Lakásbiztosítás
Feltétel
Otthon & nyugalom III. Dual
Lakásbiztosítás
Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás feltételek Tartalomjegyzék
A) Ügyféltájékoztató 2
B) Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás általános feltétel 3
C) Xxxxxx & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás különös feltétel 6
D) Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítás feltételei 10
1. sz. melléklet 11
Az Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek
2. sz. melléklet 12
A védelmi szintek kritériumai
3. sz. melléklet 14
Az Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás fedezettípusai
A) Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.
Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredményeirôl, felügyeleti szervünk megnevezésérôl és szék- helyérôl, valamint az adatvédelem és adatkezelés – az Ön szerzôdését is érintô – legfontosabb szabályairól.
1. Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb szereplôje, és évrôl évre növekvô díjbevétellel a biz- tosító társaságok között az 5–6. helyet foglalja el.
A társaság székhelye:
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. · Tel.: x00 0 0000-000
A tulajdonosi szerkezet:
UNIQA International Beteiligungs-Verwaltungs GmbH, Wien | 84,92% | |
UNIQA International Versicherungs-Holding GmbH, Wien | 0,08% | |
European Bank for Reconstruction and Development, London Alaptôke: : 4079160000 Ft | 15,00% | |
Regionális központjaink: Nyugat-magyarországi Régió | 9700 Szombathely, Hunyadi u. 10–12. | Tel.: x00 00 000-000 |
Észak-magyarországi Régió | 3525 Miskolc, Széchenyi u. 3–9. | Tel.: x00 00 000-000 |
Dél-magyarországi Régió | 6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. | Tel.: x00 00 000-000 |
Dél-dunántúli Régió | 0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx xx 00. | Tel.: x00 00 000-000 |
2. Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. · 1535 Budapest, 114., Pf. 777
Amennyiben munkatársaink segítô közremûködése ellenére sem sikerült problémáját megnyugtatóan rendezni, az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén mûködô Panaszirodánál személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
4. A biztosítási szerzôdés jellemzôi
Az Otthon & nyugalom III. Dual fantázianévvel ellátott lakásbiztosítás ún. „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fe- dezeteket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett Komfort és Európa csomagok kockázataira, s a velük kap- csolatban felmerült károkra terjed ki. A „csomagok” kockázatai a 3. sz mellékletben kerültek meghatározásra.
A biztosítási események meghatározását és az általános kizárásokon túlmenôen más esetleges kizárásokat, valamint a biztosítható vagyoncsoportokat a szerzôdés különös feltételei részletesen tartalmazzák.
A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az általános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglal- kozó fejezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, ill. a biztosítottnak, szerzôdô félnek a szerzôdés- bôl eredô jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezések.
Az általános feltétel ezenkívül tartalmazza az értékkövetés részletes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét és a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.
A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük szíveskedjen figyelembe venni a következôket:
• A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzôdés általános és különös feltétel, valamint záradékok és mellékletek elôírásai az irányadók!
• Kérjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni!
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
B) Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás általános feltételei
Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74. (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatározott jövôbe- ni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétôl függôen a biz- tosítási szerzôdésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kö- telezi magát a szerzôdô (biztosított) által fizetett díj ellenében.
I. Szerzôdô/biztosított
1. Vagyonbiztosítási szerzôdést az köthet, aki a vagyontárgy megóvá- sában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerzôdést ilyen – jogi vagy természetes – személy javára köti (továbbiakban: szerzôdô).
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ô javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt terheli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ô köteles a nyilatko- zatok megtételére is.
II. A biztosítási szerzôdés létrejötte
1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdés megkötését írásbeli aján- lattal kezdeményezi.
2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett idôponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követô napon 00 órakor kezdô- dik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szer- zôdô a biztosítás elsô díját maradéktalanul megfizette.
3. Az ajánlatot a beérkezéstôl számított 15 napon belül a biztosító elutasíthatja. Ha ezen határidôn belül elutasítási jogával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minôsül, a szerzôdés pedig az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre, az ajánlat átadási idô- pontjára visszamenô hatállyal.
Ha a szerzôdés nem jön létre, a díj visszajár.
III. A biztosítási szerzôdés tartama és megszûnése
1. A szerzôdés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.
2. A biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szer- zôdés létrejöttének napja. A felek a szerzôdést a biztosítási idô- szak végére, azt legalább 30 nappal megelôzôen írásban fel- mondhatják.
3. A határozott idôtartamra kötött szerzôdés biztosítási idôszaka a megállapodás szerinti idôtartam, az ilyen szerzôdés a lejárat napján megszûnik.
IV. A díjfizetés rendje
1. A biztosítás elsô díja ajánlattételkor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétôl számított har- mincadik nap elteltével a szerzôdés megszûnik, ha addig a hát- ralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem ér-
vényesítette. A 30 napos türelmi idô (respíró) mind az elsô, mind pedig a további díjaknál érvényes.
2. Amennyiben a szerzôdô felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévô részletekkel a szerzôdô tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt idôpontban válik esedékessé. Ha a szerzôdô hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerzôdés megszûnik, az adott biztosítási idôszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.
V. Biztosítási összeg
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költ- ségeit, illetôleg új állapotban való beszerzésének értékét.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridô- ponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, hely- reállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a bizto- sítási összeg 10%-át.
3. A biztosítási szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak:
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyakra megadott biztosítási összeg képezi.
b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoportokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzô- dés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva.
c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes va- gyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megálla- pítani.
4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:
a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meg- határozásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.
5. A biztosító – a szerzôdô hozzájárulásával – az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkal- mazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott építôipari és fogyasztói árindex, melytôl a biztosító ±3% ponttal eltérhet, és melyet biztosítási évfordulókor vesz figyelem- be és ennek megfelelôen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a KSH index- számának szorzata. A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szer- zôdô a módosításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításá- nak eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az érték- követést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
6. Az indexálást követôen a feltételekben meglévô összeghatárok (limitek) változatlanok maradnak.
VI. Általános kizárások
1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) harci cselekmények, háborús események és terrorcselekmé- nyek által okozott károkra, továbbá harci eszközök által oko- zott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgá- ri hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra.
b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevôk, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak ne- vében fellépô személyek miatt vagy velük összefüggésben ke- letkezett károkra;
c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugár- zó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben ke- letkezô károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási események formájában jelentkeznek.
2. Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerzôdés és a különös felté- telek további kizárásokat is tartalmazhatnak.
VII. A szerzôdô (biztosított) közlési
és változás-bejelentési kötelezettségei
1. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.
2. A szerzôdônek (biztosítottnak) bekövetkezésüktôl számított 5 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:
a) ha a vagyonérték 10%-át meghaladó mértékû változás tör- tént, ami a biztosítási szerzôdésben szereplô biztosítási összeg módosítását indokolja.
b) ha a biztosítási szerzôdésben szereplô vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett terhelve, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását;
e) a szerzôdô és/vagy a biztosított szerzôdésben rögzített adatának változását (különös tekintettel név, lakcím).
3. Ha a szerzôdô (biztosított) a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül a biztosító- nak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
4. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szer- zôdést érintô lényeges körülményekrôl 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a fel- tétel értelmében nem vállalja – a szerzôdést 30 napra írásban fel- mondhatja.
5. Ha a szerzôdô (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módo- sító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik.
6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerzôdônek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezte után haladéktalanul, de legkésôbb a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szer- zôdést kezelô szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint lehetôvé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenôrzését. Amennyiben a fentiek el- mulasztása miatt lényeges körülmények (a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthe- tetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
2. A tûz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egy- idejûleg az elsô fokú tûzrendészeti hatóságnak illetve az illetékes rendôrhatóságnak is be kell jelenteni.
Betétkönyvek, értékpapírok eltûnése esetén a szerzôdô köteles ha- ladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi el- járást.
3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a szerzôdô (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésôbb a bejelentéstôl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ameny- nyiben az indokoltnál nagyobb mérvû változtatás következté- ben a biztosító számára lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
4. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstôl számított 5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült va- gyontárgy javítására, helyreállítására intézkedni. A vagyontárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell ôrizni.
5. A szerzôdônek (biztosítottnak) a kár összegszerûségét hitelt ér- demlôen bizonyító terveket, számlákat, kartonokat, bizonylato- kat stb. – a biztosító kérésére – bármikor rendelkezésre kell bo- csátani.
6. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tôle eltulajdoní- tott tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendôrséget és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítására és vis- szaszerzésére minden tôle jogszerûen elvárhatót megtenni.
7. A biztosító a kár kifizetését tûzkárnál a tûzrendészeti hatóság ál- tal kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás- és rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntetô határozatának meg- küldéséhez, vagy a bíróság jogerôs végzésének kézhez vételé- hez köti.
8. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szer- zôdô (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötelezett, úgy a 15 napos határidô az utolsó okirat beérkezésének napjától szá- mítandó. A biztosító szolgáltatásának késedelmes teljesítése ese- tén a magyar polgári jog szabályai szerint késedelmi kamat megfizetésére köteles.
9. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezté- nek ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biztosító a károsult kérésére kárelôleget folyósíthat.
IX. A biztosított kármegelôzési kötelezettsége
1. A biztosított a káresemények megelôzése és elhárítása érdekében köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intézkedéseket be- tartatni.
2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a biztosított köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biztonsági berendezést üzembe helyezni.
3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, továbbá a biz- tonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti elôírásokat betartani. A biztosított köteles a nem lakott épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit el- zárni. Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik.
X. Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a biztosított, illetve a szerzôdô fél,
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó (házastárs, egye- neságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyer- mek, az örökbefogadó, mostoha és nevelôszülô, valamint testvér, élettárs, jegyes) szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozták.
2. Amennyiben a kár a kármegelôzési kötelezettségek elmulasztá- sával okozati összefüggésbe hozható, a biztosító olyan mérték- ben mentesül fizetési kötelezettsége alól, amilyen mértékben a mulasztás a biztosítási esemény bekövetkezésében közrehatott.
XI. A biztosítási titok
1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó ren- delkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsul- tat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
2. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügy- feleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosí- tási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgálta- tással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
3. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn többek között
a) feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévô bûntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosí- tásközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együt- tbiztosítás) esetén a kockázatvállaló bíztosítókkal,
j) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,
k) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tek- intetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel.
6. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetô.
7. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
8. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, ame- lynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
XII. Egyéb rendelkezések
1. Amennyiben a biztosító részérôl a kárkifizetés megtörtént, ôt il- letik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.
2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított kettô év alatt évülnek el.
3. A szerzôdô észrevételével, panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, ill. a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez (1088 Budapest, József krt. 6.) vagy a békéltetô testületekhez, végsô soron bírósághoz is fordulhat.
A feltételben nem rögzített kérdésekben az ide vonatkozó minden- kor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
A biztosításra jelen általános feltételeken kívül az UNIQA Biztosító Zrt. Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás különös és kiegészítô felté- teleinek rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkal- mazandók.
C) Xxxxxx & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás különös feltételei
I. Biztosítottak köre
1. E különös feltétel alapján biztosított a kötvényben név szerint megnevezett:
a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk ará- nyában;
b) haszonélvezô;
c) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a) b) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kockázatviselési helyen állandó jelleggel , életközösségben együtt laktak.
d) a lakásszövetkezet vagy társasház az UNIQA Biztosítónál biz- tosított lakásainak és az összes lakás arányában.
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
II. Biztosított vagyontárgyak
1. Épület/lakás és építmények
A biztosítási fedezet kiterjed:
a) családi ház, sor- vagy ikerház (rész) esetében a kötvény szerinti cím alapján a telek területén lévô épületre;
b) lakástulajdon esetén a biztosított kizárólagos tulajdonát képezô épületrészekre, továbbá a biztosítottra esô közös tulajdoni há- nyadrészre.
A biztosítás csak használatbavételi engedéllyel rendelkezô épüle- tekre terjed ki.
1.1. Épületnek minôsülnek a környezô külsô tértôl épület szerkezetek- kel részben, vagy egészben elválasztott teret alkotó:
a) állandó, vagy idôszakos lakás céljára szolgáló épületek (pl. lakóház, lakás, bérlemény)
b) nem lakás céljára szolgáló épületek és épület részek (kiegé- szítô célú helyiségek)
– melléképületek
– garázs, mûhely, kazánház, lomtár, pince és padlástér Nem tekintendô épületnek a három évnél rövidebb idôtar- tamra létesített építmények.
1.2. Építménynek minôsülnek
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévô építmények (pl. terasz)
b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelôen készült épít- mények (pl. derítô, úszómedence stb.)
c) továbbá mindenfajta kerítés (kivéve élô sövény)
1.3. Az épület értékéhez tartoznak a funkcionális kiegészítô épület- szerkezeti elemek és kiegészítôk, különös tekintettel:
• az épületen lévô villámhárító berendezések
• szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (az elmozdítható, ill. beépített bútorok azonban nem)
• rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok
• rögzített lambéria és egyéb falburkolatok
• az épülethez hozzáépített lépcsôk, létrák
• az épülethez rögzített zászlótartók
• elektronikusan mûködô kapuk mozgató berendezéseikkel együtt
• az üveg közé, illetve kívülre telepített redônyök, azok kiegé- szítôivel együtt
• szilárdan rögzített közbensô födém, födémborítások, ál- mennyezetek, galériák
• betonból, téglából épített vermek, padlócsatornák, szerelô- járatok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy azzal közvetlen építési kapcsolatban vannak.
• az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérômûszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos
készülékek nem tartoznak bele – kivéve klímaberendezés, villanytûzhely, villanybojler átfolyó üzemû elektromos víz- melegítôk)
• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mûszerezettséggel (a gázfogyasztó készülékek nélkül, kivéve gáztûzhely és gáz- bojler)
• az épület vízvezeték szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fûtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérômûszerekkel, szerelvényekkel, szi- vattyúkkal, szûrô- és tisztító berendezésekkel valamint azok tartozékaival.
• WC, fürdô és mosdóberendezések
• felvonók
• erkélyburkolatok
• antenna-berendezések
• kaputelefon
• szemétledobó berendezés
• védelmi berendezések, rács, riasztó falba beépített érték- tároló
2. Épület-/lakástartalom
2.1. Háztartási ingóságok
2.1.1. Általános háztartási ingóságok
Mindazon vagyontárgyak ide tartoznak, melyek egy háztartásban általánosan elôfordulnak, kivéve a 2.1.2., 2.1.3. pontban feltünte- tett ingóságokat, valamint a biztosítási fedezetbôl kizárt vagyon- tárgyakat.
• Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
2.1.2. Mûtárgyak
Mûtárgynak minôsülnek azok az ingóságok, melyek egyedi, magas kvalitású képzô- és iparmûvészeti alkotások, régiségek, nem gyári sokszorosítással készültek, példányszámuk korlátozott, és színvon- alukat tekintve mûalkotásnak minôsülnek:
– Festmények, grafikák
– Szobrok
– Metszetek, nyomatok
– Antik bútorok
– Kerámia, porcelán, üvegtárgyak
– Antikvár könyvek
– Bélyeg és numizmatikai gyûjtemények
– Régi fegyverek
– Dísztárgyak (nemesfém ill. drágakô díszítésû)
– Kézi csomózású szônyegek
• Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
2.1.3. Nagy értékû ingóságok
a) A 200 ezer Ft egyedi értéket meghaladó
– Híradástechnikai és mûszaki cikkek
– Hobby eszközök
– Egyéb gyûjtemények
b) Xxxxxxxx, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek felhaszná- lásával készült ékszerek, órák
c) Nemes szôrmék
• Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
3. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a légi-, vízi- és motoros jármûvekre, lakókocsikra, utánfutókra;
b) okmányokra, valutára, devizára, kéziratokra, tervekre és doku- mentációkra;
c) a lakatlannak minôsülô lakásban, vagy épületben elzárandó ér- tékekre, készpénzre, értékpapírokra, továbbá a vállalkozói tevé- kenység vagyontárgyaira.
d) a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségekben tárolt ingóságok.
III. Biztosított veszélynemek és károk
A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biz- tosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt Komfort fedezettípus koc- kázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A fedezettipus kockázatai a 3. sz. mellékletben kerültek megállapításra. A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított ve- szélynemmel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított va- gyontárgyakban azok megrongálódása, értékcsökkenése, meg- semmisülése, eltulajdonítása során a szerzôdés hatálya alatt kelet- keztek.
1. Tûzkockázatok
Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fele- lôssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve rob- banásveszélyes anyagok – amelyek mennyisége meghaladja az ál- talános háztartási célú felhasználás mértékét – tárolása, illetve fel- használása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység vég- zése folyik.
1.1. Tûz
Tûznek minôsül biztosítási szempontból az a tûz, amely nem a ren- deltetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt el- hagyta és önerejébôl továbbterjedni képes.
Nem tekintendô tûznek, így a biztosító nem téríti meg a biztosí- tott vagyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az aláb- bi okokra vezethetô vissza:
a) gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi folyamat;
b) tûztérbe dobták, vagy oda estek;
c) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdés;
d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tûznek illetve hôkeze- lésnek, füsthatásnak alávetés;
e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektromos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül – kelet- kezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.).
Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkezô tûz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító megtéríti a tûz miatt más vagyontárgyakban keletkezett károkat.
1.2. Villámcsapás
A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám, illetve gömbvillám erô- és hôhatása közvetle- nül okoz a biztosított vagyontárgyakban, valamint a villámcsapás miatt a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben túlfe- szültség vagy indukció során keletkezô károkat.
1.3. Robbanás
Robbanásnak tekintendô a gôzök, gázok, porok terjeszkedési haj- landóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô erômegnyilvánulás. Zárt rendszerû tartályok (kazán, csôvezeték stb.) esetében a robbanás csak akkor tekintendô biztosítási eseménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen tud kiegyenlítôdni.
A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:
a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék mûszaki hibájára vagy karbantartási hiányossá- gokra vezethetôk vissza;
b) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz meg-
szakítók stb.) a már meglévô, vagy keletkezô gáznyomás folytán következik be;
c) repülôgépek hangrobbanása;
d) üzemeléssel összefüggô mechanikus hatások (vízlökés, csôtörés, stb.),
e) összeroppanás (implózió),
f) hatósági engedélyhez kötött tervszerû robbantás miatt keletkeznek.
2. Elemi károk
2.1. Viharkár
Viharkárnak tekintendôk azok a károk, amelyeket legalább 54 km/ó sebességû szél nyomó- és szívó hatása a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott tetôn tör- ténô egyidejû beázás miatti károkat is. A biztosítási fedezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.
2.2. Jégverés
Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetôn történô egyidejû beázás.
2.3. Hónyomás
Nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása által a biz- tosított épületben/építményben okozott kár. A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:
a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetôn ke- resztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz;
b) az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az építésügyi elôírásnak megfelelô állapotú, hiánytalan hófogók megléte ese- tén az ereszcsatornában és a szerzôdésben biztosított épület- szerkezeti elemben okoz.
2.4. Sziklaomlás, kôomlás, földcsuszamlás
Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetôleg a helyükrôl elmozduló szikladarabok, kôzetdarabok, valamint földtömeg a biztosított va- gyontárgyakban okoznak.
Nem téríti meg a biztosító:
a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépô káro- kat;
b) az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatti károkat;
c) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépô káro- kat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása kö- vetkeztében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biztosító a kár- térítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépítését tet- ték volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyólag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.
2.5. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természetes egyensúlyi állapot külsô erôhatás következtében megszûnik, ezál- tal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.
Nem térít kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányá- ban, bányászati tevékenység közben, illetôleg felhagyott bányákban történt.
2.6. Ismeretlen jármû ütközése
Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat amelyek:
a) kötelezô gépjármû-felelôsség biztosítással rendezhetôk,
b) azon jármûvek által keletkeztek, melyeket a biztosított vagy munkavállalója üzemeltet,
c) magában a jármûben keletkezett.
2.7. Légi jármû és rakományainak ütközése
Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármû részeinek il- letve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
2.8. Felhôszakadás
Azok a károk, amelyeket a felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a bizto- sított vagyontárgyakban okoz. Felhôszakadásnak minôsül a nagy mennyiségû, hirtelen lehulló, legalább 1 mm/perc intenzitású csa- padékvíz.
A biztosító nem téríti meg:
a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô károkat;
b) a felhôszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.
3. Katasztrófa kockázatok
3.1. Árvíz
Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbôl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:
a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;
b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévô biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.
3.2. Földrengés
Az a kár amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fo- kozatát elérô földrengés okoz.
3.3. Árvíz és földrengés kiegészítô feltétel
Azonos káridôpontban bekövetkezô árvíz- vagy földrengéskár esetén a kifizethetô kártérítés mértékének maximuma társasági szinten 2 milliárd Ft. Ha az összkár meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, úgy szerzôdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 2 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz. A biztosító a szerzôdésben várakozási idôt köt ki, melynek idôtar- tama a szerzôdés hatályba lépésétôl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idô alatti földrengés és árvíz biz- tosítási eseményekre nem terjed ki.
4. Vezetékes vízkár
Azon károk, amelyeket az épület külsô határoló falába beépített, vagy azon belül lévô, valamint – családi-, sor- vagy ikerház ese- tén – a biztosított telken lévô használati víz, szennyvíz és csapadék- víz be- és elvezetô vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízveze- ték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fûtés rendszerek vízvezeté- keinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépô víz okoz.
Nem téríti a biztosító:
a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvé- nyek, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tarto- zékainak javítási, pótlási költségeit;
b) a kiömlô folyadék, gôz értékét;
c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.
5. Bôvített vezetékes vízkár
Azon károk, amelyeket az épület külsô határoló falába beépített, vagy azon belül lévô, valamint – családi-, sor- vagy ikerház esetén – a biztosított telken lévô használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, me- legvíz-szolgáltató- és központi fûtés rendszerekbôl, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekbôl és készülékek- bôl kilépô víz vagy gôz okoz.
A fentieken túl megtéríti a biztosító:
a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket;
b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;
c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új csô és annak behúzási költségeit;
d) fagy miatti csôtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csôhosszig a helyreállítás költségeit.
Nem téríti a biztosító:
a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerelvé- nyek, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tarto- zékainak javítási, pótlási költségeit;
b) a kiömlô folyadék, gôz értékét;
c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.
6. Betöréses lopás kockázatok
Az épület és lakástartalom betöréses lopás kockázatokra történô biztosítását a biztosító az 1. és 2. sz. mellékletben szabályozott vé- delmi elôírások mellett vállalja. A biztosító kártérítési kötelezettsé- ge a káresemény bekövetkezésekor meglévô, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelô, az 1. sz. mellékletben meghatározott limitekig terjed, az Általános feltételek V. fejezete 2. pontja szerinti alulbiztosítottság vizsgálata mellett.
6.1. Betöréses lopás
Biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe:
a) erôszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tetô, vagy födém kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) be- tört, behatolt;
b) álkulccsal zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be;
c) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lo- pás vagy rablás útján jutott;
d) az a), b) pontokban felsorolt módon jutott be és a szabályosan lezárt értéktárolót (páncél- és pénzszekrény, fali széf, egyéb a biztosító által elfogadott tároló):
– a biztosítási helyrôl eltulajdonította;
– feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a kinyitás célját szol- gáló – eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;
– betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitot- ta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az ôrzésre jogosult személy- tôl rabolták el.
6.2. Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha az elkövetô a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy evégbôl a biztosított(ak) ellen erôszakot, élet vagy tes- ti épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biz- tosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza. Ha a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik a biztosító koc- kázatviselése Magyarország területére terjed ki a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 5%-ig, de maximum 100000 Ft-ig.
6.3. Rongálás
Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.
7. Üvegtörés
Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított üvegekben keletke- zett törés- vagy repedéskár.
7.1. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:
a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, hôszi- getelô, drót- illetve katedrálüvegeire a lakásbiztosítási csomag kockázati köreiben meghatározott táblaméretig, továbbá
b) olyan akadályok (védôrácsok, belsô zárak és hasonló a nyílászá- róra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik,
c) a bútorüvegezésre.
7.2. A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat;
d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkezô károkat.
8. Mellékköltségek térítése
Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerû költségeket, ha e költségek a biztosí- tottat terhelik. A kártérítés felsô határa Komfort csomag kötése esetén a biztosításra ténylegesen feladott teljes biztosítási összeg 1%-a, Európa csomag esetén 5%.
a) bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költségek;
b) betétkönyvek és értékpapírok esetében a megsemmisítési eljá- rással kapcsolatos költségek;
c) kárenyhítés indokolt, és igazolt költségei.
A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a helyisé- gek használhatatlanságából eredô kárigényeket.
9. Elveszett bankkártya pótlási költsége (Európa csomag) Kiterjed a biztosítási fedezet Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével mûködô pénzintézetnél (banknál) vezetett, a biztosított saját lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.) elvesztése, vagy eltulajdonítása miatti letiltási és újrabeszerzési igazolt költségeire legfeljebb 5000 Ft összeghatárig.
A biztosítás nem vonatkozik és így nem téríti az elveszett vagy el- tulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt elôálló veszteséget.
10. Fagyasztott hûtöttáru megromlásából eredô károk
(Európa csomag)
Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított lakásban (családi házban) fa- gyasztószekrényben tárolt hûtöttáru megromlásából eredô káraira, amennyiben a kár tartós áramkimaradás, áramszünet vagy egyéb iga- zolt – a káreseménnyel ok-okozati összefüggésbe hozható – mûszaki meghibásodás folytán következett be. A kártérítés felsô határa a károso- dott élelmiszer kiskereskedelmi beszerzési értéke, de legfeljebb 5000 Ft.
11. Indokolt zárcsere költségei (Európa csomag)
Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított lakás (családi ház) épület- szerkezetileg beépített bejárati ajtaja zárbetétjének indokolt okból történô cseréjére. A biztosító indokolt oknak tekinti a zárbetét ron- gálási okból történô cseréjét, a beletört kulcs miatti zárcserét, illet- ve a tulajdonos vagy hozzátartozója által elvesztett kulcs miatti zár- cserét. A kártérítés felsô határa a pótlásra beszerelt zárbetét értéke, de legfeljebb 5000 Ft. Jelen záradék nem vonatkozik a helyiségeket egymással összekötô (lakáson belüli) ajtók zárbetétjének cseréjére.
12. Szállásköltség térítése (Európa csomag)
Amennyiben a biztosítási szerzôdéssel fedezett lakást a szerzôdés- ben vállalt biztosítási esemény következtében a szakhatóság lakha- tatlanná nyilvánítja, a biztosító megtéríti – a kiköltözéstôl a lakha- tóvá válásig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérle- ti költségeit, legfeljebb napi 10000 Ft, de összesen legfeljebb 300000 Ft összeghatárig.
13. Zöldkártya záradék (Európa csomag)
(Jelen záradék csak olyan Otthon és Xxxxxxxx XXX. Dual lakásbiz- tosítás Európa csomag választása esetén érvényes, ahol jelen Zöld- kártya záradék az ajánlaton egyértelműen jelölésre került.) Zöldkártya – Energetikai tanúsítvány
Az Energetikai tanúsítvány elkészítésének szükségességét és költsé- geit, illetve a tanúsítást végzők körét, az épületek energetikai jel- lemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.
Az aktuális tanúsítói névjegyzék a Magyar Építész Kamara és a Ma- gyar Mérnöki Kamara honlapjain (xxx.xxx.xx és xxx.xxx.xx) tekinthető meg. A tanúsítás folyamatát és lehetséges módszereit, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza. A tanúsítás a ház- tartási berendezéseknél már megszokott osztályozáshoz hasonlóan az épületeink energiafelhasználását minősíti és egyben javaslatot is tesz az energiahatékonyságot növelő korszerűsítésekre. A számítás a tárgyi épület tényleges energiafogyasztását, egy olyan azonos geometriájú és funkciójú épületéhez hasonlítja, amely éppen meg- felel a hatályos épületenergetikai követelményeknek. E viszonyítás alapján 10 minőségi osztályba („A+”-tól „I”-ig) sorolhatók az épü- letek. A legjobb „A+” kategória, melynek energia igénye a követel- ményérték 55%-nál kisebb. A követelményeket éppen teljesítő ka- tegória a „C”, 100%. A legrosszabb osztály az „I”, ennek energia- felhasználása 3,5-ször nagyobb a követelménynél.
Alapesetben a tanúsítvány az épület egészére kerül kiállításra, de lehetséges csak egy rendeltetési egységre, pl. lakásra is elkészíteni. A tanúsítvány 10 évig, vagy a jogszabályi követelmények változá- sáig hatályos.
2009. január 1-től minden új épület esetében kötelező a tanúsít- ványelkészítése. 2012. január 1-től minden meglévő épület eladá- sakor vagy 1 évnél hosszabb idejű bérbeadáskor – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – kötelező a tanúsítvány megléte.
A biztosítási szerződés tartama alatt legfeljebb egy alkalommal megtéríti a Biztosító a fent részletezett Energetikai tanúsítvány számlával igazolt költségeit 10000 forintig, amennyiben azt a DEKRA-Expert Műszaki Szakértői Kft. végzi. E vonatkozásban a Biz- tosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 365 nap. Ennek megfele- lően a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a várako- zási idő alatt készült Energetikai tanúsítvány költségeinek fentiek szerinti megtérítésére. Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító az „A+”, „A”, „B”, ill. „C” kategóriánál rosz- szabb kategóriába sorolt épületekhez, lakásokhoz vagy önálló ren- deltetési egységekhez tartozó Energetikai tanúsítvány költségeit.
IV. Kockázatviselési hely
A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.
V. Károk megtérülése
1. Ha a betöréses lopással vagy rablással eltulajdonított vagyontár- gyak megkerülnek a kártérítés kifizetése elôtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha az nem várható el tôle, mert abban a hiszemben, hogy az számára már elveszett, már másik- kal pótolta. A biztosító ebben az esetben a vonatkozó feltételek alapján rendezi a kárt, a biztosított pedig a vagyontárgy tulaj- donjogát átruházza a biztosítóra.
2. Ha a vagyontárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elô, akkor a tulajdonos vagy átveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kár- térítési összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tôle, úgy a biztosítótól ka- pott kártérítést megtartja, és a tulajdonjog átszáll a biztosítóra.
3. Ha a vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében meg- rongálódnak és a biztosított a megkerült vagyontárgyakat átve- szi, a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítá- si költségek térítésére korlátozódik.
D) Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítás feltételei
Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. azon szerzôdései- re érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosítás csak az Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítási szerzôdéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan tartható fent. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás általános feltételei tartalmazzák.
I. Biztosítottak
Xxxxx feltétel alapján biztosított a kötvényben név szerint megneve- zett személy és azok, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában vele állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.
II. Biztosítási esemény
1. Biztosítási eseménynek minôsül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelôs sze- mély a magyar jog szerint a 2. pontban meghatározott minôsé- gében kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személy- nek okozott személysérülésekért, szerzôdésen kívül okozott do- logi károkért és az ezekre visszavezethetô vagyoni károkért.
2. A biztosítási fedezet a biztosított által az alábbi minôségében okozott károkra terjed ki:
a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlôje, ha- szonbérlôje, használója;
b) korlátozott belátási képességû személyek gondozója;
c) elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések üzembentartója;
d) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közlekedési és szál- lítási eszköz használója;
e) nem hivatásszerû sporttevékenység (kivéve vadászat) folyta- tója;
f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lôfegyver használója;
g) kisállattartó;
Jelen biztosítási szerzôdés szempontjából kisállatnak minôsül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hör- csögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknôsök, akváriumi halak.
Jelen biztosítási szerzôdés szempontjából nem minôsülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: kutyák ill. egzotikus állatok, mint pl. a kígyófé- lék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok.
h) nem motoros vízi jármûvek üzemben tartója;
i) közúti balesetet elôidézô gyalogos;
j) fûtôolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója, kivéve a talaj vagy vizek szennyezôdésébôl eredô károkat.
A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az idegen személyek nem jö- vedelemszerzési céllal történô befogadása esetén az ingatlanba befogadott vendégek által behozott vagyontárgyak megsemmisü- lésébôl származó felelôsségére.
III. Kizárások
Nem terjed ki a biztosítás:
a) azokra a felelôsségi károkra, amelyekért a biztosított nem a jelen szerzôdésben meghatározott magánemberi minôségében felel;
b) szerzôdésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;
c) légi és vízi jármûvek, gépjármûvek, utánfutók üzemben tartója minôségben okozott károkra;
d) arra a kárra, melyet a biztosított maga szenved el, illetôleg a Ptk. 685.§ b.) pontjában felsorolt hozzátartozónak okozott;
e) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:
– a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megôrzésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként megôrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon vég- zett vállalkozói tevékenység következtében álltak elô;
– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek köz- vetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;
f) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegû költség megfizetésére.
IV. A biztosítás idôbeni hatálya
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
Azok az események, amelyek a biztosítás hatályba lépése után kö- vetkeztek be, de a károkozó tényezô már a hatályba lépés elôtt fen- nállt, csak akkor vannak a biztosítással fedezve, ha a biztosítottnak nem volt tudomása a biztosítás hatályba lépéséig a károkozó ténye- zô létezésérôl.
V. Kártérítés
1. A biztosító a szerzôdéssel fedezett károkat a magyar magánjog szabályai szerint téríti meg.
2. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért va- gyoni és nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöbö- léséhez szükséges.
3. A kármegelôzés és kárenyhítés körébe esô költségeket a biztosí- tó – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
4. A kártérítési összeg felsô határa biztosítási eseményenként és évenként:
– Komfort fedezettípus esetében: 10000000 Ft
– Európa fedezettípus esetében: 30000000 Ft
A Komfort fedezettípus esetében a biztosítás területi hatálya Magyarország, Európa fedezettípus esetén Európa.
5. A biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetôeszközben teljesít.
VI. A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt:
– szándékosan,
– súlyosan gondatlan magatartásával okozta.
2. Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása, ha:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;
c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérôen okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozás körül- ményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetô lett volna;
d) a fegyverhasználat hatósági elôírásait megszegi;
e) ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetke- zésének lehetôségére figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.
VII. Kárigény elévülése
A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények az esedékességtôl számí- tott két éven belül elévülnek.
VIII. Egyebek
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Otthon & nyu- galom III. Dual lakásbiztosítás általános és különös feltételei rendel- kezéseit kell alkalmazni.
1. sz. melléklet
Az Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek
A biztosító kártérítési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, valamint az ezekkel összefüggésben lévô rongálás káresemény bekövetkezésekor meglévô, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szinteknek megfelelô, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed. Az I. védelmi szint nem teljesülése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn.
Védelmi szinthez rendelt maximális kártérítési összegek (E Ft) vagyoncsoportonként, betöréses lopás, rablás és az ezekkel összefüggésben lévô rongálás kockázatoknál | ||||||
Betörésvédelmi szintek | Biztosított vagyontárgyak | Állandóan lakott épület / lakás | ||||
Összesen Ebbôl Ô | Nagy értékû ingóságok (max. 500 ezer Ft értékig) | |||||
Mûtárgyak | 200 E Ft egyedi értéket meghaladó • Híradástechnikai és mûszaki cikkek • Hobby eszközök • Egyéb gyûjtemények | Nemesfém, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, órák1, valamint nemes szôrmék. Az 500 ezer Ft-on belül a védelmi szint függvényében | ||||
I. védelmi szint | 3000 | max. | 500 | max. 50 | ||
II. védelmi szint | 4000 | max. | 500 | max. 100 | ||
III. védelmi szint | 8000 | max. | 500 | max. 300 | ||
IV. védelmi szint | 15000 | max. | 500 | max. 400 | ||
V. védelmi szint | nem limitált | max. | 500 | max. 500 | ||
1 A nemesfém, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, órák amennyiben MABISZ által minôsített érték- tárolóból kerültek eltulajdonításra, a kártérítési limit felsô határa – a biztosítási összegen belül – megegyezik a minôsítési értékhatárral, ameny- nyiben az értéktárolót elôírásszerûen telepítették.
2. sz. melléklet
A védelmi szintek kritériumai
I. Mechanikai védelmi kritériumok és elektronikai jelzôrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek
I. védelmi szint: V-1. mechanikai védelmi kritériumok
II. védelmi szint: V-2. mechanikai védelmi kritériumok, vagy
V-1. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer
III. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok, vagy
V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer
IV. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer, vagy
V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer
V. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer
II. Mechanikai védelem követelményei
V-1. védelmi kritériumok | V-2. védelmi kritériumok | V-3. védelmi kritériumok | |
Falazat, födém, padozat | |||
Anyag minôsége, vastagság | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szerkezet vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbôl összeállított faház | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton |
Ajtók | |||
Ajtó, ajtótok anyaga | Tetszôleges | Tetszôleges | Tömör fa vagy fém |
Ajtólap vastagsága | Tetszôleges | Tetszôleges | Fa ajtó esetén min. 40 mm |
Zár | Biztonsági zár1 vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | Biztonsági zár1 | Biztonsági zár1 |
Zárási pontok száma | Legalább 1 db | Legalább 2 db | Legalább 2 db |
Zárási pontok távolsága | – | Legalább 30 cm | Legalább 30 cm |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | – | Legalább 15 mm | Legalább 20 mm |
Zárbetétek védelme | – | Letörés ellen | Letörés ellen |
Zárnyelvet fogadó ellenlemez | Tetszôleges | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített |
Reteszhúzás elleni védelem5 | Szükséges | Szükséges | Szükséges |
Kiemelés elleni védelem6 | – | Szükséges | Szükséges |
Záráspontosság | Nincs maximálva | 5 mm-en belül | 5 mm-en belül |
Ajtólap rögzítése tokhoz | Xxxxxxxxx forgópánttal | Legalább 3 db diópánttal | Legalább 3 db diópánttal |
Zárszerkezet védelme7 | – | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás |
Tok rögzítése falhoz | Tetszôleges | Tetszôleges | Legfeljebb 30 cm-enként legalább 10 cm mélyen |
Ablakok4 | |||
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok | – | Belülrôl kulccsal zárható zár- szerkezettel rendelkezô; vagy kívülröl nem hozzzáférhetô módon rögzíthetô redônnyel, spalettával szereltek; vagy biztonsági üveg- fóliával2;vagy minimum P2A8 fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátottak | Fix3 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minôsített rács, redôny vagy minimum P6B8 fokozatú biztonsági üvegezés |
Mobil rácsok zárása | – | – | 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel |
A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok:
1. Biztonsági zárnak minõsülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, az egyedi minõsített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ által minôsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)
2. A MABISZ által minõsített min. 0,1 mm vastagságú biztonsági üveg- fólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltávolít- ható – rögzítõlécet kell alkalmazni;
• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborék- mentesen kell elhelyezni;
• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm.
3. Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû kör- acél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácso- zat. A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni.
4. Ablaknak minôsül és ezért az ablakokra vonatkozó elôírások vonat- koznak az alábbiakra is:
• a fixen beépített portálüveg,
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületû nyitható vagy fix üveg,
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezô ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).
Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttôl az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
5. A kétszárnyú ajtók esetében - amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyûszû mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével.
Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
6. Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében tör- ténõ – leemelhetõségének megakadályozása.
Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotá- ban a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süly- lyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
7. Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésôzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülrôl nem szerelhetô acélle- mez ráerôsítésével.
8. Az MSZ EN 356:2000 szabvány szerint.
III. Elektronikus jelzôrendszerek követelményei
E-1. Elektronikai jelzôrendszer
A záradék értelmében az elektronikai jelzôrendszernek helyi riasztást kell kiváltania az alábbi feltételek szerint. Alapvetô követelmény a meg- felelô felületvédelem és a csapdaszerû területvédelem együttes teljesü- lése, vagy a teljes körû területvédelem megvalósulása.
1. Megfelelô a felületvédelem, ha
• az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérle- teket;
• a nyílászárók védelmének megvalósítása során a felszerelt eszkö- zök süllyesztettek legyenek, és 1-2 cm-es mozgást érzékeljenek;
• az üvegfelület-védô érzékelôknek már az üveg repedését is jelez- niük kell. Az érzékelôk védelme ki kell, hogy terjedjen a teljes üvegfelületre.
2. Csapdaszerû a területvédelem, ha
• az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett ob- jektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalát figyeli.
3. Teljes körû a térvédelem, ha
• az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett ob- jektum teljes belsô terét és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon csoporto- sítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható le- gyen. (Támadásjelzô rendszer telepítésénél rögzített eszközök fel-
szerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök mûködtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központ- ba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történ- jen hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (cím azonosítás, jelzôhurok azonosítás);
• a vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés ese- tén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet;
• riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelzô és hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy segédeszkö- zök nélkül ne lehessen elérni ôket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges;
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. A kezelôegységnek védett térben kell elhelyezkednie és az élesítésre- oldásra max. 30 másodperc idô állhat rendelkezésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelôegység védett téren kívül is el- helyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre max. 30 másodperc idô állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követôen;
• a rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható fel- használói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyek- rôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülön- böztetett jelzés továbbítható;
• a kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzôvel történjen. A védett térben legalább egy hangjel- zô szükséges. A hangjelzôk hangereje legalább 100 dB/m legyen;
• kizárólag a MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatók;
• a központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azonnali riasztási, és a szabotázsvonalon);
• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne le- gyenek változtathatók);
• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szervíz-ü- zemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm- es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – le- gyen;
• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelez- ze, a további részek maradjanak mûködôképesek;
• a rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi azon- nali – riasztási – jelzôvonalat, jeladóáramkört, kapcsolóberendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
• a szabotázsvonalak jelzéseit a kezelô számára a rendszernek optikai- lag és akusztikailag is jeleznie, illetve tárolnia kell;
• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzár- latot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer je- lezze;
• minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, valamint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendô;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsol- jon éles állapotba;
• a kültéri hangjelzô kettôs burkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy azzal egyenértékû) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel ren- delkezzen;
• az energia-ellátást két – egymástól független, kölcsönhatás mentes
– energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatiku- san és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzeme- lését, annak letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell;
• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell elvezetni.
E-2. Riasztás kiváltása állandó készenléti ügyeleten
Szerzôdô fél kijelenti, hogy olyan – az E-1. Záradékban foglaltaknak megfelelô – riasztóberendezéssel rendelkezik, amely riasztást állandó készenléttel rendelkezô rendôri ügyeleten, vagy szakhatósági enge- déllyel rendelkezô, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédel- mi figyelôrendszer központjában vált ki.
Az Otthon & nyugalom III. Dual lakásbiztosítás fedezettípusai
3. sz. melléklet
Veszélynemek | Európa | Komfort |
Tûzkockázatok – Tûz – Villámcsapás (közvetlen és közvetett hatása) – Robbanás | ✔ | ✔ |
Xxxxx xxxxx – Viharkár – Jégverés – Hónyomás – Sziklaomlás, kôomlás, földcsuszamlás – Ismeretlen építmény, üreg beomlása – Ismeretlen jármû ütközése – Légijármû és rakományainak ütközése – Felhôszakadás | ✔ | ✔ |
Üvegtörés | 5 m2 táblaméretig + bútorüvegezés | 3 m2 táblaméretig + bútorüvegezés |
Kiegészítô felelôsségbiztosítás | 30 millió Ft/kár/év | 10 millió Ft/kár/év |
Vezetékes vízkár | ✔ | ✔ |
Bôvített vezetékes vízkár | ✔ | ✔ |
Betöréses lopás kockázatok – Betöréses lopás – Rablás – Rongálás | ✔ | ✔ |
Katasztrófa kockázatok – Árvíz – Földrengés | ✔ | ✔ |
Mellékköltségek térítése | 5% | 1% |
Szállásköltség térítése | ✔ | |
Elveszett bankkártya pótlási költsége | ✔ | |
Fagyasztott, hûtött áru megromlása | ✔ | |
Indokolt zárcsere költségei | ✔ |
14
Az UNIQA Biztosító Zrt. termékfejlesztési folyamata az ISO 9001:2008 minõségügyi szabvány szerint tanúsított folyamat.
További információval biztosítási tanácsadója készséggel áll rendelkezésére. Bizalommal fordulhat ezen túl az ország számos pontján megtalálható kirendeltségeinkhez is. Regionális központjaink:
Dél-magyarországi Régióigazgatóság
6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. · Tel.: x00 00 000-000
Észak-magyarországi Régióigazgatóság
0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3–9. · Tel.: x00 00 000-000
H 1981/ 2012. 01./ 018
Dél-dunántúli Régióigazgatóság
0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2. · Tel.: x00 00 000-000
Nyugat-magyarországi Régióigazgatóság
0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx xx 00. · Tel.: x00 00 000-000
Vezérigazgatóság
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000
Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197