ÜZLETSZABÁLYZAT

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) a vállalkozások működőképességének javítása, versenyképességük növelése, fejlődésük elősegítése érdekében a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását készfizető kezességvállalással segíti. A Zrt. a hitelintézetek által a vállalkozások részére történő hitelnyújtásához, garancia vállalásához, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások (a továbbiakban: pénzügyi intézmények) faktoring és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing szolgáltatásainak igénybe vételéhez vállal készfizető kezességet. A Zrt. készfizető kezességvállalásával lehetőség nyílik arra, hogy a pénzügyi intézmények olyan életképes vállalkozások számára nyújtsanak hitelt, faktoring és pénzügyi lízingszolgáltatást, vállaljanak garanciát, amelyek egyébként a Zrt. biztosítéki hátteret megerősítő készfizető kezességvállalása nélkül nem, vagy pedig kedvezőtlenebb feltételekkel vehetnék igénybe a hiteleket, garanciákat, faktoring és lízingszolgáltatásokat. A Zrt. készfizető kezességvállalása a pénzügyi intézmények hitelezési kockázatát csökkenti.

A készfizető kezességvállalással a Zrt. kötelezi magát arra, hogy ha a hiteladós, a garancia kötelezettje, a faktoring és lízingszolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban együttesen: adós) a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a vállalt mértékig a Zrt. maga fog az adós helyett a pénzügyi intézménynek teljesíteni. Ha az ügylettel kapcsolatban a készfizető kezességvállalás igénye merül fel, a pénzügyi intézmény keresi meg kérelmével a Zrt.-t.

A Zrt. készfizető kezességvállalásához Magyarország éves költségvetési törvényei alapján a központi költségvetés viszontgaranciája (a továbbiakban: állami viszontgarancia) kapcsolódik.

A Zrt. által állami viszontgarancia mellett nyújtott készfizető kezességvállalás

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet1(a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak, Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) számú Korm. rendelet [továbbiakban 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet) I. számú melléklete szerint „4.1. Általános csekély összegű (de minimis) támogatás (1407/2013/ EU bizottsági rendelet)],

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet módosításáról szóló 2019. február 21-i 2019/316/EU bizottsági rendelettel2 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet3 [a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke alapján agrár de minimis

1Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 352, 2013.12.24., 1. o. 2 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 51/I., 2019.2.22., 1. o. 3Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 352., 2013.12.24. 9.o.

támogatásnak (37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint

„.4.2. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (1408/2013/ EU bizottsági rendelet”)]

• a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel4 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet5 (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet)

o 13-14. cikke alapján regionális beruházási támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.1.1. Regionális beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk)”],

o 17. cikke alapján KKV-knak nyújtott beruházási támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.2.1. KKV-knak nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk)”]

o 22. cikke alapján induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „OE15.3.2. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk) ”]

o 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.4.1. Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikk)”])

o 28. cikke alapján KKV-knak nyújtott innovációs támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.4.1. Kutatás- fejlesztési projektekhez nyújtott innovációs támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikk)”]

o 36. cikke alapján uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.1. A vállalkozások számára az uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tévő beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikk)”]

o 37. cikke alapján a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.2. A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 37. cikk)”]

o 38. cikke alapján energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.3. Energiahatékonysági intézkedésekhez

4 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 156., 2017.6.20., 1. o.

5Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L187, 2014.06.26., 1. o.

nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikk)”]

o 41. cikke alapján Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatásnak [37/2011. III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.6. Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikk)”]

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet)6

o 14. cikke alapján az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „„17.1.1. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez l kapcsolódó, a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk)”]

o 17. cikk szerinti mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „17.1.4. Mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás (702/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk)”]

minősül.

A készfizető kezességhez kapcsolódó állami viszontgarancia alapján a Zrt. által garantált követelés részben államilag garantált követelésnek, támogatásnak minősül. A Zrt. készfizető kezességvállalásával kizárólag az Üzletszabályzatban meghatározott támogatások, támogatási kategóriák keretében nyújtott támogatás nyújtására kerülhet sor.

A Zrt. az Üzletszabályzatban meghatározott részletes feltételek mellett – állami viszontgarancia nélkül – saját kockázatra is vállalhat készfizető kezességet.

A Zrt. az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, a továbbiakban: EIF vagy EBA) által koordinált COSME (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) - az Európai Unió által indított garancia program - keretében is vállalhat készfizető kezességet.

A COSME viszontgaranciát a COSME Program és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztositja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás- elősegítése az Európai Unióban és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése.

A Zrt. által a COSME keretében vállalt készfizető kezességhez az EIF által nyújtott 50%-os mértékű viszontgarancia kapcsolódik. E viszontgarancia jellemzője, hogy meghatározásra kerül egy maximális veszteség összeg (a továbbiakban: viszontgarancia korlát), ameddig az EIF a viszontgarancia alapján fizetési kötelezettséget vállal. A Zrt. a készfizető kezességet jelen Üzletszabályzatban

6Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 193., 2014.07.01.

meghatározott feltételek mellett az EIF viszontgarancia korlátjától függetlenül, visszavonhatatlanul vállalja. A Zrt. az EIF viszontgarancia korlátjának eléréséről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi intézményeket.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az ÁPTF 296/1997. sz. határozata alapján működő pénzügyi vállalkozás.

Eltérő rendelkezés hiányában jelen Üzletszabályzat hitelszerződésekre vonatkozó rendelkezései kiterjednek a garancia, a lízing és a faktoring szerződésekre is.

Az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, illetve garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalásról a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzata rendelkezik.

2. A ZRT. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZOLGÁLTATÁSÁNAK IGÉNYBEVÉTELÉRE JOGOSULTAK KÖRE

2.1. A hitelekhez és garanciákhoz kapcsolódó készfizető kezességvállalást a Zrt.-ben legalább 10 millió forint névértékű részvénytulajdonnal rendelkező hitelintézetek (a továbbiakban: hitelintézet) vehetik igénybe.

A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és mikrohitelezési tevékenység esetén a megyei, fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok.

2.2. A Zrt. készfizető kezességvállalásának igénybevételére jogosultak azok a pénzügyi vállalkozások is, amelyek a hitelezési, lízing vagy faktoring tevékenységükhöz kapcsolódó készfizető kezességvállalásról a Zrt.-vel - az alábbiak szerint - megállapodást kötöttek.

Ha a pénzügyi vállalkozás megállapodást kíván kötni a Zrt.-vel, a Zrt. a megállapodás megkötése előtt elvégzi a pénzügyi vállalkozás partnerminősítését. A partnerminősítés célja, hogy a Zrt. - a rendelkezésére álló adatok alapján - megismerhesse a pénzügyi vállalkozás hitelezési tevékenységére vonatkozó alapvető szabályokat, adatokat és így a megállapodás megkötése esetén a Zrt.-t terhelő kockázatokat feltárhassa. A Zrt. azon pénzügyi vállalkozásokkal köt megállapodást, amelyeket a Zrt. a partnerminősítés alapján megfelelőnek minősít. A partnerminősítés elvégzése érdekében a pénzügyi vállalkozás a következő - a KKV szektorra vonatkozó – dokumentumokat adja át a Zrt.-nek:

• a Felügyelet által kiállított működési engedély,

• adós/ügyfélminősítésről szóló szabályzat, vagy annak bedőlési valószínűségek (PD) számítást/értékeket is tartalmazó kivonata,

• kockázatkezelésről/-vállalásról szóló szabályzat,

• fedezetértékelésről szóló szabályzat,

• kapcsolódó hitelezési és behajtási eljárásrend,

• a tárgyévet megelőző két év december 31-i fordulónapon meglévő portfolió összesített adatai követelésminősítés és adósminősítési bontásban faktoring ügyletek esetén a követelések nyilvántartására és a kapcsolódó

elszámolásokra vonatkozó rendszerük leírását, a követelések kezelésének folyamataira vonatkozó eljárás rendjét, valamint

• az utolsó lezárt év auditált mérlegbeszámoló.

A minősítés alkalmával a pénzügyi vállalkozás és a Zrt. további dokumentumok átadásáról is megállapodhat.

Ha a partnerminősítés alapjául szolgáló dokumentumokban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás köteles e dokumentumokat a Zrt.-nek megküldeni, amelyek alapján a partnerminősítés felülvizsgálatára kerül sor.

3. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI

3.1 ÁLLAMI VISZONTGARANCIA ESETÉN

A Zrt. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

XXXIV. törvény, valamint a támogatásra vonatkozó egyéb európai uniós jogszabály alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek a társaság részvényesi körébe tartozó hitelintézetekkel, továbbá a Zrt.-vel megállapodást kötött pénzügyi vállalkozásokkal szembeni – hitelszerződésből, kölcsönszerződésből, hitelkeret-szerződésből (a továbbiakban együtt: hitelszerződésből) - legfeljebb 25 éves futamidejű -, garancia-szerződésből és garancia keretszerződésből (a továbbiakban együtt: garancia szerződésből), - legfeljebb 10 éves futamidejű -, faktoring szerződésből, és pénzügyi lízingszerződésből eredő - legfeljebb 25 éves futamidejű - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb 1 éves futamidejű faktoring ügyletekhez kapcsolódhat. A hitel- vagy garancia keretet kitöltő hitel- vagy garancia szerződések futamideje meghaladhatja a keret lejáratát, de a készfizető kezességvállalás időtartama legfeljebb a hitel- vagy garancia keret lejáratáig keletkező adósi tartozásokra terjed ki. A hitelszerződés futamideje alatt a hitelszerződés keltétől a végső lejáratáig terjedő időtartamot kell érteni. A futamidő az esetleges hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az ügyletre irányadó jelen pont szerinti futamidőt.

A hitel devizaneme kizárólag HUF/EUR/USD/CHF/CNY lehet.

Éven túli futamidejű hitelszerződések esetén akkor vállalható készfizető kezesség, ha a hitelintézet biztosítékként a 2013. évi V. törvény (Ptk.) Ötödik könyv Harmadik része VII. Címében meghatározott zálogjog vagy óvadék, vagy a Hatodik könyv Harmadik rész XXI. Cím LX. Fejezetében meghatározott kezesség valamelyikét lekötötte, kivéve éven túli futamidejű pénzügyi lízingszerződések esetén, ahol elsősorban a lízingtárgy képezi a Zrt. készfizető kezességének a fedezetét. Ennek megfelelően a Zrt. készfizető kezességének beváltása esetén a lízingtárgy értékesítéséből befolyt bevétellel, - illetve a helyébe lépő pénzösszeggel – a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell a Zrt.-vel elszámolni.

3.2. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG MAXIMÁLIS ÖSSZEGE

A Zrt. által vállalt kezesség összege egy adós vonatkozásában a kérelem benyújtásának időpontjában, - az 5.2. pontban meghatározottak figyelembevételével - nem haladhatja meg

• csekély összegű (de minimis) támogatás estén az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben,

• agrár de minimis támogatás esetén az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben,

• általános csoportmentességi rendeletben foglalt támogatások esetén a 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy

• a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglalt támogatások esetén a 702/2014/EU bizottsági rendeletben és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalalás szabályairól szóló 31/2015. (VI.9.) FM rendeletben (a továbbiakban: 31/2015. (VI. 9.) FM rendelet)

foglalt mértéket, illetve (keret)összeget.

A devizahitel forint összegét a hitelszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell kiszámítani.

A (keret)összegek számítása szempontjából akár az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzat alapján, akár egyedi kérelem alapján került sor a Zrt. készfizető kezességvállalására, devizában vállalt hitel, garancia, faktoring és pénzügyi lízing esetében a Zrt. készfizető kezességének forintösszegét a hitel-, garancia- faktoring és pénzügyi lízingszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell kiszámítani. A különböző hitel-, garancia-, faktoring és pénzügyi lízingszerződéshez kapcsolódó készfizető kezességet együttesen kell számítani.

A készfizető kezesség maximális összegének megállapításánál figyelembe kell venni az adósnak nyújtott összes csekély összegű (de minimis), vagy az adott ügylethez kapcsolódóan nyújtott összes csekély összegű (de minimis) és csoportmentességi támogatást, függetlenül attól, hogy mely szervezet nyújtotta/közvetítette a támogatást.

A készfizető kezesség támogatástartalmának számítása garancia szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességvállalás kivételével a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet II. mellékletében foglaltak alapján történik. A számításhoz szükséges piaci kezességvállalási díj meghatározása a Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján történik.7 A garancia szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén a készfizető kezesség támogatástartalmának számítása általános csekély összegű támogatás esetén az 1407/2013/EU bizottsági rendelet

4. cikk (6) bekezdés a) és b) pontja, mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén a 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (6) a)-b) pontja alapján történik.

7C(2008) 6357, N 201/a/2007. számú állami támogatás – Magyarország, Módszertan a Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kezességvállalás támogatástartalmának kiszámításához valamint

C(2009) 5645, N 35/2009. számú állami támogatás – Magyarország, Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a

mezőgazdasági és ahalászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalásoktámogatástartalmának kiszámításához

4. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁST KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK

ÁLLAMI VISZONTGARANCIA ESETÉN

4.1. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adóssal kapcsolatban, akivel szemben a következő feltételek bármelyike fennáll:

a) akinek a készfizető kezességvállalási kérelem alapját jelentő hitelszerződésből vagy garancia-szerződésből, faktoring szerződésből és pénzügyi lízingszerződésből eredő tartozásai megfizetéséért az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány kötelezettséget vállalt, vagy erre irányuló kérelmet nyújtott be ezen intézményekhez és elbírálás alatt van, illetve akinek a fenti ügyletéhez állami készfizető kezesség kapcsolódik;

b) akinek nyilatkozata alapján a kérelem benyújtásának évében, illetve az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU, az 1408/2013/EU bizottsági rendeletekben, illetve az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben meghatározott összeghatár felett részesült, illetve részesülne csekély összegű (de minimis) támogatásban

c) aki a Zrt. készfizető kezességvállalását korábban igénybe vette és

• a kérelemhez kapcsolódóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

• akinek az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőzően a Zrt.-hez benyújtott beváltási kérelmét a Zrt. – 5 éven belül

– teljesítette vagy megtagadta,

• fennálló ügyletéhez kapcsolódóan a készfizető kezesség beváltása folyamatban van, kivéve, ha a beváltást a Zrt. 11.4 pont alapján, felfüggesztette és az új kérelem a beváltás alatt lévő ügylet kiváltására irányul, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő,

• bármely hitelintézetnél olyan felmondott ügylettel rendelkezik, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és amely ügylet a Zrt. nyilvántartása szerint felmondott státuszban van, kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő;

d) aki csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt áll,

e) egyéni vállalkozó (ideértve az egyéni céget is) esetén: aki vagy akinek természetes személy tagja a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerint adósként, adóstársként adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll, illetve aki (ideértve a tulajdonában álló egyéni céget) korábban ilyen eljárás alatt állt és ezen okból nem volt jogosult a kezességvállalási kérelem alapjául szolgáló hitelszerződés aláírására,

f) aki csoportmentességi támogatás igénylése esetén, kivéve, ha a kérelem benyújtására a 651/2014/ EU bizottsági rendelet 22. cikke (induló vállakozásoknak nyújtott támogatás) alapján kerül sor a 37/2011.(III.22.) Korm. rendelet 6.§-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, csekély összegű (de minimis) és agrár de minimis körbe tartozó támogatás igénylése esetén pedig fennállnak - a hitelezői kérelemre induló - felszámolási eljárás elrendelésének feltételei,

g) akit a cégnyilvántartásból, vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói nyilvántartásból töröltek, illetve akivel szemben erre irányuló eljárás van

folyamatban, vagy egyéni vállalkozóként az adószáma törlésre került, vagy az adószám törlésére irányuló eljárás van folyamatban,

h) akit a cégnyilvántartásba vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba nem jegyeztek be, feltéve, hogy a megalakuláshoz, létrejöttéhez a bejegyzés szükséges,

i) akinek félévnél régebbi lejárt, hitelszerződésből, (bank)garancia-szerződésből, faktoring-szerződésből vagy pénzügyi lízingszerződésből eredő tartozása áll fenn,

j) akinek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van,

k) akinek legfeljebb 1 éves futamidejű hitelszerződését - a Zrt. készfizető kezességvállalásán kívül - más biztosíték (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség, garancia, engeményezés - kivéve biztosítási jogviszonyból eredő követelés engedményezése -) nem biztosítja, vagy éven túli futamidejű hitelszerződését – a Zrt. készfizető kezességén kívül – más biztosíték (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség) nem biztosítja,

l) aki jogszabályba ütközően környezetszennyezéssel járó tevékenységet valósít meg,

m) aki az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget, valamint aki az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 Rendelete 136. cikk (1) bekezdésének g) vagy h) pontjában szereplő helyzetben érintett,

n) aki a következő főtevékenységek valamelyikét folytatja:

• fegyver- és lőszergyártás (TEÁOR'08 2540),

• katonai harcjármű gyártása (TEÁOR'08 3040),

• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR'08 9200),

• pénzügyi közvetítés – biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok – egyéb pénzügyi tevékenység (TEÁOR’08 6411-6630), kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő,

o) továbbá, ha az ügylet célja

• lakossági-, személyi fogyasztás finanszírozása (személyi-, áruvásárlási-, lakás-, gépkocsi vásárlási kölcsön),

• visszlízing, azon visszlízing kivételével, amely a lízingbevevőtől megvásárolt, a lízingbevevő által ezt megelőzően vásárolt új vagy használt eszköz (lízingtárgy) lízingbe adására irányul, amennyiben a lízingtárgy a lízingszerződés megkötését megelőző 90 naptári napon belül került a lízingbevevő tulajdonába, kifejezetten a lízingszerződés megkötése céljából, és a lízingszerződés megkötésére irányuló szándék a lízingbeadónak a lízingtárgy lízingbevevő általi megvásárlását megelőzően a lízingszerződés megkötésérére vonatkozóan kiadott indikatív ajánlatával igazolható (technikai visszlízing),

• külföldi befektetések finanszírozása,

• harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenység támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos,

• import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás.

4.2. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

4.3. Ha a Zrt. készfizető kezességvállalására vonatkozó kérelem benyújtására a 1407/2013/EU bizottsági rendelet és a 651/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott feltételek alapján kerül sor, akkor a következőkben meghatározott egyes támogatások, illetve támogatási kategóriák esetén a Zrt. nem vállal készfizető kezességet:

a) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás és csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha a Zrt. kezességvállalása a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez kapcsolódna;

b) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha a Zrt. kezességvállalása elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódna;

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, megújuló energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás és csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha

• a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

• a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) acélipari tevékenységhez, hajógyártási tevékenységhez, szénipari tevékenységhez, szintetikusszál-ipari tevékenységhez, ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz regionális beruházási támogatás;

e) az 1407/2013/EU rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás nem nyújtható az ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás terén működő vállalkozásoknak teherszállító jármű megvásárlásához;

f) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtása esetén abban az esetben, ha támogatási összeg meghaladja következő

összegeket - azzal, hogy az értékhatárok nem kerülhetőek meg a projektek mesterséges feldarabolásával -:

• regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

• KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk (3)-(5) bekezdésében meghatározott mértéket,

• kutatás- fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén:

i. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

ii. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

iii. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

iv. meghaladja az i)-iii) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSZ 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

v. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• KKV-knak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás és megújuló energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás esetén e vállalkozásonként és beruházásonként a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

4.4. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a 702/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtása esetében abban az esetben, ha támogatási összeg meghaladja következő összegeket, - azzal, hogy az értékhatárok nem kerülhetőek meg a projektek mesterséges feldarabolásával -:

• elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás vállalkozásonként és

beruházási projektenként nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

• mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtásakor, ha a támogatás összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre.

4.5. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a 702/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetében a következő esetekben:

• olyan támogatások, amelyek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerülnek rögzítésre;

• a fenti rendelet 14. cikke szerinti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházások támogatása esetében a 14. cikk (9)-(11) bekezdése szerinti esetekben;

• a fenti rendelet 17. cikke szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében a 17. cikk (3) és (6)-(8) bekezdése szerinti esetekben.

4.6. A fenti kizáró okok a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nem állhatnak fenn. Az adósnak és a pénzügyi intézménynek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell a készfizető kezességvállalás feltételeinek fennállásáról, valamint, – a 4.1. c) pont kivételével – a kizáró feltételek fenn nem állásáról. A 4.1. c) pontban meghatározott kizáró körülmények fennállására vonatkozóan a Zrt. nyilvántartása az irányadó. Ha a befogadás során hiánypótlásra kerül sor, a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontja alatt az utolsó hiánypótlás benyújtásának időpontját kell érteni. A 4.1. és a 4.2. pont alkalmazásában a Zrt. kitettsége egy adós vonatkozásában az adós valamennyi ügyletéhez kapcsolódóan a Zrt. kockázatban állásának forintban kifejezett maximum összegét jelenti.

5. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG ALAPJA, MÉRTÉKE

5.1. A Zrt. készfizető kezességvállalása – a szerződés típusától függően – az alábbiakra terjedhet ki:

• hitelszerződés esetén: a hitelszerződés alapján az adóst terhelő tőkeösszeg + kamat + hitelszerződésben vagy a pénzügyi intézmény hirdetményében meghatározott kamatszerűen fizetendő járulék összege,

• garancia-szerződés esetén: a garancia-szerződésben meghatározott garancia összege,

• pénzügyi lízingszerződés esetén: a finanszírozott tőke+ kamat,

• faktoring szerződés esetén a tőkeösszeg + kamat + a faktoring szerződésben vagy a pénzügyi intézmény hirdeményében meghatározott kamatszerűen fizetendő járulék összege,

amely azonban a kérelem benyújtásakor nem haladhatja meg a 3.2. pontban meghatározott összeget.

Jelen Üzletszabályzat alkalmazásában a tőke jelenti:

• hitelszerződés esetén: a hitelszerződésben szereplő hitel összegét,

• garancia esetén: a garancia-szerződésben meghatározott garancia összegét,

• lízing esetén: a finanszírozott tőke összegét,

• faktoring esetén: faktoring szerződés szerint a pénzügyi intézmény által az adósnak nyújtandó összeg, valamint

• hitelkeret szerződés, garancia keretszerződés esetén: a hitelkeret- szerződésben, a garancia keretszerződésben meghatározott keretösszeget.

A Zrt. készfizető kezességvállalása nem terjed ki - különösen - a készfizető kezességvállalási díj összegére, nyílt végű lízingszerződés esetén az általános forgalmi adó összegére, az adós késedelme miatt felszámított többlet (késedelmi) kamatokra, a számlaforgalom elmaradása miatt felszámított díjra, a pénzügyi intézmény által felszámított garancia-díjra és a pénzügyi intézménynek a szerződéseiben foglalt követelések érvényesítésével kapcsolatos költségeire.

5.2. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség maximális mértéke nem haladhatja meg az 5.1. pontban meghatározottak alapján fennálló tartozás összegének 80%-át. A Zrt. a készfizető kezességvállalás minimális mértékét nem határozza meg.

Forint hitelszerződés (ideértve: a forint pénzügyi lizing- és forint faktoring szerződést is) esetén a Zrt. készfizető kezessége csak tőkeösszegre terjed ki.

Deviza hitelszerződés (ideértve: a deviza pénzügyi lizing- és deviza faktoring szerződést is) esetén a hitelszerződésben vagy a Hirdetményben meghatározott garantált kamat összege beváltáskor nem haladhatja meg a garantált tőkeösszeg 10

%-át. Devizahitelekhez, devizában vállalt garanciához kapcsolódó készfizető kezesség beváltása vagy a 9.2.3. pont szerinti teljesítés esetén a teljesítés az annak alapjául szolgáló esemény (a hitel felmondásának vagy lejáratának vagy a felszámolás vagy a csődeljárás közzétételének) időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamon történik. Deviza hitelszerződés és deviza garancia-szerződés esetén a beváltás során kifizetett összeg nem lehet magasabb, mint a beváltáskor fennálló garantált tőketartozásnak a hitelszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számolt forintösszege+ 10%.

6. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6.1. A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁS

6.1.1. Az adós és a vele egy és ugyanazon vállalkozások8részére az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben Magyarországon odaítélt csekély összegű (de

8Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

minimis) támogatások összege – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – a készfizető kezesség támogatástartalmával megnövelve nem haladhatja meg a

200.000 eurónak megfelelő - a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított - forint összeget, és az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben az átlátható támogatás kritériumaként meghatározott készfizető kezesség összegét. A közúti árufuvarozási tevékenységekhez Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások összege az egy és ugyanazon vállalkozás tekintetében a készfizető kezesség támogatástartalmával megnövelve az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő - a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított - forint összeget. Az adósnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

6.1.2. Az Európai Bizottság 2008. november 12-i C(2008) 6357 sz. határozata alapján a hitel- és a termelőeszközökre beszerzéséhez igénybevett lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalás összege nem haladhatja meg a 2.500.000 EUR-t, vagy ennek megfelelő forint összeget, futamidejük a 25 évet.

6.1.3. Garancia szerződés és faktoring szerződés esetén a készfizető kezességgel garantált összeg 1 500 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg, - közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 750 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg - és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 750 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg - közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 375 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg - és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

6.1.4. A csekély összegű (de minimis) támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek9 megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű (de minimis) támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az a)–d) pontokban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

9Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai : L 114., 2012.4.26., 8. o.

6.1.5. A csekély összegű (de minimis) támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

6.1.6. Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.1.7. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

6.1.8. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

6.1.9. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

6.1.10. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a halászati, akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásnak nyújtott támogatás kizárt a de minimis támogatások köréből. Kizárt az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás, valamint harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás.

Kizárt továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.

6.2. AZ AGRÁR DE MINIMIS TÁMOGATÁS

6.2.1. A mezőgazdasági vállalkozások intézményi kezességvállalást vehetnek igénybe pénzügyi intézmény által nyújtott piaci kamatozású forgóeszköz hiteleikhez,

valamint mezőgazdasági célú beruházási hiteleikhez, garanciáikhoz, faktoring és lízing ügyleteikhez. A kezességvállalás agrár de minimis támogatásnak minősül.

6.2.2. Az adós (mezőgazdasági vállalkozás) és a vele egy és ugyanazon vállalkozások10 részére az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben Magyarországon odaítélt agrár de minimis támogatások összege – a 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben foglaltak alapján – a kezesség támogatástartalmával megnövelve nem haladhatja meg a 25 000 eurónak11 megfelelő - a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított - forint összeget, és az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben az átlátható támogatás kritériumaként meghatározott garancia összeget.

Az Európai Bizottság ”2009. július 13-i C(2009) 5645” (N35/2009. sz. támogatási program Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és a halászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartamának kiszámításához) sz. határozata alapján a készfizető kezesség összege bármely három pénzügyi évben hitelszerződés és termelőeszközök beszerzésére lízingszerződés esetén nem haladhatja meg a 2,5 millió eurónak megfelelő forint összeget.

6.2.3. Garancia szerződés és faktoring szerződés tekintetében a kezességvállalás összege 187 500 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg és lejárati ideje öt év, vagy a kezességvállalás összege 93 750 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg, és lejárati ideje tíz év; amennyiben a kezességvállalás összege ezeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

6.2.4. Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi

10Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

Az a)–d) pontokban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

11 Az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltak értelmében a 25 000 EUR összegű korlát alkalmazásának feltétele,

hogy (1) bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatás teljes halmozott összege ne haladja meg a rendelet II. számú mellékletben meghatározott 119 498 650 EUR összegű nemzeti korlátot, (2) az érintett termékágazatban bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott támogatások teljes halmozott összege ne haladja meg a rendelet 2. cikk (4) bekezdésében meghatározott ágazati korlátot, (3) az adott tagállam a rendelet követelményeinek megfelelően létrehozott nemzeti központi nyilvántartást működtessen.

tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet12 rendelkezései alkalmazandók.

6.2.5. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

6.2.6. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

6.2.7. Az agrár de minimis támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

6.2.8. Ha a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az – általános csekély összegű rendeletek alá tartozó – ágazatban vagy tevékenységi körben (mint például mezőgazdasági termékfeldolgozás, -forgalmazás, vadászati, erdészeti területen) is végez tevékenységet, valamint az ilyen tevékenységeihez csekély összegű támogatásban is részesült, úgy a támogatásokat össze kell számítani és az egy és ugyanazon vállalkozás részére, az adott három év vonatkozásában a csekély összegű támogatások összege Magyarországon, vagy más európai országban nem haladhatja meg országonként a 200.000 eurónak megfelelő forint összeget.

6.2.9. Ha egy vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban, valamint egyéb ágazatokban is tevékenységet végez, illetve egyéb tevékenységeket is folytat, az 1407/2013/EU rendelet azon egyéb ágazatokra és tevékenységekre is alkalmazandó, akkor vállalható kezesség, ha biztosított, – a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén –, hogy a kizárt ágazatokban folytatott tevékenységek ne részesüljenek csekély összegű támogatásban. Ugyanez az elv alkalmazandó, amennyiben egy vállalkozás olyan ágazatokban végez tevékenységet, amelyekben a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb. Ha nem biztosítható, hogy az azon ágazatokban folytatott tevékenységek, amelyek esetében a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb, csak a meghatározott alacsonyabb felső határokig részesüljenek

12 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: HL 190/45. 2014.06.28.

csekély összegű támogatásban, a vállalkozás valamennyi tevékenységére az alacsonyabb felső határ alkalmazandó.

6.2.10. Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.2.11. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

6.2.12. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

6.2.13. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

6.2.14. Kizárt a de minimis támogatások köréből az olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. Kizárt továbbá, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás. Kizárt továbbá az importált áruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

6.3. A 651/2014/EU BIZOTTSÁGI RENDELET SZERINTI CSOPORTMENTESSÉGI TÁMOGATÁSOK

6.3.1. A Zrt. készfizető kezessége kis- és középvállalkozásoknak a 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységek megvalósítására nyújtott hitel és pénzügyi lízingszerződéshez kapcsolódhat.

A csoportmentességi támogatás alkalmazására akkor kerül sor, ha a program, amely finanszírozására a hitel- illetve lízingszerződést kötötték, megfelel a 651/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak, de a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2.500.000 EUR-t, vagy ennek megfelelő forint összeget.

A készfizető kezesség az alábbi támogatási kategóriák szerint nyújtható:

• Regionális beruházási támogatás

• KKV-knak nyújtott beruházási támogatás

• Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

• Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

• KKV-knak nyújtott innovációs támogatás

• Uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás

• Jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

• Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás

• Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás

A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatásokra vonatkozó részletszabályokat ld. a 2. mellékletben.

6.4. MEZŐGAZDASÁGI CSOPORTMENTESSÉGI TÁMOGATÁSOK

6.4.1. KÖZÖS SZABÁLYOK

6.4.1.1. A csoportmentességi támogatás esetén a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. sz. melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozások jogosultak a Zrt., kezességének igénybevételére, ha a kezességvállalás alapjául szolgáló ügylet tekintetében a 702/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazandó.

A Zrt. készfizető kezessége kis- és középvállalkozásoknak beruházásaik megvalósítására nyújtott hitelszerződéséhez, lízingszerződéséhez kapcsolódhat. A készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a hitelintézet csak a beruházással kapcsolatos munka megkezdését megelőzően nyújthatja be a Zrt.-hez.

A csoportmentességi támogatás alkalmazására akkor kerül sor, ha a beruházási program, amely finanszírozására a hitelszerződést kötötték, megfelel a 702/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak.

A készfizető kezesség az alábbi támogatási kategóriák szerint nyújtható:

• az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás; ez esetben a kezességvállalás összege nem haladhatja meg az 500.000 EUR-t vagy annak megfelelő forintösszeget;

• mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás; ez eseteben a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2.500.000 EUR-t vagy annak megfelelő forintösszeget.

6.4.1.2. A 702/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, azaz a támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett/pénzügyi intézmény a 702/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk

(2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta a Zrt-hez, (ösztönző hatás). A kérelem mellékletét képezi az adós nyilatkozata a projekt megvalósításához kapcsolódóan igénybe vett valamennyi állami támogatásról.

A támogatási/kezességvállalási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

• a vállalkozás neve és mérete;

• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

• a projekt helyszíne;

• az elszámolható költségek jegyzéke;

• a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

6.4.1.3. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szerinti támogatások a következőkkel halmozhatók:

a) bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b) ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet vagy az Európai Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes esetek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. és 17. cikkei alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i, 1305/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 81. cikkének (2) bekezdésében és 82. cikkében említett kifizetésekkel, vagy csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet megállapított értékeket.

A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet III. fejezetében megállapított értékeket.

6.4.1.4. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

6.4.1.5. Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.4.1.6. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a támogatásokat, amelyek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

6.4.2. AZ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ, MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN VÉGREHAJTOTT BERUHÁZÁSOKHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

6.4.2.1. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás a 702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk szerinti feltételekkel a 14. cikk (3) bekezdése szerinti célra irányuló beruházáshoz nyújtható.

6.4.2.2. A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése kapcsán felmerülő költségek; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítését, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését szolgáló nem termelő beruházások kapcsán felmerülő kiadások;

f) az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül azoknak a költségei, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

(1) a Bizottsághoz bejelentésre került egy, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amely a beruházással érintett teljes területre, valamint minden egyéb olyan területre vonatkozik, amelyen a beruházás környezeti hatást fejthet ki. A vonatkozó intézkedési programnak részletesen ismertetnie kell a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a szóban forgó irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket. Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztásmérő rendszernek, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként ki kell építeni egy ilyen rendszert;

(2) a beruházás eredményeként a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25 %-kal csökkennie kell.

g) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel;

h) az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

Nem minősül elszámolható költségnek:

i. a lízingszerződésekkel kapcsolatos, az elszámolható költségek közül a) és b) pontban említett beruházások költségein kívüli egyéb költségek (például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak),

ii. a forgótőke,

iii. azok az f) pont szerinti beruházások költségei, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő- gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások.

Az f) pont (1) és (2) alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.

6.4.2.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 50 %-át, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol a támogatási intenzitás legfeljebb 40%.

Ez a mérték 20 százalékponttal növelhető a következők esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot:

a) fiatal mezőgazdasági termelők vagy olyan mezőgazdasági termelők, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt évben kezdték meg gazdálkodói tevékenységüket;

b) kollektív beruházások, például a mezőgazdasági termelők egy csoportja által használt raktározási létesítmények vagy a mezőgazdasági termékeknek a forgalmazásra való előkészítésére szolgáló létesítmények, valamint az 1305/2013/EU rendeletben előírt intézkedések közül többre is kiterjedő integrált projektek, beleértve a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódókat is;

c) természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások;

d) az európai innovációs partnerség (EIP) keretében támogatott műveletek, például olyan új istálló építésére irányuló beruházás, amely lehetővé teszi valamely mezőgazdasági termelőkből, tudósokból, valamint állatjóléti nem

kormányzati szervezetek képviselőiből álló operatív csoport által kifejlesztett új állattartási gyakorlat kipróbálását;

e) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítására irányuló, a 702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (3) bekezdés b) pontjában említett beruházások; ebben az esetben az e bekezdés szerint megemelt mérték csak azokra a többletköltségekre vonatkozik, amelyek szükségesek a hatályban lévő uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez, de nem vezetnek a termelési kapacitás növekedéséhez.

A 702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (3) bekezdés d) pontjában említett nem termelő beruházások és a (3) bekezdés e) pontjában említett, a termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg a 100 %-ot.

702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (3) bekezdés e) pontjában említett, megelőző intézkedésekkel kapcsolatos beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg a 80 %-ot. Mindazonáltal ez a mérték legfeljebb 100 %-ra növelhető abban az esetben, ha a beruházást több kedvezményezett közösen valósítja meg.

6.4.2.4. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. cikke alapján elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nem nyújtható támogatás a következő célokra:

a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása;

b) egynyári növények telepítése;

c) vízelvezetési munkálatok;

d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével;

e) állatok vásárlása a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzéséhez nyújtott beruházási támogatások kivételével;

f) az a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i, 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak;

g) a korlátot túllépő termelésnövekedést eredményező beruházáshoz, amennyiben az uniós jogszabályok, illetve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által finanszírozott közvetlen támogatási rendszerek korlátozzák a termelést.

6.4.2.5. Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.4.3. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK FELDOLGOZÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

6.4.3.1. A mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos, a 702/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk (4) bekezdése szerinti beruházáshoz nyújtható, a 702/2014/EU bizottsági rendelet

17. cikkében meghatározott feltételekkel.

6.4.3.2. A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

Nem minősül elszámolható költségnek:

i. a lízingszerződésekkel kapcsolatos, az elszámolható költségek közül a) és

b) pontjában említett beruházások költségein kívüli egyéb költségek (például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak),

ii. a forgótőke.

6.4.3.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 50 %-át, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol a támogatási intenzitás legfeljebb 40%.

Ezek a mértékek 20 százalékponttal növelhetők a következő műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90

%-ot:

a) termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek; vagy

b) az európai innovációs partnerség keretében támogatott műveletek.

6.4.3.4. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 17. cikke alapján mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nem nyújtható támogatás a következő esetekben:

a) az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházások,

b) a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások.

c) az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak,

d) az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

6.4.3.5. Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

7. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

7.1. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

7.1.1. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA PAPÍR ALAPÚ KÉRELEMMEL

7.1.1.1. A Zrt. készfizető kezességvállalása iránti kérelmet a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény – a hitel folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását, illetve faktoring szerződés esetén a számlák megelőlegezését, pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingtárgy birtokba adását megelőzően – nyújtja be a Zrt.-hez. Ha a kérelem benyújtása postai úton történik, benyújtáson a kérelem postára adását kell érteni.

7.1.1.2. A készfizető kezességvállalási kérelmet a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon (kérelmi nyomtatvány) kell benyújtani, az abban felsorolt, elválaszthatatlan mellékletek csatolásával.

7.1.2. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ELEKTRONIKUS ÚTON

7.1.2.1. A Zrt. vállalja, hogy - a pénzügyi intézménnyel kötött erre irányuló megállapodás alapján - az eKérelem szolgáltatásának mindenkor hatályos leírása által meghatározottak szerint - internetes eljárás keretében – készfizető kezességvállalási kérelem benyújtási lehetőséget bocsát a pénzügyi intézmény rendelkezésére (a továbbiakban: eKérelem).

7.1.2.2. A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás iránti kérelmét – a hitel folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását megelőzően – a Zrt. által működtetett Garantiqa Ügyfélkapu eKérelem rendszerén keresztül, az elektronikus kérelem nyomtatványt kitöltve, az Üzletszabályzatban, valamint az elektronikus felületen meghatározott mellékletek elektronikus másolatainak csatolásával és ezek minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátva nyújtja be. Az eKérelem rendszer használata esetén a felek között a készfizető kezességvállalási kérelemről hozott döntésig az egyedi ügyben, azaz az adott kezességvállalási kérelemhez kapcsolódóan papír alapú kommunikáció nem történik.

7.1.2.3. A pénzügyi intézmény kizárólagos felelőssége annak biztosítása, hogy a kérelem benyújtásakor csatolt elektronikus másolatok, valamint az eredeti dokumentumok teljes mértékben megegyezzenek, ezen egyezőséget minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel hitelesíti. Az eredeti dokumentumok egy példányát a pénzügyi intézmény őrzi és beváltás esetén a Zrt-nek megküldi.

7.1.2.4. Az eKérelem rendszeren keresztül benyújtott kérelmek esetében a kérelmet abban az esetben kell benyújtottnak (kérelem benyújtásának időpontja) tekinteni, amennyiben azt a pénzügyi intézmény a Zrt. részére történő megküldésekor érvényesen minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel látta el, valamint a Zrt. a kérelemben megjelölt személy(ek) e-mail címére a kérelem beérkezését visszaigazoló e-mail értesítést megküldte.

7.1.2.5. Az eKérelem rendszer kizárólag a készfizető kezességi kérelem benyújtására, - a kezességvállalásról szóló döntésig - az azzal kapcsolatos hiánypótlásokra, valamint a kérelem státuszának megtekintésére szolgál.

7.2. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA, A ZRT. ÁLTAL HOZOTT DÖNTÉSEK

7.2.1. A Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelmek befogadásakor megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek.

7.2.2. A Zrt. a feltételeknek való megfelelést, illetve kizáró feltételek fennállását a benyújtott dokumentumok, a saját nyilvántartása, illetve a pénzügyi intézmény és az adós nyilatkozatai alapján állapítja meg.

7.2.3. A Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt annak befogadásáról vagy elutasításáról. Ha a kérelem elfogadása esetén agrár de minimis támogatás igénybevételére kerülne sor, a Zrt. befogadásról való döntés előtt a Magyar Államkincstártól információt kér a még rendelkezésre álló agrár de minimis támogatási keret összegéről. A befogadás ideje ezen eljárás időtartamával meghosszabbodhat. A befogadási eljárás során a pénzügyi intézménytől hiánypótlás, adategyeztetés kérhető, ennek időtartamával az eljárás ideje meghosszabbodik. A pénzügyi intézmény a Zrt. által kezdeményezett hiánypótlást 30 napon belül köteles teljesíteni, ennek elmaradása esetén a kérelem elutasításra kerül. Hiánypótlási határidő elmulasztása miatt elutasított kérelem a javítást, kiegészítést követően ismételten benyújtható a Zrt. részére. Hiányos, feldolgozásra alkalmatlan kérelmet a Zrt. - a befogadásról való döntés nélkül – a pénzügyi intézménynek visszaküldi.

7.2.4. Ha a kérelem a hiánypótlást és az adategyeztetést követően sem felel meg az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek, a Zrt. a kérelem befogadását elutasítja.

7.2.5. Ha a kérelmet befogadja, a Zrt. a kérelmet a befogadástól számított legkésőbb 7 munkanap alatt bírálja el. A bírálat során a pénzügyi intézménytől és az adóstól hiánypótlás, adategyeztetés kérhető, ennek időtartamával a bírálati idő meghosszabbodik. Abban az esetben, amennyiben a kérelem nyomán a Zrt. által

vállalt készfizető kezesség a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) rendelkezései szerint belső hitelnek minősül, a Zrt. készfizető kezességvállalásához a Hpt.-ben, illetve a Zrt. vonatkozó, belső szabályzatában meghatározott vezető testületek támogató határozata szükséges. A vezető testületek határozatának meghozatalához szükséges időtartammal a bírálati idő meghosszabbodik.

7.2.6. A Zrt. a bírálat eredményeképpen dönt a készfizető kezességvállalásról. A Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelmet abban az esetben utasítja el, ha az ügylet és az adós kockázata meghaladja a Zrt. által vállalható kockázat mértékét.

A Zrt. által hozott döntés megváltoztatására csak a kockázati tényezők érdemi csökkenése esetén van lehetőség.

7.2.7. A Zrt. a döntésről 1 munkanapon belül értesíti a pénzügyi intézményt. Az elfogadásról szóló értesítés a Zrt. visszavonhatatlan kötelezettségvállalását jelenti a készfizető kezességvállalási szerződés megkötésére.

A feltételhez kötött szerződéskötésről és az alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra tett ajánlatról szóló értesítés akkor minősül visszavonhatatlan kötelezettségvállalásnak, ha a szerződéskötési feltétel teljesül, illetve a pénzügyi intézmény az ajánlatot elfogadja.

7.2.8. Ha a Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelem elfogadását valamilyen feltétel teljesítésétől teszi függővé, vagy ha alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra tesz ajánlatot, a feltétel teljesítésére, illetve az ajánlat elfogadására a pénzügyi intézménynek 60 nap áll rendelkezésére.

Ha a pénzügyi intézmény az ajánlatot elfogadja, a Zrt. az ajánlatban szereplő mértéknek megfelelően köti meg a készfizető kezességvállalási szerződést. A pénzügyi intézmény a készfizető kezesség létrejöttéhez az ajánlatot, illetve a feltételhez kötött kezességvállalást – módosítás nélkül – elfogadhatja, vagy elutasíthatja. Ha a pénzügyi intézmény az ajánlat, illetve a feltétel módosítására tesz javaslatot, akkor e javaslatnak megfelelően kizárólag a Zrt. kifejezett írásbeli hozzájárulásával és a készfizető kezességvállalási szerződés aláírásával jön létre a készfizető kezesség.

7.2.9. Ha a pénzügyi intézmény az ajánlatot nem fogadja el, vagy az ajánlattételtől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, illetve a feltételt nem teljesíti, a kérelem visszavont kérelemnek minősül.

7.2.10. Ha

• a Zrt a készfizető kezességvállalási kérelmet elfogadta, vagy

• ha a szerződéskötési feltétel teljesült, illetve

• a pénzügyi intézmény az ajánlatot elfogadta,

a Zrt. a pénzügyi intézménnyel készfizető kezességvállalási szerződést köt.

Egyes esetekben a Zrt. az elfogadó vagy a szerződéskötési feltételekhez kötött döntésekről ígérvényt vagy szándéknyilatkozatot adhat ki.

8. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, A SZERZŐDÉS TARTALMA, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS

MEGSZŰNÉSE

8.1. A KÉSZFIZETŐ KEZESÉSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

8.1.1. A készfizető kezességvállalási szerződést a Zrt. készíti el, és aláírva megküldi a pénzügyi intézménynek a készfizető kezességvállalási díjról szóló számviteli bizonylattal és a támogatástartalomról szóló kimutatással, valamint a szükséges egyéb mellékletekkel együtt.

8.1.2. A pénzügyi intézmény az általa is aláírt szerződést a kiküldéstől számított 20 napon belül köteles visszajuttatni a Zrt.-nek.

8.2. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA, A SZERZŐDŐ FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

8.2.1 A Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az adósnak a hitelszerződésből, garancia-szerződésből, faktoring szerződésből vagy pénzügyi lízingszerződésből eredő és az adott időpontban fennálló kötelezettségeiért a kezességvállalás mértékének megfelelően helyt áll, ha az adós a kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti. A Zrt.-vel szembeni igényérvényesítésre a 9-12. pontban meghatározottak szerint van lehetőség. A Zrt. és a pénzügyi intézmény - az adós kérelmére vagy a vele való egyeztetést követően – megállapodhat abban, hogy a Zrt. készfizető kezessége kizárólag a hitelszerződésben meghatározott végső lejárat időpontját megelőző időpontig keletkező adósi tartozásra terjed ki, illetve a készfizető kezességvállalás lejárat előtti megszüntetésében is megállapodhat.

8.2.2. A Zrt. készfizető kezességvállalásának egyik feltétele, hogy a hitelszerződésben meghatározott biztosítékok lekötésre kerüljenek. A Zrt. készfizető kezessége a pénzügyi intézmény hitelezési kockázatának - és nem a hitelszerződéshez kapcsolódóan egyéb biztosítékot nyújtók kockázatának - a csökkentésére irányul. A hitelszerződéshez kapcsolódóan lekötött, illetve érvényesen létrejött minden biztosíték – a Zrt. teljesítése esetén – a Zrt. követelésének a biztosítékául is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosítékok lekötésére, érvényes létrejöttére a Zrt. készfizető kezességvállalását megelőzően, azzal egyidejűleg vagy azt követően kerül sor. A Zrt.-n kívüli készfizető kezesnek, zálogkötelezettnek, óvadékot nyújtónak e minőségében történő teljesítését követően nem keletkezik megtérítési igénye a Zrt.-vel szemben.

8.2.3. A készfizető kezességvállalási szerződésnek tartalmaznia kell a tőketartozás összegét, a hitel végső lejáratát, a készfizető kezességvállalás mértékét, a készfizető kezességvállalási díjra vonatkozó főbb rendelkezéseket. Ha a Zrt. a

13.2. pont alapján a behajtással a pénzügyi intézményt bízza meg, a megbízás feltételeit a készfizető kezességvállalási szerződés tartalmazza.

8.2.4. A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási szerződés alapján – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – köteles értesíteni a Zrt.-t:

• a hitelszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését érintő minden lényeges körülményről, így különösen minden olyan változásról, amely a Zrt. adóssal szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja;

• az adós ellen megindult – a pénzügyi intézmény tudomására jutott – csődeljárásról, végelszámolási, felszámolási eljárásról, illetve arról, hogy az

adóst a cégnyilvántartásból törölték, megindult csődeljárást követően minden lényeges dokumentumról, különösen a csődegyezségről;

• ha az adós teljesítése elmarad, azaz az adós a hitelszerződésben, garancia szerződésben vagy a csődegyezségben előírt fizetési kötelezettségének 30 napon túl nem vagy nem teljes mértékben tesz eleget. A késedelemről szóló értesítésnek tartalmazni kell a késedelembe esés kezdő időpontját, a lejárt tőke- és kamattartozás összegét;

• az adós nevének, székhelyének és adószámának megváltozásáról.

8.2.5. Ha a pénzügyi intézmény a hitelszerződés felmondásáról szóló nyilatkozatát az adósnak elküldi (postára adja), vagy, ha a garancia alapján történt teljesítést követően az adóst a teljesítésre felhívta, akkor a pénzügyi intézmény az esemény időpontjától számított 15 napon belül köteles a Zrt.-t erről tájékoztatni.

8.2.6. A késedelembe esésről, valamint a felmondásról szóló értesítési kötelezettségének a pénzügyi intézmény a Zrt. által biztosított elektronikus szolgáltatás igénybevételével is eleget tehet.

8.2.7. Az értesítési kötelezettség megszegése esetén a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a teljesítést megtagadhatja. A Zrt. nem élhet az azonnali hatályú felmondási jogával, ha a pénzügyi intézmény igazolja, hogy az értesítés elmaradása olyan elháríthatatlan külső okra vezethető vissza, amely a pénzügyi intézmény tevékenységi körén kívül esik.

8.2.8. A Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződésben, illetve a kezesség feltételeinek módosítása során egyedi szerződéses feltételeket is meghatározhat, de köteles erről – a döntésről szóló értesítésben – a pénzügyi intézményt tájékoztatni.

8.3 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYT TERHELŐ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

8.3.1. Ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás fenntartását igényli, a Zrt. előzetes írásos hozzájárulásával kerülhet sor:

a) a hitelszerződés végső lejáratának meghosszabbítására (prolongáció),

b) a fedezetek módosítására, (ideértve azt az esetet is, ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 5:107. § (2) és a 5:109. §. (3) bekezdése alapján értékesíti a zálogtárgyat, illetve ha a pénzügyi intézmény a vételi jogával kíván élni),

c) a faktoring keretszerződésbe bevont vevők személyének megváltoztatására, kivéve, ha a Zrt. és a pénzügyi intézmény között létrejött megállapodás erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz,

d) a pénzügyi intézmény személyében – engedményezés vagy követelés átruházása során – bekövetkező változásokra

e) a hitelszerződésben meghatározott folyósítási feltételek módosítására.

8.3.2 Nem kell előzetes írásbeli hozzájárulást kérnie a pénzügyi intézménynek, de a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a Zrt.-t

a) a végső lejárat 30 napot meg nem haladó meghosszabbításáról (technikai prolongáció), valamint, ha a végső lejárat meghosszabbítása nélkül a törlesztőrészletek átütemezésére kerül sor;

b) a fedezetek módosításáról, ha

• újabb fedezet bevonására kerül sor,

• keretbiztosítéki jelzálogjog alapján a zálogtárgy ugyanazon adós hiteleivel történő terhelésére kerül sor (kivéve, ha a kezességvállalási szerződés ezt a Zrt. előzetes hozzájárulásához köti),

• a keretbiztosíték összegét a pénzügyi intézmény felemeli,

• a pénzügyi intézmény a Zrt. kezességvállalásával biztosított ügyletének ranghelyét követő ranghelyen a zálogtárgyon jelzálogjogot alapít,

• a zálogtárgy tulajdonosának személyében változás történik,

• az óvadékot letevő személyében változás történik,

• a zálogtárgyat a zálogkötelezett gazdasági társaságba kívánja apportálni,

• a jelzálogjoggal terhelt ingatlan megosztása, vagy összevonása esetén, ha a terhelés az eredeti ranghelyen a megosztást követően is fennmarad.

A prolongációról szóló hitelszerződés-módosítás keltezése nem lehet későbbi, mint a prolongációval érintett hitelszerződés szerinti végső lejárat napja.

Technikai prolongációra több alkalommal is sor kerülhet, de kizárólag a tárgyévben lejáró ügyletek esetében, azzal, hogy két technikai prolongáció közvetlenül nem követheti egymást. A technikai prolongációra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a hitelszerződés-módosítás megküldésével is teljesíthető.

8.3.3. A pénzügyi intézmény személyében bekövetkező változáshoz hozzájárulás nem adható, ha a jogosulti pozícióba kerülő pénzügyi intézmény nem felel meg a 2. pontban meghatározott feltételeknek.

8.3.4. A pénzügyi intézmény a prolongációra és a fedezetmódosításra irányuló hozzájárulás iránti kérelmét a Zrt. által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, egyéb kérelmét pedig írásban, a Zrt. - a készfizető kezességvállalási szerződésén szereplő - ügylet-azonosító számának feltüntetésével terjesztheti elő, a Zrt. pedig a beérkezésétől számított 7 munkanapon belül dönt és írásban nyilatkozik, hogy a hozzájárulást megadja-e.

8.3.5. Ha a pénzügyi intézmény a 8.3.1. pont szerinti hozzájárulás kérését elmulasztja, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, vagy ha az információ a beváltási eljárás során jut tudomására, a teljesítést megtagadhatja. Ha a Zrt. a hozzájárulást megtagadja, a készfizető kezességvállalás az eredeti feltételek mellett marad fenn.

8.3.6. A készfizető kezességvállalási szerződés lejáratának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozóan az előzetes írásos hozzájárulás szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a kérelmet legkésőbb a hitelszerződés-módosítás keltezését követő 30. munkanapig kell benyújtani,

• a kérelemhez csatolni kell a módosított hitelszerződés egy példányát,

• hozzájárulás esetén a Zrt. a módosított készfizető kezességvállalási szerződést – a készfizető kezességvállalási díjról, az ügyviteli díjról kiállított számviteli bizonylattal, a támogatástartalomról szóló kimutatással, valamint

az egyéb szükséges mellékletekkel együtt – küldi meg a pénzügyi intézménynek.

8.3.7. A szerződésmódosítás visszaküldésére vonatkozóan a 8.1.2. pont szabályait kell alkalmazni.

8.3.8. A készfizető kezességvállalási szerződést a Zrt. és a pénzügyi intézmény közös megegyezéssel bármikor módosíthatja, de a készfizető kezességvállalás százalékos mértéke és a hitel, garancia, faktoring vagy pénzügyi lízingdíj-tartozás összege nem növekedhet, azaz a pénzügyi intézmény a hitelszerződésben meghatározott tőkeösszegen felül nem folyósíthat újabb hitelt, nem emelheti meg a garancia összegét, valamint nincs lehetőség a kamat, illetve kamatszerűen fizetendő járulékok tőketartozássá (kamat tőkésítése), illetve a késedelmi kamat ügyleti kamattá történő átalakítására.

8.3.9. Ha a tartozásátvállalás eredményeképpen az adós személye megváltozik, a készfizető kezességvállalás megszűnik; az új adós hiteléhez kapcsolódóan új készfizető kezességvállalás iránti kérelmet kell benyújtani.

Ha a pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, hogy az adós személye egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) eredményeképpen megváltozik, a tudomásszerzést követő 30 napon belül köteles erről tájékoztatni Zrt.-t és ezzel egyidejűleg kérheti a készfizető kezesség fenntartását. A Zrt. a pénzügyi intézmény kérelme alapján 15 napon belül dönt a készfizető kezesség jövőbeni fenntartásáról. Ha a Zrt. nem kívánja készfizető kezességét fenntartani, a pénzügyi intézmény jogosult a beváltási kérelem benyújtására. Ha a pénzügyi intézmény nem tájékoztatja a Zrt.-t, a Zrt. a készfizető kezesség beváltásának teljesítését megtagadhatja.

8.3.10. A pénzügyi intézmény a Zrt. monitoring tevékenységéhez kapcsolódva negyedévente - a Zrt. kérelmére, az általa meghatározott adattartalommal - információkat szolgáltat. Hitelkeretekhez, illetve a garancia-keretekhez kapcsolódó készfizető kezesség esetén a pénzügyi intézmény - a Zrt. kérelemére, az általa meghatározott adattartalommal - negyedévente köteles tájékoztatni a Zrt.-t a keret kihasználtságáról.

8.3.11. A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás állományának nyilvántartásához évente, legkésőbb január 15-ig köteles adatot szolgáltatni az adósnak a megelőző év december 31. napján fennálló tőketartozásáról (állományi adat).

Ha a rendelkezésre tartás ideje a megelőző év december 31-ig lejárt, akkor az adós által igénybevett, de még meg nem fizetett tőkéből fennálló tartozás összegét kell megadni. Ha a rendelkezésre tartás ideje a megelőző év december 31-ig még nem járt le, akkor a Zrt. a pénzügyi intézmény által folyósított és a még rendelkezésre tartott összeget tekinti fennálló tőketartozásnak, így az adatszolgáltatás során ezen összeget kell megadni.

A pénzügyi intézmény legfeljebb február 15-ig kérheti az állományi adatok kijavítását, illetve pótlását. Ha az adatszolgáltatást a pénzügyi intézmény elmulasztja, a Zrt. a saját nyilvántartása alapján határozza meg a fennálló tőketartozás összegét.

8.3.12. Ha az adós a hitelt visszafizette, vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló összes tartozását megfizette, illetve a garancia igénybevételének lehetősége megszűnt, vagy a faktoring szerződés lejárt és teljesült, erről a pénzügyi intézménynek legkésőbb a visszafizetést (teljesítést) vagy a garancia-igénybevétel

lehetőségének megszűnését követő 15 napon belül értesítenie kell a Zrt.-t. Az értesítés alapján a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést a nyilvántartásából törli. Az értesítés elmulasztása esetén, a készfizető kezességvállalási szerződés lejáratától számított 3 hónap elteltével a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést nyilvántartásából törli.

9. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG IGÉNYBEVÉTELE (BEVÁLTÁSA)

9.1. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG BEVÁLTÁSÁNAK FELTÉTELEI

A pénzügyi intézmény jogosult a készfizető kezesség beváltására, ha

• a hitelszerződést, faktoring szerződést, pénzügyi lízingszerződést - kényszertörlési eljárás esetén az adós törlését elrendelő végzés meghozatala előtt - a Ptk. rendelkezései és a szerződés kikötései szerint szabályszerűen felmondta, vagy

• a hitelszerződésben, pénzügyi lízingszerződésben meghatározott utolsó törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén a kötelezettet a teljesítésre felhívta, vagy

• a garancia-szerződés kötelezettjét (adós) a garancia lehívását követő 60 napon belül a teljesítésre felhívta,vagy

• az adós ellen felszámolás indult (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételre került), vagy

• az adós ellen csődeljárás indult (azaz a csődeljárást elrendelő jogerős végzés közzétételre került). Ebben az esetben beváltásnak a 9.2.3. pontban foglaltak szerint van helye.

Faktoring-szerződés esetén további feltétel, hogy a faktoring szerződés alapján valamennyi vevővel szemben lejárt a számlakövetelés, és a pénzügyi intézmény a kötelezettségei teljesítésére - a visszterhesség alapján - a faktoring szolgáltatás igénybevevőjét a számlakövetelés lejáratától számított 60 napon belül felszólította.

Pénzügyi lízingszerződés esetén további feltétel, hogy a pénzügyi intézmény a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és

o a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy

o a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy

o a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy

o a káresemény bekövetkezése esetén a lízingtárgyra kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt.

9.2. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG BEVÁLTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ

9.2.1. A készfizető kezesség

• az utolsó törlesztő részlet elmulasztásának a hitelszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben meghatározott időpontjától, vagy

• ha a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés felmondására ezt megelőzően került sor, a hitelszerződés felmondásának keltétől, vagy

• garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén, az adóshoz intézett fizetési felszólítás keltétől, mely fizetési felszólítás nem lehet későbbi, mint a lehívástól számított 60 nap, vagy

• faktoring szerződés esetén a teljesítésre való felszólítástól, vagy

• a felszámolás kezdő időpontjától (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától)

számított 3 hónapon belül váltható be. Ha ezen események közül több is bekövetkezik, a határidőt a legkorábbi esemény időpontjától kell számítani, kivéve garancia esetén, ahol a határidő számításának kezdő időpontja minden esetben a fentiek szerinti fizetési felszólítás kelte.

9.2.2. A pénzügyi intézmény erre irányuló kérelmére a Zrt. a beváltásra nyitva álló, 9.2.1. pont szerinti határidőt 2 hónappal meghosszabbítja. A beváltásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a pénzügyi intézmény a beváltásra nyitva álló, 9.2.1. pont szerinti határidőn belül terjesztheti elő. A kérelem nyomán a Zrt. tájékoztatja a pénzügyi intézményt a meghosszabbított beváltási határidő utolsó napjáról, egyben megküldi részére a fizetendő adminisztrációs díjról kiállított számviteli bizonylatot. A számviteli bizonylat határidőben történő kiegyenlítése a beváltásra nyitva álló határidő meghosszabbításának feltétele.

9.2.3. Ha az adós ellen csődeljárás indult és a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:417. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a csődegyezségi javaslatot és kapcsolódó dokumentumokat a Zrt.-nek megküldi, a Zrt. ezen tájékoztatás alapján 8 munkanapon belül jogosult dönteni a teljesítésről. Ha a Zrt. nem teljesít és a csődeljárásban nem lép a pénzügyi intézmény helyébe, akkor a pénzügyi intézmény a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 3 hónapon belül a Zrt. részteljesítését kérheti, a csődegyezségben elengedett összeg garantált részére. Abban az esetben, amennyiben a csődegyezség az adós nem teljesítése okán szűnik meg, a pénzügyi intézmény a megszűnés időpontjától számított 3 hónapon belül jogosult a csődegyezség alapján el nem engedett tartozásból fennmaradó összeg garantált részének beváltására. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség alapja és mértéke tekintetében ebben az esetben is az 5. pontban foglaltak az irányadóak. Az e pontban szereplő esetekben a vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására az Üzletszabályzat beváltásra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

9.2.4. Ha a csődeljárás megindulását megelőzően valamely, a 9.1. pontban jelölt beváltási esemény bekövetkezik, azonban a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes fizetési haladék közzétételéig nem telik le, a csődeljárás során pedig csődegyezség jogerős bírósági határozattal történő jóváhagyására nem kerül sor, a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes fizetési haladék közzétételétől a csődeljárás megszüntetését követően elrendelt felszámolási eljárás kezdő időpontjáig (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjáig) nyugszik.

9.3. A BEVÁLTÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

9.3.1. A készfizető kezesség beváltása iránti kérelmet - amely a Zrt. teljesítésére irányuló felszólításnak minősül - a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pénzügyi intézmény a beváltási kérelem benyújtásáról az adóst a kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti.

9.3.2. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a hitelszerződést (ideértve a módosításokat is); hitel- és garancia keretek esetén a beváltani kért tartozás alapjául szolgáló hitelszerződéseket, garancia-szerződéseket, valamint ezek közokiratba foglalt példányát (amennyiben készült);

b) a biztosítékokra kötött szerződéseket (ideértve a módosításokat is, valamint azok közokiratba foglalt példányát, amennyiben készült és a biztosítékok érvényes létrejöttét, illetve fennállását igazoló dokumentumokat.

Ennek keretében

• ingatlant terhelő (keretbiztosítéki jellegű) jelzálogjog, illetve vételi jog esetén: a (keretbiztosítéki jellegű) jelzálogjog, illetve a vételi jog ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzését és fennállását igazoló 30 napnál nem régebbi (elektronikus) tulajdoni lap másolatot;

o haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén: a haszonélvezeti jog jogosultjának a lemondó nyilatkozatát is;

o osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén: a tulajdonosok közti használati megállapodást;

• Ingó dolgot, körülírással meghatározott zálogtárgyat terhelő zálogjog esetén: a közjegyző okiratba foglalt zálogszerződést és a zálogjog bejegyzését és fennállását igazoló közjegyzői kamarai tanúsítványt vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló iratot, ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, a zálogjog lajstromba történt bejegyzésének és fennállásának igazolását, zálogjogosulti bizományos eljárása esetén a nyilvántartásokban a pénzügyi intézmény zálogjogosult feltüntetése nem mellőzhető;

• követelést vagy jogot terhelő zálogjog esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló iratot, továbbá a pénzügyi intézmény köteles igazolni, hogy megtörtént a zálogjoggal terhelt követelés kötelezettjének írásbeli értesítése a zálogjog alapításáról, továbbá a teljesítési utasítás írásban joghatályosan megküldésre került;

• garancia esetén: a garancia szabályszerű lehívásának a megkísérlését igazoló dokumentumot;

• értékpapír óvadék esetén: a pénzügyi intézmény igazolja, hogy az óvadék tárgyát képező értékpapírok üres forgatmánnyal ellátva a pénzügyi intézmény rendelkezésére állnak, illetve az óvadék a megfelelő értékpapírszámlán a pénzügyi intézmény javára záradékolásra került;

• engedményezési szerződés esetén: – az engedményezési szerződés rendelkezése szerint – az engedményezett követelés kötelezettjének az engedményezés tudomásul vételéről szóló nyilatkozatát, vagy a pénzügyi intézmény köteles hitelt érdemlően igazolni, hogy az engedményezett követelés kötelezettjét joghatályosan értesítették az engedményezésről;

• a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítás esetén: azokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az engedményezés a hitelszerződés rendelkezései szerint fennállt, így különösen az engedményezés tényét igazoló kötvénymásolatot, vagy a biztosító által az engedményezés tényét igazoló tanúsítványt, valamint az esedékes díjfizetésről szóló igazolást;

• biankó váltó esetén: biankó váltót, amelyen az adós rendelvényesként a pénzügyi intézményt jelölte meg, kitöltötte a váltó aláírásának a helyét és idejét, , valamint a váltót cégszerűen aláírta.

A (jel)zálogjog kapcsán a pénzügyi intézménynek azt is igazolnia kell, hogy a (jel)zálogjog, a készfizető kezességvállalási kérelemben és mellékleteiben meghatározott, vagy ha a biztosíték lekötésére később került sor, akkor az erről szóló tájékoztatásban vagy kérelemben meghatározottak szerinti ranghelyen áll fenn.

c) a hitelszerződés megkötésének, hatályba lépésének, továbbá a folyósítás feltételeinek teljesítését és az első folyósítás időpontját igazoló dokumentumokat, vagy a pénzügyi intézménynek az első folyósítás időpontjáról szóló nyilatkozatát,

d) faktoring szerződés esetén az adós és a vevők között létrejött megállapodások, szerződések illetve teljesítést igazoló okmányok másolatait,

e) lízingszerződés esetén a lízingelt eszköz, illetve a visszabirtoklási eljárás dokumentumait,

f) lízing és faktoring szerződés esetén az ügylet hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő megfelelő bejegyzést igazoló dokumentumokat,

g) a lízingeszközre kötött biztosítási szerződés másolatát,

h) a kötelezetthez intézett, a szerződésszegési ok megszüntetésére irányuló felszólítás és a felmondó levél, valamint minden olyan dokumentum (pl. tértivevény) másolatát, amely a hitelszerződés szabályszerű felmondásának az igazolására szolgál;

i) az utolsó törlesztő részlet elmulasztása vagy garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén az adóshoz intézett felszólító levél másolatát;

j) a 12.2. pont szerinti hátraléki kimutatást;

k) a csődeljárással, illetőleg annak megszüntetésével, befejezésével, illetve a csődegyezség megszűnésével kapcsolatos dokumentumokat;

l) a 9.2.3. pont szerinti részteljesítés iránti kérelem benyújtása esetén a csődeljárásban létrejött egyezséget, illetve az azt jóváhagyó jogerős bírósági végzést;

m) ha a követelés behajtása már megkezdődött, akkor a követelés behajtásával kapcsolatban keletkezett dokumentumokat, így a végelszámolással, végrehajtással és felszámolással kapcsolatos dokumentumokat (hitelezői igénybejelentés/becsatlakozás, regisztrációs díjfizetés igazolása, hitelezői igény visszaigazolása, kapcsolódó tértivevények illetve postakönyv, stb).

n) amennyiben a hitelszerződés, illetve a biztosítéki szerződések közokiratba foglalásra kerülnek, a szerződéseknek tartalmaznia kell az adós, illetve a biztosítékot nyújtó közokiratba foglalt kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a Zrt. kezesi kötelezettségének teljesítése folytán a Zrt.-ét a megtérítési igénye alapján megillető követelést (átszálló követelést), a Zrt. teljesítésének napjával, a teljesítés összege és annak járulékai erejéig a Zrt. első felszólítására, a felszólításban meghatározott bankszámlaszámra 8 napon belül megfizeti a Zrt. javára, illetve tűri ennek kielégítését. Az adósnak és a biztosítékot nyújtónak a kötelezettségvállalásában el kell ismernie továbbá, hogy a postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadta, illetve amennyiben a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a felszólítást nem vette át ("nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), a felszólítást a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

o) a fedezetekre vonatkozó befogadáskori és (amennyiben van) aktuális értékbecslést, vagy a pénzügyi intézménynek a fedezet aktuális értékéről szóló nyilatkozatát,

p) beruházási hiteleknél a saját erő meglétének igazolását, továbbá

q) az eKérelem rendszeren keresztül elektronikus másolatként benyújtott dokumentumok eredeti példányait,

r) kényszertörlési eljárás esetén a határidőben megtett hitelezői igénybejelentést és a felmondó levél, valamint minden olyan dokumentum (pl. tértivevény) másolatát, amely a hitelszerződés szabályszerű felmondásának az igazolására szolgál.

9.3.3. Ha az adós vagy a biztosítékot nyújtó személy vagy szervezet ellen csődeljárás, felszámolási, végelszámolási, vagy kényszertörlési eljárás indult - tekintet nélkül, hogy arra a beváltási kérelem benyújtását megelőzően vagy azt követően kerül sor, – a pénzügyi intézmény haladéktalanul köteles igazolni, hogy hitelezői igényét a törvényes határidőn belül bejelentette, továbbá, ha szükséges, az eljárásokhoz kapcsolódó díjat megfizette, valamint köteles megküldeni a hitelezői igény bejelentésének visszaigazolásáról szóló nyilatkozatot.

9.3.4. A beváltási kérelem bírálata során, a Zrt. jogosult vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmény eljárása a Ptk., az Üzletszabályzat, a készfizető kezességvállalási szerződés, valamint a hitelszerződés, illetve biztosítéki szerződések rendelkezéseknek megfelelt-e.

9.3.5. A pénzügyi intézmény a beváltás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését követően a behajtási eljárás lezárultáig köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a saját és - a Zrt. teljesítését követően - a Zrt.-t megillető követelés elévülésének elkerülésének érdekében.

10. A BEVÁLTÁS TELJESÍTÉSE

10.1. Ha a benyújtott dokumentumok hiánytalanok, és megállapítható, hogy a készfizető kezességvállalási szerződésben, az Üzletszabályzatban, a hitelszerződés, a biztosítéki szerződések és a Ptk.-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, a Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles átutalni a pénzügyi intézmény bankszámlájára a pénzügyi intézményt megillető részt. Ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

10.2. Ha a benyújtott dokumentáció hiányos vagy ellentmondásos, a Zrt. írásban hiánypótlást vagy adategyeztetést kezdeményezhet, ennek időtartamával a fizetési határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás teljesítésére a pénzügyi intézménynek összesen legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre. Ha hiánypótlásra és adategyeztetésre több alkalommal kerül sor, ezek időtartamát a 30 napos határidő számításánál össze kell adni.

10.3. Amennyiben a készfizető kezesség beváltására nyitva álló határidő 9.2.2. pont szerinti meghosszabbítására nem került sor, úgy a pénzügyi intézmény erre irányuló kérelmére a Zrt. a hiánypótlásra nyitva álló, 10.2. pont szerinti határidőt 2 hónappal meghosszabbítja. A hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a pénzügyi intézmény a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül terjesztheti elő. A kérelem nyomán a Zrt. tájékoztatja a

pénzügyi intézményt a meghosszabbított hiánypótlási határidő utolsó napjáról, egyben megküldi részére a fizetendő adminisztrációs díjról kiállított számviteli bizonylatot. A számviteli bizonylat határidőben történő kiegyenlítése a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbításának feltétele.

10.4. Ha a pénzügyi intézmény határidőn belül nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a határidő leteltét követően a Zrt. a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a beváltás teljesítéséről.

10.5. A Zrt. a beváltási kérelem teljesítését megtagadhatja, ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási szerződésben, valamint az Üzletszabályzatban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, eljárása nem felel meg e rendelkezéseknek;

így különösen, ha

a) a pénzügyi intézmény – a Zrt. hozzájárulása nélkül – lemond a követelést biztosító valamely jogról, vagy egyébként a pénzügyi intézmény hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül (Ptk. 6:426. §);

b) ha a pénzügyi intézmény a biztosítékokat nem kötötte le, azok érvényesen nem jöttek létre, így különösen a jogszabályokban meghatározott esetekben az ingatlannyilvántartásba, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, a közhiteles nyilvántartásba (lajstrom) nem vagy nem megfelelően kerültek bejegyzésre;

c) a biztosítékok érvényesíthetősége érdekében a szükséges intézkedések megtételét a neki felróható módon elmulasztotta;

d) a pénzügyi intézmény 9.3.2. pontban felsorolt dokumentumok benyújtását elmulasztotta;

e) a pénzügyi intézmény a 8.2., 8.3.1, 8.3.2, 8.3.6., 8.3.8-8.3.11. pontjában meghatározott kötelezettségeket megszegte, vagy azok teljesítését elmulasztotta;

f) a hitelszerződést 4.1. e) pontban meghatározott olyan személy írta alá, aki a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján erre nem volt jogosult, továbbá a kötelezettségvállalást tartalmazó vagy a biztosítéki szerződést olyan személy írta alá, aki az adóssal szemben elrendelt felszámolási-, csőd- vagy végelszámolási eljárás megindítása következtében erre nem volt jogosult, és erről a pénzügyi intézmény a Cégközlönyből tudomást szerezhetett volna;

g) a készfizető kezességvállalási szerződést a 8.3.12. pont szerinti pénzügyi intézményi értesítés alapján a Zrt. a nyilvántartásból törölte;

h) ha a hitel célja más - Zrt. készfizető kezességével biztosított - hitel kiváltása volt, és hitel kiváltása nem történt meg;

i) a hitel folyósítását, a garancia kibocsátását, a faktoring összegére vonatkozó számla megelőlegezését illetve a lízingtárgy birtokba adását megelőző napon az adóssal szemben elrendelt csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás megindításáról vagy a cégnyilvántartásból való törléséről rendelkező határozat a Cégközlönyben megjelent;

j) a pénzügyi intézmény a hitelt a hitelszerződésben előírt – a hitel biztosítékaihoz, illetve az Üzletszabályzatban rögzítettek teljesítéséhez kapcsolódó - folyósítási feltételek teljesítése nélkül folyósította, illetve nem a hitelszerződésben meghatározott célra folyósította

k) pénzügyi lízing és faktoring szerződés esetén az ügylet nem került a jogszabályoknak megfelelően bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba,

l) a pénzügyi lízingszerződés nem tartalmazza, hogy a pénzügyi intézmény a lízingelt vagyontárgy értékesítéséből származó bevétellel - az adóssal történő

elszámolást megelőzően - a Zrt. készfizető kezességének mértékének megfelelően a Zrt.-vel elszámol, azaz a Zrt. kielégítése megelőzi az adós esetleges követelésének kielégítését

m) a pénzügyi intézmény nem a 9.3.3. pontban foglaltaknak megfelelően jár el, különösen, ha a határidőket elmulasztja.

10.6. A 10.5. a) pont kapcsán a pénzügyi intézmény jogosult bizonyítani azt az összeget, amellyel a Zrt. megtérítési igénye kielégítésének alapjául szolgáló vagyon csökkent. A pénzügyi intézmény erre irányuló kétséget kizáró kimutatása esetén a Zrt. az ezen összeggel csökkentett követelést a pénzügyi intézménynek megfizeti.

10.7. Abban az esetben, amennyiben a pénzügyi intézmény a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül a 9.3.2. m) és r) pontjaiban, valamint a 9.3.3. pontban foglalt dokumentumokat igazolhatóan rajta kívül álló okból (pl.: a felszámolóbiztos nem küldi meg a pénzügyi intézmény részére a hitelezői igény visszaigazolását, postai tértivevény nem érkezik vissza, stb.) a Zrt.-hez benyújtani nem tudja, a Zrt. ezek hiányában is dönthet úgy, hogy a készfizető kezességvállalás beváltása iránti kérelmet teljesíti. Ilyen esetben a Zrt. teljesítésének feltétele a pénzügyi intézmény nyilatkozata, mely szerint – a Zrt. erre irányuló felhívására – vállalja a Zrt. által megfizetett összeg visszafizetését, amennyiben a Zrt.-t a megtérítési igényének érvényesítése során a pénzügyi intézmény által benyújtani elmulasztott dokumentum hiányából eredően kár érte.

11. A BEVÁLTÁS ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

11.1. FIZETÉSI MEGÁLLAPODÁS VAGY FELSZÁMOLÁSI EGYEZSÉG MEGKÖTÉSE ESETÉN

11.1.1. A pénzügyi intézmény a beváltás felfüggesztését kérheti, ha az adóssal vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezessel a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetésében kíván megállapodni, vagy az adóssal felszámolási egyezséget kíván kötni (fizetési megállapodás/felszámolási egyezség). A kérelemhez csatolnia kell az adóssal és /vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel kötendő fizetési megállapodás/felszámolási egyezség, továbbá a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel kötendő szerződés tervezetét. Ha a pénzügyi intézmény a beváltás felfüggesztését kéri, a beváltási kérelemhez csatolnia kell a hátraléki kimutatást is. A Zrt. 8 munkanap alatt dönt a felfüggesztésről, amelyről értesíti a pénzügyi intézményt és megküldi a fizetendő díjra vonatkozó számviteli bizonylatot. A felfüggesztésre akkor kerül sor, ha a pénzügyi intézmény ezen értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi az aláírt fizetési megállapodást és/vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel megkötött megállapodást, valamint megfizeti a kiszámlázott rendelkezésre állási díjat. Felszámolási egyezség esetében a felfüggesztésre abban az esetben kerül sor, amennyiben a pénzügyi intézmény az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti a kiszámlázott rendelkezésre állási díjat. A pénzügyi intézmény a felszámolási egyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzést köteles a Zrt.-nek haladéktalanul megküldeni.

11.1.2. A beváltás felfüggesztésének időtartama alatt a pénzügyi intézmény köteles betartani a 8.3. pont előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat, továbbá 30

napon belül tájékoztatnia kell a Zrt.-t, ha az adós vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezes a teljes tartozást megfizette.

11.1.3. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatását kérheti, ha az adós vagy a készfizető kezes a fizetési megállapodást megszegi, és emiatt a megállapodást felmondja, vagy, ha a fizetési határidő eredménytelenül telt el, továbbá, ha az adós, vagy a készfizető kezes ellen felszámolási eljárás indult. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a fizetési megállapodás felmondásának keltétől, a fizetési megállapodásban meghatározott utolsó törlesztő részlet elmulasztásának időpontjától, a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától, vagy a felszámolási egyezség megszegésének időpontjától számított 3 hónapon belül terjesztheti elő. Amennyiben ezen események közül több is bekövetkezik, a határidőt a legkorábbi esemény időpontjától kell számítani.

11.1.4. A beváltási eljárás folytatása esetén a hátraléki kimutatást a fizetési megállapodás felmondásának, illetve a felszámolási egyezség megszegésének, vagy lejáratának időpontjában, vagy a felszámolás kezdő időpontjában (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének a napján) fennálló adósi tartozásra vonatkozóan kell elkészíteni, és azt csatolni kell a beváltás folytatása iránti kérelemhez. Csatolni kell továbbá, a 9.3.2. pontban foglalt dokumentumokon túlmenően a fizetési megállapodást/felszámolási egyezséget, illetve annak mellékleteit, az adós számára megküldött felmondó levél másolatát a szabályszerű kézbesítést igazoló tértivevény másolatával együtt.

11.2. CSŐDELJÁRÁS ESETÉN

Ha a beváltási kérelem benyújtását követően az adós ellen csődeljárás indult, a Zrt. pénzügyi intézmény kérelmére a beváltási kérelem bírálatát felfüggesztheti. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a csődeljárás megszüntetését elrendelő jogerős végzés közzétételétől, vagy a csődegyezség megszegésének időpontjától számított 3 hónapon belül terjesztheti elő.

11.3. BÜNTETŐELJÁRÁS ESETÉN

11.3.1. Ha a Zrt. az összes körülmény mérlegelése alapján a beváltás alatt álló ügylethez kapcsolódóan olyan, bűncselekmény elkövetésére utaló eseményt észlel, amelyben a pénzügyi intézmény munkavállalójának, illetve a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítő érintettsége feltételezhető, - és a rendelkezésre álló adatok alapján a beváltási kérelem teljesítésének nincs egyéb akadálya - a beváltási eljárást felfüggeszti és a pénzügyi intézménnyel egyeztetést kezdeményez a szükséges jogi lépésekről. A munkavállaló érintettsége azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben követte el a cselekményt.

11.3.2. Ha a büntetőügyben az eljáró bíróság első fokú határozata:

• nem állapítja meg a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben, a Zrt. a beváltási eljárást folytatja, amennyiben a pénzügyi intézmény nyilatkozatában vállalja,

hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozatával a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben a későbbiekben megállapítja, a Zrt. által megfizetett összeget a Zrt.- nek haladéktalanul visszafizeti;

• megállapítja a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben, a Zrt. a beváltási eljárást a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztett státuszban tartja.

A pénzügyi intézmény a beváltás folytatása iránti kérelmét a 11.3.2. pont első fordulata esetében az elsőfokú bírósági határozat keltétől, a

11.3.2. pont második fordulata esetében pedig a munkavállalót a büntetőjogi felelősség alól felmentő jogerős ítélet meghozatalát követő 3 hónapon belül terjesztheti elő.

Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben jogerős határozatával megállapítja, a Zrt. a beváltást megtagadja.

11.3.3. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a beváltás megtagadásának egyéb okból helye lehet, a Zrt. a beváltást megtagadhatja.

11.3.4. A felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi intézmény köteles minden intézkedést megtenni a követelés érvényesítése és későbbi érvényesíthetősége érdekében. Ennek elmaradása esetén a Zrt. a beváltást megtagadhatja.

11.3.5. Ha a Zrt. a beváltás teljesítését követően szerez tudomást arról, hogy 11.3.2. pontban meghatározott büntetőjogi felelősség megállapításra került, a Zrt. felszólítására a pénzügyi intézmény köteles a Zrt. által kifizetett összeget a Zrt.-nek visszautalni.

11.4 ÚJ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ESETÉN

Ha a pénzügyi intézmény a beváltás alapjául szolgáló ügylet kiváltását célzó hitelszerződéshez kapcsolódóan új készfizető kezességvállalási kérelmet nyújt be, ezzel egyidejűleg kérheti a beváltási eljárás felfüggesztését. A Zrt. a beváltás felfüggesztéséről

8 munkanapon belül dönt. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét az új készfizető kezességvállalási kérelem elutasításáról hozott döntés pénzügyi intézménynek történő kézbesítését követő 3 hónapon belül terjesztheti elő.

12. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY RÉSZÉRE KIFIZETENDŐ ÖSSZEG

12.1. A Zrt a beváltás során a hátraléki kimutatásban meghatározott tartozás készfizető kezességvállalás %-ának megfelelő - az 5.2. pont rendelkezéseinek figyelembe vételével számított - részét utalja át. A Zrt. készfizető kezesi teljesítésének alapjául szolgáló tőkeösszeg nem haladhatja meg a pénzügyi intézmény által a 8.3.11. pont szerinti, a beváltási kérelem benyújtását megelőző utolsó adatszolgáltatás során megadott tőkeösszeget.

12.2. A hátraléki kimutatást:

a) a hitel lejáratának időpontjára vagy a hitelszerződés felmondásának időpontjára vagy

b) garancia esetén az adóshoz intézett első fizetési felszólításának időpontjára vagy

c) a pénzügyi lízingszerződés esetén, a felmondás vagy a pénzügyi lízingszerződésben szereplő utolsó törlesztő részlet esedékességének időpontjára, vagy

d) faktoring szerződés esetén, a faktorált számlák fizetési határidejének lejártának (a visszkereseti jog megnyílásának) időpontjára, vagy

e) adós ellen megindult felszámolás közzétételének időpontjára vagy

f) részteljesítés esetén a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének időpontjára, vagy

g) a csődegyezségben el nem engedett tartozás tekintetében a csődegyezség megszűnésének időpontjára

kell kiállítani. Ha ezen események közül több is bekövetkezik, a hátraléki kimutatást a legkorábbi esemény időpontjára kell kiállítani, kivéve garancia esetén, amikor minden esetben az adóshoz intézett fizetési felszólítás időpontjára kell kiállítani a hátraléki kimutatást.

12.3. Ha a beváltás teljesítése előtt az adóst terhelő tartozás összege csökken, a pénzügyi intézménynek nem kell új hátraléki kimutatást készítenie, de a beváltás teljesítése előtt az adós vagy más által befizetett, vagy az adóstól, kezestől behajtott összegből a Zrt. által vállalt készfizető kezesség mértékének megfelelő részt a pénzügyi intézmény köteles – a Zrt. teljesítésétől számított 8 munkanapon belül – a Zrt.-nek átutalni.

12.4. Ha a pénzügyi intézmény a biztosítéki ingatlanra vagy ingó vagyontárgyra vonatkozó vételi jogával – a Zrt előzetes hozzájárulása mellett – a beváltást megelőzően él, a készfizető kezes az opciós vételárral csökkentett adósi tartozás alapján teljesít.

12.5. Ha a pénzügyi intézménynek az adóssal - a Zrt. a készfizető kezességvállalásával biztosított faktoring szerződésen kívül - egyéb faktoring szerződése is fennáll, a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított faktoring szerződésben szereplő vevők teljesítése során befolyó bevételeket kizárólag a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított követelésre kell elszámolni.

12.6. A Zrt. a fizetési kötelezettségét minden esetben forintban teljesíti.

13. A KÖVETELÉSEK BEHAJTÁSA

13.1. A készfizető kezességvállalási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése következtében a Zrt.-re átszálló követeléseket a Zrt. hajtja be.

13.2. A Zrt. köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy az adóssal szembeni követelést a hitel, garancia, faktoring vagy pénzügyi lízing fedezeteként lekötött biztosítékokból, - pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingelt vagyontárgy értékesítésével -, illetve minden egyéb törvényes módon és eszközzel behajtsa. Az eredményesebb behajtás érdekében a Zrt. a követelés behajtásával megbízhatja a hitelt nyújtó (bankgaranciát vállaló, faktoring szolgáltatást nyújtó, pénzügyi lízingbe adó) pénzügyi intézményt, a Zrt. által erre a célra létesített szervezetet, a behajtásra szakosodott szervezetet vagy személyt. A megbízott a vonatkozó dokumentumok megküldésével egyidejűleg – a dokumentumra vonatkozó észrevételezési határidőn belül köteles folyamatosan tájékoztatni a Zrt.-t a megbízás teljesítéséről, illetve köteles elszámolni a bevételekkel és a költségekkel. A pénzügyi intézménynek az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetnie a készfizető kezességvállalási szerződés azonosító számát.

13.3. Ha a követelés behajtására a Zrt. a pénzügyi intézményt bízza meg, a pénzügyi intézmény köteles a követelés értékesítésére vonatkozó ajánlatot – a döntésre vonatkozó javaslatával együtt – 5 munkanapon belül a Zrt.-nek továbbítani. A Zrt. az ajánlat és a javaslat alapján dönt az ajánlat elfogadásáról. Ha a vételi ajánlat több hitel- és kezességvállalási szerződés teljesítéséből eredő követelésre vonatkozik, a az ajánlatban és a javaslatban fel kell tüntetni az egyes követelésekre vonatkozó vételárat.

13.4. Ha a rendelkezésre álló biztosítékok keret(biztosítéki) jellegűek, és több – akár a Zrt. készfizető kezessége nélküli - hitel fedezetét is képezik, akkor e biztosítékok érvényesítéséből származó bevételek a 9.2.1 pontban meghatározott esemény időpontjában fennálló tőketartozás arányában kerülnek megosztásra. E rendelkezést keretbiztosítéki jellegű jelzálogjog estén, illetve minden olyan esetben

– így különösen készfizető kezesség, vételi jog kikötése, engedményezés esetén – megfelelően kell alkalmazni, amikor a fedezet egyszerre több hitel biztosítékául is szolgál.

13.5. A Zrt. a követelését az alábbi módokon hajthatja be:

• bírósági végrehajtás, közjegyző előtt indított fizetési meghagyásos és/vagy bíróság előtt indított peres eljárás,

• végelszámolási- és felszámolási eljárás,

• a követelés értékesítése,

• a fedezetként lekötött vagyontárgy értékesítése útján,

• a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetéséről szóló megállapodás útján.

A Zrt. a hozzá beérkezett, illetve a megbízott által továbbított kérelem, ajánlat alapján dönt a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről.

14. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSÉRT FELSZÁMÍTOTT DÍJAK

14.1.A Zrt.-t a készfizető kezességvállalása során a következő díjak illetik meg:

• Készfizető kezességvállalási díj: a készfizető kezesség vállalásáért, a kockázatban állásért;

• Rendelkezésre állási díj: fizetési megállapodás megkötése és erre tekintettel a beváltási eljárás felfüggesztése esetén;

• Ügyviteli díj: a készfizető kezességvállalási szerződés módosítása, a fedezetek módosítása (fedezetcsere, fedezetkiengedés), a faktoring szerződésbe bevont vevők személyének változása esetén;

• Adminisztrációs díj: a készfizető kezességvállalás beváltására, valamint a beváltási eljárásban a pénzügyi intézmény részére a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén.

A jelen pontban meghatározott díjakra vonatkozó részletes szabályokat, így a díjak mértékét és számításának módját a Hirdetmény tartalmazza. A fizetendő díjról a Zrt. számviteli bizonylatot bocsát ki, és a díjat a számlában meghatározott időpontig kell megfizetni. A díj megfizetésére a pénzügyi intézmény köteles. A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási díjat az adósnak továbbszámlázhatja.

14.2. Ha a pénzügyi intézmény a díj átutalásakor az azonosításhoz szükséges adatokat nem közli (a Zrt. által megküldött készfizető kezességvállalási szerződés azonosító számát, valamint a kibocsátott számviteli bizonylat sorszámát), és emiatt nem állapítható meg, hogy a díjfizetés milyen ügylethez kapcsolódik, a Zrt. a díjfizetést nem fogadja el és az átutalt összeget visszautalja.

14.3. A készfizető kezességvállalási díjat

a) legfeljebb egy éves lejáratú kezességvállalásnál a kezességvállalási szerződés keltének időpontjától a végső lejáratig - a futamidő napjainak száma szerint időarányosan - a készfizető kezességvállalási szerződésben foglalt tőkeösszeg garantált hányada alapján kell megfizetni,

b) éven túli kezességvállalás esetén évente kell a díjat fizetni:

• az első évben a készfizető kezességvállalási szerződés keltének időpontjától az év végéig terjedő időszakra, a készfizető kezességvállalási szerződésben foglalt tőkeösszeg garantált hányada alapján, az év végéig hátralévő napok száma szerint időarányosan,

• a további években az előző év december 31-én fennálló és az éves állományegyeztetés során megadott fennálló tőketartozás garantált hányada alapján illetve, ha a folyósításra a megelőző év december 31-éig nem került sor, a készfizető kezességvállalási szerződésben meghatározott tőkeösszeg garantált hányada alapján a teljes naptári évre vonatkozóan, vagy ha a futamidő ennél rövidebb, a végső lejáratig időarányosan.

14.4. A 14.3. b) pont második bekezdése szerinti készfizető kezességvállalási díj meghatározására a 8.3.11. pont szerinti állományi adat alapján kerül sor. Ha a pénzügyi intézmény 8.3.11. pontban írt kérelmére a Zrt. az állományi adatot kijavítja, egyidejűleg megküldi a pénzügyi intézménynek a kijavított állományi adat alapján kiállított készfizető kezességvállalási díj megfizetéséről szóló számviteli bizonylatot.

14.5. A 14.4. pontban foglaltak szerint kiállított számviteli bizonylat helyesbítésére vonatkozó kérelmet a számviteli bizonylat kiállításától számított 45 napon belül lehet benyújtani, azzal, hogy a számviteli bizonylat alapjának helyesbítésére csak a tárgyév február 15-éig benyújtott kérelmek esetén kerülhet sor.

14.6. Ha a pénzügyi intézmény a díjat a számviteli bizonylatban meghatározott időpontig nem fizeti meg, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést felmondhatja, illetve a készfizető kezesség beváltását megtagadja.

14.7. Ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezesség megszüntetését kéri, és erre vonatkozó kérelmét a hitelszerződés lejáratának, megszűnésének időpontját követő 15 napon belül benyújtja, akkor a Zrt. a 14.3. pont alapján megfizetett készfizető kezességvállalási díjból a hitel megszűnésének időpontját követő időtartamra járó részt - a Zrt. hatályos Hirdetményében meghatározottak szerint -, 30 napon belül a pénzügyi intézménynek visszatéríti, ha annak összege meghaladja az 1000 forintot. Ha a pénzügyi intézmény a hitel megszűnését követő 15 napon túl nyújtja be kérelmét, a Zrt. a megfizetett készfizető kezességvállalási díjból a pénzügyi intézmény kezesség megszüntetésére vonatkozó kérelme beérkezésének időpontját követő időtartamra járó részt téríti vissza.

14.8. Nem kerülhet sor a készfizető kezességvállalási díj arányos részének visszatérítésére abban az esetben, ha a hitelszerződéshez kapcsolódóan a pénzügyi intézmény beváltási kérelmet nyújt be a Zrt.-hez.

15. SPECIÁLIS SZABÁLYOK

15.1. A LAKÁSSZÖVETKEZETEK HITELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS

15.1.1. A lakásszövetkezetek hiteleihez vállalt készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a jelen pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.1.2. A Zrt. kizárólag a lakásszövetkezetek éven túli lejáratú, felújítási és korszerűsítési célt szolgáló, pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződésből eredő kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet.

15.1.3. A készfizető kezességvállalás feltétele az is, hogy

• a pénzügyi intézmény előzetesen a Zrt. rendelkezésére bocsássa a lakásszövetkezetek hitelezésével kapcsolatos szabályzatait, és

• a pénzügyi intézmény a lakásszövetkezetet hitelképesnek minősítse.

15.1.4.A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan lakásszövetkezettel kapcsolatban sem

• amelynek 60 napon túli lejárt és át nem ütemezett közüzemi díj tartozása van,

• amely nem rendelkezik a késedelmesen fizető tulajdonostársak elmaradt befizetéseinek kikényszerítésére szolgáló fizetési felszólítással, bírósági fizetési meghagyás kezdeményezésével, illetve a törvényben biztosított jelzálogjog bejegyzéssel kapcsolatos eljárási rendre vonatkozó előírásokat is tartalmazó Alapszabállyal, vagy más szabályzattal,

• amely nem rendelkezik a hitelfelvétellel kapcsolatos kötelezettség vállalásról jogerős közgyűlési/részközgyűlési/küldöttgyűlési határozattal.

15.1.5.Ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás fenntartását igényli, a Zrt. előzetes írásos hozzájárulásával kerülhet sor a fedezetek módosítására akkor is, ha

• a zálogtárgy tulajdonosának személyében változás történik,

• a zálogtárgyat a zálogkötelezett gazdasági társaságba kívánja apportálni,

• a jelzálogjoggal terhelt ingatlan megosztása estén, ha a terhelés a megosztást követően is fennmarad.

15.2. PATIKA HITELPROGRAM KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS

15.2.1. A Patika Hitelprogram keretében történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit megfelelően, valamint a 15.2. pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.2.2. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott Patika Hitelprogramban résztvevő pénzügyi intézmény jogosult.

15.2.3. A hiteladós

a) a Korm. rendeletben meghatározott

• személyi jogos gyógyszerész,

• a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész,

• a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerész,

• bármely gyógyszerész,

aki A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz- ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 83/A. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlásával tulajdonhányadot kíván szerezni a hitelcéllal érintett gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban

o oly módon, hogy 2017. január 1-jét követően sem közvetlenül, sem közvetetten nem rendelkezett tulajdoni hányaddal a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban,

o amely egy település gyógyszerellátását egyedül biztosítja,

o oly módon, hogy a tulajdonhányad szerzésével növekedik a meglévő gyógyszerészi tulajdoni hányad a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban, vagy

o amely 100%-os gyógyszerészi tulajdoni hányaddal rendelkezik; továbbá

b) aki a Korm. rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően a Patika Hitelprogramban részt vevő azon gyógyszerész, akinek célja a 2013. július 1-je és 2016. július 1-je között a Patika Hitelprogram keretében létrejött hitelszerződés alapján fennálló tőketartozásának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel megállapított feltételekkel történő kiváltása.

(a továbbiakban együtt: adós).

15.2.4. A Patika Hitelprogram keretében nyújtandó hitelek főbb jellemzői:

• hitel célja: a hitel kizárólag

a) a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a Gyftv. 83/A § (7) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlásával tulajdonhányad megszerzésére fordítható, továbbá

b) a 212/2013. (VI.19.) Korm. rendelet 13. §-a előírásainak megfelelően a Patika Hitelprogram keretében a 2013. július 1. és 2016. július 1. között létrejött hitelszerződés szerint fennálló tőketartozás 172/2016.

(VII. 1.) Korm. rendelet rendelkezései szerinti feltételekkel történő kiváltására használható fel.

• tőkeösszege adósonként: 5-150 millió Ft,

• maximális futamideje 10 év lehet, (a hitel futamidejének esetleges későbbi meghosszabbításait is figyelembe véve),

• devizanem: HUF,

• saját forrás: a megvásárlandó tulajdonrész vételárának legalább 10 %-a.

15.2.5. A 15.2.3. a) pontban foglalt esetben a Zrt. egy adott közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésre vonatkozóan legfeljebb három adósnak nyújtott hitelhez vállalhat készfizető kezességet.

15.2.6. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adóssal kapcsolatban, aki

• a gyógyszerészi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

• nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését elrendelő, Magyarországnak címzett határozatának,

• a Patika Hitelprogram keretében már kedvezményes hitelben és a Zrt. készfizető kezességében részesült, kivéve, ha az adós ugyanazon gyógyszertár vonatkozásában egy alkalommal az 50%-ot meghaladó tulajdonhányad elérése céljából kíván újabb hitelt felvenni és a Zrt. készfizető kezességét igénybe venni, valamint

• természetes személyként olyan - akár egyedi bírálat alapján, akár együttműködési megállapodás keretében létrejött - ügylethez kapcsolódóan vállalt készfizető kezességet, amely az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül beváltásra került, vagy a beváltási kérelem bírálata van folyamatban,

• olyan gazdasági társaságban kíván részesedést szerezni, amelynek ügyletéhez kapcsolódóan a Zrt. készfizető kezességet vállalt, amely az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül beváltásra került, vagy a beváltási kérelem bírálata van folyamatban.

15.3. SAJÁT KOCKÁZATRA VÁLLALT KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG

15.3.1. A Zrt. – állami viszontgarancia nélkül – saját kockázatra is vállalhat készfizető kezességet. A kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni. A saját kockázatú kezességvállalásra akkor kerülhet sor, ha kérelem állami viszontgarancia melletti elfogadása esetén – figyelembe véve a kezességvállalási kérelem benyújtása időpontjában megigényelt egyéb támogatásokat is, (az igénylésben szereplő összeggel) - :

a) a kapcsolódó állami viszontgaranciára vonatkozó támogatás, támogatási kategória maximális összegének (ideértve a kezesség összegét, azaz a Zrt. kitettségét is), vagy a támogatási intenzitás mértékének a túllépésére kerülne sor; vagy

b) a kezességvállalással érintett ügylet (beruházás) forrásösszetétele oly módon változna meg, hogy a kezességvállalást követően a beruházás már nem rendelkezne a szükséges, minden állami forrástól mentes 25 %-os saját forrással, (651/2014/EU Bizottsági rendelet 14. cikk (14) bekezdése, valamint a

2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014.(X.10.) Korm. rendelet 2. § 81. pontja).

15.3.2. A készfizető kezességvállalás további feltétele, hogy

• arra az adós bármely hitel-, és hitelkeret-szerződéséhez, valamint garancia-, és garanciakeret-szerződéséhez kapcsolódóan sor kerülhet, ha az adós egyéb ügyletéhez kapcsolódóan a Zrt. készfizető kezessége a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában fennáll és ez utóbbi ügylet a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában még nem járt le, vagy

• arra kizárólag beruházási, és éven túli forgóeszköz hitelszerződéshez, valamint garancia- és garanciakeret-szerződéséhez kapcsolódóan kerülhet sor, ha a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában az adós más ügyletéhez kapcsolódóan nem áll fenn a Zrt. készfizető kezessége és

• a hitel- és hitelkeret-szerződés, valamint a garancia- és garanciakeret- szerződés futamideje - az esetleges meghosszabbításokat és átütemezéseket is ideértve - nem haladja meg a 15 évet, és

• a kezességvállalási kérelem elfogadása esetén a Zrt. saját kockázatra vállalt kitettsége az adós részvételével működő adóscsoport (azaz ügyfélcsoport) ügylete(i)hez kapcsolódóan - nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, továbbá teljesülnek a 15.5.5. pontban meghatározott 800 millió Ft és 920 millió Ft összeghatárra vonatkozó feltételek is. (E pont alkalmazásában a Zrt. kitettsége a Zrt. kezességvállalása alapján fennálló kockázatban állásának forintban kifejezett maximum összegét jelenti).

15.4. A COSME PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTOTT KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG

15.4.1. A Zrt. a COSME Program keretében kizárólag a 3. számú mellékletben meghatározott hitelekhez vállalhat készfizető kezességet. A kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 3. számú mellékletben, valamint a 15.4.2.- 15.4.12. pontban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

15.4.2. A Zrt. készfizető kezességvállalása nem minősül állami támogatásnak, erre tekintettel nem kell alkalmazni az ún. általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó szabályokat, így különösen a készfizető kezesség maximális összegére vonatkozóan a 3.2. pontban meghatározott összeghatárokat, a 4.1. b) f) és n) pontban, a 4.2 – 4.5. pontban, az 5.2. pont első bekezdésében a kezességvállalás százalékos mértékére vonatkozó korlátozást és a 6. pontban meghatározott rendelkezéseket. A 4.1.o) pontban foglalt felsorolás 3.-5. bekezdésében foglalt esetek nem minősülnek kezességvállalást kizáró körülménynek.

15.4.3. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet abban az esetben, ha

a) az adós, vagy a pénzügyi intézmény a kérelem benyújtásakor valótlan nyilatkozatot tett, vagy elmulasztott információt szolgáltatni;

b) az adóssal szemben fennállnak a hitelezői kérelemre induló felszámolási eljárás elrendelésének feltételei;

c) az adós bekerült a közbeszerzési részvételből kizárt pályázókra vonatkozóan a 2008. december 17-i 1302/2008/EK bizottsági rendelettel létrehozott központi adatbázisába;

d) a hitelszerződés aláírását megelőző 5 éven belül:

• az adós kötelezettként egyezséget kötött csőd- vagy felszámolási eljárással kapcsolatban, tevékenysége felfüggesztésre került,

• az adóst vagy képviselőjét, illetve döntéshozatalra jogosult, vagy irányítási jogkörrel rendelkező tagját, munkavállalóját jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, amely szakmai tevékenységével kapcsolatos,

• az adóst vagy képviselőjét, illetve döntéshozatalra jogosult, vagy irányítási jogkörrel rendelkező tagját, munkavállalóját jogerősen elítélték csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás vagy más jogellenes cselekmény miatt;

e) a hitelszerződéshez - közvetlenül vagy közvetve – egyéb COSME garancia kapcsolódik;

f) a hitelszerződés támogatás megelőlegezésére irányul, illetve a bankgarancia támogatás biztosítékául szolgál;

g) 46 millió Ft feletti hitelösszeg esetén, ha az adós a 4. számú mellékletben meghatározott valamely InnovFin feltételnek megfelel;

h) a kezességvállalási kérelem alapjául szolgáló hitelszerződésben meghatározott (hitelfelvevő) adós főtevékenységének, és/vagy egyéb tevékenységének célja döntően dohány termesztése, feldolgozása vagy kereskedelme, és/vagy desztillált szeszes ital előállítása, forgalmazása, kereskedelme vagy az adós a következő főtevékenységek valamelyikét folytatja:

• dohánytermesztés (TEÁOR 01.15),

• dohánytermék gyártása (TEÁOR 12.00),

• dohányáru nagykereskedelme, (TEÁOR 46.35)

• dohányáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.26)

• desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR 11.01)

• fegyver-, lőszergyártás (TEÁOR 25.40),

• katonai harcjármű gyártása (TEÁOR 30.40)

• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 92.00).

i) az adós a következő tevékenységek közül bármelyiket végzi:

• genetikai módosításhoz vagy emberi klónozáshoz kötődő tevékenységet,

• fejlesztést, kutatást vagy technikai segítségnyújtást az alábbi vállalkozások számára:

⮚ a g) pontban meghatározottak szerint tiltott tevékenységet végző vállalkozás,

⮚ internetes szerencsejáték-szervező és online kaszinót üzemeltető vállalkozás,

⮚ pornográf tartalmat nyújtó vállalkozás,

⮚ illegális elektronikus hálózatra való felcsatlakozást lehetővé tévő hálózatot üzemeltető vállalkozás,

⮚ illegális adatletöltési oldalt üzemeltető vállalkozás.

j) adósnak a pénzügyi intézmény belső szabályzatának, illetve hitelezési és behajtási politikájának megfelelően a Központi Hitelinformációs Rendszerben lévő adatokra vonatkozóan elvégzett ellenőrzése alapján a pénzügyi intézmény vagy bármely más pénzügyi intézmény által nyújtott bármely más kölcsön vagy lízing tekintetében hátraléka vagy mulasztása áll fenn;

k) az adós a hazai jogszabályok alapján illegális tevékenységet végez.

15.4.4. A pénzügyi intézmény és/vagy az adós a Zrt. kezességvállalását megelőzően nyilatkozik, hogy a 15.4.3. pontban foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

15.4.5. A pénzügyi intézmény olyan hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújthat be kezességvállalási kérelmet, amely 2017. október 16. és 2023. április 1. napja között került megkötésre és tartalmazza a következő szövegrészeket:

• „A COSME viszontgaranciát a COSME Program (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-elősegítése az Európai Unióban, és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése.”

• „A vállalkozás tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Európai Beruházási Alap, (a továbbiakban: EIF) képviselői, az Európai Közösség Számvevőszéke, a Bizottság, a Bizottság képviselői és megbízottai, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), az Európai Beruházási Bank és/vagy minden olyan európai Uniós intézmény vagy testület, amely jogosult ellenőrizni a Szerződést a COSME Programmal összefüggésben (a továbbiakban együttesen: Felhatalmazott Szervek, külön-külön: Felhatalmazott Szerv), korlátozás nélkül jogosultak ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére, valamint információ és dokumentumok átadásának kérésére a szerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatban, beleértve a COSME Program értékelését e program céljának megvalósulása szempontjából. A vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy működését, könyveit és nyilvántartásait illetően lehetővé teszi a Felhatalmazott Szervnek az ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Amennyiben ezek az ellenőrzések helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot is magukban foglalnak, úgy a vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a normál üzleti órákban munkaidőben biztosítja a belépést helyiségeibe bármely Felhatalmazott Szerv számára.”

15.4.6. A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási kérelmét legkésőbb 2023. április 1. napjáig nyújthatja be. A Zrt. a készfizető kezességvállalására kizárólag a 3. számú mellékletben foglaltak szerinti százalékos mértékben kerülhet sor.

15.4.7. A fedezetek módosítására a 8.3. pontban foglaltaknak megfelelően a Zrt. előzetes hozzájárulásával, illetve utólagos tájékoztatása mellett kerülhet sor, azzal, hogy a fedezetekre vonatkozó, 3. számú mellékletben foglalt feltételeknek a pénzügyi intézmény a változást követően is köteles megfelelni. A biztosítékok módosítása (kiengedése, cseréje és új fedezet bevonása) során a pénzügyi intézmény köteles a

3. számú mellékletben meghatározott %-os mértékű fedezettségi szint/tartalom fenntartására, oly módon, hogy azt nem lépheti túl. A fedezeti ráta számításánál a 3. számú melléklet szerinti készfizető kezességet, a beruházás tárgyán alapított jelzálogjogot, illetve a futamidő alatti értéknövekedést nem kell figyelembe venni.

15.4.8. A pénzügyi intézmény személyében történő változáshoz abban az esetben adható hozzájárulás, ha a jogosulti pozícióba kerülő pénzügyi intézmény megfelel a 2. pontban írt feltételeknek, továbbá a pénzügyi intézmény és az ügylet megfelel a COSME Programnak, és a pénzügyi intézmény - a Zrt. által rendelkezésére bocsátott nyilatkozat megfelelő kitöltésével - vállalja a COSME Programban meghatározott kötelezettségek teljesítését.

15.4.9. A hitel devizanemének megváltoztatására a pénzügyi intézmény nem jogosult.

15.4.10. Ha a Zrt. tudomására jut, hogy a pénzügyi intézménynek fel nem róható okból a kezességvállalási szerződéssel biztosított ügylet már a kezességvállalásakor sem felelt meg az Üzletszabályzat feltételeinek, vagy pedig Zrt. kezességvállalását

követően nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a kezességvállalás fennállása alatt végig biztosítani szükséges, a Zrt. megfelelő határidő tűzése mellett felszólíthatja a pénzügyi intézményt a hitelszerződés felmondására, vagy a hitelszerződés egyéb módon történő megszüntetésére. A pénzügyi intézmény a felszólításban foglaltak teljesítését követően az Üzletszabályzatban foglaltak szerint jogosult a beváltási kérelem benyújtására. Ha a pénzügyi intézmény a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést felmondja.

15.4.11. A pénzügyi intézmény a beváltási kérelemhez köteles csatolni azt a nyilatkozatát, amely szerint a fedezettségi szint a – legutóbbi tájékoztatása óta eltelt idő alatt – nem emelkedett a megengedett maximális szint fölé.

15.4.12. A 10.5. pontban meghatározott eseteken túl a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, illetve a beváltási kérelem teljesítését abban az esetben is megtagadhatja, ha

a) a pénzügyi intézmény a kezességvállalási kérelem benyújtásakor valótlan nyilatkozatot tett,

b) a hitelszerződés nem tartalmazza a 15.4.5. pontban meghatározott szövegrészeket,

c) a pénzügyi intézmény a biztosítékokat nem a 3. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint kötötte le, és/vagy nem tartotta be a maximális fedezeti szintre vonatkozó rendelkezéseket.

15.5. A GAZDASÁG ÚJJÁÉPÍTÉSI GARANCIAPROGRAM KERETÉBEN NYÚJTOTT KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG

15.5.1. A Zrt. a Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében saját kockázatra vállal készfizető kezességet. A Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezességre az Üzletszabályzat rendelkezéseit a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

15.5.2. A Zrt. Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalása nem minősül állami támogatásnak, erre tekintettel nem kell alkalmazni az ún. általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó szabályokat, így különösen a készfizető kezesség maximális összegére vonatkozóan a 3.2. pontban meghatározott összeghatárokat, a 4.1. b) és f) pontban, a 4.2 – 4.5. pontban, és a

6. pontban meghatározott rendelkezéseket. A 4.1. n) pontban foglalt felsorolás 1.és

2. bekezdésében foglalt esetek, valamint a 4.1.o) pontban foglalt felsorolás 4-5. bekezdésében foglalt esetek nem minősülnek kezességvállalást kizáró körülménynek.

15.5.3. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősülő vállalkozások, valamint a KKV-nak nem minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján szövetkezeti formában működő gazdálkodó szervezetek kölcsön- és hitelszerződéseihez, garancia-, valamint garancia keretszerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adós tekintetében, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

Folyószámlahitelekhez és folyószámlahitel nyújtását lehetővé tevő hitelkeret szerződésekhez nem kapcsolódhat a Zrt. készfizető kezessége.

15.5.4. A kölcsön- és hitelszerződés, valamint a garancia- és garanciakeret-szerződés futamideje - az esetleges meghosszabbításokat és átütemezéseket is ideértve - nem haladhatja meg a 20 évet.

15.5.5. A Zrt. készfizető kezességvállalására akkor kerülhet sor, ha a kezességvállalási kérelem elfogadása esetén az adós részvételével működő adóscsoportnak (ügyfélcsoportnak) a Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében lévő ügyleteihez kapcsolódóan a Zrt. kitettsége, az Irinyi Garanciaprogram keretében lévő ügyleteiből eredő és az Üzletszabályzat 15.3. pontja szerinti saját kockázatra vállalt ügyleteiből eredő kitettséggel együtt nem haladja meg a 800 millió Ft-ot, azzal, hogy a Zrt. Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében, Irinyi Garanciaprogram keretében, COSME Program keretében és az Üzletszabályzat

15.3. pontja szerinti saját kockázatra – az Üzletszabályzat hatálya alatt – vállalt kitettségének együttes összege nem haladja meg a 920 millió forintot. E pont alkalmazásában a Zrt. kitettsége a Zrt. kezességvállalása alapján fennálló kockázatban állásának forintban kifejezett maximum összegét jelenti.

15.6. A GARANTIQA KRÍZIS GARANCIAPROGRAM KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS

15.6.1. Az Európai Bizottság a 2020. március 19-én közzétett, az „állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, C(2020) 1863 számú közleményében (a továbbiakban: Közlemény) rendelkezik az uniós állami támogatási szabályok – koronavírus-világjárványra figyelemmel történő – átmeneti időszakra vonatkozó módosításáról.

15.6.2. A Garantiqa Krízis Garanciaprogramot a Zrt. – az Európai Bizottság által a Közleményben meghatározott keretek között – a pandémia okozta negatív gazdasági és pénzügyi hatások enyhítése érdekében dolgozta ki. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 15.6. pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.6.3. A Zrt. Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül, erre tekintettel az ennek keretében benyújtott készfizető kezességvállalás iránti kérelmekre nem kell alkalmazni az Üzletszabályzatnak az általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit, így különösen:

• az 1. pont általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit,

• a 3.2. pontját,

• a 4.1. b) és f) pontját, valamint az o) pontjának 4. és 5. bekezdéseit, 4.3., 4.4. és

4.5. pontját,

• 6. pontját.

15.6.4. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősülő vállalkozások, valamint a KKV-nak nem minősülő,

Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján szövetkezeti formában működő gazdálkodó szervezetek folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitelszerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adós tekintetében, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot, továbbá amely a 651/2014/EU rendelet értelmében, 2019. december 31. napján, nehéz helyzetben volt.

15.6.5. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség maximális mértéke 90 %.

15.6.6. A hitelszerződés futamideje – az esetleges prolongáció(ka)t is ideértve – nem haladhatja meg a 6 évet. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a már fennálló hitelszerződésből eredő követelés kiváltása engedélyezett, amennyiben a kiváltásra kerülő hitelszerződésből eredő követelés nem minősül a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti nem teljesítő kitettségnek. Abban az esetben, amennyiben a készfizető kezességvállalás iránti kérelmet benyújtó pénzügyi intézmény által 2020. január 1. napját megelőzően kötött hitelszerződés kiváltására kerül sor, a Zrt. által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség nyomán pedig a pénzügyi intézmény kockázata – a kiváltásra kerülő hitelszerződésből eredően fennálló kockázatához képest – csökken, a kiváltó hitelszerződésnek az adós részére többletlikviditást, vagy a tőketörlesztési kötelezettség vonatkozásában az adós részére türelmi időt szükséges biztosítania. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretei között a Zrt. kezességvállalásával biztosított hitelszerződés nem váltható ki ugyanezen program keretei között.

15.6.7. A hitel összege nem haladhatja meg az adós 2019. évi (vagy az utolsó rendelkezésre álló évi) éves bérköltségének kétszerese (ide értve a társadalombiztosítási járulékokat, valamint a vállalkozás telephelyén dolgozó, de alvállalkozó által foglalkoztatott munkavállalók bérköltségeit), vagy az adós 2019. évi teljes árbevételének 25 %-a közül a magasabb összeget. A hitel összege – kellően indokolt esetekben, az adós likviditási szükségletére vonatkozó nyilatkozata alapján – megnövelhető, annak érdekében, hogy fedezni tudja – KKV-k esetében – a hitelnyújtás időpontjától számított 18 hónap, KKV-nak nem minősülő gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében pedig a hitelnyújtás időpontjától számított 12 hónap likviditási szükségletét. 2019. január 1-jén vagy azt követően létrejött adósok esetében a maximális hitelösszeg a működés első két évére becsült bérköltség alapján is megállapítható.

15.6.8. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretei között a Zrt. az egy adóscsoportba13 tartozó gazdasági társaságok hitelfelvételéhez kapcsolódóan – ideértve az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzat alapján vállalt készfizető kezességet is – maximum 5.000.000.000,- Ft összegű kitettség erejéig vállal készfizető kezességet.

15.6.9. A pénzügyi intézménynek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a készfizető kezességvállalási kérelemmel érintett hitelszerződés alapján az adós által fizetendő ügyleti kamat mértéke a Zrt. által

13 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások.

nyújtani kért készfizető kezességvállalásra figyelemmel került megállapításra, így annak mértéke mikrovállalkozások esetében minimum 1 %-al, kisvállalkozások esetében minimum 0,75 %-al, középvállalkozások esetében minimum 0,5 %-al, KKV-nak nem minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében minimum 0,25 %-al kisebb, mint egy azonos méretű és azonos kockázati kategóriába eső adós azonos típusú, de a Zrt. kezességvállalásával nem biztosított hitelének ügyleti kamata.

15.6.10. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a Zrt. az Üzletszabályzat 7.2.3. pontjában foglaltak szerint 2020. december 18. napjáig befogadott készfizető kezességvállalási kérelmek tekintetében vállalhat készfizető kezességet. A Zrt. a pénzügyi intézményekkel legkésőbb 2020. december 31. napjáig köt készfizető kezességvállalási szerződést.

16. KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG, IRATBETEKINTÉS, TITOKTARTÁS

16.1. A Zrt. döntését, hozzájárulását igénylő kérdésekben a kérelem a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be. A formanyomtatványok a www. xxxxxxxxx.xx internetes oldalon érhetők el. A formanyomtatványon benyújtott kérelem esetén a Zrt. kizárólag a kérelemben megjelölt kérdésben dönt. A Zrt. a kérelem elfogadásról (a hozzájárulás megadásáról) a pénzügyi intézményt kifejezett írásbeli nyilatkozat megküldésével tájékoztatja. E nyilatkozat hiányában a hozzájárulás nem tekinthető megadottnak.

16.2. A Zrt. készfizető kezességvállalásával kapcsolatos irataiba a jogszabály által erre feljogosított személyek, a Zrt. munkatársai és megbízottjai, a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselői, díjtámogatás esetén pedig a támogatás ellenőrzésére jogosult szervezet képviselői tekinthetnek be.

16.3. A 16.2. pont szerinti személyeket titoktartási kötelezettség terheli a Zrt. működésével kapcsolatos valamennyi adat, információ tekintetében. A titoktartásra, a banktitkokra és az üzleti titokra, továbbá a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16.4. A pénzügyi intézménynek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a készfizető kezességvállalással biztosított hitel-, garancia-, faktoring és pénzügyi lízing ügyletekkel kapcsolatosan a pénzügyi intézménynél fellelhető iratokba - a 16.2. pontban meghatározott jogosultaknak - betekintést enged, és/vagy azt a Zrt. kérésére megküldi.

16.5. Ha a pénzügyi intézmény az iratbetekintési jog gyakorlását akadályozza, vagy az irat-betekintési jog gyakorlása során a Zrt. az Üzletszabályzat rendelkezéseivel ellentétes gyakorlatot tapasztal, a pénzügyi intézményt a szolgáltatásra jogosultak köréből kizárhatja.

17. KÉZBESÍTÉS, ÜGYFÉLFOGADÁS

17.1. Az eKérelem rendszeren keresztül a kérelmeket, illetve a hiánypótlásokat a pénzügyi intézmény a hét bármely napján, a nap 24 órájában - az Ügyfélkapu rendelkezésre állási idejében - benyújthatja. A Zrt. bírálati, eljárási határidejére vonatkozóan 15:00 óráig, pénteki napon 13:00 óráig benyújtott kérelmeket és hiánypótlásokat az adott napon, az ezen időszakokat követően benyújtott kérelmeket és hiánypótlásokat a következő munkanapon kell benyújtottnak tekinteni.

17.2. A Zrt. által postai úton megküldött küldeményeket a postára adástól számított 3. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítésre telefax útján kerül sor, akkor a kézbesítés időpontjának, a küldemény megérkezéséről szóló visszaigazolásban megjelölt kézbesítési időpontot kell tekinteni.

17.3. A Zrt.-hez postai úton érkező küldemények a postai kézbesítés időpontjában minősülnek kézbesítettnek.

17.4. A Zrt.-hez érkező küldemények személyes kézbesítése esetén az ügyfélfogadási idő hétfőtől csütörtökig 8-15 óráig, pénteken 8-13 óráig tart. Az ügyfélfogadási időt követően beérkező küldeményeket a következő munkanapon kell benyújtottnak tekinteni.

17.5. Ha a pénzügyi intézmény valamely - az Üzletszabályzatban meghatározott - határidőt a késedelmes postai kézbesítés miatt nem tud betartani, írásban kérheti a határidő meghosszabbítását.

18. HATÁLYBALÉPÉS

18.1. Jelen – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – Üzletszabályzat 2020. július

20. napján lép hatályba; annak rendelkezéseit a hatályba lépés napjától kezdődően benyújtott kezességvállalási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

18.2. A pénzügyi intézmény és a Zrt. közötti jogviszonyra elsősorban a készfizető kezességvállalási szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A hitel-, garancia-szerződés, a faktoring szerződés és a lízingszerződés valamint e szerződés háttérjoganyagát képező pénzügyi intézményi szabályzatok rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azok nem ellentétesek a pénzügyi intézmény és a Zrt. között létrejött készfizető kezességvállalási szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezéseivel.

18.3. A Zrt. megállapodhat a pénzügyi intézménnyel az Üzletszabályzattól eltérő eljárási szabályok alkalmazásában.

18.4. A Zrt. az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt a xxx.xxxxxxxxx.xx internetes oldalon közzéteszi.

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

1. sz. melléklet

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiszervezett tevékenységek:

Kiszervezett tevékenység	Szerződés tárgya	Szolgáltató neve, székhelye	Kiszervezés időtartama
Adatfeldolgozás	AS400 platformon felmerülő RPG, Cobol informatikai fejlesztés, rendszerüzemeltetés	R&R Software Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx X. xxxx 0.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Irattározási szolgáltatás keretében lezárt és még nem selejtezhető ügyiratok elszállítása, tárolása, selejtezése	Documaster Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 7.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátása Informatikai biztonsági felelősi feladatok ellátása	Optimo Business Kft. 1173 Budapest, Kistanya u. 28.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Távközlési szolgáltatás, felhő alapú IP alközponti és CallCenter szolgáltatások, valamint kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások biztosítása	HOSTLINE Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx xxxx 00/X.	Határozatlan

2. sz. melléklet

Egyes, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó szabályok összefoglalása

I. Közös szabályok Ösztönző hatás

A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, azaz a támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett/pénzügyi intézmény a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta a Zrt-hez. A kérelem mellékletét képezi az adós nyilatkozata a projekt megvalósításához kapcsolódóan igénybe vett valamennyi állami támogatásról.

A támogatási/kezességvállalási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

• a vállalkozás neve és mérete;

• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

• a projekt helyszíne;

• az elszámolható költségek jegyzéke;

Az induló vállalkozásoknak a II.3. pont szerint nyújtott támogatás ösztönző hatásúnak tekintendő, ezért a fentiek szerinti ösztönző hatást nem kell vizsgálni.

Támogatáshalmozódás

• Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

• A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

• Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

Egyéb

A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

II. Az egyes támogatásokra vonatkozó szabályok

1. Regionális beruházási támogatás:

1.1 A támogatás csak induló beruházáshoz adható.

Regionális beruházási támogatás

a) az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban kis-, közép vállalkozások,

b) a Közép-Magyarország régió a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés

d) pontja szerinti településeken kis- vagy középvállalkozások számára abban az esetben nyújtható,

ha a tervezett – tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló – induló beruházás célja:

(a) új létesítmény létrehozatala,

(b) meglévő létesítmény kapacitásának bővítése,

(d) egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatása,

(e) a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

1.2. A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

1.3 Az elszámolható költség a fenti 1.2 pont a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

1.4. Az 1.2. pont b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken

foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

1.5. A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

1.6 Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

1.7. Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották.

1.8. Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

1.9. Az 1.2 pont b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

1.10. Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel/termékkel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

1.11. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

1.12. Az 1.11. pont szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

1.13. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

1.14. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a 4.2-4.6 pontban foglaltakra.

1.15. A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

1.16. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

1.17. Egy beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat. (Összeszámítási szabály.)

1.18. Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

1.19. Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a fenti 1.15. pont szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a fenti 1.17. pontban meghatározott összegig nyújtható.

1.20. Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

1.22. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a

létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani. Továbbá nyilatkozatban kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követően nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelme tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

Áttelepítésnek minősül, ha

a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás (EGT megállapodás) egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.

Az 1.22. pont szerint tett nyilatkozat megszegése súlyos szerződésszegésenk minősül, és a kedvezményezett köteles a támogatást visszafizetni.

2. KKV-knak nyújtott beruházási támogatás

2.1. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

2.2. A támogatás keretében elszámolható:

a) tárgyi eszközökre, vagy immateriális javakra irányuló beruházási költségek, ez esetben a olyan beruházás számolható el, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglevő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre becsült bérköltsége

2.3. Az elszámolható költség a fenti 2.2 pont a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

2.4. A fenti 2.2. pont b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

2.5. Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

2.6. Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották.

2.7. Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

2.8. A fenti 2.2. pont b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

Regionális beruházási támogatás és KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetén:

A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

3. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

3.1. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre és még nem osztott fel nyereséget. Kivételt képeznek azok az összefonódás útján létrejött vállalkozások, amelyek esetén az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számítva legfeljebb öt év telt el. Továbbá nem lehet induló vállalkozás az a vállakozás, amelyik másik vállalkozás tevékenységét vette át. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

3.2. A nem piaci díj ellenében, legfeljebb tíz éves futamidőre nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg

a) a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régiókban letelepedett vállalkozás esetén 3 millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget, illetve

b) a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdés da)-db) pontban felsorolttelepüléseken letelepedett vállalkozás esetén 2,25 millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget, illetve

c) a Közép-Magyarország régió egyéb településein letelepedett vállalkozások esetén az 1,5 millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget.

3.3. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg a 3.2. pontban meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

3.4. A vállalkozás a 3.2. pont szerinti kezességvállalás mellett más támogatási eszközt - úgymint nem piaci kamatozású hitel, és/vagy vissza nem térítendő támogatás – kombinációját is igénybe veheti, oly módon, hogy az egyik támogatási összegnek az adott eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

3.5. Innovatív kisvállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetén a 3.2-3.3 pont szerinti maximális összegek megkétszerezhetők.

3.6. Innovatív vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új,vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költség legalább 10 %-át kutatás- fejlesztési költségei az összes teszik ki.

A pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén ezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.

4. Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

4.1. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás a 4.2. pont szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

4.2. A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

4.3. Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a 4.2. pont szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

4.4. Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

4.5. A 4.2 pont a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

4.6. A 4.2. pont d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

4.7. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

4.8. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a 4.7. pont szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

4.9. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a 3.1. pont szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

4.10. Megvalósíthatósági tanulmány esetén a 3.1. pont szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

4.11. A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ide értve a 4.8. pont b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.

5. KKV-knak nyújtott innovációs támogatás:

5.1. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

5.2. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

5.3. Az 5.1 pont c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-ig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót.

6. Uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

6.1. Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

a) az uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését,

c) az elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a beszerzés a vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy

d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre.

6.2. A 6.1. pont a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

6.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

6.4. A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

6.5. A támogatási intenzitás - a 6.4. pontban meghatározott mértéken túl - a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

6.6. A támogatás keretében

a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség,

b) uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség

számolható el.

6.7. Ha a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

6.8. Ha az elszámolható költség a 6.7. pont alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

7. A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

7.1. A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak.

7.2. A 7.1. pont szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább egy évvel be kell fejezni.

7.3. Ha a beruházás befejezése több mint három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át.

7.4. Ha a beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

7.5. A 7.3. és 7.4. pont szerinti támogatási intenzitás a 6. támogatási kategória 6.5. pontja szerint növelhető.

7.6. A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 6. támogatási kategória 6.7. és 6.8. pontja szerinti beruházási költség számolható el.

8. Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás

8.1. A vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

8.2. Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

8.3. Az 8.1. pont szerinti támogatási intenzitás a 6. támogatási kategória 6.4. és 6.5. pontja szerint növelhető.

8.4. A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a 6. támogatási kategória 6.7. és 6.8. pontja szerinti beruházási költség számolható el.

9. Megújuló energia termeléshez nyújtott beruházási támogatás

9.1. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

9.2. A 9.1. pontban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

9.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 9.10 és 9.11. pont esetén,

b) 30%-át a 9.12. pont esetén.

9.4. A támogatási intenzitás az alábbiak szerint növelhető:

a) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

b) A támogatási intenzitás – a 9.3. pontban meghatározott mértéken túl - az 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

9.5. Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

9.6. Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

9.7. Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

9.8. Nem ítélhető meg és nem fizethető ki támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől. Támogatás nem ítélhető meg működési célra.

9.9. A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

9.10. Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

9.11. Ha az elszámolható költség a 9.10. pont szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

9.12. Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a 9.11. pont szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósuló teljes beruházási költség számolható el.

3. sz. melléklet

A COSME kezességvállalás feltételeih)

Hitel

Folyószámla hitel

Forgóeszköz hitel f)// Bankgarancia, Bankgarancia-keret

Beruházási hiteli)

kezdő vállalkozásnak nem minősülő adósok részére

Beruházási hiteli)

kezdő vállalkozások i )részére

Induló hitelösszeg

1 millió Ft-tól

250 millió Ft- ig

250 millió Ft

felett 1 milliárd Ft-ig a)

1 millió Ft-tól

250 millió Ft-ig

250 millió Ft felett 1 milliárd Ft-ig a)

1 millió Ft-tól 1 milliárd Ft-ig a)

Devizanem

forint

Hitelszerződés futamidejec)

legalább 12 hónap, legfeljebb 9 év

Legalább 12 hónap; legfeljebb 5 év; ha a kezességvállalás nem haladja meg a 920 millió Ft-ot; Legalább 12 hónap; legfeljebb 9 év; és a kezességvállalása nem

haladhatja meg az 552 millió Ft- ot. a)b)

Legalább 12 hónap; legfeljebb 5 év; ha a kezességvállalás nem haladja meg a 920 millió Ft-ot;

Legalább 12 hónap; legfeljebb 9 év; és a kezességvállalása nem haladhatja meg az 552 millió Ft-ot.a)b)

Biztosítékok típusa

kezesség, garancia,

jel(zálogjog (ideértve az óvadékot is) nem

kapcsolódhat

Kizárólag: (jel)zálogjog, óvadék, az adós természetes személy tulajdonosának készfizető kezességee), cégcsoportong) belüli garancia és kezesség. A fentiek közül legalább egy biztosíték bevonása szükséges.

Megengedett fedezettségd), speciális

rendelkezések

Maximum 40% (a természetes személy

készfizető kezessége és cégcsoporton

belüli garancia és készfizető kezesség figyelembe

vétele nélkül)

- Maximum 20%, ha nincs

természetes személy készfizető kezessége vagy cégcsoporton belüli garancia/készfizető

kezesség, vagy

- természetes személy készfizető kezessége; ez esetben további

biztosíték nem vonható be, vagy

- cégcsoporton belüli garancia/ készfizető kezesség; ez esetben

további biztosíték nem vonható be.

Maximum 40% (a természetes személy készfizető kezessége és cégcsoporton belüli garancia és készfizető kezesség figyelembe vétele nélkül)

Maximum 20% (a természetes személy készfizető kezessége, cégcsoporton belüli garancia és készfizető kezesség, valamint a beruházás tárgyán alapított

(jel)zálogjog figyelembe vétele nélkül)

Nincs fedezeti szintre vonatkozó előírás

Hitelkiváltásra való felhasználás feltételei

Csak a COSME Program keretében, a Zrt. által garantált

folyószámla-hitelek válthatóak ki:

(1) amortizálódóvá alakítás, azaz új üzemezett törlesztésű

hitelszerződés megkötése esetén, vagy (2) új folyószámlahitel

szerződés kötése esetén;

nem megengedett

3. sz. melléklet

Az új ügylet lejárata nem lehet később mint az eredeti

hitelszerződés keltétől számított 9 év.

Kezességvállalás mértéke

fix 65% a)

fix 85% azzal, hogy a Garantiqa

maximális kezességvállalá

sa– nem haladhatja meg

a 920 millió Ft- ot a)

Forgóeszköz hitel esetén fix 85%;

Bankgarancia és Bankgarancia keret esetén: fix 90%

fix 85%

fix 90%

Támogatás- tartalom

A COSME viszontgaranciát a COSME Program (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-

elősegítése az Európai Unióban és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése.

A COSME keretében biztosított kezességvállalásra nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok. Támogatástartalom a kezességvállaláshoz nem kapcsolódik.

a) Ha az adós főtevékenysége „4941 Közúti áruszállítás”, a hitelügylet és a kezességvállalás maximális összegére a táblázatban meghatározott általános értékek 50%-a irányadó;

b) 5-9 év között a maximális kezességvállalás összege az évenkénti futamidővel arányosan számítandó. Ennek megfelelően a maximálisan vállalható kezesség mértéke 6 éves futamidő esetén: 828 millió Ft, 7 éves futamidő esetén 736 millió Ft, 8 éves futamidő esetén pedig 644 millió Ft. E szabály alkalmazása során minden megkezdett év teljes évnek számít. A kezességvállalás mértéke nem változhat.

c) A futamidő számításának kezdete: a hitelszerződés kelte. A maximális futamidőt prolongációval együtt sem lehet túllépni.

d) A hitelszerződés megkötésekor a pénzügyi intézmény által a hitel tőkeösszege vonatkozásában meghatározott fedezeti szint.

e) Egyéni cég esetén az egyéni cég tagjának a kezessége szükséges, egyéni vállalkozó esetén az adós természetes személy tulajdonosának készfizető kezességének külön kikötése nem szükséges.

f) Forgóeszköz hitel nem lehet rulírozó

g) E vonatkozásban cégcsoportba az alábbi vállalkozások tartoznak: az Adós közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonosa, az Adós közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonában álló vállalkozás, illetve az Adós közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonosának többségi, közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló harmadik vállalkozás

h) Kezdő vállalkozások számára a külön beruházási hitelekhez kialakított termék mellett csak bankgarancia és bankgarancia keret vehető igénybe, 250 millió Ft-ig. A kezdő vállalkozások definíciója: Alapítás dátuma és a hitelszerződés kelte között legfeljebb 2 év telt el (az alapítás napját nem beleértve). Átalakulás esetén az eredeti alapítási dátumot kell figyelembe venni.

i) A hitel célja tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás.

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

InnovFin feltételek

1. A vállalkozás a kezességvállalással fedezett ügylettel új, vagy lényegesen továbbfejlesztett termékeket, eljárásokat vagy szolgáltatásokat hoz létre vagy fejleszt, ahol fennáll a technológiai vagy ipari kudarc kockázata, amit külső szakértő által elvégzett értékelés támaszt alá,

2. „Gyors növekedést mutató vállalkozás”, amely az első kereskedelmi értékesítés óta kevesebb mint 12 éve működik a piacon, és az átlagos endogén növekedés az alkalmazottak számát vagy a forgalmat tekintve meghaladja az évi 20%-ot egy hároméves időszak alatt, és a megfigyelési időszak kezdetén tíz vagy több alkalmazottja van,

3. a vállalkozás az első kereskedelmi értékesítés óta kevesebb mint 7 éve működik a piacon és a K+I költségei a teljes működési költség legalább 5%- át teszi ki a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három év közül legalább egy évben,a pénzügyi múlttal nem rendelkező (startup) vállalkozás esetében a jelenlegi pénzügyi beszámoló az irányadó;

4. a vállalkozás jelentős innovációs potenciállal rendelkezik vagy K+F intenzív vállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) a vállalkozás éves K+I költségei a kezességgel biztosított hitelügylet összegének 20%-ával egyenlő vagy meghaladja azt a vállalkozás legfrissebb kötelező pénzügyi beszámolója alapján, azzal a feltétellel, hogy a vállalkozás üzleti terve azt jelzi, hogy a K+I kiadásai legalább a kezességgel biztosított hitelügylet összegével azonos mértékben emelkednek,

b) a vállalkozás vállalja, hogy a kezességgel biztosított hitelügylet összegének legalább 80%-nak megfelelő összeget az üzleti tervében szereplő K+I tevékenységekre fordít, a fennmaradó részt pedig az ezen tevékenységekhez szükséges költségekre fordítja,

c) a vállalkozás az európai K+I támogatási rendszerektől vagy regionális, nemzeti K+I támogatási rendszereken keresztül kapott támogatásokat, hiteleket vagy garanciákat a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 36 hónapban,

d) a vállalkozás a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban K+F díjat vagy Innovációs díjat nyert az Európai Uniótól vagy valamelyik intézményétől,

e) a vállalkozás legalább egy technológiai jogot (szabadalom, formatervezési mintaoltalom, stb.) jegyeztetett be a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban, és a kezességgel biztosított hitelügylet célja az ilyen technológiai jog használatának lehetővé tétele (direkt vagy indirekt módon),

f) a vállalkozás egy korai fázisban lévő KKV, amely a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban befektetést kapott valamely kockázati befektetőtől vagy üzleti angyaltól, vagy e befektetők jelenlegi is tulajdonosai a vállalkozásnak,

g) a vállalkozás egy olyan kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel, amely – az új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétel 50%-át,

h) a vállalkozás K+I költségei a teljes működési költségeinek legalább 10%- át teszik ki a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három év közül legalább egy évben, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező (startup) vállalkozás esetében a jelenlegi beszámoló az irányadó,

i) a vállalkozás kis vagy közepes tőkeértékű, és a K+F költségei:

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

• a teljes működési költség legalább 15%-át teszik ki a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három év közül legalább egy évben, vagy

• a teljes működési költségeinek évente legalább 10%-át teszik ki kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három évben,

j) A kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 36 hónapban az illetékes nemzeti vagy regionális szervek vagy intézmények a vállalkozás számára kutatási és fejlesztési kiadásokat fedeztek olyan program keretében, mely az Európai Bizottság által jóváhagyott általános támogatási intézkedések részeként a vállalkozásokat R & I-be való befektetésre ösztönözi;

k) a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 36 hónapban innovatív vállalatnak minősítették egy uniós vagy nemzeti vagy regionális intézmény vagy szerv által, feltéve, hogy

• kijelölés a nyilvánosan elérhető kritériumokon alapul, amelyek:

⮚ nem korlátozódnak semmilyen iparágra vagy szektorra, vagy más módon nem támogatja azokat;

⮚ legalább egy innovációs jogosultsági kritériumot tükröznie kell - a 4. d) pontban említett innovációs jogosultsági feltételen kívül, vagy tükröznie kell legalább a fenti kritériumok egyikének tartalmát, de nem lehet kevésbé szigorú;

• a testület vagy intézmény független a pénzügyi intézménytől és a vállalkozástól;

• a hitelszerződés üzleti tervben feltüntetett többletköltségeket fedez.

Document Metadata

Table of Contents

ÜZLETSZABÁLYZAT

Document Metadata