TARTALOMJEGYZÉK

AXA Perfekt Vagyon- és Üzemszünet biztosítás Feltételei

AXA Biztosító Rt.

Érvényes: 2002.10.15-től

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 5

1.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA 5

1.2. TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE 5

1.3. KIZÁRÁSOK 5

1.4. SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI 6

1.4.1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 6

1.4.2. A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén 7

1.5. MENTESÜLÉSEK 8

1.6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 8

1.7. KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT 9

1.8. ÖNRÉSZESEDÉS 9

1.9. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS 9

1. 10. KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK 9

1.10.1. A kártérítési összeg megállapítása 9

1.10.2. Kárkifizetés 11

1.11. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS 11

1.12. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS 12

1.13. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 12

1.13.1. Visszkereseti jog 12

1.13.2. Zálogjog 12

1.13.3. Alkalmazandó jogszabályok 12

1.13.4. Elévülés 12

2. XXXXX XXXXX ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI 13

2.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) 13

2.2. NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) 13

2.3. JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK 14

2.4. ELŐGONDOSKODÁS 14

2.5. KIZÁRÁSOK 15

2.6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 15

2.6.1. Alapfedezet (FLEXA) 15

2.6.1.1. Tűz 15

2.6.1.2. Villámcsapás 16

2.6.1.3. Robbanás, összeroppanás 16

2.6.1.4. Légi jármű lezuhanása 16

2.6.2. Kibővített fedezet (EC) 17

2.6.2.1. Vihar 17

2.6.2.2. Földrengés 17

2.6.2.3. Árvíz 17

2.6.2.4. Felhőszakadás 18

2.6.2.5. Jégverés 18

2.6.2.6. Hónyomás 18

2.6.2.7. Elektromos áram okozta tűz 18

2.6.2.8. Füst és hő kiáramlása 19

2.6.2.9. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina 19

2.6.2.10. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása 19

2.6.2.11. Vezetékes vízkárok 19

2.6.2.12. Tűzoltó berendezés kilyukadása 20

2.6.2.13. Technológiai csővezeték törése 20

2.6.2.14. Közlekedési eszköz beleütközése 20

2.6.3. Összkockázatú fedezet (All Risks) 21

2.7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 22

3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 23

3.1. ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 23

3.2. KIZÁRÁSOK 23

3.3. BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK 24

3.4. FEDEZETI TARTAM 24

3.5. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 24

3.6. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 24

4. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 25

4.1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 25

4.1.1. Betöréses lopás 25

4.1.2. Rablás 26

4.2. KIZÁRÁSOK 26

4.3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK 26

4.4. KÁROK MEGTÉRÜLÉSE 26

4.5. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK 26

4.6. VÉDELMI ELŐÍRÁSOK 27

4.7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 27

5. PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 28

5.1. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK 28

5.2. BIZTOSÍTÁSI FEDEZET 28

5.3. BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 28

5.4. VÉDELMI ELŐÍRÁSOK 28

5.5. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 29

6. KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI 30

6.1. BIZTOSÍTÁSI FEDEZET 30

6.2. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 30

7. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 31

7.1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 31

7.2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK 31

7.3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 31

7.4. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 31 MELLÉKLET 32

A BETÖRÉSES LOPÁS –ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 33

1. MECHANIKAI- FIZIKAI VÉDELEM 33

1.1. Teljeskörű mechanikai védelem 33

1.2. Részleges mechanikai védelem 35

1.3. Minimális mechanikai védelem 36

1.4. Értéktárolóval szemben támasztott követelmények 36

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM 36

2.1. Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer 36

2.1.1. Felületvédelem 37

2.1.2. Térvédelem 38

2.1.3. Tárgyvédelem 38

2.2. Részleges elektronikai jelzőrendszer 40

2.3. Minimális elektronikai jelzőrenszer 42

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen a biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradékokkal együtt egy biztosítási szerződést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerződés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak esetleges kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokat, záradékokat is.

1.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

Jelen biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú. A szerződés évfordulója, egyéb kikötés hiányában a kockázatviselés kezdetének dátuma.

A szerződést mind a Biztosító, mind a szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.

A szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a Biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesítette.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

1.2. TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei.

1.3. KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra,

a) amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények (függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem) bármely fajtája okozott, illetve fenti események következményeiképp keletkeztek;

b) amelyeket harci eszközök okoztak;

c) amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

d) amelyek felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen módon összefüggésben keletkeztek;

e) amelyek elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fellépésükkel) összefüggésben keletkeztek;

f) amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben / miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzatban definiált biztosítási események képében jelentkeztek;

g) amelyek terrorizmus által közvetlenül vagy közvetve okozott, annak révén vagy következményeként károk, vagy következményi kárként keletkeztek;

− Terrorizmus alatt jelen szerződésben a következő értendő: Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely személyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, avagy valamely szervezet nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

− A fedezetből kizárásra kerülnek továbbá azok a károk, veszteségek vagy költségek, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a 2 bekezdésben meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legnagyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra).

Abban az esetben, ha jelen záradék bármely része érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak.

h) amelyek vulkánkitörés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek;

i) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek;

j) amelyek információvesztés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek az alábbiak szerint;

− Adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye.

− Azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek.

1.4. SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

A Biztosítottnak, tőle telhetően gondoskodnia kell a károk megelőzéséről. A Biztosított köteles saját költségére elvégezni minden olyan ésszerű átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az azok által bekövetkező rombolást csökkenti.

1.4.1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A Szerződő (Biztosított) köteles a szerződéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 30 napon belül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

a) ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

b) ha a biztosítási szerződésben foglalt kockázatviselési hely(ek) megváltoztak;

c) ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

d) ha a szerződésben megállapodottól eltérő alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás indult;

f) ha a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 30 napon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

1.4.2. A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosított kötelezettségei a következők:

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 napon belül be kell jelentenie a Biztosítónak; a tűzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan eseményt is, amely tüzet okozott) haladéktalanul jelentenie kell az illetékes tűzrendészeti hatóságnak is;

b) betöréses lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínűsíthetően bűncselekmény következménye, értesítenie kell a rendőrséget;

c) tőle telhetően gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait;

d) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselője a kárbejelentéstől számított 5 napon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdéséről, de a kiselejtezett, alkatrészeket, berendezéseket további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriznie;

e) a Biztosító, annak megbízottja és szakértője számára lehetővé kell tennie minden olyan vizsgálatot, amely a kár okának, nagyságának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

f) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást megfelelően és teljes körűen kell megadnia.

g) Üzemszünet-biztosítási esemény esetén Biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania a folyó évre vonatkozó megrendeléseket, visszaigazolásokat, vállalkozási és szállítási szerződéseket, továbbá a folyó évről, valamint az előző három évről az üzleti könyveket, leltárakat, mérlegeket, segédkönyveket, számlákat és egyéb bizonylatokat, amennyiben ezeknek az éveknek az üzletmenete alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

Amennyiben a Biztosított a c.) alpontban foglalt kötelezettségeit megszegi, a Biztosító mentesül a kár megfizetése alól.

Amennyiben a Biztosított az a.)-f.) pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

Tűzkár esetén a Biztosítottnak a kárügy végleges lezárásához a tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítványt a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. Betöréses lopás-, rabláskárnál a Biztosítottnak a végleges kártérítési összeg kifizetéséhez a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatát, illetve a bíróság jogerős határozatát a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. E kötelezettség megszegése esetén a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.5. MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

− a Biztosított, illetőleg a Szerződő fél;

− a Biztosított a vezetője, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i)

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák). A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

− ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási szabályzatban illetve a

hatályos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban valamint a Biztosított felügyeleti szervének utasításaiban rögzített kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegte.

− ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak;

1.6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

A biztosítási szerződésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegeknek meg kell felelniük a vagyontárgyak utánpótlási új értékének.

Az egyes vagyoncsoportok biztosítási összegét a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak utánpótlási új értékének megfelelően, a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével kell meghatározni, valamint évente legalább a statisztikai hivatal által megállapított évenkénti infláció mértékével növelni kell az alulbiztosítottság elkerülése érdekében.

A felek megállapodhatnak úgy, hogy, fentiektől eltérően, a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak bruttó könyvszerinti értéke. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzíteni szükséges.

Jelen biztosítási szabályzatban felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:

− a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a kártérítés felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;

− a vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. Az egyes vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a Biztosító úgy tekinti, mintha azokat külön biztosították volna.

1.7. KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerződésben vagyoncsoportonként feltüntetett biztosi összeg.

A biztosítási szerződésben a felek bizonyos tételeknél (biztosítási esemény, vagyontárgy, vagyoncsoport, biztosított költség, üzemszüneti veszteség, stb.), a biztosítási összeg(ek)től független kártérítési limit alkalmazásában is megállapodhatnak. Ez esetben a kártérítési limite(ke)t a kötvényen fel kell tüntetni.

A kártérítési limit ezeknél a tételeknél a biztosítási időszakon belül a Biztosító kártérítésének felső határa, akkor is, ha a kár tényleges összegét, illetve a káreseménnyel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek ezt meghaladják.

Ezeknél a tételeknél a káridőponttól a biztosítási időszak további részére érvényes kártérítési limit a kártérítés összegével, valamint az önrész levonásával csökken.

1.8. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási módozat szerinti önrész levonásával határozza meg.

1.9. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

A biztosítás éves díja a biztosítási szerződés szerinti - az egyes vagyoncsoportokra megállapított - biztosítási összegek és a szerződésben rögzített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata. A biztosítási időszakra esedékes díj a szerződésben meghatározott időpontban, egy összegben fizetendő.

A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történő fizetése esetén a Biztosító a biztosítási időszakra esedékes díj egy összegben történő megfizetését követelheti:

− ha a Biztosított (Szerződő) egy részlettel egészben vagy részben hátralékba kerül, vagy

− ha szolgáltatásra kerül sor.

Egy évnél rövidebb, határozott időtartamra kötött biztosítás esetén a Biztosító az éves díjnak megfelelő forint összeget időarányosan kalkulálja.

1. 10. KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK

1.10.1. A kártérítési összeg megállapítása

A kártérítés megállapításánál a Biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható (a szerződés megkötése szerinti módszerrel számított) utánpótlási új értékét, javítással helyreállítható vagyontárgy esetében a helyreállítás értékét veszi alapul, amely nem haladhatja meg az utánpótlási új értéket.

Amennyiben a sérült, illetve megsemmisült vagyontárgy egy éven belül nem kerül helyreállításra, illetve pótlásra, újraelőállításra, a Biztosító a vagyontárgy korának, elhasználódásának, rongálódásának, vagy tartós üzemszünet következtében már korábban beállt értékcsökkenés figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéket (részkárnál az annak megfelelő részértéket) tekinti a kártérítési összeg maximumának.

A Biztosító utánpótlási új értéknek a következő értékeket tekinti:

a) épületek (építmények) esetében, azok - a helyi viszonyoknak megfelelő - újjáépítési költsége;

b) használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb műszaki berendezések esetében, azok újrabeszerzési költségeit (új értékét);

c) a Biztosított által előállított félkész és késztermékek esetében azok újraelőállítási költségét;

d) Áruk, anyagok, alap-, nyersanyagok esetében, a káridőponti újrabeszerzési költségét; A biztosító az utánpótlási új értéket a kár időpontjára vonatkoztatja.

Káridőponti avult érték: a vagyontárgy új értéke, csökkentve a használtsági fokának (műszaki avulás) megfelelő összeggel, a kár időpontjára vonatkoztatva.

Amennyiben a biztosítási összegek a biztosított vagyontárgyak bruttó könyvszerinti értékei alapján lettek megállapítva, akkor a biztosító a biztosított vagyontárgyak részleges károsodása esetén – ha a károsodott vagyontárgyak teljes pótlásra vagy teljes helyreállításra kerülnek – a károkat utánpótlási értéken – de maximum a biztosított vagyontárgy könyvszerinti értékén - téríti meg. Totálkár esetén a kártérítés felső határa a biztosított vagyontárgy bruttó könyv szerinti értéke.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti, a biztosítás módszerével meghatározott érték (alulbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a biztosítási érték arányában téríti meg.

Ha a biztosítási összeg magasabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti a biztosítás módszerével meghatározott érték (túlbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt az utánpótlási érték erejéig téríti meg, az utánpótlási érték és a biztosítási összeg különbözetére az adott biztosítási időszakra járó biztosítási díjat Biztosított kérésére neki visszafizeti.

Idegen tulajdonú vagyontárgyak, áruk esetében a Biztosító - e vagyontárgyak biztosítási összegén belül - a keletkezett kárt káridőponti avult értéken téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással) valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket;

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

Ha a helyreállítás illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított költségeit téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készlékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

A Biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és a Biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

A Biztosító a hasznosítható maradvány értékét a kártérítési összegből levonja.

Üzemszüneti károk esetén, amennyiben azok a szerződés alapján biztosítottak, a kártérítési összeg meghatározásánál a Biztosító figyelembe veszi azokat az objektív körülményeket (különösen: a piaci helyzet, az értékesítési lehetőségek, szezonális ingadozások, üzemi körülmények változása), amelyek az üzemmenetre hatással lettek volna, ha nem következik be a kár.

A Biztosító nem téríti meg:

a) azt az elmaradt üzemi nyereséget, amelyet a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

b) azokat a folyamatos üzemi költségeket, amelyeket a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodott volna ki,

c) azokat a ráfordításokat (költségeket), amelyekből a Biztosítottnak a fedezeti tartamon túl is haszna származik, illetve amelyekkel a nem biztosított költségeket fedezi,

d) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek összege a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

e) azon késztermékek eladásából remélt profitot, amelyek eladása akkor is lehetetlen lenne, ha a biztosítási esemény nem következik be.

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az elmaradt üzemi nyereség, illetve a folyamatos üzemi költségek tényleges mértékére.

Alulbiztosítás esetén, amennyiben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg/kártérítési limit alacsonyabb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján a szerződés szerinti fedezeti tartamra számított teljes biztosítási összeg / kártérítési limit, a Biztosító ennek az aránynak megfelelő mértékben téríti meg a tényleges üzemszüneti veszteségeket, kivéve, ha a különbözet nem haladja meg a 10%-ot.

1.10.2. Kárkifizetés

A Biztosító a kár kifizetését tűzkárnál, robbanásnál a tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás és rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatának megküldéséhez köti.

Amennyiben a felek szakértő(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfogadott szakértői vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság jogerős határozatának megküldéséhez köti.

A Biztosító a megállapított végleges kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utolsó irat) beérkezését követő 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

A Biztosító nem kötelezhető kártérítési előleg fizetésére.

A Biztosító elhalasztja a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerződő) ellen rendőrségi vagy büntetőbírósági vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

1.11. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek illetve a szakértői szervezetnek annak elkészítésére a megbízást adta. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arányban viselik.

Mind a szakértők, mind a Biztosító azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adatok (körülmények) titokban tartására.

1.12. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

Ha a Biztosított / Szerződő valamely más Biztosítónál valamely, a biztosítási szerződésben foglalt biztosított vagyontárgyra, költségre, veszteségre ugyanazon, vagy részben megegyező kockázatokat fedező biztosítást kötött, tartozik azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni.

Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más - ugyanazon kockázatot fedező – korábban kötött biztosítás is érvényben van, a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen biztosítás szolgáltatási maximuma magasabb.

1.13. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.13.1. Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben, és a biztosított köteles minden adatot a Biztosító rendelkezésére bocsátani a visszkereset érdekében.

1.13.2. Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra zálogjog kerül bejegyzésre, a Biztosított (Szerződő) köteles azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A zálogjog tárgyának károsodása, megsemmisülése, elveszése esetén a kártérítés kifizetésekor a Biztosító először a zálog jogosult kártérítési igényét elégíti ki. A Biztosítottnak fizetendő kártérítési összegből a zálogjogosultnak kifizetett összeget levonja.

A Biztosító nem téríti meg a zálogjogosult kárát abban az esetben, ha

− a zálogjogosult maga a Biztosított vagy

− ha a kárt a zálogjogosult szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.13.3. Alkalmazandó jogszabályok

A biztosítási szerződésre, valamint a feltételekben / szerződésben nem taglalt kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

1.13.4. Elévülés

A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.

2. ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A Biztosító jelen szerződés alapján - a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési szabályok figyelembevételével - megtéríti a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat. Jelen szerződés alapján biztosítási eseménynek minősülnek, a következőkben felsorolt és definiált károsító események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak megsérülnek, megsemmisülnek.

Az elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítás különböző, a későbbiekben felsorolt fedezeti körökre köthető meg. A szerződésre érvényes fedezeti kör(öke)t a kötvényben szükséges feltüntetni.

2.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Biztosított vagyontárgy(ak)nak (vagyoncsoport(ok)nak) kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévő ingatlant és ingóságot; valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot), melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

2.2. NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Nem biztosított vagyontárgynak különösen a következők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan;

b) föld, vizek, levegő, alagutak, hidak, gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások;

c) légi-, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya;

d) forgalmi engedélyhez kötött közúti gépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók, vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állomány;

e) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, tesztelés alatt álló vagyontárgy;

f) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak;

g) iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás;

h) lábon álló növényi kultúrák, flóra és fauna, élő állatok, mikroorganizmusok;

i) pénzbedobó - pénzkiadó - pénzváltó automaták tartalmukkal együtt;

j) készpénz, csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok;

k) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások.

2.3. JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK

A Biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során - illetve azzal kapcsolatban - felmerülő és igazolható, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kapcsolatban merültek fel. Az ilyen kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító a járulékos költséget a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg. Járulékos költségnek tekintjük különösen az alábbiakat:

a) az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentéssorán keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

b) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek - hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra - a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

c) a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

d) a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel;

e) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le-, vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

2.4. ELŐGONDOSKODÁS

A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási összeg meghatározására külön kártérítési limitet határoznak meg, amelyet a kötvényben külön fel kell tüntetni. Ebben az esetben az előgondoskodási kártérítési limit erejéig a biztosító nem mentesül a kártérítés alól azon a jogcímen, hogy a szerződő a biztosított vagyontárgy értékében bekövetkezett változására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben kártérítési limit külön előgondoskodásra nem került meghatározásra, ezek a többletkárok nem biztosítottak.

Az előgondoskodásra vonatkozó bejelentési kötelezettség körébe tartozó események:

− Eszközök vásárlása

− Eszközök átcsoportosítása

A Biztosító az előgondoskodást a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg.

2.5. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem - az Általános Feltételekben, valamint a különböző fedezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően - tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós időjárási hatások miatt keletkeztek (lassan és folyamatosan végbemenő állag romlás);

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a Biztosított (Szerződő) tudott vagy tudnia kellett;

e) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség).

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biztosított - sérült, vagy megsemmisült - vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik.

2.6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

2.6.1. Alapfedezet (FLEXA)

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által okozott károk biztosítottak:

2.6.1.1. Tűz

Jelen szerződésben tűz alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önerőből továbbterjedni képes.

A Biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek:

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biztosítási eseményre;

b) a biztosított vagyontárgyakban a miatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak a miatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) a tűz által keletkeztek;

d) a tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

f) földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.

Abban az esetben, ha a b.) c.) és az e.) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2.6.1.2. Villámcsapás

Jelen szerződésben villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetve a földfelszíni tárgy között játszódik le.

Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása, illetve a villámcsapás miatt az elektromos, illetve informatikai hálózatban létrejövő túlfeszültség vagy indukció okoz a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe behatoló villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló objektum(ok) az érvényben lévő villám védelemmel ellátottak (MSZ 274).

A Biztosító megtéríti a fenti esemény miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben keletkezett károkat is, amennyiben ezek tranziens védelemmel ellátottak (MSZ IEC 1312-1:1997).

2.6.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen szerződésben robbanásnak illetve összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeztek;

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

d) hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeztek;

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték, stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

2.6.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen szerződésben biztosítási eseménynek kell tekinteni a személyzet által irányított légi járművek, illetve azok részeinek vagy rakományának ütközését vagy lezuhanását.

2.6.2. Kibővített fedezet (EC)

Kibővített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által okozott károk biztosítottak:

2.6.2.1. Vihar

Jelen szerződés szempontjából viharnak minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó-, és szívóhatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

A Biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat:

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében okozott; valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

c) amelyek az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek;

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva, stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

2.6.2.2. Földrengés

Jelen szerződésben földrengésnek kell tekinteni a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála)

VII. fokozatát elérő földmozgást.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított 72 órán belüli rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.

A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károkat.

2.6.2.3. Árvíz

Jelen szerződésben árvíznek kell tekinteni amikor élővizekbe és ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a hullámtérben, illetve a belvízvédelmi töltés és az élő, vagy mesterséges vizek közötti területen, vagy a nem mentett árterületen lévő biztosítási vagyontárgyakban keletkeztek.

Nem terjed ki továbbá a biztosítási védelem a belvíz és a talajvíz által okozott, illetve azokra visszavezethető károkra.

Katasztrófa limit:

Azonos káridőpontban bekövetkező árvíz- vagy földrengéskár esetén a kifizethető kártérítés mértékének maximuma Társasági szinten 2.000.000.000.-Ft. Ha az összkár meghaladja a 2.000.000.000.-Ft-ot , úgy szerződésként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy az 2.000.000.000.-Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

A biztosító a szerződésbe várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.6.2.4. Felhőszakadás

Jelen szerződésben felhőszakadásnak kell érteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű (min. 1 mm/perc) csapadékvíz felgyülemlik, és a vízelvezető rendszer elégtelensége folytán vagyontárgyakat károsít.

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 15 cm magas állványon (euro raklap) helyezték el.

A Biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként:

a) az áramló víz által a talajban keletkező károkat (erózió);

b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

c) a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

2.6.2.5. Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.

A Biztosító nem téríti meg jégesőkárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat;

b) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek;

2.6.2.6. Hónyomás

Jelen szerződésben hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetén nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetkező törést vagy deformációs sérüléseket.

Hónyomás kárnak kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A Biztosító nem téríti meg hónyomás kárként azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek

2.6.2.7. Elektromos áram okozta tűz

Jelen szerződésben elektromos áram okozta tűznek kell tekinteni az elektromos áram hőhatása (túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása) miatt a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tüzet.

2.6.2.8. Füst és hő kiáramlása

Jelen szerződésben füst és hő kiáramlásának minősül a Biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító- berendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő.

A Biztosító nem téríti meg füst és hő kárként azokat a károkat, amelyek:

a) magában a füstöt illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk;

c) a füstnek illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

2.6.2.9. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen szerződésben sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab illetve föld-, vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás-, lavina- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok illetve föld-, vagy hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

A Biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás-, lavina- kárként:

a) a föld ásványai anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

b) az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.

2.6.2.10. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Ismeretlen üreg az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

Ismeretlen üreg beomlása kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot - külső erőhatás miatti - megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányákban történt.

A Biztosító nem téríti meg a beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit.

2.6.2.11. Vezetékes vízkárok

Jelen szerződésben vízvezeték törésének kell tekinteni, amikor a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli víz-, szennyvíz és csapadékvíz vezetéknek, a csatlakozó melegvíz szolgáltató- és központi fűtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, valamint dugulása folytán a bennük levő víz illetve gőz kiáramlik.

Vezetékes vízkárként a Biztosító megtéríti legfeljebb 6 m új cső és annak beépítési költségeit; amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A Biztosító nem téríti meg vezetékes vízkárként:

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 15 cm-nél alacsonyabban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

c) sprinkler berendezések és önálló tüzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

f) Emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvényekből, stb. kilépő víz által okozott károkra.

g) Az átmenetileg nem használt épületek, berendezések, gépek vezetékeinek víztelenítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárait, és azok következményi kárait.

2.6.2.12. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen szerződésben tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, ill. egyéb anyag kiáramlik.

A Biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként:

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

2.6.2.13. Technológiai csővezeték törése

Jelen szerződésben technológiai csővezeték törésének minősül a folyadékok, porok és/vagy gázok rendeltetésszerűen használt tartályainak véletlen, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A Biztosító megtéríti a folyadékoknak, illetve poroknak a csővezetékekből, ill. tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, ill. nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett;

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) magukban az elfolyt anyagokban keletkeztek,

d) magában a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett.

2.6.2.14. Közlekedési eszköz beleütközése

Jelen szerződésben közlekedési eszköz beleütközésének minősül az idegen, ismeretlen -vonalas, vagy közúti jármű- nekiütközése a biztosított ingatlannak és/vagy a hozzá tartozó épített kerítésnek.

A Biztosító nem téríti meg:

a) a kötelező felelősségbiztosítás alapján rendezhető károkat,

b) a járművekben keletkezett károkat.

2.6.3. Összkockázatú fedezet (All Risks)

Az alap-, és a kiegészítő fedezetben meghatározott biztosítási események okozta károkon túl a Biztosító jelen fedezet alapján - a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és kártérítési szabályok figyelembe vételével - megtéríti azon károkat, amelyek a biztosítási időszak alatt, a kockázatviselés helyén bármely hirtelen, véletlen és előre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

Jelen fedezet alapján a Biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek

a) a szerződésben tűz, villámcsapás, robbanás, implózió, légi jármű rázuhanása, vihar, felhőszakadás, jégeső, hónyomás, szikla-, kő-, földomlás, lavina, ismeretlen üreg beomlása, vezetékes vízkár, tűzoltó berendezés kilyukadása, technológiai csővezeték törése, közlekedési eszköz beleütközése, füst és hő, földrengés, árvíz alatt meghatározott események okoztak, illetve azokkal kapcsolatban keletkeztek;

b) nem a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen - belül – keletkeztek;

c) fokozatos romlás ill. elhasználódás következményei, úgymint az elhasználódásból eredő kopás, törés vagy szakadás illetve attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por illetve korom lerakódás, bepiszkolódás; szennyeződés, moly, féreg, rovar, illetve egyéb kártevők okozta károsodás.

d) különösen természetes romlás illetve zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsökkenés, párolgás, súlyveszteség, íz veszteség, felszínben keletkezett festék és szerkezeti elváltozás miatt keletkeztek ;

e) keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizikai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, államosítás, megmagyarázatlan eltűnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény következtében történt károk;

f) bekövetkezése a Biztosított vagy képviselője számára előre látható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük elvárható lett volna. A szerződésben képviselőnek kell tekinteni Biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait illetve testületeit.

g) Biztosított illetve képviselője jogellenes és / vagy szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedete(i) okozták. Ez esetben a Biztosító részben vagy egészben mentesül a kártérítés alól, az Általános feltételekben leírtaknak megfelelően;

h) géptörés és / vagy kazán, gép, számítógép, illetve elektromos berendezések meghibásodása miatt keletkeztek;

i) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és / vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadása miatt keletkeztek ;

j) az elektromos berendezések, és készülékek elektromos áram hatására történő meghibásodása miatt keletkeztek ;

k) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatatlan eltűnés vagy hiány következtében keletkeztek;

l) irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájában keletkeztek;

m) eltulajdonítás, csalás, betöréses lopás, rablás, betörési kísérlet vagy egyszerű lopás miatt keletkeztek;

n) a tevékenység kényszerű lassítása vagy leállása miatt keletkezett, illetve fellépő károk, pl. piacvesztés, késedelem, elmaradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;

o) az üzleti tevékenységen belül, a gyártás és / vagy a tervezés során fellépő tervezési, gyártási, szerkezeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges káreseményt követő helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;

p) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavégzés miatt keletkeztek;

q) vámhivatal, kormány vagy más hatóság által elrendelt elkobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;

r) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerű biztonsági és megelőzési intézkedések elmulasztása miatt keletkeztek;

s) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivitelezési hiba miatt keletkeztek;

t) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hőtágulása (különös tekintettel falak, padlók, mennyezetek, tetők esetében), illetve az ésszerű megelőzési intézkedések vagy a megfelelő épületfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt keletkeztek;

u) számítógépes vírus miatt keletkeztek.

v) következményi károk.

2.7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az AXA Biztosító Rt. AXA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben rögzítettek az irányadók.

3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

3.1. ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Üzemszüneti biztosítási eseménynek minősül a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Kötvényben megnevezett fedezetek szerinti biztosítási események bármelyikének bekövetkezése.

A Biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a Biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, és a tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

3.2. KIZÁRÁSOK

A Biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségeket, amennyiben az üzemszünet közvetve vagy közvetlenül a következő okok miatt következik be:

a) az általános kizárások szerinti események,

b) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, vagy megrongálódása,

c) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

d) a normál üzemi körülményektől szándékos - tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérletek miatti - eltérés.

A Biztosító nem téríti meg az olyan - biztosítási események miatti - üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl.: átalakítás, felújítás, karbantartás alatt). A Biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel - az egyébként szükséges üzemszünet - a biztosítás esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

A Biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következő okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események vagy tartós körülmények következtében,

b) az üzem bővítése, vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása, vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a Biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke rendelkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

3.3. BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK

A felek megállapodnak abban, hogy a Biztosító üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti veszteségeken belül az alább meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelembevételével a Biztosítottnak.

Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a Biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt a kiesésnek megfelelő üzemi teljesítménnyel.

Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a Biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását - a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között - mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

A fenti üzemszüneti veszteségek közül a Biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelöltek.

Jelen szerződésben nem minősül üzemszüneti veszteségnek:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történő kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják;

c) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl.: a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3.4. FEDEZETI TARTAM

A Biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik és a biztosítási szerződésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti veszteségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési limitjét.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem - a káreset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő - újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.

3.5. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve - biztonságos helyen - köteles megőrizni.

A fentiek megsértése esetén a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a Biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a Biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

3.6. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az AXA Biztosító Rt. AXA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítások feltételeiben rögzítettek az irányadók.

4. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A Biztosító jelen feltételek alapján - a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési szabályok figyelembevételével - megtéríti az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

4.1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1.1. Betöréses lopás

Ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt objektumba (épület), a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a.) pontban foglaltak szerint távozott;

c) bizonyítottan álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be;

d) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a kulcsokhoz az a.)- c.) pontok szerinti - egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő - betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződésben vagy annak külön feltételeiben meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idő), azaz az elkövető nem az a.)-d.) pontokban leírtak szerint hatolt be, de ott

a) az ajtókat vagy tárolókat (pl.: széf, páncélszekrény) feltörte;

b) illetve az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt.

Ha a vagyontárgyak a biztosítási szerződés előírásai szerint csak zárt tárlókban (pl. pénzszekrény, faliszekrény, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan időpontban történő eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a kockázatviselés helyére az a.)-d.) pontokban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárlókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta.

Betöréses lopás fedezete kiterjed a betörés megvalósítása, illetve annak kísérlete következtében okozott károkra is. A biztosítási védelem előfeltétele, mind a betöréses lopás, mind a kísérlet esetén, hogy az objektum (épület) betörésvédelme legalább a VII. védelmi osztálynak megfeleljen.

4.1.2. Rablás

Aki biztosított vagyontárgyat a kockázatviselés helyén jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

4.2. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem az Általános kizárások, valamint a Biztosítási események pontok kizárásain túlmenően - tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél biztosítási esemény megtörténte nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb - érmét helyettesítő - tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok.

4.3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen szerződés szerint biztosított vagyontárgynak (vagyoncsoportnak) kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévő ingóságot; valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat, (vagyoncsoportot), kivéve épület, melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

Nem biztosíthatók e különös feltétel keretei között készpénz, értékpapírok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, ékszerek, nemesfém tárgyak, éremgyűjtemények és egyéb értékkészletek.

4.4. KÁROK MEGTÉRÜLÉSE

Biztosított - amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez - köteles a rendőrséget és a Biztosító-t haladéktalanul értesíteni. A tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében Biztosított köteles mindent megtenni. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni.

Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, Biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártérítési összeget visszafizeti, vagy a kártérítési összeget megtartja és a tárgyak tulajdonjoga átszáll a Biztosítóra.

4.5. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

A Biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló objektumokban (épületekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár- és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító előzetesen hozzájárult.

4.6. VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Felek megállapodnak, hogy Biztosító szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok) (épület(ek)) betörésvédelmét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelő, a biztosító által a kockázati csoportokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

védelmi osztály	kockázati csoport
I.
II.	Biztosítási összegig
III.	100.000.000,- Ft-ig
IV.	40.000.000,- Ft-ig
V.	20.000.000,- Ft-ig
VI.	5.000.000,- Ft-ig
VII.	500.000,- Ft-ig

Védelmi osztályok

I. védelmi osztály	− Teljeskörű mechanikai – fizikai védelem; − Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer; − Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás; − Fegyveres őrség; − Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendőrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.
II. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer; − Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás; − Állandó 24 órás portaszolgálat − Automatikus átjelzés Rendőrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak,
III. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer; − Rendszeres és dokumentált karbantartás.
IV. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Részleges elektronikai jelzőrendszer; − Rendszeres és dokumentált karbantartás.
V. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Minimális elektronikai jelzőrendszer, Vagy − Részleges mechanikai-fizikai védelem − Részleges elektronikai jelzőrendszer;
VI. védelmi osztály:	− Részleges mechanikai-fizikai védelem.
VII. védelmi osztály:	− Minimális mechanikai-fizikai védelem.

4.7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

5. PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén, az általános feltételekben foglaltaktól eltérően – kiterjed a kötvényben, részletezett értékcikk állományban keletkezett károkra az alábbiak szerint.

5.1. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A biztosítási szerződésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévő, valamint minden olyan idegen tulajdonban lévő értékcikket, melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

Értékcikknek tekintendők jelen szerződés szempontjából a következők:

a) Készpénz, valuta;

b) Értékcikkek;

c) Értékkészletek (drágakövek, ill. nemesfémek felhasználásával készült ékszerek, arany-, ezüst- és platinatárgyak, érem- és bélyeggyűjtemények).

5.2. BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

Az értékcikkek a többi biztosított vagyontárgyra vonatkozó, a biztosítási kötvényben megjelölt fedezeti kör szerinti biztosítási események által okozott károkra biztosítottak, kivéve az Összkockázatú fedezetet és az Üzemszünet- biztosítást. A maximális fedezeti kör tehát a következő lehet:

a) Alapfedezet kockázatai;

b) Kiegészítő kockázatok;

c) Betöréses lopás, rablás.

5.3. BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

Az Általános feltételekben foglalt kötelezettségeken túl, biztosítottnak kimutatást kell vezetnie a biztosított értékcikkekről, amelyben fel kell tüntetnie az egyértelmű azonosításhoz, ill. a kerestetéshez szükséges adatokat. E kimutatásokat az értékcikkektől elkülönítetten kell tárolni.

5.4. VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás és rablás károkra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény időpontjában az értékcikkek értéktárolóba el voltak zárva, amely értéktároló érvényes biztosítói minősítéssel rendelkezett, telepítése során a biztosítói minősítésben előírtakat maradéktalanul teljesítették, a védelmi berendezések mind az értéktároló, mind a helyiség vonatkozásában üzembe voltak helyezve és az értéktároló elhelyezésére szolgáló helyiség védelme legalább a VII. védelmi osztály követelményeit kielégítette.

Biztosító kockázatviselése a biztosítási összegig, azon belül az értéktároló MABISZ minősítésében megjelölt értékhatárig, de legfeljebb a tárolás céljára szolgáló helyiség tényleges védelmi osztályára megállapított kártérítési limitig terjed.

A felek megállapodnak, hogy Biztosító a szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum ill. helyiség(ek) betörés védelmét, valamint az értéktároló minőségét.

Védelmi osztályok:

védelmi osztály	kockázati csoport
I.	Biztosítási összegig
II.	100.000.000,- Ft-ig
III.	40.000.000,- Ft-ig
IV.	10.000.000,- Ft-ig
V.	2.000.000,- Ft-ig
VI.	500.000,- Ft-ig
VII.	100.000,- Ft-ig

I. védelmi osztály	− Teljeskörű mechanikai - fizikai védelem; − Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer; − Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás; − Fegyveres őrség; − Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendőrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.
II. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer; − Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás; − Állandó 24 órás portaszolgálat − Automatikus átjelzés Rendőrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.
III. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer; − Rendszeres és dokumentált karbantartás.
IV. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Részleges elektronikai jelzőrendszer; − Rendszeres és dokumentált karbantartás.
V. védelmi osztály:	− Teljeskörű mechanikai-fizikai védelem; − Minimális elektronikai jelzőrendszer, vagy − Részleges mechanikai-fizikai védelem − Részleges elektronikai jelzőrendszer;
VI. védelmi osztály:	− Részleges mechanikai-fizikai védelem.
VII. védelmi osztály:	− Minimális mechanikai-fizikai védelem.

5.5. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

6. KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI

6.1. BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

A Biztosító e feltétel alapján megtéríti a Biztosított küldöttei (pénzszállítói) ellen - a biztosítás területi hatályán belül

- elkövetett rablás során eltulajdonított, a kötvényben biztosítási összeggel feltüntetett készpénzt. Küldött lehet a Biztosított alkalmazottja, illetve, bizonyos szállított érték fölött megbízottja.

A biztosítási védelem a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik és megszűnik a küldeménynek a címzett általi átvételével.

Jelen feltétel alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a szerződésben kártérítési limit(ek)ként meghatározott összeg(ek)ig terjed. Ez(ek) a kártérítési limit(ek) a küldöttenként szállítható csúcsérték(ek).

A Biztosító nem téríti meg jelen záradék alapján azokat a károkat, amelyek:

a) olyan szállítások során következtek be, amelyeknél 18 éven aluli vagy a szállításhoz és/vagy kísérethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként;

b) olyan szállítások során következtek be, amelyeknél a szállítás körülményei nem felelnek meg az alábbi szállítási előírásoknak:

Szállított / Biztosítási összeg	Szállítás módja
- 100.000,-Ft	Egy fő tetszőleges módon,
100.000,-500.000,-Ft	Két fő, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival;
500.000,-2.000.000,-Ft	Három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres) riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival;
2.000.000-	Kizárólag erre a célra kiképzett, a Biztosító által elfogadott pénzszállító szervezet végezheti a szállítást.

6.2. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

rögzítettek az irányadók.

7. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

7.1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított objektumaiban (épületeiben) beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

A biztosítás nem fedezi a kárt, ha:

a) az üvegtörés, vagy repedéskár a biztosítás feladásakor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be.

b) a törés vagy repedéskár neonok, taposó üvegek, üveg dísztárgyak és csillárok üvegezésében, illetve magukban a fényforrásokban keletkezett.

c) üvegtégla (szerkezeti elemnek minősül)

7.2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Az üvegbiztosítás kiterjed:

a) a biztosított épületeknek és építményeknek szerkezetileg beépített üvegezésére;

b) a biztosított épületek, építmények belső beépített üvegezésére;

c) az üveg cégtáblákra.

7.3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg:

A szerződésben rögzített biztosítási összeg, amely egyben a kártérítési limit.

A fedezet első kockázatra szól (premier risk), így a biztosító eltekint az alulbiztosítottság vizsgálatától.

7.4. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

MELLÉKLET

A BETÖRÉSES LOPÁS –ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

1. MECHANIKAI- FIZIKAI VÉDELEM

1.1. Teljeskörű mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai – fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok:

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörű mechanikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, Ø8 – 10 mm betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)

Nyílászárók (ajtók, ablakok, stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó MABISZ minősítésnek.

- Bejárati ajtók

A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki- technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Ø 12 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 10 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erőséggel kell biztosítani.

Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Ø 12 mm, vaslemez borításnál legalább Ø 8 mm legyen.

Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel kell borítani.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

A zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosítani a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm- t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.

A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, későbbiekben ismertetett követelményeknek.

Üvegezett nyílászárók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezet, stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

- Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztonsági feltételeknek kell megfelelni, mint a biztonsági ajtóknál leírtak. A zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egyirányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A

kilincsszerkezetet belülről zárható kivitelben kell telepíteni. Az üvegszerkezeteknek legalább B1-B3 fokozatú ragasztott, többrétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendelkező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a védett tér irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen eredményesen támadni. (Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel, az üvegszerkezet tokozatba történő ragasztásával párhuzamos rögzítése, valamint a kettő kombinációja.)

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek - kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képeségével.

Zárszerkezetek

-A zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

- Bevésőzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállásértéket biztosító anyagok kell alkalmazni.

- A zárszerkezet lehet lamellás rendszerű egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10.000. A biztonság növelése érdekében célszerű a lamellákat un. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

- A hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével.

- A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merőlegesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a zárreteszvas nem lehet visszatolható.

- A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak. A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

A reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy minimum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak.

A reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mélységben kell reteszelni.

A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 db M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenszilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel.

A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtólapot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erőnek.

A működtető zárbetétet min. 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával.

A hengerzár betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni. A zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni.

A zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN merőleges nyomóerővel szemben. A hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

- A hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

- A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzár-betét, ill. rotoros vagy mágneszárbetét fogadható el, amelynek variációszáma a 10.000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható.

- A biztonsági ajtók I-III. kategóriájának megfelelően a zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az előírt időnormákat.

Fix és mobil rácsok

- A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak, stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezkedik el – teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető más

műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

minősített behatolás késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló üveg; ajtók, erkélyajtók esetében min. B’ minősítésű áttörésbiztos üveg)

minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

- Pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm Ø gömbvasból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek.

- Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

- A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

MEGJEGYZÉS:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üveg-fóliák rács kiváltására nem alkalmasak.

1.2. Részleges mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

a 2m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, stb.) maximum 100 X 300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű egyéb mechanikai szerkezettel, vagy MABISZ-minősített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felszerelni, ha az ajtó valamely alkotóelemére előírt egyéb védelmi feltételek nem teljesülnek;

a rácsot a falazathoz minimum 4 db falazó körömmel kell felerősíteni, 12 cm-es hagyományos téglafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm;

az ajtószerkezetnek megerősített kivitelűnek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettnek kell lennie;

az ajtók tokszerkezeteit falazó körmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazathoz kell erősíteni;

az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen; a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

nem fémből készült ajtótok esetén megerősített zárlemez felszerelése szükséges; az ajtólap minimum 3 db diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve;

a zárást minimum 2 db biztonsági zár végezze, vagy minimum három ponton záródó biztonsági zár legyen felszerelve, amelynél a záródási pontok közötti távolság minimum 30 cm kell, hogy legyen;

Biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a tízezret, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.3. Minimális mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen; a bejárati ajtók zárását 2 db biztonsági zár végezze;

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.4. Értéktárolóval szemben támasztott követelmények

A biztosítási fedezet kiterjed a feltételben megfogalmazott elzárva tartandó vagyontárgyakra, valamint a készpénz és értékpapírokra, amennyiben azok a MABISZ-által minősített, vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban kerülnek elzárásra, és ha az értéktároló teljesíti az alábbi elvárásokat:

beépítésre került falba, vagy padozatba, vagy rögzítették épületszerkezeti elemhez oly módon, hogy a rögzítés az értéktároló belső terén keresztül (nem hozzáférhető módon) történt, és legalább 1000 kg lefeszítő erő elleni védelmet nyújt, vagy az értéktároló összsúlya eléri illetve meghaladja a 800 kg-ot.

Amennyiben az értéktárolóra vonatkozó fenti feltételek nem, vagy hiányosan teljesülnek, illetve megfelelőség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről, a biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.1. Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer

Az elektronikai jelzőrendszer elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait.

A védelmi rendszer alkotóelemei:

felületvédelem térvédelem tárgyvédelem személyvédelem riasztásjelzés

Teljeskörű a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat jelzi át- és behatolási kísérleteket.

Teljeskörű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala/ka/t legalább csapdaszerűen figyeli.

Teljeskörű a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban az összes védendő tárgyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek stb. esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljeskörű a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendő, támadásnak kitett személyt „figyeli”.

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:

A telepítést csak MABISZ minősítéssel rendelkező szak cég végezheti. A telepített rendszer rendelkezzen a következő okmányokkal:

tervezői nyilatkozat kivitelezői nyilatkozat szabványossági nyilatkozat

rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

Az elektronikai jelzőrendszer részei:

központi egység érzékelő(k) rasztásjelző(k) jelzésátviteli rendszer tápellátás

Az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelők riasztásjelzésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek –az elektronikai jelzőrendszer élesítésétől függetlenül- 24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie.

Az elektronikai jelzőrendszer csak az érzékelők nyugalmi állapotában élesíthető. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

Központ

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1, 2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhető. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötő kábel szabotázsvédelméről is!

A központi egység burkolata min. 1, 2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön.

A kezelőegység fény és hang jelzés formájában jelezze az elektronikai jelzőrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzőrendszer érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést.

A központi egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység működése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részére ne legyen hozzáférhető.

Az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsődleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzőrendszer autonóm másodlagos táplálását védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.

2.1.1. Felületvédelem

Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök süllyesztettek legyenek és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettős elven működő akusztikus érzékelőknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követő 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelő eszközt, hogy az érzékenységi karakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2.1.2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök az illetéktelen behatolást a lehető legrövidebb idő alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelő

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelők rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelző LED letiltásának lehetőségével, dual piroelemmel, hőkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan működjenek 10,5 – 13,8 V tápfeszültség tartományban.

Mikrohullámú mozgásérzékelő

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelő

Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzaívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelő Az érzékelők ÉS logikai kapcsolatban alkalmazhatók.

2.1.3. Tárgyvédelem Trezor-védelem

A trezorba történő illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljából a következő védelem kialakítása szükséges: a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet) testhangérzékelők

az ajtón nyitás és zártság érzékelő, valamint testhangérzékelő a belső térben mozgásérzékelő

Testhang érzékelőként csak olyan aktív érzékelő használható, amely többféle tényező és azok együttes jelenlétének detektálására is képes.

Páncélszekrények védelem

nyitásérzékelés

az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelők, ill. testhang érzékelők

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehetővé kell tenni a támadások rejtett jelzését. A támadásjelző eszközök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben telepíthetők, és 24 órás üzemmódban működnek. A telepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is hasznosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosítás).

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédelmet dobozban felszerelt hang-, fényjelző, ill. hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni őket.

Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotóeleme teljeskörű.

Teljeskörű az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzőrendszer –éles üzemmódban- felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai – fizikai védelm követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljeskörű az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzőrendszer –éles üzemmódban- felügyeli a védett objektum belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást, valamit legalább csapdaszerűen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Teljeskörű a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer –éles üzemmódban- felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb. védelme esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljeskörű a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett személy számára a támadásjelzés lehetőségét.

Teljeskörű a riasztásjelzés, ha az elektronikai jelzőrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasztás mellett közvetlenül értesíti az objektum őrzés/védelmét biztosító állományt.

A teljeskörű elektronikai jelzőrendszer:

A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkalmazható, amelyik megfelel a 2.1. – 2.7. pontban meghatározott feltételeknek.

A jelzővonalakon az érzékelő(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelem kialakítása rögzített és mobil, rádiófrekvenciás eszközök felszerelésével együttesen történik. A támadásjelző működtetése esetén az elektronikai jelzőrendszernek csendes jelzésként kell a távfelügyeleti központ felé elküldeni a jelzését.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötődobozban történhet. A központhoz eseményrögzítő printert lehessen csatlakoztatni.

A központi egység memóriája minimum az 50 utolsó esemény tárolására képes legyen. A memória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

A rendszer rendelkezzen partíciónálási lehetőséggel, valamint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kóddal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelő az őrzést végző szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces időkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendelkező felhasználó szüntetheti meg.

A kezelőről kényszerkód leadására is legyen lehetőség.

A központ rendelkezzen minimum 4 db szabadon programozható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghibásodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzővonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hurokellenállás 40 %-os megváltozása generáljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral rendelkező, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – különböző irányokba, a lehető legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresztül működőképes legyen.

A rendszerben csak MABISZ által teljeskörűnek minősített eszközök alkalmazhatók.

A központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási - ) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelű legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek.

A rendszer összes elemének folyamatos őrzésére a szerviz és az üzemeltető által csak közösen kikapcsolható jelzővonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzékelője alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-

, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettős burkolatú, hab bejuttatása ellen védő vagy késleltetésére alkalmas dobozolással.

Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

A jelzőeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.2. Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva, riasztásjelzés a helyszínen – a környezet riasztva – történik.

Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban - a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök működtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosítás).

A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelző és hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni őket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávolabb kerüljenek.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A központ rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

A telepítéskor mindegyik jelzővonalon EOL-os lezárást kell alkalmazni. Az ellenállásérték 40 %-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező, hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékkel történjen. A hangjelző hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ minimum 48 órán keresztül működőképes legyen. A rendszerben csak MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók.

A betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási - ) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövető egységeinek állandó őrzésére, ellenőrzésére jelzővonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40 %-os változását a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzésssel.

Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélkül).

Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell. A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.3. Minimális elektronikai jelzőrenszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felügyelet védelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése, hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetéket kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre. A nyitásérzékelők lehetnek befúrható és felületszerelt kivitelűek iss.

A jelzővonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szükséges.

A vezeték toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

Az elektronikai védelem kialakításának az előzőekben ismertetett fokozatai nem alkalmazhatók a távfelügyeleti rendszereknél, a beléptető rendszereknél és a videó-figyelő rendszereknél. Két utóbbi rendszer önállóan működő rendszerként is működtethető, de szorosan integrálható az elektronikai jelzőrendszerbe. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert.

A felsorolt rendszerekkel szemben támasztott biztosítói követelményeket ezért önállóan, a védelmi fokozatoktól függetlenül a következőkben ismertetjük.

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata