 órát megha- ladó áramkimaradásból adódó megromlása miatt keletkeztek biztosítási időszakonként maximum 50 000 Ft erejéig.
1.3.2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek meg- romlása a készülék műszaki hibájából következett be.
2. Fűtéskimaradás
2.1. Biztosítási események
2.1.1. Megtéríti a biztosító a gáz- vagy áramszolgáltató hibájából kelet- kezett, 12 órát meghaladó fűtéskimaradás miatt bekövetkezett károkat, biztosítási időszakonként maximum 100 000 Ft erejéig. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító azokat a károkat, ame- lyek fűtéskimaradás következtében az épület/lakás víz-, csator- na-, fűtési vezetékeinek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt gépek törése, repedése, kilyukadása követ- keztében a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a fűtéskimaradás ideje alatt fűtéspótlásra beszerzett ideig- lenes fűtőberendezés számlával igazolt értékét.
2.1.2. Nem téríti meg a biztosító:
– a kiömlött folyadék értékét,
– az ideiglenes fűtésre használt fűtőanyagot.
G. Kerti bútor biztosítás
1. Biztosítási események
Kiterjed a biztosítás az alapbiztosításban meghatározott biztosí- tási események által az alapbiztosításban megjelölt kockázatvi- selési helyen szabadban tárolt, rendeltetés szerint kültéri hasz- nálatra szolgáló kerti bútorban keletkezett kárra. Megtéríti a biztosító a kerti bútorokban keletkezett rongálási károkat is, amennyiben az ingatlan területe minimum 1,50 m magas zárt kerítéssel határolt.
A biztosító szolgáltatásának feltétele rongálási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése miatt a kerti bútorban keletkezett kárt biztosítási időszakonként egy alkalom- mal, legfeljebb 200 000 Ft erejéig téríti meg.
H. Síremlék és kegyeleti biztosítás
Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy bizto- sítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:
1. Sírkő biztosítás
2. Temetési hozzájárulás
1. Sírkő biztosítás
1.1. Biztosítási események
Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás az igazoltan a természetes személy biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, a biztosított közeli hozzátartozójának (Ptk. 8:1.§. (1) bek.
1. pont) sírkövére, kriptájára, az alapbiztosításban foglalt bizto- sítási események közül a tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, jégverés, hónyomás, földcsuszamlás, kő-, szikla– és földomlás, árvíz, földrengés, idegen tárgy rádőlése, biztosítási eseményekre. Jelen feltételek alapján a biztosító kizárólag egy adott sírkő, kripta vonatkozásában viseli a kockázatot a biztosítás tartama alatt.
1.2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt bekövetkezett kárt biztosítási időszakonként egyszer legfeljebb 50.000 Ft erejéig.
1.3. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya Magyarország.
2. Temetési hozzájárulás
2.1. Biztosítási események
Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a biztosított ill. állandó jelleggel együtt élő közeli hozzátartozójának (Ptk. 8.1.§. (1) bek. 1. pont) az alapbiztosításba foglalt biztosítási események miatt bekövetkezett halála miatt felmerült, számlával igazolt temetési költségekre.
2.2. A biztosító szolgáltatása
Megtéríti a biztosító a biztosítási esemény miatt felmerült teme- tési költséget személyenként legfeljebb 50 000 Ft erejéig.
2.3. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya Magyarország.
I. Kiegészítő Egészség csomag
1. Biztosított/Társbiztosított
1.1. Biztosított az alapbiztosítási szerződésben biztosítottként név szerint megjelölt személy.
1.2. A jelen feltétel alkalmazásában társbiztosított a biztosítottnak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátar- tozója, valamint élettársa, aki a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosí- tottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleg- gel együtt élt. A jelen feltételnek a biztosítottra vonatkozó ren- delkezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.
2. Biztosítási események
2.1. Nagyértékű diagnosztikai vizsgálatok
2.1.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottra vonatkozó kocká- zatviselési tartamon belül a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, szakorvos által, vizsgálati lele- tekkel dokumentáltan megállapított betegség miatt a beteg gyógyulása érdekében szükségessé váló, a következő pontokban részletezett orvosi diagnosztikai eljárások valamelyike, amelyet a szakorvos rendel el.
2.1.1.1.PET-CT (pozitron-emissziós tomográfiás diagnosztika)
A biztosított olyan betegsége miatt szükségessé váló orvosi diag- nosztikai vizsgálat, mely elsősorban rosszindulatú daganatos megbetegedések, szívbetegségek és különböző központi ideg- rendszeri megbetegedések korai felismerésére, valamint az alkalmazott terápiák meghatározására és eredményességének követésére szolgál.
2.1.1.2.Cardio CT (tomográfiás diagnosztika)
A biztosított olyan betegségei miatt szükségessé váló orvosi diag- nosztikai vizsgálat, mely alkalmas arra, hogy kimutasson olyan megbetegedéseket is, és azok eredetét, melyeket a kardiológiai vizsgálatok nem mutatják ki egyértelműen. Főként a koszorúerek megbetegedéseinek feltárásában jelentős a szerepe.
0.0.0.0.XX (Mágneses rezonancia diagnosztika)
A biztosított olyan betegségei miatt szükségessé váló orvosi diag- nosztikai vizsgálat, mely elsősorban a koponya, a gerinc, az ízü- letek, a hasi és kismedencei szervek, valamint az erek és a szív betegségeinek diagnosztikáját segítik elő.
2.1.1.4.CT (computer tomográf: számítógépes rétegfelvétel diagnosztika) A biztosított olyan betegségei miatt szükségessé váló orvosi diag- nosztikai vizsgálat, melynek eredményeként a szervek kóros anatómiai elváltozásai, méret, struktúra, helyzetbeli eltérései igazolhatók nagy térbeli részletességgel.
2.1.2. Várakozási idő
A biztosító a vizsgálatokra vonatkozó szolgáltatásának igénybevé- telére 2 hónap várakozási időt köt ki a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetéhez képest.
2.1.3. A biztosító az 2.1.4. pontban meghatározottak szerint szüksé- gessé váló vizsgálatokat megszervezi, és azok díját közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti az éves szolgáltatási limit erejéig. Az éves szolgáltatási limit 250 000 Ft.
2.1.4. A biztosító a szolgáltatás lebonyolítására ellátásszervezőt vesz igénybe. Az ellátásszervező egészségügyi szolgáltatókkal áll szer- ződéses kapcsolatban. A szolgáltatás megszervezésének és a biztosító költségvállalásának feltétele, hogy a biztosított – egész- ségi állapotának további vizsgálata vagy egészségének megőrzé- se érdekében orvosa, vagy magánorvos, vagy egyéb szakorvosi vizsgálat alapján indikált esetben – rendelkezzen a szükséges (szak)orvosi véleménnyel. A biztosító szolgáltatásának további feltétele, hogy az ellátásra vonatkozó igényt az ellátásszervező jelen feltétel alapján megalapozottnak minősítse. Az ellátásszer- vezővel szerződött szolgáltató esetén a szolgáltatás költségeit teljes egészében megtéríti a biztosító az ellátásszervezőn keresz- tül közvetlenül a szolgáltatónak. Az ellátásszervezővel nem szer- ződött egészségügyi szolgáltató esetében a biztosító az ellátás-
szervező előzetes engedélye alapján és az általa meghatározott összeg erejéig téríti meg az ellátás költségeit a biztosítottnak utólag, számla ellenében.
2.1.5. Az ellátásszervező köteles tájékoztatni a biztosítottat az ellátásra vonatkozó éves limitből rendelkezésére álló összegről a 2.1.8. pontban meghatározott bejelentkezéskor. Amennyiben a biztosí- tott az ellátásra vonatkozó éves limitjének 90%-át már felhasz- nálta, a biztosító oly módon vállalja az egészségügyi ellátás megszervezését, hogy a költségeket utólag, számla ellenében téríti meg a biztosított részére az éves limit erejéig. A teljesítés feltétele, hogy az ellátást igénylő jogosultsága az ellátásra a szerződés alapján fennálljon. A biztosító teljesítéséhez szüksé- ges az egészségügyi szolgáltató által elkészített, megfelelő tartal- mú, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentáció. A doku- mentáció hiánytalan beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül sor kerül a kifizetésre a 2.1.9. pont szerint.
2.1.6. A biztosító nem szervezi meg az egészségügyi ellátást, és annak költségét nem téríti meg az alábbi esetekben:
– az orvosi javaslat nélküli egészségügyi ellátási igény esetén,
– amennyiben az orvosi beutaló nem tartalmazza a beutaló orvos pecsétjét,
– amennyiben a vizsgálatra szóló orvosi beutalót nem szakren- delő orvos állítja ki. A háziorvos által kiállított beutalót a biztosító még abban az esetben sem fogadja el, ha a házior- vos szakorvosi feladatokat is elláthat,
– amely ellátás igénybevétele nem az ellátásszervező engedé- lyével történt,
– amennyiben egy, már a kockázatviselés kezdetekor is fennál- ló megbetegedés miatt kerülne sor a szolgáltatásra.
2.1.7. Az ellátásszervező orvosilag kizárólagos mérlegelési joggal bír a biztosítási fedezet körébe vont ellátási igény jogosságának elbí- rálásában. Ezen mérlegelési jogával élve megtagadhatja a szol- gáltatás megszervezését azokban az esetekben, amelyekben az orvosilag nem szükséges, így nem indokolt. Ezek közé tartoznak különös tekintettel azok a vizsgálatok vagy beavatkozások, melyeket ismételten, az előző ugyanolyan vizsgálathoz képest orvosilag indokolatlanul rövid időn belül kívánnak ismét elvégez- ni. Ugyancsak ezek közé tartoznak azok a vizsgálatok, amelyek orvosi szükségességét a beutaló orvos igazolni nem tudja. Nem terjed ki az ellátásszervező felelőssége az adott időpontban a biztosított kezelőorvosa által orvosilag indokoltnak tartott olyan esetekre és a vonatkozó ellátási igény elbírálására, amelyek nem tartoznak a biztosító fedezeti körébe. Ebben az esetben a bizto- sított felelőssége, hogy igénybe vegye a TB szabályai szerinti egészségügyi ellátást. Nem terjed ki az ellátásszervező felelőssé- ge a szolgáltatók által végzett konkrét szakmai munkára, illetve a szolgáltatók által a teljesítés során esetlegesen a biztosítottnak okozott károkra.
2.1.8. Amennyiben szakorvos a jelen feltételek 2.1.1. pontjában felso-
rolt képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat rendeli el, telefonos egyeztetést követően az ellátásszervező az igénynek megfelelő vizsgálatot megszervezi a biztosított részére 5 napon belül.
2.1.9. A vizsgálat igénybevételét követően az egészségügyi szolgáltató- nak a biztosító fizeti ki az ellátás költségét, kivéve a 2.1.5. pont esetén.
2.2. Telefonos Orvosi Assistance
2.2.1. A biztosító a jelen feltételek alapján ügyfelei számára egészség- ügyi szolgáltató partnere (továbbiakban: szolgáltató) által 24 órás információs szolgáltatást nyújt.
2.2.2. A szolgáltatás célja, hogy egészségügyi szakemberek telefonon laikusoknak szóló, egészségmegőrzéssel kapcsolatos információ- kat szolgáltassanak az ügyfeleknek.
Az egészségügyi információs központban egészségügyi szakem- berek válaszolják meg a beérkező hívásokat, és tájékoztatást adnak a következő kérdések esetén:
a) egészségmegőrzéssel, életmóddal kapcsolatos kérdések,
b) tájékoztatás gyógyszerek összetételét, alkalmazhatóságát, mellékhatásait, helyettesíthetőségét, árát illetően,
c) tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről,
d) tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról,
e) tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhetőségéről.
2.2.3. A 24 órás szolgáltatást az ügyfél a kockázatviselés teljes tartama alatt, az év minden napján, a nap 24 órájában telefonon veheti igénybe.
2.2.4. A biztosító a szolgáltatónak jogosult az ügyfél nevét és egyéni azonosító számát továbbítani.
2.2.5. Xxxxxx diagnózis felállítása és helyes kezelés megválasztása telefonbeszélgetés alapján nem lehetséges, így a telefonon törté- nő orvosi konzultáció nem helyettesíti a személyes orvos beteg találkozást és a betegvizsgálatot.
2.2.6. A telefonon adott információ hibás értelmezéséért, illetve helyte- len felhasználásáért sem a biztosító, sem a szolgáltató nem vállal felelősséget.
2.2.7. Szolgáltató receptfelírást, kórházba, járóbeteg-szakellátásra tör- ténő beutalást, személyes betegvizsgálatot nem végez.
2.2.8. Szolgáltató a telefonbeszélgetések során tudomására jutott sze- mélyes adatokat, információkat bizalmasan kezeli, azokat kizáró- lag a telefonáló kérdéseinek megválaszolása céljából használja fel, és harmadik fél részére nem adja tovább.
2.3. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya Magyarország.
J. Kerékpáros csomag kiegészítő biztosítás
1. Biztosított személyek
Biztosított az a természetes személy, akinek az életkora 1-80 év között van, és aki az alapbiztosítási szerződésben biztosítottként név szerint megjelölésre került.
A jelen feltétel vonatkozásában társbiztosított (életkora 1-80 év között van) a biztosítottal azonos állandó lakcímen élő, a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élettársa, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövet- keztekor állandó lakcímbejelentés alapján a biztosítottal a koc- kázatviselési helyen, életvitelszerűen együtt él. A jelen feltétel- nek a biztosítottra vonatkozó rendelkezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.
2. Biztosított vagyontárgyak
– xxxxxxxx,
– elektromos meghajtású kerékpár,
– kerekesszék.
2.1. Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak a kölcsön- vett vagy kölcsönadott, illetve bérelt kerékpár vagy kerekesszék.
3. Biztosítási események
3.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a bizto- sított vagyontárgyban, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt a kár, de legfeljebb a szerződésben megjelölt limit erejéig, a biztosított egyidejűleg bekövetkezett, személyi sérülés- sel járó közlekedési balesete esetén az alábbi feltételek szerint:
3.2. Baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következ- tében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funk- cionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.
3.3. Közlekedési baleset: olyan baleset, amely a közúti járművezetés- re vonatkozó szabályok megsértésével összefüggésben közúton vagy közúton kívül következett be. Jelen feltétel szempontjából nem számít közlekedési balesetnek a biztosítottat kerékpáros- ként ért olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos nem hatott közre.
4. Biztosítási szolgáltatás
4.1. Helyreállítási költségek megtérítése
a) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások – magyaror- szági szakszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett – helyreállításának számlával igazolt költségét a szolgáltatási limit erejéig. Amennyiben a helyreállítás nem szakszervizben történik, a biztosító a javítás – magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő – számlával igazolt költsé- gét téríti meg.
b) A felek bizonylatok hiányában a becsült kárértékre vonatkozó- an megállapodást köthetnek. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreállítási költségek áfa tartalmára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigé- nyelni.
4.2. A biztosított vagyontárgy pótlási értékének megtérítése
a) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy pótlási értékét a szolgáltatási limit erejéig, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsé- rül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelem- bevételével gazdaságtalan (totálkár).
b) A biztosított vagyontárgy pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú kerékpárt, kerekesszéket a káresemény időpontjában meg lehet vásárolni. A biztosító totálkár esetén a jármű maradvány (roncs) értékével csökken- tett pótlási értékét téríti meg.
c) A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles.
5. Szolgáltatási limit:
50 000 Ft/kár, 100 000 Ft/biztosítási időszak
6. Kizárások
Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek:
– a versenyeken vagy arra való felkészülésen keletkeztek,
– a biztosított kereső foglalkozása vagy tevékenysége során vagy azzal összefüggésben keletkeztek,
– kötelező gépjármű-biztosítással fedezhetők,
– a jármű értékcsökkenéséből származnak,
– nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, anyagfáradás),
– a leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkeztek,
– javítható alkatrész újra cserélésének többletköltségeként jelentkeznek,
– a szakszerűtlen átalakításokkal okozati összefüggésben kelet- keztek,
– a biztosított vagyontárgy szállítása, vagy rakodása során kelet- keztek,
– radioaktív sugárzás hatására keletkeztek,
– környezetszennyezés során keletkeztek,
– háború, invázió, háborús cselekmények, polgárháború, felke- lés, forradalom, lázadás, polgári mozgalom, hadi vagy bitorolt hatalom, sztrájk, bármilyen terrorista cselekmény következté- ben keletkeztek,
– a biztosított vagyontárgyra, vagy hozzá szerelt speciális fel- építményekben, kiegészítő berendezésekben, vagy ezekkel összefüggésben keletkeztek,
– a biztosított vagyontárgy vagy annak alkatrészei ellopása miatt keletkeztek.
7. Mentesülés
7.1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
– a biztosított,
– vele közös háztartásban élő hozzátartozója, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
7.2. Súlyosan gondatlannak minősülhet többek között az a magatar- tás, ha:
– a biztosított a biztosított vagyontárgyat kábítószer vagy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezette,
– a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta,
– a biztosított vagyontárgy a kár időpontjában súlyosan elha- nyagolt műszaki állapotban volt, és ez közrehatott a kár bekövetkeztében.
8. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetke- zett biztosítási eseményekre terjed ki.
K. Felújítás kiegészítő biztosítás
A biztosító külön díj ellenében vállalja, hogy az alapbiztosítás különös biztosítási feltételek 3.A.5. pontjától eltérően megtéríti a felújítás alatt álló ingatlanokban biztosítási esemény miatt bekövetkező károkat az alábbiakban részletezettek szerint.
1. Felújítás esetén a biztosító az épületen végzett alábbi munkála- tokat tekinti felújításnak:
– homlokzatának utólagos hőszigetelése
– nyílászáróinak cseréje
– burkolatainak cseréjére
– tetőszerkezetének- és tetőtérének felújítására, beleértve a meglévő tetőtér átépítését, beépítését is, amennyiben emelet ráépítése nélkül valósul meg
– tartószerkezetét nem érintő szerkezeti átalakítások
– az épületberendezési tárgyainak cseréje
– elektromos-, víz-, gáz ellátását szolgáló vezetékeinek cseréje, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel együtt
– gépészeti és elektromos berendezéseinek cseréje
– fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, nap- kollektor és ezek rendszerelemeinek beépítése
– áramellátását biztosító napelem és rendszerelemeinek beépí- tése
2. Felújítás alatt álló épületrészekre a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, feltéve, hogy
– a kockázatviselés helyén a kivitelezői, felújítási munkát tény- legesen megkezdték, ill. azt megelőzően,
– amikor az építési anyagokat, felújításhoz szükséges biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyére szállították, feltéve, hogy a szerződő, illetve a biztosított ezen időpontban jogerős
építési engedéllyel rendelkezett, amennyiben az adott munká- latok elvégzéséhez építési engedély megszerzése kötelező.
3. A kockázatviselési helyreszállított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a szállító járműről való lerakodás után veszi kezdetét, az elszállításra kerülő tárgyak esetében pedig a jármű- re történő rakodással megszűnik.
4. Felújítás alatt álló épületek esetén a biztosító kockázatviselése megszűnik legkésőbb a kockázatviselés kezdetétől számított 6. naptári hónap leteltét követően.
5. A fedezet megszűnése után bekövetkező felújítás káreseményből eredő károk nem kerülnek térítésre még akkor sem, ha a kárt előidéző ok a fedezet lejáratát megelőző időszakra vezethető vissza.
6. A biztosítási fedezet az épületek felújítás alatt álló részeire az alapbiztosítás Különös Biztosítási Feltételeiben meghatározott biztosítási események közül kizárólag az alábbiakra terjed ki:
a) tűz,
b) robbanás,
c) villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
d) idegen jármű ütközése,
e) vihar, felhőszakadás,
f) földrengés,
g) jégverés,
h) hónyomás,
i) vízkár (beázás; kívülről érkező víz, vezetékes vízkár+elfolyt víz)
j) üvegtörés,
k) rongálás, vandalizmus
l) betöréses lopás, rablás, besurranás (amennyiben ingóságbiz- tosítás is megkötésre kerül)
m) felelősségbiztosítás
L. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása
1. Biztosítási események
1.1. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a biztosított épület bejárati ajtajához tartozó kulcsoknak a biztosítottaktól történő ellopása, elvesztése, továbbá a zárba történő kulcstörés miatti zárcsere, valamint kulcsok pótlásának számlával igazolt költsé- geit.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosító a fenti biztosítási esemény bekövetkeztekor évente egy alkalommal számla ellenében maximum 50 000 Ft erejéig téríti meg a zárcsere vagy kulcsok pótlásának költségeit.
6. A biztosító szolgáltatása
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre
6.A.1. Épület vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyak kárai kapcsán a biztosító szolgáltatására a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonos- társa jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak a szolgáltatásra.
6.A.2. Felelősségbiztosítási károk esetén a biztosító a szolgáltatást a károsult részére teljesíti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlí- tette ki.
6.A.3 Egyéb esetekben a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
6.B.1. A biztosító új értéken történő térítést alkalmaz az avultatás kizá- rásával. Az új érték elven az alábbiakat értjük:
6.B.2. Épület vagyoncsoport:
Az az összeg, amelyből a kockázatviselés helyén a kár időpontjá- ban érvényes árak szerint az épület helyreállítható. A szolgáltatás felső határa az épület káresemény időpontjában számított újon- nan történő helyreállításának értéke. Ez részkároknál a javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a biztosítási összeget.
Újjáépítés esetén a biztosító a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény újjáépítési költségeit téríti meg a biztosítási összeg keretein belül.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, melyek a biztosított épület eredeti építési technológiájának, anyaghasználatának, az építési előírások, szabványok megváltozása, technológiaváltás, az anyaghasználat változásai, valamint jogszabályi változások miatt állnak be.
6.B.3. Ingóság vagyoncsoport:
A biztosító legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig megtéríti az ingóságokban a káridőponti hazai javítással történő helyreállítás
költségeit vagy új állapotban történő beszerzési értékét. Ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.
Az új állapotban történő beszerzési érték meghatározásának szabályai:
a) ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kap- ható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja,
b) ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevé- telével tekintendő az új érték alapjának.
6.C. Költségtérítések
6.C.1. Kárenyhítési költségek
Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosí- tási eseménnyel okozati összefüggésben felmerült, szükséges és igazolt kárenyhítési költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem veze- tett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.
6.C.2. Bontási és szállítási költségek
Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosí- tási esemény vonatkozásában felmerült bontási, rom- és törme- lékeltakarítási, egyszeri takarítási költségeket, valamint a törme- léknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési és szállítási költségét.
6.C.3. Egyéb költségek
Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosí- tottat terhelik:
– oltási, mentési,
– tervezési és hatósági engedélyezési,
– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.
A biztosítási összegen felüli 5%-os limitösszegen belül kárenyhí- tési költséget a biztosító csak abban az esetben térít, amennyi- ben a tényleges kár és a kárenyhítési költség együttes összege a biztosítási összeget, mint a biztosító szolgáltatásának felső határát meghaladja.
6.C.4. Ideiglenes lakás bérleti díja
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító 400 000 Ft összeghatárig megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit. Amennyiben a szerződés ingóságbiztosítást is tartalmaz, megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.
6.D. A szolgáltatás különös szabályai
6.D.1. Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható.
6.D.2. Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a károsodott vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti for- galmi értéket meghaladják.
6.D.3. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor térülnek, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.
6.D.4. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor biztosított, ha a károsodás mértéke meghaladja az 50%-ot.
6.D.5. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreál- lítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása vagy újraépítése során felme- rült.
6.D.6. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:
– a hasznosítható maradványok értéke,
– a kárnak az a része, amely más forrásból megtérül.
6.D.7. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.
6.D.8. Felelősségbiztosítási károkra vonatkozó különös szabályok
a) A biztosító a kárt biztosítási eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg. Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meghaladja a szerződésben foglalt szolgáltatási limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.
b) A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog sza- bályai szerint téríti meg. Jelen feltételeknek a károkozó maga- tartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelke- zési megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértésre, a sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre.
c) A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító az eljárási költségeket nem előlegezi meg.
d) Kaxxxxx, a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége
– A biztosító a kamatokat a biztosítási összeg keretein belül téríti meg.
– A biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft szublimit erejéig megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekinteté- ben, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg eze- ket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. A szerződésben meghatározott önrészt a biztosított e költségek tekintetében is maga viseli.
e) A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímenkénti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.
f) A közös tulajdoni minőségben okozott felelősségi károkat a biz- tosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.
g) A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valamennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket ren- delkezésre bocsátani, továbbá a biztosító képviselőjének a szükséges meghatalmazásokat megadni.
h) A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, a károsult azonban kárigényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlítette ki.
i) Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás több- letköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
j) A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
k) Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésé- nek a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
l) A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
III. FÜGGELÉK – BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK
A. Értéktárgyak körébe tartozó ingóságok esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:
Védelmi szint | Elektronikai jelzőrendszerrel | Elektronikai jelzőrendszer nélkül |
Megerősített mechanika | 1 000 000 Ft | 500 000 Ft |
Részleges mechanika | 750 000 Ft | 350 000 Ft |
Minimális (alap) mechanika | 500 000 Ft | 200 000 Ft |
Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.
B. A különös biztosítási feltételek 3.B.2. (háztartási ingóságok) és 3.B.3. (100 000 Ft-t elérő, vagy azt meghaladó egyedi értékű ingóságok) pontja szerinti vagyoncsoportok körébe tartozó ingóságok esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:
Védelmi szint | Elektronikai jelzőrendszerrel | Elektronikai jelzőrendszer nélkül |
Megerősített mechanika | 12 000 000 Ft | 8 000 000 Ft |
Részleges mechanika | 6 000 000 Ft | 3 000 000 Ft |
Minimális (alap) mechanika | 500 000Ft | 200 000 Ft |
Minimális (alap) mechanikai védelem | Részleges mechanikai védelem | Megerősített mechanikai védelem | |
Falazat, födém, padozat | |||
Anyaga, vastagsága | Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház | minimum 15 cm-es hagyományos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű | Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton |
Ajtók | |||
Ajtótok anyaga | Tetszőleges | Tetszőleges | Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min III.kat.) |
Ajtótok rögzítése | Tetszőleges | tokszerkezet legalább 4 helyen befeszítést megakadályozó módon a falazathoz erősítettek | 30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának megfelelően rögzített |
Ajtólap anyaga | Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el) | Tömör | Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa |
Ajtólap vastagsága | Tetszőleges | minimum 40 mm vastag | Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm |
Ajtólap rögzítése | Tetszőleges forgópánt | 3 db forgópánt | 3 db forgópánt |
Zár | Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók) | biztonsági zár | Biztonsági zár |
Zárási pontok száma | Minimum 1 db | minimum 1 db. Biztonsági zár, előírásoknak megfelelően felszerelve | Minimum 4 db |
Zárási pontok távolsága | Minimum 300 mm | ||
Zárnyelvek reteszelési mélysége | 10 mm | 15 mm | 18 mm |
Záráspontosság | Tetszőleges | 3 mm-en belül | 3 mm-en belül |
Zárbetét törés elleni védelme | Ajánlott, de nem feltétel | Szükséges | Szükséges |
Fúrásvédett zárbetét | Szükséges | ||
Zárfogadó ellenlemez | Tetszőleges | megerősített kivitelű | Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve |
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem | Szükséges | szükséges | Szükséges |
Kiemelés elleni védelem | Szükséges | szükséges | Szükséges |
Ablakok | |||
3 m alsó élmagasság alatti abla- kok védelme | Nem szükséges | nem szükséges | MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, anyaga 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm-enként minimum 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve |
Elektronikai jelzőrendszer követelményei:
Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csap- daszerű térvédelem legyen kialakítva.
A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:
– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
– a rendszer szabotázs ellen védett legyen,
– a központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvona- lon is,
– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágy- acélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
– az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
– élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,
– az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,
– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),
– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,
– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
– a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni,
– négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre,
– hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,
– a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelke- ző hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,
– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,
– a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, mini- mum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenérté- kű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hang- ereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzés- sel jelezzen,
– az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Hatályos: 2020. március 16-től 29 Xx.xx.: U10710
Adatkezelési tájékoztató
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban „Biztosító”), mint adatkezelő az érintetteket az adatkezelés megkezdése előtt a jelen adat- kezelési tájékoztató útján tájékoztatja a személyes adatok kezelésével kapcso- latban az adatkezelési célokról, jogalapokról, az adatkezelések időtartamáról és a kezelt adatok köréről, az adatkezelésekkel kapcsolatos érintetti jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről.
A Biztosító magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen adatkezelési tájékoz- tató tartalmát, és kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységével kapcso- latban minden adatkezelés megfelel a jelen tájékoztatóban és a hatályos jogszabályokban meghatározott elvárásoknak, így különösen az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „Adatvédelmi rendelet” vagy „GDPR”), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Infotv.”) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Bit.”) rendelkezéseinek.
A Biztosító fenntartja magának a jogot a jelen tájékoztató módosítására, amelyről honlapján (xxx.xxxxx.xx) keresztül kellő időben értesíti az érintet- teket. Tájékoztatjuk, hogy Ön a honlapot személyes adat megadása nélkül látogathatja, megismerkedhet a Biztosító termékeivel, szolgáltatásaival.
Az adatkezelő: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Társaság székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1. Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 10491984-4-44.
Nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1076
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. adatvédelmi tisztviselőjének elérhetősége: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Email cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Postacím: 1380 Budapest, Pf. 1076
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A személyes adatok tárolása és feldolgozása a Biztosító székhelyén, telephe- lyein, az adatfeldolgozást végző szolgáltatók, viszontbiztosítók telephelyein, valamint a Biztosítóval esetlegesen közös adatkezelést folytató partnerek telephelyein történhet az Európai Gazdasági Térség területén belül.
A Biztosító személyes adatkezelési tevékenységeit oly módon alakítja ki, hogy mindenkor teljesüljenek az Adatvédelmi Rendelet 5. cikkében foglalt adatke- zelési alapelvek, azaz biztosítja a személyes adatok kezelésének jogszerűsé- gét, tisztességességét, átláthatóságát, az adatok kezelésének célhoz kötöttsé- gét, az adattakarékosságot (adatminimalizálás), azok pontosságát, tárolásuk időtartamának korlátozottságát, valamint bizalmasságukat. Ezen alapelvek megvalósulásáért a Biztosító felel, és ezekért elszámoltatható.
A Biztosító, a biztosításközvetítő jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöt- tével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
Fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadá- sa miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére előny nem nyújtható.
A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Társaságunk az Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek alapján is kezel személyes adatokat. Ezen jogalap alkalmazásához Társaságunk elvégezte az ún. érdekmérlegelési tesztet. Az érdekmérlegelési teszt egy három lépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell a Biztosító jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező érintetti érdekeket, alapvető jogokat és szabadságokat, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat.
A jelen tájékoztatóban az egyes, jogos érdeken alapuló adatkezelések eseté- ben elvégzett érdekmérlegelési teszteket Társaságunk honlapján, az Adatvédelem oldalon ismerheti meg az érintett, melyekből megállapítható annak eredménye, és kitűnik, hogy a személyes adatok kezelése miért korlá- tozza arányosan az érintettek alapvető jogait és szabadságait.
Az érintetti jogok gyakorlásáról teljes körű tájékoztatást a III. Érintett jogai, jogorvoslati lehetőségek c. fejezetben talál, az egyes adatkezeléseknél az arra jellemző érintetti jogokat kiemeljük.
Általános fogalmak
1. „Személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes
személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szoci- ális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
2. „Személyes adatok különleges kategóriái”: A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszerve- zeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányult- ságára vonatkozó személyes adatok, melyek kezelése tilos. Különleges adat- kategóriának minősül továbbá a büntetőjogi felelősség megállapítására, bűn- cselekményekre vonatkozó személyes adat, valamint fokozott védelem alatt állnak a gyermekek személyes adatai.
3. „Adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes meg- semmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
4. „Adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehango- lás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.
5. „Az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövő- beli kezelésük korlátozása céljából.
6. „Profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személy- hez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahe- lyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózko- dási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejel- zésére használják.
7. „Álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem álla- pítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és tech- nikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni.
8. „Nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centrali- zált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
9. „Adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy- nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adat- kezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, a Biztosítót vagy a Biztosító kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
10. „Adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a Biztosító nevében személyes adatokat kezel.
11. „Címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynök- ség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban fér- hetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatke- zelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.
12. „Harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, a Biztosítóval, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik a Biztosító vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.
13. „Az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
14. „Genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered.
15. „Biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselke- dési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat.
16. „Egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egész- ségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.
17. „Vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi
személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevé- kenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is.
18. „Vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vál- lalkozások.
19. „Felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv.
20. „Biztosítási titok”: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatko- zik. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a viszontbiztosító a Biztosított által bármilyen formában megadott személyes adatot – értve ezalatt az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatot is – biztosítási titokként kezeli és dol- gozza fel. Ezen adatok mind a fennálló, mind a már megszűnt biztosítási szerződések esetén biztosítási titoknak minősülnek.
21. „Közvetlen üzletszerzés” (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkere- sés módszerével végzett, tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgálta- tásoknak az összessége, amelyeknek célja termékek vagy szolgáltatások érté- kesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám továbbítása a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek (a továb- biakban együtt: ügyfelek) részére.
22. „Eütv.” Az egészségügyről szóló 1997. évi XLVII. törvény.
23. „Számviteli törvény” A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
24. „Pmt.” A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény.
25. „Eker tv.” Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az infor- mációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Eker tv.).
26. „Grt.” A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes kor- látairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény.
27. „Távért tv.” A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgálta- tási szerződésekről szóló 2005. Évi XXV. törvény.
28. „Szvmt.” A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevé- kenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény.
29. „Ptk.” A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
30. „Kit”.: 2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehaj- tásáról.
II. EGYES ADATKEZELÉSEK
1. Biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatkezelések Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása
Adatkezelés célja: A Biztosítási szerződés megkötése, meglévő biztosítási szerződések módosítása és állományban tartása, valamint a biztosítási szerző- désekhez kapcsolódó díjak, követelések megállapítása.
Adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés teljesítése.
Kezelt adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, állandó lakcím, ideiglenes lakcím, a biztosító kockázat elbírálásához szükséges egyéb adatok, születési dátum, születési hely, szerződésszám, szerződésre vonatkozó adatok, díjfizetéssel kapcsolatos és díjjal rendezettség- re vonatkozó adatok, díjhátralék, a biztosítás tárgyára (gépjármű, ingatlan, egyéb vagyontárgy) vonatkozó azonosító adatok, műszaki tulajdonságok és adottságok.
Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító, biztosításközvetítő az Ügyfélre vonatkozó biztosítási titoknak minősülő adatokat a biztosítási, illetve megbí- zási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával, valamint a biztosítási szolgáltatással összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a Biztosító a Számviteli törvény 169. § alapján 8 évig őrzi meg. Emellett a Biztosító a jelen tájékoztató II. 3. pontjában leírtak szerinti adatmegőrzési kötelezettséget is teljesít.
A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzé- sére a Ptk. elévülési szabályai az irányadók.
A Biztosító, a biztosításközvetítő köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatai- nak másolatát (adathordozhatóság).
Biztosítási szerződésekkel kapcsolatos egészségügyi adatok kezelése
A Biztosító a biztosítási szerződések megkötésével, állományban tartásával, valamint biztosítási és káreseményekkel kapcsolatban az Adatvédelmi Rendelet 9. cikke szerinti, különleges kategóriába eső személyes adatokat (egészségügyi adatok) is kezel. Ezen adatokat a Biztosító az Eütv. 4. § (3.) bekezdésének rendelkezése szerint, az érintett kifejezett hozzájárulásával kezeli.
Ilyen típusú adatok kezelése elsősorban az egyes – életbiztosítási típusú – biztosítási szerződések megkötését megelőző egészségügyi kockázat-elbírálási célból (lásd: II. 2. A szerződéskötést megelőző adatkezelések, Egészségügyi kockázatelemzés és elbírálás c. fejezet), vagy biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény (baleset, egészségkárosodás, haláleset, egészségbiztosí- tási szolgáltatás igénybevétele) bekövetkezésekor (lásd: II. 5. kárügyintézés- sel, biztosítási eseményekkel és kárbejelentési űrlapokkal kapcsolatos adatke- zelés c. fejezet) a szolgáltatási igény/kárigény elbírálásához szükséges.
A Biztosító az egészségügyi adatok kezelése során is kiemelten ügyel arra, hogy kizárólag olyan adatok közlését kérje az érintettől, melyek elengedhetet- lenül szükségesek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az érintett által közölt egészségügyi adatokat a Biztosító kiemelten bizalmasan kezeli.
Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájáru- lásának megtagadása, vagy visszavonása esetén a Biztosítónak nem áll mód- jában olyan biztosítási terméket értékesítenie vagy biztosítási szerződést fenntartania az Ön számára, melynek megkötését megelőzően, vagy fenntar- tása és esetleges kárrendezése során egészségügyi adat kezelése szükséges arra tekintettel, hogy a biztosítás megkötése vagy fenntartása ellehetetlenül.
Viszontbiztosítók részére történő adatátadás
A viszontbiztosító a Bit. alapján jogosult az Ön biztosítási titkát megismerni és azt kezelni. A Biztosító ezért bizonyos biztosítási terméktípusok esetén átadja a viszontbiztosító számára az Ön biztosítási titkait képező személyes adatait.
Mi az a viszontbiztosítás? A viszontbiztosítás a biztosító által vállalt kockáza- tok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosító- val kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer. Viszontbiztosítónak átadott személyes adatok: név, születési idő, szerződés- szám, biztosítási szerződés díja, biztosítási összeg, biztosítási szerződéssel összefüggő káresemények, illetve ezen káreseményeket alátámasztó doku- mentumok.
Az adatátadásban érintett viszontbiztosítók listája a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Xxxxx joga és lehetősége van bővebb tájékoztatást kérni arra vonatkozóan, hogy az Ön biztosítási szerződésével kapcsolatban pontosan mely személyes adatai kerülnek továbbításra melyik viszontbiztosító társaság számára.
Biztosításközvetítők szerepe a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos adatke- zelésben
A biztosításközvetítő a Bit. alapján jogosult az Ön biztosítási titkát megismer- ni és azt kezelni. A Biztosító ezen felhatalmazás birtokában annak a biztosí- tásközvetítőnek, akin keresztül Ön a biztosítási szerződését kötötte (vagy amely biztosításközvetítőre az Ön szerződése annak megkötését követően átruházásra került), személyes adatokat is átad abból a célból, hogy a bizto- sításközvetítő az állomány-ápolással kapcsolatos feladatait elláthassa, vala- mint a Biztosító és a biztosításközvetítő közötti pénzügyi (jutalék) elszámolás- sal kapcsolatos feladatait teljesíthesse.
A Biztosító megbízásából eljáró függő ügynökök a Biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek, amelyek mindenkor aktuális nyilvántartását a Magyar Nemzeti Bank által vezetett biztosításközvetítői regiszter tartalmazza.
A Biztosító termékét közvetítő többes ügynökök és alkuszok önálló adatkeze- lők.
Biztosításközvetítőnek átadott személyes adatkategóriák köre: név, azonosító adatok, születési idő, szerződésszám, biztosítási szerződés díja, díjfizetésre vonatkozó adatok, díjhátralék.
Az adatok Biztosításközvetítők általi megőrzése: A biztosításközvetítők a Biztosítóval megegyezően, tehát a biztosítási szerződés fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelik a személyes adatait és biztosítási titka- it, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, vagy a biztosításközvetítő és a Biztosító között fennálló jogviszony megszűné- séig.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Fő szabály szerint a Biztosító annak a biztosításközvetítőnek küldi el az Ön személyes adatait, akin keresz- tül biztosítását is kötötte. Ezen adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzá- férési és helyesbítési jogával.
Pénzügyi kockázatelemzés és elbírálás
A Biztosító a biztosítási szerződés megkötését megelőzően ellenőrzi ügyfelei- nek esetleges korábbi díjhátralékait, valamint nagyobb összegű biztosítások esetén az ügyfél arra való képességét, hogy díjait a jövőben is fizetni tudja, valamint azonosítsa a tartam alatti azon nagyobb összegű befizetéseket és szolgáltatási igényeket, melyek csalásra utaló jeleket hordoznak.
Adatkezelés célja: Az ügyfél díjfizetési képességének megítélése, szolgáltatá- si igény elbírálása és csalásfelderítés.
Adatkezelés jogalapja: a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alapján megállapítható, hogy az érintettek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korláto- zást, az adatkezelés szükséges és arányos.
Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy azonosító adatai, korábbi szerződések díjfizetési adatai, állandó jövedelemre vonatkozó adatok
Adatok megőrzésének időtartama: A pénzügyi kockázatelemzéshez felhasznált adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kap-
csolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása).
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával, valamint jogosult a leírt adatke- zelés ellen tiltakozni (tiltakozáshoz való jog).
2. A szerződéskötést megelőző adatkezelések
Megfelelési és alkalmassági teszt biztosítási célú befektetési termékeknél
A Bit. 166/E § (1) bekezdése alapján a Biztosító köteles beszerezni a szüksé- ges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson. Ezen jogszabályi kötelezettségnek a Biztosító a megfelelési és alkalmassági teszt keretében tesz eleget, melyben a leendő ügyfelek befektetési ismeretei, befektetési céljai, és az aktuális pénzügyi helyzete kerül felmérésre, így személyes adatok jutnak biztosító és a megbízott biztosításközvetítő tudomására.
A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése a Bit. rendelkezései alapján kizárólag tanácsadással történhet, melyhez szükséges a teszt eredmé- nyének felhasználása.
Adatkezelés jogalapja: Bit. 166/E § (1) bekezdése szerinti jogi kötelezettség
teljesítése.
Kezelt adatkategóriák köre: ügyfél neve, anyja neve, születési hely, születési idő, pénzügyi ismeretekre, kockázatvállalási hajlandóságra és korábbi befek- tetésekre vonatkozó adatok.
Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító a teszt kitöltését követően 60 napig jogosult az abban megadott információkat a kitöltés céljául szolgáló életbiztosítási ajánlat elkészítéséhez felhasználni.
Amennyiben a teszt eredménye alapján 60 napon belül nem tesz a leendő ügyfél biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot, vagy ha a leendő ügyfélnek a teszt alapján biztosítási alapú befektetés nem ajánlható, a Biztosító a papír- alapú tesztet megsemmisíti.
Amennyiben a teszt eredménye alapján a leendő ügyfél biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási szerződés létrejön, akkor a megfele- lési és alkalmassági teszt megőrzésre kerül annak részeként.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával.
Igényfelmérő
A Bit. 153. § (1) bekezdése szerint az életbiztosítási szerződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati élet- biztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosí- tási összege nem haladja meg az egymillió forintot – a Biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit. A nem életbiztosítási ter- mékek esetén a Biztosító a Bit. 158/B (1) bekezdése alapján köteles előzete- sen felmérni az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit. A Biztosító az igényfelmérőben megadott adatokat biztosítási titokként kezeli.
Az adatkezelés célja: az ügyfelek igényeinek pontosítása, a számára megfele- lő biztosítási termék ajánlása.
Xxxxxxxxxxx jogalapja: a Bit. 153. § (1) bekezdése, valamint a Bit 158/B (1) bekezdése szerinti jogi kötelezettség teljesítése.
Kezelt adatkategóriák köre: ügyfél neve, anyja neve, születési hely, születési idő, biztosítás kötésének okai és célja, megtakarítási és pénzügyi célok, koc- kázatvállalási hajlandóságra vonatkozó adatok, díjfizetés mértékére és módjá- ra vonatkozó adatok a biztosítás tárgyára vonatkozó egyéb adatok (pl. ingatlan adatai).
Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító az igényfelmérő kitöltését köve- tően 60 napig jogosult az igényfelmérés során megadott információkat a kitöltés céljául szolgáló életbiztosítási ajánlat elkészítéséhez felhasználni.
Amennyiben az igényfelmérés alapján 60 napon belül nem tesz az ügyfél biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot, a Biztosító a papíralapú igényfel- mérőt megsemmisíti, az elektronikusan rögzített igényfelmérőt törli az rend- szeréből.
Amennyiben az igényfelmérő eredménye alapján a leendő ügyfél biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő megőrzésre kerül annak részeként.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával.
Stratégiai pénzügyi kérdőív
A Biztosító és a megbízott közvetítői jogosultak az érintett személyére szóló életbiztosítási és egyéb, a Biztosító által közvetített termékekkel kapcsolatos ajánlatok kidolgozása és az érintett részére történő felajánlása céljából straté- giai pénzügyi kérdőív keretében felmérni a leendő ügyfelei pénzügyi helyzetét annak érdekében, hogy számukra a legmegfelelőbb biztosítási terméket tud- ják ajánlani.
Az adatkezelés célja: az ügyfél igényeinek leginkább megfelelő biztosítási termék kiválasztásának elősegítse.
Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása. A hozzájárulás megtaga- dása esetén is köthető biztosítási szerződés, ilyenkor a Biztosítóval kapcsolat- ban álló biztosításközvetítők a kérdőív kitöltése nélkül ajánlanak az Ön igénye- inek megfelelő biztosítási terméket.
Kezelt adatkategóriák köre: ügyfél neve, állandó lakcím és levelezési cím,
születési idő, telefonszám, e-mail cím, családi állapot, végzettségre vonatkozó adatok, pénzügyi helyzetre és megtakarításokra vonatkozó adatok és egyéni célok, biztosítandó vagyonelemre vonatkozó adatok és műszaki paraméterek. Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító és a biztosításközvetítő a kérdő- ívet az adatkezelés céljának elérése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig vagy a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezelheti. Az érin- tett bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja hozzájárulását a xx@xxxxx.xx e-mail címre küldött üzenetével vagy a Biztosító postacímére küldött levelével. Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatai- nak másolatát (adathordozhatóság).
Joga van továbbá a kérdőív kitöltéséhez szükséges hozzájárulását bármikor visszavonni, a kérdőív és a kérdőívben szereplő adatok törlését kezdeményez- ni (törlési jog), mely esetben a kérdőív megsemmisítésre kerül a Biztosító és a biztosításközvetítő által.
Egészségügyi kockázatelemzés és elbírálás
A Biztosító az életbiztosítási és egészségbiztosítási típusú biztosítási szerző- dések megkötését megelőzően kér információkat ügyfeleinek egészségi álla- potával kapcsolatban annak érdekében, hogy az ügyfél számára a felmért kockázattal arányos díjat állapíthasson meg, valamint a szolgáltatás igénybe- vételével kapcsolatos igényét elbírálja.
Az ilyen jellegű egészségügyi vizsgálatok mélysége az érintetti válaszokon ala- puló egészségügyi kérdőív kitöltésétől az szakorvosi vizsgálatokig terjedhetnek a biztosítási összeg és módozatok függvényében. Ezen egészségügyi adatok kezelése során a Biztosító kiemelten ügyel arra, hogy kizárólag olyan egészség- ügyi adatok közlését kérje az érintettől, mely a kérdéses biztosítási termékkel kapcsolatos kockázat megállapításához és a szolgáltatási igény elbírálásához feltétlenül szükségesek. Az érintett által közölt, vagy orvosi vizsgálatok alapján előállt egészségügyi adatokat, valamint az ezeket alátámasztó diagnózisokat és orvosi feljegyzéseket a Biztosító kiemelten bizalmasan kezeli.
Adatkezelés célja: Az ügyfél egészségi állapotából fakadó kockázatainak fel- mérése és értékelése, a kockázatokkal arányos biztosítási díj megállapítása. Adatkezelés jogalapja: az érintett kifejezett hozzájárulása.
Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy azonosító adatai, TAJ-szám, egészségügyi kérdőívre adott válaszok, egészségügyi adatok, egészségügyi adatokat alátámasztó leletek, orvosi diagnózisok és feljegyzések
Adatok megőrzésének időtartama: A létrejött szerződések esetén az egészség- ügyi adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: II. 1. feje- zet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása).
A létre nem jött szerződéshez kapcsolódó egészségügyi adatokat az Adatvédelmi Rendelet 9. cikk (2) f) szerinti jogérvényesítés céljából annyi ideig kezeli, míg az adattal kapcsolatban jogi igény érvényesíthető.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Xxxxx joga van az egészségügyi adatokhoz hozzáférni (hozzáférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott egészségügyi adatokat (helyesbítéshez való jog), másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott egészségügyi adatokról (adathordozhatósághoz való jog).
Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájáru- lásának megtagadása vagy visszavonása esetén a Biztosítónak nem áll módjá- ban olyan biztosítási terméket értékesítenie vagy biztosítási szerződést fenntar- tania az Ön számára, melynek megkötését megelőzően, vagy fenntartása és esetleges kárrendezése során egészségügyi adat kezelése szükséges tekintettel arra, hogy a biztosítás megkötése vagy a szerződés fenntartása ellehetetlenül.
3. Pénzmosási törvény szerinti ügyfél-azonosítás
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. §-ban foglalt Ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében a Biztosító köteles az életbiztosítási tevékenységekkel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szer- ződő fél, kedvezményezett vagy biztosító szolgáltatására jogosult), vagy annak meghatalmazottját, képviselőjét, tényleges tulajdonosát, és elvégezni, vala- mint rögzíteni az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását A Biztosító a Pmt-ben foglalt kötelezettségnek való megfelelés érdekében továbbá az azo- nosítás tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó okiratokról másolatot készít, rögzíti a tényleges tulajdonos és az ügyfél kiemelt közszereplői minő- ségét, az ügyfél kockázati besorolási szintjét, szükség esetén tárolja a pénz- eszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó adatokat.
Adatkezelés célja: Pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása.
Adatkezelés jogalapja: A Pmt. 7. § szerinti jogi kötelezettség teljesítése. Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy neve, születési neve, állam- polgárság, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakcím vagy tar- tózkodási cím, azonosító okmány típusa, és száma, érvényessége, azonosító okmány másolata, kiemelt közszereplői minőségre vonatkozó adatok, nyilatko- zat, szerződés típusa, tárgya, időtartama, ügyfélkockázati besorolás szintje, teljesítés körülményei, információ az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jel- legéről, pénzeszköz és a forrására vonatkozó nyilatkozatban foglalt egyéb adat, vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatban foglalt adatok.
Adatok megőrzésének időtartama: Az azonosítás során kezelt személyes ada-
tokat, valamint ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok másolatait a Biztosító a Pmt. 56. § (2) bekezdése alapján a biztosítási szerződés megszű- nésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi meg.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Pmt. alapján történő adatkezelés
során Xxxxx jogában áll az azonosítás során keletkezett adatokhoz hozzáférni (hozzáférési jog).
4. Általános ügyfél-azonosítás
Abban az esetben, amikor Ön bármilyen, szerződéssel kapcsolatos kérdésével, kérésével, vagy érintetti jogainak érvényesítése céljából a Biztosítóhoz fordul bármilyen csatornán (honlapon lévő űrlap kitöltésével, írásban, telefonon vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül), a Biztosító Önt azonosítja annak érde- kében, hogy kizárólag olyan biztosítási titkot közöljön, melyre az azonosított fél jogosult. Az azonosítás során fontosabb személyazonosító adatait kérjük el Öntől annak érdekében, hogy azt összehasonlítsuk saját adatbázisunkban meglévő (az Ön által korábban megadott) adatokkal.
Adatkezelés célja: Személyes adatok és biztosítási titok védelme, valamint annak biztosítása, hogy ezen adatok kizárólag az arra jogosultak számára legyenek hozzáférhetőek.
Adatkezelés jogalapja: a szerződés teljesítése.
Kezelt személyes adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve, születé- si idő, azonosító okmány száma, e-mail cím, elektronikus felületen keresztüli ügyintézés esetén az azonosításhoz szükség felhasználónév és jelszó.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatai- nak másolatát (adathordozhatóság).
5. Kárügyintézéssel, biztosítási eseményekkel és kárbejelentési űrlapokkal kapcsolatos adatkezelés
Ügyfeleink (szerződő fél, biztosított vagy kedvezményezett, károsult) szemé- lyesen, telefonon, biztosításközvetítőn keresztül, postai úton, e-mailben vagy a honlapon keresztül jelenthetik be kárigényüket, szolgáltatás iránti igényü- ket. Biztosítónk honlapján lehetőség van arra, hogy a kárbejelentési űrlapon a kötelező gépjárműbiztosítás, a CASCO és a vagyonbiztosítással kapcsolatban az ügyfeleink, illetve a károsultak, egyéb érdekeltek is bejelentsék a kárigé- nyüket. Amennyiben életbiztosításra vagy utasbiztosításra vonatkozó szolgál- tatási igényt jelentenek be ezen a felületen, akkor ott a személybiztosításra vagy az utasbiztosításra rendszeresített nyomtatványt tudja az érintett letölte- ni, kinyomtatni, papíron kitölteni, majd egyéb úton eljuttatni a Biztosítónak. Adatkezelés célja: A technikai adminisztráció megkönnyítése és a kárigények gyorsabb ügyintézése, kifizetése, továbbá az elírások kiküszöbölése, és az igénybejelentővel történő, a kárügyintézést megkönnyítő kapcsolatfelvétel postai úton vagy telefonon, ezen keresztül azon információk és adatok begyűj- tése, melyek által a Biztosító meg tudja ítélni a kárigény jogosságát, valamint a kárkifizetés szerződés szerint szükséges mértékét.
Adatkezelés jogalapja: Amennyiben a szolgáltatásra igényt tartó személy a
biztosítóval szerződéses kapcsolatban áll (szerződő fél, biztosított vagy ked- vezményezett), úgy az adatkezelés jogalapja a biztosítási szerződés teljesíté- se. Amennyiben az adatkezelésben érintett nem áll szerződéses kapcsolatban a Biztosítóval (például felelősségbiztosítások esetén a károsult), úgy az adat- kezelés jogalapja az adatkezelő (Biztosító) jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alapján megálla- pítható, hogy az érintettek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korlátozást, az adatkezelés szükséges és arányos. Amennyiben a kárügyinté- zéshez, szolgáltatási igény elbírálásához (azon belül a kárigény elbírálása során) az Adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáinak (egészségügyi adatok) kezelése szükséges, úgy az adatkezelés jogalapja az érintett kifejezett hozzájárulása.
Személyes adatok köre vagyonbiztosítás esetén: biztosított neve, károsult neve, cím, kapcsolattartó telefonszáma kapcsolattartó e-mail címe, kötvény- szám, káresemény dátuma, károsult vagyontárgyról készült fényképek, videó felvételek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka, becsült kárösszeg, kár- kifizetés összege, károsult bankszámlaszáma.
Személyes adatok köre kötelező gépjármű felelősség biztosítás esetén: kár- okozó gépjármű rendszáma, károsult gépjárműről készült fényképek, videó felvételek kárszemle során rögzített adatok, károsult gépjármű rendszáma, károkozó gépjármű tulajdonosának neve, lakcíme, kapcsolattartó telefonszá- ma, kapcsolattartó e-mail címe, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetés összege, károsult bankszámlaszáma,a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat.
Személyes adatok köre Casco esetén: károsult gépjármű rrendszáma, károsult gépjárműről készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, tulajdonos neve, lakcíme, kapcsolattartó telefonszáma, kapcsolattartó e-mail címe, kár- kifizetés összege, károsult bankszámlaszáma, a biztosítási szolgáltatás telje- sítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat.
Személyes adatok köre élet- és balesetbiztosítási típusú biztosítások esetén: szerződő, biztosított és kedvezményezett neve és azonosító adatai, elérhető- ségei, biztosítási esemény típusa (baleset, egészségkárosodás, halálesemény ténye, körülményei), szolgáltatás összege, biztosítási eseményt alátámasztó orvosi vizsgálatok diagnózisai és kapcsolódó orvosi feljegyzések, egészségügyi dokumentáció, kedvezményezett bankszámlaszáma, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat.
Személyes adatok köre egészségbiztosítási típusú biztosítások esetén: szerző- dő/biztosított neve és azonosító adatai, adóazonosító jel, társadalombiztosítá- si azonosító jel, személyazonosítói igazolvány száma, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat, egészségbiztosítás keretein belül elvégzett beavatkozások és diagnosztikai eljárások típusa, biz- tosítási eseményt alátámasztó orvosi vizsgálatok diagnózisai és kapcsolódó egészségügyi dokumentációk.
Adatok megőrzésének időtartama: A káreseményekkel és kárügyintézéssel kapcsolatos személyes adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állo- mányban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltáro- lásra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása).
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Öxxxx xoga van a kárügyintézés- sel, káreseményekkel kapcsolatos személyes adataihoz hozzáférni, (hozzáfé- rési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyes- bítéshez való jog). Ezen jogok Önt egyformán megilletik attól függetlenül, hogy Ön a Biztosítóval szerződéses jogviszonyban áll-e vagy sem.
Amennyiben az Ön adatait a Biztosító szerződés teljesítése, vagy az Ön kife- jezett hozzájárulása jogalappal kezeli, akkor fentieken túl jogosult másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól (adathordozhatósághoz való jog). Amennyiben az Ön adatait a Biztosító jogos érdeke alapján kezeli, Ön jogosult személyes adatai- hoz hozzáférni, (hozzáférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyesbítéshez való jog) továbbá jogosult tiltakozni a személyes adatok kezelése ellen. Ezen tiltakozást a Biztosító érdemben kivizs- gálja, és írásbeli választ ad.
Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájáru- lásának megtagadása vagy visszavonása esetén a Biztosítónak nem áll módjá- ban olyan káreseményekkel kapcsolatban kárkifizetést kezdeményezni, mely kárigény elbírálásához egészségügyi adatok közlése szükséges.
6. Ügyfélszolgálat
Biztosítónk ügyfélszolgálata a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ügyféligé- nyek kiszolgálása érdekében személyes, telefonos, e-mailes és online adatke- zeléseket is megvalósít az ügyfélszolgálati tevékenysége során.
Biztosítónk honlapján lehetőség van arra, hogy az ügyfélszolgálati űrlapon ügyfeleink bejelentsék a kéréseiket, igényeiket, különösen csekket igényelje- nek, fedezetigazolásokat, kártörténeti igazolásokat, zöldkártya igényléseket, a szerződés aktuális értékéről (Egyenleg-, tőkeértesítő igénylése) szóló tájékoz- tatást kérjenek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén, valamint biztosítási kötvény igénylése a vagyonbiztosítások esetén. Ezen adatigénylések és az ezek alapján történő adatszolgáltatások a biztosítási szerződés fenntartásának érdekében szükségesek. Ezen adat- és dokumen- tumigénylések során a Biztosító minden esetben azonosítja az adatot igénylő személyt a jelen tájékoztató II. 4. (Általános Ügyfél-azonosítás c. fejezet) szabályai szerint.
A Biztosító a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések betartása érdekében közönséges (nem titkosított, elektronikus aláírást nem tartalmazó) elektroni- kus levélben (e-mail) csak és kizárólag általános tájékoztatást tud nyújtani, biztosítási titoknak minősülő információkat nem áll módjában kiszolgáltatni. Az Ügyfél ilyen információkat tartalmazó vagy kérő közönséges e-mailen kül- dött levelére a Biztosító rendelkezésére álló regisztrált e-mail címére titkosí- tott levélben, regisztrált e-mail cím hiányában az Ügyfél bejelentett levelezé- si címére postai úton megküldött levélben válaszol.
Adatkezelés célja: A technikai adminisztráció megkönnyítése, és a gyorsabb ügyfélkiszolgálás megvalósítása, a személyes adatok és biztosítási szerződés- sel kapcsolatos információk megosztása az arra jogosult érintettekkel.
Adatkezelés jogalapja: a Biztosítási szerződés teljesítése.
Személyes adatok köre: név, irányítószám, telefonszám, valamint a beazono- sításhoz szükséges egyéb személyes adatok.
Adatok megőrzésének időtartama: A kitöltött űrlapok, valamint az azokra adott válaszokban foglalt adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állomány- ban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása
c. fejezet).
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Öxxxx xoga van a korábban kitöltött űrlapjaihoz hozzáférni, (hozzáférési jog), a bennük szereplő adatokat bármikor helyesbíteni vagy pontosítani (helyesbítéshez való jog), másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól (adathordozhatósághoz való jog).
7. Csoportos biztosítás
A Biztosító csoportos biztosításokat is értékesít elsősorban vállalati ügyfelei- nek, ahol a biztosítottak jellemzően ezen partnereik munkavállalói vagy ügy- felei. Ezen biztosított személyek személyes adatainak kezelése tekintetében a Biztosító az adatkezelő.
A csoportos biztosítások esetén az érintettről kezelt adatkategóriák körében, az adatok megőrzésének időtartamában, valamint az adatkezeléssel kapcsola- tos érintetti jogok tekintetében, a csoportos biztosításokra is a II. 1. pontban foglalt Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása c. fejezet- ben leírtak az iránymutatóak. Tájékoztatjuk, hogy csoportos biztosítás biztosí- tottjaként Öxx xzemélyes adatainak kezelésével kapcsolatos érintetti jogainak gyakorlása tekintetében az egyéni ügyfeleinkkel megegyező jogok illetik meg.
8. Hangfelvételek rögzítés
A Biztosító az ügyfélszolgálattal folytatott telefonos beszélgetéseket (kimenő és bejövő hívásokat), valamint a Direkt csatornával folytatott telefonbeszélge- téseket (kimenő hívások) is rögzíti. A hangfelvételek rögzítése több célból történik.
Adatkezelés célja (1.): Az ügyfél szerződésével kapcsolatos igényeinek, kéré- seinek, kifogásainak, a szerződéssel kapcsolatos kérdéseinek, észrevételeinek, bejelentéseinek, lehetőség szerint az ügyfél számára megnyugtató módon, mindkét fél megelégedésére történő teljesítése, rendezése, a szerződésből
eredő kárbejelentések, szolgáltatási igénybejelentések fogadása, illetve a tele- fonbeszélgetést követően, a később benyújtott panaszok és jogviták esetén a korábbi – releváns – a szerződésre vonatkozó telefonos beszélgetések hangfel- vételek alapján történő rekonstruálása.
A Direkt csatorna által kezdeményezett kimenő hívások célja a tartam alatti nagyobb összegű befizetések, szolgáltatási igények azonosítása.
A fenti adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés teljesítése.
Adatkezelés célja (2.): Egyes biztosítási termékek a Távért. törvény szabálya- inak megfelelően, a Biztosítóval telefonon keresztül is megköthetők. A telefo- nos kommunikációt hangfelvétellel rögzítjük az ezen törvény által előírt fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó szolgáltatói kötelezettség teljesítésének bizonyítása, valamint a biztosítási szerződés megkötése, teljesítésének a bizonyítása céljából. Ezen adatkezelési célból telefonos értékesítési tevékeny- séget a Direkt csatorna munkatársai végeznek.
A Direkt csatorna által kezdeményezett kimenő hívások célja továbbá az ügy- fél biztosítási szerződés megkötését követő tájékozottságának, ismereteinek ellenőrzése (welcome call).
A fenti adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés teljesítése.
Adatkezelés célja (3): A Biztosító a Bit. 159. § (2) bekezdése értelmében a panasznak minősülő telefonbeszélgetéseket is köteles rögzíteni és öt évig megőrizni.
A fenti adatkezelés jogalapja: A Bit. 159. § (2) bekezdése szerinti jogi köte- lezettség teljesítése.
Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító a telefonbeszélgetésekhez kapcso- lódó hangfelvételeket 2 évig őrzi meg az Adatkezelési cél (1) esetén, az Adatkezelési cél (2) esetében a II. 1. pontban, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos adatkezelésnél meghatározott ideig, az Adatkezelési cél (3) ese- tén 5 évig őrzi meg.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Amennyiben az Ön adatai a Biztosító szerződés teljesítése jogalappal kezeli, akkor jogosult másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól. Önnek joga van az Ön és a Biztosító közötti beszélgeté- seket tartalmazó hangfelvételeket visszahallgatni, valamint azokról másolatot kérni (hozzáférési jog). Joga van továbbá a leírt adatkezelés ellen tiltakozni/ kifogásolni (tiltakozáshoz való jog) a beszélgetés megkezdésekor. Ilyenkor munkatársainkkal folytatott beszélgetését a Biztosító nem rögzíti, ugyanakkor ebben az esetben munkatársunk kizárólag általános tájékoztatást tud adni, ügyintézésre, megbízás rögzítésére, adatok helyesbítésére, vagy biztosítási szerződésével kapcsolatos konkrét kérdéseire vonatkozó tájékoztatást a Biztosító nem tud adni. Amennyiben Ön mégis a fentebbi célokból kíván a Biztosítóval kapcsolatba lépni, de tiltakozik/kifogással él a hangfelvétel-készí- tés ellen, úgy személyes ügyfélszolgálatunk, e-mailes elérhetőségünk, vala- mint értékesítési hálózatunk az Ön rendelkezésére áll, továbbá postai úton levélben is felveheti Társaságunkkal a kapcsolatot.
9. Panaszok adatkezelése
A Biztosító a panaszügyintézése során tudomására jutott személyes adatokat a Bit.159. §. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti. A hangfelvétel rögzí- tését a Bit. fent hivatkozott szakasza rendeli el kötelezően.
Adatkezelés célja: A Biztosító szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok doku- mentálása, rendezése, panaszok kivizsgálása és megválaszolása.
Adatkezelés jogalapja: A Bit.159. §. rendelkezései szerint jogi kötelezettség teljesítése.
Kezelt személyes adatok köre: név, azonosító adatok, panasz tárgya, és a panaszközlés során megadott személyes adatok.
Adatok megőrzési időtartama: A rögzített hangfelvételeket a Biztosító öt évig megőrzi. A Biztosító a hozzá beérkezett panaszt és az arra adott választ öt évig megőrzi.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Öxxxx xoga van a panaszkeze- léssel kapcsolatos személyes adataihoz hozzáférni (hozzáférési jog), helyesbí- teni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyesbítéshez való jog). Ezen jogok Önt egyformán megilletik attól függetlenül, hogy Ön a Biztosítóval szerződéses jogviszonyban áll-e vagy sem.
Biztosítónk a közönséges, nem regisztrált elektronikus levélben (e-mail), vala- mint telefonon tett panaszok esetében a biztosítási titokra vonatkozó rendel- kezések betartása érdekében a panaszban megjelölt, illetve az ügyfelünk által bejelentett levelezési címére postai úton küldi meg a panaszválaszt.
A panaszkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Biztosító Panaszkezelési szabályzata tartalmazza.
10. Biztosítotti veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés (adat- kérés és adatszolgáltatás)
10.1. Adatkérés
Az adatkezelés célja: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visz- szaélések megakadályozása céljából a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalma- zás alapján jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz a biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149.§ (3)-(6) bekezdése- iben meghatározott adatok vonatkozásában.
A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesí- tése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
Biztosítónk ennek keretében,
– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosí- tások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsola- tos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szol- gáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosí- tó adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításá- hoz szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szol- gáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó fele- lősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi jár- művekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésé- vel kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azono- sító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő koráb- bi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kap- csolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartal- mazó adatokat
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat
– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül)és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – a Biztosító jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adato- kat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetke- zett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkere- sés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni Biztosítónknak.
Adatkezelés jogalapja: a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alapján megállapítható, hogy az érintettek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korláto- zást, az adatkezelés szükséges és arányos.
Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító a megkeresés eredményeként tudo- mására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat Társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meg- határozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolat- ban indult eljárás befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai: A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a Biztosító – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kére- lemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.
A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontos- ságáért a megkeresett biztosító a felelős.
10.2. Adatszolgáltatás
Amennyiben a Bit. fenti rendelkezéseinek megfelelően más biztosító fordul Társaságunkhoz adatszolgáltatási kéréssel, abban az esetben Társaságunk köteles a kérést a fenti határidőn belül teljesíteni.
Adatkezelés (adatszolgáltatás) jogalapja: a Bit 149. § (2) bekezdésében fog- lalt jogi kötelezettség teljesítése.
11. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések
A Biztosító közvetlen üzletszerzési tevékenységet (direkt marketing) végez meglévő ügyfeleinek körében, és azon érintettek körében, akiknek személyes adatait a Biztosító ingyenesen vagy ellenérték fejében, szerződések alapján vett át más szolgáltatóktól annak érdekében, hogy körükben közvetlen üzlet- szerzési tevékenységet végezzen. A közvetlen üzletszerzési tevékenységet a Biztosító elektronikus (e-DM) vagy postai hírlevelekkel, biztosításközvetítői hálózatán keresztül, valamint közvetlen telefonos megkereséssel végzi. A Biztosító az adatkezelés céljának elérése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig vagy a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezel- heti az érintett adatait.
Adatkezelés célja: Az ügyfelek igényeire szabott egyedi, vagy új és meglévő termékeinek ismertetése, gazdasági reklámok, hírlevelek küldése.
Adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása az erre a célra rendszeresített nyilatkozatokon.
Kezelt személyes adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím, érintett meglévő szerződéseire vonatkozó adatok (különösen szerződés típusa és díja), szerződés lejárata.
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Az adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbítési jogával, valamint bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja hozzájárulását adatainak közvetlen üzletszerzési célú kezeléséhez a xx@xxxxx.xx e-mail címre küldött üzenetével vagy a postací- münkre küldött levelével, mely esetben az ilyen célú adatkezelést a Biztosító megszűnteti. Amennyiben személyes adatainak más célból (például biztosítá- si szerződéssel kapcsolatban) történő kezelése nem szükséges, úgy kérheti adatainak végleges törlését (törléshez való jog) is.
12. KIEMELT KÖZSZEREPLŐI MINŐSÉG ELLENŐRZÉSE ÉS SZANKCIÓS LISTÁKON VALÓ SZŰRÉS
Az ügyfelek kiemelt közszereplői adatbázisban és szankciós listákon való ellenőrzése szűrőrendszeren keresztül, és azok kiértékelése.
Adatkezelés célja: meggyőződni a Biztosító ügyfeleinek a kiemelt közszereplői minőségéről, valamint arról, hogy a szankciós listákon szerepelnek-e.
Adatkezelés jogalapja: jogi kötelezettség teljesítése, valamint jogos érdek Kezelt adatok köre: kiemelt közszereplői státusz, kiemelt közszereplővel való kapcsolat megjelölése (rokoni fok, érdekeltségi kör), bűnügyi adatok
Adatok megőrzésének időtartama:.A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a jogszabályi előírásokkal összhangban a Biztosító a szűrés végrehaj- tásától számított 8 évig őrzi meg.
13. Egyéb adatkezelések
Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játék- szabályzatban külön tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló szemé- lyes adatok kezelésével kapcsolatban.
Az álláspályázatra jelentkezőkre vonatkozó adatkezeléssel kapcsolatban a honlapon elhelyezett, álláspályázatokra vonatkozó adatkezelési tájékoztató ad részletes tájékoztatást.
A xxx.xxxxx.xx weboldalra, a weboldalon elérhető alkalmazásokra, elektroni- kus űrlapokra és a sütikezelésre vonatkozó bővebb információkat a honlapon elhelyezett, Honlapra és sütikezelésre vonatkozó tájékoztatóban találja.
III. ÉRINTETTEK JOGAI, JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
Az érintett bármikor tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, vala- mint az alábbi jogokkal élhet a Biztosítóval szemben:
Hozzáférési jog
Az érintett kérelmére a Biztosító visszajelzést ad arra vonatkozóan, hogy az érintett személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatke- zelés folyamatban van, az érintett jogosult arra, hogy a személyes adataihoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
– az adatkezelés céljai;
– személyes adatok kategóriái;
– azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a har- madik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
– adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
– az érintett azon joga, hogy kérelmezheti a Biztosítótól a rá vonatkozó sze- mélyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és til- takozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
– a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
– ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
– automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint leg- alább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó ért- hető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részé- re történő továbbítására kerül sor, úgy Ön jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan az Adatvédelmi Rendelet 46. cikke szerin- ti megfelelő garanciákról.
A Biztosító az érintett kérésére az adatkezelés tárgyát képező személyes ada- tainak másolatát a rendelkezésére bocsátja. A kért további másolatokért a Biztosító az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számít- hat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az informá- ciókat a Biztosító széles körben használt elektronikus formátumban bocsátja az érintett rendelkezésére, kivéve, ha ezt másként kéri.
Az előző bekezdésben említett, másolat igénylésére vonatkozó jog nem érint- heti hátrányosan mások jogait és szabadságait.
Helyesbítéshez való jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos sze- mélyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegé- szítését.
Törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, a Biztosító pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) személyes adatok- ra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja az adatkezeléshez adott hozzájáru- lását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a közvetlen üzletszerzés érdekében tör- ténő adatkezelés ellen tiltakozik; d) a személyes adatokat jogellenesen kezel- ték; e) a személyes adatokat a Biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társada- lommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
A fenti rendelkezések nem alkalmazandóak többek között abban az esetben, amennyiben az adatkezelés szükséges:
– a személyes adatok kezelését előíró, a Biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
– jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
A Biztosító a fentiekből kifolyólag, bizonyos esetekben az érintett adatait annak kérése ellenére sem törölheti. A létre nem jött szerződés adatait a Biztosító a Bit. rendelkezése alapján addig tárolja, amíg a szerződés meghiú- sulásával kapcsolatban igény érvényesíthető (törvény egyéb rendelkezése hiányában a Ptk. szerinti általános elévülési idő az irányadó).
A Biztosító az ügyfelek adatait a biztosítási szerződés megszűnte után sem törli, tekintettel a jogszabályokban (Pmt., Számviteli tv.) meghatározott adat- megőrzési kötelezettségére. E kötelezettség megszűntével az adatok törlésre kerülnek.
Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehe- lyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
Ha az adatkezelés az érintett kérése alapján korlátozás alá esik, az ilyen sze- mélyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
A Biztosító az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.
A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
A Biztosító minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, tör- lésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére a Biztosító tájékoztatja e címzet- tekről.
Az adathordozhatósághoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa a Biztosító rendelkezésé- re bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvas- ható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra is, hogy ezeket az adato- kat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biztosító, ha a) az adatkezelés az érintett hozzájárulásán vagy szerződés tel- jesítésén alapul; b) és az adatkezelés automatizált módon történik.
Az említett jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.
A tiltakozáshoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármi- kor tiltakozzon személyes adatainak jogos érdeken alapuló kezelése ellen, ideértve az ezen jogalapon alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságai- val szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyi- ben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. A kérdéses jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékozta- tást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automati- zált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
A fenti bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés: a) az érintett és a Biztosító közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; b) meghozatalát a Biztosítóra alkalmazandó olyan uniós vagy tag- állami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, vala- mint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megál- lapít; vagy c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
A fenti bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben a Biztosító köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy a Biztosító részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
Az automatizált döntéshozatal és profilalkotás nem alapulhat az Adatvédelmi Rendelet 9. cikkében említett, személyes adatok különleges kategóriáin, kivéve, ha az érintett erre kifejezett hozzájárulását adja, vagy jelentős közér- dek miatt ez szükséges és az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.
Eljárási szabályok:
Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érin- tett részére a személyes adatok kezelésére és érintetti jogaira vonatkozó valamennyi információt és tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elekt- ronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseivel, észrevételeivel, panaszával kérjük, forduljon a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez.
Az adatkezelő elősegíti az érintetti jogok gyakorlását. Az érintett megfelelő azonosítása esetén a Biztosító az érintetti jogok gyakorlására irányuló kérel- meket teljesíti.
A Biztosító legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az érintetti jogaival kapcsolatos kérelmének nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetett- ségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszab- bítható. A határidő meghosszabbításáról a Biztosító a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájé- koztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
Ha a Biztosító nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késede- lem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
Az adatkezelés körülményeire vonatkozó információkat, az érintetti jogok gyakorlását és az adatvédelmi incidensekről történő tájékoztatást és intézke- dést a Biztosító díjmentesen biztosítja. Ha az érintett kérelme egyértelműen
megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a Biztosító, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intéz- kedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, ésszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása a Biztosítót terheli. Ha a Biztosítónak megalapozott kétségei vannak az érintetti jogok gyakorlására irányuló kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.
Bírósághoz fordulás joga:
Minden olyan személy, aki az Adatvédelmi Rendelet megsértésének eredmé- nyeképpen vagyoni, vagy nem vagyoni hátrányt szenvedett, a Biztosítótól (vagy az adatfeldolgozótól) kártérítésre jogosult. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per az érintett választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
Adatvédelmi hatósági eljárás:
Az érintett panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x,
telefon: x00 (0) 000-0000, fax: x00 (0) 000-0000, email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, honlap: xxx.xxxx.xx) fordulhat.
IV. A BIZTOSÍTÁSI XXXXX MEGTARTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a biztosításköz- vetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
V. ADATOK BIZTONSÁGA
A Biztosító mindazon természetes személyek személyes adatait bizalmasan, a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban kezeli, akik a fentiek értelmé- ben személyes adatot adtak meg a Biztosító részére, és gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint kialakítja azokat a technikai és szervezési szabályokat, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényre juttatásához, így különösen az Adatvédelmi Rendelet 32. cikkében foglalt adatbiztonsági köve- telmények teljesítése érdekében szükségesek.
A Biztosító a tudomására jutott személyes adatok feldolgozása és kezelése során maradéktalanul betartja az Infotv. és az Adatvédelmi Rendelet adatbiz- tonsági rendelkezéseit, és az interneten keresztül megadott valamennyi sze- mélyes adatot ugyanolyan biztonsági fokú védelemmel kezeli, mint az egyéb úton rendelkezésére bocsátott adatokat. A Biztosító a tudomására jutott sze- mélyes adatokat védi, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
VI. ADATVÉDELMI INCIDENSEK
A Biztosító tájékoztatja Xxx, hogy a Biztosító által alkalmazott korszerű tech- nikai és szervezési intézkedések mellett sem zárható ki, hogy az Ön személyes adatait és biztosítási titkait érintő adatvédelmi incidens történik.
A Biztosító az adatvédelmi incidensről – amennyiben a jogszabályi rendelke- zések értelmében köteles arról az érintetteket tájékoztatni – az érintetteket a xxx.xxxxx.xx oldalon történő értesítéssel és/vagy levélben tájékoztatja.
Amennyiben Ön a saját, vagy más személynek a Biztosító által kezelt adatait érintő incidensről értesül, kérjük ezen információt indokolt késedelem nélkül jelezze az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx címen.
VII. ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE
A személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősülő információkat a Biztosító a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultsá- gokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve Társaságunk részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, Társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzésé- hez szükséges mértékben.
A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni továbbá mind- azon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben Biztosítónknak a bizto- sítási titok megtartásának a kötelezettsége a Bit. X. fejezete értelmében nem áll fenn, mely szervezetek listáját jelen tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmaz- za.
A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el.
Az adatkezelési tájékoztató tartalma a jogszabályi változások és a Biztosító
által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat. A legfrissebb adatkezelési tájékozató a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx webol- dalon érhető el.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
1. sz. Függelék:
A Bit. által a biztosítási titok megismerésére feljogosított szervezetek listája
A Bit 138. § (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel a nyomozó hatósággal és az ügyészség- gel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a termé- szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel,
Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakér- tővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiz- tosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekinteté- ben a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörté- neti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilván- tartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igaz- gatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései sze- rint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyző- könyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, bizto- sításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabá- lyozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazda- sági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrár- politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelöl- ni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának köte- lezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság fel- hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
Hatályos: 2020. március 15-től
(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmoz- dításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirde- téséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, vala- mint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.
(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137.
§-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat az előké- szítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájé- koztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelenté- sének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel van összefüggésben.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattováb- bítás.
139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan- szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesí.
140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiz- tosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy har- madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájá- rult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a sze- mélyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírások- nak megfelel.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek sze- mélye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Xx.xx.: U20210/x/2
Honlapra és sütikezelésre vonatkozó adatkezelési tájékoztató
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban
„Biztosító”), mint adatkezelő a jelen tájékoztatóban tájékoztatja a hon- lapjára látogatókat (érintetteket) a honlap látogatóira vonatkozó adatke- zelésről és a sütikezelésről (cookiekezelés). A Biztosító által végzett ügyfél-adatkezelések szabályait az Adatkezelési tájékoztató rögzíti részle- tesen, mely magában foglalja az érintetti jogokról szóló tájékoztatást is. A Biztosító magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen adatkezelési tájé- koztató tartalmát, és kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységével kapcsolatban minden adatkezelés megfelel a jelen tájékoztatóban és a hatályos jogszabályokban meghatározott elvárásoknak, így különösen az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendelete a természetes sze- mélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „Adatvédelmi rendelet” vagy „GDPR”), az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Infotv.”) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: „Bit.”) rendelkezéseinek.
A Biztosító fenntartja magának a jogot a jelen tájékoztató módosítására, amelyről honlapján (xxx.xxxxx.xx) keresztül kellő időben értesíti az érintetteket. Tájékoztatjuk, hogy Ön a Honlapot személyes adat megadá- sa nélkül látogathatja, megismerkedhet a Biztosító termékeivel, szolgál- tatásaival.
Az adatkezelő: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Társaság székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
lést megszűntetni, vagy korlátozni. Ezen adatokat ugyanakkor a Biztosító nem köti össze természetes személyek neveivel.
2. Chat funkció
A honlapon keresztül a chaten folytatott kommunikáció ügyfélkap- csolati céllal történik és személyes adatokat tartalmazhat. A bizto- sító a chaten keresztül kizárólag általános felvilágosítást ad, és a honlapon történő eligazodásban nyújt segítséget a látogatók szá- mára. Hangsúlyozzuk, hogy konkrét biztosítási szerződésekkel, kárügyekkel, szolgáltatási igényekkel kapcsolatban nem folytat kommunikációt a chaten keresztül a Biztosító a honlapra látoga- tókkal. A chat funkciót a Biztosító a SmartsUpp applikációval nyújtja.
Adatkezelés célja: általános információk nyújtása.
Xxxxxxxxxxx jogalapja: A személyes adatok megadása önkéntes, jogalapja az érintett hozzájárulása, melyet a chat beszélgetés kez- detén tehet meg.
Személyes adatok köre: Chat-beszélgetés és az abban szereplő személyes adatok.
Adatok megőrzésének időtartama: 30 nap
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai: Xxxxx joga van a korábban folytatott beszélgetések másolatát elkérni (hozzáférési jog) a fenti megőrzési határidőn belül, hozzájárulását bármikor, indoklás nél- kül visszavonni, és a Chat-beszélgetés törlését kezdeményezni (törléshez való jog).
Adószám: Nyilvántartja: Levelezési cím:
10491984-4-44.
Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 1380 Budapest, Pf. 1076
3. Ibiztosító, ügyfélportál adatkezelése
Az UNION Biztosító honlapja olyan hivatkozásokat (link) is tartal- maz, melyek a kizárólag Társaságunk ügyfelei számára elérhető
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. adatvédelmi tisztviselő- jének neve és elérhetősége:
xx. Xxxx Xxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 1.
elektronikus felületekre (ügyfélportálok) mutatnak. Ezen felületek használata előzetes regisztrációhoz kötött. A felületre történő regisztrációhoz és belépéshez felhasználói név és jelszó megadása
Email cím: Postacím:
xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx 1380 Budapest, Pf. 1076
szükséges. Az ezen felületeken megjelenő adatok kezelésére a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatkezelési szabályok az irányadók (lásd: Adatkezelési tájékoztató II. 1. fejezet: Biztosítási
Társaságunk az Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek alapján is kezel személyes adatokat. Ezen jogalap alkalmazásához Társaságunk elvégezte az ún. érdekmérlegelési tesztet. Az érdekmérlegelési teszt egy három lépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell a Biztosító jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpont- ját képező érintetti érdekeket, alapvető jogokat és szabadságokat, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat.
A jelen tájékoztatóban az egyes, jogos érdeken alapuló adatkezelések esetében elvégzett érdekmérlegelési teszteket Társaságunk honlapján, az Adatvédelem oldalon ismerheti meg az érintett, melyekből megállapítha- tó annak eredménye, és kitűnik, hogy a személyes adatok kezelése miért korlátozza arányosan az érintettek alapvető jogait és szabadságait.
1. A xxx.xxxxx.xx honlap látogatóinak adatai
A xxx.xxxxx.xx honlapján a bárki számára hozzáférhetően közzé- tett információk megtekintéséhez személyes adatok megadása nem szükséges. A Biztosító azonban a honlap látogatóiról bizonyos személyes adatot automatikusan rögzít.
Adatkezelés célja: Honlap egyes oldalainak biztonságos üzemelte- tése, a honlap elérhetetlenségét okozó túlterheléses támadások elleni védelem biztosítása.
Adatkezelés jogalapja: a honlap biztonságos működésének biztosí- tása tekintetében az adatkezelés jogalapja az adatkezelő jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdek- mérlegelési tesztet, amely alapján megállapítható, hogy az érintet- tek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korlátozást, az adatkezelés szükséges és arányos.
Kezelt személyes adatok köre: IP cím, böngésző típusa, a látogatás időpontja, meglátogatott oldal címe, böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (például típus, beállított nyelv), valamint az előzőleg látogatott oldal címe.
Adatok megőrzésének időtartama: A fentebb felsorolt adatokat a Biztosító 90 napig őrzi meg.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai: Tájékoztatjuk, hogy a honlap látogatóinak fentebb felsorolt adatai minden látogatóról gyűjtésre kerülnek, ezen adatok gyűjtésére a honlap biztonságának biztosí- tása (elsősorban túlterheléses támadások megelőzése érdekében) feltétlenül szükség van, így amennyiben Ön az adatkezelés ellen tiltakozik, a Biztosítónak nem áll módjában a kérdéses adatkeze-
szerződések megkötése és állományban tartása).
4. Online kötések adatkezelése
A Biztosító online kötési felületet üzemeltet UNION 24 néven. Ezen a felületen lehetősége nyílik a honlapunkra látogatóknak az ott elérhető biztosításokról tájékozódni, kalkulációt készíteni, azokat megkötni. Az online kötési felület regisztrációt követően használha- tó, így szükséges egy felhasználónév és egy jelszó megadása is. Az adatkezelés célja: Az online szerződéskötések során az adatke- zelés célja a nem-online módon kötött szerződésekkel megegyező, azaz a Biztosítási szerződés megkötése, meglévő biztosítási szer- ződések módosítása és állományban tartása, valamint a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó díjak, követelések megállapítása. Az xxxxx.xx honlapon keresztül on-line, elektronikus úton történő szerződéskötések a Távért. tv. és az Ekertv. hatálya alá esnek, ezért az adatkezelések további célja a fentiek mellett az ezen jogszabá- lyok által előírt fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó szolgáltatói kötelezettség teljesítésének a bizonyítása, a biztosítási szerződés megkötésének a bizonyítása, az információs társadalommal össze- függő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tar- talmának meghatározása, módosítása, teljesítése, továbbá az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése.
Az adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés teljesítése.
A kezelt adatok tekintetében, az adatok megőrzésének időtartamá- ban, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogok tekin- tetében az online módon kötött szerződésekre is az Adatkezelési tájékoztató II. 1. pontban foglalt Biztosítási szerződések megköté- se és állományban tartása c. fejezetben leírtak az irányadóak.
5. Online utasbiztosítás
A Biztosító weboldalán lehetőség van online utasbiztosítás megköté- sére, kalkuláció készítésére, tájékozódásra, melyhez nem szükséges a fentebb részletezett online kötési felületen történő regisztráció. Az adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés teljesítése.
Kezelt adatok köre: szerződő neve, címe, az első biztosított neve, címe és születési dátuma, valamint a további biztosítottak neve és születési dátuma, valamint az utazási biztosítás által lefedett idő- szak, és az úti cél.
Az adatok megőrzésének időtartamában, valamint az adatkezelés-
sel kapcsolatos érintetti jogok tekintetében az online utasbiztosí- tásokra is az Adatkezelési tájékoztató II. 1. pontban foglalt Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása c. fejezetben leírtak az irányadóak.
6. Kárügyintézéssel, biztosítási eseményekkel és kárbejelentési űrla- pokkal kapcsolatos adatkezelés
Ügyfeleink (szerződő fél, biztosított vagy kedvezményezett, káro- sult) személyesen, telefonon, biztosításközvetítőn keresztül, postai úton, e-mailben vagy a honlapon keresztül jelenthetik be kárigé- nyüket, szolgáltatás iránti igényüket. Biztosítónk honlapján lehe- tőség van arra, hogy a kárbejelentési űrlapon a kötelező gépjárműbiztosítás, a CASCO és a vagyonbiztosítással kapcsolat- ban az ügyfeleink, illetve a károsultak, egyéb érdekeltek is beje- lentsék a kárigényüket. Amennyiben életbiztosításra vagy utasbiz- tosításra vonatkozó szolgáltatási igényt jelentenek be ezen a felü- leten, akkor ott a személybiztosításra vagy az utasbiztosításra rendszeresített nyomtatványt tudja az érintett letölteni, kinyomtat- ni, papíron kitölteni, majd egyéb úton eljuttatni a Biztosítónak. Adatkezelés célja: A technikai adminisztráció megkönnyítése és a kárigények gyorsabb ügyintézése, kifizetése, továbbá az elírások kiküszöbölése, és az igénybejelentővel történő, a kárügyintézést megkönnyítő kapcsolatfelvétel postai úton vagy telefonon, ezen keresztül azon információk és adatok begyűjtése, melyek által a Biztosító meg tudja ítélni a kárigény jogosságát, valamint a kárki- fizetés szerződés szerint szükséges mértékét.
Adatkezelés jogalapja: Amennyiben a szolgáltatásra igényt tartó személy a biztosítóval szerződéses kapcsolatban áll (szerződő fél,
biztosított vagy kedvezményezett), úgy az adatkezelés jogalapja a biztosítási szerződés teljesítése. Amennyiben az adatkezelésben érintett nem áll szerződéses kapcsolatban a Biztosítóval (például felelősségbiztosítások esetén a károsult), úgy az adatkezelés jog- alapja az adatkezelő (Biztosító) jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alap- ján megállapítható, hogy az érintettek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korlátozást, az adatkezelés szükséges és arányos. Amennyiben a kárügyintézéshez, szolgáltatási igény elbí- rálásához (azon belül a kárigény elbírálása során) az Adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriái- nak (egészségügyi adatok) kezelése szükséges, úgy az adatkezelés jogalapja az érintett kifejezett hozzájárulása.
Személyes adatok köre vagyonbiztosítás esetén: biztosított neve, károsult neve, cím, kapcsolattartó telefonszáma kapcsolattartó e- mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, károsult vagyon- tárgyról készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetés összege, károsult bankszámla- száma.
Személyes adatok köre kötelező gépjármű felelősség biztosítás ese- tén: károkozó gépjármű rendszáma, károsult gépjármű rendszáma, károsult gépjárműről készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, károkozó gépjármű tulajdonosának neve, lakcíme, kapcso- lattartó telefonszáma, kapcsolattartó e-mail címe, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetésösszege, károsult bankszámlaszáma. Személyes adatok köre Casco esetén: károsult gépjármű rendszá- ma, károsult gépjárműről készült fényképek, kárszemle során rög- zített adatok, tulajdonos neve, lakcíme, kapcsolattartó telefonszá- ma, kapcsolattartó e-mail címe, kárkifizetés összege, károsult bankszámlaszáma.
Személyes adatok köre élet- és balesetbiztosítási típusú biztosítá- sok esetén: szerződő, biztosított és kedvezményezett neve és azo- nosító adatai, elérhetőségei, biztosítási esemény típusa (baleset, egészségkárosodás, halálesemény ténye, körülményei), szolgálta- tás összege, biztosítási eseményt alátámasztó orvosi vizsgálatok diagnózisai és kapcsolódó orvosi feljegyzések, kedvezményezett bankszámlaszáma.
Személyes adatok köre egészségbiztosítási típusú biztosítások esetén: szerződő/biztosított neve és azonosító adatai, egészségbiz- tosítás keretein belül elvégzett beavatkozások és diagnosztikai eljárások típusa.
Adatok megőrzésének időtartama: A káreseményekkel és kárügyin- tézéssel kapcsolatos személyes adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: Adatkezelési tájékoz- tató II. 1.pontja: Biztosítási szerződések megkötése és állomány- ban tartása).
Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Xxxxx joga van a kárügyintézéssel, káreseményekkel kapcsolatos személyes adatai- hoz hozzáférni, (hozzáférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyesbítéshez való jog). Ezen jogok Önt egyformán megilletik attól függetlenül, hogy Ön a Biztosítóval szerződéses jogviszonyban áll-e vagy sem.
Amennyiben az Ön adatait a Biztosító szerződés teljesítése, vagy az Ön kifejezett hozzájárulása jogalappal kezeli, akkor fentieken túl jogosult másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól (adathor- dozhatósághoz való jog). Amennyiben az Ön adatait a Biztosító jogos érdeke alapján kezeli, Ön jogosult személyes adataihoz hozzáférni, (hozzáférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyesbítéshez való jog) továbbá jogosult tiltakozni a személyes adatok kezelése ellen. Ezen tiltakozást a Biztosító érdemben kivizsgálja, és írásbeli választ ad.
Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájárulásának megtagadása vagy visszavonása esetén a Biztosítónak nem áll módjában olyan káreseményekkel kapcsolat- ban kárkifizetést kezdeményezni, mely kárigény elbírálásához egészségügyi adatok közlése szükséges.
7. Ügyfélszolgálati űrlapok
Biztosítónk honlapján lehetőség van arra, hogy az ügyfélszolgálati űrlapon ügyfeleink bejelentsék a kéréseiket, igényeiket, különösen csekket igényeljenek, fedezetigazolásokat, kártörténeti igazoláso- kat, zöldkártya igényléseket, a szerződés aktuális értékéről (Egyenleg-, tőkeértesítő igénylése) szóló tájékoztatást kérjenek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén, valamint biztosítási kötvény igénylése a vagyonbiztosítások esetén. Ezen adatigénylések és az ezek alapján történő adatszolgáltatások a biztosítási szerződés fenntartásának érdekében szükségesek. Ezen adat és dokumentumigénylések során a Biztosító minden esetben azonosítja az adatot igénylő személyt az Adatkezelési tájékoztató
II. 4. (Általános Ügyfél-azonosítás c. pontja) szabályai szerint.
A Biztosító a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések betartása érdekében közönséges (nem titkosított, elektronikus aláírást nem tartalmazó) elektronikus levélben (e-mail) csak és kizárólag általá- nos tájékoztatást tud nyújtani, biztosítási titoknak minősülő infor- mációkat nem áll módjában kiszolgáltatni. Az Ügyfél ilyen infor- mációkat tartalmazó vagy kérő közönséges e-mailen küldött leve- lére minden esetben az Ügyfél bejelentett levelezési címére postai úton megküldött levélben válaszol.
Adatkezelés célja: A technikai adminisztráció megkönnyítése, és az gyorsabb ügyfélkiszolgálás megvalósítása, a személyes adatok és biztosítási szerződéssel kapcsolatos információk megosztása az arra jogosult érintettekkel.
Adatkezelés jogalapja: a Biztosítási szerződés teljesítése. Személyes adatok köre: név, irányítószám, telefonszám, valamint a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok.
Adatok megőrzésének időtartama: A kitöltött űrlapok, valamint az azokra adott válaszokban foglalt adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: Adatkezelési tájékoz- tató II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állomány- ban tartása c. fejezet).
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai: Xxxxx joga van a korábban kitöltött űrlapjaihoz hozzáférni, (hozzáférési jog), a bennük szerep- lő adatokat bármikor helyesbíteni vagy pontosítani (helyesbítéshez való jog), másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól (adathor- dozhatósághoz való jog).
8. Visszahívási Űrlapok adatkezelése (közvetlen üzletszerzés) Biztosítónk olyan személyes adatokat is kezel, melyeket a honlap- ra látogatók adnak meg a xxx.xxxxx.xx oldalán keresztül. Az itt megadott személyes adatokat a Biztosító arra használja fel, hogy az érdeklődők számára közvetlen megkeresés (telefon, e-mail útján) módszerével tájékoztató tevékenységet és kiegészítő szol- gáltatásokat nyújtson és termékeket ajánljon. Az űrlap kitöltése önkéntes.
Adatkezelés célja: Az érintett részére a Biztosító szolgáltatásainak és termékeinek ajánlása, hirdetése (közvetlen üzletszerzés). Adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása. Az érintett hozzá- járulása kiterjed arra is, hogy a Biztosító munkatársain kívül a vele megbízási viszonyban álló biztosításközvetítői is felkeressék tele- fonon, személyesen, illetve e-mail útján ajánlatokkal.
Kezelt személyes adatok köre: név, irányítószám, e-mail cím, tele- fonszám.
Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító az adatkezelés cél- jának elérése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben és időtar- tamig vagy a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezelheti az érintett adatait.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai: Ön bármikor kérheti az ilyen módon megadott adatokhoz való hozzáférését (hozzáférés joga), helyesbítését (helyesbítési jog), valamint Ön bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja hozzájárulását a honlapon elérhető https://
xxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxx.xxx?xxx00000 oldalon (adatkezelés korlátozásához való jog). Külön kérése esetén Ön jogosult ezen adatok végleges törlését kérni a Biztosítótól (törlés- hez való jog).
9. Sütik (Cookies)
A xxx.xxxxx.xx weboldalra való belépéssel, ha ezt az Ön (látoga- tó) által használt böngésző beállítások engedik, a weboldal auto- matikusan elmenthet információkat az Ön számítógépéről, illetve a böngészésre használt eszközéről (táblagép, okostelefon, stb.), illetve azon célból ún. számítógépes „sütiket” (cookie) vagy más hasonló programokat helyezhet el.
A süti egy olyan fájl, amely akkor kerül(het) a számítógépre vagy a böngészésre használt más eszközre, amikor a látogató egy webol- dalt látogat meg. A sütik a honlap használatával kapcsolatos információkat őriznek meg. A sütik többféle funkcióval rendelkez- nek, többek között információt gyűjtenek, megjegyzik a felhaszná- lói beállításokat, lehetőséget adnak a weboldal tulajdonosának a felhasználói szokások megismerésére, a felhasználói élmény növelésére.
A sütikben tárolt adatok kezelésének célja a felhasználói élmény növelése és a honlap online szolgáltatásainak fejlesztése. A honla- pon használt sütik személy szerinti beazonosításra alkalmas infor- mációt nem tárolnak.
A böngészőben lehetősége van megtiltania a sütik tárolását. A sütik kezelésére általában a böngészők Eszközök/Beállítások menüjében Adatvédelem/Előzmények/Egyéni beállítások menü alatt, cookie, süti vagy nyomkövetés megnevezéssel van lehetőség. További információ: xxxxx://xxxxxxxx.xxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxx/ managing
A Biztosító weboldala által használt sütik
A weboldalhoz kapcsolódó sütik:
Süti neve: PHPSESSID, amely a szervereink által létrehozott mun- kamenet azonosításához szükséges egyedi azonosító.
Süti neve: accessibility, amely az akadálymentes nézet beállítását hivatott tárolni. Lejárati ideje 1 év az akadálymentes gombra kat- tintás pillanatától, vagy ha már létezett akkor az oldal megnyitásá- nak idejétől számítva.
Süti neve: cookieDisclaimer, amely a cookie nyilatkozat bezárt (OK
/elfogadom) gombra történő kattintását hivatott tárolni. Lejárati ideje 365 nap a kattintás pillanatától.
Az alábbi, technikai sütiket azért használjuk az utasbiztosítási felületünkön, hogy a felhasználó akkor is tudja folytatni az utas-
biztosítás megkötését, ha a folyamat véletlenül megszakadna (pl. lemerül a telefon, laptop, vagy újraindul a böngésző). Ilyenkor az utasbiztosítási oldal betöltésekor az előzőleg kitöltött adatokat nem kell újra beírni, azok megmaradnak (amennyiben a felhaszná- ló böngészőjében engedélyezve van a sütik használata).
– Süti neve: destination, amely a kiválasztott úti célt tárolja.
Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: purpose, amely a kiválasztott utazás okát tárolja.
Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: period, amely a kiválasztott utasbiztosítás típusát tárolja. Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: person, amely a kiválasztott utazók számát tárolja kor- osztályokszerint. Lejáratiideje 7 napa kiválasztáspillanatától.
– Süti neve: article, amely a kiválasztott műszaki cikk védelem típusát tárolja. Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: duration, amely a kiválasztott kezdeti és lejárati dátumot valamint az utazási napok számát tárolja. Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: sport, amely a kiválasztott sportolási tevékenység típusát tárolja. Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: car, amely a kiválasztott auto asszisztencia szolgál- tatásttárolja. Lejárati ideje 7 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: discount, amely a kedvezményes vásárláshoz szük- séges kedvezménykódot tárolja. Lejárati ideje 7 nap a kiválasz- tás pillanatától.
– Süti neve: insurance, amely a kiválasztott utasbiztosítást tárol- ja. Lejárati ideje 730 nap a kiválasztás pillanatától.
– Süti neve: traveler, amely a biztosított személyek nevét és szü- letési dátumát hivatott tárolni. Lejárati ideje 730 nap az utolsó utazó adatainak helyes, elfogadott beírásának és jóváhagyásá- nak pillanatától.
– Süti neve: vehicle, amely az autó asszisztencia szolgáltatáshoz rendelt jármű forgalmi rendszámát és gyártási évét tárolja. Lejárati ideje 730 nap az adatok helyes beírásának és elfoga- dásának pillanatától.
– Süti neve: customer, amely a biztosítást kötő személy adatait tárolja. Lejárati ideje 730 nap az adatok helyes beírásának és elfogadásának pillanatától.
Az alábbi, a portálokon alkalmazott sütik az oldal megfelelő és biztonságos működését szolgálják, valamint nélkülözhetetlenek a portálok megfelelő működéséhez:
Süti neve: | Élettartam Funkció leírása | |
XXX.XXX_SessionId | munkamenet (session) | Az aktuális munkamenet kizárólagos azonosításához kerül alkalmazásra |
.AspNet. ApplicationCookie | Rendszerint 30 perc. A felhasználó aktív munkája során a cookie érvényessége automatikusan meg- újul. Ha a beállított értéktől hosszabb ideig pasz- szív ( tétlen, tehát nem végez tevékenységet) a cookie érvényessége automatikusan véget ér. | Autentifikációs sütik – az aktuálisan bejelentkezett felhasználó kódolt információit hordozza ( id, login, név, vezetéknév, email, telefon) |
.AspNet. SessionValidity | munkamenet | A pontos időt tartalmazza, mikor is jár le az autentifikációs süti érvényes- sége. Amiatt kerül alkalmazásra, hogy az ügyfél oldalán a felhasználónak meg lehessen az autentifikációs süti érvényesség lejárata előtt rendsze- rint 60 másodperccel jeleníteni a passzivitás miatti automatikus kijelent- kezésről szóló figyelmeztetést. |
lang | munkamenet | Az aktuálisan kiválasztott nyelv információit hordozza |
fileDownload | A fájl letöltésének ideje alatt | Az ügyfél szerver oldaláról történő értesítése esetén kerül alkalmazásra, hogy kezdeményezésre került a fájl letöltése. A fájl szerverről történő sikeres letöltése után az ügyfél oldalán található cookie törlésre kerül. |
UnionOrigin | munkamenet | Azon forrás azonosítására szolgál, ahonnan kezdeményezték a portálra történő bejelentkezést. Amennyiben a bejelentkezés a https:// xxxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx/Xxxxx a központi bej. oldalról került kezdeménye- zésre, akkor a süti létrejön, ellenkező esetben a süti nem jön létre. A süti célja a felhasználó kijelentkezést követő átirányításának és viselkedésé- nek megkülönböztetése. Amennyiben van süti, akkor a felhasználó a köz- ponti bejelentkezési oldalra lesz átirányítva, abban az esetben, hogy a süti nem létezik, a felhasználó egyenesen a portálra ment és a kijelent- kezést követően a portál kezdőlapján marad. |
IBL | Bejelentkezéskor jön létre, és a lejárata 5 perc, ha a felhasználó nem mutat aktivitást, akkor törlődik. | A süti és a nyelvi beállítottságot szabályozza, csak magyar nyelvet lehet fixen beállítani. |
.ASPXFORMSAUTH_ IBIZT | Az éles élettartama az AuthGw/MainPage/web. config-ban látható a "forms" tag "timeout" attribú- tumában. Bejelentkezéskor jön létre, és a lejárata 5 perc, ha a felhasználó nem mutat aktivitást, akkor törlődik | A bejelentkezett felhasználó LDS-azonosítóját tartalmazza kódolt formá- ban. A portál használja a felhasználók azonosítására a szolgáltatások igénybevételekor. |
Megjegyzés: | cookie „session“ élettartama – az érvényesség ideje a munkamenet érvényességi idejétől függ, vagy pedig a felhasználó általi böngésző ablakának bezárásáig tart |
Harmadik fél általi sütik:
Az alábbi sütik adatkezelésének jogalapja az érintett hozzájárulása.
Süti neve | Süti típusa | Adatkezelés célja, süti funkciója | Süti élettartama |
_ga | Google Analytics által elhelyezett süti | Oldalra látogatók adatainak gyűjtése, viselkedésének elemzése, forgalomfigyelés többek közt látogatási szám és időszak, eszközhasználat annak érdekében, hogy a későbbiekben akár hirdetésekkel lehessen célozni őket. A felhasználók megkülönböztetésére/beazonosítására használja a google. | A lejárati ideje az oldal megnyitásának idejétől számított 2 év. |
_gid | Google Ads | Oldalra látogatók adatainak gyűjtése, viselkedésének elemzése, forgalomfigyelés többek közt látogatási szám és időszak, eszközhasználat annak érdekében, hogy a későbbiekben akár hirdetésekkel lehessen célozni őket. A felhasználók megkülönböztetésére/beazonosítására használja a google. | A lejárati ideje az oldal megnyitásának idejétől számított 24 óra. |
_gat | Google Ads | Statisztikák, online kampánykövetések miatt az oldal letöltések számolására használja a Google. | A lejárati ideje az oldal megnyitásának idejétől számítva 1 perc. |
utma | Google Analytics által elhelyezett süti | Véletlenszerű szám, mely az oldalt felkereső egyedi látogatók számának meghatározására szolgál. | Lejárati ideje 2 év |
utmb | Google Analytics által elhelyezett süti | Véletlenszerű szám, mely az _utmc sütivel együtt annak meghatározására szolgál, hogy egy látogató átlagosan mennyi időt tölt a weboldalon. | 30 perc |
utmc | Google Analytics által elhelyezett süti | Véletlenszerű szám, mely az _utmb sütivel együtt annak kiszámítására szolgál, hogy Ön mikor zárja be a böngészőt | A böngészés vége |
utmz | Google Analytics által elhelyezett süti | Véletlenszerű szám, és arra vonatkozó információ, hogy a felhasználó hogyan érkezett a weboldalra (pl. közvetlenül vagy link, organikus keresés vagy fizetett keresés segítségével). | 6 hónap |
utmv | Google Analytics által elhelyezett süti | A felhasználók egyéni változó adatait tárolja statisztika készítés céljából. | 2 év |
DSID | Google Ads | A Google által létrehozott sütik, amelyek arra szolgálnak, hogy a Google-el partneri viszonyban álló honlapok felületén a felhasználóknak egyedi, személyre szabott hirdetéseket jelenítsenek meg. | 2 hét |
IDE | 2 hónap | ||
FLC | |||
AID | |||
TAID | |||
ANID | |||
fbq | Weboldal látogatók adatainak gyűjtése, viselkedésének elemzése, forgalomfigye- lés, többek között látogatási szám és időszak, eszközhasználat, annak érdeké- ben, hogy a későbbiekben akár hirdetésekkel lehessen célozni a felhasználókat. A felhasználók megkülönböztetésére/beazonosítására használja a facebook. | Lejárati ideje 2 év. (a weboldal felkeresésétől) | |
_gad | Google Ads | Egyedi felhasználó azonosítót hoz létre a Google rendszerében, amit arra használ, hogy a visszatérő felhasználóknak személyre szabott hirdetéseket tudjon megjeleníteni. | 2 év (a weboldal felkeresésétől) |
_drt_ | Google Ads | A YouTube hirdetési rendszerének alkalmazásához szükséges. Ellenőrzi, hogy alkalmas-e a felhasználó számítógépe a videós hirdetések lejátszására. | 24 óra |
_gads | A Google által létrehozott sütik, amelyek elsősorban a keresés alapú hirdetések nyomonkövetésére szolgálnak. Ezek a cookiek a Google által birtokolt domaineken (xxxxxx.xxx és verziói, XxxXxxx.xxx, xxxxx.xxx) követik a felhasználókat és biztosítják a személyre szabott hirdetési élményt. | 2 év | |
_gac | 2 év |
A xxx.xxxxx.xx weboldal látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak független mérését és auditálását külső szolgáltatóként a Google Analytics szerverei segítik. A mérési adatok kezeléséről az adatkezelő a xxx.xxxxxx-xxxxxxxxx.xxx címen tud részletes felvilágosítást nyújtani.
A felhasználók követése és személyre szabott ajánlások megjelenítése érdekében – amennyiben a böngészője beállításaival ehhez a látogató kifejezet- ten hozzájárul – az alábbi szolgáltatók kezelnek cookie-t: Google Analytics, Google Ads, Facebook.
A Google Analytics, és a Google Ads adatkezeléséről a xxxxxx.xxx/xxxxxxx címen, a Facebook adatkezeléséről a xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxx/ explanation/ kérhető bővebb tájékoztatás. A „Hogyan használja fel a Google a szolgáltatásainkat használó webhelyekről vagy alkalmazásokból szárma- zó adatokat” című dokumentum az alábbi hivatkozáson érhető el: xxxxx://xxxxxxxx.xxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx?xxxxx.
Amennyiben a felhasználó nem kíván remarketing hirdetéseket látni, lehetősége van letiltani a Google cookie-használatát a Google Hirdetési beállítá- saiban is.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Távértékesítésre vonatkozó szabályok
A Távértékesítési törvény rendelkezéseinek alkalmazása a Portálon kötött biztosítási szerződésekre
A Portálon keresztül kötött biztosítási szerződések a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény (továbbiakban: Távértékesítési törvény) hatálya alá tartoznak.
A Portálon keresztül Ön elektronikus úton teszi meg a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatát. A biztosítási ajánlat
elektronikus dokumentumként a Felhasználói Fiókban kerül elmentésre.
Amennyiben a biztosítási szerződés távollévők között jön létre, az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
A biztosító a kötvényt írásbeli formában, fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumként állítja ki, és a Felhasználói Fiókba történő kézbesítéssel küldi meg azt az Ön részére.
A Távértékesítési törvény rendelkezéseinek megfelelően Ön a Portálon keresztül kötött biztosítási szerződést a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
Felmondását írásban az UNION Biztosító székhelyének postai címére vagy fax számára (H-1380 Budapest Pf. 1076.;
fax: (x00-0) 000-0000) küldheti. A felmondást írásban, a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest, Pf. 1076.), vagy a (x00-0) 000-0000 fax számra kell megküldeni, illetve az
személyesen is átadható a biztosító ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben. Elektronikus kommunikáció esetén a
felmondást tartalmazó nyilatkozat szkennelt másolatát e-mailben a biztosító központi ügyfélszolgálatának e-mail címére (xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx) kell küldeni.
A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a felmondó nyilatkozat beérkezik. Amennyiben a szerződő a fentiek szerinti
felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően a szerződés megszűnésének időpontjáig tartó kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő
részére visszatéríteni.
A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az Ön szerződés felmondására irányuló nyilatkozata a szerződési
feltételekben foglalt határidőt megelőzően megérkezik a biztosítóhoz.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.