ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁS

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁS

TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ÉS

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

Tartalomjegyzék

TŰZBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 3

1. Biztosítási események 3

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 4

3. A vagyontárgyak értékelési módja, biztosítási értékének meghatározása és a biztosítási összeg 6

4. Kizárások 6

5. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése 7

6. Káreseménnyel kapcsolatos xxxxxxxxx xxxxxxxx 0

KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI 9

AVV 1 – Vezetékes vízkár biztosításának kiegészítő feltételei 9

AVV 2 – Technológiai csővezetékek biztosításának kiegészítő feltételei 9

AVV 3 – Vihar miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 10

AVV 4 – Felhőszakadás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 10

AVV 5 – Jégverés miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 10

AVV 6 – Hónyomás miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 11

AVV 7 – Árvíz miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 11

AVV 8 – Szikla-, kő-, földomlás és ismeretlen üreg beomlása miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 11

AVV 9 – Földrengés miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 12

AVV 10 – Járművek ütközése miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 12

AVV 11 – Idegen tárgyak rádőlése miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 13

AVV 12 – Üvegtörés biztosításának kiegészítő feltételei 13

AVV 13 – Elektromos áram okozta tűz biztosításának kiegészítő feltételei 13

AVV 14 – Villámcsapás másodlagos hatása miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 13

AVV 15 – Tűzoltó berendezés kilyukadása miatti károk biztosításnak kiegészítő feltételei 14

AVV 16 – Füst/korom és hő miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 14

AVV 17 – Dekontaminációs (mentesítési) költségek térítésének kiegészítő feltételei 14

AVV 18 – Saját tulajdonú vagyontárgyak közúti szállítás kockázata – kiegészítő feltételek 14

AVV 19 – Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosításának kiegészítő feltételei 15

AVV 20 – Vandalizmus által okozott károkra vonatkozó kiegészítő feltételek 17

AVV 21 – Szolgáltatás kimaradásából származó károk biztosításának kiegészítő feltételei 17

AVV 22 – Hűtött áruk megromlásából eredő károk biztosításának kiegészítő feltételei 17

AVV 23 – Speciális költségek biztosításának kiegészítő feltételei 19

AVV 24 – Xxxxx feltételek dokumentációk és okmányok biztosításához 19

AVV 25 – Javítások, felújítások biztosításának kiegészítő feltételei 19

AVV 26 – Készletek határnap biztosításának kiegészítő feltételei 19

AVV 27 – Napelemek és napkollektorok biztosításának kiegészítő feltételei 19

AVV 28 – Épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak biztosításának kiegészítő feltételei 20

AVV 29/1 – Telephelyen tárolt gépjárművek tűz-, elemi kár és telephelyi törés kockázatának kiegészítő feltételei 20

AVV 29/2 – Telephelyen tárolt gépjárművek betöréses lopás és rablás kockázatának kiegészítő feltételei 21

AVV 30 – Tartalék biztosítási összeg (előgondoskodás) 22

ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL 23

Az OTP Csoport partnere

TŰZBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a Tűzbiztosítás Kü- lönös Feltételei rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére.

A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban VÁSZF) rendelkezéseit, a Tűzbiztosítás Különös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási feltételekben és/vagy zá- radékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

Amennyiben Tűzbiztosítás Különös Feltételei valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Tűzbiztosítás Különös Feltételeit és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a Tűzbiztosítás Különös Feltételei és a VÁSZF eltérő rendel- kezései egymást kizárják, a Tűzbiztosítás Különös Feltételeit kell alkal- mazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a Tűzbiztosítás Különös Feltételeitől vagy a VÁSZF rendelkezéseitől eltér- nek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a Tűzbizto- sítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Tűz- biztosítás Különös Feltételeit, a VÁSZF-et, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a Tűzbiztosítás Kü- lönös Feltételei, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Biztosítási események

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13801/1 – Hatályos 2019. március 1-jétől visszavonásig.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosí- tott vagyontárgyaknak balesetszerűen – az alábbiakban megnevezett ve- szélynemekből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítható veszélynemek a kö- vetkezők:

1.1. Tűz

Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező ká- rokat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az előző bekezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike bekövetkezett;

b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasz- nos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt káro- sodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

e. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényjelenséggel, akár anélkül – keletkező, a fenti definíció szerint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érintkezésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibáso- dása);

f. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkező tűzkárokat.

Abban az esetben, ha a c., d. és f. pontok szerinti okok miatt más biztosí- tott vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat meg- téríti.

1.2. Villámcsapás

Jelen feltételek szerint villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épüle- tekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsapódó villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban okoz kárt.

A biztosító nem téríti meg:

a. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által okozott károkat, de amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz ke- letkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti;

b. a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

1.3. Robbanás

Jelen feltételek tekintetében robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erőmegnyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Amennyiben egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező –

robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tu- domása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezé- séről vagy használatáról.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkeznek;

c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

1.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül továbbá a sze- mélyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

Az 1.1., 1.2., 1.3. és 1.4. pontokban részletezett (ún. FLEXA)

kockázatok minden tűzbiztosítás alapú vállalkozói vagyon- biztosítási szerződésnek kötelező elemei.

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

Biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő fél által a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlő- iben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csopor- tosításnak megfelelően.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak.

2.1. Vagyontárgyak (vagyoncsoportok)

2.1.1. Tárgyi eszközök

Építmények (épületek, építészeti műtárgyak): építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben, és bizonyos időtállósággal rendelkezik.

Az épület az előzőek mellett az emberek számára lehetővé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást.

Építészeti műtárgynak minősül mindazon építmény, amely nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz.

Építmények (épületek, építészeti műtárgyak) biztosítási összegének megál- lapítása:

Az építmények (épületek, építészeti műtárgyak) biztosítási összegének megállapításakor figyelembe kell venni azon épületrészeket, illetőleg épülettartozékokat is, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek, és amelyek fixen beépítésre, rögzítésre kerültek, úgymint:

– az épületen lévő villámhárító berendezések;

– szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, va- lamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatók azonban nem;

– szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok;

– szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

– az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

– épített kerítések, térburkolatok;

– elektromosan működtetett és/vagy villamosan fűtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

– ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektrome- chanikus működtető elemeikkel együtt;

– szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüg- gesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

– tetőszerkezet, tetőszigetelés, tetőfedés, tetőhéjalás és előtetők;

– árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az

épületen belül találhatóak, vagy az épülettel közvetlen építészeti össze- függésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

– személyfelvonók, mozgólépcsők;

– villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékek- kel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolásjelző rendszerek (riasztók), video megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– épületgépészeti berendezések;

– gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

– vízvezetékek és szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvízel- vezető berendezés a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatúrák- kal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

– WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

– szemételtávolítást szolgáló berendezések;

– elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek, trezortermek;

– a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb be- épített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

– bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint fa- lazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

2.1.2. Gépek, berendezések

Az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló gépek, berende- zések, felszerelések, a biztosított kizárólag telephelyi használatú munkagé- pei (pl. targonca), amelyek az előbbiek közé nem sorolhatók, kivéve bármi- lyen hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművet.

2.1.3. Járművek

Forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagé- pek, lassú járművek.

2.1.4. Építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

2.1.5. Egyéb vagyontárgyak

a. Bútorok, tárolórendszerek és egyéb olyan vagyontárgyak, amelyek tevé- kenységtől függetlenül a telephelyen általában megtalálhatók.

b. Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a 2.1.1. – 2.1.4. és 2.1.5. a. pont- ban részletezett vagyoncsoportok egyikébe sem besorolható vagyontár- gyak, a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően. A szer- ződés szerinti részletezés az ajánlatban vagy az ajánlat mellékletét ké- pező egyéb adatközlő lapon, az egyéb vagyontárgyak egyértelmű azo- nosítására alkalmas módon történő felsorolásával valósul meg.

2.1.6. Forgóeszközök

a. Készletek: nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermé- kek, alkatrészek és mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt keres- kedelmi áru, energiahordozók, építőanyagok, értékesíthető hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök, göngyöle- gek, csomagolóanyagok, kereskedelmi tevékenység esetén mindenfajta árukészlet, kivéve bármilyen hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművet, illetve állatot. Készletek csak csúcsértéken biztosíthatók.

b. Készpénz, értékcikk: okmányok, takarékkönyvek, pénzkészletek (deviza esetén magyar forintra történő átváltás a káridőponti MNB középár- folyam alapján történik), értékpapírok és értékcikkek. Értékcikknek mi- nősülnek az egyszerű átruházással átadható, önmaga újraelőállítási ér- tékétől független értéket képviselő értékcikkek (pl. le nem pecsételt bé- lyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl. jegyek, üdülési csekk, étkezési jegy).

2.1.7. Idegen tulajdonú vagyontárgyak

− a biztosított által bérelt tárgyi eszközök;

− a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítés- re átvett, a fenti 2.1.6. a. pont szerinti forgóeszközök;

− a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoz- tatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett és a biztosított engedélyével bevitt ruhá- zati és személyes használati tárgyai (készpénz és egyéb fizetőeszköz, ék- szer, értékpapír, továbbá szellemi termékek kivételével) személyenként

legfeljebb százezer (100 000) forint és biztosítási időszakonként kétmil- lió (2 000 000) forint összegig.

2.1.8. Szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a feltételekben foglaltakon túl kiterjed a szabadban el- helyezett vagyontárgyakra, ha a vagyontárgyakra alkalmazandó általános tárolási szabályok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és azokat ennek megfelelően tárolták.

Szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a biztosító kockázatviselése csak a tűz, villámcsapás, robbanás kockázatokra áll fenn.

Szabadban tároltnak minősülnek az építmények (épületek, építészeti mű- tárgyak) vagyoncsoportba nem tartozó vagyontárgyak, valamint minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosabb ideig.

2.2. Biztosítható költségek

Az általános biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költ- ségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, maradványeltávolítási költségek (ideértve a köz- művekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségeit, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat ter- helik), a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével;

b. a takarítási költségeket, amelyek a kárhelyszín helyreállítása utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

Külön megállapodás hiányában kizártak a biztosításból az alább felsorolt saját, illetve idegen tulajdonú vagyontárgyak:

a. Magas Kockázati Osztályba (OTSZ szerint) tartozó va- gyontárgyak (épület, önálló épületrész, speciális épít- mény, illetve kockázati egység) és a Robbanásveszélyes osztályba (OTSZ szerint) tartozó vagyontárgyak;

b. nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek;

c. bitumenes hullámlemez tetőzettel (héjalással) rendelke- ző épületek;

d. sátrak, lakókocsik, nyitott oldalú- vagy fedetlen épüle- tek, ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefe- dő szerkezetek;

e. közterületen vagy elkerített helyen, de szabadban álló könnyűszerkezetes vagy több oldalán üvegezett épüle- tek, építmények;

x. xxxxxxxxxxx, faházak, menedékházak, tribünök, konté- nerek;

x. xxxxxxxx, hétvégi házak, présházak, tanyák, hegyi haj- lékok és minden földbe vájt, szilárd falazattal nem ren- delkező épület, építmény, építészeti műtárgy;

h. felvonulási épületek vagy más ideiglenes jelleggel ké- szült épületek, építmények;

i. garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gép- kocsik tárolására létesített építmény);

x. xxxxx, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, akár egy épülettel való kapcsolódásuk miatt annak részeit ké- pezik, akár nincsenek vele építészeti összefüggésben;

k. szabadon álló kémények, fúrótornyok;

l. szélerőművek, szélkerekek;

m. épületen kívüli standok, pultok;

n. épületen kívül elhelyezett vitrinek, árusító automaták a

bennük elhelyezett vagyontárgyakkal együtt;

o. építési telek, épület/építmény nélküli ingatlan;

p. bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek, épít- mények;

q. építés vagy szerelés alatt álló épületek, építmények vagy más vagyontárgyak;

r. csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények elhelyezé- sére szolgáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók;

x. xxxxxxxxx, napkollektorok, napenergia telepek, naperő- művek;

t. üvegházak;

u. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelés- ből (üzemeltetésből) kivont gépek;

v. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználá- sával készült használati tárgyak;

w. gyűjtemény (különösen: bélyegek, érmék, az 50 évnél régebbi történelmi vagy néprajzi gyűjtemény);

x. a kulturális javak közé tartozó könyvek, kéziratok, kézi- ratos emlékek és térképek;

y. ügyfelek és vásárlók, hivatalos látogatók használati tár- gyai;

z. pénzbedobással működő automaták, pénzkiadó automa- ták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek tartalmukkal együtt;

aa. közúti közlekedést szolgáló utak, alagutak és hidak;

ab. forgalmi engedélyre kötelezett, illetve forgalmi enge- délyre nem kötelezett járművek egyaránt (légi, vízi jár- művek, gépjárművek, tehergépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók, mezőgazdasági járművek, mun- kagépek, lassú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a biztosított kizárólag telephelyi hasz- nálatú munkagépei (pl. targonca);

ac. vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

ad. vasúti sínek;

ae. vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

af. iratok, tervek, üzleti könyvek, dokumentációk, rajzok, szellemi alkotás, adathordozókon tárolt adatok, szoftve- rek, számlák, bizonylatok;

ag. bérleti, szabadalmi, licencia, kiadói, szerzői, márka, véd- jegy és egyéb jogok leiratai;

ah. takarékkönyvek, pénzkészletek, értékcikkek, értékpapírok; ai. minták, szemléltető modellek, prototípusok és kipróbá-

latlan eszközök; aj. kiállítási tárgyak;

ak. tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lőpor, nitroglicerin vagy más robbanószer, ezek alkatré- sze vagy alapanyaga;

al. meleg levegővel felfújt sátrak és fóliasátrak és az azok- ban lévő tárgyak;

am. légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok; an. élőállatok;

ao. termőtalaj, föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák;

ap. növények, növényi kultúrák, fauna és flóra;

aq. széna, szalma, takarmánynövények, műtrágya, vetőmag, növényvédőszerek és termények a tárolás módjától füg- getlenül;

ar. terményszárítók;

as. élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

at. földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kő-

zetek, föld alatti bányák, külfejtések, feltárások, olajku- tak, gázkutak, levegő;

au. földfelszín vagy vízfelszín alatt található és/vagy üzeme- lő vagyontárgyak;

av. használaton kívüli, nem rendszeresen (legalább hetente) ellenőrzött, nem karbantartott épületek (beleértve a tar- tozékokat és az épületgépészeti eszközöket is) és az azokban tárolt vagyontárgyak;

aw. légi járművek (beleértve a drónokat);

ax. műholdak, űrhajók, bármilyen űrjármű, ezek hordozó- eszközei és/vagy főbb elemei, valamint ezek indító és fogadó helyein található vagyontárgyak.

Külön megállapodás hiányában kizártak a biztosításból 2.3. pontban felsorolt vagyontárgyak között szereplő építmé- nyekben elhelyezett vagyontárgyak.

A 2.3. pontban említett külön megállapodás tényét a biztosítási ajánlaton rögzíteni kell, a vagyontárgyak egyedi azonosítását is lehetővé tevő konkrét és tételes felsorolásával. Ennek hiányában a biztosítás akkor sem terjed ki a csak külön megállapodás alapján biztosított vagyontárgyakra, ha azok egy, a külön megállapodás hatálya alá nem tartozó biztosított vagyontárgy részét képezik vagy abban vannak elhelyezve, akár átmenetileg, akár huzamosan.

2.4. Vagyontárgyakra vonatkozó biztosítási előírások

2.4.1. A biztosított tulajdonában lévő, általa bérbe adott va- gyontárgyak biztosítási előírásai

a. A biztosító jelen feltételek szerinti kockázatviselése a bérlőknél levő biz- tosított vagyontárgyakra is kiterjed, amíg azokat a bérlő Magyarország területén belül használja (üzemelteti).

b. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azonban az olyan károkra, amelyek a bérbe adott vagyontárgy szakszerűtlen vagy rendellenes használata miatt keletkeztek, és amelyekért a biztosítottat vagy a kár időpontjában a vagyontárgyat üzemeltetőt (illetve bérbe vevőt) terheli a felelősség.

c. A biztosított köteles a bérbe adott vagyontárgyakról nyilvántartást ve- zetni, amely tartalmazza a vagyontárgyak bérbe vevőinek nevét, címét, a bérbeadás keltét, a bérbe adott vagyontárgy leírását, mennyiségét, va- lamint az üzemeltetés helyét. A biztosító az idősoros nyilvántartásban megnevezett üzemeltetési helyeket tekinti kockázatviselési helyeknek.

d. A bérleti jogviszony igazolására a biztosító kérheti a biztosítottól a bér- leti szerződés bemutatását.

2.4.2. Nem a biztosított tulajdonába tartozó (idegen tulajdo-

nú) vagyontárgyak biztosítási előírásai

a. Az idegen tulajdonú (biztosított által pl. javításra, tisztításra, bizomány- ba, megőrzésre átvett) vagyontárgyak a biztosítási szerződésben meg- jelölt biztosítási összegig biztosítottak.

b. A biztosítottnak az átvett vagyontárgyakról lapszámozott, az elismer- vényről másolati példányt tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie, fel- tüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

3. A vagyontárgyak értékelési módja, biztosítási értékének meghatározása és a biztosítási összeg

A biztosítási összeg megállapítása a vagyontárgyak biztosítási értéke alap- ján történik. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori bizto- sítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak (2. pont) csoportosításának meg- felelően.

3.1. A vagyontárgyak értékelési módja

a. Új érték

A műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület, illetve épít- mény esetén újraépítési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltsé- gen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a cso-

magolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszere- lés, próbaüzem költségeit, a licence és engedélyezési költségeket.

b. Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (el- használódás) mértékének megállapítása különösen a következő szem- pontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

c. Bruttó nyilvántartási érték

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, vala- mint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

d. Forgalmi érték

A kereslet-kínálati viszonyok figyelembevételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, illetve iparművészeti alkotások, történelmi-, illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak figyelembevéte- lével lehetséges:

Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető fi- gyelembe.

e. Csúcsérték

Meghatározott kockázatviselési helyen lévő meghatározott vagyoncso- portnak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti, a biztosítási év során előforduló legmagasabb értéke.

3.2. A vagyontárgyak biztosítási értékének meghatározása

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő fél az alábbi ér- tékek, illetve költségek alapján határozhatja meg:

a. épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés esetén az új érték vagy a műszaki avult érték, vagy a bruttó nyilvántartási érték;

b. nem aktivált beruházások esetén a beruházás mindenkori állapotának megfelelő új érték;

c. a biztosított által előállított készlet (anyagok, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermékek, áruk) esetén a biztosított által történő újraelőál- lítás költsége;

d. vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték;

e. olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, illetve iparművészeti alkotások, történelmi-, illetve eszmei értékkel bíró tár- gyak) a forgalmi érték vagy a bruttó nyilvántartási érték; megállapodás hiányában a forgalmi érték;

f. készpénz esetén a névérték;

g. értékcikk esetén a névérték, használati jogot vagy díjat megtestesítő va- gyontárgyak esetén az újraelőállítási költség;

h. értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újraelőállítási költség, il- letve a hirdetményi eljárással kapcsolatos költség első kockázatra szóló biztosításként;

i. idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték;

j. muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetében a biztosí- tási érték a vagyontárgyak szakértő által megállapított forgalmi értéke. A műtárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha róluk tételes lista, értéknyilvántartás valamint értékbecslés készült, mely a biztosítási szer- ződés elválaszthatatlan részét képezi.

Az a. és b. pontokban meghatározott vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30%-ot.

3.3. Tartalék biztosítási összeg (Előgondoskodás)

A tartalék biztosítási összeg meghatározására a „Tartalék biztosítási összeg (Előgondoskodás) kiegészítő biztosítás” előírásai vonatkoznak.

4. Kizárások

4.1. A VÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási ese- mények fejezetben meghatározott kizárásokon túlmenően a

biztosító szolgáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a ke- letkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

b. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár- maznak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

c. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék al- katrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt keletkeztek;

d. az építmények (épületek, építészeti műtárgyak), gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantar- tásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben ke- letkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

e. hibás méretezéssel, kivitelezéssel vagy karbantartás el- mulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek;

f. a födém- és tetőszerkezet megbontásából keletkező be- ázási károkat (ideértve az ideiglenes tetőlefedések beázá- sánál keletkezett károkat);

g. bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jelle- gű költségek formájában jelentkeznek;

h. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányként (pl. termeléskiesés, elma- radt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) jelent- keznek;

i. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából erednek;

j. a nem biztosított, nem biztosítható, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

k. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy vagyonvédelmi rendszerelemei- ben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biztonsá- gi berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű tel- jesítésével összefüggésben keletkeztek (ideértve a bizto- sítékokat is);

l. építési, szerelési tevékenységgel összefüggésben kelet- keztek;

m. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgá- lat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezik, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folya- matra vezethető vissza;

n. a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonat- kozó szabványoknak és egyéb előírásoknak be nem tartá- sa miatt keletkeztek;

o. bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára elő- relátható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük el- várható lett volna (a szerződésben képviselőnek kell te- kinteni a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyon- tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkal- mazottjait, megbízottjait, tagjait, illetve testületeit);

p. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből, piacvesztésből vagy a biztosított reputációjának csökkenéséből adódtak;

q. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők.

4.2. A biztosító nem téríti meg továbbá a javítással (helyreál- lítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a követ- kezőkben felsorolt többletköltségeket:

a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b. expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

c. légi szállítások többletköltségeit;

d. a biztosított részére más módon (garancia, jótállás, kárté- rítés stb.) megtérülő károkat;

e. az élő szervezetek, élőlények

– bármely biztosítási esemény következtében keletkező sérülése, megbetegedése gyógyításának költségeit;

– bármely biztosítási esemény miatti elpusztulása, elhul- lása miatt bekövetkezett károkat, ha az elpusztulás, el- hullás nem a biztosítási esemény bekövetkezésével egy- idejűleg történt.

5. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, olyan módon, hogy a biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlátozhatja biztosítási eseményekre és/vagy biztosított vagyoncsoportokra vonatkozóan, kártérí- tési limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatási (kártérí- tési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Amennyiben egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

5.2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a 3. pont alapján meghatározható biztosítási érté- két veszi figyelembe, a biztosítási összeg mértékéig.

A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállí- tási költségeket veszi alapul.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem

veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak 3. feje- zet alapján számított biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

5.3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.3.1. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részleges kár – függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a ká- rokat:

a. A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletkezett károk esetén a bizto- sító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) térí- ti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci be- szerzési ár.

b. Készpénz

– megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal azonosítható bankjegy esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a névértéket téríti meg a biztosító.

c. Értékcikk

– megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal (vagy egyéb azo- nosító jellel) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a névértéket, minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg, a biztosító a funkció letiltá- sával kapcsolatos költséget téríti meg.

d. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek

– megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget téríti meg a biztosító.

e. Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett károkat a bizto- sító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alap-

ján – a káridőponti befejezési ár, illetve előállítási vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevé- telével – téríti meg.

f. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – be- ruházásokban keletkezett károk térítése:

– teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felme- rült költségek térülnek;

– részleges kár esetén a javítási költséget téríti meg a biztosító a kár- időpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

g. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontár- gyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

h. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdí- jon történik.

i. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgál- tatása – ingatlanok kivételével – nem haladhatja meg a vagyontárgy for- galmi értékét.

j. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetén a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási esemény bekövetkezése idő- pontjában megállapítható forgalmi értéket veszi alapul.

5.3.2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen va-

gyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti műszaki avult értéke. A biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött

– a kártérítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra megállapított kártérítési összeget a biztosított részére fizeti ki.

5.3.3. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási ese-

mény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban ma- radandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biz- tosítási értéknek.

5.3.4. Amennyiben a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti álla-

pot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető va- gyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5.3.5. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi va- gyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

5.3.6. A biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat a biztosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyontár- gyak a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak kockázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában indokolt és szükséges volt.

5.3.7. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha az általános forgalmi adót a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, továbbá a biztosított az adó visszaigénylésére nem jo- gosult, és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került, valamint olyan számla kerül benyújtásra, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

6.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült, igazolt és indokolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

A biztosító a kárenyhítés költségei közül kizárólag a fent felsorolt költsége- ket téríti meg a 6.2. pontban meghatározott összeghatáron belül.

6.2. A 6.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együttesen sem haladhatják meg a károso- dott vagyontárgy(ak) káridőponti biztosítási összegét.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a Tűzbiztosítás Különös Feltételei (továbbiakban: Tűzbiztosítás) alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megkötése. A Tűzbiztosításnak, mint alapbiztosításnak a megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A ki- egészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást nem érinti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem alkalmazhatók külön a kiegészítő biztosításokra. A kiegészítő biztosítások a biztosítási szerződés módosításával szüntethetők meg.

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra és záradé- kokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, azok alapján, az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kö- telezettsége nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető. A kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ideértve a különös feltételeket és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a különös feltételek és/vagy a VÁSZF rendelkezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

AVV 1 – VEZETÉKES VÍZKÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szoltáltatási kötele- zettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a vezetékek törése miatt keletkeztek.

1. Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a bizto- sított épületen, illetve a telephelyen (ingatlanon) belüli víz-, ivóvíz-, szenny- víz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató- és köz- ponti fűtés, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozé- kok, szerelvények és készülékek törése (ideértve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illetve gőz biztosított vagyon- tárgyakban okoz, ideértve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következménye- ként biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

2. A biztosító megtéríti továbbá:

a. a biztosított tulajdonában, illetve használatában lévő vezetékhálózat be- és elvezető vezetékeinek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt a kiáramló víz, illetve gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

b. a biztosított tulajdonában, illetve használatában lévő elvezető csövek dugulása miatt a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat, valamint 100 000 Ft összeghatárig a dugulás elhárításának költségeit;

c. az 1. pont szerinti káreseteknél évente legfeljebb két alkalommal maxi- mum 6 folyóméter új cső beszerzési és annak behúzási költségeit a jelen szerződési feltételek 6. pontjában meghatározott káreseménnyel kap- csolatos költségtérítésen belül.

3. A biztosító nem téríti meg:

a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elma- radt haszon;

x. xxxxxxxx, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

d. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

e. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz- vagy oltóhálóza- tok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt kelet- kezett károkat;

f. magukban a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben, szerelvényekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, ka- zánok, fűtőtestek, bojlerek) és azok szabályozó egységei- ben keletkezett károkat;

g. a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárait, illetve ezek következményi kárait;

h. az ipari, technológiai vezetékekben vagy technológiai be- rendezés részét képező víz- és gőzvezetékekben (ide nem értve az ivóvíz és fűtésrendszer vezetékeit) keletkező tö- réskárokat, továbbá ezek szerelvényeiben és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

i. a károsodott csőrész béleléses technológiával történő ja- vítási költségeit;

j. a fagyás miatti károkat;

k. vezetéktörés, -repedés, -kilyukadás és elöntés nélküli fel- ázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat.

AVV 2 – TECHNOLÓGIAI CSŐVEZETÉKEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amelyek a technológiai csőve- zetékek törése miatt keletkeztek.

1. Biztosítási eseménynek minősül a szerződésben meghatározott techno- lógiai csővezetékek, az ezekhez csatlakozó armatúrák és edényzetek vélet- len, váratlan és előre nem látható törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlása.

2. A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző ol- datok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén szár- mazékok stb.), illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

A biztosító az elfolyt anyag (folyadék vagy por) értékét csak abban az eset- ben téríti meg, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben rögzített megállapodás született, melynek keretében meghatározásra került az a li- mitösszeg, amely a biztosító maximális kártérítési kötelezettségét jelenti eseményenként és/vagy a biztosítási időszak alatt összesen.

3. A jelen feltételek alkalmazásában nem tekinthető technológiai csőveze-

téknek a közüzemi, fűtési jellegű és használatú vezetékek (úgymint föld- gáz, propán-bután és közüzemi vezetékek).

4. Nem téríti meg a biztosító:

a. a gáz- és gőzvezetékek törése miatt keletkező károkat;

b. a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkezett törés vagy repedés miatti károkat;

c. a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti vagy nyitott (nem megfelelően le- zárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagkiáram- lás által okozott károkat;

d. a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasítá- sok megszegésével, szakszerűtlen karbantartással össze- függésben keletkező károkat;

e. a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékek, arma- túrák és edényzetek helyreállításával kapcsolatban felme- rült költségeket;

f. elöntés, illetve törés nélküli felázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat;

g. a környezetszennyezési felelősségi károkat.

AVV 3 – VIHAR MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a vihar miatt a bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 20 m/s sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a szél által sodort vagy ki- döntött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazol- ható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következté- ben keletkezhetett.

2. A biztosító megtéríti továbbá a biztosítási fedezetbe vont épületekben és a bennük elhelyezett vagyontárgyakban a viharral együtt járó csapadék által okozott elázás, beázás károkat, amennyiben a csapadék a vihar kö- vetkeztében megrongálódott tető vagy épületszerkezet résein keresztül ju- tott be az épületbe.

3. A biztosító nem téríti meg:

a. a Tűzbiztosításban írt meghatározás szerinti szabadban tá- rolt vagyontárgyakban, valamint a helyükről elmozdítha- tó vagyontárgyakban keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében ke- letkezett károkat;

c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

d. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás ká- rokat;

e. az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

f. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

g. az időjárási védelem céljából alkalmazott, ideiglenes jel-

legű védőtetőkben, ezek állványzatában, illetve bármi- lyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott ká- rokat;

h. teraszokon, kerthelyiségekben, közterületeken használt elektromos, elektronikai, hírközlési, informatikai felszere- lésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett károkat;

i. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

AVV 4 – FELHŐSZAKADÁS MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható ok- ból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a felhőszakadás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 1 naptári napon belül a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

2. Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a fel- hőszakadásból eredő, nagy mennyiségben összegyűlő vagy talajszinten áramló víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és a megfelelő- en kialakított mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti el- öntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

3. A biztosító nem téríti meg:

a. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

b. az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt kelet- kező károkat;

d. a felhőszakadás miatti árvíz, xxxxxx által okozott károkat;

e. az esővíz elvezetésére szolgáló csatornákban vagy egyéb, erre a célra kialakított épületrészekben keletkezett káro- kat;

f. a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából eredő károkat.

AVV 5 – JÉGVERÉS MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a jégverés miatt a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkeztek.

1. Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapa- dék által okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

2. A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és me- legágyak üvegezését, az üvegtetőket, fólia, ponyva fedéseket – tetőzeté- ben keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat téríti meg.

3. Szabadban, nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontár- gyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezé- sében keletkezett töréskárokat;

b. a lemeztetőkön a jég által okozott kizárólag deformációs, horpadásos sérülések miatti károkat;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be.

AVV 6 – HÓNYOMÁS MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a hónyomás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

2. A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és me- legágyak üvegezését, az üvegtetőket, fólia, ponyva fedéseket – tetőzeté- ben keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresztül beáramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ideértve az épületek (építmények) vagy azok ré- szeinek biztosítási esemény miatti összeomlása, ledőlése során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

3. Szabadban, nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontár- gyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

4. A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint a nyílászárók üvege- zésében keletkezett károkat;

b. az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezése, kivitelezése vagy karbantartásának elmulasz- tása miatt következtek be.

AVV 7 – ÁRVÍZ MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek az árvíz miatt a biz- tosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jel- legű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjá- rási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített terü- leten a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2. A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatti károkat is, ameny- nyiben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkeznek.

3. A biztosító nem téríti meg:

– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes

vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

– a talajvíz által okozott károkat;

– a belvíz által okozott károkat;

– az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költségekre, amelyeket a biztosított részére mint árvíz- károsultnak a különböző hatóságok, szervezetek az árvízká- rok helyreállításával kapcsolatban kifizetnek, illetve kifizet- hetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

4. Fogalmi meghatározások

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

AVV 8 – SZIKLA-, KŐ-, FÖLDOMLÁS ÉS ISMERETLEN ÜREG BEOMLÁSA MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a szikla-, kő- és föld- omlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása miatt a biztosított va- gyontárgyakban keletkeztek.

1. Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azo-

A rengés erősségének fokozata	A földrengés fokozatának jellemző hatásai
VII.	Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémé- nyek ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító: Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen romba dől.
X.	Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő: A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény meg- semmisül.

kat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kő- zetdarab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosí- tó nem téríti meg a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat.

2. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdu- lása okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek (építmények) alatti feltöl- tések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat.

3. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erő- hatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen be- következő beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

4. A biztosító nem téríti meg:

a. bányászati tevékenység (ideértve az aktív, a szünetelő és a nem működő bányákat is) során fellépő károkat;

b. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses terü- leten bekövetkező vagy ezek beomlása által keletkezett károkat;

c. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károkat.

AVV 9 – FÖLDRENGÉS MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a földrengés miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

Európai makroszeizmikus skála

A rengés erősségének fokozata	A földrengés fokozatának jellemző hatásai
I.	Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem.
II.	Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.	Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül so- kan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tár- gyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban kelet- kezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb va- kolatdarabok lehullanak.

2. A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kez- detének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvállalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az előzetes fedezetvállalás időtartamával.

3. Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüggésben állónak nyilvánított, 168 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egyetlen biztosítási eseménynek minősül.

4. A biztosító nem téríti meg:

a. a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b. a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) által okozott károkat;

c. a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat;

d. a földrengés miatt az épületszigetelésekben keletkező és az ebből eredő károsodásokat, amennyiben a kár kizárólag a szigetelésre korlátozódik.

5. A biztosító egy káreseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben meghatározott limitösszegig – ennek hiányában a biztosí- tási összegig – terjed.

AVV 10 – JÁRMŰVEK ÜTKÖZÉSE MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a járművek ütközése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), me- lyet sínen közlekedő vagy közúti jármű nekiütközése okozott.

2. A biztosító nem téríti meg:

a. az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a biz- tosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet;

b. a járművekben keletkezett károkat.

AVV 11 – IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek az idegen tárgyak rá- dőlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső vagyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek (ideértve a növény- zetet) a biztosított vagyontárgyakra történő rádőlésével okozott károkat, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta.

2. Xxxxx feltétel alkalmazásában idegen tárgy rádőlésének kell tekinteni azon egyensúlyvesztést, melynek károsító hatásaként a biztosított vagyon- tárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

AVV 12 – ÜVEGTÖRÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező üvegtörés miatt keletkezett károk megtérítésére a jelen kiegészítő feltételekben meghatározott első kockáza- ti összeg erejéig.

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben, üvege- zésben keletkezett törés-, illetve repedéskár.

2. Biztosítható üvegnek minősülnek:

a. a külső és belső nyílászárók egy- vagy többrétegű síküvegei;

b. hőszigetelő üvegezések;

c. katedrál- és drótüvegek;

d. 10 mm-nél vastagabb üvegek, biztonságtechnikai és balesetvédelmi üvegek;

e. tükrök, fényvisszaverő üvegek;

f. plexi- és akril üvegezések;

g. copolit és üvegtégla;

x. xxxxxxxxxxxx;

i. cégtáblák és reklámtáblák üvegezése;

j. üvegpultok, vitrinek, kirakatszekrények, akváriumok, terráriumok üve- gezése 6 m2 táblaméret alatt.

3. Csak külön megállapodás alapján biztosíthatók:

a. az ón-, ólom- és rézfoglalatok és az ezekben lévő díszüvegezések;

b. felülvilágítók és kupolák üvegezése;

c. különleges homokfúvott és savmaratott üvegek;

d. üvegtetők;

e. üvegfestmények és mozaikok;

f. üvegházak, melegházak vagy télikertek üvegezése;

g. napenergia-berendezések, napelemek üvegfelülete;

h. épületek külső üvegburkolatai;

i. neoncsövek;

x. xxxxxxxxx, fényforrások és üveg dísztárgyak.

4. A biztosító a kártérítési limitösszegen belül a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségeit, továbbá a következő költségeket téríti meg:

a. az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kár- térítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;

b. a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben.

5. A biztosító nem téríti meg:

a. a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve sze- mélyzettel ellátott légi jármű vagy annak részeinek, illetve rakományának lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;

b. az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

c. a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

d. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat.

6. A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban, vala- mint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat.

7. A biztosító a biztosítási szerződésben foglalt kiegészítő megállapodás esetében megtéríti a károsodott üvegfelületeken levő dekorációkban, fóli- ákban keletkezett károkat – azok helyreállítási költségeit – is.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként

50%-kal haladhatja meg azt az összeget, amelyet a kiegészí- tő megállapodás hiányában térített volna, de ezek összege együttesen sem haladhatja meg az üvegtörés biztosításra a szerződésben meghatározott kártérítési limitösszeget.

AVV 13 – ELEKTROMOS ÁRAM OKOZTA TŰZ BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított elektromos gé- pekben, készülékekben vagy berendezésekben balesetszerűen, véletlen, váratlan az elektromos áram okozta tűz miatt bekövetkező tűzkárok meg- térítésére.

AVV 14 – VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a villámcsapás má- sodlagos hatása miatt keletkeztek.

1. A biztosító – a káresemény időpontjában a biztosított tevé- kenységének megfelelően kialakított, üzembe helyezett és üzemelő túlfeszültségvédelmi rendszer megléte esetén, ide- értve a kisfeszültségű hálózatról üzemeltetett, mikroelektro- nikát (kis méretű, nagy integráltságú félvezetőkből felépített áramkör) is tartalmazó eszközök, berendezések készülékvé- delmét – megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatá- sára a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és be- rendezésekben keletkezett károkat, illetve, ha ezen okból az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyra átter- jed, az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyban keletkező ká- rokat.

2. Amennyiben a villám becsapódási helye a kár helyszínén nem állapítha- tó meg, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak villámcsapás kö- vetkeztében keletkezhetett.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak vagyoncsoportjai biztosítási összegének 15%-áig terjed.

4. A biztosító nem téríti meg a kárt:

a. ha kizárólag a túlfeszültségvédelmi rendszer sérült, sem- misült meg;

b. ha a túlfeszültségvédelmi rendszer karbantartásának el- mulasztásával vagy nem megfelelő elvégzése kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be a biztosítási esemény.

AVV 15 – TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KILYUKADÁSA MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a tűzoltó berendezé- sek kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a telephelyen belül létesített tűzoltó rendszer(ek) (sprinkler, illetve önálló tűzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti víz- és oltóanyag-kiáramlás által a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat, amennyiben ezen berendezések szabályosan lettek kiépítve és karbantartva.

2. A biztosító nem téríti meg:

a. a tűzoltó rendszerben, annak tartozékaiban és szerelvé- nyeiben keletkezett károkat;

b. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint ja- vítási vagy építési/szerelési munkák során keletkezett ká- rokat.

AVV 16 – FÜST/KOROM ÉS HŐ MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a füst/korom és hő miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, egy esemény következtében, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst/korom és hő hatására a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károkat.

2. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyak- ban (berendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizá- rólag esztétikai károk;

c. a füstnek/koromnak, illetve hőnek rendeltetésszerűen ki- tett vagyontárgyakban keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-áig terjed.

AVV 17 – DEKONTAMINÁCIÓS (MENTESÍTÉSI) KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított

vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült de- kontaminációs (mentesítési) költségekre.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kár- ral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításá- nak költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, víru- sokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított va- gyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával, il- letve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

AVV 18 – SAJÁT TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS KOCKÁZATA – KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a saját tulajdonú, illetve a biztosított által üzemeltetett fuvareszközzel történő saját tulajdonú vagyontárgyak közúti szállítási idő- tartama alatt balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak alatti összes közúti szál- lításra kiterjed. Ezen belül minden egyes közúti szállítás esetén a kockázat- viselés

– abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vagyontárgyakat szállításra kész állapotban a tárolás helyéről azonnali elfuvarozás végett elmozdítják;

– fennáll a szokásos szállítás egész tartama alatt, kiterjesztve a kényszer- átrakodásokra (kényszerátrakodás: amennyiben a fuvareszköz meghi- básodik, így a további szállításra alkalmatlanná válik, ezért az árut át kell rakni egy másik fuvareszközre), továbbá azon közbenső tárolásokra, út- vonaltól való eltérésekre és azon szállítási késedelmek idejére, amelyek a biztosított hatáskörén kívül esnek, azzal a korlátozással, hogy a köz- benső tárolás időtartama nem haladhatja meg a 15 napot, és

– abban az időpontban végződik, amikor a biztosított vagyontárgyakat a rendeltetési (tárolási) helyre leszállították és ott lerakodták.

A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyei közötti

szállításokra csak abban az esetben terjed ki, ha a szállítás során közút igénybevétele is szükséges.

2. Biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek mindazok a saját tulajdonú vagyontárgyak, amelyek a biztosított tevékenység folytatása érdekében a biztosított kockázatán belül kiszállításra, illetve beszállításra kerülnek.

3. A VÁSZF-ben és a Tűzbiztosítás Különös Feltételeiben fog- lalt nem biztosítható vagyontárgyakon túl az alábbi vagyon- tárgyak sem biztosíthatóak:

x. xxxxxxxx, értékpapír, értékcikk és értéktárgyak;

b. hordozható számítógépek, telefonok (ideértve minden hordozható kommunikációs és személyhívó berende- zést), helymeghatározáshoz szükséges elektronikus esz- közök;

c. jogszabály által a fuvarozásból kizárt vagyontárgyak.

4. A biztosító az egy időben szállított vagyontárgyakra vonatkozó kárese- ményenkénti limitösszeget a biztosítási szerződésben, kölcsönös megálla- podás alapján rögzíti. A biztosítási időszakon belüli maximális kártérítési li-

mitösszeg mint első kockázati összeg a káreseményenkénti limit kétszere- se. A biztosító az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződésben, köl- csönös megállapodás alapján rögzíti.

5. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkat té- ríti meg, amelyeket az alábbi események (a továbbiakban: biztosítási ese- mények) okoztak:

a. tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz, föld- csuszamlás, kő- és földomlás – a Tűzbiztosítás, valamint a vonatkozó ki- egészítő feltételekben meghatározott definícióknak megfelelően;

b. a szállító járművet vagy szerelvényét ért közúti közlekedési baleset;

x. xxxxx, más építmények beomlása, kivéve, ha a szállító jármű vezetője nem tartotta be a magassági- vagy súlykorlátozást;

x. xxxxxxx, átrakás vagy kirakás közben bekövetkezett baleset.

6. A biztosítási szolgáltatás (kártérítés és a ráfordítások) összege nem ha- ladhatja meg a káreseményenkénti kártérítési limitösszeget, kivéve, ha a rá- fordítások a biztosító utasítására történtek.

7. A biztosítási fedezetből az alábbi kockázatokból eredő károk kizártak:

a. a szállító jármű vagy szerelvényének alkalmatlansága (kü- lönösen: hatósági engedélyek érvénytelensége vagy hiá- nya, nem megfelelő műszaki állapot, az áru természetéhez nem igazodó fuvareszköz), illetve túlterhelése;

b. légi, vízi és vasúti szállítás során bekövetkező károk;

c. közbenső tárolás során keletkezett károk;

d. a szállított vagyontárgyak sajátos természete, különösen kiszáradása, apadása, súlyvesztesége, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következtében állt elő;

e. a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súly- különbözetek vagy veszteségek;

f. öngyulladás, tűz vagy robbanás esetében akkor, ha a szerző- dő vagy biztosított tudtával, de a biztosító tudta nélkül a biztosított vagyontárgyakat olyan vagyontárgyakkal rakják össze, amelyek öngyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyesek;

g. tartalomhiány sértetlen külső burkolaton belül;

h. a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának következtében bekövetkezett károk;

i. a helytelen berakodásból vagy elhelyezésből eredő károk, amennyiben ezt maga a szerződő vagy a biztosított végzi vagy irányítja.

8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. a telephelyen belüli szállítások (anyagmozgatás) során ke- letkezett károk megtérítésére;

b. a biztosított fuvarozói tevékenységével kapcsolatos szál- lítmányokban keletkezett károk megtérítésére;

c. a 3. pontban felsorolt vagyontárgyakban keletkezett ká- rok megtérítésére.

9. A biztosítási fedezet – pótdíj megfizetésével – kiterjeszthető a szállítás időtartama alatt elkövetett lopás vagy részlopás miatt a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károk megtérítésére. A fedezetkiterjesztés tényét a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

a. A fedezetkiterjesztés alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed a szállító jármű feltörése és/vagy eltulajdonítása miatt a szállított, biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére.

b. A biztosító – jelen kiegészítő feltételek szerinti – szolgáltatási kötele- zettsége csak az alábbiak együttes teljesülése esetén áll fent:

– a szállító jármű és szerelvénye szilárd burkolatú tetővel/felépítménnyel (ide nem értve a ponyva fedést) rendelkezett;

– a szállító járművet lezárt állapotban, lezárt raktérrel parkolták le;

– a szállító járműnek Mabisz ajánlással rendelkező, működőképes ri- asztó és/vagy indításgátló berendezése volt, amelyet a szállító jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

– a biztosított szállítmányt a szállító jármű rakterében, kívülről nem lát- ható módon tárolták;

– a szállító jármű eltulajdonítása reggel 6 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállító járművet lezárt, szilárd falazatú helyiségben parkolták le.

AVV 19 – BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed betöréses lopás, valamint rongálás, rablás és küldöttrab- lás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Általános rendelkezések betöréses lopás és rablás biztosí- tás esetében

1.1. Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott, a Tűzbiztosítás szerint is biztosított vagyon- tárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

a. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

– műszaki berendezések, felszerelések, gépek, forgalmi engedélyhez nem kötött járművek;

– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és készter- mékek;

– egyéb saját tulajdonú vagyontárgyak a biztosítási szerződés szerinti részletezésnek megfelelően. A szerződés szerinti részletezés az aján- latban vagy az ajánlat mellékletét képező egyéb adatközlő lapon, az egyéb vagyontárgyak egyértelmű azonosítására alkalmas módon tör- ténő felsorolásával valósul meg.

b. Pénz- és értékkészletek, melyek a biztosított üzemmenetével kap- csolatosak, illetve amelyeknek a kockázatviselés helyén történő tárolása indokolt és szükséges:

– készpénz;

– értékpapír, értékcikkek;

– saját tulajdonú értéktárgyak;

– javításra, feldolgozásra átvett értéktárgyak;

– egyéb értéktárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfele- lően. A szerződés szerinti részletezés az ajánlatban vagy az ajánlat mellékletét képező egyéb adatközlő lapon, az egyéb vagyontárgyak egyértelmű azonosítására alkalmas módon történő felsorolásával va- lósul meg.

Értéktárgyaknak minősülnek: a drágakövek, nemesfémek, igaz- gyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak (ékszerek, dísz- tárgyak stb.), nemes szőrmék, márkás porcelánok (készletek), továbbá műtárgyak (művészeti alkotások) vagy védett műkincsek, általánosan el- fogadott gyűjtőértékkel bíró gyűjtemények, antik bútorok és egyéb antik vagyontárgyak.

Értékcikknek minősülnek: az egyszerű átruházással átadható, ön- maga újraelőállítási értékétől független értéket képviselő értékcikkek vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (például, de nem ki- zárólag jegyek, telefonkártyák, üdülési csekk, étkezési jegy, ajándék- utalvány, takarékkönyv, okmány).

c. Idegen tulajdonú vagyontárgyak:

– a biztosított által bérelt tárgyi eszközök;

– a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesí- tésre átvett vagyontárgyak.

1.2. Biztosítási összegek

Az ajánlatban – vagyoncsoportonként – meghatározott biztosítási összeg- nek meg kell felelnie:

a. a biztosítható teljes vagyonérték figyelembevételével a vagyontárgyak biztosítási értékének műszaki berendezések, felszerelések, gépek és egyéb saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében;

b. az egy éven belül előforduló maximális (csúcs) értéknek:

– készletek;

– idegen tulajdonú vagyontárgyak (javításra, feldolgozásra, bérmunká- ra, bizományba átvett);

– pénz- és értékkészletek esetében.

A biztosítási összeg(ek) fentiektől eltérő meghatározása esetében a biztosí- tó csak a VÁSZF túlbiztosítás és alulbiztosításra vonatkozó szabályainak al- kalmazásával kötelezhető a keletkezett kár megtérítésére.

1.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

Az 1.1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a biztosító – egy kár- eseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási összegre vagy az aktuális első kockázati li- mitre a VÉD záradékban rögzítettek szerint áll fenn.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a behatolás helyén, a káridőpont- ban megvalósuló védelmi szintnek megfelelően teljesíti.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget vagy az aktuálsi első kockázati limit összegét, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi szintnek megfelelő – VÉD záradék szerinti – kártérítési limit ezek bármelyikét meghaladja.

2. Betöréses lopás

2.1. Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződés- ben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartal- mazó lezárt helyiségbe:

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető, illetve tetőhéja- zat kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a.–b. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betö- réses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, fel- téve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható;

d. a zárszerkezet álkulccsal, vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkal- mas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

2.2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meg- határozott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyit- vatartási idő), azaz az elkövető nem a 2.1. a.–d. pontban leírtak szerint ha- tolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

2.3. Amennyiben a vagyontárgyak, ideértve a készpénzt és értékpapírokat is, külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezszekrény, lemezka- zetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe a 2.1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

x. xxxxxxxx;

b. eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket le- zárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tá- rolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolá- si helyét feltörte;

c. álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkalmas – idegen esz- közzel felnyitotta, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakér- tői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

Nem minősül feltörésnek, ha a Mabisz ajánlásban rögzített telepítési előírások be nem tartásával összefüggésben a tá- rolóeszközt annak tartalmával együtt eltulajdonítják.

A biztosító a pénz- és értékkészletek, valamint az értéktárgyak kárait

összevontan, külön megállapodás hiányában a VÉD záradék 1.1.1. pontja alapján meghatározott limitösszegig, de legfeljebb a károsodott vagyontár- gyak biztosítási összegéig téríti meg.

A tárolón kívül vagy nem lezárt tárolóban vagy méreténél fogva nem elzár- ható 1. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kárainak térítése a VÉD zá- radék 1.1.4. pontja alapján történik.

2.4. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcso- latban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

x. xxxxx cseréjének vagy átalakításának az eredeti kivitellel megegyező ja- vítási, pótlási költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;

b. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

c. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

2.5. A Tűzbiztosítás „Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése” feje- zetben meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege a Tűzbiztosítás „6. Káreseménnyel kapcsolatos költségtérítés” pont alapján számítandó.

2.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és a Tűzbiztosítás kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a kelet- kezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a. olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, ame- lyeknél a jelen kiegészítő biztosítás „2. Betöréses lopás” 2.1.–2.3. pontjainak valamelyike szerinti tényállás nem ál- lapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány, káló);

b. automatákból hamis, vagy nem az értéknek megfelelő érme, vagy egyéb érmét helyettesítő tárgy segítségével eltulajdonított áru-, illetve készpénzkárok.

3. Rablás

3.1. Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdoní- tás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása vé- gett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmaz.

A biztosító készpénz, értékpapír, értékcikk, betétkönyv, drágakövek, ne- mesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyűjtemények, illetve ékszerek, arany és platina tárgyak rablás miatti kárait csak abban az esetben téríti meg, ha azok a cselekmény elkövetésének időpontjában a következőkben felsorolt tárolási helyek valamelyikében voltak elzárva:

– lemezszekrény;

– lemezkazetta;

– beépített páncélkazetta;

– bútorszéf;

– páncélszekrény.

A tárolón kívül vagy nem lezárt tárolóban vagy méreténél fogva nem elzár- ható 1.1. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kárainak térítése a VÉD záradék 1.1.4. pontja alapján történik.

3.2. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerü- lő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

b. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

3.3. A Tűzbiztosítás „Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése” feje- zetben meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege a Tűzbiztosítás „6. Káreseménnyel kapcsolatos költségtérítés” pont alapján számítandó.

4. Betöréses lopással vagy rablással összefüggő rongálás

4.1. Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazása esetén rongálásnak kell tekinteni, ha az elkövető a biztosított épületekben a betöréses lopás vagy rablás kísér- lete vagy elkövetése során a kockázatviselés helyén szándékosan kárt okoz. A biztosított épületekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott rongálási károk kizárólag abban az esetben térülnek, ha a betöréses lopás vagy rab- lás megvalósult.

4.2. A biztosító – a jelen pontban részletezett – a rongálási károkkal összefüggő és indokoltan felmerülő költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limit- összeg erejéig, ennek hiányában legfeljebb 500 000 forintig téríti meg.

4.3 A biztosító a következő költségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket.

5. Küldöttrablás

5.1. A küldöttrablás-biztosítás keretében a biztosító megtéríti az áru- és a pénzszállítók (küldöttek) ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt műkö- dési (szállítási) területen, de kizárólag Magyarország területén belül – elkö- vetett, a 3.1. pont szerinti rablás miatt keletkezett károkat. Küldött lehet maga a biztosított, annak alkalmazottja és megbízottja.

5.2. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő igazolt átadásával kezdődik és megszűnik a küldemény címzett általi igazolt átvé- telével.

5.3. A biztosítási fedezet – a VÁSZF és a Tűzbiztosítás kizárá- sain túlmenően – nem terjed ki:

a. azokra a szállításokra, melyek nem felelnek meg a VÉD zá- radék 4. pontjában rögzített szállítási előírásoknak;

b. ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem al- kalmas (cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott és/vagy érzékszervi képességeiben korlátozott és/vagy rokkant) személyeket alkalmaznak őrként vagy kí- sérőként.

5.4. A kiegészítő feltételek alapján a biztosító kockázatviselése káresemé- nyenként a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott első koc- kázati összegig terjed.

AVV 20 – VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az első kockázat összegének erejéig a biztosítási szerződéssel biz- tosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkra.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított va- gyontárgyakban betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérlete miatt bekö- vetkezett károk.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat, ha azt:

a. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításá- val;

b. grafiti (falfirkálás) által okozták.

A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának a költsé- geire sem.

AVV 21 – SZOLGÁLTATÁS KIMARADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége az alábbiak szerint első kockázati összeg (vagy kártérítési (szub)limit) erejéig kiterjed a biztosított részére más szervezetek által szol- gáltatott elektromos áram, víz, gáz, távhő kimaradásából, illetve a szolgál- tatási szerződésben előírt paraméterek dokumentálhatóan bizonyított megváltozásából származó a biztosított által végzett tevékenységgel össze- függő dologi károkra és az azokkal kapcsolatos helyreállítás költségeire.

1. A károk rendezéséhez a biztosított a szolgáltatás kimaradásáról köteles beszerezni a szolgáltatótól származó igazolást a szolgáltatáskimaradás té- nyéről és időtaramáról. Ez a bizonylat a jogalap elbírálásának és a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésének feltétele.

2. A biztosító kizárólag a 3 órát meghaladó szolgáltatáskima- radás bekövetkezése esetén nyújt fedezetet.

3. A biztosítottnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás kimaradásának tényét a szolgáltatónak a tudomására jutást követően haladéktalanul bejelentet- te. Késedelmes bejelentés esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége olyan mértékben csökken, amilyen mértékben a késedelem hozzájárult a károk súlyosbodásához.

4. Amennyiben a szolgáltatás kimaradásáért a szolgáltató felelőssége egy- értelműen bizonyított, akkor a biztosító megtérítési igénnyel él a szolgálta- tó felé.

5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. a szolgáltatások kimaradásából származó gazdasági hát- rányokra (pénzügyi veszteségekre) és azokra az esetekre, amikor a szolgáltató a szolgáltatás leállítását vagy változ- tatását előre jelezte a biztosított részére – ilyen jelzésnek minősül a közterületeken vagy közös helyiségekben elhe- lyezett tájékoztatás is –, a szolgáltatás szüneteltetésére a biztosított és a szolgáltató bármilyen vitás kérdése kap- csán került sor, ideértve a díjtartozás miatti eseteket is, il- letve, ha a szolgáltatás változtatását (szüneteltetését) ha- tóságilag rendelték el, vagy a szolgáltató szándékosan függeszti fel szolgáltatását, noha a kockázatviselési hely alkalmas volna szolgáltatása biztosítására;

b. az olyan, az elektromos áram kimaradásból, illetve a szol-

gáltatási szerződésben előírt paraméterei dokumentálha- tóan bizonyított megváltozásából származó dologi károk- ra és az azokkal kapcsolatos helyreállítási költségekre, amelyek nem közvetlenül ipari tevékenységgel kapcsola- tosak, így például a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a kereskedelmi egységekben használt hűtő- berendezésekben tárolt készletekben, árukban keletkezett károkra.

AVV 22 – HŰTÖTT ÁRUK MEGROMLÁSÁBÓL EREDŐ KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított

fagyasztott és/vagy (mély)hűtött árukészletben az itt szabályozott biztosítá- si események miatt balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, vá- ratlanul bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés tartama alatt a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint fennáll mindaddig, amíg a biztosított vagyontárgyakat a biztosítási szerződésben biztosítási helyként (kockázatviselési hely) megjelölt mélyhűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolják.

2. A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában biztosítási esemény a biz- tosított vagy a biztosított rendelkezése szerint más személy által üzemelte- tett mélyhűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolt, a biztosítási szerző- désben biztosított készletként feltüntetett fagyasztott és (mély)hűtött áru- készletnek a tárolási hőmérséklet megváltozása miatt az alábbi pontokban felsorolt események valamelyike miatt balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul – a kockázatviselési helyen bekövetkező köz- vetlen fizikai kára.

3. Fizikai kárnak minősül a károsodott áru olyan mértékű (a minőségbizto- sítási előírásoknak való nem megfelelősége) minőségváltozása, melynek következtében az áru semmilyen eljárással nem tehető felhasználásra al- kalmassá, és azt meg kell semmisíteni.

4. Fagyasztott és (mély)hűtött áruk tárolási hőmérsékletének megváltozá- sát eredményező események:

a. a hűtőberendezés esetén:

− a hűtőberendezés, illetve alkatrészeinek törése vagy elektromos meg- hibásodása, pl. anyag- vagy gyártási hiba, rövidzárlat, szigetelési hiba, túlfeszültség;

− hűtőberendezés meghibásodása során a hűtő-fagyasztóanyagok szi- várgása, elfolyása;

b. a kockázatviselési helyen (ideértve a hűtőberendezést) bekövetkezett:

− tűz, villámcsapás, robbanás vagy összeroppanás miatti kár;

− épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár, technológiai csővezeték töréséből eredő kár;

− vihar, jégverés és hónyomás, földrengés,

amennyiben a biztosítási feltételek szerint a fenti események biztosítási eseménynek minősülnek;

c. a kockázatviselési helyet ért:

− az áramszolgáltató közhálózatban fellépett üzemzavar miatti áramki- esés vagy szolgáltatási paraméterek megváltozása;

− a vízszolgáltató közhálózatban fellépett üzemzavar miatti vízhiány vagy szolgáltatási paraméterek megváltozása.

5. A biztosítás nem nyújt fedezetet az alábbi károkra:

a. Magában a berendezésben keletkezett kárra.

b. Elektromos áram kimaradására, a következő okokból:

− az áramszolgáltató szándékos intézkedése, kivéve, amennyiben ennek célja a szolgáltató berendezéseinek kármentése vagy személyi sérülés elkerülése, megaka- dályozása;

− ha a szolgáltató a szolgáltatás változtatását (vagy leállí- tását) jelezte a biztosított felé;

− ha a szolgáltatás változtatását (illetve leállítását) ható- ságilag rendelték el.

c. Áru tárolásával kapcsolatos következő károkra:

− az áru természetes romlása miatt bekövetkező károk;

− a biztosított által megállapított és választott, de az adott árunak nem megfelelő tárolási hőmérséklet, illet- ve légnedvesség által okozott károk.

6. A szerződési feltételeknek, kizárásoknak jelen kiegészítő biztosítással nem érintett részeinek változatlan érvényben hagyása mellett a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:

a. olyan károkra, amelyek oka:

− káló (mennyiség- vagy térfogatcsökkenés) vagy az áru természetes elváltozása;

− az áru szakszerűtlen vagy hiányos előkezelése vagy cso- magolása, az áru nem kifogástalan állapota a beraktáro- záskor, szakszerűtlen lefagyasztás, célszerűtlen tárolás;

b. azon károkra, amelyek a hűtőberendezés műszaki átadá- sát – beleértve a felújitást, átépítést – követő próbaüzem, próbaterhelés során, illetve a hűtőberendezés hibája ese- tén a szerelés befejezését vagy a végleges helyreállítását megelőző üzembe helyezés és a garantált zavarmentes üzemidő előtti üzembe helyezés előtt következnek be;

c. azon többletköltségekre, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított áruk mozgatása, mentése, őrzése, tárolása, megsemmisítése körében;

d. a hűtőberendezés rendszeres tisztítását, szokásos karban- tartását, illetve átvizsgálását meghaladóan harmadik sze- mély által végzett javítás, felújítás során bekövetkező ká- rokra;

e. azokra az árukra, melyek szavatossági ideje lejárt.

7. A szerződési feltételeknek, kizárásoknak és záradékoknak jelen kiegészítő biztosítással nem érintett részleteinek válto- zatlan érvényben hagyása mellett a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesüléshez vezet:

a. ha a biztosítási esemény a hűtőberendezés karbantartásá- nak elmulasztása miatt következett be;

b. ha a biztosítási esemény a szerződő/biztosított vagy az üzem üzemeltetésért felelős személynek a szakszerűtlen üzemeltetési utasítása vagy a szükséges utasítások elma- radása miatt következett be;

c. ha a szerződő/biztosított vagy az üzem felelős vezetője az érintett árura nem a megfelelő hőmérséklet vagy légned- vesség betartását írja elő, vagy az előre bejelentett áram- kimaradás vagy vízkimaradás esetén a szükséges vagy vél- hetően szükséges intézkedések megtételét elmulasztja;

d. ha a biztosítási esemény azért következett be, mert a nor- mál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan károsítható biztosított vagyontárgyat vagy a hűtőberendezést a nor- mál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették;

e. ha a biztosítási esemény a hűtőkapacitás nem megfelelő méretezésével összefüggésben következett be;

f. bértárolás esetén, ha a hűtőház üzemeltetőjének a jelen bekezdés a.–e. pontjaira vonatkozó kötelezettsége a bér- tárolásra vonatkozó szerződésben nincs kellően defini- álva.

8. A biztosítási fedezet érvényessége

A kiegészítő feltétel a biztosított megnevezett telephelyén tárolt árura vo- natkozó alap vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódik, csak azzal együtt érvényes. Amennyiben a biztosított árut a kockázatviselés helyéről elszál- lítják, a biztosítási fedezet megszűnik. A biztosítási fedezet csak olyan mély- hűtő berendezésben vagy hűtőházban tárolt fagyasztott és mélyhűtött árukra terjed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésekor szabály- szerűen üzemeltek.

9. Hűtöttáru-nyilvántartás

A biztosítottnak naprakész nyilvántartást kell vezetnie a tárolt hűtöttáruról, feltüntetve a beraktározás napját, valamint az áru nevét és mennyiségét. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, ha a raktározott árut másik kockázatvi- selési helyre/hűtőgépi berendezésbe átrakják, akkor is, ha azokat azonos hűtőberendezés látja el, továbbá feltüntetendő a kitárolt áruk listája a kitá- rolás napjával együtt. A nyilvántartásvezetés elmaradásának vagy a fenti- eknek meg nem felelő nyilvántartásvezetés hátrányos következményei a biztosítottat terhelik.

10. Kárenyhítés, kárcsökkentés

A biztosítottnak egy közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett kár esetén a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül is minden tőle telhetőt meg kell tennie a kár elhárítása vagy csökkentése érdekében.

11. Riasztóberendezés

Felek megállapodnak, hogy a díjszámításnál egy olyan riasztóberendezés meglétet veszik figyelembe, amely a zavarokat, a hűtőberendezés üzem- szünetet vagy a hűtőhőmérséklet megnövekedését minden esetben, vasár- nap és ünnepnapokon is egy ügyeleti helyen jelzi, és a kármegelőző intéz- kedéseket lehetővé teszi.

AVV 23 – SPECIÁLIS KÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed:

a. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségeire, amelyek túl- óra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka következtében merültek fel, feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javí- tások (helyreállítások) elvégzését, illetve a pótlást jóváhagyta;

b. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többletköltségeire;

c. a légi szállítások többletköltségeire;

d. azon költségekre, amelyek a jelen kiegészítő feltétel a.–c. pontjában és a Tűzbiztosítás „6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek” pontban nin- csenek felsorolva, de kizárólag abban az esetben, ha a biztosító előze- tesen írásban jóváhagyta azokat.

2. A jelen kiegészítő feltétel alapján biztosítási szolgáltatás akkor fizethető, ha a többletköltségek biztosítási esemény miatt keletkezett kárral kapcso- latban merültek fel.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – káreseményen- ként – legfeljebb 25 százaléka azon biztosítási szolgáltatás- nak, melyet a biztosító ezen kiegészítő feltétel nélkül fizetne.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége évente – a káresetek számától függetlenül – a kiegészítő feltétel szerinti első kockázati összegig terjed.

AVV 24 – KÜLÖN FELTÉTELEK DOKUMENTÁCIÓK ÉS OKMÁNYOK BIZTOSÍTÁSÁHOZ

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése az első kockázat összegének erejéig kiterjed a biztosított saját tulajdonát képező:

− a kockázatviselési helyen megrongálódott vagy megsemmisült doku- mentumainak a káridőpontban aktuális újra-beszerzési (pótlási) költsé- geinek megtérítésére;

− megrongálódott vagy megsemmisült okmányai újra-beszerzése illeték- költségeinek megtérítésére,

amennyiben a kár a biztosítási szerződés szerinti valamely biztosítási ese- mény miatt következett be.

1. Jelen kiegészítő feltételek tekintetében dokumentumnak minősülnek az iratok, tervek, üzleti könyvek, dokumentációk, rajzok, bérleti, szabadalmi, licencia, kiadói, szerzői, márka, védjegy és egyéb jogok leiratai.

2. A fedezet nem terjed ki számítógépek egységein, tárolóin, integrált vagy hordozható periféria egységein, illetve egyéb elektronikusan írható és/vagy olvasható adathordozókon lévő dokumentumokban keletkezett károkra.

AVV 25 – JAVÍTÁSOK, FELÚJÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatvise- lése kiterjed a kisebb javítások, felújítások során a biztosítási szerződéssel

biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra az alábbiak szerint:

a. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak legfeljebb 30 napig tartó garanciális javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgyakon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.

b. A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján sem téríti meg:

− a biztosított vagyontárgyakban az a. pontba nem tarto- zó építési, szerelési tevékenységgel összefüggésben ke- letkezett károkat;

− a födém- és tetőszerkezet megbontásából, az ideiglenes lefedések, letakarások alkalmazásának idején keletkező beázási károkat.

2. Jelen kiegészítő biztosítás nem vonatkozik olyan tevékenységre, mely során az épületek, gépek teherhordó elemeit, szerkezeteit eltávolítják, kiik- tatják vagy más módon változtatják.

AVV 26 – KÉSZLETEK HATÁRNAP BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. A biztosítási szerződésben megjelölt készletek a mindenkori értékükön vannak biztosítva, de a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső ha- tára azok – a szerződő által meghatározott – csúcsértéke.

2. A szerződő köteles a készletek tényleges biztosítási összegét minden egyes hónapnak a szerződésben meghatározott napját követő 20 napon belül a biztosítónak bejelenteni (határnapi készletérték). A bejelentés elma- radása esetén az utolsó bejelentés szerinti határnapi érték érvényes. Ameny- nyiben a biztosított késik a legelső határnapi érték bejelentésével, a beje- lentés biztosítóhoz történő beérkezéséig a készletek a biztosítási ajánlat sze- rinti összegig vannak biztosítva.

3. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén, ha

a. a biztosítási esemény bekövetkezése előtti utolsó bejelentett határnapi érték a csúcsértéket meghaladja, a biztosító a kárt csak a csúcsértéknek a bejelentett határnapi értékéhez viszonyított arányában téríti meg;

b. a biztosítási esemény bekövetkezése előtti utolsó bejelentett határnapi érték alacsonyabb, mint a biztosítási esemény bekövetkeztekori tényleges készletérték (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak a bejelentett határnapi értéknek a tényleges készletértékhez viszonyított arányában téríti meg.

4. A biztosító az ajánlaton megjelölt biztosítási összeg alapján előzetes díjat határoz meg, amely egész évre előre fizetendő. Amennyiben a bejelentett határnapi érték az ajánlaton megjelölt biztosítási összeget meghaladja, ezen többlet után – de legfeljebb a maximális biztosítási összegig – pótdí- jat kell fizetni. A pótdíj legfeljebb az adott hónapra az éves díj 1/12-ed része. A pótdíj elszámolása negyedévenként történik.

AVV 27 – NAPELEMEK ÉS NAPKOLLEKTOROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosított kockázatviselési helyeken – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt, üzemelő és biztosítási szerződéssel biz- tosított napelemeket és napkollektorokat ért balesetszerűen, véletlen, várat- lan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai káraira.

1. Előírások a napkollektorokra és napelemekre:

− a vihar biztosítási fedezet feltétele a napelemek rögzítő rendszerének gyártói előírások szerinti, adott szélerősségre méretezéssel történő szak- szerű kivitelezése;

− a jégverés biztosítási fedezetének feltétele a gyártói tanúsítvány rendel- kezésre állása;

− a túlfeszültség biztosítási fedezetének feltétele, hogy az eszközök túlfe- szültségvédelme a telephely védelmi rendszerébe integráltan kiépítésre került.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

− a napelemekben, napkollektorokban a rögzítő-, tartószerke- zetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartá- sának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek;

− a szabadban lévő vagyontárgyakat (ide nem értve a nap- elemeket, napkollektorokat) ért vihar, eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés miatti károk következményeként a napelemekben, napkollektorokban keletkeztek;

− a napelemekben vihar hatására a rögzítő-, tartószerkezetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásá- nak elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

AVV 28 – ÉPÜLETHEZ FIZIKAILAG TARTÓSAN RÖGZÍTETT VAGYONTÁRGYAK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége kiterjed a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített va- gyontárgyak eltulajdonításából eredő dologi kárra, melyet a biztosító a biz- tosítási szerződésben meghatározott kártérítési (szub)limit erejéig, annak hiánya esetén biztosítási eseményenként, telephelyenként és biztosítási időszakonként legfeljebb 200 000 forint összeghatárig térít.

AVV 29/1 – TELEPHELYEN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK TŰZ-, ELEMI KÁR ÉS TELEPHELYI TÖRÉS KOCKÁZATÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosított kockázatviselési he- lyeken – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt, biztosítási szerződéssel biz- tosított gépjárművekben balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem lát- ható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatározott, alább felsorolt biztosítási eseményekre terjed ki, amennyiben a káresemény sem- milyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével, működtetésével, mozgatásával vagy használatával.

A jelen kiegészítő feltétel kizárólag a kockázatviselési helyre (telephelyre) ér- vényben lévő vagyonbiztosítással, mint alapbiztosítással együttesen érvényes.

a. Tűz- és elemi kár események

Tűz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi jármű vagy rakományának lezuhanása, vihar (minimum 20 m/s sebességű szél) által sodort tárgyak ütközése, felhőszakadás, jégverés, összegyűlt hó rázu- hanása (hónyomás), árvíz, földrengés, szikla-, kő- és földomlás, isme- retlen üreg beomlása, földcsuszamlás, idegen tárgy rádőlése.

Az árvíz és földrengés eseményekre 30 nap várakozási idő vonatkozik.

b. Telephelyi töréskár

A biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, biztosítható tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett közvetlen fizikai károsodás (sérülés).

A biztosító ebben az esetben sem téríti meg a nem baleseti jellegű tö- réskárt, amely pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása folytán következett be.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselés helyén – értékesítés és/vagy javítás céljából – tá- rolt személy- és haszongépjárművek, valamint a hozzájuk kapcsolódó, a gépjármű rendeltetésszerű üzemben tartáshoz szükséges tartozékok, be- szerelt és rögzített gyári alapfelszereltség.

A biztosítási fedezet az idegen tulajdonú, bizományba, értékesítésre, javí- tásra átvett gépjárművekre abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a gépjármű telephelyre történő beérkezésekor jegyzőkönyvet (vagy munkala- pot) vett fel, melynek tartalma az alábbiakat tartalmazza:

− a gépjármű azonosítására alkalmas paramétereit, úgymint rendszámát, alvázszámát, márkáját, típusát, évjáratát;

− a gépjármű átvételkori látható sérüléseinek, hiányosságainak részlete- zését.

Jegyzőkönyv hiányában a gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Nem terjed ki a biztosítás a biztosított gépjárműben elhelye- zett poggyászra.

3. Biztosítási összeg

a. Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meg- határozni:

– a biztosított saját tulajdonában lévő gépjárművei esetén azok beszer- zési ára, melyet növelhetnek a beszerzést terhelő egyéb felmerült és megfizetett költségek, amennyiben ezek a biztosítottat terhelték;

– bizományba átvett gépjárművek esetén azok átvételi bizonylat sze- rinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes újra-beszerzésének költségét.

b. A biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjár- művek biztosítási összegét. Amennyiben a gépjármű nem szerepel az Eurotax Katalógusban, úgy a biztosítási összeg a piaci értékelés alapján kerül meghatározásra.

c. A biztosítási szerződés szerinti teljes biztosítási összeget a biztosított te- lephelyen a biztosítási időszakon belül egy időben tárolt gépjárművek maximális darabszáma és maximális egyedi értéke alapján kell megha- tározni.

4. A kockázatviselés helye és ideje

A biztosítás Magyarország közigazgatási határán belül elhelyezkedő, a biz- tosítási kötvényen a kockázatviselés helyeként leírt, kizárólag a biztosított gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolásra kialakított elkülönített telephelyen (ideértve a szerelő, festő, fényező műhelyeket, be- mutatótermeket, szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterüle- teket) elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

A szerződés szempontjából elkülönítettnek minősül a telephely, ha

a. a közúti közlekedéstől elkülönül;

b. a telephelyen belül a KRESZ előírásai érvényesek;

c. kerítéssel védett, valamint a gépjármű- és a személykapu üzemidőn kívül legalább egy darab biztonsági zárral lezárt;

d. a sötétedés beálltától kezdődően a tárolt járművek jól láthatóan megvi- lágítottak;

e. a telephely őrzése megfelel az alábbi minimális követelményeknek:

– a szakképzett és a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrszemélyzet al- kalmazotti – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal rendel- kezik vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vállalkozás);

– az őrszemélyzet az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet meg- kezdéséig (éjjel, munkaszüneti napokon és 3 óránál hosszabb mun- kaszünet alatt) szolgálatban van;

– megfelelő rendszer (technikai rendszer) ellenőrzi, hogy az őr az előírt körüljárásokat betartotta-e;

– az őr a telephely körüljárása során csak olyan elektromos hordozha- tó lámpát használ, amely törés ellen megfelelően védett;

– azoknak a helyiségeknek a megvilágítására, amelyekben tűz- és rob- banásveszélyes anyagok találhatók, az őr elektromos biztonsági lámpát használ.

f. A biztosító kockázatviselése szempontjából zárt térben tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott helyen (telephelyen) lévő, szilárd falazatú és tetőzetű épületben vagy ilyen épület helyiségeiben tárolnak.

g. A biztosító kockázatviselése szempontjából szabadban tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott kockázatviselési helyen (telephelyen) vagy szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott épít- ményekben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

h. A telephelyen tárolt, biztosított járművekre vonatkozóan a biztosító kockázatviselésének kezdete azok telephelyi átvételét és nyilvántartásba vételét követő nap 0 órája, mely azonban nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási szerződés szerinti kockázatviselés kezdeti időpontja.

i. A biztosító kockázatviselése a biztosított járművekre

– azon időtartam alatt nem áll fenn, ameddig a biztosított jármű a te- lephely területét bármely okból, akár ideiglenesen is elhagyja;

– megszűnik, ha a biztosított gépjármű a telephelyet végleg elhagyja;

– megszűnik, ha a telephelyre vonatkozó biztosítás megszűnik.

5. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége – részkár és totálkár esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül – úgy az egyes gépjárművekre, mint a teljes biztosított gépjárműállományra vo- natkozóan – a szerződésben meghatározott káronkénti, illetve éves limit- összegre (első kockázati összeg) korlátozódik, a következők szerint.

a. A biztosító a sérült gépjármű – a kár időpontját közvetlenül megelőző állapotba történő – helyreállítása esetén a káridőponti értéknek megfe- lelő – a káresemény napja szerinti – helyreállítási költséget téríti meg a következők figyelembevételével:

– a javítás anyagköltségéből a gépjármű korának és avultságának meg- felelő értékemelkedést a biztosító levonja;

– ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, az abból eredő többletköltséget a biztosító nem téríti meg;

– a gépjárművek ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor in- dokolt, ha a sérült üveg az üzemben tartásra vonatkozó hatósági elő- írásoknak nem felel meg;

– a biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésé- nek költségeit téríti meg (részfényezés, de ide nem értve melléfé- nyezés);

– a felek jogosultak – a kárfelvételi szemle alapján becsült kárérték (pl. előkalkuláció) figyelembevételével, javítási bizonylatok nélkül – a helyreállítási költségek tekintetében írásban megállapodást kötni.

b. Amennyiben a biztosítási esemény következtében megrongálódott gépjármű helyreállítása műszakilag vagy gazdaságilag nem indokolt (to- tálkár), a biztosító a maradvány (roncs) értékkel csökkentett káridőpon- ti értéket téríti meg. Műszakilag akkor tekintendő totálkárosnak a gép- jármű, ha olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása technológiai akadályba ütközik, nem lehetséges. Gazdaságilag nem indokolt a hely- reállítás, ha annak költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át.

c. A biztosító a megállapított kárösszeget az önrészesedés összegével csökkenti a következők szerint:

– az önrészesedés mértéke vihar, jégverés és hónyomás események ki- vételével: a kárösszeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft;

– az önrészesedés mértéke vihar, jégverés és hónyomás eseményekre vonatkozóan: a kárösszeg 20%-a, de minimum 100 000 Ft.

Az önrészesedést káreseményenként és gépjárművenként kell figyelem- be venni.

A szerződő felek a fent írtaktól eltérő önrészekben is megállapodhatnak.

d. A biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény miatt ká- rosodott gépjárműben annak javítása, illetve helyreállítá- sa után fennmaradó értékcsökkenést.

e. A biztosító a káridőponti (avult) értéket a gépjármű tényleges műszaki állapotának és az első forgalomba helyezéstől a káreseményig bekövet- kezett értékmódosító tényezők figyelembevételével határozza meg.

f. A biztosító a helyreállítás, illetve pótlás költségeinek vám- és áfatartal- mát csak abban az esetben téríti meg, ha ezek káresemény utáni meg- fizetése a biztosítottat terhelik, és a biztosítási összeg megállapításánál ezek a költségek figyelembevételre kerültek.

g. A biztosító nem téríti meg azt a töréskárt, amely úgy ke- letkezett, hogy a kárt okozó gépjárművet nem a biztosí- tott vagy alkalmazottja vezette.

h. A biztosító nem téríti meg továbbá a vandalizmus által okozott károkat.

i. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha:

– a biztosítási eseménnyel érintett gépjárműről bebizo- nyosodik, hogy az lopott volt;

– a gépjárművet a szerződő fél, biztosított vagy alkalma- zottja érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezette;

– a gépjárművet túlterhelték vagy üzemeltetését, vonta- tását szakszerűtlenül végezték;

– a kár – a forgalmi engedély érvényességétől függetle- nül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben követ- kezett be.

j. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a gépjármű tulajdonosa más olyan érvényes biztosítással rendelkezik, amely alapján a keletkezett kár térül.

6. Egyéb rendelkezések

A biztosítási szolgáltatásokra kizárólag a biztosított járművek megóvásában érdekelt biztosított jogosult, még abban az esetben is, ha nem tulajdono- sa, illetve üzemben tartója a biztosításba vont gépjárműnek.

AVV 29/2 – TELEPHELYEN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS KOCKÁZATÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosított kockázatviselési he- lyeken – zárt térben és/vagy szabadban – tárolt, biztosítási szerződéssel biz- tosított gépjárművekben balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem lát- ható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra.

1. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése a biztosított telephelyre meghatározott, alább felsorolt biztosítási eseményekre terjed ki, amennyiben a káresemény sem- milyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével, működtetésével vagy használatával.

A jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a kockázatviselési helyre (telephelyre) ér- vényben lévő vagyonbiztosítással, mint alapbiztosítással együttesen érvényes. Jelen kiegészítő feltétel tekintetében biztosítási esemény a lopás és rablás: a kockázatviselés helyén levő biztosított és lezárt gépjárművek, illetve a le- zárt gépjárművekben elhelyezett – biztosítottnak minősülő – tartozékok el- lopása, a gépjármű önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekmények- kel összefüggésben elkövetett rongálása, a rongálás abban az esetben is, ha az eltulajdonítás meghiúsul (továbbiakban lopáskár).

A lopáskárokra vonatkozóan a biztosító kockázatvállalásának feltétele, hogy a telephelyen tárolt gépjárművek kulcsai és okmányai állandóan fel- ügyelt helyiségben, lezárt lemezszekrényben vagy más zárt értéktárolóban legyenek tárolva. Szabadban tárolt járművek esetében további feltétel, hogy azok lezárt állapotban legyenek.

A biztosító nem téríti meg:

– a lopáskárokat, amennyiben a lopás időpontjában a telep- hely nem felelt meg a jelen kiegészítő feltétel 4. pontjá- ban foglalt előírásoknak;

– azokat a lopáskárokat (kivéve rablás), amelyek a telep nyitva tartása (hivatalos és rendkívüli egyaránt) alatt kö- vetkeztek be.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselés helyén – értékesítés és/vagy javítás céljából – tá- rolt személy- és haszongépjárművek, valamint a hozzájuk kapcsolódó, a gépjármű rendeltetésszerű üzemben tartásához szükséges tartozékok, be- szerelt és rögzített gyári alapfelszereltség.

A biztosítási fedezet az idegen tulajdonú, bizományba, értékesítésre, javí- tásra átvett gépjárművekre abban az esetben terjed ki, ha a biztosított a gépjármű telephelyre történő beérkezésekor jegyzőkönyvet (vagy munkala- pot) vett fel, melynek tartalma az alábbiakat tartalmazza:

– a gépjármű azonosítására alkalmas paramétereit, úgymint rendszámát, alvázszámát, márkáját, típusát, évjáratát;

– a gépjármű átvételkori látható sérüléseinek, hiányosságainak részletezését. Jegyzőkönyv hiányában a gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Nem terjed ki a biztosítás a biztosított gépjárműben elhelye- zett poggyászra.

3. Biztosítási összeg

a. Az egyes gépjárművek biztosítási összegét az alábbiak szerint kell meg- határozni:

– a biztosított saját tulajdonában lévő gépjárművei esetén azok beszer- zési ára, melyet növelhetnek a beszerzést terhelő egyéb felmerült és megfizetett költségek, amennyiben ezek a biztosítottat terhelték;

– bizományba átvett gépjárművek esetén azok átvételi bizonylat sze- rinti értéke, amely azonban nem haladhatja meg a gépjárműnek az átvétel időpontjában érvényes újra-beszerzésének költségét.

b. A biztosító beszerzési bizonylatok hiányában az adott évben érvényes magyarországi Eurotax Katalógusnak megfelelően fogadja el a gépjár- művek biztosítási összegét. Amennyiben a gépjármű nem szerepel az Eurotax Katalógusban, úgy a biztosítási összeg a piaci értékelés alapján kerül meghatározásra.

c. A biztosítási szerződés szerinti teljes biztosítási összeget a biztosított te- lephelyen a biztosítási időszakon belül egy időben tárolt gépjárművek maximális darabszáma és maximális egyedi értéke alapján kell megha- tározni.

4. A kockázatviselés helye és ideje

A biztosítás Magyarország közigazgatási határán belül elhelyezkedő, a biz- tosítási kötvényen a kockázatviselés helyeként leírt, kizárólag a biztosított gépjárművek értékesítéséhez és javításához kapcsolódó tárolásra kialakított elkülönített telephelyen (ideértve a szerelő, festő, fényező műhelyeket, be- mutatótermeket, szalonokat is, viszont ide nem értve a vámszabadterüle- teket) elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

A szerződés szempontjából elkülönítettnek minősül a telephely, ha

a. a közúti közlekedéstől elkülönül;

b. a telephelyen belül a KRESZ előírásai érvényesek;

c. kerítéssel védett, valamint a gépjármű- és a személykapu üzemidőn kívül legalább egy darab biztonsági zárral lezárt;

d. a sötétedés beálltától kezdődően a tárolt járművek jól láthatóan megvi- lágítottak;

e. a telephely őrzése megfelel az alábbi minimális követelményeknek:

– a szakképzett és a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrszemélyzet alkalmazotti – vagy ezzel egyenértékű megbízásos – jogviszonnyal rendelkezik vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző szervezet (vál- lalkozás);

– az őrszemélyzet az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet meg- kezdéséig (éjjel, munkaszüneti napokon és 3 óránál hosszabb mun- kaszünet alatt) szolgálatban van;

– megfelelő rendszer (technikai rendszer) ellenőrzi, hogy az őr az előírt körüljárásokat betartotta-e;

– az őr a telephely körüljárása során csak olyan elektromos hordozha- tó lámpát használ, amely törés ellen megfelelően védett;

– azoknak a helyiségeknek a megvilágítására, amelyekben tűz- és rob- banásveszélyes anyagok találhatók, az őr elektromos biztonsági lám- pát használ.

f. A biztosító kockázatviselése szempontjából zárt térben tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott helyen (telephelyen) lévő, szilárd falazatú és tetőzetű épületben vagy ilyen épület helyiségeiben tárolnak.

g. A biztosító kockázatviselése szempontjából szabadban tároltnak tekin- tendők azok a biztosított járművek, amelyeket a szerződésben megha- tározott kockázatviselési helyen (telephelyen) vagy szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott épít- ményekben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

h. A telephelyen tárolt, biztosított járművekre vonatkozóan a biztosító kockázatviselésének kezdete azok telephelyi átvételét és nyilvántartásba

vételét követő nap 0 órája, mely azonban nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási szerződés szerinti kockázatviselés kezdeti időpontja.

i. A biztosító kockázatviselése a biztosított járművekre

– azon időtartam alatt nem áll fenn, ameddig a biztosított jármű a te- lephely területét bármely okból, akár ideiglenesen is elhagyja;

– megszűnik, ha a biztosított gépjármű a telephelyet végleg elhagyja;

– megszűnik, ha a telephelyre vonatkozó biztosítás megszűnik.

5. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége – részkár és totálkár esetén egyaránt – a biztosítási összegre, ezen belül – úgy az egyes gépjárművekre, mint a teljes biztosított gépjárműállományra vo- natkozóan – a szerződésben meghatározott káronkénti, illetve éves limit- összegre (első kockázati összeg) korlátozódik, a következők szerint.

a. A biztosító lopáskár esetén a meg nem került gépjárműnek a káridő- ponti értékét téríti meg.

b. A biztosító a megállapított kárösszeget az önrészesedés összegével csök- kenti, melynek mértéke a kárösszeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft.

c. Az önrészesedést káreseményenként és gépjárművenként kell figyelem- be venni.

d. A szerződő felek a fent írtaktól eltérő önrészekben is megállapod- hatnak.

e. A biztosító a káridőponti (avult) értéket a gépjármű tényleges műszaki állapotának és az első forgalomba helyezéstől a káreseményig bekövet- kezett értékmódosító tényezők figyelembevételével határozza meg.

f. A biztosító a helyreállítás, illetve pótlás költségeinek vám- és áfatartal- mát csak abban az esetben téríti meg, ha ezek káresemény utáni meg- fizetése a biztosítottat terhelik, és a biztosítási összeg megállapításánál ezek a költségek figyelembevételre kerültek.

g. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási ese- ménnyel érintett gépjárműről bebizonyosodik, hogy az lopott volt.

h. A biztosító nem téríti meg a vandalizmus által okozott károkat.

i. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

– a gépjármű tulajdonosa más olyan érvényes biztosítás- sal rendelkezik, amely alapján a keletkezett kár térül;

– csalás útján vagy azzal összefüggésben következett be a kár.

6. Egyéb rendelkezések

A biztosítási szolgáltatásokra kizárólag a biztosított járművek megóvásában érdekelt biztosított jogosult, még abban az esetben is, ha nem tulajdono- sa, illetve üzembentartója a biztosításba vont gépjárműnek.

AVV 30 – TARTALÉK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ELŐGONDOSKODÁS)

1. Tartalék biztosítási összeg a következő saját tulajdonú vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) határozható meg:

a. építmények (épületek, építészeti műtárgyak);

b. gépek, berendezések.

2. A tartalék biztosítási összeg a következők miatti – a biztosítási időszakon (egy éven) belüli – értékemelkedésre vonatkozik:

a. építményeknél (épületeknél, építészeti műtárgyaknál): az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, nem megfelelő értékelé- sekre;

b. gépek, berendezések esetében: az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre.

Az egyes vagyoncsoportokra meghatározott tartalék biztosítási összegek nem vonhatók össze.

3. Tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig határozható meg.

4. Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli értékemelkedés meghaladja a tartalék biztosítási összeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen Általános Vállalkozói Vagyonbiztosítás az előző Általános Vállalkozói Vagyonbizto- sítástól, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakor- lattól több ponton eltér.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosí- tási szerződésben alkalmazott kizárásokat az általános szer- ződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

A jelen feltétel a korábbi feltételtől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a szerződési feltétel struktúrája, az egyes fejezetek sor- rendisége;

– kockázatviselés helyére vonatkozó fejezet törlésre került, a továbbiakban a VÁSZF tartalmazza;

– azon épületrészek és -tartozékok listájának kiegészítése, amelyek az építmények biztosítási összegébe beleérten- dők;

– a gépek és berendezések, illetve az egyéb berendezések vagyoncsoportok definíciójának pontosítása (a bútorok az egyéb vagyontárgyak vagyoncsoportban biztosíthatók);

– a muzeális vagyontárgyak biztosíthatósága feltételeinek pontosítása (tételes lista);

– a nem biztosítható vagyontárgyak körének kiegészítése;

– biztosítási összegek és értékelési mód kapcsán az időérték helyett a továbbiakban műszaki avult érték használata, a bruttó könyv szerinti érték és csúcsérték megjelenése, a piaci érték és az általános érték fogalmának törlése;

– az új értéken biztosított vagyontárgyak maximális műsza- ki elhasználódásának módosítása (minden vagyoncsoport esetében egységesen legfeljebb 30%);

– „A biztosítási összeg változása kártérítés esetén” pont tör- lésre került, a továbbiakban a VÁSZF tartalmazza;

– bekerült a biztosítási összegek és értékelési mód kapcsán a bruttó könyv szerinti érték, kikerült azonban a piaci érték;

– az Általános Vállalkozói Vagyonbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő feltételek megjelölése egységes kóddal (AVV);

– a kiegészítő biztosítások és a hozzájuk tartozó alapbiztosí- tási kizárások összehangolása;

– Az „Üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei” törlésre kerültek, a továbbiakban külön feltételként alkalmazzuk;

– új kiegészítő biztosítások megjelenése: Vandalizmus által okozott károkra vonatkozó kiegészítő biztosítás; Dekonta- minációs költségek térítésének kiegészítő biztosítása; Ja- vítások, felújítások biztosításának kiegészítő feltételei; Szolgáltatás kimaradásából származó károk biztosításának kiegészítő feltételei; Hűtött áruk megromlásából eredő károk biztosításának kiegészítő feltételei; Napelemek és napkollektorok biztosításának kiegészítő feltételei; Épü- lethez fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak biztosí- tásának kiegészítő feltételei;

– a munkavállalók használati tárgyainak biztosítására vo- natkozó záradék törlésre került, a kockázat alapbiztosítási esemény lett;

– a betöréses lopás- és rablásbiztosításhoz kapcsolódo VÉD záradék törlésre került, a továbbiakban külön feltételként alkalmazzuk.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000