ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A jelen Általános Szerződési Feltételek [a továbbiakban: ÁSZF], ha az ÁSZF – így annak 2.1./ pontjában és 2.6./ pontjában – eltérően nem rendelkezik, elválaszthatatlan részét képezik mindazon

• 1.1./ pont szerinti vállalkozói ajánlatnak, amit a Lean Technology Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9200 Mosonmagyaróvár, Xxxxxx

Xxxxxx xxxx 00/X, nyilvántartja a Győri Törvényszék Cégbírósága Cg.08-09- 027467 cégjegyzékszám alatt, adószám: 25365870-2-08, képviseli: Xxxxxxxxxxx Xxxxx ügyvezető), mint szállító, illetve vállalkozó [a továbbiakban: Vállalkozó] megrendelője [a továbbiakban: Megrendelő] irányába tesz, és

• ezen vállalkozói ajánlat alapján vagy arra tekintettel a jelen ÁSZF szerint Vállalkozó és Megrendelő között létrejövő 0.0.0./ pont szerinti Szerződésnek.

Vállalkozó és Megrendelő együtt a továbbiakban: Xxxxx, míg Xxxxx bármelyike külön nem nevesítve, a továbbiakban: Fél megnevezéssel szerepel(nek) az ÁSZF-ben.

I. BEVEZETÉS

1./ Vállalkozó főtevékenysége szerint

• csővázas szerkezetek és/vagy csővázas rendszerek, illetve szállító rendszerek összeszereléséhez szükséges alapanyagok, így különösen csövek, csatlakozók, görgőspályák, kerekek és egyéb kiegészítők [a

továbbiakban: Alapanyag(ok), amely Alapanyag(ok) körébe az alább nevesített Manipulátor(ok) és/vagy AGV(-k) nem tartoznak bele], illetve manipulátor(ok) [a továbbiakban: Manipulátor(ok)] és/vagy automatikusan vezérelt, vezető nélküli vontató- és szállítógép(ek) [a továbbiakban: AGV(-k)] szállításával, továbbá

• akár Manipulátorok és/vagy AGV-k alkalmazása mellett készülő, illetve készített, csővázas szerkezetek és/vagy csővázas rendszerek, illetve szállító rendszerek

• tervezésével [a továbbiakban: Tervezés],

• gyártásával és jellegének megfelelően összeszerelésével, illetve telepítésével és üzembehelyezésével [a továbbiakban: Kivitelezés], és/vagy

• karbantartásával [a továbbiakban: Karbantartás], valamint

• az i./ alpont, illetve az ii./ alpont szerinti tevékenység(ek)hez kapcsolódóan tanácsadás [a továbbiakban: Tanácsadás] nyújtásával és egyéb kiegészítő tevékenység(ek) [a továbbiakban: Kiegészítő Tevékenység(ek)] végzésével

foglalkozó gazdasági társaság. Az

• az i./ alpontban körülírt szállítás, amelyhez szükség szerint a 0.0.0./ pont szerinti Szerződésenként Tanácsadás nyújtása és/vagy egyéb Kiegészítő Tevékenységek végzése is kapcsolódik, illetve kapcsolódhat, úgy is mint a továbbiakban: Szállítás, míg

• az ii./ alpont szerinti Tervezés és/vagy Kivitelezés és/vagy Karbantartás, amely(ek)hez szükség szerint a 0.0.0./ pontban körülírt Szerződésenként Tanácsadás nyújtása és/vagy egyéb Kiegészítő Tevékenységek végzése is kapcsolódik, illetve kapcsolódhat, úgy is mint a

továbbiakban: Vállalkozás megnevezéssel szerepel(nek) az ÁSZF-ben.

II. AZ ÁSZF HATÁLYA, AZ ÁSZF ÉS A VÁLLALKOZÓI AJÁNLAT, ILLETVE AZ ÁSZF ÉS A LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS

EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA

2.1./ A jelen ÁSZF 2019. január 25. napján kerül Vállalkozó honlapján [a továbbiakban: Honlap], a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx eléréssel közzétételre és az ÁSZF a Honlapon történő közzététellel lép hatályba.

Az ÁSZF rendelkezéseit, ha az ÁSZF vagy a 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlat kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a közzététel napján vagy az azt követően Vállalkozó által tett valamennyi 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra és ha az ÁSZF, illetve a 0.0.0./ pont szerinti Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik, az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő valamennyi 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre alkalmazni kell.

2.2./ Vállalkozó jogosult az ÁSZF-et egyoldalúan módosítani, amely módosult ÁSZF hatálybalépésére és alkalmazására a 2.1./ pont rendelkezései az irányadóak. A módosult ÁSZF hatálybalépését megelőzően Vállalkozó által tett bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre a módosult ÁSZF hatálybalépését megelőző hatályos ÁSZF rendelkezései az irányadóak és alkalmazandóak, ha azokra egyébként ezen ÁSZF-et alkalmazni kell.

2.3./ Ha bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre az ÁSZF-et alkalmazni kell, úgy amikor az ÁSZF ezen vállalkozói ajánlatot, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő ezen Szerződést említi, vagy arra utal, úgy az alatt minden esetben ezen vállalkozói ajánlat, illetve ezen Szerződés elválaszthatatlan részét képező ÁSZF-et is érteni kell, kivéve, ha előbbi esetben az ÁSZF és/vagy a 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlat, míg utóbbi esetben az ÁSZF és/vagy a 0.0.0./ pont szerinti Szerződés kifejezetten másként rendelkezik, vagy az ÁSZF-ből kifejezetten más következik.

2.4./ Ha bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre az ÁSZF-et alkalmazni kell és ezen vállalkozói ajánlat, illetve ezen Szerződés és az ÁSZF között esetlegesen ellentmondás merül fel, úgy az ellentmondásra kifejezetten a 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő 0.0.0./ pont szerinti Szerződés rendelkezései az irányadóak, az ÁSZF ellentmondással nem érintett részei változatlan tartalommal való megfelelő alkalmazása mellett.

Amennyiben bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre az ÁSZF-et alkalmazni kell és Vállalkozó ezen megtett vállalkozói ajánlatában eltér vagy Felek ezen létrejövő Szerződésükben eltérnek az ÁSZF valamely kikötésétől, úgy az eltérésre ezen vállalkozói ajánlatban, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő ezen

Szerződésben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, az ÁSZF eltéréssel nem érintett részei változatlan tartalommal való megfelelő alkalmazása mellett. Ha bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre az ÁSZF-et alkalmazni kell és Vállalkozó ezen megtett vállalkozói ajánlatában eltér vagy Felek ezen létrejövő Szerződésükben eltérnek az ÁSZF valamely kikötésétől, úgy az nem jelenti azt, hogy ez az eltérés Vállalkozó által később megteendő bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel Felek között később létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződés esetében is irányadó és alkalmazandó lenne, kivéve, ha ezen eltérésről Vállalkozó a későbbi 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatában kifejezetten rendelkezik,

illetve az annak alapján vagy arra tekintettel később létrejövő 0.0.0./ pont szerinti Szerződésben Felek kifejezetten rendelkeznek.

Ha bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre az ÁSZF-et alkalmazni kell és ezen vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő ezen

Szerződés nem az ÁSZF-ben rögzített fogalmi meghatározásokat alkalmazza, azonban az ÁSZF és ezen vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő ezen Szerződés között ellentmondás nincs, úgy az ÁSZF egyes fogalmait ezen vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő ezen Szerződésre, míg az adott vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő adott

Szerződés fogalmi meghatározásait az ÁSZF-re megfelelően alkalmazni kell.

2.5./ Ha Megrendelő maga is rendelkezik általános vagy egyéb szerződési feltételekkel, akkor Megrendelő általános vagy egyéb szerződési feltételei Felek jogviszonyában csak akkor alkalmazhatóak, ha Megrendelő az általános vagy egyéb szerződési feltételeiről Vállalkozót, Vállalkozó 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlata megtételét, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejövő 0.0.0./ pont szerinti Szerződés Felek közötti létrejöttét megelőzően tájékoztatta és azokat Vállalkozó megismerte, továbbá ennek eredményeként Megrendelő általános vagy egyéb szerződési feltételeit Vállalkozó kifejezetten elfogadta.

Amennyiben Megrendelő maga is rendelkezik általános vagy egyéb szerződési feltételekkel és azokat Felek jogviszonyában alkalmazni kell, úgy Megrendelő általános vagy egyéb szerződési feltételei és az ÁSZF közötti eltérés és/vagy ellentmondás esetén, az eltéréssel és/vagy az ellentmondással érintett részében, kifejezetten a jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak és alkalmazandóak, úgy, hogy az eltéréssel és/vagy az ellentmondással nem érintett részében Megrendelő általános vagy egyéb szerződési feltételeit is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok Felek jogviszonyában alkalmazandóak.

2.6./ A jelen ÁSZF rendelkezései azon Megrendelő felé tett bármely 0.0.0./ pont szerinti vállalkozói ajánlatra, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel azon Megrendelővel létrejött bármely 0.0.0./ pont szerinti Szerződésre nem alkalmazható, amely Megrendelővel Vállalkozó az ÁSZF szerinti szolgáltatások Vállalkozó általi teljesítése tárgyában külön kétoldalú keretszerződést kötött.

III. EGY SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS FŐBB TARTALMA 3.1./ Egy Szerződés létrejötte

0.0.0./ Amennyiben Megrendelő Vállalkozó jelen ÁSZF szerinti bármely szolgáltatását igénybe kívánja venni, úgy Megrendelő Vállalkozóhoz intézett, szóbeli vagy írásbeli ajánlattételre irányuló felhívása [a továbbiakban: megkeresés] alapján

• ha a megkeresést Vállalkozó teljesíteni tudja vagy teljesíteni kívánja,

• Vállalkozó – Vállalkozó által szükségesnek tartott részletezettséggel – Megrendelő részére egy ajánlatot [a továbbiakban: vállalkozói ajánlat] készít és küld írásban meg, vagy

• a megkeresés hiányossága esetén Vállalkozó Megrendelőt a megkeresése kiegészítésére és/vagy pontosítására hívja szóban vagy írásban fel, amely megkeresés kiegészítés és/vagy pontosítás Megrendelő általi szóbeli vagy írásbeli teljesítése esetén Vállalkozó az i.1./ alpont szerint jár el, avagy

• ha – az akár már kiegészített és/vagy pontosított – megkeresést Vállalkozó bármely okból kifolyólag teljesíteni nem tudja vagy nem kívánja, úgy Vállalkozó

vállalkozói ajánlatot nem készít, erről azonban Vállalkozó Megrendelőt szóban

vagy írásban tájékoztatja.

Megrendelő az i.1./ alpont szerinti írásbeli vállalkozói ajánlatot mindenben azonos vagy

eltérő tartalommal írásban elfogadhatja, avagy szóban vagy

írásban visszautasíthatja vagy az írásbeli vállalkozói ajánlat esetleges hiányossága esetén,

Megrendelő Vállalkozót szóban vagy írásban a vállalkozói ajánlata írásbeli kiegészítésére hívhatja fel.

Amennyiben Megrendelő Vállalkozó írásbeli vállalkozói ajánlatát mindenben azonos tartalommal írásban elfogadja, úgy ezen megrendelői írásbeli elfogadás Vállalkozóval való közlésével – a 0.0.0./ pontban foglalt rendelkezés figyelembevétele és alkalmazása mellett

– Felek között az írásbeli vállalkozói ajánlat szerinti tartalommal egy egyedi szerződés [a

továbbiakban: Szerződés] jön létre.

Ha pedig Megrendelő Vállalkozó írásbeli vállalkozói ajánlatát eltérő tartalommal fogadja el, úgy az Megrendelő részéről új ajánlatnak [a továbbiakban: megrendelői ajánlat] minősül, amit Megrendelő – a 0.0.0./ pontban foglalt rendelkezés figyelembevétele és alkalmazása mellett – írásban köteles Vállalkozóval közölni.

Az írásbeli megrendelői ajánlatot – amelynek szükség szerint a korábbi írásbeli vállalkozói ajánlat az elválaszthatatlan része – Vállalkozó mindenben azonos tartalommal írásban elfogadhatja, amelynek Megrendelővel való közlésével – a 0.0.0./ pontban foglalt rendelkezés figyelembevétele és alkalmazása mellett – Vállalkozó által mindenben azonos tartalommal írásban elfogadott írásbeli megrendelői ajánlat szerint Felek között a

Szerződés létrejön. Vállalkozó az írásbeli megrendelői ajánlatra eltérő tartalmú írásbeli elfogadó nyilatkozatot is tehet, ami Vállalkozó részéről újabb írásbeli vállalkozói ajánlatnak minősül vagy pedig Vállalkozó az írásbeli megrendelői ajánlatot szóban vagy írásban visszautasíthatja. Az írásbeli megrendelői ajánlatra adott újabb írásbeli vállalkozói ajánlat esetén a fenti szabályokat megfelelően alkalmazni kell mindaddig, amíg Xxxxx között a

Szerződés létrejön vagy amíg a Szerződés létrejötte el nem marad.

Ha Megrendelő az írásbeli vállalkozói ajánlata kiegészítésére hívja fel szóban vagy írásban Vállalkozót és annak Vállalkozó írásban eleget tesz, úgy az így kiegészített írásbeli vállalkozói ajánlatra is a fenti szabályok megfelelően irányadóak, míg a vállalkozói ajánlat írásbeli kiegészítésének esetleges elmaradása esetére a Szerződés Felek között nem jön létre, ahogy akkor sem, ha Megrendelő a (kiegészített) eredeti, illetve a (kiegészített) újabb írásbeli vállalkozói ajánlatot vagy Vállalkozó az eredeti vagy az újabb írásbeli megrendelői ajánlatot esetlegesen szóban vagy írásban visszautasítja, illetve mindenben azonos tartalommal az ajánlati kötöttségre meghatározott határidőn belül írásban nem fogadja el.

Önmagában az a körülmény, hogy Megrendelő Vállalkozó személye és/vagy egy létrehozandó Szerződés kapcsán nyilvántartási számot (pl. PO szám) és/vagy egyéb azonosítót [a továbbiakban: Nyilvántartási Szám] generál és közöl írásban Vállalkozóval, nem jelenti azt, hogy Megrendelő bármely fenti írásbeli jognyilatkozatát Vállalkozó irányába eltérő tartalommal tette volna meg.

0.0.0./ Bármelyik Fél bármely 0.0.0./ pont szerinti írásbeli jognyilatkozatába foglalt ajánlatához – az írásbeli jognyilatkozat eltérő rendelkezése hiányában – az írásbeli jognyilatkozat adott Xxx általi megtételét követő 30 (harminc) napig van kötve, függetlenül az írásbeli jognyilatkozat másik Féllel való közlési időpontjától. Ezen 30 (harminc) napos – vagy az írásbeli jognyilatkozatban esetlegesen ettől eltérően meghatározott – határidő eredménytelen elteltét követően az írásbeli jognyilatkozatot tevő Fél az ajánlati kötöttsége alól szabadul és az ajánlati kötöttsége alóli szabadulását követően akkor sem jön a Szerződés Felek között létre, ha utóbb a másik Fél az írásbeli jognyilatkozatot tevő

Fél irányába mindenben azonos tartalommal való elfogadást tartalmazó írásbeli jognyilatkozatot tesz.

0.0.0./ Felek, a 0.0.0./ pontban írtaktól függetlenül, Szerződést kétoldalú írásbeli megállapodással is létrehozhatnak, amennyiben Xxxxx úgy ítélik meg, hogy a kétoldalú írásbeli megállapodás megkötése a Szerződés létrehozása kapcsán céljuk megvalósulását jobban szolgálja.

3.2./ Egy a 3.1./ pont szerint Felek között létrejövő Szerződés tartalmazza:

• a szükséges részletezettséggel Vállalkozó által a Szerződés alapján teljesítendő szolgáltatás meghatározását, ami jellegét tekintve Szállítás és/vagy Vállalkozás lehet [egy Szerződés tárgyát képező szolgáltatás a

továbbiakban: Szolgáltatás, míg annak bármely része a továbbiakban: Szolgáltatásrész],

• Vállalkozó Szolgáltatása teljesítése kapcsán, illetve teljesítésére szükség

szerint meghatározott határidő(ke)t [a továbbiakban: Határidő(k)],

• Vállalkozó Szolgáltatása teljesítésének a helyét [a továbbiakban: Teljesítési Hely],

• Vállalkozót a Szerződés alapján megillető 7.1./ pont szerinti Ellenértéket, ami jellegét tekintve az 5.1./ pont ii./ alpontjában írt Vételár és/vagy a 6.1./ pont i./ alpontjában írt Vállalkozási Díj lehet és az Ellenérték megfizetésének az ütemezését,

• ha Megrendelő által Vállalkozó részére biztosításra kerül, úgy Megrendelő által a Szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódóan Vállalkozó részére biztosított (segéd)anyagokat, technikai és egyéb eszközöket, terveket és más dokumentumokat stb., és

• a Szolgáltatás teljesítése kapcsán – az 5.1./ pontban és a 6.1./ pontban írtakra is figyelemmel – Felek vagy Felek bármelyike által lényegesnek minősített egyéb kérdéseket.

3.3./ Amennyiben a megtett vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött Szerződés, amelynek az ÁSZF az elválaszthatatlan részét képezi, Szállításra (is) irányul, úgy annak Szállításra vonatkozó részében az ÁSZF VI. fejezetének a szabályai, míg, ha a megtett vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött Szerződés, amelynek az ÁSZF az elválaszthatatlan részét képezi, Vállalkozásra (is) irányul, úgy annak Vállalkozásra vonatkozó részében az ÁSZF V. fejezetének a szabályai – a megtett vállalkozói ajánlat és/vagy a létrejött Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazhatóak.

Amennyiben egy olyan megtett vállalkozói ajánlathoz, amelyre az ÁSZF rendelkezéseit alkalmazni kell, Vállalkozó melléklet(ek)et is csatolt, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött egy olyan Szerződéshez, amelyre az ÁSZF rendelkezéseit alkalmazni kell, Felek melléklet(ek)et is csatoltak, úgy a vállalkozói ajánlat, illetve a Szerződés alatt a megtett vállalkozói ajánlathoz, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött

Szerződéshez csatolt melléklet(ek)et is érteni kell, kivéve, ha a megtett vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött Szerződés kifejezetten másként rendelkezik vagy a megtett vállalkozói ajánlatból, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött Szerződésből kifejezetten más következik.

Ha egy olyan vállalkozói ajánlat, amelyre az ÁSZF rendelkezéseit alkalmazni kell, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött egy olyan Szerződés, amelyre az ÁSZF rendelkezéseit alkalmazni kell és csatolt melléklete(i) között esetlegesen eltérés és/vagy ellentmondás merül fel, úgy – a megtett vállalkozói ajánlat és/vagy a létrejött Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatás műszaki tartalma

vonatkozásában a melléklet(ek), míg minden egyéb kérdésben a megtett vállalkozói ajánlat, illetve az annak alapján vagy arra tekintettel létrejött Szerződés szövegének a rendelkezései az irányadóak.

IV. AZ EGYES SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4.1./ Vállalkozó – Felek között létrejött Szerződésbe foglalt eltérő írásbeli megállapodás hiányában – bármely Szerződés szerinti Szolgáltatását a magyar jogszabályoknak és a magyar hatósági előírásoknak, ha a Szerződés létrejöttekor van a Szolgáltatásra, illetve annak bármely Szolgáltatásrészére érvényes magyar szabvány, úgy a Szolgáltatás azzal érintett részében a Szerződés létrejöttekor irányadó érvényes magyar szabvány(ok)nak megfelelően és I. minőségi osztályú minőségben [együtt a továbbiakban: Előírások] köteles teljesíteni.

4.2./ Amennyiben egy létrejött Szerződésben egy(es) Szolgáltatásrész(ek) teljesítésére részhatáridő(k) [a továbbiakban: Részhatáridő(k)] kerül(nek) meghatározásra, azonban Xxxxx ezen Részhatáridő(k) vagy azok bármelyike vonatkozásában a létrejött

Szerződésben kifejezetten nem rögzítik azt, hogy az(ok) fix Xxxxxxxx(k) lenne, illetve lennének, úgy a létrejött Szerződés szerinti Részhatáridő(k) tájékoztató jelleggel kerül(nek) Xxxxx által a létrejött Szerződésben megjelölésre. Ha pedig egy létrejött Szerződésben a Szolgáltatás teljesítésére teljesítési véghatáridő [a továbbiakban: Teljesítési Határidő] kerül meghatározásra, úgy – a létrejött Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – az így megjelölt Teljesítési Határidő, az ÁSZF vonatkozó rendelkezései figyelembevétele és alkalmazása mellett, kifejezetten fix Határidőként kerül Xxxxx által a létrejött Szerződésben rögzítésre.

A részteljesítés(ek)re, illetve a teljesítésre irányadó még hátralévő Szerződés szerinti Határidő(k), ha ilye(neke)t a létrejött Szerződés tartalmaz, minden olyan esetben, amikor Megrendelő olyan szerződéses kötelezettsége teljesítésével esik késedelembe, amely Vállalkozó teljesítésére irányadó még hátralévő Határidő(k)re ténylegesen kihat, Megrendelő késedelme tartamával automatikusan, Xxxxx minden további jogcselekménye vagy jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik, illetve meghosszabbodnak.

Amennyiben valamely kötelezettség teljesítésére megállapított valamely Határidő, ha ilyet a létrejött Szerződés tartalmaz, szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esne, úgy az adott kötelezettséget – a létrejött Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a következő 1. (első) munkanapon kell teljesíteni.

Vállalkozó bármely Szerződés szerinti Szolgáltatása kapcsán, ha a létrejött Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik, jogosult a részleges vagy a teljes előteljesítésre, úgy, hogy részleges vagy teljes vállalkozói előteljesítés esetén Megrendelő Vállalkozóval szemben többletköltség vagy más jogcímen bármely egyéb igény érvényesítésére nem jogosult.

4.3./ Xxxxx által Szerződésenként, a létrejövő Szerződésben meghatározásra kerülő Teljesítési Helyet, ahol Vállalkozó teljesíteni köteles, Megrendelő nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni, a Teljesítési Hely megváltoztatásához ugyanis Xxxxx kölcsönös és egybehangzó írásbeli megállapodására van szükség.

4.4./ Vállalkozó bármely Felek között létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatása teljesítése

kapcsán

• a Szolgáltatása teljesítése állásáról – szükség szerint – Megrendelőt olyan időpontban és módon folyamatosan tájékoztatja, beleérte azt az esetet is, ha a felmerült új körülmények a megrendelői utasítások esetleges megváltoztatását teszik indokolttá, és

• a Szolgáltatása teljesítésével kapcsolatos, a létrejött Szerződésben nem szabályozott egyes részletekre vonatkozó megrendelői álláspont kialakítását – szükség szerint – Megrendelőnél olyan időpontban és módon folyamatosan kezdeményezi,

hogy Vállalkozó tájékoztatása és/vagy Vállalkozó kezdeményezése alapján Megrendelő észrevételei és utasításai – az alább írtak figyelembevétele mellett – a létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítésénél Vállalkozó által maradéktalanul figyelembevételre és érvényre juttatásra kerülhessenek.

Vállalkozó egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatását Megrendelőnek a Polgári

Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel [a továbbiakban: Ptk.] és a létrejött

Szerződéssel összhangban álló utasításai szerint teljesíti, Vállalkozó Megrendelő Ptk.-val és létrejött Szerződéssel összhangban álló utasításaitól csak akkor térhet el, ha ehhez Megrendelő előzetesen írásban hozzájárult vagy ezt Megrendelő érdeke feltétlenül megköveteli és Megrendelő előzetes értesítésére már nincs mód, ilyen esetben azonban Megrendelőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

Ha Megrendelő bármely észrevétele vagy utasítása célszerűtlen vagy szakszerűtlen, úgy erre Vállalkozó köteles Megrendelő figyelmét előzetesen felhívni, azzal, hogy amennyiben Megrendelő észrevételéhez vagy utasításához a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, úgy az észrevétel vagy az utasítás végrehajtásából eredő kockázatok Megrendelőt terhelik. Vállalkozó Megrendelő észrevételei vagy utasításai szerint a Szolgáltatását nem teljesítheti, ha ez az irányadó jogszabályok és/vagy hatósági határozat megsértéséhez, avagy mások személyének és/vagy vagyonának a veszélyeztetéséhez vezetne, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten tudomásul vesz és elfogad.

4.5./ Megrendelő köteles egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás Vállalkozó általi teljesítését befolyásoló valamennyi tényről és körülményről Vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni, valamint azt biztosítani, hogy Megrendelő által Vállalkozó részére adott tájékoztatás határidőben megtörténjen, mindenkor pontos és helyes legyen, valamint megfeleljen Felek megállapodásának. Megrendelő – a 4.6./ pontban írt (segéd)anyagok, technikai és/vagy egyéb eszközök, tervek és/vagy más dokumentumok stb. rendelkezésre állásán, illetve hozzáférhetővé tételén túl, ha az(oka)t a létrejött Szerződés egyébként előírja – köteles Vállalkozó Szolgáltatása teljesítéséhez szükséges valamennyi információt, adatot és dokumentációt Vállalkozó rendelkezésére bocsátani, illetve hozzáférhetővé tenni.

Amennyiben az szükséges, úgy Megrendelő köteles Vállalkozó által tervezett egyeztetés(eke)t megelőzően Vállalkozó által legalább 3 (három) munkanappal korábban kezdeményezett egyeztetése(ke)n megfelelő képviseleti joggal felruházott személy útján részt venni és az egyeztetése(ke)n Vállalkozóval hatékonyan közreműködni.

Megrendelő köteles bármely Felek között létrejött Szerződés teljesítésének folyamatával összhangban, Vállalkozó kérésére, Vállalkozó tevékenységét, ezen belül Vállalkozó vázlatait, koncepcióit, megoldási javaslatait stb. ellenőrizni, illetve írásban jóváhagyni vagy eltérő álláspontját Vállalkozóval írásban ismertetni, ha a létrejött Szerződés más határidőt nem állapít meg, Vállalkozó erre irányuló kérésétől számított 3 (három) munkanapon belül. Ez esetben Vállalkozó által készített vázlatokkal, koncepciókkal, megoldási javaslatokkal stb. Vállalkozó akkor köteles tovább dolgozni, ha azokat Megrendelő előzetesen írásban jóváhagyta vagy eltérő álláspontját Vállalkozóval írásban ismertette, így e körben

Megrendelőt terhelő ellenőrzésnek, illetve írásbeli jóváhagyásnak vagy írásbeli álláspont ismertetésnek Megrendelő általi teljesítése Vállalkozó szerződésszerű teljesítésének egyik elengedhetetlen előfeltétele.

4.6./ Valamennyi (segéd)anyagot, technikai és/vagy egyéb eszközt, tervet és/vagy más dokumentumot stb., ha a létrejött Szerződés másként nem rendelkezik, a Szerződés hatálya alatt Vállalkozó köteles a saját költségén a saját maga részére a létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatása teljesítéséhez biztosítani. Ez esetben Vállalkozó bármely Szerződés szerinti Szolgáltatása teljesítését kizárólag olyan (segéd)anyagok, technikai és/vagy egyéb eszközök, tervek és/vagy más dokumentumok stb. felhasználásával végezheti, amelyek felhasználása harmadik személyek jogait nem sérti, illetve amelyek szerződésszerű felhasználása Vállalkozó számára biztosított.

Ha egy létrejött Szerződésben Felek ekként állapodnak meg, úgy a létrejött Szerződésben meghatározott (segéd)anyagok, technikai és/vagy egyéb eszközök, tervek és/vagy más dokumentumok stb., Vállalkozó Szerződésben meghatározott székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy a Szerződésben meghatározott egyéb helyen való Szerződés szerinti időpontban, illetve Szerződés szerinti időszakra való Vállalkozó rendelkezésére állását, illetve Vállalkozó részére való hozzáférhetővé tételét Megrendelő köteles a saját költségére biztosítani. Megrendelő által Vállalkozó részére így biztosított, illetve hozzáférhetővé tett bármely (segéd)anyagot, technikai és/vagy egyéb eszközt, tervet és/vagy más dokumentumot stb.

• Vállalkozó, Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában, de Vállalkozó teljesítési segédeire is kiterjedően, kizárólag csak a létrejött

Szerződés szerinti Szolgáltatása teljesítéséhez használhatja fel, és

• a 6.9./ pont rendelkezéseire is figyelemmel, a létrejött Szerződés bármely okból való megszűnése esetén, az(oka)t, ha a (rész)teljesítéséhez nem használta fel, Vállalkozó köteles Megrendelőnek Felek közötti 10.5./ pont szerinti elszámolást követő 8 (nyolc) napon belül visszaszolgáltatni, illetve annak, vagy azoknak a használatával a létrejött Szerződés megszűnésekor felhagyni.

Ha bármely Szerződés kapcsán, a létrejött Szerződésben meghatározott (segéd)anyagok, technikai és/vagy egyéb eszközök, tervek és/vagy más dokumentumok stb. Vállalkozó rendelkezésére állását, illetve Vállalkozó részére való hozzáférhetővé tételét Megrendelő biztosítja, úgy a Szerződés létrejöttével Megrendelő, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, szavatolja azt, hogy az így Vállalkozó rendelkezésre bocsátott, illetve hozzáférhetővé tett (segéd)anyagok, technikai és/vagy egyéb eszközök, tervek és/vagy más dokumentumok stb. tekintetében Megrendelő a létrejött Szerződés Vállalkozó általi szerződésszerű teljesítéséhez szükséges mértékű tulajdonjoggal és/vagy felhasználási engedéllyel, illetve hozzáférhetőséggel rendelkezik és az(ok) maradéktalanul biztosítja, illetve biztosítják azt, hogy Vállalkozó a Szolgáltatását szerződésszerűen teljesíteni tudja.

Amennyiben Megrendelő a jelen pont szerinti bármelyik kötelezettségét esetlegesen megszegi és ennek következtében harmadik személy Vállalkozóval szemben igényt érvényesít és/vagy egyéb okból kifolyólag emiatt Vállalkozót kár éri, úgy Megrendelő köteles Vállalkozóval teljes mértékben együttműködni és köteles Vállalkozó ebből eredő minden kárát és nem vagyoni sérelmét, illetve az azért járó sérelemdíjat Vállalkozó részére megtéríteni.

4.7./ Vállalkozó jogosult bármely Szerződés szerinti Szolgáltatása teljesítéséhez harmadik személyek közreműködését szabadon igénybe venni, illetve ennek részeként bármely

Szolgáltatás(rész)t Megrendelő részére közvetített szolgáltatásként teljesíteni. Vállalkozó az így igénybe vett teljesítési segédekért, illetve ennek részeként a közvetített Szolgáltatás(rész)ért úgy felel, mintha az adott tevékenységet, munkarészt Vállalkozó maga végezte volna el és Vállalkozó által így igénybevett harmadik személyek tevékenysége Megrendelőre a 8.1./ pont szerint átruházott Rendelkezési Jogot, illetve annak tartalmát és terjedelmét, ha a létrejött Szerződés teljesítése keretében létrejön(nek) olyan mű(vek), adat(ok), elgondolás(ok), megoldási mód(ok), javaslat(ok) stb., amely(ek)re Rendelkezési Jog átruházható, nem érintheti.

4.8./ Amennyiben a Szolgáltatás jellege indokolja és Felek a létrejövő Szerződésben kifejezetten így állapodnak meg, úgy Vállalkozó Szolgáltatása magában foglalja a Szolgáltatás(rész) használatához szükséges betanítást [a továbbiakban: Betanítás] is.

A Betanítással érintett megrendelői személyzet Betanításra való rendelkezésre állását Megrendelő köteles biztosítani.

Ha a Betanítás Vállalkozó Szolgáltatásának a részét képezi, de Szállítás esetén a Betanítással érintett 5.1./ pont szerinti Termék 5.2./ pontban írt Szállítási Idejében, illetve Vállalkozás esetén legkésőbb a Szolgáltatás 6.5./ pont szerinti Átadás-Átvételekor Megrendelő Betanítással érintett személyzete a Betanításra nem áll rendelkezésre és emiatt a Betanítás elmarad,

• úgy a Betanítás elmaradása nem akadálya Vállalkozó szerződésszerű teljesítésének, és emiatt az 5.5./ pont szerinti Szállítólevél aláírása és/vagy a 6.7./ pont szerinti Teljesítési Igazolás kiadása, avagy Vállalkozó 7.2./ pont szerinti Számlája befogadása sem tagadható meg Megrendelő által, azzal, hogy

• önmagában ez okból Vállalkozó a Betanításra vonatkozó kötelezettsége alól nem mentesül, de annak már csak Xxxxx által előzetesen egyeztetett időpontban köteles Vállalkozó eleget tenni, feltéve, hogy az utólagos Betanítással esetlegesen felmerülő vállalkozói többletköltségek viselésére és megfizetésére – az 5.4./ pont szabályainak megfelelő alkalmazása mellett – Megrendelő Vállalkozó irányába kötelezettséget vállal.

4.9./ Vállalkozó bármely létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatása és annak fejében Vállalkozót illető 7.1./ pont szerinti Ellenérték, ha a létrejött Szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, külön-külön osztható szolgáltatásnak minősül.

Ha a létrejött Szerződés Szállításra és Vállalkozásra együtt irányul, úgy amennyiben az ÁSZF arra utal vagy az ÁSZF-ből az következik, úgy az ÁSZF-ben Szolgáltatás alatt a Szerződés Szállításra vonatkozó részének a tárgyát, illetve a Szerződés Vállalkozásra vonatkozó részének a tárgyát is külön-külön érteni kell, úgy mintha a Szállítás és a

Vállalkozás vonatkozásában külön-külön 1-1 (egy-egy) Szerződés jött volna Felek között létre.

4.10./ Szavatosság, jótállás

0.00.0./ Vállalkozót egy létrejött Szerződés tárgyát képező Szolgáltatás(rész) kapcsán terhelő szavatosságra a Ptk. szabályai az irányadóak.

0.00.0./ Ha a Szolgáltatás jellege azt indokolja és Felek a létrejövő Szerződésben kifejezetten így állapodnak meg, úgy Vállalkozó a Ptk. 6:171. § – 6:173. §-ai alapján kizárólag a létrejött Szerződésben meghatározott Szolgáltatás(rész) kapcsán a létrejött Szerződésben meghatározott idejű és a létrejött Szerződésben meghatározott tartalmú jótállást vállal. A létrejött Szerződésben meghatározott Szolgáltatás(rész) kapcsán a létrejött Szerződés szerint vállalt jótállási kötelezettség alól Vállalkozó mentesül,

amennyiben a Szolgáltatás(rész) tekintetében előírt kötelező karbantartási kötelezettségét

Megrendelő esetlegesen elmulasztja, a kötelező karbantartási kötelezettség teljesítésének elmulasztását követő nappal, illetve ha a hiba a teljesítés után keletkezett, akár azért, mert a jótállással érintett Szolgáltatás(rész) vonatkozásában Megrendelő által a vonatkozó előírásokban, így akár az üzemeltetési szabályzatban foglaltak nem kerülnek betartásra. A létrejött Szerződésben meghatározott Szolgáltatás(rész) kapcsán a létrejött Szerződés szerint vállalt jótállási kötelezettség fennállása esetén, a jótállás ideje alatt fellépő hibát Megrendelő a hiba részletes körülírásával, illetve meghatározásával köteles írásban Vállalkozó tudomására hozni. Vállalkozó a hiba Megrendelő általi bejelentését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 (nyolc) munkanapon belül köteles helyszíni hibavizsgálatot tartani és köteles legkésőbb a helyszíni hibavizsgálatot követő 8 (nyolc) munkanapon belül állásfoglalását Megrendelővel írásban közölni. Írásbeli állásfoglalásában Vállalkozó ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a hiba haladéktalan kiküszöbölése érdekében megtesz, feltéve, hogy Vállalkozó jótállási kötelezettsége a hiba okán fennáll, egyébként ugyanis Vállalkozó írásbeli állásfoglalásában arról tájékoztatja Megrendelőt, hogy a jótállási kötelezettség Vállalkozót miért nem terheli. Vállalkozót terhelő jótállás körébe tartozó hiba kiküszöbölése határidejének megállapítására Megrendelő és Vállalkozó közösen jogosultak, amely Xxxxx által közösen így megállapított határidőn belül Vállalkozó köteles intézkedni annak kijavítása felől. Az a körülmény, hogy Vállalkozó a hibabejelentést fogadja és/vagy a helyszíni hibavizsgálatra megjelenik, Vállalkozó részéről nem minősül a hiba, illetve az arra vonatkozóan fennálló jótállási kötelezettség Vállalkozó általi elismerésének. Amennyiben Vállalkozó a bejelentett hibát nem ismeri el és a jótállásra vonatkozó kötelezettsége alól nem mentesül vagy jogszerű kötelezettsége ellenére azt határidőre nem szünteti meg, úgy Megrendelő jogosult arra, hogy Vállalkozó előzetes írásbeli értesítése mellett, a hiba kijavítását maga elvégezze, vagy harmadik személlyel elvégeztesse Vállalkozó költségére.

0.00.0./ Vállalkozó a kellékszavatossági és/vagy a jótállási igény kártérítésként történő érvényesítését kifejezetten kizárja, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten tudomásul vesz és elfogad, amely szabály nem akadályozza a hibás teljesítéssel okozott következményi kár ÁSZF szerinti Megrendelő általi érvényesítését. A létrejött Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a kellékszavatosság és/vagy a jótállás a Betanításra nem terjed ki, amennyiben a Betanítás Vállalkozó Szolgáltatásának a részét képezi.

0.00.0./ Egy létrejött Szerződés Vállalkozó általi esetleges hibás teljesítése esetére egyebekben a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni, amennyiben, az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződés Vállalkozó hibás teljesítése kapcsán másként nem rendelkezik.

4.11./ Ha egy létrejött Szerződés alapján Megrendelő a Szolgáltatás(rész) átvételével késedelembe esik, úgy Megrendelő átvételi késedelme Vállalkozó egyidejű késedelmét kizárja és a kárveszély Megrendelőre való átszállása mellett, Vállalkozó az átvételi késedelemmel érintett Szolgáltatás(rész) őrzésére a Ptk.-nak a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályai szerint köteles, feltéve, hogy a létrejött Szerződés teljesítés nélkül nem szűnik meg.

V. SZÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

5.1./ Amennyiben a létrejött Szerződés tárgya Szállítás (is), úgy az adott Szerződés

létrejöttével,

• a létrejött Szerződésben részletesen meghatározott, Megrendelő által megrendelt Alapanyago(ka)t, illetve Manipulátor(oka)t és/vagy AGV-(ke)t [a továbbiakban: Termék(ek), míg egy Szállításra (is) vonatkozó Szerződés

tárgyát képező összes Termék együtt a továbbiakban: Szállítmány, illetve a Szállítmány egy része a továbbiakban: Részszállítmány],

• a létrejött Szerződés szerinti mennyiségben, minőségben és szükség szerint kiszerelésben,

• az 5.2./ pont rendelkezései figyelembevétele mellett, a létrejött Szerződés szerinti szállítási határidőn, mint Teljesítési Határidőn belül,

• a létrejött Szerződés szerinti szállítási helyre, mint Teljesítési Helyre

köteles Vállalkozó, az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződés eltérő rendelkezése

hiányában, szállítani, míg

• Megrendelő – ha, az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik – köteles a Szállítmányt a Teljesítési Helyen az 5.2./ pont vonatkozó alpontjai szerint meghatározott Szállítási Időben Vállalkozótól átvenni és annak a létrejött Szerződés szerinti egységárak [a

továbbiakban: Egységár(ak)] alkalmazásával meghatározott teljes vételárát [a továbbiakban: Vételár, míg annak egy része a továbbiakban: Vételárrész] Vállalkozó részére határidőben megfizeti,

az ÁSZF-et is beleérve, Felek között létrejött Szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek Felek általi szerződésszerű gyakorlása és teljesítése mellett.

5.2./ Szállítási Idő meghatározása, Teljesítési Határidő meghosszabbítása 0.0.0./ A Szállítás Teljesítési Határidőn belüli konkrét és egy 4 (négy) órás időintervallumot felölelő szállítási időpontját [a továbbiakban: Szállítási Idő], ha

a Teljesítési Hely nem Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, Vállalkozó jogosult egyoldalúan meghatározni, úgy, hogy

• Vállalkozó a Szállítási Időről legkésőbb a Szállítási Időt megelőző munkanap 17 (tizenhét) órájáig Megrendelőt írásban tájékoztatni köteles, azzal, hogy

• a Szállítási Idő csak munkanapra eshet és a Szállítási Idő kezdete nem lehet korábbi, mint reggel 9 (kilenc) óra és a Szállítási Idő vége nem eshet későbbre, mint este 16 (tizenhat) óra,

amelynek kapcsán Megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy Vállalkozó által így meghatározott Szállítási Időben a létrejött Szerződés szerinti, Vállalkozó székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kívüli Teljesítési Helyen a Szállítmány Vállalkozó általi kirakodása és Megrendelő általi átvétele zökkenőmentesen, a Szállítmány jellegének megfelelően, azonnal biztosított legyen.

0.0.0./ Amennyiben a létrejött Szerződésben meghatározott Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy a Szállítmány Teljesítési Határidőn belüli Teljesítési Helyre való beérkezéséről Vállalkozó gondoskodni és annak megtörténtéről Megrendelőt a Teljesítési Határidőn belül írásban tájékoztatni köteles, amely esetben a Szállítási Idő azon időpont, amikor Megrendelő munkanapon reggel 9 (kilenc) óra és este

16 (tizenhat) óra között a Szállítmány átvétele érdekében a Teljesítési Helyen megjelenik.

Ha a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy Megrendelő köteles azt biztosítani, hogy Megrendelő írásbeli tájékoztatását követően a Szállítási Idő a Teljesítési Határidőn belüli időpontra essen, míg, ha Megrendelő Vállalkozó általi írásbeli tájékoztatásához képest a Teljesítési Határidő lejártáig 2 (kettő) munkanapnál kevesebb idő van hátra, úgy a Szállítási Idő Megrendelő írásbeli tájékoztatását követő 2 (kettő) munkanapon belüli időpont legyen, amely így meghatározott 2 (kettő) munkanapos

határidő megtartása esetén Megrendelő a Szállítmány átvételével késedelembe nem esik, míg elmulasztása esetén a megrendelői késedelem bekövetkezik.

0.0.0./ Vállalkozó bármely Szállítmány esetében jogosult az előteljesítésre, akár úgy is, hogy – Vállalkozó terhére előírt írásbeli tájékoztatási kötelezettség teljesítése mellett – Vállalkozó a Szállítmány egy részét vagy egyes részeit teljesíti a Teljesítési Határidőhöz képest korábban és akár több alkalommal, amely esetben Vállalkozó a teljesített Részszállítmányokról külön 7.2./ pont szerinti Számlák és 5.5./ pont szerinti Szállítólevelek kiállítására jogosult és köteles, a Részszállítmány(ok)ra vonatkozóan a Szállítmányra irányadó szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

0.0.0./ Felek között létrejött bármely Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, Vállalkozó jogosult arra, hogy egy létrejött Szerződésben meghatározott Teljesítési Határidőt, míg a 10.2./ pont szerinti folyamatos Szállítás esetén, Teljesítési Határidőket – és ha a létrejött Szerződés az adott Teljesítési Határidő(ke)t megelőző Részhatáridő(ke)t is tartalmaz, úgy Vállalkozó által meghatározott bármely és még le nem járt adott Teljesítési Határidő(ke)t megelőző Részhatáridő(ke)t – Vállalkozó legfeljebb 1 (egy) alkalommal és legfeljebb 15 (tizenöt) nappal, legkésőbb az eredeti Teljesítési Határidő(ke)t megelőző munkanap 12.00 (tizenkettő) órájáig Megrendelővel közölt egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával meghosszabbítsa, amely ekként gyakorolt határidő hosszabbítás Vállalkozó részéről szerződésszerű joggyakorlásnak minősül, így az Vállalkozó késedelmét a szerződésszerű határidő hosszabbítás idejére kizárja.

5.3./ Az egyes Termék(ek)re vonatkozó, a 4.1./ pontban meghatározottaktól esetlegesen eltérő és/vagy az ott meg nem határozott további Előírásokat – szükség szerint – a létrejövő Szerződés(ek)ben határozzák meg Felek, amelyeknek (is) ez esetben a vonatkozó Termék(ek)nek meg kell felelnie.

5.4./ Megrendelő egy Szerződés szerinti Szállítmány és ekként a létrejött Szerződés esetleges módosítására vonatkozó szándékát minden esetben Vállalkozó 0.0.0./ pont i./ alpont vagy 0.0.0./ pont szerinti írásbeli tájékoztatása Megrendelővel való közlését megelőzően köteles Vállalkozó felé írásban jelezni. Egy Szerződés szerinti Szállítmány és ekként a létrejött Szerződés módosításához minden esetben Vállalkozó kifejezett írásbeli hozzájárulására van szükség, amit Vállalkozó jogosult az erre vonatkozó megrendelői igény Vállalkozóval való közlését követően megtagadni, ha úgy ítéli meg, hogy a

Szállítmány és ekként a létrejött Szerződés módosítása sértené szerződéses jogát vagy érdekét, amely esetben Vállalkozó jogosult Felek között létrejött eredeti Szerződés rendelkezései szerint a létrejött Szerződést teljesíteni.

Ha Megrendelő részéről a módosítás szándéka a Szállítmány részét képező egyes Termék(ek) mennyiségének csökkentésére vagy egyes Termék(ek) Szállításának elmaradására irányul, úgy Vállalkozó jogosult a módosításhoz való írásbeli hozzájárulása kiadását ahhoz a feltételhez kötni, hogy a módosítás folytán Vállalkozónál felmerülő és Vállalkozó által Megrendelő felé jelzett többletköltségeket Megrendelő írásban ismerje el és írásban vállaljon kötelezettséget arra, hogy ezen többletköltségeket, azok írásbeli elismerését követő legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül – szükség szerint a 7.2./ pont szerint Vállalkozó által kiállított Számla ellenében – Megrendelő Vállalkozó részére maradéktalanul megtéríti. Amennyiben a többletköltségek Vállalkozó általi meghatározására, illetve Megrendelő általi írásbeli elismerésére és azok megfizetésére vonatkozó írásbeli megrendelői kötelezettségvállalásra Vállalkozó 0.0.0./ pont i./ alpont vagy 0.0.0./ pont szerinti írásbeli tájékoztatása Megrendelővel való közléséig bármely okból kifolyólag nem kerül sor, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy Vállalkozó a létrejött

Szerződés szerinti Szállítmány mennyisége csökkentéséhez és ekként a létrejött

Szerződés módosításához való írásbeli hozzájárulása kiadását szerződésszerűen

megtagadta.

Ha Megrendelő módosítási szándéka a Szállítmány részét képező egyes Termék(ek) mennyiségének növelésére – beleértve a Szállítmány részét nem képező Termék(ek)et is – vonatkozik, úgy Vállalkozó, ha azt teljesíteni tudja vagy teljesíteni kívánja, megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a módosítási szándék elfogadása és így a létrejött Szerződés módosítása esetén a megnövekedett mennyiségű Szállítmányt Vállalkozó milyen Teljesítési Határidővel, milyen (további) Egységár(ak) alapulvételével számított teljes Vételár ellenében és milyen esetleges egyéb feltétel(ek) Megrendelő általi elfogadása mellett tudja teljesíteni. Ha a létrejött Szerződés módosítása mellett a megnövekedett mennyiségű Szállítmány Szállítása, feltéve, hogy azt Vállalkozó teljesíteni tudja vagy teljesíteni kívánja, a létrejött Szerződés szerinti eredeti Teljesítési Határidőre és/vagy egyéb eredeti feltétel(ek) mellett nem biztosított, úgy Vállalkozó megadja írásban azt az új Teljesítési Határidőt, illetve azokat az egyéb feltétel(eke)t is, amelyre, illetve amely(ek) elfogadása mellett a megnövekedett mennyiségű Szállítmányt Megrendelő részére szállítani tudja. A Szállítmány mennyisége és ekként a létrejött Szerződés ez esetben kizárólag akkor módosul, ha és amennyiben a megnövekedett mennyiségű Szállítmány egészére Vállalkozó által írásban meghatározott új Vételárat és ha a Teljesítési Határidő, illetve egyéb feltétel(ek) módosul(nak), úgy Vállalkozó által írásban meghatározott új Teljesítési Határidőt és/vagy egyéb feltétel(eke)t Megrendelő Vállalkozó részére, Vállalkozó 0.0.0./ pont i./ alpont vagy 0.0.0./ pont szerinti írásbeli tájékoztatása Megrendelővel való közléséig írásban visszaigazolja. Amennyiben az új Vételár és szükség szerint az új Teljesítési Határidő, illetve egyéb feltétel(ek) Vállalkozó általi írásbeli meghatározására, illetve annak vagy azoknak Megrendelő általi írásbeli visszaigazolására Vállalkozó 0.0.0./ pont i./ alpont vagy 0.0.0./ pont szerinti írásbeli tájékoztatása Megrendelővel való közléséig bármely okból kifolyólag nem kerül sor, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy Vállalkozó a létrejött Szerződés szerinti Szállítmány mennyisége növeléséhez és ekként a létrejött Szerződés módosításához való írásbeli hozzájárulása kiadását szerződésszerűen megtagadta.

5.5./ A létrejött Szerződés, így az ÁSZF vonatkozó rendelkezései figyelembevétele mellett, Vállalkozó szerződésszerű teljesítése a létrejött Szerződésben meghatározott mennyiségű, minőségű és szükség szerint kiszerelésű Szállítmány Szállítási Időben és

• ha a Teljesítési Hely nem Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy a Teljesítési Helyen való Megrendelő által meghatározott helyre történő kirakodásával, míg

• amennyiben a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy a Teljesítési Helyen való Megrendelő általi átvételével

valósul meg. A Szállítmányhoz kapcsolódóan mind az előbbi, mind pedig az utóbbi esetben részletes szállítólevél [a továbbiakban: Szállítólevél] és a 7.2./ pont szerinti Számla kerül Vállalkozó által kiállításra, azzal, hogy a Szállítmány teljesítésének az igazolására a

Szállítólevél Megrendelő általi aláírása szolgál.

A Szállítmány vonatkozásában a kárveszély, a létrejött Szerződés, így az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában, a megrendelői átvétellel száll át Vállalkozóról Megrendelőre.

5.6./ Egy létrejött Szerződés alapján – Felek létrejött Szerződésbe foglalt kifejezett eltérő írásbeli megállapodása hiányában – Vállalkozó jogosult helyettesítő Termék(ek) Szállítására.

Ha bármely Termék(ek) esetében a létrejött Szerződésben meghatározott mennyiség(ek)nél Vállalkozó esetlegesen többet szállít, úgy a többlet átvételét Megrendelő jogosult szerződésszerűen megtagadni és a többlet Termék mennyisége(ke)t, ha a Teljesítési Hely nem Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, Vállalkozó köteles saját költségére a Teljesítési Helyről elszállítani vagy elfuvaroztatni. Amennyiben pedig Vállalkozó a létrejött Szerződésben meghatározott mennyiség(ek)nél esetlegesen kevesebbet szállít vagy bizonyos Termék(ek) Szállításának esetleges elmaradása esetére, függetlenül a Teljesítési Helytől, az ÁSZF vonatkozó rendelkezései figyelembevétele és érvényre juttatása mellett, a késedelem vagy a teljesítés részleges meghiúsulásának a szabályai az irányadóak.

5.7./ Vállalkozó a Szállítással kapcsolatos minden iraton (ideértve a 7.2./ pont szerinti

Számlát, a Szállítólevelet stb.), a jogszabályokban kötelezően előírt adatok szerepeltetésén

túl, legalább feltünteti

• Megrendelő nevét, székhelyét és amennyiben Megrendelő ilyet Vállalkozó személye és/vagy a létrejött Szerződés kapcsán Vállalkozó részére generált és Vállalkozóval írásban közölt, úgy Megrendelő által adott Nyilvántartási Számot,

• a Szállítmány részét képező Terméke(ke)t a létrejött Szerződés szerinti

meghatározással, továbbá

• a Szállítmány részét képező Termék(ek) Egységárát és így a Szállítmány

teljes Vételárát.

5.8./ A Szállítmány minőségének megóvása érdekében és jellegének megfelelően, Vállalkozó döntése szerint, a Termék(ek) szükség szerint kartondobozban és/vagy műanyag fóliában, zsákban stb., továbbá szükség szerint EUR rakodólapon elhelyezve kerül(nek) Megrendelő részére szállításra. A Szállításhoz felhasznált göngyölegek Vállalkozó által nem kerülnek visszavételre, azok hulladékkezeléséről – a vonatkozó előírások figyelembevétele és maradéktalan betartása mellett – Megrendelő köteles a saját költségére megfelelően gondoskodni.

5.9./ Vállalkozó jogosult bármely Szállítmány Vállalkozó székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kívüli Teljesítési Helyre való Szállítását külön fuvarozási szerződés alapján fuvarozó [a továbbiakban: Fuvarozó] közbenjöttével teljesíteni, amely esetben Megrendelő köteles – Vállalkozó érdekében – Fuvarozóval szembeni esetleges vállalkozói igényérvényesítéshez szükséges valamennyi intézkedést megtenni és erről Vállalkozót haladéktalanul írásban is értesíteni.

A szükséges intézkedések Megrendelő általi esetleges elmulasztása esetén – az ÁSZF egyéb vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazása mellett – Megrendelő nem követelheti Vállalkozótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg Megrendelő felel Vállalkozóval szemben azokért a károkért, amelyek Fuvarozóval szemben Vállalkozó által érvényesíthetőek lettek volna, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten tudomásul vesz és elfogad.

5.10./ A Szállítmány megvizsgálása

0.00.0./ Egy létrejött Szerződés szerinti Szállítmányt Megrendelő 2 (kettő) alkalommal

köteles megvizsgálni.

0.00.0./ Megrendelő a Szállítmányt 1. (első) alkalommal a Szállítmány átvételekor köteles mennyiségileg darabszám szerint, míg minőségileg szemrevételezéssel megvizsgálni és köteles az esetlegesen észlelt hiányosságokat és/vagy hibákat a Szállítólevélen írásban feltüntetni, a kifogásolt Termék(ek), annak, illetve azoknak hiányossága és/vagy hibája megnevezése mellett. Az 1. (első) megvizsgálás során felmerülő megrendelői kifogásokkal

kapcsolatos észrevételeit Vállalkozó, ha a Teljesítési Hely nem Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, a Szállítólevélen feltüntetett kifogások Vállalkozóval való közlését követő 3 (három) munkanapon belül, míg amennyiben a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy az 1. (első) megvizsgálás során köteles Megrendelő irányába megtenni.

0.00.0./ A Szállítmány 2. (második) részletes minőségi megvizsgálását Megrendelő a Szállítmány átvételét követő 3 (három) munkanapon belül köteles elvégezni,

• ha a Teljesítési Hely nem Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy a Teljesítési Helyen, míg

• amennyiben a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy azon első hely(ek)en [a továbbiakban: Megvizsgálási Hely(ek)], ahová a Szállítmány Megrendelő által először elszállításra, illetve elfuvaroztatásra és ahová először kirakodásra került,

és köteles az esetlegesen felfedezett minőségi hibákat Vállalkozó részére, a hibák részletes leírásával, a hibák felismerésétől, de legkésőbb a 2. (második) részletes minőségi megvizsgálásra előírt határidő elteltétől számított 2 (kettő) munkanapon belül írásban jelezni, az ii./ alpont szerinti esetben egyidejűleg megjelölve azt, hogy a megrendelői kifogásokkal érintett Termék(ek) mely Megvizsgálási Hely(ek)en találhatóak. Vállalkozó a

2. (második) részletes minőségi megvizsgálás kapcsán esetlegesen felmerülő megrendelői kifogásokra vonatkozó észrevételeit az írásbeli kifogások Vállalkozóval való közlését követő 3 (három) munkanapon belül köteles Megrendelő irányába megtenni. Megrendelő a 2. (második) részletes minőségi megvizsgálást azért köteles legkésőbb az átvételt követő 3 (három) munkanapon belül és az i./ alpont szerinti esetben a Teljesítési Helyen, míg az ii./ alpont szerinti esetben a Megvizsgálási Hely(ek)en maradéktalanul elvégezni és az esetleges kifogásait a fenti határidőn belül Vállalkozóval közölni, mert ha a fenti határidőket követően és/vagy természetben esetlegesen több vagy más hely(ek)en kerül a

2. (második) részletes minőségi megvizsgálásra, illetve az esetleges kifogások megtételére sor, úgy az a hibás teljesítés esetére megállapított vállalkozói kötelezettségeket annyival költségesebbé és terhesebbé teszi, illetve teheti, hogy annak költségeit és terheit Vállalkozó vállalni nem tudja, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten tudomásul vesz és elfogad.

0.00.0./ A Szállítmánnyal kapcsolatos esetleges megrendelői kifogások felmerülése esetén, Megrendelő köteles Vállalkozó részére azt biztosítani, hogy ha a Teljesítési Hely nem Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy a Teljesítési Helyen, míg amennyiben a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe, úgy a Megvizsgálási Hely(ek)en a megrendelői kifogásokkal érintett Xxxxxx(ek)et Vállalkozó a megrendelői kifogásokra vonatkozó vállalkozói észrevételek megtételére biztosított határidőn belül maga is megvizsgálja.

0.00.0./ Ha Megrendelő egy Szállítmánnyal kapcsolatos bármelyik megvizsgálási kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesíti és/vagy az 0.00.0./ pont szerinti vállalkozói megvizsgálás lehetőségét Vállalkozó részére szerződésszerűen nem biztosítja, úgy Vállalkozónak az ezzel okozott kárt – így Vállalkozónál felmerülő többletköltségeket –

, figyelemmel arra is, hogy ez eset(ek)ben Megrendelő a kárenyhítési kötelezettségének nem tesz megfelelően eleget, Megrendelő Vállalkozó részére megtéríteni köteles.

0.00.0./ Megrendelő köteles a Szállítmány átvételét követően a Termék(ek) tárolási módjára, rakodására és szállítása vagy fuvarozása esetén a szállítására vagy a fuvarozására, valamint a felhasználására vonatkozó előírásokat maradéktalanul betartani, Megrendelőnél való helytelen tárolásból, rakodásból és szállításból vagy fuvarozásból,

valamint felhasználásból eredő károkért Vállalkozó Megrendelő irányába felelősséggel nem tartozik, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten tudomásul vesz és elfogad.

5.11./ Hibás teljesítés

0.00.0./ Vállalkozó hibás teljesítése esetén, az 0.00.0./ pontban írtak figyelembevétele és maradéktalan érvényre juttatása mellett és feltéve, hogy a létrejött Szerződés másként nem rendelkezik, Megrendelő a Szállítmány részét képező Alapanyagok jellegéből fakadóan, a Szállítmány részét képező bármely Alapanyagra – amely Alapanyagok körébe a Manipulátor és/vagy az AGV nem tartozik bele – elsődlegesen a kicserélés jogát jogosult érvényesíteni, azzal, hogy amennyiben az 0.00.0./ pontban írtak figyelembevétele és maradéktalan érvényre juttatása mellett, a hibás teljesítés Megrendelő által már a Szállítmány átvételekor egyértelműen megállapítható, úgy Megrendelő jogosult a hibával érintett Alapanyag mennyiség(ek) átvételét megtagadni.

Kicserélés tényleges szükségességének a felmerülése esetén a hibával érintett Alapanyag mennyiség(ek) helyett Vállalkozó köteles a megrendelői kifogás(ok) Vállalkozóval való közlését követő 8 (nyolc) munkanapon belül a létrejött Szerződésnek megfelelő Alapanyag mennyisége(ke)t a Teljesítési Helyre vagy ha a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe volt és onnan a hibával érintett Termék mennyiség(ek) Megrendelő által a Megvizsgálási Hely(ek)re már elszállításra vagy elfuvaroztatásra került(ek), a Megvizsgálási Hely(ek)re szállítani, a hibás Alapanyag mennyiség(ek) szükség szerinti Teljesítési Helyről vagy Megvizsgálási Hely(ek)ről való Vállalkozó saját költségére történő elszállítása vagy elfuvaroztatása (visszáruzása) mellett.

Ami pedig a Szállítmány részét képező Manipulátort és/vagy AGV-t illeti, annak jellegéből fakadóan, Vállalkozó hibás teljesítése esetén, az 0.00.0./ pontban írtak figyelembevétele és maradéktalan érvényre juttatása mellett, Megrendelő a Szállítmány részét képező hibás Manipulátorra és/vagy hibás AGV-re elsődlegesen a kijavítás jogát jogosult érvényesíteni, azzal, hogy amennyiben az 0.00.0./ pontban írtak figyelembevétele és maradéktalan érvényre juttatása mellett, a hibás teljesítés Megrendelő által már a

Szállítmány átvételekor egyértelműen megállapítható, úgy Megrendelő jogosult a hibával érintett Manipulátor és/vagy a hibával érintett AGV átvételét megtagadni. Kijavítás tényleges szükségességének a felmerülése esetén a hibával érintett Manipulátort és/vagy a hibával érintett AGV-t Vállalkozó a megrendelői kifogás(ok) Vállalkozóval való közlését követő 8 (nyolc) munkanapon belül a Teljesítési Helyen vagy ha a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe volt és onnan a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV Megrendelő által a Megvizsgálási Helyre már elszállításra vagy elfuvaroztatásra került, a Megvizsgálási Helyen köteles kijavítani.

Ha Vállalkozót bármely létrejött Szerződés kapcsán esetlegesen a hibás Alapanyag mennyiség(ek) elszállítási vagy elfuvaroztatási (visszáruzási), illetve, amennyiben Vállalkozót bármely létrejött Szerződés kapcsán esetlegesen a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV kijavítási kötelezettsége terheli, úgy

• a hibás Alapanyag mennyiség(ek)et Vállalkozó kizárólag a Teljesítés Helyről vagy ha a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe volt és onnan a hibával érintett Alapanyag mennyiség(ek) Megrendelő által a Megvizsgálási Hely(ek)re már elszállításra vagy elfuvaroztatásra került(ek), úgy kizárólag a Megvizsgálási Hely(ek)ről köteles elszállítani vagy elfuvaroztatni, míg

• a hibás Manipulátort és/vagy a hibás AGV-t Vállalkozó kizárólag a Teljesítés Helyen vagy ha a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe volt és onnan a hibával érintett Manipulátor és/vagy a hibával

érintett AGV Megrendelő által a Megvizsgálási Helyre már elszállításra vagy

elfuvaroztatásra került, úgy kizárólag a Megvizsgálási Helyen köteles kijavítani,

így amennyiben az(ok) ezen Teljesítési Xxxxxxx vagy ezen Megvizsgálási Hely(ek)ről már elszállításra vagy elfuvaroztatásra került(ek), az(oka)t Megrendelő köteles ezen Teljesítési Helyre vagy ezen Megvizsgálási Hely(ek)re a saját költségén visszaszállíttatni vagy visszafuvaroztatni, úgy, hogy annak költségét Megrendelő nem jogosult semmilyen jogcímen Vállalkozóra áthárítani.

Amennyiben a hibás Alapanyag mennyiség(ek), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV a Teljesítési Helyről vagy ha a Teljesítési Hely Vállalkozó székhelye, telephelye vagy fióktelepe volt és onnan a hibával érintett Alapanyag mennyiség(ek), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV előbb a Megvizsgálási Hely(ek)re, majd pedig a Megvizsgálási Hely(ek)ről már tovább szállításra vagy tovább fuvaroztatásra került(ek), úgy a hibás Alapanyag mennyiség(ek), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV Teljesítési Helyre vagy Megvizsgálási Hely(ek)re való visszaszállításáig vagy visszafuvarozásáig és Vállalkozónak ennek megtörténtéről való írásbeli értesítéséig a fenti 8 (nyolc) munkanapos hibás Alapanyagokra vonatkozó kicserélési, illetve hibás Manipulátorra és/vagy hibás AGV-re vonatkozó kijavítási határidő Felek minden további jogcselekménye vagy jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik.

A hibás Alapanyag mennyiség(ek) Vállalkozót terhelő elszállítási vagy elfuvaroztatási (visszáruzási), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV Vállalkozót terhelő kijavítási kötelezettségének esetleges felmerülése esetén a Teljesítési Helyen és/vagy a Megvizsgálási Hely(ek)en, illetve azon hely(ek)en, ahová a hibás Alapanyag mennyiség(ek), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetlegesen már tovább szállításra vagy tovább fuvarozásra került(ek), a hibás Alapanyag mennyiséggel vagy mennyiségekkel, illetve a hibás Manipulátorral és/vagy a hibás AGV-vel felmerülő költségek – így a kizárólagosság igénye nélkül a raktározás és az őrzés költségei – Megrendelőt terhelik, amelyeket Megrendelő nem jogosult Vállalkozóra semmilyen jogcímen áthárítani.

Egy Felek között létrejött Szerződés alapján,

• amennyiben a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélés, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetében a kijavítás Vállalkozó általi teljesítése lehetetlen, vagy

• ha a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélést, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetében a kijavítást Vállalkozó, bár arra a létrejött Szerződés szerint köteles, az 0.00.0./ pont, illetve az 0.00.0./ pont szerinti vállalkozói észrevételek megtételére meghatározott határidőn belül megtett nyilatkozatával nem vállalja, vagy

• amennyiben a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélési, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetében a kijavítási kötelezettségének Vállalkozó az írásbeli megrendelői kifogás(ok) Vállalkozóval való közlését követő 8 (nyolc) munkanapos határidőn belül nem tesz maradéktalanul eleget, avagy

• ha a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélés, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetében a kijavítás Vállalkozónak aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a Szolgáltatás(rész) hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélés, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás

úgy

AGV esetében a kijavítás teljesítésével Megrendelőnek okozott érdeksérelmet

is,

• Megrendelő a hiba súlyára is figyelemmel megfelelő mértékű, de legfeljebb kizárólag a hibás Alapanyag mennyiség(ek), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV – Szállítmányra irányadó és a létrejött Szerződésben szereplő Egységára(i) alapulvételével számított – szállítási értéke (Vételárrésze) 20 (húsz)

%-ának megfelelő mértékű árleszállítás jogával élhet, avagy a hibákat, ha feltétele adott, eddig a mértékig Vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy

• Megrendelő a létrejött Szerződés hibás Alapanyag mennyiség(ek)re, illetve hibás Manipulátorra és/vagy hibás AGV-re vonatkozó részétől egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával elállhat,

• amennyiben a hibás Alapanyag mennyiség(ek), illetve a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV olyan jellegű hibával bír(nak), amely(ek) a létrejött

Szerződés céljára való felhasználást, figyelemmel az árleszállítás, illetve a kijavítás vagy a kijavíttatás költségének i./ alpont szerinti maximalizált mértékére is, Megrendelő számára nem teszi lehetővé,

• feltéve, hogy Megrendelő Vállalkozót – ha annak teljesítése nem lehetetlen

– a szerződésszerű teljesítésre az elállási jog gyakorlását megelőzően még legalább 8 (nyolc) napos póthatáridő tűzésével írásban külön felszólította és Megrendelő által így megszabott legalább 8 (nyolc) napos póthatáridő is eredménytelenül telt el,

azzal, hogy ez esetben az adott Szerződés hibásnak nem minősülő Szállítmány részére Megrendelő az elállás jogát érvényesen nem gyakorolhatja.

Amennyiben – a hiba súlyára is figyelemmel – a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetleges kicserélésére Vállalkozó legkésőbb az ii.2./ alpont szerinti 8 (nyolc) napos póthatáridő lejártáig Megrendelő irányába kötelezettséget vállal, úgy

• Vállalkozó jogosult és egyben köteles a létrejött Szerződésben a Manipulátor és/vagy az AGV Szállítására meghatározott eredeti Teljesítési Határidőnek megfelelő határidőn [a továbbiakban: Vállalt Kicserélési Határidő] belül, amely Vállalt Kicserélési Határidő a kicserélésre vonatkozó vállalkozói kötelezettségvállalás Megrendelővel való közlésétől számítódik, a hibás Manipulátort és/vagy a hibás AGV-t kicserélni, azzal, hogy

• ez esetben Megrendelő az elállási jogát a fent írtak szerint a Vállalt Kicserélési Határidő elteltéig nem gyakorolhatja, míg a Vállalt Kicserélési Határidő esetleges eredménytelen eltelte esetén Vállalkozó előzetes írásbeli felszólítása nélkül gyakorolhatja.

0.00.0./ Jelentéktelen hiba miatt nincs helye a jelentéktelen hibával érintett Termék mennyiség(ek)re a 0.00.0./ pont rendelkezései alkalmazásának, a jelentéktelen hibát Megrendelő Vállalkozó teljesítése módjaként ugyanis minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten elfogadja.

A Szállítmány bármely megrendelői megvizsgálása, megrendelői rakodása, illetve megrendelői elszállítása vagy elfuvaroztatása, valamint megrendelői felhasználása során

keletkezett bármely hiba Vállalkozó Szállítmányának részét képező Termék(ek)et

önmagában nem teszi(k) hibássá.

A Szállítmány átvételét követően, így amennyiben az 1. (első) alkalommal vizsgálandó, illetve észlelhető bármely hiba a Szállítólevélen Megrendelő által nem került írásban rögzítésre és Vállalkozó által vállalt jótállás fennállása hiányában, kétség esetén Megrendelő köteles igazolni és esetleges jogvita esetén bizonyítani azt, hogy bármely Xxxxxx(ek) hibája az 1. (első) megvizsgálás előtt keletkezett, továbbá Megrendelő köteles a Termék azonosság bizonyítására is.

0.00.0./ Amennyiben Vállalkozó, ha annak szükségessége ténylegesen felmerül, a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélési, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetében a kijavítási, illetve annak Vállalkozó általi esetleges vállalása esetén, amennyiben Vállalkozó a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV kicserélési kötelezettségét az 0.00.0./ pontban meghatározott határidőn belül teljesíti, úgy a hibás Alapanyag mennyiség(ek) esetében a kicserélési, míg a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetében a kijavítási, illetve annak Vállalkozó általi esetleges vállalása esetén, a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV kicserélési kötelezettség határidőben teljesített részében azt úgy kell tekinteni, hogy ezen kötelezettségének Vállalkozó megfelelő határidőn belül és Megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül tett eleget, így erre tekintettel Megrendelő Vállalkozóval szemben semmilyen jogcímen semmilyen igény érvényesítésére nem jogosult, arról Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, lemond.

0.00.0./ Ha az 0.00.0./ pont szerinti, legfeljebb azonban kizárólag a hibás Alapanyag mennyiség(ek), illetve kizárólag a hibás Manipulátor és/vagy kizárólag a hibás AGV –

Szállítmányra irányadó és a létrejött Szerződésben szereplő Egységára(i) alapulvételével számított – szállítási értéke (Vételárrésze) 20 (húsz) %-ának megfelelő mértékű árleszállítására kerül sor, úgy Megrendelő Vállalkozóval szemben az árleszállításon túl egyéb jogcímen a hibás teljesítés folytán igény érvényesítésére nem jogosult, arról Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, külön is és kifejezetten lemond.

5.12./ Amennyiben a Szállítmány részét képező bármely Termék mennyiség(ek) Szállítása kapcsán Vállalkozó a Teljesítési Határidőhöz képest 30 (harminc) napos késedelembe esik, úgy Megrendelő jogosult ezen 30 (harminc) napos késedelem elteltét követően további érdekmúlás bizonyítása és Vállalkozó előzetes írásbeli felszólítása nélkül, kizárólag a létrejött Szerződés 30 (harminc) napos késedelemmel érintett Termék mennyiségére vagy Termék mennyiségeire vonatkozó részétől egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával elállni, azzal, hogy az elállási jog

• a már leszállított, illetve még 30 (harminc) napos késedelemmel nem érintett Termék mennyiség(ek)re és az arra, illetve azokra vonatkozó Szerződés rész(ek)re Megrendelő által érvényesen nem gyakorolható, ahogy

• esetleges vállalkozói hibás teljesítés esetén a hibás Alapanyag mennyiség(ek)re, illetve a hibás Manipulátorra és/vagy a hibás AGV-re sem gyakorolható, minthogy az azzal kapcsolatos elállási szabályokat az 5.11./ pont alpontjai tartalmazzák.

5.13./ Vállalkozó minden egyes Termékre eső Vételárrész (Egységár) Vállalkozó részére való maradéktalan megfizetéséig valamennyi Termék vonatkozásában a tulajdonjogát kifejezetten fenntartja, vagyis bármely Megrendelő részére szállított és átadott Termék tulajdonjoga annak Vételárrésze (Egységára) maradéktalan megfizetésével száll át Vállalkozóról Megrendelőre.

5.14./ A Szállítmányra vonatkozó rendelkezéseket a Részszállítmányokra is megfelelően

alkalmazni kell.

VI. A VÁLLALKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 6.1./ Amennyiben a létrejött Szerződés tárgya Vállalkozás (is), úgy az adott Szerződés létrejöttével,

• Megrendelő Vállalkozótól a létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítését a létrejött Szerződésben meghatározott vállalkozási díj [a továbbiakban: Vállalkozási Díj, míg annak egy része a

továbbiakban: Vállalkozási Díjrész] megfizetése ellenében megrendeli, míg

• Vállalkozó vállalja azt, hogy – a létrejött Szerződésben meghatározott Részhatáridő(k), illetve Teljesítési Határidő betartása mellett, ha ilyen Határidő(ke)t a létrejött Szerződés tartalmaz – a Szolgáltatást a létrejött

Szerződésben meghatározott Teljesítési Helyen szerződésszerűen teljesíti,

az ÁSZF-et is beleérve, Felek között létrejött Szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek Felek általi szerződésszerű gyakorlása és teljesítése mellett.

6.2./ Egy létrejött Szerződés szerinti bármely Részhatáridő és/vagy Teljesítési Határidő megtartása szempontjából, ha ilye(neke)t a létrejött Szerződés tartalmaz, az ÁSZF egyéb vonatkozó rendelkezései figyelembevétele és megfelelő alkalmazása mellett, az adott részteljesítéshez, illetve a teljesítéshez rendelt, a szerződésszerű részteljesítésre, illetve a szerződésszerű teljesítésre alkalmas és Vállalkozó által esetlegesen már kijavított Szolgáltatásrész, illetve Szolgáltatás Teljesítési Helyen való 6.5./ pont szerinti Átadás- Átvételének az időpontja az irányadó.

Részhatáridő(k) és/vagy Teljesítési Határidő létrejött Szerződésben való kikötése esetére is, Vállalkozó bármely Szolgáltatásrész, illetve a Szolgáltatás egésze kapcsán jogosult az előteljesítésre. Felek között létrejött bármely Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, Vállalkozó jogosult arra, hogy a létrejött Szerződésben meghatározott Teljesítési Határidőt – és ha a létrejött Szerződés Részhatáridő(ke)t is tartalmaz, úgy Vállalkozó által meghatározott bármely és még le nem járt Részhatáridő(ke)t – legalább az eredeti Teljesítési Határidőt megelőző 5 (öt) munkanappal korábban Megrendelővel közölt egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával legfeljebb 1 (egy) alkalommal és legfeljebb 15 (tizenöt) nappal Vállalkozó meghosszabbítsa, amely ekként gyakorolt határidő hosszabbítás Vállalkozó részéről szerződésszerű joggyakorlásnak minősül, így az Vállalkozó késedelmét a szerződésszerű határidő hosszabbítás idejére kizárja.

6.3./ Vállalkozó egy létrejött Szerződés teljesítésével kapcsolatban jelentkező pótmunka és/vagy pótmunkának nem minősülő indokolatlan megrendelői igény felmerülése esetén a kialkudott Vállalkozási Díjon felül további díjazásra jogosult a létrejött Szerződés szerinti Vállalkozási Díj alapjául szolgáló árképzés figyelembevétele és megfelelő alkalmazása mellett, illetve Felek megállapodásának megfelelően, azzal, hogy a további díjazásra a Vállalkozási Díjra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak és alkalmazandóak.

Ha Megrendelő a létrejött Szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan – a kizárólagosság igénye nélkül –

• olyan további tevékenységek végzését – beleértve a Szolgáltatás mennyiségének és/vagy a Szolgáltatás minősége színvonalának növelését is – igényli Vállalkozótól, amelyek a létrejött Szerződésben nem szerepeltek, vagy ha

• Megrendelő az általa korábban már jóváhagyottaktól eltérő javaslato(ka)t

és/vagy megvalósítási igény(eke)t fogalmaz meg, avagy ha

• Megrendelő akkor és ott kezdeményez Vállalkozóval személyes egyeztetés(eke)t, amikor az(ok) Vállalkozó teljesítéséhez nem szükségesek és/vagy amely személyes egyeztetés(ek) helyszínében Felek nem állapodtak meg, vagy ha

• Megrendelő olyan határidőben kíván bármely (rész)teljesítést, ami a létrejött Szerződésben meghatározott Határidőhöz képest korábbi (rész)teljesítést jelentene vagy Határidő(k) Szerződésben való kikötése hiányában, ami a létrejött Szerződésből egyébként nem következik,

úgy annak, illetve azoknak a végrehajtása pótmunkának, illetve pótmunkának nem minősülő indokolatlan megrendelői igénynek minősül. Minden egyes pótmunka és/vagy pótmunkának nem minősülő indokolatlan megrendelői igény teljesítési idejével – az iv./ alpont szerinti esetet ide nem értve – a létrejött Szerződés szerinti Határidő(k), ha ilye(neke)t a létrejött Szerződés tartalmaz, Felek minden további jogcselekménye vagy jognyilatkozata nélkül automatikusan meghosszabbodik, illetve meghosszabbodnak.

Bármely pótmunkát, illetve pótmunkának nem minősülő indokolatlan megrendelői igényt Vállalkozó csak akkor köteles teljesíteni, ha annak Vállalkozót illető ellenértékében Felek írásban megállapodtak és az Vállalkozó által szerződésszerűen teljesíthető, egyébként ugyanis Vállalkozó jogosult a kérdéses pótmunka és/vagy pótmunkának nem minősülő indokolatlan megrendelői igény teljesítését szerződésszerűen elutasítani és a létrejött

Szerződés eredeti feltételei alapján szerződésszerűen teljesíteni.

Megrendelő a fent írtakon túl köteles megtéríteni Vállalkozónak egy létrejött Szerződés

vonatkozásában a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét is, amely a

Szerződés létrejöttének időpontjában Vállalkozó számára nem volt előrelátható.

6.4./ Ha a létrejött Szerződés Teljesítési Helye Megrendelő székhelye, telephelye vagy fióktelepe avagy a létrejött Szerződésben meghatározott, Vállalkozó székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kívüli egyéb hely, úgy Megrendelő köteles azt biztosítani, hogy a Szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséhez szükséges időtartamra és módon a Teljesítési Hely Vállalkozó általi megközelítése, a Teljesítési Helyen a munkaterület Vállalkozó rendelkezésre állása, továbbá külön költségtérítés Vállalkozó általi fizetése nélkül a Szolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektromos áram vételezése, valamint a szociális helyiségek és igény esetén tárolásra alkalmas zárható helyiség használata Vállalkozó számára maradéktalanul biztosított legyen.

6.5./ Egy Felek között létrejött Szerződés (rész)teljesítése keretében Vállalkozó által Megrendelő részére átadott Szolgáltatás(rész) átadás-átvételéről [a továbbiakban: Átadás- Átvétel], amennyiben azt Vállalkozó Megrendelőtől kéri, Felek az Átadás-Átvétellel egyidejűleg külön átadás-átvételi jegyzőkönyvet [a továbbiakban: Átadás-Átvételi Jegyzőkönyv] kötelesek felvenni. Egy Átadás-Átvételi Jegyzőkönyv felvétele önmagában nem minősül az Átadás-Átvétellel érintett Szolgáltatás(rész) szerződésszerű (rész)teljesítése Megrendelő általi elismerésének, viszont az Átadás-Átvétellel – ha egy Szolgáltatás(rész) fizikai átadás-átvételére kerül sor – a kárveszély és a kockázat Vállalkozóról átszáll Megrendelőre.

Ha a Szolgáltatás(rész) Átadás-Átvételére irányuló eljárás során már megállapítható, hogy a Szolgáltatás(rész) szerződésszerű (rész)teljesítésre alkalmatlan, úgy Megrendelő jogosult az Átadás-Átvételt megtagadni, amely esetben a Szolgáltatás(rész)t Vállalkozó köteles a 0.0.0./ pont ii./ alpontja szerinti határidőn belül kijavítani és ekként a Szolgáltatás(rész)t

szerződésszerű (rész)teljesítésre alkalmassá tenni és az ott írt határidőn belül Megrendelő rendelkezésére bocsátani. Amennyiben egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás(rész) Átadás-Átvételére irányuló eljárás során feltárt kijavítást igénylő hibák és/vagy hiányosságok nem a Szolgáltatás(rész) egészére állnak fel, úgy

• Megrendelő köteles a Szolgáltatás(rész) szerződésszerű részteljesítésre

alkalmas részét az Átadás-Átvétel keretében Vállalkozótól átvenni, a

Szolgáltatás(rész) ezen szerződésszerű részteljesítésre alkalmas részére, amennyiben a 6.7./ pont ekként rendelkezik, a Teljesítési Igazolást az ott írtak szerint Vállalkozó részére kiadni, valamint az arra eső Vállalkozási Díjrészt, Vállalkozó 7.2./ pont szerint kiállításra kerülő Számlája ellenében, ha Vállalkozó által Számla kiállításra kerül, Vállalkozó részére határidőben megfizetni, míg

• a Szolgáltatás(rész) kijavítást igénylő hibákkal és/vagy hiányoságokkal érintett része hibái és/vagy hiányosságai Vállalkozó általi szerződésszerű kijavítását követően a Szolgáltatás(rész) hibáktól és/vagy hiányosságoktól kijavított részét is külön Átadás-Átvétel keretében Vállalkozótól átvenni, a Szolgáltatás(rész) ezen hibáktól és/vagy hiányosságoktól kijavított részére is, amennyiben a 6.7./ pont ekként rendelkezik, a Teljesítési Igazolást az ott írtak szerint Vállalkozó részére kiadni, valamint az arra eső Vállalkozási Díjrészt is, ha a Szolgáltatás(rész) szerződésszerű részteljesítésre alkalmas részével kapcsolatos Vállalkozási Díjrészre vonatkozó igényét Vállalkozó az i./ alpont szerint már érvényesítette, míg egyébként Xxxxx között létrejött Szerződés rendelkezései szerint esedékessé váló Vállalkozási Díjat vagy Vállalkozási Díjrészt, Vállalkozó 7.2./ pont szerint kiállításra kerülő Számlája ellenében, Vállalkozó részére határidőben megfizetni,

a létrejött Szerződés, így az ÁSZF egyéb rendelkezései megfelelő alkalmazása mellett.

6.6./ Egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítése során Megrendelő részére átadott Szolgáltatás(rész)t Megrendelő, annak rendelkezésre bocsátását követő 5 (öt) munkanapon, míg esetleges újabb megvizsgálás esetén a 0.0.0./ pont iii./ alpontjában meghatározott 3 (három) munkanapon belül köteles megvizsgálni és köteles ezen határidőn belül az azzal kapcsolatos esetleges kifogásait Vállalkozóval írásban közölni.

Amennyiben pedig Megrendelő – az alább írt rendelkezések figyelembevétele és megfelelő alkalmazása mellett – a Szolgáltatás(rész)t szerződésszerű (rész)teljesítésre alkalmasnak találja, úgy a megvizsgálásra így megállapított 5 (öt) munkanapos, míg esetleges újabb megvizsgálás esetén a 0.0.0./ pont iii./ alpontjában meghatározott 3 (három) munkanapos határidőn belül Megrendelő köteles a Szolgáltatás(rész)t írásban elfogadni és amennyiben a 6.7./ pont ekként rendelkezik, a Teljesítési Igazolást az ott írtak szerint Vállalkozó részére kiadni.

Ha Megrendelő a kifogásait a megvizsgálásra megállapított határidőn belül Vállalkozóval írásban nem közli, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy Megrendelő a megvizsgálásra megállapított 5 (öt) munkanapos, míg esetleges újabb megvizsgálás esetén a 0.0.0./ pont iii./ alpontjában meghatározott 3 (három) munkanapos határidő elteltének utolsó napján a Szolgáltatás(rész)t mindenben szerződésszerű (rész)teljesítésre alkalmasnak, hiba-és hiánymentesnek találta, így Vállalkozó (rész)teljesítése módjaként azt elfogadja.

Megrendelő szerződésszerűen nem jogosult az addig elkészült Szolgáltatásrész, illetve a

megvalósított Szolgáltatás Átadás-Átvételét és elfogadását, valamint, ha a 6.7./ pont

szerint Teljesítési Igazolás kiadása szükséges, úgy a Teljesítési Igazolás kiadását megtagadni,

• jelentéktelen hiba és/vagy jelentéktelen hiányosság miatt, azzal, hogy ez a körülmény nem jelenti azt, hogy a jelentéktelen hibát és/vagy a jelentéktelen hiányosságot Vállalkozó ne lenne köteles a saját költségére a 8.1./ pont ii./ alpontja rendelkezései megfelelő alkalmazása mellett kijavítani,

• ha a hiba és/vagy a hiányosság oka igazolhatóan Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen észrevételének vagy utasításának, illetve Megrendelő által biztosított, illetve hozzáférhetővé tett (segéd)anyagoknak, technikai és/vagy egyéb eszközöknek, terveknek és/vagy más dokumentumoknak stb. a következménye, feltéve, hogy erre Vállalkozó Megrendelő figyelmét előzetesen kifejezetten felhívta, vagy

• amennyiben jogszabály egyébként így rendelkezik.

6.7./ Egy létrejött Szerződés alapján,

• amennyiben a létrejött Szerződésben Részhatáridő(k), illetve Teljesítési Határidő Felek általi meghatározására került sor, úgy bármely Részhatáridőhöz vagy a Teljesítési Határidőhöz tartozó Szolgáltatás(rész) megvizsgálására a 6./ pontban meghatározott 5 (öt) munkanapos, míg esetleges újabb megvizsgálás esetén a 0.0.0./ pont iii./ alpontjában meghatározott 3 (három) munkanapos határidőn belül, vagy

• ha a létrejött Szerződés ilyen Részhatáridő(ke)t és/vagy Teljesítési Határidőt

nem tartalmaz, úgy a létrejött Szerződés szerint

Megrendelő a Szolgáltatás(rész) teljesítése kapcsán Vállalkozó részére írásban teljesítési igazolást [a továbbiakban: Teljesítési Igazolás] köteles kiadni, ha a Teljesítési Igazolás kiadásának a létrejött Szerződés, így az ÁSZF szerinti feltételei egyébként adottak.

Megrendelő, ha egy Teljesítési Igazolás kiadását esetlegesen megtagadja, úgy köteles a Teljesítési Igazolás kiadására meghatározott határidőn belül erről Vállalkozót írásban tájékoztatni, részletesen indokolva írásbeli tájékoztatásában azt, hogy Megrendelő a Teljesítési Igazolás kiadását miért tagadta meg.

Vállalkozó egy létrejött Szerződés szerinti Vállalkozási Díjra vagy Vállalkozási Díjrészre vonatkozó 7.2./ pont szerinti Számláját, ha az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződés másként nem rendelkezik, Megrendelő vonatkozó Teljesítési Igazolása birtokában jogosult kiállítani, azzal, hogy, ha a Teljesítési Igazolást, bár arra a létrejött Szerződés, így az ÁSZF rendelkezései szerint Megrendelő köteles, Megrendelő nem adja ki és az ezzel

kapcsolatos megrendelői késedelem az 5 (öt) napot meghaladja, úgy Vállalkozó jogosult az adott Számláját a vonatkozó Teljesítési Igazolás kiadása hiányában is kiállítani és Megrendelőnek megküldeni.

6.8./ Hibás teljesítés

0.0.0./ Abban az esetben, amennyiben bármely Átadás-Átvétel keretében Vállalkozótól átvett Szolgáltatásrész, illetve Szolgáltatás kapcsán Megrendelő hibákat és/vagy hiányosságokat észlel, úgy

• Megrendelő köteles erről Vállalkozót a 6.6./ pontban meghatározott 5 (öt) munkanapos határidőn belül ezen hibák és/vagy hiányosságok egyidejű részletes megjelölése mellett írásban értesíteni, amely

• hibákat és/vagy hiányosságokat Vállalkozó köteles az írásbeli értesítését követő legkésőbb 8 (nyolc) munkanapon belül – ha az megoldható, elsődlegesen a Teljesítési Helyen – kijavítani és az így kijavított

Szolgáltatásrészt, illetve Szolgáltatást újból Megrendelő rendelkezésére

bocsátani, amely

• így kijavított Szolgáltatásrészt, illetve Szolgáltatást Megrendelő a rendelkezésére bocsátását követő legkésőbb 3 (három) munkanapon belül köteles újból megvizsgálni és annak eredményéről, így akár az újabb részletes kifogásairól Vállalkozót írásban tájékoztatni,

azzal, hogy az ii./ alpont és az iii./ alpont szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adott Szolgáltatásrész, illetve a Szolgáltatás esetlegesen szükségessé váló újabb kijavítására, kijavításaira is.

Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, a létrejött Szerződés eltérő rendelkezése hiányában, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, elismeri, hogy a megvizsgálásokra megállapított i./ alpont és iii./ alpont szerinti határidők úgy kerültek megállapításra, hogy azok elegendő időt biztosítanak Megrendelő számára a megvizsgálásra, illetve ennek részeként a kipróbálásra és az ellenőrzésre és Megrendelő esetleges kifogásai Vállalkozóval való határidőben történő írásbeli közlésére, illetve a Teljesítési Igazolás Megrendelő általi kiadására, ha a 6.7./ pont szerint Teljesítési Igazolás kiadása szükséges. Ha Megrendelő bármely megvizsgálási kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesíti, úgy Megrendelő Vállalkozónak ezzel okozott kárt – így Vállalkozónál felmerülő többletköltségeket – Vállalkozó részére megtéríteni köteles.

Amennyiben a hibák és/vagy a hiányosságok a Teljesítési Helyen Vállalkozó által nem javíthatóak ki, úgy a hibákkal és/vagy a hiányosságokkal érintett Szolgáltatás(rész) Teljesítési Helyről való elszállításáról vagy elfuvaroztatásáról és a hibák és/vagy a hiányosságok kijavítását követő oda történő visszaszállításáról vagy visszafuvaroztatásáról Vállalkozó köteles a saját költségére gondoskodni. Ha pedig a hibákkal és/vagy a hiányosságokkal érintett Szolgáltatás(rész) a Teljesítési Helyről már elszállításra vagy elfuvaroztatásra került, azt Megrendelő köteles a Teljesítési Xxxxxx a saját költségére visszaszállíttatni vagy visszafuvaroztatni, úgy, hogy annak költségét Megrendelő nem jogosult semmilyen jogcímen Vállalkozóra áthárítani. Amennyiben a hibákkal és/vagy a hiányosságokkal érintett Szolgáltatás(rész) a Teljesítési Helyről már elszállításra vagy elfuvaroztatásra került, úgy a hibákkal és/vagy a hiányossággal érintett Szolgáltatás(rész) Teljesítési Helyre való visszaszállításáig vagy visszafuvarozásáig és Vállalkozó ennek megtörténtéről való írásbeli értesítéséig az ii./ alpont szerinti 8 (nyolc) munkanapos kijavítási határidő Felek minden további jogcselekménye vagy jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik.

Ha Vállalkozó a jelen pont szerinti kijavítási kötelezettségét határidőben teljesíti, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy a kijavítási kötelezettségének Vállalkozó megfelelő határidőn belül és Megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül tett eleget, így erre tekintettel Megrendelő Vállalkozóval szemben semmilyen jogcímen semmilyen igény érvényesítésére nem jogosult, arról Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, lemond.

0.0.0./ Amennyiben a 0.0.0./ pont szerinti kijavítás Vállalkozó általi teljesítése lehetetlen vagy ha azt Vállalkozó, bár arra a létrejött Szerződés szerint köteles, nem vállalja vagy a kijavítási kötelezettségének a 0.0.0./ pont szerinti határidőn belül Vállalkozó nem tesz maradéktalanul eleget, avagy amennyiben a kijavítás Vállalkozónak aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a Szolgáltatás(rész) hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kijavítás teljesítésével Megrendelőnek okozott érdeksérelmet is, úgy

• Megrendelő a hibák és/vagy a hiányosságok súlyára is figyelemmel a Vállalkozási Díj megfelelő mértékű, de legfeljebb a létrejött Szerződés alapján kizárólag a hibás és/vagy a hiányos Szolgáltatásrész(ek)re eső Vállalkozási Díjrész(ek) 20 (húsz) %-ának megfelelő mértékű leszállítását igényelheti, avagy a hibákat és/vagy a hiányosságokat, ha feltétele adott, eddig a mértékig Vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja vagy

• Megrendelő a létrejött Szerződésre vonatkozó azonnali hatályú felmondási jogát – a 0.0.0./ pont i./ alpontja vagy iii./ alpontja szerint – gyakorolhatja, amennyiben a Szolgáltatás(rész) olyan jellegű hibákkal és/vagy hiányosságokkal bír, amely a létrejött Szerződés céljára való felhasználást, figyelemmel a Vállalkozási Díj leszállításának, illetve a kijavítás vagy a kijavíttatás költségének i./ alpont szerinti maximalizált mértékére is, Megrendelő számára nem teszi lehetővé, azzal, hogy ha a Szolgáltatásnak, illetve a Szolgáltatásrésznek csak meghatározott része hibás és/vagy hiányos, úgy az azonnali hatályú felmondás jogát Megrendelő kizárólag a létrejött Szerződés ezen hibákkal és/vagy hiányosságokkal érintett részére gyakorolhatja, feltéve, hogy a

Szolgáltatás(rész) fennmaradó része a létrejött Szerződés céljára való

felhasználásra egyébként alkalmas.

Ha a Szolgáltatás Manipulátort és/vagy AGV-t is magában foglal és – a hiba súlyára is figyelemmel – a hibás Manipulátor és/vagy a hibás AGV esetleges kicserélésére Vállalkozó legkésőbb a 0.0.0./ pont szerinti 8 (nyolc) napos póthatáridőn belül Megrendelő irányába kötelezettséget vállal, úgy

• Vállalkozó jogosult és egyben köteles a létrejött Szerződésben a Manipulátor és/vagy az AGV átadására meghatározott eredeti Határidőnek megfelelő Vállalt Kicserélési Határidőn belül, amely Vállalt Kicserélési Határidő a kicserélésre vonatkozó vállalkozói kötelezettségvállalás Megrendelővel való közlésétől számítódik, a hibás Manipulátort és/vagy a hibás AGV-t kicserélni, azzal, hogy

• ez esetben Megrendelő a 0.0.0./ pont szerinti azonnali hatályú felmondási jogát a hibás Manipulátorra és/vagy a hibás AGV-re a fent írtak szerint a Vállalt Kicserélési Határidő elteltéig nem gyakorolhatja, míg a Vállalt Kicserélési Határidő esetleges eredménytelen eltelte esetén Vállalkozó előzetes írásbeli felszólítása nélkül gyakorolhatja.

Ha Vállalkozó a jelen pont szerinti Vállalkozó által esetlegesen vállalt hibás Manipulátorra és/vagy hibás AGV-re vonatkozó kicserélési kötelezettségét a Vállalt Kicserélési Határidőben teljesíti, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy a kicserélésnek Vállalkozó megfelelő határidőn belül és Megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül tett eleget, így erre tekintettel Megrendelő Vállalkozóval szemben semmilyen jogcímen semmilyen igény érvényesítésére nem jogosult, arról Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, lemond.

0.0.0./ Ha a Vállalkozási Díj 0.0.0./ pont szerinti, legfeljebb azonban a létrejött Szerződés alapján kizárólag a hibás és/vagy a hiányos Szolgáltatásrész(ek)re eső Vállalkozási Díjrész(ek) 20 (húsz) %-ának megfelelő mértékű leszállítására kerül sor, úgy Megrendelő Vállalkozóval szemben a Vállalkozási Díj ezen leszállításán túl egyéb jogcímen a hibás teljesítés folytán igény érvényesítésére nem jogosult, arról Megrendelő, minden egyes

Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat hiányában is,

lemond.

0.0.0./ Egy létrejött Szerződés alapján,

• amennyiben bármelyik Szolgáltatásrész vagy a Szolgáltatás kapcsán a hibák és/vagy a hiányosságok oka abban rejlik, hogy a Szolgáltatás a létrejött

Szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására nyilvánvalóan alkalmatlan, vagy

• Teljesítési Határidő létrejött Szerződésben való kikötése esetén, ha a Teljesítési Határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Vállalkozó a

Szolgáltatást csak olyan számottevő – legalább 30 (harminc) napos – késéssel tudja megvalósítani, hogy emiatt a Szolgáltatás teljesítése Megrendelőnek már nem áll érdekében, avagy

• amennyiben a Szolgáltatás létrejött Szerződés szerinti teljesítése kapcsán – függetlenül attól, hogy Vállalkozó a kijavítási kötelezettségét akár több alkalommal szerződésszerűen nem vagy szerződésszerűen teljesíti – Vállalkozó a Teljesítési Határidőhöz képest, feltéve, hogy a létrejött Szerződésben Teljesítési Határidő került kikötésre, 30 (harminc) napos késedelembe esik,

úgy Megrendelő jogosult

• az i./ alpont és az ii./ alpont szerinti esetekben az ott meghatározottakról történt tudomásszerzését, míg

• az iii./ alpont esetében, ha a 8.2./ pont eltérően nem rendelkezik, az ott meghatározott határidő eredménytelen elteltét

követően az adott Szerződést további érdekmúlás bizonyítása nélkül Vállalkozóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával azonnali hatállyal felmondani, míg ha a teljesítése még nem kezdődött meg, attól írásban elállni, a 0.0.0./ pont ii./ alpontjában írtak figyelembevétele és maradéktalan érvényre juttatása mellett, feltéve, hogy Megrendelő Vállalkozót – ha annak teljesítése nem lehetetlen – a szerződésszerű teljesítésre a létrejött Szerződés ily módon való megszüntetését megelőzően még legalább 8 (nyolc) napos póthatáridő tűzésével írásban külön felszólította és Megrendelő által így megszabott legalább 8 (nyolc) napos póthatáridő is eredménytelenül telt el.

0.0.0./ A 0.0.0./ – 0.0.0./ pontban írt rendelkezések nem érintik bármely – Megrendelő által elfogadott, illetve Megrendelő által Teljesítési Igazolással igazolt – Szolgáltatás(rész) kapcsán

• Vállalkozót terhelő kellékszavatossági kötelezettséget, amelynek Vállalkozó,

annak felmerülése esetén, a Ptk. vonatkozó szabályai szerint, illetve

• jótállás Vállalkozó általi létrejött Szerződésben való vállalása esetén, a

létrejött Szerződésben meghatározott Szolgáltatás(rész) kapcsán a létrejött

Szerződés szerint vállalt jótállási kötelezettséget, amelynek Vállalkozó, annak felmerülése esetén, a létrejött Szerződés, így az ÁSZF, illetve a Ptk. vonatkozó szabályai szerint

köteles eleget tenni.

6.9./ Vállalkozót egy létrejött Szerződés alapján megillető teljes Vállalkozási Díj és költségek megfizetésének biztosítására törvényes zálogjog illeti meg Megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a teljes Vállalkozási Díj és költségek megfizetésével érintett adott Szerződés kapcsán Vállalkozó birtokába kerültek.

VII. VÁLLALKOZÓT ILLETŐ ELLENÉRTÉK, FIZETÉSRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

7.1./ Egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás Vállalkozó általi teljesítése fejében

Vállalkozót megillető ellenértéket [a továbbiakban: Xxxxxxxxxx, ami jellegét tekintve

Vételár és/vagy Vállalkozási Díj lehet, míg az Ellenértéknek egy része a továbbiakban: Ellenértékrész] és az Ellenérték Megrendelő általi megfizetésének az ütemezését, Felek a létrejött Szerződésben határozzák meg.

Amennyiben egy létrejött Szerződés az Ellenérték kapcsán az ÁFA összegét külön nem jelöli meg, úgy a létrejött Szerződés szerinti ezen Ellenértéket Xxxxx által nettó összegben meghatározottnak kell tekinteni, amely nettó összeg után felmerülő ÁFA összegét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [a

továbbiakban: ÁFA tv.] vonatkozó rendelkezései szerint – az ÁFA tv. kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – Megrendelő köteles az Ellenérték részeként Vállalkozó részére megfizetni.

Egy létrejött Szerződés szerinti Ellenérték – Felek kifejezett eltérő írásbeli megállapodása hiányában – magában foglalja a létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban Vállalkozónál felmerülő valamennyi költséget is, továbbá az Ellenérték összegének meghatározásánál Felek kifejezetten figyelembe veszik a létrejött Szerződés alapján Megrendelőre a 8.1./ pont szerint átruházásra kerülő Rendelkezési Jogot, illetve annak tartalmát és terjedelmét is, ha a létrejött Szerződés teljesítése keretében létrejön(nek) olyan mű(vek), adat(ok), elgondolás(ok), megoldási mód(ok), javaslat(ok) stb., amely(ek)re nézve a Rendelkezési Jog Megrendelőre átruházható.

7.2./ Vállalkozó a létrejött Szerződés, így az ÁSZF szabályai szerint Vállalkozót illető Ellenértékről, illetve az ÁSZF-et is beleértve, a Szerződés alapján Vállalkozót megillető egyéb követelés(ek)ről, ha a létrejött Szerződés, így az ÁSZF és/vagy a vonatkozó jogszabály így rendelkezik, Megrendelő nevére számlá(ka)t [a továbbiakban: Számla, illetve Számlák] állít ki, azzal, hogy Számla alatt érteni kell a Számlával egy tekintet alá eső egyéb számviteli bizonylatot is.

Vállalkozó bármely Számláját, ha a létrejött Szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, 30 (harminc) napos fizetési határidővel jogosult kiállítani, amely Számla összegét Megrendelő, az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában, a Számlán feltüntetett 30 (harminc) napos fizetési határidőn belül köteles Vállalkozó Számláján feltüntetett fizetési számlájára való banki utalással megfizetni.

Megrendelő Vállalkozó bármely Számlája kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül és legfeljebb a Számla kézhezvételét követő 15. (tizenötödik) napi értéknappal indított banki átutalás esetére a Számla szerinti összeg megfizetésével akkor sem esik késedelembe, ha a kérdéses Számla megfizetési határideje esetlegesen már eltelt. Egy nem szerződésszerűen vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított Számlát, a visszaküldött Számlával kapcsolatos megrendelői kifogások egyidejű írásbeli megjelölése mellett, Megrendelő jogosult teljesítés nélkül visszaküldeni, legfeljebb a kérdéses Számla kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napos jogvesztő határidőn belül, amely jogvesztő határidő elmulasztása esetén az adott Számlát Megrendelő által befogadottnak és Megrendelő részéről nem vitatottnak kell tekinteni, vagyis Megrendelő a fenti jogvesztő határidőn túl már a kérdéses Számla nem szerződésszerű és/vagy nem jogszabályi előírásoknak megfelelő voltára szerződésszerűen nem hivatkozhat.

A jogszabályi rendelkezések és az ÁSZF vonatkozó előírásai figyelembevétele és megfelelő alkalmazása mellett, egy létrejött Szerződés szerinti Ellenérték, vagy annak bármely Ellenértékrésze Megrendelő által, illetve az ÁSZF-ben meghatározott vagy bármely létrejött Szerződésen alapuló bármely fizetési kötelezettség a fizetésre kötelezett Fél által akkor minősül teljesítettnek és megfizetettnek, ha annak összege a fizetésre

jogosult Fél – így az Ellenérték, vagy annak bármely Xxxxxxxxxxxxxxx esetében Vállalkozó –

fizetési számláján maradéktalanul jóváírásra került.

7.3./ Amennyiben Felek között létrejött bármely Szerződés kapcsán Felek előleg [a továbbiakban: Előleg] Megrendelő általi nyújtásában állapodnak meg, úgy az Előleg Vállalkozó általi bekérésének, Megrendelő általi nyújtásának és Felek közötti elszámolásának az ÁSZF-ben nem rögzített szabályait az Előleg nyújtásával érintett adott Szerződésben határozzák Felek meg.

Ha bármely létrejött Szerződés vonatkozásában Felek Előleg Megrendelő általi nyújtásában állapodnak meg, úgy Megrendelő a létrejött Szerződés szerinti Előleg összegét – a létrejött Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az adott Szerződés létrejöttét követő 5 (öt) banki munkanapon belül köteles Vállalkozó által meghatározott vállalkozói fizetési számlára való banki utalással megfizetni. Vállalkozó az Előleg maradéktalan megfizetését követő 15 (tizenöt) napon belül az Előlegről egy pénzügyi teljesítést már nem igénylő előleg számlát [a továbbiakban: Előleg számla] köteles kiállítani és Megrendelő rendelkezésére bocsátani, azzal, hogy az Előleg számlára – az Előleg számla jellegéből fakadó kivételektől eltekintve – a Számlára vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak és alkalmazandóak.

Ha a létrejött Szerződésben kikötött Előleg összege nem kerül az Előleg nyújtására meghatározott határidőn belül Vállalkozó fizetési számláján maradéktalanul jóváírásra, úgy az Előleg megfizetésére előírt határidő és az Előleg maradéktalan megfizetése között eltelt idővel az Előleg nyújtásával érintett Szerződés szerinti Határidő(k), ha ilye(neke)t a létrejött Szerződés tartalmaz, Felek minden további jogcselekménye vagy jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik, illetve meghosszabbodnak.

Ha az Előleg maradéktalan megfizetésével kapcsolatos megrendelői késedelem esetlegesen a 15 (tizenöt) napot meghaladja, úgy Vállalkozó jogosult Megrendelő előzetes írásbeli felszólítása vagy további érdekmúlás bizonyítása nélkül, az Előleg nyújtásával érintett Szerződéstől, amennyiben annak tárgya Szállítás vagy ha az olyan Vállalkozásra vonatkozik, amelynek teljesítése még nem kezdődött meg, egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával elállni, vagy amennyiben a létrejött Szerződés tárgya Vállalkozás és annak a teljesítése már megkezdődött, úgy a létrejött Szerződést egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával azonnali hatállyal felmondani.

Ha egy Előleg nyújtásával érintett Felek között létrejött Szerződés bármely oknál fogva esetlegesen teljesítés nélkül szűnik meg, úgy a megfizetett Előleg, illetve annak a létrejött Szerződés megszűnéséig még el nem számolt része az Előleg nyújtásával érintett létrejött Szerződés teljesítés nélküli megszűnésével kapcsolatos Felek közötti elszámolást követő 8 (nyolc) napon belül kamatmentesen jár Megrendelő részére vissza, azzal, hogy amennyiben Vállalkozó az így meghatározott 8 (nyolc) napos visszafizetési határidőt esetlegesen elmulasztja, úgy a késedelem idejére a késedelmesen teljesített összeg után Vállalkozó a 7.4./ pont szerinti késedelmi kamat Megrendelő részére való megfizetésére köteles.

7.4./ Fizetési késedelem esetén, a fizetési késedelembe eső Fél a késedelmesen teljesített összeg után a késedelem idejére a Ptk. 6:155. §-ának (1) bekezdése szerinti mindenkori késedelmi kamat fizetésre jogosult Fél részére való megfizetésére köteles.

7.5./ Egy létrejött Szerződés szerinti Ellenérték vagy annak bármely Ellenértékrésze, avagy Vállalkozót Megrendelővel szemben egyéb jogcímen megillető bármely követelés Ptk. 6:49. §-a szerinti beszámítással (kompenzálással) történő Megrendelő általi teljesítésének a lehetőségét, Vállalkozó kifejezett előzetes írásbeli hozzájárulása

hiányában, az alábbi kivételtől eltekintve, Vállalkozó kifejezetten kizárja, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, tudomásul vesz és elfogad.

A fenti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha Megrendelő által beszámítani (kompenzálni) kívánt, Megrendelőt illető követelést Vállalkozó legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan írásban elismerte, az így elismert Megrendelőt illető követelésnek az Ellenértékbe vagy annak bármely Xxxxxxxxxxxxxxxxx, avagy egyéb Megrendelőt Vállalkozóval szemben terhelő tartozásba való beszámítása (kompenzálása) külön előzetes vállalkozói írásbeli hozzájárulás hiányában is megengedett.

7.6./ Abban a nem várt esetben, amennyiben egy létrejött Szerződés kapcsán

• Megrendelő bármely szerződésszerű (rész)teljesítésre alkalmas Szolgáltatás(rész) átvételével, illetve a Szállítólevél aláírásával és/vagy a Teljesítési Igazolás kiadásával késedelembe esik és a késedelme az 5 (öt) napot meghaladja, avagy, ha

• Megrendelő Vállalkozó által kibocsátott bármely Számla befogadását jogszerűtlenül megtagadja vagy, amennyiben

• Megrendelő bármely Ellenértéket vagy annak bármely Xxxxxxxxxxxxxxxx, avagy Vállalkozót Megrendelővel szemben megillető bármely egyéb követelést határidőben nem fizeti meg és Megrendelő fizetési késedelme a 15 (tizenöt) napot meghaladja,

úgy

• a 6.7./ pontban írtakat nem érintve, az i./ alpont szerinti esetben az 5 (öt) napos késedelem bekövetkeztétől a szerződésszerű (rész)teljesítésre alkalmas adott Szolgáltatás(rész) átvételéig, illetve a Szállítólevél aláírásáig és/vagy a Teljesítési Igazolás Vállalkozó részére való kiadásáig,

• az ii./ alpont szerinti esetben bármely Számla befogadásának jogszerűtlen megtagadása napját követően az adott Számla befogadásáig, míg

• az iii./ alpont szerinti esetben a 15 (tizenöt) napos fizetési késedelem

bekövetkeztétől a fizetési kötelezettség teljesítéséig

eltelt időre Vállalkozó jogosult bármely létrejött Szerződéssel érintett Szolgáltatása további teljesítését Megrendelő előzetes írásbeli felszólítása nélkül egyoldalú írásbeli nyilatkozatával felfüggeszteni [a továbbiakban: Vállalkozói Felfüggesztés] vagy pedig a Vállalkozói Felfüggesztésre okot adó bármelyik fenti körülmény bekövetkeztét követően Vállalkozó jogosult a Vállalkozói Felfüggesztés gyakorlása helyett kizárólag a Vállalkozói Felfüggesztésre okot adó létrejött Szerződéstől, amennyiben annak tárgya Szállítás vagy ha az olyan Vállalkozásra vonatkozik, amelynek a teljesítése még nem kezdődött meg, további érdekmúlás bizonyítása nélkül egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával elállni, vagy

amennyiben a Vállalkozói Felfüggesztésre okot adó Szerződés tárgya Vállalkozás és annak

a teljesítése már megkezdődött, úgy Vállalkozó jogosult kizárólag a Vállalkozói

Felfüggesztésre okot adó létrejött Szerződést további érdekmúlás bizonyítása nélkül

egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával azonnali hatállyal felmondani.

A Vállalkozói Felfüggesztést, annak gyakorlása esetén, Vállalkozó egyoldalú döntése alapján kizárólag a Vállalkozói Felfüggesztésre okot adó létrejött Szerződés vagy más egyidejűleg hatályban lévő Szerződés(ek) vonatkozásában is gyakorolhatja, de dönthet úgy is, hogy egyéb, a Vállalkozói Felfüggesztésre okot nem adó létrejött Szerződés(ek) vonatkozásában gyakorolja a Vállalkozói Felfüggesztés jogát, úgy, hogy egyébként a Vállalkozói Felfüggesztésre okot adó létrejött Szerződés vonatkozásában Vállalkozó a

Vállalkozói Felfüggesztés jogát nem gyakorolja. A szerződésszerű Vállalkozói

Felfüggesztés időtartamával az azzal érintett Szerződés(ek) teljesítésének a még hátralévő Határideje(i), ha ilyen(ek)et a létrejött Szerződés(ek) tartalmaz(nak), Felek minden további jogcselekménye vagy jognyilatkozata nélkül automatikusan meghosszabbodik, illetve meghosszabbodnak, amellyel kapcsolatos valamennyi nem kívánatos jogkövetkezmény, így költség és kár, illetve nem vagyoni sérelem Megrendelőt terheli.

Ha bármely létrejött Szerződés(ek) vonatkozásában a Vállalkozói Felfüggesztés már legalább 15 (tizenöt) napja fennáll, úgy a 15 (tizenöt) nap elteltét követően Vállalkozó bármikor jogosult szerződésszerűen a Vállalkozói Felfüggesztés jogkövetkezményeinek az érvényesítése helyett a megrendelői szerződésszegéshez fűződő másik jogkövetkezmény érvényesítésére áttérni és a Vállalkozói Felfüggesztéssel érintett Szerződés(eke)t további érdekmúlás bizonyítása nélkül a fent írtak szerint egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával megszüntetni.

7.7./ Ha Felek között vita alakul ki egy létrejött Szerződés alapján Megrendelő által Vállalkozó részére fizetendő teljes Ellenértéket vagy annak egy Ellenértékrészét és/vagy egyéb összeget illetően, avagy ha a teljes Ellenérték vagy annak egy Ellenértékrésze, illetve egyéb fizetendő összeg meghatározásához azonnal nem végrehajtható újraszámítás szükséges, úgy Megrendelő köteles az Ellenérték vagy annak adott Xxxxxxxxxxxxxxx, illetve az egyéb összeg Megrendelő által nem vitatott részét Vállalkozó részére megfizetni.

Megrendelő részteljesítésének Vállalkozó általi elfogadása nem minősül a részteljesítés szerződésszerű teljesítésként való Vállalkozó általi elismerésének és az Megrendelőt nem mentesíti a szerződésszegéshez fűződő esetleges jogkövetkezmények, illetve annak Vállalkozó általi esetleges érvényesítése alól.

VIII. RENDELKEZÉSI JOG

8.1./ Egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítése során Vállalkozó által teljesítési segédeire is kiterjedően létrehozott és a Szolgáltatás teljesítése keretében Vállalkozó által Megrendelő részére átadott, így különösen a létrejött Szerződés alapján

• Vállalkozó által elkészített és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény [a továbbiakban: ] által védett terv(ek)re és/vagy Vállalkozó által létrehozott egyéb mű(vek)re vonatkozó korlátlan időtartamra szóló nem

kizárólagos felhasználási engedélyt [a továbbiakban: Felhasználási Engedély] a jelen fejezetben meghatározott kivételekkel, és/vagy

• a jelen fejezetben meghatározott kivételekkel, az Szjt. által nem védett, Vállalkozó által megalkotott vagy összeállított adat(ok)ra, elgondolás(ok)ra, megoldási mód(ok)ra, javaslat(ok)ra stb. vonatkozó korlátlan időtartamra

szóló nem kizárólagos egyéb jogokat [a továbbiakban: Egyéb Jogok], beleértve a jelen fejezetben foglaltak figyelembevétele és maradéktalan érvényre juttatása mellett, az üzleti titok és a know-how körében a Ptk. alapján biztosított jogokat, illetve védelmet is,

a létrejött Szerződés szerint Vállalkozót illető teljes Ellenérték és egyéb szerződésszerű vállalkozói követelés(ek) maradéktalan megfizetésével Vállalkozó Megrendelőre ruházza át. A létrejött Szerződés szerint Vállalkozót illető teljes Ellenérték és egyéb szerződésszerű vállalkozói követelés(ek) maradéktalan megfizetéséig viszont ezen korlátlan időre szóló nem kizárólagos Felhasználási Engedély és/vagy korlátlan időre szóló nem kizárólagos Egyéb Jogok [együtt a továbbiakban: Rendelkezési Jog] teljes egészében Vállalkozót illeti(k) meg, így ezen Rendelkezési Joggal érintett fenti műve(ke)t, adato(ka)t, elgondolás(oka)t, megoldási módo(ka)t, javaslato(ka)t stb. Megrendelő a létrejött

Szerződés szerint Vállalkozót illető teljes Ellenérték és egyéb szerződésszerű vállalkozói követelés(ek) maradéktalan megfizetéséig nem használhatja, azokkal a jelen fejezet szerint nem rendelkezhet.

Amennyiben Vállalkozó egy létrejött Szerződés teljesítése keretében Rendelkezési Joggal

érintett szellemi alkotást nem hoz létre, úgy a Rendelkezési Jog átruházása a létrejött

Szerződés kapcsán nem értelmezhető, míg, ha ilyen szellemi alkotást egy létrejött

Szerződés teljesítése keretében Vállalkozó létrehoz és Megrendelő részére átad, úgy a Rendelkezési Jog átruházása kizárólag a szellemi alkotásnak megfelelő Rendelkezési Jog átruházására értendő.

8.2./ Megrendelőre egy létrejött Szerződés alapján átruházásra kerülő Rendelkezési Jog folytán, annak Megrendelőre való átszállása időpontjától, Megrendelő a Rendelkezési Joggal érintett Szjt. szerinti műve(ke)t, így a terv(ek)et, illetve a Rendelkezési Joggal érintett adato(ka)t, elgondolás(oka)t, megoldási módo(ka)t, javaslato(ka)t stb.

• területi és időbeli megkötés nélkül felhasználhatja,

• részben vagy egészben átdolgozhatja vagy harmadik személlyel átdolgoztathatja,

• többszörözheti, bármilyen formában bármilyen adathordozóra rögzítheti vagy másolhatja, így kép vagy hangfelvételen rögzítheti, számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolhatja,

• a részére biztosított jogokat szabadon átruházhatja, illetve harmadik

személy részére hozzáférhetővé teheti, továbbá

• oly módon használhatja vagy hasznosíthatja, ami a fenti Rendelkezési Jog

terjedelméből adódik, de e helyütt kifejezetten nevesítve nincsen,

azzal, hogy a Rendelkezési Jog, a létrejött Szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, nem terjed ki azon Szjt. szerinti művekre, illetve az Szjt. által nem védett azon adatokra, elgondolásokra, megoldási módokra, javaslatokra stb. vagy annak, illetve azoknak azon részére, amelyeket teljesítési segédeire is kiterjedően nem Vállalkozó vagy Vállalkozó nem a létrejött adott Szerződés teljesítése keretében fejlesztett ki, hozott létre, alkotott meg vagy állított össze.

A Rendelkezési Jog nem kizárólagos jellegéből fakadóan, Megrendelőre már átszállt nem kizárólagos Rendelkezési Joggal érintett, Vállalkozó által kifejlesztett, illetve létrehozott Szjt. szerinti műveket, az Szjt. által nem védett, Vállalkozó által megalkotott vagy összeállított adatokat, elgondolásokat, megoldási módokat, javaslatokat stb. Vállalkozó maga is jogosult részben vagy egészben tetszőleges számú alkalommal szabadon felhasználni és Vállalkozó jogosult azokkal kapcsolatban minden olyan jogot maga is gyakorolni, amit a Rendelkezési Jog Megrendelő részére, illetve az Szjt. és/vagy a Ptk.

Vállalkozó számára egyébként biztosít.

8.3./ A jogszabály alapján kifejezetten Vállalkozó vagy más harmadik személy személyéhez fűződő és/vagy át nem ruházható jogok a Rendelkezési Jog Megrendelőre való átszállását követően is, annak jogosultját illetik meg, amelyeket Megrendelő köteles maradéktalanul tiszteletben tartani.

A korlátlan időre szóló nem kizárólagos Rendelkezési Jog Megrendelőre való átruházása nem eredményezi a létrejött Szerződés teljesítése során felmerült, Megrendelőnek bemutatott, de meg nem valósult ötletek, vázlatok, tervek, grafikai megjelenítések, kész produktumok stb. feletti bármilyen licensz, engedély, érdekeltség vagy jogi oltalomban részesíthető, avagy olyan jog, amelyről külön jogszabályok nem rendelkeznek,

Megrendelőre való átszállását, ezek tekintetében ugyanis a kérdéses jogok a továbbiakban is Vállalkozót illetik meg. A meg nem valósult ötletek, vázlatok, tervek, grafikai megjelenítések, kész produktumok stb. felhasználására Megrendelő kizárólag Vállalkozó előzetes írásbeli jóváhagyása birtokában és Vállalkozóval megállapodott ellenértéknek Vállalkozó részére való megfizetése esetén és után jogosult, Vállalkozó által meghatározott terjedelemben.

8.4./ Vállalkozó szavatolja, hogy egy létrejött Szerződés alapján a létrejött Szerződés, így az ÁSZF rendelkezései szerint Megrendelőre átszálló Rendelkezési Jog egyéb harmadik személyek szerzői vagy egyéb jogait nem sérti.

Amennyiben bármely harmadik személy a Szolgáltatás létrejött Szerződés szerinti megvalósításával, illetve az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződésnek mindenben megfelelő megrendelői használatával kapcsolatban Megrendelővel szemben fellép a szerzői joga(i) és/vagy bármely egyéb joga(i) megsértése miatt és Megrendelővel szemben igényt érvényesít, pert vagy más eljárást indít, úgy Vállalkozó köteles az ilyen igényekkel szemben Megrendelő által meghatározott módon Megrendelőt – az ÁSZF egyéb vonatkozó rendelkezései figyelembevétele és érvényre juttatása mellett – teljes egészében mentesíteni, feltéve, hogy a harmadik személy igényérvényesítése Vállalkozó Megrendelővel szembeni szerződésszegésén alapul vagy azzal kapcsolatos.

IX. KÁRTÉRÍTÉSI, NEM VAGYONI SÉRELEMÉRT VALÓ FELELŐSSÉG

9.1./ Vállalkozó egy létrejött Szerződés szerinti Szolgáltatás teljesítésének az esetleges elmaradásából vagy a Szolgáltatás létrejött Szerződésben foglaltaktól eltérő, nem megfelelő teljesítéséből származó, illetve a létrejött Szerződés kapcsán bármely egyéb okból felmerülő károkért, nem vagyoni sérelmekért

• kifejezetten beleértve a Szolgáltatás(rész) tárgyában keletkezett kárt és Megrendelő vagyonában keletkezett egyéb károkat, az elmaradt hasznot (elmaradt vagyoni előnyt) vagy más következményes károkat és Megrendelőt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges és/vagy egyéb költségeket is, továbbá

• kifejezetten beleértve az esetleges sérelemdíjat is, továbbá

• a 9.3./ pontban foglaltakat nem érintve, kifejezetten beleértve a létrejött

Szerződésben rögzített bármely kötbér összegét is, illetve

• kifejezetten beleértve a létrejött Szerződésben, így az ÁSZF-ben említett bármely árleszállítás mértékét, vagy az árleszállítás mértékében meghatározott kijavítás, vagy kijavíttatás költségét is,

függetlenül attól, hogy azok milyen módon vagy okból következtek be, legfeljebb és együttesen a létrejött Szerződés alapján Vállalkozó részére szerződésszerű teljesítés esetére járó nettó összegű teljes Ellenérték 50 (azaz ötven) %-a erejéig tartozik felelőséggel. Ezt meghaladóan, ha az ÁSZF eltérően nem rendelkezik, Megrendelő nem követelheti Vállalkozótól

• semmilyen kára, költsége, avagy kiadása megtérítését, és egyéb jogcímen – így különösen kötbér, kártalanítás, kárpótlás, kompenzáció, avagy bánatpénz, illetve elmaradt haszon vagy további sérelemdíj jogcímén – sem jogosult Vállalkozóval szemben igényt érvényesíteni, minden ilyen kárt, költséget, avagy kiadást és egyéb igényt Megrendelő köteles viselni, úgy, hogy

• a jogsértéssel elért esetleges vagyoni előny jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti Vállalkozó általi átengedését Megrendelő egyáltalán nem, míg annak értéke Vállalkozó általi megtérítését legfeljebb és összességében a jelen pontban írt korlátozás figyelembevételével és a fenti összeg erejéig követelheti.

A fenti korlátozás nem mentesíti Megrendelőt, Megrendelőt ért kár, illetve nem vagyoni sérelem igazolása és jogvita esetén annak bizonyítása alól, továbbá a fenti korlátozás figyelembevétele és kifejezett alkalmazása mellett, a megrendelői kártérítés, illetve sérelemdíj érvényesítésére a Ptk. szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az okozott kárt, illetve nem vagyoni sérelmet és a helytállás mértékét minden esetben létrejött

Szerződésenként külön-külön kell vizsgálni, a fenti szabályok figyelembevétele és alkalmazása mellett.

A fenti korlátozások nem vonatkoznak a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget, vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősségre, minthogy az azokért való felelősséget érvényesen kizárni nem lehet.

9.2./ Amennyiben Vállalkozó valamely Szolgáltatás felhasználásának valamely módját a Szerződés létrejöttét megelőzően vagy a létrejött Szerződésben és/vagy a Szolgáltatásra (is) irányadó üzemeltetési és/vagy karbantartási szabályzatban kizárja, az adott

Szolgáltatás ezzel ellentétes felhasználásából eredő valamennyi kárt, illetve nem vagyoni sérelmet és annak kapcsán felmerülő sérelemdíjat Megrendelő köteles viselni, illetve megtéríteni, az azzal kapcsolatos felelősségét Vállalkozó kifejezetten kizárja.

9.3./ Ha Felek bármely létrejött Szerződésben Vállalkozó terhére késedelmi, hibás teljesítési, meghiúsulási és/vagy egyéb kötbért kötnek ki, úgy egy létrejött Szerződésben kikötött kötbérek együttes maximuma, ha a létrejött Szerződés kifejezeten másként nem rendelkezik, a létrejött Szerződés alapján Vállalkozó részére szerződésszerű teljesítés esetére járó nettó összegű teljes Ellenérték 5 (azaz öt) %-át nem haladhatja meg.

9.4./ Vállalkozó bármely létrejött Szerződésből fakadó kárigény és/vagy sérelemdíj érvényesítésének az elévülési határidejét a létrejött Szerződés megszűnését követő 1 (egy) évben határozza meg amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, tudomásul vesz és elfogad.

X. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

10.1./ Egy Felek között létrejött Szerződés megszűnik, ha Felek a létrejött Szerződést

kölcsönös és egybehangzó akaratukkal közös megegyezéssel írásban megszüntetik. 10.2./ Ha Felek bármely Szállításra vonatkozó Szerződést folyamatos Szállításra hoznak létre, úgy Felek bármelyike jogosult a folyamatos Szállításra vonatkozóan létrejött

Szerződést 30 (harminc) napos felmondási idővel rendes felmondás útján írásban, indokolás nélkül megszüntetni.

Egy folyamatos Szállításra vonatkozóan létrejött Szerződés rendes felmondással való Vállalkozó általi szerződésszerű megszüntetése esetén a folyamatos Szállításra vonatkozóan létrejött Szerződés alkalmatlan időben való felmondására Megrendelő nem hivatkozhat és erre tekintettel Megrendelő Vállalkozóval szemben semmilyen jogcímen semmilyen igényt nem érvényesíthet, arról Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, lemond.

Egy Szállítás akkor folyamatos, ha a létrejött Szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 3 (három) alkalommal, azonos Termék(ek), azonos mennyiségben, azonos minőségben és szükség szerint azonos kiszerelésben ugyanazon Teljesítési Helyre kerül(nek) Vállalkozó által Szállításra.

Amennyiben Felek bármely Vállalkozásra irányuló Szerződést, Teljesítési Határidő kikötése nélkül, határozatlan vagy határozott időre hoznak létre, úgy Felek bármelyike jogosult 30 (harminc) napos felmondási idővel a Teljesítési Határidő kikötése nélküli határozatlan vagy határozott idejű Vállalkozásra vonatkozóan létrejött Szerződést rendes felmondás útján írásban, indokolás nélkül megszüntetni, függetlenül annak határozatlan vagy határozott idejétől. Egy Teljesítési Határidő kikötése nélküli határozatlan vagy

határozott idejű Vállalkozásra irányuló Szerződés rendes felmondással való Vállalkozó általi szerződésszerű megszüntetése esetén a Vállalkozásra vonatkozóan létrejött

Szerződés alkalmatlan időben való felmondására Megrendelő nem hivatkozhat és erre tekintettel a rendes felmondással Vállalkozó által Megrendelőnek esetlegesen okozott kár Vállalkozó általi megtérítését Megrendelő nem követelheti, arról Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, lemond.

Ha egy létrejött Vállalkozásra irányuló Szerződésben Teljesítési Határidő került kikötésre, úgy annak rendes felmondással való megszüntetésére, ha a Vállalkozásra vonatkozóan létrejött Szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, a Ptk. szabályai az irányadóak és alkalmazandóak.

10.3./ Amennyiben egy Felek között létrejött Szerződés, így az ÁSZF rendelkezését vagy rendelkezéseit bármelyik Fél megszegi és ennek következményeként az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződés a létrejött Szerződés, vagy annak adott része megszüntetését a sérelmet szenvedett Fél számára lehetővé teszi, úgy ahogy azt lehetővé teszi,

• a sérelmet szenvedett Fél jogosult a szerződésszegéssel érintett létrejött Szerződéstől vagy annak adott részétől, amennyiben annak tárgya Szállítás vagy ha az olyan Vállalkozásra vonatkozik, amelynek a teljesítése még nem kezdődött meg, egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával elállni, vagy

• a sérelmet szenvedett Fél jogosult a szerződésszegéssel érintett létrejött Szerződést vagy annak adott részét egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a létrejött Szerződés tárgya Vállalkozás és annak a teljesítése már megkezdődött,

azzal, hogy amennyiben egy létrejött Szerződés Szállításra és Vállalkozásra is vonatkozik, úgy a létrejött Szerződés Szállításra és/vagy Vállalkozásra vonatkozó (egy) része megszüntetésének a szabályait, a 4.9./ pontban írtakra is figyelemmel, úgy kell alkalmazni, mintha Felek között a Szállítás és a Vállalkozás vonatkozásában külön Szerződések jöttek volna létre.

Egy létrejött Szerződéstől vagy annak adott részétől való szerződésszerű elállás, avagy egy létrejött Szerződés vagy annak adott része szerződésszerű azonnali hatályú felmondása esetén az e jogát gyakorló Fél nem jogosult a szerződésszegő Féllel fennálló egyéb létrejött Szerződés(ek)től írásban elállni és/vagy a fennálló egyéb létrejött

Szerződés(eke)t azonnali hatállyal írásban felmondani, kivéve, ha a létrejött egyéb Szerződés(ek) megszüntetését az ÁSZF kifejezetten lehetővé teszi vagy a létrejött Szerződést megszegő Fél a létrejött egyéb Szerződés(ek) vonatkozásában is olyan

szerződésszegés(eke)t követett el, amely(ek) alapján a létrejött egyéb Szerződés(ek) megszüntetését az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött egyéb Szerződés(ek) a sérelmet szenvedett Fél számára lehetővé teszi(k).

10.4./ Felek bármelyike jogosult – az ÁSZF-ben meghatározott vagy a létrejött

Szerződésben meghatározásra kerülő eseteken túl – az alábbi esetekben további érdekmúlás bizonyítása nélkül a másik Fél szerződésszegésére hivatkozással, a 10.3./ pontban írtak figyelembevétele mellett, a létrejött Szerződést egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával megszüntetni, azaz:

• ha a másik Féllel szemben csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási,

hivatalból törlési, illetve egyéb megszüntetési eljárást kezdeményeznek, a csőd-

, felszámolási- vagy végelszámolási, hivatalból törlési, illetve egyéb

megszüntetési eljárás kezdő időpontját követően, ha azt jogszabály nem zárja ki, vagy

• amennyiben a másik Fél, a másik Fél által vállalt lényeges, a megrendelői vagy a vállalkozói teljesítéshez szükséges kötelezettségét határidőben és/vagy szerződésszerűen nem teljesíti, illetve mulasztását nem orvosolja és annak a sérelmet szenvedett Fél legalább 15 (tizenöt)napos póthatáridőt tartalmazó írásbeli felhívása ellenére sem tesz a másik Fél eleget, úgy az így tűzött legalább 15 (tizenöt) napos póthatáridő eredménytelen elteltét követően, feltéve, hogy a kötelezettségszegés kapcsán az ÁSZF-et is beleértve, a létrejött Szerződés, a létrejött Szerződés megszüntetésére egyéb szabályt nem állapít meg, utóbbi esetben ugyanis az egyéb szabály szerint szüntethető a létrejött Szerződés meg, vagy

• ha jogszabály a másik Fél szerződésszegése miatt a létrejött Szerződés egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal való megszüntetését egyébként a sérelmet szenvedett Fél számára lehetővé teszi, a vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint,

azzal, hogy – az ÁSZF egyes elállási jogok és/vagy azonnali hatályú felmondások gyakorlására megállapított részletszabályait nem érintve – az elállási jog és/vagy az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlása nem eredményezi a már szerződésszerűen teljesített Szolgáltatásrészre vonatkozó Szerződés rész megszűnését.

10.5./ Bármely Felek között létrejött Szerződés megszűnése esetén Felek kötelesek

egymással elszámolni.

Ha egy létrejött Szerződés bármely okból kifolyólag esetlegesen (teljesítés nélkül) megszűnik, akkor

• amennyiben a létrejött Szerződés Szállításra (is) irányul, úgy Megrendelő köteles a már leszállított Szolgáltatásrészre vonatkozó Vételárrészt az ÁSZF szabályai szerint Vállalkozó részére megfizetni, míg

• ha a létrejött Szerződés Vállalkozásra (is) vonatkozik, úgy Megrendelő köteles a Vállalkozás keretében addig elkészült és (befejezésükkel) szerződésszerű részteljesítésre alkalmas Szolgáltatásrész(ek)et Vállalkozótól a létrejött Szerződés megszűnését követő 5 (öt) munkanapon belül átvenni és annak, illetve azoknak az arányos Vállalkozási Díjrészét Vállalkozó részére az erre vonatkozóan kiadott Teljesítési Igazolás(ok) kiadása esetén vagy a Teljesítési Igazolás(ok) kiadásának elmulasztása esetén, akkor, ha egyébként a Teljesítési Igazolás(ok) kiadására Megrendelő köteles, az ÁSZF rendelkezései megfelelő alkalmazása mellett, megfizetni,

azzal, hogy ebben az esetben Megrendelő az átadott Szolgáltatásrész(ek)hez kapcsolódóan szerzi meg a VIII. fejezet szerinti Rendelkezési Jogot a VIII. fejezet szabályai szerint, feltéve, hogy létrejött(ek) olyan mű(vek), adat(ok), elgondolás(ok), megoldási mód(ok), javaslat(ok) stb., amely(ek)re Rendelkezési Jog átruházható.

Ha bármely létrejött Szerződés megszüntetésére Megrendelő szerződésszegése miatt került sor vagy olyan okból lehetetlenül, amelyért Megrendelő a felelős vagy ha egy létrejött Szerződést Megrendelő a Ptk. és/vagy az ÁSZF szabályai szerint nem Vállalkozó szerződésszegése miatt egyébként megszüntet, úgy Megrendelő köteles a fent írt elszámolási kötelezettsége teljesítése keretében Vállalkozó valamennyi, létrejött adott

Szerződéssel kapcsolatos költségét és kárát, valamint, ha felmerül, nem vagyoni

sérelméért járó sérelemdíjat a Ptk. szabályai szerint egyidejűleg Vállalkozó részére

megtéríteni.

10.6./ Amikor az ÁSZF a létrejött Szerződés megszüntetését említi vagy arra utal, úgy az alatt a létrejött Szerződés adott része megszüntetését is érteni kell, azzal, hogy a létrejött Szerződések megszűnésére, illetve megszüntetésére, a létrejött Szerződések eltérő rendelkezése hiányában és az ÁSZF-ben írtak figyelembevétele mellett, egyebekben a Ptk. szabályai az irányadóak és alkalmazandóak.

XI. KÉZBESÍTÉSI, KÖZLÉSI SZABÁLYOK

11.1./ Egy Szerződés létrehozására irányuló és/vagy bármely létrejött Szerződésből eredő

bármely nyilatkozat,

• ha az ÁSZF és/vagy bármely létrejött Szerződés eltérően nem rendelkezik,

vagy az ÁSZF-ből kifejezetten más nem következik, és

• bármely létrejött Szerződés megszüntetését és az azt esetlegesen megelőző írásbeli felszólítást, valamint az ÁSZF-ben meghatározott egyéb kivételeket kivéve, minthogy bármely létrejött Szerződés megszüntetését és az azt esetlegesen megelőző írásbeli felszólítást csak az / alpont vagy az iv./ alpont szerint lehet a másik Féllel érvényesen és joghatályosan közölni, míg az ÁSZF- ben meghatározott egyéb kivételekre az ÁSZF rendelkezései az irányadóak és alkalmazandóak,

akkor tekinthető érvényesnek, ha az írásos formában történik. Minden egy Szerződés létrehozására irányuló és/vagy egy létrejött Szerződéssel kapcsolatos közlést – a fenti kivételek figyelembevétele és megfelelő alkalmazása mellett – írásban kell megtenni, és

• ajánlott tértivevényes levélként, vagy

• e-mailen megküldve, vagy

• futár általi kézbesítéssel munkanapokon reggel 9.00 óra és délután 17.00 óra között, vagy

• személyes átvételt is igazoló nyilatkozattal

minősül szerződésszerűen közöltnek.

Az ajánlott tértivevényes levélként történő feladás esetén a közlés időpontja a tértivevényben átvételként feltüntetett időpont. Ha bármelyik Fél a másik Fél értesítési címére ajánlott tértivevényes levélként a küldeményt postára adja és a posta a tértivevényes levelet vagy a tértivevényt „nem kereste”, „címzett ismeretlen”,

„elköltözött”, vagy más hasonló jelzéssel küldi vissza, feltéve, hogy a címzett Fél az értesítési címe megváltozását előzetesen nem jelentette be, úgy a „nem kereste”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, vagy más hasonló jelzéssel való visszaküldésre okot adó körülmény bekövetkezte napján a kérdéses levél a címzett Féllel kézbesítettnek, közöltnek és joghatályosnak tekintendő. Amennyiben az ajánlott tértivevényes levél átvételét a címzett Fél megtagadja és a posta a tértivevényes levelet vagy a tértivevényt

„az átvételt megtagadta” jelzéssel küldi a küldő Fél részére vissza, úgy az átvétel megtagadása napján az átvételt megtagadó Féllel a kérdéses levél kézbesítettnek, közöltnek és joghatályosnak tekintendő.

E-mail küldése esetén – egy létrejött Szerződés megszüntetésére és az azt esetlegesen megelőző írásbeli felszólításra, valamint az ÁSZF-ben rögzített egyéb kivételekre meghatározott speciális szabályokat nem érintve – a közlés időpontja az e-mail címzett

Félhez való megérkezésének az időpontja, feltéve, hogy az e-mail a címzett Xxxxxx meg is

érkezett. Erre is figyelemmel, egy Szerződés létrehozására irányuló bármely jognyilatkozat

és/vagy bármely létrejött Szerződés tekintetében – a Szerződés megszüntetésére és az azt esetlegesen megelőző írásbeli felszólításra, valamint az ÁSZF-ben rögzített egyéb kivételekre meghatározott speciális szabályokat nem érintve – kifejezetten írásbeli alaknak minősül az e-mail is, azzal, hogy minden ebből eredő és Megrendelő terhére eső kockázatot és következményt Megrendelő, míg minden ebből eredő és Vállalkozó terhére eső kockázatot és következményt Vállalkozó köteles viselni.

11.2./ Felek az értesítési címük megváltozásáról, a változás bekövetkeztét követő 3 (három) munkanapon belül, a másik Felet írásban értesíteni kötelesek, amely írásbeli értesítést követően – a 11.1./ pontban írt kivételek figyelembevétele és érvényre juttatása mellett – bármely jognyilatkozat az írásbeli értesítésben az adott Fél által meghatározott új értesítési címre teljesíthető szerződésszerűen és joghatályosan.

Ha Felek között bármely hozzájárulás, értesítés vagy nyilatkozat megtétele, másik Féllel való érvényes közlése vagy közöltnek minősülése kapcsán esetlegesen vita alakul ki, úgy bármely hozzájárulás, értesítés, nyilatkozat megtételét, másik Féllel való érvényes közlését vagy közöltnek minősülését az a Fél köteles igazolni és esetleges jogvita esetén bizonyítani, aki a kérdéses hozzájárulás, értesítés vagy nyilatkozat megtételére, másik

Féllel való érvényes közlésére vagy közöltnek minősülésére hivatkozik.

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12.1./ Felek bármikor jogosultak egy már létrejött Szerződést közös megegyezéssel – az e-mailt is beleértve – írásban módosítani, illetve kiegészíteni.

12.2./ Amennyiben Felek között létrejött Szerződés elválaszthatatlan részét képező ÁSZF-et is beleértve, egy létrejött Szerződés egyes rendelkezései érvénytelenek lennének, úgy az nem érinti az egész Szerződés érvényességét, kivéve, ha e nélkül Felek az adott Szerződést egymással nem hozták volna létre. Felek az érvénytelen kikötést olyan új rendelkezéssel pótolják, amely az ÁSZF, illetve az adott Szerződés tartalmának és Felek szerződési akaratának megfelel. Fentiek vonatkoznak értelemszerűen az esetleges joghézagok megszüntetésére is.

12.3./ Ha valamely kötelezettség – így a jognyilatkozat-tételi, tájékoztatási, értesítési kötelezettség – teljesítésére az ÁSZF és/vagy egy létrejött Szerződés konkrét határidőt nem állapít meg, úgy annak az adott Fél, az arra okot adó körülmény(ek) bekövetkeztét követő 5 (öt) munkanapon belül köteles eleget tenni.

Felek Vállalkozó Szolgáltatása teljesítése során kötelesek egymással kölcsönösen együttműködni és a létrejött Szerződés szerinti jogaikat, illetve kötelezettségeiket mindvégig jóhiszeműen gyakorolni, illetve teljesíteni.

Felek kötelesek egymást haladéktalanul írásban értesíteni, ha a létrejött Szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik Félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó Fél a másik Fél irányába – az ÁSZF vonatkozó rendelkezései figyelembevétele és alkalmazása mellett – a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel.

12.4./ A 0.0.0./ pont szerinti bármely írásbeli jognyilatkozatot – így egy vállalkozói ajánlatot – ide nem értve, bármelyik Fél a másik Féllel közölt ajánlatához – az ajánlattevő Fél eltérő rendelkezése hiányában – az ajánlat másik Féllel való közlését követő 30 (harminc) napig van kötve, ezt követően az ajánlattevő Fél az ajánlati kötöttsége alól szabadul.

12.5./ Amennyiben az ÁSZF, illetve egy létrejött Szerződés valamely jog gyakorlását vagy kötelezettség teljesítését a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulásához köti és a megkeresett Fél a megkereső Fél felé esetlegesen írásban nem nyilatkozik, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy a megkeresett Fél az írásbeli hozzájárulása megadását kifejezetten megtagadta.

12.6./ Felek bármelyike részéről gyakorolt tűrés – ha a ÁSZF és/vagy a létrejött

Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik – nem zárja ki Felek semmilyen jogának a későbbi gyakorlását és nincs olyan következménye sem, hogy az adott Fél később ne élhetne az ÁSZF és/vagy a létrejött Szerződés szerinti jogaival.

Felek bármelyike számára az ÁSZF-ben és/vagy a létrejött Szerződésben biztosított jog vagy eljárás – ha az ÁSZF és/vagy a létrejött Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik – nem zárja ki azt, hogy az adott Fél a másik Féllel szemben, akár a szerződésszegés miatt érvényesíthető jogszabályon vagy az ÁSZF-en, illetve a létrejött Szerződésen alapuló egyéb jogait vagy igényeit érvényesítse.

12.7./ Felek a 0.0.0./ pont szerinti bármely jognyilatkozattal, illetve bármely létrejött

Szerződéssel vagy bármelyikük értelmezésével kapcsolatosan felmerülő valamennyi vitát békésen, tárgyalások útján kötelesek megkísérelni megoldani, amelynek eredménytelensége esetén Felek közötti bármely jogvitára a rendes magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel és illetékességgel.

12.8./ Felek kötelesek a másik Fél üzleti titkát és/vagy know-how-ját tiszteletben tartani és az azokra vonatkozó előírásokat maradéktalanul betartani. Amennyiben Felek bármelyike a másik Fél üzleti titkát és/vagy know-how-ját esetlegesen megsérti, úgy köteles a másik Félnek ezzel okozott kárt – az ÁSZF vonatkozó rendelkezései figyelembevétele és alkalmazása mellett – a Ptk. szabályai szerint megtéríteni.

12.9./ A Ptk. 6:63. §-a (5) bekezdésének, a Ptk. 6:67. §-a (2) és (3) bekezdéseinek, a Ptk. 6:68. §-a (2) és (3) bekezdéseinek, valamint a Ptk. 6:87. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései, az annak elválaszthatatlan részét képező ÁSZF-re is kiterjedően, bármely létrejött Szerződésre nem alkalmazhatóak, azok alkalmazását Vállalkozó kifejezetten kizárja, amit Megrendelő, minden egyes Szerződés létrejöttével, minden további jogcselekmény vagy jognyilatkozat nélkül, kifejezetten tudomásul vesz és elfogad. Egy Szerződés 3.1./ pont szerinti létrejöttével Felek valamennyi, Felek között létrejött

Szerződésre vonatkozó és az adott Szerződés létrejöttét megelőző korábbi megállapodása és/vagy nyilatkozata – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – hatályát veszti, ami értelemszerűen az ÁSZF-re nem vonatkozik, minthogy az ÁSZF a létrejövő Szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

12.10./ Az ÁSZF-ben és/vagy bármely létrejött Szerződésben többes számban használt szavak egyes számban is értendők, illetve fordítva és ahol a szövegkörnyezet kívánja, ott a személyek természetes személyeket és jogi személyeket, illetve bármely egyéb szervezetet is jelentenek. Amikor az ÁSZF az illetve kifejezést alkalmazza az alatt

az és/vagy kitételt kell érteni.

12.11./ Amennyiben Felek bármelyikének személyében jogutódlás következne be, úgy a Szerződés(ek) létrehozására irányuló, adott Fél által megtett bármely jognyilatkozat(ok)ban, illetve a létrejött Szerződés(ek)ben foglaltak – minden további jogcselekmény nélkül – a jogutódra is kiterjednek.

12.12./ Az elválaszthatatlan részét képező ÁSZF-re is kiterjedően, a 0.0.0./ pont szerint megtett bármely vállalkozói ajánlatban, illetve bármely létrejött Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a kollíziós szabályok nélküli magyar jog, így különösen a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2019. január 25.

__________________________________________

Lean Technology Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság

képviseli: Xxxxxxxxxxx Xxxxx ügyvezető

Vállalkozó