ALCÍM

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Terméktájékoztató és a törvénynek a gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó rendelkezései

felcím

ALCÍM

AHE-15010

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük szíves érdeklődését. Tájékoztatjuk, hogy a biz- tosítási szerződés szabályait 2010. január 1-jével hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) tartal- mazza. Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó azon tudnivalókat is, amelyeket a biztosítás feltételeit magában foglaló törvény nem tartalmaz.

Terméktájékoztató

Xxxxx szükséges kötelező gépjármű- felelősségbiztosítást kötni?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányá- ban tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személyt is.

A biztosítást természetes és nem természetes szemé- lyek egyaránt megköthetik személygépjárműre, motor- kerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négy- kerekű segédmotoros-kerékpárra (quad).

Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

Milyen tartamú biztosítás köthető?

A biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határo- zatlan, vagy határozott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év.

A Gfbt-ben meghatározott esetekben csak határozott tar- tamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási időszak megegyezik kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartal- maz.

AHE-15010

Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

Ha a biztosítást határozatlan időre köti, szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat:

· Hungária kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítás, amely szerződőt (biztosítottat) a biztosított személygépko- csit ért lopás- vagy töréskár esetén bér gépkocsi igény- bevételére jogosítja;

· HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás a saját gépjármű- vükkel külföldre utazók részére;

· Allianz Aktív plusz: amennyiben rendelkezik Allianz Aktív Plusszal, és egy olyan sajnálatos balesetben vét- len károsult lesz, amit egy másik biztosítónál szerző- dött autós okozott, úgy az Allianz rendezi a gépjármű- vében keletkezett kárát, a károkozó biztosítója helyett. Ilyenkor az Allianz a megállapított kártérítést kifizeti a károsultnak, és ezt követően a károkozó biztosítójával elszámol.

· Assistance biztosítás: abban segít Xxxxx, hogy a biz- tosított jármű műszaki hibája, elemi, lopás- vagy töréskára esetén a műhelybe szállítással, az utazás- nak a javítás miatti kényszerű megszakításával vagy más módon történő folytatásával összefüggő több- letköltségét a biztosítási feltételek szerint megtérít- jük.

· Szélvédő biztosítás: A szélvédő-biztosítás a gépjármű első szélvédőjére, és rögzítő elemeire vonatkozik, és a Magyarországon bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre nyújt fedezetet.

A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztató- juk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.

Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?

A szerződés írásbeli megállapodással (ajánlat, kötvény kiállításával) jön létre.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzé- sének időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként megnevezett személy.

Mely országokba érvényes a biztosítás?

A biztosítási szerződés a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a

Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

Milyen eseményekre nyújt fedezetet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti meg azoknak a meg- alapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak.

A biztosítás díja

A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.

A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdő- napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.

A biztosítás díját a szerződő kora, a jogosítvány megszer- zésének éve, gyártmány, területi besorolás valamint a bonus-malus besorolás, illetve a szerződésre alkalma- zandó kedvezmények és pótdíjak is befolyásolják.

Az adott naptári évben alkalmazandó díjtarifát október 30.-án két országos napilapban – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítókkal közösen – megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelke- zésre álló helyiségekben és a honlapunkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük.

A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak meg- szűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.

Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, utólagosan fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiz- tosítási tevékenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fenn. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik

a szünetelés időtartamára valamint a hitelt érdemlően igazolt önhibán kívüli díj nemfizetés időtartamára. A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítá- sánál a Kártalanítási Számla kezelője által meghirdetett és arra az évre vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.

A biztosítási díj változása

AHE-15010

A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdő- napján érvényben lévő díjtarifa szerint.

A biztosító a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíti a biztosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díjmó- dosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási év végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.

Hogyan fizetheti a biztosítás díját?

A határozatlan időre szóló biztosítás díját a szerződő választása szerint biztosítási időszakonként egy összeg- ben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben lehet megfizetni csekken, banki átutalással, csoportos besze- dési megbízással (lehívással) vagy külön megkötött ügy- félszámla-szerződés alapján.

Ha a biztosítás határozott időre szól, a biztosítási díjat a biztosítás tartamára egy összegben kell megfizetni (egy- szeri díj). A díj a határozatlan időre szóló biztosítással azonos módon fizetendő.

Mikor kell fizetni a díjat?

A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapo- dása szerinti időpontban esedékesek. Ha nincs ilyen megállapodás, az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszak első napján esedékes.

A határozott tartamú biztosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.

Ha az üzembentartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik meg fizetni.

Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfizetni. A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára a szerző- désben megállapított kamat fizetését kérheti.

Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmezteti a szerződőt, hogy a póthatáridő eredménytelen leteltével a díj esedékességétől számított

60. napon a szerződés megszűnik.

Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén szívesked- jék gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biz- tosítás első díjának lehívásakor, mert a banki ügyintézés

esetleges elhúzódása miatt előfordulhat, hogy a biztosító egyszerre két díjrészletet kénytelen lehívni.

Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában kelet- kezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

Hogyan vehető igénybe a biztosító szolgáltatása?

A biztosított a szerződésben megjelölt gépjármű üzemel- tetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásával, a lényege körülmények leírásával és a ható- sági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.

AHE-15010

A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a kár- okozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetlenül bejelentenie. Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.

A bejelentés társaságunknál személyesen, telefonon vagy interneten is megtehető. A sérült gépjárművet be

kell mutatni társaságunk valamely kárfelvételre kijelölt helyén, és átadni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok).

Ha a sérült jármű üzemképtelen, vagy az ilyen állapotban való közlekedését jogszabály tiltja, a kárfelvételt – elő- zetes egyeztetés alapján – az Ön által megjelölt helyen végezzük el.

Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen megál- lapítható, a biztosító a kárrendezéshez szükséges doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megin- dokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból erre nincs lehetőség, indoklással ellátott választ küld.

Xxxxxx és mikor teljesíti a biztosító a szolgáltatást a károsult részére?

A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadá- sát követő 15 napon belül teljesíti.

Fontos tudnivaló, hogy a biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetke- zett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérí- tésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

Elévülés

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai sze- rint évülnek el.

A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító kockázatviselésének megszűnése

A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűné- sének okai az alábbiak lehetnek:

· díjnemfizetés: ha a szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékességétől szá-

mított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító koc- kázatviselése a 60 napon megszűnik. Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a bizto- sítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Ha a szerződéskötési ajánlatot más biztosító a törvényi tilalom ellenére elfogadja, akkor az így létre- jött szerződés érvénytelen lesz, és az üzembentartó biz- tosítatlanná válik. Az okozott kárt az üzembentartónak kell megtérítenie. A fentiek értelmében a szerződő biz- tosítási év közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot!

· érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzem- ben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított hat hónapon belül nem történik meg. A szerző- dés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszál- lása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Az üzembentartó halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagya- téki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.

A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges

megszűntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzem- bentartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tar- tóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg.

· külföldi nyilvántartásba vétel (a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgálta- tást);

· felmondás: A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja.

A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a biztosító kockázatviselése. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. A szerződő érvényesen nem mondhat

le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő fel- mondása esetén a kézhezvételtől számított 30 napon belül a biztosító köteles a szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni.

AHE-15010

· közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is meg- szüntethető. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.

A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott bizto- sítási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.

Eltérés a gépjármű-felelősségbiztosítás korábbi szerződési feltételeitől

· A 2010. január 1-én hatályba lépő Gfbt.-re tekintettel ezen időponttól a gépjármű-felelősségbiztosítás szer- ződési feltételeinek az alábbi rendelkezései térnek el lényegesen a korábban alkalmazottaktól:

· Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződés- kötéstől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel

és kötheti meg más biztosítónál – ha akarja – KGFB- szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a szerződő hoz- zájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügy- felet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél – ha úgy dönt – a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.

· Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél pon- tosabban számon tartó központi kárnyilvántartási rend- szer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók által üzemeltetett Információs Központ látja el. A kártörté- neti adatokat e központ adja át a biztosítónak (a kártör- téneti adatok beszerzése, kárrendezési ügyek ellátása céljából), illetve a MABISZ Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése céljából). A szerződések- kel kapcsolatos változásokat (megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény) a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.

· A bonus-malus rendszer fennmarad, az egyik legjelen- tősebb változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell őt a kártörténeti igazolás megérkezéséig A00-ás fokozat- ban tartani.

· Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivo- nása, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé – a járműnyilvántartásban nem szereplő gépkocsikat leszámítva – ezen túl nincs bejelentési kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gép- járművel kapcsolatos e változásokról (amelyek érintik a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántar- tásból fog értesülni. A biztosítónak – a díj nem fizetéssel történő megszűnés kivételével – a szerződés megszű- nésének tényéről és a szerződés bonus-malus beso- rolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írásban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel történő megszűnés esetén ez 15 nap.

· Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók helyetti helytállás céljára, melyet a biztosítók töltenek fel.

· A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alap- esetben nem a tulajdonos, hanem az üzemben tartó (így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként való feltüntetésével például nem spórolható meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó, akkor a tulajdo- nos a szerződésre kötelezett személy. De határozatlan időtartamú szerződést nem kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de más az üzembentartó. Újra kell kötni viszont a szerződést akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos személyében változás áll be.

· A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak bekö- vetkezte után 5 munkanapon belül, a károsultnak 30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak. A bizto- sító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtá- sától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy indokolni, hogy a felelősséget miért nem ismeri el. A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a

biztosítónak egyre nagyobb késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.

· Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a legvégső türelmi időt (amíg nem szűnik meg a szerző- dés) az esedékességtől számított 60 napban állapították meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító 15 napon belül értesíti az üzemben tartót.

· A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan magas mértékű) fedezetlenségi díjat kell fizetni annál a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően szer- ződik. A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti meg. A biztosí- tással nem rendelkezőnek 5 napon belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.

· A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyet- len – egyéni vállalkozó, jogi személyiségű vagy anélküli gazdasági társaság, tehát nem magánszemély – üzem- ben tartója lehet (így tehát nem állhat össze például több kis cég járműparkja egy flottává). Noha idén

AHE-15010

ez nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította föl a biztosítókat: az átláthatóság, korrekt díjfeltételek érdekében már 2010-re is az új törvényi feltételekkel hirdessék meg flottadíjaikat.

· A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási kötelezettsége egy kárnál maximum 1,6 milliárd forintra

nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a bizto- sító 1,5 millió forintig érvényesíthet követelést, a jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra nő.

· A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű segédmotoros terepkerékpárok) is kötelesek KGFB-t kötni.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §- a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;

· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;

· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;

· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;

· adóügyben az adóhatósággal;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábító- szer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegy- verkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekmé- nyével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;

· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,

· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás

(együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal;

· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

· az állomány átruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosí- tóval;

· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központ- tal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel; az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;

· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

· a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

· a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nem- zetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet: kábítószer kereskedelemmel, terroriz- mussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénzmo- sási bűncselekménnyel van összefüggésben.

AHE-15010

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos rendőr-főkapitányság – a pénzmo- sás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi

XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs

Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adat- kérő által aláírt titoktartási záradékot.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a közúti közlekedési nyil- vántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) b/ bekezdése alapján a biztosító köteles a forgalomból kivo- násra jogosult hatóságnak bejelenteni a jármű azonosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt vég- legesen megszűntnek tekinthető.

A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.

A biztosító panaszkezelési elvei és gyakorlata. Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről

Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel.

Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figye- lembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdeké- ben javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, s elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növel- jük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul.

Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk.

Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – ami- kor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldá- sához hosszabb időre van szükség, akkor ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszke- zelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső vála- szunk.

Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolá-

sára, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egy- szerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.

Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommu- nikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, e-mailben, faxon vagy levélben

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban

Ügyfélszolgálatainkon: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik ügyfélszolgálati pontján meghall- gatják ügyintézőink. Központi ügyfélszolgálati irodánk címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a nap 24 órájá- ban elérhető a 06-40-421-421-es számon.

Írásban

E-mailben: Interneten keresztül a www. xxxxxxx.xx címen. Ügyfélszolgálatainkon: Ügyfeleink kitölthetik és leadhatják munkatársainknak azokat az előrenyomott panaszbeje- lentő lapokat, amelyeket fiókjainkban, illetve a cégünkkel szerződött javítópartnereinknél, biztosítási brókereknél is megtalálhatnak.

Levélben: Leveleiket ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik.

A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az ügyfél személyazonosító alapadata- ira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos ada- tokra (kötvényszám, szerződésszám).

AHE-15010

Igazgatóságaink, fiókjaink, kárrendező központjaink mindenkori aktuális listája, címe és telefonszáma megta- lálható irodáinkban kifüggesztve, illetve hozzáférhető az internetes oldalunkon is, a xxx.xxxxxxx.xx címen.

Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezel- tük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: 1535 Budapest 114., Pf. 777

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság: 1088 Budapest, József krt. 6.

Lehetősége van továbbá panaszát a békéltető testületek- hez előterjeszteni, vagy bírói utat vehet igénybe.

Tisztelt Partnerünk!

Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, amikor a szolgáltatás nyújtásá- hoz szerződéses partnerünk speciális szakértelmére van szükség, vagy ha a külső cég igénybevételével szolgálta- tásunkat azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.

Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük azok- nak a szerződéses partnereinknek a listáját, akik (amelyek) közreműködnek a biztosítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunktól is a 06-40-421-421-es telefonszámon.

Társaságunk, az Allianz Hungária Zrt. zártkörűen működő részvénytársaság.

A társaság székhelye és központjának címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság, Cg. -1 -10 -041356

A székhely állama: Magyarország.

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777).

Tájékoztatás

a bonus-malus rendszer szabályairól

A bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályát 2010. január 1-jétől kezdődően a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet tartalmazza.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és a hozzá kötődő bonus-malus rendszer működésével kapcso- latban az elmúlt évek során szerződőink részéről sok kérdés vetődött fel. Társaságunk minőségi szolgáltatást kíván nyújtani partnereinek, ezért fontosnak tartja, hogy a rendszer működéséről minden lényeges információ xxxxxxxx Xxxxx.

Tájékoztatónk két legfontosabb fogalmának jelentése: bonus a kármentességi díjkedvezmény, a malus a kár- okozás miatti díjtöbblet.

Milyen fajtájú gépjárművekre kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződések tartoznak a bonus-malus rendszerbe?

1991. július 1-jétől a bonus-malus rendszerbe tartoznak a személygépkocsikra kötött egyedi felelősségbiztosítási szerződések. 2001. július 1-jétől a rendszer kiterjed a tehergépkocsikra, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra.

A rendszerbe nem tartoznak a bele a segédmotoros kerékpárok és a lassú járművek!

Miről kell a szerződőnek a szerződéskötéskor nyilatkoznia?

A szerződőnek közölnie kell minden a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges körülményt, beleértve az osztályba soroláshoz az előző biztosító megnevezését és a biztosítási kötvény számát. Az adatszolgáltatás megta- gadása esetén a szerződést a legkedvezőtlenebb M4 osz- tályba kell sorolni. Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb okból kideríthetetlenek a szerződést A00 osztályba kell sorolni.

Hogyan működik a bonus-malus osztályba sorolás?

Bonus jogosultságot az a szerződő üzembentartó (akit a forgalmi engedélybe üzemben tartóként bejegyeztek,

AHE-15010

ennek hiányában a tulajdonos) szerez, aki a megfigyelési időszakban legalább kilenc hónapig rendelkezett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással, és nem okozott kárt.

A megfigyelési időszak minden év július 1-jétől a követ-

kező év június 30-áig tartott. A rendelet 2007. július 1.-jétől hatályba lépő módosítása alapján a megfigyelési időszak meghosszabbodott, 2006. július 1.-jétől 2007. december 31.-éig tartott. A megfigyelési időszak 2008. január 1.-jétől a biztosítási évet megelőző naptári év, 2010. január 1-jétől pedig a szerződés kötés napját követő biztosítási időszak, majd az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak.

A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus osztályból és 4 malus osztályból áll.

A rendszerbe újonnan belépő szerződő az alapdíjosztályba kerül. Ha a megfigyelési időszakban nem okoz kárt, a következő évfordulókor egy bonus osztállyal feljebb lép. A fizetendő díjat a bonus osztálynak megfelelően – az éven- ként meghirdetett alapdíjhoz képest – állapítják meg. Egy kármentes év egy bonus osztály emelkedést jelent.

Ha a szerződő személygépjárművével vagy motorkerékpár- jával egy kárt okoz, akkor biztosításának osztályba soro- lása a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása esetén négy, három kár okozása után pedig hat díjosz- tállyal romlik. A rendelet az egy megfigyelési időszakban négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja a legszigorúbb díjemeléssel, mert az osztályba sorolásuk ekkor – a már korábban elért fokozattól függetlenül – a következő évben M04-es lesz. Tehergépjárművek, autó- buszok, vontatók vagy mezőgazdasági vontatók esetében minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot ront a szerződés osztályba sorolásán.

Hogyan működik a bonus-malus rendszer, ha egy ügyfelünknek egyidejűleg több gépkocsija van?

A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba sorolás – a személyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötő- dik, nem választható külön.

Ha a szerződőnek már van egy gépkocsija, de mellé vásá- rol egy másikat, és ez is ugyanabba a járműkategóriába tartozik, az újabb gépjármű biztosítási szerződését csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépko- csi szerződése érdekmúlás miatt (eladás, ajándékozás, totálkár, lopáskár stb.) megszűnik, akkor a megszűnéstől számított két éven belül, a megszűnés napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető az üzembentartó által bármely meglévő vagy új gépkocsira kötött szerződésre. (A járműkategóriának azonosnak kell

xxxxxx, így pl. személyautó besorolása csak személyau- tóra vezethető át.)

Ha szerződőnknek egy időben (folyamatosan) több gép- kocsija is van, a felelősségbiztosítások között nem lehet felcserélni az osztályba sorolást.

Átvezethető-e a megszerzett bonus fokozat az új gépjárműre, ha az előző jármű a család más tagjának nevén szerepelt?

A bonus rendszert szabályozó rendelet erre nem ad lehető- séget. Ha például a család bármely tagjának volt egy gépko- csija, és annak szerződése már elért valamilyen bonus osz- tályt, csak akkor vezethető át az új gépjármű szerződésére a bonus, ha az új autó ugyanazon családtag nevére kerül, feltéve, ha a üzembentartóként ő szerepel a forgalmi enge- délyben, és az ő nevére kötik meg a biztosítást.

Hogyan (és miért) lehet az okozott kárt megtéríteni a biztosítónak?

Azon ügyfeleinknek, akik másoknak kárt okoztak, társa- ságunk – miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárki- fizetésről értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az okozott kár összegéről, legfeljebb: 50 ezer Ft-ig). A levélben társaságunk tájékoztatja a károkozót az okozott kár teljes összegéről is. Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül a kár- okozó – saját elhatározásából – a biztosító részére vissza- fizesse a vétlen károsultnak kifizetett összeget, így a már korábban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.

Xxx illet a kármentességgel szerzett díjkedvezmény, vagy kit terhel a károkozás következményeként fizetendő magasabb díj?

A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsola- tos előnyök és hátrányok mindig a biztosítást megkötő üzembentartó személyéhez fűződnek függetlenül attól, hogy a járművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó engedélyével.

Az előzőek alapján felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy fontolják meg, kinek adják kölcsön a járművüket, mert

az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is jelent- kező – hátrányos következményeit mindig a gépjármű tulajdonosa (a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben- tartója), a szerződő viseli.

Mi történik a már megszerzett bonusszal (malusszal), ha a személygépkocsit eladják, vagy a forgalomból kivonják?

AHE-15010

A bonus besorolás megmarad, ha a szerződés megszűné- sétől számított két éven belül ugyanazon gépjármű-kate- góriába tartozó gépjárműre új szerződéskötésre kerül

sor bármelyik magyar vagy EU-tagállamban bejegyzett biztosítónál.

Mi történik a már megszerzett bonusszal, ha szüneteltetni szeretnék a biztosítási szerződést?

A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától kezdődően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a járművet hivatalosan kivonják a forgalomból. A

forgalomból való kivonást igazolja a forgalmi engedély, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a bonus folytonosság átvezethető. A bonus osztály-emelkedés viszont csak akkor ismerhető el, ha a szerződés a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig fennállt, és kármentes volt.

Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási szerződésének díját eladás és bizományba adás esetén?

Ha a gépkocsit adásvételi szerződés megkötésével értéke- sítik, akkor az eladás napjáig kell a díjat megfizetni.

Nagyon sok ügyfelünk vásárol új gépkocsit a régi beszá- mításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizomá- nyosi szerződést köt.

A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába – jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a szerződést vagy a díjfizetést megszüntetni. Ugyanis ha valaki a leadott gépkocsit próbaútra viszi, okozhat és szenvedhet is kárt. E káro- kat a tulajdonosnak – vagyis annak a személynek, aki bizományba adta a gépkocsit – kellene megfizetnie; őt

terhelné a kártérítési felelősség, hiszen nem történt tulaj- donosváltozás. Ez azt jelenti, hogy ügyfelünknek érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie, hogy az esetlegesen okozott károkat a biztosító megtéríthesse helyette.

A bizományba vevő nem köthet biztosítást, mert nem ő a tulajdonosa a gépkocsinak.

Megoldást jelenthet, ha az ügyfél meghatalmazza a keres- kedőt a gépjármű forgalomból való kivonására a bizomá- nyosi időszakra, ekkor sem a szerződőnek, sem a keres- kedőnek nem kell kifizetnie a biztosítási díjat, de a közúti közlekedésben így a jármű nem vehet részt.

Hogyan és mikor lehet biztosítót váltani? Mennyiben érinti ez a bonus-malus osztályba sorolást?

A biztosítási év vége előtt 30 nappal a szerződést írásban lehet felmondással megszüntetni, és más biztosító társa-

ságnál a következő évre megkötni. Biztosítót váltani év köz- ben anélkül, hogy a szerződő másik járművet vett volna, a törvényi szabályozás értelmében nem lehet.

Ha az ügyfél biztosítási szerződése a gépjármű eladása, ellopása, forgalomból való végleges kivonása (érdekmúlás) miatt év közben megszűnik, akkor egy másik járműre a fele- lősségbiztosítást bármely biztosító társaságnál megkötheti.

AHE-15010

Az érdekmúlás miatt megszűnt szerződés alapján az ügy- fél részére a korábbi felelősségbiztosítója köteles kártör- téneti igazolást kiadni. Ha a szerződőnek az igazolást, a szerződést kötő biztosító részére nem adja át, ez a bizto- sító nem állapíthat meg más osztályt csak A00-t. Ha a biz- tosítási szerződés év végén felmondás miatt szűnik meg, és a szerződő a részére kiállított igazolást nem juttatja el az új szerződését kezelő biztosítóhoz, akkor az köteles a szerződés hatályba lépését követő 30 napon belül besze- rezni azt a szerződő előző biztosítójától. A beszerzés feltétele, hogy az ügyfél megadja a megszűnt szerződését kezelő biztosítójának nevét és a biztosítási kötvényének számát. Az igazolás beérkezéséig a biztosító a szerződés osztályba sorolását a szerződő nyilatkozata

szerint állapítja meg. Az igazolás beérkezését után az új szerződést kezelő biztosító módosítja a szerződés bonus- malus besorolását a szerződéskötés dátumára visszame- nőleges hatállyal.

Mikor szűnik meg az osztályba sorolás?

Az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre, és megszűnik az osztályba sorolása.

A már megszerzett bonus besorolás megtartása, vala- mint az egyéb hátrányos jogkövetkezmények elkerülése érdekében kérjük Önt, hogy járművének eladása, forga- lomból való kivonása esetén ezt a tényt mielőbb szíves- kedjék bejelenteni társaságunk bármelyik egységénél.

Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, illetve a bonus-malus rendszerrel kapcsolatban további kérdései, észrevételei vannak, forduljon bizalommal társaságunk szakembereihez, vagy hívja telefonos központunkat:

00-00-000-000, illetve keresse fel internetes honlapunkat, melynek címe: xxx.xxxxxxx.xx.

2009. évi LXII törvény kivonatos szövege a bonus-malus rendszer szabályairól

Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meg- határozott szervezet, amely a székhely szerinti tagálla- mában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű- kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonat- kozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiá- nyában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlen- ség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megál- lapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjár- művek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel felté- teleként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpót- kocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto- ros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősség- biztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tar- talmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyek- nek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek szá- mát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

AHE-15010

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

21. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finan- szírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási köte- lezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatáro- zott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjár- műve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;

22. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően

a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meg- határozott esetekben;

29. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;

33. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvan- napos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

34. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

35. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gép- jármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfe- lelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

36. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál- lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai

A biztosítási kötelezettség

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biz- tosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gép- jármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű for- galomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabály- ban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötele- zett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a bizto- sítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatály- ban tartja.

AHE-15010

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – köteles a tulajdonszerzést követően a ren- delkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtar- tamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdo- nosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott fel- tételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonat- kozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a

13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedeze-

tet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzem- ben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést meg- kötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartó- nak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosí- tási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfe- lelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási fel- tételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

AHE-15010

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre tör- ténő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kéz- hezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyí- tott lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint lét- rejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7. §

(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatá- lyos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meg- határozott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hóna- pon belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

8. §

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, vala- mint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ide- értve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját

is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett

üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilván- tartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántar- tásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyil- vántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó válto- zását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszű- nés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűné- sének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles min- den, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fenn- álló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként meg- nevezett személy által kötött szerződés ezen üzemben tartó hatósági okiratba történő bejegyzése napján lép hatályba, ennek hiányában – ha az üzemben tartó ható- sági okiratba történő bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg – megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

AHE-15010

10. §

A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biz- tosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási idősza- kot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatko- zásában – az egyedi szerződéseket illető díjtarifa meghir- detésével egyidejűleg – a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlap- xxx meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.

(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozá- sában a meghirdetett – időszak, illetve tartam kezdőnap- ján érvényben lévő – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielé- gítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemelte- tése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsul- tak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvénye- sítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytál- lási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vál- lalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a

13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőke- értékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összeg- nél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányo- san csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káresemé- nyenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztá- sakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé- nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsult- nak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biz- tosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárki- fizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési

összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsul- tat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejű- leg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a bizto- sítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafel- osztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kárté- rítésre jogosult.

AHE-15010

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet-

kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly- tán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában kelet- kezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nél-

kül – munkagépként való használata során keletke- zett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjár- művek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes for- galomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a

4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerző- désben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazda- sági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a bizto- sítási időszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a 21. § (6) bekezdésében meghatározott esetek-

ben a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés idő- tartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjá- ban rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szer- ződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terü- letére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a bizto- sítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- reműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

AHE-15010

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése ese- tén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő

kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges meg- szüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének időpontjával szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

Díjfizetés

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosí- tási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szer- ződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől szá- mított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben

egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számí- tott 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.

(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak meg- fizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszű- nését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat meg- fizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo- másszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fede- zetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjta- rifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben megha- tározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő nap- tári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

AHE-15010

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozá-

xxxxx a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.

(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonat- kozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjta- rifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.

(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtat- hatja meg.

(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást hatá- ron átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelke- zik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjá- tól kezdődő hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meg- határozottak szerint módosul.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben

tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következ- tében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ide- iglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékes- sége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szüne- telésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károko- zás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó köte- lezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetle- nül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvé- nyesíteni.

AHE-15010

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosí- tójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagál-

lamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szüksé- ges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meg- határozott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülmé- nyeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az

e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levele- zőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabá- lyai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmu- lasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kap- csolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének bejelenteni.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő-

jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kár- rendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – szemé- lyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kár- képviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésé- nek hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azok- ban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapí- totta, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biz- tosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

AHE-15010

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösz- szegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérí- tés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsult- nak megfizetni.

Törvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártala- nítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a bizto- sítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetek- ben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdé- sében meghatározott esetben, illetve fizetésképtelenné vált biztosító helyett eljárva a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) vaz üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesí- tett szolgáltatások keretei között egy biztosítási esemény- nyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötele- zettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a bizto- sító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

A gépjármű-felelősségbiztosítás különös szabályai

A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége

35. §

(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szüne- telés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján – a 36. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben

is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helyt- állni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel, továbbá fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában szerződéssel ren- delkező üzemben tartó gépjárművével okozták.

(2) Ha biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartó magyarországi telephelyű gépjárművével más tag- állam területén kárt okoz, vagy ha a károkozó gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, a Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig megtéríti a károsult kárát, vagy

a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kárta- lanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelőjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.

AHE-15010

(3) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyi- két megbízhatja a károk rendezésével és perbeli képvise- lete ellátásával.

36. §

(1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mér- tékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a tár- sadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötele- zettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezések- ben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

(4) Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halál- lal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben oko- zott károkat is.

(5) A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelő- jének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhi- bájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjé- nek fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(6) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg

a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(7) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset idő- pontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(8) A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is megállapítható – költsége meg- térítését követelheti:

a) egyetemlegesen a biztosítási fedezettel nem rendel- kező üzemben tartótól és attól a vezetőtől, aki a gép- járművet az üzemben tartó engedélye nélkül vagy a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette;

b) egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű üzemben tartójától és vezetőjétől;

c) az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezető- jétől;

d) az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelős;

e) az üzemben tartótól, ha a káresemény a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt következik be.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője e törvény alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényének érvé- nyesítése érdekében pert indíthat.

(10) A Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt az elhunyt üzemben tartó, illetve vezető örököseivel szemben.

Ellenőrzés és nyilvántartás

A biztosítási fedezet fennállásának igazolása

44. §

Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi enge- délybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármű hatósági jelzését (rend- számtábláját) cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát elvégezni abban az esetben lehet, ha az e törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.

45. §

(1) A gépjármű üzemben tartója vagy vezetője köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben a bizto- sítási fedezet fennállását tanúsító – külön rendeletben

meghatározott – igazolóeszközt az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni.

(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésé- vel, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző haladéktalanul fel- hívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásá- nak igazolására. Ha ezen igazolás a külön rendeletben meghatározott adattartalommal kiállított biztosítást igazoló okirattal történik, ahhoz az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy díjfizetést igazoló bizonylat bemutatása szükséges.

AHE-15010

(3) Ha az üzemben tartó a (2) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a külön rende- letben meghatározott igazolóeszközök valamelyikével

nem igazolja a biztosítási fedezet fennállását, a jegyző fellebbezési jogra tekintet nélkül, a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forga- lomból és egyidejűleg gondoskodik a kivonás tényének járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről. Törölni kell a járműnyilvántartásból a forgalomból való kivo- násra vonatkozó döntés alapján tett bejegyzést, ha a jegyző a döntést visszavonta, a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság a döntés végrehajtását felfüggesztette vagy a döntést megsemmisítette.

(4) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjár- művek biztosítási fedezetének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.

Hatálybalépés

58. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételé- vel – 2010. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

59. §

(1) E törvény rendelkezéseit – a határozott időre szóló szerződések kivételével – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, a hatálybalépéskor már megkötött szerződé- sekre is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépését követően, amennyiben az e törvény szerint szerződéskötésre kötelezett személye és az e törvény hatálybalépését megelőzően megkö- tött – határozatlan tartamú – szerződésben szereplő

szerződő személye eltér, az adott gépjármű vonatkozásá- ban csak abban az esetben köteles az e törvény szerinti szerződéskötésre kötelezett személy új szerződést kötni, ha akár a tulajdonos, akár az üzemben tartó személyében változás állt be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint meg- kötött szerződés esetében az új szerződés – a 10. §-ban meghatározott rendelkezések ellenére – érvényes, a korábban fennálló szerződés hatályát veszti.

(4) A hatálybalépés napját megelőzően bekövetkezett káresetekhez kapcsolódóan a kártérítési igények érvé- nyesítésével összefüggő eljárásokra, a helytállási kötele- zettség mértékére a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

61. §

(1) E törvény 22. §-ában meghatározott rendelkezéseket azon fedezetlenségi díj megfizetésére kell alkalmazni, ahol a fedezetlenség időtartama e törvény hatálybalé- pését követően kezdődik.