PÁLYAMŰKÖDTETÉSI SZERZŐDÉS
PÁLYAMŰKÖDTETÉSI SZERZŐDÉS
a Magyar Állam és a GYSEV Zrt. között 2016-2025.
amely létrejött egyrészről
a Magyar Állam, mint Megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), képviseli a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. § és
28. § (1) bekezdésével összhangban
a nemzeti fejlesztési miniszter
másrészről
a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint Szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató)
székhelye: 0000 Xxxxxx, Xxxxxx xxxxxx xxxx 00.
a céget nyilvántartó cégbíróság neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint Cégbíróság, a cég cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000
a vasúti pályaműködtetési tevékenységre is alapított szervezet
együttesen, mint Szerződő Felek (a továbbiakban: Felek) között,
a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény VIII. fejezetében foglaltak alapján Szolgáltató tulajdonában, vagyonkezelésében illetve üzemeltetésében lévő
vasúti pályahálózat működtetéséről
Budapest, 2016.
TARTALOMJEGYZÉK
PREAMBULUM 4
1. FOGALMAK 4
2. A SZERZŐDÉS TÁRGYA (TÁRGYI HATÁLY) 12
3. SZERZŐDÉS HATÁLYA (IDŐBELI HATÁLY) 13
4. KIZÁRÓLAGOSSÁG 13
5. TULAJDONVISZONYOK, VAGYONKEZELÉS 13
6. A MŰKÖDTETÉS MINT SZOLGÁLTATÁSI FŐ KÖTELEZETTSÉG TARTALMA 14
6.1. A Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx működtetési tevékenység különösen a következő tevékenységek ellátását foglalja magában: 14
6.2. A Vasúti pályahálózat létesítésének, fejlesztésének, felújításának, karbantartásának, és megszűntetésének alapfeltételei 15
6.3. A Vasúti pályahálózat létesítése és fejlesztése 16
6.4. Vasúti pályahálózat felújítása és karbantartása 17
6.5. A pályahálózat üzemeltetése, a Szolgáltató üzemeltetési tevékenységének műszaki és biztonsági feltételei 18
6.6. A Vasúti tv 2. mellékletében meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek 19
7. A PÁLYAMŰKÖDTETÉS FINANSZÍROZÁSA 22
7.1. A Szolgáltató pénzügyi forrásainak összetevői, a Megrendelő pályaműködtetésre vonatkozó finanszírozási kötelezettsége 22
7.2. Hálózat-hozzáférési díj 24
7.3. A Hálózat-hozzáférési díj elszámolása, számlázása és beszedése 24
7.4. A Szolgáltató Indokolt költségei, a Megrendelő által biztosított költségtérítés 24
7.5. Havi részköltségtérítés 25
7.6. Az Indokolt költségek és a tényleges költségtérítés felhasználás elszámolása 27
7.7. A Szolgáltató Elismert költségtérítésének éves elszámolás szerinti rendezése 29
7.8. Rendelkezésre-állási költségtérítés 31
7.9. A hatékony működés ösztönzése és a szolgáltatási minőség javítása 31
7.10. Elkülönített számviteli nyilvántartás 32
8. A SZERZŐDÉS ÉVES FELÜLVIZSGÁLATA 32
8.1. A Szerződés éves felülvizsgálatának fő tartalma és szabályai 32
8.2. Az Éves pénzügyi terv és felülvizsgálata 35
9. ADATSZOLGÁLTATÁS 36
10. SZERZŐDÉSSZEGÉS, SZANKCIÓK, KÁRTÉRÍTÉS, VIS MAIOR 37
10.1. Szerződésszegés 37
10.1.1. Szolgáltató felújítási és karbantartási kötelezettségei elmulasztásának jogkövetkezményei 37
10.1.2. Súlyos szerződésszegés Szolgáltató oldalán 37
10.1.3. A Szolgáltató súlyos szerződésszegésének jogkövetkezményei 38
10.1.4. Szerződésszegés a Megrendelő oldalán 38
10.2. Kár keletkezése a kizárólagos állami tulajdonban és az azt működtető vagyonban 38
10.3. Vis maior, Egyéb rendkívüli események 39
11. ELLENŐRZÉS 39
12. A Szerződés módosítása, szerződésből származó kötelezettségek átruházásának tilalma, változás a felek személyében 40
13. XXXXX RENDEZÉSE 41
13.1. Viták tárgyalásos úton történő rendezése 41
13.2. A Külső szakértő eljárása 41
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 42
14.1. A Szerződés nyilvánossága 42
14.2. Értesítések 43
14.3. Részleges érvénytelenség 43
14.4. A Szerződés teljessége 43
14.5. Irányadó jog 44
14.6. Átmeneti rendelkezések 44
14.7. Eredeti példányok 44
Mellékletek
PREAMBULUM
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv (a továbbiakban: Recast) alapján a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vasúti tv.) VIII. fejezete 28. §-a kötelezi a Magyar Állam nevében eljáró minisztert és a vasúti pályaműködtetőket - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, – arra, hogy legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállaljon az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a pályahálózat működtető egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére vonatkozó feltételek szerződésben történő rögzítésére.
A Recast és a Vasúti tv. szerint a Magyar Állam nevében eljáró nemzeti fejlesztési miniszter és a GYSEV Zrt. mint a Vasúti pályahálózat működtetője – a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével – Vasúti pályahálózat működtetése feltételeinek meghatározására jelen dokumentum szerinti szerződést kötik, tekintettel arra a tényre is, hogy Felek között ugyanebben a tárgyban megkötött szerződés 2015. december 31 napjával lejár.
1. Fogalmak
1.1. Beruházás: a beruházás fogalmát Felek a hatályos számviteli törvény rendelkezései szerint értelmezik.
1.2. Egyéb rendkívüli esemény: az olyan előre nem látható körülmény, kár, amelyet általában el lehet hárítani, de amely még a legnagyobb gondosság mellett is bekövetkezhet (Casus minor), vagy olyan előre nem látható esemény, kár, amely személy, vagy szervezet károkozó magatartására vezethető vissza, és a vasútüzem működését megzavarja, így különösen: balesetek, egyéb káresemény.
1.3. Éves elszámolás: adott naptári évre vonatkozó folyósított, valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott illetve ténylegesen felhasznált költségtérítés utólagos elszámolása, az elismert költségtérítési igény meghatározása, valamint a különbözetek rendezése.
1.4. Éves költségtérítési záradék: a Szolgáltató részére adott évre vonatkozóan folyósított éves költségtérítés és a havi részköltségtérítések összegeit rögzítő záradék.
1.5. Éves elszámolási záradék: a Szolgáltató adott évre vonatkozó Elismert költségtérítési igényét rögzítő és jóváhagyó záradék, amelyben Megrendelő az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével jóváhagyja Szolgáltató Éves elszámolását és rendelkezik a folyósított, a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés és a tényleges költségtérítés felhasználás különbözetének felhasználásáról és rendezéséről.
1.6. Éves pénzügyi terv: az adott évre tervezett pályaműködtetési teljesítmények, Hálózat- hozzáférési Díjbevételek és egyéb megszerzett bevételek, az Indokolt költségek, a költségtérítés felhasználás és a költségtérítési igény, valamint más pénzügyi, gazdasági jellemzők tervezete.
1.7. Fejlesztés: a Szolgáltató által jelen szerződés szerint működtetett vasúti pályahálózaton (vasúti pályán és tartozékain, kiszolgáló létesítményeken, vasúti üzemi létesítményeken) és a működést biztosító eszközökön (a továbbiakban együtt: eszközök) elvégzendő olyan tevékenység, amelynek célja új funkciók létrehozása, az eszközök műszaki színvonalának, eredeti (kiépítési) teljesítményének, jellemzőinek, minőségének emelése.
1.8. Fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége Vasúti tv. szerinti hatósági (vasútbiztonsági) engedélyre. A fejlesztési közreműködővel egy tekintet alá esik a GSM-R fejlesztő is a GSM-R rendszer első fázisának fejlesztése tekintetében.
1.9. Felújítás: a felújítás fogalmát Felek a hatályos számviteli törvény rendelkezései szerint értelmezik.
1.9.1. Átfogó felújítás és beruházás: a Szolgáltató által jelen szerződés szerint működtetett vasúti pályahálózaton (vasúti pályán és tartozékain, kiszolgáló létesítményeken) és a működést biztosító eszközökön (vasúti üzemi létesítményeken) (a továbbiakban együtt: eszközök) elvégzendő, a szinten tartást meghaladó olyan felújítási és beruházási tevékenység, amelynek célja az eszközök eredeti (kiépítési) teljesítményének, jellemzőinek, minőségének visszaállítása, a műszaki fejlődésnek megfelelő szintre emelése.
1.9.2. Szinten tartó felújítás és beruházás: A Megrendelő által elvárt pályaműködtetési szolgáltatási teljesítmény és színvonal biztosításához szükséges, a Szolgáltató által jelen szerződés szerint működtetett vasúti pályahálózaton (vasúti pályán és tartozékain, kiszolgáló létesítményeken) és a működést biztosító eszközökön (vasúti üzemi létesítményeken) (a továbbiakban együtt: eszközök) elvégzendő, a Megrendelő által elismert felújítási és beruházási tevékenység, amely biztosítja a működtetett vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatát, a pályaműködtetési szolgáltatások elvárt szinten történő folyamatos nyújtását.
1.9.3. Elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg
- csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:
⎯ legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;
⎯ az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;
⎯ a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.
1.10. Forrásbiztosítás: a fejlesztések, átfogó felújítások és beruházások, a közlekedéspolitikai célú beruházások, a környezetvédelmi fejlesztések (beleértve a kármentesítéseket), a vasúti pálya és tartozékai megszüntetésére irányuló tevékenység (beleértve a rekultivációt is) és a kutatás-fejlesztés finanszírozására a központi költségvetésből vagy más forrásból a Szolgáltatónak nyújtott címzett illetve elnyert támogatás. E tárgyköröket a Megrendelő az államháztartás a teherbíró képességének függvényében a Vasúti tv. 28. § (5) bekezdése illetve 29/A. §-a szerint finanszírozza. Jelen szerződés szempontjából nem soroljuk ide a fejlesztési közreműködővel megvalósított fejlesztésekre, illetve átfogó felújításokra és beruházásokra a Megrendelő által biztosított forrást.
1.11. Hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások igénybevétele ellenében vasúti társaságok által a vasúti pálya működtetője részére fizetendő díj, amelynek fajlagos nagyságai a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló 58/2015.(IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: Hálózat- hozzáférési Díjrendelet) alapján kerülnek megállapításra.
1.12. Hálózati Üzletszabályzat (a továbbiakban: HÜSZ) : a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, a Vasúti tv.-ben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 55/2015. (IX. 30.) NFM rendeletben (a továbbiakban: Hálózat-hozzáférési rendelet) meghatározott információkat (Vasúti tv. 2. § 3. pont 3.5. alpont).
1.13. Igénybevevő: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó vasúti társaság.
1.14. Immateriális javak: az immateriális javak fogalmát Felek a hatályos számviteli törvény rendelkezései szerint értelmezik.
1.15. Indokolt költség: a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges, e tevékenység érdekében közvetlenül, illetve közvetve felmerülő, az eredménykimutatásban elszámolt költségek és ráfordítások – ide nem értve az ésszerű nyereségből és a Költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatásból fedezett költségeket és ráfordításokat - (továbbiakban: eredmény-kimutatásban elszámolt indokolt költség), továbbá a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A.
§-a szerinti forrásbiztosításokkal fedezett felújításokkal és beruházásokkal, a pályavasúti eszközök szinten tartó felújításaival és beruházásaival, valamint - a Megrendelő külön felhívása, vagy utólagos elfogadása alapján - a fejlesztésekhez, illetve átfogó felújításokhoz, beruházásokhoz kapcsolódó, forrásbiztosítással nem fedezett kiegészítő munkákkal (a továbbiakban: Kiegészítő fejlesztési munkák) összefüggő - az ésszerű nyereségből és a Költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatásból fedezettek körébe nem tartozó - kiadások (továbbiakban: felújítási indokolt költség);
1.16. Bevételekkel nem fedezett indokolt költség: a pályaműködtetési tevékenységből származó hálózat-hozzáférési díjakkal, a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő más bevételekkel – ide nem értve a jelen Szerződés alapján Szolgáltatónak biztosított költségtérítést -, illetve Szolgáltató egyéb tevékenységéből keletkező eredménnyel nem fedezett, az eredménykimutatásban elszámolt indokolt költségek (továbbiakban:
eredménykimutatásban elszámolt, bevételekkel nem fedezett indokolt költség), továbbá a címzett illetve elnyert támogatásokkal, a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosításokkal és az üzemeltetési költségtérítéssel nem fedezett felújítási indokolt költségek (továbbiakban bevételekkel nem fedezett felújítási indokolt költség).
1.17. Ésszerű nyereség: a pályahálózat-működtető által végzett nyílt hozzáférésű pályavasúti szolgáltatások költségeinek olyan megtérülési aránya, amely összhangban van legalább három, az Európai Unióhoz tartozó tagország vasúti ágazatában a tárgyévet három évvel megelőző három egymás utáni évben mért átlagos mértékkel;
1.18. Kapacitás-elosztás: vasúti társaságok kérelmei alapján a menetvonalak, egyes pályavasúti szolgáltatások HÜSZ-ben meghatározott feltételek szerinti elosztása, menetvonal- kiutalások kiadása.
1.19. Karbantartás: a karbantartás fogalmát Felek a hatályos számviteli törvény rendelkezései szerint értelmezik.
1.20. Kiszolgáló létesítmény: a Vasúti tv. 14. §-a szerinti létesítmény – a földterületet, épületet és berendezést is beleértve –, amelyet egészében vagy részben kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a Vasúti tv. 2. melléklet 2–4. pontja szerinti, a vállalkozó vasúti társaságok számára történő egy vagy több szolgáltatás nyújtását, bele nem értve ezen létesítményekhez való hozzáférés biztosítását.
1.21. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások (a továbbiakban: ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon műszaki előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszer-részekre vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza.
1.22. Költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatás: Szolgáltató a pályaműködtetési tevékenységre vonatkozó, a Megrendelő által előzetesen elfogadott hatékonyságjavító intézkedési terv teljesítése esetén Megrendelő által nyújtott kiegészítő juttatás, amelynek részletes feltételeit jelen szerződés 6. melléklete határozza meg.
1.23. Költségtérítés: a költségtérítés jelen szerződés alkalmazásában a Szolgáltató bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek Megrendelő részéről, az ésszerű nyereség és a költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatás elismerése mellett történő megtérítése.
A költségtérítés összesített értékben jelenti az üzemeltetési költségtérítés, a felújítási költségtérítés, az ésszerű nyereség és a költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatás együttes összegét.
1.23.1. Üzemeltetési költségtérítés: az eredménykimutatásban elszámolt, bevételekkel nem fedezett indokolt költségek összege, illetve annak Megrendelő részéről történő megtérítése.
1.23.2. Felújítási költségtérítés: a bevételekkel nem fedezett felújítási indokolt költségek összege, illetve annak Megrendelő részéről történő megtérítése.
1.23.3. Tervezett költségtérítés felhasználás: Egy adott időszakra vonatkozó, az indokolt költségek és bevételek jelen Szerződés elszámolási szabályainak megfelelően tervezett értékei alapján meghatározott, Szolgáltatót megillető költségtérítés összege.
1.23.4. Tényleges költségtérítés felhasználás: Egy adott időszakra vonatkozó, a jelen Szerződés szabályai szerint elszámolt és az indokolt költségek és bevételek tényleges értékei alapján meghatározott, Szolgáltatót megillető költségtérítés összege.
1.23.5. Várható költségtérítés felhasználás: Egy adott időszakra vonatkozó, az indokolt költségek és bevételek jelen Szerződés elszámolási szabályainak megfelelően előre jelzett értékei alapján meghatározott, Szolgáltatót illető költségtérítés összege.
1.23.6. Folyósított költségtérítés: Egy adott időszakra vonatkozó, az Éves költségtérítési záradékban rögzített, a NAV által a Szolgáltatónak költségtérítés címén folyósított, Megrendelő és Szolgáltató között utólag elszámolandó összeg.
1.23.7. Költségtérítési igény: Egy adott évre vonatkozó, az Éves elszámolásban kimutatott és az Éves elszámolási záradékban rögzített tényleges költségtérítés felhasználás, ésszerű nyereség valamint költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatás együttes összege
1.23.8. Elismert költségtérítési igény: A költségtérítési igény Megrendelő által a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével jóváhagyott összege.
1.23.9. Éves költségtérítési maradvány: Az adott évre folyósított, valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés azon része, amelyet Szolgáltató az adott év Éves elszámolás szempontjából értelmezett fordulónapjáig az 1.23.4 pont szerinti értelemben ténylegesen nem használt fel.
1.23.10. Lekötött költségtérítés: Az Éves költségtérítési maradvány azon része, amely az adott évben szükséges (tervezett, vagy év közben felmerült), de el nem végzett feladatokra vonatkozó, az adott év fordulónapján hatályban levő szerződések, valamint folyamatban levő, forráshiányra történő hivatkozással már csak jelentős kockázattal visszavonható vagy jogszerűen vissza nem vonható beszerzési és közbeszerzési eljárások fedezetéül szolgál.
1.23.11. Áthúzódó költségtérítés felhasználás: Az adott évre vonatkozó lekötött költségtérítés terhére, az adott év Éves elszámolás szempontjából értelmezett fordulónapjától az adott év Éves elszámolási záradéka tartalmának rögzítéséig tartó időszak alatt történő, jelen Szerződésben előírt szabályok szerinti (tervezett, tényleges vagy várható) költségtérítés felhasználás.
1.24. Környezetvédelem: a jelen szerződés hatálya alá tartozó vasúti pályahálózat működtetése körében végzett mindazon tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.
1.25. Megrendelő: a Magyar Állam - képviseli a nemzeti fejlesztési miniszter, - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvényre (továbbiakban: Ptk.) figyelemmel és a Vasúti tv. 28. §-a alapján.
1.26. Menetrendi év: minden év december második vasárnapjának 00,00 órájától a következő év december második vasárnapját megelőző szombat 24,00 órájáig tartó időszak.
1.27. Nyílt hozzáférésű vasúti pálya: a Szolgáltató által a Vasúti tv. 49. §- a szerinti feltételek szerint működtetett vasúti pályahálózat. A vasúti igazgatási szervnek, a Vasúti tv. 9/F. §-a szerint tett bejelentésben felsorolt vasúti pályahálózat.
1.28. Pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, - szinten tartó felújítási és átfogó - fejlesztési és üzemeltetési munkái.
1.28.1. Vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása, műszaki felügyelete. A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton lebonyolítható biztonságos vonatforgalom műszaki feltételeinek biztosítása, valamint vonatok közlekedtetése, a forgalom lebonyolítására vonatkozó hatályos szolgáltatói utasításokban foglaltak szerint.
1.28.2. Kiszolgáló létesítmény üzemeltetése: a kiszolgáló létesítményben, illetve létesítménnyel a vállalkozó vasúti társaságok számára nyújtott egy vagy több, a Vasúti tv. 2. melléklete 2-4. pontjai szerinti szolgáltatás végzése, bele nem értve ezen létesítményekhez való hozzáférés biztosítását.
1.29. Pályahálózat-működtető: olyan gazdálkodó szervezet. amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, valamint – tulajdonosként, vagy vagyonkezelési szerződés alapján – a pálya és annak tartozékai vagyonkezelését látja el /Vtv. 2.§, 5.7.pont/a vasúti pályahálózat működtetését a Vasúti tv. 9/F. §-a szerinti bejelentés mellett végző szervezet, jelen szerződés vonatkozásában a GYSEV Zrt.
1.30. Pályavasúti szervezetek: Szolgáltató önálló szervezeti, döntéshozatali és számviteli elkülönítéssel működő egységei, amelyek feladata és hatásköre a Szolgáltató tulajdonában, vagyonkezelésében, illetve üzemeltetésében lévő vasúti pályahálózat működtetése.
1.31. Refinanszírozás: a Szolgáltatót megillető költségtérítés Megrendelő oldali kiadásainak hitelből történő fedezése.
1.32. Rendelkezésre-állási költség: a működtetés korlátozása, felfüggesztése, a üzemeltetési kötelezettség alóli mentesítés (a továbbiakban együtt: a üzemeltetés szünetelése) idején felmerülő, a rendelkezésre állással összefüggő indokolt költségek összessége.
1.33. Szolgáltató: a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság.
1.34. Tárgyi eszközök: tárgyi eszközök fogalmát Felek a hatályos számviteli törvény rendelkezései szerint értelmezik.
1.35. Teljesítésigazolás: Szolgáltató pályaműködtetési tevékenysége átvételére irányuló elfogadási eljárást jelenti, amely szerint Megrendelő elismeri, hogy a Szolgáltató pályaműködtetői tevékenysége az adott időszakban megfelel a szerződésben foglaltaknak.
1.36. Vasúti pálya: a Vasúti tv. 2. § 2. pont 2.21. alpontja és 1. melléklet 1-4. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol
1.36.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);
1.36.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat.
1.37. Vasúti pályahálózat: a Vasúti tv. 1. melléklete szerint felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat,amelyet pályahálózat-működtetőnek működtetnie kell.
1.37.1. Törzshálózat: az 1315/2013/EU rendelet szerint európai törzshálózatként megjelölt vonalak.
1.37.2. Átfogó hálózat: az 1315/2013/EU rendelet szerint európai átfogó hálózatként megjelölt vonalak.
1.38. Vasúti pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége.
1.39. Vasúti pályahálózat működtetése a Vasúti tv. 2. § 4. pont 4.12. xxxxxxxx szerint:
a) a vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházás tervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában,
b) a vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti,
c) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá
d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a Vasúti tv. 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása.
1.40 Vasúti Pályakapacitás-elosztó szervezet: Vasúti tv. szerint a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását, a díjképzési módszertan és a Díjképzési Dokumentum megállapítását, a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározását, a díjak beszedését, valamint a pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozását végző szervezet (a továbbiakban: VPSZ).
1.41. Vasúti pálya tartozékai: a Vasúti tv. 2. § 2. pont 2.22. alpontja és 1. melléklete 7-9. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverét és szoftvereit, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek.
1.42. Vasúti üzemi létesítmény: a Vasúti tv. 2. § 2. pont 2.24. alpontja és annak 1. melléklete 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (beleértve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések, kivéve a pályát és tartozékait;
1.43. Vasútvonalak besorolása a Vasúti tv. 2. §-a szerint:
– országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;
– országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a Vasúti tv. 4. mellékletében meghatározott vasúti pálya;
– országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;
– országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;
– egyéb vasútvonalak: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;
– térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat.
1.44. Vis maior: minden olyan rendkívüli, előre nem látható esemény, tény, körülmény, amely a szerződésszegő fél érdekkörén kívül esik és elháríthatatlan. Így különösen vis maiornak minősülnek a természeti katasztrófák, háborús események, nemzetközi vagy nemzetvédelmi érdekből elrendelt csapatmozgások, jogszerű sztrájk.
2. A szerződés tárgya (tárgyi hatály)
2.1. A Megrendelő jelen Szerződés aláírásával a Vasúti tv. 3/B. § bekezdése alapján kijelöli Szolgáltatót a jelen Szerződés 1. mellékletében meghatározott vasútvonalakon, a jelen szerződés 1. melléklete szerinti és a 9. melléklet szerinti Szolgáltató pályaműködtetési tevékenységére vonatkozó bejelentésben foglaltak szerinti pályahálózat működésére vonatkozó bejelentésben foglaltakkal összhangban, jelen pont 2. bekezdésében részletesen meghatározott, vasúti pályahálózatként definiált vagyontárgyak működtetésére, és a jelen pontban meghatározott pályahálózatra vonatkozó működtetési tevékenységet Szolgáltatótól megrendeli.
Felek rögzítik, hogy Szolgáltató működtetési kötelezettsége kiterjed a jelen Szerződés 1. mellékletében meghatározott, az MNV Zrt. által a Szolgáltató vagyonkezelésébe illetve működtetésébe adott állami tulajdonú, valamint a Szolgáltató tulajdonába tartozó vasútvonalakra, a vasútvonalakhoz tartozó, a Vasúti tv. 2. § 2. pontja 2.22. alpontja szerinti vasúti pályatartozékokra, a vasútvonalakhoz tartozó valamennyi vágánycsoportra, a Vasúti tv.
14. §-a szerinti kiszolgáló létesítményekre – beleértve a kiszolgáló létesítményeken nyújtott szolgáltatások Szolgáltató általi nyújtásának kötelezettségét is -, a Vasúti tv. 2. § 2. pontja
2.24. alpontja szerinti vasúti üzemi létesítményekre, valamint minden olyan vasúti pályára, létesítményre, vasúti pályaelemre (a továbbiakban együtt: Vasúti pályahálózat), amelynek működtetésére a Megrendelő a Szolgáltatót egyébként kötelezi.
2.2. Szolgáltató a 2.1. pontban körülírt, vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó kijelölést elfogadja és pályahálózat működtetési feladatainak ellátását jelen Szerződés feltételei szerint elvállalja.
2.3. Felek rögzítik, hogy a Szerződés tárgyaként meghatározott működtetési tevékenység ellátása során a Vasúti tv. 2. § 4. pont 4.12. alpontja szerinti vasúti pályahálózat működtetése fogalom szerint határozták meg Szolgáltató által ellátandó feladatokat.
A működtetés részletes tartalmát jelen Szerződés 6. pontja határozza meg.
2.4. A Szolgáltató a Xxxxxx pályahálózatot köteles úgy működtetni, hogy a személyszállító, az árufuvarozó társaságok vállalkozó vasúti tevékenységüket zavartalanul elláthassák.
2.5. A Szolgáltató a Vasúti pályahálózatot működtetésére vonatkozó tevékenységét Európai Uniós jogi normák, a hatályos jogszabályok, a HÜSZ, szabványok, hatósági előírások és a Megrendelő által jóváhagyott szabályzatok betartásával látja el.
2.6. Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy az alább részletezett működtetési tevékenység forrásait, a jelen Szerződésben részletezett feltételek szerint biztosítja.
2.7. A Szolgáltató köteles gondoskodni a részére biztosított források lehető leghatékonyabb, átlátható felhasználásáról.
3. Szerződés hatálya (időbeli hatály)
3.1. A Felek a jelen Szerződést a Vasúti tv. 28. § (1) bekezdése szerint 10 (tíz) naptári éves határozott időtartamra kötik. A jelen Szerződés annak kétoldalú aláírásával és a nemzetgazdasági miniszter mint az államháztartásért felelős miniszter, egyetértésével 2016. január 1-jén lép hatályba.
3.2. A Felek - a súlyos szerződésszegés eseteit kivéve - nem jogosultak a jelen Szerződést a 3.1. pontban megjelölt határozott időtartam lejárata előtt egyoldalúan felmondani és kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jelen Szerződésnek a fenti határnap előtti megszűnéséhez vezet vagy vezethet.
3.3 Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződés 3.1. pontjában megjelölt határozott időtartam lejárta előtt legalább 6 hónappal tárgyalásokat kezdenek egymással a Szerződés hatályának meghosszabbítása érdekében. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen tárgyalások során jóhiszeműen járnak el, és ésszerűen törekednek a jelen Szerződés hatályának a meghosszabbítására.
3.4. Felek rögzítik, hogy a folyósított költségtérítés mértékére vonatkozó Megrendelői kötelezettségvállalás tekintetében évente „Éves költségtérítési záradékot ” fűznek a szerződéshez.
Az Éves költségtérítési záradékhoz kapcsolódó éves felülvizsgálat fő tartalmát jelen Szerződés 8. pontja határozza meg.
4. Kizárólagosság
A Szolgáltató a 2.1. pontban meghatározott vasúti pályahálózat működtetését kizárólagosan látja el. A Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy – Szolgáltató súlyos szerződés szegésétől eltekintve (10.1.2. pontban foglalt eset) – a vasúti pályahálózat vagy bármely részének működtetésére más szolgáltatónak nem ad megrendelést.
5. Tulajdonviszonyok, vagyonkezelés
Szolgáltató tulajdonában van az 1. melléklet I. pontjában felsorolt vasútvonal.
Felek rögzítik, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (korábban KVI), (a továbbiakban: MNV) és a Szolgáltató az 1. melléklet II. pontjában felsorolt vasútvonalakra vonatkozóan 2036. június 11. napjáig vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: Vagyonkezelési szerződés) kötöttek, amellyel az MNV az állami tulajdonban lévő nyílt hozzáférésű vasúti pályát és tartozékait - mint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 4. § (1) h) pontja szerinti kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyont, valamint az állam üzleti tulajdonába tartozó vagyont - a Szolgáltató vagyonkezelésébe illetve működtetésébe adta.
A fent hivatkozott szerződés alapján Szolgáltató vagyonkezelésében és működtetésében vannak továbbá a fent hivatkozott Vagyonkezelési szerződés alapján a Vasúti tv. 41. § (1) és
(2) bekezdései szerinti, az állam üzleti tulajdonába tartozó vasúti pályák is.
Felek rögzítik, hogy a kiszolgáló létesítmények és vasúti üzemi létesítmények részben állami tulajdonban vannak, részben a GYSEV Zrt. tulajdonát képezik.
Felek rögzítik továbbá, hogy a működtetett vagyonhoz részben állami, részben a GYSEV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak is tartoznak.
A Szolgáltató által használt vasúti üzemi létesítmények részben bérelt ingatlanok.
A Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató és a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Zrt. (FHÉV Zrt.) közötti folyamatos Üzemviteli Szerződés alapján a Szolgáltató végzi az 1. melléklet III. pontjában felsorolt, az FHÉV Zrt. tulajdonában lévő vasútvonal működtetését is.
6. A működtetés mint szolgáltatási fő kötelezettség tartalma
Felek kijelentik, hogy kölcsönösen érdekeltek abban, hogy a Szolgáltató - a pályavasúti szolgáltatások nyújtásának részletes feltételeit tartalmazó HÜSZ szerint - a lehető legszélesebb körű, a szolgáltatástípusokat legteljesebben tartalmazó, a legmagasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó szolgáltatást biztosítsa, és Megrendelő ehhez a bevételekkel nem fedezett Indokolt költségek térítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse.
6.1. A Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx működtetési tevékenység különösen a következő tevékenységek ellátását foglalja magában:
− a Vasúti pályahálózat létesítését, üzemeltetését, fejlesztését, felújítását, karbantartását, felügyeletét, megszűntetését;
− a Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges, a Szolgáltató vagyonkezelésében és tulajdonában álló épületek, építmények, vasútüzemi létesítmények, berendezések, gépek, és járművek működtetését;
− a Vasúti pályahálózat elemeinek nyilvántartását;
− az állami tulajdonú Vasúti pályahálózat vagyonkezelését, ezen belül az ahhoz tartozó földingatlanok vagyonkezelését;
− a Vasúti tv. 2. melléklete szerinti szolgáltatások nyújtását, ezen belül:
= diszkriminációmentes hozzáférés biztosítását a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, ezen belül a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a műtárgyak, a különböző nyomtávok közötti átrakást illetve átjutást szolgáló berendezések, a jelző és biztosító berendezések használatának biztosítását valamint felsővezetéki rendszerekhez való hozzáférést;
= kiszolgáló létesítményekhez – különösen, de nem kizárólagosan vasútállomások, megállóhelyek (a továbbiakban együtt: állomás/állomások) és egyéb szolgálati épületekhez, vonali és állomási területekhez, berendezésekhez - való hozzáférés biztosítását, ezekkel illetve ezekben végzett, a Vasúti tv. 2. melléklet 2-4. pontjában meghatározott szolgáltatások Szolgáltató által való nyújtását;
= a vasúti forgalom irányítását, a vonatközlekedés megszervezését és lebonyolítását;
= a közlekedésirányítással és a vonatmozgással kapcsolatos információk továbbítását és szolgáltatását;
− hálózat-hozzáférési szerződés kötését a jelen Szerződés 6.6.2. pontjának megfelelően;
− a baleseti következmények elhárítási munkáinak végzését és koordinálását;
− kapacitáselemzés végzését a vasúti pályaszakasz túlterheltté nyilvánítását követően: a túlterheltség okainak feltárása, javaslat rövid- és középtávú intézkedésekre a túlterheltség csökkentése érdekében;
− kapacitáselemzés vasúti igazgatási szerv részére történő megküldését követő 6 hónapon belül kapacitásbővítési terv készítését.
Felek rögzítik, hogy a pályavasúti szolgáltatások Vasúti tv. alapján meghatározott körét és ennek részletes feltételeit a HÜSZ és a HÜSZ alapján kötött hálózat-hozzáférési szerződés tartalmazza.
6.2. A Vasúti pályahálózat létesítésének, fejlesztésének, felújításának, karbantartásának, és megszűntetésének alapfeltételei
6.2.1. A Felek kijelentik, hogy kölcsönösen érdekeltek a vasúti pályahálózat, a vasúti pálya és tartozékai, valamint a kiszolgáló létesítmények, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fejlesztésében, a vasúti szolgáltatások színvonalának megőrzésében, növelésében, a vasúti pályahálózat és szolgáltatások bővítésében és ugyanígy a meglévő hálózat elemeinek felújításában, mind a szinten tartó felújítások és beruházások, mind az átfogó felújítások és beruházások, valamint a szükséges mértékű karbantartás vonatkozásában is.
A Vasúti pályahálózat létesítésével, fejlesztésével, felújításával, illetve karbantartásával, valamint megszűntetésével összefüggő tevékenység tervezésére és megvalósítására vonatkozó részletes szabályokat jelen Szerződés 2. melléklete határozza meg.
6.2.2. Szolgáltató az Éves felülvizsgálatok során köteles jelen Szerződés 2. pontja szerinti vasúti pályahálózatra vonatkozó középtávú stratégiai fejlesztési, illetve szinten tartó felújítási és beruházási programot, valamint karbantartási tervet (a továbbiakban: Középtávú stratégiai terv) készíteni és Megrendelőnek benyújtani a felülvizsgálat időpontját követő évtől számított öt naptári évre vonatkozóan, figyelembe véve a 6.3.1. és 6.4.1. pontokban meghatározott felújítási és beruházási kategóriákat. A Középtávú stratégiai tervet a közlekedéspolitikai fejlesztési stratégiák valamint Szolgáltató saját üzleti illetve fejlesztési stratégiája figyelembe vételével kell összeállítani és annak ki kell térnie a Fejlesztési közreműködő által, illetve a Szolgáltató által végrehajtott, a Vasúti tv. 28. § (5) pontja és 29/A. §-a szerinti fejlesztésekre is, olyan időtávra vonatkozóan, amelyre az adatok rendelkezésére állnak. A tervben indikatív jelleggel be kell mutatni a megvalósítandó szolgáltatási színvonalat, továbbá a feladatok nagyvonalú ütemezését.
A Középtávú stratégiai tervet jelen Szerződés 8. pontja szerinti Éves felülvizsgálatra előírt határidőre és annak keretében gördülő jelleggel évente aktualizálni kell. Az aktualizált stratégiai tervet Megrendelő az Éves felülvizsgálatok eljárásrendje szerint vizsgálja, illetve jóváhagyja.
A Szerződés hatályának első évére vonatkozó adatokat Felek a szerződés aláírásával egyidejűleg határozzák meg, a 8.1.12. pontban meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett.
6.2.3. Az Éves költségtérítési záradék alátámasztására, a záradékkal érintett naptári évre Felek a 6.3.3 pont szerinti Éves fejlesztési tervben, a 6.4.1. pont szerinti Éves szinten tartó felújítási és beruházási programban valamint karbantartási tervben, továbbá a 6.4.1. pont szerinti Kiegészítő fejlesztési munkákra vonatkozó programban határozzák meg - Szolgáltató éves pénzügyi tervének részeként - a jelen Szerződés 2. pontjában meghatározott Vasúti pályahálózatra vonatkozó fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok részletes pénzügyi feltételrendszerét.
A Szerződés hatályának első évére vonatkozó adatokat Felek a szerződés aláírásával egyidejűleg határozzák meg, a 8.1.12. pontban meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett.
6.2.4. Felek rögzítik, hogy a 6.2.2. és 6.2.3. pontok szerinti feladatokat és a 2. melléklet szerinti létesítési, fejlesztési, felújítási, illetve karbantartási alapelveket a közlekedéspolitika irányelveivel, alapdokumentumaival valamint Szolgáltató üzleti stratégiájával összhangban határozzák meg. A hivatkozott alapelvek alapján megvalósított program jogszabályoknak megfelelő megvalósítása Szolgáltató felelőssége, Megrendelő felelőssége a létesítési, fejlesztési, felújítási, illetve karbantartási programok államháztartás teherbíró képességének megfelelő mértékű finanszírozása.
6.2.5. A létesítést, fejlesztést, felújítást, illetve karbantartást magában foglaló programok tervezése és megvalósítása során Szolgáltató az Európai Uniós források igénybevételének szabályaira és egyéb források figyelembe vételének lehetőségeire, a pályakapacitás kihasználtságára, az esetleges pályakapacitási szűk keresztmetszetekre, az esetleges túlzsúfolt infrastruktúra miatt kötelező kapacitásbővítési kötelezettségre is köteles figyelemmel lenni.
6.2.6. A Szerződés jelen pontja szerinti és a 2. mellékletében foglalt elvek szerint tervezett programokban Szolgáltató a finanszírozási módtól - Európai Uniós támogatás, jelen Szerződés szerinti költségtérítés, saját bevétel, egyéb költségvetési forrás valamint egyéb források – függetlenül valamennyi megvalósítani kívánt létesítési, fejlesztési, felújítási illetve karbantartási feladatot ellátja, illetve - fejlesztési közreműködővel megvalósuló programok esetén - megvalósításában közreműködik. Az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztések esetén betartja a 1083/2006/EK rendelet 57. cikke és a 1303/2013/EU rendelet 71. cikke szerinti 5 éves kötelező fenntartási kötelezettségre és karbantartási feladatokra vonatkozó előírásokat is.
6.3. A Vasúti pályahálózat létesítése és fejlesztése
6.3.1. A fejlesztési és az átfogó felújítási és beruházási programokat Megrendelő a Vasúti tv.
28. § (5) bekezdése és a 29/A. §-a szerinti feltételrendszer alapján, a 6.3.2. pontban foglaltakra is tekintettel finanszírozza.
6.3.2. Megrendelő rögzíti, hogy az országos jelentőségű vasútvonalakkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás a Vasúti tv. 28. § (5) bekezdése szerint a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése közlekedéspolitikai célú beruházások környezetvédelmi fejlesztés és kutatás – fejlesztés jogcímén történhet, illetve a Vasúti tv. 29/A. §. szerint Megrendelő – a közvetlen állami finanszírozástól eltérő eszközök révén is - a pályahálózat-működtetői feladatokkal, a pályahálózat méretével és a pénzügyi
szükségletekkel összhangban lévő finanszírozást biztosíthat Szolgáltatónak, elsősorban új beruházások fedezése céljából.
A jelen pontban meghatározott forrásbiztosítás jogcímei szerinti támogatások részletes feltételeit, beleértve a támogatás mértékét is Xxxxx külön támogatási szerződésben, vagy egyéb dokumentumban határozzák meg.
6.3.3. A 6.3.1. pont szerint Szolgáltatónak biztosított forrásokkal fedezett felújítások és beruházásokkal kapcsolatos tevékenység ellátása Szolgáltató feladata és felelőssége.
Az Éves felülvizsgálatok során Szolgáltató ezen feladatokra – a 6.2.2. pont szerinti Középtávú stratégiai tervhez illeszkedő - Éves fejlesztési tervet köteles készíteni, amely összhangban van a 6.3.2. pont szerinti külön támogatási szerződésben vagy egyéb dokumentumban előírt feltételekkel.
Az egyes évekre vonatkozó Éves fejlesztési terveket Megrendelő a felülvizsgálati eljárásrend szerint vizsgálja illetve jóváhagyja.
Az Éves fejlesztési tervek teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket az Éves felülvizsgálatok tartalmazzák.
6.3.4. Az Éves fejlesztési tervben az elérni tervezett szolgáltatási szint emelkedés mértékét a Szerződés 6.5.2. pontjában rögzített színvonal mutatók vonatkozásában indikatív módon meg kell határozni, megjelölve a programban rögzített feladatok elmaradásának következményeit is.
6.3.5. A fejlesztési, illetve a fejlesztésekhez sorolható átfogó felújítási és beruházási programokkal összefüggő indokolt költségek elszámolásának feltétele az Éves fejlesztési terv Éves felülvizsgálatok során történő elkészítése, valamint a tárgyévi pénzügyi hatások megjelenítése az Éves pénzügyi tervben.
6.3.6. Szolgáltató polgári jogi szerződés alapján a jelen pontban meghatározott feladatai ellátásához a 6.3.3. pont szerinti külön támogatási szerződésben, vagy egyéb dokumentumban meghatározottak szerint vehet igénybe közreműködőt.
6.4. Vasúti pályahálózat felújítása és karbantartása
6.4.1. A szinten tartó felújítási és beruházási tevékenység, továbbá a Kiegészítő fejlesztési munkák, valamint a karbantartási tevékenység ellátása Szolgáltató feladata és felelőssége. Ezen tevékenységeket Szolgáltató a pályaműködtetésből származó bevételeiből és a Megrendelő által jelen Szerződés szerint biztosított költségtérítésből fedezi.
Az Éves felülvizsgálatok során Szolgáltató – a 6.2.2. pont szerinti Középtávú stratégiai tervhez illeszkedő - Éves szinten tartó felújítási és beruházási tevékenységre vonatkozó programot, Kiegészítő fejlesztési munkákra vonatkozó programot, valamint a karbantartási tevékenységre karbantartási tervet köteles készíteni, amelyeket Megrendelő a felülvizsgálati eljárásrend szerint vizsgálja illetve jóváhagyja.
Az egyes évekre vonatkozó szinten tartó felújítási és beruházási programot, Kiegészítő fejlesztési munkákra vonatkozó programot, valamint karbantartási tervet az Éves felülvizsgálatok tartalmazzák.
6.4.2. A szinten tartó felújítási és beruházási programban, valamint a karbantartási tervben az elérni tervezett szolgáltatási szint változás illetve megtartás mértékét a Szerződés 6.5.2. pontjában rögzített színvonal mutatók vonatkozásában meg kell határozni, megjelölve a programban és a tervben rögzített feladatok elmaradásának következményeit is.
6.4.3. A szinten tartó felújításokkal és beruházásokkal, illetve a kiegészítő fejlesztési munkákkal összefüggő indokolt költségek elszámolásának és Szerződés 7.1.1. pontja szerinti költségtérítés számításánál e költségek figyelembe vételének feltétele a szinten tartó felújítási és beruházási program illetve karbantartási terv Éves felülvizsgálatok során történő elkészítése, valamint a tárgyévi pénzügyi hatások megjelenítése az Éves pénzügyi tervben illetve a szerződés Éves költségtérítési záradékban.
6.4.4. Szolgáltató jogosult a 6,4 pontban meghatározott feladatai ellátásához polgári jogi szerződés alapján közreműködőt igénybe venni.
6.5. A pályahálózat üzemeltetése, a Szolgáltató üzemeltetési tevékenységének műszaki és biztonsági feltételei
6.5.1. Szolgáltató az általa működtetett vasúti pályahálózat üzemeltetését a vasúti pálya műszaki állapotának, a biztonságos vasúti közlekedés feltételeinek megfelelően köteles végrehajtani.
6.5.2. Az egyes vonalszakaszok műszaki és szolgáltatási színvonal mutatói illetve biztonsági követelményei a Díjképzési Módszertanban foglaltakkal a Vasúti tv. 3. melléklet c) pontja ee) alpontja szerinti követelményekkel is összhangban az alábbiak:
− a pályaszakaszon alkalmazható maximális pályasebesség, beleértve az állandó és ideiglenes lassújelekkel csökkentett maximális sebességet km/órában megadva;
− eljutási idő, indulási állomástól célállomásig;
− a pályaszakaszon engedélyezett tengelyterhelés;
− a pályaszakaszon futó vágányok száma;
− a pályaszakasz biztosítottsága, amely a biztonsági paramétereket jelenti; e paraméterben szerepel a pályaszakasz vonali és állomási biztosítóberendezéseinek típusa (állomási, vonali);
− az útátjáró biztosítottsága;
− a vonali rádiók megléte;
− a pályaszakaszon kiépített vonatbefolyásoló rendszer típusa;
− a pályaszakaszon érvényesülő forgalmi (vonatkövetési) rendre is;
− a pályaszakasz villamosítottsága.
A szolgáltatási szint mérésének szabályait jelen Szerződés 3. Melléklete határozza meg.
6.5.3. Állomások, kiszolgáló létesítmények kategorizálása
Felek rögzítik, hogy az állomások, – amennyiben értelmezhető - más kiszolgáló létesítmények kategorizálására a Díjképzési Módszertanban foglalt feltételek szerinti – mind a személyszállítási, mind az árufuvarozási paramétereket figyelembe vevő – állomási, kiszolgáló létesítményi kategorizálást fogadják el mértékadónak.
6.5.4. Felek a Szolgáltató által az egyes vonalszakaszok tekintetében teljesítendő fenti szolgáltatási színvonal mutatókat a jelen Szerződés éves felülvizsgálata során aktualizálják.
6.5.5. Forgalomszünetelés
Szolgáltató, amennyiben az általa üzemeltetett vasútvonalon a vasúti pálya olyan műszaki állapotba került, hogy azon biztonságos vasúti közlekedés nem folytatható, a Megrendelő egyidejű írásbeli értesítése mellett, jogosult a Vasúti tv. 31. § (2) bekezdése szerint a nyílt hozzáférésű vasúti pályaszakasz üzemeltetését - legfeljebb a biztonságos közlekedés szükséges feltételeinek helyreállításáig - a vasúti forgalomból azonnal kizárni.
Amennyiben valamely pályaszakaszt Szolgáltató szerződésszerű teljesítés mellett a forgalomból a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján biztonsági okokból kizár,
Megrendelő
a) a rendelkezésre álló költségvetési forrásokon belül biztosítja a beruházási-, felújítási-, karbantartási feladatok ellátásához szükséges finanszírozási forrást,
b) Szolgáltatóval egyeztetve átcsoportosíthatja a rendelkezésre álló forrásokat, vagy
c) jogosult az adott vonalszakasz vonatkozásában Szolgáltató üzemeltetési kötelezettségét a forgalomból történő kizárás napjától – erről szóló írásbeli értesítés mellett - megszüntetni, illetve
d) Szolgáltató üzemeltetési kötelezettségeit a felmerült helyreállítás erőforrásigényének megfelelően mérsékelni.
Szolgáltató köteles ezen okból kizárt pályaszakaszon minden általában elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a forgalom szüneteltetésére okot adó körülmény elháruljon. Megrendelő köteles minden általában elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a forgalom szüneteltetésére okot adó körülmény elhárításához szükséges forrásokat biztosítsa.
A 6.5.5. c) pontban foglaltak kivételével a forgalom szüneteltetésének ideje alatt forgalomból kizárt pályaszakasz továbbra is Szolgáltató által üzemeltetett vasúti pályaszakasznak minősül, Szolgáltatót ezen pályaszakasz vonatkozásában a bevételekkel nem fedezett elismert indokolt költségeinek megfelelő díjazás illeti meg. Szolgáltatónak a 6.5.5. c) pontban foglaltak esetén is biztosítani kell az érintett vagyon védelmét, amelynek költségei az elismert indokolt költségek körébe tartoznak.
6.6. A Vasúti tv. 2. mellékletében meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek
6.6.1. A Pályakapacitás biztosítása
6.6.1.1. A Szolgáltató köteles a Hálózat-hozzáférési rendelet és a HÜSZ-ben foglaltak szerint Pályakapacitást a vasúti pályahálózaton biztosítani.
6.6.1.2. Szolgáltató köteles a Pályakapacitás biztosításához szükséges Pályafenntartási munkákat – a pályakapacitás lehető legkisebb és legrövidebb időtartamú szűkítése mellett - folyamatosan ellátni.
6.6.1.3. A Szolgáltató köteles a Pályakapacitás diszkriminációmentes igénybevételének lehetőségét biztosítani. A Szolgáltató köteles ennek érdekében az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket megteremteni és fenntartani.
6.6.1.4. A bevételekkel nem fedezett Indokolt költségek Megrendelő általi megtérítésének mértéke - azon jogcímen, hogy a Pályakapacitás tényleges igénybevételének mértéke csökkent -, annyival lehet kisebb, amilyen mértékben a bevételekkel nem fedezett Indokolt költség a csökkent igénybevételből következően ténylegesen meghatározhatóan kevesebb.
6.6.2. Hálózat-hozzáférési szerződéskötési kötelezettség
A Szolgáltató köteles a Vasúti pályahálózatot igénybe venni szándékozó vasúti társaságokkal az igényelt menetvonalak tekintetében Hálózat-hozzáférési szerződést kötni. A Hálózat- hozzáférési szerződés alapján a vasúti társaság a szerződés tárgyát képező menetvonal alapján a vasúti pályát a szerződésben meghatározott feltételek szerint használhatja, a szerződésben rögzített pályavasúti szolgáltatásokat igénybe veheti.
6.6.3. Mentesülés egyes vasútvonalak üzemeltetési kötelezettsége alól
6.6.3.1. Amennyiben az Éves pénzügyi terv, valamint az előző év tényadatai alapján a Felek úgy ítélik meg, hogy a Vasúti pályahálózat valamely vasútvonala vagy vasútvonalai a kapott hálózat-hozzáférési díjakból keletkező bevételhez képest aránytalanul magas költségek és ráfordítások mellett működtethetők csak, kezdeményezhetik a vasútvonal, a vasútvonalak, vagy azok egy részének (a továbbiakban együtt: vasútvonal) üzemeltetési kötelezettség alóli mentesítését.
6.6.3.2. A mentesítés iránti kérelmet a Szolgáltató – amennyiben a mentesítést Szolgáltató kezdeményezi - írásban köteles a Megrendelőhöz benyújtani. A kérelemben be kell mutatni a vasútvonal előző évi személyvonati és tehervonati vonatdarab és vonatkm adatait, pénzügyi adatait (ideértve a vasútvonal tekintetében kapott Hálózat-hozzáférési díjakat és felmerült Indokolt Költségeket), valamint azokat az indokokat, amelyek a gazdaságos működtetést akadályozzák, ideértve az esetleges gazdaságos működtetéshez szükséges beruházások leírását is.
6.6.3.3. Amennyiben az üzemeltetési kötelezettség alóli mentesítésre a Megrendelő kezdeményezésére kerül sor, Megrendelő a 6.6.3.2. pontban meghatározott adatok alapján hozza meg döntését.
6.6.3.4. A Megrendelő az üzemeltetési kötelezettség alóli mentesítésről hozott döntése során figyelembe veszi a vasútvonal üzemeltetési kötelezettség alóli mentesítésére tett javaslatnak a foglalkoztatásra, a környezetre gyakorolt hatását, az alternatív közlekedési eszközök meglétét, valamint az érintett helyi önkormányzatok véleményét. A Megrendelő döntéséről a Szolgáltatót írásban értesíti. A Megrendelő döntésének kézhezvételéig a Szolgáltató köteles az adott vasút vonal működtetését változatlan feltételekkel biztosítani, a Megrendelő pedig ezen üzemeltetésből adódó finanszírozási terhet viselni.
6.6.3.5. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Megrendelő a Szolgáltatót a fenti 6.6.3.4. pont alapján egyes vasút vonalak üzemeltetési kötelezettsége alól mentesíti, illetve az adott vonal megszüntetése mellett dönt, akkor a Megrendelő a döntéssel érintett vasútvonal szüneteltetésével illetve megszűntetésével összefüggő valamennyi, a Szolgáltatót terhelő közvetett és közvetlen költséget, beleértve a rekultivációs költségeket is Indokolt költségként ismeri el.
6.6.3.6. A Megrendelő üzemeltetési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó döntése esetén a jelen Szerződés 1. melléklete az adott vasútvonal tekintetében értelemszerűen módosul.
6.7. Környezetvédelmi kikötések
6.7.1. Felek kijelentik, hogy kölcsönösen érdekeltek abban, hogy a vasúti pályahálózat- működtetés az európai uniós valamint a hazai jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek megfelelően, a fenntartható fejlődés és a környezet egésze valamint annak egyes elemei védelme figyelembevételével történjen, melyre vonatkozó kötelezettségek részletezését a szerződés 4. melléklete tartalmazza.
6.7.2. Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató jelen szerződés időbeli hatálya alatt keletkező esetleges károkon kívül olyan környezeti kármentesítésekre is köteles, amelyek a szerződés megkötése idején nem ismertek, illetve ismertek, de még nem elhárítottak, és amely környezeti kármentesítési kötelezettség jelen szerződés szerinti működtetési kötelezettség feltétele.
6.7.3. A jelen pontban és a hivatkozott mellékletben meghatározott feladatok teljesítésének költségei Indokolt költségnek minősülnek, mert azok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jelen szerződésben meghatározott színvonalú és feltételrendszerű pályaműködtetést a Szolgáltató el tudja látni.
6.7.4. A Megrendelő kinyilvánítja, hogy a megelőzés elvének következetes érvényre juttatása a környezetvédelem leghatékonyabb módja, amely a vasúti közlekedés valamennyi területének elsőrendű feladata. Ennek megfelelően megrendelői elvárás, hogy a fejlesztések, beruházások tervezésétől, megvalósításáig, a meglévő létesítmények, berendezések, üzemeltetési technológiáinak kidolgozásáig és alkalmazásáig, kiemelten a vontatási üzemanyag ellátó berendezések üzemeltetési feladatainak ellátását a pályaműködtetés minden mozzanatában a Szolgáltató tevékenységét akként tervezze meg, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon. A környezethasználat során a tevékenységét az elérhető legjobb technika következetes alkalmazásával kell megvalósítania.
6.8. Személyszállítási közszolgáltatással összefüggő külön kikötések
Szolgáltató az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján – a személyszállítási közszolgáltatóval kötött megállapodásban részletesen meghatározottak szerint - közreműködik a személyszállítás lebonyolításához és az utazási igények kiszolgálásához szükséges feltételek biztosításában, ezen belül
- az utastájékoztatás feltételeinek biztosításában, és a
- kiszolgáló létesítmények (ezen belül különösen az állomások) használata - hozzáférés biztosítása és szolgáltatások nyújtása - tekintetében a HÜSZ szerint.
A hivatkozott rendelet, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete alapján az utastájékoztatási kötelezettség vonatkozásában a személyszállítási közszolgáltatásban résztvevő járművekre, valamint az érintett állomásokra nézve tartalmaz előírásokat. A
Szolgáltató pályahálózat-működtetőt az állomások mint kiszolgáló létesítmények üzemeltetésével összefüggő szolgáltatások körében az utastájékoztatási rendszerek működtetésének kötelezettsége terheli.
A jelen Szerződés 7. melléklete szerinti „A megrendelői ellenőrzés szabályai” tárgyú melléklet külön nevesített ellenőrzési tárgyként jelöli meg az utastájékoztatás tárgykörét.
A Szolgáltató a kiszolgáló létesítmények (ezen belül különösen az állomások) használatával összefüggésben a Vasúti tv. 2. melléklet 2. a) pontja szerinti szolgáltatásokat nyújtja.
A személyszállítási közszolgáltatás szolgáltatási színvonalának javítása érdekében a Szolgáltató a jelen Szerződés 3. melléklete szerinti szolgáltatási szint mérésének szabályai feltételei között folyamatosan vizsgálja a vonatkésések mértékét, és értékeli azokat.
7. A pályaműködtetés finanszírozása
7.1. A Szolgáltató pénzügyi forrásainak összetevői, a Megrendelő pályaműködtetésre vonatkozó finanszírozási kötelezettsége
7.1.1. Szolgáltató a jelen szerződés alapján ellátott pályaműködtetési tevékenység költségeit elsősorban a pályavasúti szolgáltatási tevékenység Hálózat-hozzáférési Díjából származó, Szolgáltatót megillető bevételekből fedezi.
Amennyiben a Szolgáltató indokolt költségeit a hálózat-hozzáférési díj című pontban meghatározott hálózat-hozzáférési díjból származó bevételek, a pályaműködtetésből származó más bevételek illetve a Szolgáltató egyéb tevékenységéből keletkező eredmény, valamint a címzett, illetve elnyert támogatások, a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások az ésszerű nyereség és a költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatás - ezek megrendelői elismerése mellett nem fedezik - Megrendelő Szolgáltató pályaműködtetés során felmerülő, bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit - jelen Szerződésben meghatározott pályaműködtetési tevékenység teljesítése esetén - megtéríti.
7.1.2. A költségtérítési igény meghatározásakor Szolgáltató a bevételekkel nem fedezett indokolt költségein felül ésszerű nyereséget és a 7.9. pont illetve a 6. melléklet előírásai szerinti költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatást számolhat el. Az ésszerű nyereség számításának alapja a nyílt hozzáférésű pályavasúti szolgáltatások árbevételével fedezett - az értékesített vontatási energia beszerzési értéke nélkül számított – indokolt költsége.
Egy adott időszakban képződő, illetve a korábbi időszakokban felhalmozott ésszerű nyereségből kifizetett költségek, ráfordítások és kiadások az indokolt költségek körében nem számolhatók el.
Az ésszerű nyereség adott évre tervezhető százalékos mértékét, tervezett összegét és a költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatás tervezett összegét Felek az éves költségtérítési záradékban rögzítik, és azok tényleges összegét az éves elszámolás keretében számolják el.
7.1.3. Az Indokolt költségek és kapott bevételek bemutatására Szolgáltató jelen Szerződés részeként Éves pénzügyi tervet készít. A bevételekkel nem fedezett Indokolt költségek
számítása, elszámolása és megtérítése az Éves pénzügyi terv alapján történik, melynek részletes szabályait jelen szerződés 5. melléklete tartalmazza.
7.1.4. Megrendelő a pályahálózat-működtetés 7.1.2. pont szerinti költségtérítését az államháztartási szabályok szerint biztosítja. A költségtérítés felhasználás tervezett mértékét Felek jelen szerződés 8. pontja szerinti éves felülvizsgálat keretében, a fent hivatkozott államháztartási szabályokra és a pályaműködtetésre vonatkozó európai uniós és Vasúti tv. szerinti rendelkezésekre is figyelemmel határozzák meg.
7.1.4.1. Megrendelő biztosítja, hogy a pályahálózat-működtető – jelen Szerződés szerint értelmezett - indokolt költségei és bevételei – beleértve a jelen Szerződés szerinti költségtérítést is - évente, de legalább az 5 évet meg nem haladó időszakokra vonatkozóan egyensúlyban legyenek.
Xxxxx jelen Szerződés hatályának lejártakor a költségtérítésre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével záró elszámolást készítenek.
7.1.4.2. Felek rögzítik, hogy amennyiben jelen Szerződés szerinti költségtérítéssel kapcsolatos kiadások refinanszírozás útján biztosítottak, a refinanszírozási konstrukció nem járhat azzal, hogy a Szolgáltató költségtérítési jogosultságától akár részben is elessen, vagy azt csak késedelmesen tudja érvényesíteni.
A refinanszírozással összefüggésben Szolgáltatót terhelő költségek, ráfordítások és kiadások, a Szerződés szerinti Megrendelői ellenőrzés mellett, pályaműködtetői indokolt költségnek minősülnek.
7.1.5. Megrendelő kijelenti, hogy a pályaműködtetés 7.1.2. pont szerinti költségtérítésére az éves költségvetési törvények előkészítése során tesz javaslatot. Az évente szükséges költségtérítés mértékét Felek a jelen szerződés 8. pontja szerinti éves felülvizsgálat során határozzák meg.
7.1.6. Felek az Éves elszámolás során rögzítik a bevételekkel nem fedezett Indokolt költség tényleges mértékét, vagyis a Szolgáltató működéséhez szükséges tényleges költségtérítés felhasználást.
7.1.7. A Megrendelő által elismert, de pénzügyileg nem teljesített költségtérítés összegét Felek – tekintettel jelen szerződés 7.1.4.1. és 7.1.4.2. pontjaiban előírtakra – Szolgáltató Megrendelővel szembeni, jelen szerződés alapján érvényesíthető követeléseként határozzák meg.
7.1.8. A pályaműködtetési kötelezettségek teljesítése során a felmerült, de bevételekkel nem fedezett Indokolt költségek megtérítésére a Megrendelő által biztosított költségtérítés elszámolása során nem állhat elő túlkompenzáció. Túlkompenzációnak minősül Szolgáltatónak adott juttatás azon mértéke, amely a bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket az ésszerű nyereségen, a költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatáson, valamint a biztonságos működéshez szükséges, elkülönítetten elszámolandó gazdálkodási tartalékon túlmenően meghaladja.
A túlkompenzáció tilalma nem jelenti ugyanakkor a Vasúti tv. 28. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó felújítási költségtérítés jogcímén megfizetett többlettámogatás, a Vasúti tv. 28. §. (5) bekezdése és a 29/A. § szerinti fejlesztési célú többletjuttatások biztosításának tilalmát.
7.2. Hálózat-hozzáférési díj
7.2.1. A Vasúti pályahálózat hozzáférésre jogosultja az igényelt vasúti pályaszakasz tekintetében a Szolgáltatónak Hálózat-hozzáférési díjat köteles fizetni. Az egyes vasúti pályaszakaszok, létesítmények és szolgáltatások igénybe vétele ellenében fizetendő, a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló 58/2015. (IX. 30.) NFM rendeletben (továbbiakban Hálózat-hozzáférési díjrendelet) meghatározott feltételek szerinti Hálózat- hozzáférési fajlagos díjat, beleértve a Hálózat-hozzáférési Díj módosítását is, a HÜSZ-ben teszik közzé.
7.2.2. Felek tudomásul veszik és elfogadják a jelen szerződés aláírásakor a HÜSZ-ben meghatározott Hálózat-hozzáférési díjakat és azok későbbi módosításait, amelyek az elszámolás alapját képezik.
7.3. A Hálózat-hozzáférési díj elszámolása, számlázása és beszedése
7.3.1. A Hálózat-hozzáférési díjat a Szolgáltató nevében a VPSZ számlázza ki és Szolgáltatónál ellenőrzi az Igénybevevőtől történő befolyását. A Hálózat-hozzáférési díj számlázására a HÜSZ, az Igénybevevővel kötött szerződés, a Szolgáltató belső szabályzatai, valamint a vonatkozó számviteli- és adójogszabályok az irányadóak.
7.3.2. A Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a felmerült Hálózat-hozzáférési díjról a HÜSZ, az Igénybevevővel kötött szerződés, valamint a Szolgáltató belső szabályzatai alapján a teljesítést követő 15 (tizenöt) napon belül számlát állít ki.
7.3.3. A kiállított számla alapján a Szolgáltató köteles minden általában elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a számla ellenértékét (a számlázott Hálózat-hozzáférési díjat) az Igénybevevőtől vagy a vonatkozó szerződésben illetve azokhoz csatolt dokumentumokban megjelölt más, fizetésre kötelezett személytől beszedje vagy behajtsa. A beszedés vagy behajtás érdekében a Szolgáltató köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni, amelyet a vonatkozó szabályzatok előírnak vagy lehetővé tesznek. Behajthatatlannak csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti behajthatatlan követelés minősíthető.
7.4. A Szolgáltató Indokolt költségei, a Megrendelő által biztosított költségtérítés
7.4.1. Felek rögzítik, hogy a pályaműködtetés Indokolt költségeként elismerhető, el nem ismerhető, illetve a Megrendelő által el nem ismert költségek, ráfordítások és kiadások típusait jelen Szerződés 5. melléklete tartalmazza.
7.4.2. A költségtérítés a költségtérítés forrásául szolgáló költségvetési előirányzat felhasználására vonatkozó államháztartási szabályok (a továbbiakban: Költségtérítés-igénylést szabályozó rendelkezések) szerint igényelhető.
7.4.3. Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés hatálya alá tartozó költségtérítések, forrásbiztosítások, így különösen a bevételekkel nem fedezett indokolt költségekre, az ésszerű nyereségre és a költséghatékonyságot ösztönző kiegészítő juttatásra költségtérítés keretében megfizetett összegek az ÁFA törvény alkalmazása szempontjából támogatásnak minősülnek.
7.4.4. A költségtérítés elszámolása és végleges éves rendezése a jelen Szerződés 7.7. pontjának rendelkezései szerint történik és az aktuális évet követően esedékes.
7.5. Havi részköltségtérítés
7.5.1. A Felek az adott tárgyévre vonatkozó, a Költségtérítés-igénylést szabályozó rendelkezésekben meghatározott folyósított költségtérítés havonkénti összegét és részletes feltételeit – a nemzetgazdaságért felelős miniszter egyetértése mellett – a Szolgáltató jóváhagyott, a pályahálózat-működtetésre elkülönített üzleti tervével összhangban levő Éves pénzügyi terve alapján határozzák meg és az Éves költségtérítési záradékban rögzítik.
A Megrendelő a költségtérítést részköltségtérítések formájában egyenletes havi ütemezéssel biztosítja úgy, hogy az adott év december hónapjára eső összeg folyósítása az adott év novemberében történik meg.
A részköltségtérítés igénylésének feltétele a 7.5.1.1. és 7.5.1.2. pontok szerinti Megrendelői Teljesítésigazolás kiadása, amelynek alapja a következő:
7.5.1.1. Üzemeltetési költségtérítés vonatkozásában Szolgáltató beszámolót nyújt be a Megrendelőhöz a költségtérítés kifizetésének esedékességét megelőző 2. hónapra vonatkozóan a VPSZ által kiutalt, lemondott menetvonalak és a leközlekedtetett vonatok számáról és arányáról.
7.5.1.2. A felújítási költségtérítés folyósításának feltétele, hogy Szolgáltató havi beszámolókat nyújtson be Megrendelőhöz a költségtérítés kifizetésének esedékességét megelőző 2. hónapra vonatkozóan a szinten tartó és a költségtérítést terhelő egyéb felújítások és beruházások előkészítésének állásáról, valamint azok fizikai (rész)teljesítéseiről.
A Szolgáltató a 7.5.1.1. és 7.5.1.2. pontok szerinti Megrendelői Teljesítésigazolás alapjául szolgáló beszámolót a költségtérítés folyósításának esedékességét megelőző hónap 20. napjáig köteles a Megrendelőnek egyidejűleg benyújtani.
Megrendelő a Megrendelői Teljesítésigazolást – az elfogadott teljesítés vonatkozásában – elfogadó nyilatkozatba foglalva, a költségtérítés folyósításának esedékességét megelőző hónap utolsó naptári napjáig adja meg.
A költségtérítés számításának, igénylésének és elszámolásának részletes szabályait jelen Szerződés 5. melléklete tartalmazza.
7.5.2. Bármelyik fél kérheti adott éven belül a folyósított költségtérítés, illetve a részköltségtérítés mértékének felülvizsgálatát, ha az Indokolt költségek, illetve a Hálózat- hozzáférési díjbevételek, az egyéb megszerzett bevételek, az egyéb tevékenységből származó eredmény, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett illetve elnyert támogatások, a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások összegének
különbsége, vagyis a költségtérítés felhasználás tényleges összege az év kezdő napjától göngyölítve, illetve várható összege éves szinten több mint 10%-kal eltér a Szerződés éves felülvizsgálata során, illetve az Éves költségtérítési záradékban rögzített, azonos módon képzett különbségtől, vagyis a költségtérítés felhasználás tervezett összegétől.
7.5.3. A folyósított költségtérítés részköltségtérítés mértékének felülvizsgálatára vonatkozó igényéről Szolgáltató írásban köteles Megrendelőt értesíteni. Az értesítést Szolgáltatónak a
7.5.2. pont szerinti eltérés megállapításának időpontjától, illetve attól az időponttól számított
30 (harminc) napon belül meg kell tennie, amikor Szolgáltatónak a hálózat-hozzáférési szerződések, illetve egyéb pályavasúti szolgáltatás tárgyában kötött szerződések alapján kölcsönösen elismert teljesítési adatok állnak rendelkezésére.
Az értesítésnek tartalmaznia kell:
− Az Indokolt költségek tényleges összegét a tervezett, a Szerződés éves felülvizsgálata során, illetve az Éves költségtérítési záradékban rögzített összeggel összevetésben;
− a Hálózat-hozzáférési díjbevételek és megszerzett egyéb bevételek, az egyéb tevékenységből származó eredmény, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett illetve elnyert támogatások és a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások tényleges összegét a tervezett, a Szerződés éves felülvizsgálata során, illetve az Éves költségtérítési záradékban rögzített összeggel összevetésben;
− a Szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a tervezett és a tényleges mérték között meglevő különbség várakozásai szerint az év hátralevő időszakában nem fog csökkenni;
− az Indokolt költségek illetve a Hálózat-hozzáférési díjbevételek, egyéb megszerzett bevételek, az egyéb tevékenységből származó eredmény, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett illetve elnyert támogatások és a Vasúti tv. 28. §.
(5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások tervezett és tényleges összege közötti eltérés legfőbb okait;
− a Szolgáltató javaslatát a folyósított költségtérítés illetve részköltségtérítés összegének emelésére, tekintettel a költségtérítés felhasználás tervezett és tényleges mértéke közötti különbségre, valamint annak várható alakulására;
− az adott évben elszámolt, de jelen szerződés szerint Indokolt költségnek, illetve a költségtérítés meghatározásánál beszámítható bevételnek nem tekinthető összegeket.
7.5.4. Megrendelő megvizsgálja és Szolgáltató felülvizsgálatot kezdeményező értesítésének kézhezvételétől számított 60 (hatvan) napon belül - az indokok megjelölésével - írásban nyilatkozik Szolgáltatónak a folyósított költségtérítés illetve részköltségtérítés megemelésére vonatkozó javaslatáról, annak elfogadásról, illetve elutasításról.
7.5.5. A nyilatkozatra megadott határidőn belül Megrendelőnek joga van Szolgáltató pályavasúti üzleti könyveit megvizsgálni és a folyósított költségtérítés, illetve részköltségtérítés megemelése iránti igény alaposságáról meggyőződni. Amennyiben a pályavasúti üzleti könyvek megvizsgálása után a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Szolgáltató igénye a folyósított költségtérítés illetve részköltségtérítés megemelése tekintetében nem megalapozott, jogosult a Szolgáltató igényét írásban elutasítani.
7.5.6. Amennyiben a Megrendelő kifogásolásának kézhezvételétől számított 60 (hatvan) napon belül a Megrendelő és a Szolgáltató nem tud megegyezni a költségtérítés illetve a részköltségtérítés megemelésében, illetve az emelés mértékében, e Szerződés 13.2. pontjának
szabályai szerint bármelyikük jogosult a kérdésben illetékes külső szakértőt igénybe venni. A szakértői felülvizsgálatra rendelkezésre álló idővel együtt a Megrendelőnek Szolgáltató felülvizsgálatot kezdeményező értesítésének kézhezvételétől számított 90 (kilencven) napon belül kell döntést hoznia, és köteles erről Szolgáltatót írásban értesíteni.
7.5.7. Amennyiben a folyósított költségtérítés mértéke a Megrendelő kezdeményezésére a
7.5.2. pont, illetve a Szolgáltató kezdeményezésére a 7.5.2-7.5.6.-ig pontok szerint változik, a folyósított költségtérítés új összegét módosított Éves költségtérítési záradékban rögzítik a szerződésmódosításnak megfelelő aláírási protokoll mellett. A záradékban Megrendelő az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett határozza meg a folyósított költségtérítés, valamint a havi részköltségtérítések új összegeit. Szolgáltatónak indokolt esetben a pályahálózat-működtetésre elkülönített üzleti tervét és Éves pénzügyi tervét is korrigálnia kell.
7.6. Az Indokolt költségek és a tényleges költségtérítés felhasználás elszámolása
7.6.1. Szolgáltató köteles az év utolsó naptári napjától számított azon napot követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül elszámolást (a továbbiakban: „Előzetes éves elszámolás") készíteni a Megrendelő számára, amely napon a hálózat-hozzáférési szerződések, illetve egyéb pályavasúti szolgáltatás tárgyában kötött szerződések alapján az éves elszámolás a szolgáltatások igénybevevőivel lezárult. Az Előzetes éves elszámolás elkészítésének végső határideje a tárgyévet követő év február 20-a. Az Előzetes éves elszámolás adattartalma – az adatok előzetes jellegétől és a korai állapot miatt esetlegesen hiányzó adatoktól eltekintve – azonos az Éves elszámolás adattartalmával.
7.6.2. A Szolgáltató éves beszámolójának elkészültét követően Éves Elszámolást készít. Az Éves elszámolás elkészítésének végső határideje a tárgyévet követő év május 31-e. Az Éves Elszámolásban szerepeltetni kell:
− az adott évben felmerült Indokolt költségek összegét, elemzését;
− az adott évben felmerült, az Éves költségtérítési záradékban szereplő, az indokolt költségek körébe tartozó valamint az Indokolt költségek körében tételesen nem definiált, de a Megrendelő által elismert kiadások jogcímek szerinti részletezésben;
− az adott évben számlázott Hálózat-hozzáférési díjak összegét;
− az adott évre vonatkozó egyéb megszerzett bevételeket, az egyéb tevékenységen realizált eredményt, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett, illetve elnyert támogatásokat, a Vasúti tv. 28. §. (5) pontja és 29/A. §. szerint kapott további forrásokat, ezek felhasználására vonatkozó tájékoztatást;
− a bevételekkel nem fedezett Indokolt költségek összegét, elemzését,
− az adott évben a Megrendelő által biztosított költségtérítés (részköltségtérítések) összegét havonkénti bontásban;
− az adott év fordulónapjára vonatkozó Lekötött költségtérítés 1.23.10. pont szerinti értelmezett összegét, valamint az azt ellenőrizhető módon alátámasztó adatokat illetve dokumentumokat.
− a Lekötött költségtérítés terhére végzendő, a 1.23.11. pont szerinti Áthúzódó költségtérítés felhasználás körébe tartozó feladatok listáját és összegeit,
− a Szerződés 7.6.7 pontja szerinti átcsoportosításokra vonatkozó adatokat, amennyiben a Szolgáltató az Éves elszámolás során átcsoportosításra vonatkozóan kérelmet nyújtott be.
− költséghatékonyságot ösztönző intézkedési terv eredménye
− a szolgáltatási szint tényállapotra vonatkozó mérésének részletes kalkulációját a 3. mellékletben rögzített módszertan szerint;
− pályaműködtetési tevékenység finanszírozási helyzetét
− szünetelő pályaszakaszok költségeit.
− Éves elszámolási záradék tervezetét;
A pályaszakaszokon kimutatott közvetlen költségeket, ráfordításokat, valamint az indokolt költségek közé sorolt kiadásokat és hálózat-hozzáférési díjakat vonalankénti és jellemző pályaszakaszonkénti bontásban is be kell mutatni.
7.6.3. Amennyiben az Indokolt költségek bármely vonal illetve jellemző pályaszakasz tekintetében az adott évben legalább 20%-kal felülmúlták az Éves Pénzügyi tervben tervezett összeget, vagy a számlázott Hálózat-hozzáférési díjak bármely vonal illetve jellemző pályaszakasz tekintetében több, mint 20%-kal elmaradtak az Éves Pénzügyi tervben tervezett mértéktől, úgy a Szolgáltató az adott vonal illetve jellemző pályaszakasz tekintetében az eltérés az okairól írásbeli értékelést és magyarázatot köteles csatolni az Éves Elszámoláshoz.
7.6.4. Az Éves Elszámolást a Megrendelő legkésőbb annak kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül megvizsgálja. A Megrendelő indokolt esetben kérheti e határidőnek további 30 (harminc) nappal történő meghosszabbítását Megrendelő jogosult Szolgáltatót – határidő megjelölésével - hiánypótlásra kötelezni. A hiánypótlási felhívásban szereplő határidővel az Éves elszámolás felülvizsgálatának határideje meghosszabbodik.
7.6.5. A Megrendelő az Éves elszámolást saját költségén, külső szakértővel megvizsgáltathatja.
7.6.6. Amennyiben a Megrendelő az Éves elszámolást valamely tételével kapcsolatosan írásban kifogást tesz, úgy a Felek kötelesek egyeztetést tartani a kifogásolt tétellel kapcsolatban. Ha az egyeztetés a Megrendelő írásbeli kifogásának a Szolgáltató általi kézhezvételétől számított 60 (hatvan) napon belül nem vezet mindkét Fél számára elfogadható eredményre, úgy bármelyik Fél jogosult külső szakértőhöz fordulni. A szakértői felülvizsgálatra rendelkezésre álló idővel együtt a Megrendelőnek az elszámolás kézhez vételétől számított 90 (kilencven) napon belül kell döntést hoznia, és köteles erről Szolgáltatót írásban értesíteni.
7.6.7. Megrendelő az Éves elszámolás elfogadására illetve a Szerződés éves teljesítésére vonatkozóan írásban nyilatkozik a 7.6.4.-7.6.6. pontokban meghatározott határidőn belül.
Amennyiben a Költségtérítés egyes elemeire (Üzemeltetési költségtérítés, Felújítási költségtérítés) vonatkozó elszámolási különbözetek indokolttá teszik, Megrendelő – a Szolgáltató megalapozott indokolt kérelmére – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egyes költségtérítési elemek közötti átcsoportosításhoz hozzájárulhat. Az átcsoportosítás során a 7.7.8. pontban az üzemeltetési költségtérítésre előírt külön feltételt is tekintetbe kell venni.
A Megrendelő az Éves elszámolás során a pályahálózat-működtetéssel összefüggő, kiadások átmeneti vagy végleges fedezésére, a fel nem használt költségtérítés terhére, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével gazdálkodási tartalék képzését teheti
lehetővé a Szolgáltatónál, melynek felhasználásához a Megrendelő előzetes jóváhagyása szükséges.
A gazdálkodási tartalékot és felhasználását az eredménykimutatást nem érintően a mérlegben kell kimutatni, továbbá a felhasználást az Éves elszámolásban az indokolt költségektől és a költségtérítés felhasználástól elkülönítetten kell szerepeltetni.
A Felek az Éves elszámolás elfogadását és Szolgáltató Elismert költségtérítési igényét az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett Éves elszámolási záradékban rögzítik a szerződésmódosításnak megfelelő aláírási protokoll mellett. A záradékban Megrendelő az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett megállapítja Szolgáltató Elismert költségtérítési igényét, rendelkezik az Éves elszámolás során a 7.7. fejezet szerint megállapított – a Felek követeléseként illetve kötelezettségeként jelentkező – költségtérítés különbözetek rendezéséről, valamint Xxxxxxxxxxx 7.7.8. pont szerint tett felhasználási javaslatát is mérlegelve, meghatározza a különbözet felhasználásának módját, beleértve a különbözet gazdálkodási tartalékkénti kezelésének lehetőségét is.
Az adott év költségtérítés elszámolás szempontjából akkor tekinthető lezártnak, ha a 7.6.7. pont szerinti költségtérítési különbözetek Éves elszámolási záradékban meghatározott rendezése pénzügyileg is megtörtént.
7.7. A Szolgáltató Elismert költségtérítésének éves elszámolás szerinti rendezése
7.7.1. Amennyiben a Szolgáltató Elismert költségtérítési igénye meghaladja az adott évben folyósított költségtérítések (részköltségtérítések) valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés együttes összegét, akkor a Szolgáltató – az Éves elszámolási záradékban rögzítettek szerint – jogosult a különbözet összegével növelt költségtérítésre.
A Szolgáltató által az Éves elszámolásban kimutatott tényleges költségtérítés felhasználás és a folyósított költségtérítés (részköltségtérítések) valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés együttes összegének különbözetét - annak pénzügyi rendezéséig - Szolgáltató Megrendelővel szembeni, jelen szerződés alapján érvényesíthető követelésként tartja nyilván, kivéve, ha Megrendelő jelen szerződés 7.6.4.-7.6.7. pontjai szerint elvégzett vizsgálata alapján ettől eltérő írásbeli nyilatkozatot tesz.
7.7.2 Amennyiben az adott évben folyósított költségtérítések (részköltségtérítések) valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés együttes összege meghaladja az adott évre vonatkozó tényleges költségtérítés felhasználást, akkor az adott év fordulónapjára Szolgáltatónak meg kell határoznia a Lekötött költségtérítés 1.23.10. pont szerint számított összegét. A Lekötött költségtérítés összegét, tartalmát és az Éves költségtérítési maradványon belüli elkülönítését az Éves elszámolásban ellenőrizhető módon (projektlistákkal és beszerzési információkkal alátámasztva) be kell mutatni.
7.7.3 A Lekötött költségtérítést az adott év Éves elszámolás szempontjából értelmezett fordulónapjától az adott év Éves elszámolási záradéka tartalmának rögzítéséig tartó időszak alatt Szolgáltató az adott éven belül történő felhasználással azonos módon - az adott évben szükséges (tervezett, vagy év közben felmerült), de el nem végzett feladatok fedezetére - felhasználhatja.
Az adott évre vonatkozó Éves elszámolási záradék aláírásának időpontjáig a lekötött költségtérítés összegét Szolgáltatónak az adott évet követő évben felhasználható költségtérítési maradványként kell nyilvántartania.
7.7.4 A 7.7.3 pont szerinti áthúzódó költségtérítés felhasználás keretében az adott év fordulónapja után végzett munkákat az adott évet követő év költségtérítés felhasználásai között kell elszámolni.
7.7.5 A Lekötött költségtérítés Éves elszámolásban szereplő kimutatását és 7.7.3 pont szerinti áthúzódó költségtérítés felhasználás helyzetét az Éves elszámolási záradék tartalmának lezárásához Szolgáltatónak az adott időpontra vonatkozóan aktualizálnia kell és azt a Megrendelő részére be kell nyújtania. Az aktualizált jelentés kiadásának időpontja és az Éves elszámolási záradék aláírása között a lekötött költségtérítés áthúzódó költségtérítés felhasználás címén már nem terhelhető. A Lekötött költségtérítés terhére történő bármilyen további felhasználás csak az Éves elszámolási záradék rendelkezései szerint történhet.
7.7.6 Az Éves elszámolás és 7.7.5. pont szerint aktualizált kimutatás alapján Megrendelő - jelen Szerződésben biztosított ellenőrzési jogkörének gyakorlása mellett - a Lekötött költségtérítést az Éves elszámolási záradékban – az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett - jóváhagyólag tudomásul veszi. Az elszámolási záradékban Xxxxx az adott évre megállapított lekötött költségtérítést az adott évet követő évben felhasználható költségtérítési maradványként rögzítik.
7.7.7. Amennyiben az adott évben folyósított költségtérítések (részköltségtérítések) valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés együttes összege meghaladja az Elismert költségtérítés összegét, akkor a Szolgáltató jogosult a különbözet lekötött költségtérítéssel csökkentett összegének felhasználására javaslatot tenni, amelyet Megrendelő írásban elfogad, módosít vagy elutasít. Szolgáltató köteles a költségtérítés felhasználásra vonatkozó rendelkezést Megrendelő által meghatározott célok és ütemezés szerint végrehajtani.
Amennyiben Megrendelő elutasítja Szolgáltató felhasználásra vonatkozó javaslatát, Szolgáltató köteles a különbözetet rendezni, melynek módját Felek - az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett – az Éves elszámolási záradékban rögzítik.
A folyósított költségtérítés (részköltségtérítések) valamint a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott költségtérítés együttes összegének és a Szolgáltató által az Éves elszámolásban kimutatott tényleges költségtérítés felhasználás lekötött költségtérítéssel csökkentett különbözetét – annak pénzügyi rendezéséig – Szolgáltató Megrendelőnek Szolgáltatóval szembeni, jelen szerződés alapján érvényesíthető követeléseként tartja nyilván, kivéve, ha Megrendelő jelen szerződés 7.6.4.-7.6.7. pontjai szerint elvégzett vizsgálata alapján ettől eltérő írásbeli nyilatkozatot tesz.
.
7.7.8. A jelen szerződés alapján a 7.7.1. és 7.7.7. pontokban előírtak szerint Szolgáltató illetve Megrendelő által érvényesíthető követeléseket Szolgáltatónak az Üzemeltetési költségtérítésre és a Felújítási költségtérítésre vonatkozóan elkülönítetten is nyilván kell tartania.
Amennyiben Szolgáltató üzemeltetési költségtérítésre vonatkozó Elismert költségtérítési igénye meghaladja a folyósított illetve a Megrendelő jóváhagyásával korábbi időszakokról áthozott üzemeltetési költségtérítés együttes összegét, akkor Szolgáltatónak a különbözetre - az összesített költségtérítésen belüli átcsoportosítással - Megrendelővel szemben érvényesíthető követelése keletkezik az összesített költségtérítésre vonatkozó, a 7.7.1. és
7.7.2. pontokban előírt feltételek betartása mellett.
A feltétel az eredménykimutatásban elszámolt indokolt költségek, illetve bevételek Vasúti tv.- ben előírt egyensúlyát biztosítja.
7.8. Rendelkezésre-állási költségtérítés
7.8.1. Szolgáltató a költségtérítés összege helyett – a működtetett vagyonra vonatkozó érték megőrzési kötelezettségére is tekintettel – az e pont szerinti Rendelkezésre-állási költségtérítés igénybevételére jogosult, amennyiben
− a Megrendelő valamely pályaszakasz, vagy pályaszakaszok vonatkozásában a Szolgáltató működtetési kötelezettséget korlátozza, vagy felfüggeszti,
− a Megrendelő valamely pályaszakasz, vagy pályaszakaszok vonatkozásában mentesíti Szolgáltatót a pályaműködtetési feladatok ellátása alól, a mentesítéssel érintett pályaszakasz újraműködtetéséig vagy megszűntetéséig.
− Jelen szerződés 1.4. pontja szerinti vis maior és 1.2. pontja szerinti egyéb rendkívüli esemény bekövetkezte alatt a vis maior és egyéb rendkívüli esemény megszűnéséig.
7.8.2. A 7.8.1. pontban meghatározott intézkedések esetén, a működtetés szünetelése alatt, Szolgáltatót a 7.4. pontban meghatározott költségtérítés helyett, arra tekintettel, hogy Szolgáltató nagy értékű vagyont kezel, a keletkező indokolt költségeinek fedezésére Rendelkezésre-állási költségtérítés illeti meg, amely az adott időszakban ténylegesen felmerült, bevételekkel nem fedezett költségek és ráfordítások illetve az indokolt költségek közé sorolt kiadások szerinti összeg. A rendelkezésre-állási költségtérítéshez kapcsolódó változások miatt – indokolt esetben - mind Megrendelő, mind Szolgáltató jogosult a 7.5.1. pontban hivatkozott Éves pénzügyi terv és Éves költségtérítési záradék módosítását kezdeményezni.
7.8.3. A teljes (üzemeltetési és felújítási) költségtérítés igénybevételére Szolgáltató akkor válik újból jogosulttá, ha a működtetés teljesítésének feltételei újból biztosítottak, és a működtetési feladatait Szolgáltató teljesíti. A megrendelt működtetés teljesítési feltételeinek ismételt meglétéről Megrendelő a hivatalból tudomására jutott információk, vagy a szolgáltatói feltételek meglétét megalapozó információkkal vagy dokumentumokkal alátámasztott, Megrendelő részére Szolgáltató által benyújtott írásbeli nyilatkozat alapján dönt.
7.9. A hatékony működés ösztönzése és a szolgáltatási minőség javítása
7.9.1. A Szolgáltató köteles minden ésszerű lépést megtenni az Indokolt Költségek rövid- és hosszú távú csökkentése érdekében. E törekvésével összefüggésben nem csökkenhet a biztonsági és a 3. melléklet szerint mért szolgáltatási szint.
7.9.2. A 7.9.1. pontban meghatározott célok elérése érdekében kifejtett tevékenységét a Szolgáltató a 6. melléklet A) részében megfogalmazott eljárásrend betartásával köteles folytatni. A tevékenység végzésével összefüggésben a Szerződés 7.7.7. pontja szerint
keletkező visszafizetési kötelezettségről a Megrendelő a 6. melléklet B) részében meghatározott tárgyévekre vonatkozóan – legfeljebb a szerződés hatályáig terjedő időtartamra
– lemond.
Felek megállapodnak abban, hogy a szerződés hatályának utolsó két évére eső, vagy abból keletkező, a jelen pont szerinti visszafizetési kötelezettségről történő megrendelői lemondással érintett összegről a szerződés hatályának lejártával egyidejűleg, a 7.1.4.1. pont szerinti lezáró elszámolás keretében számolnak el.
A keletkező működési eredmény felhasználásának részletes szabályait a 6. melléklet B) részében lefektetett módszertan határozza meg.
7.10. Elkülönített számviteli nyilvántartás
7.10.1. Szolgáltató a Szerződés tárgyát képező pályaműködtetési tevékenységéről a szolgáltatási időszak kezdő napjától számviteli rendszerében köteles a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Számviteli elkülönítési rendelet) szerint elkülönített elszámolást vezetni, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként éves felügyeleti jelentést készíteni.
8. A Szerződés éves felülvizsgálata
8.1. A Szerződés éves felülvizsgálatának fő tartalma és szabályai
8.1.1. A Felek jelen Szerződést évente felülvizsgálják, a felülvizsgálat időpontját követő év részletes feltételrendszerét meghatározzák, a Szerződést szükség szerint módosítják. Az éves felülvizsgálat célja:
- Megrendelő részéről megrendelt, Szolgáltató által teljesítendő szolgáltatási és műszaki feltételek, a vasúti pályahálózat műszaki paramétereire, teljesítménykritériumaira, minőségi mutatóira, egyéb összetevőire és jellemzőire vonatkozó elvárások gördülő jellegű meghatározása a felülvizsgálat időpontját követő két évre.
- Az Éves költségtérítési záradék alátámasztására szolgáló pályafenntartási és szolgáltatási teljesítmények, és ezek pénzügyi feltételeinek meghatározása a felülvizsgálat időpontját követő évre.
- A Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások feltételrendszerének körülírása a felülvizsgálat időpontját követő évre.
- A szerződés szükség szerinti módosítása a jogszabályi környezet (hazai és Európai Uniós jogi normáknak megfelelés) változás, változó gazdasági, pénzügyi, vasútágazati, társadalmi környezet alapján,
- a szerződéses tapasztalatok beintegrálása a szerződés rendszerébe.
Szolgáltató az éves felülvizsgálatra vonatkozó javaslatait, illetve a felülvizsgálat dokumentumait minden év május 31-ig köteles benyújtani Megrendelőnek. Az éves felülvizsgálat során Megrendelő nyilatkozik a felülvizsgálatot követő év előzetes megrendelői finanszírozási kereteiről. A felülvizsgálat eredményét a Felek írásban rögzítik és a szerződés dokumentumain átvezetik.
8.1.2. Az éves felülvizsgálat következtében beálló változások azon része, amely a Szerződés valamely pontjának, mellékletének, Éves költségtérítési záradékának módosítására vagy kiegészítésére irányul, illetve az Éves költségtérítési záradék megkötését vonja maga után, szerződésmódosításnak minősül, melyekre a szerződésmódosítás szabályait kell alkalmazni. A felülvizsgálat körébe tartozó azon tárgyakban, amelyek nem tartoznak a szerződésmódosítás körébe az egyetértési jogot gyakorló, államháztartásért felelős miniszter a kérdéssel összefüggő dokumentumokat a Szerződés 11. pontja és 7. melléklete szerint ellenőrizheti.
8.1.3. A Szerződés felülvizsgálata során legalább az alábbi tárgykörökre ki kell térni a felülvizsgálat időpontjától számított következő két évre vonatkozóan:
- a Szolgáltató által teljesítendő Pályakapacitás meghatározása vonalkategóriánkénti megbontásban;
− a Vasúti pályahálózat kötelezően teljesítendő műszaki paraméterei, teljesítménykritériumai, színvonalmutatói és pályajellemzői, pályaszakaszonkénti megbontásban, műszaki paraméterek változásai alapján;
- a Szolgáltató éves pénzügyi tervének részeként a Középtávú stratégiai terv adatai középtávú fejlesztési koncepciókkal, teljesítménykritériumokkal, színvonalmutatókkal és a pályaműködtetés finanszírozásával összefüggő feltételekről, a megelőző évben jóváhagyott stratégiai tervtől való eltérések értékeléséről jelen szerződés 6.2.2. pontja szerint.
- a Szolgáltató éves pénzügyi tervének részeként az Éves fejlesztési terv adatai a Vasúti tv. 28. § (5) bekezdése és a 29/A. §. szerinti finanszírozásból létesített fejlesztésekre és felújításokra jelen Szerződés 6.3.3. pontja szerint;
- a Szolgáltató éves pénzügyi tervének részeként az Éves szinten tartó felújítási illetve beruházási program valamint karbantartási terv, továbbá Kiegészítő fejlesztési munkákra vonatkozó program adatai a jelen Szerződés 2. pontjában meghatározott Vasúti pályahálózatra vonatkozó felújításokra és karbantartásokra jelen szerződés
6.4.1. pontja szerint.
- a Vasúti pályahálózat üzemeltetésével összefüggő szolgáltatási és műszaki adatok pályaszakaszonkénti megbontásban;
− a Szolgáltató által tervezett Hálózat-hozzáférési Díjbevételek évenkénti összege a felülvizsgálatot követő két évre, havi bontásban a felülvizsgálatot követő évre;
− a Szolgáltató által tervezett Hálózat-hozzáférési Díjbevételek éves összege vonalankénti és jellemző pályaszakaszonkénti bontásban a felülvizsgálatot követő évre;
− a Szolgáltató által tervezett egyéb pályaműködtetési bevételek évenkénti összege a felülvizsgálatot követő két évre, havi bontásban a felülvizsgálatot követő évre,
− a Szolgáltató által tervezett egyéb tevékenységek eredménye évenkénti összege a felülvizsgálatot követő két évre, havi bontásban a felülvizsgálatot követő évre,
− a Vasúti pályahálózat működtetésének tervezett Indokolt költségei évenkénti összege a felülvizsgálatot követő két évre, havi bontásban a felülvizsgálatot követő évre;
− a Vasúti pályahálózat működtetésének tervezett Indokolt költségei éves összege vonalankénti és jellemző pályaszakaszonkénti bontásban a felülvizsgálatot követő évre;
− a Vasúti pályahálózat működtetésére tervezett Indokolt költségek bevételekkel nem fedezett részéből adódó, Megrendelő által biztosítandó költségtérítés éves tervezett
összege - üzemeltetési költségtérítésre és felújítási költségtérítésre vonatkozó bontással a felülvizsgálatot követő két évre vonatkozóan;
− a fentiek figyelembe vételével az Indokolt költségek illetve a Hálózat-hozzáférési díjbevételek, egyéb megszerzett bevételek, az egyéb tevékenységből származó eredmény, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett, illetve elnyert támogatások és a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások tervezett havi összegei és ezek alapján a havonként folyósítandó részköltségtérítés mértéke a felülvizsgálatot követő évre vonatkozóan;
− az Lekötött költségtérítés és az Áthúzódó költségtérítés felhasználás várható adatai a felülvizsgálatot követő évre;
− a költségcsökkentést eredményező lehetséges intézkedések a rendelkezésre álló költségvetési forrásokkal való összhang megteremtése érdekében;
− a Szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége, amely kiterjed a nyílt hozzáférésű Vasúti pályahálózaton lebonyolított vonatközlekedés teljesítményadataira, ezen belül a személyvonati, a tehervonati, vontatási tevékenységre vonatkozó teljesítményadatok bemutatására.
8.1.4. Amennyiben a Megrendelő a Vasúti pályahálózat műszaki paramétereit, teljesítménykritériumait, színvonalmutatóit vagy egyéb összetevőit és jellemzőit a felülvizsgálat évét követő két év valamelyikére az előző évhez viszonyítva érdemben eltérően rendeli meg, a Felek a Szerződés éves felülvizsgálata során megállapodnak az így megrendelt feladatok teljesítéséhez szükséges felkészülési időtartam mértékében, amely nem lehet kevesebb 18 (tizennyolc) hónapnál.
8.1.5. Felek az éves felülvizsgálat során megvizsgálják a pályaműködtetési szolgáltatási színvonal növelése érdekében teendő fejlesztések forrásai biztosításának lehetőségét.
8.1.6. A Felek a fentieken túl a Szerződés felülvizsgálata során a jelen Szerződéssel kapcsolatos bármely egyéb kérdést is rendezhetnek.
8.1.7. A Felek a Szerződés felülvizsgálata, az adott év részletes feltételrendszere és a Szerződés esetleges módosítása tárgyában legkésőbb minden évet megelőző év július 31-ig döntenek, azzal, hogy az éves folyósított költségtérítés végleges mértékét a költségvetési törvény alapján kihirdetett, a Költségtérítés-igénylést szabályozó rendelkezések határozzák meg, figyelembe véve Megrendelő a jelen pont szerinti éves felülvizsgálat során tett nyilatkozatát.
8.1.8. Amennyiben a Felek az adott évet a megelőző év július 31. napjáig bármilyen okból nem vizsgálják felül, illetve az adott év részletes feltételrendszeréről, a Szerződés esetleges módosításáról nem döntenek, akkor az adott évre mindaddig az azt közvetlenül megelőző évre vonatkozó Szerződés illetve részletes feltételrendszer marad hatályban, amíg az adott év és a Szerződés felülvizsgálatára, illetve módosítására nem kerül sor. Ez a feltétel azon pontok tekintetében is fennáll, amely pontok felülvizsgálata évente kötelező.
8.1.9. Az adott évre vonatkozó utolsó Éves felülvizsgálat tartalmát az adott évre vonatkozó Éves költségtérítési záradék megkötésre való előkészítése során, a Szolgáltató adott évre érvényes üzleti tervének tulajdonosi jóváhagyása után, az állami költségvetésben meghatározott költségtérítés illetve a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások ismeretében, az Éves felülvizsgálat és az üzleti terv készítése során a
Megrendelő által előzetesen jóváhagyott és Szolgáltató jóváhagyott üzleti tervében rögzített Éves fejlesztési terv és Éves szinten tartó felújítási illetve beruházási program valamint karbantartási terv adatai szerint, Szolgáltató köteles aktualizálni és Megrendelő számára benyújtani.
8.1.10. A 8.1.9. pont szerint aktualizált éves felülvizsgálat tartalmáról Megrendelő írásban nyilatkozik, mely alapján Xxxxx a szerződésmódosítás szabályai szerint, vagyis az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, megkötik az adott évre vonatkozó Éves költségtérítési záradékot.
8.1.11. A Szerződés hatályba lépésének első naptári évére vonatkozó, Szolgáltató által elkészített és Megrendelőnek a Szerződés részeként benyújtott felülvizsgálati dokumentációt
– amely tartalmazza a 8.2. pont szerinti Éves pénzügyi tervet is – Felek a Szerződés aláírásával léptetik hatályba.
8.1.12. Amennyiben a Szerződés hatályba lépésének első naptári évére vonatkozóan Szolgáltatónak végleges, jóváhagyott üzleti terve a Szerződés aláírásakor még nem áll rendelkezésére, a 8.1.11. pont szerint benyújtott felülvizsgálati dokumentációt, a jóváhagyott üzletiterv rendelkezésre állását követő 30 napon belül Szolgáltató köteles a 8.1.9 pont szerint aktualizálni és Megrendelő számára ismételten benyújtani.
8.2. Az Éves pénzügyi terv és felülvizsgálata
8.2.1. A Szolgáltató a 8.1 pont szerinti, a Szerződés felülvizsgálatára, a felülvizsgálat időpontját követő év részletes feltételrendszerére és a Szerződés esetleges módosítására vonatkozó javaslatával együtt köteles elvégezni és a Megrendelőnek benyújtani az Éves Pénzügyi Terv felülvizsgálat időpontját követő két naptári évre vonatkozó felülvizsgálatát, valamint az Éves költségtérítési záradék tervezetét a felülvizsgálatot követő évre, amely kiterjed:
− a Hálózat-hozzáférési díjbevételek és egyéb megszerzett bevételek, valamint az egyéb tevékenységek eredményének tervezetére,
− a Szolgáltatással kapcsolatosan várhatóan felmerülő Indokolt költségek tervezetére,
− az üzemeltetési költségtérítés felhasználására vonatkozó adatokra,
− a felújítási költségtérítés felhasználására vonatkozó adatokra; beleértve az Éves szinten tartó felújítási és beruházás terv teljesítésére vonatkozó adatokat is, és
− a Vasút tv. 28. §. (5) pontja és a 29/A. §. szerinti forrásbiztosítás felhasználására vonatkozó adatokra, beleértve az Éves fejlesztési terv teljesítésére vonatkozó adatokat is.
− a biztonsági okok miatt szüneteltetett vonalak helyreállításával összefüggő beruházási-, felújítási-, karbantartási feladatok ellátásához külön megállapodás alapján biztosított költségvetési források és felhasználásuk.
8.2.2. Az Éves Pénzügyi Tervben elkülönítetten kell bemutatni a Hálózat-hozzáférési díjbevételeket, az egyéb árbevételeket és bevételeket, az egyéb tevékenységek eredményét továbbá a pályaműködtetéssel összefüggő címzett, illetve elnyert támogatásokat, beleértve a
10.1.1.2. pont szerinti, a karbantartási munkák anyagi fedezetének biztosítására kötött külön megállapodás szerinti támogatást is, a Vasút tv. 28. §. (5) pontja és a 29/A. §. szerinti forrásbiztosításokat , illetve a Vasúti pályahálózat működtetésével kapcsolatosan tervezett felújításokat és beruházásokat, a költségeket és ráfordításokat, valamint az indokolt költségek közé sorolt kiadásokat.
8.2.3. A pályaszakaszokon kimutatott közvetlen költségeket, ráfordításokat, valamint az indokolt költségek közé sorolt kiadásokat és hálózat-hozzáférési díjbevételeket vonalankénti és jellemző pályaszakaszonkénti bontásban is be kell mutatni. A Szolgáltató az Éves pénzügyi tervhez csatolja a Hálózat-hozzáférési díjrendelet szerinti Díjképzési Módszertan és Díjszámítási dokumentumot, az előző évek összehasonlító adatait, valamint a felülvizsgálat időpontja szerinti évet megelőző utolsó, lezárt év számviteli beszámolóját.
8.2.4. A Szolgáltató által a fentiek szerint elkészített és átadott Éves pénzügyi tervet a Megrendelő írásban véleményezheti, annak módosítását, kiegészítését kérheti, arra megjegyzéseket, javaslatokat tehet. A Megrendelő jogosult a pénzügyi tervek alapjául szolgáló számításokról írásban felvilágosítást kérni, a számításokat saját költségén, független szakértővel megvizsgáltatni.
9. Adatszolgáltatás
9.1. A Szolgáltató az adott év negyedéveinek lezárását követő 60 napon belül, részletes adatszolgáltatást köteles teljesíteni a Megrendelő részére az év megelőző negyedévének teljesítmény- és pénzügyi adatai tekintetében (Negyedéves Adatszolgáltatás). Ezen rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség a jelen szerződés 1. mellékletében meghatározott vonalakra vonatkozóan:
− kiterjed a Vasúti pályahálózat összetevőire és jellemzőire;
− kiterjed a Vasúti pályahálózat-hálózaton lefolytatott vonatközlekedés teljesítményadataira;
− a kiterjed az eredménykimutatásban elszámolt indokolt költségek és a felújítási indokolt költségek tárgynegyedévi göngyölített és éves várható alakulására, elemzésére,
− kiterjed a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek tárgynegyedévi göngyölített és éves várható értékéből kalkulálható költségtérítési igény és a folyósított, vagyis az Éves költségtérítési záradékban meghatározott időszaki valamint éves költségtérítés viszonyára, elemzésére,
− tartalmazza a Szolgáltató nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adott negyedévet illetően az Indokolt költségek összegének illetve a Hálózat-hozzáférési díjbevételek, egyéb megszerzett bevételek, az egyéb tevékenységből származó eredmény, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett, illetve elnyert támogatások és a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerinti forrásbiztosítások összegének különbsége az év kezdő napjától göngyölítve ténylegesen, illetve a tárgyév egészére várhatóan, az összesített költségtérítésre vetítve, vagy az egyes költségtérítési elemekre vonatkozóan az adott elem értékére vetítve, több mint 10%-kal meghaladja-e a tervezett és az Éves költségtérítési záradékban rögzített összesített költségtérítés felhasználás,, illetve üzemeltetési és felújítási költségtérítés felhasználás összegét.
− kiterjed az állami tulajdonba tartozó pályahálózatban keletkezett azon károkra, amelyek meghaladják a nettó 100 000 000,- Ft-ot, azaz százmillió forintot.
9.2. A Szolgáltató az adott évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a Negyedéves Adatszolgáltatások és a teljes körű Éves Elszámolás benyújtásával teljesíti. Felek megegyeznek abban, hogy Szolgáltató a IV. negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségét az előzetes éves elszámolás benyújtásával teljesíti.
9.3. A Szolgáltató köteles a jogszabályokban és a HÜSZ-ben előírt információszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni.
9.4. Megrendelő jogosult Szolgáltatótól a jelen pontban kifejezetten meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeken felül egyéb, a vasúti pályahálózat működtetésével közvetlenül vagy közvetve összefüggő kérdésekben is adatokat kérni, amely adatszolgáltatási kötelezettségnek Szolgáltató ésszerű határidőn belül köteles eleget tenni.
10. Szerződésszegés, Szankciók, Kártérítés, Vis Maior
10.1. Szerződésszegés
Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás, amely ellentétes a jelen szerződés tartalmával és sérti valamelyik Félnek jelen szerződésben biztosított jogait.
10.1.1. Szolgáltató felújítási és karbantartási kötelezettségei elmulasztásának jogkövetkezményei
10.1.1.1. Amennyiben a Szolgáltató a 6.4. pontban meghatározott felújítási és karbantartási kötelezettségének több, mint 3 (három) hónapon keresztül szerződésszegő módon nem tesz eleget, és ezzel a szerződésben rögzített pályahasználatra vonatkozó minőségi követelményeket nem teljesíti, amelynek következtében harmadik személy irányában kötbér, illetve kártérítési kötelezettsége merül fel, a szerződésszegéssel érintett pályaszakaszra vonatkozó elhárítás/helyreállítás és kártérítési kötelezettség teljes költsége a Szolgáltatót terheli, azt a Megrendelő Indokolt költségként nem ismeri el.
Megrendelő jogosult megvizsgálni a jelen pontban rögzített nem szerződésszerű Szolgáltatói magatartás esetén azt is, hogy e szolgáltatói magatartás mennyiben befolyásolta Szolgáltató bevételeit. A nem szerződésszerű Szolgáltatói teljesítés bevételekre gyakorolt bizonyított mértékét az Indokolt Költségek elismerésénél Megrendelő jogosult figyelembe venni.
10.1.1.2. Mentesül a Szolgáltató a jelen pont szerinti felelősség alól, ha a karbantartási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert Megrendelő a költségtérítést, a rész- költségtérítést, a 7.5.1. illetve 7.7. pont szerinti határidőn belül nem biztosítja. Mentesül a Szolgáltató a jelen pont szerinti felelősség alól akkor is, ha a karbantartási munkák anyagi fedezetének biztosítására a Megrendelő és a Szolgáltató külön megállapodást köt, és a karbantartási munkák anyagi fedezetét, Megrendelő a megállapodásban foglalt határidőn belül, Szolgáltató részére nem fizeti meg.
10.1.2. Súlyos szerződésszegés Szolgáltató oldalán
Súlyos szerződésszegésnek minősül Szolgáltató oldalán, amennyiben:
− a Szerződésben rögzített Pályakapacitást a Vasúti pályahálózat egyes pályaszakaszain a vasúti igazgatási szerv által hatósági határozatban tartósan jogellenesnek minősítetten nem biztosítja;
− a Vasúti pályahálózat működtetése során biztosított teljesítménykritériumok, színvonalmutatók és pályajellemzők – a vasúti igazgatási szerv által hatósági határozatban tartósnak és jelentősnek minősítetten - Szolgáltató érdekkörében felmerülő okból nem érik el a Szerződésben meghatározott mutatókat;
− a jelen Szerződés szerinti költségtérítést, a hálózat-hozzáférési díjbevételeket és az egyéb megszerzett bevételeket, valamint a pályaműködtetési tevékenységgel összefüggő címzett, illetve elnyert támogatásokat illetve a Vasúti tv. 28. §. (5) és 29/A. §-a szerint megkapott forrásokat a jelen Szerződésben meghatározottaktól eltérő módon, így különösen, ha azt valamely nem-pályavasúti tevékenységének átmeneti vagy végleges finanszírozására használja fel;
− a nyílt hozzáférésű Xxxxxx pályahálózatot igénybe venni szándékozó vasúttársaságokkal a pályavasúti szolgáltatások tekintetében nem köti meg a hálózat- hozzáférési szerződést a szolgáltatás tervezett igénybevétele előtt a VPSZ vonatkozó kiutalása ellenére;
− a jelen Szerződés 9. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a 9. pont szerinti határidőhöz képest több mint 3 (három) hónapon keresztül nem tesz eleget.
10.1.3. A Szolgáltató súlyos szerződésszegésének jogkövetkezményei
Amennyiben a Szolgáltató fenti 10.1.2. pont szerinti súlyos szerződésszegő magatartása a Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére, az írásbeli felszólításban megjelölt határidő lejártát követően több mint 3 (három) hónapon keresztül folyamatosan fennáll, úgy a Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani a 3 (három) hónapos időtartam lejártát követő nappal.
10.1.4. Szerződésszegés a Megrendelő oldalán
Felek rögzítik, hogy szerződésszegésnek minősül Megrendelő oldalán, amennyiben:
− a költségtérítés biztosítására vonatkozó kötelezettségeit legalább két ízben nem szerződésszerűen – késedelmesen és/vagy nem a jelen szerződés szerinti mértékben – teljesíti,
− a Vasúti pályahálózat vagy bármely részének működtetésére más szolgáltatónak a jelen Szerződés hatálya alatt - kivéve a jelen Szerződés 10.1.2. pontjában meghatározott esetet - megbízást ad.
E pontban meghatározott esetben Xxxxx jelen szerződés 13. pontjában foglaltak szerint egyeztetést folytatnak, illetve e pontban foglaltak szerint külső szakértőt vehetnek igénybe.
10.2. Kár keletkezése a kizárólagos állami tulajdonban és az azt működtető vagyonban
10.2.1. Ha a Szolgáltató által működtetett állami tulajdonba tartozó vagyonban kár keletkezett, a kár keletkezésének körülményeit a Szolgáltató köteles ésszerű határidőn belül, de legalább a kár bekövetkeztét, illetve észlelését követő 180 napon belül kivizsgálni. A határidő egy ízben legfeljebb 90 (kilencven) nappal meghosszabbítható.
10.2.2. A kár elhárításának és helyreállításának költsége a Szolgáltatót olyan mértékben terheli, amilyen mértékben az esemény bekövetkezése a Szolgáltató szerződésszegő magatartására vezethető vissza. Ha a kár nem a Szolgáltató szerződésszegő magatartásából következik, különösen, de nem kizárólagosan Vis maiorra vagy Egyéb rendkívüli eseményre vezethető vissza, az elhárítás/helyreállítás költségeit a Megrendelő viseli, vagy az elhárítás/helyreállítás költségeit Indokolt Költségként ismeri el. A Szolgáltató a kárelhárítás/helyreállítás költségeit tételesen köteles kimutatni.
10.2.3. Amennyiben a keletkezett kár meghaladja a nettó 100 000 000,- Ft-ot, azaz százmillió forintot, a Szolgáltató köteles a vizsgálat eredményéről a nemzeti fejlesztési miniszter részére, a Szerződés 9. pontja szerinti Negyedéves Adatszolgáltatás keretében jelentést tenni. A nettó 100 000 000,- Ft-ot, azaz százmillió forintnál kisebb károkról - a káresemények csoportosításával - a Szolgáltatónak évente összesítést kell készítenie a nemzeti fejlesztési miniszter részére, amelyet Szolgáltató az Éves Elszámolás keretében teljesít.
10.3. Vis maior, Egyéb rendkívüli események
10.3.1. Bármelyik Félnek, amelyik Vis maiorra hivatkozik, a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell a másik Felet a Vis maior esemény bekövetkezéséről.
10.3.2. A Vis maiorra hivatkozó Félnek értesíteni kell a másik Felet
− a Vis maior esemény megszűnéséről; és
− a Vis maior esemény azon hatásának megszűnéséről, amely az adott Fél jogainak gyakorlását és a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését korlátozza, a lehető legrövidebb időn belül azt követően, hogy ezek a tudomására jutottak.
10.3.3. Egyik Fél sem menthető fel a jelen Szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésének elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése alól addig, amíg a 10.3.2. pontban megjelölt értesítést a másik Félnek el nem juttatta.
10.3.4. A Xxxxx kötelesek ésszerű erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy mérsékeljék bármely Vis maior esemény hatásait, és hogy együttműködjenek egy helyreállítási terv és ésszerű alternatív intézkedések kidolgozásában és megvalósításában a Vis maior esemény hatásának megszűntetése érdekében.
10.3.5. A 10.3.2. pontban meghatározott értesítés átadását követően egyik Fél sem felelős a jelen Szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésének elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, amennyiben az ilyen mulasztást Vis maior esemény vagy annak hatásai okozták.
10.3.6. Az az időszak, amely a Vis maiorral érintett Fél kötelezettségei teljesítésére rendelkezésre áll, meghosszabbodik, azon időtartammal, amely alatt a Vis maior fennáll, és azzal az időtartammal, amennyi idő az adott Fél számára az adott Vis Maior hatásainak megszüntetéséhez szükséges.
10.3.7. Felek a vis maiorra vonatkozó szabályokat alkalmazzák minden olyan előre nem látható körülmény, kár esetén, amelyet általában el lehet hárítani, de amely még a legnagyobb gondosság mellett is bekövetkezhet (Casus minor).
11. Ellenőrzés
11.1. Megrendelő bármikor ellenőrizheti, vagy megbízottja útján ellenőriztetheti, hogy Szolgáltató a Szerződésben rögzített kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz-e. Az ellenőrzésre annak tárgyától és céljától függően előre bejelentett módon célvizsgálat keretében vagy titkos, előre nem bejelentett módon is sor kerülhet, beleértve a forgalomban történő és Szolgáltató székhelyén, telephelyein történő ellenőrzést is meghatalmazott képviselőik útján.
Az ellenőrzés kiterjedhet különösen:
− a szolgáltatás mennyiségi / minőségi előírásainak betartására, ezen belül különösen a pályavasúti szolgáltatás menetrendszerűségére,
− a szolgáltatási színvonal megfelelőségére,
− a szükséges nyilvántartások előírás szerinti vezetésére,
− Szolgáltató e Szerződéssel összefüggő pénzügyi gazdálkodására,
− a szolgáltató belső szabályozásának e Szerződéssel fennálló összhangjára.
Amennyiben az ellenőrzés során egyéb szabálytalanságokra is fény derül, azokról az ellenőrzéssel megbízott a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíti.
11.2. Az ellenőrzéssel megbízottak mindenkor jogosultak – a tevékenység zavarása nélkül – a Szerződés teljesítésére szolgáló létesítményeket és eszközöket megtekinteni, Szolgáltató pályaműködtetői tevékenységgel összefüggő bármely üzleti iratát, okmányát, nyilvántartását bekérni vagy azokba Szolgáltató székhelyén, telephelyein betekinteni, s az ellenőrzés tárgyára vonatkozóan Szolgáltató alkalmazottaitól információkat kérni.
11.3. Megrendelő biztosítja, hogy az ellenőrzés során tudomására jutott, Szolgáltató üzletmenetét érintő tényeket, adatokat, körülményeket mindenkor bizalmasan kezeli, és azokat nem hozza illetéktelen harmadik személyek tudomására.
11.4. A Szolgáltató szerződésszerű teljesítésének és működésének ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat a Szerződés 7. melléklete tartalmazza.
11.5. Megrendelő az ellenőrzés eredményét tartalmazó jegyzőkönyv alapján megvizsgálja az ellenőrzés során megállapított szerződésszegésnek minősülő eseményeket.
11.6. Abban az esetben, ha a hiányosságok egyszeri intézkedéssel, rövid – legfeljebb 5 munkanap – határidő kitűzésével korrigálhatóak, határidőt tűz ki Szolgáltató számára a feltárt ilyen jellegű hiányosságok kijavítására. Erről Megrendelő Szolgáltatót elektronikus úton értesíti. A határidő letelte után a szabálytalanságok tényleges megszűntetését, illetve a szerződésszerű teljesítést Megrendelő ismételten ellenőrzi.
Amennyiben az ismételt ellenőrzés szerint a szerződésszegés továbbra is fennáll, Felek a 10. Szerződésszegés, Szankciók, Kártérítés, Vis maior című pontban foglaltakat alkalmazzák.
12. A Szerződés módosítása, szerződésből származó kötelezettségek átruházásának tilalma, változás a felek személyében
12.1. Jelen Szerződést a Xxxxx csak közös megegyezéssel, - a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével - írásban módosíthatják.
12.2. Ha jogszabályváltozás következtében a jelen Szerződés valamely rendelkezése nem tartható fenn, az érintett szerződéses rendelkezést kötelezően módosítani kell. Ilyen esetben a Felek a jogszabályváltozás hatályba lépésétől számított 30 (harminc) napon belül kötelesek tárgyalást kezdeni az érintett szerződéses rendelkezés módosításáról.
12.3. Amennyiben a működtetett pályahálózat paramétereiben létesítés, fejlesztés, felújítás vagy megszűntetés következtében a Szerződés éves felülvizsgálatán kívül változás áll be, a változást – a paraméterekben beállt változás pontos meghatározásával – Szolgáltató a változás
beálltát követő 30 (harminc) napon belül köteles Megrendelőnek írásban bejelenteni. Amennyiben megrendelő a bejelentés igazolt átvételét követő 60 (hatvan) napon belül nem emel kifogást, a változás elfogadottnak tekintendő.
12.4. A Szolgáltató – a 12.5. pontban foglaltak kivételével - nem ruházhatja át, sem részben, sem egészben a jelen Szerződés alapján fennálló kötelezettségeit, illetve jogait. E tilalom nem jelenti azt, hogy Szolgáltató a teljesítésbe nem vonhat be alvállalkozót, vagy egyéb közreműködőt, amelynek tevékenységért Szolgáltató maga felel.
12.5. Nem minősül a szolgáltató személyében beállt változásnak, ha
– a változás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény átalakulásra vonatkozó szabályai szerint – az átalakulás módjától függetlenül – jogutódlással áll be, illetve
– a változás a szerződésen alapuló jogutódlással áll be.
Felek kifejezetten is rögzítik, hogy a pályaműködtetői tevékenység önálló társaságba vitele esetén jelen szerződés Szolgáltatói feladatai ellátására félként jelen szerződésbe az újonnan létrejövő pályahálózat-működtetői vasúti társaság lép be Vasúti tv. 26. §-a szerinti vagyonkezelési rendelkezéseinek betartása mellett. A Szolgáltató személyében beállt változást a jogelőd és jogutód társaságok közös jognyilatkozattal hozzák Megrendelő és az egyetértési jogot gyakorló nemzetgazdasági miniszter tudomására. Felek egyetértően rögzítik, hogy önmagában a pályaműködtetői tevékenység jelen pont szerinti önálló gazdasági társaságba vitele miatt jelen szerződés módosítására nincs szükség.
13. Viták rendezése
13.1. Viták tárgyalásos úton történő rendezése
13.1.1. A Felek a jelen Szerződéssel összefüggő vagy a jelen Szerződésből eredő mindenfajta vitájukat vagy nézeteltérésüket először megkísérlik tárgyalásos formában rendezni, azt követő
60 (hatvan) napon belül, hogy az egyik Fél írásban értesítette a másik Xxxxx a vita fennállásáról és azt a másik fél bizonyíthatóan kézhez vette. Az egyeztetésre nyitva álló idő egy ízben 30 (harminc) nappal bármelyik Fél kérelmére meghosszabbítható. Az egyeztetést annak a félnek kell írásban kezdeményeznie, amelynek jogát, vagy jogos érdekét a vita tárgya sérti.
13.1.2. A 13.1.1. pont szerinti egyeztetés eredménytelensége esetén Felek a Polgári perrendtartás rendelkezései szerint járnak el.
13.1.3. A Felek a vitatott kérdésekben mind peren kívül, mind per keretében csak a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével jogosultak megállapodni.
13.2. A Külső szakértő eljárása
13.2.1. A jelen Szerződés 7.5.5., 7.6.4., 7.6.5., 7.7.1..7.7.7, 8.2.4. és 10.1.4. pontjai szerinti esetekben a Fél, illetve a Felek jogosultak a Külső szakértőhöz fordulni, és annak szakvéleménye alapján a vitatott kérdések eldöntésére.
13.2.2. A Külső szakértőt a Megrendelő és a Szolgáltató közös döntéssel választják ki lehetőleg a jelen Szerződés aláírásától számított 120 (százhúsz) napon belül, közbeszerzési eljárás keretében. A Külső szakértő személyéről szóló döntést, a Külső szakértő kapcsolattartásért felelős nevét is feltüntetve csatolni kell a jelen Szerződéshez.
13.2.3. A Külső szakértő szakvéleményét kérő Fél vagy Felek írásban kötelesek az alapul szolgáló kérdést és az annak megítéléshez tartozó dokumentumokat a Külső szakértőhöz előterjeszteni.
13.2.4. A Külső szakértővel kötött szerződésben ki kell kötni a következőket:
⎯ a Külső szakértő a Felkérés kézhezvételét követően köteles annak tartalmát haladéktalanul megvizsgálni,
⎯ a felkérésben szereplő kérdést a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül, legjobb szakmai megítélése szerint, egyértelműen köteles írásban megválaszolni,
⎯ a Külső szakértő a Felkérés elbírálására rendelkezésére álló határidőt jogosult egyszeri alkalommal, a Megrendelő és a Szolgáltató írásban kifejezett egyetértése esetén, további 30 (harminc) nappal meghosszabbítani.
13.2.5. A Külső szakértő álláspontját a Felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el kivéve, ha:
− a Külső szakértő a Fél vagy Xxxxx által feltett kérdés tekintetében nem hozott döntést vagy nem teljes döntést hozott, illetve olyan kérdésben hozott döntést, amelyre a felkérés nem terjedt ki;
− a Külső szakértő döntése nyilvánvalóan téves feltevésen vagy számításon alapul; vagy
− a Külső szakértő eljárása során nem tartotta be a jelen Szerződésben leírt szabályokat.
13.2.6. A Külső szakértő eljárásának a költségeit az a fél viseli, amely fél a Külső szakértő igénybevételére okot adott. Amennyiben a Külső szakértő igénybe vételére mindkét fél okot adott, az eljárás költségeit Megrendelő és a Szolgáltató egyenlő arányban viselik.
14. Egyéb rendelkezések
14.1. A Szerződés nyilvánossága
14.1.1. Felek rögzítik, hogy jelen szerződés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltakkal összhangban közadatnak, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősül, amelynek alapján felek jelen szerződést és módosításait honlapjukon közzéteszik.
14.1.2. Felek megegyeznek abban, hogy a szerződés és annak módosítása előkészítése során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelik és gondoskodnak arról, hogy munkavállalói, megbízottai, tisztségviselői bizalmasan kezeljék a másik Fél által a jelen Szerződés és módosítása előkészítése során átadott minden olyan információt, dokumentációt, adatokat és/vagy know-how-t, amelyeket írásban bizalmasnak minősítettek (Bizalmas Információ), és nem adja át harmadik félnek, vagy nem használja fel a Bizalmas Információt, vagy annak bármely részét a másik Fél előzetes írásos hozzájárulása nélkül.
14.2. Értesítések
14.2.1. Ha a jelen Szerződés másként nem rendelkezik, minden értesítés vagy egyéb érintkezés írásban történik a Felek között az alábbi személynek címezve, és az vagy személyesen, vagy pedig postán vagy faxon kerül továbbításra. A Felek címei, faxszámai és elektronikus levélcímei az alábbiak:
A Megrendelő esetében:
Cím: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, I., Fő u. 44-46.
Fax: x00 0 000-0000
E-mail: xxxxxxxxx@xxx.xxx.xx Címzett: nemzeti fejlesztési miniszter
A Szolgáltató esetében:
Cím: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság 9400 Xxxxxx, Xxxxxx xxxxxx xxxx 00.
Fax: x00 00 000-000
Címzett: a GYSEV Zrt. vezérigazgatója
14.2.2. Személyes átadás esetén a kézbesítést az átadás időpontjában kell megtörténtnek tekinteni; fax útján történő értesítés esetén az értesítést az elküldésre vonatkozó gépi vevényen feltüntetett időpontban, e-mail útján történő értesítés esetén, az elolvasásról szóló igazoláson feltüntetett időpontban kell kézbesítettnek tekinteni; tértivevényes postai kézbesítés esetén a kézbesítés vélelmezett időpontja a tértivevényen feltüntetett átvételi időpont.
14.2.3. Minden, a jelen Szerződéssel összefüggő, és fax útján tett értesítést írásban is meg kell erősíteni és személyesen vagy postán kézbesíteni.
14.3. Részleges érvénytelenség
Amennyiben a jelen Szerződés bármely rendelkezése érvénytelen vagy kikényszeríthetetlen, vagy amennyiben az illetékes bíróság megállapítja az érvénytelenségét, illetőleg a jogi úton való kikényszeríthetőség hiányát, az nem érinti jelen Szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét és kikényszeríthetőségét, kivéve, ha a Felek az érvénytelen vagy kikényszeríthetetlen rendelkezés nélkül a jelen Szerződést nem kötötték volna meg.
A Felek jóhiszeműen együttműködnek annak érdekében, hogy az ilyen rendelkezést mindkét Fél számára elfogadható, érvényes és jogilag kikényszeríthető rendelkezéssel ésszerű határidőn belül megfelelően helyettesítsék.
14.4. A Szerződés teljessége
A jelen Szerződés, ideértve a csatolt Mellékleteket is, a benne megjelölt tárgyra nézve a Felek között a teljes megállapodást jelenti. Minden korábbi írásbeli vagy szóbeli megállapodás, ajánlat vagy a jelen Szerződésben tárgyaltakra vonatkozó bármifajta más közlés hatályát veszti.