AutósTárs jogvédelmi
AutósTárs jogvédelmi
kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK3)
Hatályos: 2016. július 30.
Nysz.: 19389
AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK3) 3
I. Általános rendelkezések 3
II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 4
III. Xxxxxxxxxxxx 0
IV. Területi és időbeli hatály 9
V. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,
a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 10
VI. Kizárások a kockázatviselés köréből 11
VII. A szerződő/biztosított kötelezettségei 11
VIII. A szerződésben érintett felek jogállása 12
IX. A biztosítási díj módosítása 12
X. A szerződés módosítása 13
XI. Egyéb rendelkezések 13
XII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 13
feltételei (GJBK3)
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.1. A biztosítás tárgya
Jelen szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Gene- rali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.
I.2. Szerződő és biztosított
I.2.1. A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. Figye- lemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.
I.2.2. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződés biztosítási ajánlatán (biztosítási kötvé- nyén, tanúsítványán) megjelölt gépjármű
a) tulajdonosa,
b) forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint
c) a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.
I.2.3. Amennyiben I.2.2. c) pont szerint biztosított személyeknek a biztosító jogvédelmi szolgáltatás ke- retében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a biztosítási védelem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti a I.2.2. a) és b) pont szerint biztosított személyeket az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.
I.3. Biztosítási események
I.3.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, ajánlaton) megjelölt gépjármű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett vagy olyan jogviszonyból származó ér- deksérelmekre terjed ki, melynek a tárgya a gépjármű.
I.3.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a I.3.1. pontban rögzített feltétel fennáll és
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, fel- téve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.
I.3.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy bizto- sítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint.
A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
I.3.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) mi- nősül
– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,
– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,
– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényál- lását megvalósító magatartás elkövetése,
– vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén a közlekedési baleset okozása, illetve a közlekedési szabályok megszegése,
– előzetes képviselet jogvédelme esetén a személyi sérülés időpontja.
Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor követ- kezik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).
Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásá- nak, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.
Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítot- tat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrendezési eljárás során éri érdeksérelem.
II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
II.1. Biztosítási összeg
A biztosító a biztosítási szolgáltatást - a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltünte- tésre kerülő - biztosítási összeg erejéig teljesíti.
A biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító legfeljebb a biztosítási ösz- szeg erejéig teljesít szolgáltatást.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biz- tosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási ösz- szeg az irányadó.
II.2. Biztosítási szolgáltatás
II.2.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmé- ben, így különösen
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és bün- tetőeljárás során, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi ta- nácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.
II.2.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
II.2.2.1. Kártérítési jogvédelem
Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben
– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények érvénye- sítésére,
– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására.
II.2.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű ren- deltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncse- lekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés mi- att büntethetők
– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála vagy elévülés, vagy kegyelem miatt szűnik meg az eljárás) vagy a biztosítottat jogerősen felmenti a bíróság vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik;
– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak minden, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által térített jogi költséget.
II.2.2.3. Szerződéses jogvédelem
Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárműre kötött polgári jogi szerződések- ből eredő igények érvényesítésére és elhárítására. Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvényesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalmazási, bérbeadási vagy lízing tevékenységre vonatkoznak.
II.2.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem
Biztosítási védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt a járművezetéstől való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korlátozása miatt az biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.
II.2.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló – személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvényesítése esetén.
Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó
– kártérítési igény megfogalmazására és kárdokumentáció összeállítására,
– kártérítési igény benyújtására a károkozó vagy a károkozó helyett helytállásra kötelezett (pl. felelősségbiztosító) felé,
– kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,
– a kárigény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat összeállítására, véleménye- zésére.
II.2.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei
II.2.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:
– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd I. fejezet I.3.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd VI. fejezet) és
– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. fejezet) és
– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasz- tott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és
– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényér- vényesítés sikerére (lásd II.2.4. pont).
II.2.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot
– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelős- ségbiztosítási szerződéssel,
– büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint
– ha a biztosító az ellenérdekű fél.
II.2.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
II.2.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat
a) A II.2.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelenté- sekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog-érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a bizto- sító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a bizto- sító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a II.2.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.
d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jog- szabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lsd. II.2.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében sza- badon megválaszthatja jogi képviselőjét.
II.2.4.2. Egyeztető eljárás
a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás telje- sítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyez- tető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megne- vezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megin- dítani). Amennyiben az igény-érvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalma- zó – megbízási díját a biztosító a II.2.7.1.c) pont szerint viseli.
d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.
e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
II.2.5. A biztosított jogi képviselete
II.2.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elő- segítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megvá- lasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).
II.2.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
II.2.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakér- telemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
II.2.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
II.2.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munka- napon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerző- désben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
II.2.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoz- tassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bíró- sági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
II.2.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
II.2.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás
II.2.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biz- tosítási esemény kapcsán
– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy
– a biztosító az ellenérdekű fél.
II.2.6.2. Érdekellentét esetén
a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvéd- je irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítá- si esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.
II.2.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érde- kellentét fennállásáról és a II.2.6.2. pontban foglaltakról.
II.2.7. Jogvédelmi szolgáltatások
II.2.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd II.2.3.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:
a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,
b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a II.2.7.1.c. pont szerint,
c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
• ügyvédi díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szo- kásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.
• jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
• ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
• végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költ- ségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
• szakvélemény költsége
Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előze- tesen hozzájárult.
• fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.
• óvadék
A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére meg- állapított óvadékot.
– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekmé- nyen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.
II.2.7.2. A jogi költségek viselésének feltételei
a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett ha- laszthatatlan intézkedések által merültek fel.
b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez vi- szonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíró- ság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlege- sen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi per- társ által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd meg- bízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költsége- ket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
f) Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljá- rásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatar- tás miatti többletköltséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.
g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási véde- lem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
II.2.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
II.2.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
II.2.8.2. A II.2.8.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 na- pon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behaj- tása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
III. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
IV. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
IV.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
IV.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdek- sérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
IV.1.2. A IV.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.
IV.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.
IV.2. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)
A biztosítás területi hatálya Európa területén bekövetkezett, Európa országainak bírósága (hatósá- ga) joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.
V. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE
V.1. A szerződés megkötésének időpontja
A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.
V.2. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
V.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.
V.4. A biztosítási díj megfizetése
V.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
V.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfize- tési ütemezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.
V.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (KGFB) módozati megjelölését alkalmazza.
V.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése
V.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
V.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.
V.5.3. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyi- dejűleg megszűnik.
V.5.4. Amennyiben a kgfb alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.), úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
V.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
V.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.
VI. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) ha az ajánlaton vagy kötvényen megjelölt gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nél- kül vezette;
Jelen kizárás nem vonatkozik az I. fejezet I.2.1. b) és c) pont szerint biztosított személyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői engedéllyel, illetve a gép- jármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével.
b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a biztosított által üzletsze- rűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;
c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben okozott, il- letve elszenvedett érdeksérelmeire;
d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan köte- lezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;
e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;
f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;
h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;
i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 10 000 Ft-ot;
j) ha a gépjárműnek nem volt érvényes forgalmi engedélye vagy nem látták el érvényes rendszám- mal vagy nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával;
k) ha a gépjárművet alkohol vagy egyéb kábító hatású anyag hatása alatt vezették vagy a biztosí- tott a közlekedési baleset után nem tett eleget törvényes értesítési és segítségnyújtási kötele- zettségének;
l) ha a gépjárművel versenyre való felkészülés során, versenyen vagy más olyan rendezvényen következik be a biztosítási esemény, ahol cél a legnagyobb sebesség elérése.
VII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
VII.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során
VII.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet
– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx),
– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,
– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolgalat/Kar- bejelentes),
– faxon a +36 1 452 3505-ös számon,
– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem idő- pontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít;
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánla- tot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.
Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött meg- bízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.
d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult vissza- követelni.
VII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:
a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelen- tősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátás- sal kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határoza- tok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.
VIII. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint kiterjed mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/biztosítottat.
IX. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
IX.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett jelentős,
legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.
IX.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
IX.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.
IX.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
X. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írás- ban történhet.
XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XI.1. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
XII. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
XII.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.2.1. pont).
Jelen feltétel 2016. július 30. napjától hatályos.
Generali Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx