UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Általános Feltételek

UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Általános Feltételek

A jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) UNION-Üzlettárs vagyonbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték és a szer- ződés, illetve a Különös Feltételek eltérően nem rendelkeznek.

Jelen feltételek alapján érvényesen nem köthető kettő vagy több UNION- Üzlettárs biztosítási szerződés ugyanazon szerződő által illetve ugyan- azon biztosított javára.

1. A biztosított és a szerződő

1.1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis.

Jelen feltételek értelmében biztosított lehet egyéni vállalkozó, jogi személyiségű ill. jogi személyiséggel nem rendelkező gazda- sági társaság, bírósági nyilvántartásba vett szervezet kötötte,

1.2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, a díjfizetési kötele- zettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlege- sen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2. A biztosítási események

A biztosítási események meghatározását a Különös Feltételek tartalmazzák. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosí- tási események bekövetkezte esetén, díjfizetés ellenében a vonat- kozó biztosítási feltételekben és a szerződésben meghatározott szolgáltatás nyújtására köteles. A jelen szabályzat alapján megkö- tött biztosítási szerződések kockázatviselése nem terjed ki a Különös Feltételekben kizárt eseményekre.

3. A közlési kötelezettség

3.1. A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

3.3. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött meg- állapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

4.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerző- dő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél

ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvé- telét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szer- ződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

4.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napjának megfelelő nap.

6. A szerződés megszűnése

6.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) rendes felmondással,

b) határozott tartamú szerződés esetén a határozott tartam lejár- tával,

c) díj-nemfizetéssel (l. 10.1. pont),

d) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növe- kedése esetén (l. 8.1. pont),

e) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén.

6.2. Rendes felmondás

6.2.1. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

6.2.2. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. A szerződő fél felmondása esetén a biztosí- tó a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

6.3. Határozott tartam lejárta

A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nél- kül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befi- zetett díjat a biztosító visszafizeti.

6.4. Lehetetlenülés, érdekmúlás

6.4.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következmé-

nye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

7. A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben megha- tározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

8. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

8.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javas- latot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

8.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.1. és a 8.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

9. A biztosítási díj és annak megfizetése

9.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köteles a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével, vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megállapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

9.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, min- den későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanap- xxx xxxxxxx befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

9.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

9.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díjfizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

9.5. A biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biztosító. A biztosítási díj alapja a tárgyidőszaki biztosítási összeg. Egy évnél rövidebb időre kötött, határozott tartamú szerződés esetén a biz- tosítási díj 1-3 hónapig 4 havi díj, a negyedik hónaptól minden megkezdett hónapra további 1 havi díj számítandó fel, 8 hónapon túli időre a teljes éves díjat kell felszámítani.

9.6. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

10. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

10.1. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasz- tást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvénye- síti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével meg- szűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem eredményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

10.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem

fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosí- tót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfize- tik.

11. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészí- tésére.

12. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

12.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a bizto- sítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.

12.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a bizto- sító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

13. Területi hatály

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek ettől eltérő, kifejezett írásbeli megállapodása hiányában a biztosítási szerző- dés hatálya a szerződésben rögzített kockázatviselési helyre terjed ki. A kockázatviselés helyeként, egyetlen meghatározott hely (székhely vagy telephely) jelölhető meg, egynél több kockázatvi- selési helyre vonatkozóan jelen biztosítás nem terjed ki.

14. A biztosított vagyontárgyak

A Különös Feltételek szerint biztosított vagyontárgyak, illetve vagyoncsoportok felsorolását a biztosítási szerződés tartalmazza.

15. A biztosítási összeg

15.1. A biztosítási összeget vagyontárgyanként, illetve vagyoncsopor- tonként a biztosított, illetve a szerződő határozza meg. A szerző- désben tételesen felsorolt vagyontárgyak az egyes biztosítási összegek erejéig biztosítottak. A vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosítottak azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat kár esetén a biztosító úgy tekinti, mintha külön-külön lettek volna biztosítva.

15.2. A biztosítási összeg meghatározásának módját a Különös Feltételek tartalmazzák.

15.3. A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza, az a biztosítási díj megállapításának alapja.

15.4. A Vagyonbiztosítási Különös Feltételek alapján biztosított vagyon- tárgyak biztosítási összege automatikusan értékkövető, rendszere- sen indexálódik. Az értékkövetés a vagyonbiztosításra, az épület és az ingóság biztosításban biztosított vagyontárgyakra, minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott fogyasztói árindex alap- ján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító ± 5 százalékponttal eltérhet. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget a biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változá- sát a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan vál- toznak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimális díj), kivéve a limiteket és az önrészt. A biztosítás indexálására először a biztosítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évforduló napjával, majd ezt követő- en évente a biztosítási évforduló napján kerül sor. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjválto- zásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

15.5. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás, vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.

15.6. Biztosítási évfordulóra a biztosító a biztosítási díjtételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A bizto- sítási díjtétel változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjemelési javaslatot nem fogadja el, a szerződést 30 napos felmon- dási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja.

16. Alulbiztosítás, túlbiztosítás

16.1. Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy valóságos értékére, vagy várható értékére, továbbá helyreállításának, illető- leg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

16.2. Ha a biztosított összeg a vagyontárgy – értékelési mód szerinti – értékénél kisebb, a biztosító, ellenkező megállapodás hiányában, a kárt és a költségeket olyan arányban téríti meg, ahogy a bizto- sítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

16.3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékelési mód szerinti értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási szerző- dés semmis és a díjat megfelelően le kell szállítani.

16.4. A biztosítottságot vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként külön-külön kell vizsgálni.

17. Többszörös biztosítás

17.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyon- tárgyra/kockázatra más biztosítóval is szerződést kötött.

17.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

17.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szem- ben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

17.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifize- tett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

18. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

18.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkez- tekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

18.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének nevét és elérhetőségét;

b) a biztosítási szerződés megnevezését;

c) a káresemény leírását és időpontját;

d) a kár bekövetkeztének helyét;

e) a károsodott vagyontárgy részletes leírását;

f) a kár mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

g) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

18.3. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jel- legétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizo- nyító dokumentumokat,

– az árajánlatot, költségvetést és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállí- tási számláját,

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, költségvetést, terveket, nyilvántartásokat, leltáríveket, fuvarokmányokat,

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás, és vandalizmus esetén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni.

Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vád- emelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegsze- rűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 30 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szük- séges, úgy a biztosító csak az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt ügyvéd részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a biz- tosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szer- ződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hivatalból hatósági eljárás indul, vagy a biztosított jogszabály vagy a Különös Xxxxxxxxxx rendelkezése alapján hatósági bejelentés megtételére köteles, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni és az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követő- en haladéktalanul megküldeni.

18.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának meg- indulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5. napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. A biztosított ezt követően is köteles a káresemény jogalapja és összegszerűsége

megállapításához szükséges mértékben a károsodott vagyontár- gyakat megőrizni, a bekövetkezett kárt és a helyreállítást doku- mentálni.

18.5. A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képvise- lője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

18.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Amennyiben a biztosí- tott a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel össze- függésben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

18.7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozó- an megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy 3 tagból álló szakértői bizottság döntsön. A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harma- dik szakértő költsége 50-50% arányban oszlik meg.

18.8. Az idegen vagyont ért károk kivizsgálását és összegszerű megálla- pítását a felek csak a károsult vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.

19. A biztosító szolgáltatása

19.1. A biztosító a megállapított szolgáltatást az igény jogalapjának, illetve a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül nyújtja.

19.2. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a Különös Feltételek tartalmazzák azzal, hogy – amennyiben a szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a biztosító szolgáltatási köte- lezettségének felső határa káreseményenként a szerződő által vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeg. Ahol a szerződés, illetve a Különös Feltételek a biztosítási összegen belül, illetve azon felül limitet tartalmaz- nak, a limit a biztosító szolgáltatásának felső határa káresemé- nyenként, illetve évente.

20. Fedezetfeltöltés

20.1. A Ptk. szabályaitól eltérően, ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon bizto- sítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség.

20.2. Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatkozó, a szerződő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.

21. Mentesülés

21.1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.

21.2. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság, vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi vagy egyéb foglalkozási, illetve egész- ségügyi vagy balesetvédelmi, illetve üzemelési, üzemeltetési előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsér- tésével összefüggésben következett be,

c) ha a kárt a biztosított, illetve a szerződő jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatásköré- nek, feladatkörének vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelke- zésben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a kár bekövetkeztében közrehatott,

e) ha a kárt a biztosítottra irányadó foglalkozási szabályok súlyos megsértésével összefüggésben okozta,

f) ha a kárt a biztosított ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta,

g) ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekö- vetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be,

h) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között ismételten bekövetkezett kár, és a biztosított a tudomására jutott korábbi káreseményt követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta,

i) a Különös Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben.

21.3. Gazdasági társaság tagja(i) által a gazdasági társaságnak szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk esetén a biztosító nem téríti meg a kárnak a kárt okozó tag(ok) tulajdoni hányada szerinti részét.

22. Kármegelőzés, kárenyhítés

22.1. A szerződő fél illetve a biztosított a vonatkozó jogszabályi, ható- sági, illetve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

22.2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

22.3. A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézke- déseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek téríté- si szabályait a különös feltételek tartalmazzák.

22.4. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének megszegésére is alkalmazni kell.

23. Önrész

Amennyiben a Különös Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított a megállapított szolgáltatás összegéből 25 000 Ft önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgál- tatás összegéből az önrészt levonja.

24. Változás-bejelentési kötelezettség

24.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a szerződő fél illetve a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különösen jogállá- sának megváltozását, ha vele szemben csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, ha azonos kockázati körre másik biztosítási szerződést kötött, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendsze- rében, továbbá tevékenységi körében változás állt be.

24.2. A változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése eseté- ben a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat (3.1. pont) kell alkalmazni.

25. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben a biztosítási esemény következett is be:

1) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggés- ben bekövetkezett károk,

2) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással, vagy elbocsátott munká- sok rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, továbbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal összefüggésben bekövetkezett károk,

3) nukleáris reakcióval, maghasadással, robbanással, fúzióval, valamint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövetkezett károk, ionizáló, vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk,

4) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközökkel, illetve robbanóanyagok- kal vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul,

5) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, továbbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggés- ben bekövetkezett károk,

6) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is) meghibá- sodásaival, működésképtelenségével, vagy működésének elég- telenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával összefüggésben bekövetkezett károkat is,

7) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel, vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában, vagy bármilyen meny- nyiségében.

26. Megtérítési igény

26.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követe- lés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

26.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

26.3. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogat- ni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szem- beni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében. E kötelezettsé- gének megszegése esetén a jelen feltételek kárenyhítésre vonat- kozó rendelkezései irányadóak.

27. Egyéb rendelkezések

27.1. A felek jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel összefüg- gésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

27.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.

28. Elévülés

A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.

Ha jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

29. Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jogszabá- lyok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

30. Jogorvoslatok

30.1. A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kap- csolatos panaszokat:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet beje- lenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: (x00-0) 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel.

Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjá- ról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szó- beli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott

álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

30.2. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

30.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyúj- tott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári per- rendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

31. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegy- zésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

32. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az UNION-Üzlettárs vagyonbiztosítási feltételek az alábbi ponto- kon lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendel- kezéseitől:

– A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezménye- ket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizáró- lag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának követ- kezménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (Általános Biztosítási Feltételek 6.4.3. pont).

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a

60. nap elteltével megszűnik (Általános Biztosítási Feltételek

10.1. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfelté- tele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (Általános Biztosítási Feltételek 11. pont).

– Ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség (Általános Biztosítási Feltételek 20.1. pont).

– Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatkozó, a szerző- dő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosí- tási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifize- tett összeggel nem csökken (Általános Biztosítási Feltételek

20.2. pont).

– A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül évülnek el (Általános Biztosítási Feltételek 28. pont).

33. Adatkezelés és biztosítási titok

33.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létre- jöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződés- ből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

33.2. A 33.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatke- zelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

33.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

33.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

szóló 1997. évi XLVII. törvényben (továbbiakban: Xxxx.) megha- tározott egészségügyi adatokat a biztosító a 33.1. pontban meg- határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

33.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonat- kozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

33.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, családi csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelü- gyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántar- tó szervvel,

m)az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapo- dás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, és az ezen egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezé- si megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyző- könyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátáshoz szükséges adatok tekinte- tében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

33.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi

CCXXXVII. törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

33.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

33.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ható- ság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írás- ban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

33.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

33.11. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a fel- ügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá- nyító tagja részére történő átadása.

33.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

33.13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgo- zó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adatto- vábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba tör- ténő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

33.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

33.15. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi álla- potával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

33.16. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön tör- vényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

33.17. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

33.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

33.19. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

33.20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

33.21. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

33.22. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szer- ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz. A megkeresésre a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresett biztosító a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a biztosítónak. A megkeresés és annak alap- ján az adatátadás az alábbi adatokra vonatkozhat:

a) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok; (iii) az (i) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – élet-,baleset- és egészségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

b) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14.,

15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biz- tosított követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatok; (iii) a (ii) pontban meghatározott követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kocká- zat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett bizto- sítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

c) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjá-

ban meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésé- vel vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előze- tes hozzájárulása esetén: i) a b.) pontban meghatározott ada- tok; ii) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; és iii) a károsodott vagyon- tárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyi- ségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazat- hoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatok.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről (ha történt), az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

33.23. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biz- tosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érin- tett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bíró- sághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkeze- léssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megsze- gésével okozta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál beje- lentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012.

34. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést 2017. évtől a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (www. xxxxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2016. január 1-től Xx.xx.: U52300/3

UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfi- zetés ellenében megtéríti a jelen UNION-Üzlettárs Feltételekben megha- tározott – kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki.

1. Biztosított és nem biztosított vagyontárgyak

1.1. Jelen feltételek értelmében épületnek, építménynek minősül:

1.1.1. Épületek:

Minden olyan, időt álló létesítmény, műszaki alkotás, amely a talajhoz szilárdan kötődik, hosszabb ideig tartó emberi benntar- tózkodásra alkalmas, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés, vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, vagy rendszeres munkavégzés, vagy tárolás céljá- ból. Épületnek minősülnek az épülethez szerkezetileg szilárdan hozzáépített előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek az épület részét képezik, kivitele- zésük az épület építési módjának megfelelő.

1.1.2. Építmények:

Az épület, építmény funkciójához és fenntartásához szükséges szilárdan rögzített tartozékok épületnek, illetve építménynek minősülnek. Ilyenek pl.: villámhárító berendezések, beépített bútorok, szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők, elektromechanikusan működte- tett kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető- és/vagy fűtő- elemeikkel együtt, redőnyök, rolók, személyfelvonók, mozgólép- csők, vízvezetékek és szerelvények, szemételtávolítást szolgáló berendezések.

1.1.3. Kiterjed a biztosítás az épület funkciójához, fenntartásához szükséges olyan létesítményre, amelyek nem minősülnek épület- nek, az épülettel azonos telephelyen találhatók, szilárdan rögzí- tettek, és kivitelezésük szakszerűen történt (pl.: silók, bunkerek, víz- és más tárolók, szabadon álló kémények, aknák, kerítés, antennák, napenergia-berendezések a biztosítási összegen belül, az épület biztosítási összegének 10%-a erejéig).

Nem biztosított épületek, építmények:

a) nem szilárd falazatú és tetőzetű épületek, lakókocsik, sátrak, fóliasátrak, üvegházak, ponyvacsarnokok, felvonulási épüle- tek, pavilonok, konténerek;

b) földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.

1.2. Ingóságok

1.2.1. Ipari és kereskedelmi üzemi gépek, berendezések

Jelen feltételek értelmében ipari és kereskedelmi üzemi beren- dezésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berende- zések, amelyek a kockázatviselési helyként a szerződésben meg- határozott saját, vagy bérelt üzemi ingatlanon találhatók, függet- lenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban vannak. Ilyenek például: az energia termelésére, átalakítására, tárolására és fel- használására szolgáló gépek, berendezések, irodatechnikai berendezések, gépek a gépalapzatokkal és tartozékokkal együtt, szerszámok, kisgépek, anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések, önjáró munkagépek, targoncák, bútorok.

Nem biztosított vagyontárgyak:

a) hatósági engedéllyel rendelkező (rendszámmal ellátott) gép- járművek;

b) automaták és azok tartalma (külön megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó-, nyerő- és játékautomaták);

c) vízi és légi járművek.

1.2.2. Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek és mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereskedelmi áru, göngyölegek, reklámanyagok, csomagolóeszközök.

Nem biztosított vagyontárgyak:

a) vérkészítmények;

b) lábon álló növényi kultúrák;

c) élő állatok.

1.3. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tárolt vagyontárgynak minősülnek azok a rendeltetés- szerűen szabadban tárolt vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat, illetve

tárolás a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad. Szabadban tárolt vagyontárgynak minő- sülnek azok a vagyontárgyak is, amelyeket az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott építményben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

Limit: A szabadban álló vagyontárgyak vonatkozásában a biztosí- tó által fizetendő biztosítási összeg felső határa 5 000 000 Ft.

1.4. Értékkészletek

Értékkészletnek minősül a készpénz, valuta, értékpapírok, vagyoni értéket megtestesítő papírok (ilyennek minősülnek különösen a részvények, kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékje- gyek, betétkönyvek, hitellevelek) értékcikkek (pl.: jegyek, kupo- nok, telefonkártyák), nemesfémek (arany, ezüst, platina), drágakö- vek, igazgyöngyök, illetve ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.

A biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vízcsőtö- rés, betöréses lopás és rablás kockázatokra vonatkozik.

A biztosító kártérítésének felső határa értékkészletek károsodása esetén 500 000 Ft.

1.5. Idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak

Jelen feltételek alapján biztosítható idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak a szerződő/biztosított által üzemeltetett bérelt gépek, berendezések, bizományba, eladásra, javításra átvett készletek.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában keletkező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat, stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszere- lés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt, vagy által bekövetkező károk;

h) lopási károk;

i) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meg- hiúsulása miatt bekövetkezett károk;

j) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetke- zett károk;

k) szándékos túlterhelés következményei;

l) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben bekövetkező károk;

m) környezetszennyezéssel okozott károk;

n) az építési-, szerelési tevékenységgel összefüggésbe hozható károk;

o) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és azok tartalma;

p) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei;

q) a szerződő/biztosított munkavállalók, valamint az alkalmazot- tak vagyontárgyai;

r) a kereskedelem hiányosságából eredő többletköltségek.

3. Biztosítási események

3.1. Jelen szerződés értelmében Tűz biztosítási eseménynek minősül az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat, melynek során gyulladási hőmérséklet lép fel és terjedő képesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel vagy halmazállapot változást okoz. Nem minősül tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak, szárításnak vagy füstnek vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatkozik, melyekben vagy melyeken

keresztül hasznos tüzet, vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelések- ben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl.: antenna, napenergia berendezés);

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására keletkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására kelet- kezik;

f) a tűzkár öngyulladt anyagokban keletkezik.

3.2. Villámcsapás: olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely, gyújtó, égető, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyontárgyakat.

Nem minősül villámcsapás biztosítási eseménynek, ha:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt, vagy magában a vil- lámvédelmi rendszerben keletkezik a kár;

b) a villámcsapás okozta kár elektromos berendezésekben kelet- kezik, a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására.

3.3. Robbanás: két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoz- tató explóziós, vagy implóziós hatása, amely energia felszabadu- lással és akusztikai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontár- gyakban maradandó alakváltozást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására keletkezett összeroppanásos károkat is.

Nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, ha:

a) a kár tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;

b) normál üzemi nyomáson vagy annak túllépése miatt követke- zik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (pl.: kazán, gumiabroncs, stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik a kár;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) a kár hasadó anyagok robbanásából származik;

f) a kár légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik.

3.4. Légi járművek lezuhanása: Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok alkatrészeinek és rakományainak lezu- hanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

3.5. Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyomó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján;

– az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk csak az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkoznak, amennyi- ben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve vihar okozta falazati résen keresztül károsít. Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagá- ról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha:

a) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében kelet- kezik;

b) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

c) a kár nem szilárd falazatú és tetőszerkezetű illetve fedésű építményekben, fészerekben, valamint nyitott oldalfalú épü- letekben keletkezik, beleértve a befejezetlen állományba tar- tozó létesítményeket is;

d) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

e) a vihar az épület külső festésében, vakolásában, burkolatá- ban okoz kárt;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak vagy valamely szennye- ződésnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behato- lása idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következté- ben keletkeztek;

h) a kár légi, vízi járműben keletkezik;

i) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azok- ban a biztosított vagyontárgyakban, amelyeket a padlószint

felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak;

j) a vihar szabadban tárolt vagyontárgyakban okoz kárt, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját

– lehetőséget ad;

k) a kár állatok vihar hatására történő összeszaladása, meghűlé- se, vagy a vihar által előidézett vízbefulladásos elhullása folytán keletkezik;

l) a kár áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei miatt keletkezik;

m) a kár napvédő-, esővédő-, előtetőkben keletkezik.

3.6. Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű – 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó – légköri csapadékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatá- sára a szakszerűen kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszinten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a biztosított vagyontárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott helyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatá- ban keletkezik;

c) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezik;

d) a kár állatokban, lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

e) a kár olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt bizto- sított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, okirat, kézirat, stb.);

f) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azok- ban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.7. Jégverés biztosítási esemény az, ha a biztosított épületek, épít- mények tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jégszemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek jégverés által megrongált – az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű techno- lógiával megépített – tetőfedésén keresztül a jégveréssel egyide- jűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban. A biztosítás nem terjed ki:

a) olyan károkra, melyek ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítményekben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) hófogó szerkezetekben, eső- és csapadékvíz csatornákban keletkezett károkra;

c) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek;

d) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épületek külső oldalára erősítettek (pl. névtáblák, fénycsöves berende- zések, előtetők, külső napellenzők, napvédő, esővédő, anten- na és azok szerelvényei), továbbá elektromos légvezetékekre, állványzatokkal és oszlopokkal, teljes felszereltségükkel és elkerítésükkel együtt;

e) az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezett károkra.

3.8. Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingósá- gokban hónyomás (hóterhelés) által okozott károkat.

Nem terjed ki a biztosítás olyan károkra, amelyek:

a) ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítmények- ben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be;

c) kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószer- kezetekben keletkeznek.

3.9. Földrengés: a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli - Sieberg skála 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban mara- dandó alakváltozást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavat- kozás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító

a) a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit;

b) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.10. Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belüli csapadékelvezetők, meleg- víz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvé-

nyeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a technológiailag indokolt csőszakasz cseré- jének költségét legfeljebb 6 folyóméter mértékéig.

A biztosítás nem terjed ki:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, vala- mint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából eredő károkra; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezeté- kek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

i) a dugulásból eredő károkra;

j) az elfolyt víz értékére;

k) a kapcsolódó berendezésekben, szerelvényekben keletkezett károkra;

l) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségeire;

m) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azok- ban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.11. Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közle- kedő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított épületbe, vagy annak kerítésébe, azokban maradandó károsodást okozva.

A biztosítás nem terjed ki:

A járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy elhasz- nálódásából adódó károkra.

3.12. Árvíz: természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradása árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvi- zek (buzgárok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen elhelyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) a talajban – annak összetételében – szerves, vagy szervetlen jellegű károsodás keletkezik;

e) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési, vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban;

f) lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

g) a talajszint alatti padozatú helyiségben a biztosított vagyon- tárgyakban történt elöntéses károsodás, ha azokat nem a padlószint felett legalább 12 cm magasságban tárolták;

h) olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen (túl a szabványon és a szakszerűségen) ott tárolni nem szabad (fest- mény, gyűjtemény, műalkotás, okirat, okmány, kézirat stb.).

3.13. Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsu- szamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőomlást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől szá- mított 30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy, vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik és hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai, vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bizonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő,

illetve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható össze- függésbe.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a talaj stabilizálásának, lecsúszott, leomlott, föld-, vagy kőtörmelék visszaállításának, az ismeretlen üregek feltárásá- nak, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek terve- zésének, építésének költségeit;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati össze- függésben keletkező károkat;

c) a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal oko- zati összefüggésben álló károkat;

d) a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkezett károkat.

3.14. Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fel- lépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsa- pódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt. A 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó elektromos beren- dezésekben keletkezett károkat a biztosító csak túlfeszültségvé- dő aljzatok alkalmazása esetén téríti meg, amennyiben egyidejű- leg a túlfeszültségvédő aljzatban is kár keletkezik.

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, legfeljebb 5 millió Ft káreseményenkénti limit erejéig téríti meg.

3.15. Betöréses lopás és rablás

Betöréses lopás biztosítási esemény, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyat eltulajdonította.

Az erőszakos behatolás, illetve az eltulajdonítás egyidejűsége feltétele a biztosítási esemény megvalósulásának.

Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha a lezárt helyiség ajtaját hamis kulcs használatával nyitotta ki, és onnan a biztosított vagyontárgyat eltulajdonította.

Rablás biztosítási esemény:

– ha a tettes a telephelyen a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett erőszakot, élet vagy testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat, vagy alkalmazottját erőszakkal öntudatlan vagy védekezésre képte- len állapotba helyezi;

– ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.

Betörési kísérlet

Betöréses lopás biztosítási esemény keretében megtéríti a bizto- sító a betörési kísérlet során keletkezett épületkárokat is, a biz- tosítási összeg 5%-a erejéig.

Megtéríti a biztosító biztosítási összegen belül:

– a betöréses lopás és rablás biztosítási események során az ingóságokban keletkezett, számlával igazolt rongálási károkat, valamint az

– épületrongálási károkat, az épületbiztosítási összeg 5%-a ere- jéig, amennyiben az épület is biztosított.

A biztosítási események tényét a biztosítottnak kell az eredeti rendőrségi határozattal igazolnia.

Betöréses lopás biztosítás csak erőszakos behatolás ellen védett épületekre, annak lezárt helyiségeiben elhelyezett gépekre, berendezésekre, készletekre, pénz és értékcikkekre köthető.

Erőszakos behatolás ellen védettnek tekinti a biztosító az épüle- tet, ha annak falazata és tetőszerkezete a Védelmi Feltételekben előírtaknak megfelelően, szilárd és tömör anyagból készült.

Nem tekinthetők védettnek a járművek, lakókocsik, konténerek. A biztosított vagyontárgyak kárveszélyességétől és értékétől füg- gően a betörés elleni védelemnek meg kell felelnie a biztosító Védelmi Feltételeiben foglalt előírásoknak.

Pénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítás

Megtéríti a biztosító a készpénz és értékkészletekben (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, 100 000 Ft-nál nagyobb egyedi értékű páncélszekrényben elhelyezett vagyon- tárgy) bekövetkezett betöréses lopás károkat, ha az elkövető a betöréses lopás biztosítási eseménynél leírt módon bejutott a lezárt helyiségbe és az ott elhelyezett értéktárolót

– erőszakos módon;

– hamis kulcs használatával;

– betöréses lopás során eltűnt kulccsal

kinyitotta, és az abban elhelyezett – és a Védelmi Feltételeknek megfelelően tárolt – biztosított vagyontárgyakat eltulajdonította. A biztosító a Védelmi Feltételekben meghatározott tárolási sza- bályoknak megfelelő tárolás esetén, az értéktárolónak megfelelő limit, de legfeljebb 500 000 Ft erejéig téríti meg a kárt.

3.15.1. Nem téríti meg a biztosító

a) a betöréses lopás, vagy betörési kísérlet nélküli rongálási károkat;

b) a készpénz, értékpapírok, értékkészletek szállításával kapcso- latos károkat (küldöttrablás);

c) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségeit.

3.16. Üvegtörés

Megtéríti a biztosító az épület szerkezetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak,

– portáljainak üvegezésében bekövetkező törés- és repedéská- rokat – kivéve a szakszerűtlen üvegezést –, évente legfeljebb 100 000 Ft biztosítási összeg erejéig.

A biztosítási összeg – a káresetek számától függetlenül – egy biztosítási évben a kártérítés felső határa.

Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretössze- get nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető.

Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító:

– a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, biztonsági és fényvédő fólia értékét is, az üveg anyagértékének mértékéig. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alábbi üveg-

töréssel kapcsolatos költségeket:

– védőrács le- és fel-/ összeszerelési költségeit;

– sürgős üvegezés költségeit;

– állványozás költségeit;

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit.

A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) üvegházak, meleg- és hidegágyak üvegezésében keletkezik;

b) cégtáblák, taposóüveg, plexikupolák valamint télikertek üve- gezésében keletkezik;

c) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fényforrásaiban keletkezik;

d) épületen elhelyezett napenergia-berendezésekben keletkezik,

e) tükrök üvegezésében keletkezik;

f) az üveg tartószerkezetén keletkezik;

g) a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

h) a kár épület-felújítás során keletkezik;

i) üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, copolit üvegekben keletkezik.

3.16.1. Az UNION-Üzlettárs Általános Vagyonbiztosítási Feltételektől eltérően, a kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkalmaz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat;

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden esetben levonásra kerül.

4. Biztosítási összeg

4.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg vagyoncsoportonként.

4.2. Épület és Gépek, berendezések, felszerelések biztosítási összege: A biztosítási összeg meghatározása utánpótlási értéken (új érték) történik, kivéve az utánpótlási értékhez viszonyítva 40%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá „0”-ra leírt tárgyi eszközöket, amelyek műszaki avult értéken biztosíthatók. A műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak kárai avult érté- ken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint.

4.3. Készletek biztosítási összege:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész- és késztermék a készültség- nek megfelelő közvetlen és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett ide- gen tulajdonú készletek valóságos értéken biztosíthatók.

A készletek biztosítása csúcsértéken történik, mely alatt a bizto- sítási időszakban előforduló legmagasabb érték értendő.

Pénzkészlet, értékkészlet csúcsértéken biztosítható.

4.4. A biztosítási összeget az ÁFA visszatérítés függvényében kell meghatározni. Amennyiben a biztosított:

– ÁFA visszatérítésre jogosult: ÁFA nélkül;

– ÁFA visszatérítésre nem jogosult, ÁFÁ-val növelt értéken.

4.5. A biztosítási összegek biztosítási időszakon belüli módosítását, ha vagyonnövekedés következik be, a biztosított írásban kezde- ményezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

A módosítás hatálybalépésére a Vagyonbiztosítás Általános Fel- tételeit kell alkalmazni.

5. Alulbiztosítás

5.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyon- tárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

5.2. Az UNION-Üzlettárs Általános Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyiben annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

6. Biztosítási szolgáltatás

6.1. A szerződés biztosítási összegének erejéig évente a következő szolgáltatást nyújtja a biztosító a meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezésekor:

6.1.1. Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy meg- semmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt – az alábbiak szerint térít a biztosító, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

Épületek:

– utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a bizto- sító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újraépítési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig;

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén a káreset idő- pontjában történő újraépítési, újrabeszerzési ár az avulás levonásával, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

Ingóságok (gép, berendezés, készlet):

– Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a bizto- sító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újra beszerzési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén a káreset idő- pontjában történő újrabeszerzési ár az avulás levonásával, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

6.1.2. Részleges kár esetén – legfeljebb a biztosítási összeg erejéig – az alábbiak szerint térít a biztosító:

Épületek:

– utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a káro- sult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét téríti meg a biztosító;

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén javítással, illet- ve a károsodott részek pótlásával helyreállítható károknál az eredeti állapot helyreállítását, pótlását szolgáló költség kerül megtérítésre, de a helyreállítás során keletkezett értékemel- kedés levonásra kerül.

Ingóságok (gép, berendezés, készlet):

– utánpótlási értéken biztosított vagontárgyak esetén a károsult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló tel- jes javítási költségét téríti meg a biztosító;

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén javítással, illet- ve a károsodott részek pótlásával helyreállítható károknál az eredeti állapot helyreállítását, pótlását szolgáló költség kerül megtérítésre, de a helyreállítás során keletkezett értékemel- kedés levonásra kerül.

6.1.3. Készleteket az alábbiak szerint téríti a biztosító, a biztosítási összeggel azonos értékelési módon, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész- és késztermék a készültség- nek megfelelő előállítási és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett ide- gen tulajdonú készletek valóságos értéken kerülnek terítésre.

A kártérítés a biztosított által bemutatott nyilvántartás vagy beszerzési számlák alapján történik.

6.1.4. Műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurá- lási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemu- tatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.

6.2. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított ÁFA jogo- sultságának függvényében történik, az Általános Forgalmi Adóra vonatkozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított:

– ÁFA visszatérítésre jogosult: ÁFA nélkül;

– ÁFA visszatérítésre nem jogosult: ÁFA-val növelt áron térít a biztosító.

6.3. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 5%-a erejéig a kár kapcsán felmerülő alábbi költségeket:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásá- nak enyhítését szolgáló igazolt költségeket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket;

6.4. Nem téríti meg a biztosító:

a) az express- és speciális szállítás költségeit;

b) a légi úton történő szállítás költségeit;

c) a túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költsé- geit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) a kár miatt beálló termeléskiesés költségeit;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket;

g) áruk, vásárolt készletek, saját előállítású termékek értékét növelő hasznot, illetve a kedvezmények elvesztéséből fakadó kárigényeket;

h) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos hivatali eljárások és dokumentumok költségeit;

i) a radioaktív szennyeződés mellékköltségeit (szállítási, lebon- tási és izolációs költségek, a veszélyes anyagok – beleértve a radioaktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletkölt- ségei);

j) szakértői díjakat.

6.5. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges helyreállítás részét képezi.

6.6. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok érté- két a kártérítés összegéből levonja, ha az meghaladja a megálla- pított kár 10%-át.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazásra kerül- nek az UNION-Üzlettárs Általános Feltételeinek rendelkezései.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2013. július Xx.xx.: U52301

UNION-Üzlettárs Felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételei

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) UNION-Üzlettárs felelősségbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre való hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a bizto- sító UNION-Üzlettárs vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvé- nyességének, hatályosságának és a biztosító kockázatviselésének feltéte- le a vagyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

A jelen feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdések- ben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Ptk. és a Bit. rendel- kezései irányadóak.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. A szerződő azonos is lehet a biz- tosítottal. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezésé- ig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatkozatok megtételére is. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.2. A biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett:

– egyéni vállalkozó,

– cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személyiségű gazdasági társaság, illetve bírósági nyilvántartásba vett egyéb szervezet,

– egyéb, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet, aki köve- telheti, hogy a biztosító a szerződésben és a vonatkozó felté- telekben meghatározott mértékben és feltételek szerint men- tesítse őt olyan, a vonatkozó feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé- gek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlege- sen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem tudásával, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási fedezet

A jelen kombinált általános, szolgáltató, bérlői, bérbeadói és munkáltatói felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító az alábbi biztosítási események miatt és a szerződésben megál- lapított mértékben, díjfizetés ellenében mentesíti a biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabá- lyai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2.1. Általános felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított által a biztosítási szerződés- ben meghatározott tevékenységi körében eljárva okozott:

– személyi sérüléses, valamint

– szerződésen kívül, harmadik személynek okozott dologi kár.

2.2. Szolgáltatói felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított biztosítási szerződésben meg- határozott tevékenységi körében kötött szerződés teljesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során, vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses partnerének, vagy a biztosított által nyúj- tott szolgáltatást igénybe vevőnek, vagy a szerződés teljesítésé- vel, illetve a szolgáltatás igénybe vételével összefüggésben eljáró személynek, vagy szervezetnek okozott olyan dologi kár, melynek megtérítéséért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. A szol- gáltatói felelősségbiztosítás nem terjed ki a biztosított tevékeny- ségével/mulasztásával okozott (szakmai) károkkal kapcsolatos kárigényekre.

2.3. Bérbeadói felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított, mint a tulajdonában álló ingatlan bérbeadója által az ingatlan bérlőjének jogellenesen okozott olyan dologi kár, amelynek megtérítéséért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

2.4. Bérlői felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított, mint ingatlanbérlő által az általa bérelt ingatlanban jogellenesen okozott olyan dologi kár, amelyért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

A biztosító kockázatviselése a bérleti szerződésben feltüntetett bérleményben, valamint az annak megközelítésére szolgáló, illetve a bérlemény rendeltetésszerű használata körében a bizto- sított által használt – közös tulajdonú, illetve a bérbeadó tulajdo- nában lévő, de a biztosított által nem bérelt – ingatlanrészekben okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2.5. Munkáltatói felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont tevékenységi körében foglalkoztatott munkavállalójának üzemi balesete miatt keletkezett kára, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelős- séggel tartozik.

A fedezet kiterjed a biztosítási esemény nyomán a társadalombiztosí- tási szervek felé fennálló munkáltatói megtérítési kötelezettségre is. A jelen feltételek alkalmazásában nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága; a munkahelyi feladatok- hoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nélküli járműhasználat; munkahelyi rendbontás miatt következett be, vala- mint amely a munkavállalót a munkába menet, illetve onnan jövet éri (az ún. úti baleset), az útvonalválasztástól, illetve az utazás megsza- kításától függetlenül, kivéve, ha az utazás a munkáltató saját tulajdo- nában lévő, vagy általa üzemeltetett gépjárművel történt.

3. Sorozatkár

A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biztosítási eseménynek tekintendőek az azonos károkozó maga- tartásból, mulasztásból, vagy okból eredő, illetve azonos magatar- tásra, mulasztásra, vagy okra visszavezethető, azonos, vagy eltérő időpontban bekövetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekövetkezése között az okozati összefüggés jogi, műszaki, vagy gazdasági vonatkozásban fennáll. Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jog- alapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első kár- esemény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szempontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosítási összege az irányadó.

Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosz- tása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A szolgáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak károsultak közötti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

4. Meghatározások

A jelen feltételek alkalmazásában

4.1. Személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést, vagy egészségkárosodást szenved.

4.2. Dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése, vagy használhatatlanná válása.

4.3. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be és testi sérülést, egész- ségkárosodást, vagy halált okoz.

4.4. Xxxxxxxxxxxx: a biztosítottal a károkozás időpontjában közöttük fennálló írásbeli szerződés rendelkezései szerint munkaviszony- ban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló természetes személy, vagy a biztosított által munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatott természetes személy.

5. A szerződés létrejötte

5.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött meg- állapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

5.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerző- dő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

5.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerző- dés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a köt- vény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendel- kezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.

5.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

5.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresí- tett ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosí- tó a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhat- ja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

6. A biztosítási díj és annak megfizetése

6.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köteles a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megállapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

6.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, min- den későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanap- xxx xxxxxxx befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

6.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

6.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díjfizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

6.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

7. A biztosító kockázatviselésének kezdete, időbeli és területi hatálya

7.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben megha- tározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

7.2. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

7.3. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a károko- zás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmu- lasztott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna.

A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosí- tott kártérítési kötelezettsége esedékessé válik.

A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár bekövetkeztét a biztosítónak írásban bejelentette.

7.4. Amennyiben az UNION-Üzlettárs Biztosítás Általános vagy Különös feltételei másképp nem rendelkeznek, a biztosítás kizá- rólag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelen- tett károkra terjed ki.

7.5. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya alatt tör- tént, a felek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgálta- tása szempontjából a kár bekövetkezése szerinti biztosítási idő- szak biztosítási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

8. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

9. A biztosítási szerződés megszűnése

9.1. A határozatlan időre szóló szerződést a felek a biztosítási időszak végére, írásban, indoklás nélkül, a kézhezvételtől számított leg- alább 30 napos felmondási határidővel felmondhatják.

9.2. A határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejáratkor, a tar- tam utolsó napjának 24:00 órájával, a felek minden külön intéz- kedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetle- gesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

9.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bár- melyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabály- zat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosított- nak nyújtott (tartamengedmény).

9.4. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően, amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a bizto- sító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockáza- tot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével megszűnik. A szer- ződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem ered- ményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

9.5. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

9.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhív- ja a szerződőt a befizetés kiegészítésére.

9.7. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

9.8. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve a káronkénti, vagy az éves biztosítási összeg (limit) kime- rül, a biztosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés megszűnése esetén a díj a szerződés megszűnésének napjáig illeti meg a biztosítót. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

10. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

10.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valamennyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megté- rít abban az esetben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kártérítési igénnyel. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (limit) az ugyanazon biztosítási időszakban kifizetett összeggel csökken. A Ptk. szabályaitól eltérően a fede- zet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli megállapodása esetén van lehetőség.

10.2. A biztosító a károkat káreseményenként 15 millió Ft, illetve éves 45 millió Ft kombinált limit erejéig téríti meg.

10.3. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a biz- tosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímen- kénti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

10.4. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás összegéből 10%, de legalább 25 000 Ft önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

10.5. Többszörös biztosítás

10.5.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

10.5.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szem- ben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

10.5.3. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifize- tett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

11. A biztosított kötelezettségei

11.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kárfelelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, különös figyelemmel az általa foly- tatott tevékenységekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédelmi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót terhelő jogszabályi rendelkezésekre is – köteles a koc- kázat szempontjából jelentős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági határozatok, szabályzatok, stb.) a biztosító részére átadni, valamint szükség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a valóságnak megfelelő válaszokat megadni. Köteles a biztosítóval írásban közölni, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződése áll fenn.

11.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, illetve a

közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység módosulására, jogállásának megváltozására, vagy ha vele szemben csőd, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőekben írt határidőn belül köteles a korábban már átadott okiratok módosításainak átadására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosí- tási szerződést kötött.

11.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új tevékenység automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

11.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásá- ról és ezek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas- lat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha erre a következményre a biztosított figyelmét a módosító javaslat meg- tételekor a biztosító felhívta.

11.6. A biztosított köteles a biztosító részére 8 napon belül az írásbeli hozzájárulás megküldése mellett a biztosító részére bejelenteni, ha hozzájárult a bérlemény további albérletbe adásához vagy egyéb, más személy, illetve szervezet általi használatához.

11.7. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illet- ve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, éssze- rű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedé- seinek.

A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogat- ni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szem- beni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében.

12. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

12.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomás- szerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesítés iratait,

b) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

c) a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét,

d) a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett biztosítotti nyilatkozatot,

e) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

12.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összeg- szerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvi- lágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges, a kár bekö- vetkezését és a kár összegét bizonyító iratokat átadni, a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

12.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküldeni.

12.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben peren kívül, vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesíte- nek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló dokumentumait is.

12.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat, illetve ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek megszegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a káro- sulttal történő megegyezés, illetve a káreseményenkénti biztosí- tási összeget meghaladó, megalapozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított felelősség-elismerésének hiánya miatt, vagy egyéb, a biztosított érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcímenkénti felosztása során a biztosí- tott nem, vagy késedelmesen tesz nyilatkozatot.

12.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító ahhoz előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

12.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lénye- ges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

12.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

12.9. A felek bármelyike független szakértőt bízhat meg a kár okának és összegének megállapítására. A szakértői eljárás költségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki, az – a felek eltérő megállapo- dásának hiányában – a megbízót terheli.

13. A biztosító szolgáltatásának szabályai

13.1. A biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége ese- tén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogsza- bályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti:

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként, mint tény- legesen fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megron- gálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott,

b) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit,

c) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat,

d) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy, károsult igazolt elmaradt jövedelmét,

e) a járulékos költségeket, így:

– a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül),

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben, a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti bizto- sítási összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készki- adásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényleges perbeli részvételétől

– a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt, olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben

történő perbeli részvételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekinte- tében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a bizto- sító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási ese- ménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét,

– a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megálla- pítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – fel- kért szakértő költségét,

f) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat ter- helő társadalombiztosítási megtérítési igényt,

g) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok éssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

13.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárá- si költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is meg- állapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

13.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatósá- gának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításá- ig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károko- zók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett.

13.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított fele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesí- tést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igé- nyét kiegyenlítette.

13.5. Bérlői vagy bérbeadói felelősségi károk esetén a szerződő a kár- rendezési eljárás során köteles a biztosító részére átadni a bérle- ti szerződést.

13.6. Munkáltatói felelősségi károk esetén a biztosított köteles a bizto- sító részére a kárbejelentés mellékleteként megküldeni a munka- baleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a munkaügyi felügyelőség határozatát és a tár- sadalombiztosítás megtérítési igényéről szóló fizetési megha- gyást, munkaerő-kölcsönzés esetén pedig a kölcsönzésre vonat- kozó iratokat is.

13.7. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

13.8. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

13.9. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosí- tó a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatemati- kai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káresemé- nyenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez.

A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló jára- dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

14. A biztosító mentesülése

14.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály szerint felelősséggel tartozik, jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság, vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi, vagy egyéb foglalkozási, illetve egész- ségügyi, vagy balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyama- tos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben követke- zett be,

c) ha a kárért felelős személy a kárt jogszabályban, vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illet- ve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének,

feladatkörének, vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha jogszabályban, vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkí- vánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

e) ha a kárért felelős személy a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta,

f) ha a kárért felelős személy a kárt ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta,

g) ha kárért felelős személy ugyanazon, vagy hasonló körülmé- nyek között, illetve okból ismételten okozott kárt, és a tudomá- sára jutott korábbi károkozást követően a kármegelőzés köré- ben teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmu- lasztotta.

14.2. Munkaadói felelősség esetén súlyosan gondatlan károkozásnak minősülnek az alábbiak is, és a biztosító mentesül a szolgáltatá- si kötelezettsége alól, ha:

a) a jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezést, az időszakos, vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illet- ve a kockázatértékelést elmulasztotta,

b) az üzemi baleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi sza- bály be nem tartása miatt következett be,

c) az üzemi baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított figyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intéz- kedés hiányában következett be,

d) hatósági, vagy bírósági határozat megállapítása szerint az üzemi baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt következett be,

e) a munkaügyi felügyelőség a biztosítottat a kárral összefüggés- ben munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt munkavé- delmi bírsággal sújtotta.

15. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha a biztosítási esemény ezek bármelyikével össze- függésben következett be:

1) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hata- lom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci, vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá katonai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevé- tel) összefüggésben bekövetkezett károk,

2) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szepa- ratista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsá- tott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek meg- mozdulásaival, továbbá ostrom-, vagy rendkívüli állapottal, statáriummal összefüggésben bekövetkezett károk,

3) nukleáris reakcióval, hasadással, robbanással, fúzióval, vala- mint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekö- vetkezett károk, ionizáló, vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk,

4) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközökkel, illetve robbanóanya- gokkal, vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombák- kal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetke- zett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazda- sági, vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztu- lajdon ellen irányul,

5) robbanóanyagok tárolása, vagy felhasználása során bekövet- kezett károk,

6) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradomá- nyozó intézmények tevékenységével összefüggésben bekö- vetkezett károk,

7) genetikailag módosított szervekkel, szervezetekkel összefüg- gésben bekövetkezett károk,

8) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámok- kal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásá- val, továbbításával, fenntartásával, vagy használatával össze- függésben bekövetkezett károk,

9) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok, vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is) meghi- básodásaival, működésképtelenségével, vagy működésének elégtelenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ide- értve az adatvesztést, az adatok megváltozását, vagy szerke- zeti módosulását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelis- meréssel, vagy a dátumfelismerési képesség hibájával, illet- ve hiányával összefüggésben bekövetkezett károkat is,

10) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal, rázkódással, szaggal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel, vagy egyéb hasonló hatásokkal összefüggésben bekövetkezett károk,

11) olyan kár, amely közvetett, vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel, vagy olyan anyaggal összefüggésben kelet- kezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formá- jában, vagy bármilyen mennyiségben,

12) szerzői jogi, szabadalmi, illetve védjegyoltalmi jogsértések, illetve az ezekkel összefüggésben, vagy következtében fel- merült károk,

13) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára,

14) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosának okozott károk,

15) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátarto- zójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi sze- mélynek, ill. jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a biztosított tulajdoni hányadának arányában,

16) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szer- ződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk,

17) bűncselekménnyel okozott károk,

18) olyan kár, amely a károkozó és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

19) olyan kár, amely az állam ellen is érvényesíthető, illetve jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján megtérül,

20) a kötelező felelősség-biztosítás (pl. kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítással) hatálya alá eső károk,

21) a sínpályához kötött, a vízi, vagy a légi közlekedési eszközök- kel, ilyen tevékenység folytatásával, illetve annak irányításá- val összefüggésben okozott károk,

22) a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy, károsult kivételével az elmaradt haszon, valamint a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – termeléskiesés, egyéb üzemszüneti veszteség, illetve többletköltség, vagy más ok miatt – bekövetkezett következményi károk,

23) a szavatossági igények és az azokkal összefüggésben felme- rülő károk és költségek,

24) azok a károk, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége körében kötött szerződés teljesítésével, illetve szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott, amely tevékenység foly- tatásához jogszabályban, vagy hatósági határozatban írt engedély, illetve egyéb előírás teljesítése szükséges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem rendelkezett, illetve nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak,

25) a tisztítással eltávolítható szennyezési károk,

26) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendelkezési jog- körében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelősségi körébe tartozó károk,

27) azon vagyontárgyakban bekövetkezett károk, amelyek a szol- gáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szol- gáltatása irányul,

28) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott károk (szakmai felelősségi károk), amelynek fedezetére jog- szabály felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő,

29) az államigazgatási (közigazgatási), illetve hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben okozott károk,

30) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövet- kezett dologi károk, ideértve az épületek, építmények repe- déseivel összefüggésben bekövetkezett károkat, valamint az épületben, építményben vibráció, vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávolítása, meggyengítése, vagy megépítésének elmaradása miatt bekö- vetkezett károk,

31) a fuvarozói, illetve szállítmányozói tevékenységgel összefüg- gésben bekövetkezett dologi károk,

32) a vadgazdálkodással, illetve a mezőgazdasági, valamint az állattartói, állattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve a taposással, legeléssel össze- függésben bekövetkezett, vad, vagy haszonállat által okozott károkat is,

33) a termékekkel okozott károk,

34) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károk,

35) a hulladékkal, illetve veszélyes anyaggal folytatott tevékeny- séggel összefüggésben bekövetkezett károk,

36) gyógyszerrel, gyógyhatású készítménnyel, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk,

37) a targoncák, anyagmozgató- és emelőgépek által okozott dologi károk,

38) gépjárművek, munkagépek által okozott, nem balesetszerű- en (előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon) bekövetkezett útrongálódási, illetve a mesterséges tereptár- gyakban okozott, valamint a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával összefüggésben bekövetkezett károk,

39) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpapírt, az ékszereket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulaj- donításával, illetve egyéb fellelhetetlenségével összefüggés- ben bekövetkezett károk,

40) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károk,

41) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, illetve annak tevékenységére visszavezethető károk,

42) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség, illet- ve bírság, vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károk,

43) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visszavezethe- tő, tisztán pénzügyi veszteség formájában felmerült károk,

44) azok a károk, amelyek károsultjai olyan személyek, illetve szervezetek, akik a bérleményt, vagy annak egy részét a biztosított engedélye nélkül használják (albérlők, vagy egyéb jogcímen használók, stb.), függetlenül attól, hogy a haszná- latra a bérbeadó beleegyezésével, vagy annak hiányában kerül sor,

45) azok a károk, amelyek a biztosított által lízingbe adott épü- letben, épületrészben, vagy egyéb építményben keletkeztek,

46) a gépjárművekben bekövetkezett károk a szolgáltatói felelős- ségbiztosítás körében,

47) az a kár, amely a biztosított által a bérlőnek nyújtott, a bér- lemény használatára, illetve annak karbantartására, javításá- ra, vagy felújítására vonatkozó tájékoztatás elmaradásával, késedelmességével, vagy hiányosságával összefüggésben következett be,

48) a bérlemény jogellenes, vagy a szerződésben rögzítettektől eltérő, illetve nem rendeltetésszerű használatával összefüg- gésben keletkezett károk,

49) a bérlemény jogosulatlan (ideértve a bérbeadó, vagy a ható- ság engedélye hiányában történő) átalakításával összefüg- gésben bekövetkezett károk, illetve költségek, ideértve az eredeti állapot helyreállításának költségeit is,

50) azok a károk, amelyek a bérlemény rendeltetésszerű haszná- lata során elhasználódás, kopás, szennyeződés, vagy más hasonló formában keletkeztek,

51) azok a károk, amelyek a bérelt, vagy bérbeadott ingatlan berendezési tárgyaiban, valamint az épület üvegezésében következtek be,

52) azok a károk, amelyeket a biztosított az épület üzemeltetése körében végzett tevékenysége körében okozott, abban az eset- ben is, ha e tevékenységét a bérleti szerződés alapján végezte,

53) azok a károk amelyek a bérbeadott, vagy bérelt ingatlan szakszerűtlen kivitelezése miatt, vagy súlyosan elhanyagolt állapotával összefüggésben keletkeztek.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A felek a jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel össze- függésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

16.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat (tevékenység jellege, új műszaki berendezések üzembe helyezése, kármegelőzési vagy kárelhárítási rendszer módosulása és a biztosított által szolgálta- tott adatok helyességét) bármikor ellenőrizni, vagy megbízottai útján ellenőriztetni.

16.3. A Ptk. főszabályától eltérően a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el. Ha a fedezetbe vont kárfelelősség körében a biztosított és a károsult jogviszonya tekintetében vagy egyebekben jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

17. Jogorvoslatok

17.1. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet beje- lenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: 00 0 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példá- nyát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – indokolással ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg

– megküldi.

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellá- tott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

17.2. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(1054 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

17.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyúj- tott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári per- rendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

18. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegy- zésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

A jelen Felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételei az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonat- kozó rendelkezéseitől:

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a

60. nap elteltével megszűnik (9.4. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (9.6. pont).

– A fedezet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli meg- állapodása esetén van lehetőség (10.1. pont).

– A biztosító a késedelmi kamatot kizárólag a biztosítási összeg keretein belül téríti meg (13.1. e) pont).

– A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkén- ti biztosítási összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – más- honnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosí- tó – függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli rész- vételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indo- kolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét (13.1. e) pont).

– A biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésé- re, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megálla- podás csak írásban érvényes (13.2. pont).

– A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el (16.3. pont).

20. Adatkezelés és biztosítási titok

20.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalma- zó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a bizto- sítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.

20.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a

20.3. pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997.

évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

20.3. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

20.4. A 20.3. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adat- kezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

20.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

20.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

20.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szak- értővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljá- ró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántar- tó szervvel,

m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti áta- dásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kárta- lanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és

p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

20.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

20.9. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladékta- lanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítá- si ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

20.10. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

20.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

20.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a fel- ügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá- nyító tagja részére történő átadása.

20.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatköré- ben eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

20.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldol- gozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalap- ja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmé- nek megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. §

(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatát- adás.

20.16. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészsé- gi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

20.17. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön tör- vényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

20.18. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízá- si jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.19. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.20. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfe- leivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

20.21. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

20.22. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

20.23. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkeresés- sel fordulhat más biztosítóhoz. A megkeresésre a jogszabályok- nak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresett bizto- sító a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a biztosítónak. A megkeresés és annak alapján az adatátadás az alábbi adatokra vonatkozhat:

a) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; (iii) az (i) pontban meghatá- rozott személyt érintő korábbi – élet-,baleset- és egészségbiz- tosítási szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jog- alapjának vizsgálatához szükséges adatok.

b) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14.,

15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biztosított követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok; (iii) a (ii) pontban meghatározott követelé- seket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgál- tatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

c) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pont-

jában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megköté- sével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy elő- zetes hozzájárulása esetén: i) a b.) pontban meghatározott adatok; ii) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő sze- mély adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos

egészségi állapotára vonatkozó adatok; és iii) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatá- rozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatok.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban megha- tározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megke- resésről (ha történt), az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló tör- vényben szabályozott módon tájékoztatja.

20.24. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles meg- téríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozás- sal, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2015. január 1-től Xx.xx.: U52302/2

UNION-Üzlettárs Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

A biztosító a betöréses lopás károkat a biztosítási összegen belül a kár időpontjában ténylegesen fennálló vagyonvédelmi színvonalnak megfele- lő limitösszegig téríti meg. Az egyes veszélyességi osztályhoz tartozó limitösszegeket a táblázat tartalmazza.

Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figyelembe a vagyon- védelmi színvonal megfeleltetésénél, ha a kár bekövetkezésének időpont- jában nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.

Helyiségekben elhelyezett, vagyontárgyak és értéktárgyak kártérítési limitje betöréses lopás biztosítási esemény során:

1. sz. táblázat

Betörésvédelmi osztály megnevezése	Biztosítási szolgáltatás maximális összege
	Gép, berendezés, felszerelés, nevesített vagyontárgy, készletek, javításra/feldolgozásra átvett tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak betöréses lopásra	Készpénz, értékcikkek előírt tárolóban
1. védelmi osztály	500 000 Ft	500 000 Ft
2. védelmi osztály	2 000 000 Ft
3. védelmi osztály	6 000 000 Ft
4. védelmi osztály	15 000 000 Ft
5. védelmi osztály	40 000 000 Ft
6. védelmi osztály	Biztosítási összeg

Az 1. sz. táblázat tartalmazza a helyiség(ek) betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő maximális kártérítési limitet.

VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

1. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem

2. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer vagy

– bővített minimális mechanikai védelem

3. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem vagy

– bővített minimális mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

4. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer vagy

– teljes körű mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve.

6. védelmi osztály

– teljes körű mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

Telephelyek (kerítéssel körülhatárolt), komplett létesítmények/épületek, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek betöréses lopás kártérítési limitjének meghatározása a telephely védelmének függvényében:

A 2. sz. táblázat tartalmazza a telephelyek betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó nagyságát.

A telephelyen történt betöréses lopás biztosítási esemény kártérítési limit összegének meghatározása: először az 1. sz. táblázat alapján, a telephe- lyen feltört helyiség védelmi osztályához tartozó maximális szolgáltatási összeget megállapítjuk, majd megszorozzuk a telephelyen megvalósult védelmi kategóriához tartozó limit-módosító szorzóval.

VÉDELMI KATEGÓRIÁK MEGHATÁROZÁSA

A. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel;

– nincs őrzés.

B. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel;

– a főépületben munkaidőn kívül portaszolgálat van;

– éjszakai térvilágítás van.

C. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel;

– a főépületben biztonsági őrszolgálat van;

– éjszakai térvilágítás van;

– az épületek között munkaidőn kívül dokumentálható ellenőrző pon- tok felállításával ellátott járőrszolgálat van vagy térfigyelő rendszer- rel ellátott telephely (MABISZ ajánlással telepített és működtetett berendezésekkel) folyamatos megfigyeléssel a főépület biztonsági szolgálatához bekötve.

D. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel;

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést;

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott járőrszolgálat van;

– a fő épületben fegyveres biztonsági őrszolgálat van;

– különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívü- li eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rendőrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

E. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erőfeszítés- sel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető le;

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést;

– az őrök közötti állandó információcsere biztosítva van;

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott kutyás, fegyveres járőrök, a főépületen belül fegyveres őrök teljesítenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód;

– különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívü- li eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rendőrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

2. sz. táblázat

Telephely védelmi osztály megjelölése	Védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó
A	1,2
B	1,5
C	2,0
D	3,0
E	4,0

Amennyiben a biztosított kockázatviselési hely nem minősül önálló telep- helynek a kártérítési limitet a helyiségekre, vagyontárgyakra vonatkozó 1. számú táblázat tartalmazza.

Rablásra vonatkozó kártérítési limitek: Kártérítési limit Rablás elleni védelem:

nincs rablásjelzés 2 000 000 Ft

Rablás elleni védelem:

jelzőrendszerbe épített rablásjelző 5 000 000 Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített

rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve 20 000 000 Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve,

valamint fegyveres őr 50 000 000 Ft

I. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padoza- tai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi köve- telményeket kielégítik:

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezései összességében minimum 6 mm vastagságúak;

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek (reteszeknek min. 18 mm mélyen kell zárniuk, reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csú- szós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral);

– az ajtók zárását – a gyártó előírásai szerint felszerelt – biztonsági (zárbetétes) zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi (biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerke- zet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár);

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm-es, hagyományos kisméretű téglafallal egyenértékű, vagy min. 10 cm vastag legalább 2 rétegű gyári minősített szendvicsszerkezet;

– Lakat: Biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

II. Bővített minimális mechanikai védelem

Bővített minimális mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 20 cm vas- tag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azo- nos értékű, vagy legalább 10 cm vastag két rétegű, gyári minősített fém burkolatú, könnyűszerkezetű szendvicspanelből épített;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (abla- kok, kirakatok, portálok stb.) védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– az ablakok (kirakatok) fix beépítésűek vagy

– belülről kulccsal lezárható zárszerkezettel rendelkeznek; és

– az üvegezett felületek:

– MABISZ ajánlásával rendelkező biztonsági fóliával ellátottak, ame- lyek az előírásoknak megfelelően telepítettek, vagy;

– legalább A3 fokozatú biztonsági üveggel szereltek; vagy

– a nyílászáró teljes felülete kulccsal zárható redőnnyel, illetve spalet- tával vagy max. 100x300 mm-es osztású fémráccsal védett;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz van erősítve;

– az ajtószerkezetek kiemelés és reteszhúzás ellen védettek (a rete- szeknek min. 18 mm mélyen kell zárniuk);

– a zárást minimum 2 darab letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– Lakat: Biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmaz- zák.

II. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 25 cm vas- tag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azo- nos értékű, vagy legalább kétrétegű, mindkét oldalán fémburkolatú min. 20 cm vastag gyári előállítású minősített könnyűszerkezetű elemekből készült;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (üvege- zett felületek: (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bontha- tósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megol- dással – pl. áttörésbiztos B1 vagy annál magasabb fokozatú bizton- sági üveggel – vannak védve;

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 25 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki meg- oldás fogadható el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz van erősítve;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek (legalább 25 mm vastag- ságú tömör keményfa szilárdságával egyező) kiemelés, feszítés és

reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek min. 18 mm mélyen kell zárniuk);

– a zárást minimum 2 darab letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zár- niuk;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen;

– bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémle- mezzel meg kell erősíteni;

– fatokhoz megerősített zárlemez szükséges;

– Lakat: Biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

III. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födém- szerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelel- nek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 38 cm vas- tag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azo- nos értékű;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete mini- mum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – van védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm);

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység 38 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető, más műszaki meg- oldás fogadható el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni;

– az ajtó és az ajtótok fémből vagy tömör keményfából készülhet;

– ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vastag és tömör legyen, fémajtó esetén a külső burkolat között 300x100 mm rácskiosztású 12 mm átmérőjű rácsszerkezet szükséges;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– a zárszerkezet többpontos (minimum 4, 2 irányú) zárást biztosítson;

– a zárnak biztonsági zárnak kell lennie;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zár- niuk;

– az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell.

A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs. A felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kiala- kítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– a központi egység – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, sza- botázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve meg- bontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővo-

nalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyak- tól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsol- jon éles állapotba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; ele- mes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerződésben rögzített időközönként dokumentált karbantartást;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondos- kodni kell;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a tér- védelem, tárgyvédelem vagy felületvédelem elektronikus megoldású, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban" vannak. (Árnyékon azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos elektronikus felügyelet. Pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli" passzív infra- vagy egyéb mozgásérzékelő, vagy ha a páncélterem előterében nincs mozgásérzékelő telepítve, csak a közlekedőfolyosókban.)

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni);

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kombinációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkapcsolónak a központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenkép- pen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzőknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikap- csolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkap- csolón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzár- latot, illetve a hurokellenállások 40%-os változását a rendszer jelez- ze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy opti- kai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyak- tól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan

2013. július

távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsol- jon éles állapotba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és minimálisan 200 lumen fényáramú legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni;

– a szakszolgáltató végezzen a karbantartási szerződésben rögzített időközönként dokumentált karbantartást.

Távfelügyeleti rendszer

Olyan műszaki információtovábbító szervezeti rendszer, mely a kockázati helyen lévő elektronikai jelzőrendszer információit elektromos vagy rádió- hullámú rendszer alkalmazásával továbbítja egy folyamatos üzemű, sze- mélyzettel ellátott központi felügyeleti helyre, ezáltal lehetővé válik a hatásos helyszíni intézkedés a vagyonvédelmi szakszolgálat vagy a rend- őrség részéről. A helyszínre kiérkezésnek a jelzést követő 5-8 percen belül meg kell történnie.

MABISZ-ajánlás

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt ajánlás eredménye. Az ajánlás rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz alkalmazásainak, alkalmazhatóságának jellemzőit.

Értékcikkek tárolási szabályai

Az értékcikkek vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő, stb.) a tárolás céljára szolgáló, a biztosítási összegnek megfelelő védelemmel ellátott helyiségben leg- alább az alábbiak szerint kell tárolni:

Tárolás	Kártérítési összeg felső határa
Lemezkazettában	20 000 Ft
Pénztárgépben	20 000 Ft
Beépített páncélkazettában	50 000 Ft
Tűzmentes pénzszekrényben	100 000 Ft

Páncélszekrényben a szerződésben meghatározott limit erejéig, de maxi- mum a MABISZ-ajánlás összeghatáráig.

Nem felel a biztosító azokért a károkért, melyek biztosítási esemény során úgy keletkeztek, hogy:

– a biztosított vagy alkalmazottai az előírt védelmi berendezések bezá- rását és működtetését elmulasztották;

– az értékkészletek tárolására szolgáló berendezés kulcsait zárás után a védelmi berendezéssel azonos lezárt helyiségben, épületben tárolták.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52303