ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)
Alisca Terra Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)
Érvényes: 2020. január 1. napjától
Általános Szerződési Feltételek
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozóan
Közszolgáltató adatai:
Név: Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt.
Székhely: 8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.
Adószám: 24662837-2-07
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Szolgáltató adatai:
Név: Alisca Terra Nonprofit Kft.
Székhely: 7100 Szekszárd, Epreskert u. 9.
Adószám: 12587142-2-17
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Fogalmak:
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.
Közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lét el.
Közszolgáltatói alvállalkozó: a hulladékgazdálkodási Közszolgáltató által, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében közvetlenül igénybe vett nonprofit gazdasági társaság, ide nem értve a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 42. § (2) bekezdése szerinti hulladékkezelőt.
Közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozás, amely a Közszolgáltatóval kötött szerződés alapján, meghatározott területen a Közszolgáltató nevében a közszolgáltatási tevékenység egy részét vagy egészét végzi.
Ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, bérlője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Ht. szerint a közszolgáltatást kötelező jelleggel igénybe veszi, és akinek a Közszolgáltató rendszeres időközönként a rendelkezésére áll.
Közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen be- határolható terület, amelyre vonatkozóan az önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.
Hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles
Háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint
lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot.
Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.
Települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék.
Vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek.
Elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg - adott esetben típus
- szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek.
Biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmi- szer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék.
Biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is.
Lomhulladék: a természetes személy ingatlanhasználótól a Közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja.
Építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék.
Gyűjtőedény: szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés.
Kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is.
Elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege - adott esetben típusa - szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését.
Koordináló szerv: a Hulladékról szóló törvény szerinti az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. sz. törvény szerint a 2016. április 1-ét követő teljesítések esetén az állam által alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) szedi be a szolgáltatási díjat és kezeli a kintlévőségeket.
1. Az ÁSZF hatálya
Jelen Általános Szerződési Feltételek az Alisca Terra Nonprofit Kft. által a közszolgáltatási területén a Vertikál Nonprofit Zrt-vel kötött Konzorciumi Megállapodás alapján végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás egyes elemeire (gyűjtés, szállítás), illetve a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges egyéb tevékenységekre (edényzet bérlet, konténer mozgatás) vonatkoznak.
A tartalmát, végzésének feltételeit a Ht. és az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletek, a települési önkormányzatok köztisztaságról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló helyi rendeletei, valamint a közszolgáltatási szerződés együttesen határozza meg.
A Közszolgáltató és az Ingatlanhasználó a számlázáshoz szükséges adatokat írásban egyeztetik az Ingatlanhasználó kérése, vagy a Közszolgáltató megkeresése nyomán. Az adategyeztetésben mindkét fél köteles együttműködni. Amennyiben az Ingatlanhasználó a Közszolgáltató megkeresésére nem reagál, úgy az jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján a számlázást előkészíteni.
Az Ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt, illetőleg az Ingatlanhasználó díjfizetési kötelezettségét az ingatlanhasználói minőség, vagy az ingatlan tulajdonlásának ténye, illetőleg az a tény hozza létre, hogy az ingatlan hulladékszállítási szolgáltatással ellátott településrészen fekszik és a Közszolgáltató a szolgáltatás ellátásához rendszeresen rendelkezésre áll.
Az Ingatlanhasználó által a szállítási rend szerint elszállítás céljából kihelyezett hulladék a Koordináló szerv tulajdonát képezi.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásáért járó közszolgáltatási díj beszedésére és a díjhátralék kezelésére a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. sz. törvény szerint a 2016. április 1-ét követő teljesítések esetén az állam által létrehozott Koordináló szerv jogosult.
2. A Felek alapvető jogai és kötelezettségei
2.1 A Közszolgáltató kötelezettségei
2.1.1 A Közszolgáltató feladata: a környezetvédelmi előírások megtartása mellett a mindenkor hatályos jogszabályban, az adott település helyi rendeletében előírt feltételekkel és szállítási rend szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatosságának biztosításával a települési hulladék Ingatlanhasználóktól történő átvétele, gyűjtése, elszállítása, illetve a hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelése. A Közszolgáltató az adott település helyi rendeletében előírt feltételeknek történő megfelelést, a települési hulladék Ingatlanhasználóktól történő átvételét, gyűjtését, elszállítását az Alisca Terra Nonprofit Kft. bevonásával biztosítja.
2.1.2 A Közszolgáltató által kötelezően nyújtott szolgáltatások: a hulladékszállítás településenkénti speciális feltételeit a helyi önkormányzatok rendeletei szabályozzák. A Közszolgáltató által nyújtott alábbi szolgáltatások közül az Ingatlanhasználó a Közszolgáltató és a helyi önkormányzat megállapodása alapján megjelölt szolgáltatás igénybevételére jogosult.
– települési hulladék szállítása: jellemzően zárt, szabvány hulladékgyűjtő edényből történik a települési önkormányzat rendeletében meghatározott térfogat- és súlyhatárig. Ennek hiányában a 6.2. pontban megjelölt adatok az irányadók. Azon településeken, ahol a Közszolgáltató naptári évre vonatkozó matricát rendszeresít, ott a hulladék elszállításának feltétele az érvényes matrica gyűjtőedényre történő felragasztása.
A szállítás gyakorisága tekintetében a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdése irányadó, melynek értelmében a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. § szerinti nagyvárosias és a 12. § kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer el kell szállítani.
– háztartási hulladék üdülő ingatlantól történő elszállítása: zárt, szabvány hulladékgyűjtő edényből, vagy a Közszolgáltató által biztosított, emblémával ellátott zsák igénybevételével történik az űrmérettel arányos súlyhatárig.
– zöldhulladék (biológiailag lebomló hulladék) szállítása a Közszolgáltató által előre meghirdetett szállítási naptár szerint, a Közszolgáltató által biztosított biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákban történik.
– többlet hulladék elszállítása: az Ingatlanhasználó által használt és a számlázás alapjául szolgáló edényt meghaladó mennyiségű hulladék többlet települési hulladék elszállítása a Közszolgáltató feladata az Ingatlanhasználó külön díjfizetése mellett. A szolgáltatás a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott zsák igénybevételével történik, amelynek díját a Koordináló szerv utólag számlázza ki.
– elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtés: a Közszolgáltató minden település családi házas övezetében házhoz menő elkülönített gyűjtést végez. A társasházas övezetekben a házhoz menő gyűjtés helyett szigetes gyűjtés történik. Az Ingatlanhasználó köteles a hulladékát elkülönítetten gyűjteni, és azt magánszemély esetén a Közszolgáltatónak átadni. A vegyes hulladékok közé az elkülönítetten gyűjthető anyagok nem helyezhetők el.
– az elkülönítetten gyűjtött anyagok (csomagolóanyag, műanyag, fém, papír) házhoz menő gyűjtése: a szállítási naptárban meghatározott szállítási napokon történik a szolgáltatás. A házhoz menő szelektív hulladékszállítási szolgáltatás keretén belül korlátozás nélküli mennyiségben, szelektív edényzetben, - a mindenkori szelektív tájékoztatóban feltüntetett módon - kihelyezhetők üdítős, ásványvizes PET palackok, műanyag alapú flakonok, fóliák, bevásárló szatyrok, fém italos doboz, italos karton és a papírhulladék.
– üveg hulladékok szelektív gyűjtése: üveg hulladékot (italos üveg és befőttes üveg) kizárólag a gyűjtőszigeteken, gyűjtőponton illetve hulladékudvarban lehet elhelyezni. Az üveg hulladékot tartalmazó szelektív gyűjtőedénybe nem dobható ablaküveg, autóüveg, fénycső, izzó- lámpa, zárókupak, porcelán, kerámia, szennyezett üveg, egyéb összetételű hulladék.
– lomtalanítás: a Közszolgáltató és a helyi önkormányzatok között létrejött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint évi minimum 1 alkalommal, előre egyeztetett szállítási napon biztosított.
Egyénileg a Közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban „házhoz menő jelleggel". Az előre egyeztetett időpontban az ingatlan előtti közterületről az Ingatlantulajdonos a lomokat csak az egyeztetett napot megelőző napon a helyi rendeletben foglaltaknak megfelelő időszakban és feltételekkel helyezheti ki olyan módon, hogy a kihelyezett hulladék a gyalogos és gépjármű forgalmat ne akadályozza. A közszolgáltatási díj ellenében a lomtalanításkor ingatlanonként és alkalmanként maximum 3 m3 lomhulladék kerül elszállításra.
Társasházi övezetben a Közszolgáltató által kijelölt gyűjtőpontról történő elszállítás formájában.
A lomtalanítás időpontjától eltérő időpontban, illetőleg a 3 m3 mennyiség felett a kihelyezett lomhulladék külön megrendelésre, többlet díjfizetés ellenében kerül elszállításra.
A lomtalanítás a Közszolgáltató szolgáltatási területen azon lakossági ügyfelekrészére biztosított, akik a szolgáltatás igénybevételére kötelezettek és díjhátralékkal nem rendelkeznek
A lomtalanításkor nem kerül elszállításra:
– elektromos, elektronikai készülékek (TV-készülék, hűtőgép)
– veszélyes hulladék (olaj, festék, akkumulátor)
– bontott gépjármű karosszéria, teherautó- és traktor gumiköpeny
– építési-bontási hulladék, háztartási hulladék
– zöldhulladék (ágnyesedék, szőlővessző)
– kézi erővel nem rakodható túlsúlyos (50 kg-nál súlyosabb), vagy túlméretes (2 m-nél nagyobb terjedelmű) hulladék
2.1.3 A Közszolgáltató köteles a gyűjtőedény ürítését a tőle elvárható gondossággal elvégezni és az ürítés során elszóródott hulladék összetakarításáról gondoskodni, ez a kötelezettség nem terjed ki a gyűjtőedény mellé, nem szabályos módon elhelyezett hulladékból eredő szennyezésre.
2.1.4 A hulladékgyűjtési napok áthelyezéséről vagy egyéb lényeges, a szolgáltatást érintő változásról a Közszolgáltató köteles egyeztetni a helyi önkormányzattal, illetve a lakosságot köteles a helyben szokásos módon tájékoztatni.
2.1.5 Amennyiben a Közszolgáltató bizonyos időjárási körülmények vagy műszaki problémák miatt illetve reklamációk alapján bizonyítottan nem tett eleget szállítási kötelezettségének, úgy köteles a következő gyűjtési napon az ingatlanhasználó által használt edény méretével és darabszámával megegyező, többlethulladékot tartalmazó (nem emblémás) zsákokat is elszállítani.
2.1.6 A Közszolgáltató a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltak szerint ügyfélszolgálatot köteles működtetni. E törvény szerint az ügyfélszolgálat elérhetőségéről, nyitvatartásáról a honlapján köteles aktuális tájékoztatást adni.
2.1.7 A Közszolgáltató által nyújtott kiegészítő szolgáltatások: a Közszolgáltató az Ingatlanhasználó külön kérésére és térítése ellenében a szolgáltatáshoz szükséges edényzetet biztosítja.
2.2 A Közszolgáltató jogai
2.2.1 A Közszolgáltató jogosult vizsgálni, hogy az Ingatlanhasználó a közszolgáltatást a felé számlázás alapjául szolgáló paraméterek, feltételek, valamint a hatályos jogszabályokban előírt módon és célra veszi-e igénybe.
2.2.2 A Közszolgáltató nem köteles a hulladék elszállítására mindaddig, amíg a szállítás feltételei nem biztosítottak:
– a szerződésben meghatározottaktól eltérő gyűjtőedényben vagy zsákban történő kihelyezés esetén
– ha a gyűjtőedényben a 6.1 pontban felsorolt anyag került elhelyezésre, illetve a 6.2 pontban felsorolt szabvány gyűjtőedényben elhelyezett hulladék súlya azott feltüntetett súlyhatárt meghaladja
– ha a hulladék oly módon kerül kihelyezésre, hogy a gyűjtőedény mozgatásakor a kiszóródás veszélye fennáll (nem lezárt fedelű, sérült gyűjtőedény)
– ha a gyűjtőedény körül szabálytalanul, vagy annak mozgatását és ürítését akadályozó módon többlethulladék került kihelyezésre
– állandóan lakott ingatlanok esetén amennyiben a Közszolgáltató rendszeresítette, úgy az általa biztosított szállításra jogosító matrica nélkül kerül a hulladék kihelyezésre, illetve üdülőingatlan esetén a szolgáltatáson kívüli időszakban nem rendelkezik többlet hulladékszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító emblémás zsákkal
– amennyiben a hulladék nem a szállítási rendben foglaltaknak megfelelően (időben, helyen és módon) kerül kihelyezésre
– azon a településrészen, ahol a szelektív hulladékgyűjtés biztosított, az Ingatlan- használó a szelektív hulladékok közé vegyes hulladékot, a vegyes hulladék közé szelektív hulladékot rak
– a helyi önkormányzat feladata a hulladékszállító járművek számára a megfelelő útviszonyokat biztosítani, az útszelvénybe benyúló növényzetet eltávolítani, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy Közszolgáltató szállítási kötelezettségét nem tudja teljesíteni
– jogszabályban előírt egyéb esetben
2.2.3 A Közszolgáltató a szerződés teljesítésébe alvállalkozót von be, akinek tevékenységéért úgy felel, mintha a teljesítést maga végezte volna..
2.2.4 Közszolgáltató az Ingatlanhasználó tulajdonában levő szabvány minőségű (anyagú és méretű) edények esetében a 10 évesnél idősebb edényekre, valamint a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért, az anyagelfáradásra visszavezethető károkért, a nem szabványos vagy nem a szállítójárműhöz rendszeresített edényben okozott károkért, nem a szállítás során bekövetkezett károkért nem vállal felelősséget, azonban a Közszolgáltatónak bizonyítottan felróható károkozás esetén az okozott kár megtérítésére kötelezett.
2.3 Az Ingatlanhasználó kötelezettségei
2.3.1 Az Ingatlanhasználó köteles a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett szolgáltatást igénybe venni és a hulladékszállítási díjat megfizetni a Koordináló szerv részére.
2.3.2 A díj megfizetése az Ingatlanhasználóra nézve teljes mértékben kötelező függetlenül attól, hogy a szolgáltatást milyen mértékben veszi igénybe. A Közszolgáltató az Ingatlanhasználót érintő, az önkormányzati rendeletben meghatározott kedvezményeket, mentességeket köteles figyelembe venni.
2.3.3 Az ingatlan használója köteles a szolgáltatás igénybevételéhez MSZ EN 840- 1:2013 szabvány szerinti, hulladékgyűjtő edénnyel rendelkezni, annak tisztántartásáról és - amennyiben szükséges - cseréjéről gondoskodni.
2.3.4 A Közszolgáltató az Ingatlanhasználó tulajdonában lévő, vagy a Közszolgáltatótól bérelt edényzet nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felelősséget nem vállal.
2.3.5 Az állandóan lakott ingatlan Ingatlanhasználója köteles a Közszolgáltató által megküldött hulladékszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító matricát a hulladékgyűjtő edényre jól látható helyre felragasztani, annak jó állapotát
megőrizni. A matrica hiányában, illetve a nem megfelelő helyre elhelyezett (pl. kerítésre ragasztott) matrica esetén a Közszolgáltató a 2.2.1 pontban foglaltak szerint jár el.
2.3.6 Az Ingatlanhasználó az ingatlanán rendszeresen keletkező háztartási hulladékot a
2.1.2. pontban foglaltak szerint köteles a szállítási naptárban megjelölt szállítási napon reggel 6 órától a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátani.
2.3.7 Az Ingatlanhasználónak a gyűjtési napokon az elszállításra átadott hulladékot
2.1.2. pontban foglaltak szerint a szállítási napokon reggel 6 óráig az ingatlana előtti közterületen olyan, jól látható helyre kell elhelyeznie, mely az időjárási viszonyoktól függetlenül gyűjtőjárattal megközelíthető és a gyalogos, illetve gépjármű forgalmat nem akadályozza.
2.3.8 Azon területen, ahol a Közszolgáltató járművével az ingatlanok nem közelíthetők meg, a Közszolgáltató és a helyi önkormányzat gyűjtőpontokat jelöl ki, amelyre az érintett ingatlan tulajdonosai a képződött települési hulladékukat elhelyezhetik.
2.3.9 Az Ingatlanhasználó köteles gondoskodni a szabvány minőségű (anyagú és méretű) gyűjtőedény beszerzéséről, rendelkezésre állásáról, annak megfelelő állapotban tartásáról, szükség esetén cseréjéről, valamint rendszeres tisztántartásáról.
2.3.10 Az Ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatás díját a Koordináló szerv számlázási ütemterve szerint kibocsátott számlában szereplő határidőben kiegyenlíteni.
A szolgáltatáshoz kapcsolódó edénybérlet, mozgatás díját a Közszolgáltató számlázási ütemterve szerint kibocsátott számlában szereplő határidőben kiegyenlíteni. Késedelmes fizetés esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot, valamint a fizetési felszólítással kapcsolatosan felmerült költségeit, mint ügykezelési díjat jogosult felszámítani.
A számla kiegyenlítése akkor teljesül, amikor a számlán meghatározott összeg a Közszolgáltató, illetve a Koordináló szerv számlájára megérkezik.
2.3.11 Az Ingatlanhasználó nem tagadhatja meg a díj fizetését, ha a Közszolgáltató a közszolgáltatást, illetve az edényzetet az Ingatlanhasználó részére felajánlotta, illetve rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy az Ingatlanhasználó milyen mértékben veszi azt igénybe.
2.3.12 Az Ingatlanhasználót terhelő közszolgáltatási díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, melynek behajtásával kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el.
2.3.13 Ha az Ingatlanhasználó díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve kezelőjétől jogosult a Koordináló Szerv behajtani a 2013. évi V. törvény 6:21. §, 6:22. § (1), (2) pontjai alapján.
2.3.14 Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.
2.3.15 Az ingatlan jellegében, használatában, ingatlanhasználó, tulajdonos személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új használó, tulajdonos köteles a Közszolgáltató felé – a helyi önkormányzat rendeletének eltérő rendelkezése hiányában – 15 napon belül bejelenteni a változás tényét igazoló hivatalos
dokumentum másolati példányának egyidejű benyújtásával. Amennyiben erre vonatkozóan a helyi önkormányzati rendelet vagy közszolgáltatási szerződés másképp rendelkezik, úgy az abban foglaltak az irányadók.
2.4 Az Ingatlanhasználó jogai
2.4.1 Az Ingatlanhasználó jogosult és köteles a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételére a 2.1.2 pontban részletezettek szerint.
2.4.2 Az Ingatlanhasználó jogosult az ingatlanon képződő háztartási és elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, illetve zsákot a 2.1.2 pontban meghatározottak szerint a szállítás napját megelőző napon a helyi rendeletben meghatározott időszakban elszállítás céljából a közterületen tárolni.
2.4.3 Az Ingatlanhasználó jogosult a 2.1.2 pont 6. bekezdésben meghatározott alkalommal a feleslegessé vált háztartási eszközöket, berendezési tárgyakat - egyes elektronikai cikkek kivételével (pl. hűtőszekrény, fagyasztóláda, képcsöves televízió) - a lomtalanítás keretén belül a Közszolgáltató részére a 2.1.2 pontban rögzítettek szerint térítésmentesen átadni.
2.4.4 Az Ingatlanhasználó jogosult saját adatairól információt, tájékoztatást kérni.
2.4.5 Az Ingatlanhasználó jogosult a szolgáltatással kapcsolatos észrevételek, panaszok megtételére, azok érdemi kivizsgálásának kérésére, illetve a vizsgálat eredményéről megfelelő tájékoztatásra.
3. Számlázás, követeléskezelés
3.1 Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III.31.) Korm. rendelet 10.§. (2) bek. értelmében „a közszolgáltatási díjról a Koordináló szerv negyedévente állít ki számlát 15 naposfizetési határidővel”.
3.2 Az Ingatlanhasználó hozzájárulását adja, hogy amennyiben fizetési kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesíti és a Közszolgáltató vagy a Koordináló szerv az Ingatlanhasználóval szembeni követelése behajtása érdekében követeléskezelő céget vagy jogi képviselőt vesz igénybe, úgy ezek részére jogosult az Ingatlanhasználó adatainak továbbítására. A követeléskezelő cég, illetve a jogi képviselő az Ingatlanhasználó adatait a követelések behajtása céljából a rögzített ügykezelési idő lejártáig, azaz fő szabály szerint 90 napig, illetve a követelés ezen időtartamon belül való sikeres behajtásáig kezeli.
3.3 A követeléskezelő cég, illetve a jogi képviselő a továbbított adatokat peres, peren kívüli és nem peres eljárásokban igényérvényesítés céljából is kezelheti. A továbbított adatokat a követeléskezelő cég, illetve a jogi képviselő munkatársai ismerhetik meg. Az Ingatlanhasználó hozzájárulását adja, hogy a követelés behajtása érdekében és keretében a követeléskezelő cég, illetve a jogi képviselő az Ingatlanhasználóról a már rendelkezésre bocsátott adatokon túl további adatokat gyűjtsön (pl. az Ingatlanhasználó új címének, vagy a nyilvános telefonkönyvben szereplő telefonszámának rögzítése).
3.4 Behajtási költségátalány. Az Ingatlanhasználó hozzájárulását adja, hogy amennyiben a Közszolgáltatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesíti és a Közszolgáltató az Ingatlanhasználóval szembeni követelése behajtása érdekében követeléskezelő céget vagy jogi képviselőt vesz igénybe, úgy behajtási költségátalányt és késedelmi kamatot köteles fizetni. A költségátalány mértékéről a behajtással
megbízott társaság ad felvilágosítást. Ezen felül a követeléskezelő cég, vagy jogi képviselő részére adminisztrációs díjat köteles fizetni.
4. A szolgáltatás módosítása, szüneteltetése
4.1 A hulladékszállítás kötelezően igénybeveendő szolgáltatás, ezért azt az Ingatlanhasználó – a helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – egyoldalúan megszüntetni nem jogosult.
4.2 Az Ingatlanhasználó személyében beálló változást a Közszolgáltatónak be kell jelenteni a 2.3.15. pontban foglaltak szerint a változás bejelentéséig fennálló díjak egyidejű rendezésével.
Az adatok módosításához szükséges dokumentumok:
– ingatlan adásvétel esetén: ingatlan adásvételi szerződés vagy földhivatali bejegyző határozat
– ajándékozás esetén: ajándékozási szerződés vagy földhivatali bejegyző határozat
– öröklés esetén: halotti anyakönyvi kivonat, valamint jogerős hagyatékátadó végzés
– bérlet esetén: bérleti szerződés
4.3 Az Ingatlanhasználó adataiban bekövetkezett változást a Közszolgáltatónak – a helyi önkormányzat rendeletének eltérő rendelkezése hiányában – 15 napon belül be kell jelenteni a változás tényét igazoló dokumentumok másolati példányának egyidejű megküldésével. Amennyiben a helyi önkormányzati rendelet más időpontot ír elő, úgy az a rendelkezés az irányadó.
A bejelentés elmulasztásának következményeit az ingatlan tulajdonosa viseli; az ebből adódó anyagi követelésért az ingatlan tulajdonosait egyetemleges felelősség terheli.
4.4 Szüneteltetés feltételeit, időtartamát és szabályait a mindenkor hatályos helyi önkormányzati rendelet állapítja meg. Amennyiben a rendelet szüneteltetési lehetőséget biztosít, úgy a bejelentés a Közszolgáltató részére minden esetben írásban kell történjen. A szüneteltetett ingatlant a Közszolgáltató jogosult vizsgálni. A Közszolgáltató a szüneteltetés (használaton kívüliség) tényszerű vizsgálatához a helyi rendeletben foglaltak szerint kérheti a települési önkormányzat igazolását az ingatlan lakatlanságáról, illetve a víz-, villany elszámoló számlák másolatát a lakatlanság kezdetekor, amennyiben ez évközben megszűnik, úgy a megszüntetéssel egy időben, de legkésőbb minden év december 31. napjáig. Amennyiben az elszámoló számlákon a természetes üzemeltetéshez szükséges fogyasztást meghaladó értékek merülnek fel, úgy a Közszolgáltató jogosult visszamenőlegesen a szüneteltetés időszakára vonatkozóan a költségekkel terhelt díjat kiszámlázni. A szüneteltetés állandóan lakott lakásra, lakóegységre kérhető. Az üdülőingatlanok, üdülőegységek esetében szüneteltetésre nincs lehetőség, amennyiben erről a helyi rendelet eltérően nem rendelkezik.
5. Adatkezelés, adatvédelem
5.1 Az Ingatlanhasználó a jelen ÁSZF elfogadásával hozzájárul a rá vonatkozó, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszonyhoz tartozó személyes adatok kezeléséhez. Az adatkezelésre és feldolgozásra, valamint az adatok megismerésére kizárólag a Közszolgáltató, az általa bevont Konzorciumi partner (alvállakozó) illetve a Koordináló szerv munkatársai és az általa adatkezeléssel feljogosított szervezetek jogosultak a szolgáltatás nyújtása és az esetleges tartozások, követelések behajtása
érdekében felmerülő célból és mértékig. A Közszolgáltató illetve a Koordináló szerv az Ingatlanhasználó személyes adatait a szolgáltatási jogviszony fennállása alatt, valamint amennyiben a Ingatlanhasználó fizetési késedelembe esett, úgy a Közszolgáltató illetve a Koordináló szerv felé fennálló tartozásának kiegyenlítéséig jogosult kezelni és feldolgozni.
5.2 A természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles megadni a személyes adatai közül a családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási és értesítési helyét.
5.3 Közszolgáltató az Üzletszabályzatát, amely az adatvédelemre vonatkozó tájékoztatóját is tartalmazza, a honlapján elérhetővé teszi.
5.4 A Közszolgáltató az Ingatlanhasználó személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve jogosult nyilvántartani és kezelni.
5.5 A Közszolgáltató a nyilvántartott személyes adatokat kizárólag a szolgáltatási feladatai ellátásával és jogai érvényesítésével kapcsolatban használhatja fel, jogosulatlanoknak nem továbbíthatja, nem adhatja át, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő jogok nem sérülhetnek.
5.6 Az Adatkezelési és adatvédelmi kérdésekben a Közszolgáltató Adatvédelmi - és adatbiztonsági Szabályzatában foglaltak az irányadóak.
6. Egyéb kikötések
6.1 A gyűjtőedényben, illetve zsákban nem helyezhető el olyan anyag (forró hamu, maró, mérgező anyag, állati tetem, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanóanyag, kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó egészségét vagy megrongálhatja a gyűjtő járművet és annak berendezéseit. Továbbá nem helyezhető el a háztartási hulladékba veszélyes, vagy különleges kezelést igénylő hulladék.
6.2 A gyűjtőedényzetbe helyezhető települési hulladék maximális súlya edénytípusonként: (amennyiben ettől eltérően a helyi önkormányzati rendelet nem rendelkezik):
Edénytípus | 60 literes | 80 literes | 110 literes | 120 literes | 240 literes | 770 literes | 1100 literes |
kg | 10 | 15 | 20 | 22 | 45 | 160 | 225 |
Ez által biztosítható a gyűjtőedény műszaki épségének, a gyűjtőjármű személyzete testi épségének megóvása.
7. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja, felügyeleti szervek, illetve elérhetőségeik megjelölése:
Az Ingatlanhasználó a szolgáltatásokkal, díjreklamációkkal kapcsolatos panaszát az ügyfélszolgálaton szóban, írásban, levélben, e-mailben, telefonon jelentheti be. Amennyiben a Közszolgáltató az ingatlanhasználó részére elfogadható választ nem tud adni, úgy panaszáról jegyzőkönyv készül. A Közszolgáltató köteles a panaszt azonnal nyilvántartásba
venni és azt 15 napon belül kivizsgálni. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a fogyasztót írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell.
Az Ingatlanhasználó a közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatos viták rendezése érdekében az alábbi szervekhez fordulhat:
Tolna megye:
Tolna Megyei Békéltető Testület
Cím: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. emelet Telefonszám: 74/411-661
Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály
Cím: 7100 Szekszárd, Xxxxxxxx xxx 0.
Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx
Baranya Megye:
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Baranya Megyei Békéltető testület
Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., telefon: +36-72/507-154 vagy 20/283-3422
e-mail: xxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztály
Cím: 7630 Pécs, Hengermalom u. 2.
Telefon (72) 795-398
E-mail: xxxx.xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xxx.xx
Illetékesség szerint a békéltető testületek az Ingatlanhasználó lakhelye, a járási hivatalok a szolgáltatás igénybevételének helye szerint kerülnek meghatározásra.
A közszolgáltatás és kiegészítő szolgáltatások során az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések természetes személy ingatlanhasználókkal, társasházakkal, illetve lakásszövetkezetekkel szembeni Közszolgáltató által történt megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
A 2017. január 1-jétől hatályos, a fogyasztóvédelmi hatóság kijelölésről szóló 387/2016 (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a Kormány fenti panaszok tekintetében fogyasztóvédelmi hatóságként a megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
A kizárólag az ügyfélszolgálattal és panaszkezeléssel kapcsolatos, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § - 17/C. §-aival kapcsolatos ügyek tekintetében minden járási hivatal hatáskörrel rendelkezik. Az illetékességet ezekben az ügyekben az ingatlan címe alapján javasolt megállapítani, amelyhez segítséget nyújt a xxxx://xxxxxxxxx.xxx.xx internetes oldal. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni azzal, hogya társasházakról szóló törvény szerinti társasházi közösség, továbbá a lakásszövetkezet az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül.
8. Ügyfélszolgálatok és elérhetőségek
Az ügyfélszolgálatok tevékenységi körei:
– a Közszolgáltató tevékenységéhez kapcsolódó panaszügyek kezelése
– ingatlanhasználók által bejelentett adatváltozásokkal kapcsolatos feladatok
– szerződések kötése, szerződéses adatok módosítása
– általános tájékoztatás
Ügyfélszolgálat helye: Szekszárd, Epreskert u. 9. Nyitvatartási ideje: Hétfő: 08:00 – 15:00
Kedd: 08:00 – 15:00
Szerda: 08:00 – 15:00
Csütörtök: 08:00 – 20:00
Péntek: 08:00 – 12:00
9. A közszolgáltatással kapcsolatos jogviták rendezése
A szolgáltatással kapcsolatos jogviták rendezésére a Közszolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékes.
10. Szerződéses feltételek módosítása
Közszolgáltató jogosult jelen szerződés bármely feltételét egyoldalúan módosítani, ám az csak akkor válik az Ingatlanhasználóval kötött szerződés részévé, amennyiben a módosítás- tervezet kézhezvételét, illetve honlapon való közzétételét követő 8 napon belül az Ingatlanhasználó a módosítás ellen kifogást nem emel. A Közszolgáltató minden esetben köteles az ÁSZF-et egységes szerkezetben foglalva a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodáiban közzétenni.
A jelen általános szerződési feltételekkel nem szabályozott kérdésekben az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzatának vonatkozó, a közszolgáltatás igénybevételének szabályait megállapító rendelete, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, illetve a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései az irányadóak.