Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
0000 XXXXXXXX, Xxxxxxxx x. 46-48.
Tel.: 000-00-00, Fax: 000-00-00
GARANCIABIZTOSÍTÁS NEM-PIACKÉPES MÓDOZAT
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Érvényes: 2007. május 1-jétől
GE
Cégjegyzékszám: 00-00-000000/Fővárosi Bíróság Cégbírósága, cégbíróságon bejegyzett alaptőke: 4 000 000 000 Ft
A biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási esemény közvetlen és kizárólagos következményeként előálló azon kárt, amely a bankgarancia lehívásából ered, a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosított részére megfizeti.
I. rész Értelmező rendelkezések
A Szerződő felek a jelen Általános feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul:
1. Biztosító:
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
1065 Budapest, VI. Nagymező u. 46-48.
2. Szerződő/Exportőr:
külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet, mely az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan hitelintézetet megbíz bankgarancia nyújtására.
3. Biztosított:
a garantőr hitelintézet, amely a szerződő megbízásából az 1996. évi CXII. Tv. 3. § (1) f) pontjában meghatározott bankgaranciát nyújtja.
4. A bankgarancia kedvezményezettje:
az a külföldi fél, akinek a javára a bankgaranciát nyújtják, vagy olyan harmadik személy, akit a bankgarancia kedvezményezettje hatalmaz fel a bankgaranciából eredő kedvezményezetti jogok gyakorlásával.
5. Biztosítási szerződés:
a biztosító és a biztosított, valamint a szerződő közötti, a jelen Általános feltételek, a Kötvény és a biztosító Üzletszabályzata alapján létrejövő megállapodás, ideértve a felek által kitöltött egyéb nyomtatványokat és mellékleteket.
6. Biztosítási összeg:
megegyezik a biztosított bankgarancia összegével.
7. Kárfizetési türelmi idő:
annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A kárfizetési türelmi idő a biztosítási esemény bekövetkeztét követő napon kezdődik, tartama alatt kell elvégezni a szükséges kárenyhítési intézkedéseket is. A kárfizetési türelmi idő legkisebb tartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított kilencven nap. Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre.
II. rész
A biztosítás tárgya és a biztosító szolgáltatásának terjedelme
1. A biztosítás tárgya az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez nyújtott
a) ajánlati bankgarancia,
b) előleg-visszafizetési bankgarancia,
c) jóteljesítési bankgarancia,
d) szavatossági bankgarancia, valamint
e) egyéb garancia (a Kötvényben rögzített, a biztosított által a kedvezményezett számára nyújtott olyan garancia, amely az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez kapcsolódik).
2. Kizárások a biztosítási védelem alól. A biztosítás nem terjed ki:
a) a bankgarancia díjára;
b) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;
c) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;
d) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;
e) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak.
3. A biztosító kockázatvállalásának az idegen tartalomra vonatkozó kiterjedését a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szabályozza.
III. rész
A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a biztosító és a szerződő írásbeli megállapodásával jön létre.
2. A biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a szerződő a bankgarancia jogalappal történő lehívása esetére hozzájáruljon ahhoz, hogy a biztosító a biztosítottnak teljesített kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít.
3. A biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy mind a szerződő, mind a biztosított az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében írásban nyilatkozzék arról, hogy nem vett részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról.
4. A biztosítási szerződés hatálybalépésének és a kockázatviselésnek a feltétele a biztosítási díj biztosító részére történő megfizetése.
IV. rész
A biztosítási események
1. A II. részben meghatározott bankgaranciák bármelyikének jogalap nélküli lehívása. Jogalap nélküli a bankgarancia lehívása,
– ha a vevő a bankgaranciát anélkül hívja le, hogy a szerződő az exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő vagy a tenderhez kapcsolódó kötelezettségeit megszegte volna;
– ha a lehívás oka kizárólag a vevő országában vagy harmadik országban a szerződőn kívül álló olyan politikai vagy gazdasági intézkedésekre vezethető vissza, amelyek lehetetlenné teszik az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítését, éspedig:
a) a biztosító vagy a vevő országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítését;
b) általános moratórium elrendelése akár a vevő országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;
c) a biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;
d) a biztosító vagy a vevő országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ideértve az Európai Unió intézkedését is feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra;
e) a biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események.
2. A II. részben meghatározott bankgaranciák bármelyikének jogalappal történő lehívása a bankgarancia kedvezményezettje által, ami arra vezethető vissza, hogy a szerződő az exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő vagy a tenderhez kapcsolódó kötelezettségeit bizonyíthatóan neki felróhatóan megszegte.
3. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja az a nap, amelyen a bankgaranciát lehívták.
V. rész
A kockázatviselés tartama
A biztosító kockázatviselése a Kötvény kibocsátása alapján a biztosítási díj biztosító számlájára történő megfizetését követő napon kezdődik, és a biztosítás tárgyát képező garancia lehívásakor vagy lejáratakor szűnik meg.
VI. rész
A biztosítás díja
1. A biztosító a kockázatviselés tárgyától, tartamától és a kockázat mértékétől függően állapítja meg a biztosítási díjat.
2. A biztosítási díjszámítás alapja a garancia összege. A biztosítási díjat a szerződő vagy forintban, vagy a bankgarancia devizanemében fizetheti.
a) A díjfizetés pénzneme a biztosítási szerződés részét képező biztosítási kötvényben kerül meghatározásra.
b) A deviza alapú bankgarancia biztosítási díjának forintban történő fizetése esetén a díj forint összege a biztosítási szerződés megkötésének (aláírásának) napján az MNB által közzétett devizaárfolyamon kerül kiszámításra.
3. A biztosítási díjat bankgaranciánként, a biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben (up front) kell megfizetni legkésőbb a bankgarancia megnyílásának időpontjáig.
4. Ha a garancia érvényességi idejét a szerződő meghosszabbította (X. rész 3. pont), és/vagy a garancia összegét megemelte, akkor a meghosszabbított kockázatviselési időszakra és/vagy a megemelt összegre szóló biztosítási díjat az időszak kezdetén kell megfizetni.
5. A biztosító egyszeri ügyletelbírálási díjat alkalmazhat, amit a biztosítási ígérvény vagy a kötvény kibocsátásával egyidejűleg terhel a szerződőre. Az ügyletelbírálási díj a biztosítót a biztosítási szerződés megkötésétől, illetve hatályba lépésétől függetlenül megilleti.
6. A biztosítási szerződés lejárat előtti megszűnése esetében a biztosító – szabályosan kiállított bizonylat alapján – a megszűnés hónapjának utolsó napjától a lejáratig terjedő kockázatviselési időszakra számított kockázatarányos – befizetett – biztosítási díjat a szerződőnek a megszűnés időpontjától számított harminc napon belül visszatéríti.
7. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
VII. rész Önrészesedés
A biztosítottat a bekövetkezett kár összegéből önrészesedés terheli, amelyet köteles megtartani, azaz más biztosítónál nem biztosíthatja azt. Az önrészesedés mértéke a Kötvényben kerül meghatározásra.
VIII. rész
A biztosítási esemény bejelentése, a kárigény érvényesítése
1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége. A kárigényt a biztosító székhelyére címezve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztét követő tizenöt napon belül köteles írásban bejelenteni. A kárbejelentést a biztosított a biztosító által a szerződés megkötésekor rendelkezésre bocsátott nyomtatványon teheti meg.
2. A kárigény elbírálásához a biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot és a biztosítási esemény bekövetkeztére, valamint a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat. A biztosítási esemény bekövetkeztének bizonyítására a bankgarancia lehívását, kifizetését igazoló okmányt, valamint az eseményektől függően az adott esetben illetékes minisztériummal, a külképviseletekkel, az
MNB-vel, a kedvezményezettel folytatott levelezést, az exportügyletre vonatkozó származási bizonyítványt, illetve a biztosító által szükségesnek tartott további igazolást kell becsatolni.
IX. rész
A kárfizetés összege
1. A kárfizetés alapja a bankgarancia lehívása alapján teljesített kifizetés, amelyből levonásra kerül az önrészesedés mértékének megfelelő összeg.
2. A biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárfizetési türelmi idő lejártakor áll be, feltéve, hogy a biztosított, illetve a szerződő eleget tett a VIII. részben és a X. rész 4. és 5. pontjában előírt kötelezettségeinek. Ha a türelmi idő lejártáig a biztosított, illetve a szerződő a kárelbíráláshoz a biztosító által szükségesnek tartott iratokat a biztosító részére nem adta át, a kárfizetési kötelezettség az utolsó irat átadásától számított harminc nap elteltével áll be.
3. A biztosító a kárfizetést a díjfizetés pénznemében teljesíti. Forintban történő kárfizetés esetén a kárfizetés összege a kárfizetési türelmi idő lejártának napján a garantőr hitelintézet által alkalmazott deviza vételi árfolyamon kerül kiszámításra.
X. rész
A szerződő és a biztosított kötelezettségei
1. A szerződő a biztosítási ajánlatot és az ajánlat elbírálásához szükséges további adatszolgáltatást és nyilatkozatokat a biztosító által rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, illetve más hatóságok által alkalmazott formában teszi meg a biztosító részére.
2. A bankgarancia érvényességi idejének meghosszabbításához, a szállítások és a fizetések átütemezéséhez, valamint az összegek módosításához a szerződő köteles a biztosító írásbeli hozzájárulását kérni. Ezzel egyidejűleg a szerződőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy kárveszély a szóban forgó ügylettel kapcsolatban fennáll-e.
3. A szerződő köteles
a) a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni, ha a szerződő, a garantőr és/vagy a bankgarancia kedvezményezettje között a kereskedelmi kapcsolaton túl tulajdonosi, illetve érdekeltségi viszony áll fenn (pl. leányvállalat, üzlettársi, közös vezetőségi és egyéb érdekeltség); továbbá, ha ugyanazon elismert vállalatcsoport, illetve tényleges vállalatcsoport tagjai (uralkodó tagként, ellenőrzött társaságként);
b) a külkereskedelmi szerződés tárgyát képező exportügyletre vonatkozó származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni, illetve minden engedélyt beszerezni, amely az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez szükséges;
c) a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni, ha a biztosított személyében, működőképességében, hitelképességében és/vagy jogképességében az ügylet futamideje alatt változás vagy annak veszélye következik be, továbbá köteles – a biztosítóval történt egyeztetés szerint – a szükséges intézkedéseket megtenni a garantőr személyének változásából adódó szerződéses kötelezettségek teljesítése érdekében;
d) az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási szerződés megkötését megelőzően írásban nyilatkozni arról, hogy nem vett részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról; vállalja továbbá a biztosító környezeti eljárásához szükséges információ nyújtást és együttműködést annak dokumentálásához, hogy az OECD „Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletéről” szóló ajánlásának megfelelően a biztosítással érintett külkereskedelmi tevékenység nem minősül a környezetre nézve károsnak;
e) a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni
– a szerződő gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetében bekövetkezett változásokat;
– a biztosítási, az exportirányú külkereskedelmi, illetve a bankgarancia szerződést érintő változásokat;
– ha a vevő az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésének olyan módosítását kéri, amely a bankgarancia lehívásához vezethet;
– minden olyan általa ismert körülményt, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget (kárveszély).
4. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a szerződő köteles a biztosító előírásainak megfelelően saját nevében megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a kár mérséklését szolgálják, és azokról a biztosítót folyamatosan tájékoztatni.
5. A biztosító kárfizetésekor a biztosított köteles a kárfizetéssel egyidejűleg a biztosítóra átruházni a biztosított bankgarancia ügylettel kapcsolatos követeléseit és a szerződés szerint őt illető minden jogot, biztosítékot, és erről a bankgarancia kedvezményezettjét tájékoztatni, és a közlést tartalmazó dokumentum másolatát a biztosítóhoz megküldeni.
6. A kárfizetést követően a szerződő és a biztosított köteles a biztosított bankgarancia ügylethez kapcsolódóan befolyó összegeket a biztosítónak jelenteni és azonnal átutalni.
7. A szerződő az exportirányú külkereskedelmi szerződésben köteles rögzíteni, hogy e szerződésből és a garancia nyújtásból eredő jogai átruházhatóak.
8. A szerződő, illetve a biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a biztosító, illetve megbízottja az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséről felvilágosítást kapjon és a szerződő, illetve a biztosított könyveinek, levelezésének, üzleti feljegyzéseinek a biztosított követelésre vagy a kárigény összegére vonatkozó, akár írásos, akár elektronikus formában érkezett részébe a hivatalos órák alatt bármikor betekintsen. Köteles továbbá az erre vonatkozó iratokból kérésére másolatot rendelkezésre bocsátani.
9. A szerződő köteles a bankgarancia kedvezményezettjével szembeni bírósági eljárás esetén minden információt, adatot, okiratot, nyilatkozatot a biztosító részére az előírt határidőn belül megadni, szükség esetén az eljárásban beavatkozóként a biztosító pernyertessége érdekében részt venni vagy saját nevében eljárást indítani.
10. Abban az esetben, ha a garancia lehívása jogos volt, a szerződőt – a biztosítónak a Kötvényben kikötött visszkereseti joga alapján – megtérítési kötelezettség terheli, amit a biztosító felhívására nyolc napon belül kell teljesítenie.
12. A szerződő köteles a biztosítottól a biztosítási szerződés megkötéséig az alábbi tartalmú nyilatkozatokat beszerezni:
a) a biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosító előírásainak megfelelően saját nevében megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a kár mérséklését szolgálják, és azokról a biztosítót és a szerződőt folyamatosan tájékoztatja;
b) a biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi a biztosító, illetve megbízottja számára, hogy a biztosított bankgarancia ügylethez kapcsolódó akár írásos, akár elektronikus formában érkezett dokumentumok vonatkozó részébe a hivatalos órák alatt bármikor betekintsen; az erre vonatkozó iratokból kérésre másolatot bocsát rendelkezésre;
c) a biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a bankgarancia kedvezményezettjével szembeni bírósági eljárás esetén minden információt, adatot, okiratot, nyilatkozatot a biztosító részére az előírt határidőn belül megad, szükség esetén az eljárásban beavatkozóként a biztosító pernyertessége érdekében részt vesz vagy saját nevében eljárást indít;
d) a biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenti, ha a bank személyében, működőképességében, hitelképességében és/vagy jogképességében az ügylet futamideje alatt változás vagy annak veszélye következik be, továbbá – a biztosítóval történt egyeztetés szerint – a szükséges intézkedéseket megteszi a biztosított személyének változásából adódó szerződéses kötelezettségek teljesítése érdekében;
e) a biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosított bankgarancia ügylethez kapcsolódóan a kárfizetést követően befolyó összegeket a biztosítónak azonnal átutalja.
13. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni a biztosítási esemény bekövetkeztét.
XI. rész
A biztosító mentesülése, korlátozások
1. Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha
− a szerződő és/vagy a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közöl;
− a szerződő és a bankgarancia kedvezményezettje, illetve a biztosított között a kereskedelmi kapcsolaton túl tulajdonosi, illetve érdekeltségi viszony állt fenn a szerződéskötéskor, vagy következett be a szerződés időtartama alatt és azt nem jelentette a biztosítónak; ugyanazon elismert vállalatcsoport, illetve tényleges vállalatcsoport tagjai voltak a szerződéskötéskor, vagy váltak azzá a szerződés időtartama alatt és azt nem jelentette a biztosítónak (X. rész 3. a) pont első bekezdés);
− a szerződő/biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;
− a szerződő nem tesz eleget a VIII. részben foglaltaknak;
− a tényleges magyar származású hányad a fedezetbevételre jelentett mértéknél kisebb, vagy egyébként nem felel meg a II. rész 3. pontban foglaltaknak;
− a szerződő vagy a biztosított meggátolja a biztosítót a rá átruházott jogok érvényesítésében;
– a szerződő a bankgarancia nyújtáshoz kapcsolódóan bűncselekményt vagy jogszabálysértést követ el;
– a szerződő az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában előírtak szerint nyilatkozott, állításai azonban nem feleltek meg a valóságnak, és a bankgarancia nyújtáshoz kapcsolódóan bizonyíthatóan részt vett vesztegetésben, továbbá tudomása volt korrupcióról.
2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a biztosított köteles a biztosító felhívására az abban megjelölt határidőben visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés pénznemében, forintban történt kárfizetés esetén a kárfizetés alapjául szolgáló devizaösszeg forint értékét a visszafizetés napján érvényes, a biztosított által alkalmazott eladási árfolyamon. A biztosított a jogtalanul használt összeg alapján a visszafizetésig eltelt időszakra a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni a biztosítónak.
3. A biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket az I. rész 5., a II. rész 2. és 3. pontjai, a VII. rész, valamint esetenként a Kötvény tartalmazza.
XII. rész Kármegtérülés
Kárkinnlevőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek, feltéve, hogy azokat a biztosító jóváhagyta, a kárviselés arányában kerülnek megosztásra a biztosító és a biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében – forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, a garantőr hitelintézet által jegyzett deviza vételi árfolyamon – történik.
XIII. rész
A biztosítási szerződés megszűnése
1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
2. A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére bármelyik fél felmondhatja. A felmondási idő harminc nap. Ebben az esetben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.
3. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
4. A biztosítási szerződés lejárat előtti megszűnése esetében a biztosító – szabályosan kiállított bizonylat alapján – a megszűnés hónapjának utolsó napjától a lejáratig terjedő kockázatviselési időszakra számított kockázatarányos – befizetett – biztosítási díjat a szerződőnek a megszűnés időpontjától számított harminc napon belül visszatéríti.
A szerződés megszűnése esetén a fennmaradó díj elszámolásáról a VI. rész 7. pontja rendelkezik.
5. Amennyiben a szerződés megszűnik, a biztosítási jogviszonyból eredő, a szerződés megszűnésének időpontja előtt keletkezett jelentési, dokumentálási, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének a biztosított, illetőleg a szerződő fél köteles eleget tenni.
6. A jelen szerződés megszűnését követően a biztosított garanciaügylethez kapcsolódó, a jövőbeni megtérülés alapját képező vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok vonatkozásában a X. rész 6. pontjában foglaltak irányadóak.
XIV. rész Elévülés
1. A biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztét követő naptól számított egy év.
2. A biztosító megtérítési igényének elévülési ideje öt év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.
3. Egyéb, a fentiekben nem említett esetekben, a biztosítási szerződésből eredő igények egy év elteltével elévülnek.
XV. rész Perilletékesség
A felek a biztosítási szerződésből eredő vitás kérdések eldöntésére alávetik magukat a hatáskörrel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.
XVI. rész Záró rendelkezések
Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. Törvény, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú
biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet, és a biztosító
Üzletszabályzata, illetve a Kötvény az irányadó.