GB900 JELŰ PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁSÁNAK
GB900 JELŰ PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁSÁNAK
BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
Tartalomjegyzék
Fogalommeghatározások 3
1. A biztosítási szerződés alanyai 3
1.1. Biztosító 3
1.2. Szerződő 3
1.2.1. Fogyasztó 3
1.2.2. Vállalkozás 3
1.3. Biztosított 4
2. Biztosított műveletek 4
3. Biztosítási esemény 4
4. A biztosítási szerződés megkötése és létrejötte 4
4.1. A szerződés létrejötte 4
4.2. A felek közötti kapcsolattartás szabályai 4
5. A kockázatviselés kezdete, tartama és területi hatálya 5
5.1. kockázatviselés kezdete 5
5.2. Kockázatviselés tartama 5
5.3. Kockázatviselés terület hatálya 5
6. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 5
6.1. A biztosítási szerződés tartama 5
6.2. A biztosítási évforduló 5
6.3. A biztosítási időszak 5
7. A biztosítási szerződés módosítása 5
7.1. Közös megegyezéssel történő módosítás 5
7.2. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 5
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 5
8.1. Érdekmúlás. lehetetlenülés 5
8.2. Évfordulóra történő felmondás 5
8.3. Díjnemfizetés 6
8.4. Egyéb eset 6
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 6
9.1. Biztosítási díj 6
9.2. Befizetett díjak kezelése 6
9.3. Díjfizetés módosítása 6
9.4. Díjkedvezmények 6
10. A biztosítási összeg (kártérítési limit) 6
10.1. Biztosítási összeg (kártérítési limit), fedezetfeltöltés szabályai 6
10.2. A biztosító aránylagos szolgáltatása 6
11. A biztosítási díj módosításának szabályai 7
12. Önrészesedés 7
13. A biztosító szolgáltatása 7
14. A szerződő felek speciális kötelezettségei 8
14.1. A Biztosított, szerződő kötelezettségei 8
14.1.1. Tájékoztatási kötelezettség 8
14.1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 8
14.1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 8
14.1.4. Kárbejelentési kötelezettség 8
14.1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 8
14.1.6. Díjfizetési kötelezettség 9
14.2. Biztosító kötelezettségei 9
14.2.1. Tájékoztatási kötelezettség 9
14.2.2. Szolgáltatási kötelezettség 9
15. Mentesülés 9
16. Kizárások, nem fedezett események 9
17. Egyéb rendelkezések 11
18. Záró rendelkezések 11
19. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól 11
Az OTP Csoport partnere
GB900 JELŰ PILÓTA NÉLKÜLI LÉGI JÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
A Pilóta nélküli légi járművek felelősségbiztosítása (továbbiakban: biztosí- tás) biztosítási feltételei és ügyféltájékoztatója (a továbbiakban: a biztosítá- si feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiak- ban: biztosító) pilóta nélküli légi járművek felelősségbiztosítási szerződései- re alkalmazni kell.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A biztosítóval szerződő fél díj fi- zetésére köteles. Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított köve- telheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és módon mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései alkalmazandók.
A biztosítási ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a biztosítási kötvény, a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató a felek közötti megállapodás min- den feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
Fogalommeghatározások
A biztosító a biztosítási feltételekben alkalmazott alábbi rövidítéseket a kö- vetkező jelentéstartalommal használja:
UA: pilóta nélküli légi jármű
UAS: pilóta nélküli légi jármű rendszer
A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja:
Pilóta nélküli légi jármű (továbbiakban UA): bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.
Pilóta nélküli légi jármű rendszer (továbbiakban: UAS): a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés.
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 18008/1 – Hatályos 2021. január 1-jétől visszavonásig.
Pilóta nélküli állami légi jármű: honvédelmi, vámhatósági, rendvé- delmi és rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló, a honvéde- lemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba felvett pilóta nélküli állami légi jármű, továbbá a pilóta nélküli állami légi járművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott üzembentartó által üzemben tartott pilóta nélküli légi jármű.
Távoli pilóta: olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repülésé- ért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani.
XXX Xxxxxxxxxx: a légi közlekedési hatóság által vezetett UAS nyilván- tartásban rögzített UAS tulajdonosa.
UAS Üzembentartó: olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy, vagy több UAS-t üzemben tart.
UAS művelet: UAS-sal végzett légiközlekedési tevékenység.
Személyi sérüléses kár: ha a károsult meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.
Dologi kár: valamilyen tárgy megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése. Dolognak számít minden birtokba ve- hető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.
Tisztán pénzügyi veszteség: az a kár, amely nem személyi sérülés, egészségkárosodás, halál, dologi kár, illetve személyiségi jogi jogsértés, és nincs kapcsolatban sem ilyen típusú károkkal.
VLOS üzemeltetés: pilóta nélküli légi jármű műveletek azon típusa, amelyben a távoli pilóta képes a pilóta nélküli légi járművel való folyama- tos, segítség nélküli vizuális kapcsolattartásra, ami lehetővé teszi, hogy a tá- voli pilóta az ütközések elkerülése érdekében képes legyen befolyásolni a pilóta nélküli légi jármű repülési útvonalát más légi járművekhez, szemé- lyekhez és akadályokhoz képest.
BVLOS üzemeltetés: pilóta nélküli légi jármű műveletek azon típusa, amelyet nem látótávolságon belüli üzemben (VLOS üzemeltetéssel) hajta- nak végre.
Nyílt művelet: az Európai Unió Bizottságának 2019/947 Végrehajtási rendelete „a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról” rendeletben meghatározott nyílt művelet.
Speciális művelet: az Európai Unió Bizottságának 2019/947 Végrehajtási rendelete „a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról” rendeletben meghatározott speciális művelet. Engedélyköteles művelet: az Európai Unió Bizottságának 2019/947 Végrehajtási rendelete „a pilóta nélküli légi járművekkel végzett művele- tekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról” rendeletben meghatározott engedélyköteles művelet.
Ejtőernyővel felszerelt pilóta nélküli légi jármű: jelen feltétel alapján ejtőernyővel felszerelt pilóta nélküli légi járműnek minősülnek:
– olyan pilóta nélküli légi jármű, amely a gyártó által ejtőernyővel, mint másodlagos nem rendszerintegrált mentőrendszerrel van felszerelve;
– olyan pilóta nélküli légi jármű, amelyre kereskedelmi forgalomban kap- ható másodlagos, nem rendszerintegrált ejtőernyő van felszerelve, amely zuhanás esetén automatikusan aktiválódik;
– az olyan egyedi biztonsági ejtőernyővel felszerelt pilóta nélküli légi jármű, amely a légügyi hatóság által rögzített és jóváhagyott biztonsági ejtőernyővel van felszerelve.
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049
Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságá- nál került bejegyzésre.
1.2. Szerződő
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biz- tosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal.
1.2.1. Fogyasztó
Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.2.2. Vállalkozás
Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége köré- ben eljáró személy.
Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, akkor a biz- tosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biz- tosítottat köteles tájékoztatni.
1.3. Biztosított
A biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy, aki követelheti, hogy a biztosító az adott szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.
A jelen biztosítási feltételek szerint biztosított kizárólag a szerződésben rög- zített UAS üzembentartója aki a légiközlekedési hatóság által generált nyil- vántartási számmal rendelkezik.
Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megille- tő jogok és őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe a folyó biztosítási idő- szakban esedékes biztosítási díjak megfizetéséért a belépő biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerző- désbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtérí- teni. A biztosított természetes személy életkora a szerződés megkötésének időpontjában nem lehet kevesebb mint 18 év.
2. Biztosított műveletek
Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító a biztosított alábbi tevékeny- sége során okozott és a 4. pontban meghatározott károk bekövetkezése esetén teljesít szolgáltatást.
Szabadidős célú UAS művelet: pilóta nélküli légi jármű kedvtelési
célú, gazdasági célú használattal össze nem függő, és nem állami szerv fel- adatának végrehajtása érdekében végzett használata.
Ez a művelet tartalmazza a nyílt és a kedvtelési célú speciális műveleteket is. Gazdasági célú UAS művelet: pilóta nélküli légi jármű megrendelésre vagy saját célra történő, gazdasági tevékenységként végzett vagy gazdasá- gi céllal összefüggő használata, ideértve különösen a filmforgatást, a sajtó- termékek előállítását vagy a kereskedelmi célból végzett képfelvétel készí- tését.
Ez a művelet tartalmazza a Szabadidős célú UAS műveleteket, illetve gaz- dasági célú speciális és engedélyköteles műveleteket is.
3. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított által a biztosítá- si szerződésben (kötvényben) megjelölt biztosított UAS-sal végrehajtott biztosított művelet(ek) során okozott dologi és személysérüléses károk, amelyek megtérítéséért az UAS jelen biztosítási feltételek szerint biztosított üzembentartója a ma- gyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, és amelyek nem szerepelnek a kizárások, nem fedezett események között. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megté- ríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.
A biztosítási fedezet kizárólag külön megállapodás alapján terjed ki:
– UAS-sal végzett vegyszerszórásra;
– UAS-sal végzett szállításra;
– Pilóta nélküli állami légi jármű üzemeltetése során oko- zott károkra;
– UAS BVLOS üzemeltetése során okozott károkra;
– Szerződés hibás teljesítésével okozott károkra.
A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek.
szaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több ká- rosult lép fel kártérítési igénnyel.
4. A biztosítási szerződés megkötése és létrejötte
4.1. A szerződés létrejötte
Írásbeli ajánlattal kezdeményezett szerződéskötés
A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szer- ződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Koc- kázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.
A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító ré- szére történt átadása időpontjában akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt, vagy fedezet- igazolást állít ki.
Elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezett szerződés-
kötés
A szerződő a biztosítási szerződés megkötését elektronikus úton tett aján- lattal is kezdeményezheti. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válásától számított 15 napon belüli idő- szak. A biztosító köteles a szerződő ajánlatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.
A szerződés az ajánlat szerinti tartalommal az ajánlatnak a biztosító szá- mára történő hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenőleges ha- tállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt vagy fedezetiga- zolást állít ki.
Ajánlattól való eltérés, biztosító kifejezett nyilatkozata nél-
kül létrejött szerződés
Amennyiben a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szer- ződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifo- gásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelke- zés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a 15 napos koc- kázatelbírálási időn belül elutasítja.
A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a bizto- sító az ajánlatra, írásbeli úton tett ajánlat esetében annak beérkezésétől, elektronikus úton tett ajánlat esetében annak biztosító számára történő hozzáférhetővé válásától, számított 15 napon belül nem nyilatkozik, felté- ve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elő- írt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az aján- lat szerinti tartalommal írásbeli ajánlat esetében az ajánlatnak a biztosító számára történt átadása időpontjára, elektronikus úton tett ajánlat eseté- ben annak biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetke- zik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilván- való, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák. Amennyiben a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.
létrejöttével, kezelésével és annak esetleges megszűnésével, megszün- tetésével, valamint a biztosítási szolgáltatási, illetve kárrendezési igény- nyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot, tájékoztatást, a biztosítá- si díj módosulásról szóló értesítést, illetve minden egyéb nyilatkozatot – ahol az erre vonatkozó jogi szabályozás azt lehetővé teszi – elektronikus úton (e-mail üzenet formájában a szerződő által megadott e-mail címre), minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biz- tonságú elektronikus bélyegzővel ellátva küldje meg. A szerződő hoz- zájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerződő e-mail címét és mobiltele- fonszámát a fentiek teljesítéséhez felhasználja és ebből a célból ezen el- érhetőségi adatokat kezelje. Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.
b. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt siker- telen, mert azt a címzett az általa megadott elérhetőségen nem vette át („nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött”).
c. A szerződő levelezési címként csak magyarországi címet adhat meg.
5. A kockázatviselés kezdete, tartama és területi hatálya
5.1. Kockázatviselés kezdete
Írásbeli úton tett ajánlat esetén a biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosító részére történt átadását követő nap 00 óra 00 percében kezdődik meg, kivéve, ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként ennél későbbi dátum került megjelölésre. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap 00 óra 00 perce. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontja- ként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak tör- tént átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak történt átadását követő nap 00 óra 00 percét kell te- kinteni.
Elektronikus úton tett ajánlat esetén a biztosító kockázatviselése az aján- latnak a biztosító részére történő hozzáférhetővé válásának időpontjával kezdődik, amennyiben erről a biztosító fedezetigazolást állít ki. A kocká- zatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosító ré- szére történő hozzáférhetővé válásának időpontja. Amennyiben az ajánla- ton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltünte- tésre, mint az ajánlat biztosító részére történő hozzáférhetővé válásának időpontja, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosító- nak történő hozzáférhetővé válásának időpontját kell tekinteni.
5.2. Kockázatviselés tartama
A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és kockázatviselés vége közötti időtartam, amely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési tartam alatt okozott, bekövet- kezett, legkésőbb a biztosítás szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki, kivéve, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg.
5.3. Kockázatviselés terület hatálya
A biztosító kockázatviselése kizárólag az Európai Unió valamely tagállamá- nak területén belül okozott és bekövetkezett károkra terjed ki, kivéve, ha a felek írásban másként állapodnak meg.
6. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
6.1. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időtartamra kötötték. A tartamot a biztosítási szerződés (kötvény) tartalmazza.
6.2. A biztosítási évforduló
A biztosítási évfordulót a határozatlan időre létrejött szerződés (kötvény)
tartalmazza, amely a szerződés létrejöttekor megadott kockázatviselés kez- detének időpontjával megegyező hónap, nap.
6.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.
7. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási kockázat jelentős növekedése, valamint a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés jelen biztosítási feltételtől való lénye- ges eltérése esetén a szerződés 7.2. pontjában meghatározott feltételek szerint módosítható.
7.1. Közös megegyezéssel történő módosítás
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthat- ják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítá- si szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
7.2. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je- lentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől szá- mított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítá- sára, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Amennyiben a szerződésen alkalmazásra került az „Ejtőernyő kedvezmény”, jelen biztosítási feltétel alapján kockázat je- lentős növekedésének minősül, amennyiben a biztosított UA nem rendelkezik ejtőernyővel, vagy egyes repülések során az nem kerül alkalmazásra.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
8.1. Érdekmúlás. lehetetlenülés
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási ér- dek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Jelen biztosítás tekintetében, amennyiben a biztosított üzembentartói minősége megszűnik a biztosított UAS tekin- tetében, az a biztosítási érdek megszűnését jelenti.
8.2. Évfordulóra történő felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.
A határozott időtartamra létrejött szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg, írásban.
8.3. Díjnemfizetés
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szer- ződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését
nem eredményezik és ezzel együtt a biztosítónak semmilyen szolgáltatás- nyújtási kötelezettsége sem keletkezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a meg- szűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (re- aktiválási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.
8.4. Egyéb eset
A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszű- nését követő időszakra befizetett díjat a biztosító 8 napon belül kamat- mentesen visszafizeti.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
9.1. Biztosítási díj
A biztosítási díj megállapításának az alapja a kártérítési limit összege, a biz- tosított UAS műveletek jellege, az UA maximális felszálló tömege, illetve a biztosított UAS-ok darabszáma. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt ter- heli. Amennyiben a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szer- ződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni. A biztosító a biztosítás díját a biztosítási időszakra állapítja meg.
A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A határozatlan időre kötött szerződés esetén a biztosítás díja éves díjfizetési gyakoriságú, azonban a szerződő ettől eltérő –negyedéves, féléves – díjfizeté- si gyakoriságot is választhat, ha ebben a felek írásban külön megállapodnak. A határozott szerződés esetén az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a kötvény tartalmazza. A biztosítás díja fizethető banki átutalással vagy bankkártyával xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon.
Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosí- tó – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfe- lelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos időtartamra marad fenn.
Amennyiben a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonhatja.
A szerződés megszűnésének eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.
Amennyiben a szerződés megszűnik és az időarányos díjnál több díjat fi- zettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.
Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) nem jogosult a szerződőtől díj át- vételére.
Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a tár- saságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja.
A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
9.2. Befizetett díjak kezelése
A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamat- mentesen visszafizeti a szerződő részére.
9.3. Díjfizetés módosítása
A díjfizetési mód, illetve díjfizetési gyakoriság módosítása
esetén a szerződés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díj- jal fedezett időszakot követő nappal módosítható.
9.4. Díjkedvezmények
A szerződő a biztosítási díjból díjkedvezményre jogosult. A díjkedvezményt és annak mértékét a biztosítási ajánlat tar- talmazza. A biztosító az alábbi kedvezményeket alkalmaz- hatja:
Ejtőernyő kedvezmény
Amennyiben a biztosításban megjelölt UA-k mindegyike rendelkezik ejtőer- nyővel, akkor a biztosító kedvezményt érvényesíthet, mely kedvezmény fel- tétele, hogy az ejtőernyő minden repülés alkalmával alkalmazásra kerüljön. A kedvezmény mértéke a biztosítási díj 30%-a.
A kedvezmény a szerződés megkötésekor kerülhet alkalmazásra. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy az UA nem rendelkezik ejtő- ernyővel, vagy az ejtőernyő az egyes repülések során nem kerül alkalma- zásra, a biztosító a kedvezményt azonnali hatállyal visszavonhatja.
Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben egy káresemény során
igazolódik be, hogy a biztosított UA nem rendelkezett ilyen eszközzel vagy a káresemény időpontjában nem került fel- szerelésre, a biztosító aránylagos szolgáltatást állapíthat meg.
10. A biztosítási összeg (kártérítési limit)
10.1. Biztosítási összeg (kártérítési limit), fedezetfeltöltés szabályai
A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg (továb- biakban: kártérítési limit) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.
Káreseményenkénti kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amit a bizto- sító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvé- nyes, ha a megtérítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több személyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel.
A biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy biztosítási időszak alatt összesen megté- ríthet.
A kombinált kártérítési limit több biztosított kockázatra együttesen vonat- kozó limit, amely az adott esetben a káreseményenkénti és biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási szolgáltatási kötelezettség összevont felső ha- tára.
Szublimit a kártérítési limiten, vagy a kombinált kártérítési limiten belüli, az egyes fedezetekre meghatározott limit.
A biztosítás kártérítési limiteit a szerződő határozza meg. A kártérítési limit módosítását a szerződő módosító ajánlaton kezdeményezheti.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limit az ugyanazon biz- tosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. A biztosítási összeget a biztosító abban az esetben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerző- dő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Amennyiben a szerző- dő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett kártérítési limit mellett marad hatályban a folyó biztosítási idő- szakra.
10.2. A biztosító aránylagos szolgáltatása
Amennyiben a biztosítási díj megállapításához a szerződő helytelen, nem valós adatokat szolgáltat, vagy nem tesz ele- get a változásbejelentési kötelezettségének, akkor a kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kártérítési limit– a megtérí- tésére köteles, amekkora része a befizetett biztosítási díj annak a díjnak, amely díjat a szerződő helyes adatszolgálta- tása esetén fel kellett volna számolni.
Amennyiben a szerződésen alkalmazásra került az Ejtőernyő kedvezmény, és egy biztosítási esemény során igazolódik be, hogy a biztosított UAS nem rendelkezett ilyen eszközzel vagy
a káresemény időpontjában nem került felszerelésre, a bizto- sító aránylagos szolgáltatást állapít meg.
11. A biztosítási díj módosításának szabályai
A biztosító jogosult arra, hogy a következő biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal a biztosítás díj módosítására javaslatot tegyen az alábbi körülmé- nyek esetén:
– a veszélyközösség, azaz a biztosító Pilóta nélküli légi
jármű felelősségbiztosítási szerződéseinek összessége te- kintetében, a szerződés évfordulóját megelőző naptári évben, a kárgyakoriság, illetve az átlagkár jelentős, 4%-ot meghaladó mértékű változása esetén;
– a biztosítási szerződés kárhányadának jelentős (10%-ot meghaladó mértékű) változása esetén;
– a biztosítási tevékenységet érintő közterhek megváltozá- sa esetén legfeljebb a változás mértékének megfelelően;
– a KSH által az adott biztosítási időszakot megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.
A biztosító a biztosítási díjat a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 50%-os mértékben módo- síthatja.
A biztosítási díjak módosításáról a biztosító a biztosítási év- fordulót legalább 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosítási díj módosí- tását nem fogadja el, jogosult a biztosítási szerződést írás- ban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondani.
Amennyiben a szerződő a biztosítási időszak végét megelőző harmincadik napig a biztosítási szerződést nem mondja fel, úgy a biztosítási díj módosítása a szerződő részéről elfoga- dottnak minősül és a szerződés az írásbeli értesítésben fog- laltak szerint módosul.
A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfor- dulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az év- fordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét tel- jesíti.
12. Önrészesedés
Önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel. Az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál jogosult levonni a kár összegéből. Amennyiben a kár összege a káresemé- nyenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt teljes egészében maga viseli.
Az önrészesedés káreseményenkénti összegét a biztosítási szerződés (köt- vény) tartalmazza. Amennyiben a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be, az önrészesedés összegét a biztosító biztosítási eseményenként vonja le a kár összegéből.
13. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült kárként a kár- térítési limit erejéig megtéríti a károsultat ért azon károkat, melyekért a biz- tosított kártérítési felelősséggel tartozik a magyar jog szabályai szerint, így:
– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, illetve a személyi sérüléses károk esetén a károsult magánszemély jövedelemki- esését;
– személyi sérüléses károk esetén a biztosítottat terhelő sérelemdíjat;
– a kártérítési követelés, illetve sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot, kivéve, ha a késedelmi kamat a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt áll fenn;
– a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi eljárás költsé-
geit, a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, illetve a jogalap vagy összegszerűség megállapítása érdekében felkért szakér- tő költségét, amennyiben ezek a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása, vagy útmutatása alapján merültek fel;
– a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
– kárenyhítés, kárelhárítás körébe eső indokolt és igazolt költségeket. A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre;
– személyi sérüléses károk esetén a fentieken túl a biztosító megtéríti to- vábbá a károsult személyi sérülése kapcsán felmerülő vagyoni károkat, a sérült állapotával összefüggő és az orvosilag indokolt vagyoni kiadá- sokat. A sérült állapotával összefüggő vagyoni kiadások indokoltságát a biztosító orvosszakértője állapítja meg.
Jelen biztosítási feltétel alkalmazása szempontjából:
– a kár okozásának időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselek- mény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna;
– sorozatkár esetén a károkozás időpontja a sorozatkárhoz vezető első cselekmény időpontja;
– a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kár- térítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik;
– személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:
– halál esetén a halál beállta;
– testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halál- hoz vezet;
– egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;
– egészségromlás (lassú lefolyású személyi sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást;
– dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károso- dás időpontja;
– a biztosítási eseményhez kapcsolódóan az élet, testi épség és az egész- ség személyiségi jog megsértése esetén a sérelem bekövetkezésének az időpontja, a kár bekövetkeztének időpontjával egyezik meg;
– sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozatkár káreseményei közül első káreseményének időpontja;
– a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár be- következését a biztosítónak a kárbejelentési kötelezettség pontban fog- laltak szerint bejelentette.
Amennyiben a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen
kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak abban a részében és annak mértékében téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a károkozás időpontjában érvényes:
– kártérítési limit(ek), valamint
– a kártérítési limit(ek)en belül meghatározott szublimit(ek) erejéig téríti meg a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak figyelembevételével.
A biztosítónak a biztosítási eseményre vonatkozó teljesítési
kötelezettsége a károkozáskor érvényes kártérítési limitig, legfeljebb azonban az adott biztosítási időszakra érvényes kártérítési limitig terjed.
A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapí- tott kárösszeget csökkentheti a szerződés szerinti önrészese- dés összegével.
A biztosító jogosult levonni a szolgáltatási összegből a szer- ződésen fennálló díjtartozás összegét.
14. A szerződő felek speciális kötelezettségei
A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosí- tóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely ügyfélszolgálati irodájába vagy a biztosító postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049) beérke-
zik elektronikus úton közölt nyilatkozat esetén akkor, amikor a nyilatkozat a biztosító részére hozzáférhetővé válik. E rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
14.1. A Biztosított, szerződő kötelezettségei:
14.1.1. Tájékoztatási kötelezettség
Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
14.1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő (biztosított) a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
14.1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárha- tósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövet- kezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben álta- lában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
Biztosító aránylagos szolgáltatása esetén a biztosító a kár- enyhítés költségeit is az aránylagos szolgáltatás mértékében téríti. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosí- tott) tűz és robbanás esetén haladéktalanul köteles értesíte- ni a tűzoltóságot, amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn köteles haladéktalanul a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.
A biztosított köteles a biztosított UAS-t rendeltetésszerű álla- potban tartani, azok karbantartásáról gondoskodni, a hibá- kat, hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
14.1.4. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, vagy ha olyan kö- rülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudo- mására jutásától számított 30 napon belül a biztosítónak írásban be kell je- lentenie, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell ten- nie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerző- dő fél, illetve a biztosított az előző bekezdésben előírt köte-
lezettségeket nem teljesíti, és emiatt a biztosító szolgáltatá- si kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenekké váltak.
A biztosított a biztosító kérésére köteles, a kárt okozó UAS-t vizsgálat cél- jára átadni, vagy lehetőséget biztosítani a biztosító képviselőjének, hogy az UAS-t megvizsgálja.
14.1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményei- re, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel az alábbi iratok bemutatását kérheti:
– a biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentéséről, részlete- sen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény történt, károso- dott dolog/személy, összegszerűen meghatározott, adatokkal alátá- masztott írásbeli szolgáltatási igénye);
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító doku- mentumok (pl. távoli pilóta engedély, légtérhasználati engedély), illet- ve a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következ- ményeinek tisztázásához szükséges iratok (például a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biz- tosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek má- solata);
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósá- gi eljárás indult, akkor az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési el- járásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll);
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kór- előzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
– a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatos biztosított, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jo- gosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);
– a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során ke- letkezett költségek igazolására alkalmas iratok.
A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok be- nyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a biztosítá- si feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.
A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt ira- tokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet és kérhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a káresemény rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének kö- rülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a bizto- sító szakértője megvizsgálja.
14.1.6. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítási díjra, díjfizetésre vonatkozó szabályokat jelen biztosítási felté- tel 9. pontja tartalmazza.
14.2. Biztosító kötelezettségei
14.2.1. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni
– a szerződés adatairól;
– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.
Elektronikus ügyintézést választó ügyfeleknél külön kérésre, a biztosító a biztosítási feltételeket díjmentesen, nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátja.
14.2.2. Szolgáltatási kötelezettség
A biztosító a jelen biztosítási feltételekben részletesen meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarorszá- gon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének és/vagy a jogalap meg- vizsgálásához szükséges összes dokumentum beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes.
Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. felelősség elismerő nyilatkozat), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz be- érkezett. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szüksé- ges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítá- si, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat köte- lezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltünte- tik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege ki- számítható.
Amennyiben ugyanazt a biztosítási eseményt több biztosító egymástól füg- getlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az ál- tala kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérí- tési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifize- tett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és kártérítési limitekkel ará- nyosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, telje- sítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudo- másul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
15. Mentesülés
A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy ezen biztosítási feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a. a szerződő vagy a biztosított,
b. a szerződővel vagy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, alkalma- zottjuk vagy megbízottjuk; vagy
c. a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minősülhet súlyosan gondatlannak: − ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;
– ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folya- matos megsértésének következménye;
– a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelke- zésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban folytatja tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;
– a biztosított engedély és/vagy bejelentés nélkül vagy ha- táskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevé- kenysége során okozta a kárt;
– a kár a biztosítottnak (illetve a 7.1. pontban meghatáro- zott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüg- gésben keletkezett;
– a károkozás engedélyhez és/vagy bejelentéshez kötött te- vékenység engedély és/vagy bejelentés nélküli végzése során vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozati összefüggésben történt;
– a kár korábbi károsodással azonos körülmények között, to- vábbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdeké- ben annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.
16. Kizárások, nem fedezett események
Nem fedezi a biztosítás:
a. azt a kárt, amelyet a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;
b. azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el, vagy a biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott;
c. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a biztosított tulajdonosainak és azok a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak okozott károkat a tulajdon százalékos arányában;
d. az olyan jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek okozott károkat, amely a biztosított tulajdonában áll vagy amelyben részesedéssel rendelkezik, a biztosított tulajdoni hányadának, részese- désének arányában;
e. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
f. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a biztosítási szerző- désben meghatározott minőségében felel, vagy nem a biz- tosított tevékenység vagy művelet folytatása során okozta;
g. a biztosított, jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt- állási kötelezettségén alapuló károkat;
h. közigazgatási jogkörben okozott károkat;
i. szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), szerződőt és/vagy biztosítottat érintő bírságot és pénz- büntetést, egyéb büntető jellegű költségeket, illetve a büntető jellegű kártérítést, valamint az ezekhez kapcsoló- dó perköltséget és késedelmi kamatot;
j. tisztán pénzügyi veszteségből eredő károkat;
k. a károsult elmaradt vagyoni előnyét (kivéve a magánsze- mély jövedelemkiesését);
l. a kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozásából eredő károkat;
m. a biztosított részére megtérülő vagy a más biztosítással fedezett károkat;
n. légi járművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat;
o. bármely vírusfertőzés és/vagy járvány következtében bekö- vetkező, vagy ezzel összefüggésben megjelenő kárigény,
p. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló vagy lézersugárzásból, mág- neses vagy elektromágneses mezők vagy sugárzásból eredő közvetlen vagy közvetett károk, illetve biológiai és/vagy kémiai – nem békés cselekményekből származó – kockázatokból eredő károkat;
q. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, ame- lyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak be;
r. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár be- jelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzava- rás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai (SRCC), és az itt korábbiak- ban említettek bármelyikével kapcsolatos bármilyen köz- vetlen vagy közvetett egyéb kárigényeket;
s. olyan cselekmény okozta károkat, amely tartalmazza, de nem korlátozódik erő vagy erőszak és/vagy fenyegetés alkalmazására bármely személy vagy személyek csoport- ja(i) által, függetlenül attól, hogy politikai, vallási, ideo- lógiai nézettel összefüggésben, színezettel vagy hasonló indítékból, valamely szervezettel vagy kormánnyal össze- függésben vagy annak oldalán lépnek fel, és ami vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalom, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul (terro- rizmus), és az itt korábbaikban említettek bármelyikével kapcsolatos bármilyen közvetlen vagy közvetett egyéb kárigényeket;
t. legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények szállításával összefüg- gésben keletkezett károkra,
u. penészedés és gombásodás által okozott károkat, illetve az azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek kezeléséből (be- leértve a bontást és szállítást is), feldolgozásából, gyártá- sából, eladásából, forgalmazásából, tárolásából vagy hasz- nálatából származó vagy ezekkel kapcsolatos károkat;
v. a biztosított birtokában levő (így például: bérelt, haszon- bérbe vett, kölcsönzött UAS) vagy hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott (így például: megmunkált, fel- dolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletke- zett károkat;
w. a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségük- ben okozott károkat;
x. az értékpapírok, készpénz és egyéb értéktárgyak (érték- cikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer stb.) megrongálá- sából, elvesztéséből, megsemmisüléséből vagy ellopásá- ból származó károkat;
y. szavatossági, jótállási és garanciaigényekből eredő költ- ségeket, kiadásokat vagy károkat;
z. a számítógépes adatok törl(őd)éséből, korrekciójából, in- formációtartalmából, újracímzéséből, sérüléséből, meg- változásából, zárlatából, adatrend megszakadásából eredő; továbbá vírus vagy más szándékos szoftver (pl. férgek, trójai lovak, makrovírusok vagy logikai bombák stb.) által okozott vagy ezekkel kapcsolatos károkat, hibás számítógépes adatfeldolgozásból eredő károkat, il- letve a következő kapcsolódó kockázatokból: gyártási
10
hiba, üzemszünet vagy nyereségkiesés, úgymint szabada- lom, szerzői vagy személyes jogok sérelméből eredő ká- rokat; valamint az internet és e-mail tartalomszolgálta- tók tevékenységével kapcsolatos károkat, szoftverek vagy más elektronikus adathordozók hibás működéséből eredő károkat, ide nem értve az UAS, vagy vezérlő szoft- verének hibás működéséből eredő dologi és személyi sé- rüléses károkat;
aa. a szexuális zaklatással, rágalmazással, üzleti és jó hírnév sérelmével, becsületsértéssel, illetve jogosulatlan fotó vagy videó készítésével kapcsolatos károkat;
ab. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmé- ben felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott köz- vetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező ma- gatartással okoz;
ac. ha a bekövetkezett kár olyan okra vezethető vissza, amely ok miatt a biztosítási szerződés tartama alatt már történt káresemény, és a biztosító írásbeli felszólítása ellenére a kárt kiváltó ok megszüntetését a biztosított el- mulasztja, akkor az ugyanazon okból a felszólítást köve- tően bekövetkező károkat (azaz ezzel a kárral kapcsolat- ban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be);
ad. a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettséget;
ae. a késedelmes teljesítésből vagy nemteljesítésből eredő károkat.
Nem terjed ki továbbá a biztosító kockázatviselése
a. személyi sérüléssel (élet elvesztésével, testi épség, egész- ség károsodása) nem járó egyéb személyiségi jogsértés miatt bekövetkező, nem vagyoni sérelem és az ilyen sze- mélyiségi jogsértéssel összefüggésben felmerült károkra;
b. az autonóm üzemmódban okozott károkra, amennyiben a pilóta nélküli légi jármű vezető beavatkozásának lehetősé- gét a pilóta nélküli légi jármű rendszer üzemi körülmények között, a repülés teljes időtartama alatt nem biztosította;
c. engedélyköteles tevékenység esetén engedély és/vagy az előírt képzettség és dokumentáció nélkül végzett művele- tek esetén okozott károkra;
d. a nem az Európai Unióhoz tartozó ország joghatósága alapján érvényesített kárigényekre;
e. biztosított teljesítési segédeinek, illetve a teljesítési segé- dek által a biztosítottnak, valamint a teljesítési segédek egymásnak okozott káraira
f. hatósági büntetés, lefoglalás, elkobzás miatt bekövetke- zett károkra;
g. műrepülés során okozott károkra;
h. az UAS működtetése nélkül okozott károkra;
i. a károkozó UAS-ban, valamint az UAS által szállított dol- gokban keletkezett károkra;
j. az egyéb jogszabály vagy szerződés alapján megtérülő károkra;
k. a munkabalesetekre, az üzemi balesetből és a foglalkozási megbetegedésekből eredő károkra;
l. az olyan kárra, vagy a kár azon részére, amely a légügyi hatóság közrehatására vezethető vissza;
m. a 70 évnél idősebb távoli pilóta által okozott kárigényekre;
n. UA-ban okozott károkra, beleértve kettő vagy több UA üt- közését is,
A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen biztosí- tási feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést el- utasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alap-
xxx xxxxxxxx, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Eu- rópai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik. A biztosítási fedezetből ki van zárva minden olyan kár, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Unió, Magyaror- szág, az Amerikai Egyesült Államok vagy bármilyen nemzet- közi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következmé- nye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továb- bá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.
17. Egyéb rendelkezések
Elévülés: A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a to- vábbiakban: Ptk.) szabályozott öt éves általános elévülési időtől – 2 év elteltével elévülnek.
Megtérítési igény: A biztosító nem él megtérítési igénnyel a károkozó biztosítottal szemben.
18. Záró rendelkezések
A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: Tudnivalók) jelen biz- tosítási feltételek elválaszthatatlan részét képezi. Kérjük, olvassa el figyel- mesen ezt a dokumentumot is!
19. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól
Tájékoztatjuk, hogy jelen biztosítási feltétel a jogszabályok- tól az alábbiakban tér el lényegesen:
– a Ptk. 6:22.§ (1) bekezdésében foglalt 5 éves elévülési idő- től eltérően a biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el;
– A biztosító a kockázat jelentős növekedése esetén, a biz- tosítási díjat módosíthatja.
11
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Xxxxxxxxxx xxx: 0000 Xxxxxxxx, Xx. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000
Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X – Xxxxxxxx Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000