A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

Az Alapszabály 7.4.1. p) pontjában foglalt felhatalmazás szerinti a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága által elfogadott határozaton alapuló módosításokat vastagon szedett és dőlt betű jelzi.

Tartalomjegyzék

1. A Társaság adatai 4

1.1. A Társaság cégneve: 4

1.2. A Társaság neve angolul 4

1.3. A Társaság székhelye 4

1.4. A Társaság telephelyei, fióktelepei 4

1.5. A Társaság időtartama 5

1.6. A Társaság tevékenységi köre 5

1.7. A Társaság alaptőkéje 7

1.8. Jogutódlás 7

2. A társaság részvényei 8

2.1. Részvények 8

2.2. "A" sorozatú törzsrészvények 8

2.3. A részvények névértéke, a dematerializált részvényről kiállított okirat 8

2.4. A részvények átruházása 8

2.5. A részvénykönyv 8

2.6. Ideiglenes részvények 9

3. A részvények befizetésének módja 9

3.1. A részvények befizetésének teljesítése 9

3.2. A fizetés elismerése 9

3.3. Nem pénzbeli hozzájárulás 9

3.4. A nem pénzbeli hozzájárulás elismerése 9

3.5. A részvények befizetésének és a nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésének késedelme 10

3.6. A részvények teljes befizetése 10

3.7. A részvényesi jogok megszűnése 10

4. A részvényesek jogai és a részvényesi jogok gyakorlásának eszközei 10

4.1. Osztalék 10

4.2. A vagyon felosztása a Társaság végelszámolással történő megszűnése esetén 10

4.3. Szavazati jog 10

4.4. A részvényesek jogainak korlátozása 10

4.5. Osztalékfizetés. 11

4.6. A Közgyűlés összehívásának joga 11

5. A tájékoztatáshoz való jog 11

5.1. Kötelező tájékoztatás 11

5.2. A részvényesek tájékoztatáshoz való joga 11

6. A Társaság Közgyűlése 12

6.1. A Közgyűlés mint legfőbb szerv 12

6.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek 12

6.3. Határozathozatal 13

6.4. A Közgyűlés összehívásának joga 13

6.5. A Felügyelő Bizottság értesítése a Közgyűlés összehívásáról 13

6.6. A Közgyűlés megtartása, napirendje 13

6.7. A Közgyűlés összehívása 13

6.8. Értesítés a Közgyűlésről 13

6.9. A Közgyűlés napirendjének kiegészítése 14

6.10. Jelenléti ív 14

6.11. Határozatképesség 14

6.12. A Közgyűlés megnyitása 14

6.13. A Közgyűlés elnöke 14

6.14. A Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása 15

6.15. A napirendi pontok sorrendje és megvitatása 15

6.16. Felfüggesztett Közgyűlés 15

6.17. Szavazási eljárás 15

6.18. Határozathozatal 15

6.19. A közgyűlési jegyzőkönyv 15

6.20. A Társaság tisztségviselőinek jelenléte 16

7. Az Igazgatóság 16

7.1. Az Igazgatóság jogállása 16

7.2. Az Igazgatóság tagjai 16

7.3. Közbenső választás 16

7.4. Az Igazgatóság ügyrendje, az Igazgatóság elnöke 16

7.5. Határozatképesség, határozathozatal 17

7.6. Jegyzőkönyv 17

7.7. Lemondás, elhalálozás 17

7.8. Az Igazgatóság tagjainak felelőssége 17

8. A Felügyelő Bizottság 18

8.1. A Felügyelő Bizottság jogállása 18

8.2. A Felügyelő Bizottság tagjai 18

8.3. Kötelezettségek 18

8.4. Eljárási szabályok 18

8.5. A Közgyűlés összehívása a Felügyelő Bizottság által 19

8.6. A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége 19

8.7. Audit Bizottság 19

9. A könyvvizsgáló 21

9.1. Választás 21

9.2. A könyvvizsgáló kötelezettségei 21

9.3. A könyvvizsgáló jogai és felelőssége 21

9.4. A könyvvizsgálói összeférhetetlenség 22

10. Cégjegyzés 22

11. A társaság alaptőkéjének felemelése 22

11.1. Az alaptőke felemelésének esetei 22

11.2. Jegyzési elsőbbség 22

11.3. Érvénytelen részvényjegyzés 23

11.4. Zártkörű részvénykibocsátás 23

11.5. Az alaptőkén felüli vagyon átváltoztatása alaptőkévé 23

11.6. Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával 23

12. A Társaság alaptőkéjének leszállítása 23

13. Összeférhetetlenség 24

14. Az Igazgatósági tagok és Felügyelő Bizottsági tagok kártalanítása 24

14.1. Kártalanítás 24

14.2. A költségek megelőlegezése 24

14.3. Biztosítás 24

15. Egyéb rendelkezések 24

15.1. Pénzügyi év 24

15.2. Értesítések 24

15.3. Kamat 25

15.4. Jogváltozás 25

15.5. Egyéb 25

1. A Társaság adatai

1.1. A Társaság cégneve:

A Társaság cégneve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság rövidített neve: Magyar Telekom Nyrt.

1.2. A Társaság neve angolul

A Társaság cégneve: Magyar Telekom Telecommunications Public Limited Company A Társaság rövidített neve: Magyar Telekom Plc.

1.3. A Társaság székhelye

1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

1.4. A Társaság telephelyei, fióktelepei

(a) A Társaság telephelyei:

1117 Budapest, Xxxxx Xxxxx u. 2. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x.0.

1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 9.

0000 Xxxxxxxx, Xxx x. 76-78.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx x. 17-19.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 5-7.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 103-107.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 3-5.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

1106 Budapest, Örs vezér tere 25. 1. em.

1106 Budapest, Örs vezér tere 25. mélyföldszint 1222 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.

1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75. a-c. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 2-6. 2. em.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 2-6. fszt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx x. 12.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 000.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 0-0.

(b) A Társaság fióktelepei:

4026 Debrecen, Bethlen u. 1.

3525 Miskolc, Régiposta u. 9.

0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-00.

0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

0000 Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxx xxxxxx 00.

6722 Szeged, Xxxxx Xxxxx krt. 41.

5600 Békéscsaba, Andrássy u. 44.

6723 Szeged, Etelka sor 1.

6721 Szeged, Csongrádi sgt. 12.

0000 Xxxx, Xxxxx xxxx 0.

0000 Xxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.

7100 Szekszárd, Xxxxx Xxxxx u. 31.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

7400 Kaposvár, Xxxxx Xxxxxx u. 4. 8600 Siófok, Xxxxxxxxx xxx 00/X.

0000 Xxxx, Xxxxxxxxx Xxxxx x. 1/1. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

8000 Székesfehérvár, Xxx Xxxxx u. 1.

8000 Székesfehérvár, Xxxxxxx xx 0.

0000 Xxxxxxxxx, Xx xxx 00.

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 0/X. 9700 Szombathely, Király u. 8.

9400 Sopron, Major köz 1.

9021 Győr, Xxxxxx Xxxxx u. 7.

0000 Xxxx, Xxxxx xx 0.

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx xxx 00.

8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 1-3.

8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 11.

6720 Szeged, Feketesas u. 25.

6722 Szeged, Londoni krt. 3.

6000 Kecskemét, Xxxxxxxxx xxx 0.

6000 Kecskemét, Xxxxxx Xxxxx krt. 14.

5600 Békéscsaba, Xxxxxxxx xx 00-00.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx x. 26.

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx Xxxx xxx 0.

4400 Nyíregyháza, Xxxxxxxxxxxx xxx 00.

0000 Xxxxxxx, Xxxxxx xx 0.

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx x. 2.

3525 Miskolc, Szentpáli u. 2-6.

3300 Eger, Xxxxxx Xxxxxxxxxx u. 3.

1.5. A Társaság időtartama

A Társaság határozatlan időre jött létre.

1.6. A Társaság tevékenységi köre

1.6.1. Főtevékenység:

61.10’08 Vezetékes távközlés

1.6.2. Egyéb tevékenység:

18.13’08 Nyomdai előkészítő tevékenység

18.14’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20’08 Egyéb sokszorosítás

26.30’08 Híradás-technikai berendezés gyártása

33.20’08 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

35.11’08 Villamosenergia-termelés

35.14 ’08 Villamosenergia-kereskedelem

35.23 ’08 Gázkereskedelem

35.30’08 Gőzellátás, légkondicionálás

41.10’08 Épületépítési projekt szervezése

41.20’08 Lakó- és nem lakó épület építése

42.21’08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

42.22’08 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése

42.99’08 Egyéb m.n.s. építés

43.11’08 Bontás

43.12’08 Építési terület előkészítése

43.21’08 Villanyszerelés

43.22’08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

43.29’08 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.99’08 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

45.11’08 Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem

45.19’08 Egyéb gépjármű-kereskedelem

46.14’08 Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme

46.43’08 Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme

46.49’08 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s.

46.52’08 Elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme

46.69’08 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

46.90’08 Vegyes termékkörű nagykereskedelem

47.19’08 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

47.41’08 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

47.42’08 Telekommunikációs termék kiskereskedelme

47.43’08 Audio-, videoberendezés kiskereskedelme

47.54’08 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme

47.59’08 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

47.61’08 Könyv-kiskereskedelem

47.62’08 Újság-, papíráru-kiskereskedelem

47.63’08 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme

47.65’08 Játék-kiskereskedelem

47.78’08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

47.91’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

52.10’08 Raktározás, tárolás

55.10’08 Szállodai szolgáltatás

55.20’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.90’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

56.10’08 Éttermi, mozgó vendéglátás

56.21’08 Rendezvényi étkeztetés

56.29’08 Egyéb vendéglátás

58.11’08 Könyvkiadás

58.12 ’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása

58.13’08 Napilapkiadás

58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység

58.21’08 Számítógépes játék kiadása

58.29’08 Egyéb szoftverkiadás

59.20’08 Hangfelvétel készítése, kiadása

60.10’08 Rádióműsor-szolgáltatás

60.20’08 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása

61.20’08 Vezeték nélküli távközlés

61.30’08 Műholdas távközlés

61.90’08 Egyéb távközlés

62.01’08 Számítógépes programozás

62.02’08 Információ-technológiai szaktanácsadás

62.03’08 Számítógép-üzemeltetés

62.09’08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

63.11’08 Adatfeldolgozás, web hoszting szolgáltatás

63.12’08 Világháló-portál szolgáltatás

63.99’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

64.20’08 Vagyonkezelés (holding)

66.19’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

66.22’08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

68.31’08 Ingatlanügynöki tevékenység

68.32’08 Ingatlankezelés

69.20’08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

70.21’08 PR, kommunikáció

70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

71.11’08 Építészmérnöki tevékenység

71.12’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

71.20’08 Műszaki vizsgálat, elemzés

72.19’08 Egyéb természettudományi , műszaki kutatás, fejlesztés

72.20’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

73.11’08 Reklámügynöki tevékenység

73.12’08 Médiareklám

74.30’08 Fordítás, tolmácsolás

74.90’08 M.n.s egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

77.11’08 Személygépjármű kölcsönzése

77.12’08 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

77.21’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése

77.22’08 Videokazetta, lemez kölcsönzése

77.29’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése

77.33’08 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

77.39’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

79.11’08 Utazásközvetítés

79.12’08 Utazásszervezés

79.90’08 Egyéb foglalás

80.10’08 Személybiztonsági tevékenység

80.20’08 Biztonsági rendszer szolgáltatás

81.10’08 Építmény-üzemeltetés

82.11’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

82.20’08 Telefoninformáció

82.30’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.91’08 Követelésbehajtás

82.99’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

85.32’08 Szakmai középfokú oktatás

85.51’08 Sport, szabadidős képzés

85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás

85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység

95.11’08 Számítógép, -periféria javítása

95.12’08 Kommunikációs eszköz javítása

1.7. A Társaság alaptőkéje

A Társaság alaptőkéje 104 274 254 300.-Ft (azaz Egyszáznégymilliárd-kettőszázhetvennégymillió-kettőszázötvennégyezer- háromszáz forint), 46 008 065 300,-Ft (azaz Negyvenhatmilliárd-nyolcmillió-hatvanötezer-háromszáz forint) készpénzből és 00.000.000.000 Ft, (azaz Ötvennyolcmilliárd-kettőszázhatvanhatmillió-száznyolcvankilencezer Forint) értékű nem pénzbeli hozzájárulásból áll.

1.8. Jogutódlás

1.8.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a T-Mobile Magyarország Távközlési Részvénytársaság (székhely: 1117 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 5-7.; cégjegyzékszáma: 01-10-042361) általános jogutódja, mely 2006. február 28-án olvadt be a Társaságba.

1.8.2. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságból (székhely: 1117 Budapest, Neumann J. u 1/b.; cégjegyzékszáma: 01-10-044389) 2007. szeptember 30-án kivált és egyúttal beolvadt társasági vagyonrész tekintetében annak általános jogutódja.

1.8.3. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság az EMITEL Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 6722 Szeged, Xxxxx Xxxxx krt. 41.; cégjegyzékszáma: Cg.: 06-10-000154) általános jogutódja, mely 2007. szeptember 30-án olvadt be a Társaságba.

1.8.4. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a T-Kábel Magyarország Kábeltelevíziós Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1089 Budapest, Baross u. 133., cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-674638) általános jogutódja, amely 2009. szeptember 30-án olvadt be a Társaságba.

1.8.5. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a Dél-Vonal Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1089 Budapest, Baross u. 133., cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-908030) általános jogutódja, amely 2009. szeptember 30-án olvadt be a Társaságba.

2. A társaság részvényei

2.1. Részvények

A Társaság alaptőkéje 1 042 742 543 db egyenként 100 Ft névértékű "A" sorozatú névre szóló törzsrészvényből áll. A Társaság részvényei dematerializált formában előállított részvények.

A dematerializált részvény olyan névre szóló részvény, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

2.2. "A" sorozatú törzsrészvények

Minden "A" sorozatú törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult a Társaság Közgyűlésén és megilletik mindazon jogok, amelyekkel a részvényes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban a Gt.) és a jelen Alapszabály alapján rendelkezik.

2.3. A részvények névértéke, a dematerializált részvényről kiállított okirat

Az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos névértékűek.

A dematerializált részvényről a tulajdonos értékpapír számláján a jogszabályokban meghatározott adatokat kell nyilvántartani.

A dematerializált részvényről részvény fajtánként egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okirat kerül kiállításra, amely a központi értéktárban kerül elhelyezésre, és amelyet az Igazgatóság két tagja ír alá.

2.4. A részvények átruházása

(a) A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek értékpapír számláján az értékpapírt nyilvántartják. A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.

(b) Amennyiben a részvénykönyvi bejegyzési kérelem megfelelő okiratokkal kerül alátámasztásra, azt a Társaság köteles haladéktalanul a részvénykönyvbe bejegyezni. A Társaság nem jegyzi be a részvények átruházását, ha azt állapítja meg, hogy az átruházás az Alapszabály rendelkezéseinek megsértésével történt. A Társaság az indokolt határozatát haladéktalanul közli a részvény új tulajdonosával, aki a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kérelmezheti az illetékes bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.

(c) Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett; illetve az, aki részvényét törvénynek vagy a jelen alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

(d) A részvénykönyv vezetője a 2.4. (b) és (c) pontjában foglalt kivétellel nem tagadhatja meg a részvénykönyvbe való haladéktalan bejegyzést, illetve a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett.

(e) Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszűnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezetni.

(f) A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet.

2.5. A részvénykönyv

2.5.1. A Társaság Igazgatósága illetve általa a Gt. 202.§ (2) bekezdése alapján megbízott a névre szóló részvényekkel rendelkező részvényesekről - beleértve az ideiglenes részvény, részvényutalvány tulajdonosát is - illetve részvényesi meghatalmazottakról

részvény-fajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), és a részvényes részvénysorozatonkénti tulajdoni hányadát. A Társaság a részvénykönyvet számítógépen is vezetheti.

2.5.2. A Társaság Igazgatósága által a Gt. 202.§ (2) bekezdése alapján megbízott abban az esetben teljesíti a részvény még be nem jegyzett megszerzője vagy képviselője által a részvények átruházásának a részvénykönyvbe történő bejegyzésére vonatkozó írásbeli kérelmét– amennyiben azt nem az értékpapírszámla vezetője tette meg -, ha a részvény megszerzője vagy annak képviselője bemutatja részére a részvény megszerzője nevére szóló értékpapírszámla-kivonatot, amely a részvény tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja, és eleget tesz az Alapszabály 2.4. pontjában foglaltaknak.

2.5.3. A Közgyűlésen való részvételhez kapcsolódó, azt megelőző részvénykönyvi bejegyzés időpontjára, valamint a vonatkozó egyéb határidőkre a Gt. mindenkor hatályos rendelkezései az irányadóak, és a részvénykönyv lezárásának, valamint a részvénykönyvi bejegyzésnek a mindenkor hatályos Gt. szerinti időpontban kell megtörténnie. Amennyiben a Gt. mindenkor hatályos rendelkezései a Közgyűlést megelőző részvénykönyv lezárásra, illetve a részvénykönyvi bejegyzés időpontjára vonatkozóan időpontot nem határoznak meg, vagy a Gt. rendelkezéseitől eltérést engednek, abban az esetben a részvénykönyv lezárásának és a részvénykönyvi bejegyzésnek a Közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon, a közgyűlési hirdetményben megjelölt időpontban kell megtörténnie.

2.5.4. A Társaság jogosult megtagadni a részvény megszerzője részvénykönyvi bejegyzés iránti kérelmének teljesítését, ha az elmulasztja azoknak az igazolásoknak és nyilatkozatoknak az átadását, amelyek átadására a jelen Alapszabály szerint köteles. A valótlan, csalárd, vagy félrevezető nyilatkozat alapján történt részvénykönyvi bejegyzés az Igazgatóság által, indokolt határozattal törölhető.

2.6. Ideiglenes részvények

A Társaság alaptőke-emelésének a Cégbíróságon történt bejegyzését követően, a felemelt alaptőke teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, melyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes részvény átruházása a részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történő bejegyzésével válik hatályossá. Az Igazgatóság a teljes részvényérték befizetését és az új részvények előállítását követően az ideiglenes részvényeket a Gt.-ben előírtak szerint érvényteleníti.

3. A részvények befizetésének módja

3.1. A részvények befizetésének teljesítése

Amennyiben a Közgyűlésen a Társaság pénzbeli hozzájárulás ellenében történő alaptőke-emelésére vonatkozó határozata másként nem rendelkezik,

a) zártkörű tőkeemelés esetén részvényjegyzők kötelesek a jegyzéskor a részvény kibocsátási értékének legalább 25 %-át,

b) új részvény nyilvános forgalomba hozatala esetén, amennyiben a részvények kibocsátási értéke meghaladja a névértéket, akkor a különbözetet a részvényjegyzők teljes egészében jegyzéskor kötelesek a Társaságnak befizetni és az erről szóló írásbeli igazolást a Társaságnak a részvényjegyzéstől számított 15 napon belül bemutatni.

3.2. A fizetés elismerése

Amennyiben a Közgyűlés határozata másként nem rendelkezik, a részvényjegyző által jegyzett részvény ellenértéke akkor számít a Társaság javára befizetettnek, ha a kibocsátási érték teljes összegét jóváírták a Társaságnak Magyarországon bejegyzett banknál vezetett számláján.

3.3. Nem pénzbeli hozzájárulás

A részvényes köteles a nem pénzbeli hozzájárulást képező vagyontárgyat a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásáig a Társaság tulajdonába adni, vagy az ilyen vagyontárgyakat a Társaság rendelkezésére bocsátani.

3.4. A nem pénzbeli hozzájárulás elismerése

A nem pénzbeli hozzájárulás teljesítéséről az Igazgatóság köteles igazolást kiállítani.

3.5. A részvények befizetésének és a nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésének késedelme

Ha a részvényes a Társaság felé esedékes vagyoni hozzájárulását a 3.6. pontban előírtak szerint nem teljesíti, az Igazgatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre.

3.6. A részvények teljes befizetése

(a) A 3.1. pontban meghatározottak figyelembe vételével, és ha a Közgyűlés a részvényjegyzés megkezdésekor ennél rövidebb időpontot nem határoz meg, a részvényesek kötelesek az általuk jegyzett részvények kibocsátási árának teljes összegét a 3.2. és

3.3. pontban foglaltak szerint, az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzését követő egy éven belül a Társaság részére befizetni.

Ezen időpont előtt a részvényesek csak abban az esetben kötelesek fizetést teljesíteni, ha erre őket az Igazgatóság az Alapszabály rendelkezéseinek vagy a Közgyűlés alaptőke-emelésre vonatkozó határozatának megfelelően, nyilvános közlemény útján felhívja. Ebben az esetben a részvényesek a felhívásban megjelölt időpontig kötelesek a részvényeknek a kibocsátási értékét megfizetni. A jelen pontban meghatározott felhívást az Alapszabály értesítésekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni. A fizetésre meghatározott határidők az arra vonatkozó felhívás közzétételének napján kezdődnek.

(b) A jelen pont alapján tett felhívásnak vagy értesítésnek a késedelmes fizetésnek, a nemfizetésnek, illetve a 3.7. pontban meghatározott nem pénzbeli hozzájárulás nem teljesítésének következményeire vonatkozó figyelmeztetést is tartalmaznia kell.

(c) A teljesen be nem fizetett részvények tekintetében a részvényesi jogok a befizetés arányában gyakorolhatók, a 3.7. pontban foglaltak figyelembe vételével.

3.7. A részvényesi jogok megszűnése

Amennyiben a részvényes a 3.5. pontban meghatározott határidőt elmulasztja, annak lejártát követő napon tagsági jogviszonya (illetve részvényesi joga a be nem fizetett részvényre) megszűnik, és ha vagyoni hozzájárulása teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a Közgyűlés a Társaság alaptőkéjét a vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

Az átvállalás feltételeit a tőkeemelést kimondó közgyűlési határozattal egyidejűleg kell meghatározni a Társaság Alapszabályának 11. pontjában foglaltak figyelembevételével.

A késedelembe esett részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulás visszatérítésére akkor tarthat igényt, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a Társasággal szemben teljesítette, illetve az alaptőke leszállítása megtörtént.

4. A részvényesek jogai és a részvényesi jogok gyakorlásának eszközei

4.1. Osztalék

Ha a Közgyűlés osztalékot állapít meg, vagy osztalékelőleg fizetéséről dönt, a részvényesek a tulajdonukban álló részvények névértéke arányában a 4.5. pont szerint jogosultak osztalékra illetve osztalékelőlegre.

4.2. A vagyon felosztása a Társaság végelszámolással történő megszűnése esetén

Végelszámolás esetén a Társaság vagyonát a hitelezők kielégítése után, a Társaság valamennyi részvényese között abban az arányban kell szétosztani, amilyen arányban részvényeik névértéke a Társaság alaptőkéjéhez viszonyult.

4.3. Szavazati jog

A részvényesek a 2. fejezetben meghatározottak szerint jogosultak a részvényeikhez fűződő szavazati jogokra.

4.4. A részvényesek jogainak korlátozása

Azon részvények tulajdonosai, akinek nevét a részvénykönyvbe nem jegyezték be, valamint azok a részvénytulajdonosok, akik részvényeiket a részvények átruházására és megszerzésére vonatkozóan az Alapszabályban foglalt korlátozások megszegésével szerezték, nem jogosultak arra, hogy a Társasággal szemben a részvényekhez fűződő jogaikat gyakorolják.

4.5. Osztalékfizetés

Ha a Közgyűlés nyereséget állapít meg, és az osztalék felosztását határozza el, osztalékra azok a részvényesek (vagy részvényesi meghatalmazottak) jogosultak, akik tulajdonosok a Társaság által meghirdetett osztalékfizetésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján. A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja nem lehet korábban, mint a közgyűlést követő ötödik tőzsdei kereskedési nap.

A Társaság az osztalékot az erre vonatkozó Közgyűlési határozat által megszabott időponttól átutalással fizeti ki a részvényeseknek. Az osztalékfizetési időszak a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozatban megjelölt időpontban kezdődik meg, de az osztalékfizetés mértékéről, valamint az osztalékfizetés kezdő napjáról rendelkező közgyűlési határozatot tartalmazó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak el kell telnie.

A részvényesek az osztalékfizetés kezdő napjától számított, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott elévülési időtartam (5 év) alatt igényelhetik az osztalékot. Ezt követően az osztalékkövetelés iránti igény elévül. Az elveszített vagy nem igényelt osztalékot a Társaság tőketartalékához kell hozzáadni.

Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről hozható döntés, ha a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés nem haladhatja meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a társasági vagyon védelmére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

A Társaság tulajdonában álló saját részvény után osztalék nem jár, a társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe.

4.6. A Közgyűlés összehívásának joga

A Közgyűlést össze kell hívni, ha a szavazatok legalább öt százalékát képviselő részvényesek ezt az Igazgatóságtól az ok és cél megjelölésével írásban kérik. A Cégbíróság hívja össze a Közgyűlést, ha a Közgyűlés összehívását a fentiekben meghatározott módon kérik, de az Igazgatóság a Közgyűlés összehívása érdekében 30 napon belül nem intézkedik, vagy az intézkedéstől számítva a törvény, illetőleg az Alapszabály által előírt minimális hirdetményi időköz megtartásával a Közgyűlést nem hívja össze.

5. A tájékoztatáshoz való jog

5.1. Kötelező tájékoztatás

Az Alapszabálynak a Társaság értesítései közzétételére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a számviteli törvény szerinti beszámoló tervezetének és az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait, az összehívás időpontjában meglevő részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket (ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket) valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat, illetőleg a felelős társaságirányítási jelentés kivonatát a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal közzé kell tenni.

5.2. A részvényesek tájékoztatáshoz való joga

Minden részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, és észrevételt tenni. A szavazati joggal rendelkező részvény alapján a részvényes jogosult indítványt tenni és szavazni.

A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság minden részvényesnek - a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kívánságára - a szükséges felvilágosítást köteles megadni. Az Igazgatóság csak akkor tagadhatja meg a felvilágosítást, ha az a részvénytársaság jelentős gazdasági érdekét vagy üzleti titkát sértené. A részvényes felvilágosításhoz való joga részeként a Társaság üzleti könyveibe, illetve egyéb üzleti irataiba nem tekinthet be.

6. A Társaság Közgyűlése

6.1. A Közgyűlés mint legfőbb szerv

A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés döntései - amelyeket határozati formában hoz - kötelezőek a Társaság részvényeseire, egyéb szerveire és tisztségviselőire is.

6.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek

Az alábbi ügyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

(a) Ha a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Alapszabály megállapítása és módosítása;

(b) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a Társaság alaptőkéjének felemelése és leszállítása;

(c) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása;

(d) döntéshozatal a Társaság más társasággal történő egyesülését, beolvadását, szétválását, valamint a Társaság megszűnését, felszámolását vagy más társasági formába történő átalakulását illetően. Átalakulási eljárásban, ha az Igazgatóság az átalakuláshoz szükséges valamennyi okiratot előkészíti, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a közgyűlés - a Gt. 71.§ (1) bekezdése alapján - egy alkalommal határoz. Erre a közgyűlésre el kell készíteni a határozathozatal időpontját legfeljebb hat hónappal megelőző, az Igazgatóság által meghatározott fordulónapra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg- tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket;

(e) döntés saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;

(f) döntés – ha a törvény másként nem rendelkezik - átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

(g) a Felügyelő Bizottság, Audit Bizottság és az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

(h) a Társaság könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint a Könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemei tartalmának meghatározása;

(i) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve a felelős társaságirányítási jelentést, valamint döntés az adózott eredmény felhasználásáról;

(j) a Társaság bejegyzett tevékenységi körének bármilyen módosítása;

(k) a 11.2. pontban foglaltak figyelembevételével, a Társaság zártkörű alaptőke-emelése esetén a részvényjegyzésre jogosultak kijelölése a Gt. 251. §-a szerint;

(l) döntés a Társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséről;

(m) a Társaság meghatározott tevékenysége folytatását biztosító vagyoni értékű jognak - értve ezen az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 117-118. §-aiban meghatározott egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozóan létrejött Szerződésben biztosított jogosultságokat – átruházása, átengedése, lízingbe adása vagy egyéb módon tartós használatba adása, megterhelése vagy biztosítékul való lekötése;

(n) a Társaság teljes vagy jelentős vagyonának átruházása; a jelen pont alkalmazása szempontjából “jelentősnek” kell tekinteni az olyan vagyonátruházást, amelynek folytán a Társaság az Egyetemes Távközlési Szolgáltatás nyújtására vonatkozó Szerződésben meghatározott egyetemes távközlési szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségei teljesítésére alkalmatlanná válna;

(o) külön törvény szerinti nyilvános vételi ajánlatról történt tudomásszerzést követően az eljárás megzavarására alkalmas lépésről döntés;

(p) döntés részvények tőzsdéről történő kivezetésének kérelmezéséről;

(q) az igazgatósági tagok előző üzleti évben végzett munkájának értékelése, döntés a felmentvény megadásáról;

(r) döntés – ha a törvény eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről;

(s) döntés - ha a törvény másképp nem rendelkezik - saját részvény megszerzéséről;

(t) döntés a jegyzési elsőbbségi jog kizárásáról;

(u) nem kötelező erejű döntés az Igazgatóság tagjai, felügyelő bizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről, kereteiről (azaz a Javadalmazási Irányelvekről);

(v) azon kérdések eldöntése, amelyeket törvény, vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

6.3. Határozathozatal

A Közgyűlés a határozatokat az Alapszabály 6.17-18. pontjaiban meghatározott módon történő szavazása útján hozza meg.

6.4. A Közgyűlés összehívásának joga

(a) A Közgyűlést a Gt.-ben és az Alapszabályban erre feljogosítottak kötelesek összehívni.

(b) A Gt-ben meghatározott eseteken túlmenően a Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha:

(i) az Igazgatóság tagjainak száma hat (6) alá csökken;

(ii) a Felügyelő Bizottság tagjainak száma hat (6) alá csökken;

(iii) az Audit Bizottság tagjainak létszáma három (3) alá csökken;

(iv) a Könyvvizsgálót kijelölő közgyűléstől számított 90 napon belül a Könyvvizsgáló és az Igazgatóság nem köti meg a könyvvizsgálatra vonatkozó megbízási szerződést.

6.5. A Felügyelő Bizottság értesítése a Közgyűlés összehívásáról

Ha az Igazgatóság hívja össze a Közgyűlést, a Felügyelő Bizottságot a napirendi pontokról a Közgyűlésről szóló értesítés közzététele előtt tájékoztatni kell. A Felügyelő Bizottság (a jogszabályok által biztosított jogkörén belül) az ilyen tájékoztatást követő nyolc napon belül indítványozhatja, hogy a napirendet további pontokkal egészítsék ki, feltéve, ha ezzel egyidejűleg az általa javasolt határozat tervezeteket az Igazgatóságnak megküldi. Az Igazgatóság a fentiekben megszabott módon indítványozott pontokat napirendre tűzi, és a hirdetményt ennek megfelelően közzéteszi.

6.6. A Közgyűlés megtartása, napirendje

A Társaság minden évben legalább egy alkalommal köteles Közgyűlést tartani - évi rendes Közgyűlés -, amelyen a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját jóváhagyják. Az évi rendes Közgyűlést legkésőbb az üzleti évet követő év április 30-ig kell megtartani.

A Társaság az évi rendes Közgyűlésen kívül szükség esetén bármikor tarthat rendkívüli Közgyűlést.

6.7. A Közgyűlés összehívása

A Társaság Közgyűlésére szóló hirdetményt – ha a Gt. másként nem rendelkezik - a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott, a Társaság értesítéseinek és hirdetményeinek közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően a Közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni. A Társaság Közgyűléséről szóló nyilvános hirdetményt az a testület teszi közzé, amely jogszabály vagy az Alapszabály alapján Közgyűlés összehívásáért felelős.

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint a Társaság könyvvizsgálóját írásban, ajánlott levélben is kell értesíteni a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény közzétételétől számított nyolc napon belül.

6.8. Értesítés a Közgyűlésről

A közgyűlési hirdetmény az alábbiakat tartalmazza:

(a) a Társaság cégnevét és székhelyét;

(b) a Közgyűlés időpontját és helyszínét;

(c) A Közgyűlés megtartásának módját;

(d) a Közgyűlés napirendi pontjait;

(e) annak a megismételt Közgyűlésnek a helyét és időpontját, amelyet akkor kell megtartani, ha az első Közgyűlés nem határozatképes;

(f) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket, ideértve annak a legkésőbbi időpontnak a megjelölését, amíg a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes illetve részvényesi meghatalmazott nevét a részvénykönyvbe be lehet jegyezni;

(g) a Gt. 304 § (2) bekezdése szerinti időpontot, valamint a 304.§ (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó tájékoztatást;

(h) a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;

(i) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.

6.9. A Közgyűlés napirendjének kiegészítése

A szavazatok legalább egy százalékát képviselő részvényesek a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül írásban kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a Közgyűlés napirendjére, továbbá a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek.

6.10. Jelenléti ív

A Társaság jelenléti ívet készít a Közgyűlésen megjelent részvényesekről. A jelenléti ív tartalmazza a részvényesek, meghatalmazottjuk, illetőleg képviselőjük nevét (cégnevét), címét (székhelyét), a részvényes tulajdonában lévő részvényeknek részvényfajták szerinti számát és a leadható szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.

6.11. Határozatképesség

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező részvényeknek több mint a felét képviselő részvényesek személyesen vagy meghatalmazott útján a Közgyűlésen a Közgyűlést összehívó hirdetményben megszabott időponttól számított 60 percen belül megjelennek. A Közgyűlés határozatképtelensége miatt a változatlan napirenddel összehívott megismételt Közgyűlés esetén legalább tíz (10) napnak kell eltelnie a megismételt közgyűlés összehívása és a megismételt közgyűlés időpontja között. A megismételt Közgyűlés, az eredeti Közgyűlés napirendjén szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

6.12. A Közgyűlés megnyitása

A Közgyűlésen az Igazgatóság elnöke vagy az Igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés által megválasztott személy tölti be az elnöki tisztet és nyitja meg a közgyűlést.

6.13. A Közgyűlés elnöke

Közgyűlés elnöke:

(a) megállapítja, hogy a Közgyűlésen megjelent részvényesek hány szavazatot képviselnek, és megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes-e;

(b) gondoskodik a Közgyűlési jegyzőkönyv, valamint a jelenléti ív Gt. szerinti elkészítéséről;

(c) javaslatot tesz a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője, a jegyzőkönyvet hitelesítő egy részvényes, illetve képviselőjének személyére, valamint nem számítógépes szavazásnál a szavazatszámlálókra. Számítógépes szavazásnál a szavazatszámlálók szerepét az elnök látja el;

(d) elfogadtatja a Közgyűléssel a napirendi pontok sorrendjét, illetve az utólag szabályosan felvett napirendi pontok tárgyalási sorrendjét;

(e) vezeti a Közgyűlés vitáit és a felszólalásra jelentkezés sorrendjében megadja a szót a felszólalóknak;

(f) a felszólalások időtartamát meghatározhatja;

(g) a kérdéseket határozathozatal végett szavazásra bocsátja;

(h) megállapítja a határozatra vagy módosításra leadott szavazatok számát, beleértve a tartózkodások és a határozat mellett vagy ellen leadott szavazatok számát;

(i) megállapítja a szavazások eredményét, és kihirdeti a Közgyűlés határozatát;

(j) szünetet rendel el;

(k) javaslatot tehet a Közgyűlés felfüggesztésére; és

(l) ha a napirendben szereplő minden kérdésről határoztak, a Közgyűlést berekeszti.

6.14. A Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

A Közgyűlés megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv hitelesítőt, valamint nem számítógépes szavazásnál a szavazatszámlálókat, illetve erre vonatkozó igazgatósági előterjesztés esetén a Közgyűlés elnökét.

6.15. A napirendi pontok sorrendje és megvitatása

A Közgyűlés a napirendi pontok megvitatásának sorrendjét a leadott szavazatok egyszerű többségével meghozott határozattal megváltoztathatja, de a napirendből egyetlen pontot sem hagyhat ki.

A Közgyűlést egy alkalommal fel lehet függeszteni és azt a Közgyűlés időpontjától számított 30 napon belül folytatni kell.

6.16. Felfüggesztett Közgyűlés

A felfüggesztett Közgyűlésre az eredetileg összehívott Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a felfüggesztett Közgyűlés határozatképességét ismételten meg kell állapítani. A felfüggesztett Közgyűlésre egyebekben az eredeti Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat.

6.17. Szavazási eljárás

6.17.1. A Közgyűlésen a szavazás számítógépes eljárással történik. A Közgyűlés elnöke javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy a szavazás a napirend valamennyi pontjára, vagy egyes pontjaira a számítógépes szavazási eljárás helyett a szavazójegy felmutatásával történjen. Az Elnök javaslatáról a Közgyűlés egyszerű többségi határozattal dönt.

6.17.2. A Közgyűlés helyszínén, annak megkezdése előtt a Társaság minden szavazásra jogosult részvényesnek átadja a szavazógépet, illetve a szavazó jegyet, miután ellenőrizte, hogy a részvényest megfelelően bejegyezték a részvénykönyvbe.

A szavazógépet, illetve a szavazójegyet mindazoknak a részvénytulajdonosoknak is át kell adni, akik a Közgyűlésnek az alaptőke- emelést elfogadó határozata alapján az újonnan kibocsátott részvények kibocsátási árának a Közgyűlés által meghatározott részét megfizették és a részvénykönyvbe bejegyzésre kerültek. Az ideiglenes részvény (részvényutalvány) esetén a részvényes szavazati jogát a teljesített befizetéssel arányosan gyakorolhatja. Az a részvényes, aki a fentiekben meghatározott valamelyik feltételnek nem tesz eleget, nem kap szavazógépet, illetve szavazójegyet.

6.17.3. Számítógépes szavazásnál a szavazatok összeszámlálása elektronikus úton történik. A számítógéppel történő szavazás technikai részleteit a Közgyűlés elnöke vagy az általa felkért személy szavazás megkezdése előtt ismerteti. A szavazás eredményéről szavazást követően a Közgyűlés elnöke tájékoztatja a részvényeseket.

6.17.4. Nem számítógépes szavazásnál a részvényesek szavazójegyet kapnak. A szavazójegy tartalmazza a részvényes vagy a részvényesi meghatalmazott nevét (vagy cégnevét), címét (vagy székhelyét), a tulajdonában álló részvények sorozatát és számát, valamint a részvényes által leadható szavazatok számát. A szavazás a szavazójegy felmutatásával történik.

6.18. Határozathozatal

A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve a 6.2. (a)-(f), (k), (l), (o) és (p) pontokban felsorolt kérdésekben hozott határozatokat, amelyekhez a jelenlévő részvényesek legalább háromnegyedes többsége szükséges.

6.19. A közgyűlési jegyzőkönyv

6.19.1. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

▪ a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;

▪ a Közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét;

▪ a szavazatok által képviselt alaptőke-részesedésre vonatkozó információt;

▪ a Közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;

▪ a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

▪ a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát;

▪ a részvényes, az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja, továbbá amit a részvényesek, a Felügyelő Bizottság elnöke és a Könyvvizsgáló kifejezetten igényelnek.

6.19.2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott egy jelenlévő részvényes hitelesíti.

6.19.3. Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az Igazgatóságtól.

6.20. A Társaság tisztségviselőinek jelenléte

Az Igazgatóság valamint a Felügyelő Bizottság tagjait és a Társaság könyvvizsgálóját a Társaság Közgyűlésére meg kell hívni. A meghívottak kötelesek a részvényesek által feltett kérdésekre válaszolni. A Társaság fenti tisztségviselői jogosultak a vitákban részt venni.

7. Az Igazgatóság

7.1. Az Igazgatóság jogállása

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, és képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróság és más hatóság előtt.

7.2. Az Igazgatóság tagjai

Az Igazgatóság legalább hat, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása három éves időtartamra, a megválasztásuk évét követő harmadik év május 31. napjáig szól azzal, hogy amennyiben a megbízatásuk lejáratának évében az évi rendes Közgyűlés május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás a Közgyűlés napjával jár le. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés bármikor visszahívhatja vagy újraválaszthatja.

Amennyiben külön megállapodás eltérően nem rendelkezik, az igazgatósági tag - amennyiben a Társasággal munkaviszonyban áll - visszahívása vagy megválasztása nem érinti a Társasággal szemben fennálló munkaviszonyához kapcsolódó jogait.

Az Igazgatósági tagok összeférhetetlenségére a vonatkozó törvényi rendelkezések irányadóak azzal, hogy az Igazgatóság tagjai a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban is lehetnek vezető tisztségviselők és ez nem összeférhetetlen az Igazgatósági tagsággal.

7.3. Közbenső választás

Amennyiben az Igazgatóság tagjainak számát az Igazgatóság megbízatása időtartamának lejárta előtt megnövelik, illetve ha valamely Igazgatósági tag visszahívása vagy megbízatásának megszűnése miatt új Igazgatósági tag megválasztására kerül sor, az új, időközben megválasztott Igazgatósági tag megbízatása az Igazgatóság megbízatásának lejártáig tart.

7.4. Az Igazgatóság ügyrendje, az Igazgatóság elnöke

A jogszabályok és az Alapszabály keretei között az Igazgatóság az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság ügyrendjében foglaltaknak megfelelően megválasztják az Igazgatóság elnökét. Az elnök ellátja a jogszabályokban, jelen Alapszabályban és az Igazgatóság ügyrendjében foglalt feladatokat.

7.4.1. Az Igazgatóság

(a) hatáskörébe tartozik minden olyan a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály vagy a Gt. rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe;

(b) gondoskodik a Társaság mérlegét és eredmény-kimutatását is magában foglaló számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a felelős társaságirányítási jelentés elkészítéséről, és ezeket a Közgyűlés elé terjeszti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó indítvánnyal együtt;

(c) köteles gondoskodni a Társaság könyveinek szabályszerű vezetéséről, beleértve többek között a számviteli nyilvántartásokat és a részvénykönyvet is;

(d) a jogszabály és az Alapszabály által meghatározott keretek között a szükséges bejelentéseket a Cégbíróság felé megteszi, illetve intézkedik a szükséges közzétételekről;

(e) az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlés részére a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról;

(f) jóváhagyja a Társaság éves üzleti tervét, amely üzleti terv egyben a vezetés részére a Társaság éves működéséhez szükséges felhatalmazásokat is megadja;

(g) olyan bizottságokat hozhat létre, amelyek tagjai kizárólag az Igazgatóság tagjai lehetnek és melyekre hatáskörének egy részét átruházhatja;

(h) jogosult az Igazgatósági tagok és az Igazgatóságon kívülálló személyekből bizottság létrehozására, és ezen bizottságoknak a megfelelő felhatalmazást megadni;

(i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalóival szemben, az általa meghatározott Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint;

(j) Hatáskörébe tartozik az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés módosítások kezdeményezése és jóváhagyása a Társaság részéről;

(k) három havonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról;

(l) a Közgyűlés felhatalmazása alapján gondoskodik saját részvény vásárlásáról és gondoskodik a saját részvény elidegenítéséről;

(m) dönt a Társaság alaptőkéjének hatáskörébe utalt felemeléséről, és az ezzel kapcsolatos Alapszabály módosításról;

(n) megköti a közgyűlés könyvvizsgáló megválasztására vonatkozó határozatának meghozatalától számított 90 napon belül a tevékenység ellátására vonatkozó szerződést a Könyvvizsgálóval;

(o) dönt a részvények adott szabályozott piacon való forgalomban tartásának átvezetéssel történő megszüntetéséről;

(p) jogosult a Társaság telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására.

7.4.2. A Társaság és ellenőrző befolyással rendelkező részvényesei, illetőleg azok anya- vagy leányvállalatai között létrejött valamennyi 100.000 USD-nak megfelelő forint összeget elérő vagy azt meghaladó értékű ügyletet be kell jelenteni a Társaság Igazgatóságának.

7.5. Határozatképesség, határozathozatal

(a) Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább hat Igazgatósági tag jelen van.

(b) Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. A határozathozatal részletes szabályait az Igazgatóság ügyrendje határozza meg.

7.6. Jegyzőkönyv

(a) Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni az Igazgatóság Ügyrendjében foglaltak szerint.

(b) A jegyzőkönyvet az Igazgatóság ülésének elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet egy másik jelenlévő igazgatósági tag hitelesíti. Az ülés jegyzőkönyvét az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke részére akkor is meg kell küldeni, ha az ülésen nem vettek részt.

7.7. Lemondás, elhalálozás

Az Igazgatóság köteles a lemondástól vagy elhalálozástól számítva a lehető legrövidebb időn belül a Közgyűlést összehívni, ha az Igazgatóság tagjának lemondása vagy elhalálozása következtében az Igazgatóság tagjainak száma hat alá csökken. Ha az Igazgatóság a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelő Bizottság hívja össze a Közgyűlést.

7.8. Az Igazgatóság tagjainak felelőssége

Az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és - ha Gt. kivételt nem tesz – a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Az Igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben a jogszabályok, az Alapszabály, illetve a Közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik megszegésével a Társaságnak okozott károkért. Az Igazgatósági tagok Társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt vagy a határozat ellen szavazott.

Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az Igazgatóság tagjai azokért a károkért, amelyek a cégjegyzékbe bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

8. A Felügyelő Bizottság

8.1. A Felügyelő Bizottság jogállása

A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A jogszabályokban biztosított hatáskörén belül az Igazgatóság bármely tagjától illetve a Társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.

8.2. A Felügyelő Bizottság tagjai

8.2.1. A Felügyelő Bizottság 3-15 tagból áll. A tagokat a Közgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása három éves időtartamra, a megválasztásuk évét követő harmadik év május 31. napjáig szól azzal, hogy amennyiben a megbízatásuk lejáratának évében az évi rendes Közgyűlés május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás a Közgyűlés napjával jár le.

8.2.2. A Felügyelő Bizottság mindenkor megválasztott tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a Felügyelő Bizottsági tag, ha részvénytársasággal Felügyelő Bizottsági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll.

8.2.3. Nem minősül függetlennek a Felügyelő Bizottság tagja különösen akkor, ha

a) a társaság munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;

b) a társaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat;

c) a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa;

d) közeli hozzátartozója a társaság valamely - nem független - vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának;

e) a társaság eredményes működése esetén Felügyelő Bizottsági tagsága alapján vagyoni juttatásra jogosult, vagy az Felügyelő Bizottsági tagságért járó díjon kívül bármilyen javadalmazásban részesül a társaságtól, illetve a társasághoz kapcsolt vállalkozástól;

f) a társaság nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van;

g) a társaság független Könyvvizsgálója, vagy a Könyvvizsgáló alkalmazottja vagy partnere e jogviszony megszűnésétől számított három évig;

h) vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló egy olyan gazdasági társaságban, amelynek független igazgatótanácsi tagja egyben a nyilvános társaság vezető tisztségviselője.

8.2.4. A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviselőit - a Társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után - a Központi Üzemi Tanács jelöli megválasztásra.

8.2.5. Ha a Közgyűlés új Felügyelő Bizottsági tagot választ, illetve, ha a Felügyelő Bizottság létszámának növekedése vagy valamely Felügyelő Bizottsági tag megbízatásának megszűnése vagy visszahívás miatt új tag megválasztására kerül sor, az újonnan megválasztott Felügyelő Bizottsági tag megbízatásának ideje megegyezik a Felügyelő Bizottság megbízatásának időtartamával.

8.3. Kötelezettségek

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést és minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Az Igazgatóság javaslata az osztalékfizetésről és a felelős társaságirányítási jelentésről csak a FEB előzetes jóváhagyásával terjeszthető Közgyűlés elé. A Felügyelő Bizottság jelentését a Felügyelő Bizottság elnöke (elnökhelyettese), távollétében a Felügyelő Bizottság valamelyik tagja ismerteti az adott napirendi pont tárgyalásakor.

8.4. Eljárási szabályok

8.4.1. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. Tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. Ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

8.4.2. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult - az ok és cél megjelölésével írásban - haladéktalanul összehívni a Felügyelő Bizottságot, ha a Felügyelő Bizottság elnöke az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérésnek nem tesz eleget és az ülést 30 napon belüli időpontra nem hívja össze.

8.4.3. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha a mindenkor megválasztott tagjainak 2/3-a jelen van. Amennyiben a Felügyelő Bizottság három tagból áll, illetőleg a 2/3 három főnél kevesebb, úgy a határozatképességhez három tag jelenléte szükséges. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma három alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Igazgatóság köteles összehívni a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében.

8.4.4. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke vezeti. A Felügyelő Bizottság elnöke jelöli ki a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő felügyelő bizottsági tagot, szavazásra bocsátja a kérdéseket és kihirdeti a szavazás eredményét.

8.4.5. A Felügyelő Bizottság minden üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni a Felügyelő Bizottság Ügyrendjében foglaltak szerint.

8.5. A Közgyűlés összehívása a Felügyelő Bizottság által

A Felügyelő Bizottság - általa javasolt napirenddel - rendkívüli Közgyűlést hív össze, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, illetve a Közgyűlés határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a részvényesek érdekeit.

8.6. A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége

A Felügyelő Bizottság tagjai a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabálya szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.

8.7. Audit Bizottság

8.7.1. A Felügyelő Bizottság (FEB) függetlennek minősülő tagjaiból a Közgyűlés 3-5 fős Audit Bizottságot választ az egyes tagok FEB tagságával megegyező időtartamra. Az Audit Bizottság a Gt.-ben, a jelen Alapszabályban meghatározott jogkörén belül, valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) előírásainak betartása mellett, függetlenül jár el.

8.7.2. Az Audit Bizottság célja többek között az, hogy felügyelje (1) a Társaság pénzügyi beszámolóinak integritását (2) azt, hogy a Társaság eleget tesz-e azon jogi és szabályozói követelményeknek, amelyekre az Audit Bizottság 8.7.5 pontban részletesen meghatározott hatásköre és feladatköre kiterjed, (3) a Társaság független külső könyvvizsgálójának (a

„Könyvvizsgáló”) kvalifikációit, függetlenségét (4) a Társaság belső ellenőrzési rendszerének és Könyvvizsgálójának teljesítményét.

8.7.3. Az Audit Bizottság tagjának csak olyan FEB tag választható, aki a Gt. és a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) előírásai és szabályai alapján megfelel az Audit Bizottsági tagságra vonatkozó függetlenségi követelménynek. Az Audit Bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie. Az Audit Bizottság Elnökét az Audit Bizottság tagjai választják meg maguk közül.

8.7.4. Ha az Audit Bizottság tagjainak létszáma 3 alá csökken, úgy az Igazgatóság köteles összehívni a Közgyűlést az Audit Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében. Az Audit Bizottság Ügyrendjét és Előzetes jóváhagyási szabályzatát maga állapítja meg. Az Audit Bizottság titkári teendőit saját Titkársága látja el. Az Audit Bizottság tevékenységéről az ügyrendjében foglaltak szerint, időszakonként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot.

8.7.5. Az Audit Bizottság hatásköre és feladatai:

i. Együttműködik azon Könyvvizsgálóval, akinek feladata a könyvvizsgálati jelentés elkészítése vagy kibocsátása, egyéb könyvvizsgálatok, felülvizsgálatok vagy hitelesítések elvégzése a Társaság számára;

ii. Közvetlenül javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában;

iii. Előkészíti a Könyvvizsgálóval megkötendő szerződést;

iv. Előzetesen jóváhagyja a Könyvvizsgáló által a Társaság számára végzendő, audit és nem audit jellegű szolgáltatásokat és azok díjait – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó díjak vonatkozásában –, a Könyvvizsgáló Társaságtól való függetlenségének biztosítása érdekében;

v. Figyelemmel kíséri az audit díjak ésszerűségét és a Könyvvizsgáló által elvégzett munka minőségét (pl. az auditot végző személyek körét, tapasztalatát, várható munkaórák számát és időbeli teljesülését);

vi. Figyelemmel kíséri, hogy a Könyvvizsgáló eleget tesz-e a szakmai követelményeknek, az összeférhetetlenségi és függetlenségi előírásoknak, és szükség esetén a Könyvvizsgálóval kapcsolatos intézkedés megtételére tesz javaslatot a Felügyelő Bizottság, illetve az Igazgatóság számára;

vii. Legalább évente, de a Könyvvizsgáló megválasztására vonatkozó javaslat megtétele előtt minden alkalommal a Könyvvizsgálótól egy írásos jelentést szerez be, és áttekinti azt. E jelentés bemutatja a Könyvvizsgáló, illetve bármely a Társaság vagy kapcsolt vállalkozása részére a Könyvvizsgáló nevében könyvvizsgálati munka elvégzésére kijelölt személy, illetve a Könyvvizsgáló Könyvvizsgáló cégének bármely partnere vagy azok közeli hozzátartozója (a Magyar Polgári Törvénykönyv meghatározásra szerint), valamint (i) a Társaság vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása, illetve (ii) a Társaság vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása Igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának, Ügyvezető Bizottságának bármely tagja közötti kapcsolatot;

viii. Áttekint a Társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos minden problémát és nehézséget, valamint a Társaság menedzsmentje által ezen problémák megoldása érdekében tett lépéseket;

ix. Közreműködik a Társaság menedzsmentje és a Könyvvizsgáló között felmerülő, a Társaság pénzügyi jelentéskészítésével kapcsolatos bármely nézeteltérés megoldásában;

x. Áttekinti és értékeli a pénzügyi beszámolási rendszer működését és szükség esetén javaslatot tesz intézkedések megtételére;

xi. Segíti a Felügyelő Bizottság munkáját a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében;

xii. Áttekinti és véleményezi (a) a Számviteli Törvény szerinti pénzügyi beszámolókat, illetve (b) az ilyen beszámolók elfogadására, valamint (c) az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan tett javaslatokat, mielőtt azok előterjesztésre kerülnének a Felügyelő Bizottság elé;

xiii. Áttekinti és véleményezi (a) az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards as endorsed by the European Union, „IFRS”) szerint készített pénzügyi beszámolókat, illetve (b) az ilyen beszámolók elfogadására vonatkozóan tett javaslatokat;

xiv. Nyomon követi a fenti xii és xiii. pontokban említett beszámolók könyvvizsgálatát;

xv. Megbeszélést tart a Könyvvizsgálóval és a Társaság menedzsmentjével a fenti xii. és xiii. pontokban említett beszámolók megbeszélése és észrevételezése céljából;

xvi. Megbeszélést tart a Könyvvizsgálóval a fenti fenti xii. és xiii. pontokban említett beszámolókról kibocsátott Könyvvizsgálói vélemény áttekintése és megbeszélése céljából;

xvii. Áttekinti és véleményezi a Vezetői Levelet (Management Letter);

xviii. Áttekinti és véleményezi a Tpt. szerinti rendszeres tájékoztatás körébe eső pénzügyi jelentéseket;

xix. Áttekinti és véleményezi a belső kontroll rendszer működését, és szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelő Bizottság, illetve az Igazgatóság részére a működéssel, megfelelőséggel és a pénzügyi jelentések elkészítésével összefüggésben szükséges lépésekre;

xx. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságát;

xxi. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési munkatervet;

xxii. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolót;

xxiii. Áttekinti és véleményezi a kiemelt jelentőségű („A” besorolású) belső ellenőrzési jelentéseket;

xxiv. Áttekinti, véleményezi és megfelelő esetben jóváhagyja az Igazgatóság vagy a Társaság menedzsmentje által az Audit Bizottság részére benyújtott, a Csoport megfelelőségi vezető megválasztására, javadalmazására és visszahívására vonatkozó javaslatokat, továbbá felügyeli a Csoport megfelelőségi vezető tevékenységét a Vállalati megfelelőségi program kézikönyvben, valamint a kapcsolódó belső iránymutatásokban és utasításokban leírtak szerint;

xxv. Figyelemmel kíséri a kockázatkezelési rendszer hatékonyságát;

xxvi. Meghatározza azon eljárásokat, amelyek (a) biztosítják a számviteli, belső számvitel-ellenőrzési vagy könyvvizsgálati ügyekkel kapcsolatban a Társasághoz beérkező panaszok fogadását, nyilvántartását és kezelését, illetve (b) lehetővé teszik a megkérdőjelezhető számviteli vagy könyvvizsgálati ügyekben a Társaság alkalmazottai által tett bizalmas, névtelen bejelentések kezelését;

xxvii. Áttekinti az Audit Bizottság feladatait éves rendszerességgel;

xxviii. Szükség szerint független belső vizsgálatot folytat a megkérdőjelezhető számviteli, belső számvitel-ellenőrzési vagy könyvvizsgálati ügyekkel kapcsolatban;

xxix. A fenti xxviii. pontban leírt vizsgálat során (a) – a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – megvizsgálja a Társaság könyveit, nyilvántartásait, szerződéseit és más dokumentumait (beleértve a nyomtatott és elektronikus dokumentumokat, ideértve minden e-mailt, dokumentumot vagy más adatot, amelyek a Társaság rendszerein és/vagy eszközein fellelhetők), továbbá (b) meghallgatja a Társaságnak a vizsgálat szempontjából releváns információkkal rendelkező alkalmazottait, tisztségviselőit és igazgatóit, valamint bármely más ilyen információkkal rendelkező harmadik személyt;

xxx. Amennyiben szükséges – a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – tájékoztatja a vizsgálat alapjául szolgáló tényekről és körülményekről, valamint a vizsgálat eredményéről a Xxxxxxxxxxxxxx az Igazgatóságot és a Felügyelő Bizottságot;

xxxi. A vizsgálat eredményétől függően (a) az Igazgatósághoz továbbítja a felmerült problémák orvoslásának módjára a menedzsment, a külső tanácsadó és/vagy az Audit Bizottság által tett javaslatokat, (b) áttekinti és értékeli a korrekciós intézkedések végrehajtását, és (c) tájékoztatja a Könyvvizsgálót.

8.7.6. Az Audit Bizottság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy feladatai ellátásához szükséges, külső tanácsadó(k) igénybevételére jogosult. Így különösen a fenti 8.7.5. xxviii. pontban leírt független vizsgálat lefolytatásával külső jogi tanácsadót és más tanácsadókat bízhat meg.

8.7.7. A Társaság köteles biztosítani a megfelelő pénzügyi fedezetet a következőkre: (a) azon Könyvvizsgáló díja, akinek feladata a könyvvizsgálói jelentés elkészítése illetve kibocsátása, egyéb könyvvizsgálatok, felülvizsgálatok vagy hitelesítések elvégzése a Társaság számára, (b) az Audit Bizottság által igénybevett külső tanácsadók díjazása és (c) az Audit Bizottság rendes adminisztratív költségei, amelyek feladatai ellátásához megfelelőek és szükségesek.

A fenti (b) és (c) szerinti díjakat és költségeket az Audit Bizottság állapítja meg saját belátása szerint, a fenti (a) szerinti, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó díjak és költségek vonatkozásában pedig javaslatot tesz a Közgyűlés részére.

9. A könyvvizsgáló

9.1. Választás

A könyvvizsgálót a Társaság Közgyűlése határozott időre, de legfeljebb két éves időtartamra választja meg. A könyvvizsgálói megbízatás elfogadásának az minősül, ha a Könyvvizsgáló megválasztását követő 90 napon belül megbízási szerződést köt a Társasággal. A határidő eredménytelen elteltével a Könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a közgyűlésnek más Könyvvizsgálót kell választania.

9.2. A könyvvizsgáló kötelezettségei

(a) A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni minden mérleget és eredmény-kimutatást magában foglaló számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint minden, a Közgyűlés elé terjesztendő lényeges üzleti jelentést az adatok hitelessége és a hatályos magyar jogszabályokkal való összhangja szempontjától. A könyvvizsgáló a fentiekkel kapcsolatos megállapításait tartalmazó jelentését a Közgyűlés elé terjeszti.

(b) A könyvvizsgáló köteles minden szükséges szakmai támogatást megadni az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tevékenységéhez.

9.3. A könyvvizsgáló jogai és felelőssége

A könyvvizsgáló jogosult minden, a Társaság tevékenységére vonatkozó információhoz hozzájutni. Kötelezettségeinek teljesítése érdekében:

(a) felvilágosítást kérhet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól;

(b) ellenőrizheti és megvizsgálhatja a Társaság pénztárát, könyveit, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját;

(c) köteles részt venni a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolót tárgyaló Közgyűlésén;

(d) szükség esetén tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein;

(e) köteles a Felügyelő Bizottságot és az Audit Bizottságot értesíteni és az Igazgatóságtól a Közgyűlés összehívását kérni, ha:

(i) tudomására jut, hogy a Társaság vagyonának jelentős csökkenése várható; vagy

(ii) olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak Gt.-ben meghatározott felelősségét vonja maga után;

(f) Amennyiben a Közgyűlést nem hívják össze, vagy a Közgyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a Könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot értesíteni.

9.4. A könyvvizsgálói összeférhetetlenség

Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság részvényese. Nem választható könyvvizsgálóvá a Társaság Igazgatóságának tagja, Felügyelő Bizottságának tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. A Társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.

Egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai képesítési és etikai követelményeket, valamint az előző pontban fel nem sorolt további összeférhetetlenségi szabályokat külön törvény állapítja meg.

10. Cégjegyzés

A céget (i) az Igazgatóság két tagja, vagy (ii) az Igazgatóság egy tagja és a Társaságnak az Igazgatóság két tagja által e célból felhatalmazott munkavállalója vagy (iii) a Társaságnak az Igazgatóság két tagja által erre felhatalmazott két munkavállalója akként jegyzi, hogy a Társaság géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előre nyomtatott cégszerű (cég) neve alá, a Cégbíróságnak benyújtott hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően együttesen írják alá a nevüket.

11. A társaság alaptőkéjének felemelése

11.1. Az alaptőke felemelésének esetei

A Társaság alaptőkéjének felemelését a Közgyűlés határozatával összhangban kell végrehajtani új részvények nyilvános forgalomba hozatala vagy zártkörű kibocsátása, illetve az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakítása, vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása útján.

Az alaptőke felemelését elhatározó, illetve az arról döntő közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel közvetlenül érintett, továbbá az alapszabály által érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei az alaptőke felemeléséhez részvénysorozatonként külön is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - kivéve a saját részvényre vonatkozó korlátokat - nem alkalmazhatók.

Amennyiben bármelyik részvényfajtánál a háromnegyedes többségi elfogadás nem érhető el, a tőkeemelésre vonatkozó javaslatot le kell venni a napirendről. Ez a szabály megfelelően irányadó az igazgatóságot tőkeemelésre felhatalmazó közgyűlési határozat esetén is.

11.2. Jegyzési elsőbbség

11.2.1. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvényeseket - ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket -, majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben – a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbségi, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.

11.2.2. A Társaság köteles hirdetményi úton tájékoztatni a részvényeseket, illetve az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről és módjáról, így a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló - tizenöt napos - időszak kezdő és zárónapjáról.

11.2.3. A jegyzési, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását a közgyűlés - az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - kizárhatja. Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait, valamint a részvények tervezett kibocsátási értékét.

Az előterjesztés tartalma és tárgyalása:

Az Igazgatóság az ügyrendjében meghatározott szabályok betartásával megtárgyalja, és döntést hoz a javaslat jóváhagyásáról, majd azt elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszti.

Az előterjesztésben meg kell határoznia:

▪ a részvények névértékét, darabszámát, sorozatát

▪ új részvények zártkörű forgalomba hozatalánál a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot tett személy/személyek megjelölését

▪ az alaptőke-emelés módját

▪ a jegyzési minimumot

▪ az Alapszabály módosításának tervezetét

▪ a részvények kibocsátási értékét és befizetésének feltételeit

▪ nem pénzbeli hozzájárulás esetén az annak szolgáltatásával kapcsolatos adatokat

▪ egyéb lényeges adatot.

11.3. Érvénytelen részvényjegyzés

A részvényesnek a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásával megvásárolt részvény jegyzése érvénytelen, ha az Alapszabály valamely rendelkezésébe ütközik.

11.4. Zártkörű részvénykibocsátás

A Közgyűlés vagy a Közgyűlés határozatában foglalt felhatalmazás alapján az Igazgatóság úgy határozhat, hogy a Társaság alaptőkéjének felemelése során kibocsátandó új részvények jegyzésére kizárólag az alaptőke felemeléséről döntő Közgyűlési vagy Igazgatósági határozatában kijelölt személyek, illetve részvényesek jogosultak. Ha a Közgyűlés vagy Igazgatóság által meghatározott személyek, illetve részvényesek nem jegyeztek a részvényjegyzésre megállapított zárónapig a jegyzési minimumnak megfelelő összegű részvényt, az alaptőke felemelését meghiúsultnak kell tekinteni.

11.5. Az alaptőkén felüli vagyon átváltoztatása alaptőkévé

A Társaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének megállapításával összefüggésben az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

A felemelt alaptőkére eső részvények a részvénytársaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

11.6. Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával

11.6.1. A Közgyűlés feltételes alaptőke-emelést határozhat el, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával. A kötvénytulajdonosok a feltételesen felemelt alaptőke terhére részvényeket igényelhetnek a Közgyűlés határozatának megfelelően. Az igényeket írásban kell előterjeszteni az Igazgatóságnál - a kötvények egyidejű benyújtásával - és meg kell jelölni az igényelt részvények számát és névértékét. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a Társaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

A kötvény kibocsátás konkrét feltételeit a Közgyűlés határozatban állapítja meg.

11.6.2. Feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni:

a) a kötvénykibocsátás módját (zártkörű, nyilvános)

a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét,

c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit és időpontját,

d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit,

e) az aluljegyzés, illetve túljegyzés esetén követendő eljárást, valamint az allokáció szabályait,

f) zártkörű kötvény kibocsátása esetén a kötvények jegyzésére jogosult személyeket, és az általuk jegyezhető kötvények számát és egyéb jellemzőit.

12. A Társaság alaptőkéjének leszállítása

A Társaság jogosult alaptőkéjét leszállítani.

Az alaptőke leszállítására a Gt. X. fejezet 2. és 3. címében foglaltak az irányadók.

Az alaptőke leszállítására irányuló határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeleszállítás által érintett részvénysorozatok részvényesei a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével az alaptőke leszállításához részvénysorozatonként külön is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - kivéve a saját részvényre vonatkozó korlátokat - nem alkalmazhatók. Amennyiben a háromnegyedes többségi elfogadás nem érhető el, a tőkeleszállításra vonatkozó javaslatot le kell venni a napirendről.

Az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozatban részletes tájékoztatást kell nyújtani a részvényesi jogok gyakorlásának feltételeiről.

13. Összeférhetetlenség

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai és a Társaság könyvvizsgálója, illetve ezeknek a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyekben ezen személyeknek 10 %-ot meghaladó tulajdoni érdekeltsége van, nem rendelkezhetnek 5 %-ot meghaladó tulajdonosi érdekeltséggel, továbbá nem állhatnak alkalmazásban, nem lehetnek tisztségviselői, és nem lehet szerződéses megállapodásuk semmiféle olyan gazdálkodó szervezettel, amely a Társaságnak versenytársa, kivéve, ha azt jogszabály megengedi és a Közgyűlés 3/4-es szótöbbséggel felmentést biztosít a jelen pont rendelkezései alól.

A Gt. 25.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazásnak megfelelően az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai megválaszthatók olyan, a Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetbe vezető tisztségviselőnek, illetve felügyelő bizottsági tagnak, amelyben a Társaság legalább 25% tulajdoni hányaddal és/vagy szavazati joggal rendelkezik.

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint azok közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b) saját nevükben vagy javukra a bárki számára biztosított közcélú távközlési szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket köthetnek a Társasággal. A fenti esetek nem érintik a társasági törvényben foglalt további összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.

14. Az Igazgatósági tagok és Felügyelő Bizottsági tagok kártalanítása

14.1. Kártalanítás

A Társaság a jogszabályok által megengedett maximális mértékig kártalanítja az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság minden olyan volt és jelenlegi tagját, aki valamely fenyegető, függőben lévő avagy befejezett polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásba vagy perbe a Társaságnál betöltött e tisztségénél fogva félként kényszerül vagy ennek veszélye fenyegeti, mindazon költségek (ideértve az ügyvédi költségeket is) viselésére kötelező ítélet, bírság vagy egyezségként fizetendő összegek tekintetében, amelyek a fenti eljárásokkal, illetőleg perekkel kapcsolatban ténylegesen és ésszerűen merültek fel, amennyiben e személy jóhiszeműen és oly módon cselekedett, amely ésszerű feltételezése szerint a Társaság legjobb érdekében állt, avagy nem tűnt a Társaság érdekeivel ellenkezőnek, illetőleg - büntető eljárás esetén - nem volt ésszerű oka azt hinni, hogy cselekedete jogellenes volt.

14.2. A költségek megelőlegezése

A Társaság valamely igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja által bármely polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásban vagy perben viselt költségeket (ideértve az ésszerű ügyvédi díjakat) az eljárás befejezése előtt is megtérítheti az érintett személynek, amennyiben az vállalja az összeg visszafizetését, ha megállapítást nyer, hogy a 14.1. pont szerint nem jogosult kártalanításra a Társaság részéről.

14.3. Biztosítás

A Társaságnak jogában áll biztosítást kötni és fenntartani az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság jelenlegi és volt tagjai javára bármely, az e minőségükben vagy azzal kapcsolatban a terhükre megállapított vagy általuk viselt felelősség vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a Társaságnak az Alapszabály 14.1. és 14.2. pontjai avagy a jogszabályok alapján jogában áll-e őket az adott felelősség miatt kártalanítani.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. Pénzügyi év

A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

15.2. Értesítések

A Társaság értesítéseit és hirdetményeit a Társaság honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos közzétételi helyén (a Tőzsde Honlapján), a jogszabályban meghatározott esetekben pedig a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

15.3. Kamat

Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

15.4. Jogváltozás

Ha a Gt.-nek az Alapszabály legutóbbi egységes szerkezetbe foglalásakor hatályban levő rendelkezései, különösen az Első rész (A gazdasági társaságok közös szabályai), valamint a Második rész (Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok) X. fejezete (A részvénytársaság) módosításra kerülnek, az Alapszabály felülvizsgálatát és a szükséges változtatásokat a Gt. módosítását követően haladéktalanul megtartandó Közgyűlés napirendjére kell tűzni, hogy elkerülhető legyen a részvényesek jogainak bármilyen sérelme a Gt. módosítás eredményeképpen.

15.5. Egyéb

A jelen Alapszabály teljes egészében a Társaság korábbi Alapszabályának helyébe lép. Következésképpen, a jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg a Társaság korábbi Alapszabályának szövege és a Társaságnak a jelen Alapszabállyal ellentétes határozatai hatályukat vesztik. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Gt. valamint az irányadó egyéb jogszabályok hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2012. június 18.

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az Alapszabályt egységes szerkezetbe foglalta, és az 1.4. pontot érintő módosítást ellenjegyezte:

.......................................

Xxxxx Xxxxxx vezető jogtanácsos