Vas megyei foglalkoztatási

A projekt a Vas Megyei Önkormányzat és a Vas Megyei Kormányhivatal konzorciumában valósul meg tervezett 3. konzorciumi partner bevonásával az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások ellátására.

Megyei szintű foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés keretében, programszerű és integrált, a megye egészére kiterjedő, megyei szintű gazdaság - és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködések támogatása és a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó program valósul meg.

A megyei szintű foglalkoztatási együttműködés a megye egészére kiterjedő célokkal és tevékenységekkel működik. Előkészíti, segíti a helyi foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket, ernyőszervezeti feladatokat lát el, és biztosítja a megyei szintű koordinációt, monitoring tevékenységet végez a helyi paktumok vonatkozásában. Releváns szereplők bevonásával megyei partnerséget hoz létre, megyei szintű gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési helyzetelemzést készít, majd stratégiát alkot, megyei paktum- programot készít és valósít meg.

A projekt keretében a Vas Megyei Önkormányzat konzorciumi vezetésével valósul meg a foglalkoztatási paktum létrehozása, releváns szereplők megkeresése és bevonása a foglalkoztatási megállapodásba (paktumszervezetbe a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával és a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárságának partnerségével együttműködve). Együttműködési megállapodás aláírása, valamint a valamennyi releváns gazdasági ágazatra és szezonális munkaerő-keresletre kitérő foglalkoztatási helyzetelemzés készítése, melynek része - indikátorokkal, kutatásokkal, elemzésekkel, és/vagy szakértői véleményekkel alátámasztott - közös helyzetfeltárás, problémaelemzés a térség munkaerő-piacának jellemzőiről. Elkészül a paktum, megállapodás területi szintjére vonatkozó, a résztvevők által konszenzusos módszerrel elfogadott részletes foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása, beleértve kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat. A projekt részét képezi a foglalkoztatási paktum stratégiájának megvalósítására reális ütemtervű munkaterv kidolgozása, összhangban az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. A Vas Megyei Önkormányzat koordinálja a projektben a munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzését. Megvalósul a Vas megyei gazdaság – és

foglalkoztatás-fejlesztési megállapodás/paktum és fenntartása során, foglalkoztatási együttműködés (partnerség), irányító csoport (partnerséget reprezentáló szűkebb testület), menedzsment szervezet és paktumiroda felállítása működtetése, ügyrend, munkaterv kidolgozása,

reális költségvetés kidolgozása, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák, humán-erőforrás biztosítása. A paktumiroda működtetését 1 fő paktumreferenssel tervezi az Önkormányzat, aki a szakmai vezetőirányításával végzi napi teendőit. Tevékenységei között szerepel az együttműködési megállapodás aláírása, a foglalkoztatási partnerség (paktum) működési tapasztalatainak összegyűjtése, megosztása; a partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja, a projektzárási feltétel minősítés megszerzése a sztenderdek alapján, figyelemfelkeltés a projekt tudatosítására partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében. A Vas Megyei Önkormányzat feladata az ernyőszervezeti feladatok ellátása, a megye területén működő paktumok közötti koordináció, kapcsolattartás; a szociális gazdaság fejlesztésének támogatása; a megyében működő gazdasági és foglalkoztatási paktumok szakmai támogatása, működésükösszehangolása.

Cél és feladat a mindenkori foglalkoztatási célú kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése, hatékonyabb programmegvalósulások támogatása, a támogatások munkaerő-piaci hatásának erősítése; az IH által kiadott egységes útmutató alapján MT elkészítése.

A Vas Megyei Kormányhivatal a tevékenységei között a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez kapcsolódóan a célcsoport min. 6, max. 12 hónapos, folyamatos foglalkoztatásának támogatását valósítja meg. A program keretében az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének és/vagy foglalkoztatásának támogatása valósulhat meg azzal a feltétellel, hogy az álláskeresők munkaerő-piaci képzése csak az adott térségben meglévő, vagy feltárt munkaerő igényekhez mérten támogatható. A projektben a munkaerő-piaci szolgáltatásokat a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. nyújtja, mint konzorciumi partner, együttműködve a Kormányhivatallal. A Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásához kapcsolódóan a célcsoport körében látja el a szakmai feladatokat.

A megyei és a helyi foglalkoztatási együttműködések között nem lesz semmilyen lehatárolás a célcsoport munkaerő-piaci támogatása esetén. A Kormányhivatal a munkerő-piaci szolgáltatást végző mentor útján dönti el, hogy mely célcsoportba tartozó személy támogatását melyik paktum projektbe számolják el, figyelemmel a rendelkezésre álló támogatási források és elvárt indikátorok projektenkénti arányos teljesülésére.

Kockázatot jelent a projekt sikeres megvalósítása szempontjából, hogy a foglalkoztatási igényeknek megfelelő, képzett munkaerőt kellő számban nem tudunk bevonni a projektbe, hogy a bértámogatás igénybe vételéhez szükséges nettó létszámnövelést, pl. a nagyobb méretű vállalkozások, illetve az erősen szezonális tevékenységet végzők

nem vállalják, így ők ilyen típusú támogatott foglalkoztatással nem tudnak élni. További kockázatot jelent, hogy a futó kormányzati és EU-s támogatású programok (Út a munkaerőpiacra,

Ifjúsági garancia program, közfoglalkoztatottak képzése, civil szervezetek,

vagy társadalmi vállalkozások foglalkoztatási támogatása) korlátozzák jelen projektből a foglalkoztatottak körébe való bevonás lehetőségét.

Jellemző, hogy az alacsony képzettségű (pl. 8 általános iskolai végzettségű) személyek foglalkoztatását a nagy-, közepes vállalatok nem vállalják, így kockázatot jelent az, ha a mikro- és kisvállalkozások részéről nem lesz meg az igény az ilyen végzettségű emberek foglalkoztatására. Ugyanakkor elvárás, hogy a - program szempontjából átmeneti munkaviszonynak tekinthető - közfoglalkoztatásban dolgozók közül minél több embernek kínáljanak munkalehetőséget az elsődleges munkaerőpiacon, vagy teljes munkaidős állást kínálni a közszférában (pl.: számos nevelési és oktatási intézmények, önkormányzati feladatellátás esetében ez már gyakorlat).

Figyelembe véve a fentieket, illetve a korábbi évek támogatásainak tapasztalatait, a foglalkozatási együttműködésekben a bértámogatás nyújtását elsődlegesen a mikro-, kisvállalkozások körében kell ösztönözni, ami hozzájárulhat az inaktívak munkába, így például az inaktív családtagnak a családi vállalkozásba való bevonásába.

1. Helyzetértékelés ‌

1.1. Földrajzi terület/beavatkozási szint meghatárolása

A jelen projekt által érintett foglalkoztatási együttműködés területi beavatkozási szintje Vas megye területe Szombathelyi járás területének kivételével. A Szombathelyi járás területén Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata konzorciumi vezetésével valósul meg területi együttműködés. A földrajzi terület lehatárolását meghatározta, hogy Szombathely város elsődleges érdeke a területén működő vállalkozások új munkahelyei által támasztott foglalkoztatási igények kiszolgálása a város és a járásban álláskereső lakosságának a foglalkoztatásba való bevonása által. Ehhez illeszkedve a megyei foglalkoztatási együttműködés, illetve a helyi foglalkoztatási együttműködések célja a Szombathely járáson kívüli állás keresők foglalkoztatásának segítése lehetőség szerint az álláskeresők lakóhelyéhez minél közelebb eső munkahelyen. A támogatás nem zárja ki, hogy egy a megyei paktumból támogatott és a Szombathelyi járás területén kívül élő lakos végül a Szombathelyi járásban lévő munkáltatónál helyezkedjen el.

1.2. A támogatási kérelem gazdasági, társadalmi, foglakoztatási és környezeti hátterének bemutatása ‌

1.2.1. Gazdasági – foglalkoztatási - társadalmi helyzetkép ‌

Vas megye 2015. évi foglalkoztatási helyzete

Nyilvántartott álláskeresők számának éves átlaga, 2015

Járások – Foglalkoztatási hivatalok	Férfi	Nő	25 év alatt	25 - 54 év	55 év és felette	általános iskola	szakiskola, szakmun- kásképző	szakközép- iskola, technikum	gim- názium	főiskola, egyetem	Együtt
Sárvári Járási Hivatal (Celldömölki Munkaerő-piaci Pont)	288	327	113	381	121	243	183	101	62	25	615
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx (Körmendi Munkaerő-piaci Pont)	273	281	95	327	132	203	172	102	50	28	554
Szombathelyi Járási Hivatal (Kőszegi Munkaerő-piaci Pont)	248	233	64	293	125	167	137	96	50	30	481
Sárvári Járási Hivatal (Sárvári Munkaerő-piaci Pont)	373	382	101	452	202	256	244	150	67	38	755
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx (Szentgotthárdi Munkaerő-piaci Pont)	179	152	40	189	102	116	118	48	29	19	331
Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály	1 000	000	000	1 273	459	635	538	460	168	192	1 994
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx (Vasvári Munkaerő-piaci Pont)	228	231	89	293	76	240	117	58	33	11	459
Vas megye összesen	2 600	2 589	763	3 208	1 218	1 861	1 509	1 016	460	343	5 189

Forrás: xxxx://xxxx.xxxxx.xx/xxxxxx.xxxx?xxxxxxxxx_xxxx_xxxxxxxxxxxxx

2015-ben az álláskeresők havi átlagát elemezve Vas megyében a Szombathelyi járást nem számítva 3 195 fő álláskereső volt, akik között hasonló a férfiak és a nők aránya. Vas megyében 763 fő a 25 év alatti álláskeresők száma. Vas megyében a Szombathelyi járáson kívüli területeken az álláskeresők mintegy felének (1 861 fő) legfeljebb általános iskolai végzettsége van, továbbá 1 509 főnek van szakmunkás, szakiskolai bizonyítványa (akik közül 100 fő járt szakiskolába).

Nyilvántartott álláskeresők számának éves átlaga és megoszlása járásonként, 2015

Járási hivatalok	Regisztrált álláskeresők száma (fő)	Álláskeresők megoszlása	Álláskeresési ráta*, 2015.év átlag	Lakónépesség aránya	Lakónépesség száma
Sárvári Járási Hivatal (Celldömölki kir)	615	11,8%	5,4%	9,6%	24 312
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx (Körmendi Kir)	554	10,7%	4,4%	10,4%	26 348
Szombathelyi Járási Hivatal (Kőszegi Kir)	481	9,3%	4,1%	10,1%	25 572
Sárvári Járási Hivatal (Sárvári Kir)	755	14,6%	4,1%	15,2%	38 488
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx (Szentgotthárdi Kir)	331	6,4%	5%	6,0%	15 179
Szombathelyi Járási Hivatal	1 994	38,4%	3,7%	43,6%	110 772
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx (Vasvári kir)	459	8,8%	7,4%	5,2%	13 326
Vas megye összesen	5 189	100,0%	4,3%	100,0%	253 997

Forrás: xxxx://xxxx.xxxxx.xx/xxxxxx.xxxx?xxxxxxxxx_xxxx_xxxxxxxxxxxxx és KSH Tájékoztatási adatbázis

*Álláskeresési ráta: regisztrált álláskeresők/ gazdaságilag aktív népesség**

**Gazdaságilag aktív népesség: foglalkoztatott+regisztrált álláskereső

A megyében az átlagos álláskeresési ráta 2015-ben a Vasvári járás területén (7,4%) volt a legmagasabb, míg a Szombathely járásában a legalacsonyabb (3,7%). A megyei átlagnál (4,3%) még a Celldömölki és ugyan kis mértékében, de a Körmendi járásban volt magasabb az álláskeresési ráta. 2015-ben átlagosan 1 370 fő álláskeresőt tartottak nyilván a Sárvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál, míg a 1 344 főt a Körmendi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál.

Regisztrált álláskeresők száma Vas megyében 2015. december 31-én.

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon	Sárvári Járási Hivatal (Celldömölki járás)	Körmendi Járási Hivatal (Körmendi Járás)	Szombathelyi Járási Hivatal (Kőszegi Járás)	Sárvári Járási Hivatal (Sárvári Járás)	Körmendi Járási Hivatal (Szentgotthárdi Járás)	Szombathelyi Járási Hivatal (Szombathelyi Járás)	Körmendi Járási Hivatal (Vasvári járás)	Vas megye összesen	Vas megye Szombathelyi járás nélkül
Férfi	266	235	238	318	165	841	168	2 231	1 390
Nő	297	256	210	348	132	910	200	2 353	1 443
ált. iskolai végz. nélkül	13	15	12	15	13	46	16	130	84
általános iskola	197	156	151	205	88	503	167	1 467	964
szakiskola	8	7	7	16	9	40	5	92	52
szakmunkásképző	169	144	116	185	97	444	92	1 247	803
gimnázium	59	55	48	55	25	149	32	423	274
szakközépiskola	80	78	68	115	34	343	40	758	415
technikum	13	10	17	32	14	54	8	148	94
egyetem	10	5	5	17	5	38	1	81	43
főiskola	14	21	24	26	12	134	7	238	104
25 év és alatta	96	97	63	103	36	224	84	703	479
26 - 50 év	289	233	232	314	134	949	189	2 340	1 391
50 év felett	178	161	153	249	127	578	95	1 541	963
ellátás nélkül	285	257	180	317	172	772	171	2 154	1 382
álláskeresési járadék	118	106	103	167	38	298	49	879	581
álláskeresési segély III.	47	52	66	90	23	172	21	471	299
foglalkoztatás helyettesítő támogatás	113	76	99	92	59	509	127	1 075	566
rendszeres szociális segély					5			5	5
<= 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott	420	369	329	500	221	1233	288	3 360	2127

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon	Sárvári Járási Hivatal (Celldömölki járás)	Körmendi Járási Hivatal (Körmendi Járás)	Szombathelyi Járási Hivatal (Kőszegi Járás)	Sárvári Járási Hivatal (Sárvári Járás)	Körmendi Járási Hivatal (Szentgotthárdi Járás)	Szombathelyi Járási Hivatal (Szombathelyi Járás)	Körmendi Járási Hivatal (Vasvári járás)	Vas megye összesen	Vas megye Szombathelyi járás nélkül
> 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott	143	122	119	166	76	518	80	1 224	706
Nem pályakezdő álláskereső	512	439	417	609	277	1625	325	4 204	2 579
Pályakezdő álláskereső	51	52	31	57	20	126	43	380	254
kitöltetlen				0			1	1	1
segédmunkás	62	29	75	67	46	168	94	541	373
betanított munkás	237	209	140	254	85	573	137	1 635	1 062
szakmunkás	180	169	144	221	122	554	91	1 481	927
szellemi	64	62	77	102	38	393	42	778	385
vezetői	20	22	12	22	6	63	3	148	85
Összesen	563	491	448	666	297	1751	368	4 584	2 833

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal

A regisztrált álláskeresők száma 2015. december végén 4 584 fő volt Vas megyében, ami 12%-kal (605 fővel) kevesebb, mint a regisztrált álláskeresők 2015. évi havi átlaga (5 189 fő). Az álláskeresők meghatározó hányada (34,8 %-uk) továbbra is a szakismeret nélküli alacsony iskolai végzettségűek köréből került ki. Ehhez kapcsolódik, hogy az álláskeresők közül betanított munkásként dolgozott korábban 1 062 fő. Szombathelyi járást nem számítva a 25 év alatti álláskeresők száma alacsonyabb volt az éves átlagnál (479 fő Szombathely nélkül), míg viszonylag magas az 50 év feletti álláskeresők száma (963 fő). A pályakezdő álláskeresők száma a megyében 254 fő volt Szombathely nélkül. Szombathelyi járás adatait nem vizsgálva az álláskeresőknek csak a 21%-a (581 fő) részesült álláskeresési járadékban. A regisztráltak fele, 1 382 fő álláskeresési ellátás nélkül volt, míg 30% álláskeresési segélyben, vagy foglalkoztatás-helyettesítő támogatásban részesült. Az álláskeresők egynegyede, (706 fő) volt már több mint egy éve nyilvántartva (706 fő), legtöbben a sárvári és a celldömölki járásból.

A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011

Általános iskola			Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel	Érettségi	Egyetem, főiskola stb. oklevéllel	Összesen
8. évfolyamnál alacsonyabb		8. évfolyam	Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel		Egyetem, főiskola stb. oklevéllel
Fogyatékossággal élők	2 149	4 242	1 819	1 846	668	10 724
ezen belül néhány csoport kiemelve
Mozgássérült	612	1 891	822	877	340	4 542
Gyengénlátó, aliglátó	229	540	190	232	64	1 255
Nagyothalló	243	497	149	224	91	1 204
Súlyos belszervi fogyatékos	110	326	212	214	57	919
Mentálisan sérült (pszichés sérült)	191	655	238	197	62	1 343
Értelmi fogyatékos	797	459	112	11	5	1 384
Tartósan beteg	4 405	14 103	6 442	8 058	3 416	36 424

Forrás, KSH Népszámlálási adatbázis, 2011

Vas megyében 2011-ben 10 724 fő fogyatékossággal élőt tartottak nyilván. Többségük legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb a 8 évfolyamos iskolai végzettség. A fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetének kezelése speciális intézkedéseket igényel, illeszkedve az általuk elvégezhető munkakörökhöz.

A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek, az akadályoztatás típusa szerint, 2011

A fogyatékosság típusa, tartós betegség	Önellátásban	Mindennapi életben	Tanulásban, munkavállalásban	Családi életben	Közlekedésben	Kommunikációban, információszerzésben	Közösségi életben	Nem akadályozza	Nem kívánt válaszolni	Fogyatékossággal élők / tartósan betegek
A fogyatékosság típusa, tartós betegség				akadályozza					Nem kívánt válaszolni	Fogyatékossággal élők / tartósan betegek
Fogyatékossággal élők akadályoztatás szerint	2 432	4 664	2 210	709	4 095	1 301	930	873	1 289	10 724
Tartósan beteg	3 422	9 838	4 522	988	8 041	1 142	2 012	16 583	4 179	36 424

Forrás, KSH Népszámlálási adatbázis, 2011

A fogyatékossággal élők negyede akadályoztatott az önellátásban, illetve 2 210 fő válaszolta azt, hogy akadályoztatott a tanulásban és a munkavállalásban.

Foglalkoztatási szempontból meghatározó ágazatok

Működő vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági áganként Vas megyében, 2014

Gazdasági ágazat	Vas megye	Megoszlása
Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR \'08: A gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	881	5,35%
Működő vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR \'08: B+C+D+E gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	1298	7,88%
Működő vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: B gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	21	0,13%
Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: C gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	1214	7,37%
Működő vállalkozások száma a villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: D gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	18	0,11%
Működő vállalkozások száma a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: E gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	45	0,27%
Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: F gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	1669	10,13%
Működő vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: G gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	2744	16,66%
Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: H gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	556	3,38%
Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: I gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	873	5,30%
Működő vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: J gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	507	3,08%
Működő vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: K gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	555	3,37%
Működő vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: L gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	662	4,02%
Működő vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: M gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	1976	12,00%
Működő vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: N gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	702	4,26%
Működő vállalkozások száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: O gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	1	0,01%
Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: P gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	602	3,66%
Működő vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: Q gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	680	4,13%
Működő vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: R gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	424	2,57%
Működő vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR \'08: S gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) - GFO\'11, GFO\'14 (db)	1041	6,32%
Összesen	15 171	100%

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

A megyében 2014-ben 16 499 működő vállalkozást tartottak nyilván. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működött, de meghatározó a vállalkozások száma az építőiparban, illetve szakmai, tudományos, műszaki tevékenység körében.

Ezek azok a tevékenységek, melyeket kis létszámú vállalkozások, vagy egyéni vállalkozások is el tudnak végezni. A megyében a fentieken túl kiemelendő, hogy

1 214 feldolgozóipari vállalkozás működött.

Vas megyei 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek foglalkoztatási adatai, 2014	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Teljes munkaidős szellemi foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló szellemi foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)	Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma (fő)
A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	1 000	000	000	44	2 396
26-30 Gépipar (CI+CJ+CK+CL)	8 821	2 227	292	38	11 049
B+C+D Ipar víz- és hulladékgazdálkodás nélkül	18 729	4 757	953	170	23 486
B+C+D+E Ipar összesen élelmiszeripar nélkül (CA nélkül)	17 928	4 000	000	000	22 654
B+C+D+E(36) Ipar összesen vízellátással együtt	19 112	4 959	959	178	24 071
B+C+D+E Ipar összesen	19 420	5 055	981	196	24 475
F Építőipar	1 381	517	241	67	1 898
G Kereskedelem, gépjárműjavítás	3 028	1 000	000	000	4 572
H Szállítás, raktározás	2 127	426	115	77	2 553
I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	890	173	475	51	1 063
J Információ, kommunikáció	24	182	5	16	207
K Pénzügyi, biztosítási tevékenység	10	241	12	11	251
L Ingatlanügyletek	302	142	30	8	445
M Szakmai, tudományos, műszakitevékenység	206	643	28	64	849
N Adminisztratív és szolgáltatást támogatótevékenység	947	333	187	56	1 280
O Közigazgatás, védelem; kötelezőtársadalombiztosítás	2 467	3 640	117	52	6 107
8510+8520+8531+8532 Közoktatás	692	3 000	000	000	4 625
P Oktatás	702	4 048	108	183	4 750
Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás	2 278	3 325	194	267	5 603
R Művészet, szórakoztatás, szabad idő	164	417	60	42	581
S Egyéb szolgáltatás	425	236	67	13	661
Mindösszesen TEÁOR'08 és összevont ágazatok és ágazatcsoportok	36 210	21 478	3 407	1 337	57 688

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis TEÁOR'08 és összevont ágazatok és ágazatcsoportok

A 4 fő fölötti vállalkozások és állami szervezetek esetén Vas megyében az alkalmazottak közel fele dolgozott az iparban, mintegy 24 ezer fő 2014- ben. Foglalkoztatási szempontból a megyében még jelentős ágazatnak számít a kereskedelem, közszféra: közigazgatás, oktatás, szociális ellátás, egészségügy. Továbbá fontos ágazat az építőipar (1 898 fő) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (1 063 fő). A foglalkoztatottak közel kétharmada fizikai foglalkozású.

Vas megyei 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek fizikai foglalkoztatási adatai

		2012		2013		2014
TEÁOR'08 és összevont ágazatok és ágazatcsoportok	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)
A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	1 932	106	1 824	99	1 841	101
26-30 Gépipar (CI+CJ+CK+CL)	8 110	255	8 440	274	8 821	292
B+C+D Ipar víz- és hulladékgazdálkodás nélkül	17 968	948	17 879	922	18 729	953
B+C+D+E Ipar összesen élelmiszeripar nélkül (CA nélkül)	16 920	797	17 085	794	17 928	800
B+C+D+E(36) Ipar összesen vízellátással együtt	18 360	956	18 278	929	19 112	959
B+C+D+E Ipar összesen	18 649	981	18 609	961	19 420	981
F Építőipar	1 240	193	1 226	208	1 381	241
G Kereskedelem, gépjárműjavítás	2 439	663	2 641	690	3 028	688
H Szállítás, raktározás	1 919	87	1 928	100	2 127	115
I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	957	450	882	459	890	475

		2012		2013		2014
TEÁOR'08 és összevont ágazatok és ágazatcsoportok	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)	Teljes munkaidős fizikai foglalkozásúak létszáma (fő)	Nem teljes munkaidőben (legalább hó/60óra) alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma (fő)
J Információ, kommunikáció	31	2	27	3	24	5
K Pénzügyi, biztosítási tevékenység	11	15	13	14	10	12
L Ingatlanügyletek	286	44	292	51	302	30
M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység	173	48	240	54	206	28
N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	763	188	951	215	947	187
O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás	2 548	112	2 304	125	2 467	117
8510+8520+8531+8532 Közoktatás	719	184	666	124	692	105
P Oktatás	732	196	677	129	702	108
Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás	1 616	429	1 721	283	2 278	194
R Művészet, szórakoztatás, szabad idő	166	62	123	58	164	60
S Egyéb szolgáltatás	453	58	454	48	425	67
Mindösszesen TEÁOR'08 és összevont ágazatok és ágazatcsoportok	33 915	3 635	33 911	3 495	36 210	3 407

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

2014-ben az előző évhez képest 6%-kal, 2 211 fővel nőtt a fizikai foglalkoztatottak száma. A fizikai foglalkoztatottak többsége (90%-a) teljes munkaidőben dolgozik, mely arány 2015-re tovább bővült. A bővülés oka, hogy az újonnan létrejövő munkahelyek többsége teljes állású volt.

Foglalkoztatási igények

Új bejelentett álláshelyek száma						Vas megye Szombathely nélkül
			Összes				Támogatott			Nem támogatott
	2013		2014		201	2013		2014	2015	2013	2014	2015
01 Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai		0		0		0	0	0	0	0	0	0
02 Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylőfoglalkozása		0		0		0	0	0	0	0	0	0
03 Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai		0		0		0	0	0	0	0	0	0
11 Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők		1		1		0	0	0	0	1	1	0
12 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői		0		0		0	0	0	0	0	0	0
13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői		15		14		15	1	2	3	14	12	12
14 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői		8		4		1	1	1	0	7	3	1
21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások		46		24		14	1	3	0	45	21	14
22 Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)		7		6		13	2	3	3	5	3	10
23 Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokúképzettséghez kapcsolódó)		1		5		25	0	2	0	1	3	25
24 Oktatók, pedagógusok		15		14		27	0	1	0	15	13	27
25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások		26		9		18	0	2	0	26	7	18
26 Jogi és társadalomtudományi foglalkozások		2		0		2	1	0	0	1	0	2
27 Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)		5		4		5	4	3	0	1	1	5
29 Egyéb magasan képzett ügyintézők		0		1		1	0	0	0	0	1	1
31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások	164		189		200		86	46	36	78	143	164
32 Szakmai irányítók, felügyelők		51		27		17	45	23	15	6	4	2
33 Egészségügyi foglalkozások	112			99	116		3	6	5	109	93	111
34 Oktatási asszisztensek		5		6		4	5	5	2	0	1	2
35 Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások		36		32		21	10	1	4	26	31	17

Támogatott és nem támogatott álláshelyek száma Vas megyében, 2013-2015

Új bejelentett álláshelyek száma			Vas megye Szombathely nélkül
		Összes		Támogatott			Nem támogatott
	2013	2014	2015	2013	2014	2015	2013	2014	2015
36 Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök	98	92	75	19	14	8	79	78	67
37 Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások	25	26	14	25	24	14	0	2	0
39 Egyéb ügyintézők	66	54	21	59	49	20	7	5	1
41 Irodai, ügyviteli foglalkozások	271	351	279	215	230	199	56	121	80
42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások	117	83	84	77	32	33	40	51	51
51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások	392	384	385	80	57	79	312	327	306
52 Szolgáltatási foglalkozások	61	88	65	38	24	28	23	64	37
61 Mezőgazdasági foglalkozások	66	72	70	29	23	24	37	49	46
62 Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások	96	40	28	12	17	25	84	23	3
71 Élelmiszer-ipari foglalkozások	214	107	103	2	2	2	212	105	101
72 Könnyűipari foglalkozások	83	278	164	15	20	28	68	258	136
73 Fém- és villamosipari foglalkozások	237	393	352	56	46	59	181	347	293
74 Kézműipari foglalkozások	26	5	4	1	3	0	25	2	4
75 Építőipari foglalkozások	174	245	184	63	65	62	000	000	000
79 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások	74	29	2	19	0	0	55	29	2
81 Feldolgozóipari gépek kezelői	436	834	695	13	2	6	423	832	689
82 Összeszerelők	1 168	1 786	625	0	1	0	1 168	1 785	625
83 Helyhez kötött xxxxx kezelői	40	42	63	0	1	0	40	41	63
84 Járművezetők és mobil gépek kezelői	000	000	000	29	15	18	128	152	308
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások	383	507	458	303	372	335	80	135	123
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások	2 595	3 292	2 265	2 293	2 932	1 861	302	360	404
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások	1 552	1 372	924	1 294	1 003	662	258	369	262
Összes	8 825	10 682	7 665	4 801	5 030	3 531	4 024	5 652	4 134

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal

Az elmúlt években a hivatalhoz bejelentett állások számából a támogatással megvalósult foglalkoztatás 3 500 és 5 000 közötti. A támogatott foglalkozások többnyire az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások, valamint az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági álláshelyek esetén voltak. Nagyobb számban támogattak még technikusok és hasonló műszaki, irodai, ügyviteli, kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozásokban bejelentett álláshelyek betöltését. Jellemző, hogy összeszerelő munkára jelentős számú új állásbejelentés érkezett, amelyek betöltését azonban nem támogatás útján oldották meg.

Feldolgozóipari foglalkozások

31 Technikusok és hasonló

műszaki foglalkozások

71 Élelmiszer-ipari foglalkozások

72 Könnyűipari foglalkozások

73 Fém- és villamos-ipari

foglalkozások

74 Kézműipari foglalkozások

81 Feldolgozóipari gépek kezelői

82 Összeszerelők

83 Helyhez kötött xxxxx kezelői

Új bejelentett álláshelyek száma Vas megyében néhány kiemelt szakma esetén (2016. február 8-i állapot),

Szakma, foglalkozás szerinti összesítés			Vas megye Szombathely nélkül
Szakma, foglalkozás szerinti összesítés		Összes		Támogatott			Nem támogatott
	2013	2014	2015	2013	2014	2015	2013	2014	2015
Feldolgozóipar	2 328	3 592	2 143	173	120	131	2 155	3 472	2 012
51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások	392	384	385	80	57	79	312	327	306
41 Irodai, ügyviteli foglalkozások	271	351	279	215	230	199	56	121	80

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal

Összehasonlítva a néhány kiemelt ágazatot a feldolgozóiparban az elmúlt 3 évben évente átlagosan 141 munkahelyhez nyújtottak támogatást, ami 3%-a csak az átlagosan támogatott összes álláshelynek (4 454 db). Az ágazatban a munkáltatók folyamatosan a médián keresztül keresik a munkavállalókat, illetve a meghirdetett egyszerű pozíciók többségét munkaerő kölcsönzésen keresztül alkalmazzák, amelyhez támogatás nem folyósítható.

Várható jövőbeni állami beruházások

A megyében (Szombathely MJV kivételével) a TOP részeként mintegy 21,14 mrd Ft EU támogatás felhasználása várható 2017 és 2023 között. Ezt egészíti ki Szombathely MJV TOP támogatási forráskerete, amely 14,53 mrd Ft. A megyébe érkező támogatásokból mintegy 2,37 mrd Ft ESZA jellegű támogatás, amely döntően bérjellegű felhasználásban, illetve kisebb mértékben szolgáltatásvásárlás révén kerül felhasználásra. A maradék 18,77 mrd Ft értékben alapvetően építőipari jellegű beruházások valósulnak, melyek komoly keresletet támasztanak az építőipar által meghatározott szakágakban, így a mérnökök és kivitelezésben érdekelt építőipari vállalkozások körében. A fentieken túl az országos programokból további beruházásokkal és fejlesztésekkel kell számolni, melyek a vállalkozói szféra, az állami szektor és a civil szervezetek, egyházak valósítanak meg.

A gazdaságélénkítését is szolgáló helyi gazdaságfejlesztési célú beruházásokra 2,778 mrd ft támogatás jut. A forrás lehetőséget ad iparterület fejlesztésre, ahol a vállalkozások telephelyeiket bővíthetik, vagy újakat alapíthatnak. További fejlesztési lehetőség van a helyi gazdaság témakörében konyha-fejlesztésre, illetve a mezőgazdasági termékek raktározását, logisztikáját meghatározó beruházásra.

A GINOP keretében lehetőség van vállalkozások kapacitásbővítő, illetve modernizációt szolgáló beruházásaira, melyek szintén új munkahelyek létesítésével járhatnak. Ezen munkahelyek foglakoztatási igényeit lehet segíteni a projekt révén, amennyiben a célcsoportba tartozó álláskeresőkkel kívánják feltölteni az új álláshelyeket. Az EU finanszírozású programokból fejlesztett további állami beruházások szinte minden közcélú szolgáltatást érintenek (pl. útépítések, épület-energetikai beruházások, közműépítés), míg a vállalkozásoknál elsődlegesen az energetikai célú építési beruházásokkal kell számolni. Hazai forrásból a Szombathelyen a Modern Város program keretében tervezett beruházások foglalkoztatási igényével lehet számolni, míg Bük, Sárvár és Kőszeg térségben a tervezett kiemelt turisztikai térségi beruházások teremthetnek újabb munkahelyeket. A magán szektorban a lakásépítési hitelezés kedvezőbb kondíciói serkenthetik a beruházásokat.

A projekt területi lehatárolását figyelembe véve a Megyei Paktum Xxxxx által felkeresésre kerülnek a TOP, GINOP és EFOP prioritásból támogatói döntéssel rendelkező projektek kedvezményezettei.

Foglalkoztatási célú támogatások tapasztalatai

Támogatott álláshelyek száma ágazat szerint, Vas megye,

Ágazat szerinti összesítés			Vas megye Szombathely nélkül
		Összes		Támogatott			Nem támogatott
	2013	2014	2015	2013	2014	2015	2013	2014	2015
Kitöltetlen	2	4	0	0	0	0	2	4	0
A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	965	515	436	795	427	369	170	88	67
B Bányászat, kőfejtés	0	0	2	0	0	1	0	0	1
C Feldolgozóipar	1 222	1 841	1 549	66	22	50	1 156	1 819	1 499
D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás	0	0	1	0	0	0	0	0	1
E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés	63	68	87	54	50	51	9	18	36
F Építőipar	265	216	207	63	38	31	202	178	176
G Kereskedelem, gépjárműjavítás	388	454	405	85	55	47	303	399	358
H Szállítás, raktározás	000	000	000	16	6	35	97	137	145
I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	302	297	312	39	39	49	263	258	263
J Információ, kommunikáció	14	4	8	3	1	2	11	3	6
K Pénzügyi, biztosítási tevékenység	27	36	48	2	3	3	25	33	45
L Ingatlanügyletek	70	94	72	36	48	23	34	46	49
X Xxxxxxx, tudományos, műszaki tevékenység	616	164	202	21	17	14	000	000	000
N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	888	2 222	1 009	17	19	21	871	2 203	988
O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás	3 241	3 852	2 488	3 204	3 825	2 443	37	27	45
P Oktatás	281	314	245	255	284	201	26	30	44
Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás	102	181	144	41	75	52	61	106	92
R Művészet, szórakoztatás, szabadidő	118	135	115	81	102	98	37	33	17

Ágazat szerinti összesítés			Vas megye Szombathely nélkül
		Összes		Támogatott			Nem támogatott
	2013	2014	2015	2013	2014	2015	2013	2014	2015
S Egyéb szolgáltatás	148	142	155	23	19	41	125	123	114
T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra	0	0	0	0	0	0	0	0	0
U Területen kívüli szervezet	0	0	0	0	0	0	0	0	0
TEÁOR összesen	8 825	10 682	7 665	4 801	5 030	3 531	4 024	5 652	4 134
Összes (kivéve oktatás és közigazgatás)	5 303	6 516	4 932	1 342	921	887	3 961	5 595	4 045
Összes (kivéve mezőgazdaság, művészet, oktatás és közigazgatás)	4 220	5 866	4 381	466	392	420	3 754	5 474	3 961

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal

A jellemző foglakoztatási ágakhoz képest hasonló a feldolgozóipari vállalkozások esetén is a támogatott munkahelyek aránya a bejelentett álláshelyekhez képest. Ennek oka, hogy a feldolgozóipari nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások, különösen a nagy foglalkoztatók munkaerőlétszámukat a projektszerű megrendelési igényekhez alakítják, így általában nem vállalják a támogatás feltételeként előírt statisztikai létszámtartási kritériumot. Jelentős volt még a támogatott foglalkoztatás a közszférában, ami a közfoglalkoztatási programok következménye. Még jelentősebb számban a mezőgazdaságban támogatták a bejelentett állások betöltését.

Közfoglalkoztatás aktuális helyzete

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma (fő), 2016

				Járás
	Celldömölki	Körmendi	Kőszegi	Sárvári	Szentgotthárdi	Szombathelyi	Vasvári	Összesen
Közfoglalkoztatásba belépő álláskeresők létszáma *	437	445	207	374	167	766	418	2 814
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása**	93	287	137	211	144	173	81	1 126
Országos közfoglalkoztatási program támogatása**	50	325	98	203	100	138	72	986
Járási startmunka mintaprogram támogatása**	50	97	53	92	36	112	50	490

Forrás: Vas Megyei kormányhivatal

Megjegyzés:

* a közfoglalkoztatási programokba belépő álláskeresők létszáma a 2016. év I-VI. havi összesen adat, halmozódást nem tartalmaz (minden álláskeresőt többszöri bevonás esetén is csak 1 főnek számolunk).

** A hosszabb időtartamú, az országos és a járási startmunka mintaprogram támogatása létszámok a 2016. június havi átlagos létszám adatot tartalmazzák. (Az adatok a tárgyhót követő 2. hónapban kerülnek az adattárházba.)

Egyéb közfoglalkoztatási formák/programok

Az "Önkormányzati útőr" mintaprogramok foglalkoztatás időtartama 2016. március 1-től 2016. november 30-ig tart. A mintaprogram célja az önkormányzatok kezelésében lévő utakon, közterületeken a közterület rendezettségének megtartása és az úthálózat használhatóságának biztosítása, kiemelten a kerékpár utak karbantartása.

"Önkormányzati útőr" egyéb mintaprogram

				Járás
	Celldömölki	Körmendi	Kőszegi	Sárvári	Szentgotthárdi	Szombathelyi	Vasvári	Összesen
2016. évi keret (eFt)	0	5 390	15 257	16 030	26 520	5 390	5 400	73 987
tervezett létszám	0	5	15	15	25	5	5	70

Forrás: Belügyminisztérium keretlevele

Országos közfoglalkoztatási program

A megyénkben támogatott országos közfoglalkoztatási programok tevékenységei ágazatok

szerint:

1. Vízügyi igazgatóságok: működtetik a kizárólagosan állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, gondoskodnak a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről. Közreműködnek a települési ivóvízminőség javításában, valamint a települési szennyvíztisztítási feladatokban, illetőleg vízkár-elhárítási feladatokat végeznek.

2. Állami erdőgazdaságok: erdőterületek rehabilitációja, erdészeti sétautak, tanösvények, turista utak kijelölése, karbantartása, tűzpászták készítését, tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátása, erdőterületek kommunális szennyeződéstől való tisztítása és az erdő közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátása.

3. Nemzeti parkok: ellátják a védett és fokozottan védett természeti értékek, területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat.

4. Rendészeti szervek, Magyar Honvédség és katasztrófavédelmi szervek: a működési területükön, a tulajdonukban, vagyonkezelésükben, valamint használatukban lévő ingatlanok karbantartása, állagmegóvása, takarítása, raktári munkákellátása.

A közfoglalkoztató illetékességi területe eltérhet a megyétől. Ezekben az esetekben a foglalkoztatásra tervezett létszám felvétele nemcsak a megyénkből történik.

közfoglalkoztató	létszám	program		2016. évi keret (e Ft)	2017. évi keret (e Ft)
		kezdete	vége	2016. évi keret (e Ft)	2017. évi keret (e Ft)
Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság	902	2016.03.01	2017.02.28	1 037 604	213 046
Szombathelyi Erdészeti Zrt.	200	2016.03.01	2017.02.28	201 584	60 041
Vas Megyei Rendőr- Főkapitányság*	85	2016.03.16	2017.02.28	81 756	25 452
Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság	45	2016.03.01	2017.02.28	53 287	15 742
Körmendi Rendészeti Szakközépiskola	8	2016.03.16	2017.02.28	7 363	2 388
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság	44	2016.03.01	2017.02.28	51 765	15 676

Forrás: Belügyminisztérium keretlevele

* 2016. június 01. hatállyal módosított adat

Országos hajléktalan mintaprogram

A közfoglalkoztatási mintaprogram célja kettős: a hajléktalan személyek számára hasznos, értékteremtő tevékenységet nyújtani, ezáltal élethelyzetükön javítani, valamint ezen program keretében már nemcsak a foglalkoztatásukra összpontosítanak, hanem arra is, hogy a létrehozott értékek a köz számára is élvezhetővé és adott esetben felhasználhatóvá váljanak.

közfoglalkoztató

létszám

program

kezdete vége

2016. évi keret (e Ft)

2017. évi keret (e Ft)

Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft.

2016.03.01

2017.02.28

70 929

17 265

(Szombathely)

Forrás: Belügyminisztérium keretlevele

Egyedi mintaprogramok

2016-ban a megyében támogatott egyedi mintaprogramok tevékenységei:

Torony Község Önkormányzata: Elhanyagolt terület rendbetételével a környezeti állapot rendezettségének javítása, tündérkert (gyümölcsöskert) létrehozása, a településen lakóroma közösség tagjai számára közösségi tér létrehozása.

Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft.: A program elsődleges célja az egészségi és mentális állapotuk miatt a közfoglalkoztatásból kiszorult személyek foglalkoztatása révén az önálló és folyamatos munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, és további fejlesztése. Cél továbbá a közfoglalkoztatottak felkészítése a nyílt munkaerő-piacon történő önállómunkavégzésre.A programban a közfoglalkoztatottak papírhulladék felhasználásával tüzelésre alkalmas brikettet készítenek.

közfoglalkoztató	létszám	program		2016. évi keret (e Ft)	2017. évi keret (e Ft)
		kezdete	vége	2016. évi keret (e Ft)	2017. évi keret (e Ft)
Torony Község Önkormányzata	15	2016.05.09	2017.02.28	13 068	4 117
Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. (Szombathely)	16	2016.07.18	2017.02.28	17 077	4 451

Forrás: Belügyminisztérium keretlevele

A megye munkaerő-piaci/gazdasági szempontból összetartozó területi egységei 1

A megye fejlesztési céljainak eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatározó foglalkoztatási központokban melyek az alábbiak. Fontos kiemelni, hogy az alábbiakban csak az egyes térségek kiemelten hangsúlyos ágazati területeit emeljük, mindezek mellett a térségekben egyaránt fontos a megyei fejlesztési célok megvalósítása.

1. Szombathelyi agglomeráció térsége

A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcsolódó közlekedés fejlesztések révén a munkaerővonzás-körzet kiterjesztése. A térségben biztosítani kell a megfelelő színvonalú kulturális és rekreációs kínálatot, valamint a felsőfokú oktatás vállalati és társadalmi szükségleteket kiszolgáló magas színvonalú a helyi gazdaság igényeit is kiszolgáló feltételrendszerét.

Szombathely a megyében meghatározó foglalkoztatási szerepkörrel bír, hiszen központi elhelyezkedése révén gyakorlatilag a megye, minden városából napi ingázással elérhető. Ugyan abszolút értékben 2015-ben a Szombathelyi járásban volt a legtöbb regisztrált álláskereső, de az álláskeresési ráta 6%-ponttal alacsonyabb volt a megyében. Szombathely és Kőszeg között gyakorlatilag egy egybefüggő települési hálózat alakult ki, ami foglalkoztatási szempontból is erős együttműködést biztosít. Az érintett körzetben kölcsönösen járnak el a munkavállalók a másik településre dolgozni, azaz nemcsak Szombathely fogad munkavállalókat, de a környék munkahelyeire, így Lukácsházára és Kőszegre is járnak dolgozni Szombathelyről. A 2011. évi népszámlálás alapján a megyei átlagtól egy kiugró adat volt, a kőszegi járás területén volt közel 3%-kal magasabb az eltartottak száma, amit magyarázhat a városban működő bentlakásos gyermek intézmények jelenléte is. A térség foglalkoztatási helyzetét befolyásolja Ausztria

1 Vas megye Területfejlesztési Koncepciója alapján készült, 2014

közelsége, ami egyrészről a hazainál magasabb jövedelmet biztosító munkalehetőséget kínál, már szinte minden szakma területen, míg másrészről bizonyos szakmákban (pl. építőipar, vendéglátás) munkaerőhiányt is okozhat az érintett járásokban.

A térség meghatározó foglalkoztatói2:

Település	Vállalkozás neve	Fő tevékenységi kör	Foglalkoztatotti létszám, 2014 (fő)
Szombathely	Luk Savaria Kuplunggyártó Kft.	Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása	2 291
	Epcos Elektronikai Alkatrész Kft.	Elektronikai alkatrész gyártása	1 607
	Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft	Elektronikai alkatrész gyártása	1 548
	BPW-Hungária Kft.	Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása	1360
	Szombathelyi Erdészeti Zrt. (munkatársai nagy része Szombathelyen kívül dolgozik)	Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység	666
Lukácsháza	Schott Hungary Gyógyszeripari Üvegtermék Gyártó Kft.	Műszaki, egyéb üvegtermék gyártás	558
Szombathely	Coveris Rigid Hungary Kft	Műanyag csomagolóeszköz gyártása	401

A kőszegi Kromberg & Schubert Kft.-ről nincsen hivatalos adat, de a 2016-ban 25 éves fennállását ünneplő vállalkozás több mint 900 főt foglalkoztatott.

2013-hoz képest 2014-re minden vállalkozásnál nőtt a foglalkoztatottak száma.

2. Sárvár – Celldömölk - Jánosháza térsége

Kiemelten fontos az érintett településeken turisztikai piaci pozícióik erősítése, a szolgáltatás kínálat bővítése több település bevonásával, illetve a termelő szektor helyi erőforrásokon alapuló fejlesztése. Ezen térségben különösen fontos a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása. A közlekedés-hálózatfejlesztés eredményeként jó

2 TOP 100 Vas 2015. A megye legnagyobb vállalkozásai a 2014-es év eredményei alapján, Készült a Vas Népe és a NAV együttműködésében

lehetőségek nyílnak logisztikai, vagy feldolgozóipari termelési központok létesítésére megyehatáron átnyúló hatással Jánosháza, illetve Celldömölk térségében egyaránt.

Celldömölk járásában a Sárvárihoz viszonyítva rosszabb a foglakoztatási helyzet, amit igazol, hogy az az álláskeresési ráta 2015-ben 1,1%-ponttal volt magasabb a megyei átlagnál. A Celldömölki járásban a 2011. évi népszámlálás adatai alapján 3%-ponttal volt magasabb az inaktív keresők száma. Így ebben a térségben mindenféleképpen van foglalkoztatási tartalék. Mivel Celldömölk térségében a megyei átlagnál 4%-ponttal magasabb az álláskeresők körében a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, így vélhetően az álláskeresők, inaktívak elhelyezkedésének segítésére képzési és intenzív munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása szükséges.

A térség meghatározó foglalkoztatói:

Település	Vállalkozás neve	Fő tevékenységi kör	Foglalkoztatott létszám, 2014 (fő)
Jánosháza	Seton Hungary Feldolgozó Kft.	Bőr, szőrme kikészítése	702
Répcelak	Linde Gáz Magyarország Zrt	Ipari gáz gyártása	513
Sárvár	Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft.	Baromfihús feldolgozása, tartósítása	439
Sárvár	Sága Foods Élelmiszeripari Zrt.	Baromfihús feldolgozása, tartósítása	342
Celldömölk	Swietelsky Vasúttechnika Kft.	Vasút építése	295

3. Körmend – Vasvár - Szentgotthárd térsége

Fontos feladat a közlekedés hálózati fejlesztések eredményeként javuló logisztikai pozíciók kihasználása, illetve a helyi gazdaság megerősítése, különös tekintettel a mezőgazdaságra (pl. gyümölcstermesztés, állattenyésztés), helyi termékek kisipari feldolgozására, illetve a helyi kötődésű KKV-k működésének bővítésére. Az Őrségben, így a szlovén nemzetiségiek által is lakott Rába-vidéken a közúthálózat fejlesztése mellett különösen fontos a helyi értékeken és termékeken alapuló turizmus feltételrendszerének a javítása.

2015-ben mindegyik járásban meghaladta az álláskeresési ráta a megyei átlagot. Foglalkoztatási szempontból a megyében – már tradicionálisnak tekinthetően - a legrosszabb helyzetben a Vasvári járás van, ott 2015-ben 7,4% volt az álláskeresési ráta szemben a 4,3%- os megyei átlaggal. A Vasvári járásban az álláskeresők több mint fele (52%) a legfeljebb általános iskolai végzettségűek köréből került ki, ők azok, akiknek a legrosszabb az az elhelyezkedési esélyeik. Az álláskeresők életkori helyzetét vizsgálva ki kell emelni a Szentgotthárdi térséget, ahol a megyei átlaghoz képest magasabb az 55 év felettiek aránya az álláskeresők körében. Szentgotthárd térségében az inaktív keresők 2011-

es népszámlás alapján 5 %-ponttal haladták meg a megyei átlagot. Ezzel szemben a Vasvári térségben a regisztrált álláskeresők körében a 25 év alattiak aránya haladja meg 5%-ponttal a

megyei átlagot. Így a Vasvári járásban nemcsak az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési esélyei

rosszak, hanem a fiatalok számára is nehezebb a munkába állás.

Település	Vállalkozás neve	Fő tevékenységi kör	Foglalkoztatott létszám, 2014 (fő)
Körmend	Ada Hungária Bútorgyár Kft.	Egyéb bútor gyártása	655
	Nova Bútor Bútorgyár Kft.	Egyéb bútor gyártása	489
	Prevent Premium & Interior Ipari És Kereskedelmi Kft	Műszaki textiláru gyártása	318

A fenti térkategóriákat az alábbi térkép szemlélteti

A releváns munkaerő-piaci szereplők és szerepük a partnerség kialakításában

A projekt kapcsán meghatározó munkaerő-piaci szereplők

Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya és járási hivatalok foglakoztatási osztályai

A Kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket.

A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezés, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak, létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében.

A projekt keretében a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya kapcsolódik be a vállalt feladatok ellátásába.

A kormány foglalkoztatáspolitikai feladatainak megvalósítói, elsődleges szerepük a munkanélküliek álláshoz jutásának segítése, illetve a sikeres álláskeresést szolgáló pénzbeli és egy szakmai támogatások nyújtása, munkaerő-piaci szolgáltatásokszervezése.

Vas Megyei Önkormányzat

Elősegíti a foglakozatási célú programok megvalósítását, felhasználja a kormány által biztosított támogatási lehetőségeket a foglalkoztatási együttműködések szervezésre, illetve a foglalkoztatás bővítése érdekében közvetít az érintett szereplők között.

Hasonló tevékenységet végeznek a megyében a nagyobb települések önkormányzatai, illetve az egyes térségközpontok.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) delegáltja

Képviseli a megyében működő vállalkozások érdekeit, segíti a megyében működő vállalkozásokat foglalkoztatás bővítést

is jelentő fejlődésük ösztönzése érdekében. MKIK-hoz hasonló gazdasági érdekvédelmi és képviseleti szervek szintén hasonló feladatkört töltenek be

(Vállalkozók Országos Szövetség helyi képviselete, Agrárkamara és egyéb szervezetek, helyi ipartestületek).

NYugat-Pannon Nonprofit Kft.

A NYugat-Pannon Nonprofit Kft. az állami tulajdonú Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. leánycégeként jött létre. A szervezet küldetése elősegíteni a fenntartható, elsősorban belső erőforrásokra épülő térségfejlesztési folyamatokat. Kiemelten alapozva a helyi közösségépítésére, valamint partnerségi- és hálózati együttműködések létrehozására hazai- és nemzetközi szinten egyaránt.

Célja, hogy a régióban tevékenykedő önkormányzatok, vállalkozások és civil szakmai szervezetek hálózati kooperációját térségi, megyei és régiós szinten egyaránt felerősítse, növelve a fejlesztési programok hatékonyságát és elősegítve a 2014-2020-as tervezési periódusra való felkészülés eredményességét.

Kiemelten fontos számára a területfejlesztés és a vidékfejlesztés szempontrendszerének és módszertanának harmonizálására épülő magas színvonalú szakmai szolgáltató tevékenység feltételrendszerének megteremtése.

A fenti célok elérése érdekében a szervezet az alábbi hat fő területen végez tevékenységeket:

• gazdaságfejlesztés, klaszterek

• vidékfejlesztés, kultúra

• területi tervezés, programozás,

• fenntartható közlekedés

• határon átnyúló projektek

• nemzetközi projektek

A Nyugat-Pannon Nonprofit Kft a fejlődés kulcsának az értékeken és kezdeményezésen alapuló, hálózatos együttműködést tekinti a vidék- és területfejlesztésben és a gazdaságfejlesztésben egyaránt. Hiszi, hogy kezdeményezőkészség, növekedési szándék, nyitottság és együttműködés nélkül a legjobb adottságokkal rendelkező közösségek, települések, vállalkozások sem képesek hatékonyan elérni céljaikat – azon szervezetek számára azonban, amelyek megfelelően élnek ezekkel a lehetőségekkel, mérhetően dinamikusabb növekedési pályák nyílnak meg.

Magyarország térségeinek jelentős része nem használja ki az együttműködéssel generálható potenciált, sajnos az a jellemző, hogy a helyi kezdeményezések ritkák, és még azok mindegyike

sem kap kellő támogatást. A Nyugat-Pannon Nonprofit Kft küldetésének tekinti, hogy a sokszor történelmileg működésképtelen helyi és térségi viszonyrendszereket dinamizálja, segítsen megkönnyíteni a helyi együttműködési kezdeményezéseket, és így hozzájáruljon a fenntartható, versenyképes helyi gazdasági hálózatok kiépüléséhez.

A cég szakértőinek sokéves vidék-, terület- és gazdaságfejlesztési tapasztalata ötvöződik ebben a stratégiai irányban. Testreszabott, költséghatékony megoldásokat kínálunk, amelyek egyformán segíthetnek rövidtávú konkrét feladatok hatásos megoldásában és komplex stratégiai tervek megvalósításában.

Munkaerőpiacon hátrányos helyzettel rendelkezők képviseletét ellátó civil szervezetek

Vannak olyan civil szervezetek, melyek a megyében foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű személyeket képviselnek. A civil szerveteket a Vas Megye Civil Információs Centrum fogja össze, rajtuk keresztül biztosítható a partnerség.

Képző intézmények

A megyében meghatározók a felnőtt-képző, szakképző intézmények, melyek döntően a nagyobb településeken találhatók. A képzési feladatok a munkaerő-piaci támogatások esetén olyan szervezetek láthatják el, melyek megfelelő szervezeti, illetve szakképzésre vonatkozó akkreditációval rendelkeznek és a Kormányhivatal által meghirdetett közbeszerzési eljáráson sikeresen szerepelnek. Állami tulajdonú képzőintézmény a megyében a Regionális Képző Központ jogutódja, a Xxxx Xxxxxx Xxxxx és Kutató Intézet Szombathelyi igazgatósága.

A megyében korábban létrejött működő és nem működő foglalkoztatási paktumok 3

Hegyháti Foglalkoztatási Paktum

A 2007 és 2015 között aktívan működő paktum célja Hegyhát térségében a foglalkoztatási helyzet javítása a köz- és magánszféra partnerségén keresztül. A paktum keretében számos partnerségi fórumot, rendezvényt szerveztek, illetve többek között kialakítottak egy munkahely kereső-kínáló adatbázist, Telekocsi programot indítottak a munkahelyi bejárás segítésére, térségi projektgyűjteményt alakítottak ki.

3 A súlyponti területek a regionális foglalkoztatási stratégia helyzetelemzése alapján kerültek meghatározásra.

Súlyponti területek

• a munkahelyteremtést elősegítő kistérségi foglalkoztatási partnerség működtetése a kistérségben

• munkaerő-piaci információk eljuttatása az érdekeltekhez

• a munkanélküliség csökkentése

• a térségben a foglalkoztatási színvonal emelése

• a kistérségben tartós munkanélküliségmegelőzése

• a régi munkahelyek bővítése

• új munkahelyek létrehozása a térségben. Kemenesalja Foglalkoztatási Paktum

A Vas Megyei Munkaügyi Központ kezdeményezésére jött létre az első magyar kistérségi foglalkoztatási paktum 2002. május 3-án. A Paktum hatására elindult a Celldömölki kistérségben egy közös gondolkodás Kemenesalja foglalkoztatási problémáinak kezelésére, mely részeként a térség legnagyobb vállalatai, önkormányzatai, képző intézményei és a munkaügyi szervezet közösen fogalmazták meg foglalkoztatási célú elképzeléseiket.

Súlyponti területek:

• megismerni a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliségokait

• foglalkoztatást elősegítő programokat valósítanimeg

• összehangolni a térségi szereplők gazdasági és humán erőforrás-fejlesztési elképzeléseit, céljait, és megoldást keressenek a problémákra

• összehangolni a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében

Őrségi Foglalkoztatási Megállapodás

A foglalkoztatási megállapodás 2010 és 2014 között működött Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A paktum keretében számos fórumot szerveztek, melyek témái többek között a szakképzés, foglalkoztatási lehetőségek, falusi turizmus, vállalkozói partnerségek voltak.

A projekt céljai:

• az őrségi kistérségben, a kistérségi szereplők helyi partnerségen alapuló összefogása, foglalkoztatási együttműködési megállapodás

megkötése a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának érdekében

• foglalkoztatási paktum létrehozása a térség

munkaerő-piaci szereplői igényeinek,

gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseinek, céljainak összehangolása érdekében.

Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum

A Szombathelyi foglalkoztatási paktum intenzíven 2005 és 2012 között működött. A működését, mint minden más paktumét az állami támogatási lehetőségek határozták meg. Ennek keretében partnerségi fórumokat szerveztek, illetve tanulmányokat készítettek (pl. Szombathely város humán erőforrás térképének elkészítés; Meglévő vállalati háttér felmérése és elemzése; Kompetencia kézikönyv kidolgozása; Befektetés-ösztönzési program kidolgozása), tanácsadási tevékenységet végeztek. HR klubot működtettek, pályaorientációs tevékenységet végeztek, munkaerő keresleti-képzési kínálati adatbázist alakítottak ki. A tevékenységek állami támogatási forrás függőségét bizonyítja, hogy az adatbázisok és szolgáltatások az elmúlt években nem kerültek frissítésre.

Súlyponti területek:

• a város munkaerő-piaci helyzetének javítása

• a Paktum magas színvonalú operatív működtetése

• széles körű és aktív együttműködés kialakítása a város munkaerő-piaci szempontból releváns szereplői között

• a város munkaerő-piaci helyzetének javítása új munkahelyekteremtésével

• a munkanélküliség csökkentése

• a párbeszéd, együttműködés erősítése

• munkaerő keresletnek megfelelő képzések

• kedvező működési körülmények teremtése a vállalkozások számára, igényeiknek megfelelő képzettségű munkaerő biztosítása

A Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérségek Foglalkoztatási Paktuma

A foglalkoztatási paktum három város – Kőszeg, Csepreg, Bük – közös kezdeményezésére alakult azzal a szándékkal, hogy a két szomszédos, hasonló adottságú kistérség munkaerő- piaci szereplőinek összefogásával együttesen segítsék elő a térségi foglalkoztatás fejlesztését. A paktum projekt céljai a következők voltak:

• a Kőszegi és Csepregi kistérségben a foglalkoztatás szempontjából releváns helyi szereplők problémáinak, érdekeinek és jövőbeni kilátásainak, céljainakazonosítása

• fenntartható partnerségi hálózat létrehozása, melynek keretében együttműködik a helyi szereplők széles köre a foglakoztatási kezdeményezések előmozdítása érdekében

• az érintett kistérségekben, valamint a régióban a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeinekfeltérképezése

• egy menedzsment szervezet létrehozásával a stratégiából adódó feladatok végrehajtásának megkezdése, legalább 5 követő projektkidolgozása

A paktum 2010 és 2014 között működött intenzíven. A paktum működése során biztosították a partnerséget a közszféra, civil szervezetek, képző szervezetek és vállalkozások körében. Az együttműködés eredményeként sikerült új munkahelyeket álláskeresőkkel betölteni. A paktum kiemelt eredménye egy befektetői kiadvány létrehozása, ami a térségben fellelhető kiemelt gazdasági hasznosítású ingatlanokat veszi számba.

Súlyponti területek:

• munkahelyek megtartása, helyi és térségi munkahelyek teremtése

• az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, az egész életen át tartó tanulás terjesztése

• munkaerő-piaci szolgáltatások és vállalkozási tanácsadás rendszerénekfejlesztése

• helyi foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása

• hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásánakelősegítése

„REKORD” Regionális foglalkoztatási együttműködés Nyugat-Dunántúlon

A Rekord hálózati együttműködés célja, hogy a Nyugat-dunántúli régió releváns szereplői között létrehozott foglalkoztatáspolitikai együttműködés keretében feltárják és kezeljék a régió munkaerő-piaci problémáit, ennek kapcsán közös megoldásokat keressenek, összehangolják a partnerek gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit, valamint közösen valósítsanak meg foglalkoztatást elősegítő programokat.

Az együttműködés alapító szervezetei és az együttműködés elindítását szolgáló projekt konzorciumi partnerei a következők:

• Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ) konzorciumvezető

• Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (NYDRMK)

• Zalai Falvak Egyesülete (ZFE)

• ZalA-KAR Térségi társulás (Zalaszentgrót)

• BFH Európa Kft. (BFH)

A hálózati együttműködés az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• regionális jelentőségű munkahely-teremtési projektek támogatása, menedzselése

• megyei/regionális paktum akadémiák: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, műhelyek szervezése

• régiókon belüli, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák gyűjtése és terjesztése

• információáramlás biztosítása a helyi paktumok és a regionális paktum partnerszervezetei között, paktum platform portál, hírlevelekműködtetése

• paktumok érdekképviselete, híd szerep a helyi paktumok és az országos szint között (szakmapolitikai struktúra megteremtése, menedzsment és programfinanszírozás elérése érdekében)

• regionális foglalkoztatási stratégia készítése, projektgenerálás, a megvalósítás koordinálása

• paktumok minőségbiztosítása, monitoring tevékenysége, értékelése

• módszertani fejlesztések (útmutatók, segédletek stb.), valamint foglalkoztatási témájú kutatások, publikációk készítése

A támogatott projekt keretében a fentiekben megnevezett szolgáltatásokon túl 21 fő hátrányos helyzetű regisztrált munkanélküli képzésére került sor, akik személyiségfejlesztő és motivációs, továbbá munkaerő-piaci felkészítő tréningen vettek részt ingyenesen, valamint a foglalkoztatási támogatás felhasználásával 23 fő elhelyezkedésétbiztosították.

Paktumok működésének tapasztalatai:

Általános tapasztalat, különösen a helyi paktumok esetén, hogy a működésüket meghatározta a támogatási forrás. Jellemző, hogy paktumok menedzsereit támogatásból finanszírozták, így a szervező, tájékoztató tevékenység is a paktumok időtartama alatt volt aktív. A paktumok működését támogató honlapok sem igazán frissültek a paktumok befejezése után. Azon paktumok esetében, pl. a szombathelyi paktum, ahol a paktum több támogatásból megvalósuló projektet tudott elnyerni, illetve megvalósítani, a paktum működésének időtartama meghosszabbodott, de jellemzően ezen esetekben is a projektek megvalósítására és a projektekben vállalt szolgáltatások, követelmények teljesítésérekoncentráltak.

Kezdetben a paktumok, csak olyan szolgáltatási tevékenységre nyertek támogatást, amely révén a munkaerő-piaci információk áramlását tudják elősegíteni. A későbbiek folyamán, a 2010-től indult paktumoknál a munkaerő-piaci információnyújtáson túl foglalkoztatási és képzési támogatásokat is tartalmaztak a projektek. Ezen esetekben az együttműködésben résztvevő szereplők biztosították a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását.

A Rekord” hálózati együttműködés jó példa arra, hogy miként lehet információkkal segíteni a helyi paktumok működését, illetve hogyan lehet a tapasztalatcserét támogatni, szervezni.

Projekt-előkészítési tevékenységek

A projekt előkészítése során megtörtént az egyeztetés a leendő foglalkoztatási paktum tagok között, illetve a konzorciumi partnerek többkörös egyeztetést folytattak a projekt tartalmának a kialakítása tárgyában. Az alábbi partnerségi egyeztetések zajlottak az előkészítés folyamatában

Vas Megyei Önkormányzat, Vas Megyei Kormányhivatal, Szombathely MJV közti egyeztetés 2016. június 10.-én.

Az egyeztetésen az egyes felek elmondták álláspontjaikat, illetve elvárásaikat a megyében megvalósuló foglalkoztatási együttműködések kapcsán.

A fenti egyeztetésen túl még számos szakértői megbeszélés zajlott a paktum projekt előkészítése kapcsán.

1.2.2.Gazdaságfejlesztési irányok a megyében és atérségekben ‌

A gazdaságfejlesztési irányokat Vas megye Területfejlesztési Koncepciójában kijelölt stratégiai célok alapján lehet levezetni.

1. A térségi versenyképesség javítása

• A döntően exportra termelő nagyvállalatok megyébe való kötődésének erősítése érdekében szektorokon és határokon átívelő klaszter alapú vállalati - kutatás- fejlesztési - képzési - foglalkoztatási együttműködések ösztönzése pl. járműipar – mechatronika - gépipar; elektor-mobilitás és intermodalitás a közlekedésben szakterületen. Az együttműködések közül kiemelkedik a Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ keretében (Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg térsége) a járműipar – mechatronika - gépipar területén szervezett együttműködés, melynek célja komplex térségi gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési, kutatásfejlesztési illetve oktatásfejlesztési – a megyei közép- és felsőfokú szakképzést és a szombathelyi egyetemi műszaki képzést magában foglaló – program megvalósítása. Továbbá fontos a klaszter alapú együttműködések ösztönzése fa- és bútoriparban, illetve egészség- és alkonyiparban; helyi kézműves termékek előállításában.

A klaszter alapú fejlesztésekkel ösztönözni kell a hazai KKV szektor versenyképességének a javítását és döntően exportra termelő nagyvállalatok megyébe való kötődését.

o a klaszter, így a vállalkozásokhoz, kapcsolódó intézmények

együttműködésének szervezése termelési, logisztikai, kutatás-fejlesztési, képzési területen

o közös, jellemzően alkalmazott kutatás-fejlesztési projektek megvalósításának támogatása

o a klaszter tagok körében a termék- és technológiafejlesztéshez, szervezeti folyamatok megújításához, értékesítéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházások ösztönzése

A preferált klaszter alapú együttműködések esetén az állami beruházási, foglalkoztatás-bővítő ösztönzők alkalmazását kellbiztosítani.

A térségi alapon szervezett vállalati együttműködésekhez kapcsolódóan a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmazott kutatásban. Ennek részeként egy K+F ernyő-program létesítése, mely kapcsán meghatározásra kerülnek a térségi profilok, melyhez illeszkedve valósulnak meg igényalapú alapkutatási, illetve vállalati együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztési projektek, majd jönnek létre a spin-off cégek (kutatási eredményeket hasznosító kezdő vállalkozások).

• A megye kiemelt feladata a nemzetközi beszállítói kapcsolatok erősítése, export- értékesítés ösztönzése, különösen a kis- és középvállalati szektorban, mely kapcsán elengedhetetlen a termék- és technológiafejlesztéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházások ösztönzése. A beruházások eredményességét támogatják a menedzsment képességek fejlesztése és a piacra jutás támogatása. Szükséges közös vállalatfejlesztési (beszállítói) projektek kidolgozása (technológiai innovációs fejlesztések és menedzsment rendszerek; pl. informatikai, folyamat menedzsment, termelés minőségbiztosítása, logisztikai menedzsment, beszerzés közös fejlesztése, beruházások), együttműködések szervezése.

• A vállalkozásfejlesztést és ennek részeként a befektetés-ösztönzést a megyében legalább a járásközpontokhoz kapcsolódóan kell biztosítani, de különös figyelmet kell fordítani (pl. magasabb támogatás intenzitással, vagy preferált támogatási területként) azon térségekre, ahol a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliség (pl. Vasvár, Celldömölk) vagy alacsonyabb a működő vállalkozások által előállított hozzáadott érték (pl. Kőszeg térsége). Az intézményrendszernek támogatni kell a helyi adminisztrációs ügyek intézését, az „egy ablakos”, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. A megye és a járások befektetés-ösztönzését szolgáló kommunikációs, térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása. Az önkormányzatok befektetés- szervezési kedvezményeiket, szolgáltatásaikat javasolt helyi szabályozásban rögzíteni. A vállalkozások letelepedését, illetve megerősödését ösztönözni kell a kistelepüléseken, hogy bővüljenek a lakosság helyben való foglalkoztatásának lehetőségei.

A vállalkozások letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek igény szerinti fejlesztése szükséges. A beruházások kapcsán elsődlegesen (pl. a Pannon Járműipari és Mechatronikai

Központ kialakítása kapcsán tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan) a meglévő ipari területekhez kapcsolódó területek fejlesztését, illetve a felhagyott volt ipari

üzemi területek megújítását szükséges

ösztönözni. Ugyanakkor nagyobb 100 ha feletti (akár 600 ha-ra bővíthető) egybefüggő ipari-logisztikai központú célú terület fejlesztését tervezik Szombathely - Söpte, illetve Vát - Porpác térségében. Indokolt esetben kezdő vállalkozásoknak, illetve letelepülő szolgáltatásoknak helyet adó üzleti szolgáltató és inkubációs központok kialakítása, valamint a helyi termékek értékesítéséhez kapcsolódóan piacterekfejlesztése.

• A foglalkoztatás és megyéhez kötődő vállalkozások számának bővítése érdekében a kezdő vállalkozások indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innováció terjedésének elősegítése érdekében tulajdonosi felelősséggel rendelkező, stabilan működő, összehangolt vállalkozás-fejlesztési intézményrendszer működtetése a meglévő intézményi kapacitások ésszerű felhasználásával és fejlesztésével. A vállalkozásfejlesztő intézményrendszerének segítenie kell a mikro-, kis és középvállalkozások menedzsment kapacitásainak a fejlesztését. Az intézményrendszernek a szolgáltatásaiban differenciálni kell a termék-, illetve szolgáltatási életciklus alapján: így jól elkülöníthető tanácsadást és támogatást kell nyújtania az ötletfejlesztés, termék- és vállalkozásfejlesztés szakaszaiban. A tanácsadásnak nemcsak a profit, hanem a nonprofit alapon működő vállalkozásokatis szolgálnia kell, miközben elő kell segítenie a hálózatos alapúegyüttműködéseket.

• A gazdaság igényeivel összhangban lévő felsőfokú- és szakképzési rendszer működtetése, duális képzés bevezetése, a megyében élő diákok megyében való elhelyezkedésének ösztönzése (pl. ösztöndíjjal, gyakorlati hellyel, egyéb támogatásokkal). A megye szakképzést meghatározó testületnek kell biztosítania a helyi vállalati igényekhez (pl. Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ) kapcsolódó képzési kínálatot, illetve férőhelyeket, megfelelő számú gyakorlati helyeket, valamint pályaorientációs eszközökkel ösztönöznie kell a diákok szakmaválasztását. A testületnek támogatással ösztönöznie kell a szakképzésben az eszközök és tananyag folyamatos fejlesztését, az oktatók továbbképzését. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalati szintű igényekre, azaz a diákokat, nem csak egy, hanem életük során több szakma elsajátítására kell felkészíteni. A képzési programokat kiegészítik nem formális felnőttképzések (felzárkóztató, szinten tartó, műveltség-, és megtartó képesség növelő) is.

• Felsőoktatásban a Nyugat-dunántúli régió vonatkozásában térségszintű kompetenciaközpontok kialakítása, illetve térségi szinten a mérnök, míg Szombathelyen – összhangban a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ javaslataival - a műszaki menedzser képzés fejlesztése, illetve a gépész és villamos mérnök képzés elindítása szükséges a meglévő oktatási programok - piaci igényekhez, illetve technológiai-társadalmi változásokhoz illeszkedő - folyamatos megújításán túl. (A gépészmérnök képzés megkezdődött már Szombathelyen) A felsőoktatás területén a meglévő felsőoktatási intézmények tevékenységének összhangja, illetve a felsőoktatási kapacitások erősítése fontos feladat a következő

intézmények esetén: a NymE Savaria Egyetemi Központ karai, a PTE ETK Szombathelyi Képzési Központjának egészségügyi főiskolai képzése és az ELTE Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx csillagászati és természettudományos kutatásai. A megyében biztosítani kell a vállalati középvezetői szint továbbképzési igényét.

Kőszegen az ISES és a Pannon Egyetem közös multidiszciplináris képzési programja megvalósításának támogatása szükséges.

• A magas minőségű munkaerő biztosítása és a folyamatos foglalkoztathatóságuk érdekében szükséges a munkavállalók egészségi állapotának fejlesztése. Ennek keretében komplex programok megvalósítása: egészséges életmód elterjesztése, sportolás-mozgás ösztönzése, aktív szabadidős programok, rendezvények szervezése és korszerű táplálkozási ismeretek (dietétikai programok) oktatása és elterjesztése, közösségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, egészségi, illetve a mentális állapot javítása. További beruházási programok megvalósítsa szükséges:

o demonstrációs, oktatási, szemléletformálási látványüzem-beruházások

o gyógynövények termesztésével kapcsolatos beruházások, illetve

szemléletformáló oktatások, képzések

o korszerű gyógykezelések és rehabilitációhoz kapcsolódó szolgáltatás- fejlesztések, ezen belül,

▪ gyógyvizekhez kapcsolódó termék-szolgáltatás fejlesztések és kutatás- fejlesztési programok

▪ az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése és kapcsolódó eszközbeszerzések.

• Az egészséges életmód, illetve a közösségszervezés szempontjából fontos, hogy a szabadidősport célú infrastruktúrák megújuljanak a településeken, illetve biztosítsák a nagyobb energiaigényű létesítmények (pl. uszodák) korszerűsítését ésműködtetését.

2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása

• A mezőgazdasági foglalkoztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- (pl. paradicsom, zöldpaprika, vöröshagyma, fejes káposzta, uborka, sárgarépa) gyümölcstermesztés (pl. dió, körte, cseresznye, alma, ribiszke és szeder) és feldolgozás bővítése, valamint – a magasabb hozzáadott értéket biztosító - egyedi vagy tájjellegű termék-előállítás és értékesítése térségi integrátor szervezet bevonásával a raktározás és helyi- és külpiaci értékesítés megszervezése közösségi (állami, kamarai) szerepvállalással. A helyi értékesítés megszervezésével biztosítani kell az értékesítési lánc rövidülését, illetve az alapanyagok, illetve a feldolgozott helyi termékeknek a helyi, városi piacokra jutását. A helyi értékesítés ösztönzése érdekében indokolt esetben megvalósítható a térségközpontokban az értékesítési helyek, piacok korszerűsítése. Ennek részeként élni kell a megyében azzal a jogszabályi lehetőséggel, ami teret ad annak, hogy a helyi közétkeztetésben – az egészséges ételkínálat részeként - helyi, környékbeli alapanyagokat használjanak fel. A foglalkoztatás intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan ki kell emelni a megyében meghatározó dísznövénykertészetet (pl. örökzöld), mely piaci pozícióinak

megőrzése, illetve javítása érdekében szintén szükség lehet állami ösztönzőkre, támogatásokra. Különösen fontos a mezőgazdasági orientációjú térségekben (pl. Xxxx Xxxxxxx, Kemenesalja, Őrség, Kőszeg), illetve kistelepüléseken a közösségi foglalkoztatási

programok mezőgazdasági szektorban való megvalósításának ösztönzése, illetve a

fiatal gazdák gazdálkodásának támogatása. A mezőgazdasági tevékenység részeként fontos az állattenyésztés ösztönzése összekapcsolva földhasználat biztosításával. Kapjanak támogatást a feldolgozással a mezőgazdasági alapanyagokból végterméket előállító kezdeményezések.

• Kiemelt térségi brandek kialakítása a turisztikai desztinációkhoz kapcsolódóan: Őrség, Kőszeg-Írottkő, Savaria, Pannon fürdővilág (régi és új fejlesztések összehangolása), a főbb turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások versenyképességének folyamatos javítása, illetve a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése a szektort kiszolgáló tevékenységi körökben (pl. helyi termékek előállítása). Különösen fontos a kulturális örökségértékek, műemlékek fenntartható turisztikai hasznosítása, valamint a kulturális programok folyamatos megújítása és bővítése mellett az egészség és aktív turizmus feltételrendszerének fejlesztése (pl. kerékpárutak, lovas utak és központok létesítése valamint a kapcsolódó szolgáltatások pl. kerékpárbérlés és –javítás, vagy a lovak elszállásolása), valamint a szolgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás, ajándéktárgy kereskedelem) minőségének megőrzése, az igényekhez illeszkedő fejlesztése. Szombathely és térsége esetén kiemelt megjelenési lehetőséget biztosít 2016-ban Xxxxx Xxxxxx születésének 1700. évfordulója, mely megünneplésére egy nagyszabású, európai léptékű rendezvény szervezhető. A vallási, gyalogos,kerékpáros turizmus kapcsán fontos, hogy a térségeket átszelő útvonalak bekapcsolják a megyét az európai léptékű rendszerekbe (pl. al-pannonia út, Vasfüggöny kerékpárút, Mária út, Xxxxx Xxxxxx út). A térségi turisztikai brandekhez illeszkedve fontos, hogy a kistelepüléseken létrejöjjenek a városi lakosságot kiszolgáló szabadidős és rekreációs terek, szolgáltatások. A turizmus szervezés informatikai rendszereit is fejleszteni kell. Szükséges biztosítani a turisták naprakész információval való ellátását (pl. aktuális programok, vagy szabad szállásférőhelyek bemutatása) az interneten keresztül, illetve a szolgáltatók közti online kommunikációt. További fontos feladat megyei szinten összehangolt turisztikai marketing és értékesítés-ösztönző tevékenység támogatása, illetve a turisztikai szolgáltatók, illetve desztinációk közötti együttműködésösztönzése.

• Megújuló energiák fenntartható hasznosítása (termál-, bio-, szél- napenergia és földhő) fűtési és villamos-energiatermelési céllal, akár megyén belüli fejlesztéssel, gyártással és - energetikai auditon alapuló - energiafelhasználás racionalizálásával (épületek szigetelésével) párhuzamosan, különös tekintettel a közintézmények, távfűtőrendszerek, illetve vállalkozások tevékenységeire. A megújuló energiaforrásokon alapuló beruházásoknak, de különösen a biomassza alapú energetikai projekteknek jelentős foglalkoztatási potenciálja van a vidéki térségekben. Törekendi kell a villamos energia felhasználáson alapuló mobilitási rendszerek (e-bike, e-közösségi közlekedés) kiépítésre, különösen a környezetileg érzékeny, illetve jelentősebb turisztikai területeken.

3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén

A kistelepülések megújítása vidéki térségek

integrált fejlesztése eredményeként

valósítható meg, amelynek ugyanúgy része a gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság és egyéb vállalkozásfejlesztés), mint a köz- és alapszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, vagy a táji, természeti környezet megóvása. A vidéki térségek fejlesztését térségi alapon kell szervezni, összhangban a térségközpontot jelentő város(ok) fejlesztési igényeivel és szükségleteivel. A vidéki térségekben fontos népességmegőrzés feltételeinek javítása, ami csak részben oldható meg helyben foglalkoztatással, míg másrészről biztosítani kell a közeli térségközpontok elérhetőségét. Ennek érdekében szükség lehet az alacsonyabb rendű utak korszerűsítésére, illetve a közösségi közlekedésnek a közszolgáltatási körzetekhez való hatékonyabb illesztésére. A vidékfejlesztésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy eltérő igények lehetnek egy nagyváros közeli és egy perifériás, zsáktelepülésen. Szombathely és így a többi kisváros célja, hogy a környező kistelepülésekkel összhangban fejlessze szolgáltatásait, valamint a kapcsolódó létesítményeket és ösztönözze a városkörnyéken belül személyi és üzleti (pl. helyi termékértékesítési) kapcsolatokbővítését.

• Kistelepüléseken a humán szolgáltató rendszerek térségi alapon szervezett működtetése

Az oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, bölcsődék, kulturális szolgáltatások megfelelő színvonalú, együttműködésen alapuló és ésszerű kapacitás- elosztást biztosító működtetése, hogy a minimális működési feltételeknek megfelelő intézmények a falvakban is működjenek. Fokozatosan törekedni kell a lakosság elöregedésével párhuzamosan az idősellátás feltételrendszerének javítására. A közszolgáltatások rendszerének kialakítása a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeit figyelembe veszi. A vidéki népességmegtartó képességét segítik, illetve ezen belül a lakosság képzettségét javítják a nem formális tanulási formák keretében így képzések, ismereterjesztő előadások részeként nyújtott információk.

• A foglalkoztatás bővítése és a gazdasági önellátó funkciók körének szélesítése érdekében a helyi termékek, élelmiszerek előállításának és feldolgozásának ösztönzése, kapcsolódó védjegyoltalom bevezetésének és működtetésének támogatása, illetve megújuló energiaforrásból történő energiatermelés, továbbá munkahely-teremtési és megőrzési célból egyéb vállalkozásfejlesztési tevékenységek ösztönzése. A kistelepüléseken az alapszolgáltatások (pl. üzlet, posta) biztosítása érdekében beruházással és működési jellegű foglalkoztatási támogatással (pl. közvetlen támogatás, vagy adókedvezmény) ösztönözni kell az újszerű szolgáltatási formák elterjesztését, illetve hatékonyságuk javítását (pl. mobil szolgáltatás) (Részletesebben kibontásra került az 1. és 2. stratégia cél részeként.).

• Szociális gazdaság jól működő szervezeteinek kialakítása a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával

A szociális gazdaság részeként megyei szinten szervezett, de alközpontokkal rendelkező állami és magánszereplők összefogásával olyan

vállalkozások működnének melyek elsődleges célja – az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló - hátrányos helyzetű munkaerő foglakoztatásának ösztönzése. A társaságon belüli foglalkoztatásnak a munkaerő foglalkoztathatósági állapotától függően

többféle üzletágat kell szervezni: a teljesen támogatottól, a piaci alapon működőig. A

vállalkozásokban a foglalkoztatást általános és szakképzési programoknak, illetve mentális fejlesztésnek kell kísérnie. A szociális gazdaság szervezeteinek kialakítása mellett fontos feladat a közösségfejlesztési tevékenységek szervezése. A foglalkoztatási társaságok működéséhez szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása, illetve a foglalkoztatási társaságokban előállított termékek elosztásának és piacra vitelének a szervezése, különös tekintettel a helyben, helyi piacokra történő értékesítésre. Biztosítani kell a szociális gazdaságban dolgozó szervezetek hálózatos együttműködésének szervezését a szinergiák kihasználása, a tapasztalatok megosztása érdekében.

A szociális gazdaság kiemelt területei

o mezőgazdasági foglalkozatás: különösen a háztáji gazdaságokhoz, illetve a kistelepülések körüli parlagon heverő földek hasznosításához kapcsolódóan zöldség-, gyümölcstermesztés, illetve az arra épülő feldolgozás, illetve állattenyésztés, valamint egyéb mezőgazdasági alapanyagokból termékfejlesztés

o mezőgazdaságilag értéktelen biomassza alapanyag termelése, illetve energetikai hasznosítása

o hulladék-feldolgozás és újrahasznosítás (re design)

o táji- és építészeti értékek fenntartása, valamint

o kulturális hagyományok megőrzése és turisztikai kínálatba való szervezése, programok-rendezvények szervezése.

A fentiek hozzájárulhatnak a történelmi emlékekre, népművészeti, kulturális és vallási értékekre épülő helyi identitás és így a térséghez való kötődés erősítéséhez.

• Lakófunkciók minimális infrastrukturális feltételeinek megteremtése, melynek alapfeltétele a kistelepülések egyéni és közösségi közlekedést kiszolgáló normális közúti megközelíthetősége, szélessávú telekommunikációs hálózatokon való elérhetősége (pl. kiemelten az Őrségben), illetve a megfelelő minőségű ivóvíz nyújtása mellett szennyvízkezelés megoldása. A településeken sürgető az alapvető működési feltételek megoldása: belterületi utak, járdák folyamatos karbantartása – hiányzó szakaszok megépítése, bel- és külterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása, önkormányzati épületek korszerűsítése, temető bővítések. A mezőgazdasági, illetve a turisztikai funkciókhoz illeszkedve szükséges a települések külterületi úthálózatának a korszerűsítése.

Vas Megye Területfejlesztési Stratégiai Programja (2014-2020) az alábbi célkitűzéseket és prioritási területeket alakította ki:

A koncepcióban megfogalmazott átfogó célok alapján került kialakításra Vas megye víziója: Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés

- sikeres Vas megye. Megyénk vonzó lakhely az itt lakók és az ide települni vágyók számára, ahol megvalósíthatják önmagukat, minőségi életre alkalmas jövedelemre tesznek szert érték-teremtő munkájukkal, önma-

gukkal, a környezetükkel és a közösségükkel

összhangban. A Stratégiai Program a megyei koncepcióban megfogalmazott célrendszeréből és abból eredeztetett víziójából kialakított prioritásokra épül. A megfogalmazott prioritások:

1. Vállalkozás fókuszú gazdaság-fejlesztés - hozzáadott érték növelése, nemzetközi versenyképesség erősítés

2. Élelmiszer-termelés - a helyi élelmiszer-termelés, fogyasztás ösztönzése, a vidék jövedelem- termelő és megtartó képességének erősítése

3. Turizmus - Egészség, Minőség, Egyediség szempontjainak érvényesítése a teljes programban, miközben tematikusan a Mozgásra történik a szerves építkezés

4. Energia-hatékonysági Program - környezettudatos "Zöld Vas megye" megvalósításához hozzájárulás

5. Emberi Erőforrás Fejlesztési Program - az egészséges életmód és a tehetségek vonzásának programja

6. Egészséges Környezeti Fejlesztések Program - az egészséges lakókörnyezet, az

egészséget aktívan támogató települési beruházások programja

7. Közlekedés Fejlesztési Program - a megye külső és belső elérhetőségének javítása, fókuszáltan a környezetbarát modalitásokra

Az átfogó céloknak és a megfogalmazott prioritásoknak, valamint az abból meghatározott intézkedéseknek az áttekintő ábrája:

1.3. A támogatási kérelem indokoltsága ‌

1.3.1. A szakterület elemzése ‌

A helyzetfeltárásban (1.2 fejezet) megtörtént a releváns szakterület elemzése. Az elemzés alapján a legfontosabbak összefoglalása:

Az országos tendenciáknak megfelelően az álláskeresők száma Vas megyében is csökkent az elmúlt években. A megyében 2015-ben 5 189 álláskereső volt, ami 4,3%-os álláskeresési rátát jelent. A megyén belül, a Vasvári járásban a legrosszabb a foglalkoztatási helyzet, míg Szombathely környékén a legkedvezőbb 3,7%-os aránnyal. A Vasvárin kívül még a Celldömölki és a Szentgotthárdi járásban haladta meg az 5%-ot az álláskeresők aránya. Az álláskeresők körében a legfeljebb általános iskolai, illetve a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek voltak a legmagasabb arányban.

A foglalkoztatási helyzetben térségenként kisebb különbséget az együttműködések, képzések és munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával szükséges kezelni. Ugyanakkor a tartósan munkanélküli alacsony végzettségű személyeket nagyon nehéz lesz visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra, vélhetően számukra a közfoglalkoztatás marad, mint foglalkoztatási megoldás.

A foglalkoztatási helyzet az elmúlt években sokat javult, amit igazol az is, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatói 2014-re, 2013-hoz viszonyítva néhány kivételtől eltekintve szinte mind növelték foglalkoztatott létszámukat. Az álláskeresők számának csökkentéséhez hozzájárul a kormány közfoglalkoztatási programja, amely elsődlegesen a tartósan munka nélkül lévőknek nyújt foglalkoztatási lehetőséget, a megyében mintegy 2 500-3 000 főnek. A jövőben törekedni kell arra, hogy a közcélú munkavégzésbe bevont és munkavégzési tapasztalatot szerzett személyek közül minél többen el tudjanak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A megyében meghatározó az ipari tevékenység, illetve ezen belül is feldolgozóipari ágazat. Egyszerre vannak jelen a nagy multinacionális vállalkozások és a mikro-, kisvállalkozások, melyek eltérő piaci viszonyokkal és menedzsmenti működéssel rendelkeznek.

A megyében az elmúlt években foglalkoztatási témákban szervezett fórumokon a megyében működő vállalkozások egyre inkább munkaerőhiányra panaszkodnak, így különleges feladatként jelentkezik, hogy az

álláskeresők elhelyezkedését hogyan lehet elősegíteni a foglalkoztatói igényeknek megfelelőn. Ebben tud sokat segíteni a közszféra foglalkoztatásban érdekelt szervezeteink együttműködésével megvalósítandó

projekt. A megyei foglalkoztatási paktum önmagában nem, hanem a helyi paktumokkal együttműködve, illetve az egyéb állami munkaerő-piaci programokkal összehangoltan és együttműködve képes a foglalkoztatási helyzet javítására. A megyei programnak elsődlegesen a megye foglalkoztatásában érdekelt szervezetek közti információ-áramlás elősegítése a feladata, mely mellett a projektben megfogalmazott munkaerő-piaci elvárásokat is teljesíteni kell.

1.3.2. A támogatási kérelem szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ‌

A szakterületi elemzés részeként meghatározásra került a támogatási kérelem szükségességét alátámasztó probléma, miszerint a munkaerőpiac ellentmondásos képet mutat mivel, a megyében egyszerre van jelen a munkaerőhiány, illetve a megye belső perifériális területein a munkanélküliség, tartós munkanélküliség is jelen van. A vállalkozások munkaerőigényének kielégítése érdekében illetve a foglalkoztatás bővítésének elősegítésére különösen a pályakezdő, illetve a Gyed-ről, Gyes-ről visszatérők esetén, megváltozott munkaképességűek körében, valamint az inaktívak körében kell a munkába állást ösztönözni.

A foglalkoztatási együttműködések mellett számos kormányzati program fut állami, illetve Európai Uniós támogatással a foglalkoztatás bővítése érdekében. A kormányzat célja, hogy a közszférában foglalkoztatott közfoglalkoztatott státuszban lévő személyeknek az elsődleges munkaerőpiacon találjanak állást, amely folyamatot elősegíti a paktumok partnerségen alapuló működési rendszere.

Korábbi évek tapasztalata, hogy foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást döntően a kisebb vállalkozások vettek igénybe, a nagyobb feldolgozóiparban támogatást döntően a kisebb vállalkozások vettek igénybe, a nagyobb feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások, amelyek foglalkoztatási igénye a termelési kapacitások, projektek volumenétől függ a továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt nem vettek igénybetámogatást.

A fentiek figyelembe vétele szükséges a foglalkoztatási együttműködésekben, hogy az álláskeresőket, különösen a hátrányos helyzetűeket lehetőség szerint az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésben segítsék.

A program más munkaerő-piaci programoktól eltérően elsődlegesen a vállalkozások munkahely teremtési igényeiből kiindulva határozza meg az üres álláshelyeket, az álláshelyek betöltéséhez szükséges állásprofilokat,

illetve annak megfelelően próbálja a vállalkozásokhoz irányítani a potenciális

álláskeresőket. A program arra is lehetőséget biztosít, hogy egyéni, vagy csoportos tanácsadással, képzéssel hozzá segítse az álláskeresőket olyan készségek, ismeretek elsajátításához, melyek az állások tartós betöltéséhez szükségesek. A fenti megoldás révén vélhetően hatékonyabban lehet majd felhasználni a foglalkoztatási célú támogatásokat.

1.3.3. Szakmapolitikai, jogi háttér ‌

A foglalkoztatási együttműködés megvalósítását az alábbi jogszabályok határozzák meg:

Uniós jogszabályok

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1304/2013/EU RENDELETE (2013. december 17-én) az

Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG 651/2014/EU RENDELETE (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról

Törvények

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról 2013. évi LXXVII. tv a felnőttképzésről

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Rendeletek

6/1996 (VII:16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtandó támogatásról

30/2000 (IX.15) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtott támogatásokról

255/2014 (X.10) Korm. rendelet a 2014-2020 időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami szabályokról

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

1.3.4. A támogatási kérelem céljainak kapcsolódása a Széchenyi 2020 céljaihoz ‌

A projekt kapcsolódik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) intézkedéséhez.

„Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási – gazdaságfejlesztési stratégiák és programok által járuljon hozzá. Az Európai Unió által is szorgalmazott, ösztönzött helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a TOP által a foglalkoztatás helyi szintű biztosítása, növelése érdekében célul tűzött helyi gazdaságfejlesztési megközelítés céljában és módszertanában is egybeesik. Az intézkedés közvetlen célja megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozásának és működésének támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása. Ezek a beavatkozások közvetlenül kapcsolódnak a TOP 1. prioritásban támogatott foglalkoztatási célú gazdaságfejlesztési beavatkozásokhoz, azokkal szinergiában, programalapon valósulnak meg.”

Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a szubszidiaritás elve mentén, a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések, melyek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. A területi kohézió, legtöbb magas szintű stratégiai dokumentumban deklarált célját egyrészt a munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, másrészt a régiók fejlődési potenciálját biztosító munkaerő- minőség és tudás fejlesztésével lehet megvalósítani. A területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott komplex programokkal, a munkaerő-piaci részvételben és jövedelmekben megmutatkozó különbségeket a munkaerő foglalkoztathatóságának, minőségének, termelékenységének és versenyképességének javításával kívánjuk csökkenteni.

A foglalkoztatási együttműködés célja, hogy a megyei önkormányzatok vezetésével, az egész megyére kiterjedően létrejövő és, vagy már működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) a kialakított stratégiájuk mentén - képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthassák. Így

megvalósulhatnak a megyei és helyi szinten

kialakult foglalkoztatási együttműködések,

partnerségek azon tevékenységei, melyek munkaerőpiacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek.

A hivatkozott intézkedésen belül a projekt az alábbi tevékenység kapcsán valósul meg:

„Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések

A beavatkozás keretében a foglalkoztatási paktum modellje és módszertana szerint létrejött, létrejövő megyei szintű foglalkoztatási együttműködések támogatása valósul meg. Ennek keretében támogatást biztosítunk a megyei foglalkoztatási stratégia tervezésére (beleértve kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat), a partnerség és az együttműködést szervező szervezet kialakítására és működtetésére, a tevékenysége keretében végzett képzési és foglalkoztatási tevékenységekre. A megyei foglalkoztatási együttműködéshez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a TOP 1. prioritás-tengelyében biztosított üzleti infrastruktúrához, befektetés-ösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaság-szervezéshez kapcsolódó megyei szintű képzési, foglalkoztatási, egyéb ESZA típusú tevékenységekre. A megyei szintű foglalkoztatási együttműködésekbe illeszkedve kis- és középvállalkozások foglalkoztatási, képzési támogatása is megvalósítható. A foglalkoztatási ESZA támogatásokért első helyen felelős operatív program a GINOP, amelynek ESZA prioritása a munkaerő kínálati oldalának fejlesztésére fókuszál, elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközök segítségével. Ezzel szinergiában működhetnek a TOP ESZA prioritástengelyének foglalkoztatás-ösztönzést célzó TC8 forrásból finanszírozott beavatkozásai, lehetőséget adva a jelentős foglalkoztatási potenciállal bíró megyei és helyi jelentőségű beruházások kiegészítő ESZA támogatására. A foglalkoztatási együttműködések (paktumok) keretében tervezett beavatkozások az adott térségben működő munkáltatók, köztük a TOP által támogatott üzleti infrastruktúrát igénybevevő vállalkozások, valamint a GINOP-ból ERFA fejlesztésben részesülő KKV-k humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és átmeneti bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését.”

Továbbá a projekt részeként finanszírozzák a gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatását.

A TOP releváns intézkedéshez kapcsolódóan az alábbi indikátorokat mérjük a projekt megvalósulása során:

• A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma

• A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma

• A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma

A projekt megvalósítás során cél, hogy a projekt forrásarányosan járuljon hozzá a TOP indikátorok teljesüléséhez.

A Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum 2014-2020 projekt a projekt keretében, a felhívás és útmutató alapján létrehozandó paktumiroda közreműködésével folyamatos konzultációkkal, témafigyeléssel feltérképezi a TOP, GINOP és EFOP prioritásból támogatói döntéssel rendelkező projekteket. A paktumiroda munkatársa a Kedvezményezetteket megkeresi és tájékoztatja a projekt kapcsolódási lehetőségéről a támogatott szervezetek projektekben vállalt, vagy a fejlesztést követő humánerőforrás igényük támogatása témában. A kapcsolatfelvételt követően a Megyei Paktumiroda munkatársa folyamatos kapcsolattartással ösztönzi a támogatott munkaerő, a projektben meghatározott célcsoport foglalkoztatására irányuló lehetőségeket. Tájékoztatást ad a szervezeteknek a felmerülő szakképzett munkaerőigényükhöz a célcsoport esetében társítható képzési formákról, lehetőségekről. Információt szolgáltat az egyes Támogatási lehetőségek igénybevételi kritériumairól és a foglalkoztatási kötelezettségekről.

A fejlesztés összehangolt módon valósul meg a XXXXX és az EFOP foglalkoztatási programjaival. Az összehangolást biztosítják kormányzati szinten, hogy az egyes támogatások cél és beavatkozási rendszerei nincsenek átfedésben, hanem kiegészítik azokat, aszerint, hogy éppen milyen célcsoport esetén, mely módszerek alkalmazásával kívánják a foglakoztatási helyzete előmozdítani. Megyei szinten a Járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak munkatársai, illetve a paktum iroda a kommunikációs csatornáin keresztül nyújtanak tájékoztatást a potenciális kedvezményezettek számára a kiegészítő jellegű támogatási lehetőségek elérhetőségéről.

Az alábbi GINOP és EFOP foglalkozatási programokkal való összehangolás valósul meg:

EFOP

EFOP-1.1.3-16 Nő az esély – foglalkoztatás

EFOP-1.2.9-16 Nők a családban és a munkahelyen (standard)

EFOP-1.3.5-16 Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével

EFOP-1.5.1-16 Kísérleti program a leginkább elmaradott járások területi felzárkózása érdekében EFOP-1.5.2-16 Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben

EFOP-1.6.1-16 Felzárkózási együttműködések támogatása

EFOP-2.1.4-17 Esélyteremtő programokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

EFOP-3.2.5-17 Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében

TOP

TOP-1.1.1-16 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése TOP-1.1.3-16 Helyi gazdaságfejlesztés

TOP-1.4.1-15 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

TOP-1.1.1-17 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése TOP-1.1.2-17 Inkubátorházak fejlesztése

TOP-1.1.3-17 Helyi gazdaságfejlesztés

TOP-1.4.1-17 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

GINOP

GINOP-5.1.3-16 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése GINOP-5.1.4-16 Tranzitfoglalkoztatási programok támogatása

GINOP-5.1.5-16 Nem állami szervezetek munkaerőpiaci szolgáltatásainak támogatása GINOP-5.2.3-16 Fiatalok vállalkozóvá válása – Vállalkozás indítási költségeinek támogatása GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására

GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program – Támogató szolgáltatások

GINOP-5.3.2-16 A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál

GINOP-5.3.4-16 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése

GINOP-1.2.3-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében

GINOP-1.2.4-16 Ipari parkok fejlesztése

GINOP-1.3.3-16 Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása GINOP-5.3.6-16 Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás

GINOP-5.3.8-16 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása GINOP-6.1.3-16 Idegen nyelvi készségek fejlesztése

GINOP-6.1.4-16 Munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése a konvergencia régiókban GINOP-6.1.5-16 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára

GINOP-6.1.6-16 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára

GINOP-6.2.2 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése

GINOP-6.2.3-16 A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése

GINOP-6.2.4-16 A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése

GINOP-8.8.1-16 Foglalkoztatás ösztönzése célú hitel”

1.3.5. A támogatási kérelem kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához‌

A projekt a TOP-on keresztül, illetve a pályázati felhívás révén kapcsolódik a releváns országos szintű szakmai dokumentumokhoz, ami bemutatásra került az 1.3.4 fejezetben.

Az 1.2.2. fejezetben bemutatásra került, a gazdaságfejlesztési irányok kapcsán, hogy a projekt miként kapcsolódik Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójához, illetve gazdasági fókuszú területfejlesztési programjához. A megyében más területi alapú stratégia dokumentum az elmúlt időszakban nem készült, ami irányokat jelölne ki a foglalkoztatási célú beavatkozások számára.

A megyei területfejlesztési koncepció célrendszerét az alábbiakban foglaljuk össze:

Megye jövőképe

„A megye tervezett fejlettségi állapotát 2030-ban az alábbiak jellemzik: Vas megyét jó életszínvonalú, egyben nem romló demográfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alkotják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznosítása, illetve a fejlett közlekedési és kommunikációs rendszere.

o A megyét több helyi kötődésű szakképzett, diplomás választja lakóhelyéül, miközben újra a bevándorlók célpontja, ami ellensúlyozza a természetes fogyásból származó népességcsökkenést.

o A gazdaság motorja a járműipar, amely elsődlegesen exportra termel, miközben a termelési tevékenységet végző nagyvállatok mélyen integráltak a helyi gazdaságba a jól képzett és elégséges számú munkaerő, illetve a helyi KKV-kal való beszállítói kapcsolatuk miatt. A termelés mellett már szolgáltatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek az iparághoz tartozó nagyvállalatok és fejlesztő intézetek.

o A gazdaságban meghatározó a vállalkozásfejlesztő intézmények, képző szervezetek és vállalkozások közti együttműködések, ami az erőforrások ésszerű megosztásán,

illetve az üzleti igények kiszolgálásán túl lehetőséget kínál az új vállalkozások indítására

is.

o Szombathely és a megye többi térségi központja közti jól szervezett közlekedési kapcsolatok lehetőséget adnak a kényelmes napi ingázásra, ami a megyét egy egységes és a lakosok, valamint a vállalkozások számára is vonzó munkaerő-piaccá teszi.

o A megye megőrzi természeti, táji és kulturális értékeit, csökken az ökológiai lábnyoma. A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható módon a turisztikai kínálat integráns részét képezik. A környezet megóvását szolgálja a jól működő katasztrófavédelmi rendszer, illetve a hulladékok újrahasznosításának rendszere. Legalább az országos átlagot eléri a megújuló energiaforrások felhasználása az energiafogyasztásban.

o A turizmus a kiemelt márkák összehangolt fejlesztése eredményeként megőrzi piaci pozícióit a fogyasztói igényekre és trendekre való gyors reagálás révén, miközben a vidékies térségek magas színvonalú rekreációs területet képeznek.

o A kistelepüléseken megfelelő életfeltételek vannak a kiépült alapvető infrastruktúráknak (kommunikációs, közművek), a rendelkezésre álló alapszolgáltatásoknak, illetve a munkaerő-piaci központok (térségközpontok) jó közúti és közösségi közlekedési eszközön történő elérhetőségének köszönhetően. A vidékies térségekben a megélhetésben a jelenleginél nagyobb szerepet játszik a mezőgazdasági, termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, állattenyésztés és kapcsolódó kisipari feldolgozás. A termékeket döntően a helyi piacokonértékesítik.

o A vasúti, logisztikai rendszerfejlesztések eredményeként a megye szervesen illeszkedni képes a közép-európai gazdasági térbe, és kapcsolódik a transznacionális infrastrukturális hálózatokhoz.

o Értékmegőrző, foglalkoztatási, alapszolgáltatás-fenntartási beavatkozások révén életben maradnak a népességfogyással leginkább veszélyeztetettkistelepülések.

o A megyében a jól működő szociális- foglalkoztatási- egészségügyi rendszer révén mindenkinek megvan az esélye az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálódásra, és az életesélyeik fenntartására.”

Átfogó célok

„A megye átfogó célja, hogy jelentős export-orientált nagyvállalataira, a külpiaci értékesítésbe egyre intenzívebben bekapcsolódó kis- és középvállalkozásaira, a magas minőségű munkavállalóira, kiváló természeti és turisztikai adottságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020- ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében cél:

• Foglalkoztatás szinten tartása és bővítése, hogy növekedjen a foglalkoztatottak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándorlás, illetve további új munkavállalókat vonzanak a megyébe.

A foglalkozatásnak erős bázisai a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, de növelni kell hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások foglalkoztatásiszerepét is. Mindehhez szükséges a növekedésük támogatása, illetve új vállalkozások indításnak ösztönzése egy stabilan működő vállalkozás-fejlesztési intézményrendszer révén. A foglalkoztatáshoz jelentősen hozzá tud járulni a munkaerő igényes mezőgazdasági termékek termesztésének és a helyi termékek előállításának az ösztönzése, illetve jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségek (pl. Natúrparkok területei) turisztikai kínálatának és szolgáltatási szintjének a fejlesztése.

• A gazdaság teljesítőképességének javítása, hogy növekedjen a megyében elérhető lakossági és vállalati jövedelmek nagysága, ami vonzóvá teszi a megyében történő munkavégzést, illetve az életet.

A munkahelyek még nem biztos, hogy magas jövedelmi szintet jelentenek. A határ mentén versenyezni kell az osztrák munkáltatók által kínált bérekkel is, ami magasabb színvonalú teljesítményre ösztönzi a munkavállalókat. A térségben növelni kell a versenyszférában dolgozó felsőfokú végzettségűek arányát, amihez fejleszteni kell a térség elsősorban a helyi gazdasági igényekhez illeszkedő felsőoktatási kínálatát. Továbbá ösztönözni kell főként a kis- és közepes vállalkozások innovativitását, hogy magasabb értékű termékeket, szolgáltatásokat tudjanak előállítani és külpiacokon közvetlenül, vagy közvetetten értékesíteni.

• Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hogy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagyobb jövedelemért végezzenek el.

A gazdasági teljesítmények bővüléséhez szükséges a megyében élők képzettségi szintjének növelése, ami különösen fontos annak ismeretében, hogy megyében is megfigyelhető a felsőfokú végzettségűek, illetve jó szakemberekelvándorlása, külföldi, vagy jellemzően határ menti munkavállalása. Ezért fokozottan törekedni kell arra, hogy a megyében élő munkavállalók és menedzserek egyaránt, magasabb szinten, folyamatosan megújulásra törekedve legyenek képesek munkájukat ellátni, illetve biztosítsák azt a szakember igényt (felsőfokú végzettségűek körében is), akiknek többek között a külföldi tulajdonú vállalkozások munkát tudnakadni.

• Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása, hogy csökkenjen az ökológiai lábnyom, bővüljön helyi adottságok fenntartható hasznosításának széles tára, a helyben előállító mezőgazdasági és egyéb termékek köre, illetve az értékek vonzó lakókörnyezetet teremtsenek a városi környezetben és vidékies térségekben egyaránt.

A megye erdői, illetve termőföldje további lehetőséget jelent a magasabb feldolgozottsági szintű helyi termékek előállítására. Továbbá a termálvízkincs, természeti és kulturális értéke jó alapot kínál a turizmus fejlesztésére. A gazdasági fejlődésének és a megyében történő munkavállalásának megfelelő alapot ad a magas minőségű természeti környezet, illetve a lakóterületek környezeti szennyezé-sének lehetőségekhez képest minél magasabb szintű mérséklése. Utóbbihoz kapcso-lódóan törekedni kell a helyi, megújuló energiaforrásokat használó energia-ellátó rend-szerek kapacitásainak bővítésére.

• Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának meg- akadályozása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hogy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében.

Az aprófalvas települések elérhetőségének javítása szükséges, illetve minimális életfeltételeket támogató infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani (szennyvízelvezetés, egészséges ivóvíz, szelektív hulladékgyűjtés). Az aprófalvakban törekedni kell, a tartós munkanélküliek értékteremtő foglalkoztatásba való bevonására, illetve az élelmiszer előállítás, energia-termelés (pl. biomassza, fotovoltaikus megoldások) kapcsán a teljesítmény bővítésére, az önellátás mind magasabb szintjének elérésére.

Az átfogó célok kijelölése a helyzetelemzés, illetve az abból következő fejlesztési irányokra épül. Vas megyében a meglévő exportorientált nagyvállalatok térségbe való beágyazottságának erősítése mellett különösen fontos a gazdaság diverzifikációja, az exportképes termékeket, szolgáltatásokat előállítani tudó mikro-, kis- és középvállalkozások alapításának és fejlődésének az ösztönzése. A vállalkozások fejlődésének kulcseleme a vállalati és piaci igényekhez illeszkedő, naprakész és magas szintű tudással rendelkező munkaerő megléte a térségben. A gazdaságfejlesztés fontos eleme a megye elérhetőségének javítása, illetve a megyén belül, különösen a munkaerő piaci központok elérését támogató közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani a vidéki térségek és ezen belül is a kistelepülések fejlesztésére, csökkentve a megyén belüli társadalmi-gazdasági különbségeket és ezen, települések népességfogyásának a dinamikáját. Ennek érdekében ösztönözni kell a természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítását, illetve a szociális gazdaság részeként a munkaerőpiacról kiszorultak értékteremtő, pl. a munkaerő-intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatását (pl. zöldség-, gyümölcstermesztés és feldolgozás, állattenyésztés). Ez utóbbi tevékenység hozzájárul a megyén belüli üzleti kapcsolatok bővítéséhez.”

Vas megye fejlesztési célrendszere

4. Megyén belüli és kívüli

kapcsolatok erősítése

1. A térségi versenyképesség javítása

3. Munkaerő képzettségi

szintjének növekedése

2. A gazdaság

teljesítőképességének

javítása

1. Foglalkoztatás

bővítése

5. Belső periférián lévő

kistelepülések teljes leszakadásának megakadályozása

4. Természeti és kulturális

erőforrások fenntartható

hasznosítása

Átfogó célok

3. Kistelepülések életképességének javítása

2. Természeti erőforrások

fenntartható hasznosítása

Stratégiai célok

Horizon- tális célok

Fenntartható környezet- és tájhasználat

Barnamezős területek hasznosítása

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása

Vas Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020

Stratégiai Program a megyei koncepcióban megfogalmazott célrendszeréből és abból eredeztetett víziójából kialakított prioritásokra épül. A megfogalmazott prioritások:

• Vállalkozás fókuszú gazdaság-fejlesztés - hozzáadott érték növelése, nemzetközi versenyképesség erősítés

• Élelmiszer-termelés - a helyi élelmiszer-termelés, fogyasztás ösztönzése, a vidék jövedelem- termelő és megtartó képességének erősítése

• Turizmus - Egészség, Minőség, Egyediség szempontjainak érvényesítése a teljes programban, miközben tematikusan a Mozgásra történik a szerves építkezés

• Energia-hatékonysági Program - környezettudatos "Zöld Vas megye" megvalósításához hozzájárulás

• Emberi Erőforrás Fejlesztési Program - az egészséges életmód és a tehetségek vonzásának programja

• Egészséges Környezeti Fejlesztések Program - az egészséges lakókörnyezet, az egészséget aktívan támogató települési beruházások programja

• Közlekedés Fejlesztési Program - a megye külső és belső elérhetőségének javítása, fókuszáltan a környezetbarát modalitásokra

Az átfogó célok és prioritások közötti kapcsolatok áttekintő ábrája:

A megye Integrált Területi Programjába elfogadott általános értékelési szempontokhoz az alábbiak szerint kapcsolódik a megyei foglalkoztatási paktum:

Értékelési szempont	Illeszkedés
Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz	A megyei foglalkoztatási paktum illeszkedik a megyei fejlesztési koncepcióban és programban szereplő stratégiai célokhoz: 1. A térségi versenyképesség javítása 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása 3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén A projekt fenti célokhoz illeszkedve segíti el a foglalkoztatás bővítését, illetve az állás eresők foglalkoztathatóságának javítását. Mindezek érdekében valósulnak meg a munkaerőpiaci szolgáltatások, képzési programok, illetve a foglalkoztatási célú támogatások. Az álláskeresők foglalkoztathatóságnak javulásával hozzájárul ahhoz, hogy a különböző szektorokban fejlődni kívánó vállalkozásoknak lehetőségük legyen munkaerő igényük biztosítására. A foglalkoztatás bővülését a projekt, ITP-hez is illeszkedő indikátorai mérik. „A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma”
Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez	A foglalkoztatási paktum megvalósítása során tájékoztatási tevékenység aktivizálásával nagy figyelmet fordítanak, azon területek elérése, ahol hagyományosan alacsonybab a foglalkoztatás és magasabba az állás keresők száma (elsődlegesen Őrség, Vasi Hegyhát, Kemenesalja). Ezt a tevékenységet a megyei paktum a helyi paktumokkal összhangban kívánja biztosítani. A hátrányos helyzetű kistérségeken, tájegységeken túl a megyei program kiemelt figyelmet fordít azon városok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére is, ahol az egy főre jutó iparűzési adó bevétel az utolsó 3 év átlagában megyei szinten alacsonynak számít, mivel ezeken a területeken nincs forrás a saját erős fejlesztések, programok megvalósítására.
A megye táji, kulturális és településszerkezeti sajátosságokhoz való illeszkedés	A projekt lehetőséget kínál olyan foglalkoztatási támogatásokra, melyek illeszkednek a megye táji, kulturális és településszerkezeti sajátosságaihoz. Ezek elsődlegesen a turizmusban, mezőgazdasági, környezet- és természetvédelmi ágazatban zajló tevékenységekre vonatkoznak. Különösen fontos a kistelepüléseken való foglalkoztatás segítése és támogatása.

2. A támogatási kérelem céljai és tevékenységei

2.1. Támogatási kérelem céljainak meghatározása

A projekt célja: képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a köz- és gazdasági szféra partnerségében. Ezen belül hátrányos helyzetű munkavállalók tartós elhelyezkedésének segítése, ami a foglalkoztatás bővüléséhez vezet. A foglakoztatás segítéséhez kapcsolódóan

• a foglalkoztatáshoz szükséges munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése és ennek érdekében a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása

• az álláskeresők képzettségi szintjének fejlesztése a foglalkoztatási igényekhez való minél harmonikusabb illeszkedés biztosítása érdekében, így képzési programokon való részvétel biztosítása és munka-tapasztalatszerzés ösztönzése

• álláskeresőknek lehetőség szerint az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésének az ösztönzése, mely érdekében foglalkoztatási támogatás nyújtása.

A programhoz kapcsolódóan cél a vállalkozások közti együttműködések ösztönzése.

Célpiramis

Általános cél	Foglalkoztatottsági szint növelése
Projekt cél	Álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése
	Foglalkoztatáshoz szükséges munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése
Projekt részcél	Álláskeresők képzettségi szintjének fejlesztése
	Álláskeresők elhelyezkedésének ösztönzése

	Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása
Tevékenységek	Képzések nyújtása
	Foglalkoztatási célú támogatás nyújtása

A partnerség céljai, hogy a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, a megyei kereskedelmi és iparkamra, illetve egyéb a megyei foglalkoztatásban érdekelt szereplő együttműködésével olyan környezetet alakítson ki, hogy a foglalkoztatási, képzési célú támogatások hatékonyan felhasználásra kerüljön és mind több álláskeresőnek biztosítson lehetőség szerint tartós munkahelyet az elsődleges munkaerőpiacon. A partnerségben az egyes szervezetek saját, elsődleges kompetenciájuk alapján vesznek részt.

2.2. Fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete ‌

Foglalkoztatási célú támogatásban és munkaerő-piaci szolgáltatásban a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetűnek minősített személyek részesülnek, illetve az őket alkalmazó vállalkozások.

A program keretében munkaerő-piaci szolgáltatásban, képzésben és munkatapasztalat- szerzési támogatásban részesülhetnek (a célcsoporti adatokat a helyzetelemzésben rendelkezésre álló szereplő statisztikai adatok alapján becsültük, úgy hogy nem számítottuk Szombathely járás térségét)

• Alacsony iskolai végzettségűek: Legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül (kb. 1 000-1 200 fő)

• 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők (kb. 500 fő)

• 50 év felettiek (kb. 1 000 fő)

• GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek

• Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (a munkanélküliségben töltött időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható) - legalább 3 hónapja álláskeresők (kb. 2 500-3 000 fő)

• Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők (kb. 5-600 fő)

• Megváltozott munkaképességű személyek

• Roma nemzetiséghez tartozó személyek

A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy lehetőség szerint minél több személyt célszerű bevonni a foglalkoztatási támogatások körébe az inaktívak csoportjából.

Az állami támogatások szabályai alapján az egyes célcsoportoknak eltérő jogcímen lehet bértámogatást, illetve ahhoz kapcsolódó lakhatási, utazási költségtérítést nyújtani, amit a vonatkozó Tervezési Felhívás, illetve az állami támogatásokat meghatározó jogszabályok rögzítenek.

A célcsoport tekintetében a program további szűkítéseket nem alkalmaz, mivel ismerve az igényeket, a korábbi évek támogatási tapasztalatait, illetve hasonló célú kormányzati, EU-s finanszírozású programokat, lehetőséget kell adni minden kategóriába tartozó személynek a foglalkozatásban való részvételre. A foglalkoztatás lehetőségét alapvetően a foglalkoztatók részéről kell ösztönözni, hogy ők a lehetőségeik és az igényeik alapján a célcsoportba tartozó mindenféle személyt tudjanak alkalmazni.

Célcsoportok még azok a szervezetek, vállalkozások, ahol elhelyezkednek majd a jövőben az alkalmazottak. Ugyanakkor a program során arra törekszünk, hogy olyan közvetlen célcsoporti hátrányos helyzetűnek számító

állás keresőket vonjunk be, akik foglalkoztatásra

reális igény mutatkozik.

A foglalkoztatók körében kiemelt és preferált célcsoportként tekintünk az alábbi szervezetekre

• önkormányzati intézmények, non-profit szervezetek, melyek bölcsődei, óvodai, szociális, egészségügyi kapacitás-bővítéshez szükséges foglalkoztatást valósítanak meg

• TOP, illetve GINOP programból már beruházási célú (ERFA) támogatásban részesült vállalkozások foglalkoztatási igényeinek kiszolgálása.

A támogatási kérelem során előnyben részesülnek azok a vállalkozások, amelyek TOP ERFA forrásból támogatott üzleti infrastruktúra fejlesztést megvalósítanak, vagy a megvalósított iparterületen, inkubátorházban, logisztikai központban betelepülést, fejlesztést terveznek.

A preferencia a projekt megvalósítása során azt jelenti, hogy a célcsoportba tartozó szervezetek külön tájékoztatást kapnak a támogatási rendszer alapján elérhető címlista alapján a foglalkoztatási támogatási lehetőségekről, és valós foglalkoztatási igényeik esetén a projektben résztvevő szereplők törekednek arra, hogy megfelelő képzettségű, motivációjú álláskeresőt találjanak a számukra.

A foglalkoztatási támogatások felhasználást javasolt a primer munkaerőpiacon foglalkoztatási szempontból meghatározó ágazatokra koncentrálni, így az iparra, ezen belül a feldolgozóiparra, illetve az építőiparra, valamint a vendéglátás és szálláshely szolgáltatásokra, kereskedelemre és szállítás, raktározásra, valamint a mezőgazdaságra. Ugyanakkor az állami szféra által meghatározó befolyással bíró szektorokban, mint a szociális ellátás és az egészségügy, is törekedni kell foglakoztatási igények kiszolgálására. A fentiek nem jelentik azt, hogy más gazdasági ágazatokban nem támogatnak foglalkoztatást, de a projekt megvalósítása során mindenesetre törekendi kell a kiemelt ágazatokban tevékenykedő vállalkozások megszólítására és projektbe való bevonására.

A projekt tervezésébe a célcsoportokat ismerő szervezeteket vontunk be, így előzetesen konzultáltunk a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve az álláskeresők jellemzőit ismerő Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával. A projekt előkészítéséhez felhasználtunk olyan felméréseket, statisztikákat, melyek a különféle célcsoportokról nyújtanak információkat (pl. álláskeresők összetétele, vagy a vállalkozások foglalkoztatási igényei). A projekt előkészítési szakaszában készülnek részletes felmérések a különféle szervezetek foglalkozatási igényeiről. A helyi paktumok mérik fel a vállalkozások, míg a megyei paktum méri fel a közszféra szervezeteinek foglalkoztatási és képzési igényeit.

Területi lehatárolás Szombathely MJV és megyei /helyi paktumok között

A Vas megyében megvalósuló programok területi lehatárolásakor szük- séges meghatározni, hogy a célcsoportra fordított munkaerő-piaci támogatásokat milyen szempontok alapján számoljuk el az

egyes TOP projektekben.

Általános alapelv:

A program keretében igénybe vehető támogatásokat a célcsoportba tartozó álláskereső lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya állapítja meg.

A munkaerő-piaci szolgáltatásokat, illetve a képzési támogatásokat lakcím szerint vehetik igénybe a célcsoporti személyek. Ha ezen személyek a későbbiekben foglalkoztatási, így bértámogatásban részesülnek, akkor aszerint kell a projektbe vonatkozó költségeket, illetve indikátort elszámolni, amelyik projektben az érintett személy korábban támogatásban részesült.

A célcsoport adott tagja egy TOP programba vonható be, más TOP programokba történő átjárási lehetőség nélkül. Ez az irányelv meghatározza, hogy indikátorként egy személy csak egy adott TOP programban vehető figyelembe. Ez az eljárás biztosítja a létszám- és pénzügyi elszámolás nyomon követhetőségét.

Szombathely MJV projektjének tervezési területe: Szombathelyi járás területe.

A fentiek például az alábbiak szerint értelmezendők a megyei program esetén az egyes támogatási formák alapján:

• Munkaerő-piaci szolgáltatásban és képzési támogatásban azon személyek részesülhetnek, akik Vas megyében a Szombathelyi járáson kívül bejelentett állandó vagy tartózkodási címmel rendelkeznek. Ezen személyek bértámogatása a foglalkoztatás helytől függetlenül (ami lehet Szombathelyi járáson belül és kívül is) csak a megyei paktumban és a helyi paktumokban számolható el. A programba vonás és a támogatás megállapításánál a célcsoport tagok (projekt résztvevők) lakóhelye / tartózkodási helye szerinti illetékességi szabály kizárólagos alkalmazása valósul meg.

• A Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum 2014-2020-ban kizárólag a szombathelyi járáson kívüli lakóhellyel / tartózkodási hellyel rendelkező célcsoport tagok vonhatók be és támogathatók.

• A MJV foglalkoztatási paktum projektjébe a szombathelyi járáson belül lakóhellyel / tartózkodási hellyel rendelkező célcsoport tagok vonhatók be éstámogathatók.

A fentiekben megfogalmazott alapelvet érvényesíteni kell Szombathely Megyei Jogú Város paktum dokumentumában is, hogy mindkét fél dokumentumában ugyanazon elvek legyenek pontosan megfogalmazva.

Megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések közti lehatárolása

Megyei és a helyi foglalkoztatási együttműködések között nem lesz semmilyen lehatárolás a célcsoport munkaerő-piaci támogatása esetén. A Kormányhivatal a munkerő-piaci szolgáltatást végző mentor útján dönti el, hogy mely célcsoportbatartozószemélytámogatását melyikpaktum projektbe számolják el, figyelemmel a rendelkezésre álló támogatási források és elvárt indikátorok projektenkénti arányos teljesülésére.

2.3. Elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása ‌

Az alábbi ábrában foglalhatók össze a megvalósítás során tervezett tevékenységek a megvalósítás folyamata, időbeli előrehaladása és az érintett szereplők alapján.

A foglalkoztatási együttműködés fő elemei

Munkavállaló (állástkereső) Vas Megyei Önkormányzat

és partnerei

Vállalkozások

Célcsoporti prioritások

Stratégia készítés, elemzések foglalkoztatásra és képzési igényekre vonatkozóan eredmények kommunikálása Vas Megyei Önkormányzat

Ágazati prioritások, célcsoport specifikus foglalkoztatási

ajánlások

Paktum szervezet és fórum működés szervezése, paktum működési stratégia és munkaterv készítése, nyomon követése

(foglalkoztatás)

Projekt menedzsment (foglalkoztatás)

Nyilvánosság, eredmények megismeretésének szervezése

Vas Megyei Önkormányzat

Foglalkoztatás

(célcsoporti támogatás)

Kormányhivatal Foglakoztatási Főosztály

támogatása

Képzés

önállóan és konkrét foglalkoztatási igények alapján a kiválasztás után (célcsoporti támogatás) Kormányhivatal Foglakoztatási Főosztálya szervezésében képző

Egyéb vállalkozások fejlődését segítő akciók szervezése - intenzív online támogatással (egyedi döntés alapján)

Vállalkozások számára tanácsadás nyújtása foglalkoztatás bővítése elősegítése, foglalkoztatási projektek létrejöttének ösztönzése, társadalmi vállalkozások működésének segítése

Vállalkozások együttműködésének ösztönzése: vállalkozások közti üzleti kapcsolatok elősegítése, képzési igények aktuális összehangolása

Vas Megyei Önkormányzat (külső szolgáltató bevonásával)

Munkát keresők megszólítása Kormányhivatal Foglakoztatási Főosztály, civil szervezetek bevonása

Kommunikáció

Vas Megyei Önkormányzat szervezésében - online kommunikációs felület

Foglalkoztatók megszólítása Önkormányzat szervezésében + közvetlen megkeresés, VMKIK bevonása

Toborzás, kiválasztás Foglalkoztatásra való felkészítés szélesebb kör, mint a képzésben, foglalkoztatásba bevontak köre Egyéb munkaerőpiaci szolgáltatást végző szervezet

Vállalkozások kiválasztása Támogatási feltételek elfogadása (pl. statisztikai létszám szinten tartása), Foglalkoztatási igények meghatározása (Foglalkoztató vállalkozások meggyőzése)

Közvetlen megkeresés - Paktum iroda és egyéb partnerek (VMKIK) bevonásával

A projekt előkészítési szakaszban megvalósítandó tevékenységek

A paktumelemre vonatkozóan együttműködés megkezdése a TOP-6.8.2-15 intézkedés keretében benyújtott Szombathely Megyei Jogú Város projektjével.

A projekt megvalósíthatóságának megalapozása, majd a megvalósítás megtervezése kapcsán elkészül a

• Megvalósíthatósági tanulmány (MT), azaz a Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás- fejlesztési Együttműködési Program elkészítése, benne horizontális szempontok érvényre jutását bemutató dokumentum.

Paktumszervezet felállítása

A foglalkozatási paktumban, kezdetben a projekthez kapcsolódó Támogatási Felhívásban rögzített kötelezően bevonandó tagok vesznek részt:

• Vas Megyei Önkormányzat

• Vas Megyei Kormányhivatal

• Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegáltja

valamint a felhívás mellékletét képező MT útmutató alapján a következő szervezetek kerülnek felkérésre a paktumszervezet felállításához:

• Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.

• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Megyei Igazgatósága

• Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzat Elsődlegesen

• Észak-Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum

• Dél-Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum

• Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum Másodlagosan, amennyiben működnek

• Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma

• Celldömölk Város Önkormányzata - Kemenesalja Foglalkoztatási Paktum

• Hegyháti Foglalkoztatási Paktum

• Őrségi Foglalkoztatási Megállapodás

• „REKORD” Regionális foglalkoztatási együttműködés Nyugat-Dunántúlon

• Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum

• Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum

• Vas Megyei Civil Információs Centrum

• Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete

• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárvári Tankerülete

• Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ delegáltja

• Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület

• Őrség Határok Nélkül Egyesület

• Sághegy Leader Egyesület

• UTIRO Leader Egyesület

• Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület

A paktum nyílt lesz, a későbbiek során más, a megyei foglalkoztatási helyzet javításában érdekelt, szerveztek is csatlakozhatnak hozzá.

A paktum szervezet felállításához alábbi lépéseket kell megtenni

• A paktum szervezet felállításának megalapozásához legalább két egyeztető fórum megszervezése (egyeztetések időpontjai: 2016. június 10.; 2016. október 10.)

• Paktum együttműködési megállapodás megkötése

• Paktumszervezet működésére vonatkozó ügyrend elkészítése, majd a paktum tagok általi elfogadása

A paktum megvalósításához szükséges külső szolgáltatások, eszközök beszerzése

• A külső szolgáltatások feladat-meghatározásának elkészítése az MT-ben foglalt feladatok, ütemezések alapján

• Közbeszerzés lebonyolítását végző közbeszerzési szakértő kiválasztása

• Közbeszerzési eljárások lefolytatása

Az előkészítési feladatok főbb ütemezése a következő:

Tevékenységek			2016						2017
	8	9	10	11	12	1	2	3	4	5	6	7	8
Támogatási szerződés megkötése
Előkészítés
Paktum szervezet felállítása
Egyeztető forum
Együttműködési megállapodás előkészítése, elfogadása
Ügyrend elkészítése, elfogadása
Külső szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési szolgáltatást nyújtó szakértő kiválasztása
Feladat-meghatározások elkészítése
Közbeszerzési eljárások lebonyolítása
Egyszerű beszerzési eljárások lefolytatása

A közbeszerzési eljárásokat a közbeszerzési terv alapján kell lebonyolítani. Az alábbi közbeszerzési eljárásokat Vas Megyei Önkormányzat feladatai kapcsán bonyolítják le:

Beszerzés tárgya

Becsült nettó

érték

Közbeszerzési eljárás típusa

Foglalkoztatási célú szakmai dokumentumok elkészítése és tanácsadási

tevékenység

17.500.000

Nyílt eljárás-(Kbt. 2015.) szolgáltatás megrendelés

Szükséges azon eszközök, szolgáltatások beszerzése is, melyek nem tartoznak a közbeszerzési értékhatárba. Ezen beszerzéseket a kedvezményezett szervezetek bonyolítják le.

A beszerzések listája és becsült értéke:

Vas Megyei Önkormányzat

Beszerzés tárgya	Becsült nettó érték
Közbeszerzési szolgáltatás	390 000
Eszközbeszerzés (3 db számítógép, monitor)	786 195
Eszközbeszerzés (bútorok, paktumiroda eszközök, 2. kör)	1 326 956
Szoftverek beszerzése (3 számítógéphez)	236 220
Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége	637 795

Beszerzési eljárások ütemezése

Tevékenységek		2016					2017
	8	9	10	11	12	1	2	3	4
Közbeszerzési szolgáltatás
Eszközbeszerzés
Szoftverek beszerzése (3 számítógéphez és egyéb)
Foglalkoztatási célú szakmai dokumentumok elkészítése és tanácsadási tevékenység
Egyéb kommunikációs tevékenységek
Rendezvényszervezés (kapcsolódó ellátási, ún. „catering” költségek)
Kötelezően előírt nyilvánosság feladatok

Jelmagyarázat

Feladat-meghatározás készítése
Beszerzési eljárás lebonyolítása

Az egyes tevékenységek megvalósításának időtartamát a tevékenységek megvalósítása esetén

mutatjuk be.

Vas Megyei Kormányhivatal

Egyszerű beszerzési eljárások

Beszerzés tárgya	Becsült nettó érték
Eszközbeszerzés (3 db számítógép, monitor és nyomtatók) és szoftverek	1 409 220

Beszerzési eljárások ütemezése

Tevékenységek	2017
	1	2	3	4
Eszközbeszerzések (számítógépek, monitorok és nyomtatók) és szoftverek

Jelmagyarázat

Feladat-meghatározás készítése
Beszerzési eljárás lebonyolítása

Az egyes tevékenységek megvalósításának időtartamát a tevékenységek megvalósítása esetén

mutatjuk be.

Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.

Beszerzés tárgya	Becsült nettó érték
Számítástechnikai eszközök és szoftverek beszerzése	661 425
Általános (rezsi) költség (Közüzemi szolgáltatások költsége)	1 423 288

Beszerzési eljárások ütemezése

Tevékenységek	2016
Tevékenységek	9	10	11	12
Eszközbérlet (számítógépek, monitorok és nyomtatók)
Szoftverbérlet

Jelmagyarázat

Feladat-meghatározás készítése
Beszerzési eljárás lebonyolítása

A rezsi költségek a szervezeti működésből következő beszerzési módon kerülnek beszerzésre és megvalósítása végigkíséri a szervezet által nyújtott munkaerő-piaci

szolgáltatások megvalósítását.

A projekt-előkészítéséhez kapcsolódóan szükséges a megyei foglalkoztatási stratégia elkészítése, melyet össze kell hangolni Szombathely MJV

foglalkoztatási stratégiájával. A stratégia-készítéssel kapcsolatos elvárásokat és lépéseket a megvalósítási tevékenységeken belül írjuk le.

Projekt megvalósítási tevékenységek

A projekt megvalósításhoz kapcsolódó tevékenységek összefoglalása:

1. Foglalkoztatási együttműködés (paktum) felállítása, paktum és paktumirodaműködése

2. Foglalkoztatási célú szakmai dokumentumok készítése

3. Gazdasági és foglalkoztatási fórum szervezése

4. Helyi foglalkoztatási együttműködések munkájának szakmaitámogatása

5. Foglalkoztatók (vállalkozások, állami vállalatok, önkormányzatok, intézményeik és gazdasági társaságaik) számára foglakoztatás-bővítéseket elősegítő tanácsadásnyújtása

6. Szociális gazdaság fejlesztését támogató tanácsadás

7. Kommunikációs tevékenység

8. Nyilvánosság feladatok

9. Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó tevékenységek

A tevékenységek kialakításánál a projekt figyelembe veszi a meglévő folyamatokat, illetve állandó szolgáltatásokat és arra törekszik, hogy újszerű szolgáltatásokat, megoldásokat nyújtson. Vas megyében a paktum kezdeményezések a korábbi helyi kezdeményezésekre épülnek, így a helyi paktumok a korábbi szombathelyi, Felső-Répcementi, illetve hegyháti és őrségi paktumok partnerségi bázisán alakultak meg. Az elmúlt időszakban megyei szintű foglalkoztatási paktum nem működött, így mindenféleképpen újnak tekinthető ez a szerepvállalás, melynek elsődleges célja a helyi paktumok közötti koordináció és a paktumok működését segítő szakmai támogatás biztosítása. A megyei paktum elsődlegesen olyan szolgáltatásokat igyekszik nyújtani, amely megyei szinten hasznos lehet a helyi paktumok működése során. A szolgáltatások kialakításánál építünk a helyi kezdeményezésekre, meglévő folyamatokra. Ennek kapcsán és a múltbeli tapasztalatokból tanulva a paktum kellő gondossággal jár el az elektronikus információs tájékoztatási felületek kialakításánál és arra törekszik, hogy a megyében meglévő jó kezdeményezéseket integrálja, azokra rámutasson (foglalkoztatási szervezet honlapja), vagy azok fejlesztéséhez hozzájáruljon (pl. VMKIK honlapok). Nem cél statikus adatbázisok nyomtatott formában való kiadása, fontos, hogy ezen információk, így pl. a befektetések kiajánlása is, egy dinamikus adatbázis része legyen. A munkaerőpiac egyes preferált területeihez kapcsolódó szakmai egyeztetéseket, fórumokat igény szerint szervezzük, rugalmas partnerségi körrel.

Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész (1. főtevékenység) főbb tevékenységei

1. Foglalkoztatási együttműködés (paktum) felállítása, paktum iroda működése (3.1.2. A a és c, f, e). pont)

A feladat a gyakorlatban a foglalkoztatási paktum működtetését jelenti.

A foglalkoztatási paktum működése kapcsán szükséges az alábbiak rögzítése: Az előkészítési szakaszban megvalósulnak az alábbi feladatok:

• a foglalkoztatási paktum tagok kijelölése

• az együttműködési megállapodás (TSZ kötést követő 6 hónapon belül) és

• a működést meghatározó ügyrend elkészítése.

A foglalkoztatási paktum tagjai közé a TOP-5.1.1.1-15 felhívás mellékletét képező MT útmutató alapján kerülnek felkérésre a szervezetek. Az útmutatóban szereplő minimális elvárásoknak megfelelő létszámú és leginkább meghatározó szervezetek kerülnek megkeresésre, hiszen ezen tagoknak van a legmeghatározóbb szerepük a megyei foglalkoztatási paktum működtetésében:

Együttműködésben való részvétel tartalma, indoka	Szervezet
A projekt gazdája, paktum szervezet működtetése, foglalkoztatási együttműködési projekt menedzselése, illetve felel a közszférával (helyi önkormányzatok és szervezetek) történő koordinációjáért.	Vas Megyei Önkormányzat
A foglalkoztatási célú állami támogatások megyei felhasználásának felelőse, kapcsolatban van az álláskeresőkkel, illetve megállapítja, folyósítja a különféle projektekből megvalósuló foglalkoztatási célú támogatásokat.	Vas Megyei Kormányhivatal
A munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának a felelőse a megyei foglalkoztatási paktum projektben, illetve a Szombathely járási paktumban.	Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.
A gazdaság meghatározó szereplőinek képviselője, mely tagjai révén, illetve belső szervezeti fórumain keresztül	Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegáltja

Együttműködésben való részvétel tartalma, indoka	Szervezet
képviseli a vállalkozások foglalkoztatási igényeit, illetve információs csatornáin keresztül képes vállalkozások felé történő információ áramlás menedzselésére.	Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Megyei Igazgatósága
Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumával való együttműködés, stratégia alkotás folyamatában való részvétel, tapasztalatok megosztása, javaslatok, irányok egyeztetése.	Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzat
Működő, Vas megyében megvalósított foglalkoztatási paktumok, együttműködések tapasztalatainak megosztása, törekedve a leghatékonyabb, szakmailag legindokoltabb támogatás felhasználás megvalósítására.	Elsődlegesen • Észak-Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum • Dél-Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum • Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum Másodlagosan, amennyiben működnek • Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma • Celldömölk Város Önkormányzata - Kemenesalja Foglalkoztatási Paktum • Hegyháti Foglalkoztatási Paktum • Őrségi Foglalkoztatási Megállapodás • „REKORD” Regionális foglalkoztatási együttműködés Nyugat-Dunántúlon
A megyében működő szakképzés kapacitásainak, tapasztalatainak megosztása. Szakképzett végzős tanulók, gyakorlati képzőhelyek kapacitásainak és a vállalkozási, munkáltatói igények összehangolása. Továbbképzési és foglalkoztatási tapasztalatok átadása.	Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum
Az érettségi vizsgát követően a munkaerő-piacon megjelenő szabad munkavállalók képzési, továbbképzési és elhelyezkedési lehetőségei, információáramlás biztosítása.	Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárvári Tankerülete

Együttműködésben való részvétel tartalma, indoka	Szervezet
A civil szféra lehetőségeinek, munkaerő igényeinek és kapacitásainak vizsgálata és összegzése ágazatok szerint.	Vas Megyei Civil Információs Centrum Szombathelyi Egyházmegyei Karitász
A Vas megyei foglalkoztatási igények és az Egyetem tapasztalatainak összegzése, információáramlás biztosítása a leendő munkavállalók és a foglalkoztatási piac között.	Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ
A civil szféra lehetőségeinek, munkaerő igényeinek és kapacitásainak vizsgálata és összegzése ágazatok szerint. A nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások munkaerő igényének, a Széchenyi 2020 keretében megvalósuló támogatási kérelmek foglalkoztatási vállalásainak vizsgálata, összegzése, az információáramlás biztosítása.	Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület Őrség Határok Nélkül Egyesület Sághegy Leader Egyesület UTIRO Leader Egyesület Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület
Foglalkoztatási és projekttapasztalatok átadása, információáramlás biztosítása.	OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.

A megyei foglalkoztatási paktum szervezete nyitott, további, a megye foglalkoztatásában érdekelt tagok csatlakozása lehetséges.

A paktum szervezeti kapcsolatrendszerét az alábbi ábra mutatja be:

Menedzsment

Paktum iroda Vas Megyei Önkormányzat

Foglalkoztatási- támogatás bonyolítása: Vas Megyei Kormányhivatal

Projekt-menedzsment

Vas Megyei Önkormányzat

Foglalkoztatási fórum

Paktum tagjai és igény szerint képző szervezetek, civil szervezetek, vállalkozások és érdekképviseleteik

Foglalkoztatási paktum szervezet

Vas Megyei Önkormányzat, Vas Megyei Kormányhi vatal, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. és egyéb vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezet, munkerőpiaci fejlesztésben érdekelt civi l szervezet, szakképzésben érdekelt intézmények, Leader egyesületek, megyében működő más paktumok

Irányító Csoport

Vas Megyei Önkormányzat, Vas Megyei Kormányhivatal, Nyugat- Pannon Nonprofit Kft., Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Megyei paktum tagjai közé a foglalkoztatásban érdekelt kormányzati és non-profit szervezetek mellett törekednek a megye városi jogállású településeinek bevonására. A városoknak elsődlegesen a helyi foglalkoztatók, vállalkozások megszólításban lesz szerepük, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásában tudnak helyszínt biztosítani.

A foglalkoztatási paktum konzorciumi tagjai képezik egyben a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportját is, kiegészülve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Az Irányító Csoport felügyeli a foglalkoztatási paktum végrehajtását. Ennek keretében az Irányító Csoport az alábbi feladatokat látja el:

• információkkal segíti a foglalkoztatási paktum szervezet munkáját

• elfogadja a megyei foglalkoztatási stratégiát

• elfogadja a foglalkoztatási paktum éves munkatervét, szervezeti kompetenciája és kapcsolatai révén elősegíti és nyomon követi a munkaterv megvalósítását, valamint számba veszi és értékeli a foglalkoztatási projekt eredményeit

• beszámol a foglalkoztatáspolitikai fórumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléseiről

• javaslatot tesz a Foglalkoztatási Fórum üléseire, az ülések napirendjére, feldolgozza a Foglalkoztatási Fórum ajánlásait

• segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat, áttekinti a megyében működő foglalkoztatási paktumok munkáját, meghatározza az együttműködési területeket.

Az Irányító Csoport előreláthatóan félévente tartja üléseit, amikor megvitatják a paktum megvalósítás aktuális kérdéseit.

A paktum működésének szakmai támogatására (vagy a paktum tagjai közé) az aktuális feladattól függően különböző szervezetek is bevonhatók, akik információkkal, illetve munkájuk révén segíthetik a foglalkoztatási célok megvalósítását.

A foglalkoztatási paktum célja:

• A megyében a foglalkoztatás helyzetével közvetlenül, vagy közvetetten érintett szervezetek együttműködésének, párbeszédének eredményeként a foglalkoztatási támogatások, állami ösztönzök hatékonyabb és összehangoltabb felhasználása, foglalkoztatás bővítésének elősegítése.

A foglalkoztatási paktum céljának teljesülése érdekében, különféle akciókat, feladatokat szükséges megvalósítani, melyek megvalósítását a foglalkoztatási paktum szervezete koordinálja, illetve követi nyomon.

A paktum működése szempontjából az alábbi elvárásokat kell teljesíteni:

• felelős paktum menedzsment szervezet kijelölése

• a paktum irodában maximum két fő felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott (legalább 1 – maximum 2 fő) foglalkoztatása

• önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a közös szociális helyiségek használatának biztosítása

• Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel valóbiztosítása

• vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerekbiztosítása

• megyei paktum (és helyi paktumok munkáját segítő) webes felületű információs rendszer kialakítása, szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása

• belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphozkapcsolódóan

• a nyilvánossághoz és belső/külső kommunikációs tevékenységekhez deklarálni kell a partnerek által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat

• a megyei gazdaságfejlesztési programhoz és az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés kialakítása, illetve évenkénti frissítése

• a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó

kézikönyv megléte.

A fenti feltételeknek a Vas megyei foglalkozatási együttműködés az alábbiak szerint felel meg:

• A Foglalkoztatási Paktum Iroda (FPI) a Vas Megyei Önkormányzat Hivatalában kerül felállításra egy önálló irodahelyiségben és 1 fő felsőfokú végzettségű munkatársa lesz (részmunkaidőben), akinek a munkáját szakmai vezető irányítja (megbízási szerződés).

• A projekt költségvetése terhére biztosítják a számítástechnikai eszközök és

Paktum iroda bútorzat beszerzését.

• A paktum működésének szervezésére egy elektronikus információs rendszer készül el, ami alkalmas lesz események szervezésére, értesítésére, hírlevelekgenerálására, illetve adatok, dokumentumok rögzítésére. Mindezek létrehozását a projekt költségvetéséből biztosítják külső szakértő közreműködésével.

• A paktum tevékenységeinek megvalósítására éves munkaterv és kapcsolódóan költségvetés készül.

• A paktumban résztvevő szervezetek által ellátandó kommunikációs feladatokat a paktum megállapodásban rögzítik.

• A paktum projektnek, így az éves munkatervének megvalósításának előrehaladása, illetve eredményeinek mérésére évenként beszámolók készülnek.

A Paktumszervezet munkatársainak feladatai:

• A foglalkoztatási Paktumszervezet és Irányító Csoport működésének támogatása (ütemterv és munkaterv összeállítása, az ülések összehívása, előterjesztések készítése, emlékeztetők rögzítése)

• A foglalkoztatási paktum szervezet működését meghatározó dokumentumok elkészítésének szervezése (együttműködési megállapodás, szervezeti és működési szabályzat)

• Megyei foglalkoztatási stratégia készítésének szervezése, a stratégia készítését támogató szakmai fórumok megszervezése

• Foglalkoztatási fórumok szervezése (előadók, helyszín, kiszolgálás biztosítása, meghívók intézése, rendezvény zavartalan lebonyolítása, emlékeztetőkészítése)

• Foglalkoztatási paktum (és a projekt) éves munkatervénekelkészítése

• Az éves munkaterv megvalósításának, illetve ahhoz kapcsolódó résztevékenységek (alprojektek) szervezése, szükség esetén a munkaterv módosításának kezdeményezése

• A munkaterv megvalósításáról beszámoló készítése Irányító Csoportnak

• A foglalkoztatási projekt eredményeinek nyomon követése ésbeszámoló készí-tése a Paktum tagjainak (Irányító Csoportjának)

• Kapcsolattartás szervezése a paktum tagokkal és egyéb szereplőkkel a munkaterv megvalósítása érdekében

• Biztosítja a paktum működésével kapcsolatos tájékoztatási feladatokat (paktum információs rendszerének működtetése, paktum tagok és egyéb szereplők - kiemelten a potenciális foglalkoztatók és képviselőik - közti kommunikációsszervezése)

• helyi foglalkoztatási együttműködések és menedzsment szervezetek munkájának szakmai támogatása (információnyújtás, tapasztalatok, jó gyakorlatokmegosztása,)

• Nemzetközi, vagy egyéb megyén kívüli partnerségi fórumokon való részvétel, a Vas megyei paktum képviselete.

A foglalkoztatási paktum Irányító Csoportjának és munkaszervezetének munkája végig kíséri a foglalkoztatási együttműködési projekt megvalósítását.

A foglalkoztatási paktum működését munkaterv támogatja, mely tartalmi követelménye a Paktum és Paktumszervezet feladatait tartalmazza:

• Foglalkoztatási paktum Irányító Csoport ülésének szervezése (ütemterv és a főbb tárgyalandó témák megjelölése)

• Stratégiai dokumentumok készítése (foglalkoztatási stratégia és részdokumentumok –

akcióterv -, felmérések ütemterve)

• Foglalkoztatási fórum szervezése (tervezett időpontok és főbb témák)

• Paktum megvalósítása kommunikációjának szervezése, kiemelt feladatok (kommunikációs feladatok, kommunikáció tartalma, felelősök, tervezettidőszakok)

• Helyi paktumok működésének támogatása

• Foglalkoztatási célú támogatások nyújtása (fő tevékenységek, tervezett célok, aktuális feladatok, kockázatos pontok a megelőző évek tapasztalataialapján)

o munkaerő-piaci szolgáltatások (becsült létszám, helyszínek, potenciális tevékenységek, szolgáltatások)

o képzések (becsült létszám, potenciális képzések köre)

o foglalkoztatási támogatások (becsült létszám, potenciális foglalkoztatóikör)

• Vállalkozásfejlesztési tanácsadás a foglalkoztatás-bővítés elősegítése érdekében (tevékenységek, felelősök, célcsoport, események)

• Szociális gazdaság fejlesztése, tanácsadás (feladat, ütemezés, felelős)

A munkaterv az egyes feladatok kapcsán jellemezően az alábbi információkat tartalmazza:

• Tevékenység/esemény

• időszak/határidő

• felelős

• együttműködő szervezet

A munkaterv időszaka a jelentéstételi időszakokhoz kapcsolódik, jellemzően két féléves jelentéstételi időszakot foglal magában. Mivel a projekt során a fő jelentések alapvetően igazodnak a naptári évekhez, így félévekhez, ezért várhatóan a munkatervek is a naptári évekre vonatkoznak majd. A munkaterv módosítását igény szerint kezdeményezheti a paktum szervezet.

A munkaterv megvalósításáról a következő naptári év első negyedévben beszámolót készít a munkaszervezet. A beszámolót tevékenységenként kell végezni, mely során javasolt kitérni a következőkre:

• megvalósult tevékenységekre,

• tevékenységek által elért célcsoport, résztvevők számára

• megvalósítás időszakára, időpontjára,

• megvalósításban résztvevő szervezetekre

• tevékenységhez kapcsolódó költségvetésre

A megvalósult tevékenységek eredményeit nem csak évenként kell kimutatni, hanem javasolt tevékenységenként a projekt szintű eredményekösszesítése.

A beszámolóban javasolt kitérni arra, ha valamilyen tevékenység megvalósítása jelentősen eltért a tervezettől.

A munkaterv-készítés, megvalósítás, beszámoló időbeli ütemezése egy adott évben a következő

előző év		aktuális év			következő év
IV. né.	I. né.	II. né.	III. né.	IV. né.	I. né.
munkaterv elkészítése				munkaterv elkészítése
	munkaterv megvalósítása
					előző munkatervről beszámoló készítése

A munkaszervezet munkáját kommunikációs tevékenységek támogatják, melyek közül kiemelnénk a

• rendezvényszervezést

• honlap (információs rendszer) kialakítását (hírlevél küldést, fórumszervezést) a kommunikációs folyamatok támogatása érdekében

2. Helyi foglalkoztatási együttműködések szakmai támogatása (3.1.2. A l és g, m, q). pont)

A megyei paktum és paktum szervezet feladata a helyi foglalkoztatási együttműködések támogatása, illetve a paktum működéséből származó tapasztalatok feldolgozása és megosztása. A megyei paktum iroda munkatársa és a szakmai vezető szakmai támogatást nyújtanak a helyi foglalkoztatási együttműködések tevékenységeinek szervezésére, iránymutatást adnak az egyes feladatok elvégzésére:

Az alábbi feladatokat látja el a paktum munkaszervezet

• Feladatok összehangolása:

o megyei és helyi együttműködések feladatkörének egyeztetése, rendezvények összehangolása

o részvétel helyi együttműködések bizonyos rendezvényein, gazdaságfejlesztő fórumain

• megyei paktum működésével kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és

rendszerezése az éves munkatervek beszámolói alapján

• A megyei paktum működése alapján folyamatos tájékoztatás a helyi paktumok számára működésük segítése érdekében. A tájékoztatásnak elsődlegesen az alábbiakra kell kitérnie

o helyi paktum együttműködési megállapodás főbb tartalmi elemei

o helyi paktum működési ügyrendjének elkészítéséhez szakmai segítségnyújtás

o megyei szinten készülő foglalkoztatási dokumentum (stratégia, illetve szakterületi elemzések) átadása, illetve a helyi szintű információk (helyi paktum által készített felmérés) integrálása megyei szintű szakmai dokumentumokba

o szakmai tanácsadás a helyi paktumok munkatervének elkészítéséhez

o megyei paktumban alkalmazott kommunikációs eszközök használatának bemutatása

o A helyi paktumokkal való kommunikáció, külön erre a célra rendszeresített zártkörű internetes alapú fórumon zajlik, ahol meg lehet vitatni mindenféle aktuális témát, ami folyamatos kommunikációt feltételez.

o Tájékoztatás a vállalkozásfejlesztési, szociális gazdaságfejlesztési tevékenységekről, illetve a tevékenységek megvalósításához szükséges információ áramlás biztosítása. A helyi paktumok részt vesznek a csoportos tanácsadási rendezvényeken, illetve segítenek a résztvevők toborozásában.

• Kiemelt feladat a helyi paktumok tevékenységeinek (paktum szervezeti tevékenységek és munkaerő- piaci támogatások eredményei) és

eredményeinek összegyűjtése, elemzése és értékelése.

A helyi paktumok munkájának a támogatásához a megyei paktum iroda külső szakmai kapacitást vesz igénybe.

A tervek szerint a megyei és a helyi paktumok évente kétszer munkatalálkozót tartanak a működési tapasztalatok megosztása érdekében.

A helyi paktumok működésének szakmai támogatásához, illetve a helyi paktumok eredményeinek összegyűjtésére, értékelésére külső szakértői segítségnyújtást vesz igénybe a megyei paktum szervezete. A helyi paktumok eredményeinek értékelését és összesítését 2018-2021 között összesen 4 alkalommal kell elvégezni és az eredményeket megyei szinten is aggregálni kell. Az értékelést a megyei paktum munkatervének tematikája szerint kell elvégezni.

A megyei és a helyi foglalkoztatási paktumok működésének koordinációja és az egyes tevékenységek ésszerű megosztása között, szükség volt elvi javaslatok megfogalmazására a helyi foglakoztatási együttműködések megalakulására, területi hatályára.

Elv a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) megalakulására

Vas megyében a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) a járási határok mentén alakultak meg. Ennek előnye, hogy a Kormányhivatalnak a statisztikái járási kimutatásban állnak rendelkezésre és foglalkoztatási osztályai és munkaerő-piaci pontjai is járási szinten kezelik a célcsoporti adatokat. A Kormányhivatalok meglévő informatika rendszerei így egyszerűbben tudják közvetíteni és rendszerezni a projekt megvalósítása, célcsoporti támogatása során keletkező információkat. A járáshoz való tartozás kézenfekvőbb a lakosság és a vállalkozások számára is, mint egyéb területi lehatárolás alkalmazása.

Vas megyében a megye módosított Integrált Területi Programja alapján két helyi foglalkoztatási együttműködés alakult:

• Észak-Vasi foglalkoztatási együttműködés - Kőszegi, Sárvári és Celldömölkijárásokra

• Dél-Vasi foglalkoztatási együttműködés - Körmendi, Vasvári és Szentgotthárdi járásokra

Szombathely járásra önálló foglalkoztatási paktum alakult.

A helyi paktumok elsődleges célja, hogy a területükön belül segítsék az álláskeresőknek a területen működő vállalkozásoknál a munkába állást, illetve az önfoglalkoztatóvá válást. A helyi paktumoknak fontos, hogy az álláskeresők foglalkoztatási kompetenciáit fejlesszék egyéb

munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával, illetve

segítsék elhelyezkedésüket a térségben működő vállalkozások foglalkoztatás-bővítésének ösztönzése által.

A fentiektől függetlenül szükséges a helyi foglalkoztatási együttműködésekben résztvevő, illetve szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, valamint a megyei foglalkoztatási együttműködésben működő szervezetek munkájának összehangolása. A szervezetek közti tevékenység koordináció eseti egyeztetésekkel, illetve internetes kommunikációs felülettel a megyei foglalkoztatási együttműködés biztosítja az ún. paktum irodán keresztül.

Fontos, hogy a helyi foglalkoztatási együttműködésben olyan szervezetekben alakuljanak meg a paktum irodák, amelyek kellő tapasztalattal rendelkeznek térégi projektek szervezésében, illetve működésüket pénzügyi stabilitás jellemzi.

A megyei paktum iroda munkatársai szakmai támogatást nyújtanak a helyi foglalkoztatási együttműködések tevékenységeinek szervezésére, iránymutatást adnak az egyes feladatok elvégzésére. További feladataik a helyi foglalkoztatási együttműködések vonatkozásában:

• megyei és helyi együttműködések feladatkörének egyeztetése, rendezvények összehangolása

• részvétel helyi együttműködések bizonyos rendezvényein, gazdaságfejlesztő fórumain

• tapasztalatcsere – internetes fórum működtetése a foglalkoztatási együttműködések megvalósításában résztvevők körében, személyes találkozók szervezése ésvezetése

• helyi foglalkoztatási együttműködések eredményeinek összegzése

További feladatmegosztás a megyei és helyi együttműködések (Észak és Dél vasi paktumok)

között

Foglalkoztatási igényfelmérés és stratégiai dokumentumok készítése

A megyei foglalkoztatási együttműködés részeként kerül megrendelésre foglalkoztatási és képzési célú igényfelmérés. Megyei szinten a közszféra (állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú intézmények, gazdasági társaságok) és nonprofit szervezeteknél a non-profit/társadalmi célú vállalkozásoknál, míg a helyi paktumok a vállalkozásoknál várható foglalkoztatási és képzési igényeket mérik fel. Így a két felmérés ad ki egységes adatbázist megyei szinten.

Az igényfelmérés és meglévő adatbázisok alapján készül el a megyei foglalkoztatási stratégai helyzetelemezési része. A helyzetelmézésnek a helyi

paktumok területére vonatkozó területi vetülete is lesz, ami segíti a helyi paktumokhoz kapcsolódó foglalkoztatási helyzetelemzések és stratégiák elkészítését. A helyi paktumok az általuk nyert kérdőíves felmérések

eredményeivel, az így kialakított adatbázisokkal,

valamint a műhelyfoglalkozásokból következő munkaerő-piaci, képzési jellemezőkkel és igényekkel segítik a megyei szintű foglalkoztatási stratégia összeállítását.

A helyi foglalkoztatási együttműködések felhasználhatják a megyei szinten elkészített elemzéseket és egységesített adatbázisokat a kötelezően előírt foglalkoztatási stratégiájuk elkészítéséhez.

Szombathely járásra készülő foglalkoztatási stratégia céljait a megyei szintű foglalkoztatási stratégiával összhangban kell elkészíteni.

A megyei és helyi szintű szakmai dokumentumok, igényfelmérések, elemzések és stratégiák elkészítése során a koordinációt a paktum irodák biztosítják.

Éves munkatervek

Az éves munkatervek keretében a megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések a foglalkoztatási stratégiájuk, illetve a pályázatban, megvalósíthatósági tanulmányban rögzített tevékenységek alapján tesznek javaslatot a következő évre előre a konkrét cselekvési lépésekre, feladatokra. A munkatervek tartalmát a megyei és a helyi foglalkoztatási paktumok egyeztetik egymással.

Kommunikációs és nyilvánossági feladatok

A megyei foglalkoztatási együttműködés keretében felállításra kerül egy informatikai alapú információs rendszer, amely információt nyújt a megyei foglalkoztatási helyzetről, az elemezések eredményeiről és a kapcsolódó javaslatokról, a munkaerő-piaci támogatások felhasználásáról, foglalkoztatási együttműködés eredményeiről és eseményeiről. A helyi foglalkoztatási együttműködéseknek biztosítaniuk kell, hogy a hírek, események eljussanak a megyei foglalkoztatási paktum irodához, az információs rendszer nyilvános felületére. Az információs rendszer biztosítja a megyében működő foglakoztatási együttműködésben dolgozó munkatársak (nem csak paktum menedzserek, hanem a munkaerő-piaci szolgáltatásban is résztvevők) közti tapasztalatcserét, kommunikációt, összegzést.

Az információs rendszernek természetesen lesznek olyan moduljai, amelyek csak regisztráció után érhetők el az arra jogosultak számára.

A helyi és MJV foglalkoztatási együttműködés létrehozhat saját honlapot, információs felületet a híreinek, dokumentumainak kommunikálásra, de nem javasolt

olyan modulok fejlesztése, ami megyei szinten elérhetővé válik, és minden szervezet használhatja.

3. Foglalkoztatási célú szakmai dokumentumok készítése (3.1.2. A a és b, d). pontok)

A foglalkoztatási paktumok működéséhez előírják, hogy tevékenységeiket egy foglalkoztatási stratégia mentén kell megvalósítani. Ennek érdekében szükséges elkészíteni Vas megye foglalkoztatási stratégiáját, mely az egész megye területére tartalmaz elemzéseket, illetve fogalmaz meg foglalkoztatáspolitikai célokat. A megyei szintű stratégiához szükséges külön bemutatni, illetve integrálni Szombathely járás foglalkoztatási adatait, valamint Szombathely MJV specifikus foglalkoztatási célkitűzéseit.

A Vas megyei foglalkoztatási stratégia tematikáját a Pályázati felhívás elvárásai is meghatározták.

Megyei helyzetfeltárás (SWOT és helyzetelemzés) elkészítése.

A helyzetfeltárás célja: a megye foglalkoztatási szempontú feltérképezése annak érdekében, hogy megalapozza a foglalkoztatási stratégia javaslattételi szakaszának elkészítését.

A helyzetfeltárásban ki kell térni a következőkre:

A munkaerőpiac főbb jellemzőinek bemutatása, a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkoztatást kockáztató tényezők feltárása

• foglalkoztatási szempontból meghatározó (jelentősebb) ágazatok munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatási igények (munkahely-teremtési szándékok és képzési, szakképzési igények) és a kapcsolódó korábbi támogatások felhasználásának tapasztalatai

• álláskeresők jellemzői (pl. átlagos álláskeresési idő, iskolai végzettség, életkor, lakóhely alapján)

A helyzetfeltárás elemzési fejezetében biztosítani kell az egyes, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító célcsoportok foglalkoztatási helyzetének átfogó bemutatását.

• tartós munkanélküliek (bele értve tartós munkanélküliséggel veszélyeztettek, foglalkoztatás-helyettesítő támogatásban részesülők) és alacsony iskolai végzettségűek

• 50 év felettiek

• nők, kismamák (beleértve GYED/GYES-ről a munka világábavisszatérők)

• pályakezdő fiatalok, 25-30 év alattiak

• megváltozott munkaképességűek

• romák

A helyzetfeltárásnak a megye teljes területére ki kell térni, kiemelve külön a 3 helyi paktum területére vonatkozó adatokat: Szombathelyi járás területe, Észak-Vas

megye (Kőszegi, Sárvári, Celldömölki járás területe; Dél-Vasi: Körmendi, Vasvári, Szentgotthárdi járás területe).

A helyzetfeltárás támogatására foglalkoztatói igényfelmérés készül.

Az igényfelmérés célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a foglalkoztatási területek, valamint a munkakörökkel kapcsolatos elvárások, kapcsolódó bérezési és egyéb részletek, melyek lehetőséget nyújtanak az álláskeresők számára a potenciális elhelyezkedésre. Az igényfelmérés során minimum 100 szervezet megkeresése valósul meg, majd egy adatbázisban rögzítésre kerülnek a munkaadók által meghatározott munkaerő- és képzési igények. Az adatbázis alapján elemzés készül a foglalkoztatói igényekről. A helyi paktumokkal történt lehatárolás eredményeképpen a megyei paktum a munkaerő-piaci támogatás során elsődlegesen a közszféra szervezeteket, állami intézményeket, állami vállalatokat, önkormányzatokat, önkormányzati tulajdonú intézményeket, gazdasági társaságokat, valamint a non-profit/társadalmi célú vállalkozásokat célozza meg. A helyi paktumok a magántulajdonú vállalkozások körében végzik el az igényfelmérést, mely eredményeit eljuttatják a paktum irodán keresztül a megyei helyzetelemzés elkészítéséhez. A felmérés során a megyében (Szombathely járás területén kívül) lévő minden érintett szervezet (önkormányzatoknál legalább az 500 főnél nagyobb településen működő önkormányzatok) írásos felkeresése megvalósul, melyben arra ösztönzik a szereplőket, hogy az elektronikusan elérhető kérdőív kitöltésével támogassák az igényfelmérés elkészítését. Az igényfelmérést, így a kérdőívek kitöltését a megcélzott személyes megkereséssel, vagy telefonos támogatással szükséges segíteni, hogy elérjék a megcélzott célcsoporti létszámot. A projektben megvalósuló kérdőíves megkérdezés során törekedni kell a rövid, tömör megfogalmazásra, illetve viszonylag gyorsan kitölthető kérdőív összeállítására. Vállalkozásoknál kérdőíves lekérdezés a személyes megkereséssel együtt lehet csak hatékony, a kizárólag online kérdőíveknek alacsony válaszadási aránya van.

Az egyes szakterület elemzésének integrálnia kell az alábbi jellegű információkat:

• szakpolitikai ajánlás, iránymutatás – kormányzati foglalkoztatási stratégia, egyéb szakmai dokumentumok alapján

• statisztikai adatok lehetőség szerint 3 évre visszamenőleg, kérdőíves megkérdezés eredményei

• foglalkoztatói igényfelmérés eredménye

• a területen ismert jó gyakorlatok összegyűjtése (lehetőség szerinttérségbeliek)

• a területet érintő korábbi támogatások felhasználásának tapasztalatai (Kormányhivatal adatai alapján)

A helyzetfeltáráshoz használandó módszertanok:

• Megyei munkaerőpiac elemzés és értékelése

o Kormányhivatalnál (mint konzorciumi partner) meglévő a megye munkaerő- piacára vonatkozó adatbázisra, előrejelzésekre, tanulmányokra támaszkodva, felhasználva tárgykörbe illő egyéb elemzéseket,

o egyéb, releváns statisztikai adatbázisok és tanulmányok használata.

• Xxxxx szerint, célirányos adatfelvételek, fókuszcsoportosinterjúk,

• helyzetelemzést támogató műhelyfoglalkozásokon, illetve a megyei és helyi foglalkoztatási paktum projektek partnerség építő rendezvényein elhangzott információk,

• SWOT elemzés.

Az elemzés során figyelemmel kell lenni az alábbi, információszerzési folyamatokra, melyhez kapcsolódó információkat integrálni kell az elemzésbe. Az alábbiakban fellelhető nyilvános jellegű információkat a Paktum szervezetben résztvevő tagok a paktum megállapodás keretében biztosítják a Megrendelő részére:

• vállalkozásokat negyedévente megkérdezik a várható létszámleépítésekről, létszámfelvételről

• MKIK GVI koordinálásában évente egy darab részletes kérdőíves felmérés készül a várható foglalkoztatási, képzési folyamatokról.

• A szakképzés kapcsán a várható képzési igényre is készül évente felmérés, mely kérdőívhez esetleg olyan kérdéseket is hozzá lehet kötni, melyek az aktív korúak képzési igényeit méri fel.

Stratégiai munkarész készítése

Stratégiai munkarész készítésének célja: A paktum partnerek által elfogadott, a foglalkoztatási helyzetfeltárásból logikusan következő, a térségi gazdaság-fejlesztési célok megvalósulását támogató és ennek kapcsán a foglalkoztatás bővülését és a munkanélküliség csökkentését szolgáló javaslattevő és a munkaerőpiac alakulását befolyásoló szervezetek számára iránymutatásként szolgáló dokumentum elkészítése. A stratégiának összhangban kell lenni a kormány és Vas Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási szakpolitikájával,tevékenységével.

Stratégiai munkarész tartalma:

• Foglalkoztatási jövőkép és világos, konkrétan megfogalmazott célok és célokhoz kapcsolódó mutatók leírása.

• Fejlesztési prioritások és azokon belül intézkedések megfogalmazása. Az intézkedés leírások projekt- kezdeményezéseket is tartalmazhatnak.

• Horizontális szempontok érvényesülése (nemek, nemzetiségek közti esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság)

• Intézkedések, projektek megvalósítását támogató lehetségesforrások

• Stratégia megvalósítását támogató szervezetek, partnerségi kapcsolatokbemutatása

• Stratégia célkitűzéseinek mérésére, intézkedések megvalósulásának vizsgálatára szolgáló módszerek meghatározása (értékelés, monitoring)

A stratégia intézkedéseinek összhangba kell lennie a kormányzati foglalkoztatás-politikai célokkal, illetve figyelemmel kell lenni a kormányzati eszközökre. A foglalkoztatási stratégia elemzési fejezetét, illetve a prioritási területek kidolgozásánál javasolt az álláskeresők szempontjából célcsoport-orientált megközelítés alkalmazása. Lehetséges célcsoportok:

• tartós munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek

• 50 év felettiek

• nők, kismamák

• pályakezdő fiatalok, 25-30 év alattiak

• megváltozott munkaképességűek

• inaktívak

A stratégiai munkarészben ki kell térni a részmunkaidős foglalkoztatásra, illetve a kistelepüléseken (500 lakos alatti települések) élők foglalkoztatási lehetőségeire.

Az intézkedések között javasolt olyan ajánlásokat megfogalmazni, melyek

• segítik a foglalkoztatókat az adott munkaerő-piaci helyzet kezeléseszempontjából

• javaslatokat fogalmaznak meg az állami szervezeteknek munkaerő-piaci szolgáltatásközvetítésre és – a lehetséges jogszabályi keretek között – a foglalkoztatási célú támogatások preferenciáira vonatkozóan.

A stratégiai munkarész készítésének egyéb szempontjai:

• A stratégiában érvényesíteni kell a horizontális (esélyegyenlőségi, fenntarthatóság) szempontokat is.

• A célcsoport alapú stratégia kidolgozása szemléletformálási célokat is szolgál, miközben az aktuális trendeken túl figyelemmel kell lenni a jövőbeni munkaerő-piaci (képzési) elvárásokra, illetve várható folyamatokra is.

• A stratégia elkészítéséhez kapcsolódóan a partnerségi műhelyfoglalkozásokat javasolt tartani, melyek a résztvevők véleményei alapján értékelik,

illetve kiegészítik egy-egy tématerület statisztikákon alapuló elemzését. A műhelyfoglalkozásokat a paktum iroda szervezi, de a szakmai koordinációt

a stratégia készítőinek kell biztosítani.

• Az elkészülő stratégiát szükséges véleményeztetni a szélesebb partnerségi körrel, majd javasolt a foglalkoztatási stratégiát prioritás területenként bemutatni a Foglalkoztatási Fórum ülésein, majd a főbb megállapításokat, javaslatokat kommunikálni a vállalkozások felé. A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatási lehetőségeit és sajátos szempontjait bemutató kommunikáció célja a vállalkozások, foglalkoztatók foglalkoztatási szempontú érzékenyítése. A partnerségi fórumokat a paktum iroda szervezi.

• A stratégiának még tartalmaznia kell a paktum tagok által aláírt együttműködési megállapodást, benne a küldetésnyilatkozattal, melyet a Megrendelő biztosít.

• A megyei stratégiába integrálni kell a megyei jogú város stratégiai céljait. A stratégiába tartalmi összehangolás szempontjából be kell építeni Szombathely MJV paktuma keretében készült szombathelyi járási foglalkoztatási stratégiai célokat, amely érdekében folyamatos tervezői, szakértői egyeztetéseket kell végezni a munka végzése során. Az egyeztetést a megrendelő a paktum irodán keresztül biztosítja.

• A stratégiai munkarész készítése során a paktum iroda biztosítja a konzultációt a megyében megvalósuló helyi paktumokkal, hogy a helyi paktumok során felmerülő foglalkoztatási célok is bekerüljenek a megyei foglalkoztatási stratégiába.

• A stratégiái munkarészt a paktum tagjainak véleménye alapján szükséges

véglegesíteni.

Továbbá a foglalkoztatási stratégiához illeszkedő operatív projekttervet kell kidolgozni (minimum 5 db), javasolt témák:

• Munkaerő-piaci szolgáltatások, melyek a foglalkoztatási támogatás részeként valósulnak meg

• Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatáshoz kapcsolódó tájékoztatás a vállalkozások felé

• Szociális gazdaság működésének támogatása tanácsadással

• Vállalkozások foglalkoztatás-bővítését támogatótanácsadása

• Befektetés-ösztönzési információ-nyújtás a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében

Projektterv javasolt szerkezete:

• indoklás

• célok

• tevékenységek

• ütemezés

• felelősök, megvalósításban résztvevőkkel szembeni

elvárás

• költségterv

A célcsoport alapú stratégia kidolgozása szemléletformálási célokat is szolgálna, miközben az aktuális trendeken túl figyelemmel kell lenni a jövőbeni elvárásokra, illetve várható folyamatokra is.

A foglalkoztatási stratégia elemzési fejezete kapcsán szükséges egy adatbázis összeállítása, melynek évenkénti frissítése ajánlott a paktum iroda részéről – évenkénti munkaerő-piaci gyorsjelentés formájában.

A foglalkoztatási stratégia elkészítésének ütemezése (év, hónap)

	2016			2017
9	10	11	12	1
feladat-meghatározás elkészítése	beszerzési eljárás lebonyolítása

Igényfelmérés és helyzet- értékelés

Stratégia készítése (műhelyfoglalkozások)

4. Gazdasági és foglalkoztatási fórum szervezése (GFF) (3.1.2. A e). pont)

A foglalkoztatási együttműködés megvalósítását, illetve munkáját támogatja a Gazdasági és Foglalkoztatási Fórum. A Fórum működésének főbb jellemzői:

• Tagjai: foglalkoztatási paktum tagjai, illetve tagok által ajánlott alkalmanként meghívott szervezetek

• Feladatai:

o A foglalkoztatási stratégia alapján célcsoportonkénti elemzések és prioritások (szakmai dokumentumok) bemutatása, megvitatása

o a megyében foglalkoztatási szempontból meghatározó gazdasági ágazat helyzetének bemutatása

o a megyében megvalósuló foglalkoztatási együttműködési projektek előrehaladásának és eredményeinek bemutatása (2020-ban)

A foglalkoztatási együttműködés keretében évente minimálisan 1 db fórumot szereznek. A fórumok céljai: beszámolás a munkaerő-piaci támogatásokról, illetve a vállalkozások foglalkoztatási szempontú érzékenyítése a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében. A fórum üléseinek lehetséges témái (egy ülésen

több téma is megtárgyalható):

• Foglalkoztatási stratégia tervezetének bemutatása, javaslatok összegyűjtése

• Vas megyében megvalósuló foglalkoztatási projektek, támogatások bemutatása

• Tartós munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási lehetőségeinek bemutatása, különös tekintettel aközmunkaprogramokra

• Fiatalok, 25-30 év alattiak elhelyezkedési esélyeinek megvitatása, különösen a szakképzési programokra, illetve az Ifjúsági Garancia által nyújtottlehetőségekre

• Nők, kismamák foglalkoztatási helyzetének bemutatása, sajátos foglalkoztatási igényeik kiemelése

• Feldolgozóipar (pl. gépipar, gépjármű ipar, elektronikai ipar) foglalkoztatási, szakképzési helyzetének, igényeinek bemutatása

• Szolgáltatások és mezőgazdaság (benne turizmus) foglalkoztatási, szakképzési helyzetének, igényeinek bemutatása

• Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási helyzetének, sajátosságainak bemutatása

• Részmunkaidős, távmunka foglalkoztatási helyzetének, sajátosságainak, lehetőségeinek bemutatása

• Kistelepüléseken (max. 500 alatti lakossal) élők foglalkoztatási lehetőségei

• Vas megyében a megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések és egyéb megvalósuló munkaerő-piaci támogatások eredményeinek bemutatása

A Fórum üléseit a paktum szervezet szervezi folyamatosan konzultálva a külső szakértőkkel. A

fórumon résztvevők becsült száma 30-80 fő.

Fontos, hogy a GFF üléseihez intenzív kommunikációs tevékenység kapcsolódjon, ezen belül is különösen a speciális helyzetű célcsoportok foglalkoztatási lehetőségei kapcsán az információk eljussanak a megyében működő vállalkozásokhoz, nagy foglalkoztatókhoz. Ennek érdekében a következő tevékenységek megvalósításajavasolt:

• Esemény/meghívó kommunikálása honlapon, illetve kiküldése az érintett

szervezeteknek

• Fórumról írásos beszámolók megjelenése honlapon (prezentációk feltöltése, esetleg video beszámoló)

• fórumon elhangzottak bemutatása sajtótájékoztatókon, újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseken

• PR cikkek készítése vállalkozások által használt kiadványokba, általuk olvasott

internetes felületen

5. Vállalkozási tanácsadás rendszer működtetés és fejlesztése (3.1.1. A l és 3.1.2. A m). pont)

Célja: munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása és megismertetése, illetve foglalkoztatás- bővítés ösztönzése (célcsoporti foglalkoztatás elősegítése)

Ezen belül a megyei programban csoportos tanácsadás keretében megvalósulnak az alábbiak:

• információk gyűjtése a térségek munkaerő-piaci helyzetéről, valamint az aktuális és várható helyi fejlesztési elképzelésekről, illetve munkaerő-piaci igényekről (állásprofilokról)

• információnyújtás a beruházást, foglalkoztatás-bővítést tervező munkáltatók részére az őket érintő szolgáltatásokról, munkahelyteremtő és foglalkoztatás elősegítő támogatásokról,

• információnyújtás a sajátos helyzetű munkavállalók (pl. pályakezdők, 50 év felettiek, kismamák, alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatásával kapcsolatos megoldásokról, illetve az atipikus foglalkoztatási formákról és megoldásokról

• a térségben a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követése, információnyújtás és tanácsadás a munkahelymegőrzést segítő támogatásokról, szolgáltatásokról, képzési és egyéb támogatási lehetőségekről a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében.

A csoportos tanácsadás célcsoportja a megyében működő vállalkozások, foglalkoztatók, közülük is preferált azok bevonása, akik munkahelyteremtő beruházást terveznek, befektetési lehetőséget keresnek, illetve munkaerőhiánnyal küzdenek.

A csoportos tanácsadás a megyében létrejövő 2 helyi paktum (Észak-Vas és Dél-Vas) területén valósul meg évente 2-2 alkalommal (2017-2019 években), azaz összesen 4 alkalommal. A szerződés időtartama alatt 12 db csoportos tanácsadás valósul meg alkalmanként min. 15 vállalkozás részvételével. A tanácsadási tevékenységet a Kormányhivatallal, a paktum irodával és a munkaerő-piaci szolgáltatást végzők tevékenységével összhangban kell megtervezni és végrehajtani.

A rendezvényeken az információ átadás tematikus előadásokon és műhelyfoglalkozásokon keresztül, illetve jó gyakorlatok bemutatásán keresztül valósulhat meg. A

résztvevők számára lehetőséget kell nyújtani egymás kölcsönös megismerésére és partnertalálkozók szervezésén keresztül az egyéni kapcsolatépítésre, tapasztalatcserére is.

A tanácsadási napokról dokumentáció készül, mely tartalmazza az elhangzott információk összefoglalóját, a tanácsadási nap tapasztalatait, illetve a tanácsadási nap alkalmával összegyűjtött információkat.

Szükséges a vállalkozás-fejlesztési tanácsadási rendszerhez kapcsolódó kommunikáció szervezése a paktum iroda részéről.

Továbbá vállalkozások együttműködésének ösztönzése – informatikai felületen keresztül A felület lehetőséget ad

• vállalkozások közti üzleti kapcsolatok elősegítésére, szolgáltatások megosztására és közös hasznosítására

• termékekhez, vállalati működéshez (pl. humán erőforrás menedzsment, értékesítés, marketing, üzleti adminisztráció stb.) kapcsolódó újszerű információk (kutatási eredmények) átadására

• a regisztrált tagok körében kérdőíves megkérdezés lebonyolítására, így pl. képzési igények felmérésére

• állásprofilok rögzítésére

6. Szociális gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás (3.1.1. A h). pont)

A szociális gazdaságba potenciálisan bekapcsolható szervezetek számára (civil szervezetek, vállalkozások, valamint a helyi önkormányzatok) az üzleti működéssel kapcsolatos információk átadása szükséges annak érdekében, hogy elősegítsék olyan piaci tevékenységek folytatását, melyek vagy társadalmi szempontból hasznos célt szolgálnak, és/vagy hátrányos helyzetű személyek foglalkozatását célozzák.

Információ-nyújtással ösztönözni kell az érintett szereplőket, hogy érdekeltté és motiválttá váljanak abban, hogy a szociális gazdaság aktív, helyi szereplőivé váljanak. Az információ- nyújtással segíteni kell termék, szolgáltatások kialakítását, fejlesztését, szervezeti hatékonyság javítását, illetve a foglalkoztatáshoz, beruházásokhoz, szervezeti fejlesztéshez szükséges finanszírozási források elérhetőségét. Továbbá az információ-nyújtással segíteni kell a szociális gazdaságban érintett, érdekelt szereplők társadalmi és üzleti kapcsolatainakbővítését.

A fentiek alapján megvalósuló az információ-nyújtáshoz és a szociális gazdaságban érdekelt szereplők közti együttműködés bővítéséhez az alábbi 3 rendezvényt szükséges megszervezni.

A rendezvényekre meghívást kapnak a szociális gazdaság meglévő és lehetséges szereplői.

Csoportos tanácsadási tevékenységet az alábbi tematika mellett lehet megszervezni:

1. Célja, a szociális gazdaság megyén belüli helyzetének, illetve a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási megoldásainak áttekintése, valamint az új résztvevőkkel a szociális gazdaság működésének megismertetése, tájékoztatás jellegéről, előnyiről és lehetőségeiről. Cél, hogy kedvet csináljon az újabb együttműködések, illetve projektek kialakításához.

A rendezvény bemutatja a szociális gazdaság modelljét, legfontosabb jellemzőit, sajátosságait, illetve jogszabályi környezetét, szervezeti megoldásait, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatási sajátosságait. Bemutatásra kerülnek a megyében, vagy a környéken már működő, a szociális gazdaságba tartozó sikeres megoldások, üzleti modellek, foglalkoztatási megoldások jó példái (4-6 db). A bemutatás során ki kell térni a nyújtott termékek, szolgáltatás kialakítására, a piac jellemzőire, a partnerekkel való együttműködés tapasztalataira, a munkaerő biztosítás sajátosságaira, illetve a projekt vagy vállalkozás finanszírozási módjaira, forrásaira.

A résztvevők tájékoztatást kapnak a megyében működő foglakoztatási paktumok és egyéb munkaerő-piaci támogatások támogatási lehetőségeiről, különösen a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek sajátos foglalkoztatásimegoldásaira.

2. Célja, hogy marketing jellegű információkat nyújtson a piaci környezet megismeréséhez, a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez, valamint az értékesítés és termékkommunikáció, reklámozás különböző útjaihoz.

A marketing tematikájú rendezvényen előadások hangzanak el a piackutatás, a termékfejlesztés, értékesítési csatornák és kommunikációs, reklámozási lehetőségek témakörben a szociális gazdaságra releváns példákkal. A bemutatandó 4-6 projekt példáinak is a rendezvény tematikájához kell illeszkednie.

A résztvevők tájékoztatást kapnak a GINOP 5.1.3 (szociális szövetkezeteket és társadalmi vállalkozásokat támogató) pályázati konstrukcióról és a szociális gazdaságban tevékenykedő szakmai fejlesztését szolgáló tanácsadási programról (GINOP 5.1.2 kiemelt projekt) a projektgazda munkatársaitól.

3. Célja, hogy ösztönözze a szociális gazdaság és az üzleti szféra kapcsolatának bővítését. A rendezvényen a résztvevők információkat kapnak a vállalatokkal való együttműködések formáiról, lehetőségeiről, illetve megismerhetik a vállalati kapcsolatok kiépíté-

sének módját is. Az előadások tájékoztatást nyújtanak a vállalatok döntési mechanizmusairól, illetve szempontjairól, legyen a be- szerzési, vagy társadalmi felelősségvállalási célú döntés.

Bemutatásra kerülnek sikeres a szociális gazdaságban sikeres vállalati kapcsolatok (4-6 példa), mely során kiemelésre kerülnek az együttműködés siker kritériumai.

A résztvevők tájékoztatást kapnak egyéb hazai nonprofit szereplők által nyújtott támogató szolgáltatásokról és ezzel összefüggésben a nemzetközi piacra való kilépés lehetőségeiről.

A rendezvényeken az információ átadás tematikus előadásokon és műhelyfoglalkozásokon keresztül történik. A résztvevők számára lehetőséget kell nyújtani egymás kölcsönös megismerésére és partnertalálkozók szervezésén keresztül az egyéni kapcsolatépítésre, tapasztalatcserére is.

A rendezvények mellett elkészül a megyében lévő szociális gazdasági szereplők regisztere, amely tartalmazza a szervezeti alapinformációkat (fő tevékenységek, elérhetőségek, előző évi statisztikai állományi létszám, árbevétel), valamint a nyújtott szolgáltatások és előállított termékek körét.

7. Kommunikáció

A foglalkoztatási támogatások során intenzív kommunikációs tevékenységet kell folytatni a célcsoport és a foglalkoztatók bevonása érdekében a következő folyamat szerint. Az összehangolt kommunikáció a célcsoport és a foglalkoztatók megszólításához elengedhetetlen a Vas megyében TOP forrásból megvalósuló foglalkoztatási együttműködések konzorciumvezetői, konzorciumi partnerei között. Az eredményes és hatékony, a foglalkoztatók és a célcsoport számára is egyértelmű üzenetek megfogalmazása, eljuttatása a cél. Az alábbi folyamat egyúttal meghatározza a programba alkalmazandó kommunikációs és marketing eszközök körét is.

Kommunikációs folyamat - eszközök - felelősök

Álláskeresők

Folyamat

Vállalkozások

megyei / helyi

(projekt szintű) felelősség

Megjegyzés

Kormányhivatal, foglalkoztatási központ adatbázisa, cicil szervezetek kapcsolati hálója

célcsoport elérése

kamarai adatbázis

megyei

honlap (kapcsolódás közösségi oldalakhoz)

tájékoztatás

informatikai rendszer

megyei - specifikus helyi információk átadása

hírlevél állásajánlatokról

hírlevél foglalkoztatási támogatási lehetőségekről

Személyes megkeresés civil szervezetek révén

személyes megkeresés

megyei / helyi

egyéb rendezvényeken

való megjelenés

egyéb programokon,

fórumokon való megjelenés

	meggyőzés	Tájékoztató fórum - ágazati (foglalkoztatási) és térségi specifikumok szerint	Megyei / helyi
		személyes konzultáció (többszöri)	Hexxx
		Vállalkozások igényeinek (álláskeresési profilok) rögzítése	Helyi
Állásprofilok alapján meghívottak előzetes szűrése			Helyi
Csoportonként foglalkoztatási információs fórumok szervezése			Helyi
Személyes megkeresés, beszélgetés
Jelentkezés állásinterjúra			Helyi

Állásinterjú lebonyolítása

1. kiválasztás

Kapcsolattartás HR-en keresztül az előzetes interjú után javasolt személyekről

Helyi

Munkaerőpiaci szogláltatást nyújtó szervezet végzi

Szükséges kompetenciák felmérése, fejlesztési terv megalkotása

2. kiválasztás

Helyi

Fejlesztési terv és személy

elfogadása

Helyi

Munkaerőpiaci szogláltatást nyújtó szervezet végzi

munkaerőpiaci tanácsadásban, képzésben való részvétel mentorálás

Képzés és

foglalkoztatás

Foglalkoztatás + munkaerőpiaci tapasztalat szerzés

Helyi

Munkaerőpiaci szogláltatást nyújtó szervezet végzi

informatikai rendszer

program szintű eredményekről tájékoztatás

informatikai rendszer

Megyei

hírlevél

Megyei / helyi

elektronikus és

nyomtatott sajtó

elektronikus és nyomtatott

sajtó

Megyei / hely

Megyei paktum iroda végzi, melyhez a helyi szervezetek információt nyújtanak

A honlap és a kapcsolódó hírlev8é8l generálását egységesen, megyei szinten célszerű kialakítani, a működtetésbe be kell vonni a helyi szervezeteket (akár jogosultsági hozzáféréssel), akik

tartalommal az egyes résztvevő személyek, így a munkaerőpiaci szolgáltatók, vállalkozási kapcsolattartók töltenek fel

A fenti folyamat elsődlegesen a foglalkoztatási támogatások felhasználásához kapcsolódóan fogalmazza meg a projekt kommunikációs eszközeit.

A megyei foglalkoztatási együttműködés keretében készül egy informatikai alapú kommunikációs felület (honlap és kapcsolódó közösségi média), amely információt nyújt a megyei foglalkoztatási helyzetről, az elemezések eredményeiről és a kapcsolódó javaslatokról, az együttműködés eredményeiről és eseményeiről. A helyi foglalkoztatási együttműködéseknek biztosítaniuk kell, hogy a hírek, eseményeik eljussanak a megyei foglalkoztatási paktum honlapjára, az információs rendszer nyilvános felületére. A foglalkoztatási támogatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok nem kerülnek fel az információs felületre.

Az információs rendszer nyilvános felülete egyértelmű átirányítást mutat azon honlapokra (pl. megyei munkaügyi honlapra, xxx.xxxxxxxxx.xx vagy a megújulás alatt lévő xxx.xxxxx.xx oldalra), ahol összeszedetten megjelennek a foglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb információk (pl. általános jogszabályi háttér, vagy álláshelyek). Továbbá iránymutatás készül a xxxxx://xxx.xxxxx.xx felületre és adatbázisra, ami elvileg a vállalkozások és az álláskeresők egymásra találását segíti.

Az információs rendszer biztosítja a megyében működő foglakoztatási együttműködésben dolgozó munkatársak (nem csak paktummenedzserek, hanem a munkaerő-piaci szolgáltatásban is résztvevők) közti tapasztalatcserét, naprakész együttműködést, napi munkafolyamatokat, eredményeket. Az információs rendszer ezen keresztül kapcsolatot létesít a xxxxxxxxxxxx.xx felülettel, mely keretében ösztönzi a vállalkozások közti együttműködéseket, állásprofilokat tart nyilván, illetve vállalkozások fejlődését segítő információkat kínál írásban és video blog formájában. Az információs rendszernek természetesen lesznek olyan moduljai, amelyek csak regisztráció után érhetők el az arra jogosultak számára (pl. paktummenedzserek, munkaerő-piaci szolgáltatásban résztvevő szakemberek. Az információs rendszer alkalmazásán kívül továbbá fontos feladat a program két kiemelt célcsoportjának a megszólítása: potenciális alkalmazottak és munkáltatók.

A támogatott célcsoport megszólítására a hagyományos csatornákon túl (járási hivatalok foglalkoztatási osztályának felhívása) be kell vonni civil szervezeteket, hogy kapcsolati körükben népszerűsítsék a támogatási lehetőséget és a foglalkoztatásba való bevonást. Fontos, hogy nagyobb helyi, közösségi rendezvényeken tájékoztatás legyen a foglalkoztatás együttműködések támogatási lehetőségeiről.

A vállalkozások megszólításánál támaszkodni kell a meglévő kapcsolati hálózatokra, mind a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak

és munkaerő-piaci pontjainak, mind a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolatrendszerére. A megszólítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a

mikro-, kisvállalkozásokra, hogy ösztönözzük őket,

a környezetükben lévő inaktív személyek támogatott munkakörbe való bevonására, ezáltal legális munkahelyet létrehozva.

A célcsoporti és vállalkozói kör megszólítása során az információs rendszer alkalmazása révén ki kell használni a közösségi média lehetőségeit is, valamint élni kell a nyomtatott és elektronikus médiában, helyi lapokban való információ nyújtás lehetőségével is (sajtótájékoztatók, PR cikkek, hirdetések formájában).

Hirdetésekre is szükség lehet a célcsoportot, mint a foglakoztatói, mind az álláskeresői megszólítása és megnyerése érdekében, valamint a projekt eredményeiről, kiemelten az elemzések és stratégiai javaslatok tartalmáról a széles közvélemény tájékoztatása PR cikkek formájában valósulhat meg a helyi médiában.

A kommunikációs eszközök részletes bemutatása:

• Elektronikus információs rendszer működtetése a projekt kapcsán keletkező információk megosztása, a napi hatékony együttműködés érdekében: honlap és kapcsolódóan közösségi oldal működtetése (honlap és kapcsolódó közösségi média felület folyamatos működtetése a projekt során keletkező információk megosztása)

• Járási hivatalok foglalkoztatási osztályának nyilvántartásában lévők, mint potenciális célcsoport tájékoztatása a támogatási lehetőségekről

o személyesen egyéni vagy csoportos tájékoztató keretében

o írásos kis kiadványban Tájékoztató iratminta alapján

• Célzott információk küldése a két fő célcsoportnak (álláskeresők ésfoglalkoztatók)

o Elektronikus hírlevél (Negyedévente hírlevél készítése a támogatási lehetőségekről és a projekt eredményeiről) Célja a tájékoztatás a projekt által nyújtott támogatási lehetőségekről, szolgáltatásokról, illetve a projekt sikere, eredményessége eljusson a nagyközönség felé a projekt iránti bizalom erősítése céljából. Továbbá a projekt eredményeiről való beszámoló szolgálja az átláthatóságot is, a lakosság tájékoztatását a támogatások felhasználásáról.

o PR cikkek megjelentetése a megyei és térségi médiákban, legolvasottabb internetes portálon a támogatási lehetőségekről, illetve a projekt eredményeiről, jó példákról. A PR cikkek célja, hogy minél többen bízzanak a projektben és jelentkezzenek vagy foglalkoztatóként, vagy álláskeresőként.

• Civil és egyéb szervezetek, intézmények bevonása az érintett álláskeresői célcsoport megkeresése érdekében

A kommunikáció célja a projekt népszerűsítése (foglalkoztatási célú támogatások megismertetése), álláslehetőségek hirdetése

lehet, melynek eredménye, hogy az álláskeresői adatbázisba minél több személyt bevonunk.

o Tájékoztatást végző civil szervezeteknél

és egyéb intézményeknél dolgozó

munkatársak felkészítése a támogatási lehetőségekről, folyamatos információkkal való ellátásuk hírlevél formájában

o a bevont szervezetek kommunikációs aktivitása, célcsoportjaik, tagjaik tájékoztatása a foglalkoztatási támogatásokról – települési, mikrotérségi tájékoztató fórumok szervezése a célcsoportnak

o saját kommunikációs felületükön (belső levelezési rendszer, honlap, közösségi média, saját fórumaikhoz, rendezvényeikhez kapcsolódóan, személyes megkeresés útján)

Javasolt olyan civil szervezetek és egyéb intézmények bevonása, akiknek lehetőségük van az inaktív személyek bevonására (pl. háztartásbeliek), vagy pályakezdő, pályamódosító személyek bevonására. Ilyen szervezetek pl.

o Családsegítő szolgálatok bevonása inaktívak megszólítására

o Szakképző iskolák bevonása az iskolákból lemorzsolódott diákokmegszólítására

o Szakképző centrumok bevonása a képzéseken résztvevők megszólítása és elhelyezkedésük támogatása érdekében

o Helyi önkormányzatok, körjegyzőségek megszólítása az inaktívak bevonása érdekében

• Foglalkoztatók, önkormányzatok, vagy önkormányzatoknál a közfoglalkoztatást szervező társaságok megszólítása a munkaerő-piaci támogatási lehetőségekről

Célja, hogy a foglalkoztatók információt kapjanak a támogatási lehetőségekről és ösztönözze őket arra, hogy a különböző élethelyzetben, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő személyeket foglalkoztassanak. Tájékoztatás támogatási lehetőségekről:

o Hírek eljuttatása a foglalkoztatók (vállalkozások, közszféra) által olvasott hírportálokon keresztül, illetve közvetlen információk eljuttatása

o a vállalkozások, foglalkoztatók, vagy a vállalkozásokat közvetlenül elérő célcsoport (könyvelők) által látogatott szakmai rendezvényeken információnyújtás a támogatási lehetőségekről

o gyakorlati helyet fenntartó vállalkozások közvetlen tájékoztatása (hírlevélútján)

• Foglalkozatók érzékenyítése a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásáról

Célja, hogy a foglalkoztatási fórumokon egy-egy foglalkoztatási szempontból speciális helyzetű célcsoport foglalkoztatási módjaival kapcsolatos információkat eljuttassa a

foglalkoztatók felé. Ennek kapcsán a foglalkoztatási fórumokhoz kapcsolódó kommunikáció

szervezése:

o sajtótájékoztató szervezése és sajtóközlemény kiadása a foglalkoztatási fórum legfontosabb üzeneteiről

o a megyei elérésű / helyi média (nyomtatott elektronikus, televízió, rádió) képviselőivel háttérbeszélgetés a fórum témáiról és igény szerint a paktum munkatársak, döntéshozók, szakemberek (fórumokon előadók) interjúkon való részvétele

• Hirdetés (opcionális)

o szponzorált hirdetések a támogatási lehetőségekről a célcsoport optimális elérése alapján

Az elektronikus kommunikációs felületek, így az információs rendszer használatát az alábbi szempontok alapján célszerű megvalósítani:

A projekten belüli kommunikációra vonatkozó és a széles nyilvánosság számára is részben elérhető információs rendszer kialakítása valósul meg, mely magában foglalja a vállalkozások együttműködésének ösztönzésére vonatkozó internetes kommunikációs felületet is.

Információs rendszer működésének általános célja:

• foglalkoztatási együttműködéshez kapcsolódó információk nyújtása, foglalkoztatás ösztönzésének segítése

• vállalkozások közti üzleti együttműködések létrejöttének segítése

A webes alapú információs rendszer tudja kezelni az alábbi feladatokat

• a programban készülnek tanulmányok, statisztikák, melyek dokumentum alapú, vagy szöveg formájú megjelenítése legyen lehetséges, további hírek jelennek meg az eredményekről (pl. újonnan foglalkoztatottak száma)

• Résztvevők meghívása fórumokra, mely eseményeket adminisztrálni kell

• Információk eljuttatása a résztvevő partnereknek (hírlevél formájában, nyilvános elérhetőség útján, illetve zártkörű fórum formájában)

• kommunikáció, tapasztalatcsere segítése a megyei és helyi paktumokban résztvevő szervezetek között

• Az információs rendszer az alábbi szolgáltatásokat tudja még nyújtani a szakmai programok megvalósításának támogatására:

o vállalkozásoknak nyújtott csoportos tanácsadás adminisztrálását

o Szociális gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó csoportos tanácsadás adminisztrálását

o Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó információkat

o Vállalkozások együttműködését segítő információkat

A projekt megvalósításhoz kapcsolódó tevékenységek összefoglalása feltüntetve a projekt megvalósítását horizontálisan támogató kommunikációs jellegű tevékenységeket, melyek támogatják a szakmai tevékenységek megvalósítását.

	Információs rendszer	Egyéb kommunikációs eszközök (pl. személyes megkeresés, hírlevél, PR cikkek)	Rendezvény- szervezés
Foglalkoztatási együttműködés (paktum) felállítása, paktum és paktumiroda működése	X		X
Foglalkoztatási célú szakmai dokumentumok készítése	X
Gazdasági és foglalkoztatási fórum szervezése	X		X
Helyi foglalkoztatási együttműködések munkájának szakmai támogatása	X
Vállalkozás fejlesztési rendszer működtetése és fejlesztése
• Foglalkoztatók (vállalkozások, állami vállalatok, önkormányzatok, intézményeik és gazdasági társaságaik) számára foglalkoztatás-bővítéseket elősegítő tanácsadás nyújtása	X	X
• Szociális gazdaság segítése - foglalkoztatási célú projektjavaslatok előkészítése	X	X
Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó tevékenységek	X	X	X

Document Metadata

Table of Contents

Vas megyei foglalkoztatási

Document Metadata