Tartalom

SIGNAL vállalkozói

felelősségbiztosítások

Általános szerződési feltételek

2016.01.01.

Tartalom

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele 3

1. számú záradék a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltételéhez 20

2. számú záradék a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltételéhez 21

Általános felelősségbiztosítás különös feltétele 22

1. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez 23

2. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételéhez 24

3. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez 25

4. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez 26

5. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételéhez 27

6. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez 28

7. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez 29

Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltétele 30

1. számú záradék a Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételéhez 32

2. számú záradék a Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételéhez 33

Termékfelelősség-biztosítás különös feltétele 34

1. számú záradék a Termékfelelősség-biztosítás különös feltételéhez 36

Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös feltétele 37

1. számú záradék a Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös feltételéhez 38

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös feltétele 39

Bérbeadói felelősségbiztosítás különös feltétele 41

Bérlői felelősségbiztosítás különös feltételei 42

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók

felelősségbiztosításának különös feltétele 43

Iskolák felelősségbiztosításának különös feltétele 45

Munkavállalói felelősségbiztosítás különös feltétele 47

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

kiegészítés és módosítás 48

Jegyzet 52

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, ame- lyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei és a záradékok („feltételek”) másként nem rendelkeznek – a Biztosító felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), vala- mint a biztosítási tevékenységről szóló átírni: 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) alapján jöttek létre. Ügyféltájékoztatónak minősülnek mindazon más feltéte- lek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tar- talmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalma- zott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozá- sának feltételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító biz­ tosítási díj ellenében mentesíti a Biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein fel­ tűntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért a személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kár megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabá­ lyai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövet­ kező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülé­ se, egészségromlása.

Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülé­ se vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi­ nősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több bizto­ sítási esemény a Biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban kö­ vetkezett be.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A biztosítási szerződés megkötésekor a Szerző- dő és a Biztosított személye különválhat.

Szerződő: a Biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fedezi és akihez a Biztosító jog- nyilatkozatait intézi.

Biztosított: az a vállalkozás, azaz önálló foglal- kozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, aki a magyar jog szabályai szerint a be- következett károkért kártérítési felelősséggel va- lamint sérelemdíj megfizetésére kötelezettséggel tartozik.

Együttbiztosított: az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi sze- mély, aki a biztosítási szerződésben meghatáro- zott biztosítási esemény tekintetében a Biztosí- tott részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosí- tottal együtt, vele azonos biztosítási védelem- ben részesül. Ahol a biztosítási feltételekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések Együttbiztosítottra is vonatkoznak.

Biztosító: A SIGNAL Biztosító Zrt. A Biztosító biztosítási díj ellenében a kockázatot viseli és a biztosítási szerződésben vállaltak szerint biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén a szer- ződési feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

3. Biztosítási szerződés létrejötte

3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli meg- állapodásával jön létre. A biztosítási szerző- dés megkötését írásbeli ajánlatával a Szer- ződő kezdeményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges el- utasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a Szerződő/Biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az eset- ben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.3. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító el- fogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

3.4. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a feltételektől, a Biztosító tizenöt napon belül írásban java- solhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt at- tól a naptól kell számítani, amelyen az aján-

lat a Biztosítónak kockázatelbírálásra jogo- sult szervéhez beérkezett. Ha a Szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra a Biztosító írásban felmond- hatja.

3.5. Ha a Biztosító kötvényt állít ki és a kötvény tartal­ ma a Szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

3.6. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatáro- zott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

4. A biztosítási szerződés módosítása

4.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosítását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerződés módosításához a Biztosí- tó és Szerződő közös megegyezése szükséges.

4.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé­ nyekről továbbá ha a szerződésben meghatáro­ zott lényeges körülmények, így különösen a koc­ kázati körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot kocká­ zatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí­ tott harmincadik napon megszűnik.

5. A biztosítási szerződés tartama

5.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy hatá­ rozatlan időtartamú.

5.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem ál­ lapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

5.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

6. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés

6.1. A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

6.2. Jelen biztosítás éves díjú. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves és éves. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat számíthat fel.

6.3. A biztosítás első díja a szerződésben meghatá­ rozott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első nap­ ján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a Szerződő fél választása szerint történhet banki átutalás, csekk, vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése ese­ tén készpénzben kell megfizetni.

6.4. A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezésére a kockázat- viselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésé- re. Amennyiben a biztosítási díj a kockázat- viselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre vissza- menőleges hatállyal megszűnik.

6.5. Az egyszeri díjat a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létre­ jöttekor kell megfizetni.

6.6. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

6.7. A Biztosító kockázatviselése a felek által a szer­ ződésben meghatározott időpontban, ilyen hiá­ nyában az azt követő nap 0. órája, amikor a szer­ ződés szerinti első díj vagy díjelőleg a Biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett, feltéve, ha a biztosítási szerződés létrejön.

6.8. Ha a Szerződő az első díjat a szerződés hatályba­ lépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalé­ pés időpontjáig a Biztosító kamatmentes előleg­ ként kezeli.

6.9. Ha a Szerződő a díjat a Biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számí­ tott negyedik napon a Biztosító számlájára, ille­ tőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, de a szerződő fél bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

6.10. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik a Biztosító kockázatviselése, amely napon a Szerződő és a Biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozó­ an külön megállapodott, feltéve, hogy a Szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a Biztosító erre halasztást adott.

6.11. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg be­ fizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a kö­ vetkező időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beérkezéstől számí­ tott 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

6.12. Ha az esedékes díjnak csak egy része került meg­ fizetésre, a szerződés – változatlan biztosítási ösz­

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

xxxxxxx – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

6.13. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig il- leti meg a Biztosítót, amelyben kockázatvise- lése véget ért.

6.14. Indexálás:

A Biztosító a biztosítási díj módosítását a szer­ ződés hatálya alatt bármikor jogosult kezdemé­ nyezni a következő biztosítási időszakkal kezdődő hatállyal Biztosított érintett időszakban történt ár­ bevételének, illetve a díjszámítás alapját képező adatoknak tényleges vagy feltételezett változása alapján. Az árbevétel, illetve a díjszámítás alapját képező adatok feltételezett változását akkor veszi alapul Biztosító, amennyiben Biztosított nem nyi­ latkozott a jelen feltétel 13.1.2.4. pontjában leírt ha­ táridőig árbevételének, illetve a díjszámítás alapját képező adatok változásáról. A Biztosító módosí­ tó javaslatát legalább az évfordulót megelőző 45 nappal küldi el a Szerződő részére. Amennyiben a Szerződő a módosító javaslat elfogadásáról, an­ nak kézhezvételétől számított 30 napon belül írás­ ban értesíti Biztosítót, vagy arról jelen pontban írt határidőig nem nyilatkozik, a módosítás az évfor­ dulón hatályossá válik. Ha Biztosított az árbevétel, illetve a díjszámítás alapjául szolgáló adatok fel­ tételezett változásának mértékével nem ért egyet, úgy jogosult a módosítás visszautasítására nyitva álló határidőn belül írásban kérni – az érintett idő­ szak tényleges árbevételének, illetve a tényleges adatok bejelentésével egyidejűleg – a tényleges változás figyelembevételét Biztosító részéről. Biz­ tosító jogosult ellenőrizni a változás mértékét és kérni a tényleges változás igazolását Biztosítottól.

Amennyiben a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, és nem nyilatkozik az érintett időszak árbevételének változásáról sem, ak- kor káresemény bekövetkeztekor a Biztosító a megállapított kár akkora részének – de leg- feljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a Szerződő/Biztosított által közölt, a díjszámítás alapját képező árbevétel (illetve a díjszámítás alapját képező adatok) annak a tényleges árbevételnek (illetve a díj- számítás alapját képező adatoknak), amelyet a Szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapjaként figyelembe kellett vol- na venni.

Az indexáláskor Biztosító a rendelkezésére álló, KSH által hivatalos honlapján közzétett legfris- sebb ipari termelő árindexet alkalmazza (jelen pontban továbbiakban: díjalap). A biztosító a díj- alap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként állapítja meg a következő biz- tosítási időszak biztosítási díját.

Árbevétel: az értékesített termékek és áruk, illet- ve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke.

Érintett időszak: a biztosítási évfordulót megelőző

60. nap előtti 12 egész naptári hónap.

Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat át- venni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződő- nek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

6.15. Tartamengedmény:

A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmon­ dásának jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

A szerződő által a tartam lejárta előtt történő fel­ mondás esetén szerződő köteles a teljes tartamra adott engedmény összegét egy összegben, a fel­ mondás napján visszafizetni a Biztosító részére.

7. A szerződés megszűnése, folytatólagos díj megfizetése elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése

7.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességé- től számított 30. nap elteltével a kockázat- viselés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredmény- telen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

7.2. Ha a Biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miatti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a Szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasít- ja vissza, és a szerződő a díj megfizetésé- vel egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biztosítónak a szerződés újból hatályba lép.

7.3. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biz­ tosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg­ szűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő ré­ sze nem válik hatályossá.

7.4. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási ese­ mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

7.5. A biztosítási összeg változása maga után von­ hatja a biztosítási díj változását is.

8. A kockázatviselés területi és időbeli hatály

8.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatá­ lya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig bejelentett károkra terjed ki.

8.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgál­ tat, amelyeket megalapozó káreseteket Magyar­ ország területén okozták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

9. Önrészesedés

9.1. A Biztosító kár esetén az általa nyújtandó szolgáltatási összeget a biztosítási szerző- dés szerinti önrész levonásával határozza meg. A Biztosító az önrészesedést a bizto- sítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes biztosítási eseménynél figye- lembe veszi.

10. A biztosítási összeg, limit

10.1. A biztosítási összeget a Szerződő/Biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa

10.2. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosí­ tási időszakonként a szerződésben megjelölt fel­ ső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A Biztosító által az eseményenként és a biztosítási időszakonként meghatározott biztosítási összeg mértéke eltérhet egymástól.

10.3. A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biz­ tosítási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási eseménnyel össze­ függésben keletkezett polgári jogi igénnyel össze­ függő jogi képviseletének költségeire, az esetle­ ges perköltségre, valamint az alapos kártérítési követelésekből eredő kamatkövetelésekre.

10.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfi­ zetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi­ atti felelősségét vagy helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megalapozatlanul elhúzza.

10.5. Együttbiztosított megjelölése esetén a bizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg a Biztosítottra és az Együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a biztosí- tási eseményből származó kárigény(ek) esetén Biztosító kizárólag egyszer szolgáltat.

11. A Biztosító szolgáltatásának szabályai

11.1. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítá- si időszak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesí- téséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezet- feltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a fedezetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tájékoztat- ni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

11.2. A biztosító a kárrendezési eljárás során megál­ lapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizeti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követe­ lését ő egyenlítette ki.

11.3. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kár­ térítési igények miatti felelősségét vagy összeg­ szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil­ vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

11.4. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő köte­ lezettségével összefüggésben, a károsító ese­ ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün­ tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó­kö­ teles szolgáltatás ellenértéke (anyag­, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for­ galmi adó összegének megfelelő összeg meg­ térítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for­ galmi adó összegét, vagy amelyből annak ösz­ szege kiszámítható.

11.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a Biztosító a korrigált 2004. évi ha­ landósági tábla alapján, 0%­os technikai ka­ mattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és ösz­ szegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja.

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltás­ hoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paraméterei­ nek, illetve a Károsult egészségi állapotának fi­ gyelembe vételével állapítja meg.

11.6. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé­ nyen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

11.7. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosítási szolgáltatások együttes összege nem haladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített káreseményenkénti bizto­ sítási összeget (kumulált limit).

12. A biztosítással nem fedezett károk (kizárások)

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfogalmazott olyan események, amelyekre a Biz- tosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási eseménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

12.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési és sérelemdíj iránti igényre

a) amelyet a Szerződő és a Biztosított egy- másnak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymás- nak okoztak,

c) amelyet a Biztosított maga szenved el,

d) ahol a Biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kötbér, késedelmi kamat) merül fel,

f) valamint nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsér- tésével, valamint az előszereteti érték kár- pótlásával összefüggésben keletkeztek.

g) amit a Biztosított jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak vagy közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévő jogi személy- nek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okoz,

h) amelyet több Biztosított (együttbiztosított) esetén a Biztosítottak egymásnak okoznak.

i) amely a Biztosított törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladó, egyoldalú kö- telezettségvállalásából ered

j) amely sem személysérülésre, sem pedig tárgyrongálásra nem vezethető vissza

12.2. Nem fedezi a biztosítás külön megállapodás hiányában:

a) Biztosított alvállalkozója által okozott ká- rokat,

b) a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkat,

c) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetet- lenül szükséges károkat,

d) a vadgazdálkodással okozott károkat,

e) a vegyszerszórási, a Biztosított által nö- vényvédő szerek, mezőgazdasági kemiká- liák felhasználásával, környezetbe juttatá- sával okozott károkat,

f) a genetikai károkat,

g) Biztosított által gondozott növényi kultú- rák által okozott károkat,

h) a légi-, vízi-, vasúti és kötöttpályás köz- lekedési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkat,

i) a Biztosítottat, mint személy- és vagyon- védelmi, valamint magánnyomozói tevé- kenység folytatójaként terhelő károkat,

j) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat,

k) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló mindenko- ri hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

l) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevé- kenység folytatásából eredő károkat,

m) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során okozott károkat,

n) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban a szállítá- suk során okozott károkat, valamint,

o) ha a károkat nem a tevékenység folytatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmények avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kelet- keztek.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha a Bizto- sított

• hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas (2,51 mg/liter felet- ti mértékű véralkohol szintű) állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésé- vel okozta,

• a kárt a szakmai előírások, belső utasítá- sok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyama- tos megszegésével okozta.

12.3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt külön megállapodás hiányában:

a) amely a természetes és mesterséges kör- nyezet szennyezéséből, környezetveszé- lyeztető tevékenységből ered,

b) amit a Biztosított szolgáltatói minőségben okoz,

c) amit a Biztosított munkáltatói minőségben a munkavállalónak okoz, valamint amelyek foglalkozási megbetegedésből erednek,

d) amit Biztosított, mint ingatlan bérbeadója vagy bérlője okoz,

e) ami a termékfelelősség körébe tartozik, amit a Biztosított mint gyártó, importáló, forgalmazó okoz

f) amit a Biztosított szerződésszegésével okoz,

g) amely a Biztosított és a károsult közötti jog- viszonyra irányadó szabályok szerint elévült

h) amely a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be, az elmaradt hasznot, így különösen az üzemszünetből eredő termeléskiesést, állásidőre fizetett bért, a késedelmes tel- jesítés következményeit

i) amely a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, to- vábbá ionizáló és lézersugárzásból ered- nek,

j) amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, keze- lésével kapcsolatos,

k) amely a jogszabály alapján megtérülő, il- letve más biztosítással már fedezett,

l) amely mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

m) amely a Biztosított jogszabályban írt fele- lősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

n) amely az egészségi állapot csökkenésé- ből ered, és amelyet közvetve vagy köz- vetlenül a Human T- Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopathy Associated Vims (LAV), vagy azok mutá- ciói, áttételei vagy egyéb változatai okoz- nak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS), vagy hasonló ter- mészetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természe- tű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

o) amely azbesztózisból vagy bármilyen ha- sonló betegségből ered, és amely beteg- ség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, ke- zelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

p) amely közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek követ- kezményeképpen lépnek fel, ilyen példá- ul a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME, Chronic Wasting- betegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx- xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx–Straussler– Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

12.4. Építőipari tevékenységet folytató Biztosított esetében nem terjed ki a Biztosító kockázat- viselése:

a) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolí- tása vagy meggyengítése miatt bekövet- kezett károkra

b) az épületekben keletkezett repedéskárok- ra, függetlenül attól, hogy azok veszélyez- tetik-e az épület állékonyságát és haszná- lóinak biztonságát vagy sem

c) a tetőszigetelés javítása során szél és csa- padék által okozott károkra, ha

• az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad

• az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott

• a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedves- ségre érzékeny gyárberendezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fó- liával) nem végzik el

12.5. Nem téríti meg a Biztosító továbbá

bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

d) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbi- akban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak el- követése során közveszély okozásával, vagy

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

e cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közreha- tott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cse- lekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fe- nyegetéssel vagy annak előkészítésével való- sult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet, vagy kormány megbízá- sából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

• egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

• a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltéte- lekben meghatározott biztosítási események- hez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmé- nyek okoztak, vagy amelyekben közrehatot- tak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

13. A felek együttműködése

13.1. A Szerződő/Biztosított kötelezettsége

13.1.1. Közlési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biz­ tosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítot­ tat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

A Szerződő/Biztosított köteles – a Biztosító ké­ résére – a Biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat

számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a Biz­ tosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított szemé­ lye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

13.1.2. Változás bejelentési kötelezettség

13.1.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és/vagy a közlési kötelezettség körébe vont kö­ rülmények változását a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésük­ től számított 8 napon belül – köteles a Biztosító­ nak írásban bejelenteni.

13.1.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megválto- zása,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy lé- tesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• A kármegelőzés vagy kárelhárítás rendsze- rének módosulása,

• új üzem, telep létesítése,

• az üzemek, berendezések legalább három- havi időtartamra történő – nem idényszerű

– leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása.

13.1.2.3. A Szerződő/Biztosított a Biztosító kérésére kö- teles a változásra vonatkozó módosított, illető- leg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni.

13.1.2.4. Biztosított köteles legkésőbb minden biztosítási évfordulót megelőző 60. napig írásban nyilat­ kozni az érintett időszakban bekövetkezett árbe­ vételéről, a díjszámítás alapját képező adatokról, illetve azok változásáról.

13.1.2.5. A Szerződő/Biztosított közlési, illetőleg vál- tozás bejelentési kötelezettségének megsér- tése esetén a Biztosító szolgáltatási i kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.1.2.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási koc­ kázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto­

sító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

13.1.2.7. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irá­ nyuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köte- les lett volna.

13.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a Bizto­ sítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a Biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A Szerződő/Biztosított a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított következmények mellett – köteles a Biztosítónak bejelenteni, ha vele szemben a felelősségbizto­ sítási szerződésben meghatározott tevékenysé­ gével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre alapot adhat.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Szerződő/Biztosított köteles a Biztosító ren­ delkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megál­ lapításának elbírálásához szükségesek.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 1. sz. mellékletben rögzített dokumentumok be­ nyújtását/bemutatását kéri.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérí- tési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bün- tető-, illetve polgári peres eljárásról vagy egyéb hatósági eljárásról való tájékoztatást,

• Biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, doku- mentumokat,

• a Biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges informá- ciót.Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (munka- ügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell Szerződőnek/Biztosítottnak.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biz- tosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmények kide- ríthetetlenné válnak.

13.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított köteles a károk megelő­ zése, elhárítása és enyhítése érdekében min­ den, az adott helyzetben elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

13.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben elvárható ma­ gatartás követelménye szerint enyhíteni.

A Biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésére. Amennyiben a Biztosított ettől a megoldástól eltér, a többletköltségeket a Biztosító nem téríti.

13.2. A Biztosító kötelezettségei és jogai

13.2.1. A Biztosító a károkat és sérelemdíjat a feltéte­ lekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a Biztosító a Biztosított felelősségét minden eset­ ben vizsgálja. A Biztosító késedelmes szolgálta­ tása esetén kizárólag a magyar polgári jog sza­ bályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

13.2.2. A szolgáltatási összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

13.2.3. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat be- folyásoló körülményeket és a Szerződő/Bizto- sított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

14. A Biztosító mentesülése

14.1. A Szerződő/Biztosított közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a Biztosító helytállási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződés- kötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14.2. A Biztosító adhat a Biztosított részére a kár- megelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kap- csolatos előírásokat, utasításokat nem tartot- ta be, és a károk ezzel összefüggésben kelet- keztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

14.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerződő/Biztosított a Bizto- sítónak a biztosítási esemény bekövetkezé- sét a 13.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvi- lágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ez által kideríthetetlenné válnak.

14.4. A Szerződő/Biztosított a kárral kapcsolat- ban hozzá bármilyen címen befolyó megté- rülést 8 munkanapon belül köteles a Biztosí- tónak írásban bejelenteni, és azt a már kifi- zetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak visszafizetni.

14.5. A biztosítót az általa megtérített kár mér- tékéig megtérítési igény illeti meg a kár- okozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzá- tartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a Biztosító tör- vényi engedmény alapján megnyíló vissz- keresetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányá- ra nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a Biztosítottat terhelik.

14.6. A károsult kártérítési igényének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a bizto- sító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

14.7. A biztosított bírósági marasztalása a biztosí- tóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele- téről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

15. Titoktartási kötelezettség

I. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezé- sek

1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil­ vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosí­ tási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biz­ tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi

körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál­ kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbizto­ sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiz­ tosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – ti­ toktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma­ zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé­ lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör­ vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá­ sával kezelheti.

5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biz­ tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomo­ zó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bíró­ sági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adós­ ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi va­ gyonfelügyelővel, bírósággal

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to­ vábbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto­ sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro­ zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny­ hivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör­ vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek meg­ léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal­ mazására, titkos információgyűjtésre felha­ talmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosí­ tás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítá­ sok során átadott adatok tekintetében a köt­ vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin­ tetében – az erre irányuló megállapodás ren­ delkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér­ vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté­ ben és az ezen adatok egymás közti átadá­ sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá­ ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise­ lővel, továbbá – a közúti közlekedési balese­ tével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önren­ delkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük­ séges adatok tekintetében a kiszervezett te­ vékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs­ gáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá­ lyok által támasztott követelményeket kielégí­ tő adatkezelés feltételei minden egyes adat­ ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá­ masztott követelményeket kielégítő adatvé­ delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto­ sával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel­ mi és Információszabadság Hatósággal,

s. a bonus­malus rendszer, az abba való beso­ rolás, illetve a káresetek igazolásának részle­ tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus­ malus besorolásra nézve a rendeletben sza­ bályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)­j), n) és s) pontban megje­ lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap­ ját, azzal, hogy a p)­s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat

megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto­ sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál­ tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. tör­ vény (a továbbiakban: FATCA­törvény) alapján az adó­ és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzet­ közi közigazgatási együttműködés egyes szabá­ lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak­ ban: Aktv.) 43/B­43/C. §­ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §­ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA­törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §­ában foglalt kö­ telezettség teljesítésében merül ki.

8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 5­12. valamint a 14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szer­ vek alkalmazottaira is kiterjed.

10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet­ biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás­ beli megkeresésére akkor is köteles haladéktala­ nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30­ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz­ szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó­ anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés­ sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn­ szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer­kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel­ téssel vagy kábítószer készítésének elősegí­ tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés­ sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüg­ gésben.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által el­ rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé­ sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatá­ rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré­ szére történő átadása.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö­ telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi­ nősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként műkö­ dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá­ lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti­ toknak minősülő adatot.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adat­ alany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá­ nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az in­ formációs önrendelkezési jogról és az in­ formációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) be­ kezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld­ re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke­ zéseket kell alkalmazni.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal­ kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység­ hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe­ lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá­ latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át­ adása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel­ ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel­ kezések teljesítése érdekében történő adat­ átadás.

17. A 14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze­ mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze­ mélyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adatto­ vábbításokról.

20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.­ben)meghatározott pénzügyi intézmény­ nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás­ beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, va­ lamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt­ tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé­ nyesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze­ mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke­ zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren­ delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada­ tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke­ zések az irányadók.

25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada­ tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö­ köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí­ tett jogosult is gyakorolhatja.

26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiz­ tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a ke­ letkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat­ kozással visszatartani az információt a közérdekű

adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.­ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebek­ ben a Ptk.­ban foglaltakat kell megfelelően alkal­ mazni.

II. A biztosító üzleti titka

1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.­ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalma­ zása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

III. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma

1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz­ dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód kö­ vetelményét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö­ vetésével összefüggő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel­ tételeiről és egyes korlátairól szóló törvény­ ben meghatározott gazdasági reklám, továb­ bá hirdetési tevékenység,

e. az élet­, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat­ elbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

2. Az 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolha­ tó – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogvi­ szonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan ér­ tékelhető és valós különbségen alapuló éssze­ rű indoka van,

b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §­ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összeha­

sonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter­ mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító ál­ tal alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

IV. A FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségek

1. A FATCA­törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiak­ ban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA­törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA­törvény szerinti Számlatulajdo­ nos és Jogalany (a továbbiakban együtt: szám­ latulajdonos) FATCA­törvényben foglalt Megálla­ podás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiak­ ban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőség­ vizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájé­ koztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B­43/C. §­a alapján az adóható­ ság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett­ ségéről,

c) a FATCA­törvény szerinti jelentéstételi kötele­ zettségéről.

3. Az Aktv. 43/B­43/C. §­a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesí­ tésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

V. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adat- szolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je­ lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég­ zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv.

1. melléklet II­VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőség­ vizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfo­ gadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §­a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

3. Az Aktv. 43/H. §­a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgálta­ tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

VI. A veszélyközösség védelme céljából törté- nő adatátadás

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkere­ ső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban fog­ lalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályok­ nak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biz­ tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul­ hat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3­6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosí­ tó erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szer­ ződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg­ felelő megkeresés szerinti adatokat a megkere­ sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meg­ határozott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesí­ tésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szer­ ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 3. pontban meghatározott ága­ zathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző­ dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc­ kázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző­ dés alapján teljesítendő szolgáltatások jog­ alapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3­9. és 14­18. pontjában meghatározott ágaza­ tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso­ latban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgya­ kat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érin­

tően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szer­ ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző­ dés alapján teljesítendő szolgáltatások jog­ alapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10­13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye­ zett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b­e. pontjában meghatározott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész­ ségi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar­ tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyisé­ gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar­ tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alváz­ száma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont­ jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biz­ tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító ál­ tal megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által el­ végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, vala­ mint az adatkérés céljának megjelölését. A meg­ keresés és annak teljesítése nem minősül a bizto­

xxxxxx xxxxx megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé­ nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatározott időtarta­ ma meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljá­ rás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatá­ rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésé­ nek tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a bizto­ sítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az Infotv.­ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8­10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé­ nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé­ nek a helyességéért és pontosságáért a megke­ resett biztosító a felelős.

15. A Bit. vonatkozó 149. §­ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

16. Biztosítottat/Szerződőt terhelő titoktartási kötelezettség

Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szerződésben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktartási kö- telezettség jelen megállapodás megszűnését kö- vetően is, időbeli korlátozás nélkül fennáll.

Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat fel- mentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítottat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jog- szabályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.

17. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

17.1 Személyes adat az olyan adat, adatból levon­ ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosít­ ható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

17.2 A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá­ sával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.

17.3 E célokkal összefüggésben a Biztosító a tudo­ mására jutott adatokat Bit. értelmében az érin­ tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra szemé­ lyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősül­ nek különleges adatnak.

17.4 Az adatkezelés időtartama: a Biztosító a sze­ mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biz­ tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé­ nyesíthető.

17.5 Amennyiben a kiszervezett tevékenység kereté­ ben a Biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül.

17.6 A Biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvé­ nyes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, ki­ véve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás tel­ jesítése során történik.

17.7 A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolá­ sát a jelen szerződési feltételek 15. pontja tartal­ mazza.

17.8 A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások so­ rán igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

17.9 Az érintett a Biztosító adatkezelésével kapcso­ latosan az alábbi jogokkal élhet a 2011. évi CXII. tv. alapján (Info tv):

17.9.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett ké­ relmére a Biztosító 30 napon belül, írásos for­ mában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozásában kezelt, feldol­

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

gozott adatokról, azok forrásáról, az adatkeze­ lés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve

– amennyiben az adatok továbbításra kerültek

– az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyene­ sen adandó. További tájékoztatásokért költség­ térítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizá­ rólag az Info törvényben meghatározott ese­ tekben lehet megtagadni. A tájékoztatás meg­ tagadása esetén a Biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információ­ szabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

17.9.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vita­ tott személyes adat helyessége vagy pontossá­ ga nem állapítható meg egyértelműen.

17.9.3 Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes;

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződé­ ses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség;

• az hiányos vagy téves és ez az állapot jog­ szerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az ada­ tok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

• azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

17.9.4 Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a szemé­ lyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljá­ ból továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez

az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes­ bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem tel­ jesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

17.9.5 Nyilvánosságra hozatal

A Biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A Biztosí­ tó munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló

— összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a kö­ zölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

18. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók

18.1 A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá­ sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 06­40­405­405 kékszá­ mon vagy a külföldről is hívható +36­1­458­4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele­ zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér­ igazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e­mail címre, faxon a 06­1­458­ 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően

– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut­ tathatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elér­ hetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.

18.2 A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyit­ vatartási idejében, ennek hiányában a szék­ helyén minden munkanapon 8 órától 16 órá­ ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között leg­ alább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhető­ séget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

18.3 A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfoga­ dási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

18.4 Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz­ tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy­ intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben ál­ talában elvárható.

18.5 Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto­ sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé­ telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall­ gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesí­ tett jegyzőkönyvet.

18.6 A biztosító a szóbeli panaszt – a 18.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgál­ ja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 18.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó ren­ delkezések szerint jár el.

18.7 Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé­ ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé­ lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél­ nek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz ese­

tén az ügyfélnek – a 18.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

18.8 A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in­ dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél­ nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehe­ tőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasz­ tói jogvita kialakulását.

18.9 A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá­ ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatá­ rozott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér­ tése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi el­ járást kezdeményezhet, vagy a szerződés létre­ jöttével, érvényességével, joghatásaival és meg­ szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat­ kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett­e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levele­ zési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bo­ csátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése ese­ tén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H­1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06­40­203­776

E­mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog­ hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző­ désszegéssel és annak joghatásaival kapcsola­ tos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu­ dapest, BKKP Pf.: 172.

E­mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

18.10 A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

18.11 A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, át­ látható és gyors kezelésének eljárásáról, a pa­ naszügyintézés módjáról, valamint a 18.12 pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panasz­ ügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektroni­

Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

kus levelezési címéről, telefonszámáról és tele­ faxszámáról.

18.12 A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézke­ désekről nyilvántartást vezet.

18.13 A 18.12 pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaz­ xxx xxxx

a a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b a panasz benyújtásának időpontját,

c a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás ese­ tén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős sze­ mély megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

18.14 A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, en­ nek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

18.15 A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasz­ tóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

18.16 A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolat­ tartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

18.17 Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, pol­ gári peres vagy nem peres (fizetési meghagyá­ sos) eljárás keretében lehetséges.

19. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a kárigény Biztosított tudomására jutása, vagy a kárigény Biztosítottal történő közlése közül a ko- rábbi időponttól számított egy év.

20. Jognyilatkozatok

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltéte- lek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektro- nikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az ere- deti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatko- zat szkennelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.

A Biztosított/Szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írás­ ban köteles megtenni.

21. Egyéb rendelkezések

21.1. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kap- csolódó különös és kiegészítő biztosítási feltéte- lekben közeli hozzátartozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.

21.2. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

21.3. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájé­ koztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírá­ lására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötelezően alkalmazandó jogszabály megválto- zása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automatikusan a biztosítási szerző- dés részévé válik.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakor- lat, amelyet egymás között kialakítottak.

21.4. Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkö­ rűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonos: SIGNAL IDUNA HOLDING (Német­ ország)

Cégjegyzékszám: 01­10­042159

Adószám: 10828704­2­4

KSH száma: 10828704­6511­114­01

Felügyeletet ellátó hatóság: Magyar Nemzeti Bank

21.5. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fi­ zetőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

22. Jelen feltételhez köthető illetve kötendő záradékok

22.1. 1. számú záradék a Vállalkozói felelősségbiz- tosítások általános feltételéhez: A fedezet ki- terjesztése a teljesítési segéd/alvállalkozó által okozott károkra.

22.2. 2. számú záradék a Vállalkozói felelősségbizto- sítások általános feltételéhez: A fedezet kiter- jesztése az Európai területi hatályra.

1. számú záradék a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltételéhez

A fedezet kiterjesztése a teljesítési segéd/alvállalkozó által okozott károkra

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltétele az alábbiak szerint módosul:

1. Jelen kiterjesztő záradék alapján Biztosító a Bizto­ sított által választott különös felelősségbiztosítási fedezet(ek) vonatkozásában és abban foglaltak sze­ rint mentesíti Biztosítottat azon kártérítési igények és személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, amelyeket Biztosított teljesítési se­ gédje/alvállalkozója okoz és amelyekért Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fele­ lősséggel tartozik.

2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltét­ elei közül a teljesítési segédre/alvállalkozóra vonatko­ zó kizárás jelen záradék alkalmazása esetén hatályát veszti.

3. A Szerződő/Biztosított által választott különös fele­ lősségi fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesz­ tése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, ame­ lyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

4. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vál­ lalkozói felelősségbiztosítások általános feltételei és a Szerződő/Biztosított által választott felelősségbiz­ tosítási fedezet különös biztosítási feltételei az irány­ adók.

2. számú záradék a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltételéhez

A fedezet kiterjesztése az Európai területi hatályra

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltételei az alábbiak szerint módo- sulnak:

1. Jelen kiterjesztő záradék alapján a biztosítási fedezet kiterjed az Európa földrajzi értelemben vett területén okozott és bekövetkezett, a Szerződő/Biztosított ál­ tal választott különös felelősségbiztosítás biztosítá­ si feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüg­ gő sérelemdíjra, amelyekért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Jelen kiterjesztő záradék alkalmazása esetén sem terjed ki a Biztosított/Szerződő által választott kü­ lönös felelősségbiztosítási fedezet az ENSZ által szankcionált területekre.

3. A Szerződő/Biztosított által választott különös fele­ lősségi fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesz­ tése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, ame­ lyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

4. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vál­ lalkozói felelősségbiztosítások általános feltételei és a Szerződő/Biztosított által választott felelősségbiz­ tosítási fedezet különös biztosítási feltételei az irány­ adók.

Általános felelősségbiztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító men­ tesíti a Biztosítottat a szerződésben megállapí­ tott mértékig a Biztosított a biztosítási szerző­ désben meghatározott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kártérítési igények és a személyi sérüléses kárral összefüggő sé­ relemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében foglaltakon kí- vül:

a) rendezvényszervezői minőségben oko- zott károkat,

b) építmények, épületek bontásával össze- függő károkat,

c) felszín alatti és feletti vezetékekben oko- zott károkat,

d) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkat,

e) haszonállattartói minőségben okozott károkat,

f) hatósági jogkörben okozott károkat,

g) hibás termékkel a termék hibájából oko- zott károkat.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi­ nősül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési ösz­ szeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészség­ ügyi, egészségvédelmi, karbantartási szabá­ lyok súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontat­ mányainak nem rendeltetésszerű használa­ tával okozott károkat.

c) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemel­ tetési szabályok, hatósági előírások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett

Terméknek minősül minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált.

Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tartozékait és a csomagolását.

A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújt­ ja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésé­ re, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalom­ ba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

3. Szerződő/Biztosított köteles

a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és hatósá­ gi előírásokat betartani.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

5. Jelen feltételhez köthető záradékok

1. számú záradék az Általános felelősségbiztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése az úthibák (ún. kátyúkárok) és sorfák okozta károkra

2. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás külö­ nös feltételéhez

• A fedezet kiterjesztése rendezvényszervezői tevé­ kenységre

3. számú záradék az Általános felelősségbiztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése vegyszerek kijuttatásával okozott károkra

4. számú záradék az Általános felelősségbiztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése állattartói károkra

5. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás külö­ nös feltételéhez

• Vezetékekben, kábelekben okozott károk fedezete

6. számú záradék az Általános felelősségbiztosításhoz

• Hatósági jogkörben okozott károk fedezete

7. számú záradék az Általános felelősségbiztás különös feltételéhez

• Vezetői tisztségviselői felelősségbiztosítás szerző- désen kívül okozott károkra

1. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez

A fedezet kiterjesztése az úthibák (ún. kátyúkárok) és sorfák okozta károkra

Jelen kiterjesztő záradék alapján az Általános felelősség- biztosítás különös feltétele az alábbiak szerint módosul:

Az Általános felelősségbiztosítás különös feltétele azok­ ra a károkra nyújt fedezetet, amelyek a biztosított önkor­ mányzat normál, elvárható gondossággal folytatott tulaj­ donosi és/vagy üzemeltetői tevékenysége mellett elhárít­ hatatlanul, váratlanul jelentkeznek.

Az ún. kátyúkárok a kedvezőtlen meteorológiai körülmé­ nyek és az elmaradt útfelújítások együttes következmé­ nyei. Az ilyen jellegű károkra biztosítása céljából a jelen záradék alapján az Általános felelősségbiztosítás különös feltétele az alábbiak szerint módosul:

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosító mentesíti Biztosítottat azon személysé­ rülésből vagy tárgyrongálásból eredő kárigények megtérítése és a személyi sérüléses kárral ösz­ szefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyek a biztosított önkormányzat kezelésében levő köz­ utak karbantartásának elmulasztásából, a bur­ kolatok hiányosságaiból származnak, és amely károk megtérítéséért a biztosított önkormányzat mint a közút kezelője vagy fenntartója felelős­ séggel tartozik.

1.2. Jelen záradék alapján a biztosító kizárólag az út­ test hibája vagy gyűrődése által okozott károkért áll helyt a közút fenntartója vagy kezelője helyett. Nem biztosítottak a közmű meghibásodások kö­ vetkeztében keletkezett úthibák miatti károk.

1.3. Jelen záradék alapján a biztosító fedezet alá vonja azokat a szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott, közvetlen dologi károkat is, melyek a biztosított tulajdonában vagy kezelésé­ ben lévő fák, facsoportok és fasorok kidőlése, részleges törése által következnek be, és amely károkért az önkormányzat felelősséggel tartozik, vagy a kár bekövetkeztében közrehatott, vagy vélelmezhető a közrehatása.

Sorfa: az önkormányzat kezelésében lévő útsza­ kaszt szegélyező fák, amelyek gondozását az önkormányzat végzi, illetve amelyeknek gondo­ zása az önkormányzati feladatok közé tartozik.

2. Az önkormányzat teendői kátyú észlelésekor (konkrét gépjármű kártól függetlenül):

• Sebességcsökkentésre illetve veszélyes (kátyús) út­ szakaszra történő figyelmeztető tábla kihelyezése.

• Lehetőség szerint a hibahely elkerítése és jelzése világító fényforrással.

• A hibás útszakasz kijavítása azonnal, de legfeljebb az elvárható technológiai időn belül.

• A minden szempontból beazonosítható és elég­ séges tartalmú kárbejelentés azonnali továbbítása a biztosító felé.

• Az utak minőségének folyamatos ellenőrzése

3. Felek joga és kötelezettsége

Biztosított köteles a károsulttól bekérni az alábbi doku­ mentumokat és Biztosítóhoz továbbítani:

• A kár körülményeinek dokumentálása fényképekkel és tanúk által hitelesített esetleírással. (a kár idő­ pontja, pontos helye, a gépjármű és tulajdonosá­ nak főbb adatai, a gépjármű sebessége a kár előtt, esetleges kiegészítő tábla az útszakaszon: pl. se­ bességkorlátozás, hibás útszakaszt jelző tábla stb. a gépkocsi szemmel látható sérülései). Nagyobb anyagi kárnál, vagy személysérülésnél indokolt a hatóság (rendőrség, mentő) bevonása is.

• A kár bejelentése írásban a biztosított önkormány­ zat felé – az összes bizonylat csatolásával együtt.

A biztosító kártérítési kötelezettsége csak a fenti elő- írások maradéktalan és dokumentált betartása ese- tén áll fenn.

4. Kizárások

A Vállalkozói Felelősségbiztosítás általános feltételéiben és az Általános felelősségbiztosítás különös feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, ha Szerződő/Biztosított elmulasztja jelen feltétel 2. és/vagy

3. pontjában írt kötelezettségeit.

5. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

A fentiekben nem érintett kérdésekben változatlanul az Ál- talános felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadó.

2. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételéhez

A fedezet kiterjesztése rendezvényszervezői tevékenységre

Jelen kiterjesztő záradék alapján az Általános felelősség- biztosítás különös feltétele az alábbiak szerint módosul:

Jelen záradék alapján biztosítási eseménynek minősül a Szerződő/Biztosított által rendezvényszervezői minőség­ ben a rendezvényen igazoltan résztvevőknek és látoga­ tóknak okozott személyi sérüléses valamint tárgyrongálási kár, és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése iránti igény, amelyért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, melyeket a rendezvényen részt vevők és a látogatók ma­ gukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a vonatko- zó feltételekben foglaltakon túl:

• tűzijátékok, lovasrendezvények lebonyolítására,

• gépjárművek, utánfutók, légi-, vízi járművek által okozott károkra,

• a rendezvény megrendezése céljára igénybe vett ingatlanban és azok berendezéseiben okozott ká- rokra,

• a sportrendezvényen részt vevő sportolók által okozott károkra,

• a rendezvényszervező cég illetve uszoda alkalma- zottaira, megbízottjaira,

• kalandparkok, vidámparkok, szórakoztató parkok üzemeltetése során okozott károkra.

Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára­ dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köte­ les fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói fele­ lősségbiztosítások általános feltétele és az Általános fele­ lősségbiztosítás különös feltétele az irányadó.

3. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez

A fedezet kiterjesztése vegyszerek kijuttatásával okozott károkra

Jelen kiterjesztő záradék alapján az Általános felelősség- biztosítás különös feltétele az alábbiak szerint módosul:

Biztosítási esemény

A jelen szerződési feltételek szempontjából Biztosító mentesíti Biztosítottat az olyan, növénykultúrák légi és földi permetezésével, növényvédőszerek, mezőgazdasági kemikáliák (különösen növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnöve­ lő és/vagy érésgyorsító anyagok) felhasználásával, kijut­ tatásával okozott, tárgyrongálási kárigények megtérítése alól, amelyeket a biztosított, alkalmazottja, valamint meg­ bízottja (a továbbiakban: Biztosított) a biztosítottal szer­ ződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek okozott, és amely károk megtérítéséért a biztosított a ma­ gyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A Biztosító csak azokat a károkat téríti meg, amelyek amiatt keletkeznek, hogy a Biztosított a növényvédelmi munkát, vegyszerfelhasználást saját növényvédő és/vagy egyéb gépével, eszközével az általa művelt területen végzi.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő, ok­okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosí­ tási eseménynek minősül.

A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a vonatkozó feltételekben foglaltakon kívül vala- mely termék vagy szolgáltatás hibájából szárma- zó károkra, a vegyszerhasználatból származó azon kárigények megtérítése, amelyeket a károsultak a jelen szerződés megkötését megelőzően végzett vegyszerhasználat utóhatásaként okozott kár címén támasztanak. A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a személyi sérüléses károkra és a sé- relemdíjra.

A biztosítás nem fedezi a mezőgazdasági felhaszná- lási célú vegyszerek (különösen növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarir- tó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anyagok) tárolásával összefüggésben felmerülő ká- rokat.

Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára­ dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köte­ les fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele és az Általános felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadók.

Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 30%, de mini- mum 30.000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő önrészben is megállapodhatnak.

4. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez

A fedezet kiterjesztése állattartói károkra

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősség- biztosítás különös feltétele az alábbi kiegészítésekkel mó- dosul.

1. A különös biztosítási feltételek 1. pontjában meg­ határozottakon kívül mentesíti Biztosító Biztosítot­ tat azon személysérüléses és tárgyrongálási károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüg­ gő sérelemdíj megfizetése alól, amelyet a Biztosított haszonállattartói minőségben okozott, és amely kár megtérítéséért a magyar polgári jog szerződésen kí­ vül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. Jelen záradék alkalmazása szempontjából haszonál­ lat: a hobby­ és haszonállat

3. Jelen záradék alkalmazása esetén sem terjed ki a biztosítási fedezet a veszélyes ebekre és a vadállatokra.

4. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pót­ díjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

5. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele és az Álta­ lános felelősségbiztosítás különös feltétele az irány­ adó.

5. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételéhez

Vezetékekben, kábelekben okozott károk fedezete

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősség­ biztosítás különös feltétele az alábbi kiegészítésekkel mó­ dosul.

1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak ab­ ban, hogy az Általános felelősségbiztosítás különös szerződési feltételei 2.1.c) pontjában megfogalmazott kizárás hatályát veszti, és a biztosítás fedezetet nyújt

– a szerződési feltételek egyéb pontjainak érvény­ ben hagyásával – a földvezetékekben, kábelekben, felszín alatti csatornákban, vízvezetékekben, gázcsö­ vekben, egyéb vezetékekben, úgymint légvezetékek­ ben, felsővezetékekben szerződésen kívül okozott károkra és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igényekre.

2. A földalatti közművekben okozott károkra (pl. elektromos-, gáz-, víz-, csatorna-, távfűtés- és távközlés vezetékekben okozott kár) a biztosítá- si fedezet csak abban az esetben terjed ki, ha a Biztosított a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, azokat maradéktalanul betartja, va- lamint a jóváhagyott közműtérképen feltűntetett közmű vezetékek 1 méteres körzetében csak kézi földmunkát végez.

3. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pót­ díjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

4. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele és az Álta­ lános felelősségbiztosítás különös feltétele az irány­ adó.

6. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeihez

Hatósági jogkörben okozott károk fedezete

Jelen záradék vonatkozásában az Általános felelősség- biztosítás különös feltétele az alábbi kiegészítésekkel mó- dosul.

1. Jelen záradék keretében az Általános felelősségbiz­ tosítás különös szerződési feltételei 2.1.f) pontjában megfogalmazott kizárás hatályát veszti, és Xxxxxxxx tó mentesíti Biztosítottat azon személysérüléses és tárgyrongálási kárigények megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyeket – a szerződési feltételek egyéb pont­ jainak érvényben hagyásával – az önkormányzatok jogszabályszerűen hatósági jogkörrel felruházott munkatársai által (polgármester, jegyző, illetve hiva­ tali előadó) hatósági jogkörükben eljárva az ügyfe­ leknek okoznak, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosított felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosítás a Vállalkozói Felelős- ségbiztosítások általános és különös feltételé- ben foglaltakon kívül:

2.1. a Biztosított azon bárminemű fizetési kötelezett- ségére, amelyet annak szabálytalan működése miatt az arra illetékes hatóságok a Biztosítottal szemben szankcióként alkalmaznak.

2.2. olyan kártérítési igényekre, amelyek hatósági jogkörben elkövetett károkozásból származik, de amely károk nem személysérüléses és dologi károk következményei, vagy nem azzal össze- függésben merülnek fel

2.3. olyan kártérítési igényekre, amelyek abból ered- nek, hogy a hatósági jogkörben dolgozó munka- társ jogellenes személyes haszon, díjazás vagy más előny megszerzése céljából tevékenykedett vagy mulasztott.

2.4. bármely bűncselekmény elkövetése miatt tá- masztott kártérítési igényre.

3. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pót­ díjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

4. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele és az Általá­ nos felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadó

7. számú záradék az Általános felelősségbiztosítás különös feltételéhez

Vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás szerződésen kívül okozott károkra

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – záradékban nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítá- sok általános feltétele és az Általános felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadó.

Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő jogi személy, aki a biztosítási díjat fedezi.

Biztosított: a Szerződő vezető tisztségviselője.

1. Biztosítási esemény

A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint Biztosító mentesíti – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a Biztosítot­ tat vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben okozott olyan kártérítési igény megtérítése, illetve és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfi­ zetése alól, amelyért a Biztosított a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabá­ lyai szerint harmadik személlyel szemben a jogi személlyel egyetemlegesen helytállni tartozik.

2. Kizárások

2.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül:

a) azokra a károkra, amelyeket Biztosított annak a jogi személynek, a jogi személy tulajdonosainak okoz, amelynek vezető tisztségviselője

b) azokra a károkra, amelyeket a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kárté- rítési igényként érvényesítenek a Biz- tosítottal szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabá- lyai szerint, ha Biztosított a jogi személy fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe,

c) a bűncselekménnyel okozott károkra.

3. Nem kerülnek alkalmazásra jelen záradék vonatkozásában a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltételeinek alábbi pontjai

– 12.1. j) pont

– 12.3. a) pont

– 12.3. e) pont

4. Az Általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

5. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosított az alábbi dokumentumokat is köteles Biztosító kérésére benyújtani:

– vezető tisztségviselői jogviszony igazolását.

Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítá- sok általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint Biztosító mentesíti – a biztosítási szerző­ désben foglaltak, illetve az abban meghatáro­ zott mértékig – a munkáltatót, mint Biztosítottat munkavállalójának munkaviszonyával (ideértve a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, köz­ szolgálati, szolgálati vagy közfoglalkoztatotti jogviszonyt), így különösen a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabalese­ tével összefüggésben okozott olyan személyi sérülésből valamint tárgyrongálásból származó kártérítési igény megtérítése és a személyi sé­ rüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfize­ tése alól, amelyért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Munkabaleset definíciója:

1.2.1. Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától függetlenül.

1.2.2. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közle- kedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztál- kodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

1.2.3. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szál- lásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jár- művével történt.

1.3. Baleset definíciója

1.3.1. Jelen feltétel vonatkozásában baleset az em- beri szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egész- ségkárosodást, illetőleg halált okoz.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében foglaltakon kívül a bármilyen, foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kap- csolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki ténye- zőkre vezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következ- ménye.

2.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül:

a) a munkavállaló más munkáltatónál törté- nő foglalkoztatása esetén a más munkál- tatónál történő foglalkoztatás időtartama alatt munkavállalót ért károkra,

b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsön- zött munkavállalót ért károkra,

c) távmunkát végző munkavállalót ért ká- rokra,

d) munkaviszony jogellenes megszünteté- séből eredő károkra,

e) több munkáltató által létesített munkavi- szonyból eredő károkra,

f) bedolgozói munkaviszonyban foglalkoz- tatott munkavállalót ért károkra,

g) olyan károkra, amelyek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság- hoz be nem jelentetten foglalkoztatott munkavállalót érik,

h) nem munkaviszonyból eredő károkra, így különösen megbízási, vállalkozási szer- ződéssel foglalkoztatott személyeket ért károkra.

2.3. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi­ nősül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési ösz­ szeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a Biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben és annak végrehajtásáról szó­ ló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendeletben foglalt, a szervezett munkavégzésre vonatkozó lényeges és alapvető biztonsági és egészségügyi köve­

telményt megsérti, vagy jogszabályban előírt munkabiztonsági és/vagy munka­egészségügyi követelményt súlyosan megsért.

3. Szerződő/Biztosított köteles:

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, belső utasításokat és hatósági előírásokat betartani és be­ tartatni,

b) szakmai képesítéshez kötött tevékenység esetén a ké­ pesítés meglétét ellenőrizni,

c) köteles jogszabályszerűen a hatáskörrel és illetékes­ séggel rendelkező adóhatóságnak bejelenteni munka­ vállaló foglalkoztatását.

d) A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

13.1.2. pontjában foglaltak szerint a munkavállalói lét­ szám változását Biztosítónak bejelenteni

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

5. Jelen feltételhez köthető záradékok

1. számú záradék a Munkáltatói felelősségbiztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése a távmunkavégzésre.

2. számú záradék a Munkáltatói felelősségbiztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése a munkaerő kölcsönzésre.

1. számú záradék a Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételéhez

A fedezet kiterjesztése a távmunkavégzésre

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Munkáltatói felelős- ségbiztosítás különös biztosítási feltétele az alábbiak sze- rint módosul:

1. Jelen záradék alkalmazása során biztosítási ese­ ménynek minősül a biztosított távmunkát végző munkavállalójának

• a munkáltató székhelyén (telephelyén), az ottani működési rend betartása mellett, a munkálta­ tó és a távmunkát végző munkavállaló közötti, a munkaviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kap­ csolattartás ideje alatt bekövetkezett munkabal­ esete, vagy

• az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen végzett távmunka ideje alatt bekövetkezett munkabalesete.

2. Jelen záradék alapján a távmunkát végző munkavál­ laló: az a munkavállaló, akit a munkaszerződése sze­ rint távmunkavégzés keretében foglalkoztatnak.

3. A különös biztosítási feltételek 2.2.c pontja szerint

„távmunkát végző munkavállalót ért károkra” vonat­ kozó kizárás jelen záradék alkalmazása során hatá­ lyát veszti.

4. A Munkáltatói felelősségbiztosítási fedezetnek a je­ len záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

5. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállal­ kozói felelősségbiztosítások általános feltétele és a Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadó.

2. számú záradék a Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételéhez

A fedezet kiterjesztése a munkaerő kölcsönzésre

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Munkáltatói felelősség- biztosítás különös feltétele az alábbiak szerint módosul:

1. Jelen záradék alapján biztosított munkáltató lehet: a munkaerő kölcsönzésre szerződött munkáltató, aki lehet mind a kölcsönadó és a kölcsönvevő munkál­ tató is a biztosítási szerződés meghatározása szerint.

2. A különös biztosítási feltételek 2.2.b pontja szerint „a munkaerő kölcsönzés esetén a kölcsönzött munka­ vállalót ért károkra” vonatkozó kizárás jelen záradék alkalmazása során hatályát veszti.

3. Fogalom meghatározások:

• munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele köl- csönzés céljából munkaviszonyban álló munka- vállalót ellenérték fejében munkavégzésre a köl- csönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés)

• kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele köl- csönzés céljából munkaviszonyban álló munka- vállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel meg- osztva gyakorolja

• kölcsönvevő: az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztat- ja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.

4. A kölcsönvevő és kölcsönbeadó egyetemleges fele­ lőssége esetén Biztosító kizárólag a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a Bizto­ sított felróható magatartásának következménye.

5. A Munkáltatói felelősségbiztosítási fedezetnek a je­ len záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdíjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

6. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállal­ kozói felelősségbiztosítások általános feltétele és a Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadó.

Termékfelelősség-biztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosí­ tási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti gyártót, forgalmazót, importálót (to­ vábbiakban: Biztosítottat) az általa okozott és a Biztosított által előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses, vala­ mint a hibás termék által más dologban okozott, az 500 EUR­nak megfelelő forintösszegénél na­ gyobb összegű károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfize­ tése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog termékfelelősségre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek mi­ nősül, ha a Biztosított a Biztosító által a károko­ zás időpontját megelőzően fedezetbe vont hibás termékkel a termék hibájából személysérüléses, vagy tárgyrongálási kárt a személyi sérüléses kárral összefüggésben személyiségi jogsértést okoz feltéve, ha Biztosított a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való felelős­ ség szabályai szerint kártérítési és a személyi sé­ rüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igény megfizetéséért felelősséggel tartozik.

1.3. Ahol e feltétel euróban meghatározott kárösz- szegről rendelkezik, azon annak a kár bekö- vetkeztekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszege értendő.

1.4. Terméknek minősül minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált. Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tartozékait és a csoma­ golását.

1.5. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett te­ vékenység, többek között földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászatból, vadászatból származó feldolgozatlan termék.

1.6. Gyártónak minősül: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a termé­ ken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önma­ gát a termék gyártójaként tünteti fel.

1.7. Importálónak minősül a külkereskedő, illetve a külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó.

1.8. A termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújt­ ja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésé­ re, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalom­ ba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

1.9. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

2. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a Biztosított által a szerződés hatálya alatt gyártott, illetve forgalomba hozott hibás ter­ mékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetke­ zett és bejelentett károkra terjed ki.

3. Kizárások

3.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül:

a) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolaj- termékekre,

b) villamos energiára,

c) légi járművekre, azok alkatrészeire,

d) orvosságokra, gyógyszerekre, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltó- anyagokat, implantátumokra

e) vegyi termékekre, készbetonra és kész- betonelemekre,

f) gyógyászati készülékekre,

g) génanyagra,

h) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jelle- gű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszab- bodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

i) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

j) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüggésben keletkeztek,

k) a termék rendeltetésszerű használata érdekében elvégzett beruházások miatt keletkező költségekre,

l) a termék károsodásának fenyegetésével való zsarolásra,

m) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahívás, illetve meg- semmisítés költségeire,

n) a hibás termék más termékkel való egye- sítése, összevegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása

során előállított új termékben keletkezett károkra,

o) magában a hibás termékben, tartozéka- iban, vagy alkatrészeiben keletkezett ká- rokra,

p) a termék hibás volta miatti csökkent piaci értékéből származó károkra,

q) a termék valamely jogszabály által előírt használati, kezelési útmutató, egyéb tá- jékoztató, termékleírás, címke, vagy cso- magolás nélküli árusítása miatt bekövet- kezett károkra,

r) a gyártás dátumának megtévesztő vagy hibás feltüntetéséből eredő károkat,

s) azokat a károkat, amelyeket már a for- galomba hozatalkor ismert termékhiba okoz,

t) a Biztosított által a megrendelőjétől meg- munkálásra átvett termék egyesítése, ve- gyítése, feldolgozása, átalakítása során a Biztosított hibás munkavégzése miatt keletkező új és hibás termék által okozott károkra (bérmunkával okozott károk)

3.2. A Felelősségbiztosítások általános feltéte- lében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli ter- mék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívását a hatóság elrendelte, és a Biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a Biztosí- tott nem adott a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatást,

c) a forgalmazó a gyártót vagy a forgalma- zót, illetve az importálót, akitől a termé- ket beszerezte nem nevezi meg a káro- sult és/vagy Biztosító írásbeli felhívásától számított 30 napon belül.

4. Szerződő/Biztosított köteles

A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

13.1.2. pontjában foglaltak szerint termék megváltoztatá­ sát, új termék bevezetését Biztosítónak bejelenteni.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

6. Jelen feltételhez köthető záradékok

1. számú záradék a Termékfelelősség-biztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése a bérmunkával okozott károkra.

1. számú záradék a Termékfelelősség-biztosítás különös feltételéhez

A fedezet kiterjesztése a bérmunkával okozott károkra

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Termékfelelősség- biztosítás különös biztosítási feltétele az alábbiak szerint módosul:

1. A Termékfelelősség­biztosítás különös biztosítási feltétele 3. t) pontjában meghatározott kizárás, jelen záradék alkalmazása esetén hatályát veszti.

2. A termékfelelősség­biztosítási fedezetnek a jelen zá­ radék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pót­ díjat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

3. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele és a Ter­ mékfelelősség­biztosítás különös feltétele az irány­ adó.

Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben foglal­ tak szerint a Biztosító mentesíti a Biztosítottat a szerződésszegéssel Biztosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, vala­ mint tárgyrongálási kár megtérítése és a sze­ mélyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a Biztosított a magyar polgári jog szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítési fele­ lősséggel tartozik.

2. Kizárások

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a Felelősség- biztosítások általános feltételében foglalta- kon kívül:

a) szavatossági, garanciális igény (EK) érvé- nyesítéséből származó követelésekre,

b) azokra a költségekre, amelyek a szolgál- tatás kijavítása, kicserélése, a szolgálta- tás más szolgáltatással való pótlása so- rán merültek fel,

c) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazdasági jellegű (szántóföldi, állat- tenyésztési, halászati) és vadászati szol- gáltatásokból eredő károkra,

d) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásá- ból eredő károkra,

e) a késedelmes szolgáltatásból eredő ká- rokra,

f) mélyépítési, útépítési, vízépítési tevé- kenységből eredő károkra,

g) leltárhiányból eredő károkra,

h) ingatlan bérletével összefüggésben ke- letkezett károkra,

i) fuvarozói-, szállítmányozási- és raktáro- zói tevékenység folytatásával okozott ká- rokra,

j) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkra

k) azokra a károkra, amelyek munkagépek, járművek nyomása, helyváltoztatása kö- vetkeztében a mesterséges tereptárgyak- ban, illetve a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával keletkezett,

l) tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos károkra,

m) szakmai felelősség körébe vonható ká- rokra,

n) vendéglátói, vagy szállásadói tevékeny- ség során okozott károkra,

o) magában a szolgáltatás tárgyában oko- zott károkra.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltéte- lében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédel- mi előírások súlyos megszegésével ösz- szefüggésben, illetve be nem tartása mi- att következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, és erről a foko- zott veszélyről a Biztosított nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybevevő- jének.

3. Szerződő/Biztosított köteles

e) A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele

13.1.2. pontjában foglaltak szerint termék, vagy szol­ gáltatás megváltoztatását, új termék, illetve szolgálta­ tás bevezetését Biztosítónak bejelenteni.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

5. Jelen feltételhez köthető záradékok

1. számú záradék a Szolgáltatói felelősségbiztosításhoz

• A fedezet kiterjesztése vendéglátói tevékenységre.

1. számú záradék a Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös feltételéhez

A fedezet kiterjesztése vendéglátói, vagy szállásadói tevékenységre

Jelen kiterjesztő záradék alapján a Szolgáltatói felelős­ ségbiztosítás különös biztosítási feltétele az alábbiak sze­ rint módosul:

1. A Biztosító mentesíti Biztosítottat a Biztosított által – vendéglátói, illetve szállásadói tevékenysége során

– okozott azon személysérüléses és tárgyrongálási kárigények megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kár­ térítési kötelezettséggel tartozik

2. Jelen záradék alapján együttbiztosított a szállásadó üzemhez tartozó uszodák, szaunák, teniszpályák, ke­ rékpárkölcsönzés, játszóterek, parkolók, vendéglők, au­ tomata büfék, bárok, fagylaltozók, büfék, esszpesszók, éttermek, teke­ és bowling pályák, tánc­ és sörsátrak, rendezvények tartására szolgáló termek üzemeltetője.

3. Nem biztosított: a kempinghelyek üzemeltetésé- ből, állattartásból, vízi-, légi-, szárazföldi jármű- vek közlekedéséből, üzemeltetéséből származó károk.

4. A szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő pótdí­ jat köteles fizetni, amelyet a szerződés végső díja már tartalmaz.

5. Jelen záradék nem érintett kérdésekben a Vállalkozói felelősségbiztosítások általános feltétele és a Szolgál­ tatói felelősségbiztosítás különös feltétele az irányadó.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1 Jelen különös feltétel alapján megkötött felelős­ ségbiztosítási szerződés keretében a Biztosító a Biztosítottat a szerződésben megállapított mér­ tékben és feltételek szerint mentesíti az általa olyan környezetszennyezéssel, illetve a környezet igénybevételével okozott személysérüléses vagy tárgyrongálási károk megtérítése és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfize­ tése alól, amelyekért a Biztosított a magyar pol­ gári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, ha a kár bekövetkezte hirtelen, váratlan, előre nem látható volt, és a normális üze­ mi módtól elérő eseményre volt visszavezethető.

környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mes­ terséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

környezet igénybevétele: a környezetben vál­ tozás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környe­ zetbe;

környezetszennyezés: a környezet valamely ele­ mének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;

2. Kizárások

2.1 Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében foglaltakon kí- vül:

a) a lassú, vagy folyamatos környezet- szennyezéssel okozott károkat,

b) állatok által letaposással, lelegeléssel okozott károkat,

c) gépjárművek, munkagépek által a talaj- ban taposással, vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkat,

d) bányászati tevékenységgel okozott káro- kat,

e) a rétegvizekben okozott károkat,

f) Biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tartozó károkat és költségeket,

g) védett fajokban és természetes élőhe- lyekben bekövetkezett károkat,

h) a magukban a környezetkárosodást elő- idéző dolgokban keletkezett károkat,

i) a vizet szennyező anyagok tárolása, ve- zetékes szállítása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, termelése és terme- lésben történő felhasználása által oko- zott károkat, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

j) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkat, ame- lyekben vizet szennyező anyagot szállí- tanak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíztisztító és a-tároló berendezé- seket is;

k) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkat;

l) árvízkár miatt keletkező károkat

m) azokat a károkat, amelyek abból erednek, hogy a Biztosított a biztosítási szerződés hatályba létrejöttét követően földterüle- tet szerzett, vagy tulajdonhoz jutott, és a szerzés időpontjában már fennállt a kör- nyezetszennyezés.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételé- ben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanság- nak minősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonat- kozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, karban- tartási szabályok súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett,

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat,

c) a kár a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági elő- írások súlyos megszegése, vagy súlyos gondatlanságból történő be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben ke- letkezett.

3. Szerződő/Biztosított köteles

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és ha­ tósági előírásokat betartani;

b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karban­ tarthatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat haladéktalanul elvégez­ tetni. Legalább 5 évenként – szennyvíztisztító beren­

dezések esetén 2 évenként – szakértőkkel, igazolható módon az egész berendezést ellenőriztetni kell, ha­ csak jogszabály vagy hatósági előírás rövidebb határ­ időt nem ír elő. Az ellenőrzés eredményéről Biztosítót 15 napon köteles írásban értesíteni Biztosított/Szer­ ződő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helyezés napjától kerül figyelembevételre;

c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztítani;

d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szükséges mé­ regtelenítése, semlegesítése és tisztítása folyama­ tosan – szükség esetén naponta – arra kiképzett és alkalmas személy felügyelete alatt történjen.

e) a Biztosítottal szemben indított, vagy őt érintő környe­ zetvédelmi hatósági ellenőrzés, eljárás megindításáról és annak eredményéről Biztosítót írásban 15 napon belül értesíteni.

Ha szerződés hatálya alatt a berendezések, stb. módosí- tására, bővítésére került sor, ezt a körülményt a változás bejelentésére nyitva álló határidőn belül a Biztosítóval kö- zölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel össze- függésben a biztosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szerződés megkötésével kezdődik.

Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szolgáltatói tevékenység felhasználása során szennyező- dött víz, amelynek következtében a víz természetes tisz- tasága vagy tulajdonsága megváltozott.

A szennyvíztisztító berendezés azon berendezések ösz- szessége, amelyekbe a biztosított cégnyilvántartásban szereplő telephelyén, illetve székhelyén keletkező szenny- vizeket összegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító berendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését, karbantar- tását, vagy a szennyvíz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál­ lapodhatnak.

Bérbeadói felelősségbiztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1 Jelen feltétel alapján Biztosító mentesíti a bér­ beadót, mint Biztosítottat az általa a bérlőnek a bérelt ingatlanban (továbbiakban: bérlemény) el­ helyezett ingóságaiban és saját beruházásában okozott károk megtérítése alól, amelyek okozá­ sáért a Biztosított a bérleti jogviszony alapján a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.2. A Vállalkozói felelősségbiztosítások általános szerződési feltételei 12.2.n) pontjában megfogal­ mazott kizárástól eltérően a jelen feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt azokra a vezeté­ kes­víz károkra akkor is, ha azok részben vagy egészben az épületek, építmények avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartá­ sával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz­kárnak kell te­ kinteni a víz­, szennyvíz­ és csapadékvíz­vezeték­ nek, a csatlakozó melegvíz­szolgáltató, központi fűtési és klíma­ rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülé­ kek törése, repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által okozott károkat.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyek

a) a bérlői tevékenység gyakorlásához szük- séges feltételek biztosításának elmulasz- tásából erednek,

b) abból erednek, hogy Biztosított nem jo- gosult rendelkezni a bérleménnyel,

c) abból erednek, hogy Biztosított nem ren- deltetésszerű használatra alkalmas álla- potban adja át bérlőnek a bérleményt,

d) szavatossági igény érvényesítéséből ered- nek.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételé- ben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanság- nak minősül,ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédel-

mi előírások súlyos megsértésével, illet- ve azok be nem tartása miatt következett be,

b) ha szerződő/biztosított elmulasztja jelen feltétel 3.2. 3.3. és/vagy 3.4. pontjában írt kötelezettségét,

c) jelen feltétel 3.1. pontjában rögzített kö- telezettségének megszegése esetén, ha ezáltal nem állapítható meg egyértelmű- en, hogy Biztosított vagy bérlő szerző- désszegésére vezethető-e vissza a kár keletkezése, illetve ha a kár Biztosított tájékoztatási kötelezettségének hiányos teljesítése miatt keletkezett.

3. Szerződő/biztosított kötelezettségei

3.1. Köteles a jelen feltétel 1. fejezet. 1.1 pontja alap­ xxx a bérleti szerződést írásban megkötni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket ter­ helő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rögzíteni, valamint az írásbeli szerző­ dés másolatát Biztosító kérésére bármikor Bizto­ sító részére rendelkezésre bocsátani.

3.2. köteles a bérlőt a bérlemény használatának ren­ deltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról írásban tájékoztatni.

3.3. köteles a bérlemény rendeltetésszerű használa­ tát, a szerződésben foglalt kötelezettségek telje­ sítését negyedévente ellenőrizni.

3.4. köteles az épület karbantartási, felújítási, kárelhá­ rítási munkákat olyan időpontban, amilyenben a bérlemény állapota szükségessé teszi elvégezni.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

Bérlői felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen feltétel alapján Biztosító mentesíti a Bizto­ sítottat az általa a biztosítási szerződésben meg­ jelölt ingatlan bérlőjeként a bérbeadó tulajdoná­ ban lévő ingóságaiban és ingatlanában okozott károk megtérítése alól, amelyek okozásáért a bérlő a bérleti jogviszony alapján a magyar pol­ gári jog szabályai szerint kártérítési kötelezett­ séggel tartozik.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében foglaltakon kívül azokat a károkat, amelyeket

a) bérlő okozott azáltal, hogy a bérelt in- gatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett, vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy hatóság engedélyére lett volna szükség és azokra a költségekre, amelyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik.

b) bérlő okoz azáltal, hogy a bérleményt nem szerződésben megjelölt célra és/ vagy tevékenység folytatására használja.

c) a bérlő azáltal okoz, hogy a bérleti díjat illetve az őt terhelő közüzemi és egyéb költségeket nem, vagy késedelmesen fi- zeti meg.

d) bérlő azáltal okoz, hogy az épület felújí- tása, illetőleg a vezetékrendszer meg- hibásodása miatt vagy egyéb okból a bérleményen belül a bérbeadót terhelő, szükséges munkák elvégzéséről a bér- beadót elmulasztja kellő időben, írásban értesíteni.

e) Bérlő a bérleti szerződés szerint őt ter- helő karbantartási, felújítási vagy egyéb szerződés szerint őt terhelő munkák el- végzését elmulasztja, késedelmesen tel- jesíti,

f) azáltal okoz, hogy nem adja vissza a bér- leményt határidőben,

g) a bérleményben az alábbi tevékenységek folytatásával okoz:

• robbanó és pirotechnikai anyagok gyár- tása, forgalmazása vagy tárolása vagy,

• ipari gázok, sűrített levegő, kőolajter- mékek gyártása, forgalmazása vagy tárolása,

h) albérlője okoz.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételé- ben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanság- nak minősül, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonat- kozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, karban- tartási szabályok súlyos, megszegésével összefüggésben, illetve azok be nem tar- tása miatt keletkezett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat,

c) a kár a használati, üzemeltetési szabá- lyok, hatósági előírások súlyos megsze- gése, vagy be nem tartása miatt vagy ezekkel összefüggésben keletkezett,

d) jelen feltétel 3.b. pontjában rögzített kö- telezettségének megszegése esetén, ha ezáltal nem állapítható meg egyértelmű- en, hogy Biztosított vagy bérbeadó szer- ződésszegésére vezethető-e vissza a kár keletkezése, illetve ha a kár Biztosított tájékoztatási kötelezettségének hiányos teljesítése miatt keletkezett.

3. Szerződő/Biztosított köteles

a) a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat és ha­ tósági előírásokat betartani;

b) köteles a jelen feltétel 1.1 pontja alapján a bérleti szer­ ződést írásban megkötni, abban a bérlemény állapo­ tát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jo­ gokat egyértelműen és részletesen rögzíteni, valamint az írásbeli szerződés másolatát Biztosító kérésére bármikor Biztosító rendelkezésre bocsátani.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók felelősségbiztosításának különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítottak köre

A jelen szerződési feltételek szerint Biztosított a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékben bejegyzett természetes személy, a nyilvántartás szerinti névvel.

2. Fogalom meghatározások

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

1. egyrészt az a természetes személy, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább hároméves jogszabály szerint igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szak­ képesítéssel és legalább kétéves jogszabály szerint igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik, vala­ mint szerepel a közhiteles hatósági hivatalos közbe­ szerzési tanácsadói névjegyzékben;

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó e minőségében a közbeszerzési eljárásokban eljárhat mind az aján­ latkérő, mind az ajánlattevő megbízásából.

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói te­ vékenység:

az adott közbeszerzési eljárás lefolytatásában meg­ bízási jogviszony alapján végzett tanácsadói tevé­ kenység.

Sorozatkár:

több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüg­ gő káresemény, amelyet egy biztosított okozott, vagy amelyért egy biztosított köteles helytállni.

3. Biztosítási esemény

Jelen szerződési feltételek alapján Biztosító mentesíti Biz­ tosítottat azon kártérítési igény megtérítése alól,

• amelyeket a Biztosított

• felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács­ adásra irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségének megszegésével

• megbízójának vagyonában okoz és

• amely bekövetkezett kárért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősség­ gel tartozik.

4. Kizárások

Nem tejed ki a biztosítás a Felelősségbiztosítások ál- talános feltételében foglaltakon kívül:

a) Az adatvédelmi szabályok, továbbá a titok- védelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károk- ra.

b) A biztosított számítógépes rendszerében fel- lépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkra.

c) A jogszabály alapján megtérülő, az állam el- len is érvényesíthető igényekre.

d) A bűncselekménnyel okozott károk.

e) Xxxxxxxx, bírságra, bűntető jellegű szankci- ókra, kivéve Közbeszerzések Tanácsa által jogerősen kiszabott és a tanácsadóra áthá- rítható bírságra.

f) Olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ide- értve a pénzt és az értékpapírt is) elveszésé- ből, eltulajdonításából erednek.

g) A tisztességtelen piaci magatartással oko- zott károkra.

h) A pénzkezelés körében elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra.

i) A közbeszerzési eljárásokhoz nem kapcso- lódó pályázatírói tevékenységgel okozott ká- rokra.

j) A közbeszerzési eljárás során végzett ügy- védi tevékenységgel összefüggésben kelet- kezett károkra, kivéve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés i) pont- ja szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység körében okozott károkat.

k) A munkáltatónak, foglalkoztatónak okozott, nem megbízási jogviszonyon alapuló kárigé- nyekre.

l) Az el nem végzett vagy késedelmesen végre- hajtott szakértői tevékenység miatt keletke- zett károkra.

m) Az olyan károkra, melyek bekövetkezésében közrehatott az a körülmény, hogy a biztosított nem rendelkezett a biztosított tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítéssel.

n) Adatfeldolgozással, adatvesztéssel össze- függő károkat.

5. Felek együttműködése

A Biztosított köteles a kockázata vállalása szempontjából jelentős okiratokat, a Biztosító által kért szerződéseket, ha­ tósági határozatokat a Biztosító részére átadni, különösen:

a) létesítő okiratot,

b) működési engedélyeket,

c) szakmai képesítést igazoló okmányokat,

d) nyilatkozatot kárelőzményről,

e) folyamatban lévő peres eljárások, kárigények do­ kumentumait.

A Biztosított két munkanapon belül, írásban köteles beje­ lenteni a Biztosítónak, ha a szolgáltatás kockázati körül­ ményeiben lényeges változás történt, különösen:

a) a szakmai tevékenység engedélyének visszavo­ nása, felfüggesztése;

b) a szakmai tevékenység minősítése;

c) a cégbírósági bejegyzésnek a szakmai tevékeny­ séggel kapcsolatos változása;

d) a szakmai tevékenység tartalmának lényeges vál­ tozása.

6. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

Iskolák felelősségbiztosításának különös feltétele

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő Vállalkozói felelősségbiztosítások ál- talános feltétele irányadó.

1. Biztosítottak köre

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján Bizto­ sítottnak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tör­ vény alapján a szakképző iskolák,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör­ vény alapján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény sze­ rinti felsőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§

(1) bekezdés c) pontjában meghatározott felnőtt­ képzési tevékenységet folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzé­ si tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanulókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendel­ kező személyeket foglalkoztatnak

f) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított ta­ nulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hall­ gatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított ta­ nulói,

2. Biztosítási esemény

2.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosí­ tási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító mentesíti a jelen feltétel 1. a) – e) pontjaiban le­ írt Biztosítottat a jelen feltételben megállapított mértékig azon, a tanulóiknak/hallgatóiknak vagy tanulóik/hallgatóik által harmadik személynek okozott, személyi sérülésből és/vagy tárgyron­ gálásból származó kártérítési igények megtéríté­ se, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért Biztosí­ tott a jelen feltétel 1. pontjában leírt minőségé­ ben a magyar polgári jog alapján felelősséggel tartozik

2.2. Xxxxx feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító men­ tesíti a jelen feltétel 1. f) – i) pontjában leírt Biz­ tosítottakat a jelen feltételben megállapított mér­ tékig azon a személyi sérülésből és/vagy tárgy­

rongálásból származó kártérítési igények alól, amelyekért Biztosítottak a 2011. évi CLXXXVII. törvény 70. § (3) bekezdés szerint vagy 2011. évi CCIV. 56. §­a szerint hallgatói munkaszerződés alapján a jelen feltétel 1. e) pontjában leírt Bizto­ sítottal szemben helytállni tartoznak.

3. Kizárások

3.1 Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosí- tások általános feltételében felsorolt esete- ken kívül:

a) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, el- tulajdonításából eredő kártérítési kötele- zettségeket,

b) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket

c) az 1. a) – d) pontban leírt Biztosított veze- tősége által nem engedélyezett tanterven kívüli utazások során bekövetkezett kár- igények megtérítését

3.2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül a jelen feltétel 1. a – e) pontjai- ban leírt Biztosítottak esetén:

a) a Biztosított jogszabályban előírt felada- taitól, a kollégium rendeltetésszerű mű- ködtetésétől eltérő tevékenységgel oko- zott károkra,

b) a Biztosított kárrendezés során előírt együttműködésének hiánya miatt felme- rült többletkárra, költségre, kamatra,

c) a Biztosított rendezvényszervező, lebo- nyolító tevékenységéből származó kár- igényekre, ideértve a Biztosított területén harmadik személy által szervezett ren- dezvények lebonyolítása során bekövet- kezett és a Biztosított üzemeltetési fele- lősségének körébe tartozó károkra,

d) a tanulók szellemi alkotásaikhoz fűződő jogaiknak sérelme miatt keletkezett ká- rokra.

3.3 . Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül a jelen feltétel 1. f – j) pontja- iban leírt Biztosítottak esetén:

az egymásnak okozott, személyi sérülésből eredő és/ vagy tárgyrongálási károkozás kapcsán felmerülő, Biztosítottat terhelő kár- térítési kötelezettségeket,

3.4. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül a jelen feltétel 1. h) pontjában leírt Biztosítottak esetén:

egészségügyi felsőoktatási intézmény hall- gatója által egészségügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben harmadik sze- mélynek okozott károkra

3.5. A Felelősségbiztosítások általános feltéte- lében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha a Biztosított a munkavé- delemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi köve- telményeket súlyosan megsérti.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10 %, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

4. A biztosítási szolgáltatás speciális szabálya

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kárrendezé­ si okiratok listája kibővül, a Biztosított köteles még bemu­ tatni a Biztosítónak a kollégiumi tagsági, hallgató/ tanulói jogviszony fennállását igazoló okiratot, vagy a felnőttkép­ zési szerződés másolatát.

Munkavállalói felelősségbiztosítás különös feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vállalkozói felelősség- biztosítások általános feltétele az irányadó.

Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő szakszervezet, aki a biztosítási díjat fedezi.

Biztosított: a Szerződővel szakszervezeti tagsági jogvi­ szonyban álló olyan munkavállaló, aki a magyar jog sza­ bályai szerint munkavállalói minőségében okozott káro­ kért munkáltatójával szemben kártérítési felelősséggel tartozik, aki után Szerződő biztosítási díjat fizet.

Jelen feltétel értelmében munkavállalónak minősül a munkaviszonyban, közszolgálati, szolgálati, közalkalma­ zotti, vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy.

1. Biztosítási esemény

A felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint Biztosító mentesíti – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a Biztosítottat munkaviszonyából származó kötelezettség megszegé­ sével okozott olyan személyi sérüléses, valamint tárgy­ rongálási kártérítési igény megtérítése, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint mun­ káltatójával szemben kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Kizárások

2.1 Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelős- ségbiztosítások általános feltételében fog- laltakon kívül:

a) Biztosított megőrzési felelőssége alapján keletkezett károkra, kivéve, ha a megőr- zésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett a kár,

b) pénz, értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkra,

c) azokra a károkra, amely a Biztosított jog- szabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben, vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak, kivéve a kollektív szerződés alapján Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget,

d) üzleti xxxxx megsértéséből eredő károkra,

e) leltárhiányért való felelősség alapján fel- merülő károkra,

f) a Biztosított által elkövetett bűncselek- ménnyel okozott károkra, kivéve a foglal-

kozás körében elkövetett veszélyeztetés- sel okozott károkat.

2.2. CASCO önrészesedés megtérítésére vonat- kozó kárigény esetében Biztosító csak akkor téríti meg a károkat, ha Biztosított szigorú elszámolású átvételi dokumentummal iga- zolja, hogy a károkozás előtt a gépjármű- vön nem volt még meg az a sérülés, ami miatt munkáltatója a jogerős munkáltatói határozatot kiállította. A sublimitek ezekre a CASCO önrészesedéses káreseményekre 50.000,- Ft/fő/év.

2.3. A szándékos károkozás, illetve a súlyos gon- datlan károkozás szerződésben megállapí- tott esetei kizárólag akkor minősülnek kizárt eseménynek, ha a Biztosított által okozott kár összege meghaladja a százezer forintot.

3. Önrészesedés

Önrészesedést Biztosító jelen feltétel alapján nem von le a kártérítési összegből.

4. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosított az alábbi dokumentumokat is köteles Biztosí­ tó kérésére benyújtani:

• munkáltatónál hatályban lévő, Biztosítottra vonatkozó kollektív szerződést,

• munkáltató kártérítésre kötelező jogerős határozatát,

• szakszervezeti tagsági jogviszony igazolását.

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató kiegészítés és módosítás

Jelen feltétel módosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, mi- szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős itéletéhez köti. Ezek alapján, eltérően a biztosítási szerződésben foglaltaktól, a kársesemény be- következtekor a következő bekezdés érvényes: „Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.”

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató az alábbiakkal egészül ki:

„A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

48

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan építési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

tulajdoni hányad igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

önkormányzati hatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

vádirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

49

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős örzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ ajánlás

X

X

X

X

X

szállító levél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktg. igazolás

X

X

X

X

vámáru nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adószám

X

X

X

X

mérleg

X

X

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

X

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

X

X

X

X

lovasfogat hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

orvosi ambuláns lap

X

X

orvosi vizsgálati iratok

X

X

kórházi zárójelentés

X

X

boncjegyzőkönyv

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

X

50

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

keresetveszteség igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

51

Jegyzetek

52

SIG 2936