Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1007/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a 2011. december 16-án megindított, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1082 Budapest, Futó u. 47-53., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján, Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása szerint az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását és kötelezi a Biztosítót, hogy a „Tájékoztató a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. családok számára kidolgozott jogvédelmi biztosításról (családi jogvédelem) (C-0601)” elnevezésű dokumentum 2. pontjában foglalt biztosítási időszak és tartam meghatározását hozza összhangba a „D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A Jogvédelmi Biztosítás Általános Feltételei – (0601)” elnevezésű dokumentumban, és az Ajánlati nyomtatványban foglaltakkal, azaz tegye egyértelművé, hogy a szerződő felek a szerződés felmondásának jogát 3 évre kizárják.
A fenti kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2012. október 30. napjáig igazolja a Felügyelet felé.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat.
A CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
A Felügyelet a ... iktatószámú, 2011. augusztus 16-án érkeztetett fogyasztói beadvány alapján indított fogyasztóvédelmi eljárás során szerzett tudomást arról, hogy a Biztosító Általános Szerződési Feltételei nem minden esetben vannak összhangban az általa alkalmazott ajánlati nyomtatványokkal, és tájékoztatókkal, ami a fogyasztók megtévesztésére lehet alkalmas.
A 2011. augusztus 16-án érkeztetett fogyasztói beadvány szerint (… Ügyfél) …-én a Biztosító családi jogvédelmi biztosítási szerződésre vonatkozó, C-0601 jelű ajánlatát írta alá, melynek alapján 0064315 kötvényszámon nyilvántartott családi jogvédelmi biztosítási szerződés jött létre az Ügyfél és a Biztosító között. Az Ügyfél jogi képviseletében eljáró …( a továbbiakban: Jogi képviselő) beadványában előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlat szövege eltérő a kötvénytől abban a tekintetben, hogy az ajánlaton szereplő „határozatlan, de minimum 3 év”- es időtartam véleménye szerint nem megegyező a kötvény 06 jelű záradékán szereplő kikötéssel: „A felmondás jogát a szerződő felek 3 évre kizárták.”. Jogi képviselő álláspontja szerint a Biztosító ezen gyakorlata az ügyfelek megtévesztésére alkalmas tekintettel arra, hogy az ajánlat nem rendelkezik a felmondás jogáról, a kötvény azonban már 3 évre kizárja azt.
Jogi képviselő annak kivizsgálását kérte, hogy jogszerű-e a C-0601 jelű ajánlaton szereplő határozott időre szóló kikötés, valamint, hogy a Biztosító a szerződéses dokumentumaiban megfelelő tájékoztatást nyújt-e az ügyfelek részére a felmondási joggal kapcsolatosan.
Az ügy áttekintése során a Felügyelet arra a megállapításra jutott, hogy a Biztosító „Családi Jogvédelmi Ajánlat (C-0601)” nyomtatványán szereplő „határozatlan, de minimum 3 év”-es időtartamra vonatkozó kikötés azt sugallhatja, hogy a szerződés valójában csak a 3. év elteltét követően válik határozatlan tartamúvá, azonban az erre vonatkozó tájékoztatás nincs összhangban a Biztosító egyes dokumentumaiban.
Fentiekre tekintettel a Felügyelet a ... iktatószámú, 2011. december 19-én kelt végzésével fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított, annak megvizsgálása céljából, hogy a Biztosító tevékenysége megfelel-e a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybevevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezéseknek, mellyel egyidejűleg a fogyasztóvédelmi célvizsgálatának lezárásáig a .. iktatószámon indult fogyasztóvédelmi eljárást felfüggesztette.
A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi
- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.
CÉLVIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE
I.1. A TÉNYÁLLÁS
A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a alapján bizonyítási eljárást folytatott le.
A Felügyelet 2011. december 19. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel a Biztosítót. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által 2012. január 9-én érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget.
A Biztosító 2012. január 9-én érkeztetett nyilatkozata szerint 2007. július 1-jével vezette be a C-0601 jelű Családi Jogvédelmi Ajánlati nyomtatványt, mely a C-0501 jelű Családi Jogvédelmi Ajánlati nyomtatványt váltotta fel. Amennyiben a biztosítási ajánlat aláírásának dátuma már 2007. július 1. napjára esett, úgy a C-0601 jelű nyomtatványon lehetett az ajánlatot felvenni.
A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy határozatlan, de minimum biztosítási idő kikötése nélkül kötött családi jogvédelmi biztosítási alap termékkel nem rendelkezik, a családi biztosításokhoz kapcsolódó (…) és (…) kiegészítő biztosítások esetében sincs minimum biztosítási idő kikötés, mert ezekben az esetekben a kiegészítő biztosítások tartama az alap biztosításnak a kiegészítő biztosítás hatályba lépésekor még hátralévő tartamához igazodik.
A Biztosító nyilatkozata szerint a (…) elnevezésű termék az egyetlen biztosítási terméke, amely határozatlan, de minimum biztosítási idő kikötése nélküli.
A Biztosító a Felügyelet megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a 2010. január 1-je után beérkezett, és 2011. december 31-éig lezárt panaszok közül 3 ügyfél – (…),(...), (…) - kifogásolta a szerződés időtartamát, azaz a „határozatlan, de minimum 3 év” kikötést.
A „D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A Jogvédelmi Biztosítás Általános Feltételei – (0601)” (a továbbiakban: ÁJF) az alábbiak szerint rendelkezik:
Az ÁJF 9. cikkely 3.1. pontja szerint: „A szerződés – ha a szerződő felek másként nem állapodtak meg – határozatlan időtartamra jön létre.”
Az ÁJF 9. cikkely 3.2. pontja szerint: „A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy a biztosítási szerződés határozott 5 vagy 10 éves időtartamra jön létre.”
Az ÁJF 9. cikkely 3.3. pontja szerint: „A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél
írásban, a biztosítási időszak végére felmondhatja, a felmondási idő 30 nap.”
Az ÁJF 9. cikkely 3.4. pontja szerint: „Szerződő felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.”
A „Tájékoztató a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. családok számára kidolgozott jogvédelmi biztosításról (családi jogvédelem) (C-0601)” elnevezésű dokumentum (a továbbiakban: Tájékoztató) 2. pontja az alábbiak szerint határozza meg a biztosítási időszakot és tartamot:
„A biztosítási szerződés határozott és határozatlan időtartamra is köthető. Amennyiben a biztosítási szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a biztosítási időszak egy év (biztosítási
év), függetlenül az éves biztosítási díj részletekben történő megfizetésének szerződés szerinti gyakoriságától. A biztosítási időszak a biztosítási díjszámítás alapjául szolgáló időszak. A biztosítási időszak kezdőnapja a kötvényben meghatározott időpont, amely megegyezik a biztosítási kockázat első biztosítási tárgyára vonatkozó kockázatviselés kezdőnapjával.”
A Biztosító a Felügyelet megkeresésére azt a nyilatkozatot tette továbbá, hogy a C-0601 jelű Családi Jogvédelmi Biztosítás a vonatkozó biztosítási ajánlati nyomtatvány alapján háromféle tartamra köthető.
A „Családi Jogvédelmi Ajánlat (C-0601)” elnevezésű dokumentum az alábbiakat rögzíti:
„a biztosítás tartama:
- határozott, 5 év
- határozott 10 év
- határozatlan, de minimum 3 év”
A biztosítási szerződés értékesítésénél a kiválasztott tartamra mindenképpen rá kell kérdezni, mivel a kiválasztott tartamot X-el kell megjelölni, így az ügyfél döntést hozhat arról, hogy milyen tartamra kívánja a biztosítási szerződését megkötni.
A „Családi Jogvédelmi Ajánlat (C-0601)” nyomtatványon vastag betűvel, a Biztosító által előadottak szerint figyelemfelhívó módon került megjelölésre a „határozatlan, de minimum 3 év megjelölés”. A Biztosító kifejtette, hogy ezt elegendőnek tartja arra, hogy az ügyfél már a szerződés megkötésekor tájékoztatást kapjon arról, hogy a megkötni kívánt szerződés hosszú távra, azaz minimum 3 éves időtartamra szól. A Biztosító álláspontja szerint ez a minimum 3 éves tartam azért is fontos, mert a Biztosító szerint a jogvédelmi biztosítási szolgáltatás egyéb biztosítási szolgáltatásokhoz képest hosszabb folyamat a bírósági eljárások esetleges elhúzódása okán. A Biztosító a korábbi ajánlati nyomtatványokhoz hasonlóan fenntartotta az alkalmazott tartam kategóriákat, azonban a hatékony figyelemfelhívás érdekében bevezette a vastag betűs kiemelést, és a felmondás jogát kizáró nyilatkozatot. A „Családi Jogvédelmi Ajánlat (C-0601)” nyomtatvány első oldalán röviden, és egyszerűsítve szerepel a meghatározott tartam kategória („határozatlan, de minimum 3 év”), a második oldalon a nyilatkozatok X. xxxxxxxxxx pedig részletesen került megfogalmazásra a következők szerint:
„Alulírott kijelentem, hogy … V. a biztosítási szerződésben a felmondás jogával a szerződés hatályba lépésétől számított 3 biztosítási év tartam alatt nem élek.” E szerint az ajánlati nyomtatványon 2 helyen szerepel a 3 éves időtartam, mellyel a Biztosító a tudomásszerzés esélyét kívánja növelni. A Biztosító álláspontja szerint a figyelemfelhívó kiemelés, a bejelölés szükségessége és az aláírás felett közvetlenül elhelyezett nyilatkozat utolsó mondata alapján az ügyfelek tudomást szerezhetnek arról, hogy a megkötendő biztosítás minimum 3 éves tartamra szól, mely időszak alatt a szerződés nem mondható fel.
A Biztosító 2012. február 21-én kelt nyilatkozata szerint a ”minimum 3 év” általánosan elfogadott jelentése az, hogy három éven belül a biztosítási szerződés nem szüntethető meg, valamint álláspontja szerint ez a megjegyzés már önmagában is elegendő lehet a figyelemfelhívásra, azonban a Biztosító a prudencia elvét követve ennél is többet kíván nyújtani a tájékoztatás keretében.
A Biztosító kiemelte továbbá, hogy a termékekre vonatkozó ÁJF 9. cikkely 3.4. pontja szintén figyelemfelhívásra alkalmas módon tartalmazza, hogy a „Szerződő felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.”
A Biztosító tájékoztatta továbbá a Felügyeletet, hogy biztosításközvetítői oktatására különös figyelmet fordít. A Biztosító a biztosításközvetítők munkáját folyamatosan ellenőrzi, melynek keretében az ügyfeleiket többek között arról is megkérdezik, hogy tudomással bírnak-e arról, hogy milyen időtartamra kötötték a szerződést, azaz megfelelően tájékozottak-e. A Biztosító tájékoztatta a Felügyeletet e szúrópróbaszerű kontrollhívások során szerzett tapasztalatairól, mely szerint az ügyfelek az idő múlásával egyre kevesebb, a szerződést érintő információra emlékeznek, de kitűnik az a tény, hogy a szerződés „határozatlan, de minimum 3 éves” tartamáról sokkal nagyobb arányban nyilatkoznak úgy, hogy tisztában vannak vele, mint a szerződés egyéb fontos tartalmi elemeiről.
A Biztosító szándékát fejezte ki arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükséges, az ajánlati nyomtatványokat módosítja oly módon, hogy a választható biztosítási tartamok tekintetében a
„határozatlan, de minimum 3 év” megfogalmazást „határozatlan, felmondási jog kizárással 3 évre” meghatározás váltaná fel, és a Nyilatkozat V. pontjában foglalt utolsó mondatot kiemelve, önállóan, külön aláírással tüntetné fel.
A Biztosító 2012. február 21-én kelt nyilatkozata szerint az ÁJF és az ajánlat oly módon áll összhangban, hogy az ÁJF a felmondási jog kizárásának lehetőségét adja meg, amelyet az ajánlat és a kötvény pontosít. A „Családi Jogvédelmi Ajánlat (C-0601)” elnevezésű dokumentum alapján kiállított kötvényen az alábbi záradék szerepel: „06 – „A felmondás jogát a szerződő felek a biztosítási szerződés kezdetétől számított 3 évre kizárták.”
A 3 éves felmondás kizárás lehetősége megjelenik az ÁJF 3.4. pontjában, majd az ajánlaton és a kötvényen is. A Biztosító álláspontja szerint az ügyfél minden esetben a kötvény kiállítása előtt, már az ajánlat kitöltésekor bizonyosan tudomással bír erről a feltételről.
I.2. A Jogszabályi környezet
A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) 166. § (2) bekezdésére, amely szerint:
„(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”
Az ügyfelek tájékoztatásáról szóló Bit. 10. számú melléklet A) 6. és 7. pontja szerint:
„A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
…
6. a szerződés megszűnésének eseteit;
7. a szerződésfelmondás feltételeit;”
I.3. A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
Fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a Tájékoztató hivatkozott rendelkezéseiben a Biztosító határozott és határozatlan biztosítási tartamot említ, és nem hívja fel az ügyfél - fogyasztók figyelmét arra, hogy 3 évnél rövidebb tartamú szerződés megkötésére nincs mód. Ezzel szemben a Biztosító az ajánlaton nem teszi lehetővé 3 évesnél rövidebb tartamú szerződésre ajánlat megtételét, mivel az ajánlaton található nyilatkozat V. pontja nyomtatással rögzített, így az ügyfél-fogyasztónak nincs lehetősége, hogy más tartalmú nyilatkozatot tegyen a szerződésre vonatkozó felmondási jogának kizárását illetően.
A Tájékoztatóban nem kerül említésre a felmondás kizárásának joga.
A Felügyelet megállapította, hogy a C-0601 jelű Családi Jogvédelmi Biztosításnál használt Tájékoztató nincs összhangban az ÁJF-el, a különös feltételekben foglaltakkal, és az ajánlati nyomtatvánnyal, mert a Tájékoztató ÁJF-hez, a különös feltételekben foglaltakhoz, és az ajánlati nyomtatványhoz képest nem ad tájékoztatást arról az ügyfeleknek, hogy csak abban az esetben tudnak határozatlan idejű szerződést kötni, amennyiben hozzájárulásukat adják a felmondási idő 3 évre történő kizárásához. A Tájékoztató vonatkozásában megállapítható továbbá, hogy az csupán áttételesen utal a felmondás kizárására és nem egyértelműen, kifejezetten határozza meg a felmondási idő 3 évre történő kizárásának jogát.
Mindemellett a Tájékoztató fogalmazása vizsgálandó abban a tekintetben is, hogy a biztosítási szerződés időtartamánál az ügyfél-fogyasztó választására bízza, hogy határozatlan, vagy határozott tartamú szerződés megkötésére tehet ajánlatot, így az ügyfél számára nem ítélhető meg egyértelműen a biztosítási szerződés időtartama.
A Tájékoztató 2. pontja szerint a biztosítási szerződés határozott és határozatlan időtartamra is köthető. Az ajánlati nyomtatványban azonban határozatlan idejű szerződés kötésére kizárólag 3 éves felmondási jog kizárásával van lehetőség, így valójában az ügyfél nem köthet 3 évesnél rövidebb tartamú szerződést. Ennek tényéről a Biztosító nem ad tájékoztatást a Tájékoztatóban, így a szerződés megkötésekor használt dokumentumok nincsenek összhangban egymással.
A fentiek vonatkozásban a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 166.
§ (2) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt nem ad egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást a szerződés jellemzőiről, különösen arra vonatkozóan, hogy a határozatlan idejű biztosítási szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha a felmondási idő 3 évre kizárásra kerül.
A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint:
„71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a),
c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,”
A jogsértés további folytatásának megtiltása
A fentiek alapján a határozat rendelkező rész I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a
„Tájékoztató a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. családok számára kidolgozott jogvédelmi biztosításról (családi jogvédelem) (C-0601)” elnevezésű dokumentum 2. pontjában foglalt biztosítási időszak és tartam meghatározása összhangba kerüljön a „D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. Jogvédelmi Biztosítás Általános Feltételei” elnevezésű dokumentumban, és az Ajánlati nyomtatványban foglaltakkal, azaz egyértelmű legyen, hogy a szerződő felek a szerződés felmondásának jogát 3 évre kizárták.
A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt elengedhetetlenül szükséges az, hogy a Biztosító megfelelő és pontos információt nyújtson minden olyan tényről, amely a tevékenység átláthatóságát elősegíti, abból a célból, hogy az ügyfelek szakszerűen feltárt igényeinek, érdekeinek, valamint valós kockázati viszonyainak megfelelő szolgáltatás kerülhessen kiválasztásra. Az ügyfél információ igénye, az adott élet- és vagyoni helyzetben legmegfelelőbb biztosítási szerződés tekintetében a tudatos döntés megalapozásához, illetve a megvásárolni kívánt biztosítási szerződés tartalmához tapad. A jogszabály a szerződésre vonatkozó, a biztosító és az ügyfél között fennálló ismeretbeli egyensúly megteremtéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy a Biztosító kötelezettségévé teszi a biztosított előzetes, közérthető, egyértelmű, részletes tájékoztatását a szerződés egyes feltételeiről, továbbá a szokásos szerződési feltételektől eltérő kikötésekről.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a Biztosító ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést alkalmazta. A Psztv. 61. § (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében a Felügyelet úgy ítélte meg, hogy a Biztosító által elkövetett jogsértés reparálásához a rendelkező rész szerinti intézkedés szükséges és elégséges.
A Felügyelet az alkalmazott intézkedést elegendőnek tartotta arra, hogy a Biztosítót a jövőre nézve visszatartsa a hasonló típusú jogsértés megvalósításától, továbbá ösztönözze a Biztosítót a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására, valamint hogy a többi piaci szereplő számára jelezze azt, hogy — a fogyasztói érdeksérelem elkerülése érdekében — a megsértett jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyó gyakorlat nem folytatható.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2012. augusztus 21.
xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.
a PSZÁF ügyvezető igazgatója