ÜZLETSZABÁLYZAT

ÜZLETSZABÁLYZAT

A FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT HITEL ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIRŐL

Hatályos: 2018. május 25. napjától

I. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

I.1. adós: az az ügyfél, aki a hitel – és kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg visszafizetésére;

I.2. adóstárs: az az ügyfél, aki a hitel – és kölcsönszerződésben egyetemleges kötelezettséget vállal a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg visszafizetésére. Továbbiakban adós alatt az adóstársat is érteni kell;

I.3. beszedés: a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik;

I.4. egyetemleges kötelezettségvállalás: az adós és az adóstárs is a kölcsön teljes összegével tartozik a banknak, mely azt jelenti, hogy a bank kérheti

- az adóstól és az adóstárstól is a teljes tartozást,

- vagy az adóstól vagy az adóstárstól az egész tartozást,

- tetszés szerint felosztva bármelyiküktől és bármekkora részét a tartozásnak;

I.5. egyszerű kezes: az az ügyfél, aki a bankkal kezességvállalási szerződést/kezesi szerződést köt, mely alapján a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés az adóstól vagy olyan kezestől behajtható, aki őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállalt kezességet;

I.6. előtörlesztés: hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése;

I.7. felhatalmazó levél: az ügyfél által a számlavezető hitelintézetének adott olyan bejelentés, amelyben az ügyfél engedélyezi a kedvezményezett számára beszedési megbízás benyújtását;

I.8. Fhtv.: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;

I.9. Fttv.: az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szól 2014. évi LXXVII. tv.;

I.10. fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés/folyószámla hitelszerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a bank az adós fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát az adós rendelkezésére;

I.11. adós által fizetendő teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja;

I.12. hitel: a hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás;

I.13. hitelkamat: az adós által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg;

I.14. hitelképesség-vizsgálat: a adós törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérése,

I.15. hitelnyújtás: a bank és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére - eltérő rendelkezés hiányában - jutalék ellenében, és a bank kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére;

I.16. hitelszerződés: a Ptk-ban meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely

alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében az adós részletfizetést teljesít;

I.17. hitel teljes díja: a bank által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet az adós a hitelszerződés kapcsán megfizet;

I.18. hitel teljes összege: a hitelnek a hitelszerződésben meghatározott teljes összege vagy felső összeghatára;

I.19. hiteltúllépés: fizetési számlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a bank a hitelkeret-szerződés szerinti összegét meghaladó összegben, vagy ilyen szerződés hiányában bocsát az adós rendelkezésére;

I.20. idegen pénznemben fennálló tartozás:_ az a tartozás, amelynek pénzneme eltér attól a pénznemtől, amelyben a adós a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi, vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy pénzneme eltér a adós állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.

I.21. ingatlan: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint termőföldnek nem minősülő önálló ingatlan;

I.22. ingó: minden, ami nem Ingatlan;

I.23. jelzáloghitel: az adós részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított és az átalakításos önálló zálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön,

I.24. jelzálogkölcsön-szerződés: jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés;

I.25. JTM: jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet szerint;

I.26. kamat: az adós által a banknak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

I.27. kamatbázis: a kamatperiódus kezdő napját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes, a Kölcsönszerződésben meghatározott 1, 3, vagy 6 havi BUBOR vagy EURIBOR;

I.28. kamatperiódus: a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a bank nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni;

I.29. kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a bank által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám;

I.30. kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész;

I.31. kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató;

I.32. kapcsolt hitelszerződés: olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy - a hitelnyújtástól eltérő

- szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha

a) a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy

b) harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették;

I.33. készfizető kezes: az az ügyfél, aki a bankkal készfizető kezességvállalási szerződést köt, és amely alapján a készfizető kezes nem hivatkozhat arra, hogy a Bank a követelését először az adóstól hajtsa be, továbbá - az Új Ptk. Hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén - az Egyszerű kezes, ha az Új Ptk. 6:420. §-ban foglalt esetekben nem illeti meg őt a sortartás kifogása;

I.34. kölcsönszerződés: a bank és az adós között létrejött olyan szerződés, amely alapján a bank köteles a szerződésben meghatározott feltételek teljesülését követően meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni;

I.35. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot és az átalakításos önálló zálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy

b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

I.36. lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása vagy

b) amit igazoltan az a) pontban meghatározott célokra nyújtott jelzáloghitel kiváltására használtak fel és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

I.37. lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződés: lakáscélú jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés;

I.38. óvadéki szerződés: a Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén olyan szerződés a bank és az ügyfél között, melyben az óvadéknyújtó a hitel-, kölcsönszerződés biztosítékául pénzt, betétkönyvet, illetve értékpapírt nyújt fedezetként, melyből a bank az adós nemteljesítése esetén közvetlenül kielégítést kereshet. Az Új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén a Ptk. 5:95. §-a szerinti óvadék alapítására irányuló szerződés;

I.39. önálló zálogszerződés: a Régi Ptk. alapján és 2016. október 1. követően az Új Ptk. alapján a bank és a zálogkötelezett között létrejött olyan szerződés, amely alapján a bank a Zálogtárgyból kielégítést kereshet;

I.40. pénzkölcsön nyújtása:

a) a bank és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

b) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (bank) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog és átalakításos önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

d) zálogkölcsön nyújtása, valamint

e) csoportfinanszírozás,

a pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

I.41. referencia kamatlábhoz kötött kamat: az az ügyleti kamat, melynek meghatározása referencia kamatláb alapulvételével történik;

I.42. referencia-kamatláb periódus: az irányadó referencia kamatláb futamideje

I.43. rögzített hitelkamat: a hitelszerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került;

I.44. szerződés: eltérő rendelkezés hiányában a kölcsön-, és egyéb hitelműveletre vonatkozó szerződés, valamint a biztosítéki szerződések

I.45. szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt kapcsolat fűzi egymáshoz bármely következő módon:

a) tulajdonosi részesedés formájában, amely egy vállalkozás szavazati jogainak vagy tőkéjének 20%-os vagy azt meghaladó részben közvetlen vagy ellenőrzés útján fennálló tulajdonlása,

b) ellenőrzés,

c) az a tény, hogy mindkettő vagy mindegyik ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanahhoz a harmadik személyhez;

I.46. Teljes Hiteldíj Mutató vagy THM: az a belső megtérülési ráta, amely mellett az adós által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a bank által folyósított hitelösszeggel, amelynek számítása a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) kormányrendelet alapján történik;

I.47. ügyfél: eltérő rendelkezés hiányában bármely 18. életévét betöltött, cselekvőképességében nem korlátozott fogyasztó, aki a bankkal hitelszerződést köt, továbbá aki hitelszerződés kötését kezdeményezi, a szerződésből származó követelés

személyes, vagy dologi kötelezettje, illetve mindazok, akik a Hitelszerződéssel összefüggésben a bankkal kapcsolatba lépnek;

I.48. üzletszabályzat: Üzletszabályzat a fogyasztónak nyújtott hitel általános szerződési feltételeiről és annak részét képező, mindenkori mellékletei;

I.49. változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak;

I.50. zálogkötelezett: az az ügyfél, aki a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelés biztosítására szolgáló Zálogtárgy tulajdonosa;

I.51. zálogszerződés: a bank és a zálogkötelezett között létrejött olyan szerződés, amely alapján a bank a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, amennyiben az adós nem teljesít;

I.52. zálogtárgy: minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés; az Új Ptk. Rendelkezései szerint: Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet, azzal, hogy fogyasztói zálogszerződés esetén az Új Ptk. 5:90. §-ban meghatározottak szolgálhatnak zálogtárgyul.

II. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, NYILVÁNOSSÁGA, MÓDOSÍTÁSA

II.1. A jelen üzletszabályzat - jogszabály kötelező erejű rendelkezése, vagy a Felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - célja a bank és a fogyasztónak minősülő ügyfelei részére végzett hitelműveletekre, a kapcsolódó biztosítéki szerződésekre, egyéb megállapodásokra, illetve nyilatkozatokra vonatkozó általános érvényű szabályok és szerződéses feltételek megállapítása, (ide nem értve a kézizálog hitel jogviszonyt). A bank által nyújtott és a fogyasztó által igénybe vett hitelezési szolgáltatásra elsősorban az arra vonatkozó egyedi szerződés rendelkezései, másodsorban a jelen üzletszabályzatban, a hirdetményben, ezek rendelkezései hiányában a bank Általános Üzleti Feltételeiben, valamint a Ptk., Hpt., az Fhtv., valamint az üzletszabályzat hatálya alá tartozó jogügyletekre vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok az irányadók.

II.2. A bank Általános Üzleti Feltételeinek rendelkezései a bank és az ügyfél között létrejött valamennyi szerződés vonatkozásában általános szerződési feltételnek minősül. Ebből következően a jelen üzletszabályzat vonatkozásában is irányadók és alkalmazandók az ÁÜF-nek azon rendelkezései, melyekre jelen üzletszabályzat rendelkezést nem tartalmaz. Az egyedi szerződésben, vagy egyéb dokumentumban a jelen üzletszabályzatra vonatkozó hivatkozás az Általános Üzleti Feltételek rendelkezéseire való hivatkozást is jelenti.

II.3. A Felek a szerződésben a jelen üzletszabályzat rendelkezései egy részének, vagy teljes egészének alkalmazását kifejezett, erre irányuló nyilatkozatukkal kizárhatják. A jelen üzletszabályzat bármely pontjával ellentétes tartalmú jogszabályváltozás esetén – annak hatálybelépésétől – az érintett pont automatikusan a jogszabályváltozásnak megfelelően, módosított tartalommal értelmezendő, mely a jelen üzletszabályzat jogszabályváltozással nem érintett pontjainak, illetve az érintett pontváltozással nem érintett rendelkezéseinek érvényességét és hatályát nem érinti.

II.4. A bank gondoskodik arról, hogy az ügyfél a jelen üzletszabályzatot megismerhesse. Ennek érdekében a hatályos és az azt megelőző üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló banki helyiségekben bárki megtekintheti, illetve a Bank elektronikus kapcsolat esetében elektronikus úton minden ügyfele részére elérhetővé teszi. A bank – az ügyfél erre vonatkozó kérésére - díjtalanul rendelkezésre bocsátja a hatályos vonatkozó üzletszabályzat(ok) egy példányát.

II.5. Az Ügyfél a jelen Üzletszabályzatba foglalt rendelkezéseket a Bankkal való szerződéses jogviszony létesítésére irányuló hitelkérelem formanyomtatvány aláírásával vagy az általa készített hitelkérelem Bankhoz történő benyújtásával fogadja el. Írásos elfogadás hiányában az Üzletszabályzat rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az Ügyfél az üzleti kapcsolat létesítésének kezdetekor, ráutaló magatartásával fogadja el az Üzletszabályzat rendelkezéseit.

III. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

III.1. A bank az üzletszabályzatot – jogszabály, üzletszabályzat, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyoldalúan módosíthatja. Az üzletszabályzat módosításáról, annak hatálybalépése előtt - jogszabály, vagy az üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában - legalább 15 nappal korábban köteles értesíteni ügyfeleit az új, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a módosítást dőlt betűvel tartalmazó üzletszabályzatnak a bank üzleti helyiségeiben való kifüggesztésével illetve elektronikus úton való hozzáféréssel. Amennyiben az ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépéséig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni.

III.2. Az üzletszabályzat ügyfél számára kedvező módosítása esetén, továbbá akkor, ha a módosításra új termék, vagy szolgáltatás bevezetése, illetőleg jogszabályváltozás miatt kerül sor, -az üzletszabályzat vagy jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a módosítás a közzétételt követő naptól hatályos.

III.3. Az üzletszabályzat módosítása, hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a már megkötött szerződésekre és a folyamatban lévő ügyekre is.

III.4. Amennyiben az ügyfél a módosítást nem fogadja el, – jogszabály, üzletszabályzat, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - erről szóló írásbeli bejelentését a Felek a módosítással érintett szerződés felmondásának tekintik és az ügyfélnek az e szerződésből származó tartozása az írásbeli bejelentés bank általi kézhezvételének napján lejárttá, és azonnal esedékessé válnak.

IV. KAPCSOLATTARTÁS A BANK ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT

IV.1. Együttműködési kötelezettség

IV.1.1. A bank és az ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásokról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.

IV.1.2. Az Ügyfél köteles megadni minden olyan, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyet a bank a döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez, a kockázatkezeléshez szükségesnek tart.

IV.1.3. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a bankot, ha valamely, a banktól várt értesítés – különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik – nem érkezett meg időben. A kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik.

IV.1.4. Az Ügyfél köteles biztosítani, hogy a bank a hitelcél megvalósulását folyamatosan ellenőrizhesse.

IV.2. Az ügyfél-átvilágítás

IV.2.1. Tekintettel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) előírásaira, a Bank az ügyfél azonosítása során az Általános Üzleti Feltételekben meghatározottak szerint jár el.

IV.3. Tájékoztatási kötelezettség

A bank a tájékoztatási kötelezettségének a hitelszerződés megkötését megelőzően, valamint a Hitelszerződéshez kapcsolódóan a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályban, meghatározott esetekben, tartalommal, módon és határidőben tesz eleget.

IV.3.1. A Hitel költségeire vonatkozó tájékoztatás

IV.3.1.1. A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a bank – eltérő rendelkezés hiányában - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal papíron, vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az Adóst

a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről,

b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.

IV.3.1.2. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén - eltérő rendelkezés hiányában - a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal közli az Adóssal a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a IV.2.8.1.1. b) pont szerinti tájékoztatást.

IV.3.1.3. Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a bank a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben teszi közzé.

IV.3.1.4. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a bank az adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. Jelzáloghitel esetén a bank a referencia-kamatláb változásakor az új törlesztőrészlet összegéről az adós részére papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad.

IV.3.1.5. Ha a hitelszerződés elektronikus okirati formában kerül megkötésre, akkor a bank

a) a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesítheti,

b) a kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás papíron vagy más tartós adathordozón teljesítheti

azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - az Adós számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő.

IV.3.1.6. A bank a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az Adósok számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi.

V.3.2. Törlesztési táblázat

V.3.2.1. A hitelszerződés fennállása alatt a bank az Adós kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen rendelkezésére bocsátja.

V.3.2.2. Jelzáloghitel esetén a bank évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad az Adósnak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen.

V.3.2.3.A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a bank a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelzi, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek.

IV.3.3. Az ügyfél előre, illetve a tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a bankot az azonosítás során nem rögzített minden más adata változásáról, így különösen amennyiben személyi körülményeit, adatát érintő változás történt, vagy ha azt jogszabály írja elő, így:

- a vagyoni és pénzügyi helyzetében bekövetkező minden lényeges változásról;

- ha a bankkal szemben esedékessé vált, vagy a jövőben esedékessé váló tartozásának megfizetését bármilyen egyéb körülmény veszélyezteti;

- munkaviszonya bármely okból megszűnt, vagy azt kezdeményezték;

- a Szerződés biztosítékát bíróság, nyomozó hatóság, ügyészség, végrehajtó, NAV stb. valamely eljárásában lefoglalja, zár alá veszi, zárlatát rendeli el, vagy más módon el kívánja vonni,

- bármely olyan tény, adat, körülmény jutott a tudomására, mely a biztosíték értékét csökkenti, illetve értékesíthetőségét befolyásolja,

- valaki a zálogtárgyat magának követeli,

- az ügyfél xxxxx xxxxx, nemperes (pl. fizetési meghagyásos, végrehajtási), vagy szabálysértési eljárás indult,

- az ügyfél ellen jogerős, marasztalásra irányuló határozat született.

Az ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a bankot a szerződés teljesítése szempontjából jelentős tényről, körülményről.

A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, mely alapján a bank jogosult az ügyféllel kötött szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges kárért.

Amennyiben tartozása fennállása alatt az ügyfél valamely fizetési számlájának (elszámolási/pénzforgalmi) száma megváltozik, illetve valamelyik hitelintézetnél új fizetési számlát nyit, köteles a számlaszám-változás, illetve a számlanyitás napjától számított 5 banki munkanapon belül a bankot erről értesíteni, és –eltérő rendelkezés hiányában - a Fizetési számlára vonatkozó felhatalmazó levelet a bankhoz eljuttatni.

Az ügyfél viseli mindazon károkat, melyek bármely, a bank számára releváns tájékoztatás hiányából illetve téves tájékoztatásból adódnak.

IV.4. Értesítések

IV.4.1. A bank és az ügyfél köteles az egymásnak szóló étesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, szerződéseket és módosításokat írásba foglalni. Írásbeli formának tekinthető az az eredeti irat, amin a bank, az ügyfél vagy képviselőjének aláírása szerepel, továbbá – a bank és az Ügyfél erre vonatkozó szerződésbe foglalt írásbeli megállapodása alapján – az elektronikus úton küldött értesítés, üzenet, stb.

Az ügyfél kötelezettségeinek teljesítésével, illetve nemteljesítésével kapcsolatos értesítéseket és felszólításokat, valamint a jogszabály által elrendelt, az ügyfelek széles körét érintő tájékoztatásokat a bank jogosult cégszerű aláírás nélkül, kizárólag a bank nevének feltüntetésével kiküldeni az ügyfél részére azzal, hogy ezen értesítéseket és felszólításokat – ellenkező bizonyításáig – a banktól származónak kell tekinteni. Írni nem tudó, vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

IV.4.2. A bank az ügyfél részére szóló értesítéseket– jogszabály, szerződés, illetve az ügyfél eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésben meghatározott értesítési címre küldi postai úton. Ilyen cím hiányában a bank az általa ismert címre küldi az értesítéseket. jogszabály, szerződés eltérő rendelkezése hiányában a bank elektronikus kapcsolat esetében az Ügyfélnek szóló értesítéseket elektronikus postaládájában is elhelyezheti. A bank egyes szolgáltatásoknál az értesítés egyéb módját is

meghatározhatja.

Az azonos státusú szerződős felek bármelyikéhez kézbesített nyilatkozat valamennyiükkel szemben hatályos.

IV.4.3. A bank az ügyfél részére szóló értesítéseket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. A kézbesítést megtörténtnek kell tekintetni, ha az eredeti irat másolata átvételének az ügyfél kézjegyével igazolt példánya a bank birtokában van, vagy az elküldést a bank más módon igazolja.

IV.4.4. A bank nem felel azért, hogy a megadott név, cím vagy egyéb elérhetőség pontatlansága, változása miatt, vagy más a bankon kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Amennyiben a bank rendelkezésére egyáltalán nem áll semmiféle cím, az értesítés elmaradásából származó károkért a bank nem felel.

IV.4.5. Elektronikus kapcsolat esetében az értesítést az ügyfél elektronikus postaládájában való elhelyezés időpontjában kézbesítettnek kell tekinteni.

IV.4.6. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy belföldi cím esetén a postára adást követő 5., európai cím esetén a 10., Európán kívüli cím esetén a 20. postai munkanap elteltével a bank az értesítést kézbesítettnek tekinti.

IV.4.7. A bank Hirdetmény útján teszi közzé, ha az Ügyféllel kapcsolatban álló bankfiókjának címe megváltozik.

IV.4.8. A bank az ügyfelet – eltérő rendelkezés hiányában – közleményében (pl. hirdetmény) az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségeiben történt kifüggesztése útján is értesítheti abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az ügyfelek széles körét érintik, melyet kézbesítettnek kell tekintetni a kifüggesztést követő napon.

IV.4.9. Egyes szolgáltatásoknál meghatározott egyéb értesítési mód esetében az értesítést kézbesítettnek kell tekinteni az értesítés bank általi elküldésének időpontjában.

IV.4.10. A bank jogosult úgy tekinteni, hogy az ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézbesítést, illetőleg közzétételt követő 10 napon belül nem érkezett az ügyféltől írásbeli észrevétel vagy kifogás.

IV.4.11. Az ügyfél a bank részére szóló küldeményeket a szerződésben meghatározott, ennek hiányában a fizetési számláját vezető szervezeti egység címére köteles megküldeni. A bankhoz érkezett küldemények érkezési idejére a bank nyilvántartása az irányadó.

IV.4.12. Az ügyfél szóban tett bejelentését köteles haladéktalanul írásban, az eredeti dokumentum bankhoz való eljuttatásával megerősíteni.

IV.4.13. Az ügyfél viseli mindazon károkat, melyek bármely, a bank számára releváns tájékoztatás hiányából illetve téves tájékoztatásból adódnak.

V. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE

X.0.Xxxx által igénybevett 3. személy

V.1.1. A bank jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni, ha ez az ügyféltől kapott bejelentés, megbízás, szerződés teljesítéséhez, a saját követelésének érvényesítéséhez, vagy ha üzleti érdekének védelmében szükséges.

V.1.2. Amennyiben az ügyfél valamely kötelezettségének esedékességekor nem tesz eleget, a bank jogosult az igényérvényesítés és a végrehajtás során harmadik személyt igénybe venni.

V.1.3. A bank az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály vagy üzletszabályzat, vagy a közreműködés feltételeit szabályozó szerződés korlátozza, a bank felelőssége is ehhez igazodik.

V.2. Ügyfél által igénybevett 3. személy

V.2.1. Az ügyfél jogosult 3. személy közreműködését igénybe venni.

V.2.2. Az ügyfél képviseletében eljáró 3. személy (meghatalmazott) képviseleti jogosultságáról valamint személyazonosságáról a bank köteles meggyőződni. Az üzleti tárgyalások megkezdése, folytatása, megbízások teljesítése vagy okmányok átadása előtt a bank kéri a képviseleti jog valamint a személyazonosság megfelelő igazolását. A képviseleti jogosultság igazolásához közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. E körben a bank a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni.

V.2.3. A bank a hozzá bejelentett képviselőket és az ő aláírásukat mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról/ megszűnéséről szóló írásos értesítés, és ha szükséges a megszűnésről szóló bírósági vagy egyéb határozat meg nem érkezett. A bank nem felel azon károkért, amelyek abból származnak, hogy az ügyfél a képviselőjének bejelentéséről, és képviseleti jogosultságának megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

V.2.4. A bank – az Új Ptk. 6:57. § (1) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - elfogadja az Új Ptk. 6:57. §-nak

megfelelő harmadik személy részéről történő teljesítést

VI. A BANK FELELŐSSÉGE

VI.1. A bank a megbízások és az ügyfeleivel megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során az ügyfél érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembevételével, a tőle elvárható gondossággal jár el.

VI.2. A bank nem felel az olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására a banknak nincs lehetősége (vis major).

VI.3. A bank nem vállal felelősséget a megbízások teljesítésébe bekapcsolt hitelintézetekért, még akkor sem, ha azokat nem ügyfele megbízásából, de ügyfele megbízásának végrehajtása érdekében vonta be a lebonyolításba.

VI.4. A bank nem vállal felelősséget a posta, a futárszolgálat, kézbesítési meghatalmazott mulasztásaiért, az okmányok továbbítása során azok esetleges elvesztéséért, késedelmes kézbesítéséért.

VI.5. A bank nem felel a címzett (különösen az okmányiroda, földhivatal, bíróság) részére megküldött és általuk átvett iratok, nyilatkozatok azok szervezetén belüli elveszéséből, megsemmisüléséből származó károkért.

VI.6. A bank nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított nyilatkozatba foglaltak teljesítésének következményeiért.

VI.7. A bank a továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok, az aláírások valódiságáért, azok esetleges időközi módosításáért, jogi tartalmáért.

VI.8. A bank okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit igazoló iratainak megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart.

VI.9. A bank a tőle elvárható gondossággal vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget.

VI.10. Amennyiben az ügyfél a személyazonosságát és képviseleti jogosultságát, hitelt érdemlően nem tudja igazolni, a bank az üzleti tárgyalások folytatását, a nyilatkozatokba foglaltak teljesítését megtagadja. A bank kizárja a felelősségét az ilyen esetekben bekövetkezett károkért.

VI.11. A bank felelősségének fentiek szerinti korlátozása nem érinti a banknak azt a felelősségét, amelyet a Ptk. szerint érvényesen nem lehet kizárni.

HITELKÉRELEM

VI.12. A bank az üzletszabályzatban meghatározott feltételek megléte esetén az ügyfél írásbeli kérelmére, a bank egyedi döntése alapján a hirdetményben meghatározott típusú hitelt,- illetve kölcsönt nyújt az ügyfél részére.

VI.13. A bank a hitelkérelem benyújtásakor - a hitelintézetektől elvárható gondossággal – az ügyféltől kapott információk alapján - az ügyfél felelős és megalapozott hitelfelvételi döntésének elősegítése érdekében közreműködik abban, hogy az ügyfél kellően megfontolja háztartása teljes teherviselő képességét, a háztartásában együtt élők vagyoni/jövedelmi helyzetét, eladósodottságát, továbbá lehetővé teszi, hogy az ügyfél megismerhesse a bank eltérő feltételű termékeinek az összehasonlítását. Az összehasonlítást tartalmazó dokumentumot a bank az ügyfelek kérésére ingyenes átadja, - továbbá e dokumentum megtekinthető a bankfiókokban, valamint a bank honlapján is.

VI.14. A fentieket követően a hitelkérelem benyújtásáról való döntéshozatal kizárólag az ügyfél felelőssége.

VI.15. Az ügyfél kérelmét a bank által készített, az igényelt hitelművelet típusának megfelelő formanyomtatványon nyújthatja be a bank erre kijelölt szervezeti egységeinél, mellékelve a bank által kért minden eredeti okiratot, nyilatkozatot.

VI.16. A hitelkérelmet az ügyfél a személyi azonosságát igazoló okiratban meghatározottak szerint köteles aláírni.

VI.17. A bank meghatározza, hogy a hitelképesség vizsgálatához az ügyfélnek milyen adatokat és igazolásokat kell benyújtania és milyen határidőn belül.

VI.18. A bank a kérelmet elutasítja, a szerződéskötést megtagadja, ha az Ügyfél a kölcsönkérelem elbírálásához szükséges tényt, adatot nem a valóságnak megfelelően közöl vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.

VI.19. A kérelem befogadása a bank részéről nem jelent elkötelezettséget a szerződés megkötésére, csupán a kérelem érdemi elbírálásához szükséges eljárás elvállalását jelenti.

VI.20. Amennyiben a hitelkérelem nem teljes és pontos, a hitelképesség vizsgálatához kért adatokat, információkat és igazolásokat nem tartalmazza, úgy a bank az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. Az ügyfél köteles a hiánypótlásnak a felhívásban meghatározott határidőn belül eleget tenni. Amennyiben az ügyfél ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a bank a hitelkérelmet elutasítja. A bank nem felel azért a kárért, ami abból származik, hogy az ügyfél a fenti kötelezettségének nem tesz eleget.

VI.21. A befogadásra alkalmatlan hitelkérelmet a fő hiányosságok felsorolásával az ügyfél részére a bank visszaküldi. A bank nem felel a hitelkérelem nem megfelelő benyújtásából származó károkért.

VI.22. Amennyiben a bank szükségesnek tarja, helyszíni vizsgálatot végez. A helyszíni vizsgálat során az ügyfél köteles biztosítani, hogy a bank a hitel elbírásához, monitoringjához szükséges adatokat megismerje, iratokba betekintsen, és azokról fénymásolatot készítsen, illetve a biztosítékul felajánlott zálogtárgyat megtekintse, az ingatlanba bemenjen. A bank, amennyiben szükségesnek ítéli meg, a biztosíték értékéről szakvéleményt készít, melynek költsége az ügyfelet terheli. Az ügyfél tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy a helyszíni vizsgálat során a bank, illetőleg a megbízásából eljáró szakértő képfelvételeket készíthet.

VII. HITELKÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

VII.1. A bank minden egyes befogadott hitelkérelemről a saját belső hitelbírálati szempontjai és a kötelező jogszabályi előírások, illetve a vonatkozó belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően – a hiteligénylő/k egyedi hitelképességének illetve hitelezhetőségének vizsgálata keretében – egyedileg dönt. A hitelképesség illetve a hitelezhetőség vizsgálata – többek között - az adós és adóstárs igazolt jövedelme, valamint adósságszolgálata alpján történik.

VII.2. A bank megvizsgálja a felajánlott biztosítékok fedezeti értékét és érvényesíthetőségét is a maga által meghatározott szempontok szerint. A bank az adós hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően értékeli és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a adósnak hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a adós képes a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére.

VII.3. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk az adós által nyújtott tájékoztatáson és a KHR igénybevételén alapulhatnak. A KHR igénybevételéről a bank előzetesen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az adóst.

VII.4. Jelzáloghitel esetén a hitelképesség vizsgálata során a Bank figyelembe veszi a adós kiadásaira, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeire vonatkozó szükséges, elégséges és arányos információkat. Az adatokat és az információkat a Bank külső és belső forrásokból, elsődlegesen az ügyféltől szerzi be. Az információkat lehetőség szerint nyilvános adatbázisok segítségével ellenőrzi.

VII.5. Az ügyfél által rendelkezésre bocsátott okiratok, információk, adatok valódiságát a bank jogosult az irányadó jogszabályok és a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között ellenőrizni, szükség esetén azok ismételt rendelkezésre bocsátását kérheti. Az ügyfél visszavonhatatlanul felhatalmazza a bankot, hogy az ellenőrzés keretében az ügyfél azonosításához szükséges adatokat az azok forrását jelentő személyek, szervek megkeresése útján ellenőrizze, ennek érdekében felhatalmazza őket arra, hogy a bank által kért tájékoztatást részére megadják.

VII.6. Kockázatvállalásra irányuló jogügylet létesítésére akkor kerülhet sor, ha a bank az ügyfél hitelképességét megfelelőnek ítéli. A bank az ügyfél hitelképességét és a fedezetértékelést a Hpt., és ennek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok valamint az MNB rendelkezései és a bank adósminősítésre és fedezetértékelésre vonatkozó belső szabályai alapján végzi el. A hitelképesség megítéléséhez a bank elsősorban ügyfelével kialakított üzleti kapcsolatai során szerzett ismereteit, az ügyfél által a hitelkérelem benyújtásakor, illetőleg azt követően meghatározott időközönként szolgáltatott adatokat, információkat használja fel, de a bank a jogosult bármely egyéb, az elbíráláshoz általa szükségesnek tartott adatot, információt, okiratot kérni.

VII.7. Ha a bank és az adós a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a bank köteles a adós hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni, kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették.

VII.8. A biztosítékként felajánlott dolgok, jogok értékelését a bank a fedezetértékelési szabályzata alapján végzi el. A fedezetértékelési eljárás során a bank a biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapításához az általa kijelölt szakértő szakvéleményét fogadja el. A szakvélemény elkészítésének költségét az ügyfél köteles viselni. Az ügyfél elfogadja a bank által kijelölt szakértő szakvéleményét. A bank, amennyiben úgy ítéli meg, a biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapításához elfogadhatja az ügyfél által benyújtott szakvéleményt vagy a bank saját belső értékelését.

VII.9. A hitelkérelem érdemi elbírálásának, valamint a már létrejött jogviszony fenntartásának az a feltétele, hogy az ügyfél a bank által kért, szükséges információkat, adatokat és okiratokat határidőben, teljes körűen, a bank által igényelt formában megadja. A hitelkérelem benyújtásakor az ügyfélnek tájékoztatást kell adnia tartozásairól, és lehetővé kell tennie az általa szolgáltatott adatok ellenőrizhetőségét. A bank az ügyfél hitelképességét akkor tekinti általánosságban megfelelőnek, ha esedékes fizetési kötelezettségének rendben eleget tesz, valószínűsíthető a hitelcél megvalósítása és a kölcsönnek és járulékainak megterülése.

VII.10. A hitelkérelem elbírálásának eredményéről a bank az ügyfelet a hitelképesség vizsgálatot követően haladéktalanul írásban értesíti. A bank döntését – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem köteles indokolni. A bank kizárja a felelősségét a hitelkérelem el nem fogadásából, illetve a hitelkérelemtől eltérő döntésből származó károkért. Amennyiben a hitelkérelem elutasításra kerül, az ügyfél visszakérheti a bankhoz benyújtott eredeti iratokat. Az ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a visszaadott eredeti iratokról a bank másolatot készítsen, és azt megőrizze, valamint statisztika célra felhasználja.

Ha a Bank a KHR igénybevétele alapján az adóssal nem kíván szerződést kötni, az adóst a KHR igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a KHR jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.

A hitelszerződés megkötését követően a bank nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a adós által közölt adatok hiányosak voltak.

VIII. SZERZŐDÉSKÖTÉS

VIII.1. A bank a szerződéskötést megelőzően biztosítja, hogy az adós a hitelszerződés aláírása előtt megismerhesse a szerződés tervezetét, valamint a bank vonatkozó hatályos hirdetményét, az üzletszabályzatot, amelyekből együttesen mindazon adatok , feltételek megállapíthatóak, amelyek alapján az ügyfél az ügylettel kapcsolatos véleményét kialakíthatja, felelős döntést hozhat a szerződéskötésről.

VIII.2. A VIII. 1. pontban foglaltak teljesítése érdekében a bank az adós kérésére a szerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a rendelkezésére bocsátja, jelzáloghitel igénylése esetén az adós kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően. A megküldött szerződéstervezetet a Bank magára nézve kötelező érvényű ajánlatnak tekinti. Az adós a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A bank ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet Ügyfél részére történő rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn.

VIII.3. Amennyiben az ügyfél a Bank által készített szerződés-tervezet tartalmát vitatja, szerződéskötésre nem kerül sor. A bank nem felel az ebből származó károkért.

VIII.4. A bank – jelzáloghitel-szerződés kivételével – jogosult a szerződéskötés feltételéül előírni, hogy az ügyfél a banknál fizetési számlát nyisson és pénzforgalmát ezen a számlán bonyolítsa le.

Jelzáloghitel igénylése esetén a bank előírhatja, hogy az ügyfél rendelkezzen nála vezetett korlátozott rendeltetésű fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen biztosítja az adós részére. E kötelezettség teljesítéseként a bank elfogadja, ha az ügyfél – előzetes tájékoztatást követően - önként, és saját választása szerint a korlátozott rendeltetésű fizetési számla helyett a bank által forgalmazott fizetési számlára vonatkozóan kíván szerződést kötni a bankkal. A jelzáloghitel-szerződés teljes futamideje alatt az Adósnak legalább korlátozott rendeltetésű fizetési számlával rendelkeznie kell a banknál. Előírhatja továbbá, hogy rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.

A bank az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is elfogadja, ha az a bank által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.

VIII.5. A bank egyes konstrukciók esetében előírhatja az igényelhető legkisebb és legmagasabb összeget.

VIII.6. A szerződés érvényességi feltétele az írásba foglalás.

VIII.7. A szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelve – szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a magyar. Amennyiben a bank és az ügyfél között megkötött szerződésről idegen nyelvű példány is készül, úgy a szerződéssel összefüggő értelmezési vita esetén annak magyar nyelvű változata irányadó.

VIII.8. A bank előírhatja a szerződés közjegyző általi közokiratba foglalását, illetőleg a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, szerződés alapján közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat tételét.

VIII.9. A szerződés azon a napon jön létre, amikor azt az előírt alakban minden érintett fél aláírta képviseleti jogosultságának megfelelően, és teljesültek az érvényesség feltételei. Amennyiben a hatálybalépés feltételtől, vagy időponttól függ, úgy a szerződésből eredő jogok, és kötelezettségek a feleket a hatályosság bekövetkeztétől illetik, illetve terhelik.

VIII.10. A hitelszerződés egy példányát a bank az adósnak átadja.

VIII.11. Az adós, illetve az adóstársak mindegyike a hitelszerződésben, annak aláírásával az alábbi kijelentéseket és szavatossági nyilatkozatokat teszi – valamint azok megtettnek tekintendők a hitelszerződés megszűnéséig:

a) ahitelszerződésben meghatározott állampolgársággal rendelkezik, cselekvőképes, szerződéskötési képessége korlátozva nincs, illetve minden olyan intézkedést megtett, amely szükséges ahhoz, hogy a hitelszerződést jogszerűen és kötelező erővel aláírja, illetve az abban foglalt kötelezettségeinek teljesítését vállalja;

b) a hitelszerződés megkötését megelőzően, illetve az alapján átadott iratok, személyes okmányai, személyes adatai, a biztosítékokra vonatkozó információk, azok tulajdonjogi helyzete, ingatlan fedezet esetén az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetett adatok a valós állapotot tükrözik, azok érvényesek és hatályosak, azok visszavonásra, illetve a bank hivatalos tudomásán kívüli módosításra nem kerültek;

c) a hitelszerződésben vállalt kötelezettségek törvényes és érvényes kötelezettségek, amelyek rá nézve kötelező erővel bírnak és vele szemben végrehajthatóak az azokban foglalt feltételek szerint;

d) hitelszerződésre vonatkozó szerződésszegés, vagy az adós/adóstárs egyéb szerződéseire vonatkozó súlyos szerződésszegés vagy nem teljesítés (ideértve bármely kölcsön- vagy hitelnyújtás tárgyában kötött kölcsönszerződéseket is) nem fordult elő, nem is áll fenn, amiről a bankot írásban nem tájékoztatta;

e) ellene semmifajta olyan eljárás, intézkedés vagy követelés érvényesítése – beleértve végrehajtási eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmet, valamint ilyen eljárások kezdeményezésével való fenyegetettséget - nincs folyamatban, amely hátrányosan befolyásolhatja gazdasági helyzetét, illetve amely csökkentené a későbbiekben azon képességét, hogy a hitelszerződésből származó pénzügyi kötelezettségeit időben teljesítse, és amiről a bankot írásban nem tájékoztatta, és a Hitelszerződésben meghatározott felmondási körülmények sem forognak fenn;

f) a banknak nyújtott biztosítékok, különösen a biztosítékul felajánlott ingatlan(-ok), ingóságok tulajdoni helyzete, tulajdonlása rendezett, azok a biztosítéknyújtó rendelkezése alatt állnak, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások hitelesek.;

g) vagyonát semmilyen olyan teher nem terheli, amelyről nem adott tájékoztatást a banknak,

h) tudomása szerint az adós/adóstárssal szemben és/vagy a biztosítékkal kapcsolatban semmiféle olyan kereset nem került benyújtásra és peres vagy peren kívüli eljárás, választott bírósági eljárás vagy egyéb államigazgatási eljárás nincs folyamatban, illetőleg ilyennek veszélye nem áll fenn, amiről banknak írásbeli tájékoztatást nem adott,

i) eleget tesz adó- és illetékfizetési kötelezettségeinek és jelenleg sem áll fenn semmilyen adók módjára behajtandó lejárt tartozása, amiről a bankot írásban nem tájékoztatta,

j) biztosítás esetén a biztosítás érvényes és hatályos, annak vonatkozásában nem történt olyan mulasztás vagy esemény, amely a biztosítás vagy a biztosító kártalanítási kötelezettségének megszűnését eredményezheti.

VIII.12. Az adóstársakat a kölcsönszerződés szerinti jogosultságok és kötelezettségek egyetemlegesen illetik, illetve terhelik. Az egyetemlegesség folytán a banknak bármelyik adóssal közölt jognyilatkozata, és bármelyik adóssal szemben végzett jogcselekménye mindegyik adósra, valamint a bankhoz bármelyik adós által intézett jognyilatkozat és bármelyik adósnak a bankkal szemben végzett jogcselekménye mindegyik adósra kihat.

VIII.13. Zálogkötelezetteket az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó zálogszerződés szerinti jogosultságok és kötelezettségek egyetemlegesen illetik, illetve terhelik. Az egyetemlegesség folytán a banknak a zálogkötelezettek bármelyikével közölt jognyilatkozata és a zálogkötelezettek bármelyikével szemben végzett jogcselekménye mindegyik zálogkötelezettre, valamint a bankhoz a zálogkötelezettek bármelyike által intézett jognyilatkozat és bármelyiküknek a bankkal szemben végzett jogcselekménye mindegyik zálogkötelezettre kihat.

VIII.14. A készfizető kezeseket a kezesi megállapodás szerinti jogosultságok és kötelezettségek egyetemlegesen illetik, illetve terhelik. Az egyetemlegesség folytán a banknak bármelyik készfizető kezessel közölt jognyilatkozata, és bármelyik készfizető kezessel szemben végzett jogcselekménye mindegyik készfizető kezesre, valamint a bankhoz bármelyik készfizető kezes által intézett jognyilatkozat, és bármelyik készfizető kezesnek a bankkal szemben végzett jogcselekménye mindegyik készfizető kezesre kihat.

VIII.15. Az egyetemleges kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.

IX. KAMATOK, DÍJAK, JUTALÉKOK, KÖLTSÉGEK

IX.1. Az Adós a hitelműveletek végzéséért a bank részére a szerződésben, és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű ügyleti kamatot, költségtérítést, díjat fizet, a Szerződésben, ennek hiányában, a Hirdetményben, vagy Üzletszabályzatban meghatározott módon és határidőben.

IX.2. A bank a szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, ha a szerződés másként nem rendelkezik, a következő módon számolja el:

Tőke x kamatláb x naptári napok száma 360 x 100

IX.3. Amennyiben a bank a tőkét és kamatot is tartalmazó törlesztő részletet az annuitás számítás módszerével állapítja meg, az alábbi képletet alkalmazza:

ahol:

r = az érvényes kamatláb H = a felvett hitel összege

A = a fizetendő részlet összege n = a részletfizetések száma

H = A ×

1

1 −

(1 + r)n r

Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a törlesztőrészlet referencia-kamatláb periódusonként azonos összegű, a tőke és kamat aránya változó, a futamidő kezdetén a kamattartalma magasabb, a futamidő előrehaladtával a tőketartalom egyre nő.

IX.4. A kamatszámítás kezdő napja a kölcsön folyósításának, illéetve hitelkeret megnyitásának a napja, utolsó napja a lejárat előtti nap (amennyiben lejáratkor a teljes tartozás megfizetésre kerül), illetve ha a kölcsön lejárat előtt törlesztésre, vagy a hitelkeret megszüntetésre kerül, akkor a törlesztés, illetve megszüntetés napja.

IX.5. A szerződéses jogviszony során felmerült költségek a postaköltségek, az estleges hatósági és egyéb eljárási díjak, illetve az illetékek – eltérő rendelkezés hiányában - az Adóst terhelik, azok megfizetését a bank áthárítja az Adósra.

IX.6. Az Adós szerződésszegése esetén viseli a jogérvényesítés költségét, melyek példálózva a következők: megbízott igénybevételének költsége, zálogjog érvényesítésének költsége, zálogtárgy, vagy más biztosítékul szolgáló dolog birtokbavételével, őrzésével, kezelésével, illetve értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségek, a perköltségek, ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói munkadíj stb.

IX.7. A bank által a megbízás teljesítése során igénybevett belföldi és külföldi közreműködő hitelintézetek által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik.

IX.8. Az Adóst terhelő kamat, díjak, jutalékok, költségek ellenértékének megfizetése – eltérő rendelkezés hiányában – az elvégzett szolgáltatással egyidejűleg vagy tárgyhónap végét követő 1. banki munkanapon belül esedékesek. Amennyiben az Adóst terhelő valamely fizetési kötelezettség esedékessége nem banki munkanapra esik akkor a fizetési nap az azt követő banki munkanap.

IX.9. Szerződés eltérő rendelkezése hiányában az Adós az ügyleti kamatot havonta köteles megfizetni, - eltérő rendelkezés hiányában - a folyósítási díj egyösszegben a kölcsön folyósításakor vagy a hitelkeret megnyitásakor beszámításra kerül az Adós bankkal szembeni követelésébe.

IX.10. Egyedi esetekben, illetve a bank által meghatározott szolgáltatásoknál a bank jogosult a szolgáltatás nyújtását az ellenérték egyidejű, illetve előre történő megfizetéséhez kötni.

IX.11.Késedelmes fizetés esetén a bank jogosult a szerződésben, vagy a Hirdetményében, ezek hiányában, jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot felszámítani.

IX.12.KAMATOK, DÍJAK, JUTALÉKOK, KÖLTSÉGEK MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

IX.12.1. A bank az Adós számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamatot, kamatfelárat, költséget és díjat módosíthatja egyoldalúan. Egyéb feltételt, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan a bank nem módosít.

IX.12.2. A bank az új kamatperiódusban / új kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét- eltérő rendelkezés hiányában - a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg.

IX.12.3. A IX.12.1.pont szerinti egyoldalú módosítás jogát a bank – eltérő rendelkezés hiányában - az e pontban meghatározott követelményeknek megfelelően jogosult gyakorolni.

Az alábbiakban megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének módosítását. Az alábbiakban meghatározott, a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a bank a adósi kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról.

IX.12.3.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása

A) a bank – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére,

működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

B) a bank – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelezőtartalékolási szabályok változása;

C) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

IX.12.3.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása

A) a bank forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:

• Magyarország hitelbesorolásának változása,

• az országkockázati felár változása (credit default swap),

• jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,

• a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,

• a Magyar Állam vagy a bank által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,

• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,

• a bank lekötött Ügyfél betéteinek kamatának változása.

IX.12.3.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

A) Az ügyfél , illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a bank vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

B) A bank vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a bank belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

C) A bank vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe.

D) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

IX.12.3.4. A bank vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A bank ezen intézkedés alkalmazását – az MNB egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozza.

IX.12.3.5. Ha a hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a bank ezt - eltérő rendelkezés hiányában - a szerződéses kötelezettsége részeként az adós javára érvényesíti.

IX.12.4. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződésre vonatkozó rendelkezések

IX.12.4.1. A bank a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén - eltérő rendelkezés hiányában - a referencia-kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként, a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal igazítja az érvényes referencia-kamatlábhoz, mely nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak.

IX.12.4.2. A bank a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után

A) a hitelkamatot legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató,

B) a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár- változtatási mutató

Alkalmazásával számított mértékig módosíthatja.

IX.12.4.3.Ha a bank a IX.12.4.2. pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja.

IX.12.4.4.A bank által alkalmazott kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a hitelszerződés tartalmazza, azt - ideértve annak bármely összetevőjét is - a kamatperiódust követően nem módosítja egyoldalúan.

IX.12.5. A bank - eltérő rendelkezés hiányában - a kamaton kívül díjat - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint az adós általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében jogszabály szerint megállapítható díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves árindex mértékével emeli évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal.

IX.17.6. A bank a szerződésben meghatározott költséget - eltérő rendelkezés hiányában - annak növekedésével arányosan módosít, a módosításra okot adó körülmény felmerülésekor.

IX.12.7. A bank a IX.12.4.1.pont szerinti egyoldalú módosításról - eltérő rendelkezés hiányában - a IV. pontban írt módon tájékoztatja az adóst.

X. TELJES HITELDÍJ MUTATÓ (THM)

X.1 A teljes hiteldíj mutató különböző ajánlatok összehasonlítására, az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgáló mutató, amely mellett a adós által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a bank által folyósított hitelösszeggel,

X.2. A THM számításánál a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet szerint figyelembe kell venni az adós által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó szolgáltatások költségeit, ha a bank számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a bank előírja, ideértve különösen

a) az adós által felajánlott fedezet értékbecslésének díját,

b) építésnél a helyszíni szemle díját,

c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (kivéve, ha a számla fenntartását a bank nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit az adóssal kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették)

d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat,

e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját - ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos díjakat -, valamint

f) a biztosítás és garancia díját.

X.3. A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a hitelszerződés szerinti futamidő alatt a hitelszerződésben foglaltak szerint kerül teljesítésre. Kézizálog fedezete mellett nyújtott, 30 napnál rövidebb futamidejű hitel esetében a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes tartozás visszafizetésére a 30. napon kerül sor.

X.4. A THM számításánál nem vehető figyelembe:

a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége,

b) a késedelmi kamat, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül fizetendő késedelmi kamatot,

c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül teljesítendő fizetési kötelezettséget,

d) a közjegyzői díj,

e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint

f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

X.5 A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:

ahol:

Ck: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,

Dl: az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, m: a hitelfolyósítások száma,

m’: az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,

tk: az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

sl: az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,

X: a THM értéke.

A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet;

b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a bank által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja;

c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni;

d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó;

e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

f) ha a hitelszerződés nem határozza meg a xxxxx lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni;

g) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig;

h) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat és ezt követően új hitelkamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően, a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni;

i) ha a bank egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor.

j) ha a hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert, az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el az adós első törlesztésének időpontjáig

Az egyenlet átírható egy egységes összeg és a pénzáramlás fogalmának felhasználásával (Ak), amely lehet pozitív vagy negatív, más szóval megfizetett vagy megkapott az 1 és n közötti, években kifejezett időszak során, azaz:

ahol „S” a pénzáramlás jelenlegi egyenlege. A kétirányú pénzáramlás egyenlősége esetén ennek értéke nulla.

X.6. Jelzáloghitel esetén a X.5. pontban meghatározott képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig,

b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,

c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,

d) ha a bank a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni,

e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni.

X.7. A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát.

X.8. A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát.

X.9. A THM számításánál figyelembe vett összes díjat (kamat, díj, jutalék, költség, adó, egyéb), azok mértékét, számítási módszerét a szerződés és a vonatkozó hirdetmény tartalmazza.

X.10. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik. A feltételek változása esetén annak mértéke módosulhat.

XI. A KÖLCSÖN FOLYÓSÍTÁSA, A HITELKERET RENDELKEZÉSRE TARTÁSA

XI.1. A kölcsön folyósításának, a hitelkeret rendelkezésre bocsátásának feltétele a szerződés előírt alakban történő érvényes létrejötte, hatálybalépése, a hitelszerződésben előírt biztosítékok bank rendelkezésére bocsátása a hitelszerződésben előírt módon, és a hitelszerződésben meghatározott folyósítási, hitelkeret megnyitási feltételek hitelszerződés szerinti teljesülése.

A folyósítás, illetőleg a hitelkeret rendelkezésre bocsátása –eltérő rendelkezés hiányában - az utolsó folyósítási-, hitelkeret megnyitási feltétel igazolt teljesülését követő 10 banki munkanapon belül történik, a hitelszerződésben meghatározott módon. Amennyiben a folyósításra nyitva álló határidő utolsó napja munkaszüneti nap, vagy bankszünnap, úgy a folyósítás az azt követő banki napon történik.

XI.2.A bank a kölcsönt, illetve a hitelkeretet a hitelszerződésben előírt határidőig, illetve feltétel teljesüléséig az adós rendelkezésére tartja.

XI.3. Ha a kölcsön folyósításának, illetve a hitelkeret rendelkezésre bocsátásának valamennyi feltétele a hitelszerződésben előírt határidőben nem történik meg, úgy a banknak ezen köteletzettsége megszűnik és megnyílik a hitelszerződés azonnali hatályú felmondásának joga.

XI.4.A kölcsön folyósítását, a hitelkeret rendelkezésre bocsátását a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése ellenére a bank megtagadhatja, ha a hitelszerződés megkötése után akár az ő, akár az ügyfél körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely miatt a hitelszerződés teljesítése többé el nem várható és az ügyfél nem ad megfelelő biztosítékot, továbbá a hitelszerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

XI.5. A bank több részletben folyósított kölcsön esetén a második, illetve a további kölcsönrészek folyósítását mindaddig megtagadhatja, amíg az adósnak lejárt, esedékes tartozása áll fenn a bankkal szemben.

XII. FIZETÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK HELYE, IDEJE, MÓDJA

XII.1. Ellenkező megállapodás hiányában a bank és az ügyfél közötti üzleti kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye az ügyfélnek az adott ügylethez kapcsolódó fizetési számláját vezető banki egység, egyéb esetben pedig a bank ügyintézésre illetékes egysége.

Eltérő rendelkezés hiányában a hitelszerződés alapján járó valamennyi fizetési kötelezettség megfizetése az ügyfél hitelszerződésben adott felhatalmaza alapján beszámítással történik úgy, hogy a bank esedékességkor az ügyfélnek a banknál vezetett, hitelszerződésben meghatározott fizetési számláját megterheli az esedékes tartozás összegével. Az ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy fizetési számláján a mindenkori fizetési kötelezettségei teljesítéséhez és a bank követeléseinek kiegyenlítéséhez szükséges fedezet esedékességkor rendelkezésre álljon.

XII.2. A fizetés azon a napon tekintendő teljesítettnek, amikor az esedékes tartozás összege határidőben a bank javára jóváírásra kerül.

XII.3. A pénztartozás teljesítése esetén a bank az elszámolást oly módon végzi, hogy ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra számolja el. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan, a bank azonban jogosult egyoldalú nyilatkozattal az ügyfél javára az elszámolás sorrendjét megváltoztatni.

XII.4. Ha a fizetési határidő nem banki munkanapra esik - és jogszabály vagy hitelszerződés másként nem rendelkezik, a teljesítés

napja az azt követő banki munkanap.

XIII. SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS

Az adós jogosult írásban szerződésmódosítást kezdeményezni a szerződésben meghatározott kondíciók, vagy egyéb rendelkezések tekintetében. A bank a kérelem beérkezését követően a szerződéskötésre irányadó szabályok szerint jár el.

XIII.1. Amennyiben az ügyfél megkötött szerződése módosítását kéri, úgy a bank – eltérő rendelkezés hiányában – jogosult módosítási díjat és a módosítással neki okozott költségeket felszámítani, és jogosult a módosítási kérelem elbírálását vagy a módosítás hatályba lépését a díj befizetésétől, illetve feltételtől függővé tenni.

XIII.2. Az ügyfél a módosítási kérelmét olyan időpontban köteles benyújtani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a banknak a kérelem elbírálásához. Amennyiben az ügyfél a szerződés lejáratának idejét kéri módosítani (prolongálás), erre irányuló kérelmét – eltérő rendelkezés hiányában - a lejárati idő előtt legalább 15 nappal köteles a bankhoz benyújtania.

XIII.3. Jelzáloghitel esetén, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az adós legalább kilencven napos késedelemben van, az adós a futamidő alatt egy alkalommal díj-, költségmentesen írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a bank alapos ok nélkül nem tagadja meg, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot, vagy költséget nem számít fel, ha a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor.

XIII.4. Ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemben áll fenn, amelyet idegen pénznemnek kell tekinteni, az ügyfél minden negyedév utolsó napjával egyoldalú jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének módosításáról. Az ügyfél által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem az euro (EUR).

XIII.5. A fennálló tartozás pénzneme módosításának feltétele, hogy:

a) az adós a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát euro-ban szerzi vagy a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát euro-ban tartja a hitelszerződés megkötése céljából végzett legutóbbi hitelképesség-vizsgálat dokumentumai alapján, illetve

b) az adósnak a hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett lakóhelye szerinti pénznem az euro.

XIII.6. Ha az adós fennálló tartozását euro-ra kívánja átváltani, a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítése azonban forintban történhet, a bank a tartozás pénznemének módosítása esetére pótfedezet nyújtását kötheti ki a szerződésmódosítás feltételéül.

XIII.7. A fennálló tartozás átváltása a magánszemélyek részére a MagNet Bank Zrt-nél alkalmazott pénzforgalmi díjakról, jutalékokról és költségekről szóló hirdetményben a nyilatkozat benyújtásának napján közzétett kereskedelmi deviza árfolyamon történik.

XIV. ELŐTÖRLESZTÉS

XIV.1. Az adós minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. amennyiben ezt a szándékát a megfizetés előtt - eltérő rendelkezés hiányában - legalább 15 banki munkanappal megelőzően írásban, az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével a banknak bejelenti.

XIV.2. Előtörlesztés esetén a bank csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.

XIV.3. Az előtörlesztés tervezett értéknapjáig esedékes törlesztőrészleteket adós köteles megfizetni. Amennyiben a kölcsönnel kapcsolatban az előtörlesztés értéknapján az adósnak késedelme áll fenn, a bank jogosult az előtörlesztés összegéből a késedelem miatt esedékessé vált követelését kielégíteni.

XIV.4. Mindezek alapján a bank az előtörlesztés folytán lecsökkent tőket tartozás alapján a hátralévő futamidőnek megfelelő átértékelt törlesztőrészlet összegéről az adóst írásban értesíti.

XIV.5. A bank – a jelzáloghitel kivételével, melyre a XIV.10. és XIV.11. pont szerinti külön rendelkezések irányadók - jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos és objektíven indokolható költségeinek

megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített.

XIV.6. A XIV.5. pont szerinti költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet.

XIV.7. A XIV.5. pont szerinti költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet.

XIV.8. A XIV.5. pont szerinti költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra fizetendő hitelkamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével.

XIV.9. A bank nem számít fel költségtérítést fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret - szerződés esetén, továbbá - jelzáloghitel kivételével -, ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal az adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot, illetve ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.

XIV.10. Előtörlesztés a 2016.03.21-ét megelőzően kötött jelzáloghitel-szerződések esetén:

XIV.10.1. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a bank jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke - a XIV.10.2. pontban meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.

XIV.10.2. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a bank jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, a XIV.10.1. meghatározott mértéket meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát.

XIV.10.3. A XIV. 10.1. és XIV.10.2. pontokban meghatározott költségen felül a Bank az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

XIV.10.4. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az XIV.10.1. pont esetében az előtörlesztett összeg 1%-át, a XIV.10.2. pont esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.

XIV.10.5. Nem illeti meg a bankot a XIV.10.1. vagy XIV. 10.2. pont szerinti költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.

XIV.10.6. Nem illeti meg a bankot a XIV.10.1. vagy XIV. 10.2. pont szerinti költségtérítés a adós részleges vagy terjes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha a adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.

XIV.10.7. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a bankot a XIV.10.1. vagy XIV. 10.2. pont szerinti költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.

XIV.11. Előtörlesztés a 2016.03.21-ét követően kötött jelzáloghitel-szerződések esetén:

XIV.11.1 Ha az Adós a XIV.1. pont szerint jelzi előtörlesztési szándékát, a Bank papíron vagy más tartós adathordozón az adós rendelkezésére bocsátja az előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a XIV.11.2. és XIV.11.3. pont szerint érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is.

XIV.11.2. Jelzáloghitel-szerződések előtörlesztése esetén a bank jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek összege nem haladhatja meg a bank pénzügyi veszteségét és mértéke - a XIV.11.3. pontban meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1,5 százalékát.

XIV.11.3.. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén a bank jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit a XIV.11.2. pontban meghatározott mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.

XIV.11.4.. A XIV.11. 2. vagy a XIV.11.3. pontban meghatározott költségen felül a bank az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem ír elő.

XIV.14. Nem illeti meg a bankot a XIV.11.2. vagy a XIV.11.3. pont szerinti költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.

XV. BIZTOSÍTÉKOK

XV.1. A bank az üzleti kapcsolat fennállása alatt bármely időpontban és valamennyi követelése tekintetében jogosult az ügyféltől megkövetelni, hogy nyújtson megfelelő biztosítékot, illetve hogy a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amilyen mértékben a bank követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A fenti kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

XV.2. A nyújtott biztosíték bank által kért kiegészítésének megtörténtéig a bank jogosult az ügyféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni.

A bank fedezetként nem fogadja el:

1) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

2) a bankkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt;

3) a bank vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó, bankkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás az Új Ptk-ban meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,

A bank maga határozza meg a kockázatvállalásra irányuló ügylet fedezeteinek körét.

XV.3. A biztosítékok kikötésekor a bank jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el, és miként minősíti. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a biztosíték piaci értékének esetleges megváltozása miatt a bank a fedezetet újraértékelheti.

XV.4. A bank javára biztosítékul lekötött valamennyi vagyontárgy, jog vagy követelés a banknak az ügyféllel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál, függetlenül attól, hogy a követelés hitelnyújtásból vagy egyéb üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra az adott ügyféllel szembeni követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott a bankra. Az ügyfél bármely vagyontárgya, joga vagy követelése, amely a bankkal fennálló üzleti kapcsolata során a bank birtokába jut, külön biztosítéki szerződés nélkül is fedezetül szolgál a banknak az ügyféllel szembeni követelései biztosítékául.

XV.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról és megőrzéséről, a biztosítékul szolgáló követelések érvényesítéséről. A biztosíték érvényesíthetőségében, értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról az ügyfél köteles a bankot haladéktalanul tájékoztatni.

XV.6.A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, újraértékelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden szükséges költség

– eltérő rendelkezés hiányában - az ügyfelet terheli.

XV.7.A biztosítékok kezelése

XV.7.1. Az ügyfél jogosult és köteles a bank javára lekötött, de az ügyfél használatában maradó vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni és karbantartani, valamint megőrzésükről, biztosításukról gondoskodni.

XV.7.2. A bank jogosult a helyszínen is ellenőrizni, hogy az ügyfél a XV.7.1. pontban foglalt kötelezettségének eleget tesz- e.

XV.7.3. Amennyiben az ügyfél a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a bank jogosult közvetlenül eljárni az ügyfél helyett, közreműködőt igénybe venni, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást.

XV.8. A biztosítékok érvényesítése

XV.8.1. Ha az ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a bank jogosult a hatályos jogszabályi előírásoknak és a szerződésnek megfelelő módon érvényesíteni bármely biztosítékból eredő jogát az ügyfé érdekeinek lehetséges figyelembevételével.

XV.8.2. A bank jogosult közreműködőt igénybe venni a biztosítékok megőrzéséhez, érvényesítéséhez és értékesítéséhez.

XV.8.3. A bank jogosult az ügyfél rendelkezése nélkül, illetőleg kifejezett rendelkezése ellenére a nála vezettet bármely számláját az ügyféllel szemben fennálló, bármely jogcímen keletkezett esedékes, illetve lejárt követelésével megterhelni, ennek érdekében az ügyfél bankkal szembeni bármely követelését a lejárt tartozása összegével azonos mértéken lejárttá tenni és a bank követelését beszámítás útján kielégíteni. Pénznemek közötti átváltás esetén – szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a bank a honlapján az átváltást megelőző banki munkanapon közzétett kereskedelmi deviza - középárfolyamot alkalmazza.

A beszámítási jog az üzletszabályzat hatálya alá tartozó szerződés megszűnését követően is fennáll az ügyfél javára befolyt, illetőleg a bank birtokába került jogokra, követelésekre, vagyontárgyakra. A bank jogosult saját követelései erejéig beszüntetni az ügyféllel szemben őt terhelő fizetéseket akkor is, ha követelései nem egy jogviszonyból

fakadnak, valamint akkor is, ha követelései még nem esedékesek, de azok megfizetését a bank bizonytalannak ítéli meg.

XV.8.4. Ha az ügyfélnek a bankkal szemben egyidőben több jogcímen keletkező, illetve jogviszonyból származó tartozása áll fenn, és az ügyfél teljesítése, illetőleg fizetési számlaegyenlege csak részben fedezné a tartozásokat, a bank eltérő megállapodás hiányában, szabad belátása szerint a régebben lejárt vagy kevésbé biztosított tartozás teljesítésére fordíthatja a befolyt összeget.

XV.8.5. Ha a biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy a követelés érvényesítése a lejárati időt megelőzően esedékessé válik, a bank jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, és az így kapott összegeket biztosítékként kezelni. Ha ez nem szükséges, a bank jóváírja vagy átutalja az ellenértéket az ügyfél számlájára.

XV.8.6. Az ügyfél köteles a bank javára fennálló beszedési megbízás benyújtásának jogáról, felhatalmazó levélben a bankon kívüli számlavezető hitelintézetét értesíteni. Az ügyfél köteles a felhatalmazó levél olyan másolatát a banknak benyújtani, amelyben a számlavezető hitelintézet a felhatalmazás tudomásulvételét igazolta, és amely megfelel a bank által kialakított felhatalmazó levél formanyomtatványnak.

XV.8.7. Az ügyfél nem jogosult a bankkal kötött szerződések alapján fennálló követeléseit – a bank hozzájárulása nélkül – harmadik személy részére átruházni.

XVI. SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK ÉS BIZTOSÍTÁSOK

XVI.1. Szerződést biztosító mellékkötelezettség kikötése a biztosítéki szerződésekben történik.

XVI.2. A biztosítéki szerződések létrejöttére, és alakszerűségére a szerződés alakszerűségére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

XVI.3.A biztosítékok főbb típusai:

XVI.3.1. Zálogjog

XVI.3.1.1. Ingatlan jelzálogjog:

Ingatlan jelzálogjog kikötése esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a zálogtárgy használatára, hasznosítására.

Ingatlan jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzésre irányuló kérelmet –eltérő rendelkezés hiányában - a bank nyújtja be az illetékes földhivatalhoz. A bejegyzéssel kapcsolatos költségek, díjak, illetékek az ügyfelet terhelik.

A zálogtárgy bármely ingatlan-nyilvántartási helyzetében bekövetkező változáshoz a bank előzetes hozzájárulása szükséges, amely kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

A zálogkötelezett köteles a zálogtárgyra a zálogszerződésben meghatározottak szerint biztosítási szerződést kötni, és zálogjogosultként a bankot megjelölni.

XVI.3.1.2. Ingót és vagyont terhelő/körülírással meghatározott vagyontárgy feletti jelzálogjog:

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén: Ingót és vagyont terhelő jelzálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása, és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásába való bejegyzése szükséges. A nyilvántartásba való bejegyzésről a közjegyző gondoskodik, és a bejegyzésről tanúsítványt bocsát ki. Vagyont terhelő zálogszerződés zálogkötelezettje kizárólag jogi személy illetve jogi személy nélküli gazdasági társaság lehet.

Az Új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén: Ingót terhelő jelzálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés létrejötte és a zálogjognak a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásába történő bejegyzése szükséges. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba való bejegyzés szükséges.

Az Új Ptk. hatályba lépését követően, ha a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére kerül sor.

XVI.3.1.3. Jogon vagy követelésen alapított zálogjog

Jogon vagy követelésen alapított zálogjog alapján a jogot a bank gyakorolja, és a követelést a bank hajtja be. Az Új Ptk. rendelkezései alapján: Jogon vagy követelésen alapított zálogjog esetén a zálogkötelezett köteles, a bank pedig jogosult, a jog vagy követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról. A zálogkötelezett a bank hozzájárulása nélkül a

zálogjogra kiterjedő hatállyal nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a bank kielégítési alapját megszünteti vagy hátrányosan változtatja meg.

Ha a jelzálogjog tárgya követelés, a bank, zálogjogosult teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jelzálogjog tárgya jog. A jogon vagy követelésen alapított zálogjogot a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

XVI.3.1.4. Keretbiztosítéki jelzálogjog

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a tartós hitelezési jogviszonyban álló Ügyfél és a Bank keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződésben meghatározzák azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a Bank a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés alakszerűségére az előbbi pontokban meghatározottak az irányadóak.

XVI.3.1.5. Kézizálogjog

A régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén kézizálogjogot bármilyen birtokba vehető vagyontárgyra lehet alapítani, kivéve a forgalomképtelen, ill. kizárólag az állam tulajdonában álló dolgokat.

Az Új Ptk. hatályba lépését követően alapított jogviszonyok vonatkozásában Kézizálogjog tárgya ingó dolog lehet. Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy birtokának zálogjogosult részére történő átruházása is szükséges. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat.

XVI.3.1.6 Önálló zálogjog:

a) A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban: Zálogjog úgy is alapítható, hogy a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig – kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

b) Az Új Ptk. hatálya alá tartozó, 2016. október 1-ét követően létrejött jogviszonyokban:

Pénzügyi intézmény javára ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat a biztosított követeléstől függetlenül, meghatározott összeg erejéig terhelje (önálló zálogjog).

Az önálló zálogjogot alapító zálogszerződés a zálogtárgy megjelölésén kívül azt a meghatározott összeget tartalmazza, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés kereshető. Ezt az összeget az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A zálogtárgyból való kielégítési jog gyakorlásának feltételeit a zálogjogosult és a zálogkötelezett között létrejövő biztosítéki szerződésben kell meghatározni.

Az önálló zálogjog más pénzügyi intézményre egészben vagy részben, illetve részletekben átruházható. Az átruházással az önálló zálogjogot megszerző fél a biztosítéki szerződésben - az átruházás mértékének megfelelően - az átruházó helyébe lép.

A bank az önálló zálogjogot a biztosítéki szerződésben meghatározott követelés átruházása nélkül – refinanszírozásból eredő tartozásának biztosítékául – jelzálog-hitelintézet részére egészben átruházhatja, mely zálogkötelezettre hátrányos jogkövetkezménnyel nem jár. A mindenkori zálogjogosult a zálogjog átruházásáról a zálogkötelezettet, a bank a refinanszírozás megtörténtéről az adóst írásban értesíti. Az átruházás folytán a bank, mint hitelező személye nem változik; amennyiben a zálogjog érvényesítésének feltételei bekövetkeznek, az érvényesítés joga – az önálló zálogjog bank részére történő visszaruházásával – a bankot illeti meg.

Xxxx és zálogkötelezett a jelzálogkölcsön szerződés aláírásával egyben felhatalmazza a jelzálog-hitelintézetet, hogy az általa tett, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatról zálogjogosultként hiteles másolatot kérjen.

c) Átalakításos önálló zálogjog:

Ha az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződés a jelzálogjoggal biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazza, úgy a zálogjogosult pénzügyi intézmény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény 29. § (1) bek. alapján 2016. október 1-ét követően a jelzálogjogot a zálogkötelezetthez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a jelzálogszerződésben meghatározott összeget meg nem haladó összeg erejéig az ingatlant terhelő, XVI.3.1.6. b) pont szerinti önálló zálogjoggá ( átalakításos önálló zálogjog) alakíthatja át.

Az átalakítással a jelzálogjog egésze megszűnik, és helyébe - az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyén - az átalakításos önálló zálogjog lép.

XVI.3.2. Kezesség

A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett /Xxxx/ nem teljesít, maga fog

helyette teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, érvényesítheti azokat a kifogásokat amelyeket a kötelezett érvényesíthet a bankkal szemben. Két típusa van: egyszerű és készfizető kezesség. Az Új Ptk. hatályba lépését követően alapított kezességek esetén a kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is, továbbá kezes a jogosulttal szemben a kötelezett és a saját kifogásait érvényesítheti.

XVI.3.3. Óvadék

a) A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban az óvadékból – a kielégítési jog megnyílásakor – a bank közvetlenül kielégítheti követelését. Óvadékként készpénz, értékpapír, bemutatóra szóló, ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyv és betéti számlakövetelés fogadható el.

b) Az Új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban óvadék pénzen és értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron kézizálogjogként vagy az Új Ptk. 5:95. § (2) bekezdésében meghatározott módokon, jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyakon az Új Ptk. 5:95. (4) bekezdésében meghatározott módon alapítható. Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

c) Az Új Ptk. hatálya alá tartozó, 2016. október 1-ét követően létrejött jogviszonyokban óvadék pénzen és értékpapíron, fizetésiszámla-követelésen, illetve betétszerződésből eredő követelésen vagy egyébként jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény által vezetett számlán nyilvántartott követelésen ( a továbbiakban: fizetésiszámla-követelés) , továbbá jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon alapítható.

Óvadékot pénzen és nem dematerializált értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron, fizetésiszámla- követelésen és jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon pedig úgy kell alapítani, hogy annak eredményeként az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon az óvadék kötelezettjének hatalmából az óvadék jogosultjának hatalmába kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön.

Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék a számlatulajdonos, a számlavezető és az óvadék jogosultja közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit az óvadék jogosultjának jóváhagyásával, az óvadék jogosultjának rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel is alapítható.

XVI.3.4. Engedményezés

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén: Az ügyfél a kölcsön és járulékai megfizetésének biztosítékaként a bankra engedményezheti a másokkal szemben fennálló követeléseit.

XVI.3.5. Fedezetigazolás

A fedezetigazolással az ügyfél fizetési számláját vezető (kivéve a bankot) hitelintézet a bank követelésének megfelelő pénzeszközt elkülönítetten kezeli és annak terhére az ügyfelet terhelő kötelezettség teljesítésére vállal kötelezettséget.

XVI.3.6. Vételi jog

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén Vételi jogi szerződéssel az ügyfél a banknak olyan jogot biztosít, hogy ha az Adós nem szerződésszerűen teljesít, akkor egyoldalú nyilatkozattal a bank a vételi jogi szerződésben meghatározott dolgot megvásárolhatja.

XVI.3.7. Garancia/Garanciaszerződés

A Régi Ptk. hatálya alatt létrejött jogviszonyok vonatkozásában: Az ügyfél tartozásainak megfizetéséért a Magyar Állam, más hitelintézet, vagy bankgarancia vállalásra tevékenységi engedéllyel rendelkező szakosított hitelintézet vállalhat bankgaranciát.

Az Új Ptk. hatályba lépését követően: A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.

XVI.4. Biztosítások

XVI.4.1. Csoportos biztosítás

XVI.4.1.1. A Bank biztosítási szerződést kötött a Groupama Biztosító Zrt.-vel (1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/x, Xx.: 00-00-000000, a továbbiakban: Biztosító), mely alapján a jelzálogkölcsön, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) folyósítására kötött támogatási szerződések fedezetéül szolgáló lakóingatlanokra a Ptk. 6:442. § szerinti csoportos biztosítás alapján vagyonbiztosítás terjed ki. A csoportos biztosítás szerződője, költségviselője a Bank, a biztosítottak a fedezeti ingatlanok tulajdonosai (adósok/és vagy zálogkötelezettek, ide értve a CSOK folyósítására kötött támogatási szerződések zálogkötelezettjeit is). A Bank az adós és/vagy zálogkötelezett részére a csoportos vagyonbiztosítás feltételeiről és a káresemény esetén szükséges teendőkről honlapján tájékoztatót tesz közzé.

XVI.4.1.2. A káreseményt követő eljárás

Az adós és/vagy zálogkötelezett (biztosított) köteles a káreseményt a Biztosítónak a Bank tájékoztatásának megfelelően írásban bejelenteni, egyidejűleg a káreseményről és a bejelentés megtételéről a Bankot haladéktalanul, írásban tájékoztatni. A Bank a káreseményről való tudomásszerzést követően elvégzi az ingatlan rendkívüli felülvizsgálatát. Ha a Biztosító a biztosítás szabályai szerint megállapítja szolgáltatási kötelezettségét, az alábbi szabályok irányadók:

a) A Biztosító a biztosítási összeget – eltérő rendelkezés hiányában – a Banknak, mint a régi Ptk. szerinti engedményesnek, illetve az új Ptk. szerinti zálogjogosultnak fizeti meg.

b) Ha a Bank a rendkívüli felülvizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy az ingatlan ésszerű módon helyreállítható, akkor a Bank elsődlegesen biztosítja az ügyfél számára azt a jogot, hogy helyreállíthassa a megrongálódott ingatlanát, és a Bank számára kifizetett biztosítási összeget a helyreállítási munkálatokat hitelt érdemlően igazoló dokumentum bemutatása alapján fizeti ki az adós és/vagy zálogkötelezett (biztosított) részére.

Ha a helyreállítás ésszerűen nem végezhető el, vagy más okból nem célszerű, vagy ha az ingatlan megsemmisült és helyreállítása nem lehetséges, vagy ha az adós és/vagy zálogkötelezett (biztosított) hat (6) hónapon belül nem kezdi meg az ingatlan helyreállítását a biztosítási összeg felhasználásával, továbbá abban az esetben, ha a adósnak lejárt és meg nem fizetett tartozása áll fenn a Bankkal szemben, akkor a Bank jogosult a biztosítási összeget az adós lejárt és meg nem fizetett tartozásába beszámítani, vagy a le nem járt tartozás előtörlesztésére fordítani.

A biztosítási összeg adósi tartozásba való beszámítása esetén, ha a biztosítási összeg meghaladja az Adós teljes, jelzálogkölcsön szerződésből eredő tartozását, a biztosítási összeg fennmaradó részét a Bank az adós és/vagy zálogkötelezett részére megfizeti.

Az ingatlan helyreállítása vagy pótlása hiányában a biztosított (zálogkötelezett) köteles az ingatlan helyett a Bank számára megfelelő új zálogtárgyat, vagy az ingatlan értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adni, amely az ingatlan (zálogtárgy) helyébe lép.

XVI.4.2. Egyéni biztosítás

Amennyiben az Adós saját döntése alapján a csoportos biztosítás mellett egyéni biztosítást is köt, úgy az egyéni biztosítás megkötésekor köteles tájékoztatni mind a csoportos, mind az egyéni biztosítást nyújtó biztosítót arról a tényről, hogy az ingatlan a Ptk. 6:459. § szerinti többszörös biztosítás hatálya alatt áll.

XVII. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, FELMONDÁS, ELÁLLÁS, ELÉVÜLÉS

XVII.1.A szerződés megszűnik, ha mindkét fél teljesítette a szerződésből származó valamennyi kötelezettségét és a feleknek abból egymással szemben a szerződés alapján további kötelezettsége nem is keletkezhet.

XVII.2. A szerződés megszűnik, ha a felek erre nézve írásban – az előírt alakban – megállapodtak, a megállapodásban meghatározott időpontban.

XVII.3. Felmondás a bank részéről:

A bank – eltérő rendelkezés hiányában - azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha

1) a szerződésben meghatározott cél teljesülése lehetetlenné válik;

2) az ügyfél a kölcsönösszeget, a bank szolgáltatását a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

3) a nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az ügyfél a bank felszólítására nem egészíti ki, illetőleg a biztosítéki szerződés megszűnik; a biztosíték érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;

4) a zálogtárgy értékcsökkenése, vagy elpusztulása esetén a vagyonbiztosítás alapján neki kifizetett biztosítási összeget a zálogkötelezett nem, vagy nem rendeltetésszerűen fordítja a zálogtárgy helyreállítására, vagy nem tűri, hogy annak felhasználását a bank ellenőrizze, illetve a csoportos vagyonbiztosítás alapján történő igényérvényesítéshez szükséges biztosítotti kötelezettségeit nem a bank tájékoztatásának megfelelően teljesíti;

5)az ügyfél hitelképessége, vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a szerződésszerű teljesítést;

6)a szerződés megkötése után az ügyfél gazdasági körülményeiben lényeges változás állt be vagy változás bekövetkezése fenyeget illetve tisztázatlanná vált;

7)az ügyfél hitelképtelenné válik;

8)az ügyfél a bankot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával, elhallgatásával, valóságnak meg nem felelő adatok szolgáltatásával vagy más módon megtévesztette, vagy tévedésben tartotta, illetve erre kísérletet tett;

9)az ügyfél a szerződés fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi,

10)az ügyfél a bankkal szemben fennálló bármely pénzfizetési kötelezettségét, vagy egyéb kötelezettségét nem szerződésszerűen, illetőleg üzletszabályzatban, vagy jogszabályban előírt módon teljesíti;

11)az ügyfél a folyósítási feltételeket az azokat tartalmazó szerződés aláírásától számított 90 napon belül nem teljesíti, vagy azok nem teljesülnek, vagy az ügyfél a kölcsön folyósítását nem kéri;

12)az ügyfél vagy a zálogkötelezett a szerződés biztosítékát képező zálogtárgy(ak) elidegenítését vagy megterhelését a bank előzetes hozzájárulása nélkül megkísérli, függetlenül attól, hogy a kísérlet milyen eredménnyel jár;

13)amennyiben az ügyfél a bank hozzájárulása nélkül vagy tiltása ellenére olyan szerződést köt, olyan tevékenységet végez, vagy tűr el, amelyhez a bank előzetes hozzájárulása szükséges;

14)az ügyfél ellen, illetve olyan társaság ellen, ahol bármelyik ügyfél felelőssége korlátlan vagy a szerződés biztosítékát képező zálogtárgy tulajdonosa ellen követelés érvényesítése iránt fizetési meghagyásos eljárás, polgári per, végrehajtási záradékolás iránti eljárás, adó-, illeték vagy más adó módjára behajtható követelés beszedésére irányuló, vagy egyéb végrehajtási eljárás indul és ezáltal a kölcsön visszafizetésének lehetősége veszélyeztetve látszik;

15)az ügyfél banknál vezetett fizetési számlája megszűnt;

16)Ha az ügyfél valamely esedékessé vált fizetési kötelezettségének a bank írásbeli felhívása ellenére határidőn belül nem tesz eleget, a bank jogosult valamennyi fennálló követeléséhez kapcsolódó jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani, illetve az azokból származó követeléseket esedékessé tenni;

17)Ha a biztosítékot nyújtó ügyfél kötelezett a jogszabályban foglalt kötelezettségét megszegi vagy a bank jogainak gyakorlását akadályozza, illetve a bank jogai gyakorlása során nem tanúsít együttműködő magatartást;

18)az ügyfél ellen olyan büntető, büntetés-végrehajtási eljárás indul, amely alapján a bank valószínűsíti, hogy a kölcsön visszafizetésének lehetősége veszélyeztetve van;

19)az ügyfél halála esetén, ha jogutódja hitelképességét a bank nem megfelelőnek ítéli meg;

20)az ügyfél Hpt-ben meghatározott adatai az ott meghatározott esetekben bármely hitelintézet általi bejelentés alapján bekerülnek a KHR-be;

21)az ügyfél együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét megszegi. E körbe tartozik, ha az ügyfél a fizetési számla szerződését felmondja, a bank előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalásra, fedezet elvonására irányuló magatartást fejt ki;

22)a bank előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számlát nyit vagy tart fenn; 23)a Régi/ Új Ptk.-ban meghatározott egyéb okból;

24)jelen üzletszabályzatban foglalt egyéb esetekben; 25)a szerződésben meghatározott egyéb esetekben;

26)az adós a kölcsönszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási végső időpontjáig a kölcsön összegét nem veszi igénybe.

XVII.4.Felmondás az adós részéről:

1. Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban az adósra hátrányosan változik, - eltérő rendelkezés hiányában – az adós a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult.

2. A felmondást az adósnak - eltérő rendelkezés hiányában - a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a bankkal, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az adós a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a bank részére teljesítse.

3. A hitelszerződés felmondását megelőzően a bank az adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az adós, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a

teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.

4. A bank a hitelszerződés felmondását az adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi.

5. jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a bank az írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg bemutatja az adósnak az adós által a szerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de az adós külön kérésére havi bontásban is - teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.

6. A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a bank az adós nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számít fel.

7. A fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az Adós a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződés határozott időre jött létre. A felmondás akkor érvényes, ha az adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a banknak visszafizeti.

XVII.5. Elállási jog jelzáloghitelnek nem minősülő szerződések esetén

XVII.5.1. Az adós a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Az adós a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, a folyósítást követően.

XVII.5.2. Ha az adós a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja.

XVII.5.3. Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az adós az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a banknak elküldi.

XVII.5.4. Az adós az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a banknak visszafizetni.

XVII.5.5. Az adós elállása esetén a bank a fenti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.

XVII.5.6. Az adós elállási jogának gyakorlása a kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a bank által vagy egy harmadik fél és a bank előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

XVII.6. A szerződés bármely okból történő azonnali hatályú felmondása a Szerződést megszünteti, az ügyfélnek a bankkal szembeni valamennyi, a felmondott szerződésből eredő fizetési kötelezettsége azonnal lejárttá, és egyösszegben esedékessé válik, és az ügyfél köteles a bankkal szemben fennálló valamennyi tartozását haladéktalanul kiegyenlíteni.

XXXX.0.Xx azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv alapján azon adósok esetében, akiknek a kölcsönszerződése már felmondásra került, a bank írásbeli nyilatkozatával elengedi az elengedésről szóló döntés időpontjában fennálló teljes követelése összegéből a teljes követelés és a kölcsön fedezetét képező zálogjoggal terhelt vagyontárgy vagy vagyontárgyak 3 éven belül készült értékbecslése szerinti, ennek hiányában a 3 éven belüli legutolsó banki felülvizsgálat szerinti forgalmi értékének a végrehajtás várható költségeivel csökkentett értéke különbözetének azt a részét, mely nem minősül tőkerésznek, ügyleti kamatnak, illetve a felmondással vagy végrehajtással kapcsolatban felmerült költségnek. A követelés elengedés nem terjed ki a felmondás napjáig keletkezett késedelmi kamatkövetelésre.

A követelés elengedéséről a bank az adóst és a biztosítéki kötelezetteket írásban értesíti. Az elengedett követelésből eredő, a hatályos adójogszabályok miatti esetleges adófizetési kötelezettségeket a felek – a rájuk irányadó adójogszabályok alapján - kötelesek viselni.

XVII.8. A szerződés megszűnése az abból származó követelést, vagy annak érvényesíthetőségét nem szünteti meg.

XVII.9. A bank és az ügyfél megállapodnak abban, – s így jelen rendelkezést az elévülési idő megváltoztatására irányuló írásbeli megállapodásnak tekintik - hogy jogviszonyaikból származó egymással szembeni követeléseik

általános elévülési ideje – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - 3 (három) év. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja.

XVIII.. AZ ÜGYFÉL ADATAINAK KEZELÉSE

XVIII.1. Az adatkezelésre vonatkozó szabályokat az Általános Üzleti Feltételek VIII. pontja tartalmazza.

XIX. BANKTITOK ÉS INFORMÁCIÓADÁS, KHR RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS

XIX.1. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a bank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás, adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a bankkal kötött szerződéseire vonatkozik. A bank az ügyfeléről tudomására jutott adatokat banktitokként kezeli. A bank az ügyfél kérelmére, a tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról. A bank tájékoztatási kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban adja meg a tájékoztatást.

XIX.2.A Bank az ügyféllel való kapcsolata során tudomására jutott, banktitoknak minősülő információkat a jogszabályi előírásoknak megfelelően banktitokként kezeli, és azokat az ügyfél , vagy törvényes képviselője közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kérelmében vagy meghatalmazásában megjelölt esetekben és kereteken túl, csak a Hpt-ben meghatározott esetekben és személyeknek köteles a szükséges mértékben kiadni.

A kezes részére a bank minden olyan banktitok-körbe tartozó adat átadására jogosult, amellyel kapcsolatban a bankot a Ptk. értelmében a kezes felé információszolgáltatási kötelezettség terheli.

XIX.3. A bank az információ adásával az ügyfél ért semmilyen garanciát nem nyújt és semmilyen felelősséget nem vállal.

XIX.4.A bank az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi a banktitkot.

XIX.5.A jelen üzletszabályzat alapján az ügyfél visszavonhatatlanul felhatalmazza a bankot arra, hogy az a köztük fennálló üzleti kapcsolatból fakadó banki követelések teljes rendezéséig az ügyfél más hitelintézetnél vezetett fizetési számláiról és nyilvántartott tartozásairól – az egyébként banktitoknak minősülő, a gazdálkodását érintő adatokról és tényekről is – felvilágosítást kérjen a maga részére.

XIX.6.Nem jelenti a banktitok megsértését, ha a bank megkeresésére bármely más hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás információt ad ki róla a banknak.

XIX.7. A bank titoktartási kötelezettsége az így megszerzett információkra, adatokra is vonatkozik.

XIX.8.A bank, mint referenciaadat-szolgáltató tagja a Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt. (1205 Budapest, Mártonffy u. 25- 27.) – továbbiakban: XXXX Xxx. – által működtetett KHR-nek, és oda adatokat továbbít a KHR törvényben előírtaknak megfelelően. A BISZ Zrt. a referenciaadatokat banktitokként kezeli. A KHR-ben kezelt adatokat csak a KHR törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

XIX.8.1. Referenciaadat-szolgáltatás természetes személy Ügyfélről:

XIX.8.1.1. A természetes személyek ügyfelekre vonatkozó referenciaadat-szolgáltatás részletes szabályait az Általános Üzleti Feltételek IX. pontja tartalmazza.

XX. A PANASZÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI

XX.1. Panasz a bank magatartásával, tevékenységével, szolgáltatásával, termékével szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos a bank eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza.

XX.2.Nem minősül panasznak, ha az ügyfél a banktól általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel.

XX.3. A bank panaszügyintézésének szabályait a Panaszkezelési szabályzat tartalmazza, melyet az ügyfél számára nyitvaálló helyiségében és székhelyén kifüggeszti, honlapján közzéteszi.

XXI. JOGRÓL VALÓ LEMONDÁS

XXI.1. Nem minősül jogról való lemondásnak, ha a bank a jogszabályban, üzletszabályzatban, illetve az egyes szerződésekben meghatározott jogát nem, vagy csak késedelmesen gyakorolja.

XXI.2. Az Adós az Fhtv.-ben meghatározott jogairól érvényesen nem mondhat le.

XXII. TELJES MEGÁLLAPODÁS

A hitelszerződés és mellékletei, a vonatkozó hirdetmények és az üzletszabályzat testesíti meg a felek között a hitelszerződés tárgyában létrejött teljes és végleges megállapodást. Xxxxxxxxx a felek között a hitelszerződés tárgyában korábban létrejött megállapodás a hitelszerződés mindkét fél általi aláírásával hatályát veszti.

XXIII. A FOGYASZTÓI HITELEK MEGHATÁROZOTT KÖRÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK:

I. A DEVIZAKÖLCSÖNÖK TÖRLESZTÉSI ÁRFOLYAMÁNAK RÖGZÍTÉSÉVEL ÉRINTETT FOGYASZTÓI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

I.1. Az árfolyamgáttal és a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet – a Fttv. alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-növekedés kivételével - nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet.

I.2. Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha az elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre a 2014. december 5. napján hatályos szabályokat alkalmazza a bank azzal, hogy a fordulónaptól a gyűjtőszámlahitel - az árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével - nem növekedhet.

I.3. A bank az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés hátralévő futamidejét az árfolyamgáttal és a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés futamidejének módosításáról szóló 53/2014. (XII.31. ) NGM rendelet szerint és úgy állapítja meg, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor az Adós számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet.

I.4. A bank a fogyasztói kölcsönszerződés futamidejének a I.3. pont szerinti módosítását azzal a feltételezéssel jogosult gyakorolni, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig a három hónapos BUBOR és a kamatfelár megegyezik a forintra átváltás fordulónapján alkalmazott három hónapos BUBOR-ral, továbbá az Adós teljesíti törlesztési kötelezettségét.

I.5. A módosításnál a bank nem veszi figyelembe a I.2. pontban meghatározott tartozást.

I.6.Ha a módosítással nem biztosítható, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedjen, akkor a legkedvezőbb mértékű törlesztőrészlet elérése érdekében a futamidő - a I.7. pont szerinti kivétellel – az Adós 75. életévének betöltéséig hosszabbítható meg.

I.7. A fogyasztói kölcsönszerződés futamideje csak akkor haladhatja meg a hiteladós 75. életévének betöltését, ha több hiteladós között van olyan, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévet.

I.8. Az adós az árfolyamgáttal érintett kölcsönszerződés esetében - az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a I.1. pontban meghatározott időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A bank a szerződés módosítást a feltételek fennállta esetén nem tagadja meg.

I.9. Az adós a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés olyan módosítását, amely alapján a bank a kezdeményezés időpontjában fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő 30 nap utáni első törlesztési esedékességi naptól kezdődően a hitelkeret-szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják.

I.10. A rögzített árfolyam alkalmazásának záró időpontját követően az adós jogosult a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés alapján fennálló tartozása teljes vagy részleges előtörlesztésére.

II. FIZETÉSI SZÁMLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HITELKERET-SZERZŐDÉSRE (A TOVÁBBIAKBAN: FOLYÓSZÁMLA HITELSZERZŐDÉS) VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

II.1. Az ügyfél a banknál megnyitott fizetési számlájához forint hitelkeretet igényelhet az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével

és a hitelszerződés aláírásával, valamint azok bankhoz történő benyújtásával.

II.2. A hitelkeret igénybevétele akként történik, hogy amennyiben az Adós fizetési számlája nem nyújt fedezetet az annak terhére benyújtott fizetési megbízások teljesítésére, a bank ezen megbízásokat a hjitelkeret terhére – de legfeljebb a hitelkeretből rendelkezésre álló összeg erejéig – teljesíti.

II.3. Az adós nem jogosult a hitelkeret összegének túllépésére.

II.4. A fizetési számlán jóváírt összegek – amennyiben meghaladják a tárgynapon teljesítendő fizetési megbízások összegét –az adós külön rendelkezése nélkül csökkentik a hitelkeretből igénybe vett kölcsön összegét, és a bank ezt követően csupán az így igénybe vett kölcsön után számít fel kamatot.

II.5. A bank a nem referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású folyószámla hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az általános szabályokat pontban írt rendelkezéseket alkalmazza.

II.6. A kamatot az adós havonta utólag – eltérő rendelkezés hiányában a tárgyhónapot követő hónap második napján –, illetőleg a hitelkeret megszűnésekor fizeti meg oly módon, hogy a bank annak összegével a fizetési számlát az adós jelen üzletszabályzatban adott felhatalmazása alapján, de minden további rendelkezése nélkül, automatikusan megterheli.

II.7. Az adós köteles a folyószámla hitelkerettel kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezetét a fizetési számlán biztosítani. Adós felhatalmazza a bankot, hogy a folyószámla hitelkeret nyújtásával kapcsolatosan mindenkor fennálló esedékes követelése összegével – az adós előzetes értesítése nélkül – a fizetési számláját megterhelje.

II.8. A bank a hitelkeret összegét a hitelkeret megnyitását követően jogosult felülvizsgálni.

II.9. Adós a folyószámla hitelkeret szerződés hatálya alatt bármikor kezdeményezheti írásban a hitelkeret összegének módosítását. A bank az adós kérelme alapján hitelbírálatot végez, és annak eredményeként dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. A bank a bírálat eredményéről, és a hitelkeret módosításának engedélyezése esetén a módosítás hatályba lépésének időpontjáról az adóst írásban értesíti. Xxxx bármikor jogosult az adós megszüntetését kezdeményezni írásban feltéve, hogy a hitelkeretből igénybe vett összeget a bank részére visszafizette, kamatokkal együtt.

II.10. Amennyiben a hitelkeret csökken, úgy az Igénylő a csökkentett összegű és a korábbi hitelkeret terhére igénybe vett kölcsön(ök)ből eredő tartozás összegének különbözetét, a hitelkeret csökkentés hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül köteles egyösszegben megfizetni a bank részére.

III. ÁLLAMI KAMATTÁMOGATÁSSAL NYÚJTOTT LAKÁSCÉLÚ HITELEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

III.1.A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Rendelet ) alapján fogyasztónak állami kamattámogatással nyújtott hitelre vonatkozó különös rendelkezések:

III.1.1. A bank - a támogatás időtartama alatt - a kiegészítő kamattámogatással nyújtott kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult.

III.1.2. A kamattámogatott kölcsön ügyleti kamata jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kölcsönszerződésben foglaltak szerint változik.

III.1.3 Az ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke a Rendelet alapján az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható mindenkori legmagasabb mérték, csökkentve

a) az adott kölcsönszerződésre a Rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható legmagasabb mérték, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértékének a különbözetével,

b) a 2015. február 1-jén már létrejött szerződés tekintetében a Rendelet szerint 2014. december 31-én az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható legmagasabb mérték és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamata, költsége és egyéb ellenszolgáltatása együttes mértékének a különbözetével.

III.1.4. Az ügyleti kamat és költség az adott kölcsönszerződésre irányadó 1, illetve 5 éves kamatperiódusok fordulónapján módosul.

III.1.5. A bank által - az üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ügyleti kamatmódosítás nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

III.1.6. Adós a XVII.4.1. pont szerinti felmondásra nem jogosult.

III.2.A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján fogyasztónak állami kamattámogatással nyújtott hitelre vonatkozó rendelkezések:

III.2.1. A III.2. pont szerinti kölcsönre a III..1. pont rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy Rendeleten a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, ügyleti kamaton ellenszolgáltatás értendő, és ahol ellenszolgáltatás: a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás.

III.2.3. Az e fejezet szerinti állami kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a bank a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére rögzített kamatfelárral állapítja meg és a III. 1.1.4.1. pont rendelkezései szerint változtatja.

III.3. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alapján nyújtott három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása

III.3.1. A 10 000 000 Ft-os összegű családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy a Banktól Magyarország területén lévő új lakás vásárlásához felvenni kívánt kölcsön (a továbbiakban e fejezet tekintetében: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását (a továbbiakban: otthonteremtési kamattámogatás) igényelheti.

III.3.2. Az otthonteremtési kamattámogatásának mértéke a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdése szerint meghatározott ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett mértéke, amelyet a bank a kölcsön futamidejének első huszonöt évében nyújt.

III.3.3. A kölcsön kamata az otthonteremtési kamattámogatás időszaka alatt ötévente változhat.

III.3.4. A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot, amely kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

III.3.5. Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható

a) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,

b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és

c) lejárt tőketartozás esetén.

Jelen fejezetben rögzített kamattámogatott hitelekre vonatkozó részletes rendelkezéseket a vonatkozó Kormány rendeletek, a vonatkozó hirdetmény és az egyedi szerződésekben rögzített szerződési feltételek tartalmazzák.

IV. LAKÁSCÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA/KEDVEZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK:

IV.1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján nyújtott lakásépítési kedvezmény

A bank a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Xxxx. rendeletben foglalt mindenkor hatályos feltételek szerint közvetít később született gyermek után nyújtott lakásépítési kedvezményt, illetve később született gyermek után nyújtott otthonteremtési támogatást.

IV.2. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alapján nyújtott családi otthonteremtési kedvezmény

A bank új lakás vásárlása esetén a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben foglalt mindenkor hatályos feltételek szerint közvetít családi otthonteremtési kedvezményt, valamint megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt.

IV.3. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alapján nyújtott családi otthonteremtési kedvezmény

A bank használt lakás vásárlása esetén a 17/2016. (II. 10.) Xxxx. rendeletben foglalt mindenkor hatályos feltételek szerint közvetít családi otthonteremtési kedvezményt, valamint később született gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezményt.

Jelen fejezetben rögzített lakáscélú állami támogatásokra, illetve kedvezményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket a vonatkozó Kormányrendeletek, vonatkozó hirdetmény és az egyedi szerződésekben rögzített szerződési feltételek tartalmazzák.

V. DEVIZA ALAPÚ HITELEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Deviza alapú fogyasztói hitelszerződés esetén a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének kiszámítása, vég- és előtörlesztése a bank honlapján a tárgynapot megelőző banki munkanapon közzétett kereskedelmi deviza - középárfolyamon történik.

XXIV.ZÁRADÉK

XXIV.1. A bank csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez, továbbá az Európai Bizottság 2001/193/EK számú ajánlásának elveire épülő,

„Európai Megállapodás a lakás-hitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről” megnevezésű kódexhez, és vállalta, hogy azok szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

XXIV.2. A bank a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban általános alávetési nyilatkozatot tett, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület bank és az adós között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos eljárásának és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatának aláveti magát.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárását fogyasztónak minősülő ügyfél a Panaszkezelési Szabályzatban foglaltak szerint kezdeményezheti.

Budapest, 2018. május 24.

MagNet Bank Zrt.

Záradék

Jelen Üzletszabályzatot a Bank Igazgatósága 2018. május 23. napján meghozott20180523/1.számú határozatával jóváhagyta.

Xxx Xxxxx

az Igazgatóság elnöke