Munkáltatói felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek
Munkáltatói felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek
A különös biztosítási feltételek sorszámozása az általános biztosítási feltételek sorszámozását úgy követi, hogy az új rendelkezésekkel érintett fejezetek azonos száma alatt a kiegészítő szabályok folyamatos sorszámmal következnek.
II. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre
2.1. A különös biztosítási feltételek alkalmazása során, valamint az 1. pont szerint létrejött biztosítási szerződésben az általános biztosítási feltételek 2. pontját kiegészítve:
- biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett munkáltató.
III. Fogalommeghatározások
3. A különös biztosítási feltételek alkalmazásában az általános biztosítási feltételek 3. pontja az alábbi fogalmakkal egészül ki:
3.10. A munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
3.11. A baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
3.12. A munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ide értve a kirendelt munkavállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik.
3.13. A károsult: a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult munkavállaló, és/vagy annak a károkozással összefüggésben kártérítésre jogosult közeli hozzátartozója.
3.14. A foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási betegségek körét a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.
3.15. A kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkáltatók közt létrejött megállapodás alapján a munkavállalót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi, feltéve, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor és a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban áll egymással.
3.16. A szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegő jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés- végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
3.17. A munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.
3.18. A munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó munkáltató a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevő munkáltatónak átengedi.
3.19. A kölcsönbeadó munkáltató: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. A munkabér kifizetésére a kölcsönbeadó köteles.
3.20. A kölcsönvevő munkáltató: az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. A kölcsönvevő a munkavállaló átengedéséért a kölcsönbeadónak kölcsönzési díjat fizet.
3.21. A távmunka: a munkavégzés távmunkának minősül, ha az alábbi három feltétel együttesen fennáll:
• a munkavégzés rendszeresen a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült, a távmunkát végző által választott helyen történik, mely lehet a távmunkát végző saját lakhelye vagy egyéb (pl. bérelt) helység,
• az ellátandó feladat a munkáltató mőködési körébe tartozó tevékenység, és azt információtechnológiai, informatikai eszközzel (pl. telefon vagy számítógép használatával) végzik,
• a munkavégzés eredménye is elektronikus úton (pl. telefonon, e-mailen) keresztül kerül továbbításra a munkáltató felé.
VIII. A biztosítási esemény
8.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási esemény: a biztosított munkavállalójának a munkabalesete okozta kár.
IX. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások
9.1. A biztosító helytállási kötelezettsége az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltakon túlmenően nem terjed ki:
11.) a külön jogszabályokban nevesített foglalkozási megbetegedés és a szervezett munkavégzéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredető megbetegedés okozta károkra,
12.) a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközön, utazás során történt,
13.) a kölcsönvett munkaerő munkabalesetéből származó károkra,
14.) a távmunkát végző munkavállaló munkabalesetéből származó károkra,
15.) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjainak munkabalesetéből eredő károkra.
9.2. A munkáltatói felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető
• a munkaerő kölcsönzésre szóló záradék alkalmazásával a munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvett munkavállalók munkabalesetére,
• a távmunka végzésre szóló záradék alkalmazásával a távmunkában foglalkoztatott munkavállalók munkabalesetére.
XII. A biztosítási díj kiszámításának és megfizetésének, valamint a díjfizetés elmaradásának szabályai
12.11. A biztosítás díjalapjai az általános szerződési feltételek 12.3. pontjában megjelölt biztosítási összegen túl az alábbiak:
a) a biztosított bruttó munkabérköltségének
- a teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejő biztosítás esetén),
- a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejő biztosítás esetén),
b) a munkaerő-kölcsönzésre szóló záradék esetén a kölcsönzési díj,
c) a távmunkára szóló záradék esetén a távmunkát végző munkavállalóra eső bruttó munkabérköltség.
A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegő juttatások összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt munkavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bérjellegő juttatásait is.
A kölcsönzési díj: a munkaerő-kölcsönzési szerződés ellenértéke.
XV. A kárbejelentés
15.7. Az általános biztosítási feltételek 15.2. pontját kiegészítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyzőkönyv másolatát.
XVI. A biztosítási szolgáltatás
16.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben, az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott
- egészségbiztosítási ellátás, valamint
- a baleseti nyugellátás vonatkozásában.
XVIII. A biztosító visszakövetelési joga
18.3. Az általános biztosítási feltételek 18.2. pontja szerint a jelen különös szerződési feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végezte,
- a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, mőszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,
- a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,
- a kárt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset, illetőleg a fentiek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.
XXII. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól
22.2. A 2004. május 1-jétől terjesztett munkáltatói felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei az alábbi pontokban térnek el a különös biztosítási feltételektől. Az alábbi felsorolás kiegészíti a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételek 22.1. pontját:
- A Munka törvénykönyvének módosítása nyomán az alapfedezet kibővült a kirendelt munkaerő munkabalesetével.
- A munkaerő-kölcsönzés, illetőleg a távmunka törvényi szabályozása lehetőséget adott a biztosítási fedezet kiterjesztésére.
- A fogalommeghatározások köre bővült a foglalkozási megbetegedés, az elmaradt jövedelem, a kár, a dologi kár, illetőleg a kirendelés, munkaerő- kölcsönzés, a kölcsönadó munkáltató, a kölcsönvevő munkáltató, valamint a távmunkát végző munkavállaló, a punitives damages, a tisztán pénzügyi veszteség (pure financial loss), a kötvényszintő limit fogalmainak megadásával.
- A kizárt kockázatok köre változott. A munkaköri és munkahelyi ártalom elnevezés megszőnt. A feltétel a foglalkozási megbetegedések körét a vonatkozó jogszabályokra utalással határozta meg. A kockázatból kizárt: a punitives damages, és a munkaerő kölcsönzés és a távmunka keretében foglalkoztatottak, illetőleg a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjainak munkabalesete. A munkaerő-kölcsönzés és a távmunka pótdíj ellenében fedezetbe vonható.
- Megváltoztak a díjalap számítási szabályok. A kirendelt munkavállaló fedezetbe vonása a kirendelés helye szerinti munkáltatónál a munkabér adatok megadásával történik. A munkaerő-kölcsönzés esetében díjszámítási alapként került meghatározásra a kölcsönzési díj.
- A biztosító visszakövetelési jogát megalapozó okok bővült az alábbival: a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozott, illetőleg ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozott károk, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset, illetőleg a fentiek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.
- A biztosítási fedezet időbeli hatálya megváltozott. Az eddigi egyéves kiterjesztett bejelentési időszak megszőnt, egységesen a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra vonatkozik a szerződés időbeli hatálya. Pótdíj ellenében az általános biztosítási feltételekhez csatolt záradékokban meghatározottak szerint a kárbejelentés időszaka egy vagy két évre meghosszabbítható.
XXIII. Záró rendelkezések
23.5. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételei az irányadók.