PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY (ALAPÍTVÁNY) ÁLTAL LÉTREHOZNI KÍVÁNT ALAP (ALAP) ÁLTAL NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSKÉNT TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE

I. TÉNYÁLLÁS

Az Alapítvány alapítói jogait a … Megyei Önkormányzat kizárólagosan gyakorolja. Az Alapítvány céljai között szerepel, hogy a térségi vonatkozású projektek alapján kiemelten foglalkozzon a megye gazdaság-, terület- és vidékfejlesztésével és ennek keretein belül támogassa a megye önkormányzatai területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és idegenforgalmi feladatainak megvalósítását. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriuma egy, a fenti cél megvalósítását szolgáló Alap létrehozását fontolgatja.

Az Alapítvány fenti feladat ellátására egy önálló, elkülönített számlán/alszámlán elhelyezésre kerülő Alapot hozna létre saját pénzeszközei terhére, figyelemmel arra, hogy egyéb céljainak ellátását és működésének fenntartását az elkülönített pénzösszeg nem veszélyeztetheti. Az Alaphoz a megyében működő bármely önkormányzat hozzájárulhat célhoz kötött támogatás formájában. Az önkormányzatok részéről az Alapnak tett felajánlás vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő kamatmentes támogatás formájában történhet. Mindkét esetben a Kuratórium döntene a támogatások elfogadásáról, mivel a visszatérítendő támogatás esetében is figyelemmel kellene lennie arra, hogy csak oly módon és addig a mértékig vállalhat kötelezettséget, amely és amíg nem veszélyezteti az Alapítvány alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

A támogatás kedvezményezettjei a megyei települési önkormányzatok (Önkormányzatok) lehetnének, a támogatás csak visszatérítendő kamatmentes támogatás formájában lenne igényelhető, A támogatás jogcímeit, feltételeit, a benyújtott kérelem formai és tartalmi kellékeit a Kuratórium által meghatározott belső szabályzat tartalmazná.

II. JOGKÉRDÉS

Az Alap létrehozása igényel-e az MNB felé előzetes bejelentési kötelezettséget, illetve előzetes engedélyeztetést?

III. A KÉRELMEZŐ JOGI ÁLLÁSPONTJA

…

IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA

Elöljáróban megjegyezzük, hogy a levelében leírt tényállás kevés információt tartalmaz, Kérelmező is jelezte, hogy a konstrukció részletes szabályainak kidolgozása még nem történt meg, ezért a kérdés kapcsán jogi vélemény csak általánosságban, elvi jelleggel adható.

4.1. Az Alap által nyújtott szolgáltatás

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 9. pontja definiálja a betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése fogalmát, miszerint az” pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni.”

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja a következőképpen határozza meg a hitel és pénzkölcsön nyújtása

tevékenységet.

„Hitelnyújtás a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére. „

1013 Budapest, Krisztina krt. 39. | Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | Telefon: x00 (0) 0000-000, Fax: x00 (0) 0000-000

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.

Pénzkölcsönnyújtásnak minősül a következő tevékenységek végzése:

⮚ a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

⮚ minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

⮚ a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű

eladása útján végzett tevékenység,

⮚ zálogkölcsön nyújtása, valamint

⮚ csoportfinanszírozás,

⮚ a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

A Hpt. 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek a Hpt. alapján kiadott engedélyével végezhetőek a fent meghatározott pénzügyi szolgáltatások.

A Kérelemben leírtak és a betétgyűjtés idézett törvényi tényállás-elemeinek összevetése alapján megállapítható,

hogy

⮚ az Alap az Önkormányzatoktól pénzeszközöket gyűjtene (felajánlások) hitel kihelyezése céljából. Az összegyűjtött pénzeszközökkel a betétgyűjtő – jelen konstrukcióban maga az Alap kezelője, az Alapítvány – tulajdonosként rendelkezhet és a felajánlásokat az önkormányzatoknak hitel formájában visszatérítheti.

⮚ a felajánlások előre egyedileg meghatározott személyektől érkeznek az Alapba. A tényállás alapján a Komárom-Esztergom megyében működő bármely önkormányzat részéről érkezhet felajánlás, azaz a személyi kör – noha feltehetőleg nagy számú lehetséges érintettről van szó – korlátozott volta miatt valószínűsíthetően a betétgyűjtés ezen eleme nem áll fenn. Ez ugyanakkor kizárólag akkor tekinthető irányadónak, ha valóban előre pontosan és egyedileg meghatározzák a résztvevő önkormányzatok körét. Amennyiben azonban további, előre, egyedileg meg nem határozott önkormányzatok/személyek/társaságok részére is megnyílik annak lehetősége, hogy az Alapba felajánlásokat fizessenek be, abban az esetben megvalósulhat a betétgyűjtés ezen kritériuma.

⮚ a tényállás alapján egyes önkormányzatok nemcsak visszatérítendő, hanem vissza nem térítendő támogatást is nyújthatnak az Alap részére. Ez esetben a visszafizetési kötelezettség fenn nem állása okán, szintén nem állapítható meg ezen önkormányzatok vonatkozásában a betétgyűjtés törvényi tényállása.

Amennyiben tehát akár az érintett személyek köre bővülne, illetve akár az Alapban gyűjtött pénzeszközökből az Alapba befizető önkormányzatok részére hitel vagy egyéb formában valamennyi pénzeszköz visszafizetésre kerülne, az teljes egészében kimerítheti a betétgyűjtési tevékenység tényállási elemeit, azonban az engedélyköteles pénzügyi szolgáltatás végzésnek megállapításához az üzletszerűség vizsgálatára is szükség van (ld. 4.2. pont).

A pénzkölcsönnyújtás fogalmi elemeinek vizsgálata során megállapítható, hogy míg az Alap hitelezői, addig az Önkormányzatok adósi minőségben jelennek meg a közöttük létesített, Kérelmező által részleteiben nem ismertetett jogviszony szerint. Megvalósul továbbá a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása is az Alap, mint hitelező részéről, amelyet az Önkormányzatoknak, mint meghatározott adósoknak a Kuratórium által a későbbiek során kidolgozandó belső szabályzat által előírt rendszerességgel, részletekben kell visszafizetnie.

A bemutatott konstrukció megvalósíthatja a hitelnyújtási tevékenységet, mely annak üzletszerű végzése esetén

engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak minősülhet (ld. 4.2. pont).

Mindezek alapján az Ön által felvázolt konstrukcióban annak eldöntéséhez, hogy e tevékenységek pénzügyi szolgáltatásnak, s ezáltal engedélyköteles tevékenységeknek minősülnek-e, annak vizsgálata is szükséges, hogy azok végzése üzletszerű-e vagy sem.

4.2. Az üzletszerűség

Az üzletszerű tevékenység definícióját a Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pontja határozza meg.

„Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.”

Az üzletszerűségnek a Hpt. definíciója szerint három eleme van (ellenérték fejében, nyereség, illetve vagyonszerzési céllal végzett tevékenység, rendszeresség és előre egyedileg meg nem határozott ügyletek), amelyek az MNB konzekvens megítélése szerint csak együtt, egymásra tekintettel értelmezhetők. Egy tevékenység abban az esetben minősül üzletszerűnek, amennyiben a Hpt. által támasztott, az üzletszerűségre vonatkozó definíció mindhárom feltétele egyidejűleg fennáll.

A fent említett három elem együttes fennállásának, teljesülésének megállapíthatóságához az egyes részelemek és a Kérelemben vázolt konstrukció elemeinek egyedi összehasonlítása szükséges. Bármely elem hiánya esetén az üzletszerűség nem állapítható meg.

a) Xxxxxxxxxx fejében nyereség, illetve vagyonszerzési céllal folytatott tevékenység

Betétgyűjtés esetén a betétgyűjtést végző vagyonában keletkező többlet vagy ezzel kapcsolatos bármely más előny esetén vélelmezhető a fent említett üzletszerűségi elem.

A betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése esetén a nyereség-, illetve a vagyonszerzési célzat az azzal való tulajdonosi rendelkezés során realizálódik. Ebből a szempontból a jelen konstrukcióban az Alapítvány által végzett forrásgyűjtés és az azt követő tevékenység (ami jelen esetben a hitel és pénzkölcsön nyújtása) folytán megvalósuló célzat együttes vizsgálata szükséges. Amennyiben tehát az ellenérték fejében végzett tevékenység, a nyereség, illetve a vagyonszerzésre irányuló célzat a hitel és pénzkölcsön nyújtása során megvalósul, akkor a betétgyűjtés esetében is vélelmezhető ugyanez, mivel két szorosan összekapcsolódó tevékenységről van szó, melyben egyik tevékenység a másik előfeltétele. A kettő csak egymásra tekintettel értelmezhető.

A betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése esetén az „ellenérték fejében” végzett tevékenység önmagában szintén nem értelmezhető. Egyedül a betétgyűjtési tevékenységből – negatív kamat kikötésétől eltekintve – nem realizálható tényleges nyereség vagy kapott ellenérték, csak és kizárólag az annak során gyűjtött pénzeszközökkel való tulajdonosi rendelkezésből. A tulajdonosi rendelkezés jelen esetben abban testesül meg, hogy az Alapítvány az Alapban összegyűlt pénzeszközökből kölcsönt nyújthat.

A Kérelmező által leírt tényállás alapján az Önkormányzatok által befizetett összegekből vissza nem térítendő, illetve kamatmentesen visszatérítendő támogatás kerülne az Alapba befizetésre, mely esetben a nyereség, továbbá a vagyonszerzési cél hiányában az üzletszerűség ezen eleme a betétgyűjtés vonatkozásában vélhetőleg nem áll fenn.

Ez a fogalmi elem hitel és pénzkölcsön nyújtás esetén szintén nem állapítható meg abban az esetben, ha a hitelező a nyújtott kölcsönösszeg tőkerészének adós általi visszafizetésén túl további juttatásban nem részesül, amely formáját tekintve lehet kamat vagy egyéb, a nyújtott szolgáltatásra tekintettel felszámított díj vagy költség is. A tényállás alapján az Alap által nyújtott visszatérítendő támogatás kamatmentes, a támogatás célja a megye önkormányzatai területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és idegenforgalmi feladatainak megvalósítása, a Kérelmező által leírtak alapján tehát feltehetőleg itt sem jelenik meg ellenérték és a nyereség-, illetve vagyonszerzési cél sem áll fenn.

b) Az ügyletek előre egyedileg meg nem határozott jellege

Az ügyletek akkor tekinthetők előre egyedileg meghatározottnak, ha egyenként, egyedileg azonosítható módon minden tekintetben – így különösen, de nem kizárólag például az ügylet tárgya, értéke, jellemzői, az ügyleteket megkötő felek személye, a teljesítés feltételei – előre meghatározottak.

Az előre meghatározottság fennállásához olyan további tényszerűen alátámasztható körülmények szükségesek, amelyek valóban determinálják a megkötésre kerülő ügyletek körét, és kizárják vagy valószínűtlenné teszik a rendszeresség fennállását. Azaz a megkötésre kerülő ügyletek meghatározottsága – legalább az ügyletek főbb

paramétereit, számát, céljait vagy bármely más lényeges jellemzőjét illetően – nem a szerződés létrejöttének pillanatára vonatkozóan vizsgálandó, hanem annak már azt megelőzően fennállt körülményekből kell következnie.

Jelen esetben a betétgyűjtés és a hitelnyújtás során – az ügyletekben résztvevő felek esetleges előre meghatározottságának ellenére – az ügylet értéke, a teljesítés feltételei és az ügylet egyéb jellemzői nem tekinthetők előre meghatározottnak, mivel azokról az Alapítvány Kuratóriuma minden egyes esetben egyedileg hoz döntést, ebből kifolyólag az üzletszerűség ezen eleme fennállhat.

c) Rendszeres gazdasági tevékenység egy adott személy vagy szervezet ismétlődően – egynél több alkalommal – végzett üzleti tevékenysége.

A Kérelemben foglaltak alapján az Alapítvány az Alap részére az Önkormányzatoktól folyamatosan gyűjti a felajánlásokat, illetve több önkormányzatnak nyújt hitelt, az érintett tevékenységek vonatkozásában tehát a rendszeresség elem fennáll. Ezt a tényt erősíti az a feltevés is, hogy a levelében leírtak alapján az sem zárható ki, hogy a bemutatott konstrukcióban valamely önkormányzat többször is hitelhez jusson, így az Alap tevékenysége vitán felül rendszeresnek minősüljön.

Fentieket összegezve az üzletszerűség három eleme közül a b) és c) pontban részletezett fogalmi elem feltehetően fennáll. Mivel azonban az Alap létrehozásának elsődleges célja a megye önkormányzatai területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és idegenforgalmi feladatainak megvalósítása és nem a profitszerzés, továbbá a felajánlások és a kölcsönök visszafizetése kamatmentes formában valósul meg, ennek fényében az Alap tevékenysége – a Kérelemben foglaltak alapján – vélhetően nem minősül ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzési céllal folytatott gazdasági tevékenységnek, minek következtében az a) pontban foglalt fogalmi elem nem áll fenn.

Fentiek alapján sem a betétgyűjtés, sem a hitelnyújtás vonatkozásában az üzletszerűség három konjunktív eleme feltehetően nem áll fenn együttesen.

Azonban nyomatékosan felhívom a figyelmüket arra, hogy az MNB álláspontja kialakításakor kizárólag a Kérelmező által rendelkezésére bocsátott információkra támaszkodott. Amennyiben a Kérelemben foglalt tényállásban bármilyen változás áll be (különös tekintettel arra az esetre, ha az Alap befizetői köre és a támogatásra jogosultak már nem csak az Önkormányzatok köréből kerülnek ki, a visszatérítendő támogatások esetében kamat, a nyújtott szolgáltatásra felszámított díj kerül megállapításra stb.), a konstrukció ismételt vizsgálata válik szükségessé. Ennek következtében megvalósulhat az a) pontban foglalt elem fennállása is, amely esetben az Alap tevékenysége üzletszerűnek és így engedélykötelesnek minősülhet.

***

Tájékoztatom a Kérelmezőt arról, hogy az MNB a véleményét kizárólag a rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma.