Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag az Astra Otthon Lakásbiztosítási termékhez
Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag az Astra Otthon Lakásbiztosítási termékhez
Tartalomjegyzék:
Ügyféltájékoztató 3
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 5
1. Biztosítási szerződés alanyai 5
2. A biztosítási szerződés létrejötte 5
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya 6
4. A biztosítási szerződés területi hatálya 6
5. A biztosítási összeg 6
6. A biztosítás díja és a díjfizetés 6
7. Díjfeltöltés 7
8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége 7
9. Biztosítási szerződés megszűnése 8
10. Biztosítási esemény 9
11. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor 9
12. Xxxxxxxx 0
13. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége 10
14. A biztosítással nem fedezett káresemények 10
15. A Biztosító mentesülése 10
16. Visszakövetelési jog 11
17. Adatkezelés 11
Lakásbiztosítás Különös Feltételei 12
1. Biztosítási alapfogalmak 12
2. Biztosítás területi hatálya 13
3. A biztosítási szerződés ajánlata és létrejötte 13
4. Biztosítási összeg 13
5. Biztosítási összeg - értékkövetés 14
6. Biztosított vagyontárgyak 15
7. A Szerződő/Biztosított díjfizetési kötelezettsége és a biztosítási díj 20
8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége 21
9. A Szerződő/Biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 21
10. Biztosítási események 21
11. Különdíjas kockázatok 27
12. A Biztosító által nem térített károk 27
13. A Biztosító szolgáltatása 32
14. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 35
Általános Betörésvédelmi Előírások 36
Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételei 41
Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételei 45
Garázsban Tárolt Személygépkocsik Biztosításának Különös Feltételei 48
Munkanélküliségi Díjátvállalás Biztosításának Különös Feltételei 51
Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxx-Assistance Szolgáltatás Különös Feltételei 54
Záradékok 57
1.számú melléklet: Kiegészítő Balesetbiztosítás 58
2.számú melléklet: Lakásbiztosítási Termékcsomag Variációk 59
3.számú melléklet: Építés-szerelés biztosítás 60
Tisztelt Ügyfelünk!
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe megtiszteltetésnek veszi, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával hozzánk fordult.
Kérjük, hogy az alábbi Ügyféltájékoztatót és a Szerződési Feltételeket szíveskedjék különös gondossággal áttanulmányozni!
Az Ügyféltájékoztató tartalmazza mindazokat az információkat, melyekről Önt a jogszabályok, különösen a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, valamint a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazat szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Távért tv.) rendelkezései értelmében tájékoztatnunk kell.
1. Társaságunk főbb adatai:
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét a romániai székhelyű biztosító, a S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA
S.A. hozta létre.
S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. főbb adatai:
cégforma: részvénytársaság
székhely: RO 71291 Bukarest, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. M101. ép. 10.em. nyilvántartási szám: J40/305/1991.
tevékenységi engedély száma: 6/23.10.2001 jegyzett tőke:192.712.533,86 RON
Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepének főbb adatai:
székhely: 1052 Budapest, Városház u. 3-5.
cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság
A Fióktelep a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5.§ (2) bekezdése alapján jogosult a biztosítási tevékenység folytatására a Magyar Köztársaság területén.
Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, esetleges problémájával forduljon bizalommal a közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánkhoz, illetve telefonos ügyfélszolgálati munkatársainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálat:
cím: 1133 Budapest, Pannónia u. 32.
telefon: x00-0-000-0000; 00-00-000-000;
fax: x00-0-000-0000
H-Sz: | Cs: | P: | Szo. – V: |
9 – 17 óráig | 8 – 18 óráig | 9 – 16 óráig | Zárva |
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx nyitva tartás:
Kárbejelentés, károk ügyintézése:
cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 0-0.
telefon: x00-0-000-0000;
fax: x00-0-000-00-00
Amennyiben felmerült problémáját nem sikerült megnyugtató módon rendezni, kérjük forduljon írásbeli bejelentésével a Biztosító panaszügyintézőjéhez:
postacím: Budapest 1372, Pf. 444 e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx
2. A Biztosító felügyeleti szerve:
CSA Román Biztosításfelügyeleti Bizottság
címe: Str. Xxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxxx nr. 18., sector 1., Bucuresti telefon: x0000.000.00.00, (81) int 139
fax: x0000.000.00.00
e-mail: xxxxxx@xxx-xxx.xx web: xxx.xxx-xxx.xx
A Szerződő Fél vagy a Biztosított panaszainak vizsgálatára a következő intézmények illetékesek: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési cím: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777.
Központi telefonszám: +36-1- 000-00-00
Helyi tarifával: x00-00-000-000
Központi fax: x00-0-000-00-00
A békéltető testületi eljáráson kívül kezdeményezhet közvetítői eljárást is a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LX. törvény alapján.
Az alternatív vitarendezési módok mellőzésével a fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit bírói úton is érvényesítheti.
A biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan kérjük figyelmesen tanulmányozza át a vonatkozó Szerződési Feltételeket, (Általános Vagyonbiztosítási Feltételek; Lakásbiztosítás Különös Feltételei). A biztosítási feltételek letölthetők internetes oldalunkról (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx), a Biztosítás/Lakásbiztosítás menüpont használatával.
3. Kiegészítő rendelkezések a távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan
Amennyiben biztosítási szerződését távértékesítés keretében kötötte meg, kérjük figyelmesen tanulmányozza át az alábbiakat is:
1.
A biztosítási szerződést a Szerződő a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
2.
Amennyiben a Szerződő a Távért. törvény 3.§ (2) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatót a biztosítási szerződés megkötését követően kapja kézhez, a felmondásra nyitva álló 14 napos határidő számítását a tájékoztató kézhez vételétének napjától kell számítani.
3. Amennyiben a Biztosító a Szerződőnek semmiféle tájékoztatást sem nyújt, az 1. pontban meghatározott felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított egy év, mely határidőn túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.
4.
Amennyiben az egy éves jogvesztő határidőn belül a Biztosító eleget tesz a Távért törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a felmondási jog gyakorlására a 2. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
5.
Amennyiben a Biztosító a Távért. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a felmondási jog gyakorlására a megfelelő tartalmú tájékoztatás kézhez vételétől számított 14 napig, de legfeljebb a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított három hónapig áll nyitva a határidő. A három hónap elteltét követően túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.
6.
Ha a Biztosító a Szerződőt nem tájékoztatta a 1. pontban meghatározott felmondási jogáról, annak gyakorlási módjáról, feltételeiről és jogkövetkezményeiről, illetve arról a címről (telefax számról, e-mail címről) amelyre a Szerződő a felmondó nyilatkozatot megküldheti, a Szerződő felmondási jogát a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a biztosítási szerződését megkötésének napjától számított egy éven belül gyakorolhatja.
7.
A felmondási jog akkor tekintendő érvényesítettnek, ha a Szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát az 1. – 6. pontokban meghatározott határidő lejártát megelőzően postára adja vagy egyéb igazolható módon megküldi a Biztosítónak.
8.
A Biztosító a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően csak a Szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését.
9.
Amennyiben a Szerződő a 1. pontban meghatározott felmondási jogával él, a Biztosító a biztosítási díjnak csak azt az arányos részét követelheti, mely arra az időszakra vonatkozik, amely vonatkozásában a biztosítási fedezet fennállt, vagyis a Szerződő kifejezetten hozzájárult, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően megkezdje.
10.
Egyéb költségek érvényesítésére a Szerződővel szemben nincs helye. 11.
Amennyiben a felmondásra nyitva álló határidő a 3. – 6. pontokban foglaltak szerint meghosszabbodott, a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig a Biztosító a biztosítási díjat nem követelheti.
12.
Amennyiben a Biztosító a Szerződő 8. pontban meghatározott kifejezett hozzájárulása nélkül megkezdte a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően, a biztosítási díj követelésére nem jogosult.
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
Érvényes: 2011. március 1-jétől
A Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1052 Budapest, Városház u. 3-5.; továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között létrejött szerződés alapján – a Különös Feltételekben meghatározott módon és esetekben – a Biztosító megtéríti ezen szerződés kockázati körébe tartozó vagyontárgyban, annak alkotórészeiben keletkezett károkat, a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközének minősülő pénznemben.
A biztosítási szerződés nyelve magyar, a felek jogviszonyára az Általános Biztosítási Feltételeket, a vonatkozó Különös Feltételeket, az egyedi Biztosítási szerződést, valamint az ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Általános Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a felek között vagyonbiztosítási szerződés jön létre, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradéklista, az egyedi Biztosítási szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
1. Biztosítási szerződés alanyai:
1.1. A Biztosított: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a Különös Feltételek szerint Biztosítottnak minősül. Kedvezményezett hiányában a Biztosított jogosult a Biztosító szolgáltatására.
1.2. A Szerződő: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A Szerződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos mindennemű nyilatkozattételre.
1.3. A Biztosító: Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1052 Budapest, Városház u. 3-5.)
1.4. A Kedvezményezett: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki a Biztosító szolgáltatására a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosítottal szemben fennálló szerződés szerinti követelése erejéig jogosult.
2. A biztosítási szerződés létrejötte:
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül elfogadja. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a kötvény kiállítása helyettesíti. Ebben az esetben a szerződés létrejöttének napja a kötvény kiállításának napja.
2.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ekkor a szerződés a biztosítási ajánlat Biztosító vagy képviselője részére történő átadása
időpontjában lép hatályba. A Biztosító ebben az esetben is köteles biztosítási kötvényt előállítani.
2.3. A Biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot szabályszerűen visszautasítja, szolgáltatási kötelezettség nem terheli. A biztosítási ajánlat aláírásakor esetlegesen megfizetett díjat ebben az esetben a Biztosító visszafizeti. A Biztosító nem köteles a visszautasítását megindokolni.
2.4. Amennyiben az ajánlatot a Szerződő képviselője (pl.: független biztosításközvetítő) közvetíti, ebben az esetben a nyilatkozattételre fennálló 15 nap a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő napon veszi kezdetét.
3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya:
3.1. A kockázatviselés kezdete – ha a szerződés utóbb létrejön – az az időpont, melyet a Szerződő a biztosítási ajánlaton kockázatviselés kezdeteként megjelölt, valamint a biztosítás első díjrészletét a Biztosító képviselője/megbízottja átvette, ide nem értve azt az esetet, ha a felek halasztott díjfizetésben állapodtak meg.
3.2. A biztosítási ajánlaton szereplő kockázatviselés időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának ideje.
3.3. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg vagy a Különös Feltételek másként nem írja elő, határozatlan időre jön létre.
3.4. Határozatlan idejű vagy 1 évnél hosszabb határozott időre létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási év kezdete – ha a felek másként nem állapodnak meg, vagy a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződés létrejöttének napja.
4. A biztosítási szerződés területi hatálya:
A biztosítási szerződés hatálya – ha a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek – Európa teljes területére kiterjed, ideértve Törökország teljes területét. A volt Szovjetunió utódállamainak területére – ide nem értve Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Oroszország európai területét – a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki.
5. A biztosítási összeg:
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) – ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – a biztosítási szerződésben meghatározott (a kötvényen rögzített), a Szerződő által megadott értéke.
6. A biztosítás díja és a díjfizetés:
6.1. A biztosítás díja egy biztosítási időszakra vonatkozik. A biztosítási időszak 1 év, amennyiben a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik.
6.2. A biztosítás első díja - amennyiben ettől a felek eltérően nem állapodnak meg – a biztosítás szerződés létrejöttekor előre egy összegben esedékes. A későbbi díjrészletek azon időszak első napján esedékesek, amely időszakra az adott díj vonatkozik.
6.3. A biztosítási díjat a Szerződő köteles a teljes biztosítási időszakra megfizetni, kivéve ha a szerződés érdekmúlás okával szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény.
6.4. Amennyiben a Biztosító szolgáltatást teljesített, akkor a teljes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megilleti a Biztosítót, és annak megfizetését követelheti.
6.5. A felek megállapodása alapján az első díjrészlet megfizetésére a Biztosító az ajánlat aláírásától számított 45 napos halasztást adhat.
6.6. Amennyiben a Szerződő az első díjrészlet megfizetésének az ajánlat aláírásától számított 45 napon belül eleget tesz, akkor a Biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt napon kezdetét veszi.
6.7. Amennyiben a Szerződő az első díjrészlet megfizetésének az ajánlat aláírásától számított 45 napon belül nem eleget tesz, de 75 napon belül megfizeti azt, akkor a Biztosító kockázatviselése az díjfizetés teljesítését követő nappal veszi kezdetét.
6.8. Amennyiben a Szerződő az első díjrészlet megfizetésének az ajánlat aláírásától számított 75 napon belül nem tesz eleget, akkor a szerződés megszűnik és a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
7. Díjfeltöltés:
A Biztosító egy biztosítási időszakban egy vagy több káresemény esetén is csak a biztosított vagyontárgy biztosítási összegéig terjedő mértékben köteles kárkifizetést teljesíteni. A Szerződőnek/Biztosítottnak lehetősége van ugyanakkor díjfeltöltésre, mellyel pótlólagos biztosítási díj befizetésével egy újabb, adott biztosítási időszakon belül felmerülő kár kapcsán, akár a teljes biztosítási összeg kártérítésként kifizethető (a díjfeltöltés összege úgy aránylik a biztosítási időszak díjához, mint a kárkifizetések összege a biztosítási összeghez).
8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége:
8.1. A Szerződő/Biztosított köteles a szerződés megkötésekor minden olyan körülményt a Biztosító tudomására hozni, melyeket a szerződéskötéskor ismert vagy ismernie kellett, és azok a kockázatviselés szempontjából lényegesek. Az előzőekben meghatározott kötelezettségét a Szerződő/Biztosított oly módon köteles teljesíteni, hogy az általa átadott körülmények vonatkozásában a valóságnak megfelelően tájékoztassa a Biztosítót.
8.2. A Szerződő/Biztosított köteles a kockázatviselés szempontjából minden lényeges adat változásáról a változást követő 10 munkanapon belül a Biztosítót írásban értesíteni. Ilyen körülménynek minősülnek:
- A biztosított vagyontárgy értékének oly mértékű változása, mely a biztosítási szerződésben nevezett biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyontárgy értékének változását a biztosítási szerződésben megjelölt kockázattal fedezett vagyontárgyanként kell bejelenteni.
- Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázat fedezetére további biztosítást kötött.
- A biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállása, a jogosult megjelölésével.
- A biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adása.
- Ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.
- A biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítása.
- Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág vagy technológia bevezetése.
- Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítása (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésük.
- A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők bármilyen módosulása.
8.3. A Szerződő/Biztosított köteles minden olyan eseményről a Biztosítót értesíteni, melyet a Különös Feltételek, az ajánlat vagy a kötvény előírnak.
8.4. A Biztosító jogosult minden adatváltozás bejelentését követően a változástól függően a biztosítási díjat módosítani.
8.5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a Szerződő/Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
8.6. A Biztosító bármikor jogosult a vagyontárgy állapotát, kármegelőzési körülményeit bármely hatóság és független szervezet bevonásával ellenőrizni és felmérni.
8.7. A Szerződő/Biztosított köteles a kárbejelentéskor minden információt a valóságnak megfelelően a Biztosítóval közölni, mely a káresemény szempontjából lényeges és azt a Biztosító írásban megkérdezte.
9. Biztosítási szerződés megszűnése:
9.1. Érdekmúlás:
9.1.1. A vagyontárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás időpontjában.
9.1.2. A vagyontárgy garanciális cseréjével, a csere napján.
9.1.3. A biztosítási esemény napján, ha annak során a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása műszakilag megoldhatatlan vagy nem gazdaságos, illetve a vagyontárgy megsemmisül (totálkár), vagy ellopják és az nem került meg. Totálkár esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a vagyontárgyat a kártalanítás után helyreállítják (annak ellenére is megszűnik a szerződés, ha a Biztosítót a biztosítási időszak végéig megilleti a teljes időszaki díj).
9.2. Díjnemfizetés:
9.2.1. Amennyiben a Szerződő a biztosítási díj, vagy díjrészlet megfizetésének 60 napon belül (első díjrészlet esetében 75 napon belül) nem tesz eleget, akkor a szerződés megszűnik és a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
9.2.2. A szerződés megszűnését követő 30 napon belül a felek a szerződés eredeti tartalommal történő hatályba léptetéséről állapodhatnak meg (reaktiválás), ha a vagyontárgy szemlézése (költsége az ügyfelet terheli) és kockázat-elbírálói vizsgálata megtörténik. Az újra hatályba léptetéssel a Biztosítónak nem terjed ki a szolgáltatási kötelezettsége arra az időszakra, mely a szerződés megszűnése és annak újra hatályba léptetése között eltelt.
9.2.3. Amennyiben a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor azon biztosítási díjat, melyet az ügyfél az eredeti esedékesség után több, mint 60 nappal, de nem több, mint 90 nappal fizet meg, a Biztosító a biztosítási
szerződést eredeti tartalommal történő hatályba léptetésére irányuló jognyilatkozatként értelmezi: Ebben az esetben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 9.2.2. pontját kell megfelelően alkalmazni.
9.3. Felmondás:
A határozatlan időtartamú szerződés a biztosítási időszak végére bármely fél által indoklás nélkül írásban felmondható. Felmondás esetén a fél felmondási nyilatkozatát 30 nappal a biztosítási időszak vége előtt a másik fél tudomására kell hozni.
9.4. Közös megegyezéssel történő megszűnés:
A felek közös megegyezéssel, írásba foglalt nyilatkozattal a biztosítási szerződést bármikor megszűntethetik.
10. Biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül minden olyan esemény, melyet a Különös Xxxxxxxxxx megneveznek, és ami alapján a Biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége merül fel.
11. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor:
11.1. A Biztosított köteles a káreseményt (bekövetkezésének körülményeit, idejét, helyét, a károsodott vagyontárgy(ak)at, a kárrendezésben közreműködő személy vagy szervezet nevét) a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően, 5 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak, illetve minden olyan hatóságnak, amely az adott biztosítási esemény szempontjából illetékes (pl.: lopás, betörés – Rendőrség; tűz, robbanás – Tűzoltóság; vadkár – vadgazdálkodást folytató szerv; stb.). Valamint köteles a Biztosító képviselőjének lehetővé tenni és segíteni a vagyontárgy állapotának és az abban keletkezett kár mértékének felmérését. A Biztosított kárenyhítési kötelezettsége a vagyontárgy azon részeire, tartozékaira, alkatrészeire terjed ki, melyeket a Biztosítónak bemutatnak. Amennyiben a bemutatás elmulasztása miatt bekövetkezett körülményváltozások nem teszik lehetővé a vagyontárgy sérüléseinek vizsgálatát, akkor a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.
11.2. A sérült vagyontárgyat a Biztosított köteles változatlan állapotban hagyni a kárszemle időpontjáig – de legfeljebb a bejelentés Biztosítóhoz történő beadásától számított 7 napig. A sérült vagyontárgyon csak abban az esetben változtathat, ha az a kárenyhítéshez elengedhetetlenül szükséges. Köteles továbbá tőle telhetően a kárt enyhíteni.
11.3. Amennyiben a vagyontárgyban a kárbekövetkezés után a szükségesnél nagyobb mértékű változtatás történik és ezáltal a Biztosító számára lehetetlenné válik a kár valós körülményeinek megállapítása, abban az esetben a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
11.4. A Biztosító a kárkifizetést mindenkor a hivatalos magyar fizetőeszközben teljesíti.
12. Elévülés:
A Biztosító káreseményből származó fizetési kötelezettsége a káresemény bekövetkezésétől számított 1 év múlva évül el.
13. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége:
13.1. A Biztosító csak a jelen szerződés hatálya alatt álló, és a meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkra köteles szolgáltatást teljesíteni.
13.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéshez és elbíráláshoz szükséges utolsó igazoló irat benyújtásától számított 15. napon válik esedékessé.
13.3. A biztosítási szolgáltatás teljesítése nem vezethet gazdagodáshoz, azaz a biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
13.4. Az utánpótlási érték a különös feltételekben kerül megállapításra.
13.5. Többszörös biztosítás (a Szerződő a szerződéskötés pillanatában ugyanarra a vagyontárgyra, azonos kockázatokkal szemben fedezetet nyújtó vagyonbiztosítással már rendelkezik másik biztosítóintézetnél) esetén a Biztosító csak a korábbi biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, a különös feltételek vagy az egyedi Biztosítási szerződés szerint.
13.6. A Biztosító a kárt csak a biztosítási összeg utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg, amennyiben a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás).
13.7. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a vagyontárgy helyreállítását terhelő Általános Forgalmi Adó (a továbbiakban: ÁFA) összegére, ha a Biztosított jogosult az ÁFA összegét az adójából levonni, illetve azt visszaigényelni.
13.8. A Biztosítónak jogában áll a kártérítés kifizetését visszatartani, amennyiben:
- Kétség merül fel a Biztosított/Szerződő/Kedvezményezett jogosultságának megállapítása során, a Biztosító által megkövetelt igazolás benyújtásáig,
- Büntetőeljárás indult a káreseménnyel kapcsolatban, a büntetőeljárás végéig.
14. A biztosítással nem fedezett káresemények:
14.1. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki egyetlen olyan biztosítási esemény kapcsán bekövetkezett kárra sem, mely:
- Háborús, polgárháborús, sztrájkkal, tüntetéssel, egyéb tömegmegmozdulással közvetlenül vagy közvetetten összefüggésben következett be.
- Környezetszennyezés hatására következett be.
- A Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény, vagy annak kísérlete során következett be.
- Sugárzó anyagok hatására, vagy sugárzás hatásainak megszűntetése céljából végzett cselekmény kapcsán következett be.
14.2. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki azon biztosítási eseményekre sem, melyeket a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés a biztosítással nem fedezett káresemények közé sorol, vagy azok kapcsán következtek be.
15. A Biztosító mentesülése:
15.1. Mentesül a Biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítható, hogy a Biztosított/Szerződő, vagy annak hozzátartozója, illetve a biztosított vagyontárgy
kezelésével megbízott személy, vagy a Biztosított szervezet vezetője szándékosan, jogellenesen használva vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt.
Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül különösen:
- A tűzrendészeti szabályokat súlyosan megszegték,
- A vagyontárgy súlyosan elhanyagolt állapotának következményeként történt a kár, vagy a vagyontárgy előírt műszaki ellenőrzése elmulasztásának, előírt műszaki vizsgája hiányának eredményeként következett be a kár,
- A vagyontárgy hatósági engedélyek nélküli átalakítása következményeként valósult meg a kár,
- A vagyontárgyat annak engedélyezett mértéket meghaladó módon túlterhelték, üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,
- A vagyontárgyat a megfelelő és érvényes jogosítványokkal, engedélyekkel nem, vagy lejárt okirattal rendelkező személy vezette, használta, üzemeltette, illetve alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában tette azt.
15.2. Ha a Biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
16. Visszakövetelési jog:
Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, abban az esetben őt illetik meg azon jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a Biztosított hozzátartozója.
17. Adatkezelés:
17.1. A Biztosító az alábbi adatokat jogosult kezelni (ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik):
- A Biztosított (Szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatait,
- A biztosított vagyontárgy adatai és annak értékét,
- A biztosítási összeget,
- A kifizetett biztosítási (kártérítési) összeget és a kártérítéssel kapcsolatos egyéb adatokat,
- A biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással és annak teljesítésével összefüggésben lévő valamennyi adatot.
17.2. A Biztosító titoktartási kötelezettsége időbeli korlátozás nélkül fennáll, amennyiben jogszabály vagy bíróság, illetve hatóság másként nem rendelkezik. A titoktartási kötelezettség kiterjed a Biztosítóval kapcsolatban álló azon személyekre is, akik a biztosítóval tevékenységükből kifolyólag állnak kapcsolatban. Harmadik személynek adatok kizárólag az érintett személy vagy törvényes képviselője által benyújtott írásbeli engedéllyel adhatók ki, amennyiben a Biztosító tevékenységére, illetve az adatok védelmére vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek.
17.3. A Biztosító köteles az érintett személy részére, annak kérésére tájékoztatást adni a Biztosító nyilvántartásaiban tárolt adatairól.
17.4. A Biztosító köteles az érintett személy által igazoltan jelzett adathelyesbítéseket, illetve módosításokat nyilvántartásaiban átvezetni.
Lakásbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
Érvényes: 2011. április 15-től ASTRA Otthon Lakásbiztosítás
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételek és rendelkezésekkel együtt érvényes.
A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében ezen Xxxxxxxxxx szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.
1. Biztosítási alapfogalmak:
1.1. A biztosítási szerződés szereplői:
1.1.1. Szerződő: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A Szerződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos mindennemű nyilatkozattételre.
1.1.2. Biztosított:
1.1.2.1.Ezen feltételek alapján épületek, építmények vonatkozásában Biztosított(ak) lehet(nek):
- A kötvényen név szerint biztosított(ak)ként feltüntetett személy(ek)
/tulajdonos(ok), bérlő(k)/,
- A tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
- egyéb gazdálkodó szervezet(ek) (Ptk. 685.§ c.) pont).
1.1.2.2.Ingóságok esetében Biztosított(ak) lehet(nek):
- Az épületek, építmények Biztosítottja(i),
- Ha a szerződés épületbiztosítást nem tartalmaz, a kötvényen név szerint feltüntetett személy(ek) vagy gazdálkodó szervezet(ek) (Ptk. 685.§ c) pont),
- Az épületek és/vagy ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával – ha az természetes személy – a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselés helyén állandó jelleggel együtt élő közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont).
1.2. A különböző vagyoni összetevők osztályozása:
Vagyoncsoport | Vagyonkategória | Vagyonosztály | Vagyonelem |
Épület | Főépület | - | - |
Melléképület | |||
Eltérő címen lévő melléképület | |||
Ingóság | Általános háztartási ingóság | - | - |
Különleges ingóság | Értéktárgy | ||
Elzárva tartandó értéktárgy | Elzárva tartandó értéktárgy értéktároló nélkül | ||
Elzárva tartandó értéktárgy értéktárolóban | |||
Híradástechnikai-informatikai berendezés | - | ||
Vállalkozói vagyon | Készlet | ||
Berendezés |
2. Biztosítás területi hatálya:
2.1. Épületek, építmények esetében: Magyarország, az országon belül.
2.1.1. Az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosí- tott ingatlan esetén a megjelölt albetét. Pontos cím hiányában a helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.
2.2. Ingóságok esetében:
2.2.1. Az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosí- tott ingatlan esetén a megjelölt albetét. Pontos cím hiányában a helyrajzi számmal megadott ingatlan.
2.2.2. Hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következ- ményeként lakhatatlanná vált.
2.2.3. A háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-áig az EGK egész területe a Biztosított által magával vitt ingóságok vonatkozásában. Nem vonatkozik a biztosítási fedezet azonban a Biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévő ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakra, abban az esetben ha ezekre a Szerződő/Biztosított önálló biztosítást köthetett volna.
3. A biztosítási szerződés ajánlata és létrejötte:
3.1. A Biztosító csak az elektronikus formában:
- a Biztosító által működtetett szerződéskötő felületen keresztül (továbbiakban: Webservice),
- A Biztosító saját honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) keresztül, továbbított ajánlatot köteles elfogadni.
3.2. A Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez az alábbi dokumentumokat kérheti:
- Lakásbiztosítási ajánlat,
- Lezárt borítékban ajánlott küldeményként a Biztosító címére feladott értéktárgyak listája,
- Az esetlegesen elvégzett szemle dokumentumai,
- Alkuszi megbízási szerződés (amennyiben a szerződéskötés alkuszi közvetítéssel történt).
- Az alkuszi megbízás Lakásbiztosítás biztosítási összegeiről szóló melléklete.
3.3. Ezen feltételek alapján csak olyan ingatlanra köthető lakásbiztosítás, mely lakóépület vagy lakás céljára szolgál, és természetben olyan lépcsőházban, lépcsőház hiányában pedig olyan épületben helyezkedik el, mely lépcsőházban vagy épületben legalább további egy olyan lakás található, melyet életvitelszerűen használnak lakás céljára, és ugyanazon helyrajzi számhoz tartozó albetétként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az előzőeket csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a biztosítandó ingatlan többlakásos ingatlanban helyezkedik el.
4. Biztosítási összeg:
4.1. A biztosítási ajánlaton meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, valamint a biztosítási díj megállapításának az alapja.
4.2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerződő határozza meg. Önállóan határozandóak meg és kezelendőek:
4.2.1. A vagyoncsoportok:
▪ Épület,
▪ Ingóság.
4.2.2. A vagyoncsoportokon belüli vagyonkategóriák:
▪ Épület – Főépület,
▪ Épület – Xxxxxxxxxxxx,
▪ Épület – Eltérő című melléképület,
▪ Ingóság – Általános háztartási ingóság,
▪ Ingóság – Különleges ingóság,
▪ Ingóság – Vállalkozói vagyon,
4.2.3. A vagyonkategóriákon belüli vagyonosztályok:
▪ Ingóság – Különleges ingóság – Értéktárgy,
▪ Ingóság – Különleges ingóság – Elzárva tartandó értéktárgy,
▪ Ingóság – Különleges ingóság – Híradástechnikai-, és informatikai beren- dezések,
▪ Ingóság – Vállalkozói vagyon – Készlet,
▪ Ingóság – Vállalkozói vagyon – Berendezés.
4.2.4. Minden különdíjas kockázat (Különdíjas szolgáltatások – Ebtartói felelősség- biztosítás; Különdíjas szolgáltatások – Készpénz biztosítás; Különdíjas szolgáltatások – Garázsban tartott gépjármű biztosítás).
A vagyoncsoportok és az azokon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze.
4.3. A biztosítási összeg megállapítása a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződés-kötéskori újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítottság valósul meg. Ilyen esetben a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a káridőponti biztosítási összeg áll a káridőponti újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez viszonyítottan. A Biztosító az alulbiztosítottságot részkárok esetében nem vizsgálja, amennyiben a szerződést a Biztosító által megadott ajánlott biztosítási összegeken kötötték meg.
4.4. Ha a szerződés a Biztosító által javasolt minimum biztosítási összegekre tett Szerződői ajánlattal jött létre az Épületek és az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportban, illetve vagyonkategóriában, úgy kár esetén ebben az esetben nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos térítés. Ez esetben a Biztosító szolgáltatásának felső határa az általa javasolt és a Szerződő által elfogadott biztosítási összeg. A Biztosító a javasolt minimális biztosítási összeget az épület hasznos alapterületére vetítve adja meg. Amennyiben a hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nem azonos az ajánlaton feltüntetett alapterülettel, úgy a Biztosító a valóságos és biztosítási védelem alá helyezett hasznos alapterület arányában nyújt térítést.
4.5. A vagyonbiztosítási szerződés biztosítási összegeinek módosítását a Szerződő a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Ezen nyilatkozatot a biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 2. pontja szerint bírálja el.
4.6. A Biztosító a biztosítási összeg rögzítésénél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva jár el, az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket egész ezer forintokban határozza meg.
5. Biztosítási összeg - értékkövetés:
5.1. A Biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megőrzése, valamint az újérték biztosítás fenntartása érdekében minden biztosítási évben végrehajthatja a biztosítási szolgáltatások mindegyikének, vagy egy részének és az azokhoz tartozó biztosítási díjak értékkövető módosítását (indexálását).
5.2. A Biztosító az index mértékét minden év március 31-éig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az indexszám bázisa az indexálást megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A Biztosító megállapíthatja az indexszámot a különböző vagyonkategóriákra és vagyoncsoportokra akár differenciáltan is. Ezen indexszámokat a Biztosító a biztosítási évforduló alkalmával alkalmazza és ennek megfelelően módosíthatja a biztosítási összeget, és az ahhoz kapcsolódó biztosítási díjat. Az így meghatározott index az adott év július hó 1-jétől a rákövetkező év június hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.
5.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összegeket az előző biztosítási év fordulója előtti napon érvényben lévő biztosítási összegek és a jelen feltétel 5.2. pontja szerint meghatározott index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díjak arányosan követik. Ugyancsak arányosan változhatnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is.
5.4. A Biztosító által megállapított index mértékéről, a biztosítási összeg értékkövető módosításáról, a díj változásáról a Biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a Szerződőt.
Amennyiben az értesítés kiküldése és a biztosítási évforduló között a Szerződő valamely vagyoncsoport vagy szolgáltatás biztosítási összegének változtatását kérte, a jelen feltételek 5.2. pontjának megfelelően, a forduló előtti napon érvényben lévő biztosítási és szolgáltatási összegek és a biztosítási forduló előtt 60 nappal korábban már kiküldött indexszám és egyéb abban közölt feltételek figyelembe vételével, a fordulót követő 30 napon belül pótindex értesítőt küld a Szerződő részére a Biztosító.
5.5. A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a Szerződőnek azonban joga van arra, hogy az Általános feltételek 9.3. pontja alapján a szerződést az évfordulóra felmondja, , illetve amennyiben nem fogadja el az indexált biztosítási összegeket, és a szerződést nem mondja fel, jogában áll a szerződést az eredeti biztosítási összegekkel hatályban tartani. Amennyiben a Szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.
Az alapbiztosítás felmondása a szerződés egészének megszűnését eredményezi.
Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett, a Szerződő által választott egyéb biztosításokat (kiterjesztett-, különdíjas-, kiegészítő biztosítások) mindkét fél, a szerződés évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban felmondhatja. A szerződés ebben az esetben a felmondott kiterjesztett-, különdíjas- vagy kiegészítő biztosítási szolgáltatás nélkül marad hatályban.
5.6. Ha a biztosítási díj meghatározásában lényeges és objektív feltételek megváltoznak, ideértve azt is, ha megemelkednek a Biztosító biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségei, vagy ha kedvezőtlenül alakul a kárhányad, a Biztosító a következő biztosítási évre jogosult módosítani a biztosítási díjat. A díjmódosítást, és az új biztosítási díjat a Biztosító köteles a Szerződővel legkésőbb a biztosítási időszak vége előtt 60 nappal külön figyelemfelhívás mellett írásban közölni. Ha a Szerződő legkésőbb a biztosítási év végéig írásban visszautasítja az ilyen módosítást, a biztosítás a biztosítási év utolsó napján megszűnik.
6. Biztosított vagyontárgyak:
6.1. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a megadott kockázatviselési helye(ke)n található, a kötvényen külön-külön feltüntetett, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített:
- Állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve, (állandóan lakottnak minősül az olyan épület, amelyben a biztosítási évben több, mint 270 napon át folyamatosan, életvitelszerűen
tartózkodnak. Nem minősül állandóan lakottnak a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az a biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme. Nem minősül állandóan lakottnak az építés, vagy felújítás alatt lévő ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.)
- Nyaralók (hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya stb.), az ajánlaton épületként feltüntetve,
- Vállalkozás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton épületként feltüntetve,
- Nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (továbbiakban: melléképület(ek)), az ajánlaton a főépülettel azonos címen, vagy attól eltérő címen lévőként feltüntetve,
- Épülőfélben lévő épületek a végleges funkció szempontjából épületként, vagy melléképületként feltüntetve,
- Építmények, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül,
vagyontárgyakra, valamint azon vagyontárgyakra az Ingóságok vagyoncsoportba tartozó:
- általános háztartási ingóságok,
- Különleges ingóságok elemei, melyek az Értéktárgyak, Elzárva tartandó értéktárgyak, valamint a Híradástechnikai-, és az informatikai berendezések,
- Vállalkozói vagyon elemei, melyek a készletek és berendezések, vagyonkategóriáiban jelennek meg.
6.2. Épületek, melléképületek, építmények:
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a Szerződő/Biztosított tulajdonában lévő vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület-felszerelési tárgyakat is.
6.2.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:
▪ Gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fűtési vagy meleg-vízellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérőműszerek,
▪ Vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetők, fűtési és hűtési vezetékek és berendezések (radiátorok, klímák),
▪ Napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,
▪ Védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók) ezekhez csatlakozó vezetékek,
▪ Villanyszerelés, villanybojler, átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők,
▪ Fürdők, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók, zuhanykabinok)
▪ Xxxxxxxx, álmennyezetek,
▪ Külső és belső burkolatok,
▪ Szerkezetileg beépített üvegezések,
▪ Villámhárító, antennák,
▪ Redőnyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,
▪ Felvonó,
▪ Kaputelefon, kapunyitó motor.
6.2.2. Melléképület: a lakóépülettől különálló nem lakás célú épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.). Többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképületnek minősül a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiség (garázs,tároló, pince, stb.).
6.2.3. Építmény: a kerti építmények: medence, kerítés, kapu, járda, kocsi beálló, kút, derítő, ciszterna, stb.
6.2.4. Bérlemény: az ingatlan, amennyiben abban nem a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, illetve nem a haszonélvező lakik.
6.3. Építés alatt álló épület, építmény: az építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, épületrészek, építmények esetében a biztosító építés-szerelés biztosítási védelmet nyújt (3.számú melléklet), melynek értelmében a biztosítási szerződés feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a szerződés kiterjed a Szerződő/Biztosított tulajdonát képező épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára, azok beépített és még be nem épített alkotórészeire és tartozékaira, valamint az épület-felszerelési tárgyakra.
6.4. Ingóságok: azok a nem az épület részét képező (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a vállalkozói tevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt vállalkozói vagyon részét képező készletek és berendezések, amelyek nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.
Vagyoncsoportjai:
6.4.1. Általános háztartási ingóságok:
6.4.1.1.Azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, beépített konyhabútor a
konyhagépekkel, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.).
6.4.1.2.A kerti berendezési és felszerelési tárgyak.
6.4.1.3.Xxxxxxx, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített).
6.4.1.4.Hobbieszközök, sportfelszerelések, barkácsfelszerelések a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 40%-áig.
6.4.1.5.Háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek és tartozékok – a fődarabok kivételével – a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig.
6.4.1.6.Kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig.
6.4.1.7.Idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a biztosított munkáltatójától munkavégzés céljából átvett vagyontárgy) a háztartási ingóság biztosítási összegén belül max.50.000 Ft értékig biztosítottak a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
6.4.1.8.Amennyiben eltérő címen lévő melléképület is biztosított, akkor az ott elhelyezett háztartási ingóságokra vonatkozóan a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig terjed ki a biztosító kockázatviselése.
6.4.2. Különleges ingóságok vagyonkategóriái, vagyonosztályai, vagyonelemei, ezek definiálása:
6.4.2.1.Elzárva tartandó értéktárgyak:
6.4.2.1.1. Minden olyan nemesfém, drágakő, féldrágakő, illetve tenyésztett vagy valódi gyöngy felhasználásával készült ékszert, órát vagy a
200.000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb anyagból készült órát, bélyeg-, érmegyűjteményt tárolni csak elzártan javasolt. Bármely Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt a Biztosító csak abban az esetben térít meg, ha ezen tárgyakat elzártan tárolták.
6.4.2.1.2. Elemei:
• Elzárva tartandó értéktárgyak értéktároló nélkül,
• Elzárva tartandó értéktárgyak értéktárolóban:
Azon tárgyakat, melyeknek egyedi értéke meghaladja a
300.000 Ft-ot, valamint abban az esetben, ha a nemesfém, drágakő, illetve tenyésztett vagy valódi gyöngy felhasználásával készült ékszerek, órák vagy a 200.000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb anyagból készült órák együttes értéke meghaladja az 1.000.000 Ft-ot, akkor ezen értéktárgyakat MABISZ által minősített értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tárolni.
A Biztosító az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg ezen vagyonkategória kárait, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírásokat valósították meg. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.
6.4.2.2.Értéktárgyak:
6.4.2.2.1. Ezen vagyonosztályba tartoznak:
• Nemesfém, drágakő, illetve tenyésztett vagy valódi gyöngy felhasználásával készült használati eszközök (gyertyatartó, étkészlet, szelence, stb.),
• Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetőek:
o Festmény (olaj, pasztell, akvarell, vegyestechnika stb.),
o Eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.,
o Szobor, plakett, érem (jelzett kis széria),
o Zsűrizett művészfotó,
o Márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán,
o Régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia,
o Festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály,
o Ezüstből készült használati- és dísztárgy,
o Fém-ötvösmunkák,
o Bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.),
o Kézi csomózású vagy szövött szőnyeg,
o Dísz órák,
o Könyvritkaság,
o Faragott tárgyak,
o Egyéb alapanyagú dísztárgy.
Az ipar- és népművészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendők.
• Valódi szőrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésű keleti szőnyegek,
• Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok (stíl, régiség, egyedi, stb.) esetében az 1900. előtt készültek sorolandók ide.
• Engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.
6.4.2.2.2. A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírásokat valósították meg. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.
Az Elzárva tartandó értéktárgy és Értéktárgy vagyonosztályba sorolható tárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles hitelt érdemlően igazolni, illetve bizonyítani.
6.4.2.3.Híradástechnikai-, és informatikai berendezések:
6.4.2.3.1. Ezen vagyonosztályba tartoznak a 300.000 Ft egyedi értéket meghaladó:
• Híradástechnikai-, szórakoztató elektronikai készülékek (hifi, televízió, filmfelvevő és lejátszó, stb.),
• Optikai készülékek (Kamera, fényképezőgép, stb.),
• Számítástechnikai-, informatikai készülékek (számítógép, laptop, netbook, stb.).
6.4.2.3.2. A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírásokat valósították meg. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.
A Biztosító különdíj megfizetése nélkül legfeljebb 750.000 Ft felső értékhatárig, de az Elzárva tartandó értéktárgyak vagyonosztály elemei esetében legfeljebb 250.000 Ft értékhatárig megtéríti azokat a károkat, melyek a Különleges ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban következtek be.
A Szerződő köteles értéktárgy listát készíteni és azt lezárt borítékban elküldeni a Biztosító részére, vagy elektronikusan feltölteni a Biztosító kockázatkezelő rendszerén keresztül, vagy ügyvédi-, közjegyzői letétbe helyezni, valamint a letétkezelő nevét és címét elektronikusan feltölteni a Biztosító kockázatkezelő rendszerébe, abban az esetben ha az Elzárva tartandó értéktárgyak biztosítási összege meghaladja a 750.000 Ft-ot, illetve a Különleges ingóságok biztosítási összege meghaladja az 1.500.000 Ft-ot.
6.4.3. Vállalkozói vagyon (készletek és berendezések):
6.4.3.1.Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a 2000.évi C. törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy egy éven belül használódnak el (pl.: kereskedői tevékenység kapcsán megjelenő árukészlet, stb.), illetve azon
javak, melyeket a vállalkozás változatlan formában tovább értékesít (áru, közvetített szolgáltatások, stb.).
6.4.3.2.Berendezések: azokat az anyagi (materiális) vagyontárgyakat (eszközöket) értjük alatta, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten szolgálják legalább egy évnél hosszabb ideig. Használatuk során alakjukat nem változtatják, rendeltetésük többnyire állandó (pl.: mezőgazdasági kistermelés gépei, berendezései, kisipari, kiskereskedői és egyéb vállalkozások vagyontárgyai, amelyeket a biztosított a kockázatviselés helyén a tevékenysége végzése során használ), valamint jellemzően a lakásban, az épületben valósul meg használatuk. Kivételt képeznek, azaz a Biztosító nem téríti meg azon károkat, melyek a vállalkozás következő vagyontárgyaiban keletkeznek:
• Készpénz és értékpapírok,
• Ékszernek minősülő vagyontárgyak,
• Gépjárművek, azok alkatrészeik,
• Szabadon tárolt vállalkozói vagyontárgyak,
• Foglalkoztatottak személyes tárgyai,
• Automaták és azok tartalma.
6.4.4. Különdíjas kockázatok:
- Készpénz: 50.000 Ft-ot meghaladó értékű készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt MABISZ által minősített értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani.
A Biztosító Betöréses lopás, rablás és Besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerződés tartalmazza) az 50.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minősítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül.
- Garázsban tárolt gépjárművek.
6.5. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:
6.5.1. Épületek, építmények körében:
6.5.1.1.Földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.
6.5.1.2.Fóliasátrak és üvegházak.
6.5.2. Ingóságok körében:
6.5.2.1.Készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek.
6.5.2.2.Okirat (pl.: személyes okmányok), kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésű számítógépes programok.
6.5.2.3.Vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai.
6.5.2.4.Bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt biztosítottak.
6.5.2.5.Nem háztartási jellegű és mértékű „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok.
7. A Szerződő/Biztosított díjfizetési kötelezettsége és a biztosítási díj:
7.1. A Biztosító a díj megállapításánál a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva járhat el, az éves biztosítási díjat egész fizetési egységekben (forintokban) határozza meg oly módon, hogy az éves biztosítási díj fizetési ütem szerinti osztása egész egységekre (forintokra) történhessen meg.
7.2. A biztosítás éves hatályú és éves díjú, a fizetési ütemnek megfelelő díjfizetési részletet az ajánlat „Fizetési részletek” része határozza meg.
7.3. A Biztosító a szerződés megkötésénél minimál díjat alkalmazhat, melyből további engedmény nem adható. Ha a szerződés minimál díjjal jön létre, úgy a biztosító
kockázatviselése a minimál díjnak megfelelő, a biztosítási díjtételekkel számított biztosítási összegig áll fenn.
7.4. A Szerződő köteles a kötvényen meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, az előre egyeztetett díjfizetési módon, legkésőbb az esedékesség időpontjában megfizetni. A biztosítás első díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes, kivéve ha a Biztosító halasztott díjfizetésre adott lehetőséget.
7.5. A folytatólagos biztosítási díj mindig előre, vagyis annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
7.6. Amennyiben a biztosítási esemény a Biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett érvényes díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.
7.7. Az épület és ingóság fedezetet egyaránt tartalmazó biztosítási díj éves összege nem lehet alacsonyabb, mint 11.195 HUF.
7.8. A Biztosító csak azon esetben vállalja a Készpénz átutalási megbízáson történő díjfizetéses ajánlat befogadását, amennyiben a díjrészlet, melynek befizetését a Szerződő/Biztosított teljesíti a Biztosító felé, minimálisan 4.000 Ft.
8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége:
Bármely az ajánlaton szereplő adat tartalmában, körülményben vagy a biztosítási szerződés részét képező dokumentumban bekövetkezett változást a Szerződő/Biztosított köteles 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Biztosító számára különösen:
- Az egyes vagyoncsoportok és vagyonkategóriák biztosítási összegeiben bekövetkezett növekedést, mely a 10%-ot meghaladta.
- Az egyes biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatok fedezetére további biztosítást kötött.
9. A Szerződő/Biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége:
9.1. A Szerződő/Biztosított köteles mindent megtenni a káresemények megelőzése és elhárítása érdekében. A biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejű eltávozás esetén köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és riasztó berendezést üzembe helyezni.
Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
9.2. A Szerződő/Biztosított köteles a káresemény bekövetkezésekor a kárenyhítés érdekében mindent megtenni, hogy a kár mértékét csökkentse, illetve a további negatív hatásokat elkerülje oly módon, amely a kár bekövetkezésének megállapítását és a Biztosító kárfelmérését nem akadályozza.
10. Biztosítási események:
A Biztosító csak az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg:
10.1. Vagyonbiztosítás alapbiztosítási eseményei:
10.1.1. Tűz: ezen feltételek szerint tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
10.1.2. Robbanás: ezen feltételek szerint robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
10.1.3. Villámcsapás: ezen feltételek szerint villámcsapás alatt a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat értjük (villámcsapás elsődleges hatása).
A Biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott károkat is (villámcsapás másodlagos hatása), ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
10.1.4. Xxxxx: ezen feltételek szerint vihar alatt azon káreseményt értjük, amikor a kockázatviselés helyén a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 62 km/óra sebességet, és az a vagyontárgyakban kárt okoz.
10.1.5. Felhőszakadás: ezen feltételek szerint biztosítási esemény, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
10.1.6. Árvíz: ezen feltételek szerint árvíz alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okoz.
10.1.7. Xxxxxxxx: ezen feltételek szerint hónyomás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésben a hónyomás okoz.
A Biztosító megtéríti továbbá azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által megrongált, fentiek szerinti tetőfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
A Biztosító megtéríti továbbá a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.
10.1.8. Jégverés: ezen feltételek szerint jégverés alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésében, homlokzatában, redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz.
A Biztosító megtéríti továbbá azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
10.1.9. Földrengés: ezen feltételek szerint földrengés alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
10.1.10. Xxxxxxxxxxxxxx: ezen feltételek szerint földcsuszamlás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
10.1.11. Kő- és földomlás: ezen feltételek szerint Kő- és földomlás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket kő- vagy földomlás a biztosított vagyontárgyakban okoz.
10.1.12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása: ezen feltételek szerint Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása alatt azokat a károkat értjük, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Nem számít ismeretlennek az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezéséig a biztosító, a Szerződő, a biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.
10.1.13. Idegen jármű ütközése: ezen feltételek szerint Idegen jármű ütközése alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a nem a biztosított tulajdonában, üzemeltetésében vagy használatában lévő jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.
10.1.14. Idegen tárgyak rádőlése: ezen feltételek szerint Idegen tárgyak rádőlése alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra kívülről történő rádőlésével a biztosított vagyontárgyban okoz.
Idegen tárgynak minősítjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
10.2. Vagyonbiztosítás kiterjesztett biztosítási eseményei:
10.2.1. Betöréses lopás, rongálás, rablás:
10.2.1.1. Betöréses lopás: ezen feltételek szerint Betöréses lopás alatt azokat a károkat értjük, amikor a tettes a lopást úgy követi el, hogy:
▪ a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,
▪ olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van,
▪ vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,
▪ a szerződés szerinti betöréses lopás vagy rablás megvalósulásával megszerezett kulccsal követte el.
10.2.1.2. Rongálás: ezen feltételek szerint Rongálás alatt azokat a károkat értjük, amelyek a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként. Az épületszerkezeti elemeket ért betöréses lopással okozott kár maximális térítési limitjeit szintén az Általános betörésvédelmi előírás tartalmazza.
Nem az eltulajdonításra, vagy bejutásra irányuló – szándékos – rongálási károkra (vandalizmus), csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító, ha ezen kockázatok az adott szerződés termékcsomagjának részét képezik.
10.2.1.3. Rablás: ezen feltételek szerint Xxxxxx alatt azokat a károkat értjük, amelyek akkor következnek be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
A Biztosító megtéríti továbbá azokat a károkat, amelyekkel a biztosított öntudatlan állapotban történő kifosztását, valamint a közvetlen testi fenyegetés nélküli rablást, valamint a biztosított testén (nyakán, kezében, hátán, karján) lévő vagyontárgy(ak) váratlan, hirtelen cselekvéssel történő eltulajdonítását valósítja meg a tettes (lerántotta, letépte a biztosítottról, vagy kitépte a kezéből).
A károk rendezésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
10.2.2. Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, háztartási gép elromlása és akváriumtörés miatt víz által okozott kár): ezen feltételek szerint Vízkár alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a víz-, csatorna-, hűtési-, fűtési víz- és gőzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (napkollektorok, napelemek, geotermikus rendszerek vezetékei, stb.), ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biztosító megtéríti továbbá azokat a költségeket, amelyek a kár elhárításához szükséges feltáráshoz, a technológiailag indokolt vezetékszakasz cseréjéhez és a helyreállításához elengedhetetlenek.
A Biztosító megtéríti azokat a károkat biztosítási évenként egy alkalommal legfeljebb 50.000 Ft-ig, amelyeket az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
10.2.3. Üvegtörés: ezen feltételek szerint Üvegtörés alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített
▪ ajtóinak és ablakainak,
▪ erkélyeinek és loggiáinak
üvegezésében törés és repedés formájában bekövetkezik.
10.2.4. Kiegészítő üvegtörés: ezen feltételek szerint Kiegészítő üvegtörés alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített
▪ Üvegtetőiben,
▪ Üvegtégláiban és üvegfalaiban (3m2-nél nagyobb fi x üvegfelületek),
▪ Télikertjeiben,
▪ Taposóüvegeiben,
▪ Kirakataiban
törés és repedés formájában bekövetkezik.
10.2.5. Különleges üvegek biztosítása: ezen feltételek szerint Különleges üvegek biztosítása alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított háztartási ingóságok körében:
▪ Üvegasztalok,
▪ Bútorüvegek,
▪ Üvegmosdók,
▪ Zuhanykabinok,
▪ Szauna-ajtók és ablakok,
▪ Tükrök,
▪ Akváriumok és terráriumok,
▪ Tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,
▪ Bármely tűzhely üvegtetejének törés és repedés formájában bekövetkezik.
10.2.6. Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása: ezen feltételek szerint Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított vállalkozás tárgyi eszközeként biztosított:
▪ Kirakatszekrényeiben,
▪ Név- és cégtábláiban,
▪ Tükörfelületeiben,
▪ Bútorüvegeiben,
▪ Hűtőpultjaiban, hűtőajtajaiban, törés és repedés formájában bekövetkezik.
10.2.7. Tűz nélküli füst és koromszennyezés: ezen feltételek szerint Tűz nélküli füst és koromszennyezés alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a tűzkár nélküli füst és koromszennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.
10.2.8. Beázás: ezen feltételek szerint Beázás alatt azokat a károkat értjük, amelyek
▪ Az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén,
▪ A panelhézagok szigetelésén,
▪ A káresemény előtt zárt nyílászáróján
keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
A Biztosító megtéríti azokat a károkat biztosítási évenként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig, amelyeket a biztosított épület káresemény előtt nyitva felejtett nyílászáróján beáramló csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
Ezen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (tetőszerkezet, panelhézag, nyílászáró) kijavíttatása, illetve az ezt igazoló bizonylatok biztosítónak való bemutatása.
10.2.9. Vandalizmus, leszerelés, graffiti: ezen feltételek szerint Vandalizmus, leszerelés, graffiti alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított épületek és építmények külső felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épület-felszerelési tárgyakban (kaputelefon külső egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, külső riasztó egység, postaláda, kerítés és kapu elemek, rögzített lámpatestek, rögzített játszótéri játékok, ereszcsatorna) rongálás, leszerelés és/vagy eltulajdonítás miatti helyreállítás és újra-beszerzés kapcsán költségként felmerülnek, valamint a graffitik miatti helyreállítási költségeként jelentkeznek.
A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:
▪ A biztosított épület ingatlanának területe átlagosan 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezik,
▪ A Biztosított/Szerződő rendőrségnél feljelentést tett.
A Biztosító megtéríti a fenti károkat évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.
10.2.10. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása: ezen feltételek szerint Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása alatt azokat a károkat értjük, ahol a használati jellegüknél fogva szabadban lévő, háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyakban:
▪ Kerti bútor, hintaágy, napernyő,
▪ Grillsütő,
▪ Kerti gyerekjáték,
▪ Mobil medence,
▪ Xxxxxxxx, babakocsi (kizárólag napközben átmenetileg kint hagyott),
▪ Háziállatokban (kivéve ló, marha),
a kockázatviselési helyen az alapbiztosítási események által okozott, valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkező károkat.
A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:
▪ A biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezik,
▪ A Biztosított/Szerződő rendőrségnél feljelentést tett.
A Biztosító megtéríti a fentikárokat évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.
10.2.11. Besurranás: ezen feltételek szerint Besurranás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket:
▪ Nyitva felejtett ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a Biztosított jelenlétében észrevétlenül behatoló személy,
▪ Biztosított által jóhiszeműen beengedett személy,
által eltulajdonított biztosított háztartási ingóság vagy értéktárgy kategóriába tartozó vagyontárgyak vagy a biztosított készpénz eltűnése jelent.
A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:
▪ A Biztosított/Szerződő rendőrségnél feljelentést tett.
A Biztosító megtéríti a fenti károkat biztosítási évenként egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), legfeljebb az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.
Abban az esetben, ha a besurranás helyszínéről eltulajdonították a biztosított ingatlan kulcsait, akkor a kármegelőzési kötelezettségnek megfelelően le kell cserélni a zár(ak)at.
10.2.12. Elvesztés, elveszés: ezen feltételek szerint Elvesztés, elveszés alatt azokat a kár(oka)t értjük, amely(ek):
▪ Biztosított épület bejárati ajtajához, ajtóihoz tartozó kulcsának(inak),a Biztosítottól/Biztosítottaktól való ellopása, vagy a Biztosí- tott/Biztosítottak által való elvesztése,
▪ Biztosított bankjánál (Magyarország területen hatósági engedéllyel rendelkező hitelintézetnél vezetett) lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bankkártyájának, hitelkártyájának,
▪ Személyi okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetői engedély, útlevél) elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése,
esetében valósul(nak) meg.
A Biztosító megtéríti a fenti károkat biztosítási évenként egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), de legfeljebb a(z):
▪ Eredetivel megegyező minőségű és tudású biztonsági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbetét cseréjét,
▪ Bankkártya, hitelkártya és személyi okmányok fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkező letiltásának és újra beszerzésének költségeit.
A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:
▪ Biztosított a saját nevére kiállított számla, banki-,okmányirodai igazolással bizonyítja költségeit.
10.2.13. Sportfelszerelés biztosítás: ezen feltételek szerint Sportfelszerelés biztosítás alatt értjük az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó, szabadidős, hagyományos és extrém sportok felszerelési tárgyainak, a kockázatviselés helyén kívül, de az EU tagállamainak területén történt lopás kárait.
A Biztosító megtéríti a fenti károkat biztosítási évenként egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), de legfeljebb az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.
A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt:
▪ Amennyiben rendőrségi vagy más hatósági határozattal igazolt,
▪ Amennyiben a kár bármely más biztosítónál fennállott biztosítással nem fedezett, máshonnan meg nem térült.
11. Különdíjas kockázatok:
11.1. Ebtartói felelősségbiztosítás különös feltételei:
A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott értékhatárig megtéríti azon károkat, melyeket Biztosított ezen Feltételekben meghatározott: ebtartó minőségében e szerződés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar Ptk. rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Ebtartói minőségben gépjárműben okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az eb és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak.
Egyéb rendelkezések: AO-001 záradék leírásában találhatók.
11.2. Készpénz és értékpapír biztosítás:
A Biztosító megtéríti a készpénzt, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutát, valamint az értékpapírokat és betétkönyveket ért károkat az ajánlaton, a kötvényben, illetve a biztosítási termékcsomag leírásában foglalt összegig, mely károkat az alap- és a megkötött külön díjas biztosítási események okoztak.
50.000 Ft értékhatár felett a készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani. Betöréses lopás, rablás és besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerződés tartalmazza) a 50.000 Ft értékhatár feletti károkat legfeljebb 400.000 Ft-ig téríti a biztosítási összegen belül a Biztosító.
11.3. Garázsban tartott gépjármű biztosítása:
Garázsban tárolt személygépkocsik biztosításának Különös Feltételei
12. A Biztosító által nem térített károk:
A Biztosító nem téríti meg a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, illetve sugárzó, ionizáló vagy nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.
12.1. Nem térített károk vagyonelemek szerinti felosztása:
12.1.1. A Biztosító nem téríti meg azon károkat, melyek a vállalkozói vagyonban keletkeztek, amennyiben a vállalkozó olyan tevékenységet végez, melynek szokásos végzése kizárja, illetve ellehetetleníti azt, hogy az ingatlan lakás funkciójának zavartalanul, az általában elvárható mértékben megfelelhessen. A végzett tevékenység minősítését nem befolyásolja az a körülmény, hogy a
vállalkozó rendelkezik-e az adott tevékenység vonatkozásában esetlegesen megkövetelt hatósági engedélyekkel.
A fentiekben meghatározott tevékenységnek különösen az alábbiak minősülnek:
• Asztalosműhely,
• Autószerelő műhely és gépjármű szereléssel kapcsolatos bármely tevékenység,
• Lakatosműhely,
• Restaurátori tevékenységhez átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak, képekre és festmények, régiségek, antikvitások,
• Iparművészeti bolt,
• Nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök feldolgozása és kereskedelme
• Bélyeg- és érmekereskedés;
• Autókereskedés, autópiac, autóbontó,
• Diszkó, éjszakai szórakozóhely,
• Játékautomata üzemeltetés,
• Dohány- és trafikáru,
• Butik, cipőbolt,
• Gépkölcsönző,
• Elektronikai, számítástechnikai cikkek kereskedelme, javítása, összeszerelése
• Fotó- és optikai cikkek kereskedelme,
• Fotóstúdió, műterem,
• Filmkészítés, kép és hang stúdió,
• Hangszer készítése, javítása, kereskedelme,
• Videotéka, hanglemez, kazetta kereskedelem,
• Szűcs és szőrmeáru,
• Szeszfőzde,
• Kocsma, italkereskedés, büfé, bisztró,
• Hulladék kereskedelem,
• Fegyverkereskedés.
12.2. A nem térített károk kockázatok szerinti felosztása:
12.2.1. Tűz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
12.2.1.1. Rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokat, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább.
12.2.1.2. Öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tűzkárokat, a pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozást.
12.2.1.3. Tűzkárokat, ha az a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak, és a kár ezzel összefüggésben következik be.
12.2.2. Robbanás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
12.2.2.1. Szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta károkat.
12.2.2.2. Hangrobbanás által okozott károkat.
12.2.2.3. Hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat.
12.2.2.4. Környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk.
12.2.2.5. Robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály (meghatározás az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.
12.2.3. Villámcsapás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
Adott biztosítási szerződésre az első villámcsapás kár alapján teljesített szolgáltatást követően minden további, az elektromos berendezéseket érintő, villámcsapás okozta károk rendezésénél a biztosító vizsgálja a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozó intézkedések megtörténtét, úgy mint:
- Túlfeszültségvédő aljzat(ok) meglétét,
- Az elektromos-, telefon-, valamint antenna hálózatokról történő leválasztás megtörténtét, amennyiben ezt az elektromos berendezés jellege indokolja, illetve életszerűen lehetővé teszi.
Amennyiben a további káresemények a Biztosított kármegelőzési kötelezettségének elmulasztása miatt következett be, a Biztosító a kárt nem téríti meg.
12.2.4. Vihar biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
12.2.4.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.2.4.2. Továbbá vihar biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
▪ Keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,
▪ Az épületek üvegezésében,
▪ Szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban,
▪ Napkollektorokban, napelemekben, keletkezett, okozott károkat.
12.2.5. Felhőszakadás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
12.2.5.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 10 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.2.5.2. Továbbá felhőszakadás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
▪ Épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező,
▪ Gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat,
▪ Talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,
▪ Biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,
▪ Biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.
12.2.6. Árvíz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
12.2.6.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.2.6.2. Továbbá árvíz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a kárt, függetlenül attól, hogy az egy árvízi hatás következményeként jelentkezik, amennyiben:
▪ Talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta,
▪ Nyílt ártéren vagy hullámtéren következett be,
▪ Belvíz okozta.
12.2.7. Jégverés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg: A kockázatviselés helyén:
- Lábon álló növényekben, gyümölcsösökben okozott károkat,
- Szabadban tartott ingóságokban okozott károkat,
- Napkollektorokban, napelemekben okozott károkat,
- Háziállatok elhullását okozó károkat
- Épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl.: horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.
12.2.8. Földrengés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.2.9. Földcsuszamlás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
12.2.9.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
12.2.9.2. A földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.
12.2.9.3. A Biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.
12.2.10. Kő- és földomlás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
A kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.
12.2.11. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- Bányák földalatti részeinek beomlásából,
- Az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.
12.2.12. Idegen jármű ütközése biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
A lábon álló növényekben, valamint a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.
12.2.13. Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
A folyósokról és közlekedőkről eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították zárható.
A Biztosító a Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási eseményből származó károkat az ezen feltételek 12. pontjában, illetve az Általános betörésvédelmi előírások mellékletben megadott limitekig téríti meg.
12.2.14. Vízkár biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- A vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek, stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó-, vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának költségeit,
- A kiömlő folyadék értékét,
- A gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,
- Az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szűrők, egyéb felszerelések) keletkezett károkat.
12.2.15. Üvegtörés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- Az üvegtetők, üvegfalak (3m2-nél nagyobb fix üvegfelületek),
- Üvegtéglák,
- Taposóüvegek,
- Az üvegházak, meleg- és hidegágyak,
- Kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- Tükörfelületek,
- Az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.
12.2.16. Kiegészítő üvegtörés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- Az üvegházak, meleg- és hidegágyak,
- Kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- Tükörfelületek,
- Az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.
12.2.17. Tűz nélküli füst és koromszennyezés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- Bármelyfajta dohányzás,
- Gyertya, egyéb lánggal működő világító berendezés,
- Párologtató eszköz, füstölő,
- Biztosított(ak) által gyújtott tűz (grillezés, falevélégetés, stb.) okoz.
12.2.18. Beázás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
A beázást előidéző ok megszüntetésével (tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.
12.2.19. Különleges üvegek biztosítása biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg: A bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbbletet, valamint a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárait
12.2.20. Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- vállalkozás készleteiben keletkezett károkat abban az esetben sem, ha azok a fenti felsorolás szerinti vagyontárgyak,
- A bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbbletet,
- A sérült üvegeket, tükröket magukba foglaló bútorok, keretek kárait.
12.2.21. Vandalizmus, leszerelés, graffiti biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- Az épület nem kerítésen belüli (közvetlen utcafronti) homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttől 3 m-nél alacsonyabb,
- Azon ereszcsatornák levezető elemeiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat, amelyek az épület nem kerítésen belüli részét érintik.
12.2.22. Besurranás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
Ha a besurranás helyszínéről eltulajdonították a biztosított ingatlan kulcsait, akkor a kármegelőzési kötelezettségnek megfelelően le kell cserélni a zár(ak)at. A kulcs(ok) eltulajdonítása és a zár(ak) cseréje közti időszakra a Biztosító nem téríti meg a besurranással eltulajdonított kulccsal történő behatolással okozott bármely kárt.
12.2.23. Elvesztés, elveszés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:
- Bankkártya, hitelkártya elvesztése, ellopása kapcsán bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenő károkat, felmerülő költségeket,
- Személyi dokumentumokkal történő visszaélés céljából, azok jogtalan használatával kapcsolatban felmerülő károkat.
13. A Biztosító szolgáltatása:
13.1. A kárbejelentés:
A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az alábbi iratok bemutatása szükséges:
- Kötvény és díjfizetést igazoló iratok,
- Hatósági határozat,
- Költségvetés, számla, vámáru nyilatkozat,
- Tulajdonjogot, bérleti, használati, lízingbevevő jogot bizonyító okirat,
- Készlet nyilvántartási-, illetve tárgyi eszköz leltár jegyzék,
- Lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák).
A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkező károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függővé. A Szerződőnek/Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.
Valamint a Biztosító nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez.
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, ÁFA köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
13.2. Önrészesedés:
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint létrejöhet:
- Önrész alkalmazása nélkül,
- Az ajánlaton és a kötvényben feltüntetett mértékű levonásos önrész alkalmazásával. A levonásos önrész választása esetében a Biztosító az épületekben és ingóságokban (háztartási ingóságokban, értéktárgyakban, keresőtevékenység vagyontárgyaiban) az:
- Alap,
- Betöréses lopás, rongálás, rablás,
- Vízkár,
- Üvegtörés,
- Kiegészítő üvegtörés,
- Füst és koromszennyezés,
- Beázás,
biztosítási események által okozott károkból az önrész összege levonásra kerül. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.
13.3. A Biztosító szolgáltatásának jogosultja:
A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult, azonban ezen jogát tovább engedményezheti a szerződés Kedvezményezettje részére.
13.4. A Biztosító szolgáltatásának felső limitje:
A Biztosító szolgáltatásának felső limitje eseményenként legfeljebb az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig megadott biztosítási összeg.
Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékváltozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro-rata) térítést von maga után (kivéve, ha a szerződés az adott vagyoncsoportra ajánlott értéken vagy felette jött létre). A Biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, készpénzkár esetében a valutában keletkezett károkat az MNB káridőponti deviza középárfolyamával számolva szintén forintban fizeti meg.
Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító a kárt csak a biztosítási esemény időpontjában meglévő és üzemben lévő védettségi szinthez tartozó biztosítási összegig téríti meg. A védettségi szintekhez tartozó térítési határokat, a szerződés részét képező Általános betörésvédelmi előírás tartalmazza.
Ezen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt, az Általános betörésvédelmi előírás táblázatának nem állandóan lakott épület háztartási ingóságokra vonatkozó minimális védettségi szintjéhez tartozó limitig téríti meg.
Többletérték biztosítás esetén az Általános betörésvédelmi előírásban megadott káreseményenkénti limitek két szerződés összevonásával értelmezendők. A limit a jelen szerződés és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerződésben, a Biztosítottra számított biztosítási összegek együttesére vonatkozik. Ennek megfelelően, a jelen a szerződés alapján terítendő összegből minden esetben levonandó a társasházi, szövetkezeti szerződés alapján kapott térítés.
A Biztosító rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás:
- A kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás veszély nemre megjelölt vagyoncsoport biztosítási összegéig,
- A kockázatviselés helyén kívül, de az EU területén következik be, a „Háztartási ingóságok” biztosítási összegének 5%-a erejéig, de legfeljebb a tényleges kár erejéig nyújt szolgáltatást.
Ha nem állandóan lakott épületre lakottként kötnek biztosítást, vagy a kötéskor még lakott épület a későbbiekben lakatlanná válik és ezt a Szerződő/Biztosított a változás- bejelentésre vonatkozó szabályok szerint nem közli a Biztosítóval, akkor a Biztosító jogosult valamennyi szolgáltatását olyan arányban teljesíteni a kár megállapított értékéhez viszonyítottan, ahogy a lakott épület biztosítási díja aránylik a lakatlansági pótdíjjal növelt biztosítási díjhoz.
13.5. Költségtérítések:
A biztosítási összegen felül, káreseményenként az épületek vagy az ingóságok – a kettő közül mindig a magasabb a meghatározó – biztosítási összegének maximum 5%-áig téríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:
- Rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,
- Biztosítottat terhelő oltás, mentés,
- Tervezés és hatósági engedélyezés,
- Minden egyéb szükséges kárenyhítés, költségeit.
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a fentiekben meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.
Vízkár miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a biztosító csak akkor térít meg, amennyiben a Szerződő/Biztosított által megkötött szerződés termékcsomagja fedezetet nyújt vízkár biztosítási eseményre.
Alulbiztosítottság esetén a biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelően aránylagosan téríti meg.
13.6. A térítési összeg meghatározásának alapelvei:
13.6.1. Épületek, építmények:
- A Biztosító megtéríti a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum a biztosítási összeg mértékéig.
Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségi szintű és minőségű épület építési költsége.
- Amennyiben az épület helyreállítási költsége magasabb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél és a biztosított az ingatlant nem kívánja a kockázatviselési helyen újjáépíteni, a káron haszonszerzés tilalmára tekintettel a Biztosító a károsodott ingatlan maradvánnyal csökkentett forgalmi értékét téríti meg. A maradvánnyal csökkentett forgalmi érték és a tényleges újjáépítési érték (de maximum a biztosítási összeg) közötti különbséget a Biztosító csak abban az esetben köteles megfizetni, amennyiben a Biztosított számlával igazoltan az ingatlant újjáépíti, helyreállítja. A Biztosító ebben az esetben a forgalmi érték feletti szolgáltatását folyamatosan a készültség ütemének megfelelően teljesíti.
- Ha az épület, melléképületek vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
- Megtéríti a biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség:
▪ Mennyezete és egyik azonos kivitelezésű oldalfala,
▪ Egynemű festésű, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.
- Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a Bérlő által kötött biztosítás alapján a kártérítést a Biztosító annak fizeti (Bérlő vagy Tulajdonos), aki a kárt helyreállíttatja (Bérlő vagy Tulajdonos /Bérbeadó) és erről írásban nyilatkozik.
- A többletérték biztosítással fedezett vagyoncsoportokat ért feltételszerű káresemények esetében az elsődleges kárviselő minden esetben a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás. A jelen szerződésben meghatározott biztosítási összeg igénybevételére, a Biztosító szolgáltatására abban az esetben van lehetőség, ha egy biztosítási esemény bekövetkeztekor, a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban meghatározott biztosítási összegeket a Biztosított igénybe vette és kimerítette és az a káron szerzés tilalmára is tekintettel, nem nyújt fedezetet a teljes kárra.
- Társasházak esetében, amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a Biztosító a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévő lakások számának arányában téríti meg.
13.6.2. Ingóságok:
- A Biztosító megtéríti a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridőponti hazai javítással történő helyreállításának költségeit vagy valós újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti valós új értékét.
A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:
▪ Ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,
▪ Ha a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.
- Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
- A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyébként a Biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.
- A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül:
▪ A felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,
▪ Az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető vagy egyéb okból már megtérült összeg.
- A szolgáltatás nem terjed ki:
▪ Az előszereteti értékre,
▪ Gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,
▪ A kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,
▪ Az értékcsökkenésre,
▪ Az elmaradt haszonra.
- Ha a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, őt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
14. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól:
14.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Szerződő/Biztosított, vagy a vele/velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a Biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy szerve:
- Szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,
- Kármegelőzési kötelezettségének szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegéséből, vagy azzal összefüggésben keletkezett,
- A feltételekben és a szerződés mellékleteiben előírt biztonsági előírásokat nem tartotta be,
- Kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget
14.2. Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.
14.3. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
14.4. A Biztosító nem téríti meg az értéktárgynak minősülő ingóságban keletkezett károkat, ha azokat nem állandóan lakott épületben, vagy nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület) tartották, illetve nem téríti meg a Biztosító az elzárt értéktárgynak minősülő ingóságban keletkezett károkat, amennyiben azokat a lakásban/épületben nem elzártan, értéktárolóban (páncélszekrény, xxxx xxxx, bútorszéf) tárolva érte káresemény.
Általános Betörésvédelmi Előírások
A Biztosító védelmi fokozatokat határoz meg, mely fokozatokhoz tartozó előírások betartása esetén vállalja, amennyiben a káresemény bekövetkezésének időpontjában ténylegesen meglévő, rendeltetésüknek megfelelően működő és üzemi állapotban lévő biztonsági berendezések által meghatározott védelmi fokozat figyelembevételével, a fokozathoz tartozó maximális értékhatár erejéig történő az ingóságokban, berendezési-, és épületfelszerelési tárgyakban bekövetkező betöréses lopáskárra vonatkozó kártérítést.
Az ingóságok és berendezési-, és épületfelszerelési tárgyak védettségi fokozathoz tartozó értékhatárai:
ÁHI – Általános háztartási ingóság
KI – Különleges ingóság
VV – Vállalkozói vagyon (készlet, berendezés)
ÉT – Értéktárgy
EZT ÉT T – Elzárva tartandó értéktárgy értéktárolóban EZT ÉT TN – Elzárva tartandó értéktárgy értéktároló nélkül HT-I B – Híradástechnikai és Informatikai berendezések
1.számú táblázat
Védelmi fokozat | Épület jellege | Vagyonkategóriák | Vagyonkategóriák | Elektronikus jelző- rendszer nélkül | Elektronikus jelzőrendszerrel | ||
Távfelügyelettel nem rendelkező | Távfelügyelettel rendelkező | ||||||
Mechanikai védelem | Minimális | Állandóan lakott | ÁHI | - | 5 500 000 | 11 000 000 | 25 000 000 |
KI | EZT ÉT TN | 250 000 | 250 000 | 350 000 | |||
EZT ÉT T | 1 000 000 | 1 000 000 | 2 000 000 | ||||
ÉT + HT-I B | 800 000 | 1 200 000 | 1 600 000 | ||||
Időszakosan lakott | ÁHI | - | 450 000 | 900 000 | 2 000 000 | ||
KI | EZT ÉT TN | - | - | - | |||
EZT ÉT T | - | - | - | ||||
ÉT + HT-I B | - | 000 000 | 000 000 | ||||
Lakottságtól függetlenül | VV | Készlet | 1 500 000 | 2 200 000 | 2 600 000 | ||
Berendezés | 15 000 000 | 25 000 000 | 35 000 000 | ||||
Fejlesztett | Állandóan lakott | ÁHI | - | 10 000 000 | 18 000 000 | 39 000 000 | |
KI | EZT ÉT TN | 350 000 | 350 000 | 450 000 | |||
EZT ÉT T | 1 500 000 | 1 500 000 | 2 800 000 | ||||
ÉT + HT-I B | 1 600 000 | 2 000 000 | 4 200 000 | ||||
Időszakosan lakott | ÁHI | - | 4 500 000 | 7 500 000 | 24 000 000 | ||
KI | EZT ÉT TN | - | - | - | |||
EZT ÉT T | - | - | - | ||||
ÉT + HT-I B | 000 000 | 000 000 | 800 000 | ||||
Lakottságtól függetlenül | VV | Készlet | 3 000 000 | 3 900 000 | 4 500 000 | ||
Berendezés | 30 000 000 | 40 000 000 | 60 000 000 | ||||
Mechanikai védelmi fokozatok:
2.számú táblázat
Épület-szerkezeti elem | Épület-szerkezeti elem jellemzője | Védelmi fokozat | |
Minimális mechanikai | Fejlesztett mechanikai | ||
Falazat, födém, padozat | Anyaga, vastagsága | 6 cm vastag tömör tégla, vagy 6–10 cm vastag szendvicsszerkezet, vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet, vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet vagy gyári elemekből összeállított faház | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton |
Ajtók | Ajtótok anyaga | Tetszőleges | Keményfa vagy fém |
Ajtótok rögzítése | Tetszőleges | Legfeljebb 30 cm-enként, legalább 10 cm mélyen, minimálisan 10 mm átmérőjű köracéllal | |
Ajtólap vastagsága | Tetszőleges | Fa ajtó esetén minimálisan 40 mm | |
Ajtólap rögzítése tokhoz | Forgópánttal | Minimálisan 3 db diópánttal | |
Ajtólap anyaga | Tetszőleges (tömör kell, hogy legyen; háló nem lehet) | Tömör szendvicsszerkezetű, fémmel megerősítve (100x300 mm-es, legalább 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa | |
Zár | Biztonsági zár, vagy biztonsági lakat és lakat- pánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók) | Biztonsági zár | |
Zárási pontok száma | Minimálisan 1 db | Minimálisan 3 db | |
Zárási pontok távolsága | Tetszőleges | Minimálisan 30 cm | |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | Minimálisan 10 mm | Minimálisan 17 mm | |
Záráspontosság | Tetszőleges | Maximum 3 mm | |
Zárbetét törés elleni védelme | Ajánlott | Szükséges | |
Zárszerkezet körbefűrészelés és fúrás elleni védelme | Ajánlott | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás | |
Zárnyelvet fogadó ellenlemez | Tetszőleges | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített | |
Kétszárnyú ajtónál reteszhúzás elleni védelem | Szükséges | Szükséges | |
Kiemelés elleni védelem | Ajánlott | Tetszőleges | |
Ablakok | 3 m alsó élmagasság alatti védelem | Tetszőleges | MABISZ minősítésű biztonsági ablak (többpontos zárás, min. A3-as üveggel), vagy tetszőleges 100x300 mm-es osztású, 12 mm- es átmérőjű rács 30 cm-enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve |
3 m alsó élmagasság feletti védelem | Tetszőleges | Belülről zárható, rögzíthető redőnnyel, spalettával szereltek vagy biztonsági üvegfóliával vagy min. A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátottak | |
1. Különleges ingóságok kártérítési feltételei és kártérítési felső határai:
1.1. Elzárva tartandó értéktárgyak:
1.1.1. Kártérítési feltételek:
Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt a Biztosító:
- Csak abban az esetben térít meg, ha ezen értéktárgyakat elzártan tárolták,
- az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírások teljesülnek. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.
1.1.2. Készpénz: 50.000 Ft-ot meghaladó értékű készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt MABISZ által minősített értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani.
A Biztosító Betöréses lopás, rablás és Besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerződés tartalmazza) a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minősítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül.
1.2. Értéktárgyak:
A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírások teljesülnek. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.
1.3. Híradástechnikai-, és informatikai berendezések:
A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírások teljesülnek. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.
2. Elektronikus jelzőrendszer
2.1. Elektronikus jelzőrendszer kategóriái:
2.1.1. Távfelügyelettel nem rendelkező,
2.1.2. Távfelügyelettel rendelkező:
Az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében.
2.2. Követelményei:
Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.
A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének minősített eszközök alkalmazhatók:
- A betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- A rendszer szabotázs ellen védett legyen,
- A központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,
- A központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
- Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
- Élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
- A jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,
- Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,
- Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
- Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),
- A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,
- A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
- A rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni,
- Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre,
- Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,
- A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,
- A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,
- A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,
- A kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,
- Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerejű legyen.
3. Mechanikai védelmi eszközökkel kapcsolatos információk:
3.1. Biztonsági zár:
Biztonsági zárnak minősül, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et:
- Minimum 5 csapos hengerzár,
- Minimum 6 rotoros hengerzár,
- Kéttollú kulcsos zár,
- Egyedi minősített lamellás zár,
- Szám vagy betűjel kombinációs zár.
3.2. Zárási pontok távolsága: a zár reteszvasak egymástól mért távolsága.
3.3. Reteszelési mélység: a zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtótokra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza (a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).
Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.
3.4. Zárbetétek letörés elleni védelme: a hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-t állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
3.5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez: fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.
3.6. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
3.7. Kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
3.8. Záráspontosság: az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.
3.9. Zárszerkezet védelme: az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.
3.10. Ablakok: ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:
- A fixen beépített portálüveg,
- Az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,
- Az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).
Az ablakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig mérjük.
3.11. Biztonsági üvegfólia: minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által minősített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
- Az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem eltávolítható – rögzítőlécet kell alkalmazni,
- A fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen kell elhelyezni,
- A keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.
3.12. Fix rácsok: legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm- enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.
Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételei
Érvényes: 2011. április 15-től
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek-kel, az ASTRA Otthon Lakásbiztosítási Különös Feltételei-vel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.
Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott feltételek szerint a Biztosított(ak) részére baleseti szolgáltatást nyújt.
Ezen kiegészítő balesetbiztosítás csak az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek és az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás Különös Feltételei-vel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.
1. Biztosított és kedvezményezett:
1.1. Biztosított: ezen feltételek alapján Biztosított a Lakásbiztosítás Különös Feltételeinek
1.1.2. pontjában meghatározott, az ajánlaton és a kötvényen név szerint feltüntetett személy, és azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén lévő közös háztartásban vele állandó jelleggel együtt éltek.
1.2. Kedvezményezett: ezen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás Kedvezményezettje maga a Biztosított. A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a Biztosított halála esetén az örököse jogosult.
2. Biztosítási események:
2.1. Baleseti halál: a Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező halálos kimenetelű balesete.
2.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság): a Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező a baleset időpontjától számított 2 éven belül kialakult, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.
A Biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége a baleset időpontjától számított 2 év elteltével a balesettel összefüggő állapotrosszabbodás címén sincs.
2.3. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés: a Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.
3. Baleset fogalma:
3.1. Ezen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a Biztosított múlékony sérülést szenved, vagy a baleset megtörténtétől számított 1 éven belül meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés.
3.2. Ezen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napszúrás, a hőguta és a fagyás nem minősül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a biztosított beszámítási képességétől, tudatzavart állapotától függetlenül nem minősül biztosítási eseménynek.
4. A Biztosító szolgáltatása:
4.1. Xxxxxxxx halál: A Biztosító kifizeti a baleset időpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget, melyet a 1.számú melléklet tartalmaz.
4.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás:
- Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és teljes (100%-os), a Biztosító a baleset időpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (1.számú melléklet).
- Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító a baleset időpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát fizeti ki (1.számú melléklet).
- Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, a biztosító a baleset időpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (1.számú melléklet).
4.2.1. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen ponthoz tartozó táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét a Biztosító orvos szakértője állapítja meg, legkésőbb két évvel a baleset időpontja után.
A baleseti eredetű egészségkárosodás mértékének a Biztosító által történő megállapítása független más orvos szakértői testület döntésétől és a Biztosított foglalkozásától.
Testrészek egészségkárosodása | Az egészségkárosodás mértéke |
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
Mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése | 100% |
Egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes | |
elvesztése (azaz felső végtag és alsó végtag együttes | |
csonkolása) | 100% |
Mindkét comb elvesztése | 100% |
Mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése | 90% |
Egyik comb elvesztése | 80% |
Egyik felkar elvesztése | 80% |
Egyik lábszár elvesztése | 70% |
Egyik alkar elvesztése | 70% |
Beszélőképesség teljes elvesztése | 70% |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70% |
Jobb kéz elvesztése (csukló szintjében) | 65% |
Bal kéz elvesztése (csukló szintjében) | 50% |
Egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében) | 40% |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
4.2.2. A Biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a 4.2.1. pontban található táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélődnek.
4.2.3. Ezen kiegészítő balesetbiztosítás hatálybalépése előtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.
4.2.4. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kifizetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kifizetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot előidéző balesetek számától.
4.2.5. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a Biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a Biztosított életében a Biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a Biztosító megállapította.
Amennyiben a Biztosított a rokkantság megállapítását követően, a szolgáltatás kézhezvétele előtt meghal, úgy baleseti halál szolgáltatásra a Biztosított örököse(i) jogosult(ak).
4.3. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás:
A Biztosító a baleset időpontjában aktuális baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki. (Függelék I.4. pont)
A baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetből eredő több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kifizetésre.
5. Szolgáltatási igénybejelentés
5.1. A biztosítási eseményt, bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.
5.2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következők:
- A biztosítási kötvény,
- A díjfizetés igazolása,
- A személyazonosságot igazoló okirat,
- A kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,
- A baleseti eredetű csonttörést, csontrepedést igazoló és a baleset utáni első ellátásáról szóló orvosi iratok,
- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást igazoló és a baleset utáni első ellátásáról szóló orvosi iratok,
- Hatósági eljárás esetén, annak dokumentumai,
- A baleseti eseményt igazoló dokumentumok,
- Halotti anyakönyvi kivonat,
- A halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.
5.3. kiegészítő balesetbiztosítás szolgáltatási összegéből önrészesedés nem kerül levonásra.
6. A Biztosító mentesülése:
6.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított:
- Balesete a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,
- balesetét a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elő.
6.2. A biztosítási esemény akkor minősül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a Biztosított:
- Súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,
- Jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjárművezetése (0,8 ezrelékes, illetve annál magasabb véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
- Kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történő használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.
6.3. Ezen feltételek szempontjából a Biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény:
- Államok közötti fegyveres összeütközésből eredően, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be, illetve annak bekövetkeztében a felsoroltak hatottak közre,
- HIV vírussal való fertőzöttség hatott közre.
6.4. Ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított halálát a Kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó Kedvezményezett nem támaszthat igényt a Biztosító szolgáltatására.
Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételei
Érvényes: 2011. április 15-től
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel, az ASTRA Otthon Lakásbiztosítási Különös Feltételei-vel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.
Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott értékhatárig megtéríti azon károkat, melyeket Biztosított ezen Feltételekben meghatározott minőségében az EU területén okoz, és amelyekért a magyar Ptk. rendelkezései szerint kártérítési kötelezettség terheli.
Ezen kiegészítő felelősségbiztosítás csak az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek és az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás Különös Feltételei-vel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.
1. Biztosított:
Ezen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai a Lakásbiztosítás Különös Feltételei-nek 1.1.2.2. pontjában meghatározott Biztosítottak.
2. Biztosítási események:
Ezen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minősül és a Biztosító megtéríti azokat a személysérüléses és szerződésen kívül, kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított, mint
- A kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújíttatója,
- Főzési, fűtési céllal, rendeltetésszerűen PB-gázpalackot, gáztartályt használó,
- Belátási képességgel nem rendelkező, vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
- Közúti balesetet előidéző gyalogos,
- Kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,
- Szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végző,
minőségében e szerződés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar Ptk. rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
3. A Biztosító által nem térített károk:
Ezen feltételek szerint nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:
- A Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,
- A Biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult és büntethetőséget kizáró ok áll fenn,
- Biztosítottak társadalombiztosítási jogviszonyt megalapozó kereső foglalkozásuk végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,
- Biztosítottak motoros jármű (a KRESZ meghatározása szerint: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A
mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek) üzembentartójaként, használójaként okoztak,
- Biztosítottak vízi- és légi-jármű, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,
- Biztosítottak kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használatával okoztak,
- Biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,
- A Biztosítottak állati erő munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,
- Biztosított állatai növényi kultúrákban okoztak.
Nem téríti meg a biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény időpontjában – bármely okból – a biztosított(ak) használatában, megőrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.
Továbbá jelen felelősségbiztosítási szerződés alapján nem teljesíthetőek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggő nem vagyoni kárigények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés.
4. A Biztosító kártérítési szolgáltatása:
4.1. A Biztosító megtéríti a károkat eseményenként és biztosítási évenként a szerződésben megjelölt felső értékhatárig.
4.2. A felelősségbiztosítás hatálya az EU tagállamainak területe, de a kártérítési felelősség és annak mértéke a magyar jog szabályai szerint kerül megállapításra.
4.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik/válnak, akkor a biztosító által teljesítendő kifizetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tőkeértéke is beleszámítandó. A várható járadék kifizetések tőkeértékének megállapításánál (tőkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó előírásokat figyelembe véve jár el.
4.4. Ha a Biztosított háziállata ütközéssel okoz kárt gépjárműben, a szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges állatorvos igazolása arról, hogy a háziállat az ütközés következtében sérült vagy elpusztult.
4.5. A közös épülettulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.
A szövetkezeti lakóközösségeket terhelő felelősségi károkat a Biztosító a Biztosítónál biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.
Amennyiben a közös tulajdonosi minőségben okozott kár a lakók egyedi felelősségbiztosítása alapján kerül megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlő, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ő biztosítását a telítettség megállapításakor nem veszi figyelembe a Biztosító.
5. Kiegészítő rendelkezések:
5.1. A Biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a Biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti.
A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.
5.2. A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor
hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított perbeli és peren kívüli képviseletét, a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.
5.3. A Biztosítót a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
Garázsban Tárolt Személygépkocsik Biztosításának Különös Feltételei
Érvényes: 2011. április 15-től
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel, az ASTRA Otthon Lakásbiztosítási Különös Feltételei-vel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes. Ezen Feltételekre nem vonatkozik az ASTRA Otthon Lakásbiztosítási Különös Feltételei-nek 4. pontjában meghatározott értékkövetés, azaz az évenkénti indexálás alkalmával a szolgáltatási összeg az eredeti szerződés- kötéskori értéknek megfelelően változatlan marad.
Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott értékhatárig megtéríti azon károkat, amelyek ezen feltételek szerint a Biztosítottaknak az ingatlan kockázatviselési helyén lévő garázsban tárolt személygépjárműveiben az alapbiztosítás, illetve a kiterjesztett Vízkár feltételei szerinti biztosítási esemény következtében keletkeztek, de maximum a Szerződő/Biztosított által az ajánlaton választott biztosítási összeg erejéig.
Ezen kiegészítő biztosítás csak az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek és az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás Különös Feltételei-vel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.
1. Biztosított vagyontárgy:
Ezen biztosítás alapján, kizárólag a biztosított épület és vagy melléképület Biztosítottjainak és a velük a kockázatviselés helyén együtt élő közeli hozzátartozóiknak, a forgalmi engedély szerint, saját tulajdonát képező személygépjárműve(i) és az(ok) gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozékai.
A biztosítási fedezet minden esetben, kizárólag az esetleges – bármely Biztosítónál megkötött
– casco biztosítási alapon való kárrendezés után lép életbe és csak az ott meg nem térülő károkat fedezi.
2. A Biztosító kártérítési szolgáltatása:
- A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás igazolt költségeit téríti meg, az alábbi pontokban meghatározott avultatási elvek figyelembe vételével.
- Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon.
- Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).
- Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg.
- A járműmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni.
- A káridőponti érték alapján történő a maradványérték levonása után fennmaradó teljes kár (totál kár) térítésére a Biztosító csak akkor köteles, ha a sérült jármű helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridőponti értékének a 70%-át.
- A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azonos használati értékű gépjárműhez juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax programban vagy katalógusban feltüntetett használt ára.
- A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külső felületnek több mint 70%-a.
- A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által kiállított számla esetén téríti meg.
- A Biztosító szolgáltatása gépjárművenként és káreseményenként maximum az ajánlaton választott biztosítási összeg erejéig terjed.
- A Biztosító megtéríti, a bármely biztosítótársaságnál casco biztosítással rendelkező károsultaknak, a jelen szerződésben foglalt biztosítási esemény miatt ki nem fizetett önrészesedést, maximum az előző pontban meghatározott limitig.
- A biztosítási díjat az épületben/melléképületben található gépkocsi állások (garázshelyek) után kell megfizetni. Amennyiben a szerződésben biztosított épületben/melléképületben található gépkocsi állásoknál kevesebbre fizetnek biztosítási díjat, úgy a Biztosító a károkat a Biztosított és a tényleges gépkocsi állások arányában téríti meg. Amennyiben a biztosítási díj az épületben/melléképületben található gépkocsi állás vagy állások, illetőleg garázs hely vagy garázshelyek vonatkozásában megfizetésre került, a kár azonban olyan gépjárműben következett be, amely nem felel meg az 1. pontban meghatározott feltételeknek, a biztosító kockázatviselése az adott gépjármű vonatkozásban nem áll fent.
3. A Biztosító által nem térített kár(ok):
- A gépjárműben keletkezett értékcsökkenés,
- A sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költségei (pl.: bérautó),
- A gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos összegek, költségek (pl. elmaradt haszon stb.),
- A gépjármű szállítmánya, az abban tárolt ingóságok (kivéve a kötelező tartozékok és gyerekülés),
- A gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díja, a forgalomba helyezés egyéb költségei,
- Hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagok, üzemanyag,
- A helyreállítás során a járművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségek,
- Amelyet a Biztosítottak más biztosítási szerződés alapján vagy egyéb, igazolt forrásból megkaphatnak, függetlenül attól, hogy melyik biztosítónál áll fenn a szerződés. (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),
- Amely nem a díjjal fedezett alapbiztosítási és Vízkár biztosítási feltételekben foglalt okból keletkezett,
- Amelyek a biztosított személygépkocsik ellopásával (a gépjármű önkényes elvétele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkeztek,
- Tűz-, robbanás esetén nem térül azon személygépkocsiban keletkezett kár, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiindult a tűz, vagy robbanás,
- Amelyek a Biztosított bérelt, kölcsönvett, lízingelt gépkocsijaiban, valamint az albérlők, látogatók, vendégek, gépjárműiben keletkeztek,
- Amelyek a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, vagy nem épületnek minősíthető helyen, illetve a szabadban tárolt személygépkocsikban keletkeztek.
Munkanélküliségi Díjátvállalás Biztosításának Különös Feltételei
Érvényes: 2011. április 15-től
Ezen szerződési Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel, az ASTRA Otthon Lakásbiztosítási Különös Feltételei-vel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.
Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a Szerződő jelen feltételek szerinti munkanélkülivé válása esetén a biztosítás 6 havi díjának megfelelő szolgáltatást beszámít a Szerződő munkanélkülivé válását követően esedékes hat havi díjába.
Ezen kiegészítő biztosítás csak az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek és az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás Különös Feltételei-vel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.
1. Biztosított, Szerződő:
Ezen kiegészítő biztosítás szempontjából Biztosított maga a a Lakásbiztosítás Különös Feltételei-nek 1.1.1. pontjában meghatározott természetes személy Szerződője, aki a díjfizetést teljesíti.
2. Biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés díjjal rendezett tartamán belül, a várakozási idő (3. pont) leteltét követően a Szerződő fő munkaviszonya – legalább 9 hónapja folyamatos, megszakítás nélküli (nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi
– a munkáltató rendes, vagy rendkívüli felmondása miatt megszűnik, majd ezt követően az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként nyilvántartásba veszi.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküliség az alábbiakkal összefüggésben következik be:
- Nyugdíjazás, ide értve a korkedvezményes, korengedményes, előrehozott öregségi és a résznyugdíj esetét, valamint a rokkantnyugdíjazást.
- Munkavállalói rendes vagy rendkívüli felmondás.
- Ha a munkaviszonyt a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondással, a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozati összefüggésben szűnteti meg.
- Abban az esetben, ha a munkaviszony bármely módon megszűnik egy olyan jogviszonyban, amelyben a Biztosított (Szerződő) saját magának, bármely hozzátartozójának, alkalmazásában vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek irányítási joggal rendelkeztek a felmondás időpontjában.
- A munkaviszonynak a próbaidő alatti bármely módon történő megszűnése.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a Szerződőt munkaviszonyának megszűnése után az illetékes Munkaügyi Központ nyilvántartásba veszi.
3. A kockázatviselés kezdete:
Ezen kiegészítő biztosítás szempontjából a Biztosító a szerződés díjfizetési kezdetétől (Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 3.1. pontja) számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz.
A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt is, amikor a munkaviszony megszűnéséről rendelkező okiratot a várakozási idő alatt közlik a munkavállalóval, illetve az egyezséget a várakozási idő alatt írják alá, még akkor is, ha a biztosítási esemény további elemei (pl. munkaviszony megszűnésének időpontja, munkanélküliség regisztrálása) csak a várakozási idő leteltét követően következnek be.
Ezen biztosítási szerződés várakozási ideje alatt bekövetkezett munkanélküliség esetén, csak újabb, legalább 9 hónapig folyamatos, megszakítás nélküli, legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi fő munkaviszonnyal szerezhető jogosultság a munkanélküliségi szolgáltatásra.
Ezen biztosítási szerződés hatálya alatt feltételszerűen bekövetkezett munkanélküliség miatt teljesített szolgáltatás igénybe vétele után, csak újabb – díjfizetéssel fedezett- 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő munkanélküliségi szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség megszűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a Biztosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.
4. A Biztosító szolgáltatása:
Abban az esetben, ha a biztosítási esemény – a Szerződő feltételek szerinti munkanélkülivé válása – bekövetkeztének időpontjában a szerződés díjrendezett, a Biztosító a díjrendezettség végétől a biztosítás 6 havi díjának megfelelő szolgáltatást beszámít a következő hat havi díjba. Ezen hat hónap alatt a Szerződő a biztosítási díj növekedését eredményező szerződésmódosítási javaslatot nem kezdeményezhet vagy nem fogadhat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti indexálást.
5. A szolgáltatási igény bejelentése:
A munkanélküliség esetére vonatkozó szolgáltatási igény bejelentésekor az alábbi dokumentumokat kell a Biztosító részére elküldeni:
- Hitelt érdemlő munkáltatói igazolás a szerződés megkötésekor fennállt munkaviszonyról,
- Munkaviszony megszűntetéséről rendelkező megállapodást, vagy a munkáltató felmondását tartalmazó nyilatkozatot,
- Az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküliség nyilvántartásba vételéről közvetlenül a munkaviszony megszűnését követő időszakban (öt munkanap).
Abban az esetben, ha a Szerződő nem tesz eleget a fenti dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségének, a Biztosító mentesül a szolgáltatás alól.
6. A szolgáltatás díja:
A szolgáltatás díja éves díj, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton illetve a kötvényen kerül meghatározásra, mint a termékcsomag díjának része.
7. A biztosítás megszűnése:
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a Szerződő megváltoztatását kezdeményezik, jelen kiegészítő biztosítás a Szerződő váltással egyidejűleg megszűnik, a Biztosítót azonban a folyó biztosítási év végéig megilleti a kiegészítő biztosítás díja.
Abban az esetben, ha a Biztosító munkanélküliség esetére szolgáltatást teljesít, akkor Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 9.2. pontja nem alkalmazható. Helyette a szolgáltatás teljesítésével az alábbi rendelkezés lép hatályba: A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszűnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a teljes biztosítási szerződés (alap + kiterjesztett biztosítások) az első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított egy hónap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg.
Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxx-Assistance Szolgáltatás Különös Feltételei
Érvényes: 2011. július 15-től
A Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1052 Budapest, Városház u. 3-5.; továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében ezen feltételek szerint, az Xxxxxx Xxxxxxx assistance szolgálat, szolgáltató partnerén (továbbiakban: Megbízott) keresztül, az év minden napján, 0-24 óra között fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és a szerződésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.
Ezen kiegészítő biztosítás csak az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás Különös Feltételeivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételek és rendelkezésekkel együtt érvényes.
A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a Biztosítónak joga van ezen kiegészítő szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon felmondani.
1. A biztosítási szerződés szereplői:
1.1. Biztosított(ak):
A jelen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai a Vagyonbiztosítás különös feltételeinek I.2. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.
2. Szolgáltatások:
2.1. Vészelhárítás:
A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezői, javítói jellegű szolgáltatás megszervezését elsődlegesen a következő szakmákban:
- Víz-, gáz-, fűtésszerelő,
- Tetőfedő,
- Üveges,
- Villanyszerelő,
- Duguláselhárító,
- Zárjavító, zárszerelő.
Vészelhárításnak tekintendő, azon olyan, a Biztosított épületben, épületgépészetben keletkező váratlan meghibásodás, károsodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a 2.1. pontban felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.
A vészhelyzet jellegének megállapításáról, a Biztosítottal telefonon történő egyezetés alapján a Megbízott dönt.
Amennyiben a kialakult vészhelyzet,
- a biztosítási szerződés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódóik (pl. csőtörés, üvegtörés, tetőkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban,
- míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény által okozottak (pl. nem biztosítási kárral együtt járó kulcselvesztés miatti ajtókinyitás szakember által),
azok biztosítási évenként egy alkalommal vehetők igénybe, az első bejelentésre, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a Biztosított igényt.
2.2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása:
A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit az ASTRA Otthon lakásbiztosítás 2.számú melléklet: Lakásbiztosítási Termékcsomag Variációk-ban megjelölt összeghatárig megtéríti.
A felmerülő téríthető költségek jellege:
- Munkadíj,
- Anyagköltség,
- Kiszállási díj,
Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltségek a Biztosítottakat terhelik.
Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külső csőtörés), úgy a Biztosított által az Otthon Gondnok szakemberének megfizetett többletköltségeit a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.
A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket ezen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.
A szakiparos által végzett tevékenységért a Megbízott – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – tartozik felelősséggel.
2.3. Szakiparosok ajánlása:
A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a 2.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.
A nem vészelhárítás jellegű, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.
A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.
2.4. Kárbejelentési kötelezettség:
Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított köteles 24 órán belül értesíteni a Biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465 36 65-ös számon.
3. A kiegészítő biztosítás díja:
A szolgáltatás díja az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás díjában beépítve jelenik meg.
A Biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente, az ASTRA Otthon Lakásbiztosítás évfor- dulójakor módosítani, mégpedig oly módon, hogy az a lakásbiztosítás díjváltozásától eltérjen. A Biztosító, a díjmódosítás során annyiban eltérhet az ASTRA Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx Különös Feltételei 4. pontjától, hogy a kockázati viszonyok jelentős változása miatt is jogosult a díjemelésre javaslatot tenni. A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt díjjal érvényes.
4. Kizárások:
Nem terjed ki a biztosítási védelem, ha a vészhelyzet:
- Bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belső zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendőri akcióval,
- Nukleáris energiakárosító hatásának betudható eseményekkel,
- Természeti katasztrófával, összefüggésben következik be.
5. Mentesülés:
A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
- A Biztosított, illetőleg a Szerződő,
- A Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója, (hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa),
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták;
Ha a biztosítási szerződés adott Biztosított vonatkozásában fennálló hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés ezen adott Biztosított vonatkozásában – a Biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.
Záradékok:
AO-001. Ebtartói felelősségbiztosítás
Ezen záradékkal a biztosítási szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan érvényben maradása mellett a biztosítási védelem kiterjed eb(ek)et tartó, őrző, gondozó, a Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételei alapján biztosított személy(ek) kártérítési kötelezettségeire is. Nem terjed ki a biztosítási védelem az ebek fedeztetésével vagy ebek haszonszerzés céljából történő tenyésztésével, az állatpanziók vállalkozói felelősségével összefüggésben keletkező kártérítési kötelezettségekre. Ezen kiterjesztés nem terjed ki a staffordshire terrier, a pit bullterrier, a staffordshire bullterrier és ezek keverékeit, valamint a rottweiler fajtájú ebeket tartó, őrző, gondozó biztosított személyek kártérítési kötelezettségeire. A biztosítási védelem a Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki. A kár térítés felső határa 3.000.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
1. számú melléklet:
Kiegészítő Balesetbiztosítás
-biztosítási összegei-
Érvényes: 2011. április 15-től
Balesetbiztosítás szolgáltatási összeg meghatározása:
1. A baleseti halál biztosítási esemény esetére szóló biztosítási összeg 250.000 Ft,
2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság) biztosítási esemény esetére szóló biztosítás:
- Az I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság állandó és teljes (100%- os) 500.000 Ft,
- Az I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetű állandó és részleges rokkantság mértéke:
▪ a 10%-ot eléri, vagy meghaladja,
▪ a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz
500.000 Ft-nak a rokkantság fokával arányos része alkalmazandó.
3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetű állandó és részleges rokkantság biztosítási esemény mértéke 1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, akkor 50.000 Ft.
4. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés biztosítási esemény esetére szóló biztosítási összeg 10.000 Ft.
2. számú melléklet:
ASTRA Otthon Lakásbiztosítási Termékcsomag Variációk
Érvényes: 2011. április 15-től
Termékcsomagonkénti kockázatelemek és az azokhoz tartozó szolgáltatási limit maximumok.
ASTRA Otthon Extra | ASTRA Otthon Optimal | |
Tűz | O | O |
Robbanás | O | O |
Villámcsapás elsődleges hatása | O | O |
Villámcsapás másodlagos hatása | ÁHI 5% | ÁHI 5% |
Vihar | O | O |
Felhőszakadás | 1.000.000 Ft | 1.000.000 Ft |
Árvíz | O | O |
Hónyomás | 1.000.000 Ft | 1.000.000 Ft |
Jégverés | O | O |
Földrengés | O | O |
Földcsuszamlás | O | O |
Kő- és földomlás | O | O |
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása | O | O |
Idegen jármű ütközése | O | O |
Idegen tárgy rádőlése | O | O |
Rablás | O | O |
Rongálás | O | O |
Alap üvegkár | O | O |
Vezetékes vízkár | O | O |
Sérült cső cseréje (12 méter) | O | O |
Dugulás | O | O |
Általános felelősségbiztosítás (EU) | 20.000.000 Ft | 10.000.000 Ft |
Idegen háztartási ingóságok | 50.000 Ft | 50.000 Ft |
Magával vitt ingóságok (EU) | ÁHI 2,5% | - |
Munkanélküliségi díjátvállalás | 6 hónap | 6 hónap |
Beázás | O | - |
Beázás nyitva hagyott nyílászárón | 50.000 Ft | - |
Elvesztés, elveszés (kulcs, bankkártya, személyi okm.) | ÁHI 2% | - |
Baleseti halál | 250.000 Ft | 250.000 Ft |
Baleseti eredetű rokkantság (100%) | 500.000 Ft | 500.000 Ft |
Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés | 10.000 Ft | 10.000 Ft |
Vandalizmus, leszerelés, graffiti | 100.000 Ft | - |
Különleges üvegkár | 100.000 Ft | - |
Kiegészítő üvegkár | 500.000 Ft/kár/év és 1.000.000 Ft/év | - |
Tűz nélküli füst és koromszennyeződés | O | - |
Padlófűtés, klíma-, szolár- és hőszivattyú berendezések kára | O | - |
Kerítés (kivéve élő sövény) viharbiztosítás | O | - |
Szabadon tárolt vagyontárgyak | 25.000 Ft | - |
Sportfelszerelés | 50.000 Ft | - |
Eltulajdonított, elveszített kulcs miatt szükséges zárcsere költsége, kaputelefon rongálási kára | 60.000 Ft/kár/év ill. 10.000 Ft/kár/év | - |
Besurranás | O | - |
Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása | O | - |
Xxxxxx Xxxxxxx Assistance Szolgáltatás | 25.000 Ft/kár | 25.000 Ft/kár |
Különdíjas kockázatok | ||
Ebtartói felelősségbiztosítás (Mo) | 3.000.000 Ft | 3.000.000 Ft |
Készpénz biztosítás | ||
Garázsban tárolt személygépjárművek |
3. számú melléklet:
Építés-szerelés biztosítás
Érvényes: 2011. április 15-től
Ezen melléklet a Biztosító és a Szerződő keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítás kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket. Építés-szerelés biztosítást tartalmazó szerződés szerződője és biztosítottja kizárólag magánszemély lehet.
A Lakásbiztosítás Különös Feltételei 10. fejezetében felsorolt biztosítási események és a választott fedezettípus szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.
A kockázatviselésből kizárt események:
- Bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség,
- Hibás tervezés miatti veszteségek és károk,
- Melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg,
- Melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalombahozatali engedély nélkül árusítanak,
- A Lakásbiztosítás Különös Feltételei 10. fejezetében felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,
- Használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés,
- Betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész- ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.