NEMZETI ÚTDÍJFIZETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZRT.
NEMZETI ÚTDÍJFIZETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZRT.
Általános Szerződési Feltételek a bevallási közreműködők adatszolgáltatására vonatkozó egyedi szerződéshez
Hatályos: 2016. január 1.-től
Tartalomjegyzék
1. A NÚSZ adatai és ügyfélszolgálatának elérhetősége 4
5. Az Adatszolgáltatás megkezdésének előfeltételei 9
6. A Közreműködő feladatköre az Úthasználati Jogosultsággal kapcsolatosan 10
7. A Közreműködő kártérítési felelőssége az Ügyfél felé, a Közreműködő által nyújtandó biztosítékok 11
8. A NÚSZ elvárásai az Előfizetői Szerződéssel kapcsolatosan a Közreműködő felé 13
9. Az Adatszolgáltatás módja, a teljesítésre vonatkozó kimutatások átadása, az Adatszolgáltatás rendszeres és rendkívüli auditálása 14
10. Elmaradt Haszon és késedelmes vagy hibás teljesítési kötbér fizetésének esetei és feltételei, továbbá a téves adatszolgáltatás miatti, valamint egyedi OBU hiba értesítés miatt szükségessé váló egyenleg visszatöltés, tovább a visszatöltéssel kapcsolatos kötbér és költségátalány meghatározása 15
11. A költségtérítés megfizetése 17
12. A költségtérítés költségalapúságának ellenőrzése 18
13. A költségtérítés kifizetésének felfüggesztése 18
14. Az Adatszolgáltatás auditálására, a költségtérítés költségalapúságának ellenőrzésére és a csatlakozási engedélyezési eljárás során lefolytatott ellenőrzésre vonatkozó közös rendelkezések .19 15. Az Egyedi Szerződés hatálybalépése, és megszűnése 20
18. Adatvédelem és az Ügyfelek adataival kapcsolatos kötelezettségek 22
21. Vitarendezés és irányadó jog 24
22. Az ÁSZF mellékleteinek felsorolása 25
1. számú melléklet Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés műszaki leírása és a Szolgáltatási Szintek 26
2. Díjszedési alapismeretek (a Bevallási Közreműködő által küldött adatok létrehozásához, a Szakaszillesztéshez és Menetillesztéshez szükséges díjszedési ismeretek) 36
4. Szolgáltatási szintek meghatározása (SLA) 57
5. A működés során folyamatosan elvárt feltételek 68
2. számú melléklet Az Adatszolgáltatás fogadásának előfeltételei 71
1. A Kezdő Időpont meghatározására irányadó feltételek 71
2. A csatlakozási engedélyezési eljárás 71
3. számú melléklet A NÚSZ által biztosítandó feltételek 74
1. Ügyfél regisztrációs felület 74
2. Interfész, térkép réteg („layer”) 74
4. számú melléklet A NÚSZ-nál tárolt és a Közreműködővel megosztható Ügyfél személyes adatok 74
5. számú melléklet Az Elmaradt Haszonnak minősülő károk megfizetési esetei és kiszámításának módja 75
6. számú melléklet HU-GO logo 79
7. számú melléklet NÚSZ ügyfélszolgálati elérhetőségei 80
1. A NÚSZ központi ügyfélszolgálatának elérhetőségei 80
2. A NÚSZ személyes ügyfélszolgálatainak elérhetősége 80
8. számú melléklet Speciális szakaszillesztési szabályokkal érintett szakaszok 81
9. számú melléklet Határpontok adatai 85
A jelen Általános Szerződési Feltételek ("ÁSZF") a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság ("NÚSZ") és az Útdíjtörvényben és az Útdíjtörvény Végrehajtási Rendeletében meghatározott bevallási közreműködői feladatokat ellátó bevallási közreműködők közötti szerződéses jogviszonyt szabályozzák.
1. A NÚSZ adatai és ügyfélszolgálatának elérhetősége
Neve: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhely: 1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00/B Nyilvántartó szerv neve Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Nyilvántartási azonosító 00-00-000000
Adószám: 12147715-2-44
Ügyfélszolgálatának elérhetősége az ÁSZF 7. számú mellékletében.
2. Bevezetés
A NÚSZ az Útdíjtörvény szerinti útdíjszedői és egyetemes útdíjszolgáltatói feladatokat lát el.
A magyarországi piacon több szolgáltató nyújt előfizetőinek üzletszerűen gépjárművekkel kapcsolatos helymeghatározó- vagy gépjárművédelmi szolgáltatást, amelynek keretében az ilyen szolgáltatásra előfizető személyek számára úthasználati adatok rögzítésére alkalmas fedélzeti egységet biztosítanak, és a fedélzeti egység által elküldött adatokat feldolgozzák.
A NÚSZ és a Közreműködő az Útdíjtörvény bevallási közreműködőre vonatkozó rendelkezéseinek tárgyában együtt kívánnak működni.
A fentiekre tekintettel a NÚSZ szerződést köt a Közreműködőkkel, amelynek minden bevallási közreműködőre egységesen irányadó feltételeit az ÁSZF rögzíti.
A jelen ÁSZF, annak mellékletei, valamint az Egyedi Szerződés és annak mellékletei által létrejövő szerződéses jogviszonyra kizárólag a jelen ÁSZF-ben, annak mellékleteiben, valamint az Egyedi Szerződésben és annak mellékleteiben, továbbá a NÚSZ által kiadott állásfoglalásokban és nyilatkozatokban (azok visszavonásáig) foglaltak az irányadóak, így nem válik az ÁSZF és az Egyedi Szerződés által létrejött szerződéses jogviszony részévé semminemű olyan szokás, amelynek alkalmazásában a NÚSZ és a Közreműködő korábbi üzleti kapcsolataikban megegyeztek, és semmilyen gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Nem válik továbbá az ÁSZF, illetve az Egyedi Szerződés tartalmává semmiféle, a vonatkozó üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás sem.
Amennyiben az ÁSZF (illetve mellékletei) és az Egyedi Szerződés más feltételei egymástól eltérnek, a NÚSZ és a Közreműködő által egyedileg megtárgyalt és elfogadott tartalmi elemek válnak az Egyedi Szerződés részévé.
A NÚSZ vezető tisztségviselőjének felelőssége – a vonatkozó jogszabály által lehetővé tett módon, ideértve a vezető tisztségviselő esetleges felróható magatartását is – kizárt a vezetői tisztségviselői tevékenységével összefüggésben a NÚSZ által harmadik személynek okozott károkért, melyekért kizárólag a NÚSZ felel.
A Közreműködő tudomásul veszi, hogy amennyiben a NÚSZ vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben a Közreműködőnek kárt okoz (ideértve azt az esetet is, ha a kár a vezető tisztségviselőnek felróható magatartás eredményeként megvalósuló szerződésszegés következménye), ezért kizárólag a NÚSZ tartozik felelősséggel. A NÚSZ vezető tisztségviselőit terhelő, az általuk okozott kárért való felelősség jelen pont szerinti korlátozása kizárólag a tárgybeli jogviszonyában érvényes és hatályos, és nem érinti a NÚSZ és a Közreműködő között esetlegesen már fennálló vagy a jövőben létrejövő szerződésekkel kapcsolatos, vagy szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget. A NÚSZ vezető tisztségviselője a jelen pontban rögzítettek szerinti felelősségkorlátozásra közvetlenül hivatkozhat.
A Közreműködő xxxxxx azon jogáról, hogy a NÚSZ vezető tisztségviselőjével szemben felelősségének megállapítása vagy marasztalása iránt bármilyen igényt érvényesítsen.
A NÚSZ vezető tisztségviselője a jelen pontban rögzítettek szerinti felelősségkorlátozásra közvetlenül hivatkozhat.
A NÚSZ szerződésszegése esetére teljes mértékben kizárja a NÚSZ vezető tisztségviselőjének felelősségét.
A NÚSZ-t a jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződésben - a NÚSZ szerződése vagy jogszabály alapján - a KKK, vagy más jogi személy helyettesítheti, illetve helyette a jelen szerződésbe jogutódként, vagy engedményezés, vagy szerződés-átruházás eredményeképpen beléphet, melyről a NÚSZ a Közreműködőt ésszerű határidőn belül, elektronikus úton értesíti. Ebben az esetben a Közreműködő az Egyedi Szerződés alapján nyújtandó szolgáltatásokat megszakítás nélkül biztosítja a NÚSZ értesítésében megjelölt helyettesítő személy, vagy engedményes, illetve jogutód felé. A Közreműködő az ÁSZF megismerésével és elfogadásával hozzájárul KKK-ra, vagy más jogi személyre történő szerződés-átruházáshoz.
3. Fogalmi meghatározások
Az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak. Az alábbi felsorolásban nagy kezdőbetűvel jelölt fogalmakat az ÁSZF és az Egyedi Szerződés is nagy kezdőbetűvel, a kis kezdőbetűvel jelölt fogalmakat pedig az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben is kis kezdőbetű jelöli. Az ÁSZF 1. számú melléklete határozza meg az ÁSZF törzsszövegében nem használt fogalmakat.
"Adatszolgáltatás": A Közreműködő által az Interfészen keresztül eljuttatott jogszabályok és ÁSZF szerinti adatszolgáltatás, (a) amely szolgáltatott adatokat a Közreműködő az Ügyfél helymeghatározási adataiból képezte az ÁSZF, különösen annak 1. számú melléklete szerint, és (b) amely a megadott Díjköteles Útszakasz és időpont adatok alapján a NÚSZ – az Ügyfél által korábban megadott, a Gépjárműre vonatkozó adatokat felhasználva – az Ügyfél megbízásából az ÁSZF-ben meghatározott feltételek szerint elkészíti az útdíjbevallást.
"Auditor": Az ÁSZF 2. számú mellékletében meghatározott csatlakozási engedélyezés feltételek, továbbá az ÁSZF 9. vagy 12. pontja szerinti teljesítési feltételek vizsgálatára jogosult szervezet, amely lehet a NÚSZ, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Felügyelet.
"ÁSZF": A jelen Általános Szerződési Feltételek a bevallási közreműködők adatszolgáltatására vonatkozó egyedi szerződéshez.
"bevallási közreműködő": Az Útdíjtörvényben meghatározott ekként meghatározott feladatkör. (A Közreműködő az Egyedi Szerződést megkötő bevallási közreműködő.)
"Bírság": Az Útdíj megfizetésének elmulasztása esetén a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint kiszabott pénzbeli szankció.
"csatlakozási engedély": Az ÁSZF 2. számú mellékletében meghatározott, a NÚSZ által kiadott nyilatkozat.
"csatlakozási eljárási díj": Az ÁSZF 2. számú mellékletében rögzített díj, amelyet a csatlakozási eljárás költségeként a Közreműködő fizet a NÚSZ-nak.
"Díjfizetési Szerződés": A NÚSZ és az Ügyfél között az Útdíj megfizetése tárgyában megkötött szerződés.
"Díjköteles Útszakasz": Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendeletben rögzített olyan Útszakasz, amelyet a Gépjárművek Díj fizetése ellenében jogosultak használni.
"Egyedi Szerződés": A Közreműködő és a NÚSZ között a jelen ÁSZF-ben foglalt feltételek elfogadásával létrejövő egyedi szerződés.
"Elmaradt Haszon": Az az ÁSZF 10. pontja szerint meghatározott kárátalány, amely útdíjszedői és egyetemes útdíjszolgáltatói minőségére tekintettel a NÚSZ-nál (és rajta keresztül a Magyar Államnál) útdíjbevételi hiánya miatt jelentkezik amiatt, hogy a Közreműködő szerződésszegése miatt az Ügyfelek kevesebb Útdíjat fizetnek.
"Ellenőrző Szerv": Az útdíj megfizetésének ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági feladatokra kijelölt, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv.
"elszámolási időszak": Az ÁSZF 11.3. pontjában meghatározott időszak.
"Előfizetői Szerződés": A Közreműködő által helymeghatározó- vagy gépjárművédelmi szolgáltatás tárgyában a gépjárműre vele szerződést kötő tulajdonossal, üzemben tartóval vagy használóval kötött előfizetői szerződés, tekintet nélkül a szerződéskötés módjára, így különösen arra, hogy az Ügyfél és a Közreműködő írásban kötött-e egyedi előfizetői szerződést, vagy az Ügyfél és a Közreműködő közti szerződéses jogviszony a Közreműködő által előzetesen nyilvántartásba vett, kereskedelmi forgalomban kapható Fedélzeti Eszköz Ügyfél általi megvásárlásával vagy más ráutaló magatartással jött-e létre.
"Értesítendő Személy": Az a személy, aki egy adott Gépjármű vonatkozásában az UD Rendszerben az értesítés kiküldésének időpontjában értesítésre jogosult személyként van regisztrálva, az ott megadott értesítési elérhetőségek mellett.
"Feldolgozó Rendszer": A Közreműködő azon informatikai rendszere, beleértve az Ügyfelekhez tartozó Gépjárművek fedélzeti eszközeit is, amely a fedélzeti eszközből érkező helymeghatározási adatokból kiszámítja (meghatározza) az Adatszolgáltatás elküldendő adattartalmát.
"Felügyelet": az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet szerinti hatósági felügyeleti szerv, amely ellátja az útdíjszedők és az útdíjszolgáltatók tevékenységének felügyeletét az Útdíjtörvényben meghatározottak szerint.
"Gépjármű": Az Útdíjtörvény szerint „útdíjköteles gépjármű”.
"Gépjármű Állomány": Azon Gépjárművek összessége (száma), amelyek a NÚSZ nyilvántartásában a vizsgált időpontban a Közreműködő Ügyfeleihez tartozó Gépjárműként regisztrálva vannak.
"Interfész": A NÚSZ által az Adatszolgáltatások fogadása végett elérhetővé tett informatikai csatlakozó felület és informatikai szolgáltatás.
"Kezdő Időpont": A NÚSZ által az ÁSZF 2. számú melléklet 1.2. pontja szerint kiadásra kerülő csatlakozási engedélyben meghatározásra kerülő azon időpont, amelytől a NÚSZ fogadja az Adatszolgáltatást, fizeti a Közreműködőnek a költségtérítést, és biztosítja a regisztrált Ügyfelek számára az Adatszolgáltatás szerint az Úthasználati Jogosultságot.
"költségtérítés": Az útdíjszedő által az útdíjszolgáltatóknak, valamint az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és a viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló 29/2013. (VI. 12.) NFM rendeletben megállapított mértékű, a NÚSZ által a bevallási közreműködőnek fizetendő költségátalány.
"Szolgáltatási Szint": Az ÁSZF 1. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott, az Adatszolgáltatással szemben támasztott, mutató szerint megfogalmazott minőségi elvárások.
"Szolgáltatási Szint Minimum": Az egyes Szolgáltatási Szintek kapcsán az ÁSZF 1. számú melléklete szerint meghatározott azon minimum érték (mutató), amelynek nem teljesítése esetén a NÚSZ jogosult a Szerződést az ÁSZF 15.1 a) pontja szerint azonnali hatállyal felmondani.
"UD Rendszer": Az útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíjköteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé tévő, a NÚSZ által működtetett elektronikus rendszer.
"UD Rendszer Éles Üzemkezdet": Az az időpont, amikortól a NÚSZ az UD Rendszer üzemeltetését megkezdi annak érdekében, hogy jogszabályokban vagy harmadik személlyel kötött szerződésben számára előírt kötelezettségeknek eleget tudjon tenni.
"Útdíj": Díjköteles Útszakasz használata ellenében fizetendő, a megtett úttal arányos díj (útdíj).
"Útszakasz": A magyar közutak összességének olyan, közlekedés szempontjából folyamatos része, amelynek kezdetét és végét kilométerszelvényekkel határozzák meg.
"Ügyfél": A Közreműködővel Előfizetői Szerződés tárgyában előfizetői jogviszonyban álló Előfizetők, akik egyúttal a NÚSZ-szal mint egyetemes útdíjszolgáltatóval (lásd Útdíjtörvény 2. § 7. és 24. pont) az útdíj megfizetése tárgyában is szerződést kötöttek, és ennek részeként az ÁSZF 3. számú melléklete szerint nála regisztráltak, és hozzájárultak az Adatszolgáltatáshoz.
"Útdíjtörvény": Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény.
"Útdíjtörvény Végrehajtási Rendelete" Az Útdíjtörvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeleteket is, így különösen az alábbiakat:
– az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet;
– útdíjszedő által az útdíjszolgáltatóknak, valamint az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és a viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló 29/2013. (VI. 12.) NFM rendelet;
– az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet.
"Úthasználati Jogosultság": Az Útdíjtörvény szerinti jogosultság, amelynek megléte igazolja, hogy az adott személy az adott Díjköteles Útszakasz vonatkozásában teljesítette az Útdíj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét.
"Vonatkozó Jogszabályok": Az Útdíjtörvény, az Útdíjtörvény Végrehajtási Rendeletét és a következő jogszabályok vagy helyükbe lépő, azonos tárgyú jogszabályok:
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény;
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény;
rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény;
a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény;
a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet;
a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet
4. Az ÁSZF tárgya
4.2. Az ÁSZF 4.1 pontja szerinti Adatszolgáltatás keretében a Közreműködő vállalja, hogy a NÚSZ által biztosított Interfészen folyamatosan közli a NÚSZ-szal, ha az Ügyfél egy adott Díjköteles Útszakaszra a fedélzeti egység által meghatározott Gépjármű vonatkozásában Úthasználati Jogosultságot igényel.
4.3. A NÚSZ biztosítja az Interfész folyamatos elérhetőségét, és a Közreműködő által továbbított igénylés szerint a NÚSZ az Ügyfél számára Úthasználati Jogosultságot biztosít (az erre vonatkozó külön, a Díjfizetési Szerződésben megfogalmazott feltételek teljesülése esetén). A Közreműködőre az Interfész tartalmi és formai követelményei minden olyan szerződéses kötelezettségének teljesítése során irányadó, ahol az Interfész igénybe vételre kerül. Az Interfészen keresztüli adatforgalom a felek közötti hivatalos és joghatással bíró adatforgalomnak (kommunikációnak, kapcsolattartásnak) tekintendő.
4.4. A NÚSZ az Adatszolgáltatás jelen Szerződés szerinti teljesítése érdekében vállalja, hogy:
a) az Interfészen keresztül fogadja a Közreműködőtől az Adatszolgáltatásokat;
b) a Közreműködő által az Interfészen keresztül átadott Adatszolgáltatást feldolgozza;
c) a Közreműködő részére térkép rétegeket („layer”) biztosít a Díjköteles Útszakaszok tekintetében;
d) az Adatszolgáltatás megkezdéséhez szükséges, az ÁSZF-ben meghatározott adatokat a Közreműködőnek átadja;
e) az ÁSZF-ben meghatározott visszaigazolásokat az Interfészen keresztül folyamatosan teljesíti;
f) a Közreműködőt az Interfészen keresztül folyamatosan tájékoztatja az Adatszolgáltatáshoz szükséges Ügyfél adatokról és azok módosulásáról, valamint az ÁSZF 1. sz. mellékletében meghatározott egyéb információkról.
4.5. Az ÁSZF 4.4 c) pontjában említett térkép réteg ("layer") mint szerzői jog által védett mű tekintetében a NÚSZ a Közreműködő részére az Egyedi Szerződés hatályának időtartamára vonatkozó, Magyarország területére kiterjedő, nem kizárólagos, másra át nem ruházható felhasználási jogot enged a mű azon felhasználási módjaira, amelyek a Közreműködő ÁSZF-ben, Egyedi Szerződésben, valamint az Ügyféllel a bevallási közreműködői tevékenység tárgyában kötött szerződés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.
A Közreműködő az Egyedi Szerződés időbeli hatálya alatt, a szerződés által szabályozott jogviszony körében jogosult az ÁSZF 6. számú mellékletében szereplő, a NÚSZ kizárólagos védjegyoltalma alatt álló színes ábrás védjegyek, (továbbiakban „HU-GO logók ”) nem kizárólagos, térítésmentes használatára. A Közreműködő a NÚSZ felhívására köteles a logók azonnali eltávolítására, használatának megszüntetésére, mellyel kapcsolatos valamennyi költséget a Közreműködő visel. A Közreműködő HU-GO logók használatára harmadik személy részére engedélyt nem adhat, azok módosítására kizárólag a logó méretének méretarányos kicsinyítése vagy nagyítása, továbbá fekete-fehérré vagy szürkeárnyalatossá tételének körében jogosult
4.6. Az ÁSZF-ben foglaltakon túl a NÚSZ az Adatszolgáltatáshoz további információt vagy segédanyagot nem biztosít a Közreműködő számára.
4.7. A NÚSZ a Közreműködő részére a Vonatkozó Jogszabályokban meghatározott mértékű költségtérítést fizet. A Közreműködő a jelen ÁSZF-ben vállalt kötelezettségek teljesítéséért az Ügyféltől külön díjra nem jogosult.
4.8. A Közreműködő műszaki jellegű feladatait, kötelezettségeit és a vele szembeni elvárásokat az ÁSZF 1. számú melléklete (műszaki leírás) tartalmazza.
5. Az Adatszolgáltatás megkezdésének előfeltételei
5.1. Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés feltétele az ÁSZF-ben – így különösen annak 1. és
5.2. A Közreműködő és a NÚSZ az Egyedi Szerződés megkötését követően egyeztetik, hogy a Közreműködő milyen módon és milyen időponttól tudja biztosítani az ÁSZF-ben foglalt feltételek teljesítését, és várhatóan milyen időpontban teszi meg az ÁSZF 2. számú melléklet 1.1 b) pontjában meghatározott nyilatkozatot.
5.3. A Közreműködő az ÁSZF 2. számú melléklete alapján kiadandó csatlakozási engedélyben rögzített Kezdő Időponttól köteles az ÁSZF és az Egyedi Szerződés szerinti kötelezettségeit teljesíteni.
5.4. A NÚSZ az Egyedi Szerződés megkötését követően, annak hatálya alatt biztosítja az ÁSZF
3. számú mellékletében foglalt feltételeket azzal, hogy a NÚSZ
a) a – Közreműködővel szerződött – díjfizetésre kötelezettek számára a regisztrációt a csatlakozási engedélyben meghatározott a Kezdő Időponttól, vagy a NÚSZ által külön nyilatkozatban megjelölt időponttól elérhetővé teszi;
b) az Adatszolgáltatást a Kezdő Időponttól fogadja és dolgozza fel;
c) az Ügyfelek számára az Adatszolgáltatás szerint, és az ÁSZF-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén az Úthasználati Jogosultságot a Kezdő Időponttól kezdődően.
5.5. Ha az UD Rendszer Éles Üzemkezdete a 1060/2013. (II. 13.) Korm. határozat 4. d) pontjában foglalt határidőhöz képest csak később kezdődik meg, vagy az UD Rendszer Éles Üzemkezdete után az UD Rendszer éles üzeme szünetel, ideiglenesen vagy véglegesen leállításra kerül, a NÚSZ erről – ha erre lehetősége van – öt munkanappal megelőzően előzetesen értesíti a Közreműködőt, és az Adatszolgáltatást ezen időtartam, vagy a végleges leállítás esetén a továbbiakban NÚSZ nem fogadja. Jelen pontban meghatározott esetekben a NÚSZ tájékoztatja a Közreműködőket, hogy az Adatszolgáltatást és Ugrási jelentésküldést, a 25 napos beküldési határidőre is tekintettel, mely időpontig köteles a Közreműködő teljesíteni.
A Közreműködő elfogadja, hogy a Közreműködőnek az UD Rendszer Éles Üzemkezdetének elhalasztásából, az UD Rendszer éles üzemének szüneteléséből, annak ideiglenes vagy végleges leállításából eredő káráért (így különösen elmaradt hasznáért, bevételéért és a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenésért) a NÚSZ-t kártérítési felelősség nem terheli.
5.6. A Közreműködő köteles minden, az általa az Ügyfelek számára biztosított fedélzeti egységekből típusonként 2 darabot térítésmentesen a NÚSZ rendelkezésére bocsátani, a NÚSZ erre vonatkozó értesítését követő 8 napon belül.
6. A Közreműködő feladatköre az Úthasználati Jogosultsággal kapcsolatosan
6.1. A Közreműködő a NÚSZ irányában az Ügyfél bevallási közreműködőjeként jár el, e minőségében az Ügyfél teljesítési segédje az Úthasználati Jogosultság megszerzése érdekében, és az Ügyfél útdíjbevallásához szükséges Adatszolgáltatás keretei között az Ügyfél nevében és helyette nyilatkozik az ÁSZF 1. számú mellékletében írtak szerint.
6.2. Az Adatszolgáltatás útdíjbevallásbeli felhasználásához az Ügyféltől szükséges felhatalmazást a NÚSZ az Ügyféltől szerzi meg. A NÚSZ a Díjfizetési Szerződés szerint jogosult az az Ügyfélnek az Úthasználati Jogosultság Adatszolgáltatások alapján történő biztosítását felfüggeszteni, és ilyen esetben egyúttal jogosult az Adatszolgáltatások feldolgozását is felfüggeszteni.
6.3. A Közreműködő az Adatszolgáltatást a NÚSZ-nak mint egyetemes útdíjszolgáltatónak továbbítja, amely alapján a NÚSZ közvetlenül az Ügyféltől szedi be az Útdíjat az útdíjszedő javára.
6.4. A Közreműködő az Útdíjtörvény 6. § (8) bekezdése és az Ügyféllel kötött Előfizetői Szerződése alapján, a polgári jogi kártérítési (így különösen felróhatósági) szabályoknak megfelelően tartozik az Ügyfél felé felelősséggel az általa biztosított fedélzeti egység szabályszerű működésre való alkalmasságáért és az Adatszolgáltatásért. A Felek a Közreműködő által biztosított fedélzeti egységnek azt a fedélzeti egységet tekintik, amelyre vonatkozóan a Közreműködő és az Ügyfél között Előfizetői Szerződés van hatályban (függetlenül attól, hogy a fedélzeti egységet az Ügyfél a Közreműködőtől vagy harmadik féltől vásárolta-e, és függetlenül attól, hogy az Ügyfélnek ugyanazon fedélzeti egységre vonatkozóan korábban más bevallási közreműködővel volt hatályban előfizetői szerződése.)
Közreműködő a NÚSZ felé a Ptk. általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, kivéve azon eseteket, ahol a jelen ÁSZF másként rendelkezik.
6.6. A NÚSZ az ÁSZF 6.5. pontjában foglaltak mellett vállalja, hogy az Ügyfelet a Díjfizetési Szerződésben tájékoztatja az ÁSZF 6.5. pontjában foglalt felelősségi viszonyról.
6.7. Ha a NÚSZ tudomására jut a Közreműködő hibás vagy hiányos Adatszolgáltatása (így különösen az ÁSZF 9. pontja szerinti auditálás során), erről tájékoztatja a Közreműködőt a megfelelő Adatszolgáltatás teljesítése követelésének fenntartásával.
6.8. A NÚSZ kijelenti, hogy a Közreműködővel azonos feltételekkel köt szerződést minden más bevallási közreműködővel is.
7. A Közreműködő kártérítési felelőssége az Ügyfél felé, a Közreműködő által nyújtandó biztosítékok
A NÚSZ jogszabály kijelölése alapján a köz érdekében eljáró, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű feladatot végző kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét a jogszabályok rá vonatkozó előírásai, valamint a tevékenységének központi költségvetésből történő finanszírozását szabályozó szerződéseknek megfelelően kell, hogy végezze, és ezen tevékenységből származó bevételét a központi költségvetés számára köteles megfizetni.
Erre figyelemmel a jelen ÁSZF alapján kötendő Egyedi Szerződés a NÚSZ tevékenységének zavartalan és szabályszerű ellátása szempontjából rendkívüli fontosságú, így annak megszegése jelentős – akár a mindenkori költségvetési törvényben a NÚSZ tevékenységéből eredően előirányzott bevétel összegét elérő – károkat okozhat a NÚSZ, illetve harmadik személyek – beleértve a Magyar Államot – számára. Jelen rendelkezés értelemszerűen nem érinti az ÁSZF azon rendelkezéseit, ahol a Közreműködő felelősségi körében valamilyen korlát került meghatározásra.
7.1. A NÚSZ és a KKK közötti jogviszony alapján a NÚSZ a bevallási közreműködő, mint alvállalkozó által, a részére - továbbfeldolgozható, elektronikus formában szolgáltatott díjbeviteli - adatokat köteles továbbítani a KKK részére.
7.2. A Közreműködő köteles az Ügyfél felé helytállni a Közreműködő hibás vagy hiányos Adatszolgáltatásából eredő, legalább az alábbiakban meghatározott károkért:
a) az ÁSZF 6.5 a) pontjában meghatározott esetben az Ügyfél által megfizetett Bírság,
b) az ÁSZF 6.5 b) pontjában meghatározott esetben az Ügyfél által megfizetett többlet Útdíj.
a) Magyarországon biztosítási tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító nyújtja;
b) fedezetet nyújt az ÁSZF 7 a) pontjában meghatározott, Bírságból eredő Ügyfél károkra, valamint az ÁSZF 10.1 pont értelmében a NÚSZ-nak (és rajta keresztül a Magyar Államnak) okozott károkra, így különösen az ÁSZF 9.4 szerinti, az Adatszolgáltatás auditálása során feltárt adathiányokból eredő károkra és az ÁSZF 5. számú melléklet szerint számított teljes Elmaradt Haszonra;
c) az alábbi feltételeknek megfelelő, hatályos biztosítási szerződéssel rendelkezik, ahol az alábbi rövidítések a következőket jelentik:
"GÁ" = Gépjármű Állomány száma (lásd az ÁSZF 3. pontját); "KFÖF" = kártérítési felelősségbiztosítási összeg felső határa;
"KÖRSPEC" = a következőkben meghatározott típusú kárra vonatkozó, speciális közreműködői önrész mérték: olyan, a Közreműködő által hibásan vagy hiányosan teljesített Adatszolgáltatás miatt az Ügyfélre kirótt Bírság okozta kár, amely nem minősül az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.3.1. vagy 3.3.2. pontjában
meghatározott Adatkését okozó vagy Súlyos üzemhiba kategóriába ("egyedi bírság")
KÖRÁLT = a KÖRSPEC kapcsán meghatározott egyedi bírság kártípuson kívüli, a b) pont szerint lefedett károkra vonatkozó közreműködői önrész mértéke.
Gépjármű állomány száma (db) | Eseti kártérítési felelősségbiztosítási összeg felső határa (Ft) | Éves kártérítési felelősségbiztosítási összeg felső határa (Ft) | KÖRÁLT=< | KÖRSPEC=< |
0-3000 | 20 000 000 | 30 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>10 000 000 Ft; és | a) 1 000 000 Ft naptári évente, és |
b) 1 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 10 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | |||
3001-5000 | 20 000 000 | 40 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>10 000 000 Ft; és | a) 1 000 000 Ft naptári évente, és |
b) 1 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 10 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | |||
5001-10 000 | 50 000 000 | 100 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>25 000 000 Ft; és | a) 2 500 000 Ft naptári évente, és |
b) 2 500 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 25 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | |||
10 001-20 000 | 100 000 000 | 200 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>50 000 000 Ft; és | a) 5 000 000 Ft naptári évente, és |
b) 5 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 50 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | |||
20 001- | 200 000 000 | 400 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>100 000 000 Ft; és | a) 10 000 000 Ft naptári évente, és |
b) 10 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 100 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a |
d) a biztosító mentesülése kizárólag bűncselekménnyel okozott károk esetén áll be.
7.6. A Közreműködő köteles a felelősségbiztosítási szerződésben előírni, hogy a biztosítékot nyújtó fél vagy megbízottja a felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről a NÚSZ-t haladéktalanul értesítse.
7.7. Az Közreműködő köteles a NÚSZ-t haladéktalanul értesíteni az ÁSZF 7.3 pontja szerinti felelősségbiztosítási szerződés módosításáról vagy megszűnéséről, amely az ÁSZF 15.12
a) pont szerint azonnali hatályú felmondás alapja lehet.
8. A NÚSZ elvárásai az Előfizetői Szerződéssel kapcsolatosan a Közreműködő felé
8.1. A Közreműködő szavatolja, hogy az Előfizetői Szerződései az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben foglalt követelményeknek megfelelnek.
8.2. A Közreműködő vállalja, hogy
a) az Előfizetői Szerződésében az ÁSZF 7. pontja szerinti károkért való felelősségét nem zárja ki, és nem rögzít az ÁSZF 7. pontja szerinti mértéknél alacsonyabb kártérítési felelősséget;
b) az Előfizetőit tájékoztatja az ÁSZF 7. pontja szerint az Előfizetők rendelkezésére álló biztosítékról.
8.3. Az ÁSZF 8.2 a) pontjában foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a NÚSZ az Egyedi Szerződés hatálya alatt jogosult az Előfizetői Szerződésekbe betekinteni.
8.4. A Közreműködő kötelezettsége, a hatósági megkeresésen alapuló jogsegély eljárások esetén az alábbiak szerint alakul:
Ha a hatóság a NÚSZ - t belföldi jogsegély kapcsán megkeresi, és a hatósági megkeresés érdemi kivizsgálásához a NÚSZ megítélése szerint a Közreműködő bevonása szükséges, a NÚSZ megkeresi a Közreműködőt. A Közreműködő, a megkereséstől számított 5 munkanapon belül köteles az általa lefolytatott vizsgálat eredményéről írásban értesíteni a NÚSZ-t, aki ezt követően a saját nevében, közvetlenül értesíti a hatóságot a vizsgálat eredményéről.
a) Ha egy Ügyfél a Közreműködő bevallási közreműködői tevékenységével (így különösen az Úthasználati Jogosultság igénylésével, az ahhoz kapcsolódó fedélzeti egység működésével) kapcsolatosan a Közreműködőnél panaszt tesz, és a panasz érdemi kivizsgálásához a NÚSZ közreműködése szükséges, a Közreműködő köteles az adott bejelentést a NÚSZ részére a NÚSZ e-mail címére (xxxx@xxxxxxxxxxxx.xx) történő megküldéssel továbbítani. A NÚSZ az általa lefolytatott vizsgálat eredményét a bejelentés fogadását követő 5 munkanapon belül írásban megküldi a Közreműködő részére. A Közreműködő a NÚSZ vizsgálata alapján az Ügyfelet saját nevében, közvetlenül, írásban értesíti a
panasz kivizsgálásának érdemi eredményéről, amelyet ezzel egyidejűleg köteles írásban megküldeni a NÚSZ részére is.
b) Ha egy Ügyfél a Közreműködő bevallási közreműködői tevékenységével (így különösen az Úthasználati Jogosultság igénylésével, az ahhoz kapcsolódó fedélzeti egység működésével) kapcsolatosan a Közreműködőnél panaszt tesz, és a panasz érdemi kivizsgálásához a NÚSZ közreműködése nem szükséges, a Közreműködő köteles azt érdemben, írásban, a panasz beterjesztését követően legfeljebb 5 munkanapon belül megválaszolni, függetlenül attól, hogy az Ügyfél a panaszát szóban vagy írásban terjesztette-e elő.
d) A fenti a) - c) pontok szerinti eljárások során a Közreműködő köteles a bejelentett panaszokat nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásban folyamatosan vezetni a panaszokkal kapcsolatos legfőbb adatokat (így különösen azok állapotát és azt, hogy a panasz megválaszolásra került-e már, mikor és hogyan.).
8.6. A 8.5 pont rendelkezéseitől függetlenül, ha az Ügyfél és a NÚSZ azt kifejezetten igényli, a Közreműködő köteles a panasz kezelésének módját a NÚSZ-szal egyeztetni.
8.7. A Közreműködő köteles az Auditor részére a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban lehetőséget biztosítani a Közreműködő az ÁSZF 8.24. pontja szerinti panaszkezelési folyamatának ellenőrzésére, ennek részeként az ott meghatározott nyilvántartásba és az azt alátámasztó emailekbe és más iratokba betekintést adni.
8.8. A Közreműködő köteles továbbá:
a) tájékoztatni vagy értesíteni az Ügyfelet az ÁSZF 1. számú mellékletében meghatározott esetekben, módon és tartalommal;
b) biztosítani az Ügyfél számára, hogy a részére biztosított fedélzeti egység működésére és használatára vonatkozó tájékoztatások folyamatosan elérhetőek legyenek.
c) gondoskodni arról, hogy a bevallási közreműködői tevékenységet ellátó minden munkavállalója, megbízottja, alvállalkozója és más teljesítési segédje (a továbbiakban együtt: teljesítési segéd) megfelelő felkészítést kapjon;
d) tartózkodni attól, hogy a NÚSZ nevében az Ügyfél felé bármilyen kötelezettségvállalásként értelmezhető nyilatkozatot tegyen;
e) az Előfizetői Szerződéseket és a szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos, egy esetleges vita szempontjából jelentőséggel bíró tényeket megfelelően nyilvántartani.
9. Az Adatszolgáltatás módja, a teljesítésre vonatkozó kimutatások átadása, az Adatszolgáltatás rendszeres és rendkívüli auditálása
9.1. A Közreműködő a Kezdő Időponttól köteles az Adatszolgáltatást az Ügyfelek számára az Interfészen keresztül teljesíteni, és ennek részeként köteles az ÁSZF 1. számú mellékletében foglalt követelményeket teljesíteni.
9.2. A Közreműködő minden elszámolási időszak végén, az elszámolási időszakot követő 15. napig átadja a NÚSZ részére a Szolgáltatási Szintek teljesülésére vonatkozó, a NÚSZ által meghatározott formájú, adattartalmú és terjedelmű kimutatást (a továbbiakban: Szolgáltatási jelentés).
9.3. Az Auditor az ÁSZF 18.2. pontja szerinti megőrzési időn belül jogosult akár esetileg, akár rendszeresen ellenőrizni (akár személyesen, akár teljesítési segéd igénybevétele útján), hogy az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben meghatározott követelmények – így különösen az ÁSZF 1. számú mellékletének 4. pontja szerinti Szolgáltatási Szintek – miként teljesültek egy vagy több vizsgált elszámolási időszak során (audit). Az audit részeként a Közreműködő köteles az Auditor rendelkezésére bocsátani a bevallási közreműködői tevékenységével kapcsolatosan keletkezett adatokat (ennek részeként így különösen az egyes Ügyfelek által használt fedélzeti egység azonosítókat és típusokat, valamint azok műszaki leírását és adatait is), összhangban az ÁSZF 18.5 pontjának rendelkezéseivel. Az audit során a Közreműködő továbbá köteles biztosítani, hogy az Auditor a szükséges műszaki teszteket a Feldolgozó Rendszer igénybevételével lefolytathassa.
9.4. Az Auditor az ÁSZF 18.2. pontja szerinti megőrzési időn belül rendkívüli esetben soron kívül kérheti a Feldolgozó Rendszerben rögzített adatoknak a NÚSZ által meghatározott formájú, adattartalmú és terjedelmű rendelkezésre bocsátását, ha a NÚSZ észlelte, hogy egy megelőző elszámolási időszakban vagy annak egy részében az Adatszolgáltatások száma jelentős mértékben elmaradt (a) a Közreműködő által valamely korábbi elszámolási időszakban (annak részében) teljesített Adatszolgáltatások számától, (b) a Közreműködőéhez hasonló Gépjármű Állománnyal rendelkező bevallási közreműködők hasonló időszakra vonatkozó adatszolgáltatásainak számától.
9.5. Az Auditor köteles a Közreműködőt az auditról legalább három munkanappal megelőzően értesíteni, kivéve, ha az auditra rendkívüli események miatt van szükség, így különösen az ÁSZF 9.4. pontja szerinti auditálás során. Ha az Auditor hatáskörét és eljárását külön jogszabály határozza meg, akkor jelen 9.5 pont csak akkor alkalmazandó, ha e külön jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik vagy az ott leírt eljárási szabályokkal a Közreműködő jelen 9.5 pont szerinti kötelezettség teljesítése nem ütközik.
9.6. Az audit eredményéről az Auditor jegyzőkönyvet vesz föl.
9.7. Ha az ÁSZF 9.3-9.4 pontjai szerinti auditálást nem a NÚSZ végzi, az auditálás eredményéről készített jelentést a NÚSZ is megismerheti. Ha az ÁSZF 9.3-9.4 pontjai szerinti auditálást a Felügyelet végzi (azaz nem a NÚSZ teljesítési segédjeként jár el az audit során), a Közreműködő vállalja, hogy az auditálás eredményéről készített jelentést öt munkanapon belül megküldi a NÚSZ részére.
9.8. A jelen 9. pontban meghatározott, Auditra vonatkozó rendelkezésektől függetlenül a NÚSZ bármikor jogosult a Közreműködőtől
a) írásbeli jelentést kérni a Szolgáltatási Szintek és az ÁSZF egyéb rendelkezéseink teljesítésére vonatkozó adatokról, a NÚSZ által meghatározott időszak és paraméterek szerinti bontásban;
b) lezárt üzleti évére vonatkozóan elkészített éves beszámolóját megismerni (ha a Közreműködő ilyen éves beszámoló készítésére köteles).
10. Elmaradt Haszon és késedelmes vagy hibás teljesítési kötbér fizetésének esetei és feltételei, továbbá a téves adatszolgáltatás miatti, valamint egyedi OBU hiba értesítés
miatt szükségessé váló egyenleg visszatöltés, tovább a visszatöltéssel kapcsolatos kötbér és költségátalány meghatározása
10.1. A Közreműködő a hiányos (elmaradt) Adatszolgáltatás miatt köteles az ÁSZF 5. számú mellékletében meghatározott esetekben a NÚSZ részére az ÁSZF 5. számú mellékletében meghatározottak szerint kiszámított – az Útdíjra tekintettel a Magyar Államot megillető – Xxxxxxxx Hasznát megtéríteni, feltéve, hogy a hiányos Adatszolgáltatásért a Közreműködő felelős.
10.2. A Közreműködő az ÁSZF 10.1 pontjában foglaltakat meghaladóan a NÚSZ részére (és az Útdíj beszedésével kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben a Magyar Állam részére) elmaradt bevétel vagy elmaradt haszon jogcímén kártérítésre nem köteles.
10.3. A NÚSZ az Elmaradt Hasznát elsősorban a jelen Szerződés alapján a Közreműködő részére fizetendő költségtérítésbe jogosult beszámítani. Ha a költségtérítésbe történő beszámítására nincsen lehetőség, a NÚSZ a kár összegéről a Közreműködőnek bizonylatot állít ki, aki a kárt 30 napon belül megfizeti.
10.4. A NÚSZ az Ellenőrző Szerv számára továbbított információk útján biztosítja, hogy az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.3.2. pontjában meghatározott "Átmeneti Mentesség" ideje alatt a Közreműködő Feldolgozó Rendszerének kiesése miatt érintett Ügyfelek úthasználata ne legyen jogosulatlan csak a miatt, mert a Közreműködő ezen időtartam alatt nem tudta teljesíteni az Adatszolgáltatását.
10.5. i.) Ha a Közreműködő olyan Adatszolgáltatást teljesít, amely mögött, az Ugrási Menetillesztés kivételével nem volt tényleges úthasználat vagy többszörös (ugyanazon pozíció adatok között többszörösen elküldött) Ugrási jelentést küld, az erről való tudomásszerzését követően a NÚSZ az Ügyfél egyenlegére visszaírja (jóváírja) a tényleges úthasználattal nem érintett Útszakaszokra befizetett Útdíjat (a továbbiakban: "téves többlet adatszolgáltatás"). A Közreműködő téves többlet Adatszolgáltatásból eredő jóváírás esetén kötbér fizetésére köteles, amelynek mértéke az egy naptári napon belül (0-24 óra között az ETS időpont figyelembe vételével) a jóváírt Útdíj 20%-a, minimum 25 000 Ft. A bejelentésre kizárólag a Közreműködő jogosult az adatszolgáltatás ITS idejéhez képest 45 napon belül. Bejelentéskor a Közreműködőnek a NÚSZ által megadott formátumban és módon kell megtennie, megfelelő indoklással. A NÚSZ a bejelentéseket saját jogkörben mérlegeli és ez alapján meghozza a döntését a jóváírásról.
ii.) Ha az Ügyfél a Közreműködő egyedi fedélzeti eszköz hiba miatti értesítése miatt Viszonylati Útvonaljegyet vásárol, és később megegyező útvonallal érintett Útdíj köteles Útszakaszra vagy Útszakaszokra a fedélzeti eszközből utóbb nyert adatok alapján a Közreműködő Adatszolgáltatást teljesít (a továbbiakban: fedélzeti eszközhiba miatti többlet adatszolgáltatás), akkor az Ügyfél kérelmére NÚSZ az Ügyfél egyenlegére visszaírja (jóváírja) az Adatszolgáltatás alapján befizetett, közös szakaszokra eső Útdíjat. Megegyező útvonalnak tekinthető az Adatszolgáltatással megadott Útszakaszokból álló Útvonal, amennyiben a megvásárolt Viszonylati Útvonaljegy érvényességi idején belül a Viszonylati Útvonaljeggyel érintet valamennyi díjköteles Útszakasz legalább 75%-ára érkezett Adatszolgáltatás és a beérkezett összes Adatszolgáltatás vagy Ugrási jelentés alapján nem állapítható meg, hogy a Viszonylati Útvonaljeggyel érintett útvonalon többször haladt el a jármű. Ebben az esetben az Ügyfél a visszaigénylést a Viszonylati jegy érvényességét követő 45 napon belül jogosult kezdeményezni a NÚSZ-nál a gépjárműadatok és a Viszonylati Útvonaljegy számának megadása mellett. A NÚSZ a jóváírás költségátalányként az egy viszonylati jegy kapcsán visszatöltött egyenleg 20%-a, minimum 3000 Ft visszatöltési költségátalányra jogosul, melynek fizetési kötelezettje az Ügyfél.
10.6. Ha a Szolgáltatási Szintben (1. számú melléklet 4. pont) meghatározottak szerint egy adott mérési időszakban a Közreműködő hibapontot ér el, a NÚSZ jogosult az adott mérési időszak vonatkozásában az alábbiak szerint meghatározott hibás teljesítési kötbért alkalmazni. A hibás teljesítési kötbér meghatározásához a felek összesítik az adott mérési időszakban a Közreműködő által elért összes hibapontok számát. A hibás teljesítési kötbér alapja az adott mérési időszakban egyébként (hibás teljesítési kötbér és Xxxxxxxx Xxxxxx levonását figyelembe nem vevő) fizetendő költségtérítés teljes, általános forgalmi adót magában nem foglaló összege. A hibás teljesítési kötbér mértéke minden egyes hibapont után az előző mondat szerint meghatározott költségtérítés 0,01%-a.
10.7. A Közreműködő az ÁSZF-ben máshol rögzített eseteken túl az alábbi esetekben az alább meghatározott mértékű hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles
a.) Az ügyfél panaszok kezelésére a 8.4. pont c.) alpontban meghatározott határidő késedelmes teljesítése esetén minden megkezdett késedelmes napra 10 000 Ft maximum 100 000 Ft.
b.) A szerződésben meghatározott Üzemhibák bejelentésére az 0.xx melléklet 3.3. pontjában meghatározott határidő késedelmes teljesítése esetén minden megkezdett óra után 50 000 Ft maximum 250 000 Ft.
c.) Szolgáltatási jelentés megküldésére a 9.2 pontban meghatározott határidő késedelmes teljesítése esetén minden megkezdett késedelmes napra 15 000 Ft maximum 250 000 Ft.
11. A költségtérítés megfizetése
11.1. A költségtérítés alapját és mértékét a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. A költségtérítés alapja az ÁSZF hatályba lépésekor a NÚSZ által – a Közreműködő Ügyfelei által a tárgyhónapban történő úthasználatuk alapján – az Útdíj megállapítására alkalmas Adatszolgáltatások alapján kivetett Útdíj általános forgalmi adóval nem terhelt összege. A költségtérítés mértéke az ÁSZF hatályba lépésekor, költségtérítés alapjának 1,8%-a. Az ügyfél egyenlegére visszatöltés során visszatöltött Útdíj után nem jár költségtérítés a Közreműködőmnek.
11.2. A Közreműködő tudomásul veszi, hogy a költségtérítést meghatározó jogszabály változása esetén a költségtérítés alapja, mértéke az ÁSZF módosítása nélkül megváltozik, a NÚSZ azonban vállalja, hogy erről a Közreműködőket értesíti.
11.3. A Felek közötti elszámolási időszak teljes naptári hónap.
11.4. NÚSZ elszámolási időszakonként az időszak lezárultát követő 15 napon belül kimutatást ad arról, hogy az adott elszámolási időszakban a Közreműködő Adatszolgáltatása alapján a Közreműködő összes Ügyfele milyen összegű útdíj megfizetésére vált kötelessé. A Közreműködő tudomásul veszi, hogy az Adatszolgáltatásoktól függetlenül a költségtérítést az Ügyfél útdíj megfizetési kötelezettsége (az Ügyfél bevallása szerinti útdíj összege) határozza meg, így az útdíj fizetéssel kapcsolatos bármilyen mentesség vagy az útdíj fizetési kötelezettségek felfüggesztése esetén sem jár a Közreműködő számára költségtérítés.
elutasításáról és annak indokairól tájékoztatja a Közreműködőt. Kifogás hiányában a kimutatás a 6. munkanapon elfogadottnak minősül.
11.6. A NÚSZ az elfogadott vagy elfogadottnak minősített kimutatás alapján teljesítési igazolást állít ki a Közreműködő részére, aki a költségtérítésre vonatkozó számláját ezen igazolás alapján állítja ki. Ha a kimutatás tartalmának vitatására a 11.5 pont alapján nem kerül sor, a NÚSZ a kimutatás elfogadását követő 8 munkanapon belül köteles a teljesítési igazolást a Közreműködő részére kiállítani.
11.7. A Közreműködő a számlához köteles mellékelni a NÚSZ eredeti teljesítési igazolását, és azon feltüntetni a NÚSZ által a csatlakozási engedély kiadását követő első számlázási időszak lezárultát megelőzően legalább 15 nappal előbb megküldött egyedi azonosítót is.
11.8. A Közreműködő tudomásul veszi és elfogadja továbbá, hogy a számla és annak elválaszthatatlan mellékletét képező dokumentumok befogadási helye a NÚSZ Pénzügyi- és Számviteli Osztálya (vagy annak megváltozása esetén az azzal megegyező szervezeti egység, az Egyedi Szerződés megkötésének időpontjában H-1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. B épület, Pénzügyi- és Számviteli Osztály).
11.9. A Közreműködő által megküldött számlát a NÚSZ a beérkezést követően öt munkanapon belül ellenőrzi. Ha a NÚSZ a számlát vagy annak valamely tételét, illetve részét ezen határidőn belül kifogásolja, a Közreműködő az erről szóló írásbeli értesítést követően a nem vitatott tételek tekintetében négy munkanapon belül köteles (a jogszabály biztosította feltételek szerint) új számlát megküldeni. Ha a kifogás jogszerű volt, a Közreműködő köteles a számlát javítani.
11.10. A Közreműködő tudomásul veszi továbbá, hogy a NÚSZ a költségtérítés megfizetését nem tudja teljesíteni, és a számlát a Közreműködőnek visszaküldi abban az esetben is, ha a számla nem tartalmazza bármely esetlegesen szükségszerű és elválaszthatatlan mellékletet vagy a számla nem a NÚSZ Pénzügyi- és Számviteli Osztályának (vagy annak megváltozása esetén az azzal megegyező szervezeti egység) került megküldésre. A NÚSZ fizetési késedelme ez esetben is kizárt.
11.11. A NÚSZ a költségtérítést a számla megérkezésétől számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki.
11.12. A költségtérítés késedelmes megfizetése esetén a Közreműködőt a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamat illeti meg.
12. A költségtérítés költségalapúságának ellenőrzése
12.1. A Közreműködő tudomásul veszi, hogy a költségtérítésnek igazodnia kell a Közreműködő valós, a jelen ÁSZF szerinti bevallási közreműködői tevékenységére jutó (közvetlen és közvetett) költségeihez. Erre tekintettel az Auditor jogosult időszakonként a Közreműködőnél ezen költségeivel kapcsolatosan ellenőrzést tartani.
12.2. A Közreműködő biztosítja, hogy az Auditor ellenőrzési joga keretében jogosult a Közreműködő helyiségeibe belépni, a Közreműködő bevallási közreműködői tevékenysége körében kötött szerződésekbe és az ezzel kapcsolatosan a könyveibe (nyilvántartásaiba, bizonylataiba) betekinteni, azokról másolatot kérni, valamint jogosult a Közreműködőtől ezzel kapcsolatosan további felvilágosítást és egyéb adat szolgáltatását kérni.
13. A költségtérítés kifizetésének felfüggesztése
13.1. A NÚSZ jogosult az adott elszámolási időszakra járó, esedékes költségtérítés visszatartására (a kifizetés felfüggesztésére), ha a Közreműködő valamely alábbi kötelezettségét nem teljesíti, és amely felfüggesztés esetén a NÚSZ nem teljesíti fizetési kötelezettségét késedelmesen:
a) a Közreműködő az ÁSZF 12. pontja szerinti együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;
b) a Közreműködő nem teljesíti az ÁSZF 9.4. pontja szerinti, az Adatszolgáltatás auditálásával együttműködési kötelezettségét;
c) a Szolgáltatási Szintek mérésekor vagy az Adatszolgáltatás auditálásakor megállapítható, hogy a Közreműködő a Szolgáltatási Szintet nem teljesíti;
d) a felelősségbiztosítási szerződést nem újítja meg vagy az ÁSZF 7.4. pontja szerinti módosítását (felelősségbiztosítási összeg emelésével kapcsolatos kötelezettségét) nem teljesíti.
14. Az Adatszolgáltatás auditálására, a költségtérítés költségalapúságának ellenőrzésére és a csatlakozási engedélyezési eljárás során lefolytatott ellenőrzésre vonatkozó közös rendelkezések
14.1. A Közreműködő köteles a csatlakozási engedélyezési eljárást, az Adatszolgáltatás auditálását és a költségalapúság ellenőrzését (a továbbiakban a jelen 14. pont alkalmazásában együttesen: "audit") lefolytatásában az Auditorral díj vagy költségtérítés felszámítása nélkül együttműködni, így különösen nem jogosult a csatlakozási engedélyezési eljárás során történő együttműködésének esetleges költségeit a NÚSZ-ra vagy az Auditorra áthárítani, vagy a Közreműködő által fizetendő csatlakozási eljárási díjba az ilyen költségeket beszámítani.
14.2. A NÚSZ az csatlakozási engedély kiadását követően a Közreműködőnél jogosult éves rendes és szükség esetén rendkívüli auditot tartani 9. pont rendelkezéseinek is megfelelően. Az Auditor az ellenőrzés során megszerzett adatokat kizárólag az adott audit céljára használhatja fel. Az auditok díját a Közreműködő fizeti, mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Amennyiben egy adott naptári éven belül a rendkívüli auditok száma meghaladja a 2 db-ot, a NÚSZ köteles a harmadik és további rendkívüli auditok szükségességét megindokolni.
14.3. Az Auditor – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az auditot 90 napon belül köteles lezárni.
14.4. Az Auditor – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az auditálásokat az ÁSZF 18.2 és
18.3. pontjában meghatározott időtartamon belül végezheti.
14.5. A Közreműködő köteles biztosítani, hogy az Auditor az Adatszolgáltatás auditálását (9. pont) és a költségtérítés költségalapúságának auditálását (12. pont) Magyarország területén belül el tudja végezni.
14.6. A Közreműködő köteles biztosítani, hogy az Auditor a 2. számú melléklet 2. pontja szerinti csatlakozási engedélyezési eljárást az Európai Unió területén belüli helyszínen el tudja végezni azzal, hogy ha a csatlakozási feltételek Auditor általi ellenőrzésének helyszíne a Közreműködő - az ÁSZF 2. számú mellékletében meghatározott - külön csatlakozási díj (különdíj) fizetésére köteles.
14.7. Az Auditor jegyzőkönyvének vagy a csatlakozási engedélyezési eljárásra vonatkozó jelentésnek (a továbbiakban e pontban együtt: "jelentés") a kézhezvételét követő 3 munkanapon belül a Közreműködő a NÚSZ-nál kifogást terjeszthet elő a jelentés valamely megállapításával szemben, amelyet a NÚSZ (szükség szerint az Auditor bevonásával) további 3 munkanapon belül megvizsgál, és a Közreműködővel egyeztet, indokolt esetben az auditot újból elvégezteti. Az egyeztetés nem érinti a Közreműködő azon jogát, hogy a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos jogvitában bírósághoz forduljon. A jelen pont nem vonatkozik arra az esetre, ha az Auditor a Felügyelet, vagy ha a vonatkozó jogszabályok erre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket határoznak meg.
14.8. Az Auditor az auditálási tevékenységét köteles úgy végezni, hogy a Közreműködő üzleti tevékenységét indokolatlanul ne zavarja.
15. Az Egyedi Szerződés hatálybalépése, és megszűnése
a) a Közreműködő nem teljesíti a biztosítékra vonatkozó, az ÁSZF 7.3-7.5. pontjai szerinti kötelezettségét;
b) a Közreműködő nem teljesíti valamely Szolgáltatási Szint Minimumot;
c) az ÁSZF 1. számú mellékletének 4. („Szolgáltatási szintek meghatározása”) pontjában meghatározott esetekben;
d) a Közreműködő az ÁSZF-ben rögzített bármely más lényeges kötelezettségét megszegi, és az így előállt helyzetet a NÚSZ erre vonatkozó felszólításának kézhezvételét követő 5 napon belül sem orvosolja;
e) a Közreműködővel szemben csődeljárás vagy végelszámolási eljárás indul, vagy a felszámolását jogerősen elrendelik;
f) az Adatszolgáltatás auditálása (ÁSZF 9.3 vagy 9.4 pontja) során feltártak alapján a Közreműködő az ÁSZF 5. számú mellékletében meghatározottak szerint Elmaradt Haszon fizetésére köteles;
g) a Közreműködő a csatlakozás ÁSZF 2. számú mellékletében vagy az ÁSZF 1. számú mellékletének 5. pontjában meghatározott feltételeit nem biztosítja, és ezt a NÚSZ erre vonatkozó írásbeli értesítésének kézhezvételét követően 8 napon belül sem orvosolja;
h) a Közreműködő a jogszabály által előírt éves beszámoló készítési és közzétételi kötelezettségének, az erre nyitva álló határidő lejártát követő 180 napon túl sem tesz eleget és ezt a mulasztását a NÚSZ erre vonatkozó írásbeli felszólításának kézhezvételét követően 60 napon belül sem orvosolja;
i) ha a Közreműködő éves beszámoló készítésére köteles, de annak közzétételét jogszabály nem írja elő, és a NÚSZ a 9.8 b) pont szerint igényelte a Közreműködőtől a beszámoló megküldését, de azt a Közreműködő a 9.9. pont szerinti határidő lejártát követően sem teljesítette;
j) a Közreműködő nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, az átlátható szervezetekre vonatkozó feltételeknek;
k) a Közreműködő a Genfben elfogadott, "Convention concerning Minimum Age for Admission to Employment" című C138-as egyezményben foglalt követelményeket megsértette és ezt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította.
15.3. A NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést, 2016. január 1 napját követően indokolás nélkül, a Közreműködő részére megküldött értesítéssel, 30 napra felmondani.
15.4. Amennyiben a NÚSZ és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) közötti, a NÚSZ által a jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződés alapján teljesítendő kötelezettségek finanszírozásához kapcsolódó szerződés (a továbbiakban. „Finanszírozási Szerződés”) (i) a tárgyidőszakra vonatkozóan nem kerül megkötésre, vagy (ii) a
Finanszírozási Szerződés megszűnik, illetve megszüntetésre kerül, vagy (iii) a Finanszírozási Szerződés alapján nyújtott finanszírozás bármely okból felfüggesztésre kerül és ezen esetkörök bármelyikének bekövetkezése eredményeképpen a NÚSZ forráshiánya miatt az átalány-költségtérítés megfizetésének kötelezettségét nem tudja teljesíteni, az Egyedi Szerződés nem kerül megkötésre; továbbá amennyiben a
„Finanszírozási Szerződés” nem jön létre, illetve megszűnik/megszüntetésre kerül, az a bevallási közreműködő és a NÚSZ között a tárgyban már létrejött Egyedi Szerződést a NÚSZ 30 (harminc) napos felmondási idővel, indokolás nélkül a 15.3 pontban meghatározott határidő előtt is felmondhatja. A fenti esetek bármelyikének bekövetkezése esetben a NÚSZ-szal szemben a bevallási közreműködő kártérítési, kártalanítási, kötbér vagy egyéb hasonló jogcímen igényt, követelést nem támaszthat. A Közreműködőt ebben az esetben is megilleti a NÚSZ megszűnésről/megszűntetésről szóló értesítés közléséig, a NÚSZ által igazoltan teljesített szolgáltatások szerződés szerinti ellenértéke.
15.5. A Közreműködő bármikor jogosult az Egyedi Szerződést 30 napra, a NÚSZ írásbeli értesítésével felmondani. Ha az ÁSZF 16.1 pont szerinti ÁSZF módosítás a Közreműködő értesítésétől számított 30 napon belül lép hatályba, a Közreműködő jogosult az Egyedi Szerződést az ÁSZF hatálybalépésének időpontjára felmondani.
15.6. A Közreműködő jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal, NÚSZ írásbeli értesítésével felmondani, ha a NÚSZ Közreműködő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon túl sem tesz eleget valamely esedékes fizetési kötelezettségének.
15.7. Ha a NÚSZ a csatlakozási feltételek nem teljesítése miatt a csatlakozási engedélyt az ÁSZF 5.2. pontja szerinti időpontot követő 60 napon túl sem adja ki, bármely Fél jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
15.8. A NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést az UD Rendszer jogszabály alapján történő kivezetése esetén legalább 30 napra (minden bevallási közreműködő vonatkozásában) felmondani.
15.9. A Közreműködő tudomásul veszi, hogy az Egyedi Szerződés NÚSZ szerinti jogszerű felmondása esetén a NÚSZ-t az Egyedi Szerződés felmondásával összefüggésben a Közreműködő irányában kártérítési felelősség nem terheli.
15.10. Ha a NÚSZ az ÁSZF 15.12. pontjában foglaltak szerint jogosulttá válna az Egyedi Szerződés azonnali hatályú felmondására, az azonnali hatályú felmondás helyett jogosult a Szerződés teljesítését a Közreműködő írásbeli értesítésével 15 napra felfüggeszteni. A felfüggesztés ideje alatt a NÚSZ a Közreműködő Adatszolgáltatásait nem fogadja, költségtérítést nem fizet.
16. Az ÁSZF módosítása
16.2. A módosított ÁSZF NÚSZ internetes honlapján történő közzétételtől számítva úgy tekintendő, hogy annak tartalmát a Közreműködő megismerte és az abban foglaltakat ráutaló magatartásával elfogadta.
A 16.2. pontban behivatkozott térkép réteget („layer”) a NÚSZ bármikor egyoldalúan módosíthatja.
16.3. A 16.3. pontban behivatkozott interfész specifikáció egyoldalú módosítása esetén a NÚSZ köteles a Közreműködőt a módosításról legalább 10 nappal előzetesen értesíteni.
16.4. A NÚSZ köteles értesíteni a Közreműködőt a 16.4. pontban behivatkozott interfész specifikáció, térkép réteg („layer”) esetleges változásáról (frissítéséről), és köteles e feltételek módosított (frissített) változatait a Közreműködő rendelkezésére bocsátani.
17. Kapcsolattartás
17.1. A kapcsolattartás nyelve a magyar, beleértve a 14. pont szerinti auditok során tett nyilatkozatokat és az audit során egymás rendelkezésére bocsátott anyagokat is.
17.2. A jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben a Felek az Egyedi Szerződésben kijelölt kapcsolattartóikon keresztül érintkeznek. Bármely Fél jogosult a meghatározott kapcsolattartókat és címeket egyoldalúan megváltoztatni, de köteles erről a másik felet értesíteni. A változás az értesítéstől hatályos. A változtatásra vonatkozó értesítést az értesítés küldésére a változás előtt jogosult személy vagy cégszerű aláírására jogosult személy teheti meg.
17.3. A Felek a felmondással és a szerződésszegéssel összefüggő felszólítással kapcsolatos nyilatkozatokat írásban tehetik meg, és személyesen vagy postán (tértivevényes ajánlott levél formájában) kézbesítik, azzal, hogy azt egyidejűleg elektronikus úton (telefax, e-mail útján) is megküldik a másik Félnek.
17.4. Minden egyéb értesítést és más nyilatkozatot írásban, személyesen, postán (tértivevényes ajánlott levél formájában) vagy telefaxon lehet megküldeni, vagy ha az adott értesítésre az ÁSZF kifejezetten más értesítési módot nevesít (így különösen az 1. számú melléklet szerinti esetben az Interfész útján elküldött értesítést), úgy az ÁSZF-ben meghatározott módon és tartalommal. Amennyiben a postai küldeményt a Közreműködő a kiküldést követő 5 (öt) napon belül nem veszi át, a küldemény tartalmát a 6. napon kézbesítettnek kell tekinteni
18. Adatvédelem és az Ügyfelek adataival kapcsolatos kötelezettségek
18.1. A NÚSZ az Ügyféllel kötött szerződései alapján szavatolja, hogy az Ügyfél az ÁSZF 4. számú mellékletében meghatározott személyes adatait jogosult az Ügyfél által igénybe vett bevallási közreműködőnek az alábbi időtartamig átadni, az alábbi adatkezelési célokból:
a) az Útdíj megfizetésére irányuló követelés elévüléséig, az Ügyfél és a NÚSZ közötti vita rendezése érdekében;
b) a költségtérítés megfizetésére irányuló követelés elévüléséig, a Közreműködő és a NÚSZ közötti elszámolás és esetleges vitarendezés érdekében.
18.2. A Közreműködő köteles a bevallási közreműködői tevékenység során a fedélzeti egységekből a Feldolgozó Rendszerbe továbbított Ügyfél adatokat – az ÁSZF 18.3 pontjában meghatározott esetkör kivételével – a Közreműködő általi rögzítéstől számított két évig megőrizni.
18.3. Ha az adatmegőrzés az ÁSZF 18.2 pontjában meghatározott időtartama alatt a NÚSZ egy adott Ügyfél vonatkozásában a Közreműködő számára jelzi, hogy panaszkezelési eljárás vagy jogvita van folyamatban, úgy a Közreműködő az érintett Ügyfél adatokat a NÚSZ ilyen panaszkezelési eljárás vagy jogvita lezárásáról szóló értesítéséig köteles megőrizni.
18.4. A Közreműködő az adatmegőrzésnek az ÁSZF 18.2 pontjában meghatározott időtartama alatt köteles a NÚSZ kérésére a Feldolgozó Rendszerben tárolt Ügyfél adatokat a NÚSZ részére átadni az alábbi esetekben és célokra:
a) a NÚSZ által vagy részvételével folytatott panaszkezelési eljárás, az adott Ügyfél panasz megalapozottságának kivizsgálása érdekében;
b) a NÚSZ és az Ügyfél közti, Útdíj megfizetésére irányuló vita, az ilyen vita rendezése érdekében;
c) a NÚSZ és az Ügyfél közti egyéb, az Úthasználati Jogosultság tekintetében felmerült jogvita, az adott jogvita rendezése érdekében.
d) SLA –k NÚSZ általi méréséhez valamint a Közreműködők szerződéses kötelezettségeinek ellenőrzéséhez
18.5. A Közreműködő köteles gondoskodni arról, hogy üzleti titok, továbbá a Közreműködő teljesítési segédeire és az Ügyfélre vonatkozó személyes adat ne akadályozza az ÁSZF 9.3 és 9.4 pontja szerinti audit elvégzését és teljes körűségét, továbbá az ÁSZF 18.4 pontja szerinti adattovábbítás jogszerűségét.
18.6. A NÚSZ és a Közreműködő az ÁSZF jelen 18 pontjában meghatározott adatkezelést és adattovábbítást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően végzik.
19. Titoktartás
19.2. A Szerződés keretében megszerzett adatokat a NÚSZ csak a Szerződés teljesítésével kapcsolatos célokra használhatja fel.
19.3. Nem jelenti az üzleti titok átadása a titoktartási kötelezettség megszegését a következő esetekben:
a) a titok átvevője az üzleti titkot a Szerződés teljesítésében foglalt feltételekkel (szerződésszerűen) igénybe vett teljesítési segédjének továbbítja, feltéve, hogy az átvevő gondoskodott arról, hogy e személyeket a Szerződésben foglaltakkal legalább azonos terjedelmű titoktartási kötelezettség terheli (akár az átvevő és teljesítési segédei között megkötött külön titoktartási megállapodás útján, akár jogszabályi alapon);
b) a titok átvevője az üzleti titok továbbítására vagy nyilvánosságra hozatalára hatósági vagy bírósági döntés, intézkedés vagy jogszabályi rendelkezés kötelezi, feltéve, hogy az üzleti titok átvevője kötelezettségéről – jogi lehetőségeihez mérten – haladéktalanul értesítette az üzleti titok átadóját.
19.4. Az ÁSZF 19.1. pontjában foglalt kötelezettségek megszegéséből származó, a másik felet ért bizonyított kárt (így különösen a másik fél által az Ügyfélnek okozott és az Ügyfélnek megtérített kárt), az információt jogtalanul kiadó Fél köteles megtéríteni.
19.5. Az ÁSZF jelen 19. pontjában meghatározott a bizalmas információk kezelésére vonatkozó kötelezettségek a Szerződés bármely okból történő megszűnését követően is fennmaradnak.
19.6. A Felek kötelesek a Közreműködő – az ÁSZF 2. számú mellékletének 1.2 pontja szerinti - egyedi azonosítóját bizalmasan kezelni, tekintettel arra, hogy a NÚSZ részére tett
bejelentések során, így különösen az esetleges üzemhibák esetén a Közreműködő az egyedi azonosító megadásával azonosítja magát a NÚSZ felé. Ha a Közreműködő tudomására jut, hogy az egyedi azonosító illetéktelen harmadik személy tudomására jutott, köteles erről a NÚSZ-t haladéktalanul értesíteni, amely kézhezvételét követően a NÚSZ új egyedi azonosítót ad a Közreműködő részére. Ha a NÚSZ tudomására jut, hogy a Közreműködő egyedi azonosítója illetéktelen harmadik személy tudomására jutott, haladéktalanul értesíti erről a Közreműködőt, és részére új egyedi azonosítót ad ki.
19.7. A Felek rögzítik, hogy az Auditor (ide nem értve a Felügyeletet) a NÚSZ teljesítési segédjének minősül, így a NÚSZ köteles az Auditorral titoktartási szerződést kötni, amely alapján az Auditort a NÚSZ-szal a jelen pontban foglaltakkal azonos titoktartási kötelezettség terheli, így különösen az eljárása során megismert minden adatra vonatkozóan is. A NÚSZ az Auditor magatartásáért, az esetlegesen így okozott károkért a Közreműködő felé úgy felel, mintha maga járt volna el.
19.8. A Közreműködő a titoktartásban rögzített szabályokon túl is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, ami a NÚSZ jó hírnevét sérti.
20. Vis maior
20.2. Egyik Fél sem felelős a Szerződés szerinti kötelezettségeinek nem-, hibás vagy késedelmes teljesítésért, ha azt az ÁSZF 20.1. pontjában meghatározott vis maior esemény okozta. Vis maior esemény bekövetkezte esetén az érintett Fél köteles a másik Felet írásban haladéktalanul értesíteni a késedelem tényéről, a késedelem várható időtartamáról, illetőleg annak következményeiről.
20.3. Vis maior esemény időtartama alatt a Szerződés hatálya szünetel, abban a mértékben, amennyiben a Szerződés teljesítése a vis maior esemény miatt nem lehetséges.
21. Vitarendezés és irányadó jog
21.1. A Felek a felmerült vitáikat elsősorban kapcsolattartóik útján kívánják rendezni. Ha ez a szintű vitarendezés a Közreműködő álláspontja szerint nem vezetett eredményre, a vita rövid összefoglalásával a vita lényegéről feljegyzést készít (a továbbiakban: "panasz"), amelyet továbbít a NÚSZ szervezetrendszerén belül kifejezetten a Szerződéssel kapcsolatos viták, így különösen az Elmaradt Haszon fizetésének esetével vagy mértékével és az ÁSZF 5. számú mellékletének C. pontjában meghatározott (ún. 25%-os szabállyal) kapcsolatos viták elbírálására kialakított, a NÚSZ kapcsolattartóinál magasabb szintű és a Szerződés NÚSZ általi teljesítésében egyébként részt nem vevő tagokból álló vitarendezési panelhez ("Vitarendezési Panel").
21.2. A Vitarendezési Panel megvizsgálja a panaszban foglaltakat, valamint a Felek rendelkezésére álló adatokat és bizonyítékokat, amelyekbe a jelen szerződésben foglalt keretek között a Közreműködő részére is betekintést vagy másolatot biztosít (feltéve, hogy az a Közreműködőn kívüli személy üzleti titkát, minősített adatot, vagy olyan harmadik személy személyes adatát nem érinti, aki a Közreműködő részére való adatátadáshoz nem adta hozzájárulását). A Vitarendezési Panel a Közreműködő panasza, valamint a Felek jogvitát érintő esetleges további észrevételei alapján a panaszt elbírálja, és erre válaszként állásfoglalást fogalmaz meg, amelyet a Közreműködőnek is megküld. Ha a Vitarendezési Panel a panaszt annak megérkezésétől számított 15 napon belül nem tudja elbírálni, ennek indokáról a Közreműködőt 15 napon belül értesíti, és a panaszt további legfeljebb 30 (összesen a megérkezésétől számított 45 napon belül bírálja el.
21.3. Ha a Felek a Vitarendezési Panel döntését nem fogadják el, és így a felmerült vitát az ÁSZF jelen 21. pontjában meghatározottak szerint nem tudják rendezni, a vita rendezése végett Magyarország hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróságához fordulnak.
21.4. Ha a Közreműködő kérésére az ÁSZF-et és az Egyedi Szerződést a NÚSZ idegen nyelven is megküldi a Közreműködő részére, úgy a szerződés értelmezésére a magyar nyelvű változat az irányadó, az idegen nyelvű változat csak tájékoztatási célt szolgál.
21.5. Az ÁSZF-re és az Egyedi Szerződésre a magyar jog az irányadó.
22. Az ÁSZF mellékleteinek felsorolása
22.1. Az alábbi mellékletek a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik:
1. számú melléklet Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés műszaki leírása és a Szolgáltatási Szintek
2. számú melléklet Az Adatszolgáltatás fogadásának előfeltételei
3. számú melléklet A NÚSZ által biztosítandó feltételek
4. számú melléklet A NÚSZ-nál tárolt és a Közreműködővel megosztható Ügyfél személyes adatok
5. számú melléklet Az Elmaradt Haszonnak minősülő kárának megfizetési esetei és kiszámításának módja
7. számú melléklet NÚSZ ügyfélszolgálati elérhetőségei
8. számú melléklet Speciális szakaszillesztési szabályokkal érintett szakaszok
9. számú melléklet Határátkelőhelyek felsorolása
22.2. A következő, a 3. számú mellékletben behivatkozott dokumentációk (interfész specifikáció és térkép réteg („layer”)) a Felek a Szerződés elválaszthatatlan részének tekintik anélkül is, hogy azt teljes terjedelmében a jelen ÁSZF-hez csatolnák.
1. számú melléklet
Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés műszaki leírása és a Szolgáltatási Szintek
Fogalmak meghatározása
Fogalom | Meghatározás |
NÚSZ | Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00/X. |
Adatszolgáltatás | A Bevallási Közreműködő által, az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére, a Bevallás elkészítéséhez szükséges adatok átadása. A Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást az Egyetemes Útdíjszolgáltató által definiált interfész specifikációban rögzített formában és adattartalommal köteles biztosítani. |
Bevallás (Toll Declaration) | Az útdíjköteles útszakasz útdíj-köteles gépjárművel történő használatára vonatkozó, az útdíjfizetési kötelezettség megállapítása alapjául szolgáló adatszolgáltatás. Ez a kifejezés lényegét tekintve azonos az Átjárhatósági Határozat, illetve az Elektronikus Díjszedési Szabvány által meghatározott fogalommal. |
Bevallási Közreműködő | A bevallási kötelezettség teljesítése érdekében igénybe vett szolgáltató. Az Egyetemes Útdíjszolgáltató által szerződést kötött, jellemzően flottakövető szolgáltatásokat biztosító vállalatok. A fogalom megegyezik a törzsszöveg bevallási közreműködő fogalmával. |
Bevallási Közreműködő Központi rendszere | A Bevallási Közreműködő által üzemeltetett központi rendszer, melynek elsődleges feladata a Fedélzeti Eszközöktől érkező információk fogadása, feldolgozása, és az Adatszolgáltatás összeállítása az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére. Az Adatszolgáltatás összeállításának előfeltétele a sikeres Szakasz- és Menetillesztés. |
Bírság (Penalty) | Útdíj megfizetésének elmulasztása esetén kiszabott pénzbeli szankció. Összege 10.000 Ft-tól 300.000 Ft-ig terjedhet. |
Díjellenőrzés (Enforcement) | A Díjköteles Úthasználattal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartását ellenőrző (Díjellenőrzés támogató), illetve kikényszerítő tevékenység, beleértve a Bírság megfizetésére szolgáló eljárásokat (Hatósági Díjellenőrzés). |
Díjellenőrző Szervezet (Enforcement Agency) | A Díjköteles Úthálózat vonatkozásában a Díjellenőrzés feladatát ellátó hatóság általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv. Magyarországon a Díjellenőrző szervezet a Rendőrség. |
Díjfizetésre Kötelezett | Elsősorban a szerződött díjfizető, ennek hiányában a Gépjármű üzembentartója, illetve az Úthasználó tekintet nélkül állampolgárságára és az általa vezetett vagy üzemben tartott, illetve tulajdonát képező gépjárművet nyilvántartásba vevő országra. |
Díjköteles Gépjármű (Motor Vehicle subject to Charge) | Olyan Gépjármű, amelynek tulajdonosa vagy üzembentartója Díjfizetésre kötelezett Úthasználó. |
Díjköteles Úthálózat (Charged Road Network) | Az Úthálózat azon részeinek összessége, amely a mindenkori külön jogszabály szerint Xxx megfizetése ellenében használhatóak. |
Díjköteles Útszakasz (Charged Road Section) | A Használati-díj Köteles Útszakasz és az Útdíj-köteles Útszakasz közös megnevezése. |
Fogalom | Meghatározás |
Egyetemes Útdíjszolgáltató (Bound Toll Service Provider) | Olyan útdíjszolgáltató, amely köteles valamennyi díjfizetésre kötelezett számára biztosítani az úthasználati jogosultság megszerzésének lehetőségét az UD rendszer keretében. |
Elektronikus Útdíj Szolgáltatás (Electronic Toll Service) | Szolgáltatás, amely a Szerződött Útdíj-fizető számára az Útdíj megfizetésével kapcsolatos teendőket elektronikus eszközök segítségével teszi lehetővé. |
Elmaradt Haszon | Az ÁSZF törzsszövegében meghatározott fogalom. |
EURO-osztály (EURO Class) | A Környezetvédelmi Osztályozás szerinti valamelyik osztály. Tételesen: „EURO 0” osztály, „EURO I” osztály, „EURO II” osztály, „EURO III” osztály, „EURO IV” osztály, „EURO V” osztály, „EURO VI” osztály, „EEV” osztály |
EURO-osztályozás (EURO Emission Classification) | Gépjárműveket a motor működése során kibocsátott anyagok szerint hét osztályba soroló Járműosztályozás. Az egyes osztályok jelei: EURO 0, EURO I, EURO II, EURO III, EURO IV, EURO V, EURO VI, EEV. Az egyes osztályokba tartozó jellemzőket (többek között) az Eurovignetta Irányelv határozza meg. |
Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás (European Electronic Toll Service) | Szolgáltatás, amely során a díjfizetővel kötött megállapodás keretén belül a szolgáltató EETS megfelelőségű fedélzeti berendezéssel méri az ügyfél úthasználatát az Európai Elektronikus Útdíj Területeken, összesíti és beszedi azt az ügyféltől, valamint elszámol az Európai Elektronikus Utdíjszedőkkel. |
Európai Elektronikus Útdíj- szedési Szolgáltatás | Útdíjszedési szolgáltatás, amely EETS területen valósul meg, EETS szolgáltatókkal szemben. |
Fedélzeti Berendezés (On Board Equipment, OnBoard Unit) | Az elektronikus útdíj tevékenység támogatására alkalmas eszköz, olyan hardver-és szoftverelemek összessége, amely alkalmas az elektronikus útdíjszedési műveletek elvégzéséhez szükséges adatok összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására és távolból történő fogadására/továbbítására Magyarország területén. |
Fedélzeti Eszköz | A Bevallási Közreműködők által biztosított vagy rendszerében üzemeltetett, külön gépjármű helymeghatározásra, adatközlésre vagy flottafelügyeletre kifejlesztett GPS nyomkövető eszköz, amely alkalmas a gépjármű által megtett útvonal követésére és ezen információk továbbítására a Bevallási Közreműködők felé. Nem tekinthető Fedélzeti Eszköznek például, de nem kizárólag az önállóan alkalmazott PC, laptop, PDA, PNA, tablet, okos telefon, stb. A Fedélzeti Eszköz lehet beépíthető (szakképesítéssel, szakszervizben beépíthető, amely esetenként a gépjármű elektromos hálózatának megbontásával jár) és beszerelhető (szakképesítés nélkül, 10 perc alatt, bármilyen gépjárműbe beszerelhető). |
Feketelista | Az Útdíjszolgáltatók által összeállított lista, amely a Díjellenőrzés során kiszűrendő Gépjárművek rendszám és Fedélzeti Berendezés azonosítóit tartalmazza. Az Útdíjszolgáltatók és az Egyetemes Útdíjszolgáltató felelőssége a fenti lista folyamatos karbantartása és disztribúciója az Útdíjszedő felé. |
Fogalom | Meghatározás |
Feldolgozó Rendszer | A Bevallási Közreműködő központi rendszere és mindazon egyéb informatikai rendszere, beleértve a Szerződött Útdíjfizetők Gépjárműveinek Fedélzeti Eszközeit is, amelyek a Bevallási Közreműködő Központi rendszerének funkcionálásához, így különösen az Adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges adatok összegyűjtését és a Bevallási Közreműködő Központi rendszere részére történő továbbítást biztosítja. |
Információbiztonsági Szabványcsalád (Standards family for Information Security Management System) | ISO/IEC 27001 27006 szabványcsalád: Információbiztonsági Irányítási Rendszerek |
Jármű Kategória. | Lásd: Járműosztály |
Járműkövető Fedélzeti Egység | lásd: Fedélzeti Eszköz |
Járműosztály (Type of Vehicle, Vehicle Class) | Egy Járműosztályozás szerinti valamelyik osztály. |
Járműosztályozás (Vehicle Classification) | A járművek egy csoportjának valamilyen szempont vagy szempontok szerinti osztályokba sorolása. A besorolás szempontja lehet például a jármű rendeltetése, megengedett legnagyobb össztömeg, az útfelszín károsodását okozó hatás, a tengelyek száma, vagy a káros-anyag kibocsátás mértéke. Egy példa járműosztályozásra: 5/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet. |
Járműszerelvény (Articulated Vehicle Combination, Vehicle Train) | Tehergépjárműből és hozzákapcsolt Pótkocsiból álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció. |
JDB-osztályozás, JDB osztályba történő besorolás (JDB-Classification) | Gépjárműveket és Járműszerelvényeket a jármű fajtája, a megengedett legnagyobb össztömeg és a tengelyek száma szerint öt Díjkategóriába soroló Járműosztályozás. Az egyes Díjkategóriák jelei és azok meghatározása: - D1 Díjkategória: Motorkerékpárok és legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű Gépjárművek bármilyen vontatmánnyal; - B2 Díjkategória: a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó Autóbuszok bármilyen tengelyszámmal és vontatmánnyal; - J2 Díjkategória: 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti kéttengelyes Tehergépjárművek; - J3 Díjkategória: 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti háromtengelyes Tehergépjárművek vagy Járműszerelvények; - J4 Díjkategória: 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti négy vagy több tengelyes Tehergépjárművek vagy Járműszerelvények. Tengelyszámon a Gépjármű vagy Járműszerelvény összes tengelyét kell érteni. A tengelyszámba a közlekedés során nem használt (felhúzott) tengely is beleszámít. |
Fogalom | Meghatározás |
Jogosulatlan Úthasználat | Minden olyan úthasználat jogosulatlan, ahol a Díjköteles Útszakaszok használatáért a Díjfizetésre Kötelezettek esetében nem vagy nem megfelelő mértékben történik díjfizetés. A mentesség eseteit kivéve. |
Környezetvédelmi Besorolás | Lásd: EURO-osztályozás |
Környezetvédelmi Osztály | Lásd: EURO-osztály |
Környezetvédelmi Osztályozás | Lásd: EURO-osztályozás |
Központi Rendszer (Back Office Systems) | Az UD Rendszer azon része, amely olyan informatikai rendszerösszetevőkből áll, amely nem része az Útmelletti Berendezéseknek, nem Fedélzeti Berendezés, nem GSM vagy IP alapú nagytávolságú hálózat, és amelyek nem az Ügyfélszolgálati Irodákban vagy Értékesítési Helyeken működnek. |
Közúthálózat | Lásd: Úthálózat |
Menetillesztés | Olyan gráfelméleti algoritmus, amely alapján azon Útdíj-köteles Útszakaszok is meghatározásra kerülnek, amelyekre pozíció adat nem érkezett a Fedélzeti Eszköztől, vagy Fedélzeti Berendezéstől, azonban azok használata minden kétséget kizáróan, matematikai szabályok alapján bizonyítható a sebesség, az idő, az Útdíj-köteles Úthálózat struktúrája és egyéb szempontok alapján. |
Szakaszillesztés | Olyan térképre illesztési algoritmus, amely során egyértelműen meghatározásra kerül egy útdíj-köteles elemi útszakasz használata a Fedélzeti Eszközök és Fedélzeti Berendezések által biztosított pozíció adatok vagy a Viszonylati Jegy vásárlása során meghatározott útvonalterv alapján. |
Szerződött Díjfizető | Az a személy, aki a Díjköteles Útszakasz használata érdekében, szerződésben vállalta egy, vagy több adott Gépjárművel történő Úthasználat után járó Díj megfizetését. A meghatározás szerinti szerződést a Szerződött Díjfizető vagy a Díjszedővel (Használati Díj esetén), vagy valamelyik, a Díjszedővel szerződött Útdíjszolgáltatóval (Útdíj esetén) köti meg. |
Szerződött Útdíj-fizető | Az a Szerződött Díjfizető az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az Útdíj-köteles Útszakasz használata érdekében, szerződésben vállalta egy, vagy több adott Tehergépjárművel vagy Járműszerelvénnyel történő Úthasználat után járó Útdíj megfizetését. A meghatározás szerinti szerződés a Szerződött Útdíj-fizető és az Útdíjszedővel szerződött valamelyik Útdíjszolgáltató között jön létre. Az Egyetemes Útdíjszolgáltató az Útdíjszedővel szerződött Útdíjszolgáltatónak tekintendő. |
Szolgáltatási Szint Megállapodás (Service Level Agreement) | A Szerződés részét képező, a Szolgáltatási Szinteket és azok teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó megállapodás. |
Tehergépjármű (Goods Motor Vehicle) | Teherszállítás céljára készült Gépjármű. |
Tengelyszám (Number of axles) | Egy Jármű vagy Járműszerelvény változó jellemzője, ami az Útdíj mértékét befolyásolja. A tengelyszám a vontató és a vontatmány tengelyszámának összege. |
Fogalom | Meghatározás |
UD Rendszer | Modulárisan felépített és illesztő felületekkel rendelkező informatikai és telematikai rendszer, amely a bevallását, kivetését, beszedését és az útdíj ellenőrzésének támogatását lehetővé teszi, valamint az e feladatokkal kapcsolatos jelentések készítését támogatja. |
Útdíj (Toll) | Útdíj-köteles elemi Útszakasz (útszakaszok) használata ellenében fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, megtett úttal arányos díj. Részét képezhetik a következők: Infrastruktúra-díj, Külsőköltség-díj, Súlyozott átlagos infrastruktúra díj. A meghatározás eltér az Eurovignetta Irányelv által meghatározott fogalomtól. A „toll” szó magyar fordítása az irányelvben „úthasználati díj”, amely helyett célszerűbb az „útdíj” szó használata. |
Útdíj Ellenőrzés (Toll Enforcement) | Az Útdíjjal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartását ellenőrző, illetve kikényszerítő tevékenység, beleértve a Bírság megfizetésére szolgáló eljárásokat. |
Útdíj-köteles Elemi Útszakasz | lásd: Útdíj-köteles Útszakasz |
Útdíj-köteles Gépjármű (Tolled Motor Vehicle) | Olyan Gépjármű, amelynek tulajdonosa vagy üzembentartója Útdíj fizetésére kötelezett Úthasználó. |
Útdíj-köteles Úthálózat (Toll Domain) | A Magyarország területén található Útdíj-köteles Útszakaszok összessége. |
Útdíj-köteles Útszakasz (Tolled Road Section) | Olyan Útszakasz, amelyet a külön jogszabályban meghatározott Díjkategóriába tartozó Gépjárművek Útdíj fizetése ellenében jogosultak használni. |
Útdíj-köteles Útvonal (Tolled Route) | Olyan Útvonal, amely egy vagy több Útdíj-köteles Útszakaszt tartalmaz. |
Útdíjszedő (Toll Charger) | Az Útdíj-köteles Úthálózat vonatkozásában az Útdíj kivetésére és az útdíjszogáltatókon keresztül történő beszedésére, valamint a Díjellenőrző Szervezetnek az Elektronikus Útdíj-szedéssel összefüggő feladatai támogatására kijelölt jogi személy. A magyar meghatározás nem pontosan tükrözi az angol meghatározást. Magyarországon egyelőre egyetlen Útdíjszedő van (NÚSZ). |
Útdíjszolgáltató (Toll Service Provider) | Nyilvántartásba vételének helyétől függetlenül olyan gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén az úthasználók számára hozzáférést tesz lehetővé az UD rendszerhez. |
Úthálózat (Public Road Network) | A magyar közutak összessége. |
Úthasználat (Road Usage) | Egy Díjköteles útszakasz közlekedés céljából történő igénybevétele. |
Úthasználó (Road User) | RU Az Úthasználat során Gépjárművet vezető személy. |
Ügyfél (Customer) | Az ügyfélszolgálati eljárásokban érdekelt személy. |
Ügyfélkapcsolati Pont | Azon csatornák összessége, amiken keresztül az Ügyfelek Elektronikus Díjszedéssel illetve az Elektronikus Útdíjszolgáltatással kapcsolatos ügyeket intézhetik. |
Ügyfélkezelés (Customer Management) | Az Ügyfélkapcsolati pontok által végezhető üzleti folyamatok Ügyfélkapcsolati pontokon végzett Ügyfélszolgálati eljárások. |
Fogalom | Meghatározás |
Viszonylati jegy | Előre megváltott úthasználati jogosultság, mely egy előre meghatározott Útdíj-köteles Gépjárműnek vagy Útdíj-köteles Járműszerelvénynek egy-vagy több Útdíj-köteles Útszakasz használatára vonatkozik. A Viszonylati Útvonaljegy megvásárlásával Úthasználó bevallja az Útdíj-köteles Útszakaszok használatát és megfizeti azok használatából számított Útdíjat. |
1. Műszaki feladatok
1.1. Általános leírás
2013. július 1-től hazánkban is bevezetik a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszert, amely a magyar úthálózat kijelölt, összesen 6513 km hosszú szakaszaira vonatkozik. Az új rendszer megfelel az európai uniós technológiai követelményeknek és Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás (EETS) kompatibilis.
Az Útdíj-fizetési kötelezettség a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek esetén áll fenn. A megtett úttal arányos díjfizetés mértéke függ a használatba vett úttól, a gépjármű JDB osztályától (J2, J3, J4) és a gépjármű környezetvédelmi besorolásától is.
Az EETS irányelvekkel összhangban Magyarországon elhatárolásra és szétválasztásra kerülnek az Útdíj megállapításával és ellenőrzésével kapcsolatos alábbi szereplők, melyek feladat és felelősségi köre elhatárolt és pontosan meghatározott:
• Útdíjszedő (Toll Charger)
o Definíciója: Az Útdíj-köteles Úthálózat vonatkozásában az Útdíj kivetésére és beszedésére, valamint a Díjellenőrző Szervezetnek az Elektronikus Útdíj-szedéssel összefüggő feladatai támogatására kijelölt jogi személy. Magyarországon az Útdíjszedő az Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
o Elsődleges feladata, hogy az Útdíjszolgáltatóktól (beleértve az Egyetemes Útdíjszolgáltatókat is) fogadja az Útdíj-köteles Útszakaszok használatára irányuló Bevallásokat, és Útdíj-köteles Útszakaszonként megállapítsa a fizetendő Útdíj mértékét, és adatokat felvételezzen a jogosulatlan úthasználat kiszűrésére.
• Egyetemes Útdíjszolgáltató (Bound Toll Service Provider)
o Definíciója: Az Útdíj-köteles Úthálózat vonatkozásában jogszabályi rendelkezés alapján kijelölt Elektronikus Útdíj Szolgáltatást nyújtó jogi személy, amelynek kötelessége bármely olyan Útdíj fizetésére kötelezett személlyel szerződést kötnie, aki ezt igényli. Magyarországon az Egyetemes Útdíjszolgáltató az Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
o Elsődleges feladata, hogy szerződéses keretek között biztosítsa az Útdíj-fizetésre Kötelezettek számára az Útdíj-köteles Útszakaszok használatára irányuló Bevallások fogadását és továbbítását az Útdíjszedő felé, valamint biztosítsa az Útdíjszedő által a Bevallások alapján megállapított díjfizetéssel kapcsolatos elszámolásokat.
• Díjellenőrző Szervezet (Enforcement Agency)
o Definíció: Az Útdíj-köteles Úthálózat vonatkozásában a Díjellenőrzés faladatát ellátó hatóság. Magyarországon a Díjellenőrző Hatóság a Rendőrség.
o Elsődleges feladata, hogy az Útdíjszedő által megállapított, feltételezhetően jogosulatlan úthasználókkal szemben fellépjen, és érvényesítse a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos szankciókat.
Az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíj-fizetésre kötelezett felhasználó közötti szerződéses viszonyt az alábbi ábra szemlélteti:
1. ábra - Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíj-fizetésre kötelezett felhasználó közötti szerződéses viszony
1.2. Az útdíj-köteles útszakaszok használatára irányuló bevallások
Az Útdíj-köteles Útszakaszok használatára irányuló Bevallások vagy azok összeállításához szükséges Adatszolgáltatás megtétele történhet:
a) Xxxxx megváltott Viszonylati jeggyel, előre megtervezett útvonalra.
b) Fedélzeti Eszköz segítségével, amelyet Bevallási Közreműködő biztosít (ebben az esetben csak Adatszolgáltatás történik a Bevalláshoz).
c) EETS szolgáltató által, szerződéses keretek között rendelkezésre bocsátott Fedélzeti Eszköz (OBU) segítségével. (Ez a bevallási mód jelenleg nem elérhető)
A magyarországi megoldás hasonlóan a nyugat európai példákhoz lehetőséget biztosít egy ún. Fedélzeti Eszközzel történő automatikus bevallást lehetővé tevő megoldás alkalmazására is. Ez azt jelenti, hogy az Útdíj-köteles Úthasználónak nem szükséges az utazás megkezdése előtt Viszonylati jegy formájában Úthasználati Jogosultságot megváltani, hanem telematikai rendszereken keresztül, az Útdíj-köteles Útszakaszokra irányuló Bevallásokat az utazás közben, automatikusan a Fedélzeti Eszköz segítségével generálja és juttatja el az Útdíjszolgáltatón (beleértve az Egyetemes Útdíjszolgáltatót is) keresztül az Útdíjszedő rendszerébe (UD Rendszerbe).
Az UD Rendszer az Adatszolgáltatásból Bevallást készít, ha
a) az Ügyfél a Bevallás készítéséhez szükséges valamennyi adatot megadta,
b) az Ügyfélnek az Útdíjszolgáltatónál az Útdíj megfizetésére rendelkezésre álló egyenlege az adott Adatszolgáltatással érintett Útszakasz Útdíjának megfizetését biztosítja, vagy az Útdíjszolgáltatóval kötött megállapodás alapján az Ügyfél az adott Adatszolgáltatással érintett Útszakasz Útdíját utólagosan fizeti meg.
A megfelelő egyenleg, az utólagos megfizetésre vonatkozó megállapodás vagy a Bevallás készítéséhez szükséges adatok hiányában a NÚSZ nem készít Bevallást az Adatszolgáltatás alapján, és ez Jogosulatlan Úthasználatot eredményez.
Vannak ezen túlmenően olyan Fedélzeti Eszközök, amelyek már ma is számos járműben rendelkezésre állnak flottakövető rendszerek támogatására. Az eredeti funkcióikhoz hasonlóan, elsősorban a járművek mozgását kell követniük azzal a különbséggel, hogy kizárólag azokra az információkra van szükség, amelyek az Útdíj-köteles Útszakaszok használatával kapcsolatban keletkeznek, a díjfizetés szempontjából releváns részletezettséggel.
A Magyarországon kialakítandó rendszer bevezetésével egy időben tervezetten lehetőség nyílik a meglévő flottakövető rendszerhez tartozó Fedélzeti Eszközök által szolgáltatott adatok alapján a Bevallási Közreműködő és az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszereinek segítségével automatikus Bevallást tenni, amennyiben a Fedélzeti Eszköz üzemeltetői előzetesen szerződést kötnek a Magyarországon jelenleg egyedüli Útdíjszolgáltatóként működő Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatóval, mint Egyetemes Útdíjszolgáltatóval. Ebben a minőségükben a flottakövető szolgáltatást biztosító cégek az Egyetemes Útdíjszolgáltató mellett, mint Bevallási Közreműködők jelennek meg.
Azoknak a felhasználóknak, akik már szerződéses viszonyban állnak flottakövető cégekkel, így rendelkeznek, ilyen flottakövető rendszerhez tartozó Fedélzeti Eszközzel nem kell mást tenniük, csak a szolgáltatás kibővítését kezdeményezik és regisztrálnak az UD Rendszerben, ami által Ügyféllé válnak, amelyet követően a továbbiakban a gépjármű mozgása alapján a flottakövető, mint Bevallási Közreműködő teszi meg az Bevalláshoz szükséges Adatszolgáltatást automatikusan.
1.3 Bevallási Közreműködő feladatai
1.3.1 Úthasználat megállapítása, Adatszolgáltatás
A Bevallási Közreműködő feladata az általa üzemeltett Feldolgozó Rendszerben, a vele szerződéses viszonyban álló, Szerződött Útdíjfizetők Fedélzeti Eszközzel felszerelt nyomon követett járművei közül az Útdíj-fizetésre kötelezett Gépjárművek mozgásából, az Egyetemes Útdíjszolgáltató által értelmezhető, előre meghatározott formátumban és adattartalommal az Útdíj-köteles Útszakaszok használatára irányuló üzeneteket generálni (Adatszolgáltatás). Ezzel Bevallási Közreműködő végzi az Útdíj-köteles Elemi Útszakaszok használatára vonatkozó megállapításokat az Útdíj-fizetésre kötelezett nevében és helyett.
A Bevallási Közreműködő által alkalmazott Feldolgozó Rendszer GNSS technológián alapuló Fedélzeti Eszközökből kinyert adatok, telekommunikációs csatornán keresztül a Bevallási Közreműködő, mint adatértékelő rendszerébe történő továbbításán alapszik. A Fedélzeti Eszközökből a Bevallási Közreműködő Központi Rendszerébe érkező adatokat a Bevallási Közreműködő feldolgozza, amely eredményeképpen a Bevallási Közreműködő megállapítja, hogy valamelyik Útdíj-köteles Elemi Útszakasz használata megtörtént és erről egyidejűleg valós idejű (real time) módon értesíti az Egyetemes Útdíjszolgáltatót.
A Bevallási Közreműködő rendszerének – beleértve a Fedélzeti Eszközt is – olyannak kell lennie, hogy a szakaszillesztésre vonatkozó szabályok alapján eleget tudjon tenni az Adatszolgáltatás kötelezettségének, de amennyiben a szakaszillesztés szabályai sűrűbb mintavételt nem indokolnak, akkor is a rendszer legalább egy kilométerenként mintavételezzen adatot, és azt a Bevallási Közreműködő rendszerébe küldje be. Bevallási Közreműködő rendszerének ezeken túl meg kell felelnie minden ÁSZF-ben meghatározott műszaki feltételnek, beleértve azt is, hogy teljesítse az Szolgáltatási Szintben előírt műszaki paramétereket.
A Szakaszillesztés folyamata egy térképre illesztési algoritmussal végzendő, amellyel a Fedélzeti Eszközök által küldött pozícióinformációk alapján egyértelműen meghatározásra kerül az Útdíj- köteles Útszakaszok használata (Szakaszillesztés).
A Szakaszillesztés alapján pontosan meghatározott, ténylegesen használt Útdíj-köteles Elemi Útszakaszok további vizsgálata során, amennyiben szükséges, Menetillesztést kell végrehajtani. A Szakaszillesztési és Menetillesztési algoritmus létrehozása a Bevallási Közreműködő feladata. A Szakaszillesztést és a Menetillesztést követően meghatározott információk továbbítása az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé a Bevallás Közreműködő feladata, az Egyetemes Útdíjszolgáltató által kiadott interfész specifikációban meghatározott formában és adattartalommal.
Az adatszolgáltatásról a NÚSZ az Interfészen keresztül visszaigazolást küld, amely tartalmazza az Adatszolgáltatás UD Rendszerbe való érkezés időpontját, amely megegyezik az adatszolgáltatás Bevallási Közreműködő általi teljesítés időpontjával. A visszaigazolásban küldött időbélyeget
(InsertTimeStamp vagy röviden ITS) Bevallási Közreműködő a visszaigazolás kézhezvételét követően nyomban, de legkésőbb 4 munkanapon belül kifogásolhatja az ÁSZF általános rendelkezései szerint, kifogásolás hiányában elfogadottnak tekintendő és a továbbiakban mind a visszaigazolás, mind a Bevallási Közreműködő általi adatszolgáltatás teljesítésének időpontjaként ez veendő figyelembe. A kifogásolási jog csak olyan esetben illeti meg Bevallási Közreműködőt, ha az ETS és ITS közötti idő meghaladja a 15 percet. A kifogást az ÁSZF értesítési rendelkezéseiben meghatározott formában és módon, azaz nem az interfészen keresztül kell megküldeni. A kifogásnak érdemben tartalmaznia kell a megkifogásolt visszaigazolást beazonosítható módon (az interfész kommunikációs napló vonatkozó szakaszát, kérdést (Request) és választ (Response) is), továbbá azt az indokot, amely a kifogás alapja, továbbá az ehhez kapcsolódó tényállás részletes leírását, valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékokat. A kifogás, illetve az az alapján megválasztott ITS-nek az elszámolás elkészítésének szempontjából nincs jelentősége, az elszámolás az eredeti ITS alapján történik, a kifogás csak az SLA-k szempontjából bírhat jelentőséggel. A kifogást a NÚSZ jogosult érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, amennyiben az formai okokból nem felel meg az ÁSZF feltételeinek. Egyéb esetben érdemi vizsgálatot követően dönt a kifogásról 15 napon belül. A NÚSZ-nak az ITS visszaigazolás visszaküldésére 1 perc áll rendelkezésre, amely a 15 perces időbe bekalkulálásra kerül.
A NÚSZ jogosult az Adatszolgáltatásokat ellenőrizni és azokra, amelyek vélelmezhetően hibásak jogosult nem készíteni bevallást.
A NÚSZ által átadásra kerül egy térkép layer, az Adatszolgáltatás során alkalmazandó interfész specifikációja (leírása), valamint a csatlakozáskor egy teszt interfész, amely alapján az algoritmusok működésének helyessége ellenőrizhető. Ugyanezt a teszt interfészt használhatja Egyetemes Útdíjszolgáltató időszakonkénti automatikus minőségmérésre is.
Az Útdíj-köteles Elemi Útszakaszok használata során felmerülő Útdíj megállapítási, számlavezetési, egyenleg nyilvántartási, díjszedési, díjellenőrzési feladatok nem a Bevallási Közreműködő rendszerében történik, ezzel kapcsolatban a Bevallási Közreműködőnek nincs feladata.
A Bevallási Közreműködő feladata az Útdíj-köteles Elemi Útszakasz használatának megállapítására vonatkozó Adatszolgáltatásig terjed, az ehhez szükséges valamennyi technikai berendezés és rendszer biztosítása a Bevallási Közreműködő feladata, beleértve, de nem kizárólag: Fedélzeti Eszköz (beépíthető vagy beszerelhető), telekommunikáció, szerverközpont, szoftver, térkép, algoritmusok biztosítása.
Az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíj-fizetésre kötelezett felhasználó valamint a Bevallási Közreműködő közötti szerződéses viszonyt az alábbi ábra szemlélteti.
2. ábra - Az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíj-fizetésre kötelezett felhasználó valamint a Bevallási Közreműködő közötti szerződéses viszony
1.3.2 Egyéb feladatok
A Bevallási Közreműködő feladatai közé tartozik továbbá:
a) A Szerződött Útdíj-fizetőkkel és vagy szükség esetén egyéb személyekkel (kapcsolattartó, Úthasználó) kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási kötelezettségek ellátása (pl.: call center, és később ismertetett protokollok).
b) A Bevallási Közreműködő által opcionálisan ellátható feladatok ellátása, amennyiben azok bármelyikét a Bevallási Közreműködő vállalta.
c) Az UD rendszer működésével kapcsolatban keletkező Ügyfél, panaszkezelési, jogorvoslati és egyéb eljárásokban való részvétel, amennyiben az adott eljárás a Bevallási Közreműködő Ügyfelével vagy a Bevallási Közreműködő által adott adattal kapcsolatos.
A Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást követően ismertetett feladataihoz szükséges valamennyi technikai, infrastrukturális és személyzeti erőforrást is köteles biztosítani (pl.: call center).
2. Díjszedési alapismeretek (a Bevallási Közreműködő által küldött adatok létrehozásához, a Szakaszillesztéshez és Menetillesztéshez szükséges díjszedési ismeretek)
2.1 A szakaszillesztés szabályai
A megtett úttal arányos díjfizetési kötelezettség – az ÁSZF-ben meghatározott kivételektől eltekintve – egy adott útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdésékor keletkezik, abban az esetben, ha az adott Útszakaszon 50 méternél többet tett meg a Díjköteles Gépjármű a jelen 2.1. pont alpontjaiban meghatározott rendelkezések figyelembe vételével. A Bevallási Közreműködő, az Ügyfél és az Úthasználó minden tőle telhetőt köteles megtenni annak érdekében, hogy az Adatszolgáltatás a lehető leghamarabb, de lehetőség szerint legkésőbb 25 napon belül mindenképpen megtörténjen. Erre tekintettel, amennyiben az Ügyfél vagy az Úthasználó tudomással bír arról a körülményről, hogy a Gépjárművel kapcsolatban 25 napnál hosszabb ideig a Fedélzeti Eszközről feltételezhetően adatforgalmazás nem történhet (külföldi tartózkodás roaming kapcsolat nélkül vagy szerviz, stb.), akkor az Ügyfél, illetve az Úthasználó köteles ellenőrizni, hogy a Fedélzeti Eszközben tárolt, Adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat a Fedélzeti Eszköz kommunikációjában várható szünet előtt eljutott-e a Bevallási Közreműködőhöz, ellenkező esetben az Úthasználó köteles mindent tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy az adatok eljussanak a Bevallási Közreműködőhöz és így az UD Rendszerbe is.
Bevallási Közreműködő nem küldhet adatot, amennyiben az Útdíj köteles útszakasz használata és a használatról szóló adatszolgáltatás időpontja között több, mint 25 nap (25 * 24 óra) idő telik el. Az ilyen okból bekövetkező bírság esetén, amennyiben az adat beküldésének elmaradása a Bevallási Közreműködőnek fel nem róható, a bírságért a Bevallási Közreműködőnek helytállási kötelezettsége nincs az Ügyféllel szemben.
Az Adatszolgáltatás jellemző időadatainak meghatározása
Az az időpont, ami az interfészen küldött adatszolgáltatáshoz az úthasználat időpontjaként fel van tüntetve az EventTimeStamp (ETS) időpont. Az EventTimeStamp időpontját az alábbi szabályok szerint köteles megadni a bevallási közreműködő:
a) A b) pontban meghatározott kivétellel a szakaszillesztés szabályai alapján megállapítható úthasználat kezdőidőpontját kell megadni ETS időpontként.
b) Menetillesztés esetén a menetillesztett szakaszok használatának időpontját a két ismert pozíció alapján kell megállapítani oly módon, hogy
i) abban az esetben, ha a két ismert pozíció és időpont alapján a két ismert pont közötti, az útvonalon (nem légvonalban) számított átlagsebesség 30 km/h-nál nagyobb, akkor az EventTimeStamp értékét
minden szakaszra az átlagsebesség alapján kell meghatározni a szakaszillesztés szabályai szerint;
ii) abban az esetben, ha a fentiek alapján képzett átlagsebesség 30km/h- nál kisebb, de a szakaszra lépés előtti utolsó GPS koordináta ideje két óránál közelebb van annak a GPS koordinátának az idejéhez, ami alapján a szakaszhasználatot Bevallási közreműködő megállapította, akkor a szakaszra lépés előtti utolsó GPS koordináta időpontját kell megadni ETS időpontként;iii.) minden egyéb esetben: a szakasz használat megállapítását egyértelműen lehetővé tévő GPS koordináta időpontja mínusz két óra.
Amennyiben az Útdíj-köteles Gépjármű egy másik Útdíj-köteles Gépjármű platóján szállításra kerül és az Ügyfél gondoskodik arról, hogy a fedélzeti eszköz ne adjon jelet, akkor az adott Útszakaszra nem kell Útdíjat fizetni.
Arról, hogy a platón szállított Gépjármű Fedélzeti Eszköze a szállítás időszakában ne adjon jelet, az Úthasználó (Ügyfél) köteles gondoskodni kiregisztrálás útján.
2.1.1 Folyamatos úthasználat, letérés és ismételt úthasználat
Az alábbi esetekben folyamatosnak tekintjük az Útdíj-köteles Xxxxx Xxxxxxxxx használatát, így az Úthasználónak nem kell ismételten megfizetnie az adott Útdíj-köteles Útszakaszra vonatkozó Útdíjat:
a) Az Úthasználó egy adott Útdíj-köteles Útszakaszon 12 óránál rövidebb időre letérés nélkül, vagy a b) pontban meghatározott letéréssel megáll majd – ugyanazon az Útdíj-köteles Útszakaszon, ugyanabban az irányban továbbhaladva – folytatja az utat.
b) Az Úthasználó az Útdíj-köteles Útszakaszról letér anélkül, hogy a szakasz végéig érne, majd ugyanarra az Útdíj-köteles Útszakaszra visszatér, és az eredeti irányban folytatja az utat és az Útdíj-köteles Útszakasz használatának megkezdéséhez képest 12 órás időszakban összesen az Útszakasz számított hosszának másfél szeresénél, de maximum az Útdíj- köteles Elemi Útszakasz hossza plusz egy kilométer távolságnál is rövidebb utat tesz meg az adott Útdíj köteles Útszakaszon az eredeti útirányban. A fenti vagylagos szabályt úgy kell alkalmazni, hogy a 2 km-nél rövidebb Útdíj-köteles Útszakaszoknál a másfélszeres úthossz az irányadó, a 2 km-nél hosszabbak esetén pedig a plusz egy kilométer.
Az alábbi eseteket viszont az Útdíj-köteles Útszakaszról való letérésnek tekintjük, ezért szükséges az adott Útdíj-köteles Útszakaszra vonatkozó Útdíj ismételt bevallása és megfizetése:
a) az Úthasználó 12 óránál hosszabb ideig áll az Útdíj-köteles Útszakaszon vagy az Útdíj- köteles Útszakasz mellett,
b) az Úthasználó összesítve az Útdíj-köteles Útszakasz használatának megkezdése után 12 órán belül, akár esetlegesen egy vagy több letérés után, az Útdíj-köteles Útszakasz hosszának több, mint másfél szeresénél, de legalább az Útdíj-köteles Útszakasz hossza plusz egy kilométernél hosszabb utat tesz meg az adott Útdíj-köteles Útszakaszon az eredeti útirányában. Minden olyan esetben, ha Úthasználó a másfélszeres vagy plusz egy km-es távolságnál többet tesz meg, mindig új útdíjat kell fizetnie. Amennyiben a szabály alkalmazására tekintettel új adatszolgáltatás vált szükségessé, a szabály alkalmazása az új adatszolgáltatással újra indul és akárhányszor megismételhető.
c) az Úthasználó lehajt Útdíj-köteles Útszakaszról és egy másik Útdíj-köteles Útszakaszra hajt rá vagy visszafordul, úgy, hogy az Úthasználat megállapítása megtörtént (minimum 50
méter) majd visszatér az első Útdíj-köteles Útszakaszra függetlenül attól, hogy e közben milyen más, Útdíj-köteles vagy nem Útdíj-köteles Útszakaszokat használt.
2.1.2 Visszafordulás
Abban az esetben, ha az Úthasználó egy Útdíj-köteles Elemi Útszakaszon visszafordul és az eredeti haladási irányával ellentétes mozgásba kezd, legalább 50 méter megtételével, úgy újabb Útdíjat szükséges megállapítani az adott Útdíj-köteles Elemi Útszakaszra.
2.1.3 Párhuzamos, egy útpályán vagy 25 méteren belül futó szakaszok esetén a valós úthasználat megállapítása
Abban az esetben, ha párhuzamos vagy együttfutó utak esetén az útpályatestek középvonala szerint felvett térképészeti adatok alapján
a) az együttfutó Útdíj-köteles Útszakaszok vagy
b) az együttfutó Útdíj-köteles Útszakasz és nem Útdíj-köteles Útszakaszok
együttfutó részein egy vagy több útszakaszról nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Úthasználó melyik úton halad, úgy az Útdíj-köteles Úthasználat megállapítása késleltethető mindaddig, amíg a már nem együttfutó szakaszról érkező pozíciók alapján egyértelművé válik, hogy az Úthasználó melyik Útdíj-köteles Útszakaszt használta.
Amennyiben a fentiek alapján nem megállapítható, hogy melyik útszakaszon haladt az Úthasználó, úgy az alábbi feltételezéssel élünk:
a) Együttfutó Útdíj-köteles Útszakaszok esetében a számozását tekintve magasabb rendű úton haladt, több egyforma rendben számozott út esetén a Bevallási Közreműködő által tetszőlegesen kiválasztott úton haladt az Úthasználó.
b) Együttfutó Útdíj-köteles Útszakasz és nem Útdíj-köteles Útszakaszok esetében az Úthasználó az Útdíj-köteles Útszakaszon haladt.
2.1.4 Együtt futó vagy párhuzamos átjárható utak
Abban az esetben, amikor az úthálózat topológiája miatt, egy Elemi Útdíj-köteles Útszakasz vonatkozásában, a fenti együtt futó utak között az útszakaszon egy vagy több átjárási lehetőség van, így az adott Útdíj-köteles Útszakasz vonatkozásában a használat nem állapítható meg egyértelműen az Elemi Útdíj-köteles Útszakasz végpontjában sem, a következőek szerint kell eljárni:
a) ha Úthasználó az adott útszakasz előtti vagy közvetlenül azután következő útszakaszon Útdíj-köteles Útszakaszon haladt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kérdéses együtt futó Útszakaszok közül az Útdíj köteles útszakaszon haladt.
b) ettől eltérő esetben, vagyis, ha mind a kérdéses együtt futó Útszakaszok előtt, mind azok után díjmentes Útszakaszon haladt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a díjmentes útszakaszon haladt.
2.1.5 Átvezető és felvezető szakaszok, kereszteződések
Abban az esetben, ha egy útdíjköteles vagy nem útdíjköteles elemi Útszakaszra csak olyan átvezető szakaszon át lehet eljutni, melynek nyomvonala egy vagy több, szintén Díjköteles Útszakasszal funkciójánál fogva részben egybeesik, akkor az érintett, áthaladást biztosító útszakaszokra, ha az áthajtás érdekében az érintett szakaszok hosszának 10%-ánál, de legfeljebb 350 méternél rövidebb utat kell megtenni, nem kell úthasználatot megállapítani és erre tekintettel nem kell Adatszolgáltatást küldeni.
Ez a szabály arra az esetre vonatkozik például, ha egy Díjköteles Útszakasz egy másik Díjköteles Útszakaszt keresztez általában, de nem kizárólagosan felüljáróval vagy aluljáróval, és az egyik Díjköteles Útszakaszról a másikra történő áthajtáshoz igénybe kell venni egy vagy több olyan útdíjköteles elemi Útszakaszt, amit csak az áthajtás miatt kell igénybe venni. Ebben az esetben
akkor sem kell Útdíjat fizetni, ha a gépjármű 50 méternél többet tett meg az adott útdíjköteles elemi Útszakaszon. (Lásd ábra)
A példában a jármű balra kanyarodik a főútról (F1 szakasz) az autópályára (A1 szakasz) de mivel az útdíjköteles elemi Útszakaszok (F1, F2, A1, A2) a kereszteződés matematikai középpontjától indulnak, a balra kanyarodáshoz használt hurokban nem kell Szakaszillesztést végrehajtani az (F2) és az (A2) útdíjköteles elemi Útszakaszokra.
2.2 Szakaszillesztés speciális szabályai
Az ÁSZF 8. számú mellékletében meghatározott díjköteles elemi útszakaszok vonatkozásában a szakaszillesztés általános szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
A 8. számú melléklet a) pontjában meghatározott útdíj köteles útszakaszok esetén a szakaszillesztést csak az adott Útdíj-köteles útszakasznak a hivatkozott mellékletben meghatározott, úgynevezett „vizsgálaton kívüli szakaszrészen” kívül eső szakaszán vagy szakaszain kell elvégezni az általános szabályoknak megfelelően. Azon útdíj köteles útszakaszokon, ahol a vizsgálaton kívüli szakaszok elhelyezkedése miatt több figyelembe veendő útszakasz is kialakult, akkor úgy kell tekinteni, mintha a figyelembe veendő útszakaszok egy folyamatos útszakaszt alkotnának, azaz amennyiben az általános úthasználat szabályai szerint az úthasználat folyamatos, akkor csak egyszer kell adatszolgáltatást küldeni.
A 8. számú melléklet b) pontjában megadott szakaszok tekintetben az útdíj köteles útszakaszra lépést követően egy alkalommal (egy úthasználat) meg kell állapítani az úthasználatot a 2.1.4. pont („Együtt futó vagy párhuzamos átjárható utak”) b.) pontja alapján, vagyis akkor is, ha nem egyértelműen eldönthető, hogy az úthasználat a díjköteles, vagy a nem díjköteles útszakaszon történt. Ez után az adott díjköteles útszakasz vonatkozásában Úthasználó az úthasználatot
i) időkorlát nélkül folytathatja, azaz nem kell alkalmazni a 2.1.1. („Folyamatos úthasználat, letérés és ismételt úthasználat”) pontban meghatározott szabályt, tehát nem kell figyelembe venni az ott meghatározott időkorlátot
ii) megfordulás esetén is folytathatja, azaz nem kell figyelembe venni a
2.1.2. („Visszafordulás”) pontban meghatározott visszafordulási szabályt.
c) Amennyiben az Úthasználó utolsó előtti megfigyelt pozíciója és az utolsó megfigyelt pozíciója között Útdíj-köteles Útszakaszok vannak és egyértelműen – az idő és sebesség adatokat is figyelembe véve –megállapítható, hogy a két megfigyelt pozíció között Útdíj-köteles Útszakaszon vagy Útszakaszokon áthaladva juthatott el, úgy a két megfigyelt pozíció közötti Díjköteles Útszakaszokért is Útdíjat kell felszámolni.
2.3. Menetillesztés
2.3.1. Menetillesztés feltételei
Amennyiben az Úthasználó utolsó előtti megfigyelt pozíciója és az utolsó megfigyelt pozíciója között Díjköteles Útszakasz vagy Útszakaszok vannak vagy lehetnek (a piramis elv alapján díjköteles szakaszt tartalmazó útvonalat kell tervezni), és az alábbi a.) vagy b.) összetett feltételek egyike együttesen teljesülnek:
a.)
b.)
– az egyik pozícióból a másik pozícióra a díjköteles úthálózaton csak egyféleképpen lehet irányhelyesen eljutni
– a két meghatározott pozíció adat között maximum 1 díjköteles útszakaszon át lehet eljutni irányhelyesen
– a két pozíció alapján azonosított útszakasz közül legalább az egyik díjköteles
– a díjköteles hálózaton azonosított pozíció alapján azonosított útszakasz és a másik azonosított pozíció között maximum 3 további díjköteles útszakasz van
– az egyik pozíció alapján azonosított díjköteles útszakaszból a másik pozícióra a díjköteles úthálózaton csak egyféleképpen lehet irányhelyesen eljutni
akkor a menetillesztés szabályait alkalmazva a Bevallási Közreműködő köteles a hiányzó Díjköteles Útszakaszokról a protokollban megadott módon Adatszolgáltatást küldeni. (A menetillesztés esetén a Bevallási Közreműködő a szakaszillesztéssel azonos adatokat köteles küldeni, de feltüntetve a menetillesztés tényét.)
2.3.2. Menetillesztés alapján számított úthasználat kifogásolása
Amennyiben az Ügyfél szerint az Útdíj-köteles Gépjármű nem a Menetillesztés alapján vélelmezett Útdíj-köteles Útszakaszon illetve Útszakaszokon közlekedett, akkor az Ügyfél panasszal élhet. A panaszban állított tények bizonyítása az Ügyfél kötelessége.
A bizonyítási eljárásban felhasználható bármilyen szokásos bizonylat (pl.: szállításról szóló számla stb.) illetve egyéb technológiai adat (pl.: független forrásból származó, a járműbe beszerelt GPS-es nyomkövető eszköz által generált követési adatsor).
2.4. Ugrási jelentés és Ugrási Menetillesztés
2.4.1. Ugrási jelentés küldési kötelezettség
Ha az Úthasználó utolsó előtti megfigyelt pozíciója és az utolsó megfigyelt pozíciója között Díjköteles Útszakasz vagy Útszakaszok vannak, vagy lehetnek (a piramis elv alapján díjköteles szakaszt tartalmazó útvonalat kell tervezni), és a menetillesztés szabálya nem alkalmazható, akkor a Bevallási Közreműködő köteles ugrást jelenteni az Interfészen keresztül (a továbbiakban: ugrási jelentés). Az Ugrási Jelentés adattartalma nem Adatszolgáltatás, hanem az ugrás tényének bejelentését tartalmazza, a pozíciók észlelésének időpontjának és az észlelt pozíciókhoz tartozó GPS koordinátáknak a megadásával.
Abban az esetben, ha az ugrás egyik végpontja Magyarországon belülre, másik pedig Magyarország területén kívülre esik, akkor az ugrás Magyarország területén kívüli végpontja helyett, az ugrás azon végpontjához mérve legközelebb lévő határátkelőt kell megadni, amelyik a légvonalban mért távolság alapján közelebb esik Magyarország határához (a határátkelőhelyek pontos paramétereit az ÁSZF 9. sz. melléklete tartalmazza), kivéve, ha létezik olyan, gyorsforgalmi úton (autópályán) megközelíthető határátkelőhely, melynek útvonalon mért távolsága nem éri el a legközelebbi határátkelőhely útvonalon mért távolságának 1.5-szeresét. Ebben az esetben ezen gyorsforgalmi úton (autópályán) elérhető határátkelőhelyek legközelebbikét kell megadni. A határátkelőhelyek listáját és koordinátáit a 9. számú melléklet tartalmazza.
Az adat formai és tartalmi követelményeit a mindenkori interfész specifikáció határozza meg. Az ugrási jelentést a második pozíció adat érkezését követően azonnal, de legkésőbb egy percen belül kell megtenni. Az adatbejelentést az UD Rendszer az interfészen keresztül visszaigazolja. A visszaigazolás tartalmazza azt a tényt is, hogy a bejelentett ugrás következtében történt vagy nem történt útdíj bevallás kezdeményezés az UD Rendszerben.
A Bevallási Közreműködőnek nem szükséges és nem is kell Ugrási jelentést küldenie abban az esetben, ha a pozíció adatokból megállapítható, hogy az Úthasználó elhagyja Magyarország területét majd időben és vagy térben máshol belép Magyarország területére akkor sem, ha az ugrási jelentés küldésének feltételei egyébként fennállnak.
2.4.2. Bevallási Közreműködő értesítési kötelezettsége
Ugrás esetén Bevallási Közreműködőnek a visszaigazolást követően öt (5) percen belül SMS-ben és emailen (azaz telefonon nem) értesítenie kell az Értesítendő Személyt az ugrási jelentés UD Rendszerbe történő megküldéséről. Két különböző típusú értesítési kötelezettség áll fenn attól függően, hogy az UD Rendszerben a bejelentett ugrással kapcsolatban a visszaigazolás alapján bevallás kezdeményezésre került vagy sem.
a.) Amennyiben bevallás kezdeményezésre került, abban az esetben arról kell értesíteni az Értesítendő Személyt, hogy adott Gépjárműre (rendszám megjelölésével) a két időpont és a két GPS koordináta között (a koordináták és az időpontok megadásával) pozícióadat(ok) hiányában ugrási menetillesztés történt vélelmezett úthasználattal.
b.) Amennyiben nem került kezdeményezésre bevallás, abban az esetben arról kell értesíteni az Értesítendő Személyt, hogy adott Gépjárműre (rendszám megjelölésével) a két időpont és a két GPS koordináta között (a koordináták és az időpontok megadásával) pozícióadat(ok) hiányában ugrás került bejelentésre, de bevallásra kezdeményezésére nem került sor a 2.4.3. („Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján”) b) pontban foglalt okok valamelyike miatt.
Nem kell értesítést küldeni Ugrási jelentés küldése esetén az Ügyfél részére a Közreműködőnek, amennyiben a NÚSZ által az Ugrási jelentésre adott válaszban az UD rendszer a 2.4.3. pont b. pontjának v.) alpontja szerinti esetet igazolja vissza, mint a vélelmezett úthasználat megállapítása elmaradásának okát.
Az UD Rendszerbe történő bejelentésen és az Ügyfél értesítésén túl az Ugrási Menetillesztés kapcsán Bevallási Közreműködőnek nincs több feladata, a továbbiakban azt az UD Rendszer kezeli.
2.4.3. Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján
a.) Az ugrási jelentést követően a b) pontban eset kivételével az UD rendszer az ugrás végpontjai közé, az UD Rendszerben megadott algoritmus (piramis elv) alapján feltételezett útvonalat tervez (Ugrási Menetillesztést végez), aminek eredményeképp előálló Díjköteles
Útszakaszokra bevallást kezdeményez. A Bevallással érintett Útszakaszokról a NÚSZ az ugrási jelentésre adott válaszban értesíti a Bevallási Közreműködőt.
b.) Az UD rendszer nem kezdeményez útdíj bevallást bejelentett ugrás kapcsán az alábbi esetekben:
i.) két utolsó adat között légvonalban több mint 100 km távolság van;
ii.) a két pozíció, valamint az előző és követő pozíciók és irányok figyelembe vételével megállapítható, hogy Úthasználó Magyarországról kilép, majd Magyarországra belép;
iii.) a két pont között az útvonal tervező által megadott útvonalon történő utazás esetén az átlagsebesség nagyobb, mint 110 km/óra.
iv.) a légvonalban mért távolság és a két utolsó adat keletkezésének időpontja között eltelt idő hányadosaként képzett „légvonalbeli átlagsebesség” nagyobb, mint 110 km/óra;
2.4.4. Bírságolás ugrási jelentés esetén
a.) Amennyiben az UD Rendszer a 2.4.3. pont („Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján”) a) pontja alapján Ugrási Menetillesztéssel vélelmezett útvonalat tervez és a Gépjármű a vélelmezett útvonaltól eltérő útvonalon haladt, és eközben az Ellenőrzési rendszer észlelte, az UD Rendszer vélelmezi a Jogosulatlan Úthasználatot. Ebben az esetben az Ugrási Menetillesztés által számított Díjköteles Útszakaszokra bevallás alapján nem kerül levonásra útdíj, vagy a levont egyenleg visszatöltésre kerül, és az ellenőrzés esetén Közigazgatási Bírság kerül kiszabásra.
b.) Amennyiben az Ugrási Menetillesztésre az Ugrási Jelentés alapján a 2.4.3. pont („Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján”) b) pontja alapján nem kerül sor, akkor ellenőrzés esetén Közigazgatási Bírság kerül kiszabásra.
2.4.5. Piramis elv
a.) A felhasználó által megadott Gépjármű útdíjfizetés, KRESZ és útvonal szempontjából jelentőséggel bíró tulajdonságai szerint, a hatályos KRESZ szabályok alapján tervez.
b.) A lehetőségek közül azt választja, amelyik utazási időben legrövidebb.
c.) Tervezéskor az autópályákat és főútvonalakat preferálja oly módon, hogy azokon a tervezéskor az elérhető sebességektől magasabb sebességgel számítja a futásidőt (gyorsabbnak tekinti ezeket).
d.) Abban az esetben, amikor egyik vagy mindkét végpont(ok) nincsenek egyetlen úton sem, légvonalban a legközelebbi elérhető úton indítja/végződteti a tervezést.
2.4.6. Ugrási Menetillesztés alapján számított úthasználat kifogásolása
Amennyiben az Ügyfél szerint az Útdíj-köteles Gépjármű nem az Ugrási Menetillesztés alapján vélelmezett Útdíj-köteles Útszakaszon illetve Útszakaszokon közlekedett, akkor az Ügyfél panasszal élhet, kivéve amennyiben a vélelmezett útvonaltól eltérő útvonalon az Ellenőrző Rendszer észlelte és erre tekintettel a 2.4.4. („Bírságolás ugrási jelentés esetén”) a) pontja alapján Közigazgatási Bírságolási eljárás kerül, vagy került kezdeményezésre. A panaszban állított tények bizonyítása az Ügyfél kötelessége.
A bizonyítási eljárásban felhasználható bármilyen szokásos bizonylat (pl.: szállításról szóló számla stb.) illetve egyéb technológiai adat (pl.: független forrásból származó, a járműbe beszerelt GPS-es nyomkövető eszköz által generált követési adatsor).
2.4.7. Tájékoztatás az Ügyfél és Úthasználó részére
a) Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Gépjármű a díjköteles és a nem díjköteles útszakaszokon is működőképes Fedélzeti Eszközzel haladjon, amennyiben az útdíj-fizetés érdekében Bevallási Közreműködőt vesz igénybe.
b) Az Ügyfél köteles elfogadni, hogy ha a Fedélzeti Eszköz működőképességéről neki felróhatóan nem gondoskodik, vagy azt szándékosan működésképtelenné teszi, és Gépjárművével halad, akkor egyrészről előfordulhat, hogy a Bevallási Közreműködő ugrási jelentést küld az UD Rendszerbe, amennyiben annak feltételei fennállnak, másrészről nehézzé vagy lehetetlenné teszi annak bizonyítását, hogy a Gépjárművel nem díjköteles útszakaszon járt.
c) Az ugrási jelentés alapján az UD Rendszer vagy a feltételek fennállása esetén Ugrási Menetillesztéssel vélelmezett útszakaszon állapít meg úthasználatot,vagy bizonyos feltételek fennállása esetén Ugrási Menetillesztést nem végez, ennek következtében útdíj-bevallást nem készít, nem állapít meg vélelmezett úthasználatot. Vélelmezett úthasznált megállapítása esetén is érvényesek az adatszolgálatra érvényes általános szabályok, azaz pl. vélelmezett úthasználat megállapítása esetén nem szereznek úthasználati jogosultságot egyenleg hiányában az utólag fizetésre nem jogosult Ügyfelek, azaz a vélelmezett úthasználat automatikusan nem jelenti úthasználati jogosultság megszerzését.
d) Abban az esetben, ha a Gépjármű az Ugrási Menetillesztéssel megállapított vélelmezett útvonaltól eltérő úton halad, vagy nem kerül sor Ugrási Menetillesztés alapján vélelmezett útvonal megállapítására, akkor ellenőrzés esetén Közigazgatási Bírság kerül kiszabásra.
2.5. Törölve, jelenleg nincs hatályos szöveg
2.6. Tengelyszám (JDB) állítással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek
Az Útdíj megállapításának egyik alapvető eleme a jármű tengelyszámon alapuló JDB osztályba történő besorolása. A Bevallás szempontjából a jármű tengelyeit az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
a) a Gépjármű vagy Járműszerelvény összes tengelyét figyelembe kell venni, beleértve a közlekedés során nem használt (felhúzott) tengelyt/tengelyeket is,
b) Gépjármű mögé csatolt vontatmány esetén, a Gépjármű tengelyein túl, a vontatmány összes tengelyét is figyelembe kell venni, beleértve a közlekedés során nem használt (felhúzott) tengelyt/tengelyeket is.
A tengelyszámon alapuló JDB osztályba történő besorolás megadása az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében Úthasználó (Ügyfél) feladata és felelőssége. Amennyiben a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere az adott jármű tekintetében támogatja a tengelyszámon alapuló JDB osztályba történő besorolás változtatásának kezelését, úgy az Útdíj megállapításához a jelen 2.6. pont szerint meghatározható a hatályos tengelyszámot kell figyelembe venni.
2.6.1. JDB (tengelyszám) Adatszolgáltatási kötelezettség
Ha a regisztráció során az Ügyfél a JDB állítást a Bevallási Közreműködő igénybe vételével kívánja teljesíteni, és az ilyen tartalmú regisztrációt a Bevallási Közreműködő nem utasítja vissza és ezzel elfogadja, akkor a Bevallási Közreműködő köteles a jelen 2.6. pont szerinti kötelezettségeket teljesíteni a JDB állítás eredményes lezárása érdekében . Az adatszolgáltatásnak nem része a hatályos JDB érték megadása, azt a hatályos adat figyelembevételével az UD Rendszer rendeli hozzá az adatszolgáltatáshoz. A tengelyszám adat változásában mindaddig részt kell vennie a Bevallási Közreműködőnek, amíg az Ügyfél a regisztráció módosításával akként nem nyilatkozik, hogy azon túl a tengelyszám (JDB) adatot közvetlenül az UD Rendszerben állítja és erről a Bevallási Közreműködő erről az UD rendszerből értesítést nem kap.
2.6.2. A JDB állítás menete és az új JDB érték hatályosulása
Az új JDB adat hatályosulásának menete a következő: a.) Ügyfél vagy Úthasználó átállítja a JDB értéket
b.) Az állítás tényéről és az új JDB értékről Bevallási Közreműködő tájékoztatja az UD Rendszert az interfészen keresztül
c.) Az UD Rendszer emailen keresztül értesíti az Értesítendő Személyt az új JDB értékről. Az új JDB érték ezzel az értesítéssel (annak kiküldésével) hatályosul,
d.) Az UD Rendszer a JDB hatályosulásáról a Bevallási Közreműködőt értesíti a hatályba lépés időpontjának (ITS) megadásával.
2.6.3. JDB adat (tengelyszám) állítással kapcsolatos, Bevallási Közreműködőt terhelő értesítési kötelezettség
Bevallási Közreműködőnek az új JDB érték hatályosulásáról történő tudomás szerzését követően nyomban, legkésőbb 30 másodpercen belül kötelessége SMS-ben vagy a lentebb meghatározott, ezzel egyenértékűnek tekintett módok valamelyikén értesítést küldeni Értesítendő Személy részére a JDB állítás hatályba lépéséről. Ez az értesítés tájékoztató jellegű, a hatályba lépés idejét az UD Rendszer által kiküldött email kiküldésének időpontja határozza meg.
Az értesítés megfelelőségének feltétele, hogy a JDB aktuális értékét megváltoztató személy a változtatás tényéről egyértelműen értesüljön oly módon, hogy a változtatás kezdeményezésétől a hatályba lépésig eltelt időszakban olyan értesítést lásson vagy halljon, amely arról tájékoztatja, hogy a megváltoztatási kérelmét a rendszer tudomásul vette, de hatályba lépés még nem történt meg. A hatályba lépés megtörténte után a visszajelzésnek meg kell változnia oly módon, hogy a JDB megváltoztatását kezdeményező értesüljön arról, hogy az új JDB osztály hatályba lépett.
A fentiek alapján tehát az SMS üzenettel egyenértékűnek és megfelelőnek tekintjük például az alábbi működési módokat:
a) a Fedélzeti Eszközön a JDB változtatási kérelmet feltűnő, például villogó fényjelzés jelzi. A hatályba lépés után már nem villog, hanem folyamatos fénnyel jelzi a hatálybalépést;
b) a Fedélzeti Eszközön a JDB változtatási kérelmet előre felvett hangüzenttel jelzi (pl. ”JDB változás folyamatban, kérem, várjon!”) amit addig ismétel, amíg a hatályba lépés bekövetkezik, majd a hatályba lépés után újabb hangüzenettel jelzi ezt (pl: „a JDB változtatás megtörtént”).
c) A Fedélzeti Eszközön a JDB változtatási kérelmet 3 külön gombbal lehet kezdeményezi, az éppen hatályos JDB beállítás melletti visszajelző fény folyamatosan világít. A változtatás kezdeményezésekor az új JDB kategória melletti visszajelző fény villogni kezd és mindaddig villog, amíg a kérés hatályba nem lép. A hatályba lépés után a korábbi JDB osztályt jelölő visszajelző fény kialszik, a frissen hatályba lépett pedig folyamatosan világít.
d) Bevallási Közreműködő web oldalán vagy okostelefonos alkalmazásán történő JDB állítás esetén, az új JDB osztály hatályba lépéséig a web oldalon vagy az okostelefonos alkalmazás képernyőjén feltűnően jelzi, hogy az új JDB érték változtatási nem lépett hatályba. Hatályba lépés után ugyanezen a képernyőn azt kell jelezni, hogy az új érték hatályba lépett.
e) A Gépjárműben olyan kijelző kerül elhelyezésre (LCD/PDA), amely a JDB adat váltást a kijelzőn megjelenített szöveges üzenetekkel támogatja. Miután a felhasználó kiválasztotta a megfelelő tengelyszámot, egy figyelmeztető felirat jelenik meg, pl. „Tengelyszám váltás folyamatban…” felirattal, és hangjelzés
hallható. Ha az új érték hatályba lép, akkor a „Tengelyszám váltás sikeres: 2/3/4 tengely” felirat jelenik meg és az Fedélzeti Eszköz abbahagyja a hangjelzés adását. Ha bármi okból nem lép hatályba, akkor a „Tengelyszám váltás sikertelen” felirat jelenik meg, és a Fedélzeti Eszköz az előzőtől eltérő hangjelzéssel jelzi a sikertelen JDB állítási kísérletet.
f) A Fedélzeti Eszközön nyomógombok megnyomásával lehet kezdeményezni a JDB adat változását. Miután a felhasználó kiválasztotta az új tengelyszámot, a Fedélzeti Eszköz csipogással és gyors LED villogással jelzi a változás folyamatba lépését. Hatályba lépés esetén 3 rövid hangjelzés, LED villog annyit, amennyi az új tengelyszám érték majd 3 másodperc szünet, majd újra az új JDB értéknek megfelelő számú villanás. A Fedélzeti Eszköz ezt a ciklust többször ismétli. Ha az új JDB nem lép hatályba (vagy lejár a válaszidő) a Fedélzeti Eszköz egy hosszú sípszóval jelzi és a LED folyamatos gyors villogással jelzi, hogy az új JDB nem lépett hatályba.
2.6.4. Az Ügyfelek és Úthasználók számára szóló tájékoztatás
Egy adott JDB változás hatályosulásáig az UD Rendszer a régi JDB adatot rendeli hozzá a Bevallási Közreműködő adatszolgáltatásához, ezért az Ügyfeleknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a hatályosulásig új tengelyszámmal ne közlekedjenek, mert ez jogosulatlan úthasználatot eredményez és bírságot vonhat maga után.
3. Protokollok
Az alább ismertetett protokollok mutatják be, hogy Bevallási Közreműködő milyen eljárásrendet kell, hogy kövessen, továbbá milyen kötelező feladatai vannak az alábbi tényállások bekövetkezése esetén, azzal, hogy a jelen pontban foglalt felsorolás nem kimerítő és teljes körű, további feladatokat az ÁSZF egyéb rendelkezései is rögzíthetnek.
Minden értesítést, hacsak az ÁSZF másként nem rendelkezik, az Értesítendő Személynek kell küldeni a hatályos regisztrált értesítési adatok figyelembe vételével telefonon, SMS-ben és emailben, az ÁSZF szerinti módon és tartalommal.
Telefonos értesítés esetén a Bevallási Közreműködő részéről a jelen 3. pontban meghatározott értesítési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha az Ügyfél, illetve adott esetben az Úthasználó telefonos értesítését az értesítésre előírt időtartamon belül legalább kétszer megkísérelte, de az Ügyfél (Úthasználó) az értesítést nem fogadta. Szintén teljesítettnek minősül az értesítés, ha az Ügyfél (Úthasználó) elérése az Ügyfél (Úthasználó) érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.
SMS-ben történő értesítés esetén az értesítés nyelve – a Bevallási Közreműködő és az Ügyfél eltérő megállapodása hiányában – az a nyelv, amelyen a Bevallási Közreműködő és az Ügyfél szerződést kötött.
Ha a Regisztráció során egy Ügyfél egy Bevallási Közreműködőnél több Gépjárművet regisztrál ugyanarra a telefonszámra vagy ugyanarra az email címre, és az értesítés egy Ügyfélnek ugyanarra a telefonszámra vagy email címre regisztrált Gépjárművei közül 20-nál több Gépjárművet érint, akkor a Bevallási Közreműködő az értesítést az alábbi eltérésekkel hajtja végre:
1) ugyanazon email cím esetén egy emailben küldhet értesítést valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában, azzal, hogy az értesítő emailben teljes körűen fel kell sorolnia az értesítéssel érintett Gépjárművek rendszámát;
2) ugyanazon telefonszám esetén:
a) egy telefonhívás útján tehet eleget értesítési kötelezettségének valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában, azzal, hogy a telefonhívás során az értesítéssel érintett valamennyi Gépjármű rendszámát teljes körűen fel kell sorolnia;
b) egy SMS útján küldhet értesítést valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában, azzal, hogy az SMS-ben az értesítéssel érintett Gépjárművek rendszámát nem kell teljes körűen felsorolnia, de abban hivatkoznia kell az egyéb értesítési csatornákon történt értesítésekre, feltéve, hogy az a) pontban említett telefonhívás oly módon zárult sikeresen, hogy valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában a rendszámok teljes körű felsorolása (egyeztetése) a telefonbeszélgetés során ténylegesen sikeresen megvalósult.
3.1 Szerződött Útdíjfizető belépése és további Gépjárművek adott Szerződött Útdíjfizetőhöz regisztrálása
A Szerződött Útdíjfizető (akár az Úthasználó útján, aki azonban mindig a Szerződött Útdíjfizető helyett és nevében kezdeményezi a rendszerbe történő belépést) a következő lépések alapján lép be a rendszerbe (válik Ügyféllé), és a következő feltételek szerint tud további Gépjárműveket is regisztrálni.
a) Fedélzeti Eszköz Szerződött Útdíjfizető általi megszerzése
A Fedélzeti Eszköz Szerződött Útdíjfizető általi megszerzése két módon történhet:
i) A Bevallási Közreműködőnél már meglévő, vagy nála közvetlenül jelentkező személy esetén a Bevallási Közreműködőnél történő szerződéskötéssel és Fedélzeti Eszköz beszereléssel vagy beépítéssel, vagy
ii) Főként Adatszolgáltatáshoz beszerzett kereskedelmi forgalomban kapható, Bevallási Közreműködő által előzetesen nyilvántartásba vett, a Szerződött Útdíjfizető által önállóan beszerelhető Fedélzeti Eszköz megvásárlásával.
A Fedélzeti Eszköz megszerzése és beüzemelése az első lépés, és feltétele minden további lépésnek.
b) Egyetemes Útdíjszolgáltatónál történő regisztráció (Az a) pontban írt feltétel teljesülését követően)
A Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó regisztrál az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál (pl.: az erre a célra létrehozott honlapján) annak érdekében, hogy az UD rendszerben a regisztrációja megtörténjen. A regisztráció sikeres befejezésének feltétele az alábbi c) és d) pontok teljesülése
c) Bevallási Közreműködő megkeresése és válasza
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a regisztráció megkezdését követően az adattartalom legalább részbeni megküldése mellett, az interfészen meghatározott adattartalommal tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt a regisztráció tényéről, és egyidejűleg rákérdez a Bevallási Közreműködő személyére azaz, hogy a Bevallási Közreműködő vállalja-e az adott Szerződött Útdíjfizető és/vagy Úthasználó nevében és helyett továbbiakban az Adatszolgáltatási feladatokat. A Bevallási Közreműködő a megkeresést követően valós időben (real time) köteles válaszolni 5 másodpercen belül, amely válaszának tartalmaznia kell azt, hogy sikeres-e vagy sikertelen-e a megkeresés, továbbá sikertelen megkeresés esetén a sikertelenség okait is. A visszaigazolásnak négy tartalmi elem vonatkozásban is sikeresnek kell lennie:
i) A megkereséssel megérkezett adatok megfelelőek és Bevallási Közreműködő képes azok azonnali nyilvántartásba vételére,
ii) Fedélzeti Eszköz az adott Bevallási Közreműködő szolgáltatási körében kezelt eszköz,
iii) amennyiben az Ügyfél kérése alapján a JDB állítást is a Bevallási Közreműködő rendszerében regisztrált Fedélzeti Eszközön át kívánja megtenni, akkor Bevallási Közreműködő nyilatkozik arról, hogy az adatszolgáltatást e módon vállalja-e. A regisztráció visszautasításának indoka lehet a kért JDB állítás visszautasítása. A pozitív visszaigazolással a Bevallási Közreműködő abban az esetben is elfogadhatja a tengelyszám adatok küldésére vonatkozó megbízást, ha az Ügyféllel kötött külön szerződés alapján a tengelyszámra vonatkozó adatokat nem a Fedélzeti Eszközről, hanem más, ellenőrizhető és dokumentált műszaki megoldással nyeri az Ügyféltől, például internetes felületen tett nyilatkozattal.
iiii) A Bevallási Közreműködő képes az azonnali Bevallási Közreműködői tevékenység elvégzésére, amennyiben JDB állítási szolgáltatás is elfogadásra került, azt is beleértve.
d) Az Értesítendő Személy értesítése a regisztráció lezárásáról
A regisztrációs folyamat akkor zárható le, ha valamennyi korábbi b) és c) pontban részletezett eljárás sikeresen lezárult. A regisztráció egy folyamatban történik, és akkor zárul le sikeresen, ha az Adatszolgáltatás a Bevallási Közreműködő igénybevételével megkezdődhet (az Útdíjfizetés egyéb felétetlek itt nem vizsgálandók, pl.: előre történő vagy utólagosan történő fizetési mód). A regisztráció sikeres lezárása esetén a NÚSZ email formájában értesíti az Értesítendő Személyt a sikeres regisztrációról.
3.2 Fedélzeti Eszköz hiba
Az eljárás alkalmazandó, amennyiben a hiba csak egy adott Fedélzeti Eszköz használónál lép fel illetve a hiba eredményeképpen az Adatszolgáltatás nem vagy hibásan kerül megküldésre. Az eljárás feltétele, hogy a Fedélzeti Eszköz hibát a Bevallási Közreműködő észlelje.
a) A Bevallási Közreműködőnek kötelezettsége az Fedélzeti Eszköz hibáról, annak észlelését követően 10 percen belül értesíteni Értesítendő Xxxxxxx, azonban nem kell értesíteni az Egyetemes Útdíjszolgáltatót. Az értesítés módja e-mail, SMS és telefon. Az értesítésnek tartalmaznia kell probléma észlelésének időpontját, rövid leírását és az érintett jármű rendszámát. A Bevallási Közreműködő értesítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a Fedélzeti Eszköz és rendszer sajátosságaiból fakadóan az üzemhibát meg tudja állapítani kétséget kizáróan, vagy nagy valószínűséggel (például folyamatos, gyújtás nélküli üzemi Fedélzeti Eszköz esetén). A Szerződött Útdíjfizető írásbeli kérése esetén, annak kockázatára, a Bevallási Közreműködő jogosult a Fedélzeti Eszköz hibáról történő, telefonon és SMS-en történő értesítést mellőzni. Ennek feltétele, hogy a Bevallási Közreműködő a Szerződött Útdíjfizetőt tájékoztatja az értesítés mellőzésének kockázatáról, így különösen arról, hogy a Fedélzeti Eszköz hibája miatt megbírságolhatják.
b) A Bevallási Közreműködőnek kötelezettsége az Fedélzeti Eszköz hiba elhárulásáról, annak észlelését követően 10 percen belül értesíteni az Értesítendő Személyt, azonban nem kell értesíteni az Egyetemes Útdíjszolgáltatót. Az értesítés módja e-mail, SMS és telefon. Az értesítésnek tartalmaznia kell probléma elhárulásának tényét, időpontját, rövid leírását és az érintett jármű rendszámát. A Bevallási Közreműködő értesítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a Fedélzeti Eszköz és rendszer sajátosságaiból fakadóan az üzemhibát meg tudja állapítani kétséget kizáróan, vagy nagy valószínűséggel (például folyamatos, gyújtás nélküli üzemi Fedélzeti Eszköz esetén). A Szerződött Útdíjfizető írásbeli kérése esetén, annak kockázatára, a Bevallási Közreműködő jogosult a Fedélzeti
Eszköz hibáról történő, telefonon és SMS-en történő értesítést mellőzni. Ennek feltétele, hogy a Bevallási Közreműködő a Szerződött Útdíjfizetőt tájékoztatja az értesítés mellőzésének kockázatáról, így különösen arról, hogy a Fedélzeti Eszköz hibája miatt megbírságolhatják.
c) A hiba esetén az Szerződött Útdíjfizető és/vagy Úthasználó köteles Viszonylati jegyet vásárolni, amennyiben a Fedélzeti Eszköz hibáról a Bevallási Közreműködő tájékoztatja, vagy a hibát maga észleli.
d) Fedélzeti Eszköz hiba esetén, amennyiben emiatt az Egyetemes Útdíjszolgáltató nem kapja meg az Adatszolgáltatást, bírságolási eljárás indulhat függetlenül attól, hogy mi a Fedélzeti Eszköz hibája vagy, hogy arról az Szerződött Útdíjfizető és/vagy Úthasználó tudott vagy sem. A Bírságolás bekövetkezhet az a) pontban említett értesítési idő alatt is. Ha a Szerződött Útdíjfizető kérésére a Bevallási Közreműködő az értesítést mellőzi, ez a Szerződött Útdíjfizető vagy Úthasználó bírságolását nem akadályozza, az értesítés hiányából eredő bírságért vagy más jogkövetkezményért a Szerződött Útdíjfizető felel.
3.3 Üzemhiba
Bármilyen hiba okára és fennállására vonatkozó valamennyi bizonyítékot köteles Bevallási Közreműködő a hiba kezelését követően, vagy Egyetemes Útdíjszolgáltató kérésére bármikor átadni, továbbá Bevallási Közreműködő a helyszínen, kérésre nyomban és feltétel nélkül köteles a hiba megvizsgálását lehetővé tenni.
Az üzemhibákról, amennyiben lehetséges, az UD rendszer Bevallási Közreműködők számára kialakított hibabejelentő felületén kell bejelenteni és a bejelentés tényét telefonon is meg kell erősíteni az UD Rendszer Service Desk szolgálatánál. Bejelentéskor meg kell adni a Bevallási Közreműködő kódját, amely a titkosságot és az adatvédelmet biztosítja.
3.3.1 Adatkésést okozó üzemhiba
Feldolgozó Rendszer teljes körű vagy számos Szerződött Útdíjfizetőt és/vagy Úthasználót érintő hibája, tehát nem a 3.2. pontban („Fedélzeti Eszköz hiba „) értett egyedi fedélzeti eszköz hibájából eredő hiba, amely miatt az Adatszolgáltatás tömegesen nem érkezik meg, de a hiba az észlelést követően várhatóan helyreállítható, adatvesztéssel nem jár, azaz az adatszolgáltatások beérkezése garantálható, csak nem a tolerálható időn belül.
a) A hiba észlelését követően a Bevallási Közreműködőnek azonnal (20 percen belül) be kell jelentenie a hibát az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére annak érdekében, hogy az adott szolgáltatóhoz tartozó Szerződött Útdíjfizetők és/vagy Úthasználók, vagy azok meghatározott köre vonatkozásában az ellenőrzési rendszer értesíthető legyen, annak érdekében, hogy az érintett járművekre ne kezdeményezzen bírságolási eljárást. A bejelentéskor a hiba időpontjának keletkezését is meg kell határozni, továbbá a hiba okát, hogy abból beazonosítható legyen, hogy a hiba a Bevallási Közreműködő felelősségi körébe tartozik, vagy sem. Amíg a Bevallási Közreműködő nem jelez hibát, addig bírságolásra kerül a Jogosulatlan Úthasználó. Szintén bírságolásra kerül a Jogosulatlan Úthasználó, ha az adatok megérkezését követően a Jogosulatlan Úthasználat más okból (pl.: egyenleg hiánya miatt) megállapítást nyer.
b) A hiba határidőben történő elhárítását követően az adatok az Egyetemes Útdíjszolgáltatóhoz megérkeznek.
c) A hiba elhárítására 24 óra áll rendelkezésre, kivéve, ha a hiba oka a Bevallási Közreműködő felelősségi körén kívül eső ok (áramszolgáltató, telekommunikációs szolgáltató vagy GPS). Amennyiben 24 órán belül a szolgáltató nem képes a rendszerét helyreállítani, és az ok nem a felelősségi körén kívül eső, akkor
i) a bejelentéstől számított 24 órányi időre Elmaradt Hasznot kell fizetnie visszamenőleg, alapja, mértéke az 5. számú melléklet szerinti,
ii) a hiba elhárításáig (24 órán belüli időpont lehet, ennek hiányában 24 órára), vagy a
3.3.2 pontban („Súlyos üzemhiba „) leírt esetre való áttérés esetén az áttérésig továbbá az áttéréstől a 3.3.2. pontban meghatározott határidőig terjedő időszakra Elmaradt Hasznot kell fizetnie, amennyiben nem felelősségi körén kívül eső okból származik. (A Bevallási Közreműködő a 24 óra alatt bármikor jogosult áttérni a
3.3.2. pontban („Súlyos üzemhiba”) szabályozott hiba esetre, de ebben az esetben az áttérés időpontjáig és azt követően a 3.3.2 pont szabályai szerint Elmaradt Hasznot kell fizetnie.
Ilyen leállás esetén a Bevallási Közreműködőnek kötelessége értesíteni az Értesítendő Személyt a 3.2 („Fedélzeti Eszköz hiba) pontban meghatározott módon arról, hogy az egyenleg feltöltés és figyelés az ő feladata a hiba miatt. Az értesítésnek tartalmaznia kell probléma észlelésének időpontját, rövid leírását és az érintett jármű vagy járművek rendszámát. Egyenlegnullázódás miatti bírság alól nem mentesít a hiba. A Bevallási Közreműködő az üzemhiba 19. órájától a 23. óra kezdetéig köteles valamennyi Értesítendő Személyt értesíteni, hogy az üzemhiba 24 órájától Viszonylati jegy vásárlására lesznek kötelesek. Az ügyfelek felé történő értesítés módja minden esetben e-mail, sms és telefonhívás. Tartalma: Hiba bejelentése, annak oka meghatározása, Ügyfél mely időponttól köteles, mely rendszámú járműre viszonylati jegyet váltani. Figyelmeztetés, hogy Viszonylati útvonaljegy vásárlás elmaradása jogosulatlan úthasználatot és esetleges Bírságot eredményez. A Bevallási Közreműködő köteles az Értesítendő Személyt a hiba jelzésével megegyező módon értesíteni, amennyiben a rendszer meghibásodását elhárította, és amennyiben a rendszer meghibásodásáról korábban értesítette az Értesítendő Személyt.
Felelősségi körön kívül eső hiba kezelése: Amennyiben a hiba a Bevallási Közreműködő felelősségi körén kívül eső okból származik, akkor a bejelentéstől számítottan a 24. óráig elmaradt Adatszolgáltatásokat jogosult később is pótolni.
Nem minősül a felelősségi körön kívül eső oknak, amennyiben az e körbe tartozó hiba, vagy szolgáltatás szünetelés a Bevallási Közreműködőnek felróható okból (pl.: díjfizetés elmaradás okán történő szolgáltatás kimaradás: telekommunikáció, áramellátás, stb.) történik.
Ha a hiba oka felelősségi körön kívül eső, de abból megállapítható vagy feltételezhető, hogy a 3.3.2. pontban („Súlyos üzemhiba”) meghatározott esetbe fog tartozni, akkor a Bevallási Közreműködő a 3.3.2 pontban meghatározott eset szerint köteles eljárni. Amennyiben Bevallási Közreműködő felelősségi körébe nem tartozó hiba 2 órán belül nem áll helyre, akkor Bevallási Közreműködő szintén köteles a 3.3.2 pontban meghatározottak szerint eljárni. Ilyen esetben, amennyiben Bevallási Közreműködő minden tekintetben szerződésszerűen (protokollban leírtak alapján) jár el, a Bevallási Közreműködő nem köteles Elmaradt Haszon megfizetésére a 3.3.2 pont szerinti időre, továbbá a helyreállásra megállapított 2 órás időtartamra.
3.3.2 Súlyos üzemhiba
Feldolgozó Rendszer teljes körű vagy számos Útdíjfizetőt és/vagy Úthasználót érintő hibája, tehát nem a 3.2. pontban („Fedélzeti Eszköz hiba”) értett egyedi fedélzeti eszköz hibájából eredő hiba, amely miatt az Adatszolgáltatás tömegesen nem érkezik meg, és a hiba olyan hiba, amelyről a Bevallási Közreműködő a bejelentésekor tudja, hogy helyreállítása esetén sem fog tudni utólag Adatszolgáltatásokat küldeni a hiba kezdő időpontját követően. Ebben az esetben:
a) A 3.3.1. pont („Adatkésést okozó üzemhiba”) a) pontjával azonosan, a hiba észlelését követően a Bevallási Közreműködőnek azonnal (20 percen belül) be kell jelentenie a hibát az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére.
b) A Bevallási Közreműködőnek kötelessége a hibáról 4 órán belül értesíteni az Értesítendő Személyeket, erre tekintettel az adott Bevallási Közreműködővel szerződéses kapcsolatban
álló összes érintett Szerződött Útdíjfizető a hiba bejelentésétől számított 5 óra időtartamra Átmeneti Mentességet kap a bírságolás alól. Az értesítésnek tartalmaznia kell a probléma észlelésének időpontját, rövid leírását és az érintett jármű vagy járművek rendszámát. Az ügyfelek felé történő értesítés módja minden esetben e-mail, sms és telefonhívás. Tartalma: Hiba bejelentése, annak oka meghatározása, Ügyfél mely időponttól köteles, mely rendszámú járműre Viszonylati jegyet váltani. Figyelmeztetés, hogy Viszonylati jegy vásárlás elmaradása jogosulatlan úthasználatot és esetleges Bírságot eredményez.
c) Az Átmeneti mentességet követően a Szerződött Útdíjfizetőknek és/vagy az Úthasználóknak Viszonylati jegyet kell vásárolniuk. Ennek elmaradása Bírságolást von maga után
d) A bejelentéstől számítottan a Bevallási Közreműködő a hiba elhárításának bejelentéséig, maximum 5 órás időtartamra Elmaradt Haszon fizetésre kötelezett.
3.4 Regisztrált adatok módosítása
Amennyiben az Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó a regisztráció során már regisztrált adatokat módosítani kívánja, akkor az alábbi eljárás követendő:
a) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó regisztráció módosítást kezdeményez az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál (pl.: az erre a célra létrehozott honlapján) annak érdekében, hogy az UD rendszerben regisztrált adatok módosuljanak. A regisztráció módosítás sikeres befejezésének feltétele az alábbi b) és c) pontok teljesülése
b) Bevallási Közreműködő megkeresése és válasza
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó általi regisztráció módosítás megkezdését követően az adattartalom legalább részbeni megküldése mellett tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt a regisztráció módosítás tényéről, és egyidejűleg rákérdez a Bevallási Közreműködő személyére azaz, hogy a Bevallási Közreműködő vállalja-e az Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó nevében és helyett az Adatszolgáltatások megküldését a módosított adatok mellett. A Bevallási Közreműködő a megkeresést követően valós időben (real time) köteles válaszolni 5 másodpercen belül, amely válaszának tartalmaznia kell azt, hogy sikeres-e vagy sikertelen-e a megkeresés, továbbá sikertelen megkeresés esetén a sikertelenség okait is.
A visszaigazolásnak három tartalmi elem vonatkozásában is sikeresnek kell lennie:
i) A megkereséssel megérkezett adatok megfelelőek és Bevallási Közreműködő képes azok azonnali nyilvántartásba vételére,
ii) Fedélzeti Eszköz az adott Bevallási Közreműködő szolgáltatási körében kezelt eszköz,
iii) A Bevallási Közreműködő képes az azonnali Bevallási Közreműködői tevékenység elvégzésére a módosított adatok mellett. Amennyiben az Ügyfél kérése alapján a JDB állítást is a Bevallási közreműködő rendszerében regisztrált Fedélzeti Eszközön át kívánja megtenni, akkor a Felek a 3.1. („Szerződött Útdíjfizető belépése és további Gépjárművek adott Szerződött Útdíjfizetőhöz regisztrálása”) pont c) iii) szerint járnak el.
iv.) Amennyiben az Ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a továbbiakban a JDB kategória állítását nem szeretné Bevallási Közreműködő rendszerén keresztül állítani, ennek tudomásul vétele.
c) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó értesítése a regisztráció módosítás lezárásáról
A regisztrációs folyamat akkor zárható le, ha valamennyi korábbi a) és b) pontban részletezett eljárás sikeresen lezárult. A regisztrációmódosítás egy folyamatban történik, és akkor zárul le sikeresen, ha az Adatszolgáltatás a Bevallási Közreműködő igénybevételével megkezdődhet.
A regisztráció módosulásáról az UD Rendszer értesíti a Bevallási Közreműködőt minden olyan esetben, ahol a módosítás előtti adatokról is értesítetést kapott vagy a Bevallási Közreműködői tevékenységéhez az ÁSZF szerint szükséges. A regisztráció sikeres lezárása esetén a NÚSZ email formájában értesíti a korábbi és az új Értesítendő személyt a regisztráció sikeres megváltoztatásáról.
3.5 Regisztrált adatok törlése
Amennyiben az Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó nem kívánja tovább az adott Bevallási Közreműködőt igénybe venni a továbbiakban, akkor törli az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében regisztrált adatokat. Ebben az esetben az eljárás a következő:
a) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó regisztráció törlését kezdeményez az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál (pl.: az erre a célra létrehozott honlapon) annak érdekében, hogy az UD rendszerben regisztrált adatok törlésre kerülhessenek.
b) Bevallási Közreműködő megkeresése és válasza
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó általi regisztráció törlés megkezdését követően a törlésről történő tájékoztatás mellett tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt a regisztráció törlés tényéről. A Bevallási Közreműködő a megkeresést követően valós időben (real time) köteles válaszolni 5 másodpercen belül, amely válaszának tartalmaznia kell azt, hogy sikeres-e vagy sikertelen- e a megkeresés, továbbá sikertelen megkeresés esetén a sikertelenség indokát.
c) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó értesítése a regisztráció törlési folyamat lezárásáról
A Bevallási Közreműködő igénybevételére irányuló adatok törlési folyamata akkor zárható le, ha valamennyi korábbi a) és b) pontban részletezett eljárás sikeresen lezárult. Amennyiben a vonatkozó adatok törlésre kerültek a továbbiakban a Bevallási Közreműködőnek adatszolgáltatási kötelezettsége az adott Fedélzeti Eszközzel kapcsolatban nincs, mindaddig, amíg új, sikeres regisztráció nem történik. A regisztráció törlési folyamat sikeres lezárása esetén a NÚSZ email formájában értesíti a korábbi Értesítendő Személyt a regisztráció sikeres megváltoztatásáról.
3.6 Bevallási Közreműködő és a Szerződött Útdíjfizető közötti szerződés megszűnése vagy a szolgáltatás felfüggesztése, továbbá Bevallási Közreműködő Adatszolgáltatásra irányuló jogviszonyának megszüntetése
Amennyiben a Bevallási Közreműködő bármilyen okból a szolgáltatást felfüggeszti vagy a szerződés megszűnik egy vagy több Fedélzeti Eszköz vonatkozásában a Szerződött Útdíjfizetővel (így különösen felmondja a díjfizetés elmaradása miatt), akkor a követendő eljárás a következő:
a) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Értesítendő Személyt és a Szerződött Útdíjfizetőt a felfüggesztés vagy a Szerződött Útdíjfizetővel kötött szerződés megszűnésének tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról legalább 3 munkanappal a felfüggesztés vagy szerződésbontás előtt. Az ügyfelek felé történő értesítés módja minden esetben e-mail, sms és telefonhívás. Tartalma az Értesítendő Személy felé: Szerződött Útdíjfizető (adott esetben az Úthasználón keresztül) milyen okból, mely időponttól köteles, mely rendszámú járműre viszonylati jegyet váltani.
Figyelmeztetés, hogy Viszonylati útvonaljegy vásárlás elmaradása jogosulatlan úthasználatot és esetleges Bírságot eredményez.
b) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Egyetemes Útdíszolgáltatót a felfüggesztés vagy szerződés megszűnésének tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról és/vagy az érintett Fedélzeti Eszközök 12 jegyű azonosítójáról. Az értesítésnek az a.) pontban megadott időponttal egyidejűleg kell megtörténnie. Az értesítés módja az Egyetemes Útdíjszolgáltató és a Bevallási Közreműködő rendszere között az Adatszolgáltatások eljuttatása érdekében rendszeresített Interfész.
c) A megadott időpont eltelte után a Bevallási Közreműködő leállíthatja az Adatszolgáltatást és az egyéb, interfészen keresztüli, ügyféllel kapcsolatos adatküldést.
A megfelelő értesítés feltétele a felfüggesztésnek vagy megszüntetésnek.
Amennyiben a Közreműködő a felfüggesztést visszavonja erről egyidejűleg az Ügyfelet és a NÚSZ- t is értesítenie kell.
Amennyiben a Bevallási Közreműködő és az Egyetemes Útdíjszolgáltató közötti jogviszony bármilyen okból megszűnik, a megszűnés előtt legalább 3 munkanappal valamennyi ügyfelet értesíteni kell, kivéve, ha a megszűnés körülményei ezt lehetetlenné teszik. . Az ügyfelek felé történő értesítés módja minden esetben e-mail, sms és telefonhívás. Tartalma: Ügyfél milyen okból, mely időponttól köteles, mely rendszámú járműre viszonylati jegyet váltani. Figyelmeztetés, hogy Viszonylati jegy vásárlás elmaradása Jogosulatlan Úthasználatot és esetleges Bírságot eredményez. A felfüggesztés visszavonásáról szóló értesítés módja megegyezik a felfüggesztésről szóló módokkal.
3.7 Bevallási Közreműködő szolgáltatás újraindítása
Amennyiben a Bevallási Közreműködő bármilyen okból a szolgáltatást újra kívánja indítani, akkor a követendő eljárás:
a) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell a Szerződött Útdíjfizetőt és az Úthasználót az újraindítás tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról. Az értesítésnek a szolgáltatás újraindításának időpontja előtt kell megtörténnie minimum 5 órával. Az értesítés módja: email, sms és telefon.
b) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Egyetemes Útdíjszolgáltatót az újraindítás tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról és/vagy az érintett Fedélzeti Eszközök 12 jegyű azonosítójáról. Az értesítésnek a szolgáltatás újraindításának időpontja előtt kell megtörténnie minimum 5 órával.
c) A szolgáltatás újraindításának időpontjában a Bevallási Közreműködőnek el kell indítania adatszolgáltatást az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé.
3.8 Kereskedelmi forgalomba kerülő vagy Bevallási Közreműködő rendszerében már korábban regisztrált Fedélzeti Eszközök előzetes nyilvántartásba vételének eljárása
A Bevallás Közreműködőnek minden, az általa kereskedelmi forgalomban értékesítendő (és még nem értékesített) vagy már korábban értékesített és a rendszerében regisztrált, a Bevallási Közreműködői tevékenységbe bevonni kívánt Fedélzeti Eszközhöz hozzá kell rendelni a Fedélzeti Eszközt egyértelműen azonosító számot (Fedélzeti Eszköz egyedi azonosítója). A Fedélzeti Eszköz egyedi azonosítója 12 számjegyből áll, melynek felépítése a következő: 9BBXXXXXXXXC, ahol
9 (1. számjegy): speciális felhívó karakter,
BB (2. és 3. számjegy): a Bevallási Közreműködő egyedi azonosító kódja, amelyet az Egyetemes Útdíjszolgáltató határoz meg a szerződéskötés során, és amely rögzítésre kerül a szerződésben,
XXXXXXXX (4.-11. számjegyek): az adott Bevallási Közreműködő rendszerében rögzített, a Fedélzeti Eszköz egyedi azonosítója (javasolt véletlenszerűen választott azonosítót használni),
C (12. számjegy): LUHN szabványú ellenőrző számjegy.
A Bevallási Közreműködőnek minden, az általa kereskedelmi forgalomban értékesítendő (és még nem értékesített) vagy már korábban értékesített vagy a rendszerében regisztrált, a Bevallási Közreműködői tevékenységbe bevont kívánt Fedélzeti Eszköznek a fent említett módon generált egyedi azonosítóját közölnie kell az Egyetemes Útdíjszolgáltatóval az interfészen át, aki a rendszerében ezeket a Fedélzeti Eszközöket nyilvántartásba veszi („bevermeli”) és a sikeres vagy sikertelen nyilvántartásba vételről válasz üzenetben értesíti a Bevallási Közreműködőt.
A Bevallási Közreműködőnek biztosítania kell továbbá, hogy az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál végrehajtott regisztrációs folyamat során, a Fedélzeti Eszköz azonosítására történő visszaellenőrzés céljából, az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszere által küldött lekérdezésre azonnal (5 mp belül) válaszoljon.
3.9 Adat megőrzési és tárolási protokoll
Azokhoz a panaszkezelési vagy jogorvoslati eljárásokhoz szükséges adatok, a panaszkezelési vagy jogorvoslati eljárás lezárását vagy jogerős befejezését követő 5 éves időtartamon túl történő megőrzése a Bevallási Közreműködő kötelezettsége, amennyiben erre az Egyetemes Útdíjszolgáltatótól felhívás érkezik. Ez a megőrzési kötelezettség vonatkozik azokhoz a panaszkezelési vagy jogorvoslati eljárásokhoz szükséges adatokra is, ahol az Ügyfél a NÚSZ részére panaszt tesz, és az Ügyfél panaszának érdemi kivizsgálásához a NÚSZ megítélése szerint a Közreműködő közreműködése szükséges,
3.10 SLA méréshez és rendszer feltételeknek megfelelő működéséhez szükséges adatátadás, adattárolás
A Bevallás Közreműködőnek minimum két hónapra biztosítania kell minden a Fedélzeti Eszközöktől érkező, járműpozíciót tartalmazó adat, valamint az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé irányuló Adatszolgáltatás adattartalmának online adatbázisokban történő tárolását, amely mind a helyszínen, mind az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszeréből közvetlenül elérhető audit feladatok és SLA mérés végrehajtása céljából.
A Bevallás Közreműködő feladata továbbá minimum további hat hónapig ezeket az adatokat teljes körűen archiválni és biztosítani az archivált adatok
a) Helyszínen történő elérését az auditáláshoz és SLA méréséhez szükséges formátumban
b) Biztonságos adatkapcsolati csatornán történő elérését auditáláshoz és SLA méréséhez szükséges formátumban
c) Kérésre történő átadását az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére auditáláshoz és SLA méréséhez szükséges formátumban.
3.11 Hibaazonosítási és hibajelentési kötelezettség
Amennyiben a Bevallási Közreműködő egy olyan hibát azonosít, amely bizonyíthatóan adatminőség romlást eredményez a Szakasz- és Menetillesztési algoritmusban vagy a térkép layerben, abban az esetben a Bevallási Közreműködő köteles jelezni a hibát – és amennyiben lehetséges a megoldási javaslatot – az Egyetemes Útdíjszolgáltatónak. Amennyiben az Egyetemes Útdíjszolgáltató azonosít az előbb említett hibákhoz hasonlóakat, és arra van kidolgozott hibajavítása, abban az esetben a Bevallási Közreműködők számára emailben megküldött (publikáltnak tekinthető) hibajavításokat a Bevallási Közreműködőnek 10 napon belül implementálnia kell a saját rendszerében. A javítások végrehajtásáról a Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Egyetemes Útdíjszolgáltatót.
Amennyiben az azonosított hibára – függetlenül attól, hogy azt a Bevallási Közreműködő vagy az Egyetemes Útdíjszolgáltató azonosította – nincs megoldási javaslat, abban az esetben a Bevallási Közreműködőknek a hiba megoldásához szükséges megfelelő erőforrást és kompetenciát kell biztosítani, és aktívan közre kell működnie az azonosított hiba elhárításában.
Ezen túlmenően Bevallási Közreműködőnek általánosságban kötelessége minden olyan műszaki megoldás megvalósítása és folyamatos fejlesztése, melyek a rendszer minőségét javítják ideértve, de nem kizárólagosan az interfész verziókövetését is.
Amennyiben Bevallási Közreműködő hibát észlel a regisztrációs vagy általában az Ügyfél adatokban, köteles erről haladéktalanul értesíteni a NÚSZ-t és az Értesítendő Személyt.
3.12 Díjszedési tevékenység felfüggesztése, újraindítása
Abban az esetben, ha Egyetemes Útdíjszogáltató döntése alapján a díjszedési tevékenységet
a) később kezdi meg, vagy
b) megszünteti,
és erről Bevallási Közreműködőt az időpont megjelölésével értesíti e-mailben és az Egyetemes Útdíjszolgáltató és a Bevallási Közreműködő rendszerei között rendszeresített interfészen keresztül, akkor a) esetben az elhalasztott időpontig, a b) esetben a megszűnés időpontját követő időszakra vonatkozóan nem kell adatot küldeni.
Ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató döntése alapján a díjszedési tevékenységet felfüggeszti (így különösen tervezett vagy rendkívüli üzemelési helyzet okozta leállások miatt), a Bevallási Közreműködőt a felfüggesztés kezdő időpontjának megjelölésével értesíti az Egyetemes Útdíjszolgáltató és a Bevallási Közreműködő rendszerei között rendszeresített interfészen keresztül, és tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt arról, hogy a felfüggesztés időtartama alatt keletkezett adatokat a felfüggesztés vége után kéri-e Adatszolgáltatásként megküldeni vagy sem (utólagos Adatszolgáltatás).
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a felfüggesztés végéről is az interfészen keresztül értesíti a Bevallási Közreműködőt. Ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató az utólagos Adatszolgáltatást nem kéri, a Bevallási Közreműködő a felfüggesztés végét követően sem köteles a felfüggesztés időtartamára adatot küldeni. Ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató kéri az utólagos Adatszolgáltatást, a Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást a felfüggesztés végétől számított, a felfüggesztés időtartamának megfelelő időtartamon belül köteles teljesíteni, azzal, hogy ha a felfüggesztés időtartama meghaladja a 12 órát, a Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást legfeljebb a felfüggesztés végétől számított 12 órán belül köteles teljesíteni.
Ugyanez a szabály irányadó akkor is, ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató nem a teljes rendszer működésére vonatkozóan ad az elhalasztásra, szüneteltetésre vagy megszüntetésre vonatkozó utasítást, hanem egyes Útdíj-köteles Elemi Útszakaszokra vagy azok összességére.
Abban az esetben, ha a korábban elhalasztott vagy felfüggesztett díjszedési tevékenységet Egyetemes Útdíjszolgáltató döntése alapján újra megindítja, erről kezdés időpontjának megadásával értesíti a Bevallási Közreműködőt, aki a megadott időponttól újra megkezdi az Adatszolgáltatást.
3.13 Díjköteles Úthálózat, elemi díjköteles útszakasz megváltoztatása
Abban az esetben, ha a Díjköteles Úthálózat változik, Bevallási Közreműködőnek az Egyetemes Útdíjszolgáltató általi értesítést követő 10 munkanapon belül át kell vezetni a változást saját rendszerében vagy az Egyetemes Útdíjszolgáltató által meghatározott 10 napnál nem rövidebb határidőig. Az Egyetemes Útdíjszolgáltató által megadott határidőtől az Adatszolgáltatást a megváltozott Útdíj-köteles Útszakaszok vonatkozásában kell szolgáltatni.
3.14 Ugrási protokoll
Ugrási jelentés esetén, vagyis a 2.4. pontban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, az ott meghatározott módon és határidőben és tartalommal kell értesíteni az Értesítendő Személyt.
Az ugrás észleléséről szintén üzenetet kell küldeni az UD Rendszerbe a szakaszjegy Interfészen át az ott megadott adatokkal (pl. a jármű felségjele, rendszáma, ugrás kezdetének és végének koordinátái és ideje).
Az Ugrás kezelése (Ugrási menetillesztés) az UD Rendszerben történik meg.
3.15 Bevallási Közreműködő tevékenységének felfüggesztése, újraindítása
Abban az esetben, ha Egyetemes Útdíj-szolgáltató döntése alapján Bevallási Közreműködő rendszere felől az adatfogadást felfüggeszti, a felfüggesztés hatályba lépése napjának megadásával, minimum 3 munkanappal a felfüggesztés hatályba lépése előtt írásban értesíti a Bevallási Közreműködőt.
A felfüggesztés hatályba lépésnek időpontját követő időszakra vonatkozóan nem kell adatot küldeni. Ez esetben Xxxxxxxxx Közreműködőnek kötelessége minimum 2 munkanappal a felfüggesztés hatályba lépésének napja előtt értesíteni az érintett Úthasználókat annak érdekében, hogy az Útdíj bevallására más módot választhassanak, például, de nem kizárólagosan Viszonylati Útvonaljegyet vegyenek. Az Úthasználók értesítésének módja email, sms és telefon.
Abban az esetben, ha Egyetemes Útdíj-szolgáltató döntése alapján a szerződésben meghatározott felfüggesztési időtől korábban felfüggesztett adatfogadást újraindítja, a hatályba lépés napjának megjelölésével, Bevallási Közreműködőnek kötelessége minimum 1 nappal az újraindítás hatályba lépése előtt értesíteni az Úthasználókat annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges téves többszörös Útdíj fizetést. Az értesítés módja email, sms és telefon. Bevallási Közreműködő a hatályba lépés időpontjától újra meg kell indítsa az Adatszolgáltatást.
3.16 Fedélzeti Eszköz felfüggesztése vagy kizárása Egyetemes Útdíj-szolgáltató kezdeményezésére (UD feketelista)
Abban az esetben, amikor Egyetemes Útdíj-szolgáltató döntés alapján egy fedélzeti berendezést az UD Rendszerből kitilt (feketelistára tesz), erről a szakaszjegy Interfészen át, a szakaszjegy vételi adatszolgáltatásra adott elutasító válaszban értesíti Bevallási Közreműködőt oly módon, hogy a hiba okaként a tiltást jelöli meg (Fedélzeti Eszköz tiltva).
A feketelistára tett fedélzeti berendezésekre vonatkozó minden adatszolgáltatás visszautasításra kerül, így az után költségtérítés nem jár és az ilyen kéréseket nem számítják bele a szolgáltatás minőség mérésekor sem (SLA).
Bevallási Közreműködőnek meg kell állítania az adatszolgáltatást legkésőbb 24 órával az első olyan szakaszjegy vételi kérés UD Rendszer általi elutasítása után, ahol az elutasítás oka a Fedélzeti Eszköz feketelistára kerülése.
3.17 Ismeretlen hiba az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében
Ha az UD Rendszer egy bizonyos kérésre 30 másodpercen belül nem válaszol, vagy olyan választ ad, ami az interfész specifikáció alapján nem értelmezhető, akkor a kérést 3 alkalommal újra kell próbálni küldeni, esetenként 30 másodperc várakozás után.
Ha a harmadik újra próbálkozás is a fentiek szerint hibás eredményt ad, a lehető leghamarabb értesíteni kell Egyetemes Útdíjszolgáltatót technikai segítségnyújtó csoportját emailben a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx címen és meg kell adni a hiba felderítéséhez szükséges technikai információkat. Ebben az esetben a hiba elhárításáig az ismeretlen hibára futott adatszolgáltatást késleltetni kell, és 10 percenként újra kell próbálkozni.
3.18 Fedélzeti Eszköz felfüggesztése Bevallási Közreműködő kezdeményezésére
Törölve.
3.19 Fedélzeti Eszközre vonatkozó Adatszolgáltatási jogviszony felmondása Bevallási Közreműködő kezdeményezésére
Törölve.
4. Szolgáltatási szintek meghatározása (SLA)
A Bevallási Közreműködő köteles mindazon műszaki feltételek rendelkezésre állását biztosítani, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alábbiakban megfogalmazott SLA-k a Bevallási Közreműködő felelősségi körén kívül eső, előre látható kockázatok mellett is teljesüljenek. Erre tekintettel a Bevallási Közreműködő nem mentesülhet az SLA szerinti felelősség alól a szokásos üzemmenet esetén egyébként előforduló olyan műszaki események miatt, mint az áramellátás vagy távközlési összeköttetés kiesése (beleértve a Magyarország földrajzi határát átlépő Úthasználó hozzáférése mobil rádiótelefon szolgáltatáshoz, azaz adatroaming képesség), a Bevallási Közreműködő központi rendszerének hardver vagy szoftver probléma miatti meghibásodása (leállása).
A Felek rögzítik, hogy a Felek az SLA-k elvárt mértékének meghatározásakor már figyelembe vették az olyan eseteket, amelyek a Bevallási Közreműködőnek nem felróhatóak, így a Felek az SLA mértékének meghatározásánál figyelembe vették többek között az alábbi események szokásos (várható, előre látható) hatását is: azt az esetet, amikor az Úthasználót azonosító mobil előfizetői hozzáférési pont, azaz SIM-kártya meghibásodik, a Fedélzeti Eszközök szokásos számú meghibásodása (beleértve a tápellátásának várható számú kiesését), mobil rádiótelefon lefedettség szokásos hiánya, GPS lefedettség hiánya. Erre tekintettel a Bevallási Közreműködő az SLA nem teljesítése esetén csak akkor hivatkozhat ilyen mentesülési okra, ha egyúttal bizonyítja, hogy adott esetben az átlagos (előre látható számú) eseményhez képest jelentős mértékben eltérő körülmény következett be (így különösen azért, mert szünetel a GPS szolgáltatás vagy a mobil rádiótelefon szolgáltatás.)
A NÚSZ vagy az általa megbízott harmadik személy az SLA-k mérések során felhasználhat minden NÚSZ rendelkezésre álló adatot függetlenül attól, hogy azt az SLA méréséhez vagy más okból gyűjtötte be.
Az SLA-k szempontjából az Ugrási jelentés Adatszolgáltatásnak minősül amennyiben az SLA értelmezéséből ennek az ellenkezője nem következik.
4.1 SLA1 - A tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás között eltelt idő több mint 15 perc
Szolgáltatási szint leírása
Az UD Rendszer és Bevallási Közreműködő viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy az adatszolgáltatás az úthasználathoz képest a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen.
A szolgáltatatás minőségének fontos kritériuma, hogy az úthasználattal kapcsolatos adatszolgáltatást az úthasználat tényleges időpontjához képest milyen gyorsan biztosítja a Bevallási Közreműködő. A szolgáltatási szint az adatszolgáltatás tényleges úthasználathoz viszonyított idejére vonatkozik.
Mérési módszertan
Az SLA1 számításához szükséges:
- az Event_Time_Stamp (ÁSZF 1. számú mellékletének 1.3.1. pontjában meghatározott fogalom) adatokat a Bevallási Közreműködő küldi el az adatszolgáltatás részeként, továbbá
- az Insert_Time_Stamp (ÁSZF 1. számú mellékletének 1.3.1. pontjában meghatározott fogalom) az UD Rendszerben áll elő és az adatszolgáltatások beérkeztetésekor.
A mérés során ezen események időpontja között eltelt idő kerül vizsgálatra egy Bevallási Közreműködő adott időszakban teljesített összes adatszolgáltatására vonatkozóan.
Számítási módszertan
Minden egyes bevallás esetében tételesen megállapításra kerül a tényeleges úthasználat és az adatszolgáltatás UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő (másodpercben). Ezen értékek számítása az alábbiak szerint történik:
T = (Insert_Time_Stamp) – (Event_Time_Stamp)
Amennyiben a számított érték (T) 30 másodpercnél nagyobb mértékben negatív, abban az esetben az adatszolgáltatás tartalmilag hibásnak minősül, így arra a jelen dokumentumban rögzített SLA5 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége szolgáltatási szint szabályai vonatkoznak.
Amennyiben a számított érték (T) pozitív, abban az esetben az alábbi számítást kell végrehajtani:
X érték: azon adatszolgáltatások összes adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya, amelyeknél a tényleges úthasználat és az UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő kisebb vagy egyenlő 15 perc
Megjegyzés: Azon adatszolgáltatások, melyek az UD Rendszer hibájából nem érkeznek be az elvárt időn belül, nem számítanak bele az SLA szint értékelésébe.
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy az adatszolgáltatások min 94%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 15 percen belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót:
X ≥ 94%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelyben az Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, függetlenül az adatszolgáltatás tényleges időpontjától.
A vizsgálat alapja csak olyan időszak lehet, amely időszakban az érvényes ÁSZF alapján Bevallási Közreműködőnek az ITS vonatkozásában a kifogásolási joga 15 percben, vagy ennél kisebb időben van korlátozva.
Szankciók az SLA1 szerint
SLA sértésnek minősül, ha egy Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes adatszolgáltatás kevesebb, mint 94%-át teljesíti 15 percen belül.
Ebben az esetben a negatív eltérés mértékének minden megkezdett 0,1 százalékpontja 10 hibapontot von maga után (lásd az ÁSZF hibás teljesítési kötbérre vonatkozó rendelkezéseit).
4.2 SLA2 - A tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás között eltelt idő több mint 5 nap Szolgáltatási szint leírása
Az UD Rendszer és Bevallási Közreműködő viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy az adatszolgáltatás az úthasználathoz képest a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen.
A szolgáltatatás minőségének fontos kritériuma, hogy az úthasználattal kapcsolatos adatszolgáltatást az úthasználat tényleges időpontjához képest milyen gyorsan biztosítja a Bevallási Közreműködő. A szolgáltatási szint az adatszolgáltatás tényleges úthasználathoz viszonyított idejére vonatkozik.
Mérési módszertan
Az SLA2 számításához szükséges:
- az Event_Time_Stamp (ÁSZF 1. számú mellékletének 1.3.1. pontjában meghatározott fogalom) adatokat a Bevallási Közreműködő küldi el az adatszolgáltatás részeként, továbbá
- az Insert_Time_Stamp (ÁSZF 1. számú mellékletének 1.3.1. pontjában meghatározott fogalom) az UD Rendszerben áll elő és az adatszolgáltatások beérkeztetésekor.
A mérés során ezen események időpontja között eltelt idő kerül vizsgálatra egy Bevallási Közreműködő adott időszakban teljesített összes adatszolgáltatására vonatkozóan.
Számítási módszertan
Minden egyes bevallás esetében tételesen megállapításra kerül a tényeleges úthasználat és az adatszolgáltatás UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő (másodpercben). Ezen értékek számítása az alábbiak szerint történik:
T = (Insert_Time_Stamp) – (Event_Time_Stamp)
Amennyiben a számított érték (T) 30 másodpercnél nagyobb mértékben negatív, abban az esetben az adatszolgáltatás tartalmilag hibásnak minősül, így arra a jelen dokumentumban rögzített SLA5 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége szolgáltatási szint szabályai vonatkoznak.
Amennyiben a számított érték (T) pozitív, abban az esetben az alábbi számítást kell végrehajtani:
Y érték: azon adatszolgáltatások összes adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya, amelyeknél a tényleges úthasználat és az UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő kisebb vagy egyenlő 5 nap az adott naptári hónapban.
Yn érték: Y érték naptári negyedévre számított értéke
Minden Bevallási Közreműködő jogosult az általa kezelt Fedélzeti Eszközök száma alapján bizonyos számú Fedélzeti Eszközt meghatározott időhorizonton az SLA2 mérésből kivonni. Ez azt jelenti, hogy a megadott Fedélzeti Eszköz(ök) által küldött adatszolgáltatások nem lesznek figyelembe véve az SLA2 mérésnél. Ezt a lehetőséget csak akkor veheti igénybe Bevallási Közreműködő, ha adott mérési időszakban megsérti a jelen SLA2 elvárásait. A számítás alapját képező Fedélzeti Eszközök száma az adott Bevallási Közreműködő tárgyhó 15-én nyilvántartott azon Fedélzetei Eszközeinek száma, melyeket ügyfelei útdíjfizetés céljából használnak. Az alábbi táblázat mutatja, hogy Bevallási Közreműködő hány Fedélzeti Eszközt vehet ki az SLA2 mérés alól a meghatározott időhorizonton:
Fedélzeti Eszközök (db) | Kivehető Fedélzeti Eszközök száma (db) | Időhorizont |
1-500 | 3 | naptári év |
501-1000 | 6 | naptári év |
1001-2000 | 12 | naptári év |
2001- | minden megkezdett 2000 Fedélzeti Eszköz után 6 (minimum 12) | naptári félév |
A kivehető Fedélzeti Eszközök száma minden tárgyhóban megállapításra kerül, majd ebből levonásra kerül az adott időhorizonton korábban már kivett Fedélzeti Eszközök száma. Az így
kapott érték mutatja, hogy tárgyhóban Bevallási Közreműködő hány Fedélzeti Eszköz kivételére jogosult. Amennyiben a számítás során 0 vagy negatív érték keletkezik, úgy a tárgyhóban Bevallási Közreműködő nem jogosult Fedélzeti Eszköz kivételére.
Megjegyzés: Azon adatszolgáltatások, melyek az UD Rendszer hibájából nem érkeznek be az elvárt időn belül, nem számítanak bele az SLA szint értékelésébe.
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy havi szinten az adatszolgáltatások min 99,94%-a, illetve naptári negyedéves szinten az adatszolgáltatások 99,96%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 5 napon belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változókat:
Y ≥ 99,94%
Yn ≥ 99,96%
Mérési időszak
Az SLA2 teljesülését Y esetén naptári hónapra, illetve Yn esetén naptári negyedéves időszakra vetítve is kell vizsgálni, az alábbiak szerint. Minden olyan adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelyben az Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, illetve naptári negyedéves időszakon a naptári negyedév első hónap első napjának kezdete és a naptári negyedév utolsó hónap utolsó napjának vége közé esik függetlenül az adatszolgáltatás tényleges időpontjától.
Szolgáltatási Szint Minimum
SLA sértésnek minősül, ha egy Bevallási Közreműködő az összes adatszolgáltatás
- kevesebb, mint 99,94%-át teljesíti 5 napon belül havi szinten
- kevesebb, mint 99,96%-át teljesíti 5 napon belül naptári negyedéves szinten Ezekben az esetekben NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
4.3 SLA3 – Feldolgozó rendszer rendelkezésre állása Szolgáltatási szint leírása
Az SLA3 a Bevallási Közreműködő központi rendszerének adatvesztéssel járó leállási idejére vonatkozik, függetlenül a leállás indokára, azaz például áramkimaradás, szerverhiba, szoftverhiba, vízkár, stb. esete sem vehető ki a számításból. Az SLA3 több lépcsőben határozza meg, hogy a rendszernek adott hónapban, illetve naptári féléves időablakban milyen rendelkezésre állást kell teljesítenie, továbbá tartalmazza a rendszer maximális kiesési idejét is.
Mérési módszertan
A Bevallási Közreműködőnek ÁSZF szerint kötelessége bejelenteni az adatvesztéssel járó leállásokat az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé. A mérés alapját a Bevallási Közreműködő adatvesztéssel járó hiba miatt tett bejelentésében szereplő, vagy más rendelkezésre álló adatok alapján azonosított időpont, illetve a Bevallási Közreműködő a hiba elhárítására vonatkozó bejelentésének, vagy más rendelkezésre álló adatok alapján azonosított időpontjai képzik (vagyis az adatvesztéssel járó üzemszünet kezdetének és végének időpontjai). Az SLA3 időegysége percben értendő.
Számítási módszertan
A Bevallási Közreműködő bejelentései (adatvesztéssel járó üzemszünet kezdetére és végére vonatkozóan) alapján számításra kerül az egyes leállások időtartama (T1,T2,…,Tn) percben.
X érték: megfelelő rendelkezésre állás teljes mérési időszakhoz viszonyított százalékos aránya
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy az adott Bevallási Közreműködő adatvesztéssel nem járó működési ideje egy hónapon belül minden hónapban elérje a 99,5%-ot, és egy naptári félévben pedig legalább négy hónapban eléri a 99,72%-ot.
Mérési időszak
Az SLA3 teljesülését naptári hónapra, illetve naptári féléves időhorizontra vetítve kell vizsgálni.
Szolgáltatási Szint Minimum
SLA sértésnek minősül, amennyiben a Bevallási Közreműködő feldolgozó rendszerének rendelkezésre állása naptári féléves időhorizonton kettőnél több vizsgálati periódusban 99,72% alá esik, de nem éri el a 99,5%-os határt, abban az esetben a harmadik megengedett érték alá csökkenésnél NÚSZ jogosult a szerződést felmondani. Amennyiben a feldolgozó rendszer rendelkezésre állása bármelyik vizsgálati periódusban 99,5%-os érték alá esik, úgy NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
4.4 SLA4 – Ugrás jelentés kérés kezelése Szolgáltatási szint leírása
Az UD Rendszer működési szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy
- a Bevallási Közreműködők mintavételezési gyakorisága olyan mértékű legyen, hogy ugrás jelentésre a lehető legritkább esetben kerüljön sor,
- az olyan Ügyfelek, akik a Fedélzeti Eszközöket nem rendeltetésszerűen használják, nem gondoskodnak azok folyamatos üzemben tartásáról a rájuk irányadó szabályoknak megfelelően, lehetőség szerint kerüljenek ki a Bevallási Közreműködőkön keresztül történő útdíj bevallás rendszeréből.
A szolgáltatási szint az interfészen helyesen beküldött ugrási jelentések és az utólagosan megállapított, egyébként bejelentési kötelezettséggel járó ugrási jelentések közötti eltérés arányát jelenti.
Számítási módszertan
A szolgáltatási szint számítása a helyesen beküldött és az egyébként bejelentési kötelezettséggel járó, elvi ugrási jelentések meghatározásával történik.
Helyesen beküldött ugrási jelentésnek minősül a Bevallási Közreműködő által beküldött összes ugrási jelentés, amely az ÁSZF alapján indokolt, és hibát nem tartalmaz.
Xxxxx ugrási jelentésnek minősül, ha az ÁSZF alapján indokolt lenne az Ugrási jelentés küldése, de az nem kerül megküldésre, vagy a megküldött Ugrási jelentés tartalmi vagy formai hibát tartalmaz. Indokolatlan, ha az ÁSZF alapján nem kellene ugrási jelentést küldeni, például Menetillesztéssel kellett volna Adatszolgáltatást küldeni.
Elvi ugrási jelentésnek minősül minden olyan eset, ahol ugrási jelentést kell a Bevallási Közreműködőnek küldeni az ÁSZF alapján, azaz ebbe beletartoznak a hibásan beküldött ugrási jelentések is, de nem tartoznak bele az indokolatlan ugrási jelentések.
A számítást az alábbi képletekkel kell elvégezni:
(Helyesen beküldött ugrási jelentés) = (Összes beküldött ugrási jelentés) – (Hibás ugrási jelentés) – 2x(Indokolatlan ugrási jelentés)
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szint elvárt értéke 90%, ami azt jelenti, hogy a Bevallási Közreműködő által helyesen beküldött ugrási jelentés az elvi ugrási jelentések darabszáma legalább 90%-át lefedje egy mérési időszakon belül.
X ≥ 90%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan ugrási jelentés a vetítési alapba tartozik, amelynek a Bevallási Közreműködő által megküldött ugrási jelentés UD Rendszerbe történő beérkezésének időpontja a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Szolgáltatási Szint Minimum és hibapont
SLA sértésnek minősül, ha mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által küldött összes helyes ugrási jelentés nem éri el az elvi esetek számának 90%-át. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 1 százalékpontja 30 hibapontot von maga után.
Amennyiben egy mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által küldött összes helyesen beküldött ugrási jelentés nem éri el az elvi esetek számának 70%-át, akkor a vizsgálati időszakot követően NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
Amennyiben egy mérési időszakban az elvi ugrások száma kevesebb, mint 20 db, úgy nincsen szankcionálás.
4.5 SLA5 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége Szolgáltatási szint leírása
Az SLA5 célja a Bevallási Közreműködők által küldött adatszolgáltatások tartalmi megfelelőségének ellenőrzése.
Számítási módszertan
A szolgáltatási szint számítása a helyesen beküldött és a tényleges úthasználat alapján keletkező elvi adatszolgáltatások meghatározásával történik.
Helyesen beküldött adatszolgáltatásnak minősül a Bevallási Közreműködő által beküldött összes adatszolgáltatás, amely az ÁSZF alapján indokolt, és hibát nem tartalmaz (így különösen sem hiányos adatszolgáltatást, sem téves többlet, azaz valódi úthasználattal nem lefedett adatszolgáltatás).
Elvi adatszolgáltatásnak minősül minden olyan eset, ahol a tényleges úthasználat az ÁSZF alapján adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet.
A számítást az alábbi képletekkel kell elvégezni:
(Helyesen beküldött adatszolgáltatás) = (Összes beküldött adatszolgáltatás) – (Hibás adatszolgáltatás) – (Indokolatlan adatszolgáltatás)
X érték: a helyesen beküldött összes adatszolgáltatások az elvi összes adatszolgáltatásokhoz viszonyított százalékos aránya
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szint elvárt értéke 99,98%, ami azt jelenti, hogy a Bevallási Közreműködő által helyesen beküldött adatszolgáltatások az elvi adatszolgáltatások legalább 99,8%-át lefedje egy mérési időszakon belül.
X ≥ 99,98%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan adatszolgáltatás a vetítési alapba tartozik, amelyben a Bevallási Közreműködő által megjelölt Event_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Szolgáltatási Szint Minimum és hibapont
SLA sértésnek minősül, ha mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által küldött összes helyes adatszolgáltatás nem éri el az elvi esetek számának 99,98%-át. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 0,01 százalékpontja 40 hibapontot von maga után.
Amennyiben egy mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által küldött összes helyes adatszolgáltatás nem éri el az elvi esetek számának 99,5%-át, akkor a vizsgálati időszakot követően NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
4.6 SLA6 – Feldolgozó rendszer válaszideje Szolgáltatási szint leírása
A szolgáltatási szint a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere felé érkező kérésre – szintén az Interfészen keresztül – adott visszajelzés válaszidejére vonatkozik.
Számítási módszertan
A Fedélzeti Eszköz regisztrációja vagy annak módosítása során a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere felé indított kérés esetén meghatározásra kerül a válaszidő (T) az alábbiak szerint:
T = (Válasz időpontja) – (Kérés keletkezésének időpontja)
Megjegyzés: amennyiben egy kérés elutasításra került az időkeret túllépés miatt, úgy a válasz időpontja üres marad, amelyet 0-nak tekintünk. Ekkor a Válaszidő (T) negatív értéket kap.
Y érték: az adott mérési időszakban keletkezett 5 mp-en belüli válaszidővel rendelkező kérések százalékos arányát mutatja az időszak alatt keletkezett összes kéréshez viszonyítva.
Z érték: az adott mérési időszakban keletkezett, 20 mp feletti vagy negatív válaszidővel rendelkező, azaz időtúllépés miatt megválaszolatlan kérések százalékos arányát mutatja az időszak alatt keletkezett összes kéréshez viszonyítva.
Amennyiben egy mérési időszakban az összes kérések száma kevesebb, mint 20 db, úgy az alábbi számításokat kell elvégezni:
V = ∑Kérés db [ahol 5 mp < T ≤ 20 mp]
W = ∑Kérés db [ahol T < 0 mp] + ∑Kérés db [ahol T > 20 mp]
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos egyik elvárás, hogy a mérési időszak alatt indított kérések minimum 99,5%-a esetében 5 másodpercen belül érkezzen formailag helyes válasz a Bevallás Közreműködő Feldolgozó Rendszerétől.
Y ≥ 99,5%
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos másik elvárás, hogy a mérési időszak alatt indított kérések egyike sem futhat időtúllépés miatti elutasításra (timeout-ra).
Z = 0,00%
Amennyiben egy mérési időszakban az összes kérések száma kevesebb, mint 20 db, úgy nem veszünk figyelembe szolgáltatási szint értéket.
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan az UD Rendszerből a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere felé érkező kéréshez kapcsolódó válaszidő az adott időszakba tartozik, amelynek a kérés időpontja a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Szolgáltatási Szint Minimum és hibapont
SLA sértésnek minősül, ha a Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes UD Rendszerből a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszerébe érkező kérésekre küldött formailag helyes válaszok kevesebb, mint 99,5%-át küldi 5 mp-en belül (Y < 99,5%), valamint a kérésekre 20 mp-en túl, vagy nem küld választ (Z > 0%).
Ezekben az esetekben az alábbi szankciókat kell alkalmazni:
• Y < 99,5% esetén az eltérés minden megkezdett 0,1 százalékpontja után 1 hibapont
• Z > 0% esetén az eltérés minden megkezdett 0,1 százalékpontja után 10 hibapont Amennyiben egy mérési időszakban az összes kérések száma kevesebb, mint 20 db, úgy az alábbi szankciókat kell alkalmazni:
• Az 5 mp-en túli, de 20 mp-en belüli válaszadások után 1 hibapont (V * 1 hibapont)
• A timeout-ra futott, vagy 20 mp-en túli válaszok után 10 hibapont (W * 10 hibapont)
4.7 SLA7 – Telefonos Ügyfélszolgálat – átlagos várakozási idő Szolgáltatási szint leírása
A Bevallási Közreműködő további fontos feladata, hogy az ügyfelei számára olyan kapcsolati csatornákat tartson fent, amelyeken keresztül az ügyfelei bejelenthetik panaszaikat, feltehetik kérdéseiket. Az egyik ilyen csatorna a call center (telefonos ügyfélszolgálat). A call center esetében
az ügyfelek elégedettségét nagymértékben befolyásoló tényező az operátor bejelentkezéséhez szükséges várakozási idő. Ez a várakozási idő a menüpont választást követően az operátor élőszavas bejelentkezéséig eltelt idő. A cél, hogy ez a várakozási idő a lehető legkevesebb legyen.
Mérési módszertan
A mérés a Bevallási Közreműködő által üzemeltetett, kifejezetten a call center működését támogatását biztosító rendszerek által regisztrált hívások, valamint a hívásokkal kapcsolatosan logolt adatok vizsgálatával valósul meg.
Számítási módszertan
A számításnál a méréséi időszak azon hívásait kell alapul venni, ahol az ügyfél az IVR rendszeren keresztül olyan menüpontot választott, amely hívását operátorhoz irányítja. Ezen hívások esetében minden esetben tételesen meg kell állapítani az operátori átirányítást eredményező menüválasztás (ez adott esetben több menüpont, vagy almenü is lehet) pontos időpontját (másodperc pontosan), valamint a kezelő bejelentkezésének pontos időpontját (másodperc pontosan).
FONTOS, hogy amennyiben a Bevallási Közreműködő által alkalmazott call center megoldásban nemcsak IVR rendszeren keresztül lehet elérni az operátort, hanem közvetlen hívással is, abban az esetben a hívás kezdeményezésének időpontját kell alapul venni, nem a menüválasztás időpontját. Ez minden olyan hívásra igaz, ahol a hívás közvetlenül az operátor hívását eredményezi (pl.: IVR rendszer átmeneti hibája, stb.)
A két időpont között eltelt idő intervallumot minden egyes érintett hívás esetében össze kell adni, majd elosztani az érintett hívások számával (átlagos várakozási idő számítása).
x értéke: az operátor bejelentkezéséhez szükséges átlagos várakozási idő, másodpercben kifejezve.
Szolgáltatási szint értéke
Elvárt, hogy a fent említett, operátori bejelentkezést igénylő esetekben az operátor bejelentkezéséhez szükséges várakozási idő átlaga ne haladja meg a 180 másodpercet. Képlettel kifejezve:
x < 180
Mérési időszak
Az SLA7 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni. Minden olyan hívás a mérési időszakba tartozik, amelyeknél az ügyfél a hívásának operátorhoz irányítását eredményező menüválasztás időpontja a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, függetlenül a hívás végének időpontjától.
Hibapont az SLA7 megsértése esetén
SLA sértésnek minősül, ha az operátorok bejelentkezéséhez szükséges átlagos várakozási idő meghaladja a 180 másodpercet, vagyis x > 180.
Ebben az esetben 3 hibapontot kell felszámítani minden 1mp eltérés után.
4.8 SLA8 – Telefonos Ügyfélszolgálat – elveszett hívások Szolgáltatási szint leírása
A telefonos ügyfélszolgálat egyik legfontosabb szolgáltatási jellemzője a létre nem jött, meghiúsult beszélgetések és a létrejött beszélgetések aránya. Meghiúsult hívásoknak tekintjük azokat a hívásokat, amelyek végigjutnak az interaktív hangos információs rendszeren (IVR) és az
ügyintézőhöz történő kapcsolás nem történik meg, vagy a várakozás olyan hosszúra nyúlik, hogy a hívás az ügyintézőhöz már nem jut el, mert közben az érdeklődő megszakítja.
A szolgáltatási szint meghatározásakor azzal az alapfeltételezéssel élünk, hogy a rendszer üzemeltetője folyamatosan annyi csatornát üzemeltet, hogy minden felhasználói hívás - tekintet nélkül arra, hogy hány egyidejű hívás érkezik – folyamatosan beérkezzen a telefonos ügyfélszolgálat IVR rendszerébe. Azokat a hívásokat, amelyek bizonyíthatón nem érkeznek még az IVR rendszerbe azért, mert nincs a kereslethez kapcsolódóan elegendő csatorna, szintén elveszett hívásnak tekintjük. Szintén alapfeltételezés, hogy az üzemeltető egy Elektronikus Szolgáltatási Adatbázist vezet, amely naplózza a szóban forgó hívásokat és megfelelő időközönként a szolgáltatási jelentés számára adatokat képes szolgáltatni.
Mérési módszertan
A mérés során figyelembe kell venni azokat telefonos ügyintézők által fel nem dolgozott hívások számát, amelyek az ügyintézőhöz kapcsolást követő 30 másodpercet követően hiúsultak meg, és minden olyan hívást, amelyet a rendszer alulméretezéséből fakadóan az IVR rendszerig való eljutás előtt a rendszer eldob.
A mérés a rendszer naplóállományai alapján a vizsgálati időszak végén történik az Elektronikus Szolgáltatási Adatbázis kiértékelésének segítségével.
Számítási módszertan
A számítás az alábbi matematikai összefüggés alapján történik:
ahol:
- kapcsolt hívásnak tekintjük azon hívásokat, amelyek átjutnak az IVR menüpontjain és ügyintézőhöz kerülnek kapcsolásra
- fel nem dolgozott hívásnak tekintjük azokat a hívásokat, amelyeket a Bevallási Közreműködő rendszer a nem elegendő híváskapacitás miatt eldob, vagy amelyek átjutnak az IVR menüpontján, de 30 másodperc várakozást követően sem jött létre a kapcsolat az ügyintézővel
- 30 másodpercen belül megszakadt hívásnak tekintjük azokat a hívásokat, amelyet az ügyfél szakított meg 30 másodpercen belül vélhetően türelmetlenségből.
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szint elvárt értéke: 5%, ami azt jelenti, hogy az összes ügyintézőhöz kapcsolt hívások közül legfeljebb ekkora százalékban megengedett az elveszett hívások aránya (nem beleérte a 30 másodpercen belül megszakadt hívásokat).
Mérési időszak
Az SLA8 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni. Minden olyan híváskezdeményezés a vetítési alapba tarozik, amelyik az adott naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Hibapont az SLA8 megsértése esetén
SLA sértésnek minősül, ha a számítási módszerben meghatározott arány a mérési időszakban meghaladja az 5%-os értéket. Ebben az esetben minden, az 5% feletti elveszett hívás 10 hibapontot felszámítását jelenti.
4.9 SLA9 - Telefonos Ügyfélszolgálat – Tömeges ügyfélértesítés
Szolgáltatási szint leírása
Amennyiben a Bevallási Közreműködőnek értesíteni kell az adatszolgáltatást igénybevevő teljes ügyfélkört, úgy azt maximum 4 óra alatt meg kell tennie akár automatikus, akár személyes közreműködéssel.
A teljes ügyfélkör kiértesítést generáló esetek részleteit a Bevallási Közreműködő ÁSZF-ben találhatóak.
Mérési módszertan
A mérés alapját a Bevallási Közreműködőtől bekért, adott mérési időszakra vonatkozó Call Centerben rögzített ügyfél kiértesítések log bejegyzései adják. Mivel az értesítést a Bevallási Közreműködőnek meg kell tenni email-ben, SMS-ben és telefonon is, így ezen időpontok közül a legkésőbbit szükséges az SLA9 számításnál figyelembe venni.
Számítási módszertan
Az aktuálisan teljesített szolgáltatási szint kiszámítása során a Bevallási Közreműködő adott teljes adatszolgáltatást igénybevevő ügyfélkör-kiértesítési eseményéhez tartozó minden kiértesítés időpontját (Ügyfél kiértesítés időpontja) közötti különbség megállapítása szükséges.
Amennyiben az ügyfél-kiértesítés oka az ÁSZF 3.3.1. fejezetében részletezett adatkésést okozó üzemhiba, úgy az ott leírtak szerint, az üzemhiba észlelésétől (Üzemhiba bejelentés időpontja) számított 19 órát (1140 percet) követően szükséges megkezdeni az ügyfelek értesítését. Ebben az esetben az adott ügyfél kiértesítésének időtartama (TKiértesítés) az alábbiak szerint kerül kiszámításra:
Amennyiben az ügyfél-kiértesítés oka az ÁSZF 3.3.2. fejezetében részletezett súlyos üzemhiba, úgy az ott leírtak szerint az üzemhiba észlelésétől (Üzemhiba bejelentés időpontja) szükséges megkezdeni az ügyfelek értesítését.
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szint szerint elvárás, hogy az a Bevallási Közreműködő a Feldolgozó rendszerét érintő üzemhibával kapcsolatos ügyfél-kiértesítést maximum 240 perc (4 óra) alatt teljesítse a Bevallási Közreműködő a teljes adatszolgáltatást igénybevevő ügyfelek mindegyikére nézve, azaz:
Mivel mindegyik kiértesítésnek meg kell történnie 240 percen belül, ezért az SLA9 teljesülés mérésekor értékek közül a legnagyobbat ellenőrizni, azaz:
Amennyiben X ≤ 240 perc, úgy az SLA9 az adott mérési időszakban teljesítettnek tekintendő.
Mérési időszak
Az SLA9 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni. Minden a naptári hónapban bekövetkezett üzemhibát figyelembe kell venni, amely a teljes ügyfélkör kiértesítését vonta maga után.
Hibapont az SLA9 megsértése esetén
SLA sértés történik, amennyiben X > 240 perc𝑋 > 240 𝑝𝑒𝑟𝑐. Ebben az esetben a 240 percen túli, minden megkezdetett 10 percre 100 hibapontot kell felszámítani.
5. A működés során folyamatosan elvárt feltételek
a) Minőségbiztosítási tanúsítvány
A követelmény leírása: a Közreműködő rendelkezzen MSZ EN ISO 9001-es vagy annak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal.
A megfelelés igazolása: nyilatkozattételi és igazoló dokumentáció bemutatása, valamint másolati megküldése az Auditor részére.
b) Szakértelem igazolása
ba) A követelmény leírása: térinformatikus: 1 fő munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, térinformatikus vagy bármilyen felsőfokú műszaki végzettséggel és legalább 3 év szakirányú tapasztalattal rendelkező személy.
A megfelelés igazolása: igazoló dokumentáció (szakmai önéletrajz) bemutatása, valamint megküldése az Auditor részére.
bb) A követelmény leírása: az alábbi specifikációnak megfelelő call center biztosítása:
(i) 4 óra alatt az összes ügyfelet Gépjárművenként értesítése (automatikus vagy személyes közreműködéssel);
(ii) maximum 180 másodperces várakozási idő, amely az IVR menüválasztást követően az operátor bejelentkezéséig eltelt időtartamot jelenti, és amelynek számítási módszere: az összes várakozással eltelt idő osztva az összes hívásszámmal;
(iii) legalább angol, német és magyar nyelven beszélő ügyfélszolgálati munkatárs;
(iv) 24 órás elérhetőség biztosítása a fenti (iii) alpontban felsorolt összes nyelven;
(v) hangrögzítés megléte 2 hónapig;
(vi) 95%-os sikeres hívási arány, amely a telefonos ügyfélszolgálat rendszerében az operátorig el nem jutó bejövő hívások számának aránya az összes hívásra vetítve, és amely vonatkozásában elveszett hívásnak azon hívások minősülnek, amelyek az IVR menüválasztást követően kezelőre várva kerülnek megszakításra, valamint amely tekintetében a sikeres hívások százalékának számítási módja: 100 % mínusz az elveszett hívások százalékos száma;
(vii) az alábbi riportok és a hozzájuk tartozó naturáliák visszakereshetősége (ennek teljesítésére a Bevallási Közreműködő a 2. számú melléklet szerinti csatlakozási engedélyezési eljárás során még nem köteles):
1. A meghatározott időintervallumra vonatkozó statisztikák készítésénél lehetőség legyen megadni, hogy az adatok az intervallumon belül milyen időszaki bontásban jelenjenek meg (teljes időintervallum/év/hó/nap/óra/perc bontás)
2. Ügyintéző által kezelt hívások száma: szabadon választott ügyintézőre tetszőleges idő intervallumban (év/hó/nap/óra/perc pontossággal tól-ig) lekérdezhető az összes (külön a fogadott, illetve külön a kezdeményezett (kimenő)) hívások darabszáma.
3. Ügyintéző által kezelt hívások átlagos időtartama: Szabadon választott ügyintézőre, tetszőleges idő intervallumban (év/hó/nap/óra/perc pontossággal tól-ig) lekérdezhető az összes (külön a fogadott, illetve külön a kezdeményezett (kimenő)) hívás átlagos időtartama.
4. Az ügyintéző által különböző operátori státuszokban töltött idő: Szabadon választott ügyintézőre tetszőleges idő intervallumban (év/hó/nap/óra/perc pontossággal tól-ig) lekérdezhető a különböző státuszokban töltött idő összesítve.
5. Összes bejövő hívás száma, választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): A Call Center telefonszámára befutott összes telefonhívás a megadott időintervallumban
6. Ügyintézőt kérő hívások száma, választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): Azon hívások száma, melynek során a hívó az IVR-ban ügyintéző kapcsolását kérte a megadott időintervallumban
7. Az ügyintéző által fogadott hívások száma választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): A megadott időintervallumban azon hívások száma, amik során a hívó fél ügyintéző kapcsolását kérte és a hívását ténylegesen fogadta/kezelte is ügyintéző.
8. Megválaszolt hívások aránya [%] választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): Az ügyintéző által fogadott hívások aránya az ügyintézőt kérő hívások számához viszonyítva.
9. Azon hívások darabszáma, amelyek ügyintézőre várakozás közben, a várakozási sorhoz beállított maximális várakozási idő elérése miatt a rendszer által lettek bontva.
10. A rendszerben töltött várakozási idők megjelenítése választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): A megadott időintervallumban a hívók átlagosan hány másodpercet töltöttek ügyintézőre várakozással.
11. Hívástípus-összetétel statisztika választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): Az előre megadott hívástípus lista alapján kimutatás készítése a megadott időintervallumban ügyintéző által kezelt és naplózott hívásokról.
12. Kiszolgálási szint: szabadon választott időintervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig) a hívások hány százalékát fogadta ügyintéző egy előre, másodpercben megadható szintidőn belül.
A megfelelés igazolása: Igazoló dokumentáció megküldése (szolgáltatás igénybevétele esetén: szerződés és riportok; saját tevékenységi körben biztosítás esetén: Call Center riportok; csatlakozási auditkor riport nem kell).
bc) A követelmény leírása: az alábbi specifikációnak megfelelő ügyféllevelezés:
(i) min. 1 fő/5000 Gépjármű;
(ii) válaszidő: max. 5 munkanap;
(iii) megtartás: legalább ÁSZF 18.2. és 18.3. pontja szerinti megőrzési időig.
A megfelelés igazolása: Igazoló dokumentáció megküldése (szolgáltatás igénybevétele esetén: szerződés és riportok; saját tevékenységi körben biztosítás esetén: Call Center riportok; csatlakozási auditkor riport nem kell).
c) Interfész
A követelmény leírása: díjas útszakaszok megjelölése.
A megfelelés igazolása: mesterséges adatok megküldését követő 100% helyességgel visszaküldött interfész eredmény.
d) Szakasz-, menet- és ugrásillesztés algoritmusának helyességi ellenőrzése
A követelmény leírása: 1. számú mellékletben megállapított algoritmusok alkalmazása.
A megfelelés igazolása: mesterséges adatok megküldését követő 100% helyességgel visszaküldött menetillesztési esetek.
e) Elszámolás
A követelmény leírása: költségtérítés mértékének és felhasználási arányának ellenőrzéséhez, méréséhez szükséges riportok nyújtása.
A megfelelés igazolása: Igazoló dokumentumok megküldése.
2. számú melléklet
Az Adatszolgáltatás fogadásának előfeltételei
1. A Kezdő Időpont meghatározására irányadó feltételek
a) a Közreműködő és a NÚSZ megkötötte az Egyedi Szerződést;
c) a NÚSZ lefolytatta a jelen melléklet 2. pontjában foglalt engedélyezési eljárást és a Közreműködő részére érvényes csatlakozási engedélyt adott ki.
1.2. A fenti feltételek teljesülését követően a NÚSZ a csatlakozási engedélyben meghatározza a Közreműködő egyedi azonosítóját és a Kezdő Időpontot, amely Kezdő Időponttól fogva a Közreműködő köteles az ÁSZF 6-9. pontjaiban meghatározott kötelezettségek teljesítésére.
2. A csatlakozási engedélyezési eljárás
2.1. A csatlakozási folyamat
A csatlakozási engedélyezési eljárás folyamata az alábbi:
a) A potenciális bevallási közreműködő szerződéskötési szándékát jelzi a NÚSZ-nak, aki részére tájékoztatót ad át a csatlakozás részletes feltételeiről, így különösen a csatlakozás során elvégzett tesztfolyamatokról. A csatlakozási engedélyezési eljárás megindításának feltétele a Közreműködő és a NÚSZ közötti Egyedi Szerződés megkötése.
b) A Közreműködő jelzi a NÚSZ-nak, ha a jelen melléklet 2.2. („A csatlakozás feltételei”) pontja szerinti csatlakozási feltételeket az átadott tájékoztatóban foglaltakra is figyelemmel teljesíti. A Közreműködő köteles az ÁSZF 7.3 pontja („7.2. A Közreműködő vállalja, hogy a Kezdő Időponttól kezdődően az Egyedi Szerződés hatálya alatt folyamatosan rendelkezik olyan felelősségbiztosítással, amely az alábbi feltételeknek megfelel”) szerinti felelősségbiztosítási szerződését a csatlakozási engedély NÚSZ általi kiadásáig megkötni és azt a megkötést követően haladéktalanul megküldeni a NÚSZ részére.
c) A NÚSZ felkérésére az Auditor ellenőrzi a csatlakozási feltételek teljesítését. Ha az ellenőrzés során az Auditor észleli, hogy valamely, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatot, műszaki- technikai feltételt vagy más információt a Közreműködő az Auditor részére nem adott át vagy nem biztosított, az Auditor megfelelő határidő tűzésével felhívja a Közreműködőt ezen hiányosságok pótlására azzal, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén az Auditor a rendelkezésére álló információk alapján fog dönteni.
d) A Közreműködő a csatlakozási engedélyezési eljárás során végrehajtandó ellenőrzés költségeinek megtérítésére a NÚSZ-nak csatlakozási engedélyezési díjat fizet. A csatlakozási engedélyezési eljárás díja előre fizetendő, minden bevallási közreműködő számára azonos, rögzített mértékű alapdíjból áll. A csatlakozási engedélyezési eljárás mindaddig nem kezdhető meg, amíg a Közreműködő a csatlakozási engedélyezési eljárás alapdíját az Auditor részére meg nem fizette.
Az alapdíj mértéke a Bevallási Közreműködő székhelyének elhelyezkedésétől függ:-
(i) magyarországi székhely esetén: 297 000 Ft + ÁFA
(ii) külföldi székhely esetén: 1 000 EUR
Ezen felül a NÚSZ jogosult a csatlakozási-engedélyezési eljárás alapdíján túl, különdíjat is felszámítani, amely a Bevallási Közreműködő audittal érintett telephelyének*, Budapesttől való távolsága arányában növekszik:
(i) budapesti audittal érintett telephely: audit alapdíj + egyszeri 6 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
(ii) vidéki audittal érintett telephely: audit alapdíj + minden megkezdett 100 km után 6 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
(iii) külföldi audittal érintett telephely:
o EU országon belül: audit alapdíj + 1 100 EUR költségtérítés
o EU országon kívül: audit alapdíj + 1 400 EUR költségtérítés
*Audittal érintett telephely: azon központi ügyintézés helye, ahol a Bevallási Közreműködő tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet folytat. Továbbá, rendelkezésre állnak a szolgáltatás ellátásához szükséges eszközök, dokumentumok, amelyeket a Bevallási Közreműködő szükség esetén a NÚSZ illetékes kollégáinak át tud adni.
e) Az ellenőrzés eredményeként kialakított állásfoglalásáról az Auditor jelentést állít ki, amelyet a NÚSZ a Közreműködőnek is megküld.
f) Ha az Auditor állásfoglalása szerint a Közreműködő a csatlakozási feltételeket teljesíti, a NÚSZ az Auditor állásfoglalásának hozzá való megérkezésétől számított 3 munkanapon belül kiadja a csatlakozási engedélyt.
g) Ha az Auditor állásfoglalása szerint a Közreműködő a csatlakozási feltételeket nem teljesíti, a jelentés a nem teljesítés indokát is tartalmazza. A NÚSZ a csatlakozási feltételek nem teljesítése esetén a csatlakozási engedély kiadását megtagadja.
2.2. A csatlakozás feltételei
Az Auditor a csatlakozás feltételeként az alábbi feltételek meglétét vizsgálja a Közreműködőnél:
a) rendelkezik-e a feladat ellátásához szükséges Feldolgozó Rendszerrel, így különösen képes-e az elvárt Szolgáltatási Szintnek megfelelő megbízhatósággal a fedélzeti eszközöktől származó adatok begyűjtésére, feldolgozására és azok alapján az Interfészen a Szerződés szerinti Adatszolgáltatás átadására, így különösen teljesíti-e az Adatszolgáltatás átadásához szükséges, az 1. számú melléklet
5. pontja („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) szerinti műszaki specifikációnak megfelelő feltételeket;
b) rendelkezik-e az ÁSZF 7.3 pontja szerinti felelősségbiztosítással;
c) rendelkezik-e az 1. számú melléklet 5. pontja („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) szerinti műszaki specifikációnak megfelelő, az Ügyféllel kapcsolatos, a Szerződésben és jogszabályban megfogalmazott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételekkel, így különösen megfelelően kialakított folyamatokkal, informatikai eszközökkel és humán erőforrással, az ügyfélszolgálati és tájékoztatási jellegű kötelezettségek teljesítéséhez szükséges rendszerekkel, és ez utóbbi részeként megfelelő kapacitású call centerrel;
d) rendelkezik-e az Útdíjtörvény Végrehajtási Rendeletében meghatározott feltételekkel;
e) megfelel-e az 1. számú melléklet 5. pontjában („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) meghatározott egyéb műszaki feltételeknek;
f) az 1. számú mellékletben előírt valamennyi tesztfolyamat sikeresen lezárult.
Az Auditor jogosult úgy dönteni, hogy a csatlakozás feltételét nem ellenőrzi, hanem erre vonatkozóan csak a Közreműködő nyilatkozatát kéri. Az Auditor jogosult a nyilatkozat tartalmát ellenőrizni vagy belátása szerint a feltétel teljesítéseként a Közreműködő nyilatkozatát elfogadni azzal, hogy ez utóbbi esetben a csatlakozási feltételek meglétét utólagosan is jogosult ellenőrizni.
A Közreműködő a csatlakozás jelen 2. számú mellékletben meghatározott feltételeit az Egyedi Szerződés teljes hatálya alatt köteles teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a NÚSZ – az ÁSZF
15.2. pont („Egyedi szerződés hatályba lépése és megszüntetése”) pont 2. alpont értelmében azonnali hatállyal felmondhatja.
2.3 A csatlakozás feltételeinek műszaki specifikációja és a megfelelés igazolásának módja
Lásd az 1. számú melléklet 5. pontjában („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) meghatározottakat.
2.4 Az éves rendes és a rendkívüli auditok költsége
Az éves rendes és rendkívüli auditok alapdíja:
(i) magyarországi székhely esetén: 150 000 Ft. + ÁFA
(ii) külföldi székhely esetén: 500 EUR
Ezen felül az auditok további költségtérítésének mértéke, a Bevallási Közreműködő audittal érintett telephelyének*, Budapesttől való távolsága arányában növekszik:
(i) budapesti audittal érintett telephely: audit alapdíj + egyszeri 6 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
(ii) vidéki audittal érintett telephely: audit alapdíj + minden megkezdett 100 km után 6 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
(iii) külföldi audittal érintett telephely:
o EU országon belül: audit alapdíj + 1 100 EUR költségtérítés
o EU országon kívül: audit alapdíj + 1 400 EUR költségtérítés
*Audittal érintett telephely: azon központi ügyintézés helye, ahol a Bevallási Közreműködő tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet folytat. Továbbá, rendelkezésre állnak a szolgáltatás ellátásához szükséges eszközök, dokumentumok, amelyeket a Bevallási Közreműködő szükség esetén a NÚSZ illetékes kollégáinak át tud adni.
3. számú melléklet
A NÚSZ által biztosítandó feltételek
1. Ügyfél regisztrációs felület
A fő funkcióit és a NÚSZ által rögzített adatkört lásd a NÚSZ Ügyfél regisztrációs weboldalán.
A Felek azt az Ügyfelet tekintik regisztrálnak, akinek a regisztráció kezdeményezését a Közreműködő az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.1. („Szerződött útdíj fizető belépése és további gépjárművek adott Szerződött Útdíjfizetőhöz regisztrálása”) pontja szerint visszaigazolta.
2. Interfész, térkép réteg („layer”)
Az Egyedi Szerződés megkötésekor átadott, az ÁSZF-et is tartalmazó adathordozó tartalmazza. Módosítása esetén a kapcsolattartók számára hivatalosan kerül átadásra.
4. számú melléklet
A NÚSZ-nál tárolt és a Közreműködővel megosztható Ügyfél személyes adatok
a) a Közreműködő megnevezése;
b) a nyilvántartott fedélzeti eszköz azonosító adata;
c) az Ügyfél személyazonosításhoz és a vele való kapcsolattartáshoz szükséges adatai;
d) a Gépjármű következő adatai: forgalmi rendszám, felségjel, emissziós osztály, minimális tengelyszám;
e) Adatszolgáltatás megérkezésének időpontja és az Adatszolgáltatás szerint igényelt és megadott Úthasználati Jogosultság adatai.
5. számú melléklet
Az Elmaradt Xxxxxxxxx minősülő károk megfizetési esetei és kiszámításának módja
Ssz. | Kártérítési eset leírása | Kártérítés mértékének meghatározása |
A. | A Közreműködő jelezte a NÚSZ számára, hogy a) a Feldolgozó Rendszere bizonyos Adatszolgáltatásokat csak késedelmesen tud teljesíteni, de a fedélzeti eszközök által továbbított adatok vonatkozásában adatvesztés várhatóan nem fog fellépni, és b) a Közreműködő az a) pont szerinti jelzését követően, az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.3.1. pontjában („Adatkésést okozó üzemhiba”) az Adatkésés kapcsán a hiba elhárítására meghatározott időtartamon belül még sem tudja valamely hiányzó Adatszolgáltatást teljesíteni (az Adatkésés kapcsán hiba elhárítására meghatározott időtartamon túli időszak az Adatszolgáltatás szerződésszerű helyreállításáig terjedő időszakig: „adathiánnyal érintett időszak”). | A1. A Felek a kártérítés mértékét elsősorban a Közreműködő korábbi, hasonló időszakban, minden fedélzeti eszközére teljesített Adatszolgáltatása és az az alapján fizetett útdíj mértéke alapján számítják ki a következők szerint: A1.1. A Felek a jelzett, adathiánnyal érintett időszakot besorolják a következő forgalmi jellemzők szerinti szakaszokba („adathiánnyal érintett időintervallumok”): a) nehéz tehergépkocsik közlekedésére vonatkozó korlátozás érvényben volt-e („kamionstop”); b) munkaszüneti nap vagy nem; c) nappali (8-22 óra közötti) vagy éjszakai napszak; d) nyári (július 1. és augusztus 31. között) vagy egyéb időszak. A1.2. A NÚSZ kiszámítja, hogy az egyes, az adathiánnyal érintett időintervallumokkal azonos, A1.1. pont szerinti jellemzőjű időintervallumokban (a továbbiakban: „bázis időintervallumok”) a) mi volt a Közreműködő Adatszolgáltatása alapján megfizetett útdíj összesített mértéke („adott időintervallumra vetített bázis összes útdíj”) a jelzés megérkezését megelőző legutolsó hat hónapos időszakban (vagy ha ennél rövidebb ideje hatályos a Szerződés, akkor a Szerződés hatálybalépéstől számított, de legalább két hónapos időszakban); b) mi volt az egyes vizsgált bázis időintervallumok összesített hossza |
órában, kerekítve („adott bázis időintervallum összesített időtartama”); c) mi volt az egyes bázis időintervallumonként számított, átlagos, órányi Elmaradt Haszon mértéke (az adott időintervallumra vetített bázis összes útdíjat elosztva az adott bázis időintervallum összesített időtartamával) (a továbbiakban: „átlagos órányi bázis Elmaradt Haszon”). A1.3. A NÚSZ az adathiánnyal érintett egyes időintervallumok időtartamát megszorozza az azonos jellemzőjű bázis időintervallumra számított átlagos órányi bázis Elmaradt Haszon mértékével. A fizetendő összeg az így kiszámított Xxxxxxxx Haszonnak minősülő kár mértéke. A2. Ha a NÚSZ és a Közreműködő között a Szerződés még nem hatályos két hónapja, a fizetendő Elmaradt Haszonnak minősülő kár mértékét nem a Közreműködő korábbi adatai alapján számítják ki, hanem a Közreműködő Gépjármű Állományához hasonló Gépjármű Állománnyal rendelkező összes, a NÚSZ-szal szerződéses jogviszonyban álló bevallási közreműködő adatai alapján. Hasonló Gépjármű Állománynak a Közreműködő csatlakozási engedélye kiadásakor figyelembe vett Gépjármű Állományhoz képest legfeljebb 25%-kal eltérő más bevallási közreműködőket kell tekinteni. A3. Ha a jelzés szerint a hiány nem a Közreműködő összes fedélzeti eszközét érinti, hanem csak meghatározott fedélzeti eszközt, az 1-2. pont szerinti számításokat az összes (a Közreműködő és a NÚSZ közötti) Szerződés hatálya alá vont fedélzeti eszköz és a jelzés szerint érintett, (a Közreműködő és a NÚSZ közötti) Szerződés hatálya alá vont fedélzeti eszköz arányában kell meghatározni. A4. A NÚSZ a Közreműködőt tájékoztatja az 1-2. pont szerinti számításokról, és a Közreműködő kérésére a számításokról azok ellenőrzéséhez szükséges részletesebb adatokat is megadja azzal, hogy a 2. pont szerinti esetben a NÚSZ üzleti titok védelme miatt csak az összes, érintett közreműködők létszámáról és az érintett közreműködők |
időintervallumonként összesített adatairól adhat tájékoztatást. | ||
B. | A Közreműködő jelezte a NÚSZ számára, hogy a Feldolgozó Rendszere meghatározott időponttól olyan módon nem üzemel (kiesik), hogy a fedélzeti eszközök által a kiesés alatt továbbított adatokat nem tudja pótolni (a jelzésben meghatározott időszaktól kezdődően az Adatszolgáltatás szerződésszerű helyreállításáig terjedő időszakig: „adathiánnyal érintett időszak”). | B1. Lásd az A. eset szerint. |
C. | Közreműködő egy adott időszakra vonatkozóan nem jelezte a NÚSZ részére az A. vagy B. pont szerinti eseményt, azonban az Adatszolgáltatás auditálásakor (ÁSZF 9.3 vagy 9.4. pontja „) során az auditálást végző szerv feltárta, hogy | C1. A Felek a kártérítés mértékét az A1, A2. és A4. pont szerint számítják ki azzal, hogy a) az audittal érintett időszak egészét adathiánnyal érintett időszaknak tekintik, és |
a) az audittal érintett időszak Adatszolgáltatásai alapjául szolgáló helymeghatározási és időpont adatok által meghatározott Díjköteles Útszakasz használatok számának („ADÚSZ”) és az alábbiak szerint számított „bázis Díjköteles Útszakaszok” számának („BDÚSZ”) számtani aránya kevesebb, mint 75% (ADÚSZ/BDÚSZ<75%), és b) ezen eltérést nem a következő tényezők okozták (azaz az alábbi tényezők miatti csökkentést az arányok számításánál a Felek a változással arányosan figyelembe vették): | b) a Közreműködő minden Fedélzeti Eszközére számítják (azaz az A3. pont nem alkalmazható.) C2. A kártérítés mértéke a C1. (azaz az A1.3.) pont szerint számított összeg és az audittal érintett időszak egésze alatt ténylegesen megtett Adatszolgáltatások alapján fizetendő összes útdíj összege közötti különbség. | |
ba) a Gépjármű Állomány auditált időszak szerinti számának a bázis időszakhoz képest bekövetkezett csökkenése; | ||
bb) a Díjköteles Útszakaszok auditált időszak szerinti számának a bázis időszakhoz képest bekövetkezett csökkentése; | ||
bc) az auditált időszakban a bázis időszakhoz képest a fizetendő útdíj összege megnőtt. | ||
Bázis Díjköteles Útszakasz alatt a Felek az alábbi időszakok |
szerinti Adatszolgáltatásokkal érintett Útszakaszokat veszik figyelembe: c) az audittal érintett időszakot megelőző legutolsó hat hónapos időszakban (vagy ha ennél rövidebb ideje hatályos a Szerződés, akkor a Szerződés hatálybalépéstől számított, de legalább két hónapos időszakban) teljesített Adatszolgáltatások szerinti Díjköteles Útszakaszok; vagy d) ha a Szerződés még két hónapja nem hatályos, Bázis Díjköteles Útszakaszként a Közreműködő adatai helyett az A2. pont szerint meghatározott, hasonló Gépjármű Állománnyal rendelkező összes, a NÚSZ-szal szerződéses jogviszonyban álló bevallási közreműködő adatait veszik figyelembe. |
6. számú melléklet HU-GO logo
7. számú melléklet
NÚSZ ügyfélszolgálati elérhetőségei
1. A NÚSZ központi ügyfélszolgálatának elérhetőségei
UD call center külföldi híváskezdeményezéssel: x00-00-000-000
Internetes honlap:
xxx.xxxxxxxxxxxx.xx xxxx://xxxx-xxxxxx.xx/ xxxx://xxxx-xxxxxx.xx/ xxx.xx-xx.xx
2. A NÚSZ személyes ügyfélszolgálatainak elérhetősége
Lásd xxxx://xxxxxxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxx/
8. számú melléklet
Speciális szakaszillesztési szabályokkal érintett szakaszok
Azon elemi útszakaszok listája, amelyekre vonatkozóan a szakaszillesztés speciális szabályai alkalmazandóak (ÁSZF 1. számú melléklet 2.2. pontja)
a.) A 2.2. a.) pont szerint, a szakaszillesztés speciális szabályai alá tartozó szakaszok és azok vizsgálaton kívül eső szakaszrészei
Szakasz megnevezése | Vizsgálaton kívüli Szakaszrész_1 | Vizsgálaton kívüli szakaszrész_2 | Megjegyzés | ||||||
eleje | vége | eleje | vége | ||||||
WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | ||
a) | |||||||||
1u10k795m | 47°28'4.91"É | 18°52'30.20"K | 47°28'11.99"É | 18°52'15.73"K | Budaörs ipari park (Aldi raktár) | ||||
1u129k928m | 47°40'41.02"É | 17°35'12.67"K | 47°40'42.81"É | 17°35'7.11"K | 84125-ös úti kereszteződés parkoló | ||||
1u12k63m | 47°28'21.89"É | 18°51'53.59"K | 47°28'25.45"É | 18°51'46.89"K | Budaörs ipari park (Xxxxxxx Xxxxx Hungária Kft.) | ||||
1u13k805m | 47°28'31.20"É | 18°50'35.19"K | 47°28'58.92"É | 18°50'10.74"K | 47°29'25.64"É | 18°49'19.66"K | 47°29'28.21"É | 18°48'56.80"K | Biatorbágy ipari park |
1u60k383m | 47°37'41.77"É | 18°21'54.77"K | 47°37'50.56"É | 18°21'40.71"K | Vértesszőlős homokbánya | ||||
21u49k121 | 48° 2'22.37"É | 19°47'53.51"K | 48° 2'45.09"É | 19°47'13.83"K | Salgótarján ipari park | ||||
26u17k167m | 48°14'46.75"É | 20°39'34.65"K | 48°14'53.88"É | 20°39'20.41"K | Kazincbarcika ipari park | ||||
44u128k1007m | 46°40'19.10"É | 21°10'35.50"K | 46°40'19.10"É | 21°10'43.30"K | 46°39'33.76"É | 21°12'25.17"K | 46°39'11,324"É | 21°14'14,178"K | Gyula ipari park |
48u3k629m | 47°31'54.44"É | 21°41'49.77"K | 47°31'53.65"É | 21°41'59.02"K | a szakasz mellett található telephely | ||||
51u14k919m | 47°21'9.87"É | 19° 7'24.81"K | 47°20'54,505"É | 19°7'14,304"K | Dunaharaszti ipari park | ||||
54u13k19m | 46°46'57.04"É | 19°37'3.50"K | 46°46'53.98"É | 19°37'1.05"K | Ernis Bt telephelye | ||||
6u130k679m | 46°26'21.44"É | 18°46'28.15"K | 46°26'8.63"É | 18°46'12.12"K | Tolna Stutensee-i út | ||||
6u19k677m | 47°22'37.09"É | 18°56'7.54"K | 47°22'33.50"É | 18°56'4.85"K | Érd Tesco | ||||
81u5k619m | 47°13'51.96"É | 18°22'26.86"K | 47°13'56.04"É | 18°22'22.43"K | parkoló | ||||
81u8k315m | 47°14'53.83"É | 18°21'7.13"K | 47°14'57.08"É | 18°21'1.83"K | telephely | ||||
82u0k0m | 47° 6'3.51"É | 17°55'56.87"K | 47° 6'10.01"É | 17°55'52.55"K | Veszprém bevásárló központ | ||||
834u24k645m | 47°15'58.79"É | 17° 9'38.99"K | 47°15'55.56"É | 17° 9'34.37"K | Celldömölk gyártelep | ||||
84u114k821 | 47°39'52.08"É | 16°37'18.86"K | 47°40'6.12"É | 16°37'6.69"K | Sopron ipari park | ||||
8u0k0m | 47° 8'59.16"É | 18°25'31.11"K | 47° 8'55.16"É | 18°25'21.46"K | 47° 8'51.32"É | 18°24'56.07"K | 47° 8'51.00"É | 18°24'40.12"K | Székesfehérvár ipari park |
10u30k100m | 47°39'35.38"É | 18°46'57.71"K | 47°39'46.51"É | 18°46'54.92"K | fizetős szakasz melletti telephely | ||||
M35u35k1658m | 47°33'28.77"É | 21°33'0.42"K | 47°33'7.55"É | 21°33'6.53"K | szervizút | ||||
470u19k405m | 46°41'47.05"É | 21° 6'3.20"K | 46°41'38.84"É | 21° 5'58.43"K | 470u19k405m melletti telephely | ||||
7u23k690 | 47°21'47.65"É | 18°52'36.20"K | 47°21'42.71"É | 18°52'22.74"K | 7u23k690 melletti Puhitarnok |
telephely | |||||||||
6u111k560m | 46°34'54.33"É | 18°50'18.20"K | 46°34'23.16"É | 18°50'1.70"K | 6u111k560 melletti szervizút | ||||
3u188k750m | 48° 6'27.78"É | 20°50'33.13"K | 48° 6'30.06"É | 20°50'37.65"K | 3u188k389m melletti telephely | ||||
46u58k626 | 46°50'40.18"É | 20°58'17.66"K | 46°50'16.36"É | 20°59'18.02"K | 46u58k626 melletti feltételezett homokút | ||||
m3u22k445m | 47°36'2.39"É | 19°16'41.66"K | 47°36'9.85"É | 19°17'7.14"K | m3u22k445m melletti szervizút | ||||
M2u36k227m | 47°45'39.87"É | 19°10'52.06"K | 47°46'7.31"É | 19°10'51.44"K | M2u36k227m melletti szervizút | ||||
4u268k762m | 47°54'52.98"É | 21°43'5.64"K | 47°55'2,57"É | 21°43'9,998"K | 4u268k762m melletti telephely | ||||
85u55k943m | 47°35'14.69"É | 16°52'7.11"K | 47°35'19.05"É | 16°51'40.41"K | 85u55k943m melletti szervizút | ||||
87u29k481m | 47°15'15.81"É | 16°37'13.23"K | 47°15'14.10"É | 16°37'6.77"K | 87u29k984m és 87u29k481m melletti telephely | ||||
87u29k984m | 47°15'14.88"É | 16°36'54.72"K | 47°15'23.65"É | 16°36'50.81"K | 87u29k984m és 87u29k481m melletti telephely | ||||
4u232k883m | 47°35'49.33"É | 21°39'12.74"K | 47°35'54.39"É | 21°39'13.70"K | 4u228k385m melletti telephely | ||||
4u233k318m | 47°35'54.39"É | 21°39'13.70"K | 47°36'0.67"É | 21°39'15.50"K | 4u228k385m melletti |
telephely | |||||||||
55u10k874m | 46°13'19.17"É | 19°54'26.06"K | 46°13'13.72"É | 19°54'19.08"K | 55u10k874m melletti telephely | ||||
6u20k432m | 47°22'8.31"É | 18°55'50.63"K | 47°21'41.65"É | 18°54'38.11"K | 6u20k432m, M6u19k231m közös szakasz | ||||
M6u19k231m + | 47°22'7.04"É | 18°55'52.02"K | 47°21'35.62"É | 18°54'27.37"K | 6u20k432m, M6u19k231m közös szakasz | ||||
M6u19k231m - | 47°22'6.68"É | 18°55'52.37"K | 47°21'35.28"É | 18°54'27.69"K | 6u20k432m, M6u19k231m közös szakasz | ||||
45u18k925m | 46°39'38.54"É | 20°16'34.22"K | 46°39'31.30"É | 20°16'32.59"K | Szentes, Zöldség- Gyümölcs Nagybani Piac |
b.) A 2.2. b) pontban figyelembe veendő szakaszok listája
830u5k760m |
82u0k572m |
48u4k578m |
1u12k987m |
9. számú melléklet Határpontok adatai
Partner | Megnevezés - érintett települések magyar partner | Az út tulajdonviszonyai, számjele, kategóriája magyar partner | A forgalom jellege | GPS | |||
SLO | Tornyiszentmiklós | Pince (Pince) | országos (M70 gyorsforgalmi út, E653) | országos (E653) | korlátozás nélkül | 16,5246 | 46,51979 |
SLO | Rédics | Dolga Vas (Lendvahosszúfalu) | országos (86. sz. főút E65) | országos (E65) | korlátozás nélkül | 16,46179 | 46,59684 |
A | Bucsu | Schachendorf (Csajta) | országos (89. sz. főút) | korlátozás nélkül | 16,46988 | 47,25556 | |
A | Szentgotthárd- Rábafüzes | Heiligenkreuz im Lafnitztal (Rábakeresztúr) | országos (8. sz. főút, E66) | országos (65 E66) | korlátozás nélkül | 16,27615 | 46,98473 |
A | Kőszeg | Rattersdorf (Rőtfalva) | országos (87. sz. főút) | országos (55) | korlátozás nélkül | 16,51468 | 47,40735 |
A | Kópháza | Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) | országos (861. sz. főút) | országos (62) | korlátozás nélkül | 16,62625 | 47,62733 |
A | Sopron | Klingenbach (Kelénpatak) | országos (84. sz. főút) | országos (16) | személy- és teherforgalom 20 t-ig | 16,5452 | 47,7413 |
A | Hegyeshalom | Nickelsdorf (Miklóshalma) | országos (M1 gyorsforgalmi út, E60) | országos (A4 E60) | korlátozás nélkül | 17,11102 | 47,92464 |
A | Xxxxxxxxxxx | Xxxxxxxxxxx (Miklóshalma) | országos (1. sz. főút) | országos (10) | korlátozás nélkül | 17,11267 | 47,9273 |
SK | Letkés | Salka (Ipolyszalka) | országos közút (12111. j. út); Ipoly-híd | kerületi út (III/5106 sz. út); Ipoly-híd | személy- és teherforgalom 7,5 t-ig | 18,76467 | 47,88618 |
SK | Rajka | Rusovce (Oroszvár) | országos közút (M15, E65,E75) | országos közút (D2 autópálya, E65, E75) | korlátozás nélkül | 17,175624 | 48,012953 |
SK | Vámosszabadi | Medveďov (Medve) | országos közút (14. sz. főút, E575); Duna-híd | országos közút (I/13 sz. út, E575); Duna-híd | korlátozás nélkül | 17,65002 | 47,79179 |
SK | Komárom | Komárno (Révkomárom) | országos közút (13. sz.főút); Duna-híd | országos közút (I/64 sz. út); Duna-híd | személy- és teherforgalom 20 t-ig | 18,12085 | 47,75109 |
SK | Hont-Parassapuszta | Šahy (Ipolyság) | országos közút (2. sz. főút, E77) | országos közút (I/66 sz. út, E77) | korlátozás nélkül | 18,96585 | 48,05757 |
SK | Balassagyarmat | Slovenské Ďarmoty (Ipolygyarmat) | országos közút (2204. j. út); Ipoly-híd | kerületi út (II/527/A sz. út); Ipoly-híd | xxxxxxxxxx xxxxxx | 00,00000 | 00,00000 |
SK | Szécsény- Xxxxxxxxxxxxx | Xxxxx (Petőpuszta) | országos közút (22105. j. út); Ipoly-híd | kerületi út (III/565002 sz. út); Ipoly-híd | személy- és teherforgalom 12 t-ig | 19,49475 | 48,10966 |
SK | Nógrádszakál- Ráróspuszta | Rároš (Rárós) | országos közút (22103. j. út); Ipoly-híd | kerületi út (II/585 sz. út); Ipoly-híd | személy- és teherforgalom 12 t-ig | 19,54387 | 48,20743 |
SK | Somoskőújfalu | Šiatorská Bukovinka (Sátorosbánya) | országos közút (21. sz. főút) | országos közút (I/71 sz. út) | korlátozás nélkül | 19,82246 | 48,16876 |
SK | Bánréve | Král’ (Sajószentkirály) | országos közút (26. sz. főút) | országos út (I/67 út sz. út) | korlátozás nélkül | 20,35641 | 48,3128 |
SK | Tornyosnémeti | Milhosť (Migléc) | országos közút (3. sz. főút, E71, E79) | országos út (I/68 sz. út, E71, E79) | korlátozás nélkül | 21,25406 | 48,53121 |
SK | Sátoraljaújhely | Slovenské Nové Mesto (Kisújhely) | országos közút (37. sz. főút); Ronyva-híd | országos út (I/79 sz. út); Ronyva-híd | korlátozás nélkül | 21,6564 | 48,42506 |
UA | Beregsurány | Astei (Asztély) | országos (41. sz. főút) | országos (T0727) | személy- és teherforgalom 6,0 t-ig | 22,57314 | 48,16506 |
UA | Záhony | Chop (Csap) | országos (4. sz. főút, E753) | országos (M06, E753) | korlátozás nélkül | 22,17164 | 48,41348 |
RO | Csengersima | Petea (Xxxx) | országos (49. sz. főút) | országos (19/A) | korlátozás nélkül | 22,77696 | 47,8529 |
RO | Nyírábrány | Valea lui Xxxxx (Érmihályfalva) | országos (48. sz. főút) | korlátozás nélkül | 22,03081 | 47,52519 | |
RO | Ártánd | Borş (Bors) | országos (42. sz. főút, E60) | országos (1, E60) | korlátozás nélkül | 21,79123 | 47,11856 |
RO | Méhkerék | Salonta (Nagyszalonta) | országos (4252. j. út) | személy- és teherforgalom 7,5 t-ig | 21,48329 | 46,76452 | |
XX | Xxxxx | Xxxxxxx (Gyulavarsánd) | országos (44. sz. főút) | országos (79A) | korlátozás nélkül | 21,32911 | 46,631 |
RO | Battonya | Turnu (Tornya) | országos (4455. j. út) | személy- és teherforgalom 7,5 t-ig | 21,10351 | 46,26347 | |
XX | Xxxxxxx | Xxxxxx (Felsőnagylak) | országos (43. sz. főút, E68) | országos (7, E68) | korlátozás nélkül | 20,71518 | 46,16795 |
RO | Nagylak | Nădlac | M43 | korlátozás nélkül (kivéve veszélyes árut, élőállatot és romlandó élelmiszert szállító jármű) | 20.758704 | 46.213568 | |
RO | Kiszombor | Cenad (Nagycsanád) | országos (431. sz. főút) | személy- és teherforgalom 7,5 t-ig | 20,47295 | 46,15249 | |
SRB | Xxxxx | Xxxxxxxx (Alsókelebia) | országos (53. sz. főút) | országos (17-1) | korlátozás nélkül | 19,55898 | 46,16815 |
SRB | Röszke | Horgoš (Horgos) | országos (M5 gyorsforgalmi út, E75) | országos (E75) | korlátozás nélkül | 19,97917 | 46,17603 |
HR | Xxxxx | Xxxxxxx (Főherceglak) | országos (56. sz. főút E73) | országos (7 E73) | korlátozás nélkül | 18,66093 | 45,89508 |
HR | Drávaszabolcs | Doni Miholjac (Alsómiholjác) | országos (58. sz. főút) | országos (53) | korlátozás nélkül | 18,20084 | 45,78341 |
HR | Barcs | Terezino Polje (Trézenföld) | országos (6. sz. főút) | országos (5, E661) | korlátozás nélkül | 17,46157 | 45,94571 |
HR | Berzence | Gola (Góla) | országos (6815. j. út) | személy- és teherforgalom 20 t-ig | 17,06771 | 46,19603 | |
HR | Letenye | Goričan (Muracsány) | országos (7. sz. főút) | korlátozás nélkül | 16,6936 | 46,42007 |