TARTALOMJEGYZÉK
Critical Care
betegségbiztosítás feltételei
Budapest, 2014. július 31.
TARTALOMJEGYZÉK
Tájékoztató Critical Care kiegészítő biztosításról 6
A MetLife Biztosító Zrt. Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803 és MET-804), Critical Care 7 (MET-805, MET- 806, MET-807, MET-808)
és Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812) elnevezésű betegségbiztosításának feltételei 9
Melléklet: Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei 23
Cégismertető 24
Amikor egyszer arról kérdezték a Dalai lámát, mi az, ami leginkább meglepi az emberiséggel
kapcsolatban, ezt válaszolta:
„Az ember. Mert feláldozza az egészségét,
hogy pénzt keressen, aztán feláldozza
a pénzét, hogy visszaszerezze az
egészségét.”
A szomorú valóság hazánkban az, hogy minden évben
• minden negyedik ember kórházi ellátást vesz igénybe (2,5 millió fő), ez szemé- lyenként átlagosan 8 kórházban eltöltött napot jelent,
• több mint 59 ezer férfi és több mint 58 ezer nő hal meg rákban, krónikus lég- zőszervi, szív- és érrendszeri betegségben, illetve a cukorbetegség különböző szövődményeiben.
Forrás: KSH, 2011-es adatok szerint, WHO, 2010-es adatok szerint.
Belegondolt már abba, hogy egy kritikus betegség hogyan változtatná meg életét és családja mindennapjait?
Tudja a válaszokat
az alábbi kérdésekre?
Elegendő az Ön jövedelme ahhoz, hogy fedezze egy esetleges kórházi ellátás vagy otthoni ápolás költségeit?
Megfelelő egzisztenciával rendelkezik ahhoz, hogy egy kritikus betegség bekövetkezése után is megőrizze jelenlegi
életszínvonalát?
Rendelkezik Ön pénzügyi stratégiával, amely abban az esetben nyújt támaszt, ha maradandó egészségkárosodást szenvedne?
Számíthat biztos jövedelemre, ha Ön vagy akár partnere egy súlyos betegség következtében munkaképtelenné válna, vagy nem lenne képes korábbi munkájának elvégzésére?
A MetLife globális szakértője és szolgáltatója ezen váratlan helyzetek rendszeres, tervezhető költségű megoldásainak, kiszámítható pénzügyi biztonságot nyújt 32 kritikus betegség, illetve műtét esetén.
Gondoskodjon előre az Ön és családja biztonságáról betegségbiztosítási
programunk segítségével!
TÁJÉKOZTATÓ CRITICAL CARE BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL
Az alábbi kiegészítő ügyféltájékoztató a MetLife Biztosító Zrt. Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803 és MET-804), Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808) és Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812) elnevezésű betegségbiztosítása feltételeinek a 2003. évi LX. törvényben (Bit) meghatározott jellemzőit, a Bit-ben meghatározott adat- és titokvédelmi, illetve adatke- zelési tájékoztatást, valamint a biztosító főbb adatait tartalmazza. A biztosítási szerződés további jellemzőiről és a biztosítás részletes feltételeiről a biztosítási feltételek nyújtanak tájékoztatást. A kiegészítő tájékoztató és a biztosítási feltételek kizárólag együtt érvényesek és együttes ismeretük minősül ügyféltájékoztatásnak.
Kérdés
Válasz
Kinek szól az ajánlatunk? A biztosítás megköthető minden 18 és 64 éves kor közötti személyre, aki biztosítási
szerződés keretében szeretne gondoskodni a saját és/vagy családja anyagi biztonsá-
gáról a váratlan, súlyos betegségek előfordulása esetén.
Kik a biztosításban érintett személyek?
Hogyan jön létre a biztosítás?
Mikortól érvényes a biztosítás?
Milyen hosszú a biztosítás tartama?
Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?
A biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. A biztosítás 18 és 64 éves kor között lévő személyekre köthető.
A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megköté- sére ajánlatot tesz és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.
A kedvezményezett az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatásra jogosult. (Részletek a 9. oldalon)
A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító kölcsönös megállapodása alapján jön létre a biztosított hozzájárulásával.
(Részletek a 10. oldalon)
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor kezdődik, amikor a szer- ződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, feltéve, hogy a betegségbiztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön.
A várakozási idő a biztosítás kezdetétől számított 3 hónap. A várakozási idő alatt bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosító nem szolgáltat és az addig befi- zetett díjakat visszafizeti.
(Részletek a 10. oldalon)
A biztosítás egy éves időtartamra szól és minden esetben egy újabb évvel meg- hosszabbodik, ha azt a biztosítási év eltelte előtt legalább 30 nappal egyik fél sem mondja fel.
(Részletek a 10. oldalon)
Ha a biztosított a várakozási időt követően a következő betegségek, állapotok vagy műtéti beavatkozások egyikét elszenvedi – feltéve, hogy a pontos diagnózis felállí- tását vagy a műtéti beavatkozást követően a biztosított legalább 30 napig életben van – a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget és a szerződés megszűnik.
- Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET-804): a kockázatviselés hatálya alá tartozó betegségek, sérülések és műtéti beavatkozások: rosszindulatú daganat.
- Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808): a kockázatviselés hatá- lya alá tartozó betegségek, sérülések és műtéti beavatkozások: 1. rosszindulatú daganat, 2. szívizominfarktus, 3. agyi érkatasztrófa, 4. szívkoszorúér műtét, 5. veseelégtelenség, 6. aplasztikus anémia, 7.vakság.
- Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812): a kockázatviselés hatálya alá tartozó betegségek, sérülések és műtéti beavatkozások: 1. rosszindu- latú daganat, 2. szívizominfarktus, 3. agyi érkatasztrófa, 4. szívkoszorúér műtét,
5. veseelégtelenség, 6. aplasztikus anémia, 7. vakság, 8. szívbillentyű műtét, 9. aorta műtét, 10. egyéb súlyos szív-koszorúér betegség, 11. elsődleges kisvérköri hipertónia, 12. végállapotú tüdőbetegség, 13. végállapotú májbetegség, 14. végállapotú betegség, 15. heveny, középsúlyostól súlyosig terjedő B, C hepatitis vírus okozta májgyulladás, 16. szervátültetés, 17. kóma, 18. apalliumos szindró- ma, 19. agyvelőgyulladás, 20. bakteriális agyhártyagyulladás, 21. poliomyelitis,
22. Alzheimer kór, 23. Parkinson kór, 24. súlyos fejsérülés, 25. szklerózis multiplex, 26. végtagbénulás, 27. beszédképesség elvesztése, 28. siketség, 29. nagyfokú égési sérülés, 30. jóindulatú agydaganat, 31. scleroderma progresszíva,
32. szisztémás lupus erythematosus nephritis-szel.
Kérdés
Válasz
Példák
48 éves férfi ügyfelünknél előzmény nélkül erős mellkasi fájdalom jelent- kezett, mely miatt sürgősséggel kórházi felvétel történt és EKG készült. Az EKG akut szívizominfarktust igazolt. A kórházban koszorúérfestés történt, mely beavatkozás során koszorúér tágítást végeztek. Biztosítottunk állapo- ta azóta gyógyszeres kezelés mellett stabil, és a munkáját teljes értékűen ellátja. A biztosító az orvosi dokumentumok megvizsgálása után kifizette a Critical Care 7 biztosításhoz tartozó biztosítási összeget. A szerződés kötésekor az ügyfél 5 000 000 Ft-ot választott biztosítási összegként, így
a biztosító 5 000 000 Ft-ot szolgáltatott. A szolgáltatással a Critical Care 7 biztosítás megszűnt.
45 éves nő ügyfelünknél rutin ultrahang vizsgálat során észlelték a bal emlő elváltozását. Diagnosztikus vizsgálat az emlő többgócú rosszindula- tú daganatát mutatta ki. Sebészeti ellátás során a bal emlő eltávolításra került a környező megnagyobbodott nyirokcsomókkal együtt. A szövettani vizsgálat a rosszindulatú sejtek egészséges szövetek közé terjedését írta
le, ezért a biztosító rosszindulatú daganat címén szolgáltatást teljesített. Ügyfelünk állapota jelenleg folyamatos ellenőrzés mellett kielégítő. Aján- latfelvételkor az ügyfél 3 000 000 Ft biztosítási összeget választott, így a biztosító a betegség diagnosztizálásakor 3 000 000 Ft-ot szolgáltatott.
Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?
Mit kell tenni, ha káresemény történik?
Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?
(Részletek a 10. oldalon)
A biztosítási eseményt 10 napon belül a biztosítónak írásban kell bejelenteni a kárbejelentő nyomtatványon. A kárbejelentő nyomtatványhoz csatolni kell az eredeti kötvényt és a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakorvos- vagy intézmény által igazolt orvosi dokumentációt. A szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges iratok felsorolását a 8. § tartalmazza.
(Részletek a 15. oldalon)
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a megbetegedésekre, illetve mű- tétekre, amelyek bekövetkezése közvetlenül vagy közvetve okozati összefüggésben van az alábbiakkal:
a) a biztosított által szándékosan okozott sérülés vagy megbetegedés (tekintet nélkül a biztosított elkövetéskori tudatállapotára);
b) a biztosított gyógyszerekkel vagy tudatmódosító szerekkel történő visszaélése;
c) a biztosított alkoholizmusa vagy alkoholos befolyásoltsága;
d) a biztosított bűncselekményben vagy erőszakos cselekedetekben vagy zavargás- ban történő részvétele;
e) a biztosított AIDS betegsége vagy HIV-vírussal való fertőzöttsége;
f) maghasadás, illetve radioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzás, kivéve, ha az ilyen sugárzást jogszabályban feljogosított egészségügyi intézmény vagy orvos utasítá- sára gyógyászati céllal alkalmazzák;
g) mérgező vagy maró anyagok bevétele, illetve gázok, gőzök vagy füst belélegzé- se, amennyiben a belélegzett anyagok koncentrációja a jogszabályban meghatá- rozott egészségügyi határértéket meghaladja;
h) a szerződés hatályba lépése előtt bekövetkezett bármely testi sérülés, betegség vagy egészségi rendellenesség.
Amennyiben a biztosított a szerződéskötés előtt a jelen szerződésben meghatáro- zott betegségek, egészségkárosodások valamelyikében már szenvedett, a biztosító kockázatviselése ezen betegségekre, illetve azok kezelésé re nem terjed ki. (Részletek a 15. oldalon.).
Mikor kell a díjat megfizetni? Az első díj az ajánlat megtételekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási
időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetés történhet
éves, féléves, negyedéves vagy havi részletekben.
(Részletek a 16. oldalon.)
Mikor szűnik meg a biztosítás? A biztosítási szerződés a következő esetekben szűnik meg:
a) a biztosított halálával;
b) a biztosítási összeg kifizetésével;
c) a díjfizetés elmaradása miatt a türelmi idő leteltével;
d) annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított a 65. életévét betölti;
e) a 3 hónapos várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a díj visszafizetésével;
f) a szerződés írásbeli felmondásával.
(Részletek a 17. oldalon.)
Kérdés
Válasz
Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek?
Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében
A biztosított és a szerződő a szerződéskötéskor kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak megfelelően és hiánytalanul közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, és amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
(Részletek a 17. oldalon.)
A biztosító a biztosítási titokra és személyes adatokra vonatkozó törvények és előírá- sok alapján jár el, amelyeket a termékfeltételek külön fejezetekben részleteznek. (Részletek a 18. oldalon.)
Panasz esetén hova lehet fordulni?
Melyek az alkalmazandó jogszabályok
Mit érdemes tudni a biztosítóról?
A biztosítóra vonatkozó panaszt szóban vagy írásban a következő elérhetőségek bármelyikén elő lehet terjeszteni:
Központi Ügyfélszolgálatunk az alábbi elérhetőségeken áll rendelkezésére:
- MetLife Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 22.; xxxx@xxxxxxx.xx telefonszám: 00-00-000-000, telefax: 00-0-000-0000
- MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
- Pénzügyi Békéltető Testület: 1013 Budapest, Xxxxxxxxx xxx. 39.
(Részletek a 21. oldalon.)
A szerződésre, illetve az abból származó jogviták elbírálására a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadóak, különös tekintettel az 2013 . évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), a 2003. évi LX. törvény (biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény), a 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelke- zési jogról és az információszabadságról ) és az 1995. évi CXVII. törvény (a személyi jövedelemadóról) rendelkeznek.
A biztosító a MetLife Biztosító Zrt., az a jogi személy, amellyel a szerződő szerződést köt és amely társaság a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási szolgálta- tások teljesítésére kötelezettséget vállal. A termékfeltételek végén található Cégis- mertetőből részletesen tájékozódhat az anyavállalatról és a MetLife Biztosító Zrt-ről. (Részletek a 24. oldalon.)
Budapest, 2014. július 31.
A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT.
CRITICAL CARE 1 (MET-801, MET-802, MET-803 ÉS MET-804), CRITICAL CARE 7 (MET-805, MET- 806, MET-807, MET-808) ÉS CRITICAL CARE 32 (MET-809, MET-810, MET-811, MET-812) ELNEVEZÉSŰ BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI
A Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803, MET- 804), Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807, MET-808) és Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MET-
811, MET-812) elnevezésű betegségbiztosítási szerződés a MetLife Biztosító Zrt. és a szerződő között jön létre a jelen feltételek szerint. A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy a szerződésben leírt biztosítá- si események bekövetkeztekor biztosítási szolgáltatást teljesít a szerződésben megfogalmazottak szerint, a szerződés érvényességi ideje alatt. A feltételekben és a szerződésben nem rendezett kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Kik a biztosításban érintett személyek?
1. § A biztosítási szerződés alanyai
(1) A biztosító - a MetLife Biztosító Zrt. - az a jogi személy, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal.
(2) A szerződő - az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.
(3) A biztosított - az a természetes személy, akinek az életével, testi épségével, illetve egészségével kapcsola- tos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. A biztosítás 18 és 64 éves kor között lévő személyekre köthető.
(4) A kedvezményezett - az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatásra jogo- sult. A jelen szerződés szolgáltatásainak kedvezménye- zettje maga a biztosított, kivéve, ha a szerződésben a biztosítási esemény bekövetkezéséig más névszerinti kedvezményezett került megjelölésre. A biztosított ha- lála esetén a biztosítottat illető valamennyi biztosítási szolgáltatás a haláleseti kedvezményezett részére kerül kifizetésre.
2. § A biztosítási szerződést érintő alapfogalmak
(1) A biztosítási szerződés - részét képezi a jelen biz- tosítási feltétel, a biztosító hiánytalanul kitöltött ajánlati nyomtatványa, az ajánlathoz csatolt nyilatkozatok, a szerződésről kiállított biztosítási kötvény.
(2) A biztosítási összeg - a kötvényben feltüntetett, az adott biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerző- dés feltételei szerint maximálisan kifizethető összeg.
(3) A biztosítás kezdete - a biztosító kockázatviselé- se a biztosítás első díjának megfizetését követő nap 0. órájától kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító üzletkötőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell te- kinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
(4) A biztosítási évforduló - a biztosítás kezdetét követő, a biztosítás kezdetének napjával és hónapjával megegyező évforduló.
(5) A biztosítási év - két egymást követő biztosítási évforduló között eltelt időszak.
(6) Biztosítási esemény - a szerződésben megha- tározott esemény, amelynek a biztosítás hatálya alatt történő bekövetkezésekor a biztosító a szerződésben szabályozott módon biztosítási szolgáltatást teljesít.
(7) Várakozási idő - A biztosító a biztosítás kezdetétől számítva 3 hónap várakozási időt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító a befizetett díjakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik.
Hogyan jön létre a biztosítás?
Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?
3. § A biztosítási szerződés létrejötte
(1) A biztosítási szerződés a szerződő (biztosított) és a biztosító kölcsönös megállapodása alapján jön létre.
(2) A biztosítóval szerződő fél az ajánlatát írásban, a biztosító ajánlati nyomtatványán terjeszti elő.
(3) Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző- désről kötvényt állít ki. A megállapodás szerinti szolgál- tatásokat, biztosítási összegeket és fizetendő díjakat a biztosítási kötvény tartalmazza.
(4) A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezde- tének napján lép hatályba feltéve, hogy a biztosító az ajánlatot nem utasítja vissza és az első esedékes díj befi- zetésre került.
(5) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
Mikortól érvényes a biztosítás?
4. § A kockázatviselés kezdete – várakozási idő
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órá- jakor kezdődik, amikor a szerződő fél az első díjat megfizette, feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön. A biztosító a biztosítás kezdetétől számítva 3 hónap várakozási időt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási időn belül következik be, a biztosító a befizetett díjakat visszatéríti és ezzel a biztosítás megszűnik.
Milyen hosszú a biztosítás tartama?
5. § A biztosítás tartama
A biztosítás egy éves időtartamra szól és minden eset- ben egy újabb évvel meghosszabbodik, ha azt a bizto- sítási év letelte előtt legalább 30 nappal egyik fél sem mondja fel, illetve a biztosítási évfordulón esedékes díj megfizetésre kerül.
6. § Biztosítási esemény és biztosítási szolgáltatás
(1) A biztosítottnak a biztosítás lejárata előtt, a kocká- zatviselés kezdetétől számított 3 hónap várakozási idő eltelte után a jelen szerződés 7. §-ában,
- Critical Care 1 (MET-801, MET-802, MET-803 és MET-
804) esetén 1).,
- Critical Care 7 (MET-805, MET-806, MET-807 és MET-
808) esetén 1)-7).,
- Critical Care 32 (MET-809, MET-810, MEt-811 és MET-812) esetén 1)-32).
sorszám alatt meghatározott és leírt betegségek, álla- potok egyikének első alkalommal történő elszenvedése vagy a meghatározott műtéti beavatkozások egyikének első alkalommal történő végrehajtása esetén, a biztosító a biztosított részére kifizeti a szerződésben (biztosítási kötvényen) meghatározott biztosítási összeget, felté- ve, hogy a betegség vagy állapot pontos diagnó- zisának megállapítását, illetve a műtét elvégzését követően a biztosított legalább 30 napig életben van.
(2) A szolgáltatási összegből az esedékes, de meg nem fizetett díjak levonásra kerülnek. A kifizetést követően a szerződés megszűnik. A jelen biztosítási szolgáltatás alapján a biztosítási összeg csak egy ízben és egyszere- sen kerülhet kifizetésre. Több betegség egyidejű, vagy egymást követő fellépése esetén a biztosító nem teljesít többszöri kifizetést.
(3) A biztosítási események bármelyikének a koc- kázatviselés kezdetétől számított 3 hónap várako- zási idő eltelte előtt történő bekövetkezése esetén a biztosító a biztosításra befizetett díjakat a szer- ződőnek visszafizeti és ezzel a biztosítás megszű- nik.
(4) A biztosított életében esedékes szolgáltatás kedvez- ményezettje – eltérő szerződéses kikötés hiányában – a biztosított. Amennyiben a biztosított részére kifizetendő szolgáltatás a biztosított halála miatt nem kézbesíthető, a szolgáltatási összeget a biztosító a haláleseti kedvez- ményezett részére teljesíti.
7. § A kockázatviselés hatálya alá tartozó betegségek, egészségi rendellenességek, sérülések és műtéti beavatkozások meghatározása
1) Rosszindulatú daganat
A rosszindulatú daganat (malignus tumor) a rosszindula- tú sejtek korlátlan osztódása és az egészséges szövetek
közé terjedése, utóbbiak elpusztításával. A rosszindula- tú daganat diagnózisát szövettani vizsgálattal onkoló- gus vagy kórboncnok állítja fel. A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltakra:
- Helyben ülő (in situ) rosszindulatú elváltozások, a szö- vettanilag premalignus vagy noninvazív, a környezetét nem elárasztó daganatok, ideszámítva az in situ mellda- ganatokat és a CIN-1, CIN-2, CIN-3 osztályú méhnyaki diszpláziákat; - Hiperkeratózisok, bazalióma és pikkelyes bőrrákok, áttét nélküli melanómák, ha a tumor vastag- sága (Breslow-féle osztályozás szerint) 1,5 mm alatt van, vagy a Clark szerinti osztályozás szerint 3 szint alatti; - A TNM osztályozás szerint szövettanilag igazolt T1a vagy T1b típusú prosztatarákok vagy más stádium besorolás esetén a TNM-mel azonos vagy alacsonyabb besorolású prosztatarákok, a pajzsmirigy 1 cm-nél kisebb átmérőjű T1N0M0 besorolású kapilláris mikro karcinómája, a hó- lyag papilláris mikrokarcinómája, RAI 3 stádiumnál ala- csonyabb besorolású krónikus limfoid leukémia.; - AIDS megbetegedés illetve HIV fertőzöttség mellett megjele- nő bármely rosszindulatú daganat.
2) Szívizominfarktus
A szívizominfarktus a szívizom egy részének az elhalá- sa a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében. A diagnózisnak legalább három, egyidejűleg fennálló té- nyen kell alapulnia az alábbi öt közül: - típusos klinikai tünetek (mellkasi fájdalom) a kórtörténetben; - az in- farktust igazoló jellegzetes EKG elváltozások; - a CK-MB szívizomenzim koncentrációjának jelentős emelkedése;
- a Troponin T vagy I koncentráció típusos emelkedé- se; - az eseményt követő 3 hónap után a bal kamra EF kisebb, mint 50 %.
3) Agyi érkatasztrófa
Agyi érkatasztrófa olyan, agyi szövetelhalást okozó hir- telen fellépő idegrendszeri esemény, amit agyi értrom- bózis, illetve embólia vagy-, koponyán belüli vérzés (ál- lományi, illetve pókhálóhártya alatti) okoz. A diagnózis felállításához MRI (Mágneses rezonancia vizsgálat), CT (Komputertomográfia) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény szükséges, vala- mint neurológiai szakvélemény, amely az eseményt kö- vető 6 hét után, az eseménnyel okozati összefüggésben álló maradandó, kóros idegrendszeri károsodást állapít meg. A biztosítás nem terjed ki az alábbiakban felso- roltakra: - TIA Transiens Ischemic Attack (átmeneti, 24 óránál rövidebb ideig tartó, maradandó tüneteket nem okozó agyi keringési zavarok); - Baleset sérülés, fertő- zés, érgyulladás vagy gyulladásos betegség következ- tében kialakult agykárosodás; - A szemet vagy látóide- get érintő érbetegség; - Az egyensúly rendszert érintő iszkémiás eltérések.
4) Szívkoszorúér műtét
Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívkoszorúerek szűkületének vagy elzáródásának megoldására, meg- kerülő (by-pass) ér beültetésével. A diagnózist koszo- rúérfestéssel előzetesen igazolt szignifikáns koszorúér szűkület alapján kell az illetékes kardiológusnak megál- lapítania. A biztosítás nem terjed ki a nem nagysebészeti megoldásokra, a koszorúér tágításra és az összes katé- teres kezelési eljárásra, valamint azokra a műtétekre, amelyek szükségességét kardiológus szakvélemény nem támasztotta alá.
5) Veseelégtelenség
A veseelégtelenség mindkét vese működésének tartós, krónikus, visszafordíthatatlanul beszűkült, végállapotot jelző károsodása, amelynek a kezelése rendszeres dialí- zist vagy veseátültetést igényel. Az állapot bekövetke- zésének időpontja a rendszeres dialízis kezelés megkez- désének időpontja vagy a veseátültetés időpontja, attól függően melyik következik be előbb.
6) Aplasztikus Anémia (csontvelő elégtelenség) Krónikus, tartós csontvelő elégtelenség amely anémi- ában (vérszegénységben), neutropéniában (csökkent neutrofil fehérvérsejt szám) és thrombocitopéniában (csökkent thrombocitaszám) nyilvánul meg, és kezelése az alábbiak közül legalább egy beavatkozást igényel:
- Vérkészítmény átömlesztése (vérátömlesztés);
- Csontvelő stimuláció;
- Immunszupresszív (immunrendszert gátló) szerek al- kalmazása;
- Csontvelő átültetése.
A diagnózist hematológus által készített szakvélemény- nyel kell alátámasztani.
7) Vakság
Mindkét szem látóképességének teljes, végleges és visszafordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következtében. A súlyos látásgyengülés, csökkent fény- érzékelés, látótér csökkenés vagy részleges vakság je- len feltételek szempontjából nem tekinthető biztosítási eseménynek. Az állapot bekövetkezésének időpontja a teljes vakság diagnosztizálásának időpontja, amelyet szemész szakorvos véleménye igazol.
8) Szívbillentyű műtét
Nyitott mellkasban végzett műtét, a szívbillentyűk rend- ellenességének megoldására. A billentyűelégtelenség diagnózisát szívkatéteres és szívultrahang vizsgálattal kell igazolni, és a műtét szükségességét kardiológus szakvéleményével kell alátámasztani.
9) Aorta műtét
Nyitott mellkasban vagy hasban végzett nagyműtét, az aorta szűkületének, elzáródásának, az aorta aneurizma
(verőértágulat) vagy az aorta dissectio (az aortafal belső rétegének berepedése, ami az aorta egész hosszában végigszaladhat) megszüntetése céljából. A jelen definí- ció szempontjából az aorta megfogalmazás a mellkasi és hasi aortát jelenti, az oldalágak nélkül.
A biztosítás nem terjed ki a nem nagy sebészeti meg- oldásokra, az endoszkópos vagy katéteres eljárásokra.
10) Egyéb súlyos szív-koszorúér betegség
A szív-koszorúér átmérőjének, koszorúér-festéssel iga- zolt, legalább 75 %-os beszűkülése, vagy másik két artéria 60 %-os lumen csökkenése, függetlenül attól, hogy műtéti beavatkozás történt-e. A jelen definíció szempontjából a szív koszorú-érrendszer részei a követ- kezők: bal főtörzs, bal elülső leszálló ág (LAD, RDA), a körbefutó ág (RCX) és a jobb koszorúér (RCA, ACD).
A diagnózis alátámasztásához az alábbi feltételek mind- egyikének a teljesülése szükséges:
- Csökkent fizikai aktivitás;
- Terheléses EKG ST depresszióval (minimum 2 mm 2 elvezetésben);
- Terheléses szívultrahang vizsgálattal alátámasztott, legalább két szívizom szegmensre kiterjedő mozgás- zavar.
11) Elsődleges kisvérköri hipertónia
Az elsődleges pulmonáris hypertónia diagnózisának leg- alább három, egyidejűleg fennálló tényen kell alapulnia az alábbi négy közül. A szakorvos által felállított diagnó- zist vizsgálati eredményekkel kell alátámasztani, beleért- ve a szívkatéteres vizsgálatot is.
- Az artéria pulmonális nyomása legalább 30 Hgmm vagy annál nagyobb;
- Az EKG jobb kamra hipertrófiát mutat (RV1 + SV5>1.05mV);
- Nyugalmi állapotban csökkent a vér oxigén koncent- rációja;
- Szívultrahang jobb kamra tágulatot mutat (d>30mm).
12) Végállapotú tüdőbetegség
A krónikus légzőszervi elégtelenség következtében ki- alakuló végállapotú tüdőbetegség. A diagnózis alátá- masztásához az alábbi feltételek mindegyikének a tel- jesülése szükséges:
- FEV 1 teszt eredménye következetesen kevesebb, mint 1 liter. A FEV1 az egy mp alatt erőltetett légzés- sel kilégzett levegő mennyisége;
- Állandó oxigénpótló kezelés a hipoxémiára ( vér oxi- génhiányos állapotára);
- Artériás vérgáz vizsgálat során az oxigén parciális nyomása 55 Hgmm (higanymilliméter) vagy keve- sebb (PaO2 55 Hgmm);
- Nyugalmi nehézlégzés. A diagnózist tüdőgyógyász szakvéleményének kell alátámasztania. Az állapot
bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megállapított időpontja.
13) Végállapotú májbetegség
A végállapotú májbetegség diagnózisának alátámasztá- sához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges:
- Állandó sárgaság;
- Hasvízkór;
- Hepatoencephalopathia. (A májelégtelenség végső stádiumának a szövődménye, amikor a felszapo- rodott méreganyagok következtében az agy és az idegrendszer károsodik. Ennek következménye- képpen kóma, vagy más fokú eszméletváltozások, viselkedési zavarok és reflex zavarok alakulnak ki). Az alkohol vagy gyógyszer, illetve kábítószer okozta másodlagos májbetegségekre a biztosítás nem ter- jed ki. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megállapított időpontja.
14) Végállapotú betegség
Olyan betegség diagnózisának egyértelmű megálla- pítása, melynek következtében a biztosított halála 12 hónapon belül várhatóan bekövetkezik. A diagnózist szakorvos véleménye alapján a biztosító orvos szakér- tője állapítja meg.
Az AIDS megbetegedés, illetve HIV fertőzöttség mellett felállított végállapotú betegség diagnózisa nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosítás az ilyen esemé- nyekre nem terjed ki.
15) Heveny, középsúlyostól súlyosig terjedő B,C hepatitis vírus okozta májgyulladás
Hepatitis vírus okozta, középsúlyostól a súlyosig terjedő jelentős májállomány elhalás, amely rohamosan vezet a máj működésének elégtelenségéhez. A szakorvos által felállított diagnózis alátámasztásához az alábbi feltéte- lek mindegyikének a teljesülése szükséges.
- A máj méretének gyors csökkenése;
- Az állományelhalás/szövetelhalás a teljes májlebenyt elpusztítja, csak az összeesett kötőszöveti szerkeze- tet megtartva a szerkezetkárosodott vázon;
- A májfunkciós tesztek gyors romlása;
- Mélyülő sárgaság;
- Hepato-encephalopathia. (A májelégtelenség végső stádiumának a szövődménye, amikor a felszapo- rodott méreganyagok következtében az agy és az idegrendszer károsodik. Ennek következményekép- pen kóma, vagy más fokú eszmélet változások, vi- selkedési zavarok és reflex zavarok alakulhatnak ki).
16) Szervátültetés
A szervátültetés olyan műtéti beavatkozást jelent, amely- nek során a biztosított, mint szervet kapó (recipiens) tes- tébe az adott szerv végállapotú károsodása miatt, más személy (donor) szervezetéből szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy kerül beültetésre. Nem minősül szervátül- tetésnek az őssejt beültetés, kivéve az emberi csontvelő beültetést őssejt beültetéssel, teljes csontvelő kiirtás után.
17) Kóma (eszméletvesztés)
Kómának minősülő állapot, amikor az eszméletvesztés legalább 96 óráig folyamatosan fenn áll. A diagnózis alátámasztásához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges.
- Legalább 96 óráig nincs válasz a külső ingerekre;
- Az életfontos funkciók műszeres fenntartása szüksé- ges;
- A kóma bekövetkezése után legalább 30 nappal megállapítható maradandó agyi károsodás.
Közvetlenül az alkohol és drogfüggőség következtében kialakult eszméletvesztésre a biztosítás nem terjed ki. Az állapot bekövetkezésének időpontja a fent leírt feltételek bekövetkezésének a szakorvos által megállapított idő- pontja.
18) Vigil kóma (Apalliumos szindróma)
Az agykéreg általános elhalása, az agytörzs érintettsége nélkül. Az egyértelmű diagnózist egy erre a célra akkre- ditált kórház neurológusának és pszichiáter orvos szak- értőjének együttes, egybehangzó szakvéleményével kell alátámasztani, az állapot legalább egy hónapja történő fennállását bizonyító orvosi dokumentumok benyújtásá- val egyidejűleg.
19) Agyvelőgyulladás
Az agy állományának (agyfélteke, agytörzs vagy kisagy) súlyos gyulladását okozó vírusfertőzés, amely tartós neu- rológiai károsodáshoz vezet. A tartós neurológiai károso- dásnak minimum 6 hétig folyamatosan fenn kell állnia, és a diagnózist neurológus szakvéleményével kell alátámasz- tani.
A HIV vírus okozta agyvelőgyulladás a jelen feltételek szempontjából nem tekinthető biztosítási eseménynek.
20) Bakteriális agyhártyagyulladás
Bakteriális fertőzés, ami az agyhártyák és a gerincvelő gyulladásos folyamatain keresztül súlyos és visszafordít- hatatlan neurológiai károsodást okoz, és a károsodás már legalább hat hete folyamatosan fennáll. A diagnó- zist gerinccsapolással nyert gerinc-velőfolyadékban azo- nosított bakteriális fertőzéssel és neurológus szakorvosi véleményével kell alátámasztani:
A HIV fertőzött állapotban diagnosztizált bakteriális agy- hártyagyulladás nem tekinthető biztosítási eseménynek.
21) A gerincvelő szürkeállományának gyulladása (Poliomyelitis-Gyermekbénulás)
A Poliomyelitis diagnózisát az alábbi két feltétel együt- tes jelenléte támasztja alá.
- Azonosított Poliovirus a megbetegedés okozója,
- A végtagok vagy a légzőszervek izmainak legalább három hónapja folyamatosan fennálló bénulása
22) Alzheimer kór/Súlyos szellemi leépülés (60 éves kor előtt)
Alzheimer kór vagy visszafordíthatatlan szervi rend- ellenesség következtében kialakult értelmi képesség hanyatlás, ami olyan magatartásváltozással jár, hogy a biztonságos mindennapi életvitel folyamatos külső felügyeletet igényel. A funkciók beszűkülését klinikai értékelés és képalkotó eljárások is bizonyítják. A diag- nózist a benyújtott orvosi dokumentumok és szakorvosi vélemények alapján a biztosító orvos szakértője állapítja meg.
A nem szervi eredetű megbetegedések, neurózisok, pszichiátriai betegségek, és az alkoholfüggőség okozta agyi károsodások nem minősülnek biztosítási esemény- nek és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.
23) Parkinson kór
Az idiopathiás Parkinson betegség vitathatatlan fenn- állását neorológus szakorvos állapítja meg. A diagnózis alátámasztásához az alábbi körülmények és feltételek mindegyikének a teljesülése, illetve fennállása szüksé- ges:
- A betegség kialakulását gyógyszeres kezeléssel nem lehet visszafordítani;
- A betegség súlyosbodó károsodások jeleit mutatja;
- Legalább három (3), a mindennapi életvitelhez szük- séges tevékenység elvégzésének képtelensége az alább felsorolt tevékenységek közül és ezen tevé- kenységek elvégzésének képtelensége legalább 6 hónapja folyamatosan fenn áll.
A jelen feltételek szempontjából a mindennapi életvitel- hez szükséges tevékenységek az alábbiak:
I. Tisztálkodás képessége: a tisztálkodás képessé- ge kádban vagy zuhanyzóban (beleértve a kádba és a zuhanyzóba való be és kiszállás képességét) vagy más eszközzel történő megfelelő tisztálkodás;
II. Öltözködés képessége: valamennyi ruházat le- és felvételének, biztonságos ki- és begombolásának kivite- lezése, művégtagok vagy más gyógyászati segédeszkö- zök le és felvételének képessége;
III. Helyváltoztatás: az ágyból, karosszékből, tolószék- ből történő felállás és az azokra történő leülés képessé- ge,
IV. Mozgásképesség: beltéri mozgás képessége ugyanazon a lakószinten, egyik helyiségből a másikba történő eljutás képessége;
V. Mellékhelység használata: széklet vagy vizeletürí- tése mellékhelyiségben vagy egyéb megfelelő eszköz használata a személyes higiéné céljából;
VI. Táplálkozás: az elkészített vagy készen kapható étel önálló elfogyasztásának képessége.
A kábítószerek vagy egyéb mérgezés okozta Parkinsonizmus (Parkinson.szindróma) nem minősül biz- tosítási eseménynek és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.
24) Súlyos fejsérülés
Baleset eredményeként bekövetkező fejsérülés, ami olyan tartós neurológiai károsodást okoz, amely a bal- esetet követő 6. hét után is egyértelműen megítélhető. A diagnózist neurológus szakorvos állapítja meg MRI (Mágneses rezonancia), CT (Komputertomográfia) vagy más megbízható képalkotó eljárással végzett vizsgálat egyértelmű eredménye alapján.
A baleset a jelen feltételek szempontjából kizárólag a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépő kül- ső, erőszakos behatás, amely független minden más té- nyezőtől. A gerincvelő sérülései és a fej bármilyen más okból bekövetkező sérülései nem tekinthetők biztosítási eseménynek.
25) Szklerózis multiplex
A szklerózis multiplex vitathatatlan diagnózisát az alábbi körülmények és feltételek mindegyikének teljesülése, il- letve fennállása támasztja alá:
- Összetett neurológiai károsodások, amelyek leg- alább folyamatosan 6 hónapja fenn állnak;
- Jól dokumentált kórtörténet a tünetek és az ideg- rendszeri károsodások leírásával, a javulások és a visszaesések stádiumaival;
- A szakorvos által felállított diagnózis, amelyet az elemzett és értékelt vizsgálati eredmények egyértel- műen alátámasztanak.
Idegrendszeri károsodásokat okozó egyéb betegségre (mint SLE, HIV) a biztosítás nem terjed ki.
26) Végtagbénulás
Legalább két (2), teljes végtag, teljes (100 %) és visz- szafordíthatatlan bénulása betegség vagy baleset követ- keztében.
A két teljes végtag, teljes és visszafordíthatatlan bénu- lását neurológus szakorvos állapítja meg. Az állapot be- következésének időpontja a neurológus által felállított diagnózis időpontja.
A biztosított által szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul, önmagán okozott vagy előidézett sérülés következ-
tében fellépő bénulás nem minősül biztosítási esemény- nek és a biztosítás az ilyen eseményekre nem terjed ki.
27) Beszédképesség elvesztése
A beszédképesség teljes és visszafordíthatatlan elveszté- se, a hangszalagok betegség vagy baleset okozta káro- sodása miatt. A beszédképtelenségnek folyamatosan 12 hónapig fenn kell állnia, és a diagnózist fül-orr-gégész szakorvosnak kell alátámasztania.
A pszichiátriai betegségekkel összefüggésben kialakult beszédképtelenségre a biztosítás nem terjed ki.
28) Siketség
Mindkét fül hallóképességének teljes, végleges és visz- szafordíthatatlan elvesztése betegség vagy baleset következtében. A diagnózist audiometriás és hallás- küszöb vizsgálattal fül-orr-gégész szakorvosnak kell megállapítani.
A teljes hallásképesség elvesztése a hallás minden frekvenciatartományában a legalább 80 decibeles hal- láscsökkenést jelenti. Az állapot bekövetkezésének idő- pontja a hallóképesség teljes, végleges és visszafordítha- tatlan diagnosztizálásának időpontja, amelyet szakorvos véleménye igazol.
29) Nagyfokú égési sérülés
Harmadfokú (teljes bőrvastagságot érintő) égési sérülés, amely a biztosított testfelületének legalább 20%-t érin- ti. Az állapot bekövetkezésének időpontja a harmadfokú égési sérülés bekövetkezésének időpontja, amelyet szak- orvos véleménye igazol.
30) Jóindulatú agydaganat
A diagnózist neurológus vagy idegsebész szakorvos állítja fel, mágneses rezonanciás (MRI), komputertomografiás (CT) vagy más megbízható képalkotó eljárással készült vizsgálati eredmény alapján. A diagnózis alátámasztá- sához az alábbi feltételek mindegyikének a teljesülése szükséges:
- Az életfontos funkciókat veszélyezteti;
- Agykárosodást okoz;
- Túlnőtt a műtéti eltávolíthatóság határain (inoperábilis);
- Maradandó neurológiai károsodást okoz; A biztosí- tás nem terjed ki az alábbiakban felsoroltakra:
- Ciszták;
- Granulomák;
- Érrendellenesség;
- Vérömleny;
- Agyalapi mirigy és gerincvelő daganatai.
31) Előrehaladott bőrkérgesedés (Scleroderma progressiva)
A szisztémás kollagén-érrendszer megbetegedése, amely tovaterjedő kötőszövetes átalakulást okoz a bőr-
ben, az erekben és a belső szervekben. A diagnózist biopsziás, és szerológiai vizsgálat egyértelmű eredmé- nyével kell alátámasztani és bizonyítani kell a szív, a tüdő vagy a vese érintettségét. A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:
- Helyi bőrkérgesedés (scleroderma linearis, morphoea);
- Fascitis eosinophylica;
- CREST szindróma.
32) Szisztémás lupus erythematosus nephritis-szel (SLE)
Több szervet érintő autoimmun megbetegedés, amit a saját veseszövet elleni auto-antitestek termelése jelle- mez. A jelen feltételek értelmében az SLE diagnózisát azokra az esetekre tartjuk fenn, amikor az SLE a veséket érinti (vesebiopsziával igazolt Class III – Class V lupus nephritis, a WHO osztályozás szerint,). A diagnózis té- nyét rheumatológus, immunológus vagy nefrológus szakvéleményével kell alátámasztani. A lupus nephritis WHO szerinti klasszifikációja:
Class I: lupus glomerulonephritis minimális elváltozással Class II: mezangiáliás lupus glomerulonephritis
Class III: fokális szegmenseket érintő proliferatív lupus glomerulonephritis
Class IV: diffúz proliferatív lupus glomerulonephritis Class V: membranózus lupus glomerulonephritis
Mit kell tenni, ha káresemény történik?
Class VI: Előrehaladott szklerotikus glomerulonephritis.
belül be kell nyújtani a biztosító részére. Ennek elmulasztása esetén a biztosító annyiban megta- gadhatja a szolgáltatás teljesítését, amennyiben emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetet- lenekké válnak.
(4) Az igényelbírálás tartama alatt a biztosító jogosult a saját költségén és az általa megnevezett orvosokkal a biztosítottat megvizsgáltatni. A biztosítási esemény megállapítása érdekében a biztosító szükség esetén bi- zonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet ada- tokat. Amennyiben a biztosított megtagadja a szüksé- ges orvosi vizsgálatok elvégeztetését vagy a benyújtott vizsgálati eredmények elégtelenek a kárigény megítélé- séhez a biztosító annyiban megtagadhatja a szolgáltatás teljesítését, amennyiben emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké válnak.
(5) A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költ- ségeket annak kell viselnie, aki az igényét a biztosítóval szemben érvényesíteni kívánja.
(6) A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül teljesíti. A szolgáltatási összeg kifi- zetésével kapcsolatban felmerülő költségek az igényjo- gosultat terhelik. A fel nem vett szolgáltatási összeget az elévülési időn belül a biztosító kamatmentes letét- ként kezeli.
(7) A biztosító a már esedékessé vált, de még meg nem fizetett díjakat bármely szolgáltatás összegéből levonja.
Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?
8. § A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt, annak bekövetkeztétől szá- mított 10 napon belül a biztosítónak írásban be kell je- lenteni.
(2) A szolgáltatás igénybevételéhez a következő iratokat kell a biztosító részére bemutatni, illetve átadni:
a) a biztosító erre a célra szolgáló kitöltött és aláírt kár- bejelentő nyomtatványát,
b) eredeti, érvényben lévő biztosítási kötvényt vagy a kötvény elvesztésére vonatkozó nyilatkozatot két tanú aláírásával,
c) a biztosítási eseményt leíró és alátámasztó, szakor- vos- vagy intézmény által igazolt orvosi dokumentációt (zárójelentések, vizsgálati- és szövettani eredmények),
d) szükség esetén a biztosítási eseményt alátámasztó, aktuálisan elvégzett szakorvosi vizsgálati eredményt.
(3) A biztosító által meghatározott, a szolgáltatás igénybevételének elbírálásához szükséges irato- kat legkésőbb a diagnózis megállapítását, illetve a kórházból történő elbocsátást követő 30 napon
9. § Kizárások
(1) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon megbetegedésekre, illetve műtétekre, amelyek bekövetkezése közvetlenül vagy közvetve okozati összefüggésben van az alábbiakkal:
a) a biztosított által szándékosan okozott sérülés vagy megbetegedés (tekintet nélkül a biztosított elkövetéskori tudatállapotára);
b) a biztosított gyógyszerekkel vagy tudatmódosí- tó szerekkel történő visszaélése;
c) a biztosított alkoholizmusa vagy alkoholos be- folyásoltsága;
d) a biztosított bűncselekményben vagy erőszakos cselekedetekben vagy zavargásban történő rész- vétele;
e) a biztosított AIDS betegsége vagy HIV-vírussal való fertőzöttsége;
f) maghasadás, illetve radioaktív vagy egyéb io- nizáló sugárzás, kivéve, ha az ilyen sugárzást jog-
szabályban feljogosított egészségügyi intézmény vagy orvos utasítására gyógyászati céllal alkal- mazzák;
g) mérgező vagy maró anyagok bevétele, illetve gázok, gőzök vagy füst belélegzése, amennyiben a belélegzett anyagok koncentrációja a jogszabály- ban meghatározott egészségügyi határértéket meghaladja;
h) a szerződés hatálybalépése előtt bekövetkezett bármely testi sérülés, betegség vagy egészségi rendellenesség.
(2) Amennyiben a biztosított a szerződéskötés előtt a jelen szerződésben meghatározott beteg- ségek, egészségkárosodások valamelyikében már szenvedett, a biztosító kockázatviselése ezen be- tegségekre, illetve azok kezelésére nem terjed ki.
10. § A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj az az összeg, amelynek fizetésére a szerződő kötelezettséget vállal a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatások érde- kében. A biztosítási díj kiszámítása a biztosított élet- korának, egészségi állapotának, foglalkozásának, a választott díjfizetési tartamnak és a biztosítási összeg nagyságának, továbbá a szerződőtől beérkezett infor- mációkból következő egyéb kockázati tényezőknek a figyelembevételével történik. A biztosított belépési kora a biztosítás kezdetekor, illetve a biztosítás megújításakor betöltött életkor alapján kerül megállapításra.
(2) A választható díjfizetési tartamok a következők
a) Megújítható 1 éves díjfizetési tartam. A megújítható 1 éves tartamú biztosítás esetén a szerződő választásá- tól függően a biztosítás tartama és egyben a díjfizetési tartama minden egyes biztosítási évfordulón egy újabb évvel meghosszabbodik, ha a szerződő a biztosítási év- fordulón betöltött életkornak megfelelő biztosítási díjat megfizeti.
b) Megújítható 5 éves díjfizetési tartam. A megújítható 5 éves díjfizetési tartamú biztosítás esetén a szerződő választásától függően a díjfizetési tartam minden 5. biz- tosítási évfordulón újabb öt évvel meghosszabbodik, ha a szerződő az 5. biztosítási évfordulón betöltött életkor- nak megfelelő biztosítási díjat megfizeti és a biztosítási évfordulón betöltött életkora kevesebb, mint 61 év. A biztosítás 5 éves tartama alatt a biztosítás díja a biztosí- tott életkorának változása miatt nem változik.
c) Megújítható 10 éves díjfizetési tartam. A megújítható 10 éves díjfizetési tartamú biztosítás esetén a szerződő választásától függően a díjfizetési tartam minden 10. biztosítási évfordulón újabb 10 évvel meghosszabbodik, ha a szerződő a 10. biztosítási évfordulón betöltött élet- kornak megfelelő biztosítási díjat megfizeti és a biztosí- tási évfordulón betöltött életkora kisebb, mint 56 év. A
biztosítás 10 éves tartama alatt a biztosítás díja a bizto- sított életkorának változása miatt nem változik.
d) 65 éves életkorig szóló díjfizetési tartam. A 65 éves életkorig szóló biztosítás esetén a biztosítás tartama alatt a biztosítás díja a biztosított életkorának változása miatt nem változik.
(3) A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy a biz- tosítás díját a biztosítási évfordulón felülvizsgálja és az új díjkalkuláció alapján új díjtételeket állapítson meg, amelyek minden hatályban lévő biztosításra egységesen érvényesek. A díjmódosítás mértékéről a biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt oly módon, hogy a szerződő legalább 30 nappal a következő bizto- sítási évforduló előtt kézhez kapja az értesítést. Ameny- nyiben a szerződő a módosított díjat elutasítja, úgy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a biztosítási évfor- dulót megelőzően kell eljuttatnia a biztosítóhoz, amely- nek következtében a jelen biztosítás az első módosított díj esedékességét megelőző nap 24. órájával megszű- nik. Írásbeli nyilatkozat hiányában a jelen biztosítás mó- dosított díja a biztosítási évfordulótól kezdődően auto- matikusan életbe lép.
Mikor kell a díjat megfizetni?
11. § Díjfizetés esedékessége, fizetési késedelem
(1) A biztosítás rendszeres éves díjfizetésű. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő évesről, féléves, negyedéves vagy havi díjfizetésre módosíthatja. Az erre irányuló ké- rést a biztosítási évforduló előtt 60 nappal írásban kell jelezni. Az első díj az ajánlat megtételekor, minden ké- sőbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő díj(ak) esedékes- ségéről nem köteles a szerződőt az esedékességet meg- előzően értesíteni. Az értesítés elmaradására az ügyfél követelést nem alapíthat.
(2) A biztosítás díjait forintban kell megfizetni a biztosító által megadott, erre a célra fenntartott bankszámlaszám- ra. A díjfizetés felmerülő költségei a szerződőt terhelik. A biztosító díjfizetésként a megadott számlaszámra, fo- rintban történő jóváírást fogadja el. A díjfizetés időpont- ja az esedékes díj megadott számlaszámra történő jó- váírásának időpontja. A megadott számlaszámtól eltérő számlaszámra történő utalás nem minősül díjfizetésnek, és az ilyen téves utalásból adódóan a biztosítót a bizto- sítási szerződésre vonatkozó kötelezettség nem terheli, illetve a téves utaláshoz kapcsolódó esetleges átváltással összefüggésben felmerült árfolyam-különbözet a szer- ződőt terheli/ illeti.
(3) Amennyiben a szerződő a díjat az esedékes- ségkor nem egyenlíti ki, a biztosító a díjelmaradás
30. napján a szerződő felet – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napos pótha- táridő tűzésével a teljesítésre írásban felszólítja (türelmi idő). A biztosító a kockázatot a türelmi idő lejártáig viseli. Ezen türelmi időn belül a szerződő az elmaradt díj befizetését pótolhatja. A türelmi idő eredménytelen elteltével a 61. napon a szerző- dés megszűnik.
(4) Amennyiben a türelmi időn belül biztosítási esemény következik be, a biztosító a fizetendő szolgáltatási összegből levonja az elmaradt esedé- kes díjat és csak a különbözetet fizeti ki.
(5) A biztosítás díja a biztosítás lejáratáig vagy a biz- tosítási eseményt közvetlenül követő díjesedékesség időpontjáig fizetendő, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik. Tartamon túli díjfizetéssel nem keletke- zik jogosultság biztosítási szolgáltatásra. A tarto- zatlanul fizetett díjakat a biztosító kamatok nélkül fizeti vissza.
12. § A biztosítás újra érvénybehelyezése
A biztosítási esemény nélkül megszűnt biztosítás a meg- szűnés napjától számított 120 napon belül újra érvény- be helyezhető, ha a szerződő a korábban esedékessé vált díjat, valamint a szerződés szerint soron következő esedékes díjat befizeti. Újra érvénybehelyezés esetén a biztosító kockázatviselése az elmaradt díjak befizetését követő nap 0 órájától folytatódik, feltéve, hogy a biz- tosító a szerződés újra érvénybehelyezését nem utasítja el. Az újra érvénybehelyezés vonatkozásában a biztosí- tó jogosult kockázatelbírálásra, egészségi nyilatkozatot kérhet, szükség szerint a biztosított orvosi vizsgálatát is előírhatja, de az összes előírt dokumentum birtokában sem kötelezett a szerződés újra érvénybehelyezésére.
13. § A biztosítás pénzneme
A biztosítási szerződés díjainak és szolgáltatásainak pénzneme forint.
a) annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a bizto- sított a 65. életévét betölti;
b) a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetke- ző halálával;
c) a biztosítási összeg kifizetésével;
d) a díjfizetés elmaradása miatt, a türelmi idő végével;
e) a három hónapos várakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a díj visszafizetésével;
f) a szerződő írásbeli felmondásával.
(2) A szerződést írásban a biztosítási időszak végére le- het felmondani. A biztosítási időszak egy év. A felmon- dási idő 30 nap. A felmondással a biztosító kockázat- viselése a biztosítási időszak végén teljesen megszűnik.
(3) A biztosítás megszűnése esetén a biztosító a befize- tett díj meg nem szolgált részét visszafizeti. A biztosítás megszűnése után tartozatlanul fizetett díjak a visszafize- tésen kívül másra nem kötelezik a biztosítót.
15. § A kedvezményezett jelölése és megváltoztatása
(1) A kedvezményezett a szerződésben megjelölt sze- mély. Kedvezményezett állítás hiányában a kedvezmé- nyezett a biztosított örököse.
(2) Több kedvezményezett jelölése esetén minden egyes kedvezményezett vonatkozásában meg kell jelölni a kedvezményezés mértékét. Ennek hiányában a kedvez- ményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.
(3) A szerződő fél az eredetileg jelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a biztosítási esemény bekövetkeztéig bármikor más ked- vezményezettet nevezhet meg. Az új kedvezményezett állítás, a kérelemnek a biztosító kötvénykiállításra jogo- sult szervezeti egységéhez történő beérkezésének idő- pontjától hatályos, feltéve, hogy ez az időpont megelőzi a biztosítási esemény bekövetkezésének az időpontját. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek?
(4) A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
Mikor szűnik meg a biztosítás?
14. § A biztosítási szerződés megszűnése
(1) A biztosítási szerződés automatikusan megszűnik a következő esetekben:
16. Közlési kötelezettség és megsértésének következményei
(1) A biztosított és a szerződő a szerződéskötéskor kö- telesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak
megfelelően és hiánytalanul közölni, amelyekre a bizto- sító írásban kérdést tett fel, és amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosított orvosi vizsgálatának el- végzése a közlési kötelezettség alól a szerződőt és a biz- tosítottat nem mentesíti. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekez- het olyan körülmény vagy változás nem tudásával, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
(2) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha:
a) bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy nem a valóság- nak megfelelően közölt körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
b) a biztosítás már legalább 2 éve megszakítás nélkül fennállott, arra 2 évi díj befizetésre került,
c) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekö- vetkeztéig 5 év már eltelt.
(3) A közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok érvé- nyesek abban az esetben is, ha a biztosítás tartama alatt
- a szerződő igénye alapján - a biztosítási összeg eme- lésére kerül sor, de csak a megemelt és a régi biztosítási összeg különbözetére vonatkozóan, és csak azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a biztosító az összegemelés kapcsán írásban kérdéseket tett fel.
(4) A közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok érvé- nyesek abban az esetben is, ha a biztosítás tartama alatt
- a szerződő kérése alapján - a biztosítási szerződés újra érvénybehelyezésére kerül sor, de csak azon tények és körülmények tekintetében, amelyekre a biztosító az újra érvénybehelyezés kapcsán írásban kérdéseket tett fel.
(5) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
(6) Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?
17. § A biztosítási és az üzleti titok
(1) A biztosító köteles a 2003. évi LX. törvény 153-
155. §-aiban meghatározott biztosítási titokra vonat- kozó szabályokat maradéktalanul betartani. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó
–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó ügyfele, vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásbeli felmentést ad,
b) a 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötele- zettség nem áll fenn.
(3) A 2003. évi LX. törvény 157. §-ában meghatáro- zott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró ön- álló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal (a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattéte- li kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli),
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyaror- szági képviseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny-
felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság- gal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek meglé- te esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló bizto- sítókkal,
l) a 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átve- vő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében a Kártala- nítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a Levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcso- latos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosí- tóval, biztosításközvetítővel,
q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben, valamint pénzügyi jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal szemben,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adat- ra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
Ha az a)-j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (3) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat részére és az ügyészség írásbeli megkeresésé- re akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV., illetve a 2012. évi C. törvényben foglaltak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,
c) terrorcselekménnyel,
d) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel,
e) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
f) pénzmosással,
g) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüg- gő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, bizto- sításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatá- rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adat- kezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá- mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar
felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal- taknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
d) a Bit-ben, a Tpt-ben és a Hpt-ben az összevont ala- pú, illetve a kiegészítő felügyeletet jogosító rendel- kezések teljesítésének érdekében történő adatát- adás.
(10) A biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvosok számára az ügyfelek személyes és különleges adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy azok szolgáltatásaikat a szerződő számára közvetlenül ajánlhassák fel, illetőleg a kiszervezett te- vékenységet maradéktalanul elláthassák. A biztosító az ügyfelek személyes adatait, valamint a biztosítási szer- ződés pénzügyi és aktuáriusi adatait pedig a szerződés fenntartása és kezelése, illetve a szerződésben foglal- tak teljesítése céljából és érdekében a külföldre törté- nő adattovábbítás szabályainak figyelembevételével, adatfeldolgozási céllal a külföldi székhelyű anyavállalata (MetLife EU Holding Company Ltd., Írország, MetLife Inc. USA), az anyavállalat regionális központjai (Alico Services Central Europe, s.r.o. - Szlovákia, Amplico Services Sp. z.o.o. - Lengyelország), az anyavállalat adat- feldolgozója (Verizon UK Limited, Egyesült Királyság), illetve viszontbiztosítója részére, az anyavállalat és a re- gionális központok, illetve a viszontbiztosító székhelye szerinti országokba továbbítja. Azon személyek nevét, akik részére az ügyfelek személyes és különleges adatai adatfeldolgozás céljából átadásra kerülnek, beleértve a kiszervezett tevékenységet végzők, viszontbiztosítók, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvo- sok személyét, a biztosító hirdetményben teszi közzé.
(11) A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meg- felelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
(12) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogo- sult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöt- tével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adat- kezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfe- let nem érheti hátrány és annak megadása esetén részé- re nem nyújtható előny.
(13) A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító, a független bizto-
sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(14) Az ügyfél egészségügyi állapotával összefüggő ada- tokat a biztosító a (12) bekezdésben meghatározott cé- lokból az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
(15) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosí- tási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
(16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a (14) bekezdésben szereplő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minő- sülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
(17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a (3) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a (5) bekezdés alapján végzett adattovábbításokról.
18. § A személyes adatok kezelése
(1) A biztosító, illetőleg az üzletkötő a szerződő és a biz- tosított személyes és különleges adatait annak hozzájá- rulásával jogosultak kezelni. A biztosító azon személyes és különleges adatokat kezeli, amelyeket a szerződő, illetőleg a biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a biztosítóval közölt.
(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.
(3) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(4) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(5) A biztosító által kezelhető adatok köre:
a) biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatai, a biztosított különleges adatai,
b) biztosítási összeg,
c) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje,
d) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény, körülmény.
(6) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésé- re a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kap- csolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
(7) Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása és a köve- telések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet.
(8) A biztosítási ajánlat aláírásával a szerződő és a biz- tosított megadja a személyes és különleges adatai ke- zelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást az ajánlati nyilatkozattal és a biztosítási feltételekkel összhangban történő kezeléséhez.
(9) A szerződő és a biztosított a különleges és személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, amennyiben azt írásban kéri a MetLife Biztosító Zrt. ügyfélszolgálatánál (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.) és személyazonossá- gát megfelelő dokumentumokkal igazolta. A szerződő és a biztosított a biztosító ügyfélszolgálatánál kérheti adatainak a biztosító nyilvántartásában való módosítá- sát, amennyiben az adatok nem felelnek meg a valóság- nak, kérheti továbbá adatai vonatkozásában az adatke- zelés és adatfeldolgozás megszüntetését.
(10) A biztosító a vele szerződő bel- és külföldi adatke- zelő, illetőleg viszontbiztosító intézményeket szerződés- ben nyilatkoztatja az adatok kezelésére és továbbítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági előírások- nak való megfeleléséről, illetőleg az adatszolgáltatás és tárolás biztonságának szintjéről, valamint az ezért viselt felelősségükről. A személyes és különleges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult to- vábbítani, amelynél az adatvédelem az irányadó jogsza- bályok által támasztott követelményei valamennyi adat- ra nézve teljesülnek.
(11) A biztosító a telefonon vagy interneten történő, az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő tevékenysége során gondoskodik a személyes és különleges adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vonat- kozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről.
19. § Az életkor helytelen bevallása
Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító az esedékes szolgáltatás összegét megfelelően módosítja a díjtáblázat alapján, a befizetett díjak és a biztosított valóságos belépési kora szerint, feltéve, hogy a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett. Amennyiben a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség meg- sértésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
20. § Jognyilatkozatok
(1) A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a bizto- sítási szerződésben érdekelt személyeknek, az általuk megadott és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre.
(2) Amennyiben a szerződő egy hónapnál hosszabb idő- re külföldre utazik, a biztosító számára magyarországi kézbesítési meghatalmazottat nevezhet meg. Ennek hi- ányában a biztosító az általa ismert utolsó címre jogha- tályosan küldhet nyilatkozatot.
(3) A biztosító a szerződéskötéskor vagy azt követően hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosító központjába bizonyítható módon meg- érkezett.
(4) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és biztosítási titokként kezelni.
21. § Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő biztosítási igé- nyek a biztosítási esemény bekövetkezésétől szá- mított 2 év elteltével elévülnek.
Panasz esetén hova lehet fordulni?
22. § Illetékes bíróság, illetékes panaszfórum
(1) Jelen biztosítási feltételekre és a biztosítási szerző- désre vonatkozóan a magyar jogszabályok irányadók.
(2) A biztosítási szerződésből eredő igények érvényesí- tésére indított valamennyi perre kizárólagosan a Buda- pesti II. és III. Kerületi Bíróság illetékes. Az illetékes fel- ügyeleti szerv a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.).
(3) További illetékes panaszfórum a biztosító vezér- igazgatósága (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.). Az ügyfélszolgálat elérhetőségei az alábbiak:
Cím: H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22.
E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx Fax: 00 0 000 0000
Telefon: 00 00 000 000
(4) A panaszt az ügyfélszolgálat részére szóban (telefo- non vagy személyesen), illetve írásban lehet megtenni.
(5) Személyesen panasz tehető a MetLife Biztosító Zrt. személyes ügyfélszolgálatán (1138 Budapest, Népfürdő
u. 22. fsz.) hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 9 és 17 óra között.
(6) Szóbeli panasz tehető a biztosító kék telefonszámán (06 40 444 445) hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 8 és 17 óra között. A fenti telefon- számon bejelentett panaszokat a biztosító rögzíti.
(7) Írásbeli panasz tehető az alábbi módokon:
a) postai úton a MetLife Biztosító Zrt. részére, az 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. címen,
b) e-mailben a (3) bekezdésben foglalt címre küldve, vagy
c) faxon a (3) bekezdésben foglalt fax számon.
(8) A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(9) Amennyiben a biztosító a panaszkérelmet elutasítja, a panaszos jogosult hivatalos panaszt tenni a Magyar Nemzeti Banknál, vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnél, amelynek levelezési címe: H-1525 Budapest, BKKP Pos- tafiók: 172., illetve keresetet indítani az illetékes bíró- ságon.
MELLÉKLET
Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei
Minimális éves díj | 24 000 Ft |
Minimális féléves díjrészlet | 12 000 Ft |
Minimális negyedéves díjrészlet | 6 000 Ft |
Minimális havi díjrészlet | 2 000 Ft |
A biztosítási összeg minimális értéke 1 000 000 Ft.
A biztosítási összeg maximális értéke 50 000 000 Ft
A díj lehívásának időpontja a folyószámláról: | A folyószámla terhelésének lehetséges kezdődátumai a biztosító |
által bankoknak átadott állomány alapján a következők: | |
2014.08.13. | |
2014.09.11. | |
2014.10.13. | |
2014.11.13. | |
2014.12.11. | |
2015.01.13. | |
2015.02.11. | |
2015.03.12. | |
2015.04.10. | |
2015.05.13. | |
A biztosító kizárja a felelősséget a saját tevékenységi körén kívül | |
bekövetkező esetleges eltérésekért. |
Jelen mellékletben meghatározott költségek és díjak – szerződési feltételek szerinti – változtatását a biztosító hirdetményben teszi közzé.
Budapest, 2014. július 31.
Mit érdemes tudni a biztosítóról?
CÉGISMERTETŐ
A MetLife Inc. bemutatkozója
A MetLife Inc. (NYSE: MET) leányvállalatain és tagvállalatain keresztül („MetLife”) a világ egyik legnagyobb életbiztosító társasága. Az 1868-ban alapított MetLife világszerte kínál életbiztosítási és életjáradék programokat, alkalmazotti juttatá- sokat, valamint vagyonkezelői szolgáltatásokat. A mintegy 100 millió ügyfelet kiszolgáló MetLife közel 50 országban van jelen, és piacvezető szerepet tölt be az Egyesült Államokban, Japánban, Latin-Amerika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet országaiban.
MetLife Biztosító Zrt.
Általános információk
Cégnév: MetLife Biztosító Zrt.
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.
Ügyfélszolgálat: 06 40 444 445 Internet: xxx.xxxxxxx.xx Email: xxxx@xxxxxxx.xx
Jegyzett tőke: 2,142 milliárd forint
Tulajdonos: MetLife EU Holding Company Ltd. (MetLife Inc.) Adószám: 12175239-2-44
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB), 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.