Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL11)

Nysz.: 15089

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 4

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL11) 8

I. A biztosítási szerződés tartalma 8

II. Általános rendelkezések 8

1. A szerződés alanyai (a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett) 8

2. A szerződés létrejötte 8

3. A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, a várakozási idő 9

4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerződésmódosítási esetek 9

5. A biztosítási szerződés meghosszabbítása 9

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 10

7. A biztosítási szerződés területi hatálya 10

8. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 10

III. Befektetési szolgáltatás 11

1. A választható eszközalapok célja és működése 11

2. Az eszközalapok értékelése 12

3. Alapkezelési díj 12

4. A befektetési egységek ára 12

5. A szerződő számlája, díjjóváírás, a biztosítási díj eszközalapok közti felosztása, valamint kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése 12

IV. A biztosítási díjra vonatkozó rendelkezések 13

1. A biztosítási szerződés díja 13

2. A kockázati díjak megállapítása 13

3. A biztosítási díj és a biztosítási összegek módosítása 13

4. A díjfizetés elmulasztásának következményei rendszeres díjas biztosítások esetén 14

V. Terhelések a szerződő számláján 14

1. Rendszeres terhelések a szerződő számláján 14

2. A rendszeres terhelések elszámolásának módja 14

VI. Tranzakciók 15

1. Átváltás 15

2. Átirányítás 15

3. Részleges visszavásárlás 15

4. Rendszeres pénzkivonás 15

5. Tranzakciókra vonatkozó közös szabályok 15

VII. A díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, visszavásárlás és kötvénykölcsön 16

1. A díjfizetés szüneteltetése 16

2. Átvezetés 16

3. Díjmentesítés 16

4. Visszavásárlás 16

5. Kötvénykölcsön 16

VIII. Biztosítási események, a biztosítási szolgáltatások, a biztosító teljesítésének feltételei, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok 17

1. A biztosítási esemény 17

2. A biztosítási szolgáltatások 17

3. A biztosító teljesítésének feltételei 17

4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok 17

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 18

1. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint

a halál esetére szóló díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól 18

2. A biztosító mentesülése a biztosítási szerződésben szereplő baleset- és egészségbiztosítási kockázatok, valamint

a biztosított keresőképtelenségére és rokkantságára vonatkozó díjátvállalási szolgáltatások teljesítése alól 18

3. A biztosító mentesülése kizárólag balesetbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban 18

X. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 19

1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás szolgáltatásra vonatkozó kizárások 19

2. Kizárólag az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti kockázatra, valamint a halál esetére

szóló díjátvállalás kockázatra vonatkozó kizárások 19

3. A kockázatviselésből kizárt események a biztosítási szerződésben szereplő balesetbiztosítási, egészségbiztosítási,

valamint a biztosított keresőképtelenségére és rokkantságára vonatkozó díjátvállalási kockázatok esetén 19

4. Sportártalmak kizárása 20

XI. A személyes adatok kezelése, a biztosító adatvédelmi és titoktartási kötelezettsége, egyéb rendelkezések 20

1. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 20

2. Egyéb rendelkezések 21

XII. Fogalomtár 22

1. Fogalomtár a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz 22

2. Baleset- és egészségbiztosítási fogalomtár 22

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irá- nyuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhe- lyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igény- bevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatke- zelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leg- lényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adó- zással kapcsolatos szabályokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerződés részét képezi.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoport- hoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Nyilvántartja: a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás. A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara

nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, prob- lémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kom- petencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munka- társaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszol- gálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elektronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elér- hetőséget.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése elle- nére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfél- kapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

– szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a generali@gene- xxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát sze- mélyesen valamennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyit- va álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugyancsak minden munkana- pon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat megtalálja a honlapunkon illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatunkban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amely- nek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (00-0) 0000-000, központi faxszáma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefonszáma: (06-40) 203-776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonat- kozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ren- delkezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelke- zéseinek,

− az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendel- kezéseinek (a továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

− a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet előtt fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető. A biztosítási szerződés létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, to- vábbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kap- csolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági el- járáson kívüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérel-

met terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési címe: H–1525 Budapest BKKP Pf. 172.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges informá- ciók (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a www. xxxxx.xx/xxx honlapon. A permegelőző, konfliktuskezelő, vita- rendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a köz- vetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiek- ben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõ- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosí- tott, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelke- zések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a bizto- sítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerző- dés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõ- tartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. Telefonon történő panasz- kezelés esetén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefo- nos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüg- gő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

155. §-a. A biztosítási szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban

„személyes adatok”). Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzá- juk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írás- beli hozzájárulásával kezelheti.

Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló meg- bízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag társaságunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerző- dés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékeny- séget végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a tár- saságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékeny- ségük végzéséhez szükséges mértékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értelmében nem áll fenn.

A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153–161. § és 165. §-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja.

8. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 153–161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításköz- vetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben jelölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosí- tási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kár- talanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önren- delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik or- szágbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmaz- za az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelke- zés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézke- dés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jó- váhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság

– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg kül- földi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szerve- zethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbí- tásra került volna sor.

12. Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbí- zott adatfeldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél ada- tairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, és az adat- kezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak a továbbítása esetén – az adattováb- bítás jogalapjáról és címzettjéről. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja illetve korlátozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tilta- kozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztatja az ügyfelet a döntéséről. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határ- időt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- ződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem

50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg.

Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve-

delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget.

A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szer- zõdésbõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a káro- sító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenér- téke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható.

15. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biz- tosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Hatályos: 2012. március 14-étől

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL11)

Jelen befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerzõdési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Generali-Providencia Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzõdé- seinek (a továbbiakban: biztosítási szerzõdés) szerzõdési feltételeit képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdést a jelen általános feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték. Az általános feltételekhez a szerzõdõ és a biztosított ajánlaton megjelölt választása szerinti szolgáltatást tartalmazó életbiztosítási szerzõdés különös feltételei (a továbbiakban: alapbiztosítás külö- nös feltételei), és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítá- sokhoz választható biztosítások különös feltételei kapcsolódnak. Az alapbiztosítás különös feltételei, és a befektetési egységek- hez kötött életbiztosításokhoz választható biztosítások különös feltételei az általános feltételek értelmezésében és alkalmazásá- ban, a továbbiakban együtt: különös feltételek.

Az általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (a to- vábbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos ma- gyar jogszabályok az irányadóak.

A különös feltételek az általános feltétekben foglaltaktól eltérhetnek, az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltéte- lek rendelkezései irányadóak.

I. A biztosítási szerzõdés tartalma

A biztosítási szerzõdés alapján a biztosító a jelen általános fel- tételekben és a különös feltételekben meghatározott befektetési szolgáltatásra, valamint biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkeztétõl függõen biztosítási szolgálta- tás megfizetésére, a szerzõdõ fél pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

II. Általános rendelkezések

1. A szerzõdés alanyai (a biztosító, a szerzõdõ, a biztosított és a kedvezményezett)

1.1. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellené- ben a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.2. Szerzõdõ az a fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és aki a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.

1.3. Biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerzõdésben biztosítottként neveztek meg és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerzõdés létrejön.

1.4. Ha a szerzõdõ és a biztosított különbözõ személy, a szerzõ- dés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzõ- désnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része sem- mis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetõ- leg örökösét kell tekinteni.

1.6. Ha a biztosított kiskorú és a szerzõdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülõje köti meg, a szerzõdés érvé-

nyességéhez – valamint a biztosított kiskorúsága idején a szerzõdés módosításához – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

1.7. A biztosított a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerzõdés a biztosítási idõszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával a szerzõdésbe szerzõdõként belép.

1.8. A biztosított a szerzõdõ írásbeli beleegyezésével a szerzõ- désbe szerzõdõként beléphet. A szerzõdõ személyének vál- tozásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.

1.9. A szerzõdõ és a biztosított írásbeli beleegyezésével harma- dik személy a biztosító hozzájárulásával a szerzõdésbe új szerzõdõként beléphet (szerzõdõcsere). A szerzõdõcserét a biztosító által rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell kezdeményezni.

1.10. Kedvezményezett az a szerzõdõ és a biztosított által meg- határozott személy, aki a szerzõdés alapján a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

1.11. A szerzõdõ a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlatté- telkor, illetve a szerzõdés hatálya alatt bármikor kedvez- ményezettet jelölhet meg, illetve a kedvezményezett kijelö- lését módosíthatja feltéve, hogy a kijelölés vagy módosítás a biztosítási esemény bekövetkezése elõtt a biztosító tu- domására jut.

1.12. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a kedvezmé- nyezett a biztosítási esemény bekövetkezése elõtt meghal.

1.13. Ha a biztosítási szerzõdésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezettjelölés hatályát vesztette, illetve érvénytelen, akkor a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén teljesítendõ szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosított örököse.

2. A szerzõdés létrejötte

2.1. A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre, melyet a szerzõdõ kez- deményez.

2.2. A szerzõdés az ajánlatnak a biztosító általi elfogadása idõ- pontjában, illetve – ha a szerzõdõ a biztosító módosító ja- vaslatát nem kifogásolja, úgy – a módosító javaslatnak a szerzõdõ általi kézhezvételekor jön létre.

2.3. A biztosító ajánlattételkor a biztosítás elsõ díjának vagy az egyszeri díjnak megfelelõ díjelõleget átveheti, melyet ka- matmentes elõlegként (továbbiakban: díjelõleg) kezel.

Ha a szerzõdés létrejön, a biztosító a díjelõleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a díjelõleget a szerzõdõnek visszafizeti.

2.4. A biztosító az ajánlat elfogadása elõtt kockázatelbírálást végezhet, a biztosítotthoz kérdéseket intézhet, továbbá a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi, egészségi, teszt- vizsgálatát, valamint egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti.

A biztosító az egészségi nyilatkozatot írásban, vagy elõre egyeztetett idõpontban telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésrõl hangfelvétel készül, melyet a biztosító mindaddig megõriz, míg a szerzõdésbõl igény érvényesíthetõ.

A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat elle- nõrizni.

2.5. A szerzõdõ/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.

2.6. A kockázatelbírálás eredményétõl függõen a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. Az ajánlat elfogadása tör- ténhet hallgatólagosan, vagy a biztosítónak az ajánlattal megegyezõ tartalmú elfogadó nyilatkozata megtételével, vagy az ajánlattól eltérõ tartalmú kötvény kiállításával.

2.7. Ha a szerzõdõ az ajánlattól eltérõ tartalommal kiállított köt- vényben szereplõ eltérést a kötvény átvételétõl számított

15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a szerzõdõ az eltérést a kötvény átvételétõl számított 15 napon belül írásban eluta- sítja (kifogásolja), a szerzõdés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerzõdõ figyelmét írásban felhívja.

2.8. A szerzõdés – hallgatólagosan – akkor is létrejön, ha a bizto- sító az ajánlatra az átvételtõl számított 15 napon belül nem nyilatkozik. A hallgatólagosan létrejött szerzõdés esetében a szerzõdés létrejöttének idõpontja az ajánlatnak a biztosító vagy a biztosító függõ biztosításközvetítõje részére való átadásának idõpontja.

2.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a feltételektõl és a hatályos Díjszabásban foglaltaktól, akkor a biztosító az ajánlatnak a kötvénykiállításra jogosult illetékes szervezeti egységéhez való megérkezését követõ

15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek és a hatályos Díjszabásban foglaltaknak megfelelõen módosítsák.

Ha a szerzõdõ a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, a biztosító a szerzõdést a módosító javaslat kézbesítésétõl, illetve a módosító javaslatnak a szerzõdõ általi elutasításától számított 15 napon belül 30 napos felmondási idõvel fel- mondhatja (hallgatólagosan létrejött szerzõdés utólagos fel- mondása).

2.10. A biztosítási szerzõdés közvetítõje lehet független vagy füg- gõ biztosításközvetítõ.

A függõ biztosításközvetítõ (ügynök) a biztosítási szerzõdést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biz- tosító megbízása alapján közvetíti. A függõ biztosításközve- títõ közvetítõi tevékenysége során esetlegesen okozott ká- rokért a biztosító felelõs.

A független biztosításközvetítõ tevékenysége során ön- állóan jár el, nem minõsül a biztosító képviselõjének.

A független biztosításközvetítõ a biztosításközvetítõi tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen oko- zott károkért önállóan felel. Ez a felelõssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékeny- ségére is.

3. A szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, a várakozási idõ

3.1. A már érvényesen létrejött szerzõdés az azt követõ nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzõdõ az elsõ biztosítási

díjat, vagy a díjelõleget a biztosító részére megfizeti, vagy amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg. Az elsõ díj vagy a díjelõleg megfizetett- nek minõsül, ha azt a függõ biztosításközvetítõ nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett.

3.2. A biztosító kockázatviselése a szerzõdés hatálybalépésének idõpontjában kezdõdik meg kivéve, ha a felek ettõl eltérõen állapodnak meg.

3.3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatálybalépésétõl számított 6 (hat) hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidõben állapodnak meg.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító a biztosított várakozási idõ alatti természetes halála esetén a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvez- ményezett részére a szerzõdõ számláján nyilvántartott be- fektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a szerzõdés létrejöttére és a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozóan az általános feltételekben foglalt rendelkezésektõl eltérõen is megállapodhatnak.

4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerzõdésmódosítási esetek

4.1. A biztosító a biztosítási szerzõdés fennállása alatt kezde- ményezett, a biztosító által díjátvállalás biztosítás keretében átvállalandó biztosítási díj növelésére, a szerzõdés keretén belül választott biztosítási összegek emelésére vagy új biz- tosítási kockázat igénylésére irányuló szerzõdésmódosítási igénnyel (a továbbiakban: a biztosítási szerzõdéssel kap- csolatos igény) kapcsolatban kockázatelbírálást végezhet. A kockázat elbírálására a biztosítási ajánlattal kapcsolatos kockázatelbírálás szabályai alkalmazandók.

4.2. A kockázatelbírálás eredményétõl függõen a biztosító jogo- sult a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos igényt elutasítani vagy elfogadni. A biztosító a biztosítási szerzõdéssel kap- csolatos igény elfogadásáról vagy elutasításáról a szerzõdõt írásban tájékoztatja.

4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos igény teljesítése esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásában az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat, irat biztosítóhoz való megérkezését követõ hónap elsõ napján kezdõdik meg.

4.4. A szerzõdés tartama alatti új biztosítási kockázat válla- lásában való megállapodás esetén a várakozási idõ az adott kockázat vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétõl számított 6 (hat) hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidõben állapodnak meg.

5. A biztosítási szerzõdés meghosszabbítása

A biztosító a szerzõdõ írásbeli kérésére a határozott tartamra létrejött biztosítási szerzõdést a lejárati idõpont bekövetke- zése elõtt meghosszabbíthatja. A szerzõdõ a meghosszab- bítást a lejárati idõpontot megelõzõen legalább egy hónap- pal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását követõen kockázatelbírálást végezni, és a kérelmet elutasítani vagy elfogadni. A biztosító a kére- lem elfogadásáról vagy elutasításáról a szerzõdõt írásban tájékoztatja.

6. A biztosítási szerzõdés megszûnésének esetei

Amennyiben a különös feltételek ettõl eltérõen nem rendel- keznek – a biztosítási szerzõdés megszûnik az alábbi ese- tek bármelyikének bekövetkezése esetén:

a) a biztosítási szerzõdésben meghatározott tartam végén, amennyiben a biztosítási szerzõdés meghosszabbítá- sára nem kerül sor;

b) a biztosított halála esetén, a haláleset bejelentésének biztosítóhoz való beérkezését követõ munkanapon;

c) díjátvállalás szolgáltatás esetén, amennyiben a biztosí- tott már nincs életben, a biztosítási szerzõdésben meg- határozott szolgáltatási idõszak végén;

d) a díjfizetés elmulasztása esetén a jelen általános felté- telek IV.4. pontjában és az alapbiztosítás különös felté- teleiben meghatározottak szerint;

e) a szerzõdõ rendes felmondása esetén, a felmondás biz- tosítóhoz való beérkezését követõ munkanapon;

f) a szerzõdõ rendkívüli felmondása esetén a felmondás biztosítóhoz való beérkezését követõ munkanapon;

g) a biztosító felmondásával, a hallgatólagosan létrejött biz- tosítási szerzõdés utólagos felmondása esetén (II.2.9. pont), vagy a biztosítási szerzõdést érintõ lényeges kö- rülmények megváltozása, a biztosítónak errõl való tudo- másszerzése esetén a 30 napos felmondási idõ eltelté- vel (II.8.3. pont). Ilyen esetben a biztosító a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a szerzõdõ részére;

h) a biztosítottnak – amennyiben nem õ a szerzõdõ fél – a biztosítási szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulása írásbeli visszavonásával a folyó biztosítási idõszak végén feltéve, hogy a biztosított a biztosítási szerzõdésbe szerzõdõként nem lép be;

i) ha a szerzõdõ számláján nyilvántartott rendszeres, illetve egyszeri biztosítási díjból származó befektetési egységek visszavásárlási értéke elõször nem fedezi a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos költségek, díjak bármelyikét. Ilyen esetben a biztosítási szerzõdés kifizetés nélkül szû- nik meg.

6.1. A szerzõdõ rendes felmondási lehetõsége

A biztosítási szerzõdést a szerzõdõ a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával

– xxxxxxxx xxxxxxxxxxxx.

Felmondás esetén:

– A biztosító a szerzõdés rendes felmondása (visszavá- sárlás) esetén – amennyiben a felmondás idõpontjában a biztosítási szerzõdésnek van visszavásárlási értéke

– a biztosítási szerzõdés részét képezõ visszavásárlási táblázat szerint a jelen általános feltételek VII.4. pontja alapján kifizeti a szerzõdõ részére a megszûnés napjára érvényes visszavásárlási összeget.

Az így megszüntetett biztosítási szerzõdés nem léptethetõ újból hatályba.

– Amennyiben a felmondás idõpontjában a biztosítási szerzõdésnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szerzõdés kifizetés nélkül megszûnik.

6.2. A szerzõdõ rendkívüli felmondási lehetõsége

A hitelfedezeti életbiztosítást kivéve, a biztosítási szerzõdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötõ természetes személy (magánszemély) szerzõdõ jogosult a biztosítási szerzõdést a biztosítási szerzõdés létrejöttét igazoló kötvény (a továbbiakban: elsõ kötvény) átvételétõl számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondani.

A biztosító a rendkívüli felmondás átvételét követõ 15 napon belül a szerzõdõvel – az általa a biztosítási szerzõdésre

teljesített valamennyi befizetésre vonatkozóan – a biztosítási szerzõdés megszûnésének napját követõ értékelési napra érvényes vételi árfolyam alapján, a Kondíciós listában (külö- nös feltételek I. számú melléklete) erre az esetre meghatá- rozott módon – elszámol.

Az elszámolással egyidejûleg a biztosító jogosult a Kondí- ciós listában meghatározott jogcímeken felmerült és az ott meghatározott mértékû költségei érvényesítésére. A biz- tosítási szerzõdéssel kapcsolatos befektetési kockázatot jelen pont szerinti rendkívüli felmondás esetén is a szerzõdõ viseli. Ennek megfelelõen a biztosító a rendkívüli felmondás esetén a biztosítási szerzõdés költségekkel csökkentett aktuális értékét fizeti ki a szerzõdõ részére.

A szerzõdõ rendkívüli felmondásával megszüntetett biz- tosítási szerzõdés nem léptethetõ újból hatályba.

7. A biztosítási szerzõdés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

8. A biztosítási szerzõdés alanyainak jogai és kötelezettségei

8.1. A szerzõdõ és a biztosító jogai és kötelezettségei

8.1.1. A biztosítási szerzõdés alapján a szerzõdõ díjfizetésre kö- teles és a biztosított hozzájárulásával jogosult a biztosítási szerzõdés szerinti jognyilatkozatok megtételére. A szerzõdõ jogosult biztosítási szerzõdésével kapcsolatban a biztosító- tól adatot, információt kérni, figyelemmel a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó szabályokra is.

8.1.2. A biztosító köteles a biztosítási szerzõdés alapján a felté- telekben meghatározott szolgáltatások nyújtására, a szer- zõdõ biztosítási szerzõdésére vonatkozóan bejelentett, a feltételeknek és a Díjszabásban, valamint a Kondíciós listában foglaltaknak megfelelõ tranzakciók és egyéb igények végrehajtására.

8.2. A szerzõdõ és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

A szerzõdõ és a biztosított kötelesek a közlési és válto- zásbejelentési kötelezettségüknek eleget tenni.

8.2.1. A szerzõdõ és a biztosított közlési kötelezettsége

A közlési kötelezettség alapján a szerzõdõ és a biztosított ajánlattételkor, továbbá a biztosítási szerzõdéssel kapcso- latos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biz- tosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóság- nak megfelelõ válaszokkal, valamint a biztosító által rend- szeresített formanyomtatványon és hangfelvételen szereplõ nyilatkozatok valóságnak megfelelõ megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt ada- tokat ellenõrizheti és e célból a biztosított egészségi állapo- tára, tevékenysége (foglalkozás, munka, sport), életkörül- ményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot írhat elõ.

Az orvosi, egészségi, tesztvizsgálat elvégzése a szerzõdõt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

8.2.2. A szerzõdõ és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A szerzõdõ és a biztosított kötelesek a biztosítás tartama alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerzõdésben szereplõ lényeges körülmények megváltozását, továbbá a szerzõdõ 5 munkanapon belül köteles bejelenteni az azonosítási adataiban beállott változást.

Lényeges körülménynek minõsül mindaz, amire a biztosító írásban kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szer- zõdõ vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét elõ- írta, így különösen a szerzõdõ és a biztosított neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport) megváltozása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást a biztosítóhoz nem kell bejelenteni.

8.3. A biztosító szerzõdésmódosítási és felmondási lehetõsége új, lényeges körülmények felmerülése esetén

Ha a biztosító a biztosítási szerzõdés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a biztosítási szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, kockázatelbírálást végezhet, s ennek eredménye- ként a közléstõl számított 15 napon belül írásban ja- vaslatot tehet a biztosítási szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a feltételekben és a hatályos Díjszabásban foglaltak alapján nem vállalhatja – a biztosítási szerzõdést a biztosító 30 napos felmondási idõvel, írásban felmondhatja.

Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerzõdésnek a módosító javaslattal érintett része a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik, és a biztosítási szerzõdés a megváltozott feltételekkel marad hatályban.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a biztosítási szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban.

A biztosító a közlési kötelezettség megsértésébõl eredõ jogait az érintett biztosítási kockázatra vonatkozóan csak a kockázatviselés elsõ öt évében gyakorolhatja.

III. Befektetési szolgáltatás

A biztosító a szerzõdõ által befizetett biztosítási díjat a feltételekben, a Díjszabásban és a Kondíciós listában írtak szerint, a szerzõdõ rendelkezéseinek megfelelõen eszközalapokban helyezi el.

1. A választható eszközalapok célja és mûködése

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzõdések teljesítésével összefüggésben eszközalapokat hoz létre. Az eszközalapok a biztosító eszközei között elkü- lönített eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értéké- nek alakulása a biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosításainak szolgáltatásait meghatározza.

A befektetési egységek egy meghatározott eszközalap be- fektetéseiben azonos értékû részesedést megtestesítõ el- számolási egységek.

1.1. Az eszközalapok célja

Az eszközalap célja az eszközalap értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény változtatja az eszközalap értékét, és ez által az eszközalaphoz kötött, a szerzõdõ által megvásárolt befektetési egységek értékét.

Az eszközalapok a befektetések típusában, a jellemzõ kockázat vonatkozásában, a szerzõdésre érvényes tõke-/ hozamgarancia, illetve tõke-/hozamvédelem meglétében vagy hiányában, ezekkel összefüggésben a várható hozam- ban is különböznek egymástól.

A feltételek elválaszthatatlan részét képezi a „Választható esz- közalapok listája, összetétele és befektetési elvei” c. mellék- let hatályos szövege (továbbiakban: Eszközalap-leírás).

1.2. Eszközalapok létrehozása, felfüggesztése, megszüntetése, módosítása

A biztosító ügyfelei védelmében jogosult eszközalapokat létrehozni, ideiglenesen felfüggeszteni, megszüntetni, illetve az eszközalapokat módosítani.

1.2.1. Eszközalapok felfüggesztése

A biztosító az eszközalapokat felfüggesztheti az eszköz- alapok hátterét képezõ befektetési alapokkal, értékpapírok- kal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézkedésre, döntésre vagy ezen befektetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kibocsátó, forgalmazó, letétkezelõ, alapkezelõ intézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel.

A biztosító a felfüggesztésrõl legkésõbb a döntését követõ 8 munkanapon belül hirdetmény útján: ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) elhelyezett tájékoztatóban tájékoztatja a szerzõdõt.

A felfüggesztés idõtartama alatt a felfüggesztett esz- közalapok vonatkozásában a biztosító az érintett eszközalapok értékelését, az érintett eszközalapokra vonatkozó visszavásárlási, részleges visszavásárlási, átváltási, átirányítási igények, újonnan igényelt vagy folyamatban lévõ rendszeres pénzkivonási igények, lejárati, elérési, haláleseti szolgáltatásra vonatkozó igé- nyek teljesítését (általában véve a befektetési egysé- gek vételére, áthelyezésére és eladására vonatkozó tranzakciókat) a felfüggesztésre okot adó körülmény megszûnéséig az érintett eszközalapok esetében hatá- rozatlan idõre felfüggesztheti. A felfüggesztés idejére a felsorolt igények, kifizetések teljesítését elhalaszthatja.

Az eszközalap felfüggesztése alatt beérkezõ fentebb fel- sorolt igényeket a felfüggesztéssel érintett eszközalapok vonatkozásában a biztosító a felfüggesztést követõ elsõ, általa megjelölt értékelési napra érvényes árfolyamon teljesíti. A biztosító a felfüggesztés ideje alatt a felfüggesztett eszközalapba befizetett díjrészletek befektetésérõl a fent említett hirdetményben rendelkezik.

Az árfolyamváltozásból és a kifizetések felfüggesztés miatti elhalasztásából eredõ befektetési kockázatot tel- jes egészében a szerzõdõ viseli.

1.2.2. Eszközalapok megszüntetése

Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a szerzõdõt legalább két hónappal a tervezett megszüntetés elõtt értesíti, és felajánlja a megszûnõ eszközalaphoz kötött befektetési egységeknek bármely más mûködõ és adott biztosítási szerzõdés keretében választható eszközalaphoz kötött befektetési egységekre való költségmentes átváltását. Amennyiben a szerzõdõ az értesítésben megjelölt ha- táridõig nem választ új eszközalapot/eszközalapokat a megszûnõ eszközalap helyett (átváltásról, átirányításról nem rendelkezik), a biztosító a megszûnõ eszközalap- hoz kötött befektetési egységeket az eszközalap meg- szüntetésének idõpontjában érvényes vételi áron az általa meghatározott eszközalaphoz kötött befektetési egységekre váltja át.

1.2.3. Eszközalapok módosítása

Az eszközalapokat érintõ módosítások esetén, ameny- nyiben a módosítás az eszközalap elnevezésére, alapke- zelõjére vagy befektetési politikájára vonatkozik, de nem érin- ti a kockázati szintjének megváltozását, illetve alapvetõ cél- ját, a módosítás hatálybalépése elõtt 30 nappal a biztosító kizárólag hirdetmény útján: ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján: (xxx.xxxxxxxx.xx) elhelyezett tájékozta- tóban értesíti a szerzõdõt a módosításról.

Eszközalapok létrehozása, megszüntetése, módosítása ese- tén a különös feltételek részét képezõ megváltozott hatályú

„Eszközalap-leírást” a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) függeszti ki.

1.3. Befektetési egységek felosztása, összevonása

A biztosító jogosult az egyes eszközalapok egységeinek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztathatja az eszközalaphoz tartozó egységek és ezzel együtt az esz- közalaphoz kötött befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a mûvelet csak technikai jelentõséggel bír, és az eszközalapokban lévõ egységek, illetve a szerzõdõ számlá- xxx xxxx befektetési egységek összértékét nem befolyásolja.

2. Az eszközalapok értékelése

Értékelési nap az a nap, amely napra vonatkozóan a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek vételi árát (aktuális értékét) meghatározza. Az adott értékelési napra érvényes vételi ár az adott napra érvényes tõzsdei, állampapír piaci, devizapiaci árfolyamok alapján kerül meghatározásra és az elõzõ értékelési napig visszamenõleg érvényes.

Egy eszközalap vonatkozásában az adott értékelési napra érvényes vételi ár megállapítására azon a munkanapon kerül sor, amelyen minden mögöttes befektetési eszköznek az adott értékelési napra vonatkozó – az értékeléshez használt

– árfolyama a biztosító rendelkezésére áll. Az értékelésre lehetõség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül.

Az eszközalapok értéke az eszközalaphoz tartozó befek- tetett eszközök értékének és az eszközalapokat terhelõ kö- telezettségeknek, valamint az alapkezelési díjnak a külön- bözete.

3. Alapkezelési díj

A biztosító éves alapkezelési díjat határoz meg az eszköz- alapok értékének százalékában, amely az adott eszközalap minden értékelési napján az elõzõ értékeléstõl eltelt idõvel arányosan kerül levonásra. Amennyiben két értékelés között több nap telt el, akkor az alapkezelési díj az eltelt napok számával arányosan kerül levonásra.

Az éves alapkezelési díj mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

4. A befektetési egységek ára

4.1. Az adott eszközalaphoz kötött befektetési egységek vételi ára (vételi árfolyama) az eszközalap aktuális értékének és az eszközalaphoz kötött befektetési egységek aktuális darabszámának a hányadosa.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésekor, illetve a költségek elszámolásakor a befektetési egységek vételi árát veszi figyelembe.

4.2. Az aktuális eladási árat a biztosító a vételi árból számítja ki. Az adott szerzõdésre alkalmazandó eladási és vételi ár közti különbséget a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. A biztosító a befizetett biztosítási díjat eladási áron számítja át befektetési egységekké.

4.3. A befektetési egységek eladási és vételi árát a biztosító 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

5. A szerzõdõ számlája, díjjóváírás, a biztosítási díj eszközalapok közti felosztása, valamint kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése

5.1. A szerzõdõ számlája

A biztosító biztosítási szerzõdésenként elkülönített nyilván- tartást vezet az adott szerzõdéshez kapcsolódó befektetési egységekrõl (a továbbiakban: a szerzõdõ számlája).

5.2. A befizetett biztosítási díjak befektetési egységekre váltása – díjjóváírás

A biztosító a befizetett biztosítási díjból a szerzõdõ részére befektetési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egy- ségeket a szerzõdõ számláján jóváírja és nyilvántartja (díj- jóváírás).

5.2.1. Az ajánlattételkor megfizetett díjelõleg jóváírása legkésõbb az elsõ kötvény kibocsátásának napja és a díjelõlegnek a biztosító számlájára a megfelelõ azonosítókkal (név, cím, ajánlatszám) való beérkezésének idõpontja közül a késõbbit követõ értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

5.2.2. A szerzõdés fennállása alatt megfizetett rendszeres, illetve egyszeri biztosítási díj jóváírása legkésõbb a díjnak a biz- tosító számlájára a megfelelõ azonosítókkal (név, kötvény- szám) való beérkezésének idõpontját követõ értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

5.2.3. Az eseti biztosítási díj jóváírása legkésõbb a biztosítási díjnak a biztosító számlájára a megfelelõ azonosítókkal (név, kötvényszám, az eseti díjra vonatkozó díjfelosztási nyilat- kozat) való beérkezésének idõpontját követõ értékelési napra meghatározott eladási áron történik.

Amennyiben a szerzõdõ eseti díj felosztásáról szóló írásbeli rendelkezése az eseti díj beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a biztosítóhoz, úgy az eseti díj a beérkezését követõ 6. munkanapra érvényes eladási áron, az egyszeri, illetve a rendszeres díjak arányában kerül felosztásra az egyes eszközalapok között.

5.3. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztása

A szerzõdõ a biztosítás megkötésekor határozza meg, hogy a rendszeres díjat, illetve egyszeri díjas szerzõdések esetén az egyszeri biztosítási díjat milyen arányban (százalékban) kívánja az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

A díjfelosztási nyilatkozaton a hatályos Kondíciós listában meghatározott minimális aránynál alacsonyabb érték nem jelölhetõ meg.

A szerzõdõnek eseti díj fizetése esetén minden alkalommal, az eseti díj megfizetésével egyidejûleg rendelkeznie kell arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja a választható eszközalapokhoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

5.4. A biztosítási díj kezdeti és felhalmozási befektetési egységekben való elhelyezése

A biztosító a szerzõdõ által befizetett biztosítási díjat az alapbiztosítás különös feltételeiben és a hatályos Kondíciós listában meghatározott mértékig kezdeti befektetési egysé- gekben, az ezt meghaladóan megfizetett biztosítási díjat a biztosító felhalmozási befektetési egységekben helyezi el.

Az eseti díjból minden esetben felhalmozási befektetési egy- ségek keletkeznek.

A biztosító a szerzõdõ számláján jóváírt befektetési egysé- gek darabszámát 3 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

A biztosító biztosítási évente egyszer számlakivonatban tájékoztatja a szerzõdõt a különbözõ eszközalapokhoz kötött befektetési egységeinek darabszámáról, aktuális értékérõl.

A biztosító a befektetési egységek aktuális vételi árfolya- máról a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) és a Generali TeleCenteren útján (06-40/200-250) ad tájékoztatást ügyfe- leinek.

IV. A biztosítási díjra vonatkozó rendelkezések

1. A biztosítási szerzõdés díja

A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellen- értéke.

1.1. A biztosítási szerzõdés a szerzõdõ választása szerint rend- szeres éves díjú, vagy egyszeri díjas. A biztosítási évre vo- natkozó rendszeres éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethetõ. A biztosítási szerzõdés díjfizetésére vonatkozó különös rendelkezéseket az alapbiztosítás külö- nös feltételei tartalmazzák.

1.2. A díjfizetés jellegét (rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj) és rendszeres díjfizetés választása esetén a díjfizetés gyakoriságát a szerzõdõ ajánlattételkor határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerzõdõ a következõ díjfizetési esedékességtõl kezdõdõen megváltoztathatja, ha a változ- tatási szándékát a következõ díjfizetési esedékesség idõ- pontja elõtt legalább 30 nappal írásban jelzi a biztosítónak.

1.3. A díjfizetés technikai kezdete az ajánlaton ekként megjelölt idõpont, illetve ha a biztosító kötvényt állít ki, a biztosítási kötvényen a díjfizetés technikai kezdeteként megjelölt idõ- pont. Ez egyben a biztosítási évforduló napja is.

1.4. A biztosítási idõszak egy év, amely minden évben a bizto- sítási évforduló napján kezdõdik, és ettõl számítva egy évig tart (a továbbiakban: biztosítási év).

1.5. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden to- vábbi díj pedig annak a díjfizetési idõszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az elsõ díj (egyszeri díjas szerzõdéseknél a teljes egyszeri díj) megfizetésével a szerzõdõ a biztosítási szerzõ- dés hatálybalépésének napjától a díjfizetés technikai kezde- téig terjedõ idõszakra is eleget tesz díjfizetési kötelezett- ségének.

1.6. A szerzõdõnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül az alapbiztosítás különös feltételeiben foglaltak szerint lehetõsége van úgynevezett eseti díjak befizetésére is. A minimálisan fizethetõ eseti díj összege a hatályos Kondíciós listában kerül meghatározásra.

2. A kockázati díjak megállapítása

2.1. A biztosítási szerzõdésben szereplõ biztosítási szolgáltatá- sok kockázati díjának kiszámítása a biztosító Díjszabása alapján, különösen a biztosított aktuális életkorának, egész- ségi állapotának, nemének, tevékenységének (foglalkozás, munka, sport) figyelembevételével, a biztosítási összegek mértéke alapján történik.

2.2. A szerzõdésben megjelölt biztosítási szolgáltatások kockázati díja a biztosítási szerzõdés tartama alatt a biztosított növekvõ kora miatt évrõl évre növekedhet akkor is, ha a szerzõdõ a biztosítási összegek értékkövetését nem kérte.

A biztosító a biztosítási szerzõdés megkötésekor a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a díjfizetés technikai kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

2.3. A biztosító a biztosítási szerzõdésben szereplõ biztosítási szolgáltatások kockázati díját megváltoztathatja, ha a díjkalkuláció alapját képezõ statisztikákban jelentõs változás történik. A változtatásról a biztosító a szerzõdõt a változtatás hatálybalépése elõtt legalább 30 nappal tájékoztatja.

3. A biztosítási díj és a biztosítási összegek módosítása

3.1. A biztosítási díj módosítása rendszeres díjfizetésû szerzõdések esetén

3.1.1. A biztosítási díj növelése

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a követ- kezõ díjfizetési esedékességtõl kezdõdõen jogosult a rend- szeres biztosítási díjat az értékkövetéstõl eltérõ mértékben is növelni. A díjnövelés – a díjátvállalási kockázatok kivételével

– önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biz- tosítási összegek módosulását.

3.1.2. A biztosítási díj csökkentése

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biz- tosítási díj csökkentése érdekében kezdeményezheti a biz- tosítási szerzõdés módosítását. Díjcsökkentés a következõ díjfizetési esedékességtõl kezdõdõen, az alapbiztosítás kü- lönös feltételeiben meghatározott idõtartam eltelte és az erre az idõszakra elõírt rendszeres biztosítási díj megfizetése után kérhetõ. A rendszeres biztosítási díj a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a biztosító hatályos Díjszabásában elõírt minimális értéknél.

A díjcsökkentés – a díjátvállalás biztosítások kivételével – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosí- tási összegek módosulását.

3.2. A biztosítási összegek módosítása

3.2.1. A biztosítási összegek növelése, új biztosítási szolgáltatások választása

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az igény beérkezését követõ hónaptól kérheti a biztosítási szerzõdésben korábban meghatározott biztosítási összegek növelését, továbbá új biztosítási szolgáltatások felvételét. Ezekben az esetekben a biztosító a II.4. pont szerint jár el.

3.2.2. A biztosítási összegek csökkentése

A szerzõdõ – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az alap- biztosítás különös feltételeiben meghatározott idõszak el- telte után az igény beérkezését követõ hónaptól kezdemé- nyezheti, a biztosítási összegek csökkentését. A biztosítási összegek azonban a módosítás után sem lehetnek ala- csonyabbak a hatályos Díjszabásban elõírt minimális érté- keknél.

3.3. A biztosítási díjra és a biztosítási összegekre vonatkozó szerzõdõi módosítási igények közös szabályai

A biztosítási díj és a biztosítási összegek módosítására vonatkozó kérelmet a díjmódosítás, illetve a biztosítási ösz- szegek módosításának – a fentiekben meghatározottak figyelembevételével – tervezett idõpontja elõtt legalább 30 nappal kell írásban eljuttatni a biztosítóhoz.

Ha a biztosítási díj vagy a biztosítási összegek módosítását a biztosítási esemény idõpontját követõen kezdeményezik, akkor a módosítás – biztosító általi elfogadása esetén – a már bekövetkezett biztosítási eseménnyel kapcsolatos szol- gáltatás mértékére nincs hatással.

3.4. Rendszeres díjas szerzõdések értékkövetése

A biztosító a szerzõdés értékének megõrzése érdekében lehetõvé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosí- tási összegeknek az évenkénti emelését (a továbbiakban: értékkövetés). Az értékkövetés a biztosítási évforduló napjá- tól hatályos.

3.4.1. Az alap értékkövetési indexszám meghatározása

Az értékkövetés minimális mértékének meghatározásához a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványában közzétett, a biztosítási évforduló elõtti negye- dik hónapot megelõzõ 12 hónap havi fogyasztói árindexei- nek szorzata által mutatott százalékos értéket (továbbiakban: 12 havi árindex) használja.

Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap értékkövetési indexszám számításához 5%-os mértéket vesz alapul.

Az alap értékkövetési indexszám megegyezik a 12 havi árindex legfeljebb 3 százalékponttal korrigált értékével.

3.4.2. A biztosítási díj értékkövetése

Az értékkövetés keretében a szerzõdõ külön írásbeli kérésére lehetõség van a biztosítási díjnak az alap értékkövetésen kívül az alap értékkövetési indexszám többszörösével történõ emelésére is anélkül, hogy a biztosítási összegek növelését is választaná.

A fizetendõ díj értékkövetése – a díjátvállalási kockázatok kivételével – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.

3.4.3. A biztosítási összegek értékkövetése

A biztosítási összegek csak az alap értékkövetési in- dexszámmal növelhetõk. A biztosítási összegek érték- követése a kockázati díjak növekedésével jár.

A biztosítási összegek értékkövetésére a rendszeres biztosítási díj értékkövetése nélkül nem kerülhet sor.

A biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékkövetésnek megfelelõ, megnövelt összegû biztosítási összeget veszi figyelembe a szolgáltatások teljesítésekor.

3.4.4. A biztosítási díj és a biztosítási összegek értékkövetésére vonatkozó közös szabályok

Ha a szerzõdõ értékkövetési igényét jelezte a biztosító felé, és a kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében a biztosítási évforduló elõtt legalább 2 hónappal értesítést küld a következõ biztosítási évre vonatkozó új biztosítási összegekrõl és a hozzájuk tartozó kockázati díjakról, valamint az éves biztosítási díjról. A szerzõdõnek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétõl számított 30 napon belül visszautasítani.

Ha a szerzõdõ az értékkövetést a 30 napos határidõn belül nem utasítja el, illetve a biztosítási díj és a biztosí- tási összegek növelésérõl külön nem rendelkezik, a biztosítási évfordulón a fizetendõ éves díj, valamint a biztosítási összegek és azok kockázati díja az alap értékkövetési indexszám szerint módosul.

Ha a szerzõdõ ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt valamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a bizto- sító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatel- bírálást végezni, és annak eredményétõl függõen a kérelmet teljesíteni vagy azt indokolás nélkül elutasítani.

A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változásáról legkésõbb a biztosítási évfordulót követõ 30 napon belül értesítést küld a szerzõdõ részére.

4. A díjfizetés elmulasztásának következményei rendszeres díjas biztosítások esetén

Amennyiben a szerzõdõ a rendszeres biztosítási díjat az esedékesség idõpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre ha-

lasztást sem kapott és a biztosító a biztosítási díj iránti igé- nyét bírósági úton nem érvényesíti, úgy a biztosító az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 3 hónapig viseli a biztosítási kockázatot.

Ezen 3 hónap alatt a biztosító jogosult a biztosítót megilletõ költségeket és díjakat érvényesíteni, így különösen a biztosítási szerzõdésben szereplõ élet-, egészség-, balesetbiztosítási és díjátvállalás kockázatok kockázati díját. Ez alatt az idõ alatt a szerzõdõ az elmaradt biztosítási díjat további jogkö- vetkezmények nélkül pótolhatja.

Ha a szerzõdõ az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 3 hónapon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint jár el.

A szerzõdõnek lehetõsége van az elmaradt biztosítási díjak rendezése mellett – az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 6 hónapon belül – a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszûnt szerzõdés – ismételt érvénybe léptetését kérni (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni, és a kérést elfo- gadni vagy indokolás nélkül elutasítani.

V. Terhelések a szerzõdõ számláján

1. Rendszeres terhelések a szerzõdõ számláján

1.1. A biztosítási összegek kockázati díja

A biztosító a Díjszabása alapján a szerzõdõ számlája terhére minden hónapra vonatkozóan jogosult érvényesíteni a szer- zõdésben szereplõ szolgáltatások kockázati díját.

1.2. Kezelési költség

A biztosító a szerzõdõ számlája terhére minden hónapra vonatkozóan jogosult érvényesíteni a tárgyhavi kezelési költséget. A kezelési költség összegét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

1.3. Kezdeti költség

A biztosító a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a hatályos Kondíciós listában meg- határozott ideig és mértékben, minden biztosítási év végén csökkenti a szerzõdõ számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egységek darabszámát úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó kezdeti befektetési egységek da- rabszámának aránya a levonással ne változzon.

2. A rendszeres terhelések elszámolásának módja

2.1. El nem számolt terhelések

Rendszeres díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében a biztosító az V.1.1. és az V.1.2. pontokban felsorolt terhelé- seket – a szerzõdõ számláján nyilvántartott felhalmozási befektetési egységekbõl – az alapbiztosítás különös feltéte- leiben meghatározott évek eltelte után vonja le, addig el nem számolt terhelésként tartja nyilván.

2.2. Az elszámolás módja

Az V.1.1. és az V.1.2. és az V. 2.1. pontokban felsorolt terhelésekkel a biztosító a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A szük- séges darabszám a hónap elsõ munkanapjára érvényes vételi ár alapján kerül meghatározásra. Rendszeres díjfize-

tésû biztosítási szerzõdések esetében ez a levonás a felhalmozási befektetési egységekbõl, egyszeri díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében pedig a kezdeti befektetési egységekbõl történik.

Amennyiben rendszeres díjfizetésû életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendõ felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket nyilvántartja, és késõbbi idõpontban érvényesíti.

VI. Tranzakciók

1. Átváltás

A szerzõdõ az alapbiztosítás különös feltételei szerint kér- heti befektetési egységeinek más eszközalapba való átvál- tását. A befektetési egységek átváltása a szerzõdõ rendelkezésének a biztosítóhoz történõ beérkezését követõ értékelési napra érvényes vételi áron történik. Az átváltásokért a biztosító a hatályos Kondíciós listában meghatározott átváltási költséget vonja le a szerzõdõ szám- lájáról.

Egy átváltásnak számít, ha egy eszközalapból egy vagy több más eszközalapba kíván a szerzõdõ egységeket át- helyezni.

2. Átirányítás

A szerzõdõ által a késõbbiekben megfizetendõ rendszeres díjaknak az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egy- ségekben való elhelyezési aránya a szerzõdõ rendelkezé- sére módosítható. Az átirányítás idõpontja nem lehet ko- rábbi, mint az errõl szóló szerzõdõi nyilatkozatnak a bizto- sítóhoz való beérkezés napja. Az átirányításokért a biztosító a hatályos Kondíciós listában meghatározott átirányítási költ- séget vonja le a szerzõdõ számlájáról.

3. Részleges visszavásárlás

A szerzõdõ a biztosított írásbeli hozzájárulásával a biztosítási szerzõdés terhére a szerzõdés megszüntetése nélkül kifize- tést kérhet.

Részleges visszavásárlás nem kérhetõ, ha annak végrehaj- tása után a fennmaradó biztosítási szerzõdés visszavásárlási értéke nem éri el a hatályos Díjszabásban meghatározott minimális értéket.

3.1. Részleges visszavásárlás az egyszeri biztosítási díjból vásárolt kezdeti befektetési egységek terhére

Egyszeri díjfizetésû szerzõdés esetén az egyszeri díjból szár- mazó kezdeti befektetési egységek terhére lehetõség van részleges visszavásárlásra a kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékén.

3.2. Részleges visszavásárlás a rendszeres díjból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére

Rendszeres díjfizetésû szerzõdés esetén a rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egységek terhére lehetõség van részleges visszavásárlásra.

A rendszeres díjból származó felhalmozási befektetési egy- ségek terhére igényelt részleges visszavásárlási összeg minden esetben kifizetésre kerül, annak a szerzõdésre törté- nõ visszakönyvelése nem kérhetõ.

3.3. Részleges visszavásárlás az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek terhére

Az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek részben vagy teljes mértékben bármikor visszavásárolhatók. A részleges visszavásárlási igényben kért szolgáltatáshoz a befektetési egységek darabszámának, ill. aktuális értékének meghatározása az igénynek a biztosítóhoz történõ beérke- zését követõ értékelési napra megállapított vételi áron tör- ténik.

Részleges visszavásárlás esetén a biztosítási összegek vál- tozatlanok maradnak és a biztosító a szerzõdõ számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

A részleges visszavásárlás költségét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

4. Rendszeres pénzkivonás

A szerzõdõnek – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – lehetõsége van az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint rendszeres kifizetést kérni az álta- la megjelölt bankszámlára (a továbbiakban: rendszeres pénzkivonás).

Rendszeres pénzkivonás esetén a biztosítási összegek változatlanok maradnak, és a biztosító a szerzõdõ számlájá- ról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

A rendszeres pénzkivonás a szerzõdõ számlájáról a külön- bözõ eszközalapokban lévõ befektetési egységek arányá- ban történik.

A rendszeres pénzkivonás havi gyakorisággal és csak átuta- lással történhet, költségét és minimális összegét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A rendszeres pénzkivonás iránti igény nem teljesíthetõ, illetve a már folyamatban lévõ teljesítést a biztosító felfüggeszti, ha annak eredményeként a biztosítási szerzõdés visszavásár- lási értéke nem éri el a hatályos Díjszabásban meghatáro- zott minimális visszavásárlási értéket.

A rendszeres pénzkivonási igényben kért tranzakciókhoz kapcsolódóan a befektetési egységek darabszámának, illet- ve aktuális értékének meghatározása az igénynek a biztosí- tóhoz való beérkezését követõ hónap elsejére megállapított vételi áron történik. Minden további kifizetés havonta, a hó elsõ munkanapján esedékes, és a tranzakció költségét is ezzel az értéknappal érvényesíti a biztosító.

5. A tranzakciókra vonatkozó közös szabályok

A tranzakciós költségek levonásakor a biztosító a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. Rendszeres díjfizetésû biztosítási szerzõdések esetében ez a levonás a felhalmozási befektetési egysé- gekbõl, egyszeri díjfizetésû biztosítási szerzõdések eseté- ben pedig a kezdeti befektetési egységekbõl történik.

Az átváltás, átirányítás, valamint a részleges visszavásárlási tranzakciók költségei a tranzakciók végrehajtásával egyide- jûleg az igény beérkezését követõ értékelési napra érvényes árfolyamon kerülnek levonásra a szerzõdõ számláján nyil- vántartott felhalmozási befektetési egységekbõl.

Amennyiben rendszeres díjfizetésû életbiztosítás esetében a tranzakciós költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendõ felhalmozási befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket nyilvántartja, és késõbbi idõpontban érvényesíti.

Az átváltás, átirányítás, részleges visszavásárlás, rend- szeres pénzkivonás esetén az igény akkor tekinthetõ a biztosítóhoz beérkezettnek, ha a szerzõdõ az igényt az errõl szóló szolgáltatási szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen az internetes ügyfélszolgálat vagy a tele- fonos ügyfélszolgálat útján a biztosítónak megküldi,

vagy ha az a biztosító által meghatározott és közzétett faxszámra bizonyítható módon megérkezett, vagy ha az azt tartalmazó postai küldeményt a biztosító bizonyítható módon átvette.

A különös feltételek részét képezõ Kondíciós listában szereplõ költségek módosulásakor, a biztosító a szerzõdõt írásban értesíti és az új hatályos mellékletet az ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) teszi közzé.

VII. A díjfizetés szüneteltetése, átvezetés, díjmentesítés, visszavásárlás és kötvénykölcsön

1. A díjfizetés szüneteltetése

Ha az alapbiztosítás különös feltételei másként nem ren- delkeznek a szerzõdõ kérheti a díjfizetés szüneteltetését. A díjfizetés szüneteltetése alatt a szerzõdõt díjfizetési kö- telezettség nem terheli, de a szerzõdésre eseti díjak továbbra is befizethetõk.

A díjfizetés szüneteltetése idején a biztosítási összegek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerzõdõ kérésére – legfeljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értékre – csökkenthetõek.

A szerzõdõt az értékkövetési lehetõség a díjfizetés szüne- teltetésének tartama alatt változatlan módon megilleti.

A díjfizetés szüneteltetése alatt a biztosító a szerzõdõ számlájáról továbbra is havonta levonja a szerzõdést terhelõ költségeket és díjakat.

Amennyiben a befektetési egységek visszavásárlási értéke a levonás idõpontjában nem elegendõ az adott hónapban esedékes költségek és díjak megfizetésére, a biztosítási szerzõdés az általános feltételek II. 6. i) pontja alapján kifizetés nélkül megszûnik.

A szerzõdõ az alapbiztosítás különös feltételei szerint jogo- sult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. A rendszeres díjfizetés visszaállításakor a szerzõdõ a szüne- teltetés idején meg nem fizetett díjakat nem köteles meg- fizetni.

2. Átvezetés

A biztosítási szerzõdés rendszeres biztosítási díja a szerzõdõ kérésére az eseti díjból keletkezõ felhalmozási befektetési egységekbõl is rendezhetõ (a továbbiakban: átvezetés). Az átvezetés költségét a biztosító a hatályos Kondíciós listában erre vonatkozóan meghatározott eladási és vételi ár közötti különbség alkalmazásával érvényesíti.

Egy alkalommal legfeljebb akkora összeg átvezetése kérhetõ, mellyel az adott biztosítási év éves biztosítási díja kerül kiegyenlítésre.

Az átvezetési igényhez kapcsolódóan a befektetési egységek darabszámának, illetve aktuális értékének meghatározása az igénynek a biztosítóhoz való beérkezését követõ értékelési napra megállapított vételi áron történik.

A rendszeres díjként történõ jóváírást a rendszeres díjakra vonatkozó aktuális felosztási arány szerint hajtja végre a biztosító.

A biztosító az átvezetést az alapbiztosítás különös feltételei szerint a rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén is alkalmazhatja, melyrõl a szerzõdõt írásban értesíti.

3. Díjmentesítés

A szerzõdõ a biztosított írásbeli hozzájárulásával kérheti a szerzõdés díjmentesítését, amennyiben az alapbiztosítás különös feltételei másként nem rendelkeznek.

A díjmentesítés hatályától a biztosítási szerzõdés megszû- néséig a szerzõdõt díjfizetési kötelezettség nem terheli. A

díjmentesített biztosítási szerzõdésre eseti díjak továbbra is befizethetõk.

A szerzõdés akkor díjmentesíthetõ, ha a biztosítási szerzõ- dés visszavásárlási értéke meghaladja a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értéket.

Díjmentesített biztosítási szerzõdés esetén a biztosítási összegek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerzõdõ kérésére legfeljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értékre csökkent- hetõek.

A díjmentesített biztosítási szerzõdés szerzõdõjének szám- lájáról a biztosító havonta levonja a biztosítási szerzõdést terhelõ költségeket és díjakat.

Amennyiben a befektetési egységek visszavásárlási értéke a levonás idõpontjában nem elegendõ az adott hónapban esedékes költségek és díjak megfizetésére, a biztosítási szerzõdés a jelen általános feltételek II. 6. i) pontja alapján kifizetés nélkül megszûnik.

A szerzõdõ a díjmentesítés hatályától számított 6 hónapon belül jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visz- szaállítását. Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni és a kérést elfogadni vagy indoko- lás nélkül elutasítani.

Ha a biztosító a kérelmet elfogadja és az elmaradt díjat a szerzõdõ befizeti, úgy a biztosító a rendszeres díjfizetést a díjmentesítés kezdõ idõpontjára visszamenõlegesen lépteti újra érvénybe.

4. Visszavásárlás

A szerzõdõ a biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerzõdést felmondhatja és kérheti a visszavásárlási érték kifizetését.

– A kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értéke a kezdeti befektetési egységek aktuális értékének a visszavásárlási táblázatban feltüntetett arányok alapján számított – az eltelt biztosítási évek számától, a díjjal rendezett idõszaktól és határozott tartammal létrejött szerzõdések esetén a szerzõdés tartamától függõ – része.

– A felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke megegyezik a felhalmozási befektetési egységek aktuális értékével.

A biztosítási szerzõdés visszavásárlási értéke a kezdeti és a felhalmozási befektetési egységekre számított visszavásárlási értékek összegének és a V.2.1. pontban leírt el nem számolt terheléseknek a különbözete.

A visszavásárolt befektetési egységek aktuális értékének meghatározása a szerzõdés megszüntetését kérelmezõ igénynek a biztosítóhoz történõ beérkezését követõ értéke- lési napra megállapított vételi áron történik.

A biztosító a visszavásárlással történõ kifizetést 15 napon belül teljesíti.

A biztosítási szerzõdés visszavásárlási táblázata (II. számú melléklet) az alapbiztosítási különös feltételek elválaszthatat- lan részét képezi.

A visszavásárlással megszüntetett biztosítási szerzõdés nem léptethetõ újra hatályba.

5. Kötvénykölcsön

A biztosító a felhalmozási befektetési egységek terhére, a szerzõdõnek vagy a szerzõdõ beleegyezésével a biztosí- tottnak az errõl szóló külön szerzõdés alapján kölcsönt fo- lyósíthat.

A kölcsön folyósításának feltétele, hogy a kölcsön összege és a biztosítás visszavásárlási értéke elérje a biztosító hatá- lyos Díjszabásában elõírt minimális összeget.

A kölcsön visszafizetésének feltételeit a külön, írásban meg- kötött kölcsönszerzõdés tartalmazza.

Amennyiben a biztosítási szerzõdés a kölcsönszerzõdés tartama alatt szûnik meg, a biztosító a még fennálló kölcsön- és a kamattartozás együttes összegét a kifizetendõ összegbõl levonja.

A nyújtható kölcsön mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

VIII. Biztosítási események, a biztosítási szolgáltatások, a biztosító teljesítésének feltételei, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok

1. A biztosítási esemény

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

2. A biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a különös feltételekben meghatározott szolgáltatást nyújtja a biztosított és/vagy a kedvezményezettek részére.

3. A biztosító teljesítésének feltételei

3.1. A biztosítási esemény bejelentésének határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétõl számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidõt nem tartják be és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biz- tosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

3.2. A biztosító teljesítésének esedékessége

3.2.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az igény elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követõ 15 napon belül teljesíti.

3.2.2. Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgál- tatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el, illetve a szolgáltatási igényt elutasíthatja.

3.2.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított szemé- lyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgá- laton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló ada- tok alapján hoz döntést.

A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjele- nésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

3.2.4. A biztosító a szolgáltatási összeget átutalással teljesíti. Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személy a szolgáltatást ettõl eltérõ módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülõ költségeket a biztosító a szolgálta- tásra jogosult személyre áthárítja, és azzal a szolgáltatási összeget csökkenti.

4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény elõterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz:

– a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentõt,

– az utolsó biztosítási kötvény másolatát.

4.1. Haláleseti szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani továbbá:

– a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát,

– a boncjegyzõkönyv másolatát,

– a halotti epikrízist,

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

– külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülmé- nyeirõl a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvû fordítását,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képezõ iratok, továbbá az eljárást befejezõ határozat – így különösen az eljárást megszüntetõ határozat, vagy a jogerõs bírósági határozat

– a büntetõeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerõs határozat csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezés- re áll,

– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat másolata (jogerõs hagyatékátadó végzés, öröklési bizo- nyítvány) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerzõ- désben név szerint nem nevezték meg,

– orvosi nyilatkozatot (a kezelõorvos, háziorvos nyilatko- zata a haláleset hátterében álló alapbetegség(ek) meg- nevezésével és a betegség(ek) elsõ kórismézésének pontos idõpontjával).

4.2. Balesetbõl eredõ elhalálozás esetén be kell nyújtani továbbá:

– a rendõrségi/munkahelyi baleseti jegyzõkönyv másolatát (ha készült),

– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegy- zõkönyvének másolatát (ha készült),

– véralkohol vizsgálati eredményt (ha készült),

– gépjármû vezetése során bekövetkezett biztosítási ese- mény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély má- solatát,

– elsõ orvosi ellátás dokumentumainak másolatát.

4.3. Közlekedési balesetbõl eredõ elhalálozás esetén be kell nyújtani továbbá:

– a rendõrségi jegyzõkönyv másolatát.

4.4. A szerzõdésben szereplõ baleset-, egészségbiztosítási és díjátvállalási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani az irányadó különös feltételek- ben meghatározott dokumentumokat.

4.5. A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi do- kumentumokat is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerûségé- nek megállapításához szükségesek:

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeirõl, munkahely, iskola által felvett baleseti jegyzõkönyv má- solata, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértõi vélemények másolata),

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelõorvosa/az õt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egész- ségi állapotáról, illetve a biztosított kórelõzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kór- elõzményi adatokkal összefüggõ egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állo- mányilletékes orvosi karton másolata, a járó és fekvõ- beteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógy- szerfelhasználást igazoló iratok,

– A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szer- vezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meg- hatalmazása alapján),

– A keresõképtelenség igazolására jogosult orvos által kiállított igazolás a keresõképtelenség okáról, tényérõl és tartamáról, valamint a táppénzes állományba vételrõl és a táppénzes állomány okáról és tartamáról szóló igazolás/ orvosi felmentési javaslat;

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonya igazolásának másolata.

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elõ – ennek elõírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetõvé.

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó dön- téshez szükséges összes idegen nyelvû dokumentum- nak a szolgáltatási igény elõterjesztõje költségén elkészí- tett magyar nyelvû hiteles fordítása benyújtását.

– A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón rögzített módozata benyújtását.

– A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

1. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól

1.1. A biztosító mentesül az alapbiztosítási különös feltételekben meghatározott haláleseti szolgáltatás teljesítése, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a szerzõdés hatálybalépé- sének napjától számított két éven belül elkövetett ön- gyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elköveté- sekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselek- ménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesz- tette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

1.2. Ha a szerzõdõ vagy a biztosított közlési, illetve változás- bejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn kivéve, ha bizonyítják, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerzõdõ és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelõzõen a biztosító tudomá- sára jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen álta- lános feltételek II.8.3. bekezdésében szabályozott szer- zõdésmódosítási, illetve felmondási lehetõségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.3. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelõ voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

Ha a biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, úgy

– a jelen általános feltételek IX. 1.1. a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben a biztosítási szerzõdés díj- tartalékát fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére,

– a jelen általános feltételek IX. 1.1. c) pontjában meg- határozott esetben a biztosítási szerzõdés visszavásár- lási értékét fizeti ki a biztosított örököse(i) részére és abból a kedvezményezett nem részesülhet,

– egyéb esetekben a biztosítási szerzõdés visszavásárlási értékét fizeti ki a kedvezményezett részére.

2. A biztosító mentesülése a biztosítási szerzõdésben szereplõ baleset- és egészségbiztosítási kockázatok, valamint a biztosított keresõképtelenségére és rokkantságára vonatkozó díjátvállalási szolgáltatások teljesítése alól

2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében vesztette életét, vagy közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

2.2. Ha a szerzõdõ vagy a biztosított közlési, illetve változás- bejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn kivéve, ha bizonyítják, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerzõdõ és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosítási eseményt megelõzõen a biztosító tudomá- sára jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen álta- lános feltételek II.8.3. bekezdésében szabályozott szer- zõdésmódosítási, illetve felmondási lehetõségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek megfelelõen haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az eljáró orvos elõírásainak a gyógyító eljárás befejezéséig folyamatosan eleget kell tennie. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

2.4. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelõ voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

3. A biztosító mentesülése kizárólag balesetbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlanul okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetõleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt.

Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendõ a 1,5‰-et meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékû véralkohol- koncentráció,

b) olyan gépjármûvet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szük- séges érvényes vezetõi engedéllyel nem rendelkezett, és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a közlési kötelezettség megsértése ellenére fennáll a biztosító fizetési kötelezettsége bármely biztosítási kockázattal kapcsolatban, ha a szerzõdéskötéstõl vagy a szerzõdés fennállása alatt új biztosítási szolgáltatás választása esetén a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

X. A biztosító kockázatviselésébõl kizárt események

1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás szolgáltatásra vonatkozó kizárások

1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az ese- ményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertõzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lá- zadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terror- cselekménynek minõsül különösen az olyan erõszakos, erõ- szakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a tár- sadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltés- re irányul, illetve arra alkalmas.

1.3. A biztosító kockázatviselése a jelen általános feltételek

X.1.1. bekezdés d) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkezõ olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen elõre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelõzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

1.4. Amennyiben a szerzõdés egészségi kockázatelbírálás (egészségi nyilatkozat, orvosi, egészségi vizsgálatok) nél- kül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelõzõ három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelõzõ három éven belül kórisméz- tek, vagy amely ez idõ alatt gyógykezelést igényelt,

b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelõ- zõen megállapított maradandó egészségkárosodása.

2. Kizárólag az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti kockázatra, valamint

a halál esetére szóló díjátvállalás kockázatra vonatkozó kizárások

A kockázatviselésbõl kizárt biztosítási események bekö- vetkezése esetén a biztosító csak a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási érté- két fizeti ki.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbizto- sítás különös feltételeiben, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás biztosítás különös feltételeiben meg- határozott biztosítási eseményre, ha

a) a biztosítási esemény rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelõorvos elõírására, az elõírásnak megfelelõen alkalmazták,

b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetõleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt.

Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendõ a 1,5‰-et meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékû véralkohol-kon- centráció,

c) a biztosított érvényes vezetõi engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjármûvet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a bizto- sítási esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be.

3. A kockázatviselésbõl kizárt események a biztosítási szerzõdésben szereplõ balesetbiztosítási, egészségbiztosítási, valamint a biztosított keresõképtelenségére és rokkantságára vonatkozó díjátvállalási kockázatok esetén

3.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosítási szerzõdés hatály- balépését megelõzõen történt.

A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosítási szerzõ- dés hatálybalépését megelõzõen történt, ha a biztosítási szerzõdés hatálybalépése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés vár- ható idõpontjaként rögzített idõpont között kevesebb, mint 285 nap szerepel.

3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a mûvi terhesség- megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megõrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség-megszakítások eseteit, illetve a bûncselekmény kapcsán elõállott terhesség megszakításának eseteit.

3.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely for- mája),

b) a kizárólag a meddõség megszüntetése miatti ese- mények,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ- kezményei,

f) a fogpótlás.

3.4. Amennyiben a biztosítottnál a X.3.1., X.3.2., illetve a X.3.3. bekezdésben felsorolt események következményeként élet- mentõ beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylõ állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

3.5. A biztosító kockázatviselése a balesetbiztosítási kockázatok kivételével nem terjed ki arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer- fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer sze- désével összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat a kezelõorvos elõírására, az elõírásnak megfelelõen alkal- mazták.

3.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biz- tosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szûrõvizsgálat, a szülõnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülõje ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresõképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi álla- pota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szûrõvizsgálat miatti ke- resõképtelenség, a szülõnek, nevelõszülõnek, helyettes szülõnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggõ keresõképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdõkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés elsõ beállításával, jelentõs akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és mûködési engedéllyel nem rendelkezõ személy által folytatott kezelés.

3.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki mûködés zavaraira és/vagy pszichiátriai megbetegedéseire.

4. Sportártalmak kizárása

Ha a biztosított a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve azt megelõzõen legalább 3 éven keresztül kiemelt vagy verseny- zõi szinten (XII.2.4.) az alábbiakban felsorolt sporttevékeny- ségek bármelyikét ûzte, és a sportolást 5 éven belül hagyta abba, akkor a létrejött egészség- és/vagy balesetbiztosítási, valamint keresõképtelenség és rokkantság esetére szóló díjátvállalás kockázatok esetében a biztosító az alábbi L808 jelû kizárást alkalmazza és a szerzõdés az alábbi záradékkal együtt érvényes.

Sporttevékenységek

Labdajátékok: asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, baseball, fallabda, rögbi, röplabda, korfball, amerikai futball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, footbag, floorball, lábtoll-labda, futsal, lábtenisz.

Küzdõ sportok: birkózás, ökölvívás, harcmûvészetek, így különösen: judo, karate, aikido, kungfu, iaido, taekwondo, kempo, kendo, kick-box, pankráció, szumo, capoeira, tai-chi, tai-box, hapkido.

Télisportok: így különösen síelés, sílesiklás, mûlesiklás, óriás mûlesiklás, biatlon, snowboard, síakrobatika, síugrás, szánkó, bob, gyorsasági korcsolyázás, jégtánc, mûkorcsolya, jégkorong.

Egyéb: kötélugrás, versenytánc, akrobatikus Rock & Roll, aerobik, fitnesz, ritmikus sportgimnasztika, torna, atlétikai számok, öttusa, tízpróba, gyaloglás, futás, tájfutás, triatlon, vívás, görkorcsolyázás, gördeszka, skate, barlangászat, barlang expedíció, hegymászás, magashegyi expedíció, sziklamászás V. foktól, mountainboard, canyoning, mély- beugrás (bungee jumping).

L808-as jelû záradék

A jelen záradékkal létrejött szerzõdésben a biztosított mindkét térde és bokája a biztosítási védelembõl kizárt kivéve, ha a szolgáltatási igény alapja csonttörés.

XI. A személyes adatok kezelése, a biztosító adatvédelmi és titoktartási kötelezettsége, egyéb rendelkezések

1. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

1.1. A biztosított egészségi állapotával összefüggõ adatokat a biztosító a XI.1.2. pontjában meghatározott célokból, a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.2. A szerzõdõ és a biztosított tudomásul veszik, hogy a bizto- sító az ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vonatkozó adatait, továbbá azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosító szol- gáltatásával összefüggenek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy egyéb, a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló, 2003. évi LX. törvényben meghatározott cél lehet.

1.3. A XI.1.2. pontban meghatározott céltól eltérõ célból vég- zett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elõzetes hoz- zájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és a hozzájárulás megadása esetén részére nem nyújtható elõny.

1.4. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni és a biztosítási titkot idõbeli korlátozás nél- kül megtartani.

Biztosítási titok minden olyan – minõsített adatnak nem mi- nõsülõ – a biztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely az ügyfe- lek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonat- kozik. A biztosítási titok tekintetében idõbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítõ, a függõ biztosításközvetítõ tulajdonosait, vezetõit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelõ) történõ adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelõnél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelõ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítõ adatvédelmi jogszabállyal. A biztosítási titoknak minõ- sülõ adatoknak másik tagállamba történõ továbbítása ese- tén a belföldre történõ adattovábbításra vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

1.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a pénz-, tõke- és biztosítási piac sza-

bályozásáért felelõs miniszter részére személyes adat- nak nem minõsülõ adatok átadása.

Ezen adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplõ személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggõ adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minõsülõ adatokat – továbbítás esetén – 20 év elteltével törölni kell.

1.8. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kap- csolatos személyes adatot addig kezelhet, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

1.9. A biztosító köteles törölni minden olyan – ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos

– személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.10. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

1.11. A biztosított a szerzõdéskötést megelõzõen nyilatkozik arról, hogy a biztosító a biztosítási szerzõdés megkötése, módosítása, állományban tartása és a biztosítási szerzõdés- bõl származó követelésének megítélése céljából a biztosított egészségi állapotával összefüggõ adatokat kezelje. A biz- tosító egészségügyi adatnak tekinti a biztosított egészségi állapotával összefüggõ, valamint az egészségbiztosítási ellá- tására vonatkozó adatokat.

1.12. A biztosító köteles a biztosítási titokra vonatkozó szabályo- kat maradéktalanul betartani. Biztosítási titkot kizárólag tör- vényben felsorolt szerveknek és csak az ott jegyzett körben szolgáltat ki.

1.13. A szerzõdõ, illetve a biztosított részére kötelezõen kiszolgáltatandó iratokon kívül a létrejött szerzõdéssel kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtokában marad.

2. Egyéb rendelkezések

2.1. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

A biztosítási szerzõdés alanyai jognyilatkozataikat az aláb- biakban meghatározott módon és formában tehetik meg, jognyilatkozataik csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító által mûködtetett internetes szerzõdéskezelõ és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerzõdéseim rendszer internetcím) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat – külön szolgáltatási szerzõdés megkötése esetén,

– a biztosító telefonos ügyfélszolgálata (TeleCenter, Call Center telefonszám) útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített szóbeli nyilatkozat – külön szol- gáltatási szerzõdés megkötése esetén,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött faxküldemény,

– a biztosító címére megküldött postai levél.

A biztosító a szerzõdéssel kapcsolatos kérelem teljesítésérõl vagy elutasításáról a kérelmezõt írásban tájékoztatja. A kérel-

mezõ a kérelem elintézésérõl a biztosító által mûködtetett

– internetes, telefonos és személyes – ügyfélszolgálatokon jogosult érdeklõdni és tájékoztatást kérni.

A jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító vala- melyik szervezeti egységének tudomására jut. A biztosító a hozzá elküldött jognyilatkozatokat alaki és tartalmi szem- pontból is jogosult ellenõrizni.

Ha a biztosító a jognyilatkozatot a szerzõdõnek, a biztosított- nak vagy egyéb jogosultnak az által ismert utolsó címére ajánlott levélben küldi, az abban az idõpontban tekintendõ megérkezettnek, amikor azt a címzés helyén átvették.

Ha a szerzõdõ egy hónapnál hosszabb idõre külföldre uta- zik, és a magyarországi kézbesítési megbízottnak a biztosító felé történõ bejelentésérõl ezt megelõzõen nem gondosko- dik, úgy a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályo- san küldhet nyilatkozatot.

2.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, úgy a biztosító a szerzõdõ kérésére a hatályos adatokkal egyezõ tartalmú új kötvényt állít ki. Az ezzel kapcsolatban felmerülõ költségek a szerzõdõt terhelik.

2.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kap- csolatos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülbírá- lását. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi okmány/adat kézhez- vételétõl számított 30 napon belül döntést hoz és döntésé- rõl a kérelmezõt írásban értesíti.

2.4. A biztosítási szerzõdésre a magyar jog az irányadó, a bizto- sítási szerzõdés nyelve a magyar.

2.5. A panaszok, kérelmek bejelentése – panaszfórum

2.5.1. A szerzõdéssel kapcsolatban felmerült panaszokat a biz- tosítónál telefonon:

a Generali TeleCenter a (06-40) 200-250-es számán,

írásban:

xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx felületen,

továbbá a

Generali-Providencia Biztosító Zrt., Ügyfélkapcsolati Divíziójánál lehet bejelenteni. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

2.5.2. A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni és a vizsgálat eredményérõl a panaszosnak a panasz kézhezvételétõl számított 30 napon belül indoklással ellátott tájékoztatást adni.

2.6. Közvetítõi eljárás, Felügyeleti eljárás, peres eljárás

Ha a biztosító ügyfele a biztosító döntését a biztosítási szolgáltatás tárgyában nem fogadja el, közvetítõi eljárást kezdeményezhet, amely eljárást a hatályos jogszabályok szerint kell lebonyolítani, és ennek eredményeként a felek peren kívüli megegyezésére van lehetõség.

A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a biztosító ügyfele a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele- ténél (xxx.xxxxx.xx, 1013 Bp., Krisztina krt. 39. posta- cím: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerzõdés létrejöttével, érvényes- ségével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szer- zõdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat vagy a Pénzügyi Békéltetõ Testület (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) eljárását kezdeményezheti.

2.7. Elévülési idõ

A szerzõdés alapján érvényesíthetõ igények elévülési ideje 2 év. Az elévülési idõ az igény esedékessé válásakor kezdõdik meg.

XII. Fogalomtár

1. Fogalomtár a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azonos értékû részesedést megtestesítõ elszámolási egy- ségek.

Befektetési egység eladási ára: az az ár, amellyel a bizto- sító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át; amelyen a biztosító a befektetési egységeket eladja.

Befektetési egység vételi ára: az az ár, amellyel a biztosító a szolgáltatás, illetve a költségek elszámolása során a befek- tetési egységeket forintra, illetve euróra számítja vissza.

Befektetési egységek aktuális értéke: a szerzõdõ számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és aktuális vételi árának a szorzata.

Biztosítási díj: a szerzõdésre fizetendõ rendszeres, egyszeri díj.

Biztosítási összeg: a szerzõdõ által a szerzõdésben meg- jelölt biztosítási szolgáltatási összeg.

Díjjóváírás: a befizetett biztosítási díj befektetési egységekre váltásának, és a szerzõdõ számláján való jóváírásának a folyamata.

Díjtartalék: az az összeg, amelyet a biztosító a befizetett díjakból és az elért befektetési hozamokból a szerzõdésben vállalt kötelezettségek fedezetére szerzõdésenként tartalékol. A biztosító a díjtartalékot a szerzõdõ számláján lévõ befek- tetési egységek megoszlásának megfelelõen különbözõ eszközalapokba fekteti.

Eseti díj: a szerzõdõ által a rendszeres illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.

Eszközalapok: a biztosító eszközei között elkülönített esz- közállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosító szolgáltatásait meghatározza.

Eszközalapokat terhelõ kötelezettségek: az eszközala- pokat terhelõ minden olyan költség, amely az adott eszköz- alap eszközeinek megvásárlása, eladása, kezelése, értéke- lése, fenntartása, biztosítása során közvetlenül felmerül.

Értékelési nap: az a nap, amikor a biztosító az általa létre- hozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek vételi árát meghatározza. Az értéke- lésre lehetõség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az adott értékelési napra vonatkozó vételi ár visszamenõleg érvényes az elõzõ- leg közölt értékelési napig.

Értékkövetés: azon módszer, mellyel a biztosító a biztosí- tási szolgáltatások értékének megõrzése érdekében lehe- tõvé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosítási szerzõdésben szereplõ biztosítási összegeknek az évenkénti emelését.

Felhalmozási befektetési egységek: a kezdeti befektetési egységeken felül vásárolt összes befektetési egység.

Kezdeti befektetési egységek: az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerinti rendszeres vagy egy- szeri díjból vásárolt befektetési egységek.

Kockázatviselés: a biztosító a biztosított halála esetén a biztosítás díjtartalékánál magasabb szolgáltatást teljesít, így a biztosított életbenlétével kapcsolatban kockázatot visel. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben szereplõ életbiztosítási összegre, valamint a befektetési egységek aktuális értékének és a biztosítás díjtartalékának különbségére vonatkozik.

Kockázati díj: a szerzõdésben megjelölt biztosítási szolgál- tatási összeg díja.

Szerzõdõ számlája: a biztosító által létrehozott számla, mely a szerzõdõ különbözõ eszközalapokhoz kötött befektetési egységeinek nyilvántartására szolgál.

2. Baleset- és egészségbiztosítási fogalomtár

2.1. A baleset fogalma

2.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellépõ, egyszeri, külsõ fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

2.1.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minõsül továbbá:

a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és/ vagy agyvelõgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel kimutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésõbb pedig 15 nappal annak befejezõdése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor az agyburok- és/vagy agyvelõgyulladásként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésõbb pedig 60 nappal annak befejezõdése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

c) a tetanuszfertõzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésõbb pedig 20 nappal annak befejezõdése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendõ, amikor a tetanuszfertõzésként diagnosztizált betegség miatt elõször fordultak orvoshoz.

2.1.3. Jelen feltételek szempontjából nem minõsül balesetnek:

a) az élõ kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetbõl (hordozó) emberi fogadó- szervezetbe jutása/juttatása (a továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt bal- esetszerû fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös felté- telek ettõl eltérõen rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlõdõ (ha- bituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorong- sérv az egyébként ép porckorongot kívülrõl közvetlenül

érõ, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következ- ménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyéb- ként ép hasfalat kívülrõl közvetlenül érõ, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károso- dása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülrõl közvetlenül érõ, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

2.2. A közlekedési baleset fogalma

2.2.1. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési bal- esetnek minõsül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármû vezetõjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

2.2.2. Jelen általános feltételek szerint nem minõsül közlekedési balesetnek:

a) a gyalogost érõ olyan baleset, amelynek bekövetkez- tében semmilyen mozgó jármû nem hatott közre,

b) a kerékpárost érõ olyan baleset, amelyben más jármû, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármû utasát ért olyan baleset, amely nem a jármû vagy más jármû haladásával, illetve megállásával ösz- szefüggésben következett be.

2.3. A kórház, a mûtét és a mûtéti lista fogalma

2.3.1. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minõsül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvõbe- teg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen általános feltételek szempontjából nem minõsülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvõbeteg-ellátást végeznek

– a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdõk, gyógyüdülõk, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer- elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvõbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegû szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelõ szolgáltatásban részesült.

2.3.2. Xxxxx általános feltételek alkalmazásában mûtétnek tekin- tendõek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvosszakmai szabályok megtartásával, az egészség megõrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve következményeiknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

2.3.3. A biztosító a mûtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

2.3.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában mûtéti lista a mû- téteknek nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A mûtéti lista tartalmazza a mûtétek biztosító

által meghatározott csoportba sorolását is. A mûtéti lista a biztosító Vezérigazgatóságán, illetve Területi Igazgatóságain megtekinthetõ.

2.3.5. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lista a mûtéti lista kivonata (a baleset- és egészségbiztosítási kü- lönös feltételek B melléklete). Ez a gyakoribb, jellemzõbb mûtéteket tartalmazza, a mûtét azonosítására alkalmas kód- dal (WHO-kód) és a biztosító által meghatározott csoportba sorolással együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét. A kivonatos lista a felek ellenkezõ megállapodása hiányában a jelen általános feltételek alapján megkötött biztosítási szerzõdések részét képezi.

2.3.6. Mûtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alap- ján az elvégzett orvosi beavatkozás mûtéti lista szerinti be- sorolása a biztosító orvosának hatáskörébe tartozik. A be- sorolás alapdokumentuma a mûtéti lista.

2.3.7. Amennyiben valamely elvégzett mûtét a mûtéti listában nem található meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

2.4. A biztosított sporttevékenységének minõsítése

2.4.1. Jelen feltételek szempontjából kiemelt sportoló az a bizto- sított, aki sportszervezettel (szakszövetséggel) létesített munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy sportszerzõdés keretében végez sporttevékenységet, továbbá aki külföldi sportszövetség feltételei szerint meg- szerzett sportolói engedéllyel rendelkezik.

2.4.2. Jelen feltételek szempontjából versenyzõ sportoló az a biztosított (továbbiakban: versenyzõ sportoló), aki sportte- vékenységet nem kiemelt sportolóként végez feltéve, hogy versenyen (bajnokságon, meccsen) is indul, függetlenül a verseny jellegétõl (függetlenül pl. attól, hogy helyi, kerületi, megyei, területi, országos, nemzetközi, stb., vagy hogy barátságos-e a verseny, mi a tétje, stb.). Jelen feltételek szempontjából a versenyzõ sportoló lehet élvonalbeli ver- senyzõ sportoló, regionális szinten versenyzõ sportoló vagy területi szinten versenyzõ sportoló.

a) élvonalbeli versenyzõ sportoló az a biztosított, aki nem- zetközi, országos (nemzeti) versenyen indul,

b) regionális szinten versenyzõ sportoló az a biztosított, aki több megyét érintõ versenyen indul feltéve, hogy nem élvonalbeli versenyzõ sportoló,

c) területi szinten versenyzõ sportoló az a biztosított, aki nem regionális szinten versenyzõ sportoló és nem élvonalbeli versenyzõ sportoló.

2.4.3. Jelen feltételek szempontjából hobbi sportoló az a biztosított, aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként és nem versenyzõ sportolóként végez.

Jelen általános feltételek hatálybalépésének idõpontja: 2011. szeptember 1.

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

Document Metadata