AHE-12408/5P

2015.

xxx.xxxxxxx.xx

Allianz Casco Biztosítás

Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek

AHE-12408/5P

Tartalomjegyzék

Allianz Casco biztosítás 3

Ismertető 3

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3

Tájékoztató a panaszügyintézésről 6

Terméktájékoztató és ÁltalánosSzerződési Feltételek

az Allianz Casco biztosításhoz 10

1. A szerződés alanyai 10

2. A szerződés létrejötte 10

3. A kockázatviselés kezdete 11

4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak,

a biztosítási évforduló 11

5. Területi hatály 11

6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei

és tartozékai 11

7. Biztosítási események 12

8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk 12

9. A biztosítás díja 12

10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosult- sága 13

11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek meg- szegésének következménye 16

12. A biztosított és a szerződő közlési és változás-beje- lentési kötelezettsége 16

13. Biztosítási szolgáltatások 17

14. Önrészesedés 19

15. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 19

AHE-12408/5P

16. A biztosító mentesülése 19

17. A szerződés módosítása 19

18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 20

19. A biztosító visszakövetelési joga 21

20. A biztosítási szerződés megszűnése 21

21. Elévülés 22

22. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton

tett nyilatkozatok érvényessége 22

23. Illetékesség 22

24. A biztosítás általános és különös feltételeinek, valamint a kiegészítő biztosításoknak

a kapcsolata 22

25. Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 22

26. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi

szerződési gyakorlattól 23

27. A személyes adatok kezelése 25

28. Az elektronikus szerződéskötés szabályai 28

Allianz Casco elemikár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek 30

Allianz Casco lopáskár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek 32

Allianz Casco töréskár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek 34

Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek 37

Allianz Casco Light záradék 40

Allianz Casco biztosítás

Hatályos 2015. november 15-től

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük szíves érdeklődését. Ön a 2014. március 15-től hatályos új polgári jogi szabályokra tekintettel

módosított Allianz Casco biztosítási termékünk tájékoz- tatóját és biztosítási feltételeit tartja a kezében. Engedje meg, hogy az alábbiakban felhívjuk a figyelmét a casco biztosítási termékünkkel kapcsolatos néhány fontos tudnivalóra.

Kinek és milyen gépjárművekre ajánljuk a biztosítást?

A biztosítást természetes személyek és gazdálkodó szer- vezetek is megköthetik. Lehetőség van személygépkocsik, motorkerékpárok, de egyéb gépjárműfajták, és az ezek által vontatott pótkocsik biztosítására is.

Milyen elemekből épül fel az Allianz Casco biztosítás?

Az Allianz Casco biztosítás fedezetet nyújt elemi, lo- pás- és töréskárra, mint a leggyakrabban előforduló alapkockázatokra.

A biztosítási védelem kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető.

A biztosítás a fenti alapkockázatokra megköthető határo- zatlan időre, de határozottra is.

Ha a biztosítást határozatlan időre köti, szíves figyelmé- be ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat:

· Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás, amely a világ bármely pontján bekövetkezett halál vagy a gépjár- műben utazók maradandó baleseti sérülése esetén, valamint – gazdálkodó szervezet szerződő kivételével

– a sürgős szükségből eredő külföldi betegellátásra, illetve külföldön bekövetkezett poggyászkárra nyújt szolgáltatást;

· kiegészítő poggyászbiztosítás, mely a gépjárművel utazók magukkal vitt útipoggyászában keletkezett károkra nyújt fedezetet.

A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztató- juk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.

Hogyan kötheti meg a biztosítást?

Ha az Allianz Casco biztosításunk megnyerte a tetszését, megkötheti – a megszokott módon – biztosítási ügynöke- inknél és alkuszoknál, de megkötheti interneten és – ügy- félszolgálati telefonszámunk tárcsázása esetén – telefonos távértékesítéssel is. Az elektronikus vagy távértékesítéses szerződéskötés során a mobilszám és az e-mail elérhe- tőség megadása a feltétele társaságunk és a szerződő part- nereink közötti elektronikus kommunikációnak.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz Casco biztosítás általános szerző- dési feltételeiből tájékozódhat.

Irányadó jog

A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2016.01.01-jén hatály- ba lép a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. évi törvény (új Bit.), amely egyben hatályon kívül helyezi a 2003. évi LX. törvényt (Bit.). Ez a változás érinti a biztosítási titokkal és adat- kezeléssel kapcsolatos szabályokat is.

Biztosítási titok

Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek:

AHE-12408/5P

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;

· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben;

· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal

· szemben;

· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val szemben;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;

· adóügyben az adóhatósággal szemben;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

· a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel;

· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

AHE-12408/5P

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szólt tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy

külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal szemben;

· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal szemben;

· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel szemben;

· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosító- val szemben;

· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval szemben, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;

· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása esetében;

· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval;

· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;

· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

Az új Bit. hatályba lépésétől, 2016.01.01-től az alábbi szabá- lyok érvényesek:

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;

· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;

· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;

· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.

AHE-12408/5P

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel

vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;

· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal szemben;

· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel szemben;

· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;

· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel,

a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;

· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása esetében;

· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben; a bonus-malus rendszer, az abba való be- sorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes sza- bályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Ma- gyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtá- sáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nem- zetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló

törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha

a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előze- tes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből

AHE-12408/5P

az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,

b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Tájékoztató a panaszügyintézésről

Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesz- téséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növelé- séhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen

az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazó- dik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

· Panaszkezelésünk során:

- 2015. december 31-éig a biztosítókról és a bizto- sítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.

- 2016. január 1-jétől a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.

· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfele- ink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy fo- lyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.

· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a meg- alapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó kö- rülményt figyelembe veszünk, minden felmerült prob- lémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakkép- zett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átlátha- tóan és kiszámíthatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.

· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásá- hoz hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi

osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvé- delmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfél- központúság állandó szem előtt tartását.

· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.

· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikáci- ós csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.

· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kol- légáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írás-

ban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (00-00-000-000) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosít- juk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421- 421-es számon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás).

Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.

Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

AHE-12408/5P

Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tar- talmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivé- telt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.

Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül

működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).

Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogsza- bályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári perrendtar- tásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt követelmények- nek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)

Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva lead- hatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy pos- tázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/ hu/panaszkezeles.html – címen érhetik el.)

A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz rész- letes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumen- tumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).

Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk. Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünk- re panaszát.

Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Köz- pontjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel-

mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/

panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, va- lamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.

Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatvá- nyok költségmentes megküldését társaságunktól (tele- fonszám: 00-00-000-000; e-mail cím: biztositopanasz@ xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx

Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.

Tájékoztatjuk, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtt társaságunk az 500.000,-Ft-ig terjedő ügyekben általános alávetési nyilatkozatot tett, ami azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben társaságunkra nézve kötelező döntést hozhat a Testület. Ezzel is a megegyezésekre és az ügyfél-elégedett- ségre törekszünk. Társaságunk általános alávetése nem terjed ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ügyekre.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.

A panaszügyintézés további részletei:

AHE-12408/5P

A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (00-00-000-000) közölt panaszokat rögzítjük, azok 2015. december 31-éig egy, míg 2016. január 1-jétől öt éven át visszakereshetőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ezen időszakban Ön igényt tarthat arra, hogy a hangfelvételt meghallgathassa, továbbá térí- tésmentesen kérheti a hangfelvételről készített jegyző- könyvet. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatun- kon hallgathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk

biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfoga- dást és ügyintézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpont- jától számított öt percen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelentését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbít- ják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz beje- lentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.

A panaszügyintézés során a következő adatokat kér- hetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A meg- adott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.

A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és

az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panaszke- zelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késede- lem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehető- ség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indok- lással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól.

Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztó- védelmi osztály vezetőjétől is.

A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat.

Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilván- tartásban szerepelnek az ügyfél – és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a pa- nasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határ- idők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat 2015. december 31-éig három, míg 2016. január 1-jétől öt évig megőrizzük, MNB ellenőr- zés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről

Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja.

Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető bizto- sítójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.

Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.

Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

A székhely állama: Magyarország

AHE-12408/5P

Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.

További információk

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munkatársaink munka- napokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra

– között készséggel állnak rendelkezésére.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Allianz Hungária Zrt.

Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek

az Allianz Casco biztosításhoz

Hatályos 2015. november 15-től

Általános biztosítási feltételek

Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gépjárműben, pótkocsiban (a továbbiakban: gépjármű), annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képe-

ző pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás általános és különös feltételeiben, valamint a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatározott esetekben és módon.

A felek jogviszonyának tartalmát az általános biztosítási feltételek, az alap- és kiegészítő kockázatokra megkötött biztosítások különös feltételei, valamint a kötvényben/ ajánlatban foglaltak határozzák meg. A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1. A szerződés alanyai

1.1. Szerződés alanyai

a) Szerződő: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki (amely) a biztosítási szerződés megkö- tésére ajánlatot tesz. A szerződő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.

b) Biztosított(ak): a vagyontárgy megóvásában érdekelt(ek) – az ajánlaton megjelölt természetes személy vagy gazdálkodó szervezet –, aki(k)nek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.

AHE-12408/5P

Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finan- szírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.

1.2. Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződőhöz intézett nyilatkozatokról és a szerződésben

bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

1.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a bizto- sított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a szerződő felet meg- illető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biz- tosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2. A szerződés létrejötte

2.1. Az alapkockázatokat jelentő elemi, lopás- és törés- kárra a következő alapbiztosítások köthetők:

· elemikár-biztosítás,

· lopáskár-biztosítás,

· töréskár-biztosítás.

2.2. A szerződés csak olyan gépjárműre köthető meg, amely forgalmi engedélyre, illetve forgalmi engedélyt helyettesítő okmányra (ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt is) kötelezett, és amelynek igazolt a tulajdonjoga.

2.3. Biztosítást csak az köthet, aki a gépjármű megóvá- sában érdekelt, vagy aki a biztosítást az érdekelt sze- mély javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállását a biztosító felhívására okirattal igazolni kell.

2.4. A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánla- tot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja. Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Biztosítási szerződés távértékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.

Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.

2.5. A biztosítás másra nem ruházható át.

2.6. A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizá- rólag az ajánlatok átvételére jogosult. Az ügynök szerző- déskötésre nem jogosult, és a szerződő, illetőleg a bizto- sított jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át dí- jat, díjelőleget. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.

3. A kockázatviselés kezdete

AHE-12408/5P

A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont.

A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.

4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló

A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint

határozatlan vagy határozott időtartamra szól.

Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (bizto- sítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik. Ekkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. Határozott tartamú biztosítás esetén a felek megál- lapodnak a kockázatviselés kezdetének és végének időpontjában.

5. Területi hatály

A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, to- vábbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai

A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám, illetve vázszám) megje- lölt gépjárműre, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített:

· regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra,

· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra (ideértve a biztonsági gyermeküléseket is),

· az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó),

· a szerződő által az ajánlaton megjelölt kiemelt tartozékokra.

A kiemelt tartozékok közül a gépjárműbe a gyártás során vagy – az utastér bármilyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozéka- ikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás

a szerződő által külön-külön választott 250 000 Ft vagy 500 000 Ft értékhatárig terjed ki.

Az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészekre és tarto- zékokra csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha a szerződő igazolja, hogy ezek a szerződés megkötésekor rendeltetésszerűen a gépjár- műben voltak. A szerződéskötést követően beépített alkat- részre, tartozékra irányuló szolgáltatási igény teljesítéséhez igazolni kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezé- sekor is a gépjárműben voltak.

A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződés- kötéskor a (módosult) műszaki jellemzőket és a gépjár- mű rendeltetését az ajánlaton rögzítették, vagy ha ezek a járműokmányokból megállapíthatók.

A gépjármű felszereltsége az alábbiakkal igazolható:

· szerződéskötéskor a jármű azonosítását szolgáló Eurotax-kódszámmal,

· az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészek és tartozékok, továbbá szerződéskötést követően beépített alkatrészek és tartozékok a beépítés igazolá- sával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával),

· a gépjármű bemutatásával a biztosítónak.

A szerződés létrejötte után beépített alkatrészre, tarto- zékra a 12. pont szerint teljesített változásbejelentéssel kezdeményezhető a biztosítás kiterjesztése.

7. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősülnek az elemikár-, lopás- kár- és töréskár-biztosítás különös feltételeiben részlete- zett káresemények.

8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk

8.1. Általános kizárások

a) Külső körülmények okozta károsodások

· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben, valamint

· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk,

· rágcsálók és ragadozók károkozása,

· hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás,

b) a gépjármű használatával összefüggő károk

· versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár,

· a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,

· a motor által beszívott víz miatti károsodás,

AHE-12408/5P

· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár;

c) alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások

· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miat- ti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás),

· a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt keletke- zett károsodás a gépjármű ütközése nélkül, ideértve a vészfékezés miatti kopást is,

· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,

· a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhely- ben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indítókártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetésé- hez szükséges eszközöket,

· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatá- hoz nem szükségesek,

· a rakomány szállításához használt tartozékok, esz- közök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),

· tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.

8.2. További kizárások

Az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételei, valamint az alapkockázatokhoz köthető egyes kiegészítő biztosítások az általános feltételekben írtakon túl további – biztosítással nem fedezett – káreseménye- ket, illetve károsodásokat tartalmaznak.

9. A biztosítás díja

9.1. A biztosítás díjának megállapítása

A biztosítás díját az alapdíj és a díjmódosító tényezők

határozzák meg.

A biztosító a biztosított gépjármű kárkockázatát megha- tározó műszaki jellemzők, gyártási év, a szerződő adatai (természetes személy vagy gazdálkodó szervezet), a szerződő életkora, lakcíme, illetve székhelye, valamint a szerződésben vállalt önrészesedés mértéke és a szerződő bonusz besorolása alapján állapítja meg az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás alapdíját.

Díjmódosító tényezők lehetnek: a díjfizetés módja és gyakorisága, a biztosított gépkocsi használati módja (taxi, bérgépkocsi), a biztosítóval kötött gépjármű-fe- lelősség- és lakásbiztosítás, az általános szerződési feltételek szerinti területi hatály kiterjesztése és az elektronikus kapcsolattartás (e-casco) választása. A szer- ződésben alkalmazott díjmódosító tényezőket az ajánlat tartalmazza.

A biztosítás teljes díja az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás, valamint a választott kiegészítő biztosítások díjainak összege.

A biztosítási díjat egy biztosítási évre határozza meg a biztosító.

9.2. Díjfizetés határozatlan időre szóló biztosítás esetén

a) A szerződő a biztosítás díját készpénzutalási meg- bízással (a továbbiakban: csekk), banki átutalás- sal, csoportos beszedési megbízással (lehívással), bankkártyával vagy ügyfélszámla-szerződés alapján fizetheti biztosítási évenként egy összegben vagy

havi, negyedéves, féléves részletekben. (Ügyfélszámla- szerződés: az ügyfélszámla-tulajdonos és a biztosító között létrejött – a díjfizetés és elszámolás módját tartalmazó – szerződés.)

b) A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évforduló előtt érdekmúlás miatt szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény (lásd a 20.2. a/ pontot!).

c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyako- riság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kez- dete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.

Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban állapod- tak meg, a biztosítás első díja a kockázatviselés kezde- tének időpontjától számított 10. napon esedékes.

d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függő- en annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)

9.3. Díjfizetés határozott időre szóló biztosítás esetén Ha a szerződés időtartama

· a kilencven napot nem haladja meg, a biztosítás díját

egy összegben

· kilencven napnál hosszabb, a díjat a határozatlan időre szóló biztosítás díjfizetési szabályai szerint

kell megfizetni.

9.4. A díjfizetési kötelezettség teljesítése

AHE-12408/5P

Ha a felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendel- kezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti. A csekk hiánya a szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.

Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson

a lehívandó biztosítási díjra. A díj akkor megfizetett, ha a díjlehívás sikeres volt.

A biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor a szerződő annak megfizetése iránt intézkedett.

10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága

10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége

a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:

· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől szá- mított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (www.

xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.

· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrha- tóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.

· A gépjármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.

· Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell érte- síteni, ha ezt jogszabály előírja.

· A biztosított köteles a káresemény bekövetkezésé- nek körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításo- kat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjármű- vet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyon- elemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.

A biztosító a biztosított által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.

A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a beje- lentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kár- enyhítéshez szükséges.

b) A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:

1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:

· baleseti bejelentő (Európai)

· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz

· Gépjármű-kárbejelentési adatlap

· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv

· kárbejelentési adatlap

· kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén

· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme

· ügyfél bankszámlaszáma

· gépjármű adatlap

· járművezető személy vezetői engedélye

· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv

· gépjármű forgalmi engedélye

· gépjármű indítónaplója

· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye

· gépjármű útvonal engedélye

· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)

· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)

· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)

2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:

· károkozói nyilatkozat

· kiegészítő baleseti adatlap (BABE)

· tanúnyilatkozat

· rendőrségi igazolás

· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv

· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

· rendőrségi határozat

· vádirat

· szakhatósági iratok

· igazságügyi szakértői vélemény

· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény

· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatko- zó hozzájárulásról

· szakértői vélemény

· bírósági, ügyészi határozat

· tűzoltósági hatósági bizonyítvány

· tűzvizsgálati jelentés

· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

· katasztrófavédelmi hatóság igazolása

· ittassági nyilatkozat

· tachográf adatok

· műholdas helymeghatározó rendszer adatai

3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kártérítés- re való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

· törzskönyv

· adásvételi szerződés

AHE-12408/5P

· üzembentartói okirat vagy szerződés

· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)

· bérleti-, vagy lízingszerződés

· kölcsönadási szerződés

· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése

· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása

· lemondó/átruházó nyilatkozat

· engedményezési szerződés

· meghatalmazás

· aláírási címpéldány

· azonosítási adatlap

· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsola- tos okiratok

· forgalomból való kivonás igazolása

· bontási igazolás

· Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolá- sa a közúti közlekedésre vonatkozóan

· közjegyzői okirat

· vállalkozói vagy megbízási szerződés

· munkaszerződés

· munkaköri leírás

· munkáltatói igazolás/nyilatkozat

· vállalkozói igazolvány

· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

· adókártya (adószám)

· adóazonosító jel

· útnyilvántartás

· menetlevél

· fuvarlevél

· hagyaték-átadó végzés

· öröklési bizonyítvány

· tulajdoni lap

· lakcímkártya

· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorláto- zottságra vonatkozóan)

· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével

· ambuláns lap

· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja

· orvosi zárójelentés

· teljes körű orvosi dokumentáció

· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv

· a halotti anyakönyvi kivonat másolata

· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat

· gyámhatósági rendelkezés, határozat

· születési-, házassági anyakönyvi kivonat

· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról

· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zár- szerkezetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv

· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan

· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok

· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv

· igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról

· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szüksé- ges dokumentumok

· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

· zálogkötelezetti nyilatkozat

· megtalálási jegyzőkönyv

· lefoglalási jegyzőkönyv

· műholdas helymeghatározó rendszer adatai

· rendszámtáblát visszavonó határozat

· szervizkönyv

· szükségjavításról szóló számla

· vámkezeléssel kapcsolatos iratok

4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:

· fotódokumentáció

· javítási számla

· javítási költség-kalkuláció

· javítási árajánlat

· mentési, szállítási számla

· tárolási számla

· gépjármű bérleti szerződés és számla

· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat

· vállalkozói és megbízási szerződések számlái

· készpénz-befizetési pénztárbizonylat

· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez

· előzménykárok dokumentumai

· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

· káridőponti érték-meghatározás

· kereskedői ajánlat maradványértékre

· bizonylat maradvány értékesítéséről

· gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés

· garanciajegy

· munkalap

· vámkezeléssel kapcsolatos iratok

· tárgyi eszköz-nyilvántartás

· áfa nyilatkozat

· értéklista

· károsodott ingóságok jegyzéke

· bankszámlakivonat

· teljesítés- és költségigazolás

· orvosi kezelési költségek igazolása

· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása

· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái

· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái

· a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékai- nak vásárlási számlája, garanciajegye

AHE-12408/5P

· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye

· a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (mo- torosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája

· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)

· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazol- tan felmerült költségekről szóló számla

· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye

· bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája

· a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizonylata, garanciajegye

5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:

· Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.

· A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biz- tosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.

· A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.

· Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljá- rás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazo- lás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyző- könyvet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jog- erős) határozatot vagy ítéletet, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek.

· A büntetőeljárás során hozott határozat önmagá- ban nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövet- kezését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosí- tásokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.

· Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát.

· A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kul- csokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközö- ket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal.

· A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését. Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerző- dés érvényességét is igazolni kell.

A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általá- nos szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.

Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási fel- tételei további kárbejelentéshez szükséges dokumen- tumokat tartalmazhatnak.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásá- ról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgál- tatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni.

E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szer- ződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

10.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága

a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkez- dését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.

b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi beren- dezés működőképességét.

11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a 10. pontban előírt bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat,

körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak meg- felelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha

· a gépjármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülé- sek ellenőrzésére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, vagy

· nem adják át a gépjármű nyitásához és indításához szükséges összes tartozékokat,

és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak.

AHE-12408/5P

12. A biztosított és a szerződő közlési és változás- bejelentési kötelezettsége

12.1. Közlési kötelezettség

A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha ar- ról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

12.2. Változás-bejelentési kötelezettség

A biztosított, illetőleg a szerződő a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megköté- se után bekövetkezett alábbi változásokat:

· a szerződő, illetőleg a biztosított nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálko-

dó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását;

· jogi személy szerződő, illetőleg a biztosított egyesü- lését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;

· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;

· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal; a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltsé- gének megváltoztatását;

· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;

· a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását,

· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását;

· a biztosított gépjármű követelés biztosítékául történő lekötését.

Nem minősül bérletnek a 12 hónapot meghaladó tar- tamú bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel, haszno- sított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.

12.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség meg- szegésének következménye

A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a be nem jelentett körülmény a biztosítás díját érinti, a közlés, illetve a változás-bejelentés elmulasztása miatt aránylagos térítésnek van helye a 13.4. pontban foglaltak szerint, illetve a biztosító csökkentett mértékű szolgálta- tást nyújt (lásd a töréskár-biztosítás különös feltételei- nek 3.e) pontját!).

13. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító elemi, lopás- és töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre, és a kárt szen- vedett gépjárműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a kárbejelentésben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.

A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:

13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szol- gáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű ellopását vagy olyan fokú sérülését, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várha- tó szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).

AHE-12408/5P

a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt személygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biz- tosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forgalomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövetkeztekor már sérült volt, a biztosító szolgál- tatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában a gyártó] által közzétett – egyedi kedvez- ménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)

b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értékelé-

si módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján és az értékmódosító tényezők alkalmazásával

– történik.

Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógu- sokból kell meghatározni.

c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy külön- leges kidolgozás.)

Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pont- ban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használható- ság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/ típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgál- tatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő beszerzésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).

13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:

a) Az anyagköltség és a munkadíj

· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélen- dő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak

az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;

· A biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;

· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;

· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével ösz- szefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;

· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munka- díja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)

Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.

b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége

· A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélye- zésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;

· A biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogsza- bály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;

· Az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám, vázszám pótlásával összefüg- gésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, vázszám beütésének (felszere- lésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a megke- rült gépjárműre (lásd a lopáskár-biztosítás különös feltételeinek 6. pontját!).

c) Autómentés, szállítás,

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.

13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések

a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a

térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.

AHE-12408/5P

A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.

b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdá- sodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le a

helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tarto- zékok árából:

· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),

· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tartozékok, berendezések,

· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok árából:

c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosí- tási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy

szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.

d) A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege személygépkocsi esetén káreseményenként az 5 000 forintot, egyéb jármű esetén a 10 000 forintot nem haladja meg.

e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

f) Nem követelhető a biztosítótól

· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengés- csillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,

· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).

g) Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása nem ha- ladhatja meg a jármű európai változatának káridőponti értékét és alkatrészárát.

h) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgálta- tást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését, folya- matosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét.

i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű ma- radvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal iga- zolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.

j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása

előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.

13.4. Aránylagos térítés

Aránylagos térítést alkalmaz a biztosító bármely kár esetén, ha a biztosított gépjárművet a szerződés érvé- nyessége alatt átalakítják úgy, hogy ezáltal a jármű értéke megnövekedik, és az átalakítást a biztosítónak nem jelentik be (lásd a 12.2. pontot!). A biztosító a szolgáltatá- sát olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor érvényes újkori ár aránylik az átalakítással keletkezett jármű újkori árához.

13.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:

· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,

· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,

· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),

· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),

· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.

13.6. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.

14. Önrészesedés

Ha a biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a meg- állapított kárnak a szerződésben meghatározott részét

AHE-12408/5P

– káreseményenként, önrészesedés címén – maga viseli. Az önrészesedés alkalmazásának módját a biztosítás különös feltételei szabályozzák.

15. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár enyhítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni. A kármegelőzés, kárenyhítés részletes előírásait a biztosítás különös feltételei tartalmazzák.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

16. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt

· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg

· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, valamennyi vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A súlyos gondatlanság leggyakoribb eseteit a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.

A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fo- gadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a je- gyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.

A mentesüléssel kapcsolatos további szabályokat a bizto- sítás különös feltételei tartalmazzák.

17. A szerződés módosítása

17.1. A határozatlan időre szóló szerződés módosítása

17.1.1. Az önrészesedés módosítása biztosítási évfordulóval

A szerződő a biztosítási év végét legalább 30 nap- pal megelőzően jogosult a szerződésben vállalt

önrészesedés helyett – a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal – más önrészesedést választani. Az újonnan választott önrészesedésnek

megfelelően módosult díjat (díjrészletet) a következő biztosítási év első napjától kezdődően kell megfizetni. Ha a módosítás az önrészesedés csökkentésére irányul, a szerződő köteles a gépjárművet szemlére bemutatni a biztosítónak.

17.1.2. A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezde- ményezett szerződésmódosítás

A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).

Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint jár- műjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index szá- mot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.

A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a bizto- sítás díja jogszabály és szabályozói környezet változása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékeny- ségére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsoló- dó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.

A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.

A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a követ- kező bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.

17.1.3. A szerződés év közben történő módosítása

AHE-12408/5P

a) A biztosítás kiterjesztése további alapkockázatra

A biztosítás a szerződés hatálya alatt – a szerződő ajánlatával és a gépjármű szemlére történő bemuta- tásával a jelen általános feltételek 2. pontjában foglalt előírások értelemszerű alkalmazása mellett – bármikor

kiterjeszthető további alapkockázat(ok)ra. Az ilyen kiterjesztés esetén

· a biztosító kockázatviselése – más megállapodás hiányában – az ajánlat beérkezését követő napon 0 óra 00 perckor kezdődik, ha a további alapbiztosí- tás létrejött;

· a biztosítás évfordulója a kiterjesztéssel nem válto- zik. Ha az utóbb kötött alapbiztosítás kockázatkez- dete nem azonos a biztosítási évforduló napjával, a biztosítási évforduló napjáig terjedő időszak töredék biztosítási év;

· a biztosítás első és folytatólagos díját a 9.2. pont- ban előírtak szerint kell megfizetni a szerződésben rögzített díjfizetési gyakorisággal és módon.

b) Szerződésmódosítás az alapdíjat meghatározó kockáza- ti körülmények változása miatt

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást

· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről),

· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,

· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,

vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomás- szerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tu- domásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra – írásban

– felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.

c) A szerződés módosítása a díjmódosító tényezők válto- zás miatt

Ha a biztosítóval olyan körülmények változását közlik, mely a biztosítási díj megállapításánál díjmódosító tényező, a szerződés a bejelentés napjától módosul.

d) A módosított díj esedékessége és megfizetése

A fenti b-c) pontok alapján módosult díjat attól a nap- tól kezdődően kell megfizetni, amelyiken a változást okozó körülményekről a biztosítót tájékoztatták.

17.2. A határozott időre szóló biztosítás nem módosítható.

18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése

a) A biztosító – az alábbi b-c) pontokban foglaltak kivé- telével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.

b) Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.

c) A gépjármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától

számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani. A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is köve- telheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomo- zást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.

d) Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító

a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.

19. A biztosító visszakövetelési joga

Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat, illetőleg a szerződőt illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

20. A biztosítási szerződés megszűnése

20.1. Díjnemfizetés

Megszűnik a biztosítási szerződés díj-nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára vissza- menő hatállyal, ha a biztosító harminc napos pótha- táridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – ered-

ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei sze- rint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

20.2. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén

AHE-12408/5P

a) Megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre

· az érdekmúlást okozó biztosítási esemény napján,

· a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett válto- zás időpontjában, kivéve, ha az elhunyt biztosított

(szerződő) örököse vagy a finanszírozott gépjármű szerződője szerzi meg a jármű tulajdonjogát, és a változás bekövetkezése után (lásd a 12.2. pontot!) írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani.

A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.

b) Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következ- ménye, a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítási év végéig illeti meg a casco biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni.

c) Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat visszautalja a szerződőnek.

20.3. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén A szerződés tartama alatt bekövetkező biztosítási ese- mény miatti érdekmúlás esetén a biztosítót – szolgálta- tására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerződés esetén pe- dig a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdek- múlás esetén a 20.2. c) pont előírásait kell alkalmazni.

20.4. A biztosítási szerződés felmondása

a) Mind az alapkockázatokra szóló határozatlan tartamú biztosítási szerződést, mind a kiegészítő, határozat- lan időtartamú biztosításokat a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bár- melyik fél írásban felmondhatja. A szerződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A felmondás akkor érvényes, ha a felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.

b) Felmondással a biztosítási szerződés, illetve annak a felmondással érintett része, és vele a biztosító koc- kázatviselése – beleértve az alapkockázatokra kötött

és a kiegészítő biztosításokat – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosí- tási év végéig illeti meg a díj.

c) A határozott időre kötött biztosítási szerződés – a 3 évnél hosszabb időtartamú kivételével – nem mond- ható fel. Ha a szerződés időtartama 3 évnél hosszabb, a felmondásra a fenti a-b) pontokban foglalt előíráso- kat kell alkalmazni.

20.5. A biztosított gépjármű külföldi nyilvántartásba vétele Megszűnik a biztosító kockázatviselése azon a napon, amikor a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országá- ban a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást.

A kockázatviselés megszűnésével a szerződés is megszű- nik. A díj a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót.

A megszűnést követő időszakra kiegyenlített díjat – a vál- tozás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – a biztosító visszautalja a szerződőnek.

20.6. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrész- letet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díjrészlet kivételével – visszautalja a szerződőnek.

21. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévül- nek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

22. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége

22.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.

22.2. A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektro- nikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut. Az elektro- nikus úton kötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, ha azt az xxxxxxx.xx oldalon, vagy alkuszon keresztül, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési online felületén kötötték.

22.3. Ha a szerződő a szerződéskötés során megadja a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a bizto- sítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentu- mok (ideértve különösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt) küldésére felhasználja. A biztosító, az erre vonatkozó megállapodás alapján elektronikus levélben (e-mail) vagy más maradandó eszköz útján is megküldheti nyilat- kozatait a szerződő részére.

Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály köte- lező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító az elektronikus nyilatkozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

AHE-12408/5P

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából, valamint a szerződő levelezési

szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes mű- ködésért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felme- rülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.

23. Illetékesség

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

24. A biztosítás általános és különös feltételeinek, valamint a kiegészítő biztosításoknak a kapcsolata

a) Kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető, ha a szerződő a kiegészítő biztosítás feltételeiben

előírt alapkockázat(ok)ra már rendelkezik biztosí- tással, vagy ilyen biztosítást köt. Ha a szerződő az alapbiztosítás(ok) hatálybalépése után köt kiegészítő biztosítást, ennek kockázatkezdete a felek megállapo- dásától függ.

b) A fenti a) pont szerinti esetben az alapkockázatra szó- ló biztosítási szerződések bármely okból történő meg- szűnése a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) egyidejű megszűnését is maga után vonja.

25. Külön feltételek külföldi utazás esetére

Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor

– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításá- nak, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.

A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik. A gépjárműnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rend- őrhatóságnál (lásd a 10. pontot!), és az erről szóló igazo- lást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak.

A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény

kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavítá- sának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi bizto- sítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.

Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgálta- tást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásá- nak értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrésze- sedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.

A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált gépjárművet haza- szállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.

A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segít- ségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a bizto- sító szempontjából elháríthatatlan események késlelte- tik vagy megakadályozzák.

26. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

26.1. Jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. ál- tal korábban kínált casco terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen

A jelen feltételekben az elemi, lopás- és töréskárra, mint alapkockázatokra vonatkozó általános érvényű előírások a biztosítás általános feltételeiben találhatók. A kiegészítő biztosításokra vonatkozó előírásokat a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A különös feltételek kiegészültek a motorkerékpár biztosítás feltételeivel.

a) A biztosított vagyontárgyak, kizárások

· Biztosítottnak minősül a teljes gépjármű, valamint

– néhány kivételtől eltekintve – annak széria- és kiemelt tartozékai.

AHE-12408/5P

· A biztosítás a rágcsálók mellett a ragadozók okozta károkra sem terjed ki. További kizárások többek között a motor által beszívott víz miatti károsodás, a gyárilag beállított teljesítmény növelését szolgáló ráfordítások, valamint a gépjármű gumiabroncsa- inak a jármű ütközése nélküli rendellenes kopása, ideértve a vészfékezés miatti kopást is.

b) A biztosítás díja, díjkedvezmények

· Az alapkockázatok biztosításainak díját a gépjármű és a szerződő adatai és a választott önrészesedés alapján megállapított alapdíj, a díjmódosító tényezők, valamint a bonusz kedvezmény határozzák meg.

· Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban állapodtak meg, a biztosítás első díja a kockázatvi- selés kezdetének időpontjától számított 10. napon esedékes.

· Lényegesek a változások töréskár-biztosításban a kármentességért járó díjkedvezmény sza- bályozásában: más biztosítónál kötött casco biztosításban elért kármentesség figyelembe vétele a szerződés hatálya alatt bármikor kér- hető, de a kockázatviselés kezdetére visszame- nőleges hatályú díjmódosítás csak az ajánlat aláírását követő 90 napon belül bemutatott igazolás alapján kérhető. A biztosító nem fogad el a bejelentés időpontjánál 60 nappal régebben kiállított igazolást. A biztosító az új szerződések bónuszosztályának megállapításánál a korábbi casco biztosításban elért kármentes időszak mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás bónuszfokozatát is figyelembe veszi. A már

megszerzett bónuszjogosultságot a töréskár nem feltétlenül szünteti meg.

· Kötelező gépjármű felelősség biztosítás alapján díjkedvezmény igénybe vételéhez a korábbiakkal ellentétben a gépjármű-felelősségbiztosításnak kettő helyett elegendő csak egy biztosítási évben fennállnia.

· A technológiailag indokolt üvegcsere a szerződés bónuszosztályát nem csökkenti, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segéd- anyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképvise- leti ár 75%-át.

c) Szolgáltatások

· A biztosítás nem nyújt fedezetet a párban vagy garnitúrában szállított alkatrészek, tartozékok elemeinek sérülése vagy megsemmisülése esetén a teljes garnitúra megtérítésére.

· A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt au- tómentés, szállítás költségére legfeljebb 300.000 Ft-ig. Ha a gépjármű tárolása lopáskár miatt – kármegelőzés céljából – szükséges, a biztosító megtéríti a tárolás költségét is. A tárolásra, az au- tómentésre, és a szállításra igénybe vett költségek együttesen nem haladhatják meg a 300.000 Ft-ot.

· A beépített elektroakusztikai készülékekre és tar- tozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás a szerződésben választott értékhatárig terjed ki.

· A biztosítottnál maradó maradvány értékét a biztosító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg.

· A töréskár biztosítás nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásá- val, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő

vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be.

· A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megsze- géséből eredő, nem kívülről ható erő következmé- nyeként bekövetkező töréskárra.

· Elemikár-biztosítási eseménynek minősül a gép- járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghi-

básodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.

· Nem terjed ki a lopás- és elemi kár biztosítás azok- ra a káreseményekre, amelyek a jármű nyílászáró elemének nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben keletkeztek.

d) Önrészesedés

· A casco biztosítás támogatja a gazdaságos gép- jármű-javítási eljárások alkalmazását. Ezen ok miatt az elemikár-, lopáskár- és töréskár-bizto- sítás alapján bejelentett szélvédő- és világítótest károkat a különös feltételekben meghatározott esetekben a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg.

Változás, hogy az önrész-mentesen nyújtható szol- gáltatás feltétele, hogy a technológiailag indokolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartalmazó számla szerinti összege) ne haladja meg az im- portőr vagy a gyártó által előírt, illetve felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.

· A töréskár-biztosítás alapján rendezett kárból a biztosított súlyos közlekedési szabályszegése

esetén a szerződésben vállaltnál nagyobb össze- get köteles viselni önrészesedés címén a törés- kár-biztosítás különös feltételeiben részletezett esetekben. További változás, hogy a biztosító a szolgáltatás összegét 20%-al csökkenti, ha a szer- ződő a biztosított gépjármű használati módjának változását (taxi, bérgépkocsi) a biztosítónak nem jelenti be.

· A korábbi gyakorlattól eltérően a biztosító nem vizs- gálja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járművet 30 évnél fiatalabb személy vezette-e.

e) Kármegelőzés, kárenyhítés

· Gondoskodni kell a jármű forgalmi engedélyének, törzskönyvének, az indítását és elvitelét lehető- vé tevő eszközök biztonságos tárolásáról. Ezzel

AHE-12408/5P

kapcsolatosan a lopáskár-biztosítási feltételek 4.1. pontja további követelményeket is tartalmaz für- dőhelyen és a gépjármű használatának átengedése esetén.

f) Az alapszerződés szünetelése esetén szünetel a jelen kiegészítő biztosítás is.

g) Illetékesség

· A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhe- lye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

h) Mentesülés

· Nem minősül mentesülési oknak a gépjármű lejárt vezetői engedéllyel vezetése, ha nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával oko- zati összefüggésben következett be.

i) Szerződésmódosítás

Megváltoztak a 17.1.2. pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.

j) A motorkerékpár biztosítás feltételei a korábbi szerző- dési gyakorlattól való alábbi eltéréseket tartalmazza:

· Moped autóra a biztosítás csak akkor terjed ki, ha a szerződő az ajánlaton a jármű típusát megfelelően megadta és a járműkategóriájára vonatkozó díjat megfizette.

· A kiemelt tartozékokat a szerződéskötéskor meg kell jelölni. A biztosítás csak az ajánlaton feltüntetett és a szerződési feltételekben meg- határozott módon igazolt kiemelt tartozékokra terjed ki. A kiemelt tartozékokra vonatkozóan a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége van.

k) Az Általános szerződési feltételek kiegészült a bizto- sításközvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2.6. pontot!)

26.2. Jelen szerződési feltételek a Ptk. változásai miatt az alábbiakban térnek el a korábbi feltételektől

· A szerződés létrejötte és megszűnése: Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

· Díjnemfizetés szabályai: Megszűnik a biztosítási szerződés a díj esedékessége, illetve a díjrendezett- ség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfize- tésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt. A díj-nemfizetés miatti meg- szűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

· Elektronikusan tett nyilatkozatok érvényességére vonatkozó szabályok a feltételek 22.3. pontjában.

· Társbiztosítottra vonatkozó szabályok: Ha a finan- szírozási szerződésre tekintettel a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.

Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító

a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a

kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.

Jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendel- kezéseitől az alábbiakban térnek el:

· A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.

· A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

27. A személyes adatok kezelése

A szabályok alább megjelölt helyen kiegészülnek a 2016. évtől érvényes szabályokkal.

Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek:”

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre, bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/ adatközlő tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

AHE-12408/5P

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt.

és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító a Díjnet Zrt.-t (Cg. 00-00-000000; 0000 Xxxx xxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) a biztosítási szolgáltatásról készültszámla vagy számviteli bizonylat kézbesítésével bízza meg a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében, mely alapján a Díjnet a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül. A Díjneten történő díjfizetéshez szük- séges regisztráció megkönnyítése érdekében az Allianz Hungária Zrt. a regisztrációhoz szükséges adatokat továbbítja a Díjnet részére.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor

a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájé- koztató tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (4) bekezdés értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges

adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcso- lata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivé- telével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továb- bá arról, hogy

g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1368 Budapest, Pf. 191. Compliance osztály; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx) kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

AHE-12408/5P

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet az Információs önrendelkezési jogról valamint az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) meghatározott tiltakozási jogával, az Infotv- ben meghatározott jogorvoslat érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz, az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben a Magyar Nemzeti Bankhoz, illetve bírósághoz is fordulhat.

A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a tör- vény előírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

Tájékoztatjuk, hogy ha a biztosítóval elektronikus kommunikációban állapodott meg, úgy az elektroni- kus levelezés során az Allianz zárt levelezési rend- szeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

A biztosítók közötti adatátadási megkeresések

A Bit. 161/A. §-a alapján Társaságunk 2015. január 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szer-

ződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz, a megkeresett biztosító, által kezelt, biztosítási tör- vényben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez

a jogosultság a 2015. január 1. előtt kötött biztosítási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társaságunk ügyfele a 2015. január 1. előtt kötött szerződés Fel- tételeinek kézhezvételét követő 15 napon belül nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.

Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyikére küldhe- ti azonosítható módon, az érintett szerződésszám(ok) megjelölésével faxon a 00-00-000-000 számra vagy postán a 8210 Veszprém, Pf.: 1163 postai címre, vagy

az xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címre, vagy jelezze a x0000-000-000 telefonszámon Társaságunk Contact Centerének.

Az új Bit. hatályba lépésétől, 2016.01.01-től az alábbi szabá- lyok érvényesek:

Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fi- ziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: új Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonat- kozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelke- zési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilat- kozat tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Ha- lom u. 5.) bízza meg.

AHE-12408/5P

A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megneve- zett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügy- feleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító a Díjnet Zrt.-t (Cg. 00-00-000000; 1117 Xxxx- xxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) a biztosítási szolgáltatásról készültszámla vagy számviteli bizonylat kézbesítésével bízza meg a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében, mely alapján a Díjnet a biztosító adatfel- dolgozójának minősül. A Díjneten történő díjfizetés- hez szükséges regisztráció megkönnyítése érdekében az Allianz Hungária Zrt. a regisztrációhoz szükséges adatokat

továbbítja a Díjnet részére.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedve- zőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgál- tatás teljesítése során történik. Az új Bit. által meg- határozott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

Az új Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biz- tosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során

· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,

· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából

megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. meg- keresett biztosító) az e biztosító által – az új Bit. 135. §

(1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartal- maznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltéte- lekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást a papíralapú kárbeje- lentő/kedvezményezett jelölés tartalmazza.

A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosí- tásközvetítők működnek közre. E személyekkel a biz- tosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél- adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantar- tása céljából más ügynöknek adja át.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, to- vábbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Xxxxxxxxxx és álta- lános igazgatás divízió, Compliance osztály;e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx) kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

AHE-12408/5P

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a

szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hoz- ható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet az Infor- mációs önrendelkezési jogról valamint Infotv. megha- tározott tiltakozási jogával, az Infotv-ben meghatáro- zott jogorvoslat érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz, az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben a Magyar Nemzeti Bankhoz, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgál- ni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

Tájékoztatjuk, hogy ha a biztosítóval elektronikus kom- munikációban állapodott meg, úgy az elektronikus leve- lezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

28. Az elektronikus szerződéskötés szabályai

28.1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása

Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakat is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informatikai rendszerében.

A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társaságunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biztosítási ajánlat beküldésével történik. A szer- ződéskötés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító a megadott e-mail címre visszaiga- zoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérke- zett ajánlat kockázat elbírálást követően szerződéssé

válik, a biztosító a megadott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.

28.2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzí- tése és hozzáférhetővé tétele

Tájékoztatjuk, hogy az 28.1. pontban foglaltak szerint elektronikus úton megkötött biztosítási szerződés írás- ba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.

Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (ameny- nyiben a szerződéskötés során ebben megállapodás történt) elektronikus formában az xxxxxxx.xx oldalon

az Allianz Ügyfélportál felületre belépve a Szerződéses adatok menüpontban bármikor hozzáférhetőek.

28.3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a www.allianz. hu általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége

AHE-12408/5P

Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasztóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosí- tási szerződési feltételekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon

tájékozódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerződési feltételeket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át.

28.4. Az adatbeviteli hibák javítása

Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az ugyfelportal.allianz. hu oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést köve- tően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:

· Telefonon, a 06-40-421-421-es telefonszámon.

· Személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.

· Online a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon.

A részletekről bővebb tájékoztatást az xxx.xxxxxxx.xx oldalon talál.

29. A biztosító főbb adatai

Allianz Hungária Zrt.

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Casco elemikár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek

Hatályos 2015. november 15-től

Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alapján

– ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tarto- zékaiban keletkezett elemi kár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részletei- ben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.

1. Biztosítási események

A jelen szerződés értelmében elemikár-biztosítási ese- ménynek minősül:

a) A biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás, robbanás; föld- csuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása; legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.

b) A gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghi- básodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.

2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki

· a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kárra, a motor által beszívott víz okozta kárra, valamint

· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utas- tér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és

csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) nyitott, le- il- letve kiszerelt állapotával összefüggésben a gépjár- műben bekövetkező elemi kárra.

3. Önrészesedés

AHE-12408/5P

a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi kár kapcsán szol- gáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben megha- tározott százalékát – káreseményenként, önrészese- dés címén – a biztosított maga viseli.

b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi mó- don történt helyreállítások esetén:

· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,

· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tar- talmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anya- gok költsége, valamint a technológiai időszük- séglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át,

· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.

4. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

4.1. A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított, ille- tőleg a szerződő kármegelőzési és kárenyhítési teendőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.

A biztosított legalapvetőbb kötelezettségei:

· intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltá- volításáról az elemi kárral nyilvánvalóan veszélyezte- tett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről),

· gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradék- talan betartásáról,

· tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.

4.2. A biztosító a szükséges és ésszerű kárenyhítési költ- ségek körében – önrészesedés levonása nélkül – meg- téríti a biztosítási eseménynek minősülő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem köz- feladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e. A kárenyhí- tés költségei és a szolgáltatás összege együttesen nem haladhatják meg az általános feltételek 13.3. j) pontjában meghatározott összeghatárt.

5. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek

16. pontjában megjelölt személyek jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan meg- szegésének minősül különösen a tűzvédelmi (tűzrendé- szeti) szabályok súlyos megsértése.

AHE-12408/5P

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Casco lopáskár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek

Hatályos 2015. november 15-től

Az Allianz Hungária Zrt. a casco biztosítás általános fel- tételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételek- ben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.

1. Biztosítási események

A jelen különös feltételek értelmében lopáskár-biztosítá- si eseménynek minősül

a) a megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele,

b) biztosított gépjármű alkatrészének, tartozékának ello- pása a gépjárműről, ill. annak megfelelően lezárt belső teréből,

c) a biztosított gépjárműnek vagy az alkatrészének, tartozékának elrablása, továbbá

d) a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrész- nek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irá- nyuló lopással, vagy annak kisérletével kapcsolatosan okozott kár.

A jelen különös feltételek szerint

a) Xxxxxxxxx minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen – a gépjármű megszerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Nem biztosítási esemény a gépjármű elrablása, ha a tet- tes a jármű megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával szemben.

b) Megfelelően lezárt a gépjármű, ha a lopáskár időpont- jában megfelel az alábbi követelményeknek:

AHE-12408/5P

· valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerű- en zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;

· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használha- tók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé

– roncsolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;

· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt va- gyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopás- kár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.

2. A biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre:

· A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére;

· a gépjármű elsikkasztására

· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utas- tér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és

csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve levehető tető) nyitott,

le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben bekövet- kező ellopására;

· bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg;

· a gépjármű ellopására, ha a lopáskor a járműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozé- kok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv.

3. Önrészesedés

a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megálla- pított kárnak a szerződésben meghatározott száza- lékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi esetekben:

· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,

· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költ- sége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át,

· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.

4. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

4.1. A biztosított (szerződő) kármegelőzési feladatai

A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a kárt tőle telhe- tően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezett- ség körében köteles

a) gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő esz- közök (lásd. a 2. pontot!) biztonságos tárolásáról, így különösen

· fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozé- kokat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg en- nek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani,

· a gépjármű használatának átengedése előtt a hasz- nálatra jogosultat a 4. pontban felsorolt kármegelő- zési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni,

b) mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni,

· amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, ron- gálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak,

· amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

c) haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) illetéktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető, valamint

d) haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható gépjármű biztonságos tárolásáról.

4.2. A kármegelőzés költségének térítése

a) Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltéte- lezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás általános feltételeinek 13.2–13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kármegelőzési költségként – megtéríti

· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának,

· az elektronikus védelem 4.1. c) pont szerinti módosí- tásának, továbbá

· a gépjármű szükséges idejű tárolásának költségét, fel- téve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelő- zéssel összefüggésben felmerült autómentési, szállítá- si és tárolási költségek együttesen sem léphetik túl a biztosítás általános feltételeinek 13.2. c) pontjában meghatározott összeget.

b) A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkár- tyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.

5. Mentesülés

A biztosító mentesül a gépjárműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár megté- rítése alól, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasz- nálásával lopták el.

6. A biztosított kötelezettsége a gépjármű megkerülése esetén

A biztosított köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított gép- jármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül,

és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontár- gyat meg akarja-e tartani, vagy nem.

Ha a biztosított a megkerült gépjárműre, annak alkat- részeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek beje- lentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosító- nak visszafizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt – a lopással összefüg- gésben keletkezett, kár összegével csökkentett – értékét. A visszafizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget.

Ha a biztosított az ellopott, megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműköd- ni a jármű értékesítésében harmadik személy részére.

A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra, illetőleg a szerződőre áthárítani.

AHE-12408/5P

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Casco töréskár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek

Hatályos 2015. november 15-től

Az Allianz Hungária Zrt. a casco biztosítás általános fel- tételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együt- tes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban kelet- kezett töréskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.

1. Biztosítási események

A jelen szerződési feltételek értelmében töréskár-bizto- sítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a további- akban: töréskár).

Idegennek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.

2. A jelen biztosítás nem terjed ki arra a töréskárra, amely:

a) a közúti közlekedés során a gépjárműokmány érvény- telenségével összefüggésben következett be, és a jár- mű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogosító érvényes gépjárműokmánnyal;

b) különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító stb.) felépítményű vagy önrakodó berende- zéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berendezéssel felszerelt gépjármű- ben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e járművel való munkavégzés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen gépjármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett;

AHE-12408/5P

c) a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatré- szek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kí- sérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be;

d) a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből – nem a gépjárműre kívülről ható erő következtében – keletkezett.

3. Önrészesedés

a) Ha a biztosító a gépjárműben, illetve – ablaküvege- inek kivételével – az alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát, de legalább a szerződésben vállalt alap-önrészesedés összegét – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

b) A gépjármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.

c) A biztosítás általános szerződési feltételei és a fenti

a-b) pontok alapján megállapított önrészesedés 100%- kal növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség

– igazoltan – legalább 30%-os túllépésével, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a járműforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.

d) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon

történt helyreállítások esetén:

· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,

· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsé- ge, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.

· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.

e) Taxiként vagy bérbeadással hasznosított gépjármű töréskára esetén, ha szerződő a gépjármű hasznosítá- sát nem közölte, a biztosító az általános biztosítási feltételek 13. pontja alapján megállapított szolgáltatás 80%-ának önrészesedéssel csökkentett összegét fizeti ki.

4. A biztosító mentesülése

4.1. A biztosító mentesülésére okot adó események Xxxxxxxx a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek

16. pontjában megjelölt személyek – jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul – okozták.

Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, ha

a) a biztosított gépjármű vagy a biztosított pótkocsit vontató gépjármű vezetője a káresemény időpont- jában nem rendelkezett a gépjármű vagy járműsze- relvény vezetésére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosított gépjármű vezetését;

b) a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatá- sa alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek) nek engedték át;

c) a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;

d) a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vonta- tását szakszerűtlenül végezték;

e) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;

f) a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű közúti közlekedésre alkal- matlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/ vagy fékberendezés alkatrészeinek a rendeltetés- szerű használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogszabály- ban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumiabroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiab- ronccsal való közlekedés);

g) Mentesül továbbá a biztosító a kár azon részének megtérítése alól, amely a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett.

4.2. Mentesülést nem okozó esetek

A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha

AHE-12408/5P

· az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;

· a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és

- nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészsé- gi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy

- a vezetői engedélyt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

5. A töréskár-biztosítás kármentességi díjkedvezménye (bónusz)

5.1. A töréskár-biztosítás bónuszrendszere

A határozatlan tartamú töréskár-biztosítás hét bónuszosztályt (C0–C6) tartalmaz. A besorolás C0, ha a szerződő kármentességi kedvezmény igénybevéte- lére nem jogosult. Ha a biztosított nem vesz igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés besorolása a törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt

évek számától függően a C1–C6 osztályt érheti el, amitől függően a biztosított a töréskár-biztosítás díjából kedvez- ményre jogosult.

5.2. A bónuszosztály megállapításának szabályai

a) A rendszerbe újként belépő szerződés bónuszosztálya

· Ha a szerződőnek már korábban is volt a biztosí- tott gépjárművel azonos járműfajtára (járműfajta: pl. személygépkocsi) töréskárra szóló biztosítá- sa, mely a jelenlegi szerződés kockázatkezdetét

megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és a megszűnés oka nem töréskár vagy díjnemfizetés, a biztosító a szerződés megszűnése előtti kár- mentes időszakot figyelembe veszi az új szerződés bónuszosztályának megállapításánál.

· Ha a szerződő a szerződéskötés időpontjában az Allianz Hungária Zrt.-nél, rendelkezik a biztosí- tott gépjárművel azonos járműfajtára érvényes

– töréskárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján díjkedvezményre jogosult, lehetősége van választani, hogy az előző szerződésében elért kármentes időtartamot melyik casco szerződésén kívánja érvényesíteni.

· Ha a szerződő a biztosított gépjármű határozat- lan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését is az Allianz Hungária Zrt.-nél kötötte meg, és ennek a szerződésnek a bónuszosztálya legalább B6, a szerződő ennek alapján is jogosulttá válik bónuszra.

· A rendszerbe újként belépő, a kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bónuszosztálya C1.

A szerződő csak egy jogcímen jogosult a bónusz figye- lembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt kell alkalmazni az alábbiak szerint:

Az újszerződés bónusz- osztálya	A törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt évek száma* a casco biztosításban	Bónuszosztály a gépjármű-felelősség- biztosításban
C1	Egy évnél kevesebb	B6-nál kisebb
C2	Egy évet elérő, de két évnél kevesebb	B6
C3	Két évet elérő, de három évnél kevesebb	B7
C4	Három évet elérő, de négy évnél kevesebb	B8
C5	Négy évet elérő, de öt évnél kevesebb	B9
C6	Öt év vagy azt meghaladó	B10
* Évek száma: 365 napból álló időciklusok száma

· Ha a szerződő más biztosítónál kötött – a jelen szer- ződés kockázatkezdeténél két évnél nem régebben megszűnt – casco biztosításban elért kármentesség alapján kíván bónuszt igénybe venni, az erről szó- ló igazolást a biztosítónál be kell mutatnia. Ha az igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon

belül bemutatták, a biztosító a kedvezményes díjat a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ha a szerződő a kármentességét 90 napon túl igazolta, a biztosító a kedvezményes díjat a bejelentés napjától alkalmazza. A bejelentés idő- pontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazolás alkalmas a kármentesség bizonyítására.

b) A bónuszosztály változása a szerződés tartama alatt

· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben nem

vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés bónuszosztálya a következő biztosítási évben eggyel emelkedik. A legmagasabb bónuszosztály C6.

AHE-12408/5P

· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben egy alka- lommal vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a bónuszosztály a következő biztosítási évben kettővel, két alkalommal igénybe vett szolgáltatás esetén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csökken, de legfel- jebb C0 osztály lesz. A bónuszjogosultság szempontjá- ból a biztosító töréskárra teljesített bármilyen összegű kifizetése a szolgáltatás igénybevételének minősül.

· Ha a szerződő a jelen feltételek alapján létrejött szerződés megkötésekor a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződésében megszerzett bónusz alapján díjkedvezményt kapott, a felelősségbiztosí- tás bónuszbesorolásának későbbi változása a casco szerződés bónuszosztályát nem befolyásolja. Ha azonban a felelősségbiztosítás a casco szerződésnek az első biztosítási évében megszűnik, akkor a szerző- dő a felelősségbiztosításra tekintettel kapott díjked- vezményét elveszti. Ebben az esetben a szerződő a díjfizetési gyakoriság szerinti következő díjesedékes- ségtől csak a casco biztosítás alapján megállapítható bónuszosztály szerinti díjkedvezményre jogosult.

c) A szerződés bónuszosztálya nem csökken, ha a bizto- sított a töréskár-biztosítás alapján nyújtott szolgálta- tást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:

· a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására,

· technológiailag indokolt üvegcserére, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segéd- anyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),

· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák – csere nél- küli – kijavítására.

d) A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások

· A bónusszal járó előnyök a szerződő személyéhez fűződnek.

· Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, a szolgálta- tás nem érinti a bónuszt.

· Ha a töréskár-biztosítási szerződés nem biztosítási esemény miatti érdekmúlással szűnik meg, a biztosító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szerződés meg- szűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító

a töréskár-biztosításban a kármentességi díjkedvez- mény megállapításánál figyelembe vett.

· Kedvezmény csak arra az időtartamra érvényesíthető, ameddig a jogosultság feltételei fennállnak.

· Határozott idejű biztosítás esetén és kiegészítő bizto- sításra a kedvezmény nem alkalmazható.

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás

Különös biztosítási feltételek

Hatályos 2015. november 15-től

Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei, a motorkerékpár-biztosítás alapkoc- kázataira (elemi kár, a lopáskár és töréskár) vonatkozó Allianz Casco elemikár-biztosítás, lopáskár-biztosítás és töréskár-biztosítás különös feltételei, valamint a jelen különös feltételek alapján – ezek értelemszerű együt- tes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a biztosított motorkerékpárban, annak biztosított alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett elemi kár, lopáskár és töréskár esetén feltéve, hogy ezekre a kockázatokra a biztosítás létrejött.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben az Allianz Casco biztosítás általános feltételei, valamint az alapkockázatok különös feltételei szerint kell eljárni.

Az általános feltételekben, valamint az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételeiben szereplő gépjármű vagy gépkocsi helyett a biztosított motorkerékpárt kell érteni.

1. A biztosított vagyontárgyak és a biztosítás díja

a) A biztosítás az ajánlaton az azonosító adataival (bel- földi rendszám, vázszám) megjelölt motorkerékpárra, valamint a rendeltetésének megfelelően a járműbe (járműre) be-, ill. felszerelt, elzárt vagy azon rögzített alábbi vagyontárgyakra terjed ki:

· a rendszámtáblára,

· a gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra

100 000 Ft értékhatárig,

· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékaira,

· az igazoltan beépített – elektronikus vagy nem oldható kötéssel rögzített mechanikus – lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó).

b) Az alábbi kiemelt tartozékok csak elemi kárra és/vagy töréskárra biztosíthatók:

AHE-12408/5P

· legfeljebb két darab bukósisak darabonként 100 000 Ft-ig;

· a vezető és az utas testi épségének védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, a kesztyű, valamint a bakancs, csizma (a további- akban motoros ruházat) személyenként legfeljebb 150 000 Ft-ig, összesen legfeljebb 300.000 Ft-ig;

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rendelte- tésszerű használatot nem akadályozó, esztétikai jellegű sérülésből eredő károkra.

A biztosítás moped autó kategóriába tartozó járművekre csak akkor terjed ki, ha a szerződő a jármű típusát a szerződéskötéskor megadta és a járműkategóriára vonatkozó díjat megfizette.

c) A biztosítás alapdíját általános biztosítási feltételek

9.1. pontjában felsorolt kockázati tényezőkön túl az ajánlaton megjelölt alábbi kiemelt tartozékok is befolyásolják:

· xenon fényszóró,

· a járműbe a gyártás során beépített navigációs rendszer,

· a járműre a gyártás során vagy utólag szerelt áramvonalidomok,

· a motorkerékpár oldalkocsija,

· automataváltó,

· gyári zárható, fixre szerelt tároló doboz.

· bukósisak

· motoros ruházat.

2. A lopáskár-biztosítás szempontjából megfelelően lezárt jármű

A jármű akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha a lopáskár időpontjában megfelelt az alábbi követelményeknek:

· a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a jármű erőszak nélkül történő elvitelét,

· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket roncsolás nélkül,

· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt és a bizto- sító által kockázatba vont (szerződéskötéskor bemu- tatott vagy utóbb, változásként bejelentett) kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopás- kár időpontjában üzemképes volt, és a motorkerékpár védelmére kész állapotba volt helyezve.

3. A biztosítással nem fedezett károk

A jelen biztosításra az általános feltételekben, valamint az alapkockázatra (elemi kár, lopáskár és töréskár)

vonatkozó biztosítások különös feltételeiben részletezett kizárásokat kell megfelelően alkalmazni.

A biztosítás nem terjed ki továbbá

a) a taxiként üzemeltetés és a bérleti szerződés tarta- ma alatt bekövetkezett elemi kárra, lopáskárra és töréskárra.

b) a motorkerékpár azon töréskárára, amely nem a köz- úton történő közlekedéssel összefüggésben követke- zett be.

Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló, közlekedés céljára engedélyezett utat, ide nem értve a magánutat.

4. A szerződő, illetőleg a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

A szerződő, illetőleg a biztosított az általános szerződési feltételek 12.2. pontjában valamint a 6. pont utolsó be- kezdésében előírtakon túl köteles a biztosítónak beje- lenteni a biztosított motorkerékpáron eszközölt minden olyan változtatást, átalakítást, amely a jármű jellegét, színét, megjelenését, értékét megváltoztatja (pl. burkoló elemek cseréje).

A biztosító a szolgáltatási összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a fenti változtatások, átalakítások érték- növelő hatását, ha a változástatást, átalakítást a szerző- dő, illetőleg a biztosított nem jelentette be.

5. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a motorkerékpárban keletkezett elemi, lopás- és töréskár esetén az általános feltételekben és az alapkockázatokra vonatkozó különös feltételek- ben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja az alábbi eltérésekkel.

5.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a motorkerékpár káridőponti értéke.

a) A jelen szerződés értelmében érdekmúlási ok, ha:

· a biztosított motorkerékpárt ellopják, és a szolgáltatás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos,

AHE-12408/5P

· a biztosítási esemény következtében a motorkerék- pár váza úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkalmatlan, és szakszerűen nem javítható. A biztosító akkor tekinti a motorkerékpár vázát további üzemelte- tésre alkalmatlannak, ha ezt a tényt a jármű javítására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizsgálat nélkül is egyértel- műen felismerhető;

· a motorkerékpár olyan fokú sérülést szenvedett, hogy helyreállítás esetén az általános szerződési feltételek

13.2. és 13.3. pontjai alapján számított szolgáltatás várható összege eléri, vagy meghaladja a 13.1. pont alapján megállapított káridőponti érték 80%-át.

b) A szolgáltatásnál figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a motorkerékpár káridőponti új értékének

· 95%-át, ha a biztosítási esemény a jármű új álla- potban való forgalomba helyezésétől számított 3 hónapon belül;

· 90%-át, ha 3-6 hónapon belül;

· 80%-át, ha 6-12 hónapon belül;

· 70%-át, ha 12-24 hónapon belül;

· 65%-át, ha 24 hónapon túl következett be.

(Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)

5.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkeztekor

Ha a motorkerékpár helyreállítási költsége nem éri el az 5.1. b) pontra figyelemmel megállapított káridőponti

érték 80%-át, a biztosító az általános feltételek 13.2-13.5. pontjában rögzítettek alapján a jármű javítási költségét téríti meg, az alábbi kiegészítésekkel.

a) Járműmentés, szállítás

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült járműmentés és indokolt szállí- tás költségét káreseményenként összesen 100 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné válik, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.

b) Bukósisak, motoros ruházat térítése

A biztosított bukósisakban, a motoros ruházat elemei- ben keletkezett kár megtérítésére a biztosított kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jogosult:

· a biztosítási esemény bekövetkeztekor a vezető és az utas a járművön utazott;

· a káresemény következtében a jármű is megsérült;

· a vagyontárgyak a biztosítási esemény következ- tében alkalmatlanná váltak a rendeltetésszerű használatra.

A bukósisak sérülése esetén a biztosító az ütésállóság gyárilag garantált időtartamának végéig és az elhaszná- lódás figyelembevételével nyújt szolgáltatást.

A biztosító a motoros ruházat sérült elemeinek helyre- állítási költségét, a sérült elemek káridőponti értékéig, legfeljebb az 1. c) pontban meghatározott mértékig téríti, abban az esetben, ha a helyreállítási költség nem haladja meg a sérült elemek káridőponti értékét. Ellenkező eset- ben a károsult a káridőponti érték térítésére jogosult az

1.c) pontban meghatározott mértékéig.

5.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések

a) Ha a motorkerékpár fel van szerelve utasvisszatartó rendszerrel (pl. biztonsági öv), és ennek elemei károsodnak, a biztosító a térítendő anyagköltséget úgy állapítja meg, hogy az általános feltételek 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a károsodott elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe

helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a bizto- sított számlával igazolja.

b) A biztosító az utasvisszatartó rendszer alkatrészeit, a bukósisakot és a motoros ruházat elemeit kizá- rólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták.

A biztosító jogosult a motorkerékpár és az utasvisszatartó rendszer valamennyi cserélendő és térítésre kerülő elemeit, a térítendő bukósisakot és a motorosruházat cserélendő elemeit el nem távolítha- tó módon vagy roncsolással megjelölni.

AHE-12408/5P

c) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 4 évig a biztosító a helyreállítás- hoz szükséges új alkatrészek, tartozékok árából csak

az általános feltételek 13.3.b. pontjában felsoroltak esetén von le értékemelkedést.

Eltekint a biztosító az értékemelkedés levonásától, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot nem haladja meg.

6. Díjkedvezmények

A szerződőt a biztosítás általános feltételeinek a törés- kár-biztosítás kármentességi díjkedvezményéről szóló 5. pontjában szabályozott módon és esetekben díjkedvez- mény illeti meg, az alábbi eltéréssel.

A szerződő a törésbiztosításon alapuló kármentességi díjkedvezményre (bónusz) csak a biztosított motorkerék- párral azonos járműfajtára vonatkozó, töréskárra is kiter- jedő casco biztosítási szerződésében elért kármentes időszakok, illetve az Allianz Hungária Zrt.-nél ugyanezen motorkerékpárra érvényes határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának legalább B6 bonusz osztálya alapján válik jogosulttá.

Allianz Hungária Zrt.

Allianz Casco Light záradék

Hatályos 2015. november 15-től

Ha a szerződés jelen záradék alkalmazásával jött létre, a biztosító az Allianz Casco biztosítás általános és különös szerződési feltételein alapuló szolgáltatását az alábbi eltéréssel nyújtja:

Az eltérések a záradékban vastagítással vannak jelölve.

Az Általános biztosítási feltételek egyes rendelkezéseit érintő változások

I./ A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai

A 6. pont helyébe a következő rendelkezések lépnek: A biztosítás kiterjed

· az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rend- szám, alvázszám) megjelölt gyári kivitelű személygép- járműre, valamint

· a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe be- szerelt, elzárt vagy azon rögzített gyári kivitelű tartozékaira,

· az igazoltan beépített vagyonvédelmi berendezésre

(pl. indításgátló, riasztó) 50 000 Ft-ig, és

· az utólag beépített alábbi kiemelt tartozékok közül a szerződő által az ajánlaton megjelöltekre.

A biztosítás a gépjárműbe a gyártás során vagy – az utastér bármilyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra 50 000 Ft- ig, a keréktárcsákra darabonként 25 000 Ft-ig, összesen legfeljebb 100 000 Ft értékhatárig terjed ki.

A regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra, a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra (ideértve a biztonsági

gyermeküléseket is), valamint az utólag beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészekre és tarto- zékokra a biztosítás nem terjed ki.

II./ A biztosított kárbejelentési kötelezettsége

A 10.1. a) pont első bekezdése helyébe az alábbi rendel- kezés lép:

AHE-12408/5P

a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:

A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül telefonon vagy interneten (xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) kell bejelenteni a biztosítónak.

A telefonos bejelentés során a biztosító tájékoztatást ad a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi Casco Light partner elérhetőségéről, és a biztosító eltérő szolgáltatá- sáról attól függően, hogy a gépkocsit Casco Light partner- rel vagy más javítóval javíttatja-e meg. Ezt a tájékoztatást a biztosító online bejelentés esetén a kárbejelentés során megadott e-mail címre küldi.

A telefonos ügyfélszolgálat a nyitvatartási időn belül a 06-40-421-421-es számon érhető el.

Casco Light partner: Allianz Casco Light záradékkal létre- jött casco szerződéssel biztosított gépjárművek javításá- ra a biztosítóval szerződéses jogviszonyban álló javító.

A Casco Light partnerek elérhetőségét a biztosító a hon- lapján (xxx.xxxxxxx.xx) teszi közzé.

III./ A biztosító ellenőrzési jogosultsága

A 10.2. pont az alábbi c) bekezdéssel egészül ki:

c) A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 na- pos ajánlat-elbírálási idő alatt, valamint indokolt eset(ek)ben az ajánlat elfogadását követően – kár- esemény bekövetkezésétől függetlenül is – jogosult a biztosított gépjárművet megszemlézni.

Ha a szerződés létrejöttét követő szemle során a biztosító a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról szerez tudomást, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat

közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződő (biztosított) a biztosító felhívása ellenére a jármű szemlézését nem teszi lehetővé, a biztosító jogo- sult a szerződést a biztosítási évfordulóra felmondani.

IV./ Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor

A 13.1. pont első bekezdése helyébe a következő rendel- kezés lép:

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a gépjármű káridőponti értéke.

A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű lopáskárát vagy töréskár- nak minősülő olyan fokú sérülését, amellyel összefüggés- ben az önhordó karosszériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépítményt egyidejűleg cserélni kell (műszaki totálkár).

A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt

· lopáskár bekövetkezése esetén a gépjármű káridőpon- ti értéke,

· műszaki totálkár esetén a gépjármű káridőponti értékének és a maradványértékének a különbözete alapján

állapítja meg az önrészesedés levonása előtt.

A biztosító szolgáltatása műszaki totálkár esetén – az önrészesedés levonása nélkül – nem haladhatja meg a jelen záradékkal módosított szerződési feltételek alapján megállapítható káridőponti érték 70%-át.

A 13.1. a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

a) A biztosító a káridőpontban érvényes újkori ár alapul- vételével nem nyújt térítést.

V./ Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor

A 13.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

a) Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a biztosítási esemény kapcsán felmerült és igazolt helyreállítási költségeket az alábbiak szerint téríti meg:

aa) Ha a javítást Casco Light partner végezte, a biztosító a számlában foglalt alkatrész- és anyag árakat, valamint munkadíjakat téríti meg. A biztosító elsődlegesen

az utángyártott, illetve bontott alkatrészek árát téríti meg, a kiskereskedelmi új alkatrész árát csak akkor, ha az adott járműtípushoz utángyártott vagy bontott

alkatrész nem létezik vagy a kereskedelmi forgalomban nem kapható.

ab)Ha a javítást nem Casco Light partner végezte, az anyagköltséget és a munkadíjat az alábbiak szerint téríti meg a biztosító:

· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélen- dő, illetve pótolandó alkatrészek, tartozékok ára,

legfeljebb Magyarországon az illetékes vezérkép- viselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ár 50%-áig;

· A biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége összesen legfeljebb 5000 Forint értékhatárig;

· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;

· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége, mely nem lehet magasabb, mint az AZT (Allianz Zentrum für Technik) számítási módszer* szerint 80%-os anyag- ár-indexszel meghatározott fényezési anyagköltség (fényezési anyagár-index: az átlagos fényezőanyag ár százaléka);

· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordításnak 5 000 Ft nettó óradíjjal számított mun- kadíja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)

b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések és okmá- nyok költségét a biztosító nem téríti meg.

c) Autómentés, szállítás

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen legfeljebb

50 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.

A 13.3. j) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

j) Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény esetén a biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meghatá- rozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása nélkül

– káreseményenként nem haladhatja meg a gépjármű jelen záradékkal módosított szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 70%-át.

VI./ A biztosítási szolgáltatás teljesítése

A 18. c) pont 2. bekezdésének helyébe a következő rendel- kezés lép:

A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 60%-ának erejéig – akkor is köve- telheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomozást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.

AHE-12408/5P

* Eurotax és Audatex szolgáltató által használt számítási módszer, amely megismerhető az Eurotax honlapján (www. xxxxxxx.xx), és információ kérhető társaságunktól is.

A lopáskár-biztosítás különös feltételeinek egyes rendelkezéseit érintő változások

VII./ A kármegelőzés költségének térítése

A 4.2. a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

a) Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájá- hoz vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás általános feltételeinek 13.2–13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kár- megelőzési költségként – megtéríti:

· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcso- ló cseréje vagy átalakítása,

· az elektronikus védelem 4.1. c) pont szerinti módosítása,

· a gépjármű szükséges idejű tárolása

költségének 50%-át, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítá- si eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autómentési, szállítási és tárolási költsé- gek együttesen sem léphetik túl a biztosítás általá- nos feltételeinek 13.2. c) pontjában meghatározott összeget.

A töréskár-biztosítás különös feltételeinek egyes rendelkezéseit érintő változások:

VIII./ Önrészesedés

A 3. c.) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

A biztosítás általános szerződési feltételei és a fenti a-b) pontok alapján megállapított önrészesedés 100%-kal növekszik, ha

· a töréskárt az érintett útvonalon engedélyezett sebes- ség legalább 30%-os túllépésével, vagy

· a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a jármű- forgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták, vagy

· téli, 7 °C alatti időjárási viszonyok esetén nem az évszaknak megfelelő gumiabroncs volt a biztosított gépjárműre szerelve, és a töréskár ezzel összefüggés- ben következett be.

IX./ A biztosító mentesülése

A 4.1. pont az alábbi h) ponttal egészül ki:

Súlyosan gondatlannak minősülő magatartás különösen, ha

AHE-12408/5P

h) a káresemény bekövetkezésekor a gépjárműben az engedélyezett utaslétszámnál többen utaztak.

Document Metadata

Table of Contents

AHE-12408/5P

Document Metadata