Kivonat: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2024. április 24-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2024. április 24-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

109/2024.(IV.24.) sz. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének határozata

- a PS ÁMK Cserkeszőlő Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról.

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a PS ÁMK Cserkeszőlő Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló előterjesztést és akként határozott, hogy a szabályzatot a határozat melléklete szerint elfogadja.

Erről értesül: - Képviselő-testület tagjai – helyben

- xx. Xxxx Xxxxxx jegyző – helyben

- Czeczonné Xxxx Xxxx gazdaságvezető – helyben

- Xxxx Xxxxxxxxx igazgató – helyben

Kmf.

Xxxxx Xxxxxx sk. xx. Xxxx Xxxxxx sk. polgármester jegyző

PS ÁMK CSERKESZŐLŐ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2024.

Tartalomjegyzék

1. Bevezető rendelkezések	4.o
1.1 Az intézmény	4.o
1.2. Az ÁMK Xxxxxxx és fenntartó szerve	4.o
1.3 Az intézmény működési területe	4.o
1.4Az alapítás éve	4.o
1.5 Az alapító okirat	4.o
1.6 Az ÁMK tevékenysége	5.o
2. Az ÁMK szervezeti felépítése	5.o
2.1 Intézményegységek	5.o
2.2 ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda	6.o
2.3 ÁMK Cserkeszőlő Könyvtár és Közművelődés	42.o.
2.4 ÁMK Cserkeszőlő Szőlőszem Bölcsőde	62.o
2.4.1 Alaptevékenység	62.o
2.5 ÁMK Cserkeszőlő Közétkeztetési Konyha	77.o
2.5.1. Alaptevékenység	77.o
3. Az ÁMK vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás	77.o
3.1 Az ÁMK Igazgató	77.o
3.2 Az ÁMK Igazgató helyettes	79.o
3.3 Szakalkalmazottak a nevelő-oktató munka terén	80.o
3.4 Alkalmazotti közösség, összalkalmazotti értekezlet	82.o
3.5 A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása	82.o
3.6 A helyettesítés rendje	83.o
4. Az ÁMK működése	83.o
4.1 A Szervezeti- és Működési szabályzat célja, feladata	83.o
4.2 A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás rendje	83.o
4.3 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje	84.o
4.4 A működés rendje, nyitvatartás	84.o
4.5 Térítési díjak befizetése	85.o
4.6 A létesítmények használati rendje	85.o
4.7 Egyéb rendelkezések	86.o
5. Záró rendelkezések	86.o
6. Záradék	88.o
Mellékletek	89.o

Az intézmény OM azonosítója: 201884	készítette: …………………………………………….. igazgató PH.
Legitimációs eljárás
A PS ÁMK Cserkeszőlő (5465 Cserkeszőlő Szinyei u.1.) Szervezeti és Működési Szabályzatát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9), amennyiben óvodaszék nem működik a 82. § (6) bek. értelmében a Szülői Munkaközösség véleményezési jogát a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolta: ………………………………………………………. A szülői Munkaközösség elnöke
A PS ÁMK Cserkeszőlő (5465 Cserkeszőlő Szinyei u. 1.) Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2023.évi LII.törvény 171. § (15), az Nkt.25.§ (1) bek. alapján az igazgató a nevelőtestület bevonásával készítette. ………………………………….. a nevelőtestület nevében …………………………………… összalkalmazottak nevében
A PS ÁMK Cserkeszőlő (5465 Cserkeszőlő Szinyei u.1.) Szervezeti Működési Szabályzatát a fenntartó a …………../………….( )határozatával jóváhagyta. ………………………………………. fenntartó nevében X.X.
X dokumentum jellege: Nyilvános	Megtalálható a vezetői irodában és a község honlapján xxx.xxxxxxxxxxx.xx
Hatályos: a jóváhagyás napjától Érvényes: visszavonásig.
Iktatószám:

1. Bevezető rendelkezések

1.1. Az intézmény

Elnevezése:

Xxxxxx Xxxxxx Általános Művelődési Központ, Cserkeszőlő (továbbiakban ÁMK)

Az intézmény rövidített neve:

„PS ÁMK Cserkeszőlő”

Székhelye: PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda (5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx Xxxxx Xxx xx x xx.)

Intézményegységek neve és telephelyei:

PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda (0000 Xxxxxxxxxxx Xxxxxxx xx 0.)

PS ÁMK Cserkeszőlő Szőlőszem Bölcsőde (5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx Xxxxx Xxx xx 0.)

PS ÁMK Cserkeszőlő Közétkeztetési Konyha (5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx Xxxxx Xxx xx 0./x) PS ÁMK Cserkeszőlő Községi Könyvtár és Közművelődés (0000 Xxxxxxxxxxx Xxx Xxxxx xx 0 /x)

1.2. Az ÁMK alapító és fenntartó szerve

⎯ Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

1.3. Az intézmény működési területe

Cserkeszőlő község közigazgatási területe, valamint a Kunszentmárton kistérség köz- igazgatási területe

1.4. Alapítás éve: 2012

OM azonosító száma: 201884

1.5. Az alapító okirat

314/2023.(XII.18.) sz. határozattal elfogadott egységes szerkezetű alapító okirat. Okirat száma: CSP/5805-4/2023.

Az ÁMK önálló jogi személy, gazdálkodási szempontból részben önálló költségvetési szerv. A gazdálkodási feladatokat a Cserkeszőlői Polgármesteri Hivatal látja el.

Az ÁMK típusa többcélú intézmény, amely feladatait egymással együttműködő, tevé- kenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el.

A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel elfogadott részben önál- lóan gazdálkodó, bankszámlával rendelkező költségvetési szerv.

Gazdálkodási feladatait a költségvetés törvény és a költségvetési szervek gazdálkodására vo- natkozó más jogszabályok figyelembevételével a Képviselő-testület által rendelettel megálla- pított éves költségvetés keretei között végzi. Az intézmény finanszírozását Cserkeszőlő Köz- ség Önkormányzata biztosítja a normatív támogatásból a működtetésre, fejlesztésre és felhal- mozásra átadott pénzeszközökből.

A gazdálkodási feladatok részletes megosztását és az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályo- kat a Polgármesteri Hivatal és az intézmény között megállapodás tartalmazza.

Szakágazat számjele: 851020

Adószám: 15803940-2-16

Bankszámlaszám: 10402551-50504857-52521238 K& H Bank Zrt.

Az ÁMK intézményegységei szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek. Az ÁMK in- tézményeiben folyó tevékenységekre a köznevelési törvényt és végrehajtási rendeleteit, a kul- turális és közművelődési tevékenységek ellátására és irányítására, a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az ÁMK működésére alkalmazni kell az össze- vont művelődési intézményekről szóló, többször módosított miniszteri rendeletet.

1.6. Az ÁMK tevékenysége

Az ÁMK intézményegységei keretében folytatott alaptevékenységeit az ÁMK alapító okirata határozza meg. Az ÁMK vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2. Az ÁMK dolgozói létszáma, szervezeti felépítése

A PS ÁMK össz dolgozóinak száma 31 fő, A bölcsődei, könyvtár-és közművelődés és kony- hai dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban, 2024.01.01-től az óvodapedagógusok, pedagó- giai asszisztens, dajkák köznevelési foglalkoztatottak. A takarító Munka törvénykönyves.

Intézményegységenkénti felosztásban:

Napköziotthonos Óvoda: (12 fő)

1 fő ÁMK igazgató (egyben a Napköziotthonos Óvoda igazgatója) 5 fő óvodapedagógus

1 fő pedagógiai asszisztens 4 fő dajka

1 fő takarító (az óvodánál részmunkaidőben) Bölcsőde: (10 fő)

1 fő bölcsődei intézmény egység vezető (ÁMK általános helyettes) 5 fő kisgyermeknevelő

3 fő bölcsődei dajka

1 fő konyhai kisegítő (2022.09.01-től áthelyezve a PS ÁMK Cserkeszőlő Közétkeztetési Konyhájára)

Könyvtár- és Közművelődés: (2 fő) 1 fő könyvtáros

1 fő közművelődési munkatárs Közétkeztetési konyha (7 fő) 1 fő élelmezésvezető

2 fő szakács

3 fő konyhalány

1 fő ételkiosztó

Az ÁMK szervezeti felépítését az SZMSZ 3. számú melléklete rögzíti.

2.1. Intézményegységek:

⎯ Napköziotthonos Óvoda

⎯ Könyvtár és Közművelődés

⎯ Bölcsőde

⎯ Közétkeztetési Konyha

Az intézményegységek szakmailag önállóak, a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz- za a működés közös szabályait, és intézményegységenként külön- külön is a rájuk vonatkozó, meghatározó előírásokat. Az Általános Művelődési Központnál ÁMK tanács működik, mely áll az intézményegységek vezetőiből, képviselőiből.

Az intézmény adatai

Az Alapító okiratban foglaltak alapján: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A.§-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a PS ÁMK Cserkeszőlő Alapító okiratának adatai:

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

1.1. A költségvetési szerv

1.1.1. megnevezése: Xxxxxx Xxxxxx Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő Rövidített neve: PS ÁMK Cserkeszőlő

OM azonosítója: 201884

1.2. A költségvetési szerv

1.2.1. székhelye 0000 Xxxxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxx Xxx xx 0.

1.2.2. telephelyei:

telephely megnevezése	telephely címe
„Szőlőszem” Bölcsőde	5465 Cserkeszőlő Szinyei Xxxxx X xx 0.
Közétkeztetési Konyha	5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx Xxxxx X xx 0/x
Községi Könyvtár és Közművelődés	5465 Cserkeszőlő Ady E. u.1/a

A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések

Az Alapító okirat száma, kelte: CSP/5805-4/2023. 2023.12.19.

Alkalmazandó:

A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

A költségvetési szerv irányító szervének

megnevezése: Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete székhelye: 0000 Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx xxx 0.

A költségvetési szerv fenntartójának

megnevezése: 5465 Cserkeszőlő Községi Önkormányzat székhelye: 5465 Cserkeszőlő Köz- xxxxxxxx xxx 0.

A költségvetési szerv tevékenysége

A költségvetési szerv közfeladata: óvodai nevelés, ellátás a Magyarország helyi önkormány- zatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 6. pontja és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. (a továbbiakban Nkt.) rendelkezései alapján.

A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma, megnevezése: 851020 óvodai nevelés

A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az Nkt. 8.§ (1) bekezdése szerint az óvoda a gyer- mek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrálható sajátos nevelési igé- nyű – beszédfogyatékos, értelmileg enyhe fokban sérült, egyéb pszichés fejlődési zavarral, beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek inkluzív szemléletű integrált óvodai nevelése, ellátása.

A költségvetési szerv tevékenységi körében meghatározott feladatokat alaptevékenységként, teljesítési kötelezettséggel látja el. A költségvetési szervvállalkozási tevékenységet nem foly- tat, de tevékenységi körében szabad kapacitását használhatja.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

kormányzati funkciószám	kormányzati funkció megnevezése
013350	Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
049010	Máshová nem sorolt gazdasági ügyek
082042	Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043	Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044	Könyvtári szolgáltatások
082092	Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082094	Közművelődés. kulturális alapú gazdaságfejlesztés
091110	Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091120	Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelés- ének, ellátásának szakmai feladata
091140	Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015	Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025	Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104030	Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügye- let vagy alternatív napközbeni ellátás útján
104031	Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében törté- nő ellátása
104035	Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104036	Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellá- tását biztosító intézményben
104037	Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

A költségvetési szerv illetékessége, működési területe. Cserkeszőlő község közigazgatási te- rülete, valamint a Kunszentmártoni kistérség közigazgatási területe

A költségvetési szerv szervezete és működése

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője a peda- gógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII törvény, valamint a pedagógusok új életpályájá- ról szóló 2023. évi LII törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm.rendelet alap- xxx xxxxxxxxx pályázati eljárás útján kerül kiválasztásra, és a köznevelési foglalkoztatotti megbízása öt éves határozott időtartamra történik. A költségvetési szerv vezetőjét Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg és menti fel. Az egyéb munkáltatói jo- gokat Cserkeszőlő Község Polgármestere gyakorolja.

A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

• köznevelési foglalkoztatotti jogviszony (a 2023. évi LII tv. a pedagógusok új életpá- lyájáról alapján)

• köznevelési dolgozó – munkaviszony (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi X.xx. alapján)

• közalkalmazott (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján)

• megbízásos jogviszony (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján)

A költségvetési szerv szervezeti felépítési és működése: PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziott- honos Óvoda Szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések

A köznevelési intézmény

típusa: óvoda

alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés

gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Gazdálkodási szervezettel nem rendelkezik. Önálló jogi személy. Pénzügyi gazdálkodási feladatait a Cserkeszőlői Polgármesteri Hivatal látja el, mint gazdálkodási szervezettel rendelkező.

A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám

feladatellátási hely megnevezése	maximális gyermek-, tanulólétszám
Napköziotthonos Óvoda	75 fő
„Szőlőszem” Bölcsőde	28 fő

Indítható csoportok száma:

Napköziotthonos Óvoda: 3 csoport

„Szőlőszem”Bölcsőde: 3 csoport

Szervezeti ábra

Az intézmény struktúrája

igazgató

igazgatóhelyettes

Könyvtáros Közművelődési munkatárs

Munkaközösség vezető

Bölcsődevezető (ÁMK általános helyettes)

Érdekképviseleti fórum

Élelmezés- és konyhavezető

Xxxxxxxxx

Óvodai nevelőtestület

Kisgyermeknevelők

Konyhalányok, ételkiosztó

SZMK

Nevelést, oktatást segítő alkalmazottak Technikai dolgozók

Technikai dolgozók

SZMK

2.2. ÁMK Napköziotthonos Óvoda Cserkeszőlő

A Napköziotthonos Óvoda Cserkeszőlőben 3 foglalkoztató csoportszobával, kiszol- gáló helyiségekkel, tornateremmel, játszó udvarral rendelkezik. Óvodai férőhelyek száma: 75 fő. Csoportszám: 3 csoport. A feladat ellátásához rendelkezésre álló épület Cserkeszőlő, Xxx- xxxx Xxxxx Xxx xx 0. és az ott lévő leltár szerinti felszerelési tárgyak.

Az óvoda élén az igazgató áll, aki egyben az ÁMK igazgatója is.

Az intézményben dolgozó 6 óvodapedagógus (ebből 1 fő az ÁMK igazgatója) és a pedagógu- sok munkáját közvetlenül segítő 4 fő dajka, 1 fő pedagógiai asszisztens és 1 fő technikai dol- gozó (takarító-az óvodánál részmunkaidőben) látja el a feladatokat.

2.2.1. Alaptevékenység 091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

Az intézmény feladata az integráción belül:

⎯ A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3-7 éves korosztály nevelését, az iskolai életmódra való felkészítést. Korszerű színvo- nalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről.

Együttműködik az iskolával, vele együtt keresi az iskolába való átmenet legjobb mód- jait.

⎯ Gondoskodik a tehetséges gyermekek fejlesztéséről, a fejlődésben elmaradt gyerme- kek felzárkóztatásáról. Megfelelően felhasználja az ÁMK közművelődési lehetőségeit, valamint a korosztályhoz igazodóan épít a könyvtárra.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása.

A Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény műkö- dési szabályait. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 25§-ban foglalt felhatalmazás alapján történik.

A közös igazgatású többcélú intézmény szakmailag önálló intézményegységekből áll.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése:

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az igazgató készíti el a nevelőtestület, az intézmény szakalkalmazotti közössége bevonásával és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.

A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény összes dolgozójával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják hely- ségeit.

A nevelési év rendje:

A nevelési év szeptember 01-től, következő év augusztus 31-ig tart.

A nyitvatartás rendje:

Az intézmény 6.30-16.45-ig fogad gyermekeket.

Az intézmény működését meghatározó dokumentumok

• Alapító okirat

• Szervezeti és működési szabályzat

• Pedagógiai program

• Házirend

• Munkaterv

• Gyakornoki szabályzat

• Továbbképzési program, beiskolázási terv

• Iratkezelési szabályzat

• Adatvédelmi szabályzat

• Tűzvédelmi szabályzat

• Munkavédelmi szabályzat

• Együttműködési megállapodások

• Munkaköri leírások

Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek az iro- dában elhelyezett polcon. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az in- tézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumen- tumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák.

Az alapdokumentumok megváltoztatásáról az intézmény igazgatója köteles tájékoztatni az érintetteket.

Az intézménybe újonnan beiratkozott gyermekek szülei tájékoztatást kapnak az óvoda nevelé- si programjáról, valamint a házirend alapvető szabályairól.

Cserkeszőlő honlapján megtalálhatóak az alábbi dokumentumok: Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Adatvédelmi szabályzat. A dokumentumokról a szülők tájékoztatást is kaphatnak a pedagógusoktól, igazgatótól előre egyeztetett időpontban, illetve bármikor elkér- hetik az igazgatótól a papír alapú dokumentumot.

A honlap címe: https:// xxx.xxxxxxxxxxx.xx

A Szervezeti és működési szabályzat Célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör- vény, a 2023. évi LII törvény a pedagógus új életpályájáról, az ahhoz tartozó 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtá- sáról és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabá- lyozza az intézmény tevékenységét, szervezeti felépítését, irányításának rendjét, működésének folyamatait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint azokat a ren- delkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezett- séget jelent a benne foglaltak végrehajtására.

Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az éves munka- terv, a nevelési tervek és e szabályzat alapján végzi.

Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel szerződési jogviszonyban állókra.

A szabályzatot az igazgató készíti a nevelőtestület bevonásával, majd benyújtás után a fenn- tartó hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül.

Véleményező fóruma: az óvodai szülői szervezet. Felülvizsgálata: jogszabályváltozásnak megfelelően.

Nyilvános, a szabályzatot a község honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzé kell tenni.

Személyi hatálya kiterjed

• az óvodába járó gyermekközösségre, hozzátartozó szülői közösségre,

• az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén tartózkodókra,

• azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.

Területi hatálya kiterjed:

• az óvoda területére,

• az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra

Tartalmi munka:

Feladat:

Mindazon feladatok ellátása, amelyet az Óvodai nevelés országos alapprogram és a helyi nevelési program előír.

• Általános feladatok:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek ki- elégítése. Ezen belül:

– az egészséges életmód alakítása,

– az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

– az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

• Az óvodai élet tevékenységformái:

• Játék, verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintá- zás, kézi munka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű feladatok, tevékenységben megvalósuló tanulás.

• Alapdokumentumnak a nevelők által választott és elfogadott pedagógiai program te- kinthető, amely az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.

• Az igazgató a nevelőtestülettel közösen helyi nevelési- fejlesztési módszereket dol- goznak ki.

• Az igazgató, e dokumentumok alapján készíti el az éves pedagógiai munkatervét.

fejlesztő tevékenységét. (Éves ütemtervet készítenek, melyben konkrétan meghatároz- zák az adott csoportra vonatkozó tartalmi és szervezési feladatokat.)

• Az igazgató az ellenőrzéseken szerzett információk alapján és az óvodapedagógusok tapasztalatai alapján értékelik az éves tartalmi munkát és határozzák meg a következő év feladatait

• Az Nkt.25§ (5 a) pontja értelmében a köznevelési intézménynek biztosítania kell:

• a, 162.§ (1 a) -(1 e) bekezdése szerint a diabétesszel élő, valamint

• b, a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet.

• (Intézményünkben két óvodapedagógus elvégezte a cukorbeteg gyermekek ellátásával kapcsolatos továbbképzést.

• Óvodánkban Epipen injekció áll rendelkezésre, ha szükség lenne rá.

Működési rend, ezen belül a gyermekek fogadásának rendje

A nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, amit a munkatervben rögzítenek. Nyáron

/június 1. és augusztus 31. között/ a fenntartó által engedélyezett időszakban az óvoda zárva tart (Ez általában augusztusban 2-3 hét). A nyári zárásról a szülőket február 15-ig tájékoztatni kell.

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb öt nevelés nélküli munkanapot szervez, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Erről a szülők a jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A nevelési év helyi rendjét és az intézmény rendszabályait a Képviselő-testület jóváhagyása után a nevelési év elején a szülőkkel ismertetni kell.

Az intézmény nyitvatartása

jéhez igazodik.

Az óvodát reggel a reggeli műszakban dolgozó dajka nyitja. A helyi adottságokból adódóan reggel 6.30 és 7.30 között, valamint 15.45 és 16.45 óra között összevont – ügyeletes csopor- tokban helyezhetjük el a gyermekeket.

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitvatartás alatt össze lehet vonni az óvodai csoportokat.

A gyermekek érkezésének és elvitelének módját a Házirend szabályozza.

Napirend

Az óvodai csoportok napi életének részletes szabályozása a napirendben található. A napirend fő irányvonalát a nevelőtestület alakítja ki, az óvodapedagógusok pedig rugalmasan kezelik (életkor, program, időjárás stb. függvényében). A napirend fő vonalának betartása a pedagó- giai program céljainak megvalósítása érdekében és a gyermekek biztonság érzetének megtar- tása miatt szükséges.

A szülő kötelessége, hogy a Házirendnek megfelelően a gyereke érkezése és elvitele mindig az óvoda napirendjéhez igazodjon, hogy ne zavarja a többi gyereket sem a tevékenységekben és ő maga is részt tudjon venni a tevékenységekben. A szülők kötelesek a Házirendben meg- határozottak szerint legkésőbb 8.15-ig óvodába hozni a gyermeküket.

8.15-12.00 között, valamint 12.30-15.00 között a kaput, ajtót biztonsági okokból zárjuk.

Csoport összevonás

- A mindenkori iskolai tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és a tavaszi szünet idején felmérjük az igényeket és amennyiben a létszám 25 fő alá csökken, ügyeletes cso- port látja el az óvodai nevelés feladatait.

- pedagógus, illetve nevelés, oktatást közvetlenül segítő dolgozó hiányzása esetén a cso- portok összevonhatók, illetve délutáni pihenőidőtől a többi csoportokba szétoszthatók. Szétosztáskor elv, hogy minél kevesebb gyermeket zavarjunk meg a számára megszokott körülmények változtatásával.

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitvatartás alatt össze lehet vonni az óvodai csoportokat

Az intézmény struktúrája, az intézményi munkarend

2023/2024. nevelési év	igazgató - óvodapedagógus	óvodapedagógus	pedagógiai asszisztens	dajka	xxxxxxxx	Xxxxxxxx
Óvoda	1	5	1	4	1	12

Intézményi álláshelyek

száma (2023/2024 nevelési évben):12 fő ebből igazgató: 1 fő

óvodapedagógus: 5 fő

dajka: 4 fő

pedagógiai asszisztens: 1 fő

logopédus, gyógypedagógus: alapellátás keretében 1 fő logopédus, megbízási szerződéssel 2

fő gyógypedagógus, vállalkozási szerződéssel 1 fő mozgásfej- lesztő szakember

takarító (részmunkaidőben az Óvodában): 1 fő

Az óvodában lévő álláshelyek számát minden évben a Fenntartó szabályozza az igazgató ja- vaslata alapján, az adott év költségvetésének elfogadásakor. A foglalkoztatottak véglegesen engedélyezett száma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meg- határozásra.

Intézményvezetés Igazgató

Az óvoda élén az igazgató áll, magasabb beosztású köznevelési foglalkoztatott, akit a Képvi- selő-testület – nyilvános pályázat útján – maximum 5 éves időtartamra bíz meg. A vezetői megbízás követelménye: az intézménytípusnak megfelelő felsőfokú végzettség, közoktatásve- zetői pedagógus szakvizsga. A kinevezés és felmentés jogát a Képviselő-testület, egyéb mun- káltatói jogokat – az SZMSZ keretei között – a polgármester gyakorolja.

Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a kötelezettségvállalást, utalványozást, munkáltatói és aláírási jog- köröket, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jog- szabály nem utal más hatáskörbe.

Az igazgató egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradék- talan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló feladatokat. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a törvények és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre.

Írásbeli beszámolási kötelezettsége van a fenntartó felé minden nevelési évet követően a szakmai munkáról, a működés helyzetéről. Képviseleti joga van az intézmény, mint jogi sze- mély teljes körű képviselete során. Képviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesre és meghatározott körben az óvoda más alkalmazottjaira.

Az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában egy igazgatóhelyettes segíti a minden- napokban.

Az intézmény igazgatója gyakorolja az intézménynél foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat:

- pedagógusok

- nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: dajkák, pedagógiai asszisztens

- kisegítő dolgozó: takarító

Az igazgató jogköre és felelőssége

A 2023. évi LII. törvény 75.§ alapján az igazgató felelőssége

(1) A köznevelési intézmény igazgatója

a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bo- csátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért – önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével – az intézmény gazdálkodásáért,

b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény igazgatója kivételével a 17. § alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet végrehajtási jogszabály, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabály nem utal más hatás- körébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

e) képviseli az intézményt.

(2) A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel

a) a pedagógiai munkáért,

b) a nevelőtestület vezetéséért,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű meg- szervezéséért és ellenőrzéséért,

d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e) a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a nevelési-oktatási intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,

g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

h) az iskolaszékkel, a köznevelésben foglalkoztatotti érdek-képviseleti szervekkel és a diák- önkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló éves teljesítményértékeléséért és

l) a Kar által elfogadott Etikai Kódex betartásáért és betartatásáért.

(3) A köznevelési intézmény igazgatója a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalma- zott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

Továbbá az Nkt 69. § (1) jogszabálya alapján:

A köznevelési intézmény igazgatója

a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsá- tott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért – önálló költségvetéssel nem ren- delkező intézmény kivételével – az intézmény gazdálkodásáért,

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

f) képviseli az intézményt.

(2) A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel

a) a pedagógiai munkáért,

b) a nevelőtestület vezetéséért,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű meg- szervezéséért és ellenőrzéséért,

d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,

g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatok- kal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

A vezetőség tagjai

A vezetőség tagjai: az igazgató, igazgatóhelyettes. Tagja lehet még a munkaközösségek vezető.

Az igazgatóhelyettes

Az igazgató feladatait az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Megbízását az igazgató adja határozott időre.

Az igazgatóhelyettes

Vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírását az igaz- gató készíti el. A nevelési területen közreműködik az igazgató által megállapított tevékenység irányításában.

Közvetlenül szervezi és irányítja a pedagógusokat és a nevelőmunkát közvetlenül segítő al- kalmazottak munkáját.

Felelős:

• A pedagógusokat és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért és értékeléséért.

• A pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért.

• A szülői szervezet működésének segítéséért.

• Az alkalmazottak munkaidő beosztásáért és nyilvántartásának vezetéséért, elszámolá- sáért.

• A helyettesítési beosztás elkészítéséért, vezetéséért

• A szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért.

• Az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előké- szítéséért, betartatásáért.

• Csoportok adminisztrációs munkájának időnkénti ellenőrzéséért.

• Új kollégák befogadásáért.

• A gyermekbalesetek megelőzéséért.

• A pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért.

• A gyakornokok felkészítéséért.

• Az intézményi önértékeléssel, valamint a tanfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos fel- adatok koordinálásáért és irányításáért (vezeti a feladatokhoz szükséges dokumentu- mokat).

• Az adatvédelmi, informatikai és iratkezelési szabályzat folyamatos betartatásáért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.

Összegzett időszakos beszámolóját a nevelési értekezleten a nevelőtestület tagjaival megoszt- ja.

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.

Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:

• a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására,

• a belső ellenőrzések tapasztalataira,

• az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje, hatáskörök átruházása

Az igazgató a képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.

Az intézmény képviselőjeként járhat el a következők szerint:

- az igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót annak távolléte esetén,

- az igazgatóhelyettes a fenntartó előtt az adott terület ügyében jogosult külön felhatalma- zás nélkül is képviselni az intézményt.

Az intézmény igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő ha- tásköröket ruházhatja át:

A képviseleti jogosultság köréből

• az intézmény szakmai képviseletét az igazgatóhelyettesre

A munkáltatói jogköréből

• nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az igazgatóhelyettesre

Az igazgató és a helyettes intézményben való benntartózkodásának rendje, a helyettesí- tés sorrendje

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Az igazgató munkaideje kötetlen, az igazgatóhelyettes munkarendje az alábbiak szerint kerül fel- osztásra:

Vezetői beosztás	óvodai foglalko- zásainak száma	kötetlen óraszáma pedagógiai és vezetői teendőkkel kap- csolatosan	heti munka- ideje
igazgató	10	30	40
igazgatóhelyettes	24	16	40

Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás vagy kétműsza- kos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az igazgató vagy helyetteseinek folya- matos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vo- natkozó szabály szerint kell eljárni.

Ha az óvoda igazgatója a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az igazgatóhelyet- tesnek kell ellátnia.

Az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes hiányzása esetén a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, a helyettesítést a szakmai munkaközösség vezetőjének kell ellátnia, hiány- zása esetén a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező pedagógusnak, illetve a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező pedagógiai asszisztensnek. Az igazgató, illetve az igazgatóhelyet- tesek helyettesítésére vonatkozó további előírás, hogy az intézkedés jogköre csak a működés-

xxx, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, kizárólag azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Munkaközösség vezető:

A munkaközösség célja: a minőségi és szakmai munka javítása, a gyermekek érdekeinek szervezett képviselete, gyermekvédelmi feladatok ellátása.

A nevelőtestület a tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységeinek irányításá- ra, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az igazgató bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre -, amit az óvoda éves munkaterve rögzít.

Munkaközösség:

- szakmai-módszertani munkaközösség - egy munkaközösség- vezető

Vezetői tevékenységét az igazgató írásos megbízása alapján, munkaköri leírásának megfele- lően végzi.

Feladata:

- a munkaközösség önálló, felelős vezetése,

- a munkaközösség működési tervének elkészítése,

- pályakezdők, újonnan belépők segítése,

- az óvodai nevelési program megvalósulásának segítése,

- bemutató foglalkozások szervezése,

- új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele,

- a pedagógiai munka színvonalának emelése,

- az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőr- zésében részvétel, összegző véleményük figyelembe vehető a pedagógusok értékelési el- járásában,

- a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának segítése,

- szakirodalmi anyagok feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítésé- hez,

- a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése,

- mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival,

- a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,

- kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésének megszervezése, figyelemmel kíséré- se, felülvizsgálatok kontrollálása,

- intézményi önértékelési rendszer elkészítése, irányítása, koordinálása, az intézményi el- várásrendszer meghatározása, szükség szerinti aktualizálása,

- komplex ellenőrzés esetén az intézmény, a pedagógusok, partnerek tájékoztatása, koordi- nálása,

- értékelésbe bevont kollégák felkészítése, segítése,

- az adatgyűjtéshez szükséges mérőeszközök (kérdőívek, interjúk) elindítása,

- az OH informatikai támogató felületen és a valóságban is a folyamatok követése,

- a teljesítményértékelés szempontjainak kialakítása a vezetőség tagjaival, egyeztetve a ne- velőtestület tagjaival,

- az ellenőrzési, értékelési folyamatokban való részvétel,

- a gyermekvédelmi folyamatokkal kapcsolatban a gyermeknek a hivatalos fórumokon való képviselete az óvodapedagógussal együttműködve.

A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Az óvodánkban a gyermekvédelmi fele- lős az igazgató, aki kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyer- mekek felkutatásával, helyzetük szakszerű megoldásával gyermekvédelmi szervek segítségé- nek igénybevételével. Az óvodapedagógus jelzése során felméri a környezeti információkat, felveszi a kapcsolatot a jelzőrendszer tagjaival. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetettségre utaló jelet tapasztal, köteles jelezni az igazgatónak, aki jelez a Gyermek- jóléti Szolgálat felé.

Munkaközösség vezető felelősségei:

- ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet,

- hiányosságnál intézkedést kezdeményez az igazgató felé,

- javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, ki- tüntetésére,

- felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.

Írásbeli beszámolási kötelezettség a nevelési év végén van: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelésének elkészítése.

Képviseleti joga: a munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget a nevelőtestületi értekezleteken, az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken, a jelzőrendszeri megbeszéléseken.

A munkaközösség kapcsolattartása: a munkaközösség tagjaival folyamatosan, az igazgató- val szükség szerint, illetve azonnal, ha intézkedni szükséges. A jelzőrendszeri tagokkal az igazgatóval való egyeztetés után.

Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:

• a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására,

• a belső ellenőrzések tapasztalataira,

• az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

A nevelőtestület

Nkt: „Nevelőtestület fogalma: a nevelési-oktatási intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkozta- tottak közössége.”

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kér- désben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

Nkt.70.§ (2) alapján a „nevelőtestület

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról, h-i) …

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intéz- mény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és idő- pontban az óvoda igazgatója hívja össze.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak ki- vételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.”

A nevelőtestület feladata (Nkt. 62. §)

„(1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodá- ban a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a keret-

tantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanu- ló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figye- lembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral vagy a nevelést, oktatást segítő más szak- emberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülé- sére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

f) …

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktató- munkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végez- ze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) …

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irá- nyítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztra- tív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

(1a) A nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény igazgatója a 14 évnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyermek, tanuló részére abban az időtartamban, amikor az óvoda, az általános iskola, a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskola, a kollégium, a hat és nyolc évfo- lyammal működő gimnázium vagy a szakgimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán az intéz- mény – beleértve az ilyen köznevelési alapfeladatot ellátó többcélú intézményt is – felügyele- te alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek, tanuló szülőjének, más törvényes képvise-

lőjének kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmé- nyek szakmai iránymutatása alapján az (1b)–(1e) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja. Mindezen kívül a pedagógiai munkakörben foglalkoztatott:

- felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagó- giai feladatokat,

- az érvényes intézményi pedagógiai programnak iránymutatásainak megfelelően, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött saját ütemterve szerint nevel,

- szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelő- testület által elfogadott munkatervi kereteken felül szabadon választja meg az általa veze- tett foglalkozásokon a módszereket és szakmai anyagot,

- minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (januárig, májusig) írásban értékeli a gyermekeket és azt szóban ismerteti a szülőkkel a fogadóóra keretein belül,

- különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására a tehetséges gyermekek gondozására,

- évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az igazgatónak,

- csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert,

- csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat (környezet biztosítása, balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére),

- munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja,

- adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét fo- lyamatosan fejleszti,

- a napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat meg- felelően alkalmazza.

A pedagógusok adminisztratív teendői:

- minden foglalkozását a csoportnaplóban előre, ellenőrizhetően tervezi,

- a felvételi és hiányzási naplót naprakészen vezeti,

- a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatokat dokumentálja,

- vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, va- lamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai ne- velés teljes időszakára kiterjedően,

- a statisztikákat határidőre elkészíti,

- a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi a dokumentációk megismeréséről, a gyermek épületből való kivitelének engedélyezéséről, szűrővizsgálatokon való részvétel- ről és minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

- a szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít,

- használja az aktuálisan előírt felületeket.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és ha- tározatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntése- kor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtes- tület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldá- sára, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni nyolc napon belül akkor is, ha azt a Szülői közösség kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja-e.

A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető feljegyzés készül, mely tartalmazza:

• a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait

• a jelenlévők nevét

• az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét

• a javaslatok egyenkénti megszavaztatását

• a határozat elfogadását.

A feljegyzést az értekezleteket követő három munkanapon belül el kell készíteni. csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő aláírt jelenléti ívet.

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló felada- tokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.

Beszámolási kötelezettsége: nevelési év végén, meghatározott szempontok alapján történő önértékelés formájában.

Gyógypedagógusok (logopédus, fejlesztést végző gyógypedagógus, mozgásfejlesztést végző gyógypedagógus)

Létszámuk: 3 fő (1 fő logopédus alapellátás keretében, 2 fő megbízási szerződéssel, 1 fő vál- lalkozói szerződéssel)

Feladatuk:

• elsősorban az SNI és BTMN kóddal rendelkező gyermekek ellátása – kivétel a logo- pédusnál, aki alapellátásban végzi feladatát,

• munkájukat a szakszolgálati vagy szakértői vélemény alapján végzik,

• együttműködnek a csoportok pedagógusaival

Felelősségük: az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához lel- tár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége (NOKS dolgozók)

Felettük az általános munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Jogszabályokban megfo- galmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel ren- delkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük a helyi magasabb vezető.

• pedagógiai asszisztens,

• dajkák,

Pedagógiai asszisztens

Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, a munkaköri leírás szerint. Feladata:

• Segíti az intézményben folyó pedagógiai munkát a pedagógus útmutatása alapján.

• Biztosítja a fejlesztési időszakon túl a gyermekek ellátását, felügyeletét.

• Xxxxxxxxxxx a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a játékos foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint.

• Segíti az óvodapedagógus irányítása alapján a csoportban folyó pedagógiai munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszkö- zeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt.

• Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.

• Részt vesz a tízórai, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.

• Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, ott játékot kezdeményez.

• A délutáni pihenő alatt és szabadidejében az óvodapedagógus útmutatása alapján szem- léltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti azokat a következő napokra.

• Segít a gyermekek hazabocsátásánál.

• Beosztás vagy helyettesítése során a gyermekek felügyletét délután önállóan végzi.

• Szükség esetén elvégzi a dajkai teendőket.

• Xxxxxx és felügyeli a buszos gyermekeket

Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyerme- ket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli.

Felelőssége:

• kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.

Dajka

Dajka munkaidő beosztása:

„Nyitós” műszakban: 7.30 – 14.50- ig, „köztes” műszakban: 8.10– 16.30-ig, „zárós” műszak- ban: 8.40-17.00-ig.

Feladata:

Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket.

Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságá- nak megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és balesetmegelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.

Megteremti a biztonságos játék feltételeit - a játékeszközök kezelése, tisztántartása,

Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvodapedagógusok irányítása mellett szervezi és végzi.

Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában.

Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.

Munkaköri leírásának megfelelően kiegészíti a konyhai feladatok elvégzését.

A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyerme- kek jelének figyelembevételével.

A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.

A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvodapedagógus útmutatásait követve.

Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.

Külön foglalkozások, séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek-csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.

Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyerme- ket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli.

A dajkák a gyermekekről szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az ér- deklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógusokhoz irányítják.

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport eszközei- vel a leltár szerint elszámol, vezeti a HACCP papírokat.

Az alkalmazotti közösség: az intézményben foglalkoztatott valamennyi alkalmazott alkotja. A nevelést, oktatást közvetlen segítők mellett az alkalmazotti körbe tartoznak a segítő munka- körben foglalkoztatottak:

Segítő dolgozó

Alkalmazását a fenntartó biztosítja az intézmény részére. Felette az általános munkáltatói jo- gokat az igazgató gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő

kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkot. Közvetlen felettese a helyi magasabb vezető.

• takarító

Munkáját a munkaköri leírás tartalmazza.

Az óvodai alkalmazottak munkarendje

Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő rész- letes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásminták az SZMSZ függelékét képezik. A munkaköri leírásokat az igazgató készíti el. A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított mun- kaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá kötelező órájának le- telte utáni 10 percben az aznap használt eszközeit a rendnek megfelelően elhelyezze.

A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező óraszámból és kötetlen óraszámból áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg.

Az óvodapedagógusok munkaidő beosztását az igazgató állapítja meg az intézmény zavarta- lan működésének érdekeit figyelembe véve.

2023. évi XXX.xx 77. § [Munkarend]

(1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

a) vezetőre kötetlen,

b) pedagógusra részben kötetlen,

c) nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra, valamint a peda- gógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben foglalkoztatott pedagógusra kötött munka- rend irányadó.

(2) Kötetlen munkarendben a vezető a munkaideje felhasználását és beosztását, az előírt tan- órák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

(3) Részben kötetlen munkarendben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kötött munkaidő feletti munkaidő-részt maga oszthatja be (a továbbiakban: szabad felhasználású munkaidő), a munkaidő 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részét a munkáltató osztja be.

(4) A kötött munkarendben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók munkaidejét a munkáltató osztja be.

Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, kirándulá- sok, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülőkkel történő programok stb.) a pedagógus a kö-

telező órájának letöltése utáni időszakra is eshet. A kötött és kötetlen munkaidő alatt végzen- dő teendők besorolásának szabályzata a mellékletben található.

Az alkalmazottak távolmaradása, rendkívüli távolmaradás

Az intézményben a munkaidő beosztásáért, nyilvántartásáért és a szabadság nyilvántartásért az igazgatóhelyettes a felelős. Ő összegzi és adja le havi szinten a dolgozók távolmaradási és többletmunkáért járó kimutatását, őrzi meg arról a nyilvántartást. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a jelenléti ív, valamint a munkaidő nyilvántartás biztosítja, melyet az igazgatóhelyettes vezet.

A dolgozó munkaidő beosztását a közvetlen felettesének előzetes engedélyével, a csere lebo- nyolítási módjának megjelölésével cserélheti el.

Nyitás előtt és zárás után a munkavállaló a részére készített munkaidő beosztásnak megfelelő- en tartózkodhat az épületben munkavégzés céljából.

Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben, igazgatói enge- déllyel hagyhatják el az intézményt.

A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az igazgatónak, hogy az a helyettesítésről intézkedhessen.

A dolgozók évi rendes szabadságát a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően kell kiadni. A szabadságolási terv alapján az igazgatóhelyettes az igazgatóval egyeztetve, aláíratva kiírja a szabadságot.

A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az igazgató jogosult.

Próbaidő

A próbaidő alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt bármelyik fél, azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti.

Gyakornoki idő

Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornoki időt ki- nevezéskor kell előírni, a szakmai vezető személyét is ekkor kell a gyakornokkal közölni.

Szülői Közösség Szülői Közösség

A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervé- nek elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.

Az óvodában a szülői közösség véleményét ki kell kérni azon szabályozási területeknél, ame- lyeknél a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló rendelet arra egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít. A dokumentumokról történő tájékoztatással kapcsolatos szabá- lyozáshoz és a munkatervben a gyermekeket érintő programokat illetően szintén a rendelet biztosít jogot.

A szülői közösség

- figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményessé- gét

- bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet,

- képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában,

- nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti.

Az óvodai szülői közösség döntési jogot gyakorol:

- a saját működési rendjében,

- tisztségviselőinek megválasztásában.

A szülői szervezet számára további jogok, kötelezettség megállapítása

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja a ne- velőtestületet és a fenntartót.

A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelő- testület értekezletein. Gyermekek nagyobb csoportjának tartjuk a gyermekek összlétszámának legalább 1/2-ét érintő kérdéseket.

A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, be- rendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését.

Az óvodai Szülői Közösség feladata, hogy éljen a jogszabály és az óvoda belső szabályzatai- ban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony műkö- dését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, véleményezze az óvoda tevé- kenységének eredményességét.

Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyi- ségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működ- het, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásárokat.

Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak az igazgató engedélyével lehet- séges. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az igazgató engedélyével lehet az óvodából elvinni.

A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják.

Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:

- az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,

- az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

- az energiával és a szükséges anyagokkal való takarékoskodásért,

- a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

- az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogal- mazott előírások betartásáért.

A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és figyelmet megtartani.

A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést! A dol- gozók a gyermekcsoportban a mobiltelefonjukat nem használhatják.

Az óvoda egész területén tilos a dohányzás!

Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása ti- los!

A teljes leltárkészletért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka azonos mértékben felelősek.

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt a közvetlen felet- tesének jelenteni. Aki betörést észlel, haladéktalanul köteles értesíteni a rendőrséget az igaz- gatót. A rendőrség megérkezéséig az épületbe senki sem léphet be.

Az épület használati rendje

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületre zászlót kell kitűzni.

Az óvodaépület nyitását és zárását a dajkák végzik a munkaköri leírásukban részletezett sza- bályok szerint.

Aki zárja az épületet, az köteles ellenőrizni az alábbiakat:

- közlekedési utak szabadon hagyását

- az elektromos berendezések kikapcsolt állapotát

- az ablakok zárt állapotát

Az utolsóként távozó dolgozó felelős az épület bezárásáért. Az udvar használati rendje

Az óvoda udvarán az óvodás gyermekek csak óvodai dolgozó felügyelete mellett tartózkod- hatnak /az ott lévő játékokat, létesítményeket csak felügyelettel használhatják/. Az óvoda ud- vara nem nyilvános játszótér, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek nem használ- hatják! Ez alól kivételt képeznek az intézmény által szervezett családi rendezvények időtarta- mai, melyek érintik az adott épületrészt, udvarrészt.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagó- giai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvé- nyekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége.

Hagyományos ünnepeink:

- Mikulás

- Karácsony

- Farsang

- Március 15.

- Húsvét

- Anyák napja

- Gyermeknap

- Iskolába menő gyerekek búcsúztató ballagó műsora

Megünneplésüket a munkaterv tartalmazza, általában zártkörűek (kivételt képez a Karácsony, az Anyák napja és az Óvodai búcsúztató).

Ezen felül:

• Csoporton belül a gyermekek közös születésnapi, névnapi köszöntése.

• Népi hagyományok ápolása (jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése).

• Világnapok megünneplése.

• Nemzeti hagyományok ápolása.

• Egyéb ünnepek a kialakult hagyományok szerint.

Fotózás rendje

A gyermekekről készített fotókat az óvodai csoportok zárt facebook csoportjába tehetjük fel a szülő írásbeli hozzájárulása mellett. A szülők az óvodai rendezvényeken, óvodán kívüli óvoda által szervezett programok alatt készült fotókat csak a fotókon szereplők beleegyező nyilatko- zata mellett oszthatják meg.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitvatartásának ideje alatt rendelteté- süknek megfelelően kell használni. Az óvoda bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyon- védelem érdekében külön zárral vagy rácsukható retesszel vannak felszerelve.

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely

• a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásá- hoz, valamint az épületből távozásához szükséges,

• a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, vala- mint a távozáshoz szükséges.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott eseményekre, melyekre meghívót kapott.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

• a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intéz- mény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,

• minden más személy.

Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az igazgatóhoz vagy az igazgatóhelyetteshez kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését. A fenntartói, szakértői, szakta- nácsadói és egyéb hivatalos látogatás az igazgatóval való egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok és tevékenységek látogatását más személyek részére az igazgató engedé- lyezi.

Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai:

Belépésüket kötelező módon jelezni kell az igazgatónak. Benntartózkodásuk, tevékenységük igazgatói engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.

Engedély esetén a benntartózkodás az igazgató által jelölt helyiségben történik.

A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet.

Külön foglalkozások és egyéb tevékenységek rendje

Az óvodában, vállalkozás formájában olyan foglakozásokat engedélyezünk 15 óra után, me- lyek a gyermekek fejlődését szolgálják /mozgás, tánc stb./

Az óvodai nevelésen felül folyó foglalkozásokhoz, valamint a fakultatív hit-, és vallásoktatás- hoz a kijelöltcsoportszoba, tornaszoba áll rendelkezésre, melyek a délután megüresedtek.

A csoportszoba, tornaszoba használatáért, a gyermekek felügyeletéért és biztonságáért a fog- lalkozást tartó szakember felel. Az ő feladata a gyermekek átvétele, foglalkozás után átadása a szülők felé és a csoportban dolgozó óvodapedagógus vagy pedagógiai asszisztens felé jelezni, hogy a gyermek kísérővel távozott. Írásban tájékoztatja a szülőket, ha bármi változás is törté- nik a foglalkozásokkal kapcsolatosan.

A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai:

• a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja,

• tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség,

• az intézmény és a szolgáltatást nyújtó között helyiségbérleti szerződés jön létre.

A délutáni foglalkozásokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vál- lal.

Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei

A gyermekek felvétele a Házirendben meghatározott eljárásrend alapján történik. Az óvodába jelentkezők felvételéről vagy elutasításáról az érvényes jogszabályok figyelembevételével az igazgató dönt. Elutasításra abban az esetben kerülhet sor, ha az óvodába jelentkeztetett gyer-

mekek száma meghaladja a törvény szerint felvehető létszámot, illetve a gyermek nem helyi lakos.

A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a nevelési évtől kezdődően, amikor augusztus 31-ig betöltik 3. életévüket. Ez alól csak a járási hivatal adhat ki hivatalos felmen- tést meghatározott időtartamra.

Az óvónők naponta vezetik a Felvételi és mulasztási naplót, hiányzás igazolási naplót, jelenlé- ti ívet. A gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az igazgatónak, ha az igazolatlan hiányzás mértéke meghaladja a megengedett mértéket. Az óvoda vezetője a Házi- rendben lefektetett szabályozásnak megfelelően intézkedik.

Lázas, fertőző betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus!

Az étkezési hozzájárulás befizetésének szabálya

A gyermekek számára az étkezést az óvodapedagógus rendeli meg az erre a célra használt nyomtatványon. A térítési díj esetleges kedvezményének jogosultságáról (Házirendben talál- ható) és a diétás étkezéssel kapcsolatosan a szülő az óvoda épületének irodájában nyilatkoz- hat. Az étkezési térítési díjat a szülők fizetik ki csekken.

Távol lévő gyermek esetében, ha a szülő nem nyilatkozott írásban, hogy csak adott napon van a gyerek távol és a szülő nem mondta le a következő napra az étkezést, az óvodapedagógus lemondja a gyermek további étkezését. Ilyenkor a szülő kötelessége az igénybevétel előtti munkanapon reggel 10 óráig újra visszarendelni azt.

Óvó-védő rendelkezések

Az óvoda gyermekfelügyeleti kötelezettsége a gyermek szülőtől való átvételétől kezdődik és a szülőnek való átadásáig, illetve az óvoda által szervezett óvodán kívüli programok időtarta- mára áll fenn.

Az óvoda dolgozóinak feladata a balesetek és a gyermekbalesetek megelőzése érdekében Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus isme- reteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. Az

óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembevételével.

A gyermekekkel az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszély- forrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell.

Minden pedagógus feladata:

• A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése.

• Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása.

• Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás.

• Kirándulások biztonságos előkészítése.

• Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő balese- ti forrásokról.

• Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, vala- mint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja).

Különösen fontos ez:

• ha az udvaron tartózkodnak

• ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás alatt)

• ha az utcán közlekednek

• ha valamilyen rendezvényen vesznek részt

• egyéb esetekben.

A balesetveszélyes körülmény elhárítását a Munkavédelmi Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell elintézni.

Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi el- lenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi.

A gyermekek kísérete

A gyermekek az óvoda épületéből az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel me- hetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése minden esetben 15 fő felett legalább há- rom alkalmazottal történik.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról című rendelet útmutatása alapján történik. A védőnő évente kétszer és szükség esetén folyamatos tisztasági szemlét tart a gyermekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel együttműködni, a gyermekek vizsgálatának idejét a gyermekek életrendjének megzavarása nélkül megszervezni, a védőnő nyugodt munkavégzését biztosítani.

Minden dolgozónak érvényes foglalkozásegészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie. Az al- kalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát kérelmezi az igazgató az új dolgozó munkába állása előtt az intézménnyel szerződött foglalkozás egészégügyi ellátást nyújtó or- vostól. Az időszakos alkalmassági vizsgálatokon való részvéttel az alkalmazott kötelessége. A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokról az igazgatóhelyettes vezet nyilvántartást. Az alkalmassági vizsgálat hiánya vagy negatív eredménye esetén a munkaviszony megszüntethe- tő.

A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem lát- ható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyer- mekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszere- lését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

• a tűzzel, a robbantással történő fenyegetés, stb.

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felet- tesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az igazgató dönt. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még: az igazgatóhelyettes.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

• az intézmény igazgatóját,

• az intézmény fenntartóját,

• tűz esetén a tűzoltóságot (112),

• robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget (112),

• személyi sérülés esetén a mentőket (112),

szerveket (112), ha ezt az igazgató szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult helyettese uta- sítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszé- lyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található terv alapján kell elhagyniuk.

A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekcsoporthoz beosztott alkalmazott a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

• Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a ter- men kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásá- ban segíteni kell!

• A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épü- letben.

• A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérke- zéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia!

• Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a tervben rögzítettek szerint történik.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésé- vel egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról

• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról

• a vízszerzési helyek szabaddá tételérő

• az elsősegélynyújtás megszervezéséről

• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgatónak, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról

• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról

• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)

• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérő

• az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvé- delmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a to- vábbi biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani!

Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben az óvoda alkalmazottai csak a fenntartó engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának.

A tűz és robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabá- lyozását a „Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv” című dokumentum tartalmazza.

Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel. A Tűzvédelmi Szabályzatban és a Tűzriadó Tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.

A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv az épület irodájában megtalálhatóak.

Kapcsolattartás rendje

Vezetőségi tagok között:

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyama- tos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A veze- tők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság.

Az igazgató és a helyettes a vezetői értekezleteken beszámolnak: az óvoda működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösség munkájáról, az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösség aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése.

Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat.

Vezetők és a pedagógusok között:

Az igazgató évente ötször nevelés nélküli munkanap alkalmával tájékoztatja a nevelőtestületet a törvényi változásokról, szükséges információkról. Előkészíti a véleményezést, a döntést igénylő ügyeket. Egyezteti a nevelőtestület álláspontját, megtervezi a következő lépéseket, a megbeszéléseken, a Munkaterv további lépéseit egyeztetik, megtervezik a jövőbeni munkát és a programok helyi megvalósításának módját.

Ezek a megbeszélések általában havonta vagy szükség szerint történnek.

Vezetők és a NOKS dolgozók között:

A nevelési értekezleten a pedagógiai asszisztens kolléga is részt vesz, hiszen szerves része a pedagógiai folyamatoknak.

A vezetőségi tagok a dajkákkal is rendszeresen tartanak megbeszéléseket. Rendszerint a fel- adatvállalással és az munkaidő beosztással kapcsolatban.

Rendszeressége havonta vagy szükség szerint történik.

Vezetők és a segítő alkalmazottak között:

A vezetők a kapcsolattartást általában munkakörhöz kapcsolódóan, egyéni formában gyako- rolják, hiszen feladatának megvalósítása önálló területekre korlátozódik. Érintettség függvé- nyében részt vesznek a NOKS megbeszéléseken, illetve az alkalmazotti értekezleteken is.

A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája

Az óvodai szintű szülői szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. A szülői szervezet működésének feltételeiről az igazgató gondoskodik. A szülőkkel történő kap- csolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házi- rend is tartalmazza. A szülői közösség vezetőjével az igazgató és az igazgatóhelyettes, a cso- portszintű ügyekben a csoport szülői közösségének képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot

A vezetőség tagjai évente közös megbeszélést tartanak minden csoport Szülői közösségi tag- jainak, melyen beszámolnak az elmúlt időszak eseményeiről, beruházásairól, jövőbeni terve- ikről.

Az óvodapedagógusok és a szülői közösség között:

Szükséges, hogy a szülők megismerjék az óvoda nevelési törekvéseit és programját.

A szülők jogos igénye, hogy a gyermekük óvodai életéről, képességei fejlődéséről rendszeres felvilágosítást kapjanak, ezért a szülők tájékoztatására kiemelt gondot fordítunk.

Kívánatos, hogy az óvodapedagógus jól ismerje a csoportjába járó gyerekek családi hátterét, valamint jó óvónő és szülő kapcsolat jöjjön létre, amely jelentős támogatást nyújthat a gyer- mekek nevelésében.

Mindezek érdekében a nevelési év során a munkatervben meghatározott számú szülői értekez- letet tartunk és szükség szerint megbeszélést a szülőkkel.

Az intézmény külső kapcsolatainak szabályozása

Az intézmény igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenntartójával, Cserkeszőlő Község Ön- kormányzatával. A megbeszéléseken alkalomszerűen a vezetőség tagjai is részt vesznek.

Ezen kívül feladatainak elvégzéséhez az intézmény a gyermekek egészségügyi, gyermekvé- delmi és szociális ellátása, valamint az óvodába íratás, a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intéz- ményekkel: bölcsődével, általános iskolával, pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel, speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal, egészségügyi szolgálattal /orvos, vé- dőnő/, gyermekjóléti szolgálattal. Az intézmény képviselete az igazgató jogköre és feladata.

A kapcsolattartás formái és módja:

• közös értekezletek,

• szakmai előadások, megbeszélések,

• módszertani bemutatók,

• intézményi rendezvények látogatása,

• esetmegbeszélések,

• hivatalos ügyintézés levélben, interneten vagy telefonon stb.

Óvoda-bölcsőde kapcsolata

Célunk: biztosítani a gyerekek számára a biztonságot, a nyugalmat, a folyamatosságot.

Feladataink: Lehetőség szerint meglátogatni leendő óvodásainkat a bölcsődei csoportjukban. Fogadni a leendő ovisokat és az őket nevelőket, gondozókat az óvodában. Részt venni a böl- csődei szülői értekezleteken.

Kezdeményezni a két intézmény egymással szembeni elvárásainak megismerését, közelítését. Mivel több kisgyermek érkezik a bölcsődéből, személyes kapcsolatot tartunk a bölcsőde veze- tőjével és kisgyermeknevelőivel. Figyelembe vesszük az ott kialakult szokásrendszert. Az óvodai beiratkozás előtt a bölcsőde vezetője tájékoztatást ad az intézményükből várható gyermekek létszámáról és az óvoda vezetősége a bölcsődében szervezett szülői fórumon tájé- koztatást nyújt a bölcsödébe járó szülők részére.

Kapcsolattartás formái:

• Kölcsönös látogatás, tájékoztatás.

• Meghívásra az óvoda vezetősége a bölcsődei szülői értekezleten részt vesz.

• Beiratkozás után egyeztetés a felvett bölcsődés gyermekek számáról, esetleges fontos in- formációk átadása.

Kapcsolattartó: igazgató, vezetők, pedagógusok, kisgyermeknevelők

Óvoda- általános iskola

Az igazgató és az intézmény pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola igazgatójá- val, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését meg- könnyítő együttműködés kialakítása, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes, óvodapedagógusok, tanítók A kapcsolat formája:

• Kölcsönös látogatás, óvodások iskolával való ismerkedése.

• Tanítók várása óvodánkba.

• Gyermekek intézményváltását megkönnyítő segítségnyújtás.

• Szakmai fórumon való részvétel.

• Ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel.

Óvoda- gyermekorvos, védőnő, fogorvos, egészségügyi szolgáltatók

A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskolai-egészségügyi feladatokat végző szervezet az igazgatóval egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek esetében a közös cél érdekében együttműködés szükséges az egészségügyi ellátó szolgálat és az intézmény között. Védőoltá-

sok az óvodában nem adhatók be. Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgála- tokat a gyermekorvos az orvosi rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt.

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes, pedagógusok Kapcsolattartás: egészségügyi vizsgálat, szűrés.

Óvoda- Pedagógiai Szakszolgálatokkal és Szakértői Bizottságokkal való kapcsolattartás A gyermekek fejlesztése, lemaradásuk javítása, magatartásproblémák csökkentése céljából és a zökkenőmentes beiskolázás biztosítása érdekében kapcsolatot tartunk fenn a szakszolgálat- tal, szakértői bizottsággal.

Formája elsősorban eseti, mely kiterjed:

• a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény ké- résére,

• az iskolai alkalmasság megállapítására,

• a gyerekek intézményben történő fejlesztésére, foglalkozására való instrukció kérése.

Az igazgató, az óvodapedagógusok, és a gyógypedagógus konzultációs kapcsolatot tart a Szakszolgálattal a vizsgálatra küldött vagy a fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekek- kel kapcsolatban.

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes

Kapcsolattartás formái: szervezett program esetében személyesen, telefonon, emailben.

Óvoda- a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyámügyi Hivatal

Segítséget kérünk a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető oko- kat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség, alkalmazotti közösség védelme miatt ez indokolt.

Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen (prevenció, szülők tájékoztatása, esetmegbeszélés, közös intézkedési terv kidolgozása stb.). A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az óvoda nevelési programja tartalmazza. Fontos, hogy hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes, családsegítő munkatárs

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció, családok segítése.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken va- ló részvétel.

Fenntartóval való kapcsolattartás

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed:

• az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására,

• az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van,

• az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére,

• az intézmény gazdálkodási és törvényességi ellenőrzésére,

• az intézmény szakmai munkájának eredményességére, szakmai munka értékelésére, a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására.

Kapcsolattartás formái:

• szóbeli tájékoztatás,

• beszámolók, jelentések, jelzések,

• egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel,

• a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása,

• speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szak- mai munkájához kapcsolódóan,

• statisztikai adatszolgáltatás,

• az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése,

• igény- és elégedettségmérés.

Gyermek programokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatókkal való kapcsolattar- tás

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagó- gusok

A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

A kapcsolat formája: intézményen belül és intézményen kívüli kulturális programok látogatá- sa a gyermekekkel, illetve azok ajánlása a szülők felé.

Egyházak és óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az igazgató tartja a kapcsolatot.

A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) ben. foglaltak megtartásával történik.

Az óvodás gyermekek részére az egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakkép- zett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a val- lási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. Az óvodában szervezett hitoktatás szabá- lyait a Házirend tartalmazza.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az óvodák belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az igazgató és az Szakmai, mód- szertani munkacsoport vezetője a felelős. A belső ellenőrzési terv szerint történik, amely az éves munkaterv része.

A nevelő munka belső ellenőrzésére jogosult: az igazgató és a vezetőség tagjai. Módszerei:

- óvodai dokumentáció elemzése, ellenőrzése,

- foglalkozástervezet leadása,

- szóbeli beszámoltatás,

- írásbeli beszámoltatás

- értekezletekre való felkészülés, aktivitás

- csoportlátogatás előre meghatározott szempontok alapján, megfigyelés,

- önreflexió, megbeszélés,

- értékelőlap elkészítése, aláírása, iktatása.

Célja:

• biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését,

• segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát,

• a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,

• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kap- csolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez,

• feltárja az előforduló hibákat.

Követelményei:

• Biztosítsa az igazgató számára az információt az intézményben folyó nevelő -oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy ke- rüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, „együtt gondolkodás”, ösztönzés.

• Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az in- tézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.

• Fogja át a pedagógiai munka egészét.

• Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.

• Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságok- ra.

• A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intéz- mény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.

• Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végre- hajtását, megtartását.

• Hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

• Alapot adjon a teljesítményértékelés számára.

Az ellenőrzés kiterjed: munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára.

Fajtái:

• tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint,

• spontán, alkalomszerűen, a problémák feltárása, megoldása érdekében, napi felké- szültség mérése érdekében.

Kiemelt szempontok:

• A helyi pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek érvényesülése.

• A helyi programban meghatározott nevelési feladatok teljesítése.

• A nevelőmunka színvonala, eredményessége.

• A pedagógusok pszichológiai, pedagógiai és módszertani kultúrája.

• A tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése, előzetes felkészülés, tervezés, felépítés és szervezés, az alkalmazott módszerek.

• A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.

• A gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése.

• A pedagógus-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.

• A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége.

• Az alkalmazottak munkafegyelme.

• A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.

• Munkaköri leírásban foglaltak betartása.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni.

Az ellenőrzést végző személyek feladatai és jogállása:

Az igazgató és a vezetőség tagjai ellenőrizhetik, ellenőrzik a szabályzatokkal kapcsolatos te- endőket, a Pedagógiai program alkalmazását, a pedagógiai dokumentációkat, a munkafegyel- met, a csoportmunkát, az iskolaérettség megfigyelését, az ünnepek lebonyolítását, a munka- közösségi tervek megvalósítását, a gyermekvédelmi folyamatokat, a szülői értekezletek meg- tartását, az óvoda-iskola kapcsolattartását, a Pedagógiai program alkalmazását, szakmai napok előkészítését.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek:

• az igazgatóhelyettes

• a munkaközösség-vezető

• a szülői közösség.

Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet a pedagógussal. A nevelési év záró értekezletén és az éves beszámolóban az igazgató értékeli a pedagógiai mun- ka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános ta- pasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézke- déseket. Az igazgató által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési cél- zattal felhasználva készíti el az intézmény következő évi munkatervét.

Egyéb juttatások

Munkaruha, védőruha-juttatás szabályai

A gyermekek között töltött napi teendők indokolttá teszik, hogy a velük foglalkozókat munka- ruha, illetve védőruha illesse meg. A munkavégzés körülményeinek azt kell alátámasztania, hogy a védőruha használata nélkül a munkavállaló ruházatának nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következhet be.

Munkaruha, védőruha eszközei:

Külön szabályzat szerint.

Kiadmányozási eljárásrend, aláírási jogkörök, a gazdálkodással kapcsola- tos belső ellenőrzés rendje

Kiadmányozási eljárásrend

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az igazga- tó.

Az igazgató kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavon- hatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét.

Az igazgató kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében:

• Az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket.

• A helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket.

• Az államigazgatási szervek, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére cím- zett iratokat.

• A munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait.

• Óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések doku- mentumait.

• Az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat.

• Az előirányzat módosításokat.

• Mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik.

• A rendszeres statisztikai jelentéseket.

• Mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.

Aláírási jogkör

Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre az igazgatónak van. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá.

Bélyegző használata, aláírási jogok

- A körbélyegzőt az óvoda igazgatója használhatja.

- Hivatalos iratokon aláírási joggal az igazgató rendelkezik.

- A hosszúbélyegzőt: az igazgató és az igazgatóhelyettes használhatja A bélyegzőket az irodákban elzárva kell tartani.

Bélyegző lenyomatok:

Körbélyegző:

Hosszú bélyegző:

Költségvetési szerv belső ellenőrzése

A költségvetési szerv belső ellenőrzését a fenntartó Cserkeszőlő Községi Önkormányzat által megbízott szervezet végzi.

A belső ellenőrzési feladatellátás keretében:

1. Elemezni, vizsgálni és értékelni kell a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságos- ságát, hatékonyságát és eredményességét.

2. Elemezni és vizsgálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódisá- gát.

3. A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat kell megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költség- vetési szerv működése eredményességének növelése, és a belsőkontroll rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében.

4. Nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

5. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesít- ményellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költ- ségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell elvégezni.

Reklámtevékenység szabályai az intézményben

Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.

A reklámtevékenység engedélyeztetése: a megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az igazgató jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni.

Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra az igazgató engedélye nélkül.

Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigo- rúan tilos! Az igazgatóhelyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás, illetve a közösségi oldalakon tett kijelentések nyilatkozatnak minősülnek.

Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

• Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a fenntar- tó engedélyével az igazgató vagy az általa megbízott személy jogosult.

• A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

• A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktar- tásra, valamint az intézmény jó hírnevére, érdekeire.

• Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amely- nek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intéz- ménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

Hivatali titok megőrzése

Az intézmény minden dolgozójának kötelessége az Etikai kódex betartása, a hivatali titok megtartása. Az alkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a mun- kaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené.

A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köte- les a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

Hivatali titoknak minősül:

• amit a jogszabály annak minősít,

• a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,

• a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatai,

• továbbá, amit az óvoda igazgatója az adott ügy vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

Működési alapdokumentumok

• Alapító Okirat

• Pedagógiai Program

• Szervezeti és Működési Szabályzat

• Házirend

• Éves Munkaterv

Az Alapító Okirat elhelyezése

Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve: a fenntartónál, az intézmény igazgatójánál, a hivatalos információs felületen (OH), az irattárban, a Magyar Államkincstár- ban.

Tájékoztatás a Pedagógiai Programról

A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvoda igazgatójától, igazga- tóhelyettesétől és a csoportos óvodapedagógusaitól.

• A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bár- mikor feltehet.

• A Pedagógiai Program az igazgatói irodában és a honlapon megtalálható, a szülők számára kérésre nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.

• A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az igazgatótól.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapja- nak kérdéseikre.

Tájékoztatás a Házirendről

• Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezleten majd a későbbiek- ben változás esetén tájékoztatást adnak a Házirendről.

A Házirend elhelyezésre kerül az igazgatói irodában és a honlapon.

Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok

A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendelete írja elő, hogy amennyiben az intéz- ménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplődokumentumok:

• a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,

• a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,

• köznevelési feladatot ellátó intézmény az étkezési térítési díj jogcíme és mértéke,

• a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megál- lapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításo- kat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai,

• a nevelési intézmény nyitvatartásának rendje, éves munkaterv alapján a nevelési év- ben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai,

• a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonat- kozó jogszabályok megtartásával,

• a szervezeti és működési szabályzata, a házirend és a pedagógiai program.

Az adatközlés időpontja: Az igazgató az adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

Lobogózás szabályai

A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről előírja a köz- épületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fellobogózás szabályait.

A zászló állandó minőségének megtartásáról az igazgatóhelyettes gondoskodik.

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség

Jogszabályi háttér: az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII.tv. 11.§ (6.) bekezdés.

A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatálya kiterjed az óvoda alkalmazásában álló mind- azon személyre, aki döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, azaz: a vezető beosztású alkalmazot- takra.

A vagyonnyilatkozat-tétel hatálybalépése

A kihirdetés napjától számítva a visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálat módja: Jogszabályi változás

A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás-munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül.

Nem kell a b) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglal- koztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, ha az áthelye- zés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.

A vagyonnyilatkozat átadásának, nyilvántartásának, tárolásának szabályai

• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról a szükséges nyomtatványokat is tartalmazó tájékoztató átadásáról a munkáltató gondoskodik.

• A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél ma- rad, másik példányát az őrzésért felelős, az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.

• A nyilatkozó és a munkáltató megbízásából az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat át- adására zárt borítékban kerül sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilván- tartási azonosítóval látja el. /Az azonosító betűjelből és számsorból áll./

• A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot – a nyilatkozó és az őrzésért felelős pél- dányát is – csak a jogszabályban meghatározott vagyonosodási vizsgált során az eljáró szerv bontja fel.

• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellen- őrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a jogszabály rendel- kezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

• A jogszabályszerűen lezárt vagyonnyilatkozat elhelyezése a fenntartónál történik

Kommunikációs csatornák használatának rendje

A telefonhasználat eljárás rendje

Az intézményi vonalas telefon nem használható magáncélra. A pedagógus gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udva- ron nem használhatja. Csak a legszükségesebb esetben a legrövidebb időtartamig használható a csoportból kilépve, ha a gyermekek felügyelete megoldott. A dolgozó a saját mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma vagy rezgő állapotban tarthatja magá- nál és csak kivételes, sürgős esetben használható.

Infokommunikációs rendszer használati rendje

Ide tartozik a számítógép, laptop, wifi és az ezeken keresztül elérhető intézményi dokumentá- ció és a postafiókok.

Előnye:

• információszerzés,

• tájékozódás,

• tájékoztatás.

Hátránya:

• visszaélési lehetőség a közzétett adatokkal,

• nem kívánt visszajelzések érkezése,

• jogosulatlan egyének is hozzáférhetnek az adatokhoz.

Használatuk szabálya:

• Munkaidőben csak vezetői engedéllyel használhatóak.

• Mivel a feltöltött adatok nyilvánosak és mindenki által hozzáférhetőek, körültekintően, a személyiségi jogokat és az adatvédelmi szabályokat figyelembe véve kell eljárni.

Az oktatásban használt felületekre a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók csak kódolt bejutással jutnak el. Ezek a felületek nagy mennyiségű személyes adatot tartalmaznak, ezért a hozzáférés titkos, a titoktartás a munkavállaló kötelessége és felelőssége.

A köznevelésben foglalkoztatott munkavállaló 2024. július 1-ig köteles a Kormány által biz- tosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet megigényelni és erről a munkáltatónak nyilatkozni írásban.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intéz- ménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitele- sítésére alakítja ki.

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentum- rendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül tárolni kell az alábbi dokumentumokat:

• az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

• az alkalmazott pedagógusokra, nevelőmunkát segítő vonatkozó adatbejelentések,

• az óvodás gyermekek jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

• az október 1-jei pedagógus/gyermek létszámának listája.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

A szabályzat célja:

Az intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása.

A szabályzat személyi hatálya:

A szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK!

A Szabályzat betartásának ellenőrzése:

A Szabályzat betartásának ellenőrzése az igazgató feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása előzetes bejelentés nélkül történik!

A Szabályzat tárgyi hatálya:

• kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikai megjelenési formájától függetlenül,

• kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai berendezésre, vala- mint a gépek műszaki dokumentációira is,

• kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra (fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési), kiterjed a rendszer- és felhasználói progra- mokra,

• kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra, kiterjed az adathordozók tá- rolására, felhasználására.

Az elektronikus iratkezelés (adatkezelés) során használt fontosabb fogalmak:

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzőismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés;

Különleges adat:

a) faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat;

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

Közérdekű adat:

az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelé- sére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálko- dásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Elektronikus Iratok létrehozása:

Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik. Az elekt- ronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasz- nálás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájl- formátumok használatát és egyúttal törekedni kell népszerű formátumok használatára.

Minden fájlnak három fő tulajdonsága van: név, kiterjesztés, hely, továbbá, az iratkezelés szempontjából fontos tulajdonságai (attribútum):

• létrehozás dátuma,

• utolsó módosítás dátuma,

• utolsó hozzáférés dátuma,

• rejtett, írásvédett.

Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell.

Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későb- biekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni!

Fájlok elnevezéseinek alapelvei:

• A fájl neve lehetőleg utaljon a tartalomra, a későbbi könnyebb azonosíthatóság érdek- ében.

• A fájl nevében a szóköz karaktereket lehetőség szerint _ karakterrel kell helyettesíteni, ha lehetséges, kerülni kell az ékezetes betűk használatát.

A fájlok elhelyezése mappákban történik. Az összetartozó fájlokat célszerűen egy mappában kell elhelyezni. A mappa nevének megválasztásakor fájl elnevezéseinek alapelveit kell betar- tani.

Elektronikus iratok küldése, fogadása

Az Eüsztv. 8. § (1) Az ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormány- rendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkoza- tait elektronikus úton megtenni. Óvodánk dolgozói a 2023. évi LII. törvény alapján 2024. jú- lius 1-ig köteles a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni.

Szabályozási rendje: az iratkezelési szabályzatnak megfelelően.

A személyi anyagok, a gyermekek anyagainak létrehozására szolgáló programok

A KIR és KIRA rendszerben keletkezett iratok, az ilyen módon létrejött iratokat nyomtatás után Iratkezelési szabályzatnak megfelelően meg kell őrizni.

Az intézményi étkezési nyilvántartó rendszerben érkező iratoka fenntartónál kerülnek létreho- zásra. Az ilyen módon létrejött iratokat nyomtatás után az Iratkezelési szabályzatnak megfele- lően meg kell őrizni.

Az igazgató felelős:

• az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért az elektronikus úton előállított papír- alapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyele- téért,

• a számítástechnikai rendszerének biztonságkövetelményeiért általánosan és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személy kijelöléséért,

• az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséért, jóváhagyásáért, szabályszerűségéért és a fel- adatoknak megfelelő célszerűségéért,

• a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért,

• az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásnak rendszeres ellenőrzéséért, a szabálytalanságok megszüntetéséért, szükség esetén a szabályzat módosításának kez- deményezéséért,

• egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést intéző feladatokért.

A dokumentumok tárolása és kezelése az igazgató feladata. A jogosultságokat a szervezeti egységek vezetőinek egyénekre bontott jogosultsági javaslata alapján a vezető állítja össze.

A számítógépes alkalmazások általános üzemeltetési, informatikai felügyeletének felada- tai

Az intézmény szempontjából jelentős alkalmazások, adatállományok, pl. személyi és munka- ügyi rendszerek, ügyiratkezelés az alábbiak:

• A személy és munkaügyek kezelésére szolgáló rendszer: hozzáférési jogosultsága van: Munkaügyi csoport az Önkormányzatnál

• Statisztikai adatszolgáltatás kezelésére szolgáló rendszer: hozzáférési jogosultsága van: igazgató

Az informatikai rendszeren belül elkülönítetten kell kezelni a személyes adatot és a törvények által meghatározott egyéb adatcsoportokat. Az egyes számítógépes alkalmazásokra a bizton- sággal kapcsolatos, specifikus előírásokat meg kell határozni. A hozzáférési jogosultságok odaítélését a feladatteljesítés követelményeihez igazodva kell megállapítani.

A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése

Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást von maga után.

Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit – az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatónak ki kell vizsgálnia.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól való eltérést, az elvárások be nem tartását jelenti.

A szabályok be nem tartása adódhat: nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányos- ságból.

Szabálytalanságnak minősül az, amely mértéke alapján: a büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítása adhat okot.

Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén, ha a működés bármely területén szabálytalan- ság merül fel: a szabálytalanságot, vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az igaz- gatónak, az igazgató, ha szabálytalanságot vagy annak gyanúját észleli köteles erről a felügye- leti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.

2.3. ÁMK Könyvtár és Közművelődés

A könyvtárra vonatkozó adatok Hivatalos neve:

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő

Könyvtár és Közművelődés Rövidített neve:

PS ÁMK Cserkeszőlő Könyvtár és Közművelődés Székhelyének címe:

5465 Cserkeszőlő, Szinyei Merse Pál út 1.

A könyvtárnak, mint telephelynek címe: 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre út 1/a.

Telefon: (06) 56/568-451 /470 mellék

A könyvtár létesítésére vonatkozó adatok: Létesítésének éve: 1957.

Előző helyén 1993 óta működött

A jelenlegi helyén 2003 óta működik.

Alapító okirat (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

száma: CSP/5805-4/2023.

Alapító okirat kelte: 2023.12.19.

A könyvtár körbélyegzőjének felirata:

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő Könyvtár és Közművelődés

Hosszú bélyegző felirata:

PS ÁMK CSERKESZŐLŐ

Könyvtár és Közművelődés 5465 Cserkeszőlő, Ady E. u. 1/a. Adószám: 15803940-2-16

Szlasz : K§H Bank Zrt. 10402551-50504857-52521238

A könyvtár fenntartója:

Cserkeszőlő Község Önkormányzata Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1.

Tel.: 56/568-451

A fenntartó önkormányzat a hatályos jogszabályok figyelembevételével – elsősorban az 1997. évi „CXL. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmű- velődésről” törvény (továbbiakban Kultv) 68§ (1.) alapján – meghatározza a működési szabályait, irányítja és ellenőrzi a könyvtár tevékenységét, biztosítja a könyvtár működé- séhez szükséges anyagi és személyi feltételeket.

Felügyeleti szerve:

Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Az Intézmény jogállása:

Önálló jogi személyként működő részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

A gazdálkodási feladatokat Cserkeszőlő Községi Önkormányzat gazdálkodási osztálya látja el.

A könyvtár jellege:

Nyilvános könyvtár, szerepel az országos Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén.

KSH és megyekód: 1605795 JNSZ

A könyvtár típusa:

Községi és iskolai könyvtár A könyvtári rendszerben elfoglalt helye

A 379/2017. (XII.11.) a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről kormányrendelet alapján, nyilvános, községi közművelődési könyvtár. Feladatköre iskolai könyvtári feladattal bővült 2003. január 1-jével.

Szakmai felügyeletét a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár végzi.

Mint nyilvános könyvtár a település közművelődési könyvtáraként a lakosság általános tájé- kozódásához, művelődéséhez, a tanuláshoz, a szakmai munkához, az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumok és szolgáltatások biztosítása.

Könyvtárunk a Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ intézményegysé- geként működő nyilvános, kettős funkciójú iskolai és közkönyvtár.

Küldetésnyilatkozat

A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő Könyvtár és Közművelődés fő feladatának tekinti, hogy Cserkeszőlő község lakosainak lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a lehetőséget a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismeréséhez, a hazai és a nemzetközi információkhoz és tudásanyaghoz való szabad hozzáféréshez, valamint a fo- lyamatos önművelődéshez és a színvonalas szórakozáshoz.

Feladatainak ellátása során figyelembe kell venni, hogy kettős funkciójú, ebből adódóan célja

- a Petőfi Sándor Általános Iskola és a PS ÁMK oktatási, nevelési és művelődési tevékenysé- gének segítése, tanulóinak és dolgozóinak magas szintű könyvtári ellátása.

- a közkönyvtári funkció ellátása érdekében az itt élő gyermek- és felnőtt lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek biztosítása.

Ennek érdekében a könyvtár a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok beszerzésével, feldolgo- zásával, és a könyvtári szolgáltatások szervezésével támogatja:

- A szervezett oktatásban és az önképzésben részt vevő személyek tanulását, az iskola peda- gógiai programját.

- Az állampolgári jogok gyakorlásához szükséges közhasznú ismeretek megszerzését.

- A társadalom, a tudomány, a kultúra területén való tájékozódást.

- A kulturális értékek közkinccsé tételét.

- A gazdasági kérdésekben való eligazítást.

- A kulturális életben való aktív részvételt.

Intézményünk arra törekszik, hogy megteremtse a követelményeknek megfelelő nyilvános könyvtári szolgáltatást.

A könyvtár feladata és működésének célja Alaptevékenysége:

- Gyűjteményét a helyi igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszti, megőrzi, feltárja, gondozza és a használók rendelkezésére bocsátja;

- Tájékoztat a könyvtár és dokumentumainak szolgáltatásairól;

- Biztosítja más könyvtárak állományának s szolgáltatásainak elérését;

- Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

A kettős funkció ellátása során célja:

- Az oktatási, nevelési és művelődési tevékenység segítése, az általános iskola tanulóinak és dolgozóinak magas szintű könyvtári ellátása iskolai könyvtárként.

- A közkönyvtári funkció ellátása érdekében az itt élő gyermek és felnőtt lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek biztosítása.

Iskolai könyvtári feladatai:

- Az iskolai könyvtári funkció ellátásához gyűjteményét úgy alakítja, hogy az oktatás, nevelés folyamatának komplex eszköztárává váljon.

- Gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével fejleszti.

- Segíti az intézményben folyó oktató-nevelő munkát.

- Könyvtári rendezvényeivel elősegíti a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését.

- Biztosítja a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadását egyéni és csoportos foglalkozásokon.

- Tanórák és aktuális iskolai feladatok segítése, az önálló kutatómunka, gyűjtőmunka és a versenyekre való felkészülése feltételeinek biztosítása.

- Sajátos szakmai eszközeivel szolgálja a pedagógiai-művelődési program megvalósítását.

- Együttműködik a település általános iskolájával, kapcsolatot tart a pedagógusokkal.

- Az intézményben folyó közművelődési és művészeti tevékenység sikerét a tanórán kívüli szabadidős lehetőségekkel szolgálja.

Közkönyvtári feladatai:

- Mint általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, a könyvtári szolgáltatásokat, a lakosság érdekeit figyelembe véve szervezi meg.

- Gyűjteményét folyamatosan gyarapítja, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre

bocsátja.

- Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

- Olvasószolgálati munkájában differenciáltan megszervezett tájékoztató tevékenységet folytat.

- A mindennapi életvitellel összefüggő közhasznú, közérdekű információkat gyűjti és közvetíti.

- Folyamatosan gondozza állományát.

A könyvtár alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése

Könyvtári állomány gyarapítása, nyil- vántartása	082042
Könyvtári állomány feltárása, megőr- zése, védelme	082043
Könyvtári szolgáltatások	082044

A könyvtár szervezete és működése

A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ könyvtárában, mint a PS ÁMK tagintézmé- nyében könyvtári tevékenység folyik. Ezt a tevékenységet jelenleg 1 főfoglalkozású szakal- kalmazott főiskolai szakvégzettséggel látja el. Intézményegység vezetői, olvasószolgálati, gyermek- és felnőtt könyvtárosi feladatokat, tájékoztatást, állományalakítást (beszerzés, állo- mányba vétel, leltár, törlés, állományvédelem). A könyvtáros távollétében az intézmény zárva van, helyettese nincs.

Az intézmény irányítása

Az intézmény a Kultv. VII. 68§ (1.) f. bekezdése alapján szakmai tekintetben önálló. Szerve- zetével és működésével kapcsolatban az Általános Művelődési Központ igazgatójának véle- ményével egyetértésben dönt.

Az intézmény gazdálkodási jogköre

❖ Az intézmény nem önálló jogi személy.

❖ A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő tagintézménye.

❖ Saját Szervezeti és Működési Szabályzattal, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.

Könyvtári állományalakítás

Az állomány nyilvántartása, feltárása

Az állomány nyilvántartását a leltározásról szóló 3/1975./VIII. 17./ KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek, valamint az idevonatkozó könyvtári szabvány szabá- lyozza.

Az újonnan szerzeményezett könyveket a beérkezéstől számított két héten belül leltárba kell venni. Leltárbélyegzőt a címlap verzóján, valamint minden különálló melléklet (tábla, térkép stb.) hátoldalán kell elhelyezni. A nem kötött könyv esetében a címlap verzóját és a minden- kori utolsó szövegoldalt kell lebélyegezni. Az egyedi nyilvántartást a címleltárkönyvben kell vezetni.

Egyedi leltárkönyv (címleltárkönyv): a dokumentumokat címenként rögzíti:

1. Könyvekről

2. Videokazettákról

3. CD-ROM-okról

4. DVD-ről

Összesített (csoportos) leltárkönyv: tétel szerinti nyilvántartás:

Az egyedi nyilvántartásokat át kell vezetni a csoportos leltárkönyvbe. Az egyedi nyilvántartásoknak ár és darab szerint meg kell egyeznie a csoportos leltárkönyv megfelelő tételeivel. A nyilvántartásokból való kivezetést, a törlést, az idézet rende- let és szabvány előírásai szerint kell elvégezni. A leltárkönyveknek mindig napra- készeknek kell lenniük!

Számítógépes nyilvántartás

2005 januárjától az állomány feltárása számítógépen történik. Az állomány feltárt- sága 100%-os.

A könyvtári vagyon ellenőrzése

A Könyvtári állomány ellenőrzése a 3/l975/VIII.17./ KM-PM. rendelet II. fejezet 4.§ alapján könyvtárunkban 3 évenként időszaki leltár formájában kötelező.

Az állományellenőrzés - jellege szerint lehet: - időszaki vagy soronkívüli

- módja szerint lehet: - folyamatos vagy - fordulónapi

- mértéke szerint lehet: - teljes körű vagy - részleges

II. 7. § (4.) Legalább minden második időszaki leltárnak teljes körűnek kell lennie.

II. 10§ (1) a leltározásban legalább két személynek kell részt vennie.

Az állományellenőrzést leltározási ütemterv készítése előzi meg, amely tartalmazza:

- a leltározás lebonyolításának módját,

- a leltározás kezdő időpontját és időtartamát,

- a leltározás mértékét,

- a leltározásban résztvevő személyek nevét.

Az állományellenőrzésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

- a jegyzőkönyv készítésének napját

- a jelenlévők nevét,

- a leltározás jellegét,

- a leltározás számszerű végeredményét (nyilvántartások alapján

- kiszámítható névleges állomány)

- a leltározásnál mutatkozó tényleges állományt

- a hiány vagy többlet mennyiségére vonatkozó összesített adatokat.

A jegyzőkönyvnek 3 példányban kell elkészülnie.

Eszközleltár: Nagy és kis értékű berendezések, szakmai állomány részét nem képező eszkö- zök leltára évenként történik, a Községi Önkormányzat pénzügyi osztály irányításával.

A könyvtár nyitvatartási ideje Nyitvatartási napok száma egy héten: 5

A heti nyitvatartási idő 30 óra.

Hétfő	13-18
Kedd	8-12 13-16
Szerda	8-12 13-16
Csütörtök	13-18
Péntek	8-14
Szombat	szünnap
Vasárnap	szünnap

Zárt, könyvtári és egyéb adminisztrációs tevékenységre fordítható idő heti 10 óra. Munkaórák száma összesen: heti 40 óra

Közművelődés

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat - a Kultv. 83/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskö- rében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi közművelődést Cserke- szőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2022. (II. 3.) önkormányzati rendelete szabályozza.

Alapszolgáltatások

- művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,

- a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,

Az alapfeladatok biztosítása a következők szerint:

- biztosítja a rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenység végzésének helyszínét;

- a művelődő közösség/közösségek számára bemutatkozási lehetőségeket teremt a községi rendezvényeken, valamint a partnertelepülések programjain;

- fórumot szervez a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

A közművelődési feladat ellátási formája, módja

Az Önkormányzat a kötelező közművelődési feladatait elsősorban az általa alapított, költség- vetési szervként működő Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő (5465 Cserkeszőlő, Szinyei Merse Pál út 1.) (továbbiakban: PS ÁMK) intézményén keresztül látja el.

A PS ÁMK egy több funkciót ellátó /nevelés, óvodáztatás, könyvtári feladatok és közmű- velődés/, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, melynek alapító ok- iratát, költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát és munkatervét a képviselő- testület fogadja el.

Az Önkormányzat a közművelődési feladatok ellátásába bevonhatja az Önkormányzat nem közművelődési alapfeladatú intézményeit, a helyben működő alapítványokat, civil szervezeteket, gazdasági társaságokat, melyre vonatkozóan a „A közművelődési alapszol- gáltatások ellátásában együttműködő partnerek"alcím rendelkezései alkalmazandóak.

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások megszervezésé- hez készített szolgáltatási tervet a tárgyév március 1-jéig fogadja el.

A közművelődés alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése

Közművelődés- hagyományos közös- ségi kulturális értékek gondozása	082092
Közművelődés-kulturális alapú gazda- ságfejlesztés	082094

A közművelődési tevékenység finanszírozása

Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása érdekében biztosítja a közmű- velődési intézmény - PS ÁMK -, illetve az alapfeladatok teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

Az Önkormányzat közművelődési feladatait a saját költségvetéséből finanszírozza, amelynek forrása a központi költségvetésből származó közművelődési támogatás, önkor- mányzati támogatás, az intézmény saját bevétele és pályázati úton elnyerhető támogatá- sok.

Az Önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások támogatására kiírt pályázatokhoz szükséges önrész mértékét az éves költségvetési rendeletben határozza meg.

Az Önkormányzat a közművelődési rendeletében rögzített feladatait vagy egyéb felada- tok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytató személyeket, szervezeteket.

A közművelődési alapszolgáltatások ellátásában együttműködő partnerek

Az Önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások nyújtásába közművelődési tevé- kenységet is ellátó természetes és jogi személyeket, egyéb szervezeteket, azok fenntartó- it, működtetőit és alkalmazottait is bevonhatja, így különösen:

- nevelési- oktatási intézményeket,

- a településen működő civil szervezeteket,

- egyházakat,

- a helyi értéktár bizottságot,

- gazdasági társaságokat.

Az Önkormányzat a közművelődési feladatellátásra közművelődési megállapodást köthet a Kultv. 79. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő jogi vagy természetes sze- méllyel. A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell a Kultv. 79. § (2)-(4) bekez- déseiben előírt kötelezettségeket.

Belső kontrollrendszer

Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatóknak megfelelő belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért az igazgató a felelős.

A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érde- kében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a követ- kező célok:

a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatéko- nyan, eredményesen hajtsák végre,

b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és

c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.

A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő Belső kontrollrendszere a hatá- lyos jogszabályok figyelembevételével, a

− az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

− az államháztartási törvény végrehatásáról szóló, 368/2011. (XII. 31.) Korm. ren- delet,

− a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet figyelembevételével került kidolgozásra.

A könyvtár belső kontrollrendszerének szabályozását a Petőfi Sándor Általános Művelődé- si Központ Cserkeszőlő Belső Kontrollrendszer Szabályozása című dokumentum tartal- mazza.

Gazdálkodással kapcsolatos jogosultságok:

Kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás: igazgató, tagintézmény vezető Pénzügyi ellenjegyző: a Cserkeszőlő Községi Önkormányzat által kijelölt személy Az intéz- mény számlakezelője a K&H Bank Zrt.

Számlaszám: 10402551-50504857-52521238

Adószám: 15803940-2-16

Cégszerű aláírásra az intézmény igazgatója jogosult.

2.4. ÁMK „Szőlőszem” Bölcsőde

Az intézmény alaptevékenysége: Bölcsődei ellátás Csoportok száma: 3 csoport

Férőhely: 28 fő

Alapítás éve: 2012.

Szakágazat számjele: 851020

A bölcsőde élén vezető beosztású bölcsődevezető (ÁMK általános helyettes) áll.

2.4.1. Alaptevékenység 104030

Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyer- mekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104036

Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

A feladat ellátáshoz rendelkezésre álló épület: Cserkeszőlő, Szinyei Merse Pál út 3.

Dolgozói létszám:

1 fő bölcsődevezető (kisgyermeknevelő) 5 fő kisgyermeknevelő

3 fő bölcsődei dajka

1 fő konyhai kisegítő (2022.09.01-től áthelyezve a PS ÁMK Cserkeszőlő Közétkeztetési Konyha Ebédlőjébe.

A Szervezeti és működési szabályzat célja

A Szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Petőfi Sándor ÁMK Cserkeszőlő elnevezésű intézmény „Szőlőszem” Bölcsődéjének adatait, szerve- zeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési sza- bályait.

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdoku- mentumok határozzák meg.

Alapító okirat

Okirat száma: CSP/5805-4/2023. 2023.12.19.

314/2023.(XII.18.) sz. határozattal elfogadott egységes szerkezetű alapító okirat.

A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2012.

A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése:

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat székhelye: 5465 Cserkeszőlő Köztársaság tér 1.

Az intézményt a Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő Testülete alapította.

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, me- lyet a Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő Testülete készített el.

Éves munkaterv

Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet ké- szít.

Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérnie az intézmény- ben működő, vezetést segítő közösségektől.

A munkatervnek tartalmaznia kell:

- a feladatok konkrét meghatározását,

- a feladat végrehajtásáért felelős megnevezését,

-a feladat végrehajtásának határideje

A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell.

Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

Egyéb dokumentumok

Az intézmény működését meghatározó dokumentumok a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok mun- kaköri leírások.

Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak:

- Pénzkezelési szabályzat

- Leltárkészítési és leltározási szabályzat

- Munkavédelmi szabályzat

- Tűzvédelmi szabályzat

- Élelmezési szabályzat

- Iratkezelési szabályzat

- Munkaruha juttatás szabályzata

- Adatvédelmi szabályzat

- Bölcsődeorvosi szerződés

- Hőségriadó terv

Az intézmény legfontosabb adatai:

Az intézmény megnevezése: Petőfi Sándor ÁMK Cserkeszőlő Szőlőszem Bölcsőde Az intézmény székhelye, címe: 5465 Cserkeszőlő Szinyei M. P. út 3. sz.

Az intézmény gazdasági szervezetének helye: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Adóhatósági azonosítószám: 15803940-2-16

A számlát vezető hitelintézet neve: K& H Bank Zrt.

Bankszámlaszám: 10402551-50504857

Az intézmény alaptevékenysége Bölcsődei ellátás

- csoport 3

- férőhely 28 fő

Az alapítást létrehozta: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat képviselő Testülete

Az alapítás éve: 2012

OM azonosítószám: 201884

Az alapítás időpontja:

A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő alapításának időpontja: 2013. január 01.

13/2013(II.14.) sz alatt elfogadott egységes szerkezetű alapító okiratban foglaltak szerint.

A 2013-ban elfogadott alapító okiratot 2014 decemberében a Képviselő Testület módosította, melyben a bölcsődét és a közétkeztetést külön választotta.

Szakágazat számjele: 851020

Az intézmény típusa: Többcélú intézmény. Általános Művelődési Központ.

Az intézmény működési területe: Cserkeszőlő Község közigazgatási területe és a Kun- szentmártoni kistérség.

Az intézmény fenntartója: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő Testülete

Szakmai felügyeleti szerve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya

Az intézmény jogállása:

A bölcsőde a PS ÁMK Cserkeszőlő többcélú intézmény szakmailag és szervezetileg önálló egysége.

A bölcsőde élén vezető beosztású intézményegység vezető/bölcsődevezető áll.

A bölcsődevezetőt a vonatkozó ágazati előírások alapján pályáztatás után az ÁMK igazgató bízza meg.

Gazdálkodási formája: részjogkörrel rendelkező részben önálló költségvetési szerv.

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételé- vel kell alkalmazni.

Az SZMSZ hatálya kiterjed:

- az intézmény vezetőjére,

- az intézmény dolgozóira,

- az intézményben működő közösségre,

- az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

Az intézmény feladatai

Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatáskörnek az intézmény szervezeti egysége egységei, dolgozói között megosztásról az intézmény vezetője gondoskodik.

A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenn- tartó által az intézmény szervezeti egységére, vezetőjére és dolgozóira kötelezően előírt fel- adattal, hatáskörrel.

Az intézményben folyó tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg:

- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

- 15/1998. (IV.30.) NM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

- 369/2013.(X. 24.) kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

- 328/2011. (XII.29) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

- 368/2011.(XII.31) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról. A bölcsődei nevelés- gondozás szakmai szabályai, módszertani levél (2012)

- 9/2000. (VIII.4.) SZCSM -rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.

Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai

Az intézmény belső szervezeti egységeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intéz- mény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelő- en.

A fenti körülmények figyelembevételével, a helyi adottságoknak megfelelően intézményünk- ben az alábbi szervezeti egységek határozhatóak meg:

Szakmai csoport, kisgyermeknevelők:

⎯ A gyermekek szakszerű gondozása, nevelése. A bölcsődei nevelés szakmai elveinek, követelményeinek érvényesítése, magas színvonalú megvalósítása.

⎯ Esztétikus, biztonságos, inger gazdag környezet biztosítása.

⎯ Gyermekek dokumentációjának szakszerű és pontos vezetése

Családokkal való szakmailag megfelelő kapcsolattartás, szülői kompetencia erősítése

⎯ Higiénés követelmények következetes betartása

A bölcsődei dajkák és konyhai dolgozó feladatai:

⎯ Tiszta, higiénikus környezet biztosítása intézményen belül és kívül.

⎯ A kisgyermeknevelő szakmai irányítása mellett gyermekfelügyeletben való részvétel

⎯ Mosodai feladatok ellátása

⎯ Higiénés szabályok következetes betartása

⎯ Gyermekek ételének tálalása, edények kezelése, a HACCP szabályainak pontos betartása

Gazdasági ügyintézés:

Az intézmény gazdasági ügyviteléért a bölcsődevezető felel.

Feladatai:

⎯ Felelős a részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodásáért.

⎯ Felelős az intézmény költségvetésének betartásáért.

⎯ Felelős az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, vagyon védelmi rendjének kialakításáért.

⎯ Végzi az utalványozással kapcsolatos feladatokat.

⎯ Elkészíti és folyamatosan karbantartja az intézmény szabályzatait.

⎯ Naponta jelentést tesz a TAJ alapú nyilvántartásba NRSZH felé.

⎯ Szervezi az intézmény gazdasági- pénzügyi belső ellenőrzését.

⎯ Felelős a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéses működéséért.

Munkaköri leírások:

Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait munkaköri leírások tartalmazzák.

A munkaköri leírások tartalmazzák a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben el- foglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.

A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat- változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.

A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a bölcsődevezető felelős.

A bölcsődevezető feladatai:

⎯ Vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért.

⎯ Képviseli az intézményt külső szervek előtt.

⎯ Tervezi, szervezi, irányítja az intézmény szakmai és gazdasági működését.

⎯ Követi az aktuális jogszabályokat és önkormányzati rendeleteket, amik alapján döntéseit meghozza.

⎯ Megszervezi az intézmény belső ellenőrzését.

⎯ Felelős a folyamatban lévő, illetve esedékes vezetői ellenőrzés működéséért.

⎯ Elkészíti az intézmény SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait.

⎯ Kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel.

⎯ Szervezi a kisgyermeknevelők részére a helyi szakmai továbbképzéseket, valamint a törvényben előírtaknak megfelelően biztosítja a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.

⎯ Folyamatosan értékeli az intézmény munkáját.

⎯ Végzi a gyermekek felvételét.

⎯ Napi jelentési kötelezettségeit teljesíti, élelmezés, TAJ alapú nyilvántartás

A gyermekek felvételének rendje

Bölcsődébe felvehető: minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek a szociális-vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődés érdeké- ben szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás.

A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 43.§ (3) értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

Védelembe vétel esetén a települési önkormányzat jegyzője kötelezi a szülőt, hogy folyama- tosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását.

A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájáru- lásával kezdeményezheti:

- területi védőnő

- házi gyermekorvos

- szociális, családgondozó

- gyermekjóléti szolgálat

- gyámhatóság.

A gyermek bölcsődei felvétele a következőképen történik:

- A bölcsődés gyermekek felvétele jelentkezés útján történik.

- A szülő kitölti a Jelentkezési Lapot.

- A beiratkozáshoz szükséges a szülő személyi igazolványa és lakcímkártyája.

- Szülő/szülők munkáltatói igazolása, hogy munkavállalói jogviszonyban van.

- A gyermek taj-kártyájának fénymásolata, lakcím kártyájának másolata.

- A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult cserkeszőlői gyermeket- a jegyző határozata alapján.

- A bölcsődei ellátásban részesülő gyermek törvényes képviselője köteles a normatív kedvezmény igénybevételére jogosító, jogszabály alapján előírt nyilatkozatot benyújtani.

A felvétel elbírálása: minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba vesz a bölcsődevezető.

A felvételnél meghatározó a Működési Engedélyben megállapított férőhelyszám. A felvétel- nél előnyt élvez a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke.

Intézményünkbe 20 hetestől - 3 évesig, illetve év vesztes, SNI-s gyermekek óvoda kötelezett- ségig juthatnak felvételre.

A bölcsőde nyitvatartási rendje

Intézményünk 6.30-16.30-ig tart nyitva.

Nyitvatartási idő alatt folyamatosan biztosított a kisgyermeknevelők jelenléte a csoportban.

Az étkezési térítési díj befizetésének rendje

Az étkezés befizetése csekken történik.

Hiányzás esetén az étkezés lemondható személyesen vagy telefonon, mindennap 1o óráig.

A 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alap- ellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználha- tó bizonyítékokról szóló jogszabály alapján:

13. § (1) Ha az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezett az intézmény vezetőjénél, a szünidei gyermekétkez- tetést biztosítónál bejelenti

a) a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint

b) a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

Ez alapján a szülő a bejelentést követő naptól a távolmaradás idejére mentesül az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

Belépés és benntartózkodás

Minden beíratott gyermek törvényes képviselője tájékoztatást kap arról, hogy intézményünk anyagi- tárgyi javak megóvása érdekében riasztóval ellátott épület.

Ez a Megállapodásban írásos formában rögzítésre kerül.

Bölcsődei dolgozók adatvédelmi tájékoztató révén tudomással bírnak a riasztó elhelyezéséről.

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a bölcsődével.

A gyermekeket kísérő szülők kivételével a bölcsődével jogviszonyban nem álló személyek a bölcsődevezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg a bölcsődében.

A hivatalos látogatás az igazgatóval történt egyeztetés szerint történik.

Alapellátáson túli szolgáltatások

A bölcsődekóstolgatóra érkező anyukák és gyermekeik igénybe vehetik bölcsődei csoport- szobánkat és játékainkat kisgyermeknevelő jelenlétében. Ez idő alatt kötetlen szakmai, szülői beszélgetésre van lehetőség.

Üres férőhelyeinken lehetőséget adunk a szülőknek, hogy időszakos gyermekfelügyeleti szolgáltatást vegyenek igénybe. Az igénybevétel időpontja dokumentálásra kerül, a továbbia- kat (óradíj, étkezés díja) a Fenntartó határozza meg.

Az intézmény munkáját segítő közösségek

Az intézmény vezetője a hatékony és magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdál- kodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon.

Az intézményi munka irányítását segítő fórumok:

1. vezetői értekezlet

2. kisgyermeknevelői értekezlet

3. dolgozói munkaértekezlet.

Kisgyermeknevelői értekezlet:

Szükség szerint, de legalább negyedévente kell tartani. A kisgyermeknevelői értekezletet a bölcsődevezető hívja össze és vezeti.

A kisgyermeknevelői értekezlet feladatai:

⎯ a kisgyermek-nevelők eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése,

⎯ önértékelés,

⎯ a hiányosságok feltárása és azok megszüntetésének megoldása,

⎯ a munkafegyelem értékelése,

⎯ feladatok megfogalmazása,

⎯ a csoportok munkáját érintő javaslatok megtárgyalása

Dolgozói munkaértekezlet:

Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal dolgozói munka- értekezletet tart.

Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját. Az igazgató a dolgozói értekezleten:

⎯ beszámol az intézmény munkájáról,

⎯ értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését,

⎯ ismerteti a következő időszak feladatait.

Az értekezlet napirendjét az igazgató állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni a dolgozóknak véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.

Az intézmény munkáját segítő szervezetek:

⎯ a dolgozói érdekképviselet szervezet, - közalkalmazotti fórum

⎯ érdek-képviseleti fórum.

Dolgozói érdek-képviseleti szervezet:

Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók szakmai érdekképviselete és érdekvédelme.

Az intézményben dolgozók a Magyar Bölcsődék Egyesülete, mint szakmai érdekképviselet- tel és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével van kapcsolatban.

Az intézmény működésének főbb szabályai

Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos főbb szabályai

A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte

Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltéte- lekkel és milyen illetménnyel foglalkoztatja.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása.

A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, valamint bölcsődei és szociális ágazati pótlék, helyettesítési pótlék, délutáni pótlék, azaz mindazon jut- tatások, amelyeket a vonatkozó jogszabály előír, és rendszeres kifizetésre kerül.

A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fo- kozatba kell besorolni.

A munka díjazására vonatkozó megállapításokat munkaszerződésben, vagy kinevezési ok- iratban kell rögzíteni.

Az illetményt a tárgy hónapot követő hó 3. napjáig kell kifizetni.

Vezetői pótlék:

A magasabb vezetőt, valamint a vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg.

⎯ a vezető beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék és a pótlékalap 150%-a.

Egyéb juttatások

A fenntartónak lehetősége van Képviselő Testületi határozattal béren kívüli juttatást kezde- ményezni a dolgozók felé.

Továbbképzés szabályai

Az intézmény támogatja a szakdolgozók kötelező továbbképzéseken való részvételét, a to- vábbképzési ciklus alatt a szükséges kreditek megszerzését, amelynek során lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a helyben, vagy részvételi díj nélkül szervezett továbbképzéseken való részvételt.

Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek a mun- kakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése.

A továbbképzés, továbbtanulás szabályai:

⎯ a továbbképzés ütemezetten, a képzési ciklusnak megfelelően történik

⎯ a továbbképzésre a bölcsődevezető delegálja a dolgozót

⎯ Az útiköltséget a dolgozó számolja el, az utazás befejezésétől számított 8 napon belül

⎯ abban az esetben, ha a dolgozó a kötelező továbbképzésen túl, szeretne tanulmányokat folytatni, azt köteles írásban engedélyeztetni a munkáltatói jogkör gyakorlójával

⎯ A tanulmányi költség fenntartó által meghatározott módon támogatható.

A közlekedési költségtérítés

A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatko- zó rendelkezések értelmében megtéríteni.

Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az igazgató részére azonnal be kell jelenteni.

Munkaruha juttatás

Az intézmény a közalkalmazott részére a költségvetési előirányzata terhére munkaruhát és védőruhát biztosít.

Juttatás a Munkaruha szabályzat szerint.

Dolgozói étkeztetés

Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult térítési díj ellenében étkezést igénybe venni. Esetünkben meleg konyhai étkezésre van lehetőség, amit helyben fogyasztunk.

Gyermekétkeztetés:

A Közétkeztetési Konyha biztosítja a gyermekek étkeztetését a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet alapján, a szakhatóságok előírásait betartva.

A gyermekétkezésre való bejelentését a szabályok szerint az étkezést igénybe vevő nap előtt délelőtt 10 -11 óráig kell lejelenteni anyag kiadás miatt.

Munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titok megőrzése.

A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható az el- várható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani.

Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, mely a munkaköre betöl- tésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabá- lyoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn,

nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

⎯ a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,

⎯ a gondozottak személyiségi jogaihoz fűződő adatok,

⎯ a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok,

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az ille- tékes felettestől engedélyt nem kap.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatko- zatnak minősül.

Felvilágosítást, nyilatkozattételt intézményünkről fenntartó által kijelölt személy tehet.

A munkaidő beosztása

A dolgozók munkaidő beosztásának alapját a bölcsőde nyitvatartási ideje és a vonatkozó jog- szabályi előírásban foglaltak adják

A heti munkaidő 40 óra. Túlmunkának csak a napi 8 órán felüli rész számít.

Bölcsődevezető

Munkaideje heti 40 óra, mely napi 8 óra (részletezés a munkaköri leírásban).

Munkáját úgy kell szerveznie, hogy a bölcsőde nyitvatartási idejének lehető legnagyobb rész- ében elérhető legyen. A szülők fogadására kiemelt figyelmet kell fordítania.

Kisgyermeknevelők

A 257/2000.(XII.26) a szociális és gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő vég- rehajtásáról szóló Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdése előírja, hogy a teljes napi munkaidőből hét órát kell a munkahelyen eltölteni a bölcsődében foglakoztatott kisgyermeknevelőnek. Ezen speciális ágazati jogszabály szerint a bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelők 7 óra időtartamban kötelesek a munkahelyen munkát végezni és feladataikat teljesíteni.

A fennmaradó időben a munkahelyi vezető szakmai útmutatása alapján a nevelő-gondozó munkához kapcsolódó tevékenységeket, így a szülőkkel történő egyéni konzultációt, admi- nisztrációt (egészségügyi törzslap, családi füzet, fejlődési napló), szervezett programokra való felkészülést végez, és aktívan részt vesz azokon.

Ezen túl, a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, illetve azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, továbbá a gyakornok szakmai segítése, eseti helyettesítés is elrendelhető ebben az időszakban.

Munkaidő beosztását munkahelyi vezetője a bölcsőde nyitvatartásán belül, az aktuális felada- toktól függően állapítja meg. Munkaerőhiány esetén helyettesítés kerül elrendelésre, amely- nek időtartama alatt a munkahelyen töltendő idő 8 óra, a gyermekek biztonságos ellátása ér- dekében.

Bölcsődei dajka

Egymást váltva végzik teendőiket, hogy a bölcsőde higiéniája, rendezetttsége folyamatosan biztosított legyen.

Szabadság

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap és pótszabadságból áll.

A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban.

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkálta- tónak meg kell hallgatnia a munkavállalót.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenő- nap és a munkaszüneti nap is beleszámít), de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot kérésének megfelelően legfeljebb két részletben adjon ki a munkáltató – év köz- ben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.

A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.

Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a bölcsődevezető és a helyettese fele- lős.

A helyettesítés rendje

Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a bölcsőde vezetőjének, illetve helyettesének a feladata. A helyettesítő személyről a bölcsődevezető és helyettese gon- doskodik.

A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírá- sokban rögzíteni kell. A TAJ alapú nyilvántartás napi feladat, a vezető távolléte esetén a he- lyettese látja el, ha Ő sincs az intézményben, akkor, rangidős kisgyermeknevelő tesz eleget ennek a kötelezettségnek.

A bölcsődevezető távolléte esetén a bölcsődevezető helyettes végzi el a feladatait.

A megjelölt” helyettesítő „személynek joga van a TAJ alapú nyilvántartás vezetéséhez, illetve bizottsági üléseken és testületi üléseken képviseli a bölcsőde intézményt. Jogosult a szabadsá-

golások bonyolításáért, szakmai feladatokért felel. Bejáráskor segítségére van az ellenőrző szervnek.

A kisgyermeknevelők egymást helyettesítik.

A bölcsődei dajkát a konyhai dolgozó helyettesíti, melegítő konyhai személy távolléte esetén, bölcsődei dajka helyettesíti

Kártérítési kötelezettség

A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár- ért kártérítési felelősséggel tartozik.

Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni.

A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgál- tatási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó- an őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel és azokat jegyzék vagy elismervény alap- ján vette át.

Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.

Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemlegesen felelnek érte.

Kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a KJT, valamint a Munka Tör- vénykönyve az irányadó.

Anyagi felelősség

Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekö- vetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett.

A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az igazgató engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért.

Az intézmény ügyfél fogadása

A bölcsődevezető, illetve helyettese munkaidőben vagy előre megbeszélt időpontra rendelke- zésre áll megbeszélésre.

Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje

Belső kapcsolattartás

Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással, szoros kapcsolatot tartanak.

Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik má- sik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötele- zettségük van. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok.

A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

Külső kapcsolattartás

Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szülőkkel, szakmai szer- vezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködik.

Szülői értekezletek fogadóórák.

Az intézmény az év során szóbeli tájékoztatást tart a szülőknek, szülői értekezlet keretében évi két alkalommal. A bölcsődevezető és helyettese személyes megbeszélésekre folyamato- san elérhető. A Szakmai Program évszakokra bontott tervét, nyomtatott formában a szülők tájékoztatására kiadjuk. Segítenek, tanácsot adnak a kisgyermeknevelők napi átadás- átvételkor a szülők számára, illetve személyes beszélgetésekre is lehetőség van.

Együttműködés szakmai szervezetekkel, társ intézményekkel

Bölcsődénk folyamatos kapcsolatban van a környező bölcsődékkel, szakmai segítséget a me- gyei módszertani intézettől rendszeresen kérünk, valamint a kormányhivatal biztosít részünk- re különböző fórumokat.

Az intézmény ügyirat kezelése

Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.

Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

Bélyegzők használata és kezelése

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégsze- rűen aláírt íratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról valólemondást jelent.

Az intézményben cégbélyegző használatára jogosult a bölcsődevezető.

Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol.

Az átvevő személyesen felel a bélyegzők megőrzéséért.

Az intézmény gazdálkodási rendje

Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül a kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehaj- tásával, jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével a bölcsődevezető feladata.

A kötelezettség vállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzésrendje.

A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a Polgármesteri Hi- vatal és az ÁMK vezetője-igazgatója határozza meg.

Az intézményben végezhető reklámtevékenység

Az intézményben reklámhordozó csak az igazgató engedélyével helyezhető ki.

Csak szakmai anyagok lehetnek a faliújságon, illetve szociális jellegű hirdetmények. Engedélyezve lehet a község kulturális programja, ezekről szóló plakátok kihelyezése.

Az intézményi óvó, védő előírások

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi Szabályzatot és Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, menekülés útját.

Kockázatkezelés

A bölcsőde vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázat elemzést végezni, és kockázat kezelési rendszert működtetni.

A kockázat elemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében rejlő kockázatokat.

A kockázat kezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatot.

Bombariadó esetén követendő eljárás

Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát vagy hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét.

Az igazgató a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valam- ennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását.

Az igazgató utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.

2.5. ÁMK Közétkeztetési Konyha

Az intézményegység élén 1 fő élelmezésvezető látja el a konyha vezetésével kapcsolatos fel- adatokat. Az ellátáshoz rendelkezésre álló épület: Cserkeszőlő, Szinyei Merse Pál út 1/a.

Dolgozói létszám:

1 fő konyha- és élelmezés vezető 2 fő szakács

3 fő konyhalány

1 fő ételkiosztó

2.5.1. Alaptevékenység 096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

A közétkeztetési konyha kapacitása 200 adag. Ellátja Cserkeszőlőben a „Szőlőszem” Bölcső- de, a Napköziotthonos Óvoda, és az Általános Iskolai intézményi étkeztetést.

3. Az ÁMK vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás

3.1. Az igazgató

Az intézmény élén a Képviselő-testület által, pályázat útján, meghatározott időre (5 év- re) kinevezett magasabb vezető, - igazgató- áll, aki egyben a Napköziotthonos Óvoda igazga- tója is. A Nemzeti Köznevelési Törvény (2011.évi CXC.tv) alapján gyakorolja az összes ve- zetői jogosítványt, és a munkáltatói jogokat az intézményhez tartozó pedagógus és nem peda- gógus dolgozók tekintetében. Az igazgató felett egyéb munkáltatói jogokat Cserkeszőlő Pol- gármestere gyakorolja. Az igazgató az intézmény egyszemélyi képviselője.

Az intézmény munkáját, a Nemzeti Köznevelési Törvény és más jogszabályok, vala- mint a Képviselő-testület rendelkezéseinek figyelembevételével végzi.

Vezetői tevékenységét az ÁMK tanács közreműködésével látja el. Az ÁMK tanács leg- alább félévente 1x ülésezik, ill. aktualitásnak megfelelően.

Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény állapítja meg.

Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörbe utalt – és át nem ruházott – fel- adatokat.

Kizárólagos jogkörébe tartozik: (kivéve, amit a szabályzat másképpen nem rendez)

⎯ az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása

⎯ a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása

⎯ utalványozási jogkör gyakorlása

⎯ kiadmányozási, aláírási jogkör gyakorlása

Hatásköréből átruházza:

Az ÁMK intézmény igazgatója – egy személyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át:

⎯ Az intézmények szakmai képviseletét a munkaköri leírásban pontosítottak szerint, az intézményegység vezetőkre.

⎯ Munkáltatói jogköréből a közvetlen irányítási jogkört az intézményegység vezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak esetében.

Feladata és hatásköre:

⎯ Az ÁMK valamennyi intézményének egyszemélyi felelős vezetője, és ellátja a Napkö- ziotthonos Óvodai intézmény vezetését.

⎯ Irányítja és ellenőrzi az ÁMK tanügy- igazgatási, szakmai tevékenységét.

⎯ Koordinálja, menedzseli az intézményegységek tevékenységét.

⎯ Gyakorolja a munkáltatói jogkört (az intézményegység vezetők ill. képviselőik egyet- értésével) az ÁMK dolgozói esetében.

⎯ Irányítja és ellenőrzi a személyzeti és munkaügyi tevékenységet.

⎯ Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról. Az Intézményi ta- nács javaslata alapján a kiemelkedő munkát végző dolgozót jutalmazásban részesíti, kitüntetésre terjeszti fel. A munkaköri kötelességét vétkesen megszegő dolgozót fe- gyelmi felelősségre vonja.

⎯ Mint az intézmény egyszemélyi állami vezetője, jogosult bármilyen ügyet – akár átru- házott hatáskörbe, akár operatív vezetés körébe tartozik – bármikor magához vonni, és abban személyesen dönteni, amennyiben az hátráltatja, ill. veszélyezteti az integrált in- tézmény működését. Dönt az intézményegységek között felmerülő hatásköri vagy egyéb vitákban, ha döntését jogszabály, vagy a jelen szabályzat nem utalja más szerv hatáskörébe.

⎯ Elkészíti az intézményegység vezetők munkaköri leírását.

A fenntartóval közös szabályzatok:

- Ügyrend

- Vezetékes és mobiltelefon használatának szabályzata

- Szervezeti integritást sértő események eljárásrendje

- Reprezentációs szabályzat

- Pénzkezelési szabályzat

- Leltározási szabályzat

- Közzétételi és publikációs szabályzat

- Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének eljárásrendje

- Kockázatkezelési szabályzat

- Kockázat elemzési szabályzat

- Kiküldetési szabályzat

- Készletgazdálkodási szabályzat

- Munkáltatói egyéb juttatás szabályzat

- Iratkezelési szabályzat

- Információbiztonsági szabályzat

- Gépkocsiüzemeltetési szabályzat

- Eszközök és források értékelési szabályzata

- Értékelési szabályzat

- Ellenőrzési nyomvonal

- Beszerzési szabályzat

- Belső kontroll kézikönyv

- Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

- Számviteli politika

- Önköltségszámitás rendjének szabályzata

- Gazdálkodási jogkör

- Bizonylati szabályzat

- Bankszámlapénz kezelésre vonatkozó szabályzat

Az igazgató személyesen, vagy megbízott helyettese útján képviseli az intézményt az állami és társadalmi szervek, valamint a civil szervezetek, önszerveződő csoportok és magánszemé- lyek előtt.

3.2. ÁMK általános helyettes (bölcsődei intézményegység vezető)

⎯ Rendszeres kapcsolatot tart fenn a fenntartó költségvetési szerv vezetőjével.

⎯ Tevékenységéről az ÁMK igazgatót folyamatosan tájékoztatja.

⎯ Végzi a felmentésekkel kapcsolatos teendőket.

⎯ Részt vesz az éves nevelési terv elkészítésében.

⎯ Beosztja, ellenőrzi és elszámolja a túlórákat, helyettesítéseket, azokat nyilvántartja, összesíti.

Az éves munkatervben rögzíti a konkrét munkakapcsolatokat, a közös feladatokat, fele- lősöket.

⎯ A különböző egységekben dolgozó szakembereknek, arra kell törekedniük, hogy munka- és emberi kapcsolataikat a legharmonikusabban tudják megélni az intézmény- ben.

⎯ Bármiféle, az egyes egységekről (kimenő) információt a hiteles tájékoztatás érdekében csak az ott dolgozók megbízott képviselői adhatnak.

⎯ Területén a tervezett és szükséges karbantartási munkákról tájékoztatja az ÁMK igaz- gatóját, ellenőrzi a munkák elvégzését.

⎯ Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felméri, az igazgatóhoz eljuttatja az intézményegység következő évi sze- mélyi és dologi jellegű igényeit.

⎯ Területén felel a takarékos és gazdaságos üzemeltetésért.

Az ÁMK bölcsődéjének felelős vezetője. Az intézményben szakmai feladatokat lát el.

⎯ Irányítja és ellenőrzi a bölcsőde gondozási és nevelési feladatainak ellátását.

⎯ Értékeli, segíti, ellenőrzi a bölcsődei dolgozók munkáját annak érdekében, hogy a böl- csődében gondozott gyermekek harmonikusan fejlődjenek.

⎯ Kapcsolatot tart az ÁMK igazgatójával, a családokkal, a védőnővel, illetve igény sze- rint a hasonló profilú gyermekintézményekkel, valamint a területi vezető bölcsődével.

⎯ Felelős az ÁMK egyéb intézményrészeivel kialakított kapcsolatok továbbfejlesztésé- ért.

⎯ Felelős a bölcsőde takarékos gazdálkodásáért, a költségvetés végrehajtásáért.

⎯ Felelős a bölcsőde leltáráért, az épület állagmegóvásáért.

3.3. Szakalkalmazottak a nevelő-oktató munka terén

⎯ óvodapedagógusok

⎯ gyógypedagógus-logopédus

⎯ könyvtáros

Egyéb szakalkalmazottak:

⎯ kisgyermeknevelők

⎯ élelmezésvezető

⎯ szakácsok

⎯ konyhalányok

⎯ pedagógiai asszisztens

⎯ dajkák

⎯ takarító

A szakalkalmazottak nevelő -, oktató, közművelődési munkával összefüggő megbízásá- nak elvei:

Az intézmény egység vezetők bármely szakalkalmazottat utasíthatják azoknak az alap- tevékenységeknek az ellátására, melyet az SZMSZ, ill. a törvények és rendeletek tartalmaz- nak, s a szakalkalmazott köteles legjobb tudása szerint, maradéktalanul elvégezni azt.

Az alaptevékenységen túli feladatok ellátásához közös megegyezés szükséges.

A közalkalmazottak a rájuk bízott oktatási- nevelési segédeszközökért, gépekért, az in- tézmény vagyonát képező egyéb felszerelésekért, az intézmény külső és belső tereinek állagá- ért teljes felelősséggel (anyagi is) tartoznak.

A szakalkalmazottak egyéb kötelességeit és jogait a hatályos törvények és a Munkaköri leírások tartalmazzák.

A szakalkalmazottak pedagógiai – szakmai munkán kívüli kötelességei, jogai:

A szakalkalmazott köteles a pedagógus etika szabályainak megfelelően élni, viselkedni és öltözni.

Az intézmény munkavállalói bérüket a ledolgozott hónapot követően folyó hó 3 – ig kapják meg a dolgozó által lejelentett számlára történő átutalással.

A szakalkalmazott túlóráját, helyettesítését jelöli, illetve vezeti a helyettesítési napló- ban. Munkaidő nyilvántartást vezet.

A más településről bejáró pedagógusok útiköltségét a hatályos jogszabályokban előírtak szerint az ÁMK téríti. A kiküldetést teljesítő szakalkalmazottak útiköltsége az erre rendszere- sített nyomtatvány kitöltése, engedélyeztetése, az autóbusz, illetve vonatjegy dátumszerű le- adása után kerül kifizetésre.

Az igazgató nagy gondot fordít a szakalkalmazottak pedagógiai, módszertani tovább- képzésére, melyet a továbbképzési program tartalmaz.

A szakalkalmazott kedvezményei:

Az ÁMK minden intézményében azonos elvek szerint kell megállapítani. A szociális juttatások összegét a Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete határozza meg.

Szakalkalmazotti értekezlet:

A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a nevelési év indításakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az ÁMK más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri az igazgatótól.

A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A szakalkalmazotti értekezlet elfogadási jogkörébe tartozik:

⎯ az ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása, a jóváha- gyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása

⎯ az ÁMK munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók, program elfoga- dása

⎯ a képviseletében eljáró szakalkalmazott(ak) megválasztása

Az óvodai nevelőtestület gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságo- kat, amelyeket a köznevelési törvény és végrehajtási rendelete a nevelési-oktatási intézmé- nyek nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak az ÁMK szakalkalmazot- ti értekezletének hatáskörébe.

Az óvodai nevelőtestület részt vesz, az igazgató által elkészített ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatához kiegészítésként csatlakozó, az óvodára vonatkozó Szervezeti és Működési szabályzat, a Helyi Pedagógiai Program elkészítésében, dönt az óvodai Házirend elfogadásáról.

A bölcsődei szakalkalmazotti közösség fogadja el az ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatához kiegészítésként csatlakozó, az intézményére vonatkozó működési szabályza- tot, illetve házirendet.

A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az ÁMK működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben vé- leményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegy- ség-vezetők gondoskodnak.

3.4. Alkalmazotti közösség, összalkalmazotti értekezlet

Az alkalmazotti közösséget az ÁMK-ban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az ÁMK átszervezésével (megszün- tetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával összefüggő döntések- ben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet.

Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az Intézményi tanács va- lamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az összalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti, amelynek elfogadásáról az Intézményi tanács dönt.

Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

Javaslatot terjeszthet elő a könyvtári - közművelődési munkaterv, illetőleg programok kialakítására, a művelődési közösségek tevékenységére és azok vezetőinek megbízására.

Véleményt nyilváníthat a közművelődés és könyvtár működésével kapcsolatos valam- ennyi kérdésben, véleményezi a közművelődés és könyvtár munkájáról szóló beszámolókat, értékeléseket.

3.5. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása:

Az ÁMK nevében aláírásra az ÁMK -igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azon- nali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettese, a bölcsőde vezetője írja alá, intézményi étkeztetés esetében a számlákat ugyancsak aláírhatja.

Az intézmény egység vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre vonatkozik.

Az intézményekben keletkezett ügyiratokat, az intézmény egységet feltüntető fejbélyeg- zővel kell ellátni és az intézmény egység körbélyegzőjét kell használni.

3.6. A helyettesítés rendje

ti.

Az igazgatót távollétében az ÁMK általános helyettese, a bölcsőde vezetője, helyettesí-

Egyidejű akadályoztatásuk esetén, az általuk megbízott személy, az óvodai igazgatóhe-

lyettes, ill. az intézményben tartózkodó rangidős óvodapedagógus látja el az azonnali intézke- dést igénylő feladatokat.

Az intézményegység vezetők tartós távolléte esetén az igazgató a munkajogi szabályok- nak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról.

4. Az Általános Művelődési Központ működése

4.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Tartalmazza a kialakított és működtetett csoportok és folyamatok összehangolt kapcso- lati és működési rendszerét. E szabályzat elsősorban arra hivatott, hogy a többfunkciójú, több egységből álló intézmény legcélszerűbb, legeredményesebb működését szolgálja. Az intéz- ményegységek Szervezeti és Működési Szabályzatainak összhangban kell lennie az ÁMK SZMSZ- szel. A szakmai alapelveket az éves munkaterv rögzíti.

4.2. A vezetők és a Szülői Munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

Az SZMK működési feltételeinek biztosítása (helyiségek használata, az ülések jegyző- könyvének vezetése, az iratok kezelése és megőrzése) az ÁMK egyes intézményeinek felada- ta.

Az SZMK-val az együttműködés tartalmát és formáját az igazgató és az intézményegy- ségek vezetői a saját munkaterveik, illetve feladatterveik, az SZMK munkaprogramja előké- szítési fázisában egyeztetik.

A jogszabályból következő, az ÁMK egészét érintő ügyekben az igazgató, az óvodát és a bölcsődét érintő ügyekben az adott vezető, továbbá az ÁMK Szervezeti és Működési Sza- bályzata által az SZMK-ra ruházott jogkörökbe tartozó ügyekben az illetékes vezető, illetőleg az ÁMK igazgató felelős az SZMK elé kerülő előterjesztésekért.

Az SZMK óvodai, bölcsődei elnökét meg kell hívni a szakalkalmazotti értekezletre, az összalkalmazotti értekezletre, valamint a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjai- nak tárgyalásához, amelyekben az óvodai, bölcsődei SZMK- nak véleményezési jogosultsága van.

Ha az SZMK az intézmény vagy valamely intézményegység működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított, vagy a szakalkalmazotti értekezlet, illetőleg az óvodai, bölcsődei ne- velőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, az igazgató dönt a vélemény és ja- vaslat előzetes igazgatótanácsi megtárgyalásáról. A javaslat szakalkalmazotti, nevelőtestületi előterjesztését az ÁMK igazgató, valamint az illetékes intézmény-vezető szervezi meg.

Az óvoda, bölcsőde intézményegységében működő szülői munkaközösségek részére az igazgató évente egy alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról. A szülői munka- közösségek vezetőit meg kell hívni a szakalkalmazotti értekezletre. Az óvoda, bölcsőde veze- tője tart kapcsolatot az intézményegység szülői munkaközösségével.

A szülői munkaközösségek megkeresésére az ÁMK igazgató illetőleg az illetékes in- tézményegység-vezető a szükséges tájékoztatást, információt köteles megadni.

4.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az ÁMK a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján biztosítja az óvodai és a bölcsődei gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét. Az orvos és a védőnő szükség szerint látogatja az óvodát, illetve a bölcsődét. Együttműködésüket szer- ződés szabályozza.

4.4. A működés rendje, nyitvatartás:

Az intézmények nyitvatartási rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. Rendezvények esetén a nyitvatartás, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

Az óvoda és bölcsőde hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel egész éven át, fo- lyamatosan működik (kivéve a fenntartó által megállapított nyári takarítási időt, melynek ide- je alatt ügyeletet tart fenn.)

Az ÁMK intézményeiben a nyitvatartási időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben.

A vezetők benntartózkodása

Bölcsőde: nyitvatartási időben egy kisgyermeknevelőnek legalább az intézményben kell tar- tózkodnia.

Óvoda: A nyitvatartási időn belül az intézmény igazgatójának vagy az általa munkarendben megbízott óvodapedagógusnak az óvodában kell tartózkodnia.

Konyha: A nyitvatartási idő alatt az élelmezés vezető vagy az általa megbízott szakács benn tartózkodik

Községi Könyvtár: A nyitvatartási időn belül felügyeletet kell biztosítani.

4.5. Térítési díjak befizetése

A térítési díjak megállapítása a 190/2015 (VII.20.) Korm.rendelet alapján történik.

A térítési díjakat a Képviselő-testület rendeletben szabályozza. A térítési díjakat csek- ken kell befizetni. A lemondást a hiányzás megelőző nap 10 óráig kell lejelenteni.

Azon szülőnek, aki a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére nem jogosult, étkezési térí- tési díjat kell fizetni.

Gyermekétkeztetés normatív kedvezmények igénybevétele:

- a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

- a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos

- a gyermek családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek

- a gyermek családjában három vagy több gyermeket nevelnek

- a gyermek nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság

- az a szülő, akinek családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a köte- lező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosí- tási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át.

A kedvezményes étkezés biztosításához az igényjogosultságot írásban kell a szülőnek kérnie az óvodai formanyomtatványon minden nevelési év elején, illetve a normatív kedvezmény igénybevételének változása esetén.

A normatív kedvezményben részesülő gyermek ebédjét is le kell mondani.

4.6. A létesítmények használati rendje

Az ÁMK létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

Az ÁMK minden dolgozója és használója felelős:

⎯ a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért

⎯ a helyiségek rendjének, tisztaságának megőrzés

⎯ az energia-felhasználással való takarékoskodásért

⎯ a tűz-és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az ÁMK igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az ÁMK intézményegységei az elhelyezésükre szolgáló helyiségeket rendeltetésüknek megfelelően használják.

Az ÁMK helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás el- lenében, terembérleti szerződéssel történik.

Az ÁMK-hoz nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megál- lapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az ÁMK mun- kavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

4.7. Egyéb rendelkezések

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos fel- adatokat, a nevelési időn kívüli tevékenységek szervezeti formáit, az intézmények óvó- védő előírásait, a rendkívüli események esetén szükséges teendőket, az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, a gyermekek távol maradásának mulasztá- sára, igazolására vonatkozó rendelkezéseket az intézmény egységek külön SZMSZ szabályza- tai ill. házirendjei tartalmazzák.

Pedagógus álláshely kiírása a Közszolgállás.hu weboldalon történik, a vonatkozó felté- telekkel, határidőkkel.

Az intézmények kapcsolattartási rendje Belső kapcsolattartási rend:

Az intézmények kapcsolattartását az ÁMK tanácsa koordinálja. Tagjai: ÁMK igazgató, ÁMK Bölcsődei intézményegység vezető, ÁMK Könyvtáros, ÁMK Konyha-és élelmezésve- zető

Külső kapcsolatok formája:

Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató, vagy az általa megbízott személy képviseli.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart különösen:

⎯ az intézmény egységek profiljához igazodó szakmai és társadalmi szervezetekkel

⎯ a környék alap-és középfokú intézményeivel

⎯ Módszertani Bölcsődével

5. Záró rendelkezések

A P.S. ÁMK Cserkeszőlő közös Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékleteit a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. A fenntartó hagyja jóvá.

A P.S. ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda igazgatója, az óvoda nevelőtestülete bevonásával készíti el az óvodai intézményegység működési szabályzatát és mellékleteit. A fenntartó hagyja jóvá.

A P. S. ÁMK Cserkeszőlő Bölcsőde Szabályzatát, ill. mellékleteit a bölcsőde vezetője készíti és az intézményegység alkalmazottai fogadják el. A fenntartó hagyja jóvá.

A P.S. ÁMK Könyvtár és Közművelődés Működési szabályzatát az ÁMK szakalkalma- zottja készíti el és a fenntartó hagyja jóvá.

A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.

Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybalépés napja a fel- terjesztést követő 30. nap utáni első képviselő – testületi ülés napja.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az ÁMK azon alkalmazottjaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, valamint a szü- lőkkel és más intézményhasználókkal.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az ÁMK valamennyi al- kalmazottjára kötelező, megszegése esetén munkáltatói jogkörben intézkedés tehető.

Záró rendelkezések

Legitimációs záradék

A Szervezeti és működési szabályzatot véleményezte az intézmény Szülői Munkaközössége.

……………………… ………………………….. dátum SZMK elnök

A Szervezeti és működési szabályzatot az intézmény alkalmazotti közössége megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt az értekezletről szóló jegyzőkönyv, melyet ketten hitelesítettek, tanúsít- ja.

…………………………………. jegyzőkönyvvezető

…………………………………. ……………………………….. jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő

…………………… …………………………………

dátum igazgató

Jóváhagyta:

………………………….. …………………………………

dátum fenntartó

A hatályba lépés napja a Szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának napja.

A Szervezti és működési szabályzat felülvizsgálata évente, illetve törvényi változásnak meg- felelően történik. Az esetleges módosítások, kiegészítések mellékletként kerülnek csatolásra a fenti szabályok alapján.

Mellékletek

1.A PS ÁMK Cserkeszőlő vezető testületeinek ügyrendi szabályai.

2.Az ÁMK intézményeinek nyitvatartási rendje.

3.Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét tükröző rajz 4.Munkaköri leírások