Mezőgazdasági

A növény- és erdő elemikár-biztosításának jelen külö- nös biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél- nek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.

Jelen különös biztosítási feltételek a Mezőgazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételeivel (továbbiakban: általános biztosítási feltételek) együtt alkotják a biztosítási szerződésekre vonatkozó általá- nos szerződési feltételeket.‌

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítási szerződés tárgya‌

1.1.1. A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szer- ződésben rögzített kockázatviselési helyeken találha- tó, biztosítási összeggel fedezetbevont az ajánlaton, illetve az éves adatközlőn feltüntetett naptári évben betakarított növénykultúrákra terjed ki.

A növény- és erdő elemikár biztosítás díjához állami támogatás nem vehető igénybe.

1.2. A biztosítási szerződés alanyai‌

1.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Biztosított az lehet, aki termelőként a növénykultúra hozamára (termés) jogosult. Biztosított az ajánlaton név szerint megjelölt személy, aki a föld tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője.

1.2.2. A biztosított termelő nevét, lakcímét/székhelyét, adó vagy adóazonosító számát, regisztrációs számát a biztosítási szerződés tartalmazza.

1.3. A biztosított növénykultúrák‌

1.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül – a szerződő fél által meghatározott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt – a biztosított tulajdo- nában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt:

• az ajánlat mellékletét képező, illetve az éves adatközlésen MePAR azonosítóval megjelölt földterületen lévő, és a bizto- sítási adatközlőn meghatározott sza- badföldi, lábon álló növénykultúra,

• a biztosítási adatközlőn meghatározott

erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), és erdősítés haszon- növényzete.

1.3.2. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére.

2. Biztosítási szerződés‌

2.1.1. A biztosítás tárgya

Az „E” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés megköthető valamennyi Magyarországon termesztett

növénykultúrára és az alábbiakban részletezett bizto- sítási események (kárnemek) közül a szerződő fél által választottakra, de együttesen is.

2.1.2. Jégesőkár

2.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.2.1.1. Jégesőkár: Jégeső miatt bekövetkezett, a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét, az erdők fejlődését, az erdősítések haszonnövényzetének tőszámát befolyásoló sérülés. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következ- tében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszán- tást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé.

Újrahasznosításnak minősül:

• palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünteté- se, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

• palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térülő minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz kizárólag a paprika, dinnye, uborka, spárgatök, zöldborsó, zöld- bab, továbbá az almás és csonthéjas gyümölcsök termésében.

2.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak:

2.1.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelése, ülte- tése, telepítése;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés

létrejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében május 31-e;

• erdősítések esetén a szerződés meg- szűnése.

2.1.2.1.2.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kikelés, kiül- tetés, palántázás vagy telepítés;

• almás termésű és csonthéjas gyümöl- csűekben a tisztuló hullás befejeződése, de leghamarabb a szerződés létrejötte;

• héjas gyümölcsűekben az elvirágzás;

• bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenése, szamócában az általános virágzás;

• szőlőben, a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növények esetében a ter- mény betakarítása, de legkésőbb a szer- ződés megszűnése;

• gyümölcsökben, szőlőben, az érést sza- bályozó vagy a betakarítást megkönnyí- tő vegyszeres kezelés időpontja, annak hiányában a termés leszedése, leszüre- telése, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése.

2.1.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• A biztosítási szerződéshez kötött zára- dékban meghatározott időpont;

a kockázatviselési időszak vége:

• A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatá- rozott időpont.

2.1.2.2. Kizárások

A jégesőkár biztosítás nem terjed ki:

• A magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

• arra a jégverésre, amely a szőlővesszőt, illetve a tőke többéves részeit érte;

• a gyümölcsösök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett kárra;

• a jégverés mechanikai hatásán kívüli

egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

• a magtermés csíraképességének csök- kenésében, vagy a termés egyéb beltartalmi értékveszteségében meg- nyilvánuló károkra;

• az adatközlő ívben nem szereplő, és utó- lag változásjelentéssel sem biztosított növényekben keletkeznek;

• azokra a károkra, amelyek közvetett ok- sági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. követ- kezmény károk pl. kórokozók és kárte- vők, ill. ezekből eredően kialakult fertő- zöttség által okozott termésveszteség stb.);

• a vetőmagvak (hibridkukorica) csírázó- képességében vagy a takarmányozási minőségében megnyilvánuló követ- kezményes károkra, melyek befolyásol- ják a vetőmag vagy takarmányértékesí- tési lehetőségeit;

• az erdősítés haszonnövényzetében ke- letkezett minőségi károkra. (Minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához.)

A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj elle- nében megkötött minőségi jégesőkár záradék alap- ján történik!

2.1.2.3. Önrész

• A május 31-e előtt bekövetkező tőkive- réses jégesőkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület bizto- sítási összegének 20%-a, vagyis a bizto- sító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

• Súlycsökkenéses károk esetén a biztosí- tási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra. Amennyiben abszolút és levoná- sos önrészt is tartalmaz a szerződés, ab- ban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.

A súlycsökkenéses és minőségi jégkárok esetén:

• amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

• amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo- násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károso- dott növényt a kár bekövetkezését meg- előzően érést gyorsító vegyszerrel ke- zelték;

• amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is al- kalmazásra kerül, ha a károsodott nö- vényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték.

Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, triticale és őszi ká- posztarepce esetén a biztosító:

• amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződés- ben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos ön- rész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

• amennyiben a szerződés levo- násos és abszolút önrészt is tar- talmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levoná- sos önrész helyett 30%-os levo- násos önrész kerül alkalmazás- ra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

• amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, ab- ban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mel- lett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév

augusztus 01-je utáni károk

esetén.

2.1.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

A kárküszöb mértéke 5%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 5 %-át nem éri el a kár (Az 5 %-ot el nem érő káresemények esetén a bizto- sító kártérítést nem nyújt.).

A szolgáltatási összeg megállapítása minden esetben

a következők szerint történik:

2.1.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusz- tult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

• szántóföldi növények esetében a biztosí- tó szolgáltatása a megállapított kár ma- ximum 20%-a.

2.1.2.4.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok:

A károk megállapítása a következők figyelembevételé- vel történik:

• a károsodott terület nagysága,

• a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosí- tott hozam),

• a becsléssel megállapított hozamvesz- teség a károsodott területen,

• az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biz- tosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.2.4.3. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatko- zóan is létrejött.

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biz- tosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.3. Aszálykár

2.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.3.1.1. Aszálykár: Aszály miatt a biztosított nö- vénykultúrában bekövetkezett - súlycsökkenési és fejlődési veszteségben megnyilvánuló - hozamcsök- kenés.

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén és ideje alatt harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes meny- nyisége a tíz millimétert nem éri el.

2.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

A kockázatviselés kezdetére a kultúrának minimális fejlettségi stádiumot kell elérnie, mely a tábla átlagá- ban a második pár levél megjelenését jelenti (10 cm)!

• őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

• tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

• ültetvények esetén május 01-e.

a kockázatviselési időszak vége:

• őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdése, de legkésőbb augusztus 01-e;

• tavaszi vetésű kultúrák esetében az ara- tás megkezdése, de legkésőbb szep- tember 15-e;

• ültetvények esetén a szüret megkezdé- se, de legkésőbb szeptember 15-e.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat.

2.1.3.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem terjed ki :

• a 10 cm-es növénymagasság eléréséig

bekövetkező hozamveszteségekre;

• bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségekre illetve üzemszüneti veszteségekre;

• a biztosított kultúrákban aszály követ- keztében, de a termés minőségének romlásában jelentkező károkra.

2.1.3.3. Önrész

Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből az üzem teljes növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrészként levonásra kerül a biztosításba vont nö- vénykultúra teljes biztosítási összegének 50%-a.

2.1.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési

összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha az üzemenként és növény- kultúránként megállapított biztosítási összeg 50 %- át nem éri el a kár (Az 50 %-ot el nem érő kárese- mények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.). A károk megállapítása a következők figyelembevételé- vel történik:

• az aszálykár bejelentését követő elő szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni,

• a biztosított hozam a teljes biztosított területen,

• az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár,

• a termés betakarításának megkezdése előtt a szerződő fél/biztosított és a biz- tosító által végzett termésbecslés ered- ménye, melyet a teljes biztosított terüle- ten kell elvégezni.

Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a meg- állapított kárból levonásra kerül az üzem teljes nö- vénykultúrájára vonatkozó biztosítási összegnek 50%- a.

Abban az esetben, ha a teljes biztosított területet aszálykár érte, a kártérítés nyújtására a teljes biztosí- tott hozam és a betakarítás előtti termésbecsléssel meghatározott valós termés különbsége alapján kerül sor.

Ha az aszálykár a biztosított területnek csak egy részét érte, a szolgáltatás alapját a teljes területen (üzemen- ként és növénykultúránként) elvégzett termésbecslés- sel meghatározott valós termés egy hektárra jutó részének és a károsodott terület valós termése egy hektárra jutó részének különbsége képezi.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.4. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár

2.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.4.1.1. Árvízkárnak minősül az állandó vagy idősza- kos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintjének a nagy mennyiségű csapadék miatt oly mértékben tör- ténő megemelkedése, mely következtében a - védművekkel határolt területéről nem emberi beavat- kozás miatt - kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kocká- zatviselés helyén termesztett növényekben kárt okoz:

• befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek,

• nem pusztulnak el, de termést nem

hoznak,

• a már érett termés a vízborítás vagy an- nak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy ab- ból eredően az semmilyen célra nem használható fel (továbbiakban: súly- csökkenéses kár).

Állománykipusztulásos árvízkárnak minősülnek azok a károk, melyek következtében a biztosításba vont nö- vények állománya a vízborítás következtében május 31-ig oly mértékben kipusztult, hogy emiatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és azok területe újrahasznosításra kerül.

2.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiül- tetés, palántázás, vagy telepítés idő- pontja;

• Ültetvényeknél a szerződéskötés idő- pontja.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;

• Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a.

2.1.4.2. Kizárások:

Az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

• arra a növénykárra, amely az árvíz fel- színi vízborítása nélkül nagyfokú talajel- ázás, elgyomosodás miatt következett be;

• a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott – az eróziós kártétel fogalmi kö- rébe tartozó károkra;

• a hatósági kirendeléssel, vagy a nélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz- védelmi munka során felmerülő károk- ra;

• a medrükben maradt vízfolyások, a mes- terséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok által oko- zott károkra;

• a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;

• a szükségtározók elárasztásával felme- rülő károkra;

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekö- vetkező árvízkárokat;

• a talajvíz átlagos szintjének megemel-

kedése miatt keletkező károkra;

• a learatott, leszedett, földből kiszedett

terményben okozott károkra;

• a magjáért termesztett növények szal- májában és szárában keletkezett károk- ra;

• a szőlő és gyümölcsültetvények állagká- raira;

• a mag, ill. vetőmag minőségi értékvesz- tésében megnyilvánuló károkra.

2.1.4.3. Önrész

A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulá- sos árvízkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a.

2.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

A kárküszöb mértéke 40%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 40%-át nem éri el a kár

(A 40 %-ot el nem érő káresemények esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.).

Az árvízkárok mértékét az elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Az állománykipusztulásos károknál a növények káro- sodott területére jutó biztosítási összegének 20%-a térül.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x

egységár (Ft/t).

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.5. Téli fagykár

2.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.5.1.1. Téli fagykár:

• Szántóföldi kultúrák esetében: az őszi vetésű szántóföldi növények tőállomá- nyának a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károso- dott terület, felülvetését, illetve újra- hasznosítását teszi szükségessé.

• Szőlő és gyümölcsösök esetében:r a vesszők, hajtások, termőrészek, vagy növényegyedek fagy miatt bekövetke- zett olyan mértékű elhalása, mely kö- vetkeztében azok nem hajtanak ki és visszametszést igényelnek az ültetvény 50%-ánál nagyobb területén, és emiatt a szőlő és gyümölcsös legalább 50%-os hozamcsökkenést szenved.

Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.1.5.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi vetésű szántóföldi növények ese- tében a kelése,

• gyümölcsösök és szőlő esetében no- vember 30-a,

• energianád esetében a telepítése.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű szántóföldi növények, va- lamint szőlő és gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31-e;

• energianád esetében a szerződés meg- szűnése.

2.1.5.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:

• az állati kártevők és kórokozók által elő- idézett, továbbá a hiányos kelés okozta károkra,

• a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károk- ra,

• a nem megfelelően beérett vesszők, haj- tások, termőrészek miatt keletkező ká- rokra,

• arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (me- lyet a biztosító jogosult a helyszínen el- lenőrizni), arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító jogosult a hely- színen ellenőrizni).

2.1.5.3. Önrész

A téli fagykárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

2.1.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

Az állománykipusztulásos károkra vonatkozóan a kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 50%-át nem éri el a kár (A 50 %-ot el nem érő káresemények esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.).

Szántóföldi növényeknél téli fagykárok esetén a szol- gáltatás összegét az újravetést, vagy felülvetést, illetve az újrahasznosítás szükségességét az elpusztult nö- vényállomány területének felmérésével kell megálla- pítani. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a.

A biztosított szőlő- és gyümölcsültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárok nem ke- rülnek térítésre. A visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.5.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyúj- tani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadá- sának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult elle- nőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, terüle- tet(eket) a biztosításból kizárni.

2.1.6. Tavaszi fagykár

• a téli fagykár következtében bekövetke- ző súlycsökkenéses károkra;

2.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési

időszak

2.1.6.1.1. Tavaszi fagykár:

• Ültetvények esetében: A tavaszi fagy a bibe egyértelmű károsodását okozza, és ennek következtében a virágzat oly mér- tékben pusztul, hogy az ültetvény ter- mésveszteséget szenved.

• Szántóföldi kultúrák esetében: Tavaszi

fagy következtében keletkezett, a tőál- lomány 50%-ot meghaladó mértékű ki- pusztulásában megnyilvánuló kár, mely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé (állománykipusztulásos kár).

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számí- tott két méter magasságban mért mínusz 3 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az almás termésű és csonthéjas gyü- mölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapota, de a téli fagy- biztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-e;

• héjas gyümölcsöknél a barka megjele-

nése, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-e;

• a bogyós gyümölcsűeknél az első virá- gok megjelenése, a szamócánál az álta- lános virágzás, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghama- rabb április 01-e;

• a szőlőnél a művelési módnak és fajtá- nak megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de a téli fagybiztosí- tási módozat megkötése esetén legha- marabb április 01-e;

• a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipa- lántázás, kikelés, legkorábban április 01-e;

• szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.

a kockázatviselési időszak vége:

Május 31-e.

2.1.6.2. Kizárások

Az általánosan biztosítási feltételekben felsorolt kizá- rásokon túlmenően nem térülnek a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk.

2.1.6.3. Önrész

Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből az üzem teljes növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrészként levonásra kerül a biztosításba vont nö- vénykultúra biztosítási összegének 50%-a.

2.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

A kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha az üzemenként és növény- kultúránként megállapított biztosítási összeg 50 %- át nem éri el a kár (Az 50 %-ot el nem érő kárese- mények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.). A károk megállapítása a következők figyelembe véte- lével történik:

• a fagykár bejelentését követő előszemle, mely során a biztosított terület károso- dott részét kell meghatározni;

• a biztosított hozam a teljes biztosított területen;

• az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár;

továbbá a termés betakarításának megkezdése előtti - a szerződő fél/biztosított és a biztosító által végzett - termésbecslés eredménye, melyet a károsodott nö- vénykultúra teljes biztosított területen kell elvégezni. A biztosított növényekben keletkezett és az 50%-os kárküszöböt meg nem haladó kár nem kerül térítésre. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a meg- állapított kárból levonásra kerül a károsodott növény- kultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.7. Felhőszakadás kár

2.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.7.1.1. Felhőszakadáskár: A felhőszakadás során hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolásal terméscsökkenéses vagy állomány- kipusztulásos kárt okoz.

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra. Állomány kipusztu- lásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 50%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.

2.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdete.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-a;

• gyümölcsösökben a termés leszedés, le- szüretelés, de legkésőbb november 30- a.

2.1.7.2. Kizárások

• A biztosítás keretében nem térülnek meg azok a károk, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a felhősza- kadással, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kiala- kult fertőzöttség által okozott termés- veszteség stb.);

• Nem térülnek továbbá a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett ká- rok, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk;

• Gyümölcsösösöknél a kárt követő év ve- getációs időszakára ható terméscsök- kentő tényezők miatti károk, továbbá ál- lománykipusztulásos kár esetén a ki- pusztult növények cseréjének költségei.

2.1.7.3. Önrész

A május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos felhőszakadás károk, esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének maximum 20%-a, vagyis a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Az újrahasznosítást nem igénylő, illetve a május 31. után bekövetkező felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a.

2.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

A kárküszöb mértéke 40%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 40%-át nem éri el a kár (A 40 %-ot el nem érő káresemények esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.).

A károk megállapítása a következők figyelembevételé- vel történik:

• a károsodott terület nagysága,

• a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

• a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

• az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

A 40%-os kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

Az állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a kártérítési szolgáltatás a növények károsodott terüle- tére jutó biztosítási összeg maximum 20%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x

egységár (Ft/t)

2.1.7. Viharkár

2.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.8.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesz- tett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsökkené- sét okozza azáltal, hogy

• a kalászosoknál és a repcénél szemkive- rését, kalászletörését illetve becőletörést

okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény be- takarítását lehetetlenné teszi;

• a gyümölcsösök esetében a termésleve- rést okoz;

• kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását le- hetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség.

Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Újrahasznosításnak minősül:

• palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünteté- se, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

• palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi viharkár: az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térülő minőségi értékcsökkenés, melyet a vihar okoz az ajánlatban meghatározott növények termésében.

2.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés

létrejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban május 15-e;

• a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében május 31-e;

• erdősítések esetén a szerződés meg- szűnése.

Súlycsökkenéses viharkár esetében:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• a kalászos és a kapás kultúráknál, vala- mint az őszi káposztarepcénél a szerző- dés létrejötte;

• almánál a tisztuló hullás befejeződése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás meg- kezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított

5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a

szerződés megszűnése;

• alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azon- ban a szerződés megszűnése;

• szőlőnél, gyümölcsösöknél szüretig, de

legkésőbb október 30-a.

Minőségi viharkárok esetében:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• almánál a tisztuló hullás befejeződése;

• szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

• alma esetén a technológiai érettség, il- letve a betakarítás megkezdését követő

14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban

a szerződés megszűnése;

• szőlőnél, gyümölcsösöknél szüretig, de legkésőbb október 30-a.

2.1.8.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek:

• a kalászosok esetében a kalász lenyaklá- sában, az állomány megdőlésében nyil- vánulnak meg, amennyiben a betakarí- tógép vágóasztala képes a termés beta- karítására;

• a kalászosok túlérett állapotában a

technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be.

A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik!

2.1.8.3. Önrész

2.1.8.3.1. A május 31. napjának 24:00 órája előtt be- következő állománykipusztulásos viharkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének maximum 20%-a, vagyis a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

2.1.8.3.2. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharká- rok, valamint alma esetén az augusztus 01. előtt bekö- vetkező viharkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

2.1.8.3.3. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra

• alma esetén, amennyiben a kár augusz- tus 01. és szeptember 30. között követ- kezik be;

• szőlő esetében;

• kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempont- jából az érés kezdete az a fejlődési álla-

pot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat) után következik be;

• repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be.

Az önrész alkalmazása során a következők figyelembe vételével kell eljárni:

2.1.8.3.4. Búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposzta- repce esetén a biztosító:

• amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

• amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo- násos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév au- gusztus 01-je utáni károk esetén;

• amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is al- kalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.

2.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

A kárküszöb mértéke 5%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 5%-át nem éri el a kár (Az 5 %-ot el nem érő káresemények esetén a bizto- sító kártérítést nem nyújt.).

Állománykipusztulásos viharkárok:

Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántá- zást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő

mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x

egységár (Ft/t)

Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatá- sa a megállapított kár maximum 20%-a.

Súlycsökkenéses viharkárok:

A károk megállapítása a következők figyelembevételé- vel történik:

• a károsodott terület nagysága,

• a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

• a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

• az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött.

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biz- tosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.9. Tűzkár

2.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak

2.1.9.1.1. Tűzkár: Tűz következtében bekövetkezett kár, amely:

• a növények termésének súlycsökkenés- ét;

• az erdők faállományának súlycsökke- nését eredményezi;

• az erdősítések haszonnövényzetében

keletkezik.

Tűz: olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében.

2.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

• gyümölcsösökben, szőlőben, az aktuális termőév kezdete;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés

létrejötte.

a kockázatviselési időszak vége:

• Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-a;

• gyümölcsösökben, szőlőben, a termés

leszedés, leszüretelés;

• erdők és erdősítések esetén a szerződés

megszűnése.

2.1.9.2. Kizárások

Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

• Az erdősítés haszonnövényzetében ke- letkezett minőségi károk. (Minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához.);

• az erdőben bekövetkezett fejlődési vesz- teség és esztétikai károk.

• szőlő és gyümölcsültetvények esetén az aljnövényzet irtásának elmaradása miatt keletkező és ebből eredő átterjedő tűz- károk.

2.1.9.3. Önrész

Gyümölcsösök esetén

• az aktuális termőév kezdete előtt, vala- mint a betakarítás után (a vegetációs időszakon kívül) bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút ön- részt alkalmaz,

• amennyiben az aktuális termőév kezde-

te és a betakarítás között (a vegetációs időszakon belül) következik be a tűzkár, a biztosítási szerződésben szereplő ab- szolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

Szántóföldi növények, illetve erdők és erdősítések tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

2.1.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg

megállapítása

A kárküszöb mértéke 5%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 5%-át nem éri el a kár (Az 5 %-ot el nem érő káresemények esetén a bizto- sító kártérítést nem nyújt.).

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a terü- letekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül.

Gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a biztosítási szolgáltatás a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének maximum 20%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvények esetén az aktuális termőév alatt (betakarításig) bekövetkező károknál a biztosító szolgáltatási kötelezettsége azok- ra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következ- tében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Erdősítések károsodása esetén a totálkárt, erdők ese- tén a részleges kárt téríti meg a Biztosító.

Totálkár (Erdősítésekben): A szolgáltatás mértéke az újratelepítést igénylő területek újratelepítésének az alábbiak szerint meghatározott költsége.

Totálkár: a tűz következtében a haszonnövényzet elpusztult és csak új telepítéssel állítható helyre az erdősítés.

A károsodott terület meghatározásánál az Erdőfelü- gyelet jegyzőkönyvét (E-lap) a biztosító irányadónak tekinti.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x biztosítási összeg

(Ft/ha).

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

Részleges tűzkár (erdőkben): A szolgáltatás mértéke a szerződő fél/biztosított által az adatközlőn meg- adottnál alacsonyabb egységáron történő értékesítés miatti árkülönbözet alábbiak szerint meghatározott összege.

Részleges kár: a faállomány elpusztult, de a faanyag értékesíthető, azonban az adatszolgáltatáskor vagy változás-bejelentéskor megadott egységárnál alacso- nyabb áron.

A kárfelméréskor a tűzkártól szenvedett fatömeg százalékos értékcsökkenését kell meghatározni. Kár (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x kár százalékos mértéke.

A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.10. Talajmechanikai kockázat (homokverés,

talajcserepesedés):

2.1.10.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési

időszak

2.1.10.1.1. Homokverés kárnak minősül a már kikelt vagy palántázott növényzetnek a szél által mozgatott homokszemcsék okozta mechanikai károsodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mértékű tőszám- veszteséghez vezet, amely a növénykultúra kiművelé- sét, illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szük- ségessé.

A biztosítás szempontjából talajcserepesedésnek minősül a talajfelszín olyan fizikai állapota, amely megakadályozza a csiranövény talajfelszínre jutását és ezzel a biztosított növénykultúrában oly mértékű tőszámveszteséget okoz, amely a növénykultúra ki- művelését, illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szükségessé.

2.1.10.1.2. A kockázatviselési időszak:

a kockázatviselési időszak kezdete:

• Az elvetett vetőmag csírázásának kezde- te;

• a palánta végleges helyre ültetése.

a kockázatviselési időszak vége:

• Azon időpont, amikor az alkalmazott ag- rotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

2.1.10.2. Kizárások

Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok:

• Homokverés esetén a szélerózió hatásá-

ra a vetőmag elsodródása miatti károk;

• talajcserepesedés esetén a tartós vízbo- rítottság miatt kialakuló károkra (Tar- tósnak minősül a vízborítottság, ha a növénykultúra pusztulásához a vízborí- tottság miatt fennálló oxigénhiányos ál- lapot vezet.).

2.1.10.3. Önrész

Talajmechanikai károk esetén a biztosító 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

2.1.10.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz-

szeg megállapítása

A kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 50%-át nem éri el a kár (Az 50 %-ot el nem érő káresemények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.).

A talajmechanikai károk (homokverés, talajcserepese- dés) mértékét az újravetést, vagy felülvetést (újra- hasznosítást) szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területe alapján állapítja meg a bizto- sító.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum

20%-a.

A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből – a nö- vény- és erdőállomány teljes pusztulása esetén – levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon haszno- sítható maradványok értékét.

3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok ‌

3.1. Az általános biztosítási feltételekben és a jelen különös biztosítási feltételek 2. pontjában az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a bizto- sító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

• a termesztés-technológiai előírások be nem tartása vagy azok helytelen végre- hajtása miatt keletkezett károkra;

• kertészeti kultúrák esetében a gyom- szabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk;

• ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett ká- rok;

• kártevők vagy kórok fellépése következ- tében fellépő károkra;

• a kettős hasznosítású növények biztosí- tásba be nem vont iker- vagy társtermé- sében keletkezett károkra;

• learatott, leszedett, földből kiszedett

termésben keletkezett károk;

• a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károk;

• a termés minőségében, illetve annak

romlásában jelentkeznek;

• a magtermés csíraképességének csök- kenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyil- vánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetar- talom, toxintartalom;

• almánál és szőlőnél a kárt követő év ve- getációs időszakára ható terméscsök- kentő tényezőkre, továbbá állományki- pusztulásos kár esetén a kipusztult nö- vények cseréjének költségeire

• a kárral érintett termény értékesítésé-

ből, illetve annak meghiúsulásából adó- dóan érik a biztosítottat;

• azokra a károkra, melyek a kockázatvise- lési időszak kezdeténél, vagy a szerző- déskötés időpontjánál korábban kelet- keztek.

4. A biztosítási összeg meghatározásának szabályai ‌

4.1. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi és kertészeti növények esetén tűz, jégesőkár, tavaszi fagy, téli fagy, vihar, árvíz, talajmechanikai, felhő- szakadás, aszály kockázatokra:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a

• hozam: a biztosítani kívánt növénykul- túra biztosított területén a tárgyévben 1 hektárra (ha) várt termésátlag;

• az egységár: a biztosítani kívánt nö- vénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára fo- rintban;

• biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hozamát, egység- árát, és a biztosított vetésterületet a szerződő fél/biztosított határozza meg a szerződés megkötése- kor.

5. Az önrészesedés szabályai

A biztosító által alkalmazott önrészesedések a követ- kezők:

5.1. Kárküszöb

Kárküszöb: A károsodott területre illetve károsodott növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykul- túránkén számított biztosítási összegnek a kárese- ménytől függően meghatározott százaléka.

A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító

szolgáltatást nem nyújt.

5.2. Önrész

5.2.1. Levonásos önrész: A kárrendezés során megál- lapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatáro- zott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár ösz- szegéből kerül levonásra.

5.2.2. Abszolút önrész:

5.2.2.1. A károsodott területre/ táblára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott területre/táblára vo- natkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerző- désben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során meg- állapított kár összegéből kerül levonásra.

5.2.2.2. Az üzem valamely teljes növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott növénykul- túra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási ösz- szegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk ese- tében a kárrendezés során megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

5.2.2.3. Az üzem valamennyi növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a biztosított összes nö- vénykultúrájának teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt megha- ladó károk esetében a kárrendezés során megállapí- tott kár összegéből kerül levonásra.

Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartal- maz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.

6. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok ‌

6.1. A biztosítási díj megállapítása

A biztosítási díj a biztosító díjszabása szerint a biztosí- tott növénykultúrára vonatkozó díjtétel és a jelen különös biztosítási feltételek 4. pontjában meghatáro- zottak szerint számított biztosítási összeg szorzata.

7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és vál- tozás-bejelentési kötelezettsége ‌

7.1. A közlési kötelezettség

A szerződő fél, illetve a biztosított – a szerződés meg- kötésekor – az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi informá- ciókat/adatokat:

7.1.1. Szerződő fél/biztosított személyére vonatkozó adatok:

• a biztosított neve, lakcíme, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma vagy adó- azonosító száma;

• regisztrációs száma.

7.1.2. A biztosításra vonatkozó adatok:

• a biztosítani kívánt növénykultúra neve;

• a biztosított növénykultúra tárgyévi ho- zamának tonnánkénti egységára;

• a biztosítani kívánt növénykultúra vetés- területe hektárban;

• a biztosítani kívánt növénykultúra ter- ményének hozama;

• a kockázatviselés helye.

Az egységár meghatározásánál a szerződő félnek / biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát.

Amennyiben a termelő nem tudja megadni a termés- átlagot, akkor szerződéskötéskor a megyei termésát- lagot veszi figyelembe a biztosító.

Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szük- séges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biz- tosított növény ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

7.2. A változás-bejelentési kötelezettség Amennyiben a szerződés megkötésekor a szerződő fél még nem rendelkezett regisztrációs számmal, a re- gisztrációs szám megállapítása tárgyában hozott döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles a regisztrációs számot bejelenteni.

8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megálla-‌

pítására és a káraktára vonatkozó szabályok

8.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosí- tó a kárküszöböt elérő károkat a biztosítási szerződés- ben a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövet- kezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt bizto- sítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészese- déssel csökkentve, forintban téríti meg.

A biztosító nem nyújt kártérítést

• a tényleges veszteséget meghaladó kárra,

• a kárküszöböt el nem érő kárra.

8.2. A kártérítés mértékének megállapítása:

A kártérítés mértékének megállapítása kétlépcsős

kárfelmérés keretében történik.

• A biztosítási esemény bekövetkezésekor – előszemle keretében - a biztosító felméri a biz- tosított növénykultúrában keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egy- ségár, terület) figyelembevételével és "előszemle-jegyzőkönyvet" készít,.

• A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok, vagy egy- értelműen felmérhető részkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza az előszemle során károsodottnak ítélt terüle-

teken a kár várható mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít.

A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőr- zése és nyilvántartása alapján, biztosítói termésadatok hiányában a szerződő fél/biztosított által átadott ada- tok, tények felhasználásával állapítja meg.

Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét.

A pótolható állománykipusztulásos kártalanítással térített növények helyett, a terület újrahasznosítása- ként vetett, ültetett, palántázott növényekre csak az újabb biztosítás megkötése után vállal kockázatot a biztosító.

8.3. A biztosító elektronikus káraktát készít a biztosítá- si esemény bekövetkeztekor.

A kárfelvételi dokumentumok, melyeken a felek a kár

meghatározásához szükséges alapadatokat rögzítik:

• jegyzőkönyv,

• mintavételi lapok,

• blokktérképek,

• fényképfelvételek,

• károsult végleges kárnyilatkozata,

• egyéb, a kármegállapításhoz a kár jellegétől függő és a kártérítést befolyásoló nyilvántartás vagy dokumentum.

9. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések ‌

9.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

A tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozá- sában azonban szerződésmódosításra nincs lehető- ség.

9.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonatkozó- an legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra veté- sének, illetve palántázásának megkezdéséig módosít- ható.

A módosítás a biztosítási időszak első napjára vissza- menőleges hatályú.

9.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultú- ra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik. A biztosítási összeg változására tekintettel a biztosítási díj is módosulhat.

10. A kárbejelentés és a kárbejelentéshez csatolan-‌

dó további dokumentumok

10.1. A kárbejelentés dokumentumai:

• a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, re- gisztrációs számát,

• a károsodott növénykultúra nevét,

• a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát,

• a károsodott kultúra biztosítási értékét hektá- ronként,

• a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy

kárnemeket,

• a súlycsökkenés becsült mértékét és a kárnyi- latkozatot,

• a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti helyét (MePAR azonosító),

• a károsodott terület nagyságát.

10.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, ha a káreseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét az illetékes hatóságok igazolják:

• tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye sze- rint illetékes hatóság,

• elemi káresemény okozta mezőgazdasági ár- vízkár, homokverés kár és elemi káresemény okozta mezőgazdasági káresemény vonatko- zásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, internetes honlapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Fő- igazgatóság, valamint a Nemzeti Élelmiszer- lánc-biztonsági Hivatal bevonásával.

11. Fogalom meghatározások ‌

• mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás;

• kárakta: a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szüksé- ges iratokat tartalmazó elektronikus nyilvántartás.

• Elemi káresemény: a jégkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár;

• Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy álló- vizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendsze- resen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése;

• Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvo- nala és az elsőrendű árvízvédelmi mű- nek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

• Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), ame- lyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

• Vízjárta területek: időszakosan elöntés- re kerülő, vagy vízzel telített talajú terü- letek, így különösen:

o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a

szabályozást követően pedig idő- szakosan vízzel borítottak;

o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

o a folyók elhagyott „ősmedrei”, va- gyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a fo- lyó egykori medrére vezethető visz- sza.

• Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másod- rendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendelte- tésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja;

• Mentesített ártér: a folyók és egyéb víz- folyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére elsőrendű ár- vízvédelmi műnek minősített árvízvé- delmi töltés épült;

• Regisztrációs szám: az Egységes Mező- gazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rend- szerben rögzített tízjegyű szám, amely a intézkedésben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosítási kötvény tartal- mazza.

• Újrahasznosításnak minősül:

o a palántával nem pótolható szántó- földi növények esetében a felülve- tés, illetve a károsodott növénykul- túra megszüntetése, majd közvet- lenül új növénykultúra telepítése,

o a palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól ‌

A jelen különös biztosítási feltételek módosítására az általános biztosítási feltételeknek a Polgári törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvényt követő változása miatt került sor.

Document Metadata

Table of Contents

Mezőgazdasági

Document Metadata