NFF3014

NFF3014

Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (CMR)

Ügyfél-tájékoztató

és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

Ma tegyünk a holnapért!

xxxxx.xx

Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (CMR) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

TARTALOMJEGYZÉK

I. A biztosítás tárgya 3

II. A szerzôdés alanyai 3

III. A Biztosítási Szerzôdés létrejötte 4

IV. A Biztosító kockázatviselése 4

V. A biztosítás idôtartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 5

VI. A Biztosítási Szerzôdés hatálya, az idôbeli és a területi hatály 5

VII. A biztosítási esemény és a biztosítással nem fedezett károk 5

VIII. A Biztosítási összeg 8

IX. A biztosítási díj meghatározása, díjfizetés 9

X. A Szerzôdô, Biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 10

XI. Az önrészesedés 10

XII. Kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatása 11

XIII. A Biztosított kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettsége 12

XIV. A Biztosító mentesülése és megtérítési igénye 12

XV. A Biztosítási Szerzôdés módosítása 13

XVI. A Biztosítási Szerzôdés megszûnése, reaktíválás 14

XVII. Az elévülés szabályai 14

XVIII. Adatkezelés, titoktartás 14

XIX. Záró rendelkezések 17

XX. Panaszkezelés 18

XXI. A Biztosító fôbb adatai 18

XXII. Záradékok 18

Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (CMR) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.

I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

1. A Biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján díjfizetés ellenében a 7. pontban foglalt kivételekkel megtéríti mindazokat az árukárokat, amelyeket a közúton fuvarozott áruk elveszése vagy megsérülése miatt a Biztosított a „Nemzetközi közúti árufuvarozási szerzôdésrôl” szóló – Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt – egyezmény (a továbbiakban: CMR-Egyezmény) kihirdetésérôl rendelkezô 1971. évi 3. tvr.-ben valamint a nemzetközi közúti árufuvarozási szerzôdésrôl szóló Egyezmény (CMR) kiegészítô, Genfben 1978. július 5-én kelt Jegyzôkönyv kihirdetésérôl szóló 2005. évi LIV. törvényben meghatározott fuvarozói felelôsség körében a fuvaroztató feleknek megfizetni tartozik.

2. A biztosítás a nemzetközi fuvarozási tevékenységi engedéllyel rendelkezô Biztosított által, a saját nevében, nemzetközi közúti fuvarozói engedéllyel, a Biztosítónak írásban bejelentett és a Biztosító által visszaigazolt tehergépkocsival, vontatóval, nyerges vontatóval, valamint az ezekhez kapcsolható vontatmányokkal végzett nemzetközi fuvarozásra terjed ki. Ettôl eltérô megállapodás hiányában a biztosítás kizárólag a biztosítási dokumentumokban – ajánlatban, kötvényben – megjelölt fuvareszközökkel végzett fuvarozásokra érvényes.

3. A biztosítási feltételek mindenkor az ajánlaton/kötvényen feltüntetett záradékok szerint, illetve azokkal együtt érvényesek, melyek a szállításra kerülô áru jellegétôl függôen a következôk lehetnek:

• Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka;

• Szabályozott hômérsékletû áruk szállítási záradéka;

• Bérvontatási záradék;

• Élôállatok szállítására vonatkozó záradék;

• Jármûvek szállításra vonatkozó záradék;

• Területi hatály kiterjesztésére vonatkozó záradék

• Gépek, berendezések pótlási záradéka;

• Mûködési zavar záradék;

• Csomagolatlan áruk szállítási záradéka;

• Kabotage kiterjesztési záradék.

II. A SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerzôdô

1.1 Az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette, és amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítási szerzôdést ilyen vállalkozás javára kötötte. A biztosítási érdek nélkül kötött szerzôdés semmis.

1.2. A biztosítási díj fizetésére a Szerzôdô kötelezett.

1.3. A Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

2.1. Az ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett jogi személy (fuvarozó), aki a kereskedelmi áru közúton, jármûvel, díj ellenében történô fuvarozására vállalkozik úgy, hogy az áru átvételének helye(i) és a kiszolgáltatásra megjelölt hely(ek) két olyan különbözô állam területén van(nak), amelyek közül legalább az egyik csatlakozott a CMR–Egyezményhez.

A Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt olyan, biztosítási eseménynek minôsülô kár megtérítése alól, amelyet a – szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont – jogszerûen végzett tevékeny- ségével okozott, és amelyért a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.

2.2. Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

3. Biztosító

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázat- viselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A szerzôdés a Szerzôdô és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

2. Ajánlattétel

2.1. A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Elektronikus levél útján kizárólag az alábbi e-mail címekre küldhetô ajánlat:

a) xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx,

b) vagy arra az e-mail címre, amelyrôl a Biztosító a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte.

Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

2.2. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amelyen a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távközlô eszköz használata esetén, amikor az ajánlat a Biztosítóhoz beérkezik.

2.3. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz.

2.4. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Az ajánlat elfogadása

3.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni.

3.2. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés a kötvény kiállításának napján jön létre.

3.3. A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívnia a Szerzôdô figyelmét. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre.

4. Az ajánlat visszautasítása

4.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül írásban visszautasítani. Ebben az esetben a szerzôdés nem jön létre.

4.2. Az ajánlat visszautasítása esetén a 15 napos határidôn belül bekövetkezett biztosítási eseményekért a Biztosító helytállni nem tartozik.

4.3. Az ajánlat visszautasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

IV. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a Biztosítási Szerzôdésben meghatározott idôpontban, ilyen hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, legkorábban azonban az aláírást követô nap 00 órakor kezdôdik.

2. A Biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálya alatt az egyes szállításokra vonatkozóan akkor kezdôdik, amikor a szállítandó rakományt a fuvarozó a CMR-Egyezmény elôírásainak megfelelôen átvette, és abban az idôpontban végzôdik, amikor a szállított árut a CMR fuvarlevél szerinti kiszolgáltatási helyen, közbensô helyen vagy a további fuvarozó részére átadták. Minden további bizonyítás nélkül elveszettnek kell tekinteni az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelô határidô lejártát követô 30 napon belül vagy – ilyen megállapodás hiányában – a fuvarozásra átvételtôl számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki.

3. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a fuvarozás során a fuvarozás menetével szükségesen összefüggô átmeneti várakozási idô, valamint a kényszerátrakások alatt keletkezett károkra is.

4. A Biztosító legfeljebb 96 óra megszakítás nélküli várakozási idôre viseli a kockázatot.

5. A jármûnek másik szállítóeszközbe – roll-on /roll-of komphajóra vagy vasúti szerelvénybe – való berakása is várakozási idônek minôsül.

6. A Biztosító kockázatviselése a fuvarozási szerzôdés (megbízás) teljesítéséig tart.

7. Vontatott jármûvekkel történô áruszállítások esetén, a biztosító kockázatviselése – a fentiek figyelembevétele mellett is – legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra/vontatóra történô kapcsolásával kezdôdik és legkésôbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.

V. A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

1. A biztosítás tartama

1.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan, illetve határozott tartamra köthetô.

1.2. Határozott tartamú szerzôdés esetében a szerzôdés idôtartama maximálisan 1 év.

2. A biztosítási évforduló

A biztosítási évforduló napja – ettôl eltérô megállapodás hiányában – minden év január 1. napja.

3. A biztosítási idôszak

A biztosítási idôszak határozatlan tartamú biztosítási szerzôdés esetén egy év. Határozott tartamú biztosítási szerzôdés esetén a szerzôdés teljes tartama.

VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA, AZ IDŐBELI ÉS A TERÜLETI HATÁLY

1. A biztosítás idôbeli hatálya

1.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésôbb a biztosítási szerzôdés megszûnését követô hatvan napon belül a biztosítónak írásban bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

1.2. Ha a felelôsségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerzôdô több egymást követô idôszakra köt biztosítási szerzôdést, akkor a késôbbi biztosítási szerzôdés a korábbi szerzôdés megszûnését követô napon lép hatályba. Ilyen esetben a Biztosító kockázatviselése a szerzôdések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésôbb az utolsó szerzôdés megszûnésétôl számított 60 napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

1.3. Határozott idôtartamra megkötött biztosítási szerzôdés esetén, ha a Szerzôdô a biztosítási fedezet folyamatos fennállását az 1.2. pont szerint kívánja biztosítani, a következô biztosítási szerzôdésre vonatkozó ajánlatát írásban, legkésôbb a határozott idôtartamra kötött szerzôdés megszûnése elôtti 45. napig, cégszerûen aláírt formában köteles megküldeni a Biztosítónak.

2. A biztostás területi hatálya

2.1. Jelen biztosítási fedezet az olyan közúti árufuvarozás közben bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, ahol az áru átvételének helye és az áru kiszolgáltatásának helye két különbözô, az európai földrész területén található ország területén van.

2.2. A jelen biztosítási feltételek tekintetében a felek az európai földrész területéhez tartozónak tekintik az Egyesült Királyságot, az Ír Köztársaságot, és a Török Köztársaság teljes területét is.

2.3. Xxxxxxxxx megállapodás hiányában nem minôsül az európai földrész területéhez tartozónak, így a biztosítás nem terjed ki a TIR okmány nélkül a Független Államok Közössége (FÁK) országainak vagy országrészeinek területére. Felsorolt területeken okozott és bekövetkezett károkat a Biztosító nem téríti meg.

2.4. Ellenkezô megállapodás hiányában nem minôsül az európai földrész területéhez tartozónak, így a biztosítás nem terjed ki az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közigazgatása alatt álló országok vagy országrészek területére. Ezen területeken okozott és bekövetkezett károkat a Biztosító nem téríti meg.

2.5. Tekintet nélkül arra, hogy a kár bekövetkeztekor az alább felsorolt államok a Független Államok Közösségének tagjai voltak, vagy sem, jelen biztosítási feltételek tekintetében a FÁK-országokon az alábbiakat kell érteni: Ukrán Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Kazah Köztársaság, Türkmén Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Üzbég Köztársaság, Örmény Köztársaság, Fehérorosz Köztársaság, Azerbajdzsáni Köztársaság, Grúz Köztársaság.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

1. A biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül a biztosítási fedezetbe vont árunak az átvételtôl a kiszolgáltatásig terjedô idô alatti teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése, amennyiben az abból eredô kárért a Biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik a CMR-Egyezmény alapján, és mindez nem minôsül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.

1.2. Az 1.1. pont alkalmazásában minden további bizonyítás nélkül elveszettnek kell tekinteni az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelô határidô lejártát követô 30 napon belül vagy – ilyen megállapodás hiányában – a fuvarozásra átvételtôl számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki.

2. Biztosítással nem fedezett károk

2.1. A jelen szerzôdés alapján a Biztosító nem téríti meg a következô károkat:

a) fuvarozási késedelembôl eredô vagy a CMR-Egyezmény 24. cikke szerinti bevallott értékbôl, illetve 26. cikke szerinti különleges kiszolgáltatási érdekbôl származó, valamint téves kiszolgáltatásból eredô károkat;

Jelen pont alkalmazásában kiszolgáltatási késedelemnek minôsül, ha az árut a megegyezés szerinti határidôn belül nem szolgáltatják ki, vagy ha ilyen megegyezés hiányában a fuvarozás tényleges idôtartama – tekintettel az eset körülményeire és különösen részrakodások esetében a teljes rakomány képzéséhez rendes körülmények közötti szükséges idôre – meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhetô idôtartamot.

Jelen pont alkalmazásában téves kiszolgáltatásnak minôsül, ha az árut téves címre vagy téves címzettnek kézbesítik.

b) a Biztosított által fuvarozói szerzôdés alapján vállalt, a jogszabálynál szigorúbb felelôsség következményeit;

c) munkáltatói felelôsség körében a Biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában elôálló károkat;

d) a Biztosított saját tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat;

e) a csomagolás hiányosságaira, vagy nem megfelelô voltára visszavezethetô károkat;

f) konténeres áruszállításkor a konténerben keletkezett sérülést, vagy a konténer elvesztését, megsemmisülését;

g) bármilyen természetû háborús cselekmény vagy intézkedés következményeit, vagy harci eszköz, hadianyag által okozott károkat, továbbá forradalom, polgárháború, polgári zavargás, sztrájk, zendülés, háborús fosztogatás, atomrobbanás, radioaktív sugárzás vagy mérgezés folytán közvetlenül vagy közvetetten elôálló károkat,

h) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést, gazdasági (üzemszüneti) veszteségeket (pl.: elmaradt haszon, többletköltség, piacvesztés stb.);

i) az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket, valamint az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat;

j) a károsult beleegyezésével okozott károkat;

k) az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülô károkat;

l) a küldemény belsô és/vagy természetes tulajdonságaival összefüggô károkat, melyek folytán az áruban kopás, természetes zsugorodás, megromlás, oxidáció, korrózió, csurgás, törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belsô romlás vagy ezekhez hasonló más károk keletkeztek, amennyiben azok nem balesetszerû (biztosítási) esemény következményei; továbbá férgek és rágcsálók okozta károkat, valamint az áru színét, szerkezetét vagy ízét befolyásoló kipárolgás, rendes apadás, mindenfajta váladék és hômérséklet-különbség által részleges vagy teljes elveszés, illetve megsemmisülés következtében keletkezett károkat;

m) ki- és berakodás közben bekövetkezett károkat, amennyiben azt nem a biztosított fuvarozó végi;

n) a fuvarozáshoz szükséges okmányok helytelen kitöltése vagy át nem adása következtében keletkezett károkat;

o) a jármû hiányos és/vagy helytelen karbantartása, nem megfelelô üzembiztonsága és közlekedésre való alkalmatlansága miatt bekövetkezô károkat;

p) a fuvareszköz túlterhelése, vagy a méretkorlátozásokra vonatkozó elôírások be nem tartása miatt bekövetkezett;

q) azon károkat, amelyek azon idô alatt következtek be, amikor a fuvareszközt az üzembentartónak felróhatóan akár alkalmazottja, akár más személy jogtalanul használta, vagy a Biztosított fuvareszközét nem a Biztosított üzemeltette, és errôl nem tájékoztatta a Biztosítót,

r) a bûncselekménnyel okozott károkat;

s) a környezetvédelmi jogszabályok vagy elôírások megsértése következtében elôálló környezetszennyezési károkat, valamint az ilyen szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi elôírások alapján kivetett bírság(ok) címén keletkezett károkat;

t) költözési ingóságok, holttestek, postai küldemények fuvarozásából eredô károkat;

u) az olyan lassú, folyamatos állagromlásban keletkezô károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag-, füst-, korom- vagy hasonló hatások következtében állottak elô;

v) azokat a károkat, amelyek munkagépek, jármûvek és ezek vontatmányainak súlya, nyomása, helyváltoztatása miatt különféle tereptárgyakban (pl.: árok, töltés, támfal, csatorna, öntözô berendezések, üzemi utak, iparvágányok, egyéb mélyépítési mûtárgyak, stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek;

w) azokat a károkat, amelyek a szállított gépjármûvekben, mint a fuvarozásra feladott árukban, keletkeztek, függetlenül attól, hogy a gépjármû rendelkezik-e forgalmi rendszámmal vagy sem; továbbá balesetet szenvedett gépjármû vontatásával vagy tréleren történô szállításával kapcsolatosan keletkezett károkat. Jelen szerzôdés szerint gépjármû minden olyan jármû, amelyet beépített erôgép hajt. A mezôgazdasági vontató, a lassú jármû, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minôsül gépjármûnek. Jármûnek minôsül minden közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;

x) azokat a károkat, amelyek élô állatokban, mint a fuvarozásra feladott áruban keletkeztek;

y) a személyi sérüléses károkat valamint nem vagyoni igényeket;

z) mobiltelefon és ezek alkatrészei szállításával kapcsolatban felmerült károkat;

aa) nemesfém, drágakô, készpénz, bármiféle értékpapír, értékcikk, mûtárgy, festmény, régiség fuvarozása esetén bekövetkezô károkat;

bb) ettôl eltérô megállapodás hiányában kiemelt kockázatú áruk – italáru, dohányáru, elektronikai cikk, mûszaki termék,- szállítására, valamint szabályozott hômérsékleten történô áruszállításra beleértve a gyógyszeripari termékek fuvarozását is;

cc) a gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyezô áruk (olaj, üzemanyag, vegyi anyagok stb.) okozta közvetett károk elhárításának és enyhítésének költségébôl származó,, valamint az ilyen szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi elôírások alapján kivetett bírság(ok) címén keletkezett károkat;

dd) hatósági beavatkozásból eredô károkat (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) beleértve az EKÁER-rel és más hasonló rendszerekkel kapcsolatos hatósági intézkedéseket is függetlenül attól, hogy a hatóság intézkedése kinek a felelôsségére vezethetô vissza;

ee) CMR-Egyezmény 1. cikk 4. pontja szerinti mentesülési esetek alá esô károkat; a Biztosított által a CMR-Egyezmény

IV. fejezet 23. cikkben meghatározott mértéknél magasabb felelôsség vállalásából eredô többletkárokat (a kizárás csak a CMR-Egyezmény IV. fejezet 23. cikk szerinti kártérítési felelôsséget meghaladó kárrészt érinti);

ff) az abból eredô káreseményeket, hogy az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez kötötte, de e feltételnek a Biztosított nem tett eleget;

gg) a sértetlen csomagoláson belüli, tartalomhiányból eredô károkat;

hh) a kárenyhítési kötelezettség márkavédelmi vagy minôségbiztosítási okból történt megtagadásából eredô többletkárokat;

ii) (készfizetô) kezességi okmány alapján fennálló követelésekbôl vagy a „T” okmány helytelen kezelésébôl származó károkat;

xx) az árukeveredésbôl eredô károkat;

kk) az ésszerûtlenül meghatározott kiszolgáltatási határidôk be nem tartásából eredô károkat;

ll) a Biztosított által fuvarozói szerzôdés alapján vállalt, a jogszabálynál szigorúbb felelôsség következményeit;

mm) a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás által fedezett károkra abban az esetben sem, ha a jelen feltételek szerint biz- tosított gépjármû a káresemény idôpontjában nem rendelkezett kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdéssel.

2.2. Külön írásos megállapodás (záradékok alkalmazása) hiányában a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi árufajtákra:

a) nyitott, fedetlen gépjármûvel szállítandó áruk;

b) ömlesztett áruk;

c) tartálykocsikkal szállítandó áruk;

d) elektronikai áruk (a kép- és hang, illetve adatátvételre, azok továbbítására, lejátszására, rögzítésére vagy tárolására képes elektronikai eszközök és tartozékaik, többek között: televízió, mûholdvevô bel- és kültéri egysége, rádió, hanglemez és audio CD-lejátszó, DVD-, Blu Ray és egyéb formátumú adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, valamint videó, fényképezôgép, számítógép, laptop, táblagép, vetítô-, nyomtató- és másolóeszközök, adathordozók).

e) szabályozott hômérsékleten szállítandó áruk;

f) gyógyszer xxxx;

g) dohánytermék áruk;

h) szeszesital áruk.

2.3. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelôsséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve a károkozás eszközeként használt bármilyen számítógép, számítógép rendszer, szoftver program, számítógép vírus vagy folyamat vagy bármilyen más elektronikus rendszer használata vagy mûködése okozott.

2.4. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelôsséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve az alább felsoroltak okoztak, vagy amelyhez a felsoroltak hozzájárultak, vagy amely a felsoroltakból ered:

• bármilyen nukleáris fûtôanyagból, nukleáris hulladékból, vagy nukleáris fûtôanyag reakciójából származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés;

• bármely nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet, vagy a felsoroltak bármely nukleáris elemének radioaktív, mérgezô, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyezô tulajdonsága;

• atomhasadást és/vagy magfúziót vagy egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív erôt vagy anyagot alkalmazó bármilyen fegyver vagy harci eszköz;

• bármely radioaktív anyag radioaktív, mérgezô, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyezô tulajdonsága;

• azon izotópok, amelyekbôl nukleáris fûtôanyag készül. Nem vonatkozik a kizárás azonban a kereskedelmi, mezôgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más, békés célból szállított és raktározott izotópokra;

• xxxxxxxxx xxxxx, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver;

2.5. A Biztosító nem vállal fizetési kötelezettséget azon károkra, amikor a Biztosított, vagy a kedvezményezett olyan ország állampolgára, vagy kormányszerve, amely ország ellen a jelen biztosítási fedezetet nyújtó Biztosító, annak viszontbiztosítója, annak anyavállalata, vagy a benne minôsített többséget biztosító befolyással rendelkezô társaság mûködését meghatározó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások embargót, vagy másfajta gazdasági szankciót vezettek be, amely megtiltja a Biztosítónak, hogy biztosítási ügyleteket kössön vagy egyéb gazdasági elônyt nyújtson a biztosítottnak, vagy a kötvény bármely kedvezményezettjének.

2.6. Nem teljesíthetô továbbá semmiféle kifizetés az olyan kedvezményezett(ek) számára, akik/amelyek részére a Biztosítóra, annak viszontbiztosítójára, annak anyavállalatára, vagy a benne minôsített többséget biztosító befolyással rendelkezô társaságra vonatkozó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások gazdasági elôny juttatását nem teszik lehetôvé.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A Biztosító teljesítési kötelezettsége egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a károkozás idôpontját magába foglaló biztosítási idôszakra megkötött biztosítási szerzôdésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben meghatározott jármû(vek)re vonatkozóan a biztosítási eseményenként meghatározott legmagasabb összeg(biztosítási összeg) erejéig terjed, mely a kamattal és valamennyi a Biztosítottat terhelô járulékos költséggel együtt – beleértve az eljárási és jogi képviseleti költségeket is – a Biztosító szolgáltatásának felsô határa,, és nem haladhatja meg az adott biztosítási szerzôdésben a károkozás idôpontját magába foglaló biztosítási idôszakra meghatározott kártérítési limitet, továbbá nem haladhatja meg a károsodott áru minden bruttó kg-ja után a 8,33 SDR-t, ideértve az értékbevallással történô fuvarozás esetét is.

2. A Biztosító kockázatviselése a fuvarozott szállítmány tekintetében a biztosítási kötvényben megjelölt, EUR, USD vagy HUF-ban meghatározott biztosítási összegig áll fenn. Az árfolyamok átszámítására vonatkozóan a mindenkor érvényes MNB deviza árfolyam az irányadó. Az éves biztosítási összeg szintén a biztosítási kötvényben kerül meghatározásra.

3. A Biztosító a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) és/vagy biztosítási idôszakonkénti biztosítási összegen belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülô költségekre. Ha a biztosítási esemény (káresemény) kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösszegbôl való levonása után – legfeljebb a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg mértékéig terjed. Ha azonban a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összegnél kisebb, akkor a Biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeget, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez.

4. Érvényes biztosítási fedezet és a fedezetbôl ki nem zárt kockázatból eredô kár együttes fennállása esetén a Biztosító a káreseményenkénti és/vagy éves kártérítési limit erejéig megtéríti:

a) károsodott áru sérülésével vagy elveszésével kapcsolatos tényleges károkat és/vagy költségeket (legfeljebb az áru feladáskori értéke illetve SDR 8,33/kg mértékig),

b) a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét (a fuvardíj vonatkozásában legfeljebb a fuvarozó által elfogadott nettó fuvardíj mértékéig),

c) azon többletköltségeket, melyek a szerzôdés szerinti rendeltetési helyre történô továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok a szerzôdés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel, indokoltak voltak és ésszerû keretek között mozogtak. A Biztosító térítése nem haladhatja meg az eredeti fuvardíj nettó összegét,

d) ha a Biztosított nem rendelkezik elektronikai áruk záradéka szerinti fedezettel, de gyûjtôfuvar keretében szállít – nem kizárólagosan

– a XX./9.1 pont szerinti elektronikai árut, ebben az esetben a biztosítási fedezet a biztosítási összegen (kártérítési limit) belül legfeljebb EUR 20.000 (biztosítási eseményenként és évente összesen) összegig kiterjed az elektronikai árukra is,

e) a Biztosító – amennyiben a Biztosított részérôl a fuvarozás zökkenômentes lebonyolítása érdekében elôlegek vagy garanciák nyújtása indokolt – közös hajókárral kapcsolatos elôlegeket vagy garanciákat nyújt a hajóstársaságnak. A Biztosított köteles a megelôlegezett összegeket a Biztosítónak visszatéríteni. A Biztosított ezzel összefüggésben az áru kiszolgáltatásáról csak a közös hajókárral kapcsolatos elôlegek vagy garanciák Árutulajdonos vagy Árutulajdonos képviselôje általi visszaszolgáltatását követôen intézkedhet, illetôleg abban az esetben, ha az Árutulajdonos vagy Árutulajdonos képviselôje nem fizet, köteles a Biztosítottat megilletô zálogjogot az árun gyakorolni, valamint az összegek megtérítésérôl a zálogtárgyak értékesítésén keresztül gondoskodni. Amennyiben a Biztosított nem tartja be a jelen rendelkezéseket, úgy vissza kell fizetnie a Biztosítónak az esetlegesen neki kifizetett elôleget, illetôleg a garanciák érvénytelennek nyilváníthatóak,

f) valamennyi igénybevett kompjáraton történô átkelés, illetve RoLa/RoRo/Huckepack fuvarozás alatt bekövetkezett károkat a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítottak a hajós-, a vasút, vagy kombitársaságokkal (hajó és vasúti egyben) szembeni visszkereset eredményes lefolytatásához szükséges jogfenntartásokat megteszik és a szükséges okmányokat a Biztosítónak idôben átadják. Az ilyen fuvarozások során a hûtô aggregátokat a Biztosítottak végig kötelesek mûködtetni.

g) Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô a felek megállapodása alapján a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.

5. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô a felek megállapodása alapján a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.

IX. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGHATÁROZÁSA, DÍJFIZETÉS

1. A Biztosító a díjat kockázatarányosan, ettôl eltérô megállapodás hiányában biztosítási idôszakonként határozza meg.

2. A Biztosított a biztosítás díjszámítására vonatkozóan a gépjármû darabszám alapú, valamint a fuvardíjbevétel alapú díjszámítási módok közül választhat:

2.1. Gépjármû darabszám alapú díjszámítás

2.1.1. A biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj a Biztosított által üzemeltetett és a Biztosítóhoz bejelentett bérelt vagy saját tulajdonú gépjármûvek és/vagy szerelvények (vontató + pótkocsi) darabszáma alapján, valamint a választott kártérítési limit függvényében kerül megállapításra. Jelen feltétel szempontjából gépjármûnek tekintendô minden olyan jármû, amelyet beépített erôgép hajt.

2.1.2. A Biztosító a biztosítási díj megállapításakor fenti tényezôkön kívül figyelembe veszi a biztosítandó gépjármûvek össztömegét, fajtáját, a szállított áru jellegét, valamint a tevékenység területi hatályát.

2.2. Fuvardíjbevétel alapú díjszámítás

2.2.1. A biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj a Biztosított által kiszámlázott éves bruttó nemzetközi fuvardíjbevétel (tekintet nélkül arra, hogy az a Biztosítotthoz ténylegesen befolyt-e) meghatározott százaléka.

2.2.2. A Biztosító a szerzôdéskötéskor megadott forgalmi adatok alapján kiszámítja az éves fizetendô díjat.

2.2.3. A Szerzôdô/Biztosított köteles a Biztosítóval minden naptári év június 5-ig írásban közölni a tárgyévet megelôzô naptári évben általa kiszámlázott bruttó nemzetközi fuvardíjak összegét forintban, és egyidejûleg köteles megküldeni az annak alapjául szolgáló mérleget. Ez az adat képezi az alapját a tárgyévi biztosítási díj megállapításának.

2.2.4. A kimutatás kézhezvételétôl számított 15 napon belül a Biztosító meghatározza a tárgyévi biztosítás tényleges díját, amit a Szerzôdô a biztosítási idôszak végéig a díjfizetési gyakoriságnak megfelelôen köteles megfizetni.

3. Ha a biztosító visszafizetni tartozik a különbözeti díjat, akkor azt az adatszolgáltatástól számított 45 napon belül köteles visszatéríteni a Szerzôdônek.

4. Az éves biztosítási díjat díjszámítási módtól függetlenül a biztosítási idôszak (naptári év) alatt egy összegben vagy félévenkénti, illetve negyedévenkénti egyenlô részletekben kell megfizetni. Az évközben (nem január 1-jei kezdettel, de január 1-jei évfordulóval) kötött biztosítási szerzôdések elsô biztosítási idôszakra vonatkozó díja az éves biztosítási díj idôarányos része.

5. A Szerzôdô köteles a szerzôdés szerinti díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal, az elôre egyeztetett díjfizetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni. A biztosítás elsô díja a biztosítási szerzôdés aláírásakor esedékes. A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdôt a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

7. Ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, a biztosítási szerzôdés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ebben az esetben is a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a Szerzôdôt a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartam utolsó napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

8. A 6. és 7. pontban írt póthatáridô idôtartama alatt bekövetkezett káresemény kapcsán a Biztosító akkor nyújt szolgáltatást a biztosítási szerzôdésben elôírt módon és feltételek mellett, ha a póthatáridô alatt a Szerzôdô a hátralékos díjat megfizette.

9. A Biztosított elismeri a Biztosítónak, illetve megbízottjának azt a jogát, hogy valamennyi okmányba, bizonylatba – amelyek a szállítmányok elôírás szerinti bejelentéséhez szükségesek – betekinthessen, és kötelezi magát, hogy minden bizonylatot és a könyvelését betekintésre és ellenôrzésre a Biztosító vagy meghatalmazottja rendelkezésére bocsát. A Biztosító, illetve megbízottja az adatok egyeztetése során a Biztosított üzletmenetérôl tudomására jutó információkat biztosítási titokként kezeli.

X. A SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdéskötéskor köteles közölni a Biztosítóval minden olyan, a kockázatvállalás szempontjából lényeges körülményt, tényt, adatot, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosítónak köteles átadni minden lényeges dokumentumot.

2. A biztosítás elvállalása szempontjából lényegesnek minôsül az a tény, adat vagy körülmény, amely a kockázatra, a Szerzôdô vagy a Biztosított nevére, tevékenységére, székhelyére, illetve az 1. pontban foglaltakra vonatkozik.

3. A Szerzôdô, illetve a Biztosított a 2. pont szerinti lényeges, a dokumentumokban, tényekben, információban, adatokban és körülményekben bekövetkezett változást a változás bekövetkeztétôl számított 5 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a Biztosítónak.

4. Ha a szerzôdéskötéskor a kérdôíven bejelentett adatokhoz képest változás történik, a Szerzôdô/Biztosított köteles azokról a Biztosítót írásban értesíteni.

5. Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról.

6. Az adatok valóságtartalmáért a Szerzôdô és a Biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt és a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

7. A Biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról (egyesülés, szétválás), a tevékenységi kör megváltozásáról, valamint a rá vonatkozó felszámolási, csôd- és végelszámolási eljárások megindításáról – a cégbírósági bejelentéssel egyidejûleg, illetôleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul, de legkésôbb 5 munkanapon belül – köteles a Biztosítót tájékoztatni.

8. A Szerzôdô/Biztosított köteles a jelen feltételben foglalt feltételek bármelyikének szempontjából lényeges tény vagy körülmény megváltozását (a biztosítási szerzôdés területi hatálya alá nem tartozó területre való fuvarozást, magas kockázatú áruk azaz italáruk, dohányáruk, elektronikai cikkek, mûszaki termékek, nemesfémek fuvarozását, valamint jármû- és élôállat-szállítmányok fuvarozását) a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak.

9. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô/Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz, illetve a kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

10. Ha a Biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, továbbá ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a biztosítási feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

11. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô/Biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás- bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, kivéve, ha a Szerzôdô/Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12. A Biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a Biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén Biztosító jogosult a biztosítási szerzôdést jogszerûen a változás napjára visszamenôleg felmondani.

XI. AZ ÖNRÉSZESEDÉS

1. A Biztosított minden egyes biztosítási esemény kapcsán a megállapított kár (beleértve a kamatot és a valamennyi költséget is) teljes összegébôl maga viseli a szerzôdésben meghatározott mértékû önrészesedést.

2. Abban az esetben, ha a kár összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbôl való levonása után legfeljebb a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg mértékéig terjed.

3. Az önrészesedés mértéke ettôl eltérô megállapodás hiányában a következô:

a) Szabályozott hômérsékleten történô fuvarozás során bekövetkezô romláskárok esetén, vagy a nem megfelelô hûtésbôl eredô károk esetén, valamint a fuvareszköz ellopása illetve feltörés vagy a ponyva kivágás által keletkezett lopás esetén az önrészesedés mértéke a kár összegének 20%-a, de min. 100.000 Ft káreseményenként.

b) Minden más esetben a kár 10%-a, de minimum 50.000 Ft/káresemény.

c) záradékok speciális önrészesedéseket tartalmazhatnak.

4. Ha a jelen feltétel és záradékai alkalmazása következtében egyazon kárra több önrészesedés is alkalmazható, minden esetben a magasabb önrész kerül alkalmazásra.

XII. KÁRBEJELENTÉS, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Kárbejelentés

1.1. A Biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül köteles írásban a Biztosítónak (vagy megbízott kárrendezôjének) bejelenteni.

1.2. Árusérülés, valamint mozgó tárggyal történô összeütközés, a gépjármû ellopása, elrablása esetén, ha az elôre látható kár a 300 000 forintot meghaladja, a gépkocsivezetô azonnal köteles értesíteni a Biztosítót.

1.3. A Biztosított akkor is haladéktalanul köteles értesíteni a Biztosítót, ha tudomására jut, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, illetve csak érték-csökkentve hajlandó átvenni az árut.

1.4. A Biztosított köteles a rakomány címzettjével közösen ténymegállapító jegyzôkönyvet felvenni, vagy a ténymegállapítást rögzíteni a fuvarlevélen.

1.5. A Biztosított csak a Biztosító elôzetes értesítésével folytathat egyeztetést a károsulttal és amennyiben a Biztosító igényt tart rá, köteles lehetôvé tenni számára, hogy a képviselôje a tárgyaláson részt vegyen.

1.6. Ha a károsult a fuvarozási szerzôdés nem megfelelô teljesítése miatt kárigényét bíróság elôtt perben vagy peren kívüli eljárásban érvényesíti, a Biztosított az ellene indult eljárásról köteles a Biztosítót értesíteni. A Biztosító a mindenkori kárkörülményektôl függôen dönt arról, hogy a perbe beavatkozik-e.

1.7. A Biztosított a CMR-Egyezmény alapján, a vele szemben támasztott kárigényeket a kárbejelentô kitöltésével jelenti be a Biztosítónak.

1.8. A Biztosított a káresemény bekövetkeztét igazoló okmányok eredeti példányát (fuvarlevelet, szállítójegyet, kárszámlát, áruszámlát, kereskedelmi számlát, a károsulttal folytatott lényeges levelezést, jegyzôkönyveket) köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A kárbejelentéshez csatolni kell a CMR fuvarlevél eredeti fuvarozói példányát is. A CMR káresemény kapcsán a Biztosító nem tekinthet el attól, hogy a fuvart minden kétséget kizáróan igazoló okirat bemutatásra kerüljön kárrendezô egységnél.

1.9. A Biztosított a káresemény bekövetkeztének igazolására az alábbi okiratokat illetve okmányokat köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani:

a) CMR fuvarlevél rendelkezésre jogosultságot alátámasztó, lehetôség szerint eredeti példányát;

b) gyûjtôáruk esetén CMR-t, rakományjegyzéket;

c) a Biztosító kérésére a forgalmi engedély másolatát;

d) áruszámlát, kereskedelmi számlát, javítási számlát;

e) tételes összegszerû kárigényt;

f) a károsulttal folytatott levelezést;

g) kárbiztosi jelentést, amennyiben készült;

h) a gépjármûvezetôvel felvett meghallgatási jegyzôkönyvet;

i) a fuvarra vonatkozó belsô utasítást;

j) a hûtés hiánya, vagy nem megfelelô hômérsékleten tartás miatt bekövetkezett károk esetén a hômérsékletregisztráló berendezés által elôállított thermográfot, (thermoscriptet) és/vagy hûtôlapot;

k) a rakomány vagy egy-egy áru teljes kára esetén a maradvány hasznosításának vagy megsemmisítésének igazolását;

l) a ténymegállapító jegyzôkönyvet;

m) jogátruházó/joglemondó nyilatkozatot (különösen szállítmánybiztosító visszkeresete esetén);

n) lopás, rablás, közlekedési baleset esetén a rendôrségi feljelentést/igazolást és az eljárást lezáró határozatot;

o) fuvarozási megbízást;

p) a rendszeresen igénybevett kompjáraton történô átkelés RO-RO vagy RO-LA fuvarozás esetén a biztosított a hajós-, vasúti-, illetve kombi-társaságokkal szembeni visszkereset eredményes lefolytatásához szükséges megfelelô okmányokat;

q) mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek.

1.10. Tûz, baleset vagy a fuvareszköz ellopása, feltörése esetén minden esetben rendôrségi/hatósági igazolás szükséges.

1.11. Olyan károk esetén, melyeknek közvetlen oka a hûtés hiánya, illetve a nem megfelelô hômérsékleten tartás, a kár benyújtásakor a felvett jegyzôkönyv kitöltésével igazolni kell a fuvaroztató által elôírt berakáskori és kirakáskori mag- és teremhômérsékletet.

2. A Biztosító szolgáltatása

2.1. A Biztosító megtéríti az áru mentésével, valamint a kár csökkentésével kapcsolatban indokoltan felmerülô valamennyi igazolt költséget a biztosítási összeg keretein belül. A Biztosító a kár megállapításához igénybe vett szakértô díjazását csak abban az esetben téríti meg, ha a szakértôi vizsgálathoz elôzetesen írásban hozzájárult.

2.2. Ha megállapítást nyert a Biztosított felelôssége, valamint a szerzôdés elôírásainak megfelelôen megtörtént a díj befizetése, és a Biztosított határidôn belül teljesítette kárbejelentési kötelezettségét, továbbá ha a kárrendezéshez szükséges és a kárbejelentôn feltüntetett iratokat benyújtotta, a kártérítés az igényelt dokumentumoknak a Biztosítóhoz való benyújtása után 30 nappal esedékes.

2.3. A kártérítési összeget a Biztosító az önrészesedés levonása után közvetlenül a károsult részére utalja át. Ha a Biztosított igazolja, hogy a károsult követelését ô már kiegyenlítette, akkor a Biztosító a Biztosított részére fizeti meg a kártérítést.

2.4. A Biztosító forintban nyújt kártérítést. Kivételt képez ez alól, ha a kár devizában merült fel, és az igényjogosult devizakülföldi, vagy ha a devizában történô kifizetésre vonatkozóan kifejezett írásbeli igény érkezett a Biztosítóhoz. Devizában történô kifizetés esetén a Biztosító a kár összegének megállapításakor a kárrendezô levél kiállításának napján érvényes MNB deviza árfolyamot alkalmazza.

XIII. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben minden tôle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó jogszabályi és egyéb elôírásokat maradéktalanul betartani.

2. A Biztosító jogosult a kármegelôzésre vonatkozó nemzetközi és hazai szabályzatok és elôírások végrehajtását ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

3. Ha az elôírt kiszolgáltatási címen bárki módosítani kívánja az áru átadási helyét, akkor a gépjármûvezetô köteles saját irányítójával vagy más felettesével mobiltelefonon egyeztetni, a Biztosított illetékes ügyintézôje pedig hivatalos, írásos megerôsítést (e-mail, fax, sms) köteles kérni attól, akitôl a Biztosított a fuvarmegbízást kapta. Ilyen írásos megerôsítés hiányában a kiszolgáltatási cím nem módosítható.

4. Amennyiben a címzett az áru átvételét csak aláírással és/vagy olyan bélyegzôvel igazolja le, melybôl nem állapítható meg, hogy a CMR fuvarlevélen vagy más fuvarokmányon megjelölt címzett és az átvevô megegyezik, akkor a gépjármûvezetô köteles saját irányítójával vagy más felettesével mobiltelefonon egyeztetni, a Biztosított illetékes ügyintézôje pedig hivatalos, írásos megerôsítést (e-mail, fax, sms) köteles kérni attól, akitôl a Biztosított a fuvarmegbízást kapta. Ilyen írásos megerôsítésig a kiszolgáltatás helyszíne nem hagyható el az áru nélkül.

5. A lopási és rablási cselekmények elkerülése érdekében a fuvarozást úgy kell megtervezni, hogy a szállítóeszközökkel csak benzinkúttal vagy védettséggel rendelkezô (pl. egybefüggô körbekerítéssel és ki- beléptetéssel, élôerôs ôrzéssel, kamerafelügyeleti rendszerrel vagy ezek bármilyen kombinációjával ellátott), rendeltetésszerûen tehergépjármûvek parkolóhelyéül kiépített helyek kerüljenek igénybe vételre. A fenti elôírásoknak nem megfelelô parkolóhelyek igénybevétele csak abban az esetben nem minôsül a kármegelôzési kötelezettség megszegésének, ha a Biztosított hitelt érdemlôen igazolja, hogy a parkolás olyan nem várt esemény és/vagy körülmény következtében vált szükségessé, melyet a Biztosítottnak az adott helyzetben nem állt módjában elhárítani.

6. Ha a feladó vagy címzett megérkezéskor nem fogadja a szállítóeszközt és emiatt a Biztosított várakozásra kényszerül, a fel- és lerakóhelyek közvetlen közelében (pl. a porta közelében, ipari park területén, stb.) történô várakozás kifejezetten tilos. Az ilyen esetekben szükségessé váló várakozásokra is az 5. pontban meghatározott parkolási szabályok alkalmazandók. (Jelen szabályozás a felrakó-helyek vonatkozásában csak akkor releváns, ha szállítóeszközben már van másik felrakó-helyen berakodott áru.)

7. A biztosítási fedezet nem terjed ki a szállítóeszközök ôrizetlenül hagyására. Ôrizetlenül hagyásnak minôsül, ha a gépkocsivezetô (két gépkocsivezetôvel történô szállítás esetén mindkét gépkocsivezetô) 30 percet meghaladó idôtartamra elhagyja a szállítóeszközt.

8. A parkolás helyszínére való tekintet nélkül a biztosítási fedezet nem terjed ki az áruval megrakodott pótkocsik, félpótkocsik leakasztva történô parkolásával összefüggô áruhiányra.

9. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy új fuvarfeladat megkezdése elôtt a szállítóeszköz raktere a következôleg szállításra kerülô áru természetének megfelelô módon és mértékben kitakarításra/kitisztításra kerüljön, hogy a raktér szennyezôdés és szagmentes legyen.

10. Káreseményt követôen a Biztosított köteles a kárt eredményezô hibajelenséget megvizsgáltatni és a hiba okának szakszerû megszüntetésérôl gondoskodni még azelôtt, hogy egy újabb szállítást kezdene meg az adott szállítóeszközzel.

XIV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô/Biztosított:

• a kármegelôzési és/vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget;

• a kárbejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak;

• a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a Biztosított ennek nem tett eleget;

• a fuvarozásba bevont harmadik személlyel szembeni visszkereseti jog fenntartásáról nem gondoskodott;

• a közlési, illetôleg változás-bejelentési kötelezettségét megsérti, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

• a Biztosító kártérítési kötelezettségét érintô kártérítési igényt a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül elismeri, illetve egyezséget köt.

A Biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt;

• a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô; vagy

• velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk; vagy

• a Biztosított jogi személynek a szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója, vagy megbízottja

szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

2. A jelen szerzôdés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül különösen, de nem kizárólag, ha a Biztosított vagy az, akinek a magatartásáért a Biztosított felelôsséggel tartozik:

• engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelezô érvényû szabványoktól, mûszaki elôírásoktól, a megrendelô írásbeli utasításaitól és feltételeitôl való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

• a bíróság jogerôs határozata, jogszabály, szerzôdés (pl. munkaszerzôdés, kollektív szerzôdés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) szerint súlyos vagy tudatos gondatlan cselekményt valósított meg;

• bûncselekménnyel, vagy a büntetô eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítôi eljárásban létrejött egyezség alapját képezô magatartással okozott károkat;

• a kárt ittas vagy bódulatot keltô szer hatása alatt lévô állapotban okozta. Jelen feltételek szerint ittas állapotnak tekintendô a 0,0 ezreléket meghaladó véralkoholszint;

• a jogszabályokban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

• a fuvarozást a saját és/vagy a Biztosított megbízója által adott és a Biztosított által elfogadott vagy vissza nem utasított biztonsági elôírások figyelmen kívül hagyásával végezte, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett. A biztonsági elôírások figyelmen kívül hagyásának minôsül mindazon elôírások megszegése, melyek az áru biztonságának érdekében kerültek elôírásra (például de nem kizárólag: a fuvarozáshoz elôírt gépkocsivezetôk száma; a szállítóeszköz biztonsági felszereltségével kapcsolatban támasztott igények; a fuvarozásra elôírt útvonalak; az engedélyezett vagy tiltott parkolóhelyekkel kapcsolatos instrukciók/tiltások, stb.).

3. A Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 5 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak megtéríteni.

4. Ha a Biztosító a Biztosított késedelmes, hiányos bejelentése következtében megtérítési igényével nem élhet, úgy a Biztosító a kár megtérítését a Biztosított közrehatásának mértékétôl függôen megtagadhatja.

XV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A Biztosító jogosult a díjak, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására.

2. A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak figyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• jogszabály változások,

• viszontbiztosítási díjak emelkedése,

• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek,

• árfolyam emelkedés,

• külsô szolgáltató partnerek díjainak változása.

3. A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt.

4. A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést 30 napos felmondási idôvel, az V.2. pont szerinti biztosítási évfordulót megelôzô napra írásban felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást csak a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

XVI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, REAKTÍVÁLÁS

1. A biztosítási szerzôdés megszûnése

1.1. A határozatlan idôtartamra kötött biztosítási szerzôdést bármelyik fél jogosult 30 napos felmondási idôvel az V.2. pont szerinti biztosítási évfordulót megelôzô napraírásban felmondani. A határozott idôre kötött biztosítási szerzôdés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerzôdés megszûnésének napjaként rögzített napon 24 óra 00 perckor szûnik meg.

1.2. Díjnemfizetés vagy részleges díjfizetés esetén a szerzôdés a IX.6.–7. pontokban foglaltak szerint megszûnik

1.3. A biztosítási szerzôdés megszûnik, a X.10. és 12. pontokban, a XV.4. pontban valamint a XIX.3. pontban foglalt esetekben az ott meghatározott módon.

1.4. A biztosítási szerzôdés abban az esetben is megszûnik, ha a Biztosított az ajánlaton, kötvényen rögzített tevékenység végzését – igazolt módon – abbahagyja (érdekmúlás).

2. Reaktiválás

2.1. A szerzôdés díj nem fizetés miatti megszûnését követô 3 hónapon belül a felek a szerzôdést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). A Biztosító a megszûnt biztosítási szerzôdés feltételeivel a fedezetet helyreállíthatja, de nem köteles a reaktiválásra.

2.2. A reaktiválásra csak akkor kerülhet sor, ha a Szerzôdô Fél a reaktiválási kérelemmel együtt csatolja a Biztosított kármentességi nyilatkozatát, amelyben a biztosított arról tesz nyilatkozatot, hogy nincs tudomása káresemény történtérôl, és megfizeti az elmaradt díjat. A Biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak vagy díjrészletek beazonosítását követô nap 0 órájától folytatódik, és az idôközben megszûnt biztosítási szerzôdés az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

XVII. AZ ELÉVÜLÉS SZABÁLYAI

1. A jelen biztosítási szerzôdésbôl származó igények a követelés esedékessé válásától számított 1 év alatt évülnek el.

2. Ha jogszabály az 1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidôt állapít meg, akkor a jelen szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési idôn belül van lehetôség.

3. Ha jogszabály a jelen szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jogvesztô határidôt állapít meg, és ez a határidô 1 évnél rövidebb, akkor a jelen szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére nem az elévülési határidôkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály megállapításai az irányadók.

4. A Biztosító – figyelembe véve a CMR-Egyezmény elévülési szabályait – csak annyiban köteles helytállni, amennyiben a Biztosítottal szemben az igény nem évült el.

XVIII. ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS

1. Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; biztosítási titok: minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

2. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az adatszolgáltatás önkéntes. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény (a továbbiakban: „Bit.”) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minôsülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.

4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött Biztosítási Szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek

kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A Biztosító, mint adatkezelô köteles a bejelentést a törvény elôírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektôl eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítô csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható elôny.

6. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsô közremûködôket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz Biztosítási Szerzôdéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külsô cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minôségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzôk). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási Biztosítási Szerzôdések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.

A Biztosítóval kötött Biztosítási Szerzôdés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzôk aktuális listája megtekinthetô a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (xxx.xxxxx.xx) honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzôhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végzô a Biztosító adatfeldolgo- zójának minôsül. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.

7. A biztosítási titok tekintetében idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 11–13. pontokban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

9. A 8. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben, ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

20. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.

21. A veszélyközösség védelme céljából történô adatkezelés: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító az alábbi adatokat kérheti:

a) a Szerzôdô Fél, a Biztosított, és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô Biztosítónak.

A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ebben az esetben, ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a meg- kereséssel érintett ügyfelet a Biztosítási Idôszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a Biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl tájékoztatja a kérelmezôt.

A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A jelen szerzôdésben nyújtott biztosítási fedezet nem azonos az áru szállítmánybiztosításával, annak lehetôségét és szükségességét nem zárja ki.

2. Amennyiben a jelen feltétel alapján létrejött szerzôdés tartama alatt a CMR-Egyezmény elôírásait a Biztosítónak jelen szerzôdésben vállalt kötelezettségét meghaladó módon, illetve mértékben megváltoztatnák, a Biztosítottra háruló esetleges többletfelelôsségre a szerzôdés hatálya nem terjed ki.

3. A Biztosító és a Biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a CMR-Egyezmény változásának kihirdetésétôl számított 30 napon belül írásban kezdeményezik a biztosítási szerzôdés átdolgozását, vagy azt közös megegyezéssel megszüntetik.

4. A Biztosítóhoz intézett nyilatkozat akkor hatályos, ha azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az a Biztosítóhoz meg is érkezett. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a telefaxon e-mailen tett nyilatkozatokat is.

5. A jelen feltételek alapján létrejövô szerzôdések többlethozammal nem rendelkeznek.

6. A Biztosító és a Szerzôdô kijelentik, hogy a jelen feltétel alapján megkötött biztosítási szerzôdésbôl eredô esetleges vitás ügyek rendezése során törekednek arra, hogy jogvitájukat peren kívül, békésen rendezzék.

7. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsôsorban a Ptk. rendelkezései az irányadóak. Alkalmazandó jog a magyar jog, a szerzôdés nyelve a magyar.

XX. PANASZKEZELÉS

1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

2. A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx. hu/ugyintezes/panaszkezelesi-szabalyzat.html

3. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek

3.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon nyitvatartási idôben.

Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ elerhetosegek.html linken található

3.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen

4. Jogorvoslati fórumok

4.1. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

4.2. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

XXI. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: Magyarország

Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.

XXII. ZÁRADÉKOK

1. Az adott biztosítási szerzôdésre érvényes záradékok az ajánlaton és a kötvényen feltüntetésre kerülnek.

1.1. Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

Jelen záradék alapján a fedezet kiterjed a biztosítási szerzôdésben (ajánlat, adatközlô, kötvény) megjelölt kiemelt kockázatú áruk az a) valamint b) pontokban foglaltak betartásával történô szállítására.

A kiemelt kockázatú áruk szállítása során a fuvarozó köteles az alábbi szabályok betartására:

a) a szállítás során, illetve amennyiben az áruval megrakott autókat nem lehet a címzettnek átadni, úgy a jármûvel csak zárt, ôrzött telephelyen, illetve ún. biztonságos parkolóban lehet leparkolni;

b) a szállítás csak és kizárólag dobozos (zárt) felépítményû, vagy biztonsági ponyvával felszerelt tehergépkocsival, illetve pótkocsival történhet.

Amennyiben a káresemény a fent felsorolt szabályok be nem tartása miatt, vagy a szabályok be nem tartásával össze- függésben következik be, a Biztosító a kárt nem téríti meg.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az utcán, vagy egyéb közforgalmú helyen leállított teherautóról vagy nem biztonságos parkolóban leállított jármûbôl eltulajdonított áru megtérítésére. A Biztosító kockázatviselése valamint a biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá a lerakóhely közelében várakozó, illetve parkoló jármûvet ért lopás- illetve rabláskárokra.

A fentiekben részletezett lopás- és rabláskárok esetére érvényes önrészesedés mértéke a biztosítási ajánlatban valamint kötvényben külön kerül meghatározásra.

1.2. Szabályozott hômérsékletû áruk szállítási záradéka

Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed a szabályozott hômérsékleten szállított áruk, bekövetkezô, az elôírt szállítási hômérséklet be nem tartásából eredô árukárokra is, feltéve, ha a gépjármû a hômérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel van ellátva.

E záradék alkalmazásával a Biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet kiterjed a szabályozott hômérsékleten szállítandó árukra, fel- téve, ha az ajánlaton külön feltüntetett forgalmi rendszámú gépjármû a hômérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel van felszerelve. Jelen záradék kiterjed a hûtô-fûtô rendszer meghibásodására visszavezethetô károkra, illetve az elôírt szállítási hômérséklet be nem tartásából eredô árukárokra. Olyan károk esetén, melyeknek közvetlen oka a hûtés hiánya, illetve a nem megfelelô hômérsékleten tartás, a kár benyújtásakor a felvett jegyzôkönyv kitöltésével igazolni kell a fuvaroztató által elôírt berakáskori és kirakáskori mag- és teremhômérsékletet. A hûtés hiánya, vagy nem megfelelô hômérsékleten tartás miatt bekövetkezett károk esetén a Biztosított köteles a hômérsékletregisztráló berendezés által elôállított thermográfot, (thermoscriptet) és/vagy hûtôlapot a Biztosító rendelkezésére bocsá- tani. A hûtô/fûtôberendezés rendellenes mûködése esetén a Biztosító kérése esetén a Biztosított köteles a berendezés ellenôrzését és javítását elvégzô szerviz szakvéleményét rendelkezésre bocsátani. Indokolt esetben a Biztosító kérésére a Biztosított köteles megküldeni a káreseményt megelôzô utolsó karbantartás dokumentációját.

Nem terjed ki a fedezet arra az esetre, ha a gépjármûvön a hômérsékletregisztráló berendezés (thermoscript) nem kielégítôen mûködött.

A szabályozott hômérsékleten történô fuvarozás során bekövetkezô romláskárok esetére, vagy a nem megfelelô hômérsékleten történô szállításból eredô károk esetére érvényes önrészesedés mértéke a biztosítási ajánlatban valamint kötvényben külön kerül meghatározásra.

1.3. Bérvontatási záradék

A Biztosító kockázatviselése ezen záradék alapján kiterjed valamennyi, a biztosítási ajánlaton rendszám szerint megjelölt teherautóval és/vagy vontatóval valamint a hozzájuk kapcsolt saját vagy bármely idegen tulajdonú pót- ill. félpótkocsival végrehajtott fuvarozásra is.

A Biztosító kockázatviselése legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra /vontatóra történt kapcsolásával kezdôdik és legkésôbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.

A biztosítás díjszámítása a vontatók és tehergépkocsik száma alapján történik.

1.4. Élôállatok szállítására vonatkozó záradék

A Biztosító kockázatviselése jelen záradék alapján kiterjed az élôállatok szállítására az alábbiak szerint:

Biztosító a fedezetet a záradék alapján is csak a Biztosított meghatározott állatfajtára vonatkozó szállítása esetén vállalja.

Minden más állatfajta szállítása elôzetes írásbeli bejelentés, illetve a Biztosító általi írásbeli visszaigazolás alapján történhet. A Biztosító fenntartja a jogot arra, hogy más állatok szállításának fedezetét külön, itt nem szereplô feltételekhez kösse.

A kötvényen feltüntetett megnevezett állatok szállítása során a Biztosító a következô jogszabályokat veszi alapul:

• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérôl,

• 54/2004. (IV.24.) FVM rendelet az egyes élô állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenôrzésekrôl,

• 88/2008.(VII.18.) FVM rendelet az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó mûveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról.

A Biztosító az állatok szállítása során, illetve azzal összefüggésben nem téríti meg a következô károkat, illetve kárigé- nyeket:

• a magyar, illetve más országbeli hatósági állatorvos, vámhatóság, rendôrhatóság, más egyéb hatóság által okozott, illetve államigazgatási jogkörben okozott minden egyéb kárt;

• az állatszállítás során, az irányadó szállításra vonatkozó jogszabályok megsértésével okozott károkat; az irányadó szállítási szabályok megsértésére kivetett bírságot, büntetést; fertôzéssel összefüggésben elrendelt kényszervágás esetén ennek valamennyi költségét; az olyan költségeket, amelyek abból erednek, hogy a szállító nem tesz eleget az állategészségügyi hatóság határozatában foglaltaknak és ezért külön intézkedéseket kell foganatosítani;

• a szállításra alkalmatlan állatokban okozott károkat.

1.5. Jármûvek szállításra vonatkozó záradék

Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed sértetlen állapotú új valamint használt gépjármûvek (beleértve a mezôgazdasági gépeket is) szállításával összefüggésben keletkezett, igazolt, szemlézett, dokumentált és elismert károkra is.

A Biztosított köteles a szállítás megkezdése elôtt, illetve a szállítás befejezésével a szállított gépjármû állapotáról jegyzôkönyvet felvenni, melyet az átadóval illetve az átvevôvel alá kell íratni, az esetleges sérüléseket tételesen fel kell tüntetni, továbbá az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. A Biztosító kár esetén, illetve a kárrendezés folyamán csak az érintett felek (átadó, fuvarozó, átvevô) aláírásával ellátott jegyzôkönyvet fogad el.

A fedezet használt gépjármûvekre csak abban az esetben terjed ki, ha az átvételkor az érintett gépjármûrôl a már meglévô sérüléseket, illetve esztétikai állapotromlást az átadó és a Biztosított képviselôje (sofôr) által ellenjegyzett állapot-felvételi jegyzôkönyv rögzíti.

A Biztosító fedezete jelen záradék esetében sem terjed ki:

a) autómentési tevékenység során okozott károkra;

b) a szállított jármûben keletkezett elemi csapás (jégesô, vihar, felhôszakadás, földcsuszamlás, földrengés, stb.) következtében bekövetkezô, valamint a szállítás során keletkezett karcolás, horpadás és esztétikai sérülések káraira;

c) a szállítandó gépjármûnek autódaruval, vagy más emelési móddal történô fel-, illetve leemelésére, illetve az ezen mûveletek során okozott károkra;

d) a szállított jármûvek értékcsökkenésébôl adódó kárigényekre.

A kártérítés alapja a káridôpontban érvényes Eurotax Katalógus szerinti – a jármû paramétereinek (kor, futásteljesítmény stb.) megfelelô

– avult érték, a munkagépek esetében a beszerzési érték, használt mezôgazdasági gépek esetében a mûszaki avult érték.

1.6. A területi hatály kiterjesztésére vonatkozó záradék

Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed a Független Államok Közössége (F.Á.K.) országaira és Ukrajna területére, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) igazgatása alatt álló országok vagy országrészek területére, az ezeken a területeken bekövetkezett káreseményekre. Jelen biztosítási feltételek tekintetében a FÁK-országokon az alábbiakat kell érteni: Ukrán Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Kazah Köztársaság, Türkmén Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Üzbég Köztársaság, Örmény Köztársaság, Fehérorosz Köztársaság, Azerbajdzsáni Köztársaság, Grúz Köztársaság

A biztosítási fedezet jelen záradék szerinti országokra való kiterjesztése esetén a Biztosító jogosult 7 napos elôzetes értesítéssel ezen kü- lön megállapodás tartalmának módosítását kezdeményezni, ha a kockázati körülmények jelentôs mértékû súlyosbodása következik be. Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) a módosítási indítványt nem fogadja el, a Biztosító a külön megállapodást az indítvány keltétôl számított 30 napra felmondhatja.

1.7. Gépek, berendezések pótlási záradéka

Egy biztosított gép vagy berendezés bármely részében a jelen szerzôdés szerinti biztosítási esemény által okozott kár esetén a Biztosító által fizetett összeg nem haladhatja meg a sérült rész(ek) pótlásának vagy javításának, (ideértve az alkatrész szállításának, ill. a szerelésnek) a költségét. Az esetleges vámköltségeket a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, amennyiben az ilyen jellegû költségre vonatkozó biztosítási fedezetet a Szerzôdô, illetve Biztosított a szerzôdés létrejöttekor igényelte és arra a Biztosító fedezetet vállalt.

A Biztosító által nyújtott pénzbeli szolgáltatás felsô határa minden esetben a teljes gép számla szerinti értékének és az elôzôekben felsorolt költségeknek az együttes összege, azzal a kitétellel, hogy a Biztosító a költségeket a sérült gép értékének, valamint a teljes biztosított szállítmány értékének egymáshoz viszonyított aránya szerint téríti meg

1.8. Mûködési zavar záradék

A szállított áru mechanikai, elektromos vagy elektronikai mûködési rendellenességbôl eredô veszteségek vagy károk kizártak a biztosítási fedezetbôl, kivéve, ha az áru vagy a csomagolás a szállítás során sérült, és a mûködési zavar ezen sérülésre visszavezethetô.

1.9. Csomagolatlan árukra vonatkozó záradék

A fedezetbôl automatikusan kizárásra kerülnek az alábbi káresemények: rozsdásodás, oxidáció, elszínezôdés, nedve- sedés, foltosodás, karcolódás, morzsolódás, horpadás, rongálás és az esetleges újrafestés költségei.

1.10. Kabotage Kiterjesztési Záradék

Jelen záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed az egy tagállamon belül egy másik tagállamban honos fuvarozó által végzett szállításokra – beleértve a Németországon belüli szállításokra vonatkozó fuvarozási szerzôdéseket is, mely szállítások esetében mind a feladási, mind a kiszolgáltatási hely Németország területén belül van – amennyiben a Biztosított a tevékenységre vonatkozó EGK és EK rendelet(ek) által szabott feltételeknek megfelelnek.

A Biztosító kockázatviselésének és kártérítési kötelezettségének felsô határa megegyezik a Biztosított által folytatott kabotage fuvarozás helyének alkalmazandó joga szerinti maximummal.

A maximális limit a Németország területén végzett fuvarozásokra elôírt limittel megegyezô: káreseményenként és évente összesen EUR 600.000.

A fedezet CMR kötvényben meghatározott árukra vonatkozóan érvényes.

A jelen záradék tekintetében érvényes speciális önrészesedés: káreseményenként 10% de minimum 200.000 Ft.

A Kabotage kiterjesztés a Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. jelen Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelôsségbiztosítási (CMR) Feltételeinek kiterjesztéseként értelmezendô, minden itt nem szabályozott kérdésben nevezett CMR feltétel érvényes.

2. Fogalmi meghatározások a záradékok által hivatkozott árukra vonatkozóan

2.1. Elektronikai árunak tekintendôk a kép- és hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására vagy rögzítésére alkapmas híradástechnikai eszközök és tartozékaik, többek között az alábbiak: televízió, mûholdvevô bel- és kültéri egysége, rádió, telefon, mobiltelefon valamint annak alkatrészei és tartozékai, hanglemez- és audio CD lejátszó, DVD és egyéb formátumú digitális adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, videó, fényképezôgép, számítógép, laptop, vetítô, fénymásoló, audio-, videó- és mágnesszalagok, audio- és videó CD-k, DVD-k, bakelitlemezek.

Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

2.2. Mûszaki árunak tekintendôk az elektronikai egységet nem tartalmazó félkész és késztermékek, alapanyagok, végsô fogyasztásra szánt berendezések, autóipari alkatrészek és termékek, beleértve az autógumit, az autóüveget, és autókábeleket.

Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

2.3. Jövedéki árunak tekintendôk a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott jövedéki termékek, úgy mint többek között az ásványolaj, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgô, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány a 2003. évi CXXVII. 3.§.(2) bekezdése alapján.

Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka

2.4. ADR-es áruknak tekintendô az 1957. szeptember 30-án kelt. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) által meghatározott veszélyes anyag és tárgy.

2.5. Szabályozott hômérsékleten szállítandó árunak minôsül az a termék, amely állagának megôrzéséhez meghatározott hômérsékleti tartomány fenntartását igényli a teljes szállítási folyamat során.

Ilyenek a hûtött, fagyasztott és romlandó termékek, az élelmiszeripari és gyógyszeripari termékek egyaránt. Vonatkozó záradék: Szabályozott hômérsékletû áruk szállítási záradéka

2.6. Jármûnek minôsülnek a gépjármûvek, nyergesvontatók, pótkocsik és félpótkocsik, az 1949. szeptember 19-én kelt Közúti Közlekedési Egyezmény 4. cikke meghatározása szerint.

Vonatkozó záradék: Jármûvek szállításra vonatkozó záradék

2.7. Túlméretes/Útvonalengedély-köteles árunak minôsül az az áru, melynek szállítása olyan jármûvel lehetséges, amelynek terhelése, illetve mérete a jármûvön lévô rakományt is figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott értékeket meghaladja.

2.8. Gépnek minôsül minden olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép), esetleg energiatermelésre alkalmas (erôgép). Mûködése mechanikai elvre vezethetô vissza. A szerszámmal szemben jellemzi az, hogy felépítése bonyolult, több mozgó alkatrészbôl áll, amelyek egyfajta mechanikai elven történô együttes munkájához külsô energiaforrás szükséges. A gépek típusai a teljesség igénye nélkül az alábbiak: egyszerû gépek, mechanikai alkotórészek és kapcsolatok, órák, gázkompresszorok és szivattyúk, hôerôgépek, turbinák, szárnyprofilok, elektronikus gépek, stb.

Vonatkozó záradék: Gépek, berendezések pótlási záradéka