PÁLYÁZÓ NEVE
Szakmai Terv
Az EFOP 2.2.2-17 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című felhíváshoz
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
PÁLYÁZÓ NEVE
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
KIVÁLTANDÓ BENTLAKÁSOS ENGEDÉLYES
Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézménye 8776 Magyarszerdahely, Újnéppuszta 9.
Budapest, 2017. április
Tartalomjegyzék
1. Helyzetértékelés 3
1.1. A projekt háttere és indokoltsága 3
1.1.1. A szakterület elemzése 3
1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 4
1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása 5
2. A projekt céljai és tevékenységei 26
2.1. A projekt céljainak meghatározása 26
2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete 32
2.3. Az új szolgáltatási struktúra bemutatása 35
2.4. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása 63
2.5. Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók 73
3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 76
3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 76
3.1.1. A megvalósulás helyszíne 77
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 80
3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése 82
3.1.4. Pénzügyi terv 86
3.1.5. Kockázatelemzés 87
3.1.6. Fenntartás 90
3.2. Részletes cselekvési terv 92
3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása 92
3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése 97
4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei 108
4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 108
4.1.1. A projektgazda bemutatása 108
4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása 115
4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása 117
4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete 120
5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 124
5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása 124
5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása 124
5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása 125
5.4. Kommunikációs ütemterv 127
2
1. HELYZETÉRTÉKELÉS
1.1. A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA
1.1.1. A szakterület elemzése
Az Európai Unióban napjainkban mintegy 80 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. A fogyatékos emberek teljes értékű társadalmi-gazdasági részvétele gyakran ütközik akadályokba, jelentős arányukat sújtja az átlagosnál nagyobb szegénység.
Az EU népességén belül egyes becslések szerint mintegy 1,2 millió fő, a 65 év alattiak 1%-a, a 65 év felettiek 6-7%-a él intézményben. Az intézményekben élők nagy része értelmi fogyatékos ember, a második legnagyobb csoportot a pszichiátriai ellátásban lévők jelentik (akiknek szintén lehet kísérő diagnózisa értelmi fogyatékosság).
Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye rögzíti, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben.
Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye kimondja, hogy a fogyatékos személyeknek joga van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. Ez a jog korától, képességeitől vagy fogyatékosságának, illetve mentális egészségi problémájának jellegétől függetlenül minden emberre kiterjed. Ennek értelmében mindenki számára lehetővé kell tenni az általa választott közösségben való életet és részvételt. Az érintett személyeket be kell vonni a számukra biztosított ellátást és támogatást érintő döntésekbe, és biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékű irányítással rendelkezzenek a saját életük felett.
A fogyatékos emberekről alkotott egyéni és társadalmi felfogások meghatározzák a számukra nyújtott ellátások, szolgáltatások rendszerét. Az első intézmények a felvilágosodás korában, a 18. század második felében jelentek meg, elsősorban az elesettekről való gondoskodás céljából, illetve az iparosodás nyomán tapasztható gazdasági kiszolgáltatottság, a tömeges elszegényedés következményeként jöttek létre. A 19. század elejétől a képezhetőségről, azaz a pedagógiai-gyógypedagógiai megsegítésről a hangsúly a medikális (orvosi) nézőpontokra helyeződik át.
Ez a változás azt is eredményezi, hogy nagyon sok felnőtt értelmi fogyatékos személy éli le az életét ideg- és elmegyógyintézetekben. A 19. században kialakuló intézetek a fogyatékos személyeket elzárták a társadalomtól, ez az elkülönítés és társadalmi hasznosság kérdésköre a sterilizációs törekvésekben, valamint az eutanáziaprogramokban kicsúcsosodva a korai gondoskodás eszméjét alapjaiban roppantja össze. A II. világháborút követően a nagylétszámú intézmények a korábbiakkal azonos struktúrákkal működtek tovább.
A fogyatékos emberek számára szervezett szolgáltatások nagy része a 20. század derekáig az orvosi modell alapjain fejlődött, az intézményi ellátás a fogyatékos személyekről való gondoskodás kizárólagosnak tekinthető formája az 1970-es évekig Észak-Amerikában és Európában, lakhatásuknak ma is domináns színtere Európa számos államában, többek között Spanyolországban, Franciaországban, Ausztriában, valamint Kelet-Európa számos országában.
A késő 20. században kezd a fogyatékos emberek megítélése változni, ekkor születik meg a szociális (társadalmi) modell, amely a fogyatékosságot a társadalmi részvételt kizáró szociális akadályok eredményének tekinti.
A fogyatékosságot döntően egyéni okokkal magyarázó szemléletben alakult ki az intézetesített ellátások rendszere, majd a szociális (környezeti, emberi jogi és a Fogyatékosság kialakulása folyamatmodellje hatására) szemlélet terjedésével ez a rendszer gyökeres változásnak indult. Ennek jeleként a korábbi nagylétszámú intézményi ellátási formákat egyre inkább a kis létszámú, helyi közösségbe integrált
lakhatási, szolgáltatási formák váltották, váltják fel. A lakhatási forma a fogyatékos emberek életminőségének egyik meghatározó tényezője.
Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 490 578 fő, a teljes népesség 4,9%-a fogyatékossággal élő, 1 648 413 fő (16,6%) tartósan beteg. A nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések ezzel szemben azt mutatják, hogy az EU-ban a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal. A valós szám tehát Magyarországon is inkább az egymilliót közelítheti. Ezt támasztja alá az a népszámlálásiadat is, amely szerint Magyarországon 1,6 millió fölött van a tartósan beteg, egészségkárosodott emberek száma. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a mentálisan sérült személyek száma 46 265 fő.
A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a 2 millió 714 ezer családból 253 ezerben él fogyatékossággal élő személy. A fogyatékossággal élők és a teljes népesség lakóhelyének település típus szerinti megoszlásában kismértékű az eltérés. A település típusa tekintetében az érintett személyek egyharmada községben, további egyharmada pedig vidéki városban él, míg a fennmaradó egyharmad lakik megyeszékhelyen vagy a fővárosban.
A 19 megyéből 11-ben az országos átlag (3,6%) feletti a fogyatékossággal élők aránya. A projekt megvalósulásának közvetlen régiójában, Zala megyében a KSH 2011. évi népszámlálási adatai szerint 3,5% a fogyatékossággal élők aránya.
Zala megyében a fogyatékossággal élők 9,5%-a él intézményekben, ami az országos átlagnál magasabb. A magasabb érték azzal magyarázható, hogy a Budapesten élő fogyatékos emberek jelentős része vidéken, gyakran az országhatárok mentén lévő intézményekbe költözött, a főváros korábban több ilyen vidéki intézménynek volt a fenntartója - így többek között a Zalaapátiban és a Búcsúszentlászlón található intézményeknek is.
A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, valamint a fogyatékos személyek ellátását végző intézmények mérete Magyarországon jelenleg a kisebb (10-20 fős) ellátásoktól, a több száz embernek lakóhelyet adó intézményekig terjed. Magyarországon 14 751 férőhellyel működnek 12 fő feletti intézményi ellátások (ápoló-gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, átmeneti intézmény). Lakóotthon (1-12 fő) 1 679 férőhellyel nyújt szolgáltatást, míg támogatott lakhatás (1- 6 és 1-12 fő) 201 férőhelyen. A 2014 végi adathoz képest 2015 végén 660 kiváltott férőhelyről beszélhettünk.
Jelen projekt keretében a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézménye 57 férőhelyének kiváltását tervezzük.
A projekt megvalósulása nélkül fennállna a veszélye a tárgyi, infrastrukturális környezet romlásának, a fenntartási, üzemeltetési költségek folyamatos emelkedésének, nehézségekbe ütközne a korszerű szakmai protokollok alkalmazása.
A jelenlegi körülmények tartós fennmaradása esetén nagyon nehéz lenne az egyéni szükségletekre adekvát és differenciált választ adó magas szintű szakmai munka folytatása, jelentős kockázatot jelentene az ellátás során a túlgondozás, valamint továbbra is fennmaradna a túlzott mértékű hospitalizáció veszélye.
1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása
A jelenlegi nagy létszámú intézmények sok esetben a település szélén, rosszabb esetben az országhatáron, izoláltan, korszerűtlen épületekben működnek. Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat nem tudják leküzdeni, nem tudják a tényleges integrációt biztosítani. Egy több száz fős intézmény esetében fennáll továbbá annak a veszélye, hogy nem alkalmas az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására, szükség van tehát a munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást segítő rendszerekre, az alapszolgáltatások erősítésére, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére. A közösségi lakhatásba való költözés az életminőség tekintetében pozitív változásokat hoz:
- az önellátási képesség javul,
- nagyobb szabadság, önállóság érzékelhető a fogyatékos személyek esetében, illetve
- a társadalmi integráltság erősödik.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az ún. intézménytelenítésnek nevezett folyamat eredményeként a nagy létszámú bentlakásos intézményeket fokozatosan kis létszámú szolgáltatásokkal váltják fel.
Az intézménytelenítés, az intézményi ellátások kiváltása nem egyenlő a bentlakásos formák eltűnésével, hanem a folyamat során azok kisebb méretűvé válnak és a közösségbe integrálódnak, összességében új földrajzi és szakmai keretek között humanizálódnak.
A kiváltás nem az állam (vagy egyéb potenciális szolgáltatók) kivonulását jelenti az ellátásból. A megszűnő intézményi kapacitások helyén az érintettek számára szükséges egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatásokat a közösség keretei között szervezik meg, rugalmas, változatos formákban, változatos helyszíneken.
Az intézménytelenítés során szükségszerű a megengedőbb gondozási-nevelési modell és a szigorú hierarchia szerint szerveződő (medikális) ellátás helyett a rehabilitációs szemlélet erősítése, az integráció biztosítása, az önálló életvitel lehetőségének megteremtése, valamint a személyre szabott és a szükségletekre reagáló, horizontálisan szerveződő, együttműködésre épülő szolgáltatási struktúra kialakítása.
1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása
Az intézmény jelenlegi társadalmi-gazdasági környezete Zala megye demográfiai mutatói
Zala megye a kisebb népességű magyar megyék közé tartozik.
A megye demográfiai adottságai kimondottan kedvezőtlennek mondhatóak, a népesség száma folyamatosan az országos átlag feletti mértékben csökken. Ennek elsődleges oka nem a belső elvándorlás, hanem a születések és a halálozások közötti tartós különbség az utóbbi javára (elöregedő népesség).
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és alacsony születésszám az elöregedő népesség új elvárásokat támaszt a szociális ellátórendszerrel szemben, amit tovább nehezít a megye aprófalvas település szerkezete.
1. táblázat: Demográfiai előrejelzés
Területi egység | Öregedési index | ||
2001. év | 2011. év | 2021. év | |
Magyarország | 0,881 | 1,147 | 1,315 |
Nyugat-Dunántúli Régió | 0,894 | 1,228 | 1,471 |
Zala Megye | 0,952 | 1,422 | 1,639 |
Forrás: saját szerkesztés (KSH)
A KSH adatai szerint 2015. január 1-jén 277.290 volt a lakosságszám, 12,8 százaléka a 0-14 éves korosztályba tartozott. Ugyanakkor 19,6 százalékra emelkedett 1045 fővel a 65 évesek és annál idősebbek aránya. A gyermekkorúak esetében tartós csökkenés, míg időseknél hasonló mértékű növekedés figyelhető meg.
Az élve születések és a halálozások száma Zala megyében stabilan mínusz értékeket mutat. 2001-től 2015-ig évente másfélezer körüli a különbség, azaz ennyivel csökken a lakosság száma. Az elmúlt tíz év során 2006-ban és 2008-ban volt a legkisebb a lélekszám csökkenése.
A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának feltűnően kedvezőtlen alakulása.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az elmúlt évtizedekben az erőteljes városba költözés miatt a falvak többségében az idős korosztály maradt, így a kistelepüléseken zömében az időskorúak élnek.
A születéskor várható élettartam növekedésével mind nagyobb a népességen belül a 70-80 évesek aránya
-, akik elsősorban falvakban élnek - és jelentős eltérés van a nemek közötti arányban. (80 év feletti nők aránya 3,2 %, férfiak aránya 1,5 %)
Az idősek családon belüli ellátását nehezíti egyrészt, hogy kevés a gyermek, unoka, testvér, másrészt a mobilitás miatt a családtagok gyakran egymástól távol élnek. Az összeköltözést a lakáshelyzet, a különböző életmód és az idősek ragaszkodása a megszokott környezethez nehezíti.
A kor előrehaladásával nő az esélye annak, hogy az önellátó idős egyik percről a másikra ápolásra, gondozásra szoruló beteggé válik, az ilyen helyzetekre az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak fel kell készülni.
Zala megye foglalkoztatási mutatói
Zala megye jellemzően aprófalvas településszerkezetű, így minden foglalkoztatási jellegű program ezen speciális munkaerő-piaci jelenségre reagál. Elsősorban az elavult szakmákkal rendelkezők, valamint az alacsony iskolai végzettségűek, roma származásúak szorultak ki az elsődleges munkaerő-piacról. Az állás nélkül lévőkre a tartós munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerő-piac szolgáltatási skáláját felhasználva, az érintettek részére a közfoglalkoztatás lehetősége biztosított.
Ezen célcsoport egyik legfőbb problémája, hogy családjukra jellemző a többgenerációs munkanélküliség, szintén jellemző, hogy a család bevételét az önkormányzati támogatás, esetleg alkalmi munkák, vagy ún.
„feketemunka” biztosítja. Ezen perifériára szorult rétegek nem kapnak elengedő motivációt a munkahelykereséshez.
A térségen belüli egyes településeknek más-más sajátos munkaerő-piaci problémái vannak, ezek közül kiemelkedő:
- Többszörösen mentálisan sérült, 45 év feletti, amúgy munkaképes korú lakosságot sem Zalaegerszegen, sem helyben nem foglalkoztatják.
- Az ún. zsáktelepüléseken és településrészeken a napi két, jó esetben 4 buszjárat miatt a gépjárművel nem rendelkező, kevésbé képzett munkaerő nem tud eljutni a településén kívül eső munkahelyre.
- A sokgyermekes roma családokból az anyák szintén nem tudnak lakóhelyüktől távoli munkavégzési helyszínekre eljutni.
- Megszűntek a mikro térségekben azok a potenciális foglalkoztatók (Faipari szövetkezet, termelőszövetkezetek, állattartó telepek), akik az alulképzett munkaerőt foglalkoztatták.
A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, annál kedvezőtlenebbül alakulnak a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói.
A kedvező változás a lakosság szociális helyzetében csak összehangolt, egymásra épülő fejlesztési programokkal érhető el. Együtt kell működni a gazdaságpolitika, a területfejlesztés, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szakembereinek, döntéshozó testületeinek, és megyei szinten kiemelten kell kezelni a partnerséget a szociális szolgáltatások kialakítása és bővítése, korszerűsítése érdekében.
Zala megye szociális ellátottsága
A magyar önkormányzati rendszer alappillérei a települési önkormányzatok. Közigazgatási, közszolgáltatás- szervezési tevékenységük viszonylagos önállósága nem jelenti az egymástól való elszigeteltségüket.
A közös feladatmegoldásnak, a kooperációnak a „kényszere” nem normatív alapú, hanem a dolgok természetéből fakadó. Mindenki számára lényeges kérdés az, miként lehet jól, jobban, illetve gazdaságosan, gazdaságosabban szervezni a közszolgáltatásokat.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az együttműködés azonban nem korlátozódik az önkormányzatok közti kapcsolatrendszerre. Az együttműködés úgy teljes, ha a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel a közügyek szervezése terén kiépített kapcsolatokról sem feledkezünk meg.
A települések kapcsolatrendszerét elsősorban a közös önkormányzati hivatalok szervező és irányító munkája jellemzi.
Magyarszerdahely település bemutatása
A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Magyarszerdahely, Újnéppuszta 9. szám alatt található.
Magyarszerdahely – Újnéppuszta és környéke környezeti – gazdasági szempontból ideális helyen terül el. A terület két megyei jogú város Nagykanizsa - Zalaegerszeg között helyezkedik el, Nagykanizsától 16 km- re.
Magyarszerdahely – Újnéppuszta az M7 autópálya közelsége miatt könnyen megközelíthető település, autóval valamint tömegközlekedéssel. A Nagykanizsa – Szombathely vonalon közlekedő vonatok áthaladnak Magyarszerdahely – Újnéppuszta közelében, közel 3 km a Magyarszerdahelyi vasútállomás. A közösségi közlekedés keretében naponta 4, illetve 8 helyközi buszjárat közlekedik.
A településen élő emberek nagy része mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik. A mezőgazdaság innovatív fellendülése megfigyelhető a vidéken.
A legközelebbi ipari terület Nagykanizsa, Zalaegerszeg és környéke.
Magyarszerdahely kiváló környezeti adottsággal rendelkezik a zalai erdők, dombok szépségével és kincseivel.
Magyarszerdahely község általános bemutatása a település főbb statisztikai adatai mentén.
1. ábra: Magyarszerdahely település földrajzi elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés (Google térkép)
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Demográfia
Lakónépesség alatt az adott településen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint a településen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük.
Magyarszerdahely lakónépességének alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az az elmúlt 10 évben mintegy 6%-os csökkenést mutat (2007. évben: 542 fő; 2011. évben: 523 fő, 2015. évben: 510 fő).
2. táblázat: Magyarszerdahely község népességadatai 2015. évben
Leírás | Érték (fő) |
Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) | 510 |
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén | 54 |
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén | 85 |
Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén | 371 |
Forrás: saját szerkesztés (TeIR, KSH-TSTAR)
10%
17%
73%
2. ábra: Magyarszerdahely lakónépességének kor szerinti megoszlása
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén % Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén % Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén %
Forrás: saját szerkesztés (TeIR, KSH-TSTAR)
3. táblázat: A település öregedési indexe a 2015. évben
Leírás | Érték |
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén | 54 fő |
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén | 85 fő |
Öregedési index | 157 % |
Forrás: saját szerkesztés (TeIR, KSH-TSTAR)
A fenti táblázat a település öregedési indexét mutatja. Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira hány 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A kétféle helyzet legegyszerűbben úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Magyarszerdahely község öregedési indexe folyamatosan emelkedik (2008. évben: 149,2%; 2013. évben: 158,5%; 2015. évben: 165%), azaz a község lakossága idősödik.
4. táblázat: Magyarszerdahely egyéb népmozgalmi adatai
Leírás Élve születések száma | 2006. 1 fő | 2015. 5 fő |
Halálozások száma | 10 fő | 6 fő |
Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) | 0 fő | 0 fő |
Házasságkötések száma | 0 eset | 3 eset |
Válások száma | 0 eset | 0 eset |
Terhesség megszakítások száma | na. | 0 fő |
Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 19 fő | 35 fő |
Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 19 fő | 33 fő |
Belföldi állandó odavándorlások száma | 12 fő | 14 fő |
Belföldi állandó elvándorlások száma | 13 fő | 14 fő |
Forrás: saját szerkesztés (TeIR, KSH-TSTAR)
A népmozgalmi adatok áttekintését követően megállapítható, hogy az elmúlt 10 évben felére jelentősen nőtt a születések és csökkent a halálozások száma. A vizsgált időszakban a házasságkötések száma emelkedett, míg válás nem volt a településen. A településről történő elvándorlások és odavándorlások száma gyakorlatilag stagnált.
Foglalkoztatás
Az 5. számú táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt években mintegy 20%-kal csökkent a településen a regisztrált munkanélküliek száma, ezzel párhuzamosan 60%-kal csökkent a tartós munkanélküliek száma (ami a település esetében 3 fő csökkenést jelent).
A településen a 47 főt foglalkoztató Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézménye a legnagyobb munkaadó.
5. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma a településen (2015. január – 2017. január)
Leírás | 2015. január | 2017. január |
Álláskeresési segélyben részesülők száma | 1 fő | 4 fő |
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma | 3 fő | 6 fő |
Regisztrált munkanélküliek száma | 24 fő | 19 fő |
180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma | 5 fő | 2 fő |
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma | 8 fő | 0 fő |
Forrás: saját szerkesztés (TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal)
Gazdasági háttér
Magyarszerdahely a dél-zalai dombvidéken, Nagykanizsától északra 16 km távolságra van a Zalaegerszegre vezető 74-es út keleti oldalán.
A lakók érdekében, életkörülményeik javítása céljából az elmúlt években több jelentős beruházás is történt. Az infrastrukturális hálózat megújult, a 90-es évek elején telefonhálózat, később kábel televízió rendszer, majd 2000-ben gázhálózat épült ki.
A dinamikus fejlődésre jellemző, hogy 2003-ban az önkormányzat közművesített lakótelkeket alakított ki, melynek jelentős része már gazdára is talált. A községen halad keresztül a Szombathely–Nagykanizsa vasútvonal, melynek igénybevételével Győr, Pécs és Budapest is könnyen elérhető.
Magyarszerdahely és környéke kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, nagy kiterjedésű zártkertje egész évben vonzza a kirándulni vágyókat.
Az intézmény története
Az 1800-as évek közepén Xxxxxxxxxxx Xxxxx földbirtokos újnéppusztai birtokán kastélyt épített és mintaszerű mezőgazdasági tevékenységet folytatott. Bőr-, bor-, terménykereskedő céget alapított. A századfordulón, a család leszármazottja, Újnépi Xxxx Xxxxxx magyarosította a nevét. A gazdaság megszűnt amikor, 1944-ben Újnépi Xxxx Xxx a háborúban meghalt. Xxxx Xxxxx és feleségét Németországba deportálták, ahol öngyilkosságot követtek el. A háború során megrongált, kifosztott kastélyépület 1947-ben került a Népjóléti Minisztérium kezelésébe „Járási Szeretetház” néven. Az épület mai jellegét a század eleje óta őrzi.
A szociális otthon 1950-ben kezdte meg működését 30 férőhellyel. Lakói idős, magára hagyott, tehetetlen emberek voltak. 1959-ben 70 férőhelyre bővített – mai megnevezéssel pszichiátriai betegek – otthonává vált. Az intézmény nagyon szegényes felszereléssel rendelkezett. A szobákban kiselejtezett honvédségi vaságyak voltak szalmazsákkal. A lakók ruházata, adományozott rendőrségi és honvédségi holmik voltak, idős, tehetetlen emberek, pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékos személyek ellátása folyt a kórház utógondozó intézeteként.
1968-tól az Újnéppusztától 4 km-re lévő dusnoki részleget is az intézményhez kapcsolták.
Az otthon fejlesztése, korszerűsítése az 1970-es évektől kezdődött. 1986-ban volt a szakosítás, amikor szakértői vélemény alapján a lakók az állapotuknak megfelelő intézmény típusba kerültek elhelyezésre.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) új szemléletet fogalmazott meg az ellátásban, és meghatározta számunkra a kötelezően ellátandó feladatokat. Ezen időben alakultak azok a szervezetek, melyek a fogyatékosok sport és kulturális tevékenységét országosan összefogták. 1990-ben csatlakozott az intézmény a Magyar Speciális Olimpia Szövetséghez, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesülethez. Ma is rendszeresen részt vesznek az országos és regionális kulturális és sport versenyeken.
Jelenleg nyújtott szolgáltatások1
A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Magyarszerdahely Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységek és egyéb szakmai feladatok ellátására, az intézmény működésére vonatkozóan, a Szoctv., a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Szakmai rendelet) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31) Kormány rendelet az ágazati jogszabályok, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Főigazgatói utasítások tartalmát figyelembe véve a Szervezeti és Működési Szabályzat alkotja.
Az intézmény Alapító Okirata 2016. november 1-jén módosult a névváltozás és az integrált intézményhez beolvadó telephelyek adatainak változása miatt.
1 Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 2016.
A Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által ZAC/100/00265-5/2017. kiadott, a székhely 8776 Magyarszerdahely, Újnéppuszta 9. integrált szociális intézmény működési engedélye határozott idejű, 2018. december 31-ig szól, Xxxxxxx rendelet 4. § megfogalmazott általános tárgyi feltételeknek - egy ellátottra 6m2 alapterület - nem felel meg. Intézményfenntartói feladat– és hatásköreit a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI.13.) Korm. rendelet 4-5. §-aiban foglaltak szerint gyakorolja.
A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv működési területe Zala megye területe. Az intézmény pénzügyi, gazdálkodási feladatait a középirányító szerv látja el.
Az intézmény működési bevételének forrásai:
- térítési díj bevétel,
- költségvetési támogatás.
A költségvetési szerv közfeladata:
A Szoctv. 69. §-a és 83. §-a szerinti személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátás biztosítása.
A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény ápolást-gondozást nyújtó intézmény, pszichiátriai betegek részére ápolást gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézeti és rehabilitációs célú lakóotthoni ellátást nyújtó intézmény.
A Szakmai rendelet 101/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján több intézménytípust működtet, különálló szervezeti egységekben, ezért a szociális ellátásokat egy integrált intézményi formában biztosítja személyes gondoskodás keretében 413 fő engedélyezett ellátotti férőhellyel.
Az intézményben az alábbi szakosított ellátási formák vehetők igénybe: Fogyatékosok személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása (216 fő)
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes fogyatékos személyek részére biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékkal élők részére napi legalább háromszori étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít az intézmény.
Fogyatékosok rehabilitációs intézményi ellátása (9 fő)
A rehabilitációs intézményi keretek között azt a 16. életévét betöltött fogyatékossággal élőket kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorulnak, és utógondozásukra nincs más mód. Az ellátási forma a rászorulók önálló, életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.
Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása (28 fő)
A lakóotthon az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátás mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonba olyan személy helyezhető el, aki a felvétel időpontjában a 16. életévét betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem, önellátásra legalább részben képes, elégséges jövedelemmel rendelkezik, folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
Lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki önellátásra részben képes, elégséges jövedelemmel rendelkezik a lakóotthoni életforma viseléséhez, tartós ápolást, felügyeletet nem igényel, közösségi együttlétre alkalmas, vele együtt élő társaira nézve veszélyes magatartást nem tanúsít és alkalmas a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.
A lakóotthoni ellátás során szétválasztjuk a lakóhelyi, munkahelyi feladatokat és a szabadidő eltöltésének lehetőségeit. Az önálló probléma megoldást, döntések meghozatalát biztosítjuk az ellátást igénybe vevők számára, de szükség esetén a szociális segítő segítséget nyújt.
A lakóotthonban élők életvitele megközelíti a többségi társadalom általános életvitelét.
Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása (123 fő)
Azon krónikus pszichiátriai betegek részére nyújt ellátást, akik az igénylés időpontjában nincsenek veszélyeztető állapotban, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. A pszichiátriai betegek otthona az ellátást igénybe vevők részére legalább napi ötszöri étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít.
Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú ellátása (21 fő)
Rehabilitációs intézeti részlegben a rehabilitációs program keretén belül az ellátottak önálló életvezetési képességének kialakítása, fejlesztése. A családba illetve a társadalomba történő integrációra felkészítés.
Komplex rehabilitációs tevékenység részeként mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben való részvétel szervezése.
A rehabilitációs részlegen általános egészségi, pszichés, mentális és szociális állapotú, az önálló életvitelre, családba-társadalomba való visszatérésre alkalmasnak tartott lakók részére a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, átfogó segítséget kell nyújtani a teljes, illetve időszakos szociális, familiáris re-adaptáció előkészítésére.
Pszichiátriai betegek lakóotthoni ellátása (16 fő)
Az integrált intézmény keretében több szolgáltatási forma került megszervezésre egy szervezeti keretben, de külön telephelyeken. A bentlakásos intézményben az önmaguk ellátására részben, vagy teljesen képtelen pszichiátriai betegek és fogyatékkal élő személyek ápolása gondozása történik. A teljes körű ellátás keretében az ellátást igénybevevők koruknak, egészségügyi állapotuknak megfelelő fizikai, egészségügyi, valamint mentálhigiénés ellátást biztosítunk.
Az intézményi férőhely kiváltására az integrált intézmény Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelye (8776 Magyarszerdahely, Újnéppuszta 9.) pályázik összesen 57 fő értelmi fogyatékos, ápoló-gondozó otthoni ellátásból támogatott lakhatásba történő kiváltására.
A székhelyintézmény alaptevékenysége2
Az intézmény olyan értelmi fogyatékossággal élő személyek számára biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.
Az intézmény az ellátást igénybe vevő részére teljes körű ellátást biztosít. A törvényi előírásoknak megfelelők a lakhatási feltételek, az étkezés az ellátottak életkori sajátosságainak, és az egészséges táplálkozás táplálék kiegészítő étrendet alkalmaznak, a fekvő ellátottak részére a megfelelő folyadékbevitel. Biztosítják az ellátottak részére a szakrendelésekre való eljutást.
A jogszabálynak megfelelően biztosított a napi ötszöri (ha szükséges speciális) étkezés, diétás étkezés a szakorvosi javaslat alapján biztosított. Ha az ellátott állapota indokolja az intézményi gépkocsival, szakképzett ápoló kíséretében megyünk a szakrendelésre. Kórházban történő osztályos kezelés esetén kezelőorvosukkal, gondnokukkal és hozzátartozóikkal folyamatosan tartják a kapcsolatot és egészségi állapotukban történő változásokat nyomon követik. Az ellátottak saját ruházatukat használják, ha az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű ruházattal, akkor az intézmény biztosítja.
2 xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/, letöltés időpontja: 2017. március 10.
Az intézményben biztosított a rendszeres orvosi ellátás, a fogorvosi ellátás, a pszichiátria szakellátás, a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás. Az ápoló személyzet az előírt dokumentációkat folyamatosan vezeti. A személyre szóló ápolási dokumentációban nyomon követhetők az ellátottal történt események, egészségi állapotában történt változások. A személyre szabott ápolási terv elősegíti az egyén szükségleteinek megfelelő ápolás, gondozás megvalósítását.
A szakmai programban kitűzött cél az ellátottak gondozása, fejlesztése, foglalkoztatása; szabadidős programok szervezése, a mentális egészség megőrzése, az életminőség javítása a segítő gondozási modell alapján a normalizáció, az autonómia, az integráció mentén, az igénybevevő képességeihez, szükségleteihez, aktuális állapotához igazodva, az önállóság, az önkiszolgálás minél magasabb szintű elsajátítása, megtartása mellett zajlik.
A székhelyen a mentálhigiénés csoport egységes gyógypedagógiai szemlélettel, az ellátottak képességeinek megfelelő, szinten tartó, fejlesztő, egyéni és kiscsoportos, a tanmenetek szerint, órarendszerű fejlesztést tart, az ellátottakról folyamatosan feljegyzéseket, értékeléseket vezet. Az egyéni fejlesztési tervek értékelése félévente zajlik, amelyen jelen van az ellátott gondnoka és/vagy hozzátartozója is.
Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a szabadidős programok szervezése, a művészeti csoportok vezetése, a mentális egészség gondozása, megőrzése, az életminőség javítása a segítő gondozási modell alkalmazásával, a strukturált ellátási modell szerint, az ellátottak alapvető jogainak tiszteletben tartásával, a normalizáció, az autonómia, az integráció mentén, az igénybevevők képességeihez, szükségleteihez, aktuális állapotához igazodva.
Mozgásterapeuta, gyógytornász is órarendszerűen foglalkozik az ellátottakkal. A gyógytornász a szakorvosi leletek, a kollégák tapasztalatai és saját felmérései után egyéni és csoportos gyógytornát tart az ellátottaknak. A fiatal és a középkorú ellátottak számára átmozgató, erősítő, aerobic órákat szerveznek. De kerékpározás, kosárlabdázás, labdarúgás, bocsa versenyekre is felkészülnek.
A szakmai team feladata a rendszeres lakógyűlések, lakószoba megbeszélések levezetése, konfliktusok hatékony megelőzése, kezelése, a strukturált ellátási modellben hozzá tartozó ellátottak állapot és szükséglet változásának folyamatos figyelemmel kísérése, pénzügyi helyzetük, lehetőségeik pontos ismerete, a költőpénz kiírás, kiadás a Letéti Szabályzatnak megfelelően végzik el. Állandó, napi kapcsolatban van a szakmai egység között az ellátottak érdekében.
Mindenki számára biztosítjuk a hitélet gyakorlásának feltételeit – lehetőség nyílik a falu templomát látogatni, illetve közös vasárnapi szentmisét néznek a televízióban. Havi egy alkalommal hittan van az ellátottaknak, a foglalkozásokat az ellátottak nagyon kedvelik.
Az integrált intézményben a 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről és a Szakmai rendelet módosításáról jogszabályoknak megfelelően szociális foglalkoztatás folyik, munka rehabilitációs és fejlesztő felkészítő foglalkoztatási formában.
A szociális foglalkoztatás célja az ellátottak
- munkakészségének, képességének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése,
- a munkavégzéshez szükséges tanulási képességek fejlesztése,
- munkafolyamatokra való betanítása, értékteremtő munkavégzése
- önállóság fejlesztése,
- lehetőség esetén a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetése,
- önbecsülés, pozitív énkép megerősítése.
Az intézmény a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által kiállított szociális foglalkoztatásra vonatkozó határozatlan idejű bejegyzésekkel rendelkezik.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási forma engedély száma: ZAC/100/1137-2/2016.
A munka-rehabilitáció foglalkoztatási forma engedély száma: ZAC/100/1127-2/2016.
Az intézményben 51 fő munka-rehabilitációs, 12 fő fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében dolgozik. Külső foglalkoztatóként a Kézműipari Nonprofit Kft. 25 fő foglalkoztatását látja el.
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Szakmai programja, Házirendje, egyéb belső szabályzatai, a munkaköri leírások az intézményi integrációval egyidejűleg 2016. november 1-vel módosultak. A helyi önkormányzatok által kiadott magyarszerdahelyi főzőkonyha működési engedélye 1997. szeptember 1-től érvényes.
A székhelyen egy kétszintes kastély épületben 57 fő értelmi fogyatékos személy ápoló-gondozó otthoni ellátást vesz igénybe. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes fogyatékos személyek részére biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékkal élők részére napi legalább ötszöri étkezést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, és lakhatást biztosít az intézmény az ellátást igénybevevők koruknak, egészségügyi állapotának figyelembe vételével.
Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló öröklött vagy környezeti hatások eredményeként kialakult állapot, melynek következtében az értelmi képesség a népesség átlagától az első életévektől kezdve jelentősen elmarad, ezért az önálló életvezetés számottevően akadályozott.
Az intézmény célja, hogy az értelmi fogyatékossággal élő szolgáltatás igénybe vevő személyek jogainak, esélyegyenlőségének biztosításával, teljes körű ellátást, biztonságos lakókörnyezetet, a társadalom által támogatott életvezetést, életminőséget nyújtson.
Az életminőség szempontjából az alábbi értékek megteremtését, megőrzését tartják fontosnak:
- fizikai, anyagi jólét,
- társas kapcsolatok minősége,
- közösségi élet lehetőségei,
- személyes fejlődés,
- önbecsülést fejlesztő munkalehetőség,
- rekreáció sokszínű lehetősége,
- társadalmi integráció megvalósítása.
Az itt felsorolt értékek sorrendje fontos szempont. Az alapvető fizikai jólét felől haladnak a mindenki számára alapvetőnek tekinthető, de az intézményben élőknek a lehető legtöbbet jelentő társadalmi egyenlőséget eredményező társadalmi el- és befogadásig.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett TIOP-3.2.4-13/0-0000-000 azonosító számú „Autista és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése” című pályázat keretében 2015. november 30-án átadásra került a Zalai Autista Farm, melynek működtetését 5 évre vállalta az intézmény.
A projekt alapvető célja volt, hogy infrastrukturális fejlesztések támogatásával hozzájáruljon az aktív korú autizmus spektrumzavarral élő, valamint az egyéb aktív korú megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztathatóságának növekedéséhez, ezzel segítve társadalmi és munkaerő-piaci integrációjukat, a társadalmi életben való aktív részvételüket. Olyan szolgáltatások kerültek kialakításra, amelyek lehetővé teszik az autizmus spektrumzavarral élők szocioterápiás tevékenységének, és akkreditált foglalkoztatásának hatékony és biztonságos működtetését, és annak hosszú távú fenntarthatóságát.
A projekt további célja volt az intézményben, valamint otthonukban élő aktív korú autista személyek és a környező településeken élő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának megteremtése, az intézményhálózat önfenntartásának, önellátásának növelése.
A projekt keretében megvalósult tevékenységek:
Sertés telep kialakítása
Üvegház létesítése
Hagyományos falusi udvar létrehozása
A környező településekről 10 fő megváltozott munkaképességű személy, heti 20 órás munkaidővel került Munka törvénykönyve szerinti alkalmazásba. A csoportvezetői, munkavezetői feladatokat az intézmény dolgozói látják el ún. kapcsolt munkakörben.
Személyi feltételek
A magyarszerdahelyi székhelyintézmény ápoló-gondozó otthonában a szakképesítési arány 100 %-os, a hatályos jogszabályoknak megfelelő.
A székhelyintézményben dolgozó munkatársak közül 6 fő életkora 20-30 év között van, 8 fő életkora 31-40 év között, 16 fő 40-50 év közötti, 13 fő életkora 51-60 év közötti és egy fő 60-65 éves korosztályba tartozik. A dolgozók több mint fele 40-50 év közötti.
Az intézményben a szakmai álláshelyek engedélyezése a fenntartó részéről biztosított, azonban a település elhelyezkedése miatt nehéz a szakképzett munkakörök betöltése.
6. táblázat: Székhelyintézményben dolgozók életkor szerinti megoszlása
Munkakör | 20-30 év között | 31-40 év között | 41-50 év között | 51-60 év között | 61-65 év között | Összesen |
Intézményvezető - fejlesztő pedagógus | 1 | 1 | ||||
Xxxxx, gondozó | 3 | 5 | 7 | 2 | 17 | |
Fejlesztő pedagógus | 1 | 1 | 2 | |||
Szociális és mentálhigiénés munkatárs | 1 | 1 | ||||
Foglalkoztatás szervező | 1 | 1 | ||||
Szabadidő szervező | 1 | 1 | ||||
Mozgásterapeuta | 1 | 1 | ||||
Szociális foglalkoztatási koordinátor | 1 | 1 | ||||
Szociális segítő | 2 | 2 | ||||
Szociális ügyintéző | 1 | 1 | ||||
Titkársági ügyintéző | 1 | 1 | ||||
Humánpolitikai ügyintéző | 1 | 1 | ||||
Pénzügyi ügyintéző | 1 | 1 | 1 | 3 | ||
Gazdasági ügyintéző | 1 | 1 | ||||
Számviteli ügyintéző | 1 | 1 | ||||
Élelmezési ügyintéző | 1 | 1 | ||||
Szakács | 1 | 1 | ||||
Konyhai kisegítő | 1 | 3 | 4 | |||
Gépkocsivezető | 1 | 1 | ||||
Xxxxxxxxxxx, gépkocsivezető | 1 | 1 | 2 | |||
Mosónő | 0 | |||||
Kert és parkgondozó | 1 | 1 | ||||
Takarító | 2 | 2 | ||||
Összesen: | 6 | 8 | 16 | 13 | 1 | 47 |
7. táblázat: Munkakörök a székhelyintézményben
Munkakörök | Betöltött | Üres | Összesen |
Intézményvezető ápoló | 0 | 1 | 1 |
Xxxxx, Gondozó | 17 | 5 | 22 |
Fejlesztő pedagógus | 3 | 3 | |
Szociális és mentálhigiénés munkatárs | 1 | 1 | 2 |
Foglalkoztatás szervező | 1 | 1 | |
Szabadidő szervező | 1 | 1 | |
Mozgásterapeuta | 1 | 1 | |
Szociális foglalkoztatási koordinátor | 1 | 1 | |
Szociális segítő | 2 | 2 | |
Szociális ügyintéző | 1 | 1 | |
Titkársági ügyintéző | 1 | 1 | |
Humánpolitikai ügyintéző | 1 | 1 | |
Pénzügyi ügyintéző | 3 | 3 | |
Gazdasági ügyintéző | 1 | 1 | |
Számviteli ügyintéző | 1 | 1 | |
Élelmezési ügyintéző | 1 | 1 | |
Szakács | 1 | 1 | 2 |
Konyhai kisegítő | 4 | 1 | 5 |
Gépkocsivezető | 1 | 1 | |
Xxxxxxxxxxx, gépkocsivezető | 2 | 2 | |
Mosónő | 0 | 1 | 1 |
Kert és parkgondozó | 1 | 1 | |
Takarító | 2 | 2 | |
Összesen: | 47 | 10 | 57 |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
8. táblázat: Dolgozók lakóhelye
Település megnevezése Nagykanizsa | Az intézményben dolgozók száma (fő) 19 |
Magyarszerdahely | 16 |
Pölöskefő | 2 |
Bocska | 1 |
Zalaszentbalázs | 2 |
Magyarszentmiklós | 1 |
Letenye | 2 |
Bánokszentgyörgy | 1 |
Újudvar | 1 |
Eszteregnye | 1 |
Zalaegerszeg | 1 |
Összesen: | 47 |
Nagykanizsáról 19 dolgozó jár az intézménybe, 16 fő Magyarszerdahelyen él, a többi 12 fő dolgozó a környező településekről ingázik.
Tárgyi, technikai feltételek
A székhelyintézménynek helyet adó kastélyépület műszaki állapota meglehetősen leromlott, az épület homlokzata teljes egészében felújításra szorul. A kastélyépület tetőhéjazatának javítása szükséges, több helyen beázások nyomai tapasztalhatók, amit az elöregedett palafedés okoz. Az épület külső nyílászáróinak cseréje szükséges. A nyílászárók vetemedettek, nehezen nyithatók, csukhatók. Az épületben az egy ellátottra jutó 6 négyzetméternyi lakóterület nem biztosítható. A közösségi terekben és közlekedőkben a burkolat erősen megkopott, burkolatcsere szükséges. Az emeleten az összes szobában indokolt a teljes felújítás (faljavítás és festés).
A kastélyépület jelenlegi műszaki állapotának ismeretében jelentős felújításra, átalakításra lenne szükség, a férőhelykiváltás erre az infrastrukturális problémára is korszerű megoldást jelentene.
Épületek, tulajdonjogi helyzet
A székhelyintézmény a 040/39 helyrajzi számú telken található, Magyarszerdahely község területén. A telek, valamint az épület tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a vagyon használója Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény.
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga 2012. január 1-jén állami tulajdonban kerülnek, továbbá a vagyonnal és az intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói joguk és kötelezettségeik, illetve a megyei önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói joga az e törvényben meghatározott szervekre jelen törvény erejénél fogva száll.
A törvény 3. § (1) bekezdése, és a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. § (1) bekezdése értelmében az átvett intézmények tekintetében a Kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyon tekintetében vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv a megyei intézményfenntartó központ.
Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § (1) a) pontja alapján 2013. január 1-jével a Magyar Államra szállt át a települési önkormányzat tulajdonában lévő, az Sztv. 1. §-a alapján átvett feladatot ellátó szociális és gyermekvédelmi intézmény, az ezzel kapcsolatos fenntartó jog és kötelezettség továbbá az intézmények valamennyi vagyona és vagyoni értékű joga, az önkormányzat tulajdonában lévő szellemi (szerzői és iparvédelmi) tulajdonjogok kivételével.
A megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a megyei intézményfenntartó központok 2013. március 31-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságba (továbbiakban: SZGYF) történő beolvadással megszűntek. Az SZGYF a megszűnt megyei intézményfenntartó központok általános és egyetemleges jogutóda.
Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll és a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.). A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést kötött az SZGYF fenntartásában működő intézmények és az SZGYF könyveiben szereplő ingatlanok vonatkozásában. Az SZGYF a fenntartásában működő intézményekkel ingyenes használati megállapodást kötött az intézmények által a feladatellátásukhoz szükséges ingatlanokra és ingóságokra vonatkozóan.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint használatba adó a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény, mint használatba vevő részére használatra átadta az ingatlant.
A kastély 1870-ben épült, alapterülete 1039 m2. Az épület közművesített, a szennyvíz helyi tározóban kerül összegyűjtésre. A telken saját tüzivíztározó van. Az épület hossztengelye kelet-nyugati tájolású.
Az épület megközelítése a déli főbejárat felől előlépcsőn, valamint az északi oldalon lehetséges a lépcsőház irányából. A pinceszint az északi akadálymentes mellékbejáratról elérhető a lépcsőházon keresztül. Itt raktározó és gépészeti funkciók találhatók. Korábban klubhelyiség működött itt. A magasföldszinten több ágyas lakószobák, vizesblokkok, és aula található, középfolyosós kialakításban. Az emelet kétkarú lépcsőn érhető el, szintén lakószobák, és vizesblokkok találhatók, a földszinthez hasonló felosztásban. A főbejárat feletti terasz az idők során beépítésre került. A padlás fa lépcsőn közelíthető meg, amit szintén tárolási funkcióra használnak.
Az épület falazata nagyméretű tömör téglából falazott. A nyílásáthidalások boltövekkel megoldott. A pincefalak átázottak salétromosak, a szellőztetés nem megfelelő, a levegő dohos. A földszinti és emeleti falak nem hőszigeteltek, kívül-belül vakoltak. A vakolt pozitív lábazat lefagyott, vakolatleválások kül-, és beltérben is jellemzőek. A homlokzaton látszó tégladíszítés jelenik meg.
A beltér festett, és csempézett, illetve műanyag lambériával burkolt. A szintek belmagassága nagy, a helyiségek szellőzése nem megfelelő, több helyen penészesedés tapasztalható. A csempeburkolat a legtöbb helyen fuga nélküli 15x15-ös lappal készült, több helyen töredezett, és hiányos. A födémek acél gerendás poroszsüveg rendszerűek, valamint monolit vasbeton szerkezet a terasznál. A magas belvilág miatt a fűtendő légtér nagy. A padlóburkolat cementlap, PVC, mettlachi, egyes helyeken greslap.
A szobákban laminált illetve szalagparketta található. A burkolatok állapota rossz, kopott. A lépcső előregyártott lépcsőelemekből kialakított. A padlásra fa szerkezetű szintáthidaló vezet. A tetőszerkezet hagyományos ácsszerkezet. A fedése teljes felületen aládeszkázott szabványpala. A homlokzati nyílászárók többsége ki lett cserélve a fokozott energetikai követelményszintnek megfelelően fa szerkezettel. A belső ajtók fa pallótokos papírrács betétes furnérlapos elemek, alumínium kilinccsel.
A fűtése gázkazánról működtetett központi fűtéses szabályozható lemezradiátoros hőleadókkal kialakított. A tetősíkokon telepített napkollektorok vannak, ami a hőcserélőkre rá van kötve, amik nem működnek.
Az intézmény bútorzata, felszerelése meglehetősen elhasznált. A szaniterek közül több eltörött, illetve kilyukadt.
A kastély épülete teljes körű felújításra szorul. A fürdőszobák és mellékhelyiségek száma kevés, rossz állapotban vannak. A vizesblokkokban a csapok, mosdótálak elhasználódtak, a falak penészesek, a vakolat hullik, a csempe több helyen hiányos és törött. A lakószobák túlzsúfoltak, a raktár és tároló helyiségek száma kevés, az öltözők mérete kicsi.
A főzőkonyha épülete, az ebédlő, a raktárhelyiségek, a mosoda helyiségei is teljes felújításra szorulnak. A lakóépület (lakóotthon) nem akadálymentes, az info-kommunikációs akadálymentesítés nem biztosított.
Az intézmény szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns külső kapcsolatai:
- önkormányzatok,
- kormányhivatal (járási hivatalok, szakhatóságok),
- köznevelési intézmények,
- egészségügyi szolgáltatók/intézmények (háziorvos, foglalkoztatás egészségügyi ellátás, szakorvosi ellátás, fekvőbeteg ellátás),
- szociális szolgáltatók/intézmények (alapszolgáltatást végző szervezetek, szakellátást nyújtó intézmények),
- törvényszék, járásbíróságok,
- civil szervezetek,
- egyházak,
- sajtó,
- az intézmény üzemeltetésével kapcsolatos szervezetek (munka- és tűzvédelmi szakember, informatikus stb.).
Lakók
A fogyatékosok otthona biztosítja azon rászoruló személyek elhelyezését, akiknek az egészségi, pszichés, mentális és szociális állapota a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, komplex, átfogó segítséget igényel és ennek hatékony megoldása ambuláns formában vagy más intézményi keretek között nem valósítható meg.
Az ápoló-gondozó otthon olyan személyek számára biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, gondozására csak intézményi keretek közt van lehetősége.
Az ápolást-gondozást nyújtó otthon feladata, az enyhe, középsúlyos, vagy halmozottan sérült értelmi fogyatékos, vagy autista személyek teljes körű ellátása, ápolása-gondozása, szükség szerinti foglalkoztatása.
Xxxxx életminőség biztosítása a cél, ahol garantáltak az ellátottak jogai, lehetősége van az önmegvalósításra, megőrzi egyéniségét, méltóságát, tiszteletben tartja mások függetlenségét.
Az ellátottak intézményi előtörténete
Tekintettel arra, hogy az intézmény ellátási területe Zala megye közigazgatási területére terjed ki, a bekerülők is a megye kis településeiről kerülnek az intézménybe.
A megye két megyei jogú városában élők elhelyezésére jellemzően Zalaegerszegen és Nagykanizsán kerül sor.
Az ellátottak közül 21 fő családból, 36 fő intézményi ellátásból érkezett.
Az alábbi táblázatban összesített adatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy hány éve érkeztek az ellátottak az intézménybe.
9. táblázat: Az intézményben tartózkodás időtartama
Az intézményben tartózkodás időtartama | 1-5 éve | 6-10 éve | 11-15 éve | 16 évnél korábban | Összesen |
Ellátottak száma | 4 fő | 4 fő | 12 fő | 37 fő | 57 fő |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Amint azt a fenti táblázatból kitűnik, az intézményben élők mintegy 2/3-a (65%-a) 16 évnél hosszabb ideje él az intézményben.
Az ellátottak intézményben eltöltött hosszú időtartamára különös figyelemmel kell lenni a kiváltás során, hiszen a lakók az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben alkalmazkodtak az intézményi ellátáshoz, készségeik, attitűdjeik is ennek megfelelően alakultak át.
Korösszetétel
Az ellátottak többségének életkora 40-59 év között van, ebből 21 fő férfi és 10 fő nő. A korösszetétel kedvező a támogatott lakhatási programban való részvételre, a foglalkoztatásban, nappali ellátásban történő aktív bevonásra, az önálló életvitellel kapcsolatos készségek kialakítására, fejlesztésére.
Ellátottak száma (fő)
10. táblázat: Az ellátottak nemenkénti életkora
35
30
25
20
15
10
Férfi
Nő
5
0
0-13 14-17 00-00 00-00 00-00 00-00 00-00 00-00 80-89
Életkor (év)
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Fogyatékosság mértéke szerinti összetétel
Az ápoló-gondozó otthonban 28 fő középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő személy, és 29 fő enyhe értelmi fogyatékossággal élő személy kap ellátást.
Az egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazott célokat az ellátottal, annak gondnokával, és a szakmai teammel közös együttműködésben készítjük el. Az ápoló-gondozó otthoni ellátást igénybe vevők számára a szinten tartó feladatok, fejlesztések célja:
- az ápolt-tiszta megjelenés,
- a személyes lakókörnyezet tisztasága,
- az egymás iránti tolerancia,
- hatékony verbális kommunikáció,
- személyre szóló, aktív és passzív mozgásfejlesztés,
- munka-rehabilitációs foglalkoztatásban való aktív részvétel.
A strukturált ellátási modell szerint együttműködő fejlesztő pedagógusok, ápoló-gondozók és munkavezetők ezeket a feladatokat, célokat tudatosítják az ellátottakkal a kiscsoportos megbeszéléseken is, és folyamatosan követik, megsegítik a célok megvalósítását.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Családi helyzet
Élő családi kapcsolattal 17 ellátott rendelkezik, ők rendszeresen hazalátogatnak, folyamatos a kapcsolattartásuk a hozzátartozóikkal. 10 ellátott havonta és a nagyobb ünnepek alkalmával tölt családjával hosszabb időt. 6 ellátottat csak az ünnepekre tud fogadni hozzátartozó. 4 ellátott minden hétvégén hazautazik a családjához, folyamatos a kapcsolattartásuk.
A támogatott lakhatás kialakításánál meghatározó szempont, hogy az ellátottak kapcsolattartása, hazautazása továbbra is zavartalan legyen, erősítve a családi kapcsolatokat.
Gondnokság
A gondnokság mértéke az alábbiak szerint oszlik meg, melyet a 11. számú táblázat szemléltet.
11. táblázat: Gondnokság mértéke
Gondnokság foka | Ellátottak létszáma (fő) |
cselekvőképességet kizáró gondnokság | 30 |
cselekvőképességet korlátozó gondnokság | 19 |
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság | 2 |
cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság | 3 |
ideiglenes gondnokság | - |
cselekvőképes | 3 |
Összesen | 57 |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Az ápoló-gondozó otthonban élő ellátottak közül 3 fő cselekvőképes, 3 fő cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll, 2 fő cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, 19 fő cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, 30 fő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll.
A projekt keretében nagy hangsúlyt kap a lakók felkészítése a változásra, az életminőség javulására, valamint a közösségben való önálló életre.
E felkészítési folyamat első lépéseként megtörtént az ellátottak szükségletfelmérése, amelynek célja, hogy az érintett ellátottak egyéni igényeit és céljait felmérje, így lehetőség nyílik a nekik leginkább megfelelő, személyre szabott szolgáltatások kialakítására.
A szükségletfelmérés évenként és szükség szerint (pl. a lakó egészségében bekövetkező hirtelen változás) felülvizsgálatra kerül.
Az ellátottak felkészítésénél a család, a gondnokok szerepe, részvétele nagyon fontos az új ellátási forma megvalósításához.
A lakók felkészítésébe érdekvédelmi szervezetek munkatársait, szakembereket tervezünk bevonni, akik segítséget nyújthatnak például a szabadidős tevékenységek szervezésében.
A projekt ideje alatt szükséges találkozókat szervezni a törvényes képviselők részére, hogy a gondnokság tartalmi elemeit hozzá lehessen igazítani az új típusú szociális szolgáltatáshoz, a támogatott lakhatáshoz. Szakmai találkozó kerül megszervezésre az illetékes gyámhivatalok köztisztviselői, a hivatásos gondnokok és az intézmény dolgozóinak részvételével.
Képzettség-végzettség
Az ellátottak közül 17 főnek nincs iskolai végzettsége, 10 fő 8 általánossal kevesebb végzettséggel, az ellátottak több mint fele, 30 fő (53%-a) rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az 57 fő ellátott közül a 8 általánosra épülő OKJ-s képzettséggel 14 fő rendelkezik (9 fő parkgondozói bizonyítvánnyal, 5 fő takarítói végzettséggel).
12. táblázat: Az ellátottak iskolai végzettség szerinti megoszlása
Iskolai végzettség | nincs | 8 általánosnál kevesebb | 8 általános |
Ellátottak száma | 17 fő | 10 fő | 30 fő |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Munkaerő-piaci helyzet
Az ellátottak számára az intézmény lehetőséget biztosít a munkavállalásra a szociális foglalkoztatás keretein belül, amely munka-rehabilitációs vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatási formában történik, a kiállított szakvéleményeknek megfelelően napi 4-6 órában.
A Szoctv. 99/D. §-a szerint a munka-rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó megállapodást az intézmény, az ellátott, illetve törvényes képviselője írja alá. Az ellátottak munkabért, illetve munka rehabilitációs díjat kapnak munkájukért.
3 fő ellátott nyugdíjas, 8 fő ellátott nem vesz részt a szociális foglalkoztatásban.
A foglalkoztatásban résztvevő ellátottak az alábbiak szerint dolgoznak: 4 fő fejlesztő - felkészítő, 42 fő munka-rehabilitációs foglalkoztatásban vesz részt.
Jövedelem
Kiemelendő, hogy az ellátottak 2/3-a munkajövedelemmel is rendelkezik, amely az intézményben folyó foglalkoztatás minőségét és színvonalát is jelzi. A támogatott lakhatási körülmények között továbbra is hangsúlyt kap a lakók képességeinek, készségeinek megfelelő foglalkoztatás szervezése.
13. táblázat: Az ellátottak jövedelemének forrásai
Ellátások formái Családi pótlék | Ellátásban részesülő ellátottak (fő) 32 fő |
Fogyatékossági támogatás | 21 fő |
Rokkantjáradék | 36 fő |
Árvaellátás | 12 fő |
Munkabér | 38 fő |
Öregségi nyugdíj | 3 fő |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
A táblázat halmozódást tartalmaz, hiszen egy ellátottnak több forrásból is származhat jövedelme.
Támogatási szükségletek
A támogatási szükségleteket teljesen egyénhez igazítva, individuálisan kell kialakítani, meghatározni, hiszen minden ellátott más és más, eltérő igényekkel, szükségletekkel rendelkezik. Ami minden ellátottnál kétségként merült fel, az a háztartás (főzés, mosás), a segítők jelenléte és az ügyintézés.
A szükségletfelmérések a Szakmai rendelet 14. számú melléklete alapján kerültek elkészítésre 57 fő ellátottal, akik jelenleg a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyén élnek.
Az ellátottak támogatási szükségletét a 14. számú táblázat foglalja össze.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
14. táblázat: Ellátottak támogatási szükségletei
Önálló (fő) | Figyelemmel kísérés (fő) | Intenzív motiválás, részleges támogatás (fő) | Teljes támogatás (fő) | Minimum óraszám (napi) | |
Személyi higiéné | 1 | 6 | 28 | 22 | 100 |
Személyi függetlenség | 1 | 6 | 18 | 32 | 107 |
Mobilitás | 2 | 10 | 27 | 18 | 103 |
Életvezetés: bevásárlás, háztartási munkák | - | 10 | 9 | 38 | 104 |
Életvezetés: hivatalos ügyek, pénzkezelés | - | 3 | 4 | 50 | 100 |
Kapcsolatok | 2 | 28 | 21 | 6 | 87 |
Közösségi részvétel | - | 10 | 38 | 9 | 80 |
Forrás: szükségletfelmérésből nyert adatok
Szolgáltatási igények
Napi 24 órás megsegítés, mely tartalmazza a gondozást, a pedagógiai segítségnyújtást, készségfejlesztést, tanácsadást, esetkezelést, étkeztetést, szállítást, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást, felügyeletet.
A lakók felkészítésénél előtérbe kell helyezni a család, a gondnokok szerepének, részvételének fontosságát.
A projektidőszak alatt tematikus találkozók szervezését tervezik a törvényes képviselők részére azért, hogy a gondnokság tartalmi elemeit hozzá lehessen igazítani az új típusú szociális szolgáltatáshoz, lakhatási szolgáltatáshoz.
Szakmai találkozó kerül megszervezésre az illetékes gyámhivatalok munkatársai, a hivatásos gondnokok és az intézmény dolgozóinak részvételével.
Jövőre vonatkozó elképzelések
Az ellátottak jövőbeli elképzelései meglehetősen széles skálán mozognak a passzivitás és a tartalmas, konkrét célok megfogalmazását illetően. Vannak, akik még az intézményi jogviszonyt inkább előnyben részesítik a támogatott lakhatással szemben, így egyelőre nem fogalmaztak meg konkrét célokat. Ugyanakkor vannak, akik már tudatosan készülnek az intézmény „elhagyására” és ebből fakadóan az alábbiakat „nyilatkozták”, mint a jövőben elérendő terveikre vonatkozóan:
„segíteni akarok másokon”
„számítógépes tanfolyamon kívánok részt venni”
"szakmát akarok tanulni"
„konyhakertet szeretnék kialakítani”
„kikerülni az intézményből”
"társra vágyom"
"választási és döntési lehetőségem legyen"
A fenti elképzelések közül vannak teljesen reális célkitűzések, melyek elérése gond nélkül megoldható lesz az adott ellátott részére és természetesen vannak a földtől elrugaszkodott elképzelések is, melyek némi finomhangolást igényelnek. Kiemelkedő szerepet szánnak az esetfelelősöknek, hiszen az ő segítségükkel
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
reális, elérhető, megvalósítható, ez által sikerélményt eredményező célok kerülhetnek megfogalmazásra és megvalósításra.
Az 57 ápoló-gondozó otthoni ellátott többsége hosszú évek, évtizedek óta az intézményben él. Ez idő alatt megszokták, elfogadták egymást, szorosabb-lazább baráti kapcsolatok alakultak ki. Az ellátás során fontosnak tartják a baráti, családi kapcsolatok ápolását.
A személyes találkozások, telefonbeszélgetések biztosításán túl segítséget adnak az internet nyújtotta kommunikációs csatornák használatában is. A családi, baráti kapcsolatok és az évek óta tartó párkapcsolatok ugyanolyan meghatározó része az ellátottak életének, mint a többségi társadalom tagjainak. 8 fő ellátott évek óta tartós párkapcsolatban él, a támogatott lakhatás tervezésénél kiemelt szempontnak tartják, hogy élettársak lehessenek. Az intim szoba használata helyett a támogatott lakhatási formában családias környezetben tudják számukra biztosítani a személyes, privát szférát.
Az intézményi várólistán lévők főbb jellemzői
6
7
1. ábra: Intézményi ellátást kérelmezők életkora nem szerinti bontásban
Nő Férfi
18-39
40-59
60-64
Életkor (év)
65-69
1
1
1
0
2
3
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Az ellátásra várakozó személyek közül 15 fő családban él, 6 fő pedig intézményben, akik közül 2 fő ellátott rendelkezik élő családi kapcsolatokkal, ők havi rendszerességgel látogatnak haza.
A várakozók közül 2 fő cselekvőképes, 7 fő cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság, míg 12 fő cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
A várakozók közül mind a 21 fő középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő személy, így ellátásuk során magas gondozási szükségletet igényelnek.
A várakozók közül 17 személy 8 általános iskolai osztálynál kevesebbel rendelkezik, 4 személynek van befejezett 8 általános iskolai osztálya. Más végzettséggel, képesítéssel nem rendelkeznek. A 21 ellátásra várakozó személy közül senki sem vesz részt a foglalkoztatásban.
A várakozók munkajövedelemmel nem rendelkeznek. Családi pótlékot és rokkantjáradékot minden várakozó kap, fogyatékossági támogatásban 5 személy részesül, árvaellátást 2 személy kap, rehabilitációs ellátásban 1 fő, időskorúak ellátásában 1 személy részesül.
Az intézménybe történő bekerülés átlagos ideje 3-5 év.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Következtetések, szükségletek és a támogatott lakhatás
Fiziológiai szükségletek:
- több idő jut egy személy higiéniai szükségleteinek ellátására, a meglévő készségek fejlesztésére,
- ténylegesen személyre szabott ellátás biztosítható,
- nagyobb választási lehetőség térben és időben (mikor akar felkelni, lefeküdni, enni, inni – és mit),
- több személyes tér és pihenési lehetőség,
- kevesebb „zavaró” inger (zaj, fény, hőmérséklet, szag, stb.),
- több figyelem (testi-lelki problémák korábbi felismerése) szükség esetén,
- nagyobb személyi biztonság,
- nagyobb vagyoni biztonság,
- kisebb fertőzés veszély,
- kisebb tévesztési esély (gyógyszer, diéta ruha, stb.)
Pszichés/mentális szükségletek:
- nagyobb személyes tér, nagyobb nyugalom,
- kevesebb konfliktusforrás, kevesebb stressz,
- több törődés (nagyobb figyelem),
- gyorsabb probléma felismerés, gyors reakció baj esetén,
- szükség esetén a konfliktusforrás fizikai elválasztásának lehetősége (másik lakóépületbe (lakóotthonba), otthonba helyezéssel),
- szélesebb körű interperszonális kapcsolatok (több helyszín, több szolgáltató, több ember (nagyobb esély egy „lelki társ” vagy „barát” megtalálására),
- szélesebb körű lehetőségek a kiteljesedésre, az egyén számára megfelelő elfoglaltság, örömforrás felismerésére,
- a „képes vagyok rá” és „meg tudtam tenni” öröme: sikerélmény
Szociális szükségletek:
- a választás lehetősége,
- szegregáció, izoláció felszámolása,
- a környezet felfelé nivelláló hatása,
- társas kapcsolatok kiszélesedésének lehetősége,
- egyéni kiteljesedés lehetősége (érdeklődésnek megfelelő tevékenységek köre bővül, így az egyén számára szívesen végzett tevékenység megtalálásának esélye is nő, így önelégedettsége, önbecsülése, önértékelése, önbizalma – ez által társadalmi megbecsültsége is nőhet),
- intim kapcsolat létesítésének lehetősége növekszik
Társadalmi szükségletek
- nagyobb esély a foglalkoztatásra (nagyobb önállóság, nagyobb motiváció, több kihívás, több lehetőség),
- a nagyobb önellátás kevesebb támogatást igényel, amely olcsóbb szolgáltatást eredményez,
- a lassabban romló állapot kevesebb gondozást, gyógyszert, segédeszközt, kisebb fenntartási költséget igényel.
Mindezen szükségletek együttesen nagyobb társadalmi elfogadottságot eredményeznek.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projekt céljai
Átfogó cél az ENSZ Egyezmény 19. cikkének, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük- biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek, továbbá a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1023/2017. (I.24.) Korm. határozat (a továbbiakban: Stratégia) foglaltaknak való megfelelés, tényleges integráció biztosítása. A fenti kötelezettségek alapján Magyarországon legkésőbb 2036-ig meg kell szűnnie a fogyatékossággal élő, pszichiátriai betegek, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi formának, és helyét át kell vegyék a közösségi alapú ellátási formák.
A projekt célja – a fenti folyamat részeként – a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása.
Az intézményi kiváltással létrehozható lakhatási szolgáltatások:
- legfeljebb hat fő számára kialakított lakóépület (lakóotthon) vagy ház, vagy
- hét-tizenkét fő számára kialakított lakóépület (lakóotthon) vagy ház.
A kiváltás során létrejövő új lakhatási szolgáltatásoknak meg kell felelnie a Szoctv. és a Szakmai rendelet foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, továbbá összhangban kell lennie a Stratégiában foglaltakkal.
Emellett elengedhetetlen, hogy a fejlesztés eredményeként az adott település(rész), ahol a lakhatási szolgáltatások létrehozása megtörténik, a szükséges szociális alapszolgáltatások, valamint foglalkoztatási lehetőségek, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő mértékben, stabilan, jó minőségben, elegendő kapacitással rendelkezésre álljanak.
Részcélok:
1) a fogyatékos személyek és/vagy pszichiátriai betegek és/vagy szenvedélybeteg személyek életminőségének javítása, jogainak érvényesítése, önálló életvitelük támogatása
2) a szociális szolgáltatási rendszer fejlesztése: minőségi, közösségi alapú új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása,
3) amennyiben szükséges az alapszolgáltatások fejlesztésével az általános hozzáférhetőség javítása,
4) amennyiben szükséges foglalkoztatás lehetőségeinek kialakítása,
5) a közösségi alapú ellátásban jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre,
6) minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása,
7) a lakók felkészítése.
A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be,
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.
Ahogyan az európai uniós, úgy a hazai szociális szakpolitika is jelentős szemléletváltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A korábbi, az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával szemben, az új szakpolitika közösségi szemlélete az egyén aktív társadalmi részvételét, közösségi szerepvállalását helyezi középpontba. Az új megközelítésben a legfőbb célkitűzés (aminek kulcseleme a jelen pályázat tárgyát is képező intézményi kitagolás, közösségi szolgáltatásokra való áttérés), hogy az érintettek ne csupán a szociális védőháló szolgáltatásaira támaszkodjanak, hanem a társadalomba beilleszkedve, annak egyenjogú tagjaként aktív közösségi életet éljenek, illetve visszatérjenek a munka világába.
Ez a szemlélet testesül meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben, amit az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek 9. (A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele, fizikai környezet, szolgáltatások, információ terén); 12. (a fogyatékossággal élő emberberek törvény előtti egyenlősége, 19. (önálló életvitel és közösségbe való befogadás, lakóhely megválasztás, hozzáférés biztosítása intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése, igényeikhez igazított közösségi szolgáltatások) és 28. (megfelelő életszínvonal és szociális védelem, állami lakhatási programokhoz való hozzáférés biztosítása, életkörülményeik javítása) cikkéhez kapcsolódnak pályázati célkitűzéseink.
A megvalósuló fejlesztés teljesíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapvető célkitűzését, hiszen javulnak az érintett személyek jogainak érvényesülése, a jogok érvényesítési eszközei bővülnek, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítottá válik. A 17§-a rendelkezik az 50 főnél nagyobb férőhelyű szociális intézmények kiváltásáról is.
Utóbbi rendelkezés 2010-ben, az 1998. évi XXVI. évi törvényt módosító 2010. évi XXXIX. törvény emelte törvény szintre. Az ennek végrehajtásához szükséges stratégiát és feladatokat a 2011-2041 időszakra vonatkozó, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat határozta meg, amit a 1023/2017 (I.24) Korm. határozattal a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepciója váltott. Az ezekben foglalt kötelezettségekhez illeszkedik a pályázat, hiszen az előírások szerint az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi forma megszüntetését és a közösségi alapú ellátási formák, a támogatott lakhatás bevezetését célozza. Utóbbi jogi kereteit a Szoctv., a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket a Szakmai rendelet tartalmazza, a támogatott lakhatási forma kialakításánál ezek iránymutatására támaszkodunk.
A pályázat támaszkodik az 1257/2011 (VII.21) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően elkészült, az első
3 éves fejlesztési ciklus eredményeit és tapasztalatait összegző Fejlesztési alapvetések a fogyatékos személyek szociális intézményi férőhelyi kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásához, 2015- 2020 című dokumentum, továbbá több ponton kapcsolódik a 1653/2015. (IX.14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéhez: 5.4. (Szabályozási szinten kell lehetővé tenni a fogyatékos személyek részére a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a nappali ellátást biztosító intézményekre); 7.3. (Létre kell hozni azt a szakmai műhelyt, amely a szociális intézmény férőhely kiváltás koordinatív-módszertani támogatását biztosítja) 7.4. (Az előző évek tapasztalataira alapozva felül kell vizsgálni a férőhelykiváltással és a támogatott lakhatással kapcsolatos jogszabályi környezetet a fogyatékos gyermekekre is figyelemmel) pontjaihoz. A fejlesztés tervezésekor és megvalósításakor kiemelt figyelmet fordítunk a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 15/2015. (IV.7.) OGY határozat 7.2 pontjának (önrendelkezés, társadalmi integráció érvényesítése, kiváltással
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
érintett személyek és intézmények felkészítése, kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználása, lakóhelyhez közeli szolgáltatások körének bővítése).
A fent bemutatott, a projekt előkészítéséhez és majdani megvalósításához közvetlenül kapcsolódó szabályozókon túl, számos egyéb hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg működési környezetet.
Ez szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.
A célok eléréséhez a 2014-2020 programozási időszakban szükséges konkrét beruházási prioritásokat és a intézkedésék – a hozzájuk társított forrásokkal – a Közös Stratégiai Keretben kerültek összefoglalásra. Ennek 9. cikke határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, aminek elérésével az Európa 2020 stratégia eredményesen megvalósulhat. Hazánk az ehhez való hozzájárulás mikéntjét, a fejlesztési prioritásokat - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a Partnerségi Megállapodásban rögzíti. Ebben a 4. Társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése nemzeti prioritáson belül, illeszkedve a 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében nevesíti az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést, amely program megvalósulásával hozzájárul a célcsoport társadalmi integrációjához, megnyílik a lehetőség az egyéni szükségletekre alapozott szolgáltatások, hozzáférhető ellátási formák kialakítására.
A pályázatban célzott fejlesztés a Partnerségi Megállapodásban elérendő eredményekhez az alábbiak szerint tud közvetlenül illetve közvetve hozzájárulni:
- a szociális intézmények közösségi ellátásra való áttérése és a bentlakásos intézmények kiváltása;
- jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;
- a fogyatékossággal élő személyek és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja, a helyzetük javítása a későbbi nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás érdekében;
- a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségének erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdani munkaerő-piaci részvételüket (ez kapcsolódási pontot jelent a 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása tematikus célkitűzéssel).
A fenti eredmények elérését célzó konkrét fejlesztési programok az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) tartalmazza. Ennek 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése elnevezésű intézkedése egyedi célként határozza meg az intézményi férőhelyek kiváltását. A projekt többek között a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével előmozdítja a társadalmi együttműködést, az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra áll át, az aktív befogadást és esélyegyelőséget támogatja, valamint a foglalkoztathatóság, továbbá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját erősíti.
Jelen pályázati felhívás a fentiek mentén jelölte ki a főbb célkitűzéseket, melynek a projekt maximálisan eleget tesz, amennyiben a fejlesztés eredményeképp a jelenlegi intézményi ellátási forma teljes egészében kiváltásra kerül, új támogatott lakhatási férőhelyek és új, a lakók igényeire reflektáló közösségi alapú szolgáltatások jönnek létre, a közösségi alapú ellátás fejlesztésével a hozzáférhetőség javul. Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében hatékony, sikeres munkaerő válhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.
A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy fél információ birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.
Kapcsolódás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz:
- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
Illeszkedés szakmapolitikai környezethez, jogszabályi keretekhez, a felhívásban meghatározott célokhoz
A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Nemzetközi jogszabályok, ajánlások:
- A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény
- Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény /Alapelvek (3. cikk), a 19. cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
- Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikk
- 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégia
- Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-ban elfogadott Akcióterve
- Az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató
- ENSZ CRPD Bizottság állásfoglalásai
- A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)
- a WHO jelentése pszichiátriai ellátásról elnevezésű dokumentumhoz
Hazai fogyatékosságügyi szabályozás:
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- Fejlesztési koncepció-javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez
- A Kormány 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozata a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
- 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról
- 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)
- A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény
- A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet
Speciális szolgáltatási jogi szabályozás:
- Az intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának szabályozási háttere.
- Szociális szolgáltatások, és kapcsolódó szolgáltatási rendszer (egészségügy, köznevelés, foglalkoztatás, közszolgáltatások)
Törvények:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
- A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
Kormányrendeletek, kormányhatározatok:
- 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról
- 415/2015 (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
- 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
- 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról
- 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
- 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról
- 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról
- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
- A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet
- 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
- A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet.
Miniszteri rendeletek:
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 9/1999. (XI. 24.) XXXXX rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
Kapcsolódás más humán-fejlesztési programokhoz
Az intézményi férőhely-kiváltás konkrét végrehajtási fejlesztési feladatait az 1257/2011. (VII.21.) Korm, határozat és a 1023/2017 (I.24) Korm. határozat nevesíti. Ezek keretében egy hosszú távú fejlesztéssorozat indult el, melyek egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve szolgálják a meghatározott távlati célok elérését.
A TIOP-3.4.1.A-11/1 projekt Szociális Intézmények komponense keretében összesen 6 intézmény (Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly és Szentes) férőhelyeinek kiváltását támogatták. 697 lakó számára összesen 67 ingatlant (6 lakócentrumot, 40 db 12 fő részére kialakított támogatott lakhatást, valamint 12 lakóépületet (lakóotthont)) építettek vagy újítottak fel. A konstrukció alapján létrehozásra került a Intézményi Átalakítási Cselekvési Terv, ami 3 éves ütemezésben az adott időszakban szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerül.
A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt eleme volt a TIOP-3.4.1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” konstrukció kedvezményezettjei számára egy országos, társadalmi befogadást erősítő médiakampány lebonyolítása, mely elősegíti a szakemberek és a lakosság szemléletváltását a fogyatékos személyekkel szemben. A TÁMOP-5.4.1. keretében megvalósuló kampány és az érzékenyítést célzó honlap (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/) a TIOP 3.4.1. pályázatot követő év végén indult el.
A TÁMOP 5.4.4. „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című konstrukcióban a t szolgáltatásokat nyújtó különböző (elsősorban szociális, egészségügyi és pedagógiai) munkakörben
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
dolgozó szakemberek részére a képzési tematika, a képzési anyagok kidolgozása, valamint a képzésük történt meg több szociális területen, többek között a fogyatékosság szakterületén belül is.
A TÁMOP-5.4.5.-11/1 – a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című konstrukció keretében a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft és a Kézenfogva Alapítvány konzorciumban valósította meg a mentorhálózat kialakítását, valamint működtetését. Így a mintegy 100 fő mentor rendelkezésre bocsájtásával (2013 nyarától) támogatta az intézményekben élő érintetteket, családtagjaikat, az ott dolgozó szakembereket, valamint az új, befogadó környezetet. Egy-egy intézményben 10-14 fős mentor team dolgozott 3 fős kulcsmentor team vezetésével, koordinációjával.
Ugyancsak a TÁMOP-5.4.5.-11/1 konstrukció keretében 2013.09.01. és 2014.01.10 között működött a nyertes pályázók számára a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) által biztosított, és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) által koordinált érdekvédelmi tanácsadás. Összesen 16 fő 18 órás képzése valósult meg, belőlük alakultak azok a több esetben 4-5 fős munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményben tevékenykedve képviselték a lakók érdekeit, és információnyújtással, konstruktív javaslatokkal segítették a kiváltási folyamatot. Munkájuk elsődleges célja az volt, hogy a kiváltásban résztvevő intézmények folyamatosan figyelembe vegyék az intézményben élő lakók érdekeit, és segítse a lakókat bevonódni a kiváltás folyamatába.
Pályázatunk épít az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projektre. Az ennek keretében létrehozott Intézményi Férőhely Kiváltási Szakmai Koordinációs Műhely, valamint munkacsoportjai (kutatási, szolgáltatásfejlesztési, foglalkoztatási, intézménytámogatási és hálózati) megfelelő stratégiai-módszertani hátteret biztosít a kiváltási folyamat során. A szakmai terv a kialakított Intézmény Férőhely Kiváltási Terv módszertana (kiadás dátuma: 2017. március 2.) alapján került összeállításra, míg a megvalósítás során a szakmai koordinációs, módszertani tevékenységekbe, és a fejlesztéssel érintett beruházásokhoz kapcsolódó szakmai támogatásba tud hatékonyan bekapcsolódni. Így együttműködünk az érintettek bevonásában, felkészítésében, az érzékenyítésben, rehabilitációs tanácsadásban, a szolgáltatási struktúra kialakításának kérdéskörében.
2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE
A projekt célcsoportjaként a pályázati felhívás meghatározza a közvetlenül és a közvetve érintett célcsoportokat. A projekt közvetlen célcsoportja azon személyek köre, akik a projekt eredményeinek közvetlen, elsődleges használói. Esetükben a projekt tevékenységei, eredményei, hatásai helyzetüket befolyásolja.
A projektnek több közvetlen célcsoportja van. A közvetlen célcsoport rétegződése: egyéni, intézményi és társadalmi. Egyrészt egyéni szinten mindazok a fogyatékossággal élő emberek/pszichiátriai betegek/szenvedélybetegek, akik bentlakásos szociális intézményekben élnek vagy bekerülési várólistán lévő, ellátást igénylők, továbbá a közvetlen családtagjaik. Másrészt – szintén egyéni szinten – a fogyatékossággal élő személyek intézményi ellátását végző szakemberek, személyi segítők, gondnokok.
Az egyéni szinten túl a projekt jelentős, az intézmények szintjén jelentkező célcsoportokra is jelentős hatással lesz. A kiváltás komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói; továbbá a közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók esetében a projekt a fogyatékossággal élő személyeken, családtagjaikon és az szakembereken túl az őket körülvevő, velük közvetlen kapcsolatban álló intézményekre is irányul. Ezen célcsoportba tartoznak a különféle célzott szociális alap-, nappali- és bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújtók, valamint azon társszakmák, társágazatok intézményei, melyek rendszeresen kapcsolódnak a fogyatékossággal élőkhöz. Ilyen társágazati az egészségügy (annak
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
kapcsolódó alap- és szakellátása), a foglalkoztatás ügy (főként az aktív munkaerő-piaci eszközrendszereken, szolgáltatásokon keresztül).
A harmadik szintet a társadalom képviseli. Közvetlen célként a fogyatékossággal élő személyeket körülvevő, velük mindennapos kapcsolatban álló szűkebb környezet fogalmazódott meg. A kiváltás folyamatában kulcsfontosságú szerepe van a kiköltöző intézményi lakók érintett új szomszédságának, valamint az adott település(rész) véleményformálóinak. A korábbi kiváltások tapasztalata alapján e két célcsoport közvetlen elérése, rájuk irányuló tevékenységek tervezése és megvalósítása nagyban hozzájárul, vagy épp akadályozhatja a kiváltás sikerét.
A projekt felhívásában nevesített célcsoportok:
Közvetlen célcsoport:
fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok,
bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és/vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik,
a kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói,
közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók,
fogyatékos személyeket és/vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet (pl. érintett szomszédság, település(rész).
Közvetett célcsoport:
fogyatékos személyeket és/vagy pszichiátriai betegeket körülvevő tágabb mikro-makro környezet
Az alábbiakban a projekt közvetlen és közvetett célcsoportjait, valamint az érintettek körét mutatjuk be részletesen:
Fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok Figyelembe kell venni azonban a létszám meghatározásánál, hogy a létszámra vonatkozó KSH adat a teljes intézményi körre vonatkozik, vagyis nem csak a fogyatékossággal élőket ellátókra, hanem a legjelentősebb ellátotti számot támogató időskorúakra és a hajléktalanokat ellátó intézményekre is.
A projekt közvetlen célcsoportját jelentő szakemberek, személyi segítők és gondnokok pontos számára nézve nem rendelkezünk pontos adatokkal, ezért az elérendő, kiváltásra kerülő intézmények és az érintett fogyatékossággal élők létszáma mentén becsültük meg ezen csoport nagyságát.
Némely esetben érzékelhető az alul-motiváltság, valamint a változásokkal szembeni esetenként nagyon erős ellenérzés. A projektben betöltött szerepe szerint ez a közvetlen célcsoport az alapvető és általános képzések résztvevői. A projekt során megszerzett kompetenciák elősegítik a kiváltás, a szolgáltatási rendszer átalakítását.
Bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és közvetlen családtagjaik
A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) 2015. év júliusi adatai alapján fogyatékos személyeknek 13 683 férőhelyen, pszichiátriai betegeknek 8 413 férőhelyen, szenvedélybetegeknek 2103 férőhelyen nyújtottak tartós bentlakásos ellátást az országban. A várólistán szereplő, ellátást igénylők nagyságáról nem rendelkezünk pontos adatokkal (projektünk egyik tevékenysége épp ezért arra irányul, hogy a különféle várólistákon szereplőkről valós képet xxxxxxxx, s számukra modellprogramot dolgozzon ki). A becsült nagyság 2 500 – 3 500 fő közötti.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A kiváltás komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a rendelkezik arról, hogy a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézményeket ki kell váltani.
Jelenleg az egyén önálló életvitelét támogató szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények mintegy 12%- a, a szakellátást nyújtó intézmények mintegy 24%-a helyezkedik el a közép-magyarországi régióban, így összességében a kiváltásban közvetlenül vagy közvetetten érintett intézmények és szolgáltatások mintegy 82%-a helyezkedik el a konvergencia régiókban és 18%-a a Közép-magyarországi régióban.
A kiváltási folyamatban a különféle érintett szociális szolgáltatások közötti együttműködés elengedhetetlen. A kiváltás folyamatának korábbi szakaszában az alapszolgáltatások és a kiváltó bentlakásos intézmény közötti kapcsolatcsoport esetleges volt. A kormány által jóváhagyott, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együttműködésben készített, 2015 őszén megújított férőhely-kiváltási módszertan leszögezte, hogy a fogyatékossággal élő ember lehetőleg minél több szolgáltatóval, szolgáltatással kerüljön kapcsolatba, így diverzifikálva a szolgáltatói kört. Ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltatások esetében szükséges kiemelten kezelni a háziorvosi szolgáltatás elérhetőségét, valamint a járóbeteg szakellátás kapcsán a pszichiátriai gondozóhálózatot.
A csoport esetében nehézséget jelent, a kompetencia-határok esetleges tisztázatlansága, változásokkal szembeni ellenérzések, a hálózatos működés hiánya, a szakmai tapasztalatcsere esetlegessége, illetve némely esetben az vélt vagy valós félelmek is nehezítik az együttműködést. A projekt biztosítja a célcsoport hálózatosodását, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserét és módszertani hátterük megerősítését.
Közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók
A fogyatékossággal élő emberek esetében az integráció és az önálló életvitel támogatása komplex, a szociális területen kívül több más ágazat feladatkörébe tartozó szolgáltatások, támogatások együttessége révén biztosítható. A szociális szolgáltatások rendszerén belül az alapszolgáltatások (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás) és a nappali ellátás (klubok) közti együttműködés lényeges, ezek kapcsolódása a bentlakásos szociális otthonokhoz esetleges. A szociális ágazaton kívül kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely érinti mind a házi orvosokat, mind a szakellátást (ezen belül pl. a pszichiátriai gondozókat), valamint a foglalkoztatás területén. A foglalkoztatás területén a foglalkozási rehabilitáción túl az aktív munkaerő-piaci eszközökhöz való hozzáférés (pl. képzések), illetve a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés valódi lehetőségként történő szerepléséhez szükséges az ágazatok közti rendszeres, hatékony együttműködés.
A csoport erőssége a saját (pl. egészségügyi, foglalkoztatási, stb.) ágazatban szerzett jelentős tapasztalat.
Az érintett közfeladatot ellátók köre e szereplőknél – természetesen – jóval nagyobb. A kultúra és szabadidő tartalmas eltöltésének helyszínei, a különféle közösségi közlekedési eszközök, közszolgáltatások stb. körét is felöleli. Projektünkben e csoportba tartozónak tekintjük mindazokat, akik a kiváltás folyamata során a létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások szempontjából kulcsfontosságúak, alapvetően meghatározzák a kiváltás sikerét, fenntarthatóságát.
E csoportot jellemzi a saját ágazati célok követése, kevésbé nyitottság a komplex, egyénre szabott megoldásokra. A szakmai tapasztalatcserére való hajlandóság bizonytalan. A projektben feladatunk a célcsoport hálózatosodásának, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserének előmozdítása és módszertani hátterük megerősítése.
Fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet
A csoport jelentős befolyással rendelkezik a tekintetben, hogy a létrejövő új szolgáltatások (támogatott lakhatási férőhelyek) mely településeken, hol valósulnak meg. A közvetlenül érintett szomszédság, vagyis az újonnan létrejövő, fogyatékossággal élő embereknek otthont adó lakóépületek (lakóotthonok), házak
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
szomszédjai, az érintett települések/településrészek döntéshozói, lakói, véleményformálói esetében szükséges annak elérése, hogy lehetőleg partnerként, támogatóan álljanak a kiváltás mellé.
Ezen csoport érdeke egyfelől a problémamentesen integrálódó fogyatékossággal élő emberek és támogató szolgáltatások létrejötte, másfelől az új szolgáltatásokkal létrejövő új munkahelyek létrehozása.
A csoport hátránya a vélt vagy valós félelmeken és előítéleteken és a fogyatékosságból adódó nehézségek meg nem értése.
Ez a csoport jelentősen képes hozzájárulni a projekt eredményeinek eléréséhez, illetve fenntarthatóságához. A projektből közösségfejlesztői, kommunikációs, információs és változáskezelési tevékenységek vonatkoznak rájuk.
2.3. AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA Szervezeti felépítés
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartása alatt működő Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény integrált szervezeti formában, külön telephelyeken, szakosított bentlakásos szociális intézményi ellátás keretében nyújtja szolgáltatásait.
Az intézmény bentlakásos intézményként az önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes fogyatékkal élő személyek és pszichiátriai betegek ápolását, gondozását, rehabilitációját végzi.
Az intézmény kilenc telephelyen és a székhelyintézményben biztosítja összesen 413 ellátott gondozását. (2017. január 31-i állapot)
Az igénybe vehető szakosított ellátási formák az alábbiak:
- fogyatékos személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása,
- fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása,
- pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása,
- pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátása,
- pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása.
Az intézmény szociális foglalkoztatást biztosít az ellátottak számára. A foglalkoztatás a teljes intézményben munka-rehabilitációs (63 fő) és fejlesztő-felkészítő (12 fő) foglalkoztatási formában, napi 4-6 órában valósul meg.
Külső foglalkoztatónál szociális foglalkoztatásban 16 fő vesz részt.
A munka-rehabilitációs foglalkoztatás célja az ellátott személyek munkakészségének, fizikai és mentális állapotának munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a társadalmi integráció elősegítése.
Az intézmény szervezeti tagozódása az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, az intézményvezető ápoló, a mentálhigiénés csoportvezető és a telephelyvezetők irányításával valósul meg.
A székhely intézmény szakmai feladatellátását intézményvezető ápoló, koordinátori feladatokat ellátó ápoló-gondozó, szociális és mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás-szervező, fejlesztő pedagógus, szabadidő-szervező, mozgásterapeuta, szociális foglalkoztatási koordinátor, szociális foglalkoztatási segítő, szociális ügyintéző, titkársági ügyintéző és xxxxxxxx segíti.
A jelenlegi intézményi struktúra jelentős gátakat szab az innovációnak, a közösségi alapú ellátás megvalósításának, a társadalmi reintegráció és az önálló életvitel lehetőségének.
Az épület műemlék jellege, életkora, karbantartási költségei megnehezítik a jelenlegi rendszer rentábilis és megfelelő szakmai színvonalon történő üzemeltetését.
A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézményéből 57 fő fogyatékos ellátott kerül kitagolásra Felsőrajk, Újudvar és Pölöskefő településekre.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A fejlesztésnek köszönhetően a támogatott lakhatás négy 12 férőhelyes és egy 9 férőhelyes lakóépületben (lakóotthonban) valósul meg.
15. táblázat: A megvalósítandó támogatott lakhatás bemutatása
Település | Lakóépület férőhelyszáma (fő) | Kiváltás módszere |
Újudvar | 12 | ingatlan építés |
Újudvar | 12 | ingatlan építés |
Felsőrajk | 12 | ingatlan építés |
Felsőrajk | 12 | ingatlan építés |
Pölöskefő | 9 | ingatlan építés |
Forrás: saját szerkesztés
A kitagolás eredményeképpen az intézmény szervezeti struktúrája a következőképpen alakul, melyet az alábbi organogram szemléltet
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális intézmény szervezeti ábrája
Xxxxxxxxx Xxxxxx | Szociális segítő | Szociális segítő | -ápoló-gondozó | -ápoló-gondozó | -vezető ápoló; | szociális segítő | Xxxxxx Xxxxxx | |||||||||||||
Újudvar 1 | koordinátor; | koordinátor; | -ápoló-gondozó | Nagykanizsa | Gazdasági ügyintézők | |||||||||||||||
-Kísérő tám. biz. mts. | -ápoló-gondozó | -ápoló-gondozó | koordinátor; | -Kísérő támogatást | Pénzügyi ügyintéző | |||||||||||||||
Intézményvezető
Intézményvezető ápoló -int. vez. szakmai helyettes
Titkársági ügyintéző
Humánpolitikai ügyintéző
Általános intézményvezető helyettes
Szolgáltató központ
Szakmai vezető Magyarszerdahely fejl. fel. fogl. - Segítők
ZM. Szivárvány ESzI
Csillagfény Lakóotthona I.-II.-III.
ZM. Szivárvány ESzI
Platán Lakóotthona
ZM. Szivárvány ESzI
Napsugár Otthona
-
Telephelyvezető
ZM. Szivárvány ESzI
Hóvirág Otthona
-
Telehelyvezető
ZM. Szivárvány ESzI
Aranyág Otthona
-
Telephelyvezető
ZM. Szivárvány ESzI
Ciklámen Lakóotthona
Szolgáltató központ
Szakmai vezető Zalakomár fejl.felk.fogl.- Segítők
Gazdasági csoport
-
Gazdasági csoportvezető
Műszaki egység
-
Műszaki csoportvezető
Élelmezési csoport
-
Élelmezés vezető
karbantartó-gépkocsivezető
mosodai dolgozó
-Esetfelelős
-ápoló-gondozó;
-fejlesztő pedagógus
-szociális és mentálhigiénes munkatárs
-fejlesztő-fogl. segítő
-szoc. és mentálhigiénés munkatárs
Xxxxxx Xxxxxx
Felsőrajk 1.
-Kísérő tám. biz. mts.
-Esetfelelős
-mozgásterapeuta;
-szabadidőszervező
-foglalkoztatás-szervező szociális ügyintéző
-mozgásterapeuta;
-szabadidőszervező
-foglalkoztatás-szervező szociális ügyintéző
-foglalkoztatás-szervező
kertész
Völgy Otthon
Felsőrajk 2.
-Kísérő tám. biz. mts.
-Esetfelelős
-Takarítók
-Takarítók
-Takarítók
Fűzfa Otthon
Pölöskefő
-Kísérő tám. biz. mts.
-Esetfelelős
biztosító munkatárs
Árvácska Xxxxxx Xxxxxxxxx 1.
-Kísérő támogatást biztosító munkatárs Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx 2.
-Kísérő támogatás biztosító munkatárs Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx 3.
-Kísérő támogatást biztosító munkatárs Szeretet Xxxxxx Xxxxxxxxxx
-Kísérő támogatást biztosító munkatárs Alapszolgáltatások szociális segítő szociális gondozó
személyi segítő
Letéti pénztáros
-élelmezési ügyintéző
-szakácsok
-konyhai kisegítők
Kikelet Otthon
Újudvar 2.
-Kísérő tám. biz. mts.
-Esetfelelős
-fejlesztő pedagógus
-szociális és mentálhigiénes munkatárs
Alapszolgáltatások
szociális segítő szociális gondozó személyi segítő
37
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A projekt megvalósítása a jelenlegi vegyes profilú integrált intézményi működési struktúrát nem befolyásolja, a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény továbbra is integrált intézményként működik.
A projekt megvalósulásával az intézmény szervezeti struktúrájának és működésének változása mellett jelentős szerep jut a szemléletváltásnak is, amelynek megvalósítása a szervezetben is változásokat követel, új szervezeti jellemzőket igényel.
Az intézmény új organogramjából kiderül, hogy a székhelyintézmény két pályázat keretében két támogatott lakhatási egységet kíván létrehozni, külön szolgáltató központokkal.
Magyarszerdahelyen a székhelyintézmény szolgáltató központ funkciót tölt be, ahol fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás valósul meg segítő szakemberek bevonásával. A szociális szolgáltató központok a település lakossága által is igénybe vehető sokszínű szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények lesznek.
Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és szakmai intézményvezető-helyettes. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a gazdasági, műszaki és élelmezési csoport.
A szakmai intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért, így a támogatott lakhatást igénybe vevő ellátottakért is.
Az intézményvezető munkáját segíti továbbá az intézményvezető ápoló, a titkársági ügyintéző, valamint a humánpolitikai ügyintéző.
A támogatott lakhatás és az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, nappali ellátás) irányítását a Szociális Szolgáltató Központ szakmai vezetője látja el.
A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg.
A szociális alapszolgáltatások biztosításához szükséges személyi feltételek: étkeztetés – személyi segítő, házi segítségnyújtás – szociális gondozó, fogyatékos személyek nappali ellátása – terápiás munkatárs, szociális gondozó, támogató szolgálat – személyi segítő.
A projekt megvalósításával egy olyan szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projekt megvalósításával olyan lakóotthonokat szeretne létrehozni, amelyek olyan előnyöket vonnak maguk után, mint a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek stb. Emellett a fenntartó kiemelt célja, hogy a támogatott lakhatás az érintett településeken hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez, a helyi alapszolgáltatások fejlesztéséhez, a településkép javításához. A támogatott lakhatásban részt vevők növelik a helyi lakosság számát, igénybe veszik a település közszolgáltatásait és hozzájárulnak a település élhetőbbé válásához. A támogatott lakhatás befogadásával együtt járó szemléletváltás révén a helyi társadalom elfogadóbbá, toleránsabbá, együttműködőbbé válik.
Szolgáltatások bemutatása településenként és ingatlanonként
A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézményéből 57 fő fogyatékos ellátott kerül kitagolásra Felsőrajk, Újudvar és Pölöskefő településekre.
Az új, akadálymentesített épületek a településekbe integráltan, belterületeken, egymástól elszórtan kerülnek elhelyezésre. A lakóépületek (lakóotthonok) közvetlen szomszédságában nem található temető. A telkek képviselő-testületi támogató döntéssel és az érintett lakosság támogatási intenzitása alapján kerültek felajánlásra.
A telkek kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy a Szolgáltató Központhoz (Magyarszerdahely), – amely a foglalkoztatás és az alapszolgáltatások nyújtásának helyszíne – közel legyenek.
Magyarszerdahely 20 km-es körzetében találhatóak a támogatott lakóépületek (lakóotthonok), valamennyi ingatlan közelében buszmegálló található, az ellátottak szállítása a beszerzendő gépjárművel történik.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Újudvar és Felsőrajk településen külön-külön kettő 12 férőhelyes, Pölöskefőn egy 9 férőhelyes ház épül.
3. ábra: A kitagolással érintett települések elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
A férőhelykiváltásba bevonni kívánt ellátottak aktívan részt vesznek már a projekt megvalósítás első fázisában, a tervezésben, az új lakhatási forma kialakításában. Saját maguk tervezhetik új otthonuk berendezését, lakótársaikat – amennyiben lehetséges – szabad akaratukból választhatják meg. Így az ellátottak egyéni szükségletei érvényesülnek, önrendelkezésük nő, saját életük irányítójává válnak/válhatnak.
A kitagolással érintett településeken egyaránt működik a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, illetve a falugondnoki szolgálat intézménye.
Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított.
Újudvar
Újudvar Község Önkormányzata biztosítja a településén a falugondnoki szolgáltatást, étkeztetést, házi segítségnyújtást. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásán belül működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.
A településen az egészségügyi szolgáltatást a háziorvos, valamint a védőnő nyújtja. A vegyes körzetet ellátó háziorvos heti 3 alkalommal, 2-2 órában rendel a településen, védőnői tanácsadás heti egy alkalommal biztosított. A fogászati ellátás a 10 kilométerre fekvő Nagykanizsán vehető igénybe. Szintén Nagykanizsa városában érhető el a háziorvosi ügyeleti ellátás. A településen az önkormányzat
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
fenntartásában óvoda működik, általános és középiskola Nagykanizsán található. Támogató szolgálat, közösségi ellátás a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete révén biztosított.
Pölöskefő
Pölöskefő Község Önkormányzata falugondnoki szolgáltatást, étkeztetést biztosít. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásán belül működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A házi segítségnyújtást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján látják el. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.
Pölöskefőn heti egy alkalommal helyben háziorvos praktizál. Háziorvosi rendelés minden héten egy alkalommal van helyben. A fogászati ellátás és az iskolafogászat a Hahóton működő fogorvosi körzetben történik.
A gyógyszertári ellátás igénybevételére legközelebb Gelsén és Hahóton van lehetőség. Támogató szolgálat, közösségi ellátás a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete révén biztosított.
Felsőrajk
A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, étkeztetést 26 fő részére, házi segítségnyújtást 9 fő részére a Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat látja el.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 2 fő részére az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.
A támogató szolgálatot, valamint a közösségi ellátást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete biztosítja.
A településen az egészségügyi szolgáltatást a háziorvos, valamint a védőnő biztosítja. A vegyes körzetet ellátó háziorvos a hét valamennyi napján rendel a községben, a védőnői tanácsadás folyamatosan igénybe vehető. A háziorvosi ügyeleti ellátás Nagykanizsa városában érhető el. Gyógyszertár a településen a lakosság részére rendelkezésre áll. A településen az önkormányzat fenntartásában óvoda és iskola működik.
A lakosság idősödésével párhuzamosan valamennyi érintett településen emelkedik az alapszolgáltatások iránti igény.
Szolgáltatásnyújtás környezete (település általános bemutatása)
Újudvar
Újudvar község Zala megye déli részén, a Zalai-dombságban, a Mura folyótól 22 km-re északkeletre, Nagykanizsától északra mintegy 10 km-re fekszik. Alacsony (100-110 m) fekvésű vidék, számos csatorna szeli át a környékbeli nedves réteket, legelőket. A községet 200 m-t meghaladó magasságú erdős dombvidék övezi.
Újudvar területe 16,31 km2.
A település tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető. A település a 74-es főútnál lévő elágazástól északra található. Naponta több alkalommal is indul helyközi buszjárat Nagykanizsára, Zalaegerszegre, illetve Pacsára. Rendszeres vonatközlekedés működik a Nagykanizsa – Zalaegerszeg – Szombathely vasútvonalon - újudvari állomással - az év minden napján. Újudvarról minden fontosabb turisztikai célpont könnyen megközelíthető személygépkocsival.
Újudvar lakónépessége 2015. év végén 950 fő volt.
A településen a 0-14 éves kor közöttiek száma 119 fő, a 15-64 éves kor közöttiek száma 692 fő, míg a 65 év felettiek száma 139 fő.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
4. ábra: A település korcsoportonkénti megoszlása
0-14 év közöttiek száma 15-64 év kor közöttiek száma 65 év felettiek száma
15%
12%
73%
Forrás: saját szerkesztés (KSH)
Újudvar népsűrűsége 58,25 fő/km2.
A településen nyilvántartott álláskeresők száma 2015. év végi adatok szerint 35 fő volt.
Újudvar község öregedési indexe 117%, amely szerint a 65 év feletti időskorúak 17%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is.
Az Újudvari Közös Önkormányzati Hivatalhoz Magyarszentmiklós és Sormás tartozik.
5. ábra: Újudvar településen nyújtott szociális alapszolgáltatások
házi segítség- nyújtás
falugondnoki szolgálat
családsegítés
Szociális alapszolgáltatások
étkeztetés
gyermekjóléti szolgáltatás
Forrás: saját szerkesztés
Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:
- egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
- óvodai ellátás;
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
- gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
- szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg: étkeztetés, házi segítségnyújtás
- helyi közösségi közlekedés biztosítása.
16. táblázat: A település egyéb népmozgalmi adatai - Újudvar
Leírás | Érték (fő; eset) |
Élve születések száma | 6 |
Halálozások száma | 13 |
Házasságkötések száma | 5 |
Válások száma | 1 |
Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 45 |
Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 52 |
Belföldi állandó odavándorlások száma | 25 |
Belföldi állandó elvándorlások száma | 2 |
Forrás: saját szerkesztés (TEIR)
Felsőrajk
Felsőrajk község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban fekszik.
Felsőrajk kistelepülés a Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól kb. 25-30 kilométerre található.
A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak.
2015. év végi adatok alapján Felsőrajk lakónépessége 745 fő volt, korcsoportonkénti megoszlása a következő:
- 0-14 évesek száma: 120 fő
- 15-64 évesek száma: 493 fő
- 65 év felettiek száma: 132 fő.
6. ábra: A település korcsoportonkénti megoszlása
0-14 évesek száma
15-64 évesek száma
65 év felettiek száma
18%
16%
66%
Forrás: saját szerkesztés (KSH)
Az egy km2–re jutó lakosság száma 36,27 fő.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A településen nyilvántartott álláskeresők száma 2015. év végi adatok szerint 18 fő volt.
Felsőrajk település öregedési indexe 110%, amely szerint a 65 év feletti időskorúak 10%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is.
Felsőrajkon a szociális alapszolgáltatásokat a Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja. Felsőrajk Község Önkormányzatához Alsórajk, Kerecseny, Orosztony és Pötréte települések tartoznak.
7. ábra: Felsőrajk településen nyújtott szociális alapszolgáltatások
házi segítség- nyújtás
támogató szolgálat
étkeztetés
Szociális alapszolgáltatások
közösségi ellátás
család- segítés
gyermekjóléti szolgáltatás
Forrás: saját szerkesztés
Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:
- egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
- óvodai ellátás;
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
- gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
- szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg: étkeztetés, házi segítségnyújtás
- helyi közösségi közlekedés biztosítása.
17. táblázat: A település egyéb népmozgalmi adatai - Felsőrajk
Leírás | Érték (fő; eset) |
Élve születések száma | 4 |
Halálozások száma | 12 |
Házasságkötések száma | 2 |
Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 37 |
Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 23 |
Belföldi állandó odavándorlások száma | 22 |
Belföldi állandó elvándorlások száma | 9 |
Forrás: saját szerkesztés (TEIR)
Pölöskefő
Pölöskefő a 74-es főúttól keletre, mintegy 2 km-re található, Nagykanizsától 21 km-re északra terül el. Területe sík, helyenként dombos. A község keleti részén a Principális-csatorna húzódik végig.
A legközelebbi vasútállomás 3 km-re Gelsén található, a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon. Pölöskefő elöregedő település, a falu lakossága évről évre csökken. A munkanélküliek aránya magas, jellemző az elvándorlás. A lakosok a közeli Nagykanizsára vagy Zalaegerszegre járnak be dolgozni.
Közös Önkormányzati Hivatal működik, Hahót székhellyel és 8 településsel közösen.
Az önkormányzat faluházat, falugondnoki szolgáltatást, étkeztetést tart fenn, házi segítségnyújtást a Nagykanizsai Vöröskereszt Szervezet látja el.
A település infrastruktúrája nem teljes. Úthálózata aszfaltozott, minősége közepesnek mondható, villanyellátottság teljesen kiépült. Vezetékes ivóvíz a családok 100 százalékához eljut.
Az önkormányzat épületében kapott helyet a könyvtár, az e-Magyarország pont is itt működik.
A Pölöskefő lakónépessége 2015. év végén 350 fő volt. A településen a 0-14 éves kor közöttiek száma 31 fő, a 15-64 éves kor közöttiek száma 232 fő, míg a 65 év felettiek száma 87 fő.
25%
9%
66%
8. ábra: A település korcsoportonkénti megoszlása
0-14 éves kor közöttiek száma 15-64 éves kor közöttiek száma 65 év felettiek száma
Forrás: saját szerkesztés (KSH)
A község népsűrűsége 28,41 fő/km2.
A településen nyilvántartott álláskeresők száma 2015. év végi adatok szerint 14 fő volt.
Pölöskefő öregedési indexe 280%, amely szerint a 65 év feletti időskorúak 180%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. Pölöskefő lakosságát súlyos elöregedés jellemzi. A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is.
A Hahóti Közös Önkormányzati Hivatalhoz az alábbi települések tartoznak:
- Bocska,
- Börzönce,
- Fűzvölgy,
- Homokkomárom,
- Hosszúvölgy,
- Magyarszerdahely,
- Pölöskefő,
- Zalaszentbalázs.
9. ábra: Pölöskefő településen nyújtott szociális alapszolgáltatások
házi segítségnyújtás
falugondnoki szolgálat
étkeztetés
Szociális alapszolgáltatások
gyermekjóléti szolgáltatás
családsegítés
Forrás: saját szerkesztés
Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:
- egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
- óvodai ellátás;
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
- gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
- szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg: étkeztetés, házi segítségnyújtás
- helyi közösségi közlekedés biztosítása.
18. táblázat: A település egyéb népmozgalmi adatai - Pölöskefő
Leírás | Érték (fő; eset) |
Élveszületések száma | 4 |
Halálozások száma | 12 |
Házasságkötések száma | 2 |
Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 37 |
Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) | 23 |
Belföldi állandó odavándorlások száma | 22 |
Belföldi állandó elvándorlások száma | 9 |
Forrás: saját szerkesztés (TEIR)
Lakhatási szolgáltatás helye, lakókörnyezete
19. táblázat: A kiváltással érintett települések jellemzése
Település: | Újudvar | Újudvar |
Cím: | Morgánypuszta 3. | Morgánypuszta 3. |
Ingatlan mérete: | - | - |
Védettség: | nincs | nincs |
Elhelyezkedés: | belterület | belterület |
Domborzat: | sík | sík |
Infrastruktúra: | villany, víz, szennyvíz, gáz, hírközlés az utcában | villany, víz, szennyvíz, gáz, hírközlés az utcában |
Építési övezet: | Gksz-3 | Gksz-3 |
Beépítési %: | 40% | 40% |
Építménymagasság: | 3-7,5 m | 3-7,5 m |
Egyéb: | előkert: 8,00 m, xxxxxxxxx: 6,00 m | előkert: 8,00 m, xxxxxxxxx: 6,00 m |
Zöldfelület: | 25% | 25% |
Beépítési mód: | szabadonálló | szabadonálló |
Telek beépítettsége: | - | - |
Átalakítás: | - | - |
Meglévő alapterület: | - | - |
Akadálymentesség: | - | - |
Felszereltség: | - | - |
Település: | Felsőrajk | Felsőrajk |
Cím: | Xxxxx Xxxxxx xxxx 00. | Xxxxx Xxxxxx xxxx 00. |
Ingatlan mérete: | 1.958 m2 | 1.685 m2 |
Védettség: | nincs | nincs |
Elhelyezkedés: | belterület, saroktelek | belterület |
Domborzat: | sík | sík |
Infrastruktúra: | víz, szennyvíz, villany, gáz az utcában | víz, szennyvíz, villany, gáz az utcában |
Építési övezet: | nincs rendezési terv - OTÉK | nincs rendezési terv - OTÉK |
Beépítési %: | nincs rendezési terv - OTÉK | nincs rendezési terv – OTÉK |
Építménymagasság: | nincs rendezési terv - OTÉK | nincs rendezési terv – OTÉK |
Zöldfelület: | nincs rendezési terv - OTÉK | nincs rendezési terv – OTÉK |
Beépítési mód: | nincs rendezési terv - OTÉK | nincs rendezési terv – OTÉK |
Telek beépítettsége: | - | - |
Átalakítás: | - | - |
Meglévő alapterület: | - | - |
Akadálymentesség: | - | - |
Felszereltség: | - | - |
Település: | Pölöskefő |
Cím: | Xxxxx xxxx 0. |
Ingatlan mérete: | 2.136 m2 |
Védettség: | nincs |
Elhelyezkedés: | belterület |
Domborzat: | sík |
Infrastruktúra: | víz, villany, szennyvíz, gáz – hálózatra rákötött |
Építési övezet: | Lf- falusias lakóövezet |
Beépítési %: | 30% |
Építménymagasság: | 5,0 m |
Egyéb: | tetőhajlásszög 30-45 fokos, 30%-ban áttört kerítés |
Zöldfelület: | - |
Beépítési mód: | oldalhatáros |
Telek beépítettsége: | - |
Átalakítás: | - |
Meglévő alapterület: | - |
Akadálymentesség: | - |
Felszereltség: | - |
Forrás: saját szerkesztés
Az ide költözők igényei
A kisebb létszámú otthonokban személyesebb kapcsolat alakulhat ki ellátott-ellátott, ellátott-dolgozó, ellátott-szomszédok, ellátott-lakosság között, több idő jut megismerni egymást, mivel több, fizikailag elkülönülő helyen történik az ellátás, a nem működő személyes kapcsolatok esetén mód van a személyek fizikai szétválasztására, anélkül, hogy az ellátás vagy a munkahely megszűnne másik lakóépületbe (lakóotthonba) történő áthelyezéssel.
Szintén megtörik a monotonitás rendje, a hazai bentlakásos intézményekre oly jellemző „kasztosodás”is – a szakdolgozói tevékenység sokkal inkább hasonlítható a klasszikus „háziasszony” szerepéhez, amellyel potenciálisan nagyobb populáció tud azonosulni, mint a szakosodott munkakörökkel: hiszen mindenki végez otthon valamiféle házimunkát, a támogatott lakhatás helyiségei is megfeleltethetőek a legtöbb otthon helyiségeivel. Így a munka is sokrétűbb: nincs külön takarító, gondozó, ápoló, szakács: mindezt egy személy végzi – lehetőleg az ellátott, akinek csak és kizárólag annyi segítséget kell nyújtani, amennyi szükséges.
Tekintettel arra, hogy a támogatott lakhatás esetén, más helyszínen történik a lakhatás, a szabadidő eltöltése és a foglalkoztatás, így az ellátott mellett a dolgozó sem egyhangú, monoton módon tölti el munkanapját, a változatos helyszínek változatos tevékenységeket is igényelnek, utazás (vagy séta) közben több idő jut a személyes kommunikációra is.
Szintén a dolgozók leterheltségét csökkentheti az is, hogy egy adott munkavégzési helyen legfeljebb 12 fő lakhat – akik vagy nagyobb fokú önellátási képességgel rendelkeznek, vagy még egy dolgozó lesz szükséges a támogatásukra, így a fizikai leterheltség szükségszerűen csökkenni fog.
Az ellátott is jobban magának érezheti a kisebb létszámú ellátási formát, amely inkább otthon, mint kaszárnya – így nagyobb affinitást érezhet a házimunkákban történő szerepvállalásban – ugyanakkor nem is lesz olyan funkcionális munkakör, amire ezt a feladatot 100%-ban át lehetne tenni – és ez nem is lehet célja a támogatott lakhatásnak: mi több – a rendelkezésre álló dolgozónak is az az elemi érdeke, hogy egyes részfeladatokat a lakóépületben (lakóotthonban) élők végezzenek el (hacsak nem önmaga ellensége).
A kockázatot a hosszú ideje bentlakásos intézményben tartózkodó személyek megszokásai jelenthetik, akik a több éves, évtizedes rutinból, szokásokból („így szoktuk”) nehezen fognak tudni, vagy nem akarnak kilépni – és egyáltalán nem biztos, hogy itt az ellátott személyeknek fogja ez a legnagyobb nehézséget okozni.
Szintén a szegregáció, monotónia ellen ható tényező, hogy az eddigi állandó tárgyi feltételek közül kilépve egy új, tágabb környezetbe lépnek az ellátottak – és az intézményből érkező segítőik – amelyez terveink szerint minden esetben udvar/kert is fog tartozni, de amely csak a lakhatást és pihenést szolgálja, a napközbeni tevékenységek a falakon, kerítésen kívül történnek – amelyek valószínű más szolgáltatók, más személyek fognak biztosítani: szállítás, nappali ellátás, foglalkoztatás, bevásárlás, ügyintézés, orvosi ellátás.
Így törvényszerűen ingergazdagabb környezetbe kerülnek az intézményt elhagyó személyek, bővülnek interperszonális kapcsolataik, más ingerekre más válaszokat adhatnak, amely önmagában is készségfejlesztő hatású, új, eddig nem ismert oldala tárulhat elénk az ellátott személynek.
Természetesen ez új kockázatokat is rejt magában, amelyeket fel kell mérni és ennek megfelelően válaszokat is adni rájuk. Ebben elengedhetetlen szerepe kell, hogy legyen az ellátottakat ismerő jelenlegi dolgozói állománynak, akik évek, akár évtizedek óta ismerik az ellátottakat, felismerik reakcióik jelentését, miközben folytonosságot, így biztonságot is jelentenek számukra.
De ugyanilyen fontos szerepe lesz az ellátottakkal kapcsolatba kerülő új dolgozóknak is (legalább kétszeres dolgozói létszámmal kell számolni, amely a támogatási szükséglettől függően háromszoros is lehet) – hiszen sok esetben adott reakció nem biztos, hogy az adott személy viselkedésétől, sokkal inkább az inger kiváltójától függ: így amit mi az ellátottnak tulajdonítottunk, lehet, hogy éppen hozzánk köthető.
A (kimozdulásból adódó, külső) pozitív ingerek gazdagsága mellett a kislétszámú, családias otthonokban történő elhelyezés nagyobb személyes teret, nyugalmat is biztosít, aminek önmagában van egy terápiás hatása: a kevesebb lakótárs és dolgozó értelemszerűen kevesebb zajt is okoz: ritkábban érkezik a szirénázó mentő, a négyágyas szobákból kisebb férőhelyű szobákba költöző személyeknek is kevesebb ember elérő igényéhez kell alkalmazkodni (aludni akarok/olvasni, zenét hallgatni, tv-t nézni akarok; huzat van - nincs levegő stb.).
Kisebb közösségi térben kevesebb lakótárssal kell megegyezni abban is, hogy pl. milyen (zene vagy TV) csatorna sugározzon adást adott időben, amely tovább csökkentheti a frusztrációt, így csökkentheti az incidensek számát. Az idegrendszert érő kevesebb negatív hatás pedig javítja a közérzetet, ezáltal növeli a várható élettartamot és meglassítja az állapotromlást (kisebb eséllyel „adja fel” az ellátott, vagy „hagyja el magát”) miközben a kevesebb felé figyelés növeli az egyén (lelki, testi) problémájának felismerési esélyét is
– dolgozók vagy akár lakótársak részéről.
Kisebb közösségekben kisebb az aránya a fertőző betegségek tömeges terjedésének, járványok kialakulásának is: preventív előnyei vannak, mint ahogy az esetleges kialakulás esetén szintén kisebb körre (legfeljebb 12 fő+ személyzet) szűkül a lokalizálás, így kevesebb személyt kell ideiglenesen korlátozni („látogatási/felvételi tilalom”).
A kisebb ellátotti létszám azonban kisebb dolgozói létszámot is jelent adott helyrajzi számon, amely szintén kockázatot rejt magában: táppénz, kilépés esetén a helyettesítés annál nehezebb, minél távolabban található a többi otthon.
Nagyobb vagyonbiztonság érhető el azáltal, hogy az ellátottak otthona nem egy „átjáróház” ahol akár napi száz ember is megfordul, így az esetleges vagyon elleni bűncselekmények száma is csökkenthető, esetleges bekövetkeztekor nagyobb az esély az elkövető azonosítására (hiszen kisebb a potenciális elkövetők köre).
Szintén kockázat, hogy sikerül-e megfelelő számú régi dolgozót meggyőzni arról, hogy folytassa a munkát más helyszínen, illetve módjában áll-e egyáltalán eljutni jelentősebb többlet idő- és ráfordítás nélkül oda, továbbá sikerül-e elegendő számú, az elvárásoknak megfelelő új dolgozót alkalmazni az új otthonokba (jelenleg átlag 10-15% a létszámhiány a szociális szférában).
A támogatott lakhatásban ellátandó célcsoport jellemzői ingatlanonként
20. táblázat: Az ellátandó célcsoport jellemzői - Felsőrajk
Település | Felsőrajk | Felsőrajk |
Az ellátandó célcsoport jellemzői | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő |
Életkor szerint | 40-59 éves: 5 férfi és 4 nő 60 év felett: 3 férfi | 18-39 éves: 2 férfi 40-59 éves: 8 férfi és 2 nő |
Célcsoport jellemzői | Az ellátást igénybevevők közül nem minden ellátott alkalmas a foglalkoztatásban való részvételre. Az ellátásuk során elsősorban gondozást, felügyeletet igényelnek. | Az ellátottak aktív korúak, mindenki részt tud venni az intézményi foglalkoztatásban és készségfejlesztésben. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. |
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs | 1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Személyi és tárgyi feltételek
Az ellátottakat 6 db, 12 négyzetméter alapterületű kétágyas szobában kívánjuk elhelyezni, nappali tartózkodásra alkalmas helyiséggel, 1 db akadálymentes és 2 db normál mosdóval, vizesblokkal, két raktárhelyiséggel és egy vendégszobával, hozzátartozók részére, továbbá egy főzőhelyiséggel, és mosókonyhával, közművesített telken (villany-víz-gázellátással, melegvíz biztosításával, egyedi fűtés- móddal, korszerű energetikai eszközök (napelem) alkalmazásával, a rezsicsökkentés, mint költségmegtakarító tényező alkalmazásával.
A lakószobák és az azokhoz térben közel eső vizesblokkok legalább felének alkalmasaknak kell lenniük a szokásos berendezési tárgyakon, bútorzaton túl legalább egy kerekesszék és betegemelő egyidejű rendeltetésszerű használatára.
A folyosónak alkalmasnak kell lennie a lakószobákban elhelyezett, elektromosan emelhető ágyak benne fekvő személlyel együtt történő kiforgatására oly módon, hogy az épületet tűz esetén el lehessen hagyni úgy is, ha az ellátott személy azon fekszik.
Szintén ebből az okból szükséges a megjelölt személyi feltételek biztosítása.
A falakon a fentiekben leírt eszközhasználatból adódó falfelületi károsodást megelőző védősávnak, továbbá kapaszkodóknak is kell lennie minden közlekedő útvonalon (továbbá legalább 150 cm magasságig lemoshatónak kell lennie).
Tekintettel az akadálymentes ajtók szélesebb voltára, szükséges azokat a hagyományos kilincseken túl az ajtó középre eső részén is nyitás- illetve zárást megkönnyítő kapaszkodókkal, fogantyúkkal felszerelni.
A látássérült ellátottak érdekében a vonalvezetést- illetve a szintkülönbségeket kontrasztos színekkel szükséges jelezni, ahogy a nagyobb üvegfelületeket is.
Különösen fontos a megfelelő, közérthető- és egyszerűsített nyelven és szimbólumokkal történő kitáblázási is.
A főzőkonyhában tanuló-tűzhelyek elhelyezését szeretnénk, amely megelőzheti a túlmelegedést és/vagy súlyos égési sérülések kialakulását. Javasoljuk kizárólag a legmagasabb tűzállóságot biztosító kárpitozott bútorok beszerzését, az ülőgarnitúrák esetében a lemoshatóság figyelembevételét.
Alapvető szükséglet a közbiztonság fenntartása érdekében a 24 órás biztonsági szolgálat kiépítése és üzemeltetése, kamerarendszer biztosítása.
21. táblázat: Az ellátandó célcsoport jellemzői - Pölöskefő
Település | Pölöskefő |
Az ellátandó célcsoport jellemzői | Engedélyezett férőhelyek száma: 9 fő |
Életkor szerint | 18-39 éves: 1 férfi 40-59 éves: 4 férfi és 4 nő |
Célcsoport jellemzői | Az ellátottak egy kivételével aktív korúak, mindenki részt vesz az intézményi foglalkoztatásban és készségfejlesztésben. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. |
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, 3 fő kísérő támogatást segítő munkatárs. |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Személyi és tárgyi feltételek
Az ellátottakat 4 db, 12 négyzetméter alapterületet meghaladó kétágyas, illetve 1 db egyágyas szobában kívánjuk elhelyezni, nappali tartózkodásra alkalmas helyiséggel, 1 db akadálymentes és 1 db normál mosdóval, vizesblokkal, két raktárhelyiséggel és egy vendégszobával, hozzátartozók részére, továbbá egy főzőhelyiséggel, és mosókonyhával, közművesített telken (villany-víz-gázellátással, melegvíz biztosításával, egyedi fűtés-móddal, korszerű energetikai eszközök (napelem) alkalmazásával, a rezsicsökkentés, mint költségmegtakarító tényező alkalmazásával.
A lakószobák és az azokhoz térben közel eső vizesblokkok legalább felének alkalmasaknak kell lenniük a szokásos berendezési tárgyakon, bútorzaton túl legalább egy kerekesszék és betegemelő egyidejű rendeltetésszerű használatára.
A folyosónak alkalmasnak kell lennie a lakószobákban elhelyezett, elektromosan emelhető ágyak benne fekvő személlyel együtt történő kiforgatására oly módon, hogy az épületet tűz esetén el lehessen hagyni úgy is, ha az ellátott személy azon fekszik.
Szintén ebből az okból szükséges a megjelölt személyi feltételek biztosítása.
A falakon a fentiekben leírt eszközhasználatból adódó falfelületi károsodást megelőző védősávnak, továbbá kapaszkodóknak is kell lennie minden közlekedő útvonalon (továbbá legalább 150 cm magasságig lemoshatónak kell lennie).
Tekintettel az akadálymentes ajtók szélesebb voltára, szükséges azokat a hagyományos kilincseken túl az ajtó középre eső részén is nyitás- illetve zárást megkönnyítő kapaszkodókkal, fogantyúkkal felszerelni.
A látássérült ellátottak érdekében a vonalvezetést- illetve a szintkülönbségeket kontrasztos színekkel szükséges jelezni, ahogy a nagyobb üvegfelületeket is.
Különösen fontos a megfelelő, közérthető- és egyszerűsített nyelven és szimbólumokkal történő kitáblázási is.
A főzőkonyhában tanuló-tűzhelyek elhelyezését szeretnénk, amely megelőzheti a túlmelegedést és/vagy súlyos égési sérülések kialakulását. Javasoljuk kizárólag a legmagasabb tűzállóságot biztosító kárpitozott bútorok beszerzését, az ülőgarnitúrák esetében a lemoshatóság figyelembevételét.
Alapvető szükséglet a közbiztonság fenntartása érdekében a 24 órás biztonsági szolgálat kiépítése és üzemeltetése, kamerarendszer biztosítása.
22. táblázat: Az ellátandó célcsoport jellemzői - Újudvar
Település | Újudvar | Újudvar |
Az ellátandó célcsoport jellemzői | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő | Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő |
Életkor szerint | 40-59 éves: 3 férfi 60 év felett: 7 férfi és 2 nő | 18-39 éves: 1 férfi és 3 nő 40-59 éves: 5 férfi és 2 nő 60 év felett: 1 férfi |
Célcsoport jellemzői | Az ellátást igénybevevők aktív korúak, naponta részt vesznek az intézményi foglalkoztatásban és készségfejlesztésben. 5 ellátott tartja a kapcsolatot a családjával, rendszeresen hazautaznak. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. | Az ellátottak egy kivételével aktív korúak, mindenki részt vesz az intézményi foglalkoztatásban és készségfejlesztésben. 8 fő párkapcsolatban él. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik. |
Személyi feltételek | 1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs | 1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs |
Megvalósítás | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. | Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése. |
Forrás: Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény
Személyi és tárgyi feltételek
Az ellátottakat 6 db, 12 négyzetméter alapterületet meghaladó kétágyas szobában kívánjuk elhelyezni, nappali tartózkodásra alkalmas helyiséggel, 1 db akadálymentes és 2 db normál mosdóval, vizesblokkal, két raktárhelyiséggel és egy vendégszobával, hozzátartozók részére, továbbá egy főzőhelyiséggel, és mosókonyhával, közművesített telken (villany-víz-gázellátással, melegvíz biztosításával, egyedi fűtés- móddal, korszerű energetikai eszközök (napelem) alkalmazásával, a rezsicsökkentés, mint költségmegtakarító tényező alkalmazásával.
A lakószobák és az azokhoz térben közel eső vizesblokkok legalább felének alkalmasaknak kell lenniük a szokásos berendezési tárgyakon, bútorzaton túl legalább egy kerekesszék és betegemelő egyidejű rendeltetésszerű használatára.
A folyosónak alkalmasnak kell lennie a lakószobákban elhelyezett, elektromosan emelhető ágyak benne fekvő személlyel együtt történő kiforgatására oly módon, hogy az épületet tűz esetén el lehessen hagyni úgy is, ha az ellátott személy azon fekszik.
Szintén ebből az okból szükséges a megjelölt személyi feltételek biztosítása.
A falakon a fentiekben leírt eszközhasználatból adódó falfelületi károsodást megelőző védősávnak, továbbá kapaszkodóknak is kell lennie minden közlekedő útvonalon (továbbá legalább 150 cm magasságig lemoshatónak kell lennie).
Tekintettel az akadálymentes ajtók szélesebb voltára, szükséges azokat a hagyományos kilincseken túl az ajtó középre eső részén is nyitás- illetve zárást megkönnyítő kapaszkodókkal, fogantyúkkal felszerelni.
A látássérült ellátottak érdekében a vonalvezetést- illetve a szintkülönbségeket kontrasztos színekkel szükséges jelezni, ahogy a nagyobb üvegfelületeket is.
Különösen fontos a megfelelő, közérthető- és egyszerűsített nyelven és szimbólumokkal történő kitáblázási is.
A főzőkonyhában tanuló-tűzhelyek elhelyezését szeretnénk, amely megelőzheti a túlmelegedést és/vagy súlyos égési sérülések kialakulását. Javasoljuk kizárólag a legmagasabb tűzállóságot biztosító kárpitozott bútorok beszerzését, az ülőgarnitúrák esetében a lemoshatóság figyelembevételét.
Alapvető szükséglet a közbiztonság fenntartása érdekében a 24 órás biztonsági szolgálat kiépítése és üzemeltetése, kamerarendszer biztosítása.
Szolgáltatási célú ingatlanok bemutatása, környezete
Tervezendő épületek alapelvárásai:
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület (lakóotthon) földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület. A 12 férőhelyes lakóépületben (lakóotthonban) 6 db kétágyas lakószoba, a 9 férőhelyes lakóépületben (lakóotthonban) 4 db kétágyas és 1 db egyágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra tervezési program alapján.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Előkészítés:
A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.
Az esetleges telekalakításokat, valamint a szabályozással érintett területek leválasztását az érintett önkormányzatok földmérő szakember bevonásával elvégeztetik.
A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről.
Egyes helyszíneken szükséges a hálózati gerincek bővítése, a szükséges telken való bekötések biztosíthatóságára. Ezeknek az előkészületek az épületek kivitelezésének megkezdése előtt meg kell valósulni. Mivel a munkálatokhoz a víz és villanyellátást biztosítani kell. A nyomvonalak kellő bővítése pályázaton kívüli forrásból valósítandó meg.
Tervezés:
A tervezett épület nagysága (nettó területe kb. 190 m2, bruttó területe kb. 240 m2) indokolttá teszi talajmechanikai szakvélemény beszerzését, mely megmutatja az érintett ingatlan talajszerkezetét, összetételét, a teherhordó talajrétegre vonatkozó információkat, melyek az alapozási mód helyes megválasztását teszi lehetővé.
A tervezett épület funkciója alapján 300 m2 alatti új lakóépületek (lakóotthonok) egyszerűsített bejelentéshez kötött hatósági eljárás alá tartozik és az építési tevékenységhez a kiviteli tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit kell alapul venni. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, valamint az Magyar Építész Kamara (MÉK) által meghatározott szempontok alapján. A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint fel kell tölteni az építtető által készenlétbe helyezett e-naplóba. A kivitelezés során tervezői művezetés (legalább 6 alkalomra szólóan) és műszaki ellenőr alkalmazása kötelezően előírt.
A kivitelezési dokumentációk minden munkarésze az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez szükséges mértékben készül. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület lesz megvalósítható.
A tervlapok tartalmazni fogják az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.
A tervező – az építtetővel kötött vállalkozási szerződésnek megfelelően - tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik a kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
Az épület környezetéről helyszínrajz, az épületről alapozási terv, alaprajz, metszetek, homlokzatok, fedélszékterv, utcakép és konszignációk készülnek.
Külön tartószerkezeti tervek (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel) készülnek. Amennyiben a fenti kritériumok nem teszik szükségessé tartószerkezeti kiviteli terv készítését, akkor a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti tartószerkezeti dokumentáció készül.
Az épület műszaki berendezéseire vonatkozó tervdokumentáció készül a Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadottak (18/2016.(VIII.5.)) szerint.
Az épületek műszaki berendezései rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként - adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.
A tervdokumentációk elkészítése során a tervező az építtetővel együtt egyeztet a szakhatóságokkal, mind az előkészületek, mind a tervezés során biztosítva a megvalósításra kerülő épület használatba vételi feltételeinek megteremtését.
A tervezés energetikai irányelvei:
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet költségoptimalizált követelményszintje a megvalósítás során kialakítandó szempont.
Ennek érdekében, a tervezés során a következő szempontok kerülnek figyelembe véve:
- megfelelő tájolás, esetlegesen szoláris energiák felhasználásával
- telken telepítendő lombhullató növényzet, mint hővédelem
- a megfelelő felület és térfogatarány kialakítása
- közel hasonló páraellenállású (szellőző) anyagok alkalmazása
- nyári túlmelegedés elleni védelem biztosítása homlokzati árnyékolókkal
- falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének minimalizálása
- az előírt követelményszint biztosítása
- grafitos, vagy egyéb alacsony lambdájú hőszigetelés tervezése
- minél kevesebb hőhíd kialakítása
- nyílászárók korszerű, hőszigetelt kialakítása
- belső páratartalom optimalizásása, esetlegesen mesterséges szellőzéssel
- megfelelő gépészeti rendszer, esetleg kombináltan a megújuló rendszerekkel
- alacsony széndioxid kibocsátás
- újrahasznosítható anyagok felhasználása
Épületszerkezetek jellemzése:
- alapozás beton sávalappal a fagyhatár és a talajmechanika figyelembevételével
- minimális kiemelt zsalukő lábazat, víz és hőszigetelten 10 cm XPS lappal
- 12 cm vasalt aljzatlemez, 1,5 m sávban 8 cm XPS hőszigeteléssel talaj felöl
- talajpára, vagy nedvesség elleni 4 mm vastag bitumen lemezes szigetelés
- 30 cm nút+féderes vázkerámia tégla falazat légzáró vakolattal
- a falazat 15 cm Grafit hőszigeteléssel ellátva, kávákra rávezetve
- előregyártott elemmagas nyílásáthidalók alkalmazása, redőnyszekrény figyelembe vételével
- monolit vasbeton födém készítése ~18 cm vastagságban
- padlástér szigetelése 25 cm Grafitos szigeteléssel, járható felülettel
- hagyományos ácsszerkezetű tetőszerkezet kialakítása tetőfóliával
- hornyolt, vagy sajtolt cserépfedés alkalmazása
- nút+féderes vázkerámia válaszfalak készítése vakoltan
- 2x5 cm EPS úsztatás elkészítése
- 6 cm úsztatott aljzatbeton öntése, felületkiegyenlítéssel
- 3 rtg. üvegezésű korszerű nyílászárók beépítése redőnnyel, légbevezetőkkel
- CPL felületű tömör ajtólapos fém tokos belső nyílászárók beépítése
- megfelelő kopásállóságú burkolatok kialakítása folyóságyas ragasztóval
- 0-30-as gipszes glettelés
- 2 rtg. szellőző festés, szükséges helyeken mosható felülettel
- bádogos szerkezetek horganyzott acél szerkezetekkel bekötött vízelvezetéssel
- épület körüli járda betonból, vagy térkő burkolattal
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Épületvillamosság:
A kiszámolt szükséglet szerinti minimum 1 fázisú 16 A biztosítása, külső túlfeszültség védelmes mérőórával, földelő szondával. A belső kialakítás Bexxxxxx xédőcsövezéssel. Minimum 12x16 A férőhelyes kismegszakítótábla kialakítása.
A vezetékelés min. 1,5 mm2 tömör réz vezetékkel történik. Nagyobb teljesítményű fogyasztók felülbírálásával. A gyengeáramú rendszerek külön védőcsőhálózatba fűzöttek.
Az internet Wifi-vel és hálózattal is biztosítandó. A szerelvények érintésvédelemmel ellátottak, szükség szerint jelzőfénnyel. Elhelyezési magasságuknál figyelembe kell venni az akadálymentes szempontokat.
A megvilágítással biztosítani kell az előírt Lux értékeket.
A fényforrások E27-es foglalatú melegfényű LED-es elemek. Menekülést jelző táblák utánvilágítással elhelyezendők.
Tartalék világítási rendszer biztosítandó akkumulátoros rendszerről.
Épületgépészet:
A fűtésre a könnyen kezelhetőség érdekében kondenzációs gázkazánok beépítése tervezett, külső hőmérsékletérzékelők használatával, belső termosztáttal. A fűtés osztó/gyűjtőn át több körről lekötött az aljzatban védőcsőben vezetett több rétegű csőhálózattal tervezet, falból történő kiállással. A hőleadók lemezradiátorok, szükség szerinti szobai thermofejjel.
A fürdőkben törölközőszárítós radiátor elhelyezése tervezett. A kazánok szükség szerint hőcserélővel kombinálhatóan készítendők, az esetleges megújuló energiaforrások rásegítése érdekében. A használati melegvíz ellátását is a gázkazán biztosítja.
A WC öblítés 12 l hátsó öblítéses tartállyal alakítandó ki. A szaniterek az akadálymentes követelményszintnek megfelelően alakítandók ki. Épített zuhanyzók készülnek.
A szerelvények forrázásmentes keverőszáras kialakításúak.
Akadálymentesítés:
Az elvárt cél a komplex akadálymentesítés. A telekhatáron belül, minimum 1 db akadálymentesen használható parkoló kerül kijelölésre az akadálymentes bejárattól 50 m távolságon belül. A parkolóhelytől az épület akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. Az akadálymentes parkoló minimális mérete 3,60×5,5 m, beleértve az 1,50 m szélességű közlekedősávot.
A parkoló burkolata aszfaltozott felületű, az akadálymentes parkolók kék-sárga színnel festve, a bejárathoz vezető járdára rávezető rámpával felvezetve kerülnek kivitelezésre.
A parkolók burkolata szilárd, csúszásmentes, vízszintes felületű (legfeljebb 1-1,5 %-os, a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges lejtéssel kialakított.
Az akadálymentes kialakítás a burkolatban esetlegesen elhelyezendő rácsok és fedelek tekintetében is érvényes.
A parkoló illetve a parkoló környékén lévő járdák szegélyek, jelzések, járófelületek egyenletes, káprázásmentes megvilágítással kialakítandó.
A parkolóhelytől aszfaltozott vagy térköves járdán lesz a gyalogos megközelíthetőség útvonala, a parkolóból a járdára való felvezetés rámpával megoldott. Az intézmény akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. A szegély burkolaton kontrasztos színezetű, taktilis felületű ki kell alakítani kontrasztos színezetű taktilis vezetősávot, utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith anyaggal.
Vízelvezető csatornák, rácsok elhelyezését a későbbiekben is kerülni kell a gyalogos útvonalon. Ha ez nem lehetséges, akkor az elhelyezésre kerülő vízelvezető árkok rácsainak nagysága legfeljebb 2x2 cm legyen a bottal illetve mankóval történő biztonságos közlekedés érdekében.
A gyalogos utak mentén a növényzet folyamatos karbantartásával biztosítani kell az útvonal szabad szélességét és magasságát.
Hirdetőtáblák, padok és más tárgyak a gyalogos útvonal mentén lehetőleg úgy legyenek elhelyezve, hogy azok a gyalogos útvonal űrszelvényét ne csökkentsék. A járdáról a bejárathoz vezető kétkarú, egyenes vonalú rámpa geometriai kialakítása módosítással megfelelő.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A rámpa induló és pihenő szintjén biztosított a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad terület a negyedfordulatos megközelíthetőségre. Az elérendő szinten biztosítani kell a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad területet. Ezen területet benyíló ajtószárny nem szűkítheti. A járófelület csúszásmentes, fagyálló burkolatú. Az indulásnál és érkezésnél lábbal is érzékelhető taktilis, kontrasztos színezetű burkolatot - utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith vezetősávokat - kell kialakítani. A lejtőkarok szélein min. 15 cm széles kontrasztos színezetű sáv készül. A parkolóból a járdára vezető rámpa vízszintes vetületi hossza a 2,0 m-t nem haladja meg, ezért korlát nem tervezett. A szegélyképzés a járdák szegélyképzésével megegyezőek. A járdáról a bejárathoz vezető rámpa melletti kétoldali 2 soros korlát kialakítása megfelelő. A rámpák egyenletes és káprázásmentes megvilágítását biztosítani kell.
Az előlépcsőt és a pihenőt vizes állapotában is csúszásmentes, fagyálló burkolattal kell ellátni. A lépcsőfokok orr nélküli járólapokkal burkoltak. A lépcső illetve a rámpa előtt a térburkolatban figyelmeztetősáv kerül kialakításra és az érkezésnél a pihenő burkolatában is készül figyelmeztető sáv.
A lakóépület (lakóotthon) akadálymentesen használható bejárata burkolt felületről közelíthető majd meg. A bejárati ajtó egyszárnyú oldaltnyíló kialakítású ajtó. Az ajtót úgy kell kialakítani, hogy a szabad nyílásméret 90/195 cm-nél kisebb nem lehet. A bejárati ajtók külső oldali pihenője a vízelvezetéstől függően a belső padlószinttel azonos szintmagasságban vagy annál legfeljebb 2 cm-el mélyebben legyen, küszöbmentes kialakítással vagy automata küszöbbel rendelkezzen.
A zárszerkezeteket, kilincseket és egyéb kezelőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok egy kézzel is könnyen foghatóak, működtethetőek legyenek, erős szorítást, tekerést illetve forgatást használatuk ne igényeljen. Automata ajtócsukó alkalmazása esetén a nyitáshoz kifejtendő erő a 25 N-t nem haladhatja meg. A belső térben elhelyezett lábtörlő erős textúrájú legyen, a szélein letörve, lejtőscsatlakozással a padlóhoz. A túl vastag vagy az erősen bordázott lábtörlők kerülendők. A szőnyeg a burkolattól kontrasztosan eltérő színezetű. A botlásveszélyt itt is és a padló esetleges burkolatváltásánál is el kell kerülni. A csúszásveszélyre különösen külső ajtók előtt kell vigyázni, ahol a burkolat gyakran lehet nedves. Az ajtók könnyebb megtalálhatósága miatt a tok a fal színétől eltérő kontrasztos színezetű. Az üvegezett bejárati ajtóban a nyílószárnyat a könnyebb érzékelhetőség miatt a járófelülettől mért 1,00-1,50 m magasság közötti sávban elhelyezett kontrasztos jelzésekkel – az üvegfelületre ragasztott színes körökkel, nyilakkal vagy üvegosztással - célszerű vizuálisan érzékelhetővé tenni. A bejáratnál esetlegesen az épületi nevéről, funkciójáról szóló információs tábla segíti az épületen belüli tájékozódást, megfelelő információt nyújt az épületben lévő funkciók elhelyezkedéséről és azok megközelíthetőségéről. A táblák sík és Brxxxxx xxással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is.
Az épületben biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét a bejárat, szobák az akadálymentesen WC/ fürdő között. Az ajtók mindkét oldalán a mozgáshoz - manőverezéshez - megfelelő méretű (1,50x1,50m), vízszintes helyet biztosítani kell. Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás és ajtó szabad nyílásmérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Az ajtólapon - amennyiben helyiség funkciója azt lehetővé teszi- lehetőleg üvegezés tervezett az ajtó nyitásának láthatósága-, a forgalom biztonsága- és a hallássérültek kommunikációjának biztosítása érdekében. Az ajtólap üvegezése a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lehetőleg ne nyúljon az üvegezés sérülésének elkerülése érdekében. Amennyiben az üvegezés a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lenyúlik, úgy a nagyobb üvegezett felületeket biztonsági fóliával vagy egyéb ütközés elleni védelemmel is el kell látni. A küszöbök kialakítását kerülendő! Ha ez nem elkerülhető, akkor az legfeljebb 2 cm magas és lehetőleg legömbölyített lehet.
A zárszerkezeteket, kilincseket és egyéb kezelőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok egy kézzel is könnyen foghatóak, működtethetőek legyenek, erős szorítást, tekerést illetve forgatást használatuk ne igényeljen. A szükséges helyeken (pl.: akadálymentes WC) a könnyebb használhatóság miatt az ajtólapra behúzó fogantyú kerül elhelyezésre. Az összes kezelőszerv a padlószinttől 0,90-1,10 m közötti magasságban helyezkedjen el. Az ajtók könnyebb megtalálhatósága miatt a tok a fal színétől eltérő kontrasztos színezetű. A kilincs az ajtólaptól kontrasztosan eltérő színezetű, a formája, kialakítása alkalmassá teszi arra, hogy csekély kézügyességgel is használható legyen. Az oldaltnyíló tömör ajtólapok védelme érdekében alul fém láblap alkalmazása indokolt.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az ajtók jelzéseit (szobai lakók névtáblája, feliratok és egyéb információk) a kilincs felőli oldalon a falra kell úgy elhelyezni, hogy azok a gyengénlátók számára is könnyen megtalálhatóak, felismerhetőek legyenek (elhelyezési magasság 1,2-1,6 m közötti sávban), valamint kerekesszékben ülve is használhatóak, elérhetőek legyenek. A táblák sík és Brxxxxx xxással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékosok és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával. Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen. Ezen előírások betartására a bútorozás tervezésénél is figyelni kell.
A létesítmény belső közlekedési rendszere a helyiségek közötti kapcsolatokból áll. A közlekedési útvonalakon a helyiségek 1,5 m-nél nagyobb szélességgel tervezendőek, biztosítva a megforduláshoz szükséges 1,50×1,50 m szabad terület. A közlekedő útvonalak keresztmetszetét a rányíló ajtók nem szűkítik olyan módon le, hogy az 0,60 m-nél keskenyebb legyen. A bejáratoknál biztosított a kerekesszékkel történő megforduláshoz illetve az ajtókra való ráforduláshoz szükséges hely. Erre a mobiliák elhelyezésénél is ügyelni kell! A közlekedési útvonal szabad szélességét belógó tárgyak (polcok, poroltók, stb.) a terv szerint nem csökkentik. Amennyiben ilyen a későbbiek során felszerelésre kerül, úgy az helyenként max. 90 cm-re csökkentheti a szabad közlekedési útvonal szélességét, az oldalfal síkjától 10 cm-nél jobban kiálló és a padló síkjától 30 cm-nél magasabban belógó akadályokat el kell keríteni vagy a padló síkján bottal jól érzékelhetően kell jelezni. A közlekedő egyenletes megvilágítását biztosítani kell, a káprázás elvakítás elkerülésével. A folyosón a 2,2 m tiszta belmagasságot mindenhol biztosítani kell. A járófelület egyenletes, könnyen tisztítható burkolatú, csúszásmentes és nem tükröződő felületű. A közlekedőben taktilis és kontrasztos vezetősáv készül 40 cm szélességben a burkolatokban a burkolat anyagának megfelelő kúpos illetve sávos felületi mintázatú lapokkal. A vezetősáv a jelzendő terület (pl. ajtóknál) előtt 40 cm-rel megáll. A vezetősáv nyomvonalának kijelölésénél figyelemben kell venni a bútorozást. A lábazatok kontrasztos színezése is segíti a tájékozódást. A kapcsolók nagyméretűek, és olyan kialakításúak, hogy gyengébb kézfunkciókkal rendelkezők is használni tudják, a környezetüktől eltérő, élénk, kontrasztos színűek legyenek.
A helyiségekben melegburkolat ill. greslap padlóburkolat tervezett, amelynek lehetőleg matt felületűek, zavaros mintázat nélkülinek, tükröződés és káprázásmentesnek kell lennie. A szükséges helyeken vezetősáv kerül kialakításra min. 40 cm szélességgel, ami kontrasztos színezettel tervezett. A haladást jelző helyeken hosszanti kiemelkedő sávokkal, a fordulásoknál illetve a veszélyt jelző helyeken a haladási irányt jelző burkolattól eltérő – kúpos vagy egyéb pontszerű bütykökkel kialakított lapokkal kell kialakítani. A vezetősáv az ajtók előtt kb. 40 cm-rel megáll és kiszélesedik. A jobb térérzékelés miatt a lábazat kontrasztos színezése (mind a padlóburkolat, mind a falburkolat tekintetében) javasolt. Az akadálymentes WC/fürdőben a padlóburkolat még vizes állapotban is csúszásmentes kivitelű kerámialapokkal burkolt. Az akadálymentes WC-ben a falakon körben ajtómagasságig csempeburkolat készül, a lábazatnál, zárósorként illetve 1,20 m magasságban körbefutó kontrasztos színezetű sor készül. Egyéb helyiségekben, ahol a falakon csempeburkolat készül, ajánlott a csempeburkolat ily módon való kialakítása.
A tervezett funkció miatt a létesítmény minden általuk használt helyiségében számítani kell fogyatékossággal élőkre, ezért a bútorozás tervezésénél, berendezések elhelyezésénél különösen gondolni kell rájuk. Biztosítani kell a mozgásukhoz szükséges helyet, a megfelelő elérési magasságokat és távolságokat, a térdszabad kialakítást, a megfelelő megvilágítást, a szükséges infokommunikációs eszközöket, a szükséges kapaszkodók beépítését.
Az akadálymentes WC-ben előtétfalra szerelt (lehetőleg lapos öblítésű) WC csésze kerül elhelyezésre, rejtett öblítőtartállyal. A WC és a hátfal kialakítása olyan módon történik, hogy normál WC csésze felszerelése esetén is biztosított a kerekesszékről történő átülés megkönnyítésére a faltól való 70 cm kiállás illetve a hátfal a WC tengelyétől 30 cm távolságra véget ér. A WC ülőkemagassága 46-48 cm. A WC
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
csésze és az ülőke NEM nyitott elöl! A fal felőli oldalon a falra „L” alakú fix kapaszkodó kerül, ezen kerül elhelyezésre WC-papír tartó.
Alatta kerül elhelyezésre a falra szerelt WC-kefe tartó (0,3- 0,4 m magasan). A helyiség felőli oldalon a hátfalhoz rögzítetten felhajtható kapaszkodó kerül elhelyezésre. A kapaszkodók szerelési magassága 75 cm. Anyaguk tisztítható (fertőtleníthető) felületű, a burkolattól kontrasztosan elütő színezetű. Minimális átmérője 32 mm. A felhajtható kapaszkodók szerelésénél különösen ügyelni kell arra, hogy a rögzítés különösen stabil legyen, mert a legkisebb lötyögés is bizonytalanságot okoz. A WC melletti falon 1,10 és 0,20 m magasságban vészjelző kapcsoló kerül elhelyezésre.
A segélyhívó rendszer használati utasítását szöveges, vagy ábrás kivitelben nagyméretű falitáblán olvashatóan és tapinthatóan a bejárati ajtó mellett kell a falon elhelyezni. A mosdó fix kialakítású konkáv típus, szerelési magassága 90 cm, térdszabad kialakítással, falra szerelt lapos szifonnal, egykezes, kis erőkifejtéssel működtethető, rövid karú, forrázásgátló csapteleppel. Mellette kerül elhelyezésre a falra szerelt kivitelű szappanadagoló kéztörlő adagoló (alsó síkjuk 1,10 m), a falra szerelt nyitott tetejű hulladéktároló. A mosdó felett 60/100 cm méretű fix tükör kerül elhelyezésre, alsó síkja 1,00 m. A falra rögzítendő ruhaakasztókat 0,9-1,3 m közötti sávra kell felszerelni. Lehetőleg biztosítani kell lerakó polcot is. A gyengénlátókat nagymértékben segítik a kontrasztos színek a WC használata során is. Fontos, hogy jól látható legyen a fal és a padló határvonala, a fal és az ajtókeret, azon az ajtóbehúzó kontrasztja. Ugyanilyen fontos a kapaszkodók, és a felszerelési tárgyak a háttérhez (falicsempéhez képest) kontrasztos megjelenítése is. Nem feltétlenül a harsány színeket, hanem a sötét és világos tónusok kontrasztját érdemes választani A WC-ben általános és tükör felett elhelyezett világítás készül. A segélyhívó rendszerrel ellátott helység ajtaját kívülről pénzdarabbal nyitható, un. szállodai zárral kell ellátni. Az ajtólap belső oldalán behúzó kerül felszerelésre. A külső oldalon az ajtó felett hang és fényjelzéssel riasztó vészjelző kerül beépítésre.
A létesítményben mobil indukciós hurok kerül telepítésre, helyéről tájékoztató tábla ad információt. Irányjelző és tájékoztató táblák épületen kívül. Az utcafront felőli bejáratnál egy db információs tábla kerül elhelyezésre. Tartalmazza az épület nevét és funkcióját nagyított betűvel. Akadálymentes parkoló szabványos táblás jelzése.
Táblaméret és kialakítás szabvány szerint. (tájékoztató tábla) Akadálymentes bejárat jelzése az épület falán elhelyezett táblával, rajta kerekesszékes szimbólummal. Kerekesszékes szimbólum mérete min. 12 cm (irányjelző tábla). Irányjelző és tájékoztató táblák épületen belül is elhelyezésre kerülnek. Helyiségek névtáblái a helyiség ajtók melletti oldalfalon, a zárszerkezet felőli oldalon 1,20-1,60 m közötti sávban szerelten. Betűméret min. 2,5 cm; Betűszín: sötét alapon világos színű felirat; Betűtípus: nyomtatott nagybetű Ariel Narrow Bold. Piktogramok akadálymentes illemhelyek, a helyiségek nevének jelzésére. Piktogramok mérete min. 6,5 cm. Szín: sötét alapon világos színű ábra. Az információs táblák, piktogramok és jelzések a létesítmény jellegének megfelelő anyag és kontrasztos színválasztékkal készül.
A feliratozásnál alkalmazott betűméreteket az észlelési távolság függvényében kell megválasztani. A táblák sík és Brxxxxx xxással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékos személyek és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Szolgáltatási gyűrű (azon szolgáltatások, melyekhez a hozzáférés ezen a településen vagy elérhető környezetében biztosított)
A szolgáltatási gyűrű a teljes körű társadalmi integráció biztosításának és a közösségi alapú ellátásnak a kulcsa.
A szolgáltatási gyűrű kialakításával az elérni kívánt cél, hogy a kiváltás után folyamatosan biztosított legyen a szociális, egészségügyi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásnyújtás.
A lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma Újudvar és Felsőrajk esetében 24-24 fő, Pölöskefő esetében 9 fő, amely az érintett települések lakosságszámának nem éri el az 5%-át.
23. táblázat: Lakhatási szolgáltatással érintett települések népesség adatai 2017. január 1-jén
Település neve | Település lakosságszám (fő) | Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) | Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) |
Felsőrajk (Zala megye) | 766 | 24 | 3,13% |
Újudvar (Zala megye) | 1009 | 24 | 2,38% |
Pölöskefő (Zala megye) | 388 | 9 | 2,32% |
Forrás: saját szerkesztés
A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; az intézmény közfoglalkoztatóvá válását; a lakók nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársak tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel történő kialakítását és új módszerek, programok, képzések bevezetését tervezi az intézmény.
A szociális alapszolgáltatás fejlesztésével összefüggésben a kiváltott intézmény a pályázat keretében az alábbi tevékenységeket a következő férőhelyszámokkal tervezi kialakítani, illetve fejleszteni Magyarszerdahely településen.
24. táblázat: Magyarszerdahely településen fejleszteni kívánt szociális alapszolgáltatások
Szociális alapszolgáltatás | Férőhely (fő) |
étkeztetés | 60 |
házi segítségnyújtás | 30 |
támogató szolgálat | 40 |
nappali ellátás | 40 |
Forrás: saját szerkesztés
A lakhatáson túli szociális szolgáltatások egy nyitott szociális szolgáltató központon keresztül jelennek meg. A kiváltás során létrejövő új támogatott lakhatás megfelel a hatályos Szoctv. és a Szakmai rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, valamint összhangban áll a Stratégiában foglaltakkal.
A lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma Újudvar és Felsőrajk esetében 24-24 fő, Pölöskefő esetében 9 fő, amely az érintett települések lakosságszámának nem éri el az 5%-át.
Valamennyi szociális alapszolgáltatást a Szociális Szolgáltató Központ keretében kívánjuk megvalósítani.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Étkeztetés
Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
Az étkeztetés keretében – az intézmény főzőkonyhájának igénybevételével – kívánjuk biztosítani a lakók ellátását, a szolgáltatás Magyarszerdahely település számára is nyitott.
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 0,5 fő szociális segítő.
Házi segítségnyújtás
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
A szolgáltatásfejlesztéssel biztosítani kívánjuk a támogatott lakhatásban élők, valamint a település lakosai számára a házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatást.
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 6 fő szociális gondozó.
Támogató szolgálat
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakóépületen (lakóotthonon) kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakóépületen (lakóotthonon) belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.
A támogató szolgálat elsősorban a kiváltásban érintett lakók ellátását szolgálja, de nyitott a település lakói számára is.
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető.
Fogyatékos személyek nappali ellátása
Az intézményi férőhelyek kiváltását követően fogyatékos személyek nappali ellátásának megvalósítását tervezzük napi 6 órában 40 fő részére.
Lehetőségünk van 5 nyolc fős gondozási csoport kialakítására, mely során figyelembe vesszük az ellátást igénybevevők életkorát és fejlettségi szintjét.
Célcsoport a környező települések felnőtt fogyatékossággal élő lakossága, akikről napközben nem tud gondoskodni a családjuk.
Ezen ellátási forma biztosításával elérhetővé tennénk számukra azt, hogy tartalmasan tölthessék mindennapjaikat. A közösségi élmények, a mentálhigiénés megsegítés, a munkatevékenységekbe való bekapcsolódás mind-mind elősegítik a társadalom által is elfogadott életvitel kialakítását.
A nappali ellátás során a következő szolgáltatási elemeket biztosítjuk:
a) tanácsadás,
b) készségfejlesztés,
c) háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás,
d) idősek nappali ellátása kivételével étkeztetés,
e) esetkezelés,
f) felügyelet,
g) gondozás és
h) közösségi fejlesztés
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 6 fő (1 fő terápiás munkatárs, 5 fő szociális gondozó).
Az alapszolgáltatások nyújtásán túl szeretnénk a fejlesztő foglalkoztatás keretein belül munkalehetőséget biztosítani számukra.
A foglalkoztatás célja:
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A munkaerő-piacra kilépni képtelen intézményi jogviszonyban lévő aktív korúak foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése,
Az intézményen belüli foglalkoztatás hozzájárulása a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak hosszú távú foglalkoztathatóságához, a foglalkoztatási szint növeléséhez,
Hatékony és eredményes munkaerő-piaci rehabilitációval a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetés és az integráció megvalósítása.
Az előállított termékek, vagy szolgáltatások értékesíthető, a közösség számára hasznosítható volta.
Az ellátott személy:
munkakészségének, képességének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése,
A munkavégzéshez szükséges tanulási képességek fejlesztése,
munkafolyamatokra való betanítása,
önálló életvitelre való felkészítése,
lehetőség esetén a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetése, kilépés segítése,
értékteremtő munkavégzése,
rendszeres jövedelemtermelő képességének fenntartása.
Képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően az alábbi tevékenységekbe tudnak bekapcsolódni:
parkgondozás
mosoda
állatgondozás
növénytermesztés
portaszolgálat
papír-, textil-, kerámiatermékek, ajándéktárgyak készítése
házon belüli és körüli munkálatok
A fejlesztő foglalkoztatás keretében az alábbi feladatokat kívánjuk ellátni
1. Központi Mosoda üzemeltetése Feladata:
Az intézmény működése során keletkező szennyes textíliák tisztítása, vasalása.
Munkaerő szükséglet:
A mosodán irányítás és felügyelet mellett fejlesztő foglalkoztatásban, illetve nappali ellátásban részvevők végeznék képességeiknek megfelelő munkát. Napi szinten 3 fő foglalkoztatása, 1 fő irányítással. Célkitűzés:
A mosoda fejlesztésével, bővítésével az intézmény minden egységének mosodai szükségletét belsőleg megoldani illetve plusz kapacitással külső megrendeléseket teljesíteni.
2. Központi konyha üzemeltetése Feladata:
A székhelyen nappal fejlesztő foglalkoztatásban illetve a nappali ellátásban résztvevők étkeztetésének biztosítása. A támogatott lakhatásban élők étkeztetésének biztosítása (előkészítés, adagolás, csomagolás, kiszállítás). A konyha korszerűsítésével, tárgyi és személyi feltételeinek bővítésével a környező településeken is lehetőség volna az étkeztetés biztosításába bekapcsolódni.
Munkaerő szükséglet:
A konyhán történő előkészületi munkálatokat (tisztítás, mosogatás), az ételek kiadagolását, lecsomagolását és kiszállítását fejlesztő foglalkoztatásban illetve nappali ellátásban dolgozókkal megoldani.
Napi szinten 3-4 fő megváltozott munkaképességű ellátott 1 fő irányítással.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
3. Portaszolgálat
Feladata:
A székhelyen történő személy- és gépjárműforgalom nyomon követése, irányítása, koordinálása, információkkal való ellátása.
Munkaerő szükséglet:
Napi szinten 2 fő megváltozott munkaképességű munkaerő.
Cél:
Az intézmény megváltozott feladatai következtében megnövekedő forgalom átláthatóvá tétele és nyomon követése, értéktárgyainak megőrzése, megvédése.
A kiváltást követően munkaidő végeztével nem lesz senki az intézmény székhelyének területén, tehát a nappali porta szolgálat mellett alapvető szükséglet a 24 órás biztonsági szolgálat kiépítése és üzemeltetése (farm, irodaház, foglalkoztatók, műhelyek értékeinek védelme).
4. Kertészet
Feladata:
Az étkeztetésben, a helyben megtermelt vitaminforrás biztosítása. (reggeli zöldségek, ebédhez saláták).
Munkaerő szükséglet:
A fejlesztő foglalkoztatást és nappali ellátást igénybevevők munkájának koordinálása mellett alapvető követelmény egy kertészeti szakember állandó jelenléte. 8-10 fő fejlesztő foglalkoztatott, 1 fő szakember (kertész, mezőgazdasági szakember).
Cél:
Az ellátottak étkezéseibe minél nagyobb arányban bevonni a helyben megtermelt élő, vitamindús zöldségeket, gyümölcsöket.
5. Autista Farm
Feladata:
Állatgondozási feladatok ellátása, az állatok (baromfik, sertések) felügyelete, etetése, itatása, almozása, takarítása. Az ólak környékének, az öltözőknek a tisztán tartása.
Munkaerő szükséglet:
6-8 fő megváltozott munkaképességű munkaerő,1 fő szakember irányításával.
Cél:
Húskészítményeinket és növényi palántáinkat szeretnénk értékesíteni intézményünk, illetve társintézményeink részére.
6. Zöldterület kezelés, parkgondozás, takarítás
Feladatok:
- fertőtlenítőszerek, lemosószerek alkalmazásszintű ismerete,
- a feladattudat, feladattartás kialakítása, monotóniatűrés erősítése,
- az elvégzendő munkafolyamat lépéseinek megismerése, önálló elsajátítása,
- a munkavégzéshez szükséges szerszámok és eszközök rendeltetésszerű használata
Cél:
Az intézményhez tartozó területek (épített és természeti környezet) megfelelő tisztán tartása, értékek megőrzése.
Munkaerő igény: 5 fő
7. Kerámia műhely
Feladatok, célok:
- a hatékony és minőségi munkavégzésre való ösztönzés
- lehetőségekhez mérten a kész árukészlet bővítése.
- fazekas agyag több technikával történő feldolgozása, mángorlással, és kézi formázással
- A meglévő formákra változatos motívumokat, díszítéseket tervezünk
- A munkaidő, munkahelyi szabályok és viselkedési normák betartása, valamint a munkavégzéshez szükséges motiváció fenntartása.
- Feladattudat, feladattartás kialakítása, fejlesztése, egymás munkájának megbecsülése.
- Fontos a takarékos szemlélet kialakítása a munkavégzés során, valamint a minél kevesebb selejtes termék előállítására való törekvés, és a használt munkaeszközök épségének megóvása.
- Minél több munkaeszköz biztonságos használatának elsajátítása.
- Tervben van új díszítési technikák kipróbálása is, és hogy minél több dolgozó tudjon ebbe a munkafolyamatba is bekapcsolódni.
- Fontos fejlesztendő terület a megfigyelés, a csoportosítás (pl. gipszformáknál), vizuális emlékezet javítása.
- A finommotorika, finommozgás kialakítása, fejlesztése, gyakorlása.
- A kreativitás és fantázia serkentése, bíztatás önálló ötletek előhozatalára. Munkaerő igény: 10 fő
8. Papírmerítő műhely
Feladatok:
- folyamatos árukészlet bővítés
- merített papír, ajándéktárgyak készítése
- batikolt csomagolópapír készítése
- faáru díszítése különböző technikákkal
Célok:
Megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítása az ellátottak képességeinek, kreativitásának maximális kibontakoztatásával.
Munkaerő igény: 15 fő
9. Textil műhely
- A műhelyben a felnőtt és gyermek kötények, továbbá a gépi hímzett termékek mellett, nagy hangsúlyt kap az egyedi kivitelű ajándéktárgyak készítése. Ezek a termékek a foglalkoztatottak nagy kreativitását hozzák felszínre.
- További cél az illatos angyalkák, nyulak, a hímzett levendulazsákok, az articsóka díszek előállítása során már megtanult munkafolyamatok további gyakorlása, újabb munkafolyamatok elsajátítása.
- Külön előnyt jelent, hogy az intézet által megtermelt levendulát tudják feldolgozni az illatos figurák és a levendula alvópárnák előállítása során, így a hozzáadott érték még jobban érvényre jut.
- A vásárokra készülő termékek mellett új tevékenységként, termékként kívánjuk bevezetni az intézményi textíliák (lepedő, konyhai fehér kötények) varrását, mely során lehetőség lesz a varrógépen történő varrásra. A szabás és a szélek méretre hajtása azonban továbbra is a segítő feladata.
- Egyéb feladatként jelentkezhet az év során az intézmény kulturális csoportjainak fellépő ruhák varrása, illetve a meglévők javítása, a házi rendezvényekre jelmezek, kellékek készítése.
- Cél, hogy a gépeket megtanulják önállóan használni, új technikákat sajátítsanak el. Munkaerő igény: 10 fő
Tevékenység megnevezése: Szakmai terv elkészítése |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március - április |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kellően megalapozott, szakmai indokokkal megfelelően alátámasztott szakmai terv a teljes projekt megvalósításának szakmai alapját képezi. A szakmai tervben kerülnek rögzítésre a projekt megvalósításának szükségességét bizonyító indokok, a projekt céljai, a célok elérése érdekében szükséges tevékenységek, továbbá a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek. |
Célhoz kapcsolódás |
2.4. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Projektelőkészítés:
A szakmai terv a projekt valamennyi célja megvalósításának alapjául szolgál, mivel szakmai iránymutatást ad mind a projektmenedzsment, pénzügyi és szakmai célok megvalósításához. |
Részletezés A szakmai terv előzetes háttértanulmányok, hatástanulmányok, a lakók körében elvégzett szükségletfelmérés és helyzetfeltárás, korábbi szakvélemények, elemzések, felmérések alapul vételével készült. A szakmai tervben a megvalósításhoz szükséges tevékenységek az engedélyezési dokumentumokkal, műszaki tervekkel, kiviteli és tendertervekkel, tervdokumentációkkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek tervezésre. A szakmai terv elkészítésében segítséget nyújtott az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukcióval megkötött együttműködési megállapodás keretében nyújtott IFKT módszertan és felkészítés. |
Elvárt eredmény A szakmai tervtől elvárt, hogy a projekt előkészítésének időtartama alatt, a projekt megvalósítása során, továbbá a fenntartási időszak alatt is szakmai támogatást nyújtson a projekt céljainak megvalósításán tevékenykedő szakemberek számára. |
Tevékenység megnevezése: Együttműködés kialakítása az EFOP-1.9.1 Kedvezményezettjével |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt kedvezményezettjével való együttműködés a projekt kellő szakmaisággal való megvalósítását szolgálja. A férőhelykiváltás által érintett intézmények megvalósításban részt vevő munkatársai, a projekt projektmenedzsmentje, illetve szakmai vezetője számára a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai támogatást nyújt. |
Célhoz kapcsolódás A projekt megvalósítói és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. közötti együttműködés a projekt valamennyi céljának hatékony és kellő szakmaisággal alátámasztott megvalósítását szolgálja. |
Részletezés A támogatási kérelem benyújtását megelőzően együttműködés megállapodás kerül az EFOP-1.9.1- VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjével, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel. A pályázati felhívás megjelenését követően a pályázat benyújtója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság regisztrál az FSZK által biztosított elektronikus felületen. |
Elvárt eredmény Az együttműködés eredménye, hogy a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett kerül megvalósításra. |
Tevékenység megnevezése: Közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. április – június |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt keretében az ellátottak részére felépítendő lakóépületek (lakóotthonok) megépítése érdekében közbeszerzés lebonyolítása szükséges a kivitelezési tevékenységre közbeszerzési szakértő igénybe vételével. |
Célhoz kapcsolódás A férőhelykiváltás megvalósítása érdekében 4 db 12 fős és 1 db 9 fős lakóépület (lakóotthon) építése szükséges az ellátottak számára, hogy – szemben jelenlegi ellátási helyükkel – a kitagolással létrehozott ingatlanokban jóval egyedibb, személyre szabott, az állapotuknak leginkább megfelelő ellátásban részesülhessenek. Ezen cél megvalósítása érdekében lakóépületek (lakóotthonok) felépítése szükséges, melynek kivitelezése olyan összeget vesz igénybe, amely eléri a közbeszerzési értékhatárt, így az eljárás lefolytatásába közbeszerzési szakértő bevonása szükséges. |
Részletezés |
Jelen tevékenység és költségvetési tétel a közbeszerzési eljárás lefolytatásának és a közbeszerzési szakértő igénybevételének díját tartalmazza. A projekt keretében bútorbeszerzésre, gépjárműbeszerzésre, engedélyes és kiviteli tervek beszerzésére, a nyilvánosság kötelező elemeinek beszerzésére, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, könyvvizsgáló, rehabilitációs szakmérnök megbízására, lakossági fórumok és érzékenyítő rendezvények szervezésére is sor kerül. Az alapszolgáltatás-fejlesztés keretében IT eszközök beszerzésére, a foglalkoztatás fejlesztése keretében berendezési tárgyak és munkaeszközök beszerzésére kerül sor. | ||||||
Elvárt eredmény Közbeszerzési szakértő megbízása által megfelelően, határidőben lebonyolításra kerül. | a | közbeszerzési | eljárás | a | hatályos | jogszabályoknak |
Tevékenység megnevezése: Lakosság tájékoztatása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. február – 2017. március |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A pályázat benyújtását megelőzően szükséges azon települések lakóinak tájékoztatása, amely településeken a lakóépületek (lakóotthonok) fel fognak épülni. A lakosság előzetes tájékoztatása azért szükséges, hogy egyrészt felmérésre kerüljön a lakosság attitűdje a kitagolással kapcsolatban, másrészt azért, hogy a település megfelelő információval rendelkezzen a kitagolás célját, a településre költöző új lakókat, a településre építendő új ingatlannal és környezetével érintően. |
Célhoz kapcsolódás A tájékoztatás célja, hogy a települések lakói a kitagolással kapcsolatos széleskörű tudás birtokában felkészüljenek az azzal járó változásokra, alkalmazkodni tudjanak az új lakókhoz, igényeikhez, szemléletük toleránssá, befogadóvá váljon. |
Részletezés Már a támogatási kérelem benyújtását megelőzően lakossági fórum kerül megtartásra valamennyi kitagolással érintett településen, ahol a pályázó, illetve a kitagolt intézmény munkatársai széleskörű tájékoztatást nyújtanak a kitagolás koncepciójáról, céljairól, stratégiai jelenőségéről, a kiköltöztetésre kerülő ellátottakról, a megépülő és/vagy felújításra kerülő ingatlanokról egy tevékenységgel (Társadalmi partnerek, érintettek bevonása, közmeghallhatás) |
Elvárt eredmény A lakossági fórum eredményeképpen a kitagolással érintett település lakói felkészülhetnek az új lakók fogadására, feltehetik kérdéseiket a kitagolás céljaival és a kiköltöző ellátottakkal kapcsolatban. |
Szakmai megvalósítás:
Tevékenység megnevezése: 57 támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása 4 új, 12 férőhelyes és 1 új, 9 férőhelyes ingatlan építésével, mely beruházás az önkormányzatok tulajdonában, ám a támogatást igénylő használatában lévő ingatlanokon kerül megvalósításra |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. szeptember – 2018. október |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kitagolás megvalósítása érdekében 4 db 12 és 1 db 9 férőhelyes lakóépület építése szükséges. Két ingatlan Újudvaron, két ingatlan Felsőrajkon, és egy lakóépület Pölöskefőn kerül felépítésre. A beruházások célja, hogy a jelenlegi, kastélyszerű intézményben élő ellátottak családias környezetben és kisebb közösségben élhessenek, így mindennapjaik és körülményeik minél inkább hasonlítsanak a családi környezethez. Ezen kisebb lakóépületekben a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök közreműködésével az intézmény individualizáltabb szolgáltatásokat tud nyújtani ellátottjai számára. |
Célhoz kapcsolódás A lakóépületek (lakóotthonok) megépítésének célja, hogy a lakók a jelenlegi elavult tárgyi feltételekkel rendelkező intézmények helyett korszerű, állapotuk szerinti igényeiket teljes mértékben kielégítő ingatlanokban, családias környezetben és körülmények között élhessenek, mely megfelelően szolgálja meglévő képességeik továbbfejlesztését. |
Részletezés |
A projekt során 4 db, 12 férőhelyes és 1 db, 9 férőhelyes egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóépület (lakóotthon) kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra. A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, a lakóépületek hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el. |
Elvárt eredmény A kitagolás eredményeképpen a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény személyre szabottabb ellátást, korszerű tárgyi feltételekkel felszerelt ingatlanban tud nyújtani az ellátottak számára. |
Tevékenység megnevezése: A lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra a felhívás mellékletét képező Intézményi Férőhely Kiváltás Koordináló Országos Testület ajánlása mellett elkészült „Lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra” című dokumentumok alapján. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A lakók folyamatos felkészítése szükséges a kiváltással járó változásokra a projekt teljes időtartama alatt annak érdekében, hogy meglévő képességeikre építve a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök hozzájárulásával minél önállóbb életmódot tudjanak folytatni új lakóhelyükön. |
Célhoz kapcsolódás A kiváltás célja a lakók életminőségének javítása, számukra minél személyre szabottabb ellátás biztosítása, ennek érdekében szükség van a közösségben való önálló életre felkészítésre. |
Részletezés A lakók felkészítéséhez a lakók szükségleteit, személyes céljait, egyéni igényeit fel kell mérni. Az eredmények alapján valamennyi lakóra egyéni rehabilitációs tervet kell készíteni, mely alapján a lakó felkészítő tréningeken, gyakorlatokon vesz részt. Ezen foglalkozások célja a konfliktus-kezelési képességek erősítése, az életviteli és életvezetési készségek fejlesztése, a helyi közösségekbe való beilleszkedés képességeinek elsajátítása. |
Elvárt eredmény A felkészítés eredményeképpen a lakók fel lesznek készülve az intézményi körülményekhez képest teljesen új életformára, a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök segítségével önálló életet tudnak kezdeni új otthonukban. |
Tevékenység megnevezése: A szakmai megvalósításra vonatkozó együttműködési megállapodás alapján folyamatos együttműködés az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció kedvezményezettjével a projekt megvalósítása alatt. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt megfelelő szintű szakmai lebonyolítása érdekében folyamatos együttműködés szükséges Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-veL a projekt szakmai támogatása érdekében. |
Célhoz kapcsolódás A projekt célja a kiváltás megfelelő szintű szakmaiság mellett történő végrehajtása, így a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel való együttműködés ezen célt szolgálja. |
Részletezés A pályázat kedvezményezettje – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság –, a kiváltásban részt vevő intézmény – a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény -, továbbá a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai együttműködésben vesz részt a projekt teljes időtartama alatt. |
Elvárt eredmény Az együttműködés eredményeképpen a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett bonyolódik le. |
Tevékenység megnevezése: EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció keretében nyújtott rehabilitációs szakmérnök tanácsadás igénybevétele |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. júliustól folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Rehabilitációs szakmérnök közreműködése szükséges az ingatlanok tervezése, illetve a műszaki átadás- átvétel során is annak érdekében, hogy az ingatlanok környezete, helyiségei megfeleljenek a komplex akadálymentesítés követelményeinek és az ellátottak állapotából adódó elvárásoknak. |
Célhoz kapcsolódás A kiváltás célja, hogy az ellátottak a jelenlegi lakóhelyükhöz, a kastélyszerű intézményekhez képest olyan ingatlanokba kerüljenek, melyek teljes mértékben megfelelnek állapotuknak az akadálymentesítés szempontjából. A rehabilitációs szakmérnök szakmai tevékenységével biztosítja az előbbiek szerinti célok megvalósulásához azzal, hogy hozzájárul komplex akadálymentesítéssel rendelkező ingatlanok megépítését. |
Részletezés A rehabilitációs szakmérnök a tervezés során akadálymentes terv fejezetet készít, melynek részei a faltervek, burkolattervek és bútorkonszignáció. A rehabilitációs szakmérnök a tervezővel együttműködésben az építés helyszínén figyelemmel kíséri a kivitelezés terveknek való megfelelőségét. |
Elvárt eredmény A rehabilitációs szakmérnök tevékenységének eredményeképpen olyan komplex módon akadálymentes épületek fognak felépítésre kerülni, melyek teljes mértékben megfelelnek az oda költöző ellátottak állapotának, igényeinek. |
Tevékenység megnevezése: Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott érzékenyítő tevékenység |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. szeptember – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kitagolással érintett települések lakóinak érzékenyítése szükséges a pályázat során annak érdekében, hogy a lakók olyan környezetbe kerüljenek kiköltöztetésre, amely támogató, befogadó velük szemben. |
Célhoz kapcsolódás A kitagolás célja, hogy az eddig izoláltan élő ellátottak a többségi társadalomba integráltan éljenek. Az ellátottak interperszonális környezetében élő személyek felkészítése, érzékenyítése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lakók életminősége javuljon a társadalomba való befogadás által. |
Részletezés 3 db személyes jelenléttel járó érzékenyítő rendezvény szervezése a kitagolással érintett településeken: a lakosság tájékoztatása, a pályázat céljainak bemutatása, a településre költöző ellátottak megismertetése a település lakóival, csoportos találkozó szervezése és lebonyolítása a lakók tájékoztatása az önkormányzat honlapján, szórólapokon és a helyi sajtón keresztül az EFOP- 1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, a Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjének, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-nek a támogatásával. |
Elvárt eredmény Az érzékenyítés eredményeképpen befogadó környezet jön létre az egyes településeken, a lakók alkalmazkodni tudnak a település életében bekövetkező új helyzethez és támogatni és segíteni fogják az új lakók beilleszkedést. |
Tevékenység megnevezése: A szolgáltatási gyűrű fejlesztése |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. októbertől folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján |
Magyarszerdahelyen az alapszolgáltatások és foglalkoztatás fejlesztése szükséges |
Célhoz kapcsolódás A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény magyarszerdahelyi székhelyintézményének kitagolásával a megüresedő épület alkalmas lesz szociális alapszolgáltatások nyújtására és az ellátottak fejlesztő foglalkoztatására, a szolgáltatási gyűrű fejlesztésére. Az alapszolgáltatás fejlesztése által Magyarszerdahely lakossága szélesebb körben vehet igénybe szociális szolgáltatásokat, míg a foglalkoztatás fejlesztése a kiköltöztetésre kerülő ellátottak számára biztosítja a fejlesztő foglalkoztatás helyszínét. |
Részletezés A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; szociális foglalkoztató létrehozását; a lakók közfoglalkoztatásának és nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársa tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az intézmény. Az alapszolgáltatás fejlesztése körében az intézmény 60 főre étkeztetést, 30 főre házi segítségnyújtást, 40 főre támogató szolgálatot, továbbá 40 főre nappali ellátást kíván biztosítani. |
Elvárt eredmény A fejlesztés eredményeképpen mind Magyarszerdahely alapszolgáltatásokkal való ellátása, mind az ellátottak fejlesztő foglalkoztatáshoz való hozzáférése bővül. |
Tevékenység megnevezése: A kiváltás során fennmaradt épület hasznosítása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. októbertől folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Magyarszerdahelyen az alapszolgáltatások és foglalkoztatás fejlesztése szükséges |
Célhoz kapcsolódás A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény magyarszerdahelyi székhelyintézményének kitagolásával a megüresedő épület alkalmas lesz szociális alapszolgáltatások nyújtására és az ellátottak fejlesztő foglalkoztatására, a szolgáltatási gyűrű fejlesztésére. A kiváltott intézmény hasznosítása által Magyarszerdahely lakossága szélesebb körben vehet igénybe szociális alapszolgáltatásokat, és míg a foglalkoztatás fejlesztése a kiköltöztetésre kerülő ellátottak számára biztosítja a fejlesztő foglalkoztatás helyszínét. |
Részletezés A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; szociális foglalkoztató létrehozását; a lakók közfoglalkoztatásának és nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársa tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az intézmény. Az alapszolgáltatás fejlesztése körében az intézmény 60 főre étkeztetést, 30 főre házi segítségnyújtást, 40 főre támogató szolgálatot, továbbá 40 főre nappali ellátást kíván biztosítani. |
Elvárt eredmény A fejlesztés eredményeképpen mind Magyarszerdahely alapszolgáltatásokkal való ellátása, mind az ellátottak fejlesztő foglalkoztatáshoz való hozzáférése bővül. |
Tevékenység megnevezése: Xxxxxxxxxxx hozzájáruló nyilatkozat |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Az ingatlanok tervezett helyszínének fekvése szerinti önkormányzatok tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához, melyben tanúsítják, hogy a fejlesztendő ingatlant a támogatást igénylő rendelkezésére bocsátják a projekt céljainak megvalósítása érdekében az ingatlanon végzett építési munkálatok megkezdésétől számított 8 évig, valamint beleegyezését adja a támogatási |
kérelem benyújtásához, illetve a projektben vállalt fejlesztéshez. |
Célhoz kapcsolódás Mivel az ingatlanok nincsenek a támogatást igénylő tulajdonában, így a megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához és a fejlesztés megvalósításához. A támogatást igénylő, továbbá az önkormányzat között használati megállapodás kerül megkötésre. |
Részletezés A megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata a projekt megvalósításához, a projektben vállalt fejlesztéshez, az ingatlanon építési munkálatok elvégzéséhez azok megkezdésétől számított 8 évig. |
Elvárt eredmény A hozzájáruló nyilatkozatok biztosítják a projektek céljainak megvalósítását az ingatlanok rendelkezésre bocsátása és használatának átengedése által. |
Tevékenység megnevezése: Eszközbeszerzés |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Szakmai szempontoknak megfelelő, a lakhatáshoz, az alapszolgáltatások nyújtásához, valamint a foglalkoztatás megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, önálló, támogatott életvitelt segítő eszközök beszerzése szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A lakóépületek (lakóotthonok) berendezési tárgyainak beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a kiköltöztetésre kerülő lakók számára minél egyediebb, az állapotuknak leginkább megfelelő életfeltételek kerüljenek biztosításra. Az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges eszközök a szolgáltatás színvonalát emelik, míg a foglalkoztatás fejlesztésének eszközei az ellátottak képességeinek magas szintű továbbfejlesztését támogatják. |
Részletezés Az 5 db lakóépületbe az ellátottak állapotának leginkább megfelelő berendezési tárgyak beszerzése, az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése, a foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése valósul meg. |
Elvárt eredmény A beszerzés eredményeképpen mind a lakóingatlanok, mind az alapszolgáltatás és a foglalkoztatás fejlesztés az ellátottak állapotának megfelelő, korszerű tárgyi eszközökkel fog rendelkezni. |
Tevékenység megnevezése: Gépjármű beszerzése a feladatellátáshoz kapcsolódóan |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. február |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátások térségi szintű biztosításához szükséges 1 db gépjármű beszerzése. |
Célhoz kapcsolódás Az ellátottak 9, valamint 12 fős ingatlanokba való költöztetésének megvalósításával egyidejűleg a lakók mobilitását is szükséges biztosítani azért, hogy részt vehessenek fejlesztő foglalkoztatásban, továbbá mindennapjaik során felmerülő közlekedési igényük megoldott legyen. |
Részletezés A kiváltandó 57 férőhely alapján 1 darab (minimum 6 személy szállítására alkalmas) gépjármű beszerzése. A gépjármű alkalmas elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, továbbá 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel rendelkezik. |
Elvárt eredmény A beszerzés eredményeképpen a lakók mobilitása biztosítva lesz. |
Tevékenység megnevezése: Projektmenedzsment és szakmai megvalósítás |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt határidőben történő és a támogatási szerződésnek megfelelő megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatása szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A támogatási szerződésben és a szakmai tervben foglalt célok és feladatok megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatásával biztosítható. |
Részletezés Projektmenedzsment: - projektmenedzser és pénzügyi vezető alkalmazása heti 40 órában, - a projektmenedzser felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik, - a pénzügyi vezető szakirányú felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik. Szakmai vezető: - a szakmai vezető alkalmazása heti minimum 40 órában, - a szakmai vezetőnek az 1/2000 (I.7.) SzCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 3. sz. mellékletében szereplő végzettségek egyikével rendelkezik, amely megfelel a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek. |
Elvárt eredmény A projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglakoztatásával a projekt támogatási szerződésnek megfelelő, határidőben történő megvalósítása biztosított. |
Tevékenység megnevezése: Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Folyamatba épített projektmenedzsment szolgáltatás tevékenység ellátása |
Célhoz kapcsolódás A projektmenedzsment szolgáltatás szigorú módszertani alapokon nyugvó tevékenység, ami lehetővé teszi a feladatok sikeres elvégzését. Az alkalmazott módszerek alapján a megfelelő projektszervezet felállítása, a feladatok előkészítése, a munkák levezénylése, a folyamatos kontrol gyakorlása tartozik a felelősségei közé. A projekt végrehajtása során alkalmazott kontrolling és jelentési rendszer lehetőséget biztosít a megrendelő részére az esetleges korrekciókra. |
Részletezés A projekt projektterv alapján történő menedzselése, belső menedzsmenttel való közreműködés. Döntési pontok meghatározása, vezetői döntéshozatalok előkészítése. A jelentési rendszer felállítása, jelentések készítése A projekttervben meghatározott feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése |
Elvárt eredmény A hatékony, professzionális projektmenedzsment tevékenység segítségével lehetőség van arra, hogy a megrendelő stratégiai céljainak elérése érdekében létrehozott projekteket az elvárt időkereteken belül, a lehetséges erőforrások hatékony felhasználásával, kívánt minőségben fejezze be. |
Tevékenység megnevezése: Könyvvizsgálat |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 01.-2018. december |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Projektszintű könyvvizsgálat szükséges annak ellenőrzése érdekében, hogy a pályázat a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetés szerint tételei szerint valósult-e meg, továbbá hogy a projekt keretében elszámolt költségek pénzügyileg megalapozottak-e. |
Célhoz kapcsolódás A projekt költségvetési tételeinek megalapozott elszámolása és pénzügyi átláthatósága a projekt céljainak költséghatékony megvalósítását szolgálják. |
Részletezés Projektszintű könyvvizsgálat minden naptári év végén, továbbá a projekt fizikai befejezését követően. |
Elvárt eredmény A projektszintű könyvvizsgálat bizonyítja a projekt költségvetési tételeinek megalapozott és átlátható elszámolását. |
Tevékenység megnevezése: Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, továbbá az európai uniós források átlátható felhasználása érdekében szükségesek. |
Célhoz kapcsolódás A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság célja, hogy a növelje a projekt ismertségét és elfogadtassa azt a közvélemény által. A projekt megvalósítási szakaszában a kommunikációs tevékenység célja a projekteredményekről történő folyamatos tájékoztatás, az egyes mérföldkövek megismertetése a széles közvéleménnyel és a projekt eredményeit felhasználók minél szélesebb rétegével. |
Részletezés a megvalósítás helyszínén tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése kommunikációs terv készítése sajtóközlemény kiadása, sajtó nyilvános események szervezésének költsége (pl.: sajtótájékoztató) egyéb nyilvánosság biztosításához kapcsolódó elemek |
Elvárt eredmény A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei által a projektet és az annak keretében megvalósuló tevékenységeket a társadalom széles köre megismeri és elfogadja. |
Tevékenység megnevezése: Horizontális tevékenységek |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében szükségesek a projekt teljes időtartama alatt. |
Célhoz kapcsolódás A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítését célozzák és hozzájárulnak a projekt diszkriminációmentes és környezetkárosítástól mentes megvalósításához. |
Részletezés a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályok betartása a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizése a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kár és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőség megszüntetése legkésőbb a projekt megvalósítása során a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban és viselkedésben |
esélytudatosság kifejezése létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor az egyetemes tervezés elveinek, a nők és férfiak, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeinek, figyelembe vétele és érvényesítése projektarányos akadálymentesítés. esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása. esélyegyenlőségi képzés tartása a szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőinek bevonása a projekt tervezésébe, végrehajtásába munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás. |
Elvárt eredmény A horizontális tevékenységek által az esélyegyenlőségi és a környezetvédelmi szempontok maradéktalanul érvényesülnek, melynek eredményeképpen csökken a diszkrimináció és környezeti károk enyhülnek. |
2.5. INDIKÁTOROK, MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALOMHOZ ÉS A MÉRFÖLDKÖVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MUTATÓK
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | A projekt keretében vállalt célérték | |
Indikátor neve: A kitagolt gyermekvédelmi és szociális ellátási helyek férőhely kapacitása (a kiváltott férőhelyek száma, főben megadva) | minimum 51 fő | 57 fő |
Célérték elérésének céldátuma: | 2018.12.31. | |
Igazolás módja | szakmai beszámoló | |
Az eredmény leírása Jelenlegi intézményi kapacitás: 57 fő Kitagolás módja: új ingatlanok építése | ||
Település | Lakóépület férőhelyszáma (fő) | Kiváltás módszere |
Felsőrajk | 12 fő | ingatlan építés |
Felsőrajk | 12 fő | ingatlan építés |
Újudvar | 12 fő | ingatlan építés |
Újudvar | 12 fő | ingatlan építés |
Pölöskefő | 9 fő | ingatlan építés |
Műszaki-szakmai tartalom meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges:
Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése | Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott tevékenységek |
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | minimum 3 darab |
A projekt keretében vállalt célérték | 3 darab |
Igazolás módja | szakmai beszámoló |
Az eredmény leírása Az érzékenyítő tevékenységek célja, hogy erősítse a helyi közösség befogadó készségét, a lakosság támogató hozzáállását, ezzel megteremtve a kiváltás társadalmi környezeté. A kommunikációs és a közösségi munka révén a pozitív, elfogadó hozzáállás megerősíthető, a kiváltás eredményeinek fenntarthatósága biztosítható. A tevékenységek közé tartozik a lakók és támogató környezetük, valamint a támogatott lakhatások szomszédságai, illetve a helyi közösségek tájékoztatása többféle kommunikációs csatornán keresztül. | |
Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése | A kiváltással járó változásokra felkészített lakó(k) |
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | minimum 51 fő |
A projekt keretében vállalt célérték | 57 fő |
Igazolás módja | Xxxxxxx beszámoló a felkészítésről |
Az eredmény leírása A folyamat központi szereplője az az egyén, aki az intézményből a közösségébe kerül. A lakók felkészítését meg kell, hogy előzze egy egyéni állapot- és támogatási szükséglet felmérés, melynek kiemelt célterülete a kommunikációs szint felmérése, az alkalmazható alternatív kommunikációs módszerek pontos felmérése. A felkészítés és a képzések a projektmegvalósítás megkezdésével egy időben megkezdődnek, az érintettek bevonásával felkészítő csoportok kerülnek létrehozásra. – Az érintettek képzése az alábbi területeken történik: – önismeret, önérvényesítés, támogatott lakhatás, – önállóság fejlesztése, – életvezetési ismeretek, – háztartásvezetési ismeretek, – kapcsolatrendszerek kialakítása és ápolása, – kommunikáció, támogatott döntéshozatal, kapcsolati szférák, – együttélés és együttműködés, konfliktuskezelési technikák, váratlan helyzetek kezelése Az elméleti képzéseken, szakmai műhelyeken való részvétel után a gyakorlati oldalt is erősíteni kell. A gyakorlati képzés elemeihez az alábbi résztémák kapcsolódnak: - Tervezés, megvalósítás: napi, heti, havi feladatok, rendszeresség - Önkiszolgálás, önellátás (étkezés, testi higiénia) - Háztartási ismeretek - Biztonság / kockázat / segítségkérés, eszköz-ismeret és kezelés, önvédelem, - Pénz beosztása, gazdálkodás - Munkavállalás, jogok, kötelezettségek - Ügyintézés (posta, hivatalok, orvos stb) - Közlekedés, helyismeret - Intimitás, együttélés szabályai (párkapcsolatok, lakótársi viszonyok) - Életrajz-feldolgozás - Szabadidő eltöltése - Művészeti tevékenység A képzések módszerei: egyéni felkészülés, pármunka, csoportos foglalkozás, szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélés. | |
Mérföldkövek
Mérföldkő sorszáma: | 1. | |||
Mérföldkő megnevezése: | Tervezés, kiválasztás | |||
Elérésének dátuma: | tervezett | 2017.10.01 | ||
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kiviteli tervek elkészültek, a szükséges rendelkezik, a közbeszerzés kiírásra került. | engedélyekkel | a | fejlesztés |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 33 164 805 Ft | |||
Mérföldkő sorszáma: | 2. |
Mérföldkő megnevezése: | Szerződéskötések, kivitelezés indítása |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.03.01 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A közbeszerzések lezárultak, a szerződések megkötésre kerültek , az érzékenyítés és a lakók felkészítése elindul. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 18 151 928 Ft |
Mérföldkő sorszáma: | 3. | |||
Mérföldkő megnevezése: | 30%-os kivitelezési előrehaladás | |||
Elérésének dátuma: | tervezett | 2018.07.01 | ||
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kivitelezési munkálatok 30%-os részteljesítése műszaki ellenőr teljesítés igazolása rendelkezésre áll. | megtörtént, | erről | a |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 227 551 704 Ft | |||
Mérföldkő sorszáma: | 4. |
Mérföldkő megnevezése: | 60%-os kivitelezési előrehaladás |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.10.30 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kivitelezési munkálatok előrehaladása 60%-os, a műszaki ellenőr az előrehaladási jelentést jóváhagyta. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 182 417 150 Ft |
Mérföldkő sorszáma: | 5. |
Mérföldkő megnevezése: | Projekt fizikai befejezése |
Elérésének tervezett dátuma: | 2018.12.31 |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A projekttevékenységek lezárultak, a szerződés vállalásai teljesültek, az intézménykiváltás folyamata végéhez ért. |
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege | 37 464 413 Ft |
3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE
3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA
A projekt során 4 db, 12 férőhelyes és 1 db 9 férőhelyes egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóépület (lakóotthon) kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra.
A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, az ingatlanok hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el.
Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz:
- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása,
- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
3.1.1. A megvalósulás helyszíne Xxxxxx Xxxxxx – Felsőrajk
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől délre a Xxxxx Xxxxxx utca déli oldalának középső részén található.
A telek északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telek nyugati oldalán beépítetlen lakótelek, keleti oldalán és szemben szomszédságában családi házak helyezkednek el. Délről külterületi szántóföld határolja.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, de kis távolságon belül elérhető a buszmegálló és a vasútállomás is.
Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, és villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület (lakóotthon) földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Xxxxx Xxxxxx – Felsőrajk
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől délre a Xxxxx Xxxxxx utca keleti végének déli oldalán található utolsó beépítésre szánt építési telke.
A telek északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telek nyugati oldalán beépítésre szánt lakótelek, szemben szomszédságában családi házak helyezkednek el. Keleti oldalán út kialakítása tervezett, mely jelenleg mezőgazdasági útként funkcionál. Délről külterületi szántóföld határolja.
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, de kis távolságon belül elérhető a buszmegálló és a vasútállomás is.
Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, és villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület (lakóotthon) földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Xxxxxxxxx Xxxxxx – Újudvar
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől északra található.
A telek megosztással alakult ki. Tájolása észak-dél irányú. A telek az északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. Délen árok határolja. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A környék jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytató épületekkel beépített.
Az ingatlan megközelítése országos közútról leágazó szilárd burkolatú mellékúton történik. 600 méteren belül elérhető a buszmegálló.
Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, villamos és a hírközlési hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület (lakóotthon) földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Kikelet Otthon – Újudvar
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől északra található.
A telek megosztással alakult ki. Tájolása észak-dél irányú. A telek az északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. Délen árok határolja. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A környék jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytató épületekkel beépített.
Az ingatlan megközelítése országos közútról leágazó szilárd burkolatú mellékúton történik. 600 méteren belül elérhető a buszmegálló.
Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, villamos és a hírközlési hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület (lakóotthon) földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Fűzfa Otthon – Pölöskefő
Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől délre az Xxx Xxxxx utcából leágazó Xxxxx Xxx utca déli oldalán helyezkedik el.
A telek az északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telket keleti, déli és nyugati oldalról is beépített lakótelek veszik közre. Szemben szintén lakóingatlanok találhatók.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló.
Az ingatlan közműhálózatokra való rácsatlakozása megoldott. A telken a víz, villany, szennyvíz, gáz bekötése megtörtént.
Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület (lakóotthon) földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 4 db kétágyas és 1 db egyágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.
A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
A magyarszerdahelyi kastély épület esetében az alábbi felújítási munkálatokat tervezzük:
- vizesblokkok teljes körű (minden WC és fürdőszoba) felújítása. Elvégzendő a szaniterek cseréje, a padozat és a falburkolatok teljes bontása és építése, a víz- és szennyvízhálózatok cseréje, a villamoshálózat újra vezetékezése, a világítóberendezések cseréje.
- folyosók és közlekedőterek felújítási munkái: teljes körű burkolat csere, villamoshálózatok újra vezetékezése és világítóberendezések cseréje.
- a jelenlegi lakószobák foglalkoztatási funkcióra való átalakítása: teljes körű burkolat, villamoshálózat és világítótestek cseréje. A tervezett foglalkoztatási funkciónak megfelelő bútorzat beszerzése, illetve az ahhoz szükséges feltételek biztosításának eszközei.
- általános, minden helyiségre vonatkozó fejlesztési munkák: ajtók cseréje, akadálymentesség biztosítása, mind közlekedés, mind tartózkodás szempontjából (pl. fürdőszobák esetén kapaszkodók, csúszásmentes burkolatok, jelzőrendszerek, táblák, kapcsolók, csengők elhelyezése), a folyosók és közlekedők esetén az irányfények biztosítása (pl. menekülési útvonalak, tűzjelzők)
- a tervezett foglalkoztatási funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségek (orvosi szoba, rendelők, raktár, személyzeti és ellátotti öltözők) kialakítása a meglévő helyiségek átalakításával.
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása
Az intézményi férőhelykiváltáshoz igénybe vett területek (Felsőrajk, Újudvar, Pölöskefő) előkészítéséhez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok
A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.
A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.
A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről. Ennek megtervezése külön feladatot jelent majd a tervezőknek, közműtervezőknek.
A tervezett épület nagysága (nettó területe kb. 190 m2, bruttó területe kb. 240 m2) indokolttá teszi talajmechanikai szakvélemény beszerzését, mely megmutatja az érintett ingatlan talajszerkezetét, összetételét, a teherhordó talajrétegre vonatkozó információkat, melyek az alapozási mód helyes megválasztását teszi lehetővé.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A tervezett épület funkciója alapján 300 m2 alatti új lakóépületek (lakóotthonok) egyszerűsített bejelentéshez kötött hatósági eljárás alá tartozik és az építési tevékenységhez a kiviteli tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit kell alapul venni.
A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint fel kell tölteni az építtető által készenlétbe helyezett e- naplóba.
A kivitelezés során tervezői művezetés (legalább 6 alkalomra szólóan) és műszaki ellenőr alkalmazása kötelezően előírt.
A kivitelezési dokumentációk minden munkarésze a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez szükséges mértékben készül. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület lesz megvalósítható.
A tervlapok tartalmazni fogják az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.
A tervdokumentáció megfelelő szakmai képességű és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakember számára minden kétséget kizáróan egyértelmű lesz.
Tervet, valamint tervezői művezetést csak a 266/2013 (VII.11.) kormányrendelet szerinti megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készíthet, ill. végezhet. Aki tervező kiválasztása során mindezek figyelembe lettek véve.
A tervező – az építtetővel kötött írásbeli szerződésnek megfelelően - tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik az kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
Az épület környezetéről helyszínrajz, az épületről alapozási terv, alaprajz, metszetek, homlokzatok, fedélszékterv, utcakép és konszignációk készülnek.
Külön tartószerkezeti tervek (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II. 2. pont szerinti részletezettséggel) készülnek. Amennyiben a fenti kritériumok nem teszik szükségessé tartószerkezeti kiviteli terv készítését, akkor a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti tartószerkezeti dokumentáció készül.
Az épület műszaki berendezéseire vonatkozó tervdokumentáció készül a Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadottak (18/2016.VIII.5.) szerint.
Az épületek műszaki berendezései rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként - adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának.
A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.
A tervdokumentációk elkészítése során a tervező az építtetővel együtt egyeztet a szakhatóságokkal, mind az előkészületek, mind a tervezés során biztosítva a megvalósításra kerülő épület használatba vételi feltételeinek megteremtését.
3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése
A projekt társadalmi és gazdasági hatásai a különböző hatásviselő rendszereken a közvetlen és közvetett célcsoportok viszonylatában mutatjuk be. A településre életvitelszerűen beköltöző ellátottak munkaerő- piaci és társadalmi integrációjának elősegítése, a társadalmi befogadás növelése. A meghatározott célok elérése érdekében az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése és infrastrukturális feltételeinek nélkülözhetetlen javítása:
csoportok védelme
Társadalmi és gazdasági hatások
Társadalmi-gazdasági hatások és erősségük bemutatása (0-6) | ||||
Terüle t | Közvetlen hatás | Közvetett hatás | ||
Elemzés | Elemzés | |||
Foglalkoztatás és munkaerőpiac | A projekt hatására javul a társadalmi szereplőkkel való együttműködés, valamint a célcsoport munkaerőpiacon való megjelenési esélyei nőnek. Képzés segítségével további tudásra tesznek szert. | 4 | Az intézményi szolgáltatásfejlesztés következtében javul a társadalmi szereplőkkel való együttműködés, ennek hatásaként a kiváltással érintett településen élők elhelyezkedési esélyei javulnak (szükséges személyi feltételek megteremtése által), hosszú távon a település versenyképessége javul. | 6 |
Munkakörül mények | Az új szolgáltatások javítják a munkakörülményeket, melynek hatására a képzési/ szociális alapellátási tevékenységek színvonala javul. | 4 | A nemzetközi fejlődési trendekhez való felzárkózás felgyorsul, a képzési/ szociális alapellátási tevékenység magasabb szintű elismertségre tehet szert; | 3 |
Társadalmi integráció és különleges társadalmi | A társadalmi kapcsolatok, együttműködések szorosabbá tétele által az együttműködések színvonala nő, a tapasztalatcsere és a szakmai kommunikáció eredményessége növeli az intézményben folyó munka színvonalát, elismertségét; | 4 | A projekt eredményeinek megismertetése a partner intézményekkel, lakossággal, a gyakorlati életben történő hasznosításuk, növeli a szociális szakma elismertségét és versenyképességét, hatással lesz a lakosságra és a környezeti tényezőkre | 5 |
Esélyegyenlőség | A projekt hozzájárul az alapszolgáltatás fejlesztésen keresztül a társadalmi esélyegyenlőség növeléséhez. Az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására. A szolgáltatási gyűrű fejlesztései mindenki számára elérhetővé válnak, továbbá a fejlesztett területek komplex akadálymentesítésen esnek át,amely tovább növeli a társadalmi csoportok elérési lehetőségeit. | 6 | Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével az intézmény megítélése, eredményessége javul | 6 |
Területi kiegyenlítő dés | Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat a fejlesztés által le tudják küzdeni, a tényleges integrációt biztosítani tudják. | 6 | A területi izoláció megszűnik, a korszerűtlen ellátó-helyek funkcióváltása megtörténhet. | 6 |
Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme | A projekt hozzájárul a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, továbbá a célcsoportok vonatkozásában tényleges integrációt biztosít, így a 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozatnak is megfelel. | 6 | Teljes körű kiváltás történik, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kerülnek kialakítása. | 6 |
Társadalm i integráció | Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya, pl. nehézségekkel küzdő hallgatókkal való kiemelt foglalkozás; | 4 | Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya, tanulási nehézségek csökkenése; | 5 |
Önkormányzatiság, döntéshozatalban való társadalmi részvétel – nyilvánosság, igazságosság, erkölcs | A projekt keretében a közösségi alapú ellátási formák kialakítása a cél, ahol a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával. | 6 | A projekt keretében a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával; | 6 |
Közegészségügy, közbiztonság | A projekt célja, hogy az addig nagyobb létszámú intézményekben élő személyek szűkebb közösségbe kerülnek. Ennek számos hatása van a társadalomra nézve. Az egyik ilyen hatás a közegészségügy területén is jelentkezik. A lakók prevenciós ellátása a szükség szerinti tanácsadás biztosítása, az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok elvégzése is. A lakók egészségtudatos életvitele így fejlődni fog. A közbiztonság, mint kollektív társadalmi termék, amely az egyének és a közösségek tevékenysége által tovább fejleszthető. | 6 | Kisebb létszámú közösség kerül kialakításra, így egyes fertőzési gócok a prevenciónak és az alacsonyabb környezeti terhelésnek köszönhetően kevésbé alakulnak ki. A lakosság érzékenyítésének köszönhetően várható, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat. | 6 |
Bűnözés, terrorizmus | A helyi viszonyoktól függően területenként is eltérő a lakosság biztonságérzete, amely a fokozatos társadalmi integrációval stabilizálható. | 6 | A lakosság érzékenyítésének köszönhetően várható, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat. | 4 |
és biztonság
A szociális ellátó- rendszerekhez történő hozzáférés | A projekt keretében a szolgáltatási gyűrű kialakításával és/vagy fejlesztésével a szociális ellátórendszer centralizációja történik. Mely lehetővé teszi a közvetlen és közvetett célcsoport részére egyaránt az alapszolgáltatások magas szintű és egy helyen való elérést. | 6 | Az önkormányzatokkal együttműködve, vagy azok tevékenységét kiegészítve magasabb szintű szolgáltatási paletta kerül létrehozásra. | 6 |
Kutatás-fejlesztés | Jelen projekt keretében nem releváns. | Jelen projekt keretében nem releváns. | ||
Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség | A nemzetközi kapcsolatok, együttműködések szorosabbá tétele által az együttműködések színvonala nő, a tapasztalatcsere és a szakmai kommunikáció eredményessége növeli az intézményben folyó munka színvonalát, elismertségét. Jelen projekt keretében a határmenti településeken való fejlesztés érheti el azt a célt, hogy minőségi szolgáltatást nyújtson a határon túli lakosság számára. | 4 | A projekt eredményeinek megismertetése a partner intézményekkel, a gyakorlati életben történő hasznosításuk, növelheti a szociális ágazat versenyképességét. | 4 |
Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei | A pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások állandóak, szervezeti keretei rendezettek. | 5 | A jelenlegi támogatási és szervezeti struktúra hosszú távú célok megfogalmazását tűzte ki célul, mely további eredményeket hoz létre. | 4 |
Környezeti hatások
Az SZGYF összes fejlesztési projektje a környezettudatos menedzsment és tervezés keretében valósul meg. A szervezet egy dinamikusan fejlődő környezettudatosan működő, amely az alábbi két fő területen tudja biztosítani a fenntarthatósághoz történő hozzájárulását:
1) Környezettudatos menedzsment és tervezés: környezeti menedzsment eszközök, fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások és a természetes térszerkezet megőrzése révén. E tevékenységek lehetőséget adnak a jelentős negatív környezeti hatások reális felbecsülésére, ezáltal azok elkerülésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására. A fenntarthatósághoz szükséges feltételek biztosítása által lehetőség nyílik az alternatívák megfontolására, a nyilvánosság bevonására, ezáltal a környezeti problémák megelőzésére. Ennek módja a környezetvédelem megfelelő integrálása a szervezet gazdálkodásába, a tevékenységek során az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével.
2) Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás: a természeti erőforrások megőrzése, a jó környezet- és egészség állapot megőrzése és a társadalmi felelősségvállalás.
felhasznál
E szempontok szem előtt tartása segít abban, hogy az intézmény a természeti és humán erőforrásokat környezettudatosan, előrelátóan és takarékosan használja, funkcióikat megőrizze és károsodásukat megelőzze.
Környezeti hatások és erősségük bemutatása (0-6) | |||||
Terület | Közvetlen hatás | Közvetett hatás | |||
Elemzés | Elemzés | ||||
Levegő tisztaság | A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. | 6 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele. | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Talaj minőség | A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Az építkezés során különös figyelemmel vannak a talajt ért negatív hatások megakadályozásra kerülhessenek. | 6 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele. | tevékenységek során a szempontok | 5 |
Területha sználat | A projekt megvalósítása során zöldmezős területek nem kerülnek bevonásra. | 2 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele. | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Hulladékhaszn osítás | Az intézményben jelenleg is működik szelektív hulladékgyűjtés, melyet a projekt során is megvalósít, így hozzájárul a hulladék újrafelhasználás gyakorlatának terjedéséhez. | 5 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele; | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Környezet i kockázato k | A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; | 2 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele; | tevékenységek során a szempontok | 6 |
Mobilitás, energia ás | Környezettudatos szemlélet a programokon, energiatakarékos eszközök alkalmazása. | 4 | A projektben vállalt megvalósítása környezetvédelmi figyelembevétele; | tevékenységek során a szempontok | 6 |
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
3.1.4. Pénzügyi terv
A fenntarthatósági és költséghaszon számítások módszertani alapjai:
A vizsgálat időhorizontja a projekt végrehajtása szempontjából: 2017 – 2018.
A vizsgálat időhorizontja a projekt fenntartási időszaka szempontjából: 2019 – 2024.
Saját forrás finanszírozásának módja: nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt 100%-os támogatási intenzitású.
A projektgazda és a tevékenység jellege: közcélú, nem jövedelemtermelő.
A projekt és az eredmények működtetője: Pályázó
Amortizáció kezelésének módszertana: számviteli tv. szerinti ÉCS alkalmazása, maradványérték alkalmazásával (aktiválást követő 10. évben immateriális javak esetén aktiválási érték 10%-a, materiális javak esetén 5%-a), jelen pályázat esetében nem releváns.
Pályázó áfa-státusza: projekt kapcsán áfa visszaigénylésre nem jogosult, a költségvetés bruttó értéken tervezett.
A számítások az Útmutató elvárásainak megfelelően fejlesztési különbözet módszerével készültek.
A számítások alapja a projekt megvalósulási költség-ütemezése.
A számításokat a „projektre” végeztük el, a megvalósításon felül 10 éves futamidőre, folyó áron (infláció figyelembe vételével), 8%-os diszkont kamatláb alkalmazásával.
A számítások alapjául szolgáló értékek meghatározásánál (különösen üzemeltetési költségek) a szakmai sztenderdek figyelembe vételével jártunk el, korrigálva ezeket az értékeket a pályázóra vonatkozó egyedi adatokkal (munkavállalói létszám, ellátotti létszám).
Az inflációs prognózisok alapjául a 2016 decemberében az MNB honlapján elérhető inflációs prognózisok alapul vételével jártunk el.
A pályázatban vállalt tevékenységek költségvetési sarokszámait az alábbi táblázat mutatja.
25. táblázat: A pályázatban vállalt tevékenységek költségvetési sarokszámai
Tevékenységek / Munkacsomagok | Bruttó ár | |
1. | Projekt előkészítés költségei | 29 119 482 Ft |
2. | Beruházáshoz kapcsolódó költségek | 414 980 000 Ft |
3. | Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei | 10 885 175 Ft |
4. | Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei | 6 669 000 Ft |
5. | Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek | 0 Ft |
6. | Célcsoport támogatásának költségei | 11 400 000 Ft |
7. | Projektmenedzsment költség | 25 536 000 Ft |
8. | Általános (rezsi) költség | 160 343 Ft |
9. | Adók, közterhek (ide nem értve a le nem vonható áfát) | 0 Ft |
10. | Tartalék | 0 Ft |
PROJEKT ÖSSZESEN | 498 750 000 Ft | |
Támogatás | 498 750 000 Ft | |
Önrész | 0 Ft |
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
Forrás: saját szerkesztés
A részletes költségvetést, az egyes tételek bemutatásával, indoklásával az elektronikus pályázati adatlap
„Pénzügyi adatok” pontja tartalmazza.
A pályázat pénzügyi fenntarthatóságának, illetve a megfelelő finanszírozást alátámasztó cash-flow-nak a bemutatására likviditási terv készült, mely a projekt adatlap mellékleteként kerül a támogató számára benyújtásra.
3.1.5. Kockázatelemzés
A projekt sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a projektet fenyegető kockázatok feltárása kockázatelemzés keretében. A kockázatelemzés folyamán azonosítani kell a lehetségesen felmerülő kockázatokat, megállapítani azok jellegét és mértékét, majd e kockázati tényezők felismerését követően becsülni kell és vizsgálni ezek egymásra, és a folyamat kimenetelére vonatkozó hatásait és kiértékelni az így kapott szcenáriókat.
A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a projekt célkitűzéseit és megvalósítását veszélyeztető fő kockázatok. Ezen kockázatok jellegüket tekintve lehetnek külső, illetve belső kockázatok. A külső kockázatok a projektet tervező, illetve végrehajtó munkatársak hatáskörén kívül álló okból lépnek fel. A belső kockázatok a projekt a végrehajtása során a végrehajtótól függenek. Kockázat mértéke alapján megkülönböztetünk kis-, közepes-, és nagymértékű kockázatot. Kismértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és jelentősége kicsi, vagy amelynek alacsony a valószínűsége, de közepes lényegi befolyása van a projektre, vagy fordítva, hogy kis horderejű, de közepes az előfordulásának valószínűsége. A közepes mértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hordereje egyaránt közepes, vagy amelynek nagy a valószínűsége, de kicsi projektszempontból a jelentősége, vagy amelynek kicsi a valószínűsége, de nagy horderővel rendelkezik. Nagymértékű kockázatról olyan esemény bekövetkezése vagy körülmény fennállása esetén beszélünk, amelynek valószínűsége és hatása együttesen nagy, vagy amelynek nagy a valószínűsége közepes horderővel, vagy amelynek közepes a valószínűsége, de nagy jelentőséggel bír.
A kockázatkezelési kulcsfontosságú szerepet tölt be a projekt zökkenőmentes megvalósításában, melynek fontos elemei a kezelési eljárások hatékony és reszponzív kialakítása, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, a kezelési terv végrehajtása, és az eredményességek hosszú távú nyomon követése. Az esetlegesen a projektet negatívan befolyásoló esemény bekövetkeztekor, valamint a nemkívánatos állapot megszűnésekor a megfelelő érintettek felé irányuló kommunikáció és tájékoztatás rendkívül fontos.
Pénzügyi kockázatok elemzése
Mivel a projekt fizikai befejezése még 2018. december 31-e, így minden megvalósítást módosító körülményre érdemes odafigyelni. Az érzékenységvizsgálat célja azon kritikus változók és paraméterek kijelölése, amelyek tervtől való eltérése módosíthatja az egyes költség paramétereket, és ez által közvetve az egész projekt megvalósítását. Elemzés során érdemes figyelembe venni a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközök teljes projekt időtartam alatti rendelkezésre állását, pénzügyi és szakmai ütemezést, valamint a fenntarthatósági költségek biztosítását. Pénzügyi szempontból komoly kockázatot jelent a projekt megvalósításában az útmutató szigorú elszámolásokra vonatkozó előírásától való eltérés. A megfelelő likviditás biztosítása érdekében a szerződéskötést követő legkorábbi időpontban élni kívánunk a támogatási előleg maximális mértékével, mely a 2017. évre eső megvalósítási költségek 150%-a. Az előlegben a tárgyévben tervezett kiadásokhoz mérten megjelenő 50%-os többletfedezet megfelelő biztonságot nyújt a projekt finanszírozhatóságához. A 2018. év vonatkozásában szintén a lehető legkorábbi időpontban le kívánjuk hívni a projekt teljes, fennmaradó támogatás tartalmát előleg jogcímén, ami biztosítja, hogy a projekt zárásáig folyamatosan megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. A projekt időszak alatt egyetlen évben sem kalkulálunk negatív halmozott cash flow-val. A likviditási és Cash-flow kockázattal nem kell számolnunk, mivel minden szükséges fedezetül szolgáló forrást a rendelkezésünkre bocsájtják a
projekt megkezdése előtt. Az intézményi férőhelyek kiváltását célzó projekt szigorú és folyamatosan kontrollált szakmai és pénzügyi ütemezéssel valósítjuk meg, ami a projekt pénzügyi ütemezésének csúszását hivatott meggátolni.
A lehetséges felmerülő pénzügyi kockázatokat a következő táblázat tartalmazza:
Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok | |||
Kockázat | Valószínűség | Hatás | Kezelés |
Projekttevékenységek csúszása az ütemtervhez képest | Közepes | Magas | Minőségbiztosítás, folyamatszabályozás, folyamatos monitoring |
A projekt pénzügyi ütemezésének csúszása | Közepes | Magas | Pontos ütemezéssel, tervezéssel, szerződésnek való megfeleléssel, elszámolások benyújtása |
Nem megfelelően alátámasztott pénzügyi teljesítés | Alacsony | Közepes | Folyamatos ellenőrzés, dokumentálás |
Partnerkockázat: nem az általunk előre kalkulált áron jön létre a szerződéskötés | Alacsony | Közepes | Tartalék képzése, átcsoportosítás az idő közbeni változott helyzetekhez való alkalmazkodás céljából |
Hosszú távú fenntartási költségek biztosításának problémája | Közepes | Magas | További rendszeres állami támogatások igénybe vétele, hátrányos helyzetűek munkába állása |
Megvalósíthatóság és fenntarthatósági kockázatok
A kockázatelemzés során a megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzésének célja a projekt kockázatainak azonosítása, azok erősség és bekövetkezési valószínűség szerinti értékelése, majd ezekre irányuló intézkedések és kezelési javaslatok megfogalmazása. Szakmai, jogi szempontú, továbbá intézményi és társadalmi kockázatokkal érdemes számolni. A kockázatok külön egy erre a célra készített nyilvántartásban rögzítjük.
Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok | |||
Kockázat | Valószínűség | Hatás | Kezelés |
Szakmai szempontú kockázatok | |||
A projekt tevékenységének összetétele nem a pályázati kiírásnak megfelelő | Alacsony | Magas | A pályázat tervezése során az tervezett szolgáltatások és fejlesztések összeállítása szigorúan a kiírás feltételeihez illeszkedik |
A projekt tevékenységének összetétele nem az igényeknek megfelelő | Alacsony | Magas | Körültekintő tervezés, a speciális igények teljeskörű felmérése és implementálása, Szakmai koordinációs műhely tevékenysége |
A célcsoport tagjai alacsony aktivitást mutatnak az egyes projekttevékenységekben | Alacsony | Magas | A projektelemek igényeknek megfelelő kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, esetenként beavatkozás |
A megrendelt szolgáltatások minősége nem megfelelő | Alacsony | Közepes | Szállítók körültekintő kiválasztása, elvárt eredmények pontos definiálása |
Információs | Alacsony | Magas | Előzetes felmérések, valamint az érintettek minden döntési ponton való bevonása |
Fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek állapotára negatív hatással van a környezetváltozás | Közepes | Magas | Azonos típusú hátrányos helyzetű emberek kerülnek egy ingatlanba, így koncentráltabban lehet speciális igényeiknek megfelelő körülményeket biztosítani szakszerű segítőkkel |
Alacsony együttműködési hajlandóság a fogyatékosok részéről, nem tudnak/akarnak beilleszkedni | Alacsony | Magas | Közvetlen támogató környezet megteremtése, emellett az fogyatékosok alapos felkészítése |
Rendelkezésre álló humán kapacitás hiánya | Közepes | Magas | Szakemberek, ápoló-gondozók képzése/továbbképzése a közösségi alapú ellátás eredményessége céljából |
Jelenlegi intézményi dolgozók az új szolgáltatási struktúrának nem felelnek meg | Közepes | Xxxxx | Xxxxxxx, képzés, mentorálás |
Jogi szempontú kockázatok | |||
Jogszabályi előírások változása | Közepes | Közepes | Egyeztetések a fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal |
A megadott határidőre a szerződések nem kerülnek aláírása | Alacsony | Közepes | A tevékenységek körültekintő ütemezése |
Intézményi kockázatok | |||
Projektmenedzsment színvonala nem megfelelő | Alacsony | Magas | A projektvezető feladatainak megvalósításához tapasztalattal rendelkező projektvezető alkalmazását biztosítjuk, szakmai tapasztalatai a kiírásnak és projekt elvárásainak megfelelnek. |
Szakmai vezetés színvonala, a tevékenységek koordinációja nem megfelelő | Alacsony | Magas | Kellő szakmai tapasztalattal rendelkező szakmai vezető kiválasztása, a feladatok körültekintő meghatározása |
Társadalmi kockázatok | |||
Társadalmi befogadás helyi közösségi szinten nem valósul meg | Közepes | Magas | Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott érzékenyítő tevékenységek, valamint az érintettek minden döntési ponton való bevonása |
Globális társadalmi ellenállás: Magyarország fogyatékosággal szembeni elutasító attitűdje | Közepes | Magas | Projekt megvalósítása során szemléletformáló program |
Projekt hatására még inkább kiéleződik a szakadék a lakosság és a különleges bánásmódot igénylő emberek között | Közepes | Magas | Érzékenyítő rendezvények szervezése, személyes és egyéni konzultáció, csoportos találkozó, ellátottak és lakókörnyezet képviselőinek közös programja által |
3.1.6. Fenntartás
A projekt fizikai befejezetését követően 5 évig kerülnek fenntartásra a kedvezményezett által a projekt keretében megvalósult alábbi fejlesztések:
- az 57 fő részére létrehozott támogatott lakhatási férőhelyek fenntartása az újonnan létrehozott ingatlanokban,
- a lakosság folyamatos tájékoztatása az ellátottak élethelyzetéről (például: lakossági fórumokon, intézmény és önkormányzat honlapján),
- az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők folyamatos érzékenyítése,
- a projekt keretében megkezdett önálló életre felkészítő tevékenységek fenntartása, továbbfejlesztése a kiváltással járó változásokra,
- az ingatlanok állapotának szinten tartása, karbantartása, értékmegóvása,
- a szolgáltatási központokban megvalósuló szociális alapszolgáltatások biztosítása
o étkeztetés
o házi segítségnyújtás
o támogató szolgálat
o nappali ellátás
- a foglalkoztatás tárgyi és szakmai feltételeinek fenntartása, esetleges fejlesztése, az ellátottak foglalkoztatásának biztosítása a szolgáltató központban,
- a projektben vállalt esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szempontok érvényesülésének biztosítása,
- a beszerzett gépjármű mindennapi használata, a fentiek szerinti tevékenységek megvalósítása érdekében.
Szakmai fenntarthatóság
A projekt keretében létrehozott fejlesztés biztosítja az ellátottak életminőségének fokozatos javulását azzal, hogy a konfliktusmentes, hatékony és jó légkörű szakmai munka segítségével valamennyi ellátott részére személyre szabott szolgáltatást tud nyújtani.
A szakemberek és az ellátottak felkészítése során elsajátított új szemléletmód a személyiségfejlesztésen keresztül várhatóan hosszabb távon hozzájárul az ellátottak önálló életvitelének kialakításához és a szakemberek szakmai fejlődéséhez.
A szakemberek a fenntartási időszak alatt elősegítik az ellátottak jelenlegi izolációjának csökkentését, társadalmi kapcsolataik bővülését, és az új lakóhelyük közösségébe való integrálódását.
Az ellátottak fejlesztő foglalkoztatásban való aktív részvétele biztosítja meglévő képességeik továbbfejlesztését, a napi rutintevékenységek folyamatos meglétét a speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakemberek segítségével.
Pénzügyi fenntarthatóság
A projekt keretében létrehozott fejlesztés fenntartása, korszerűsítése a projekt befejezése után a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény feladata lesz. Az így felmerülő költségek az intézmény költségvetését terhelik.
Az intézmény 2018. december 31-ig határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik, mivel a főépület nem felel meg az ellátottak gondozási szükségleteinek biztosítására. A főépület határozatlan idejű működési engedélyhez való jutásához több tízmillió forintos felújítási és karbantartási munkálatokat szükséges az intézményi költségvetésből finanszírozni.
A kitagolást követően mindössze fejlesztési foglalkoztatás lenne az épületben, amelynek kialakítása a felújítási költségekhez képest csekély mértékű. A kitagolásnak köszönhetően az épület jelenlegi állapota nem romlik, illetve nem igényel a mindennapos használat miatt jelentősebb karbantartást, ezáltal az épület amortizációjának mértéke csökken.
Egy új építésű, az ellátottak igényeinek és szükségleteinek megfelelően megtervezett és kivitelezett épületben a karbantartási költségek csekélyek, komolyabb felújítási munkálatok több évvel később szükségeltetnek.
A kitagolás eredményeképpen az intézményi térítési díj bevételek várhatóan növekednek.
A fenntartási időszakban várható működtetési és szolgáltatási költségek az alábbi módon merülhetnek fel ingatlanonként.
26. táblázat: Előrelátható működési és szolgáltatási költségek
1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |
Személyi juttatások (e Ft) | 26 970 | 30 341 | 30 341 | 30 341 | 30 341 |
Szociális hozzájárulási adó (e Ft) | 5 933 | 6 675 | 6 675 | 6 675 | 6 675 |
Dologi kiadások (e Ft) | 4 250 | 4 500 | 5 000 | 5 500 | 6 000 |
Beruházások (e Ft) | - | - | - | - | - |
Felújítások (e Ft) | 1 000 | 2 500 | 3 500 | 5 000 | 6 000 |
Összesen (e Ft) | 38 153 | 44 016 | 45 516 | 47 516 | 49 016 |
Forrás: saját szerkesztés
Intézményi fenntarthatóság
A projekthez szükséges emberi, anyagi és tárgyi erőforrások rendelkezésre állnak a projekt befejezését követően is, azokat a fenntartó továbbra is biztosítja. A támogatás fejlesztésének eredményei beépülnek az intézményi kultúrába, így személyi változás esetén az új szakemberek is átveszik a kollégáktól a szükséges ismereteket és szemléletmódot.
A felújításnak köszönhetően a lakók és hozzátartozóik emberhez méltó körülmények között tudnak találkozni, a lakók mindennapjai kulturált környezetben telhetnek. A dolgozók véleménye is egyértelműen pozitív, hiszen a felújítás előtt sokszor az elavult berendezések miatt plusz terhek hárultak rájuk, melyek így várhatóan megszűnnek.
A szociális ellátórendszerben élő személyekről, valamint az életkörülményeikről a külső környezet – vagyis a helybéliek, környéken lakók – véleménye is pozitívan változhat, hiszen az érintett települések utcaképe az új, korszerűsített lakóépületek (lakóotthonok) által immár egy modern, teljesen megújult képet mutatnak.
A kiváltás során létrehozott ingatlanok fenntartója továbbra is a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lesz. A szakmai munka során a helyi önkormányzatokkal, a helyi civil szervezetekkel, a releváns érdekvédelmi szervezetekkel kívánunk együttműködni.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
3.2. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV
3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása
Az előkészítés, illetőleg az érintettek bevonása
Az alapvető koncepció az, hogy minden egyes igénybevevő a neki megfelelő, személyre szabott "szolgáltatási csomagot" kapja egy komplex szükségletfelmérést követően, szolgáltatás nyújtása, vagy vásárlása révén. A törvény előírja, hogy támogatott lakhatás keretein belül, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében, mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt kell biztosítani.
A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai beteg személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja
a) a lakhatási szolgáltatást,
b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,
c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,
d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén da) az étkezést,
db) az ápolás-gondozást, dc) a fejlesztést,
dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.
A fogyatékkal élőket sem kevésbé, míg a pszichiátriai betegeket, mint célcsoport fokozottabban érintő társadalmi kitaszítottság a támogatott lakhatás szolgáltatás indításakor is érzékelhető. A jogalkotók szándékait nem, vagy kevésbé értő önkormányzatok illetékes személyeinek érzékenyítése is nehéz feladatnak mutatkozik, mind a célcsoport, mind a szolgáltatás irányába.
A tapasztalatok szerint a szolgáltatás legfőbb céljának a re-integrációnak megfelelően, a jogszabály által előírt lakókörnyezetben való szolgáltatás biztosítása ellentétbe kerül a lakosság azon diktatórikus akaratával, melynek alapjait a sztereotípiák, az információ hiány és a félelem táplál. A legnagyobb nehézséget a lakosság érzékenyítésével járó tehetetlenség megélése okozhatja.
„A képessé tétel folyamata átvezetheti a segítőt és a segítettet az ellátás típusú munkából az önsegítésbe, s remélhetőleg a fejlesztésbe is. A segítő végső célja az önbizalom, emberi méltóság, hasznosság és fontosságtudat növelése, a kapcsolatrendszer bővítése – közösségi háló kiépítése mindenki köré. A jó fejlesztő az, aki másokat hoz cselekvési helyzetbe és elősegíti, hogy el is tudják végezni az általuk vállalt feladatokat.”3
Kommunikáció
Álláspontunk szerint a kommunikáció első és mindent felülíró célja, hogy eszközként támogassa a kiváltás folyamatát társadalmi, helyi és intézményi szinten – különös tekintettel a változási folyamatok jellegzetességeire (változásmenedzsment). Ez az alapelv szolgálja rövid és hosszú távon leginkább mind a kiváltásban résztvevő személyek, munkatársak, intézmények, mind a helyi és tágabb társadalom érdekét.
A sikeres, transzparens, professzionális, a valós helyzetre érdemi választ adni képest bevonó és interaktív megközelítés eredménye remélhetőleg zökkenőmentes projektek lesznek.
A megvalósítás során külön tárgyalandó, s önálló stratégiái átgondolást igényel a célcsoportok függvényében három szint:
3 Szociotéka Xxxxxx Xxxxx Xxxxx szerk. Közösségi szociális munka a családsegítésben
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
- belső kommunikáció, mely az intézményen belüli tájékoztatást, szemléletformálást és bevonó interaktivitást, az „ügy mellé állást” hivatott szolgálni,
- a helyi kommunikáció, mely a lakosság ismerethiányát, szemléletformálását és aktív bevonását hivatott szolgálni a fogyatékos személyek és környezetük békés egymás mellett élése érdekében.
- az országos kommunikáció, mely a program elfogadottságát, s hosszú távú fenntarthatóságának elősegítését célozza.
A három stratégia nem külön-külön létezik és valósul meg. Egymást támogatva, a belső szinergiákat kihasználva, azokra építve kell megtörténnie mind a tervezésnek, mind a megvalósításnak. Mindez minden projekt esetében egy integrált kommunikációs stratégia megszületését eredményezi.
A belső kommunikációs stratégia
A belső kommunikáció minden szervezeti változás esetében esszenciális – különösen igaz ez az olyan helyzetekben, melyek a szervezet alkalmazottaival, mint erőforrással számol. Minden változási folyamat jellemzője, hogy egy ismert, megszokott rendszert felvált egy ismeretlen, ezáltal aggasztó, félelmet keltő új. Szinte törvényszerű jelenség, vagy, ha úgy tetszik a változási folyamatok sajátossága, hogy a folyamat melletti döntéshozói elköteleződést követő első lépések ellenállást generálnak, melyet (megfelelő kezelés esetén) csak az első sikerek oldanak fel. Ebben a ciklusban a folyamatban részt vevő célcsoportok elköteleződését elősegítő eszköz a kommunikáció. Ennek elmaradása, vagy elégtelen szintje viszont éppenséggel ellentétes hatást generál: jelentősen növeli az ellenállást, a félelmet és bizonytalanságot, ugyanis a célcsoport tagjai saját fantáziájukkal (vagy éppen egymás közötti pletykával) egészítik ki az információhiányt, mely az esetek döntő hányadában téves és félrevezető. Annak érdekében tehát, hogy a folyamat a kívánt módon irányítható legyen, folyamatos és többszintű kommunikációra van szükség.
Eszközök
- egyirányú tájékoztatás (pl. hírlevél, faliújság, levélkampány, vezetői kommunikáció, levelek, beszéd)
- interaktív eszközök (intézményi értekezletek, dolgozói ülések, alulról jövő kezdeményezések támogatása és becsatornázása a döntéshozatalba, workshopok).
- képzések, tréningek (pl. változásmenedzsment, feladatok, felelősségek, szerepek a régi és az új rendszerben
- intézmények közötti kommunikáció (best és worst practice megosztások)
- negyedévente személyes találkozás (szakmai és folyamategyeztetések)
- telefonos, e-mail egyeztetések
Helyi kommunikációs stratégia
Minden lokális közösséget megcélzó kommunikáció stratégiai tervezése során önálló tervezései kompetencia szükséges. A települések, azok lakossága sokban különbözik, nem kizárt, hogy egyes eszközök, melyek sikert aratnak az egyik településen, a másikban alkalmatlanok a célok támogatására.
Eszközök
- egyirányú tájékoztatás (pl. médiavásárlás, levélkampány, polgármesteri kommunikáció, közlemény kiadása - induláskor, félúton és záráskor)
- interaktív eszközök (pl. rendezvények a helyi közösségek számára, nyilvános chat a kérdésről az egyik helyi portál gondozásában, a közösség hozzáállásának alakulását rendszeresen monitorozni kell
- települések közötti kommunikáció (pl. best és worst practice megosztások, szakmai és folyamategyeztetések, a kiváltásban résztvevő települések hálózatként történő pozícionálása
- közös fellépés a médiatérben (időről-időre)
- település és intézmény közötti kommunikáció
Országos kommunikációs stratégia
A fogyatékos személyek társadalmi el- és befogadottsága érdekében az elmúlt évtizedek során rengeteg projekt zajlott le sikeresen. Ezen projektek mindegyike tartalmazott kommunikációt, mindegyik hatással volt
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
a társadalom egyes célcsoportjaira, s mindegyik (ha nem is tudatosan) egy hosszú távú társadalmi attitűdváltási folyamatot szolgált. A kiváltás programot tehát folyamatba ágyazva kell szemlélni.
Eszközök
- Arculat
- Tájékoztatás (pl. kiváltás honlap, közlemények, sajtótájékoztató, rádiósinterjúk, televíziós kerekasztal beszélgetések)
- Szemléletformálás
- Kompetenciafejlesztés (pl. néhány érintett, s erre alkalmas fogyatékos személy nyilatkozata, kommunikációs fejlesztése, támogatása)
Szervezeti átalakítás
A projektidőszakban új szervezeti struktúra kialakítására kerül sor. Újrafogalmazzuk a szakmai programot, SZMSZ-t, módosítjuk a szabályzatainkat, a munkaköri leírásokat. A költségvetési, gazdálkodási folyamatokat, szabályozókat, ügyrendeket az átalakított profilhoz, működéshez igazítjuk.
A projekt megvalósulásával az intézmény szervezeti struktúrájának, működésének és méretének változása mellett jelentős szerep jut a szemléletváltásnak is, hiszen az ellátottak a jövőben inkább „lakók” lesznek, akik ellátás helyett személyre szabott szolgáltatásban részesülnek. Ennek a szemléletváltásnak a megvalósítása a szervezetben is változásokat követel, új szervezeti jellemzőket igényel.
Ezek kialakítását segíti elő a különböző szervezetfejlesztési eszközök, módszerek alkalmazása, melyekkel az ún. dinamikus szervezeti formák fenntartható kialakítására fogunk törekedni.
A munkatársak felkészítése
A projekt megvalósulása jelentős változásokat hoz az egész intézmény életében, ezáltal a lakók felkészítése mellett a szakdolgozók felkészítését is szükségessé teszi. A dolgozók felkészítése során a legnagyobb hangsúlyt a személyes tulajdonságok: az önállóság, kompetencia, autonómia, felelősségvállalás, méltóság, biztonság és a belső erőforrások aktivizálása kapja.
Az intézményben jelenleg nincs annyi felsőfokú végzettségű szociális munkás, akit esetvitelért felelős személyként a különböző lakhatási formákban alkalmazni tudnánk, ezért az előkészítő-felkészítő fázisban kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk a megfelelően szakképzett humán erőforrás biztosítására, új dolgozók felvételével, illetve a jelenlegi személyi állomány képzésével.
A kísérő támogatást biztosító munkatársak tekintetében reményeink szerint a felsőfokú szakképesítéssel bírók (mentálhigiénés asszisztensek, szociális asszisztensek, pszichiátriai szakápolók) a feladat ellátásához megfelelő kompetenciával rendelkeznek. Az intézményben jelenleg ápoló-gondozóként dolgozó szakemberek a lakóépületekben (lakóotthonokban), a lakócentrumban és a szolgáltató központban fognak dolgozni. A szociális szolgáltató központ tervezett új szolgáltatásai szintén feltételezik a megfelelő szakképesítésű munkaerő jelenlététét.
A dolgozók részéről a támogatói attitűdnek alapvető szakmai kompetenciaként kell megjelennie a program során, és azt követően is kell.
A dolgozók szakmai képzettségét a projektidőszak alatt, illetve azt követően a támogatott lakhatásban foglalkoztatottak számára jogszabályban előírt kompetencia szintre kell emelni. Az esetvitelért felelős személyek és a kísérő támogatást biztosító munkatársak toborzása, kiválasztása, felkészítése az intézményvezető feladata. Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársi státuszokat a jogszabályban előírtak szerint, a fenntartó biztosítja.
Az új intézményi struktúrában a szolgáltató központ által nyújtott plusz szolgáltatások személyi feltételeit szintén biztosítja a fenntartó.
A jogszabályban előírt jelenlegi emberi erőforrás rendszert a projekt időszak végére át kell alakítani egy új humán erőforrás struktúrává.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A lakók felkészítése
Ez a terület kiemelt jelentőségű, hiszen mint az ellátottak szocio-demográfíai jellemzőiből is kitűnik, az ellátottak nagy része már több mint egy évtizede él az intézmény falai között. Esetükben a változásra, az életminőség javítására, a közösségben való önálló életre felkészítés kiemelt jelentőségű.
A felkészítés lépései:
- szükségletek felmérése (személyes célok, egyéni igények figyelembevételével rehabilitációs terv készítése),
- felkészítő tréningek, gyakorlatok (túlgondozás leküzdése, konfliktus-kezelés, életviteli készségek fejlesztése),
- a helyi közösségekhez kapcsolódás (nyitás az alapellátás felé, foglalkoztatás erősítése, lehetőségek kiaknázása).
Az életvezetési készségek fejlesztése:
A támogatott lakhatásba bevonandó célcsoport felkészítése esetében rendkívül fontos a komplex megközelítés:
- a pszichoterápia
- a szocioterápia
- a szociális munka körébe tartozó esetviteli munka.
A pszichoterápia és egyéb csoportterápiás módszerek kitűnően alkalmazhatók a kapcsolatteremtés és a szociális háttér problémáinak felderítésére a megoldások keresésére. Az összetett terápiák az új, intézménytelenített életbe való beilleszkedést fogják segíteni. Kiemelt figyelmet fordítunk a fontos védő faktorokra: a családi, rokoni háttérre, a stabil csoportra, lakóközösségre, a támogató párkapcsolatokra, a megértő, szeretetteljes légkörre, a közös programok felszabadult örömére.
A támogatott lakhatásba bevonandó ellátottak felkészítésében támaszkodunk a szociális esetmunka, a csoportos szociális munka széles eszköztárára is.
Mint fentebb említettük az intézmény az elmúlt években több olyan innovatív szakmai kezdeményezést honosított meg, amelyre az átalakítás során méltán alapozhatunk.
A lakók felkészítése során előnyben részesítjük a tréningszerű, élményeken, tapasztalatokon alapuló módszereket.
A lakók felkészítésének tervezéséhez segítségül hívjuk együttműködő partnereinket. A tervezést folyamatnak tekintjük, nem pedig egy statikus egyszeri eljárásnak. Mindazon esetekben, amikor még fellelhetők a családi kapcsolatok, a hozzátartozókat a kezdettől fogva bevonjuk a programba, támogató, személyes segítségükre folyamatosan támaszkodunk. A lakói és hozzátartozói érdekkülönbségek szinkronba hozása érdekében támogatókat, koordinátorokat alkalmazunk. Jelentős szerepet szánunk ebben a munkában az Érdekképviseleti Fórumnak, illetve a lakói önkormányzatnak, bizottságoknak.
A tervezés során gondoskodni szükséges az új közösségekben lakó emberek sebezhetőségének csökkentéséről, ezért szükséges az óvintézkedések megtervezése és kidolgozása is. Az óvintézkedéseknek, a védő faktorok igénybevételének, alkalmazásának mindig egyedieknek kell lennie és be kell épülnie az egyén személyre szóló rehabilitációs terveibe.
A lakók felkészítésének kulcskérdése, hogy miként tudjuk aktivizálni az őket körülvevő formális és informális támogatási lehetőségeket (család, barátok, gondnok, szervezetek, orvos, önkéntesek, leendő szomszédok, gyámhivatalok, képzők, oktatók, foglalkoztatók). A másik sarokpont a programban a szakképzett támogató személyzet biztosítása.
Az egyéni szükségletfelméréseket elvégeztük. Kialakultak azon célcsoportok, melyek a különböző lakhatási formákat igénybe veszik.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A lakók felkészítése a különböző típusú és változatos módszerű képzéseken keresztül valósul meg. Minden esetben azonban figyelembe kell venni azt, hogy a lakók részvétele a programokban önkéntes. Rendkívül fontos ezért a személyre szabott motivációs munka, a döntési támogatás (támogatott döntéshozatal) a bizalomerősítés.
A kiváltott ingatlan hasznosítása
A kiváltandó Magyarszerdahely, Újnéppuszta 9. szám alatt lévő ingatlan a 040/39 helyrajzi számú telken, Magyarszerdahely község területén található. A telek valamint az épület tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a vagyon használója Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény.
Az intézményi férőhelykiváltást követően – a szükséges felújítások és átalakítások után - a kastélyépületben Szociális Szolgáltató Központot kívánunk kialakítani.
Az épület felújítással és átalakítással alkalmassá tehető a Szociális Szolgáltató Központba tervezett szolgáltatási funkciókra. A központ biztosítja a lakók nappali életviteléhez szükséges feltételeket, átveszi mindazon ellátással kapcsolatos szolgáltatásokat, amelyek jelenleg a kastélyban funkcionálnak.
A Szociális Szolgáltató Központban az alábbi alapszolgáltatásokat kívánjuk biztosítani:
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- támogató szolgálat,
- nappali ellátás.
Biztosítjuk a napközbeni tartózkodás lehetőségét, a társas kapcsolatok kielégítését, a látogatók alapvető higiéniai szükségleteinek kielégítését. A szolgáltató központ terveink szerint képes lesz a nagykanizsai járásban élő fogyatékos személyek számára is segítséget nyújtani az önálló életvitelük, meglévő képességeik fenntartásában, pszicho- szociális rehabilitációjuk segítésében, a kríziskezelésben.
A plusz szolgáltatással egy meglévő hiányt pótolnánk, ugyanis Magyarszerdahelyen ilyen típusú szolgáltatás nem működik.
A település lakóinak szükségletei, demográfiai összetétele indokolttá teszi a tervezett szolgáltatásfejlesztéseket.
A központ rendelkezni fog közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra alkalmas helyiségekkel. A központ a saját konyháján keresztül biztosítja igény esetén az élelmezést, és a szennyes ruházat tisztítását is,
A központban minden olyan munkahelyen, ahol lehetséges lakókat, illetve megváltozott munkaképességű helybeli álláskeresőket alkalmazunk. A központ nyitott lesz, szolgáltatásait a helyi lakosság is igénybe veheti.
A Szociális Szolgáltató Központ tevékenysége során együttműködik többek között a települési önkormányzatokkal, az érintett hatóságokkal, a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az egészségügyi valamint a köznevelési szféra szervezeteivel.
A megvalósítás kockázataival kapcsolatban lásd a 3.1.5. pontban foglaltakat.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése
Az előkészítési tevékenység az előzetes tanulmányok és engedélyezési dokumentumok elkészítését foglalja magába, mely tevékenységek megvalósítására 2017. március hónapban kerül sor. A szakmai tervek elkészítése, a tervező kiválasztása, a műszaki engedélyezési dokumentumok (műszaki tervek, kiviteli tervek, tervezői költségbecslés) elkészítése ebben az időszakban történik. A tervezési folyamatokba rehabilitációs szakmérnök is bekapcsolódik, aki biztosítja, hogy a megépítésre kerülő ingatlanok komplex akadálymentesítése megvalósuljon.
Az intézmény lakói állapotának, a kiváltás szempontrendszere szerinti szükségleteik felmérése, és ezek alapján szakvélemények készítése 2017. X. negyedévében valósul meg. Ugyanezen időszakban kerül sor a kitagolással érintett településeken közmeghallgatások, lakossági fórumok megtartására, a lakosság tájékoztatására. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel együttműködési megállapodás kerül megkötésre a projekt szakmai támogatása érdekében már az elkészítési időszakban. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. a projekt szakmai céljainak elérését a megvalósítás teljes időtartama alatt figyelemmel kíséri, koordinálja, támogatja.
A kiváltás során fennmaradó épületek vonatkozásában hasznosítási terv készül az ingatlan alapszolgáltatás biztosítása és fejlesztő foglalkoztatás céljából történő hasznosítása érdekében. A szakmai terv még a pályázat benyújtása előtt megküldésre kerül véleményezés céljából az Intézményi Férőhely Kiváltás Koordináló Országos Testület részére.
A projekt fizikai megvalósításának kezdetekor célelszámolási számla kerül nyitásra, amely a támogatási összeg elkülönített kezelését szolgálja.
A projekt megvalósítása az alábbi szakmai tevékenységek megvalósítását jelenti: a kivitelezők kiválasztása érdekében közbeszerzés lefolytatása szükséges, melyhez közbeszerzési szakértő közreműködése indokolt 2017. második negyedévében.
A projekt megvalósításához szükséges kis értékű irodatechnikai eszközök 2017. III. negyedévében kerülnek beszerzésre.
A fennmaradó, kitagolásra kerülő ingatlan tekintetében hasznosítási terv készül, mely tartalmazza, hogy a kiváltandó ingatlan új funkcióját, a megvalósítás kockázatát, továbbá ezen kockázatok csökkentétének módját.
A kivitelezési tevékenységek megkezdéséhez szükséges tereprendezési munkák 2017. augusztus hónaptól kezdődnek. Az új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása új ingatlanok építésével, átalakításával 2017.
III. negyedévétől folyamatosan 2018. szeptember végéig valósul meg, mely során infrastruktúrafejlesztés és az ingatlanok komplex akadálymentese is megvalósításra kerül. A kivitelezés teljes időtartama műszaki ellenőr közreműködése mellett zajlik. Három alkalommal kerül sor érzékenyítő rendezvény megtartására a kiváltás során megépülő ingatlanok fekvése szerinti településeken: 2017. III. negyedévébe, továbbá 2018. II és III. negyedévében.
Projektszintű könyvvizsgálatra kerül sor 2017. év végén, továbbá a projekt lezárását követően.
Az épületek berendezésére, bútorokkal való felszerelésére, az alapszolgáltatás, szolgáltatási gyűrű és fejlesztő foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges eszközök és gépek és speciális gépjármű beszerzésére 2018. I. negyedévében fog sor kerülni. Ezen időszakban kezdődik meg a kivitelezés során felépített ingatlanok szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek Szakmai rendeletben foglaltaknak megfelelő kialakítása, amely egészen a projekt befejezéséig, 2018. december 31-ig tart. A szolgáltatási gyűrű kialakításához és a foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges szakmai, személyi és tárgyi feltételek létrehozásához szükséges tevékenységek 2018. I-III. negyedévben valósulnak meg.
2018. III. negyedévében a helyi sajtó útján, az interneten, továbbá szórólapok kiosztásával is tájékoztatásra kerül lakosság a kiváltással járó változásokkal, a településre költöző lakókkal kapcsolatban.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A kötelezően előírt nyilvánossági előírásoknak való megfelelés a projekt teljes időtartama alatt biztosított lesz. A projekt teljes időtartama alatt projektmenedzser, pénzügyi vezető, továbbá szakmai vezető kerül heti
40 órában foglalkoztatásra a projekt támogatási szerződését kielégítő és szakmailag megfelelő megvalósítása érdekében. Az esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szempontok a projekt egész időtartama alatt érvényesülnek.
Valamennyi negyedév végén szakmai beszámoló készül az EMMI illetékes szervezeti egységei részére. A mérföldkövek felsorolásánál meghatározottak szerint az ingatlanok műszaki átadás-átvételre kerülnek, továbbá kifizetési kérelmek kerülnek benyújtásra.
2018. III. negyedéven kerül sor az épületek kivitelezésének befejezésére és azok műszaki átadás- átvételére, használatba vételére és a támogatott lakhatás szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzésre. 2018. IV. negyedévében a kiváltott intézmény épületében kialakításra kerül a szolgáltató központ az alapszolgáltatások és fejlesztő foglalkoztatás biztosítása érdekében. Az intézményi férőhely-kiváltási projekt 2018. december 31. napján zárul a záró kifizetési kérelem és záró szakmai beszámoló benyújtásával, és 2019. január 1. napjával kezdetét veszi az 5 éves fenntartási időszak.
„Kastélykiváltás Magyarszerdahelyen”
A fentiekben felsorolt tevékenységek időbeli ütemezését az alábbi táblázat szemlélteti:
Feladat megnevezése | Feladat negyedéves ütemezése | |||||||
2017 | 2018 | |||||||
1. | 2. | 3. | 4. | 1. | 2. | 3. | 4. | |
ELŐKÉSZÍTÉS | ||||||||
Előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok | ||||||||
szakmai terv elkészítése | x | |||||||
tervező kiválasztása | x | |||||||
szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek, kiviteli tervek, tender tervek, tervezői költségbecslés elkészítése | x | |||||||
szükségletfelmérés, helyzetfeltárás, szakvélemények elkészítése | x | |||||||
társadalmi partnerek, érintettek bevonásával kapcsolatos tevékenységek (közmeghallgatás, lakossági fórum) | x | |||||||
szakértői tanácsadás (ingatlan értékbecslés díja) | x | |||||||
szakértői tanácsadás (jogi tanácsadás) | x | |||||||
Lakosság tájékoztatása legalább egy tevékenységgel ÁÚF c. dokumentum/KTK2020 kézikönyv alapján | x | |||||||
Rehabilitációs szakmérnök tanácsadás igénybevétele | x | |||||||
Regisztráció az FSZK által biztosított elektronikus felületen | x | |||||||
Együttműködés kialakítása az EFOP-1.9.1- VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú konstrukció kedvezményezettjével | x | |||||||
A kiváltás során fennmaradt épületek vonatkozásában kötelező a további hasznosítási tervek elkészííése | x | |||||||
Xxxxxxx terv megküldése IFKKOT részére | x | |||||||
MEGVALÓSÍTÁS | ||||||||
Szakmai tevékenységek | ||||||||