Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testület 8105 Pétfürdő, Berhidai út 6/C.

Határozati javaslat

Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testület 8105 Pétfürdő, Xxxxxxxx xx 0/X.

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2021. szeptember 2-ai ülésén meghozta a

……/2021. (IX.2.) számú képviselő-testületi h a t á r o z a t - ot:

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Pétfürdő Nagyközség 2018-2023. évre szóló Települési Esélyegyenlőségi Programját az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (4) bekezdésében foglaltak értelmében áttekintette.

A program határidőre megvalósult intézkedéseinek teljesítését e határozat melléklete szerint elfogadja, megállapítja, hogy a program felülvizsgálata egyebekben nem szükséges, a Helyi Esélyegyenlőségi Programot változatlan formában helybenhagyja.

Felkéri a polgármestert, hogy a határozatot küldje meg a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak.

Határidő: 2021. szeptember 3.

Felelős: Xxxxxxx Xxx polgármester

P é t f ü r d ő, 2021. szeptember 2.

Xxxxxxx Xxx Szabóné Xxxxxx Xxxxxxx

polgármester jegyző

HEP felülvizsgálat 2021. melléklet

I.1.c) pont:

A település széleskörű szociális hálót működtet, ennek keretében a Hivatalban megjelenő ügyfeleket tájékoztatjuk, igyekszünk bevonni az Önkormányzat általi foglalkoztatásba is.

1.e.) pont:

Minden, még különböző munkaközvetítős álláshirdetését is közzéteszünk.

1.i.) pont

A Képviselő-testület mind személyi mind anyagi erőforrást is biztosít az éves költségvetésében.

II.1.

A Nyári Napközistábort az Önkormányzat minden évben megszervezi, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek részére, de a településen élő iskoláskorú gyermekek is részt vehetnek, anyagi és egyéb hátrányos helyzetükre tekintet nélkül. A tábor ingyenes, csak az étkezésért fizet az, aki az iskolai étkezésért is fizet. 2021. évre terv szerint a tábor ismét 5 hetes lesz. Az anyagi erőforrás biztosított, a személyi erőforrás biztosítása igényel nagyobb erőfeszítést.

II.2.

Szociális területen a szupervízió megszervezése évente 2 alkalommal megvalósult. Emellett havonta esetmegbeszéléseket tartanak, melyre a társhatóságok, intézményvezetők és a Hivatal szociális ügyintézője is meghívást kap. Örvendetes, hogy mind a Hivatalban, mind a Gondozási Központban a dolgozók elégedettek a munkakörülményeikkel, nincs fluktuáció. Az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően a munkát elismeri (önkormányzati bérkiegészítés, cafetéria, jutalom).

II.3.

Pétfürdőn nagy hagyománya van a bűnmegelőzési programoknak, mind az iskolás korú, mind az óvodás korú gyermekek körében. A 2020. évi COVID járvány miatt a programokat meghosszabbítjuk.

III.1.

A település széleskörű szociális hálót működtet, ennek keretében a Hivatalban megjelenő ügyfeleket tájékoztatjuk, igyekszünk bevonni az Önkormányzat általi foglalkoztatásba is. Minden, még különböző munkaközvetítős álláshirdetését is közzéteszünk.

III.2.

A Bölcsőde működése folyamatos, a férőhely kihasznált. A COVID alatt is működött.

IV.1.

A településen a szociális támogatási, ellátási rendszert az idős lakosok körében is hirdetjük. A COVID időszakában az ellátásokat többen igénybe is vették. Az anyagi erőforrások biztosítottak.

V.1.

Mind az óvoda mind az iskola biztosítja a fogyatékkal élők részére az ellátást. Az Önkormányzat egyedi szerződéssel – Vöröskereszt – biztosítja azoknak a szállítását, akik más településen tudják csak igénybe venni a fogyatékosok részére biztosított nappali intézményes ellátásokat. A felnőtt fogyatékkal élők részére civil támogatás keretében nyújt segítséget az Önkormányzat.

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata 2018 - 2023

Pétfürdő, 2018. december 13.

TARTALOMJEGYZÉK

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3

Bevezetés 3

A település bemutatása 3

Értékeink, küldetésünk 7

Célok 12

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 13

1. Jogszabályi háttér bemutatása 13

2. Stratégiai környezet bemutatása 19

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 21

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 38

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 50

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 54

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 60

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 63

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 64

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 65

1. A HEP IT részletei 65

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése 65

A beavatkozások megvalósítói 67

Jövőképünk 678

Az intézkedési területek részletes kifejtése 69

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 77

3. Megvalósítás 80

A megvalósítás előkészítése 80

A megvalósítás folyamata 80

Monitoring és visszacsatolás 81

Nyilvánosság 81

Érvényesülés, módosítás 82

4. Elfogadás módja és dátuma 83

1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

Az önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben kerülnek meghatározásra a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatói, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémái.

A települési önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzését a Korm. rendelet 1.

§ (2) bekezdésében előírt célcsoportokra és esélyegyenlőségi területekre vonatkozó, a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti adatok felhasználásával készíti el az 1. mellékletben meghatározott, egységesen rendelkezésre álló, valamint a helyi szinten rendelkezésre álló statisztikai mutatók, anonimizált adatok alapul vételével. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése alapján összeállított intézkedési terv 5 évre szól a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott forma szerint, melynek teljesülését a Képviselő-testület 2 évente felülvizsgálja.

Az intézkedési tervben kerül meghatározásra, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség. Az intézkedési tervben esélyegyenlőségi területenként kell bemutatni az intézkedéseket, azok elvárt eredményeit, fenntarthatóságát, és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a végrehajtás ütemezését és felelősét.

Az Önkormányzat vállalja, hogy

• az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a megjelölt stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését, továbbá

• az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

A település bemutatása

Pétfürdő nagyközség a Bakony délkeleti lábánál, Várpalota várostól 4 km-re, igen kedvező helyen fekszik. A települést lekönnyebben a 8-as számú főútról letérve érhetjük el Lepsény felé letérve a 72707. sz. útra. Vasútállomása a Székesfehérvár- Szombathely vasútvonalon fekszik. A táj kedvező kiránduló lehetőséget is kínál a környéket megismerni vágyók számára, bár kétségtelen, hogy a települést a Nitrogénművek Zrt nagykapacitású műtrágyagyárának építményei uralják és első

pillantásra nem tűnik vonzónak az idelátogatók számára. A helyi művelődést a kiválóan működő, szakköröknek helyt adó Közösségi Ház és Könyvtár biztosítja.

Pétfürdő jelenkori története azonban elválaszthatatlan a gyárban előállított, egykoron világhírű

„Pétisó” történetétől. A települést először, 1082-ben említik a Péti-víz mentén működő malmai révén. A környék lakott voltára elsőként a település határában feltárt római kori maradványok – út- és gátmaradvány – utalnak. Később Xxxxxxxx említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. Forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítési a 17. sz. végén kezdődik a Xxxxxxx jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdik kiépíteni. Még ebben az évben megépül vasútállomása a Szombathely-Székesfehérvár vonal mentén. 1913-ban a helyiségnévtárban Pétfürdőként regisztrálják. Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődik a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia és műtrágyagyár épül, a Pétisó márkanév külföldre is elviszi a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működik, a gyárat – és vele a települést is – két súlyos bombatámadás is éri. A háború után 1951-ben Várpalotához csatolják, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítik, ezzel együtt a lakossága jelentősen megnő, sokan érkeznek az ország távolabbi részeiből. Orosházáról, Mezőhegyesről, Martfűről.

A rendszerváltás egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként indított szanálási eljárást. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban – természetesen a hajdani termelés töredékével – az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálja a működését, és újra meghatározó tud lenni a környék gazdasági életében. 1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejezték elszakadási szándékukat Várpalotáról. A Köztársasági Elnök 116/1997. (IX.3.) KE számú határozatával Várpalota város pétfürdői városrészéből 1997. október hónap 1. napjától önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A válással együtt járó vagyonmegosztás hosszú pereskedés után 2017-ben végére ért. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. Polgármestere 1997 óta Xxxxxxx Xxx.

Demográfiai jellemzők

Pétfürdő összterülete 1732 ha 3126 m2, melyből 507 ha 2613 m2a belterület, 1221 ha 3569 m2 külterület, míg 3 ha 6944 m2 a zártkert.

Pétfürdő lakónépességének száma 2016. december 31-én 4690 fő volt, ami az akkori Magyarország népességének 0,05%-a. Népsűrűsége 277 fő/km2. Lakások száma 1953, népességet figyelembe véve ez 2,5 fő/lakás.

Veszprém megye utolsó ismert népessége 346647 fő (2015. évben), ami az akkori Magyarország népességének 3,5%-a. Népsűrűsége 77 fő/km2. Lakások száma 150613, népességet figyelembe véve ez 2,3 fő/lakás.

Kitekintés

2017 első tizenegy hónapjában Magyarországon a születések száma 1,5%-kal elmaradt a 2016 azonos időszakitól, a halálozásoké pedig – az év eleji jelentős halálozási növekmény miatt – 4,1%- kal meghaladta azt, tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az elmúlt év során a januártól novemberig terjedő időszakban 83.941 gyermek jött világra az országban, ami 1290-nel, 1,5%-kal maradt el a 2016. január-novemberi születések számától. 2016 szökőév volt, így 2017-ben egy nappal rövidebb volt a vizsgált időszak. Ennek figyelembevételével a szökőnaphatástól megtisztított születésszám az előző év azonos időszakához képest kisebb mértékben, csupán 1,2%-kal csökkent. Januárban 0,4, majd májusban 10%-kal emelkedett a születések száma, a többi hónapban azonban

kevesebb gyermek jött a világra, mint 2016 azonos hónapjaiban. A legnagyobb arányú csökkenés októberben következett be, amikor 6,3%-kal született kevesebb gyermek.

Az említett időszakban viszont 119.780-an haltak meg, ami 4,1%-os emelkedést, számszerűen 4745-tel több elhunytat jelent 2016 azonos időszakához viszonyítva. Az elmúlt év hónapjai közül hatban többen, ötben pedig kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos hónapjaiban. A legnagyobb növekedés ezen a téren január-februárban történt, amikor a halálesetek szökőnaphatástól megtisztított száma átlagosan 25%-kal emelkedett. A legnagyobb csökkenés pedig novemberben következett be, amikor 6,1%-kal kevesebben hunytak el, mint 2016 azonos hónapjában. A halálozások számának emelkedése, valamint a születések számának csökkenése következtében a természetes fogyás a 2016. január-novemberi 29.804-gyel szemben 35.839 fő volt, ami 20%-os növekedés.

A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése megtorpant. A 2017 első tizenegy hónapjában megkötött 48.187 házasság 2,5%-kal, számszerűen 1242-vel volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szökőnaphatás figyelembevételével a házasságkötések számának csökkenése valamivel kisebb mértékű, 2,4% volt. Az év négy hónapjában emelkedett, hét hónapjában pedig csökkent a frigyek száma. A legnagyobb növekedés júniusban történt, amikor 7,2%-kal többen kötöttek házasságot, mint 2016 azonos hónapjában. A legnagyobb csökkenés pedig októbert jellemezte, amikor a házasságkötések száma 11%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A 2012. év végi adatok alapján Pétfürdő nagyközség lakossága 4896 fő volt, ami folyamatosan csökken a 2011-es népszámlálás óta, amikor is a KSH adatok szerint a lakosságszám 4888 fő volt. Pétfürdő demográfiai adatait elemezve megállapítható, hogy a lakosság száma lassan csökken. A népesség elmúlt években tapasztalható csökkenése a születések és halálozások számának különbségéből adódik. A lakosság számának lassú csökkenése a munkaképes korú lakosság változására nincs negatív hatással.

Lakónépesség száma az év végén

Év	Fő	Változás
2012	4775
2013	4722	98,9%
2014	4745	100,5%
2015	4752	100,1%
2016	4690	98,7%
2017	n.a.	n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

     Állandó népesség összetétele nemek korcsoportok szerint (a 2016-os év adatai)    

Korcsoport	Fő			Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%)
	Férfiak	Nők	Összesen	Férfiak	Nők
Állandó népesség száma	2 290	2 558	4 848	47,24%	52,76%
0-2 évesek	n.a.	n.a.
0-14 éves	359	376	735	7,41%	7,76%
15-17 éves	68	63	131	1,40%	1,30%
18-59 éves	1 355	1 356	2 711	27,95%	27,97%
60-64 éves	167	223	390	3,44%	4,60%
65 év feletti )	341	540	881	7,03%	11,14%

A nemek szerinti arányok a különböző korcsoportokban mást és mást mutatnak. A gyermekkorú népesség körében nemenként még 16% a fiúk, és 15% a lányok aránya a teljes népességből. A legidősebbek között már nagyobbak a nemek szerinti különbségek. A 65 év feletti férfiak aránya 15, a nőké 21 %-ra változott 2016. év végén az állandó népességen belül Pétfürdőn. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél, ami megegyezik az országos tendenciával.

A korcsoportos adatokat korábbi évek adataival egybevetve láthatóvá válik a népesség öregedése, akár a lakó- akár az állandó népességen belül vizsgálódunk. Az öregedési index, 65 év feletti és a 14 év alatti népesség egymáshoz viszonyított 100 fölötti aránya jelzi az öregedő társadalmat, ezt időben is összehasonlítva láthatjuk az öregedési folyamatot. Az idősebb korosztályok aránya a népességen belül pedig folyamatosan növekszik. Ezek az adatok jól mutatják, hogy Pétfürdő lakosságát elöregedés jellemzi. A lakosság elöregedése természetesen országos jelenség, de az

adatok azt mutatják, hogy Pétfürdőt fokozottan érinti ez a folyamat. Esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy elöregedő település esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség.

Értékeink, küldetésünk

Pétfürdő fiatal település jelentős múlttal. A települést Várpalota város pétfürdői városrészéből a Köztársasági Elnök 1997. október 1-től nyilvánította önálló községgé. Lakosainak száma 4848. A malmairól és fürdőjéről híres fiatal település a múlt században alakult ki, bár a települést először 1082-ben említik a Péti-víz mentén működő malmai révén. A nagyközséget a Nitrogénművek építményei uralják, ami első pillantásra nem tűnhet vonzónak, Pétfürdő jelenkori története azonban elválaszthatatlan a gyárban előállított, egykoron világhírű "Pétisó" történetétől. A táj kedvező kirándulólehetőséget kínál a környéket felfedezni vágyó turisták számára. A Bakony délkeleti lábánál, igen kedvező helyen fekszik a település. A környező dolomitsziklákon és a lankás sztyeppei jellegű tájon számos védett és szigorúan védett növényritkaság található kora tavasztól késő őszig. A Várpalotától 2 km-re fekvő települést legkönnyebben a 8-as számú főútról érhetjük el Berhida felé letérve a 7207. számú útra. Pétfürdő vasútállomása a Székesfehérvár–Szombathely- vasútvonalon helyezkedik el. 2.1. Rövid településtörténet: A nagyközség utcáin sétálva szembetűnő, hogy a múltja igen fiatal. Régészeti csodáink és a régmúltat idéző épületeink nincsenek. Egyetlen kézzelfogható darabja a környék múltjának a település határában található hadiút egy feltárt szakasza a hozzá tartozó római gáttal. Levéltárakat kutatva nyílik csak meg a régmúlt. Itt van a honfoglalás kori Peytu-mező, ahol Ősbő vezér Százhalomból elindulva és Veszprém meghódítására készülve három napig pihentette seregét. Pét (Peyt, Péth) falut és azonos nevű patakja mentén álló vízimalmait már 1082 óta oklevelek említik, főként malomjogi, vízduzzasztási viták kapcsán. A 13. század első felében szentelik fel Xxxxxxxxxx Xxxxx Xxxxx tiszteletére a falu templomát. A XV. században Xxxxxx Xxxxxx csatolta Palota várához. A XVI. századi feljegyzések szerint a várhoz mindenféle szolgálattal és dézsmával tartozott, a vár szükségletére és javítására meszet égetett, emellett adót fizetett a töröknek. Xxxxxx szomszédságában minden 6 veszély elsőnek érte, s nemcsak a török becsapások merítették ki, hanem a palotai ispán hatalmaskodásai, aki elszedte a nép élelmét és állatai takarmányát. 1580 körül teljesen elnéptelenedik, és csak az utóbbi száz évben népesedik be újra. 1704-ben itt ütötte fel szállását Xxxxxxx német generális, innen égeti fel Veszprém városát. A

XVI. század idején két malom is állt a területén. 1716-ban említik melegvíz-forrását, azzal a megjegyzéssel, hogy fürdőház építésével jól lehetne gyümölcsöztetni. Fürdőház, medence, vendégfogadó, vasúti indóház épül a XIX. század végén.

Egy település építészeti öröksége nem zárulhat le a jegyzett, nyilvántartott épületekben. Fontos, hogy megismerjék az itt lakók és a jövőben itt letelepülni szándékozók azokat, a már nem fellelhető egykori épületeket, vagy azok maradványait melyek meghatározták az adott korban a település történelmét, és szerkezetét. Pétfürdő történetében nagy szerepet játszottak a Pét patak mentén felépült vízimalmok, valamint az 1900-as évek elején megjelent fürdőélet.

• Péti malmok Az 1082. április 29-i keltezésű (Xxxxx Xxxxxx királynak tulajdonított) oklevél már említi Péth vizét és rajta két malmot : „In predio Peyt nomine habet ecclesia duo molendia bona” ( A Peyt néven nevezett birtokán az egyháznak két jó malma van) A mai 8-as számú főúton túl négy kallómalom már az 1800-as években működött a Zichyek birtokán. A forrástól alig 250 méterre az Xxxxxxxxx xxxxx a századforduló táján megszűnt. Xxxxx xxxxx, Hornyák és Mekota kalló régen elbontásra kerültek. A Kikeritói felső kalló malomban a Nitrogénművek legkiválóbb szakemberei is ismerkedtek a mesterséggel inas korukban, sajnos a malom tisztázatlan körülmények között leégett, majd elbontották. A Kikeritói alsó kalló valamint a Városi malom majd később a veszprémi kalló és Xxxxxxxx xxxxx is sajnos az enyészeté lett. Az 1930-as évek a település és a patak életében is maradandó változást hoztak.

A gyár megépítette a víztározó medencéket, az egykori deszkametsző malmot is le kellett bontani, a kőhíd mellett megszűnt a tehéncsorda itató. Az 1950–es esztendőben történő államosítás, majd 1954-ben a patak vizének földalatti betoncsőbe terelése, valamint a gyárbővítés véget vetett az egykor virágzó péti malomiparnak, a patak malmai az enyészet homályába tűntek.

• A Fürdőélet

„Xxxxxx magneziás, kristálytiszta vízű forrás van. A forrás tó mellett tőzeget vágnak. A forrás régibb, mint a tőzeg, hiszen ez annak lerakódásaira települt rá”

1863-ból származó megállapítás vizünkről.

Az uradalom akkori tulajdonosa gróf Xxxxxxxxx Xxxxx igazi szakember véleményét is kikérte a vizet illetően. Xxxxxx Xxxxxx és fiai elemezték a víz összetételét. A vegyelemzés és az orvosi javaslatok ismeretében a gróf xxxxxx belevágott egy 6 szobás „ schweizi stylben” megépítendő köpölözőház

létrehozásába, s megalapította a Péthi Fürdőigazgatóságot. Ahhoz, hogy a fürdőt viszonylag gazdaságosan lehessen üzemeltetni a vendégkör megtartására, illetve bővítésére volt folyamatosan szükség. Ehhez viszont elengedhetetlen volt a megfelelő szintű vendéglátás. 1878-tól az új bérlő fejlesztéseket hajt végre, majd 1882-től nyílt uszoda készül kabinokkal, zuhanyzóval. A 10X10-es medence alja vörösfenyő, a deszkák között gyöngyözve jön fel a forrás vize. Az 1900-as évek elején további fejlesztések történnek, s 1913-ban Pétfürdőre változik településünk neve Péth-ről. 1934-ben a gyár a forrásokra egy 50 méteres uszodát épített, ez országos viszonylatban a legnagyobbak közé tartozott. Néhányszor vendégeskedett uszodánkban a magyar vízilabda és úszóválogatott az 1936-os olimpiára való felkészülés során. Pezsgő úszóélet alakult ki. Sok

összetevője lett a hajdani fürdőélet pusztulásának. A háborús pusztítások, a 45 utáni idők, az államosítás, majd a felelőtlen politikai döntések a fürdőt gyakorlatilag teljesen elpusztították. A fürdő szállót a tiszti kaszinó klubházát is lerombolták, a fürdőház helyére gondnoki lakást építettek. A bányászat következtében a forrásvíz teljesen elapadt, a tó kiszáradt. A strand az ivóvíz kútról működött, majd 2006-ban nyitott ki utoljára. 2012-ben elindulhattak a strandfürdő építésének előkészítő munkálatai.

• Római gát (Duzzasztómű) ( a fotók a 80-as évekbeli állapotot mutatják ) Várpalota, Pétfürdő és Öskü között található a feltárt állapotban lévő római hadiút egy része, a római gát, mely 158 méter hosszú, 4,5 méter magas. Ez a Kikeri-tó vízduzzasztója. Hatalmas Bántapusztáról származó kövei hívják fel magukra a figyelmet, mutatva 17 a Via Magna maradványait. A monda szerint a bántai kövek onnan kapták nevüket, amikor Xxxxxx xxxxxx Palotán járt, a mai Bántapusztánál bánta meg azt a gondolatát, miszerint meg akarta mérgezni feleségét, Xxxxxxxxx . Egyes szájhagyományok szerint a Római Birodalom idején épült a közeli kőbánya óriási kockaköveinek felhasználásával, kb. időszámításunk szerint az I.-II. században. Mások szerint a várpalotai Thury- várral egy időben épülhetett, a XV. században.

• Xxxxx Xxxxxx római katolikus templom és környéke A fatornyos harangtoronnyal rendelkező, kazettás mennyezetű templomot 1941-ben építették. A székelyföldi templomépítészet elemeit idézi, ugyanis tervezéskor az erdélyi származású Xxxxxxx Xxxxx javaslatait is figyelembe vették. Némi tisztelgés is lehetett ez a gesztus a sok Erdélyből idekerült munkavállaló felé. Az alapfalak mészkőmurva-betonból készültek, a felmenő falazata kisméretű égetett téglából, a belső részeken fehér mészhabarcs sima vakolással, a homlokzati részek felületén faragott kő burkolattal. A padozat aljzatbetonra fektetett mozaiklap burkolat. A templomhajó és a szentély mennyezete kazettás famennyezet,a belső világítást a kazetták között elhelyezett rejtett világítással oldották meg az építők. A templomhajó ablakai pezsgőszínű üvegbetéttel készültek. Minden ajtó vésett tölgyfából készült, betéteiket festett motívumokkal díszítették. A padok borovi fenyőből készültek sötét színű pácolással. A tervezők Xxxxxxxx Xxxxxx és Xxxx Xxxxxx ( gyári főépítész) voltak. A templombelső puritán, mennyezetét gyönyörű festett fakazetták díszítik. Harangját Xxxxx Xxxxxx király tiszteletére öntötték. 18 Az ipartelep nagyarányú fejlődése a munkásság lakás-ellátásának egyre súlyosbodó kérdése arra késztette az igazgatóságot, a gyártelep közelében telepes közösséget létesítsen. Ezzel a munkások kedvező és könnyen teljesíthető feltételek mellett korszerű körülményeknek megfelelő, tehát egészséges, kényelmes és kellemes lakhatást nyújtó saját hajlékhoz jutottak. Az első 20 ház 1938 végére épült fel, és ezt követően évente 20-20 házat adtak át. A munkásházak építésével párhuzamos folyt a templom építése is. A templom és a munkásházak építése is a SORG-cég keze munkáját dicséri.

• Ifjúsági-tó és Köztéri edző park. A csónakázótó és a hozzá tartozó felújított híd az 1960-as években még funkcionál. A szigeten régen „ fa söntés” is működött, zenés - táncos szórakozóhelyként. Gyönyörű árnyékot adó fákkal volt körbe telepítve az egész tópart és környéke, ami aztán az enyészeté lett a hetvenes években a tó vízének eltűnése következtében. Ezt a környezetet szeretné Pét közössége folyamatosan visszaállítani. 2011-ben megkezdődött a tó és környezetének felújítása. A híd a budapesti Szabadság híd mintájára épült, amin keresztül egy kis szigetre lehet jutni. A híd és a sétány éjszakai kivilágítást is kapott, így kellemes látvány egy nyári estén. A tavon nyaranta csónakázni is lehet.

• Bombázási emlékmű 1944 június 14-én, majd pontosan 1 hónap múlva újra brutális amerikai szőnyegbombázás érte Pétfürdőt. A 39 áldozatra emlékeztető emlékmű 4 gránitoszlopa – savgyári maradék – a hősi halottak neveivel, a saválló lemezek fényesen csillogva repülőket szimbolizálnak. Alkotók: Xxxxxxx Xxxxxx szobrász és Xxxx Xxxxxx

Természeti, táji értékek

A Bakony délkeleti lábánál, igen kedvező helyen fekszik a település. A környező dolomitsziklákon és a lankás sztyeppei jellegű tájon számos védett és szigorúan védett növényritkaság található kora tavasztól késő őszig. A település közigazgatási területe három tájegység találkozásánál fekszik: északnyugaton a Veszprémi fennsík dolomitkarsztja, délen a Mezőföld északi pereme, keleten a Sárrét vizes lapálya alkotják a tájat. A tájképet a három tájegység különbözősége teszi sokszínűvé, azonban az iparterület látványa és környezeti hatása az, ami a legjobban befolyásolja. A táj a történelem folyamán jelentős átalakuláson ment át az emberi beavatkozások nyomán.

• Xxxxxx xxxxxx (Nyugdíjas Pihenő), tanösvény Turisztikai erdőterület besorolású a sétaerdő területe. A település új lakóterülete feletti, Doktor sziklát is magába foglaló terület (értékes tölgyes erdő) rekreációs funkciója fontos a település életében. A kilencvenes években létesült pihenőhely a Nitrogénművek Zrt Xxxxxxx Szakszervezet nyugdíjas klubja példamutató munkájával valósult meg. A pihenőhely a belterülettől 150 méterre nyugatra, magántulajdonban lévő parkerdő természetes kis tisztásán található, gyalogosan és személyautóval egyaránt jól megközelíthető helyen. A kultúrált pihenést jól karbantartott esőbeálló, tűzrakóhely és rönkgarnitúrák szolgálják. A közelben, a Doktor-szikla xxxxxxx futó turistaútról gyönyörű panoráma tárul a szemlélő elé.

• Doktor-szikla A Doktor szikla a Keleti-Bakonyban található pétfürdői sziklacsúcsok egyike. Remek panoráma nyílik róla az alatta elterülő mocsaras területre és Bakony magaslataira. Sok monda kering a helyiek közt a szikláról. A múlt évszázad elején érkezett a településre egy ifjú orvos, aki rövidesen belehabarodott egy itteni, gyönyörű-szép lányba. A szájról szájra terjedő mese- beszéd azt őrzi, hogy kéz a kézben e szikláról leugrottak. Vagy lezuhantak és szörnyethaltak. Azóta nevezik e helyet, s ezt a dolomit-tömzsököt – Doktor Xxxxxxxxx. Más szerint a hely arról híres, hogy a világháborúban egy menekülő orvos leugrott és a kutyája pedig követte a mélybe. Egy másik monda szerint egy olyan orvos vetette le innen magát, aki nem akart megszálló németeket gyógyítani a világháború idején.

Forrás: Pétfürdő Nagyközség Településarculati Kézikönyve

Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

• az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

• a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

• a diszkriminációmentességet,

• szegregációmentességet,

• a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A közoktatási intézményeket – az óvoda, bölcsőde kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés- értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1.Jogszabályi háttér bemutatása

1.1.A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása:

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

• a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

• a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeletalapján alkalmaztuk,

különös figyelmet fordítva a

• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

0.0.Xx esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális, gyermekvédelmi ellátások és a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete:

A rendelet célja, hogy Pétfürdő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete meghatározza a települési önkormányzati hatáskörben nyújtható szociális ellátások feltételeit, a magasabb szintű jogszabályokban, a nemzetközi egyezményekben és az Alaptörvényben foglaltak alapján a meghatározott szociális jogokat érvényre juttassa, továbbá lehetőségei szerint további ellátásokat biztosítson a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése és a szociálisan segítségre szorulók támogatása érdekében.

A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. E rendelet szabályozza:

• létfenntartási támogatás,

• gyermekétkeztetési támogatás,

• települési támogatás keretében nyújtott ápolási támogatás,

• teleülési támogatás skeretében nyújtott rendszeres gyógyszertámogatás,

• települési támogatás keretében nyújtott lakhatási támogatás,

• rendkívüli települési támogatás,

• beiskolázási támogatás,

• érettségit adó középfokú tanulmányok támogatás nyújtását

Létfenntartási támogatás:

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata – saját költségvetése terhére –meghatározott feltételek esetén a jogosult részére létfenntartási támogatásban részesíti azt a rászorulót,

a) aki egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) közös háztatásban élő esetében, ahol a közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Gyermekétkeztetési támogatás:

A települési önkormányzat gyermekétkeztetési támogatást nyújt, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a Gyvt. 19.§ (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatárt, de nem ér el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, egyedülálló szülő esetében a 150%-át feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19.§ (6)-(8) bekezdésében szabályozott és meghatározott vagyoni értéket.

Települési támogatás keretében nyújtott ápolási támogatás:

Az önkormányzat települési támogatásként ápolási támogatást nyújt a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 2. pontja szerinti nagykorú hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kereső tevékenységet nem folytat és aktív korúak ellátásában, munkanélküliek ellátásában, valamint rendszeres pénzellátásban nem részesül;

ac) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át, és a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkeznek;

ad) nem jogosult az Szoctv. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

Települési támogatás keretében nyújtott gyógyszertámogatás:

Az önkormányzat rendszeres gyógyszertámogatásban részesíti azt a rászoruló, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át és

a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b) egyedül élő esetében pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelmet az 1/c melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A rendszeres gyógyító ellátás költségét gyógyszertár által az 1/d melléklet szerint beárazott, a kérelmező háziorvosa által az 1/e melléklet szerint igazolt havi rendszeres gyógyszerszükséglet alapján kiadott igazolás benyújtásával lehet megállapítani.

(4) A gyógyszertámogatást 1 év időtartamra kell megállapítani.

Települési támogatás keretében nyújtott lakhatási támogatás:

Az önkormányzat települési támogatásként a lakhatással kapcsolatos terhek enyhítése érdekében szociális rászorultság alapján lakhatási támogatást nyújt. Lakhatási támogatást lehet megállapítani

a) annak

aa) a 65 éven felüli,

ab) a rokkantsági ellátásban részesülő

egyedülélő személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,

b) egyéb esetben annak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300% -át.

Lakhatási támogatás ugyanarra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

Lakhatási támogatás

a) a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás díjához,

b) a távhő-szolgáltatás díjához,

c) a szemétszállítás díjához,

d) a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz,

e) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez,

f) a közös költséghez

g) közművel nem ellátott ingatlanok esetében egyéb fűtés, főzés, világítás céljára szolgáló kiadásokhoz nyújtható. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Rendkívüli települési támogatás

Rendkívüli települési támogatásra jogosultak azok a rászorulók, akik életminőségüket veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint időszakosan megélhetési gondokkal küzdenek. Rendkívüli települési támogatásra jogosultak elsősorban, akik önmaguk, illetve családjuk, különösen kiskorú gyermekük eltartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, vagy nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Közeli hozzátartozó elhalálozása esetén az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege

50.000 Ft.

Beiskolázási támogatás

Beiskolázási támogatásban részesülhet az a család, ahol az általános iskolai, középfokú intézménybeli, valamint a nappali rendszerű felsőfokú intézménybeli tanévkezdés miatti kiadások a család létfenntartását veszélyezteti, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. A beiskolázási támogatás összege: általános vagy középiskola 1-8. évfolyamán tanuló gyermek részére 7.000,- Ft/gyermek a középfokú oktatási intézményben nappali oktatásban részt vevő, és az a) pont hatálya alá nem tartozó tanuló részére 10.000,- Ft/tanuló, felsőfokú intézmény nappali tagozatos 25 évnél fiatalabb hallgatója részére 10.000,- Ft/hallgató.

Érettségit adó középfokú tanulmányok támogatás nyújtását:

A települési önkormányzat a településen élő, a Gyvt. szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, nappali tagozaton érettségit adó középfokú oktatásban tanulmányokat folytatók részére a tanulmányokhoz támogatást (a továbbiakban: szociális ösztöndíj) nyújt. A szociális ösztöndíj adott tanév idejére maximum 10 hónap időtartamban a kérelmező részére megállapított pénzbeli juttatás. A szociális ösztöndíjat a kérelem benyújtásának hónapjától kell megállapítani. A kérelemhez mellékelni kell az iskolalátogatási igazolást. A szociális ösztöndíj folyósításának további feltétele, hogy a tanuló félévi és évvégi záró bizonyítványában elégtelen eredmény nem lehet, tanulmányi átlag 3-nál rosszabb nem lehet, a tanulmányok folytatását minden félévre igazolja. A szociális ösztöndíj havi összege 10.000.- Ft.

A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk.

Pétfürdő településen a térségben egyedülálló módon saját Szociális és Gyermekjóléti gondozási Központ működik, mely az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• gyermekjóléti szolgáltatás

• bölcsődei ellátás

• szociális étkeztetés,

• házi segítségnyújtás,

• családsegítés,

• család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

• ifjúság-egészségügyi gondozás

• védőnői szolgálat.

Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testülének 19/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekszületési támogatásról abból a célból, hogy Pétfürdő nagyközség lakosságmegtartó ereje növekedjen, a demográfiai mutatók kedvezőbbé váljanak, a Pétfürdőn lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő szülő(k) újszülött gyermeke részére vissza nem térítendő gyermekszületési támogatást nyújt a 2010. január 1. xxxxxx és ezt követően született gyermeket saját háztartásában nevelő szülőnek vagy a gyermek gyámjának.

A támogatásra jogosultság feltétele, hogy

• legalább az egyik szülő – a gyermek születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban – megszakítás nélkül pétfürdői bejelentett lakóhellyel rendelkezik és a gyermek megszületésekor annak lakóhelyeként a lakcímnyilvántartásba pétfürdői lakóhely klerül bejegyzésre

• a családban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj 4-szeresét nem haladja meg.

• A támogatás összege újszülött gyermekenként 50.000.- Ft.

Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a középfokú oktatásban résztvevők tanulmányi ösztöndíjáról abból a célból, hogy

a) a pétfürdői lakóhellyel rendelkező,

b) szociálisan rászoruló,

c)1 középiskolai oktatás (továbbiakban: középfokú oktatás) keretében nappali tagozaton tanulmányokat folytató, valamint felsőoktatás keretében (továbbiakban: felsőfokú oktatás) bármely egyetem vagy főiskola nappali tagozatára felvételt nyert fiatalokat támogassa,

d) a tudás rangját ezzel is kifejezésre juttassa,

e) a tanulás értékét megbecsülje,

f) a tanulmányai során kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok munkáját követendő példaként elismerje

tanulmányi ösztöndíjat alapít.

A rendelet alkalmazása szempontjából középfokú oktatásnak minősül a gimnázium, szakgimnázium bármely évfolyamán, valamint a szakközépiskola 4. és 5. évfolyamán megkezdett és folytatott tanulmány, az érettségi megszerzéséig.

A Képviselő-testület a mindenkori éves költségvetéséről szóló rendeletében – a település anyagi lehetőségeitől függően – keretet állapít meg az általa alapított tanulmányi ösztöndíj pénzügyi támogatásának céljára. A támogatás feltételeit, az eljárás rendjét a rendeletében szabályozza.

Az ösztöndíj a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén

a) a középfokú oktatás megkezdése évének I. félévében természetbeni juttatásként nyújtott, 50.000.- Ft irányáru tablet,

a középfokú oktatás további féléveiben 5 hónap időtartamban a pályázó bankszámlájára folyósított pénzbeli juttatás,

érettségi évében a sikeres felsőfokú tanulmányok megkezdése I. félévében természetbeni juttatásként nyújtott, 150.000.- Ft irányáru laptop.

2018/2019. xxxxx X. félév (2018.09.01-2019.01.30-ig)

13 diák nyújtott be pályázatot a 2018/2019. xxxxx X. félévére, pénzbeli juttatásra. 1 kérelmet el kellett utasítani, kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladta a rendeletben előírt összeghatárt.

12 pályázó megkapta az ösztöndíjat, 5 havi időtartamra.

Az R. 10. §-a szerint megállapított ösztöndíjak megoszlása a következő:

- 12.000,- Ft/hó 5 fő

- 16.000,- Ft/hó 2 fő

- 18.000,- Ft/hó 2 fő

- 22.000,- Ft/hó 1 fő

- 26.000,- Ft/hó 2 db

2018. szeptember 1-jétől havonta 202.000,- Ft kerül kifizetésre.

Természetbeni juttatások:

- TABLET-re 11 pályázó pályázott, mind a 11 pályázó megfelelt a pályázatban kiírt feltételeknek.

- LAPTOP-ra 4 pályázó pályázott, mind a 4 pályázó megfelelt a pályázatban kiírt feltételeknek.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása.

A program keretében olyan szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak folyósítható az ösztöndíj, akik a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkeznek, felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos) képzésben vesznek részt.

A többszintű támogatási rendszer pénzügyi fedezetéül három forrás szolgál: a települési önkormányzati, a megyei önkormányzati, valamint – az Emberi Erőforrások Minisztériuma finanszírozásával – a felsőoktatási intézményi költségvetésben megjelenő elkülönített forrás.

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata 2001 óta csatlakozik az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztondíjpályázathoz, melyet a megyei és települési önkormányzatok közreműködésével a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára írja ki a minisztérium.

Az ösztöndíj pályázatot a 237/2018.(IX.26.) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadott szempontok alapján bírálja el. A támogatás mértékét a mindenkori beérkezett pályázatok száma alapján, jövedelemkategóriák kialakításával, 9.500,- Ft/hó összegtől 20.000,- Ft/hó összeghatárig állapítja meg a Képviselő-testület.

Fiatal családok első lakáshoz jutási támogatása

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(XII.12.) számú rendeletének célja, a fiatalok helyben tartása, lakóhelyet változtatni szándékozó számára Pétfürdő vonzóbbá tétele, a lakosság elöregedésének megállítása, adófizető polgárok gyarapítása, a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatásával.

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának költségvetésében meghatározott pénzügyi keret terhére és annak mértékéig vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) adható az első lakás megszerzéséhez a fiatal házastársak és élettársak, valamint gyermekét (gyermekeit) vagy nevelt gyermekét egyedül nevelő fiatal szülők részére.

A támogatás nyújtásának feltétele: a kérelmező - fiatal házastársak és élettársak esetében legalább egyikőjük - pétfürdői lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezzen.

Támogatás adható a.) új lakás építésére,

b.) új vagy használt lakás megvásárlására.

A támogatás összegének alsó határa 300.000,- Ft, a felső határa 500.000,- Ft, de a megítélt támogatás nem lehet több mint az ingatlan értékének 10 %-a.

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

A képviselő-testület 2015-2019. évi hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervében rögzítette, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

A gazdasági program, fejlesztési terv – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sporttevékenység, melyet Sportkoncepciójában rögzített. A testkultúra, az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem fontos eszköze. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában.

Mindezekből fakadóan az Önkormányzat közérdekből segíti elő a helyi lakosság sportolásához fűződő alapjogainak gyakorlati megvalósítását és támogatja az autonóm civilszervezetek keretében kifejtett sporttevékenységet. Teszi ezt annak ismeretében, hogy a környezeti ártalmak – főként a levegőszennyezettség – más Önkormányzatok többségéhez viszonyítva fokozottabbak, s így a lakosság egészséges életmódra történő nevelése, annak biztosítása kiemelten indokolt.

A mozgáskultúra elsajátítását már kis korban el kell kezdeni. Ezért elengedhetetlen a játszóterek korszerű EU minősítésének megfelelő felszereléssel való ellátása.

Pályázati lehetőségek függvényében – hosszabb távon – számolni kell az alábbi létesítmények létrehozásával, illetve felújításával.

- sportcsarnok, vagy legalább minden teremjátékra alkalmas méretű tornacsarnok,

- uszoda.

2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A Programban szereplő táblázatok a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendeletben egységesen rendelkezésre álló, szabályozott tartalommal kerültek feldolgozásra. A helyzetelemzés elkészítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisa (xxx.xxxx.xx) szolgáltak alapul. Emellett a Pétfürdő Nagyközség Polgármesteri Hivatala, Pétfürdői Gondozási Központ, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Várpalotai Járási Hivatala, a Pétfürdői Védőnői Szolgálat, a Panelkuckó Napköziotthonos Óvoda, szolgáltatott adatokat a terv elkészítéséhez. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1.Jövedelmi és vagyoni helyzet

Szegénység és segélyezés mindig volt, ám a szintje, mértéke, társadalmi jelentése és megítélése folytonosan változott. A segélyezés megalázó, stigmatizáló. Ez társadalmilag megosztó. Szétválaszt, dezintegrálja a társadalmat segélyezettre és a többiekre. A segélyezés egyfajta függőséget alakít ki, gyengíti a társadalom morális tartását. Éppen ezért a segélyezés tartósítja a szegénységet: a szegény lassan beletörődik az adott helyzetébe.

A szegénység koronként, helyenként változó problémája az emberi társadalmaknak. Megragadása nehéz, látható jelei mégis szembeötlőek lehetnek bárki számára. Az éhezés, a megfelelő lakhatás és létezés feltételeinek hiánya, valamint a társadalom általános életszínvonalának megfelelő eszközökkel való ellátottsága, a létező szolgáltatások (oktatás, egészségügy, közlekedés, stb.) elérhetőségének és igénybevételének, valamint a társadalmi folyamatoknak (civil élet, közösségek, stb.) a lehetőségétől való megfosztottság a szegénység különféle megjelenési formái. Ma a szegénységbe csúszás legnagyobb veszélye elsősorban azokat fenyegeti, akik kiszorulnak a munkalehetőségekből:ők jellemzően az alacsony iskolázottságú emberek. Ám hazánkban mára kialakultak olyan térségek, ahol gyakorlatilag az önkormányzatokon kívül nincsenek munkaadók, tehát nincsenek munkalehetőségek a képzett emberek számára sem. Az elmúlt négy évben a pénzpiaci és gazdasági válság hatására azokon a vidékeken is sorra szűntek meg munkahelyek, ahol eddig ez nem volt jellemző.

A szocializmusban nem beszéltek szegénységről. Ideológia az volt, hogy nincs is szegénység. A szociálpolitika a megoldást a teljes foglalkoztatásban látta, az iparosodás rohamléptékkel beindult. Ha mégis szociálisan rászoruló volt valaki, azt tabuként kezelték, még rendőri intézkedéseket is bevetettek, hogy ne lehessen az utcán látni munkakerülő embereket.

Munkanélküliség: munkakerülés, rendőri figyelmeztetéssel járt, a visszaesőket, azaz a közveszélyes munkakerülőket pedig elzárással büntették

Hajléktalanság: megoldásként munkásszállókat hoztak létre

Gyerekek elhanyagolása: a szülők nevelési jogának megvonása, állami gondozásba vétel Időskori problémák: szociális otthonok létrehozása

Alkoholizmusra, drogproblémákra: elvonókba zárva, felügyelet alatt tartva.

A rendszerváltással egy új szemlélet kezdődött, és mindenhol ezt a gyakorlatot követték. Xxxxxx nem volt semmilyen szakképesítése, igen nehezen talált magának munkahelyet. Ez a jelenség magával hozta, hogy megjelentek az első munkanélküliek. Nem volt többé tabu a munkanélküliség, fel kellett állítani egy ellátórendszert ezeknek az embereknek az ellátására. Tulajdonképpen innentől kerültek be az első munkanélküliek az önkormányzatok látókörébe. Szükségessé vált állami szinten a szabályozás, ekkor jöttek létre a szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények.

3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

2010-ben a magyar foglalkoztatási ráta a 20-64 évesek körében 59,9%-ot tett ki, mely az unióban a legalacsonyabb értéket jelentette. Az ország gazdasági helyzetének javulásával párhuzamosan a hazai foglalkoztatási helyzet is javulásnak indult. 2016-os adatok szerint a magyar foglalkoztatási ráta 71,5%-ra emelkedett a 20-64 éves korosztályon belül. Európai Uniós összevetésben, a 2016.

évi adatok szerint hazánk a második legkedvezőbb helyet foglalja el az 3,2%-os foglalkoztatotti létszámbővüléssel Málta után. A tagországok többségében Észtország, Bulgária, Lettország és Románia kivételével egy év alatt növekedés következett be. A legmagasabb, 80% feletti foglalkoztatási aránnyal Svédország rendelkezik. A foglalkoztatási helyzet javulásával párhuzamosan a munkanélküliség is jelentősen csökkent hazánkban: a 2010-es 11,2%-ot jelentő munkanélküliségi ráta (a 15-64 évesek körében) 2016-ra 5,1%-ra mérséklődött.

A 15-74 éves foglalkoztatottak számának éves változása 2010-2016 között

országos szinten

A 2011-ben elindított közfoglalkoztatási programok évente több százezer embernek biztosítanak munkalehetőséget, megélhetést és képzést – egyúttal új lendületet adva a közösségi cselekvésnek, a helyi közösségek megerősödésének. A KSH Munkaerő-felmérés adatai szerint 2016-ban a foglalkoztatottak száma 4351,6 ezer főt tett ki a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amely 619,3 ezer fővel növekedett 2010-hez viszonyítva. Ezen belül a közfoglalkoztatásban dolgozók számának bővülése 145,9 ezer főt jelentett, míg a magyarországi lakóhellyel rendelkező, ám külföldi telephelyen dolgozók számának növekedése ezen időszak alatt 66,8 ezer főt tett ki. Összességében ebben a hat évben a foglalkoztatottak száma közfoglalkoztatottak és külföldi telephelyen dolgozók nélkül - vagyis a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma- 406,6 ezer fővel bővült. Ez a bővülés a teljes növekedés 65,7%-át teszi ki, vagyis az elsődleges piaci munkahelyek számának bővülése felelős a foglalkoztatás növekedésének lényegében kétharmadáért.

A Várpalotai Járásban jelenleg kb. 130 fő dolgozik közfoglalkoztatottként. A jelenlegi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 2019. február 28. napjáig tart. Kiemelt cél a közfoglalkoztatottak visszavezetése az elsődleges munkaerőpiacra.

Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma*

Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma *
Pétfürdő Veszprém megye Várpalotai járás
	2013. év	2014. év	2015. év	2016. év	2017. év	2018 01- 08. hó
	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
9		21	16	10	11	7
Országos közfoglalkoztatási program támogatása
	5	5	8	4	5	5
	Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen
-		-	-	-	-	0
-- Mezőgazdaság		-	-	-	-	-	0
-- Belvízelvezetés	-	-	-	-	-	-
-- Mezőgazdasági földutak karbantartása
	-	-	-	-	-	-
	-- Bio- és megújuló energiafelhasználás
-		-	-	-	-	-
-- Belterületi közutak karbantartása
	-	-	-	-	-	-
	-- Illegális hulladéklerakók felszámolása
-		-	-	-	-	-
-- Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás
	-	-	-	-	-	-
	-- Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás
-		-	-	-	-	-
-- Egyéb startmunka mintaprogram
	-	-	-	-	-	-
	-- Magas hozzáadott értékű program
-		-	-	-	-	-
Mindösszesen		13	25	24	15	17	13
Közfoglalkoztatási mutató	0,41%	0,80%	0,76%	0,46%	0,54%	0,41%
Ellátásban nem részesülő állás keresők száma zárónapon
	117	91	72	56	54	45
	Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők száma zárónapon
23		22	23	29	26	25
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő
	55	32	22	26	18	14

álláskeresők száma zárónapon
Regisztrált álláskeresők száma zárónapon
	194	145	118	111	98	83
	Nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója
5,93%		4,52%	3,72%	3,53%	3,16%	2,70%
Közfoglalkoztatási ráta		6,25%	14,04%	17,01%	11,58%	14,63%	13,06%
Munkavállalási korú (15-64 éves) népesség száma
	3 271	3 203	3 165	3 145	3 092	3 092

Forrás: xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx.xx/

* A közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos állományi létszáma: az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak egyszerű számtani átlaga. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy-egy egész főnek kell tekinteni.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00. xxxx alatt fogadja az álláskeresőket, a nem nyilvántartott munkát keresőket. Minden esetben elsődleges szempont, hogy az ügyintézők az ügyfelek részére megfelelő állásokat keressenek és ajánljanak fel.

A munkavállalási lehetőség Pétfürdőn a kevésbé kedvező helyzetű települések közé sorolható – a térséghez mérten – relatív magas számban nyilvántartott munkahelyi férőhelyek miatt. Számos ipari vállalat van jelen, ahol a munkaképes lakosság egy részét alkalmazni tudják.

Helyi, jelentősebb munkalehetőséget teremtő cégek, vállalatok a teljesség igénye nélkül Nitrogénművek Zrt., Huntsman Zrt., Opál Tartálypark Zrt., Wimmer Trans, Péti Polietilén Zsák Kft., Petrotár Kft., -t.

A munkavállalók egy része ma is ingázik, a helybeli munkalehetőségek korlátai, illetve az alacsony iskolai végzettség miatt a nagyközségből több munkavállaló a közeli településeken és megyeszékhelyeken különböző multinacionális cégeknél betanított munkában, több műszakos munkarendben (Várpalota, Veszprém, Székesfehérvár és ezek vonzáskörzete) kénytelen munkát vállalni.

      Munkanélküliségi      ráta      nemek      szerint                       

Év	15-64 év közötti állandó népesség (fő)			Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
	Férfi	Nő	Összesen	Férfi		Nő		Összesen
	Fő	Fő	Fő	Fő	%	Fő	%	Fő	%
2012	1644	1752	3 396	95,25	5,8%	107	6,1%	202	6,0%
2013	1630	1716	3 346	84,25	5,2%	107,75	6,3%	192	5,7%
2014	1621	1682	3 303	62	3,8%	85,75	5,1%	148	4,5%
0000	0000	0000	3 274	47,25	3,0%	70,25	4,2%	118	3,6%
2016	1590	1642	3 232	48,25	3,0%	67	4,1%	115	3,6%
2017	1 590	1 642	3 232	38,5	2,4%	56	3,4%	95	2,9%

A 20012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017-es adatok folyamatos javuló tendenciát mutatnak, mely köszönhető a térségben jól működő közfoglalkoztatásnak is. A munkanélküliségi adatok változását évközben meghatározza a szezonális munkavállalás: augusztusban a legalacsonyabb, az év első harmadában a legmagasabb. A szezonális foglalkoztatás sajátja, hogy főként a fiatalabb, gyermekkel még nem rendelkező korosztályokat szívja föl, hiszen ők rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a megkövetelt munkarendekhez. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a szezonális munkavállalók között arányában több a női foglalkoztatott.

Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint

Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma összesen	Fő összesen	2012	2013	2014	2015	2016	2017
		202	193	149	118	115	80
20 év alatti	Fő	2,75	4,5	3,5	2,5	1,75	0,75
	%	1,4%	2,3%	2,4%	2,1%	1,5%	0,9%
20-24 év	Fő	23,5	19,5	19,25	12,75	14	7,75
	%	11,6%	10,1%	12,9%	10,9%	12,1%	9,7%
25-29 év	Fő	24,75	23,5	17,5	12,5	9,5	7,75
	%	12,2%	12,2%	11,8%	10,6%	8,2%	9,7%
30-34 év	Fő	24,5	18	15	9,75	13,75	6,5
	%	12,1%	9,4%	10,1%	8,3%	11,9%	8,1%
35-39 év	Fő	28,25	30	15	15,25	14,75	10,75
	%	14,0%	15,6%	10,1%	13,0%	12,8%	13,4%
40-44 év	Fő	24,5	26,25	17,75	12,5	12,25	7,5
	%	12,1%	13,6%	11,9%	10,6%	10,6%	9,4%
45-49 év	Fő	14,75	15,75	10	6,5	9,5	9
	%	7,3%	8,2%	6,7%	5,5%	8,2%	11,3%
50-54 év	Fő	27,25	24,5	16,75	11,25	8,75	4,5
	%	13,5%	12,7%	11,3%	9,6%	7,6%	5,6%
55-59 év	Fő	28,75	24,5	24,75	20,25	15,5	10,25
	%	14,2%	12,7%	16,6%	17,2%	13,4%	12,8%
59 év feletti	Fő	3,25	6	9,25	14,25	15,5	15,25
	%	1,6%	3,1%	6,2%	12,1%	13,4%	19,1%

Forrás: TeIR

A fenti táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt 5 év adatait vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők száma tendenciózusan csökken. A legmagasabb arányban az 55-59 év közötti korosztály tagjai keresnek munkát, a legalacsonyabb arányban pedig a 20 és annál fiatalabb korúak. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja.

Magyarországon a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek javulását jól mutatja a négyévente lefolytatott ifjúságkutatás is: a 2012-es felmérés során a megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy dolgozik, 2016-ban pedig már 54 százalékuk.

A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya nemek szerint

Év	180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya	180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerint			Nők és férfiak aránya, a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresőkön belül
	%	Férfi	Nő	Összesen	Férfiak	Nők
2012	15,08	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.
2013	21,56	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.
2014	23,31	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.
2015	21,7	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.
2016	20,91	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.
2017	21,43	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.

Forrás: TeIR,

Pétfürdőn az álláskeresési segélyben részesülők számára vonatkozó adatokat a Várpalota Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya nem bocsátotta rendelkezésünkre. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek számáról nincs adat, a TEIR rendszerből letöltött százalékos adatok alapján megállapítható, hogy Pétfürdő tekintetében 2012-től 2017-ig tartó időszakban emelkedett.

Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek, valamint a pályakezdő fiatalok.

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolhatja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak.

Mint már fentebb említettük a munkavállalók egy része ma is ingázik, a helybeli munkalehetőségek korlátai, illetve az alacsony iskolai végzettség miatt a nagyközségből több munkavállaló a közeli településeken és megyeszékhelyeken különböző multinacionális cégeknél betanított munkában, több műszakos munkarendben (Várpalota, Veszprém, Székesfehérvár és ezek vonzáskörzete) kénytelen munkát vállalni.

A romák - az országos tendenciához hasonlóan - alacsony iskolai végzettségük miatt nehezen tudnak elhelyezkedni, döntő többségük a segélyek mellett feketemunkából tartja el magát, illetve családját. Azokban a háztartásokban, amelyekben a családfő etnikai hovatartozása roma, még alacsonyabb a szegénységi küszöb.

A rendszerváltást követő bő egy évtized során a relatív jövedelmi szegénység a gyors növekedés után csökkenő, majd enyhén ingadozó trendet követett. A TÁRKI számításai szerint az 1990-es évek első felében – a jövedelemegyenlőtlenségek növekedésével párhuzamosan, de attól nem függetlenül – fokozatosan emelkedett a szegénységi ráta a teljes népességen belül. A mai

szegénység okai nagyrészt a gazdaság rendszerváltás előtti szerkezetében gyökereznek. A tervgazdaságban sok olyan egyszerű munkahely volt, ahol általános iskolai végzettséggel is jól lehetett keresni, és olyan oktatási rendszer, ami inkább a tárgyi tudást, mint a készségeket igyekezett fejleszteni. Az akkori gazdaság igényeinek ez meg is felelt: ha valaki kitanult egy szakmát, egész életében megélt belőle, és nem volt rá szüksége, hogy új szakmát tanuljon, és szakmák egész sorában lehetett kétkezi munkával, gyenge írás- és olvasási készséggel is boldogulni. A rendszerváltás néhány év alatt megszüntette ezeket a munkahelyeket.

Az iskolázottsági adatoknál a 2001-es népszámlálási adatok jelentik a kiindulási alapot, mivel a 2011-es népszámlálás során nem történt ilyen irányú települési szintű felmérés és a KSH adatbázisa sem tartalmaz frissebb adatokat.

Alacsonyan iskolázott népesség

Év	Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában		Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában
	Férfi)	Nő	Férfi	Nő
	%	%	%	%
2001	96,2%	90,8%	3,8%	9,2%
2011	98,4%	96,0%	1,6%	4,0%

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

A következő táblázat Pétfürdő lakosságának iskolázottságára vonatkozó adatokat mutatja be. Az eredmények azt mutatják, hogy a település kedvező iskolázottsági mutatókkal rendelkezik. Elhanyagolható a településen azok száma, akik nem rendelkeznek legalább általános iskolai végzettséggel.

A Várpalotai Járás tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján az iskolai végzettség megoszlása szerinti adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. A járás területén 2017. évben a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű regisztrált munkanélküliek száma 3 fő volt. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 27 fő, a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségű álláskeresők száma pedig 64,5 fő volt. Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottságával kapcsolatban a 4. számú táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a munkanélküliek nagy részét azon személyek teszik ki, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint

Év	Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma összesen	Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
		8 általánosnál alacsonyabb végzettség		Általános iskolai végzettség		8 általánosnál magasabb iskolai végzettség
	Fő	Fő	%	Fő	%	Fő	%
2012	202	3,25	1,6%	49,75	24,6%	149,25	73,8%
2013	192	3,25	1,7%	57	29,7%	132,25	68,9%
2014	148	1,75	1,2%	41,25	27,9%	105,75	71,6%
2015	118	1,5	1,3%	30,25	25,7%	85,75	73,0%
2016	115	2,75	2,4%	29,25	25,4%	83,25	72,2%
2017	95	3	3,4%	27	28,6%	64,5	68,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) alapján az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a. aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b. aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c. aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d. akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési ellátás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e. akinek esetében az álláskeresési ellátás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot, vagy

f. aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g. akinek esetében az ápolási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskerseőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap tevékenységi viszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő- piaci programban vesz részt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vesz részt, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül működik közre.

Az aktív korúak ellátásának körében egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,

Álláskeresési segélyben részesülők száma

Év	15-64 év közötti állandó népesség száma	Álláskeresési segélyben részesülők (fő) -	Álláskeresési segélyben részesülők %
2012	3 396	0,75	0,0%
2013	3 346	3	0,1%
2014	3 303	5,75	0,2%
2015	3 274	5,5	0,2%
2016	3 232	8,75	0,3%
2017	3 232	10	0,3%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek

Év	Nyilvántartott álláskeresők száma	Álláskeresési járadékra jogosultak
	Fő	Fő	%
2012	202	31,75	15,7%
2013	192	19,75	10,3%
2014	148	16,5	11,2%
2015	118	17,25	14,7%
2016	115	19,25	16,7%
2017	95	15,75	16,7%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az álláskeresési járadékra az 2012-2016-ig tartó időszakban magasabb számban voltak jogosultak, akik munka nélkül maradtak. 2017. évben álláskeresési járadékra már mindössze 16 fő (a regisztrált munkanélküliek 16,7%-a) lehetett jogosult. Ez abból adódhat, hogy folyamatosak a különböző közcélú foglalkoztatás keretében működő hosszabb-rövidebb időtartamú közfoglalkoztatási programok, ezért feltételezhető, hogy ennek köszönhetően ezek az emberek már az előző évi munkaviszonyuk alapján ismét jogosulttá válhattak az ellátásra.

3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

A lakhatás olyan alapvető joga az embernek, mely az élethez való jogának egyik fontos kísérője, az élhetés velejárója. Társadalmi státusz az egyének és a családok élethelyzete, mely alapvetően meghatározza a lakhatás minőségét.

A lakások közmű ellátottsága Pétfürdőn 100 %-os, a vezetékes gáz, csatornázás és az elektromos ellátás is biztosított. Ezek alapján elmondható, hogy Pétfürdőn a lakóépületek az országos átlagnak megfelelő lakhatósági feltételeket biztosítanak a lakóknak.

Lakásállomány

Év	Lakásállomány (db)	Bérlakás állomány (db)	Szociális lakásállomány (db)	Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2012	1951	4	2	0
2013	1952	4	2	0
2014	1953	13	2	0
2015	1953	14	2	0
2016	1953	14	2	0
2017	n.a.	14	2	0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában 2012. évben még 4 db bérlakás volt, ebből 1 lakás szolgálati jelleggel, 3 lakás pedig költségalapon meghatározott lakbérrel bérbeadott lakás volt. A nem szociális helyzet alapján bérbeadott, összesen 4 lakás összkomfortos, jó műszaki állapotú, részben felújított. 2 db szociális lakásállománnyal rendelkezik az Önkormányzat, mely egy iker családi ház. 2014-ben az Önkormányzat 9 lakást vásárolt, mert a Bexxxxxx xx 0. xxxx xlatti társasházat életveszélyessé nyilvánították, az ott lakókat el kellett helyezni. 2015-ben 1 pétfürdői lakos megvételre felajánlotta az önkormányzatnak a lakását, azzal, hogy abban élete végéig albérlőként lakik. Így a bérlakás állomány 14 db lakásra növekedett.

Támogatásban részesülők

Év	Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek száma	Adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma (TS 6101)
2012	266	0
2013	197	0
2014	219	0
2015	163	0
2016	160	0
2017	139	0

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, gyermekvédelmi ellátások és a települési támogatás megállapításának kifizetésének, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2015. (II.27.) számú rendelete szabályozza a rendszeres települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, egyéb szociális és gyermekvédelmi ellátások, létfenntartási támogatás, beiskolázási támogatás, gyermekétkeztetési támogatás, érettségit adó középfokú tanulmányok támogatásának formáit.

A segélyezési rendszer 2015. március 01-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakult. A jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe került. Az alanyi jogú ápolási díj, az időskorúak járadéka, az alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása szintén a járási hivatalok hatáskörébe tartozik, ezeket teljes egészében a központi költségvetés finanszírozza. A felsorolt, állami felelősségi körben nyújtott szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntenek az úgynevezett települési támogatás keretében. A módosítás a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, valamint a méltányossági ápolási díj és közgyógyellátás megállapítását érintette. Annak eldöntése, hogy a települési támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az 1993. évi III. törvény által előírt egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A

létfenntartást veszélyeztető élethelyzet meghatározása és az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározása az önkormányzat jogosultsága.

Rendkívüli települési támogatásban 2016-ban 208 fő részesült, mely igen kimagasló szám a többi támogatási formához képest. Ebből 205 esetben a Humán Bizottság döntött a támogatásról, 73 esetben a polgármester azonnali segélyt állapított meg, valamint 29 esetben közeli hozzátartozó elhalálozása miatt az eltemettetés költségeihez való hozzájárulást állapított meg.

2017-ben a rendkívüli települési támogatás a következőképpen alakult: a Humán Bizottság 219 esetben állapított meg támogatást, polgármesteri azonnali segélyt 62 esetben, közeli hozzátartozó elhalálozása miatt az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként 29 esetben állapított meg támogatást.

Összegszerűen 2016-ban a rendkívüli települési támogatást 5.872.000,-Ft-ot, 2017-ben 7.589.000,- Ft-ot tett ki. Megállapítható, hogy Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy a településen élő szociálisan rászorulókat a költségvetésében erre a célra előirányzott lehetőségei alapján támogassa.

Rendszeres települési támogatás formái:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontja alapján Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata a normatív lakásfenntartási támogatások – melyek 2015. december 31-én megszűntek – helyett települési támogatásként a lakhatással kapcsolatos terhek enyhítése érdekében szociális rászorultság alapján lakhatási támogatást nyújt. A 2016. év során összesen 160, a 2017. év során 139 fő részesült a támogatásban.

Rendszeres települési támogatási formájában az önkormányzat a helyi rendeletében meghatározott feltételekkel rendszeres gyógyszertámogatást, és települési ápolási támogatást nyújt. A 2016. év során rendszeres gyógyszertámogatásban 18 fő, 2017. évben 16 fő részesült. Az Szt. 10. § b) pontja alapján a települési támogatás keretein belül ápolási támogatást állapítunk meg. A 2016. év során 17, 2017-ben pedig 9 fő részesült ápolási támogatásban.

Egyéb szociális és gyermekvédelmi ellátások formái:

Az önkormányzat létfenntartási támogatásban részesíti azt a rászorulót, aki egyedül élő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, (37.050,-Ft-ot), közös háztartásban élő esetében, ahol a közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.800,-Ft-ot). Létfenntartási támogatást 2016-ban 76 esetben állapított meg a polgármester a Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben 8.630.000,-Ft összegben, 2017-ben 62 esetben 8.018.000,-Ft összegben. Amegállapítás 1 évre szól, havi 10.000,-Ft összegben.

A település által önként vállat feladat a gyermekvállalási támogatás biztosítása (gyermekszületési támogatás), melynek keretében minden 2010. január 1. xxxxxx és ezt követően született gyermeket saját háztartásában nevelő szülőnek vagy a gyermek gyámjának vissza nem terítendő támogatást nyújt a rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén. A megállapítás 1 éves időtartamra szól, a támogatásra jogosultság feltétele, hogy legalább az egyik szülő – a gyermek születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban – megszakítás nélkül pétfürdői bejelentett lakóhellyel rendelkezik és a gyermek megszületésekor annak lakóhelyeként a lakcímnyilvántartásba pétfürdői lakóhely kerül bejegyzésre. A családban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj 4-szeresét (114.000,-

Ft-ot) nem haladja meg. Gyermekszületési támogatásban 2016-ban 170, 2017-ben 144 gyermek szülei részesültek.

További önként vállalt feladat a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatása. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának költségvetésében meghatározott pénzügyi keret terhére és annak mértékéig vissza nem térítendő támogatás adható az első lakás megszerzéséhez 40. életévükig a fiatal házastársak és élettársak, valamint gyermekét (gyermekeit) vagy nevelt gyermekét egyedül nevelő fiatal szülők részére. A támogatás nyújtásának feltétele: a kérelmező - fiatal házastársak és élettársak esetében legalább egyikőjük - pétfürdői lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezzen. A támogatásban 2016-ban 12 pár, 2017-ben 9 pár, 2018-ban 12 pár részesült.

3.5. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

• a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

• a fogorvosi alapellátásról,

• az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

• a védőnői ellátásról,

• az iskola-egészségügyi ellátásról.

Orvosi ellátás

Év	Xxxxxxxxx és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma	Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma	A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2012	3	2	1
2013	3	2	1
2014	3	2	1
2015	3	2	1
2016	3	2	1
2017	3	2	1

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés

Pétfürdőn az egészségügyi alapellátásba tartozó ellátások – kivétel az ügyeleti ellátás – egy épületben valósul meg. Az orvosi rendelő minden igényt kielégítően segíti mind az orvosok, mind a betegek igényeit. A háziorvosi rendelőkbe 2016-ban beteghívó rendszer került beszerelésre az önkormányzat jóvoltából, mely nagy segítséget jelentett az orvosok számára, a rendelés átláthatóbb és rendezettebvb lett. a két háziorvos párhuzamosan két munkaállomáson végzi a betegellátást. A felnőtt orvosi rendelőkben a tisztító falfestést, nyílászáró ablakok karbantartását, szúnyogháló felhelyezését az önkormányzat elvégezte. A rendelőkben végezhető vérvétel nagy segítséget jelent a betegek számára. Heti egy alkalommal 10 főt tudnak fogadni a laborvizsgálatok számának korlátozása miatt.

A gyermekorvosi rendelő ellátottsága kiváló. Az önkormányzat évről évre biztosítja a költségvetésében a rendelő berendezési tárgyainak, szükséges eszközöknek a cseréjét. Pétfürdőn a

gyermekek száma 1101, ebből 0-11 hó 39 fő, 1-4 év 205 fő, 5-14 év 735 fő, 15-18 év 122 fő. 2017- ben az orvosi rendelésen megjelentek száma 8285, tanácsadáson megjelentek száma 1182, kiegészítő diagnosztikára beutaltak száma 328, szakkonzultáció 668, gondozott gyermekek száma 176 fő. Az év folyamán rendszeres iskolai- és óvodai egészségi munka folyik.

A fogászati alapellátás helyzetéről elmondható, hogy bár Pétfürdő lakossága az évek során folyamatosan csökken, ennek ellenére a fogászati kezelésekre járók száma nem változott szignifikánsan, sőt kicsit emelkedett.

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást Várpalota Kistérség Többcélú Társulással kötött megállapodás alapján látja el. Az ügyeleti ellátást a General Medicina Egészségügyi Szolgáltató Kft., végzi. Az Önkormányzat a költségvetésében az ügyelet finanszírozását minden biztosítja.

3.6. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek.

2017-ben a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár még IKSZT-ként (Integrált Közösségi és Szolgáltatói Térként) működött. A szakmai program idén, 2018. április 30-ával zárult.

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér egyik legfontosabb célja volt, hogy az intézményen belül a különböző életkorú, társadalmi helyzetű, érdeklődési körű csoportok minél több ponton, helyzetben, szituációban érintkezzenek egymással, erősítve ezzel a társadalmi, közösségi kohéziót, oldva az előítéletességet, a generációk közötti feszültséget.

Az 5 évre szétbontott szakmai programban vállalták a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetést, egészségfejlesztési programok megvalósítását, az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítását a könyvtárban működő e-Magyarország pont által, a civil szervezetek számára színvonalas közösségi tér kialakítását, baba-mama klub működtetését, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtését (számítógépes tanfolyamok, nyelvtanfolyamok), esélyegyenlőségi, környezetvédelmi, érték- és hagyományőrző projektek életre hívását.

Munkájuk során a következő területeket kezelik kiemelten:

1. Hagyományápolás, hagyományteremtés

2. Közösségfejlesztés

3. A kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése

4. A kreativitás, az öntevékenység, az alkalmazkodóképesség fejlesztése

5. Gyermek- és ifjúsági közművelődés

6. Mentálhigiéné

A Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár

közművelődési tevékenységének statisztikai mutatói

	2016.	2017.
Rendszeres közművelődési formák résztvevői összesen: (művészeti csoportok, színjátszó csoport, klubok, szakkörök)	17 699 fő	17 640 fő
Ismeretterjesztő lehetőségeket igénybevevők összesen:	2 270 fő	2 560 fő
Rendezvényeken, kiállításokon megjelentek összesen:	34 102 fő	32 808 fő
A szolgáltatásokat igénybevevők összesen:	18 725 fő	18 930 fő

(Tanácsadás, információszolgáltatás felnőttképzésekhez, illetve egyéb tanácsadás, információadás, közös programok, projektek előkészítése, rendezvényszervezés.)

Külső szervek tevékenységének résztvevői összesen: 5 530 fő 5 368 fő

Összes látogató az évben: 78 326 fő 77 306 fő A házban 2017-ben működő felnőtteknek szervezett szakkörök, foglalkozások

• Angol nyelvtanfolyam

• Baba-mama klub

• Kangatréning

• Kézműves szakkör

• Muskátli Táncegyüttes

• Foltvarró klub

• Napfény Női Kar

• Péti Férfikar

A házban 2017-ben működő gyermekeknek, fiataloknak szervezett szakkörök, foglalkozások

• Dance Action SE

• Eszterlánc Mazsorett Együttes

A rendezvények az éves települési rendezvény- és eseménynaptárban felsoroltak szerint történnek. A fentiekből megállapítható, hogy Pétfürdőn a közösségi élet színtere a Közösségi Ház és Könyvtár, melynek működéséhez az önkormányzat minden segítséget megad.

A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez nagyban hozzájárulnak. Az Önkormányzat a költségvetésében biztosított civil szervezetek pályázati lehetőségével, rendszeres tájékoztatással és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti munkájukat. Számos civil szervezet önkéntes munkájával és adományok közvetítésével enyhíti a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a településen működő gazdasági szervezetekben jelen van. Ez a jelenség karácsony közeledtével erősödik fel, december hónapban jóval magasabb az ajándékozás késztetése.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
Nem regisztrált munkanélküliek nyilvántartásba vétele.	Pétfürdő honlapjára tájékoztató anyagok feltöltése, a település hirdetőtábláin szórólapok elhelyezése.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése alapján a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal

- átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal.

Az értékelést meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.

Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza az alábbiak szerint:

A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága,

b) egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok,

c) gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok

4.1. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:

a) gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai),

b) gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok.

A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.

Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések).

A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása.

A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció, stb.).

4.2. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira

Pétfürdő népességének száma 2017. december 31. napján 4830 fő.

18 év alattiak száma: 865 fő,

ebből 14 év alattiak: 685 fő.

Pétfürdőn három védőnői körzet van, ebből kettő székhelye az Orvosi Rendelőben – Pétfürdőn az Iskola utcában található. A harmadik védőnő iskolavédőnői feladatokat lát el a Kolping Katolikus Szakiskola kollégiumi épületében, Pétfürdő, Xxxxxxxx xx 00. xxxx alatt. A területi védőnői szolgálatot két védőnő a 49/2004 (V.21.) ESzCsM rendeletnek megfelelően 0-7 éves korosztályt látja el.

A gondozott családok száma 247. Várandós anyukák száma 68 fő.

A várandós anyukák közül 38 egészségügyi veszélyeztetett, 1 szociális ok miatt, 3 fő egészségügyi és szociális ok miatt fokozott gondozásban részesültek.

Csecsemő létszám: 35.

A létszámból 7 kiskorú mozgásfejlődésbeli eltérés, 2 szociális okok miatt, 1 látás probléma, 1 csecsemőnél veleszületett halláskárosodás miatt fokozott gondozásban részesültek.

Kisded: 71.

A létszámból 7 szociális ok, 1 látás probléma, 1 ortopédiai eltérés, 1 mozgásfejlődésbeli eltérés és 3 csecsemő beszédfejlődésbeli eltérése miatt fokozott gondozásban részesültek.

Kisgyermek: 167.

A létszámból 20 látás, 7 hallás, 16 ortopédiai elváltozás, 3 mozgásfejlődésben eltérés, 7 beszédfejlődésben és 8 szociális ok miatt részesült fokozottabb gondozásba.

Védőnői álláshelyek száma

Év	Betöltött védőnői álláshelyek száma	Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2012	3	173
2013	3	170
2014	3	161
2015	3	141
2016	3	143
2017	3	136

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Területi egészségnevelés:

2017-ben összesen 91 alkalommal, 763 résztvevővel történt egészségnevelés. Mind az alkalmak száma, mind a résztvevők száma emelkedett az előző évhez képest. A cél, hogy egyre több résztvevővel bonyolódjanak a foglalkozások. Ennek érdekében a védőnő fontosnak tartották a személyes megszólítást, meghívást, illetve a klubon belül a változatosságot, újításokat.

Baba-mama klub:

A klubfoglalkozások heti rendszerességgel folytatódtak. A szervezett programok a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár erre alkalmas termeiben zajlottak. A Közösségi Ház dolgozói kiemelt figyelmet fordítottak a Baba-mama klub foglalkozásaihoz szükséges megfelelő körülmények megteremtésére. A Ház „Bababarát terület”, így a gyermeküket szoptatni kívánó édesanyák kulturált körülmények között tehetik meg azt. A foglalkozások a tavalyi évhez hasonlóan énekes- mondókás játékkal kezdődnek, melyeket a védőnő vezet. A beszédfejlődés szempontjából fontos, hogy kizárólag magyar népi mondókák, énekek hangozzanak el, valamint külön gondot fordít arra, hogy a mesékre, mesélés szerepére, jótékony hatásaira hívja fel a szülők figyelmét. Mivel a televízió nézés és számítógépezés is jelen van a családok életében és ezen eszközök használata egyre korábbi életkorokban megjelenik, hangsúlyosan kiemeli azok káros hatásait a szervezetre, mind fizikai, mind értelmi, érzelmi, szociális, beszédfejlődés téren. A zenélés, éneklés, mondókázás oldja a feszültségeket, így közvetlenül utána fogékonyabbak az édesanyák egy-egy rövidebb előadás meghallgatására, majd az azt követő témával kapcsolatos megbeszélésre.

Témák 2017-ben:

Háztartási balesetek, égési sérülés és elsősegélynyújtása, mosógél-kapszula okozta mérgezés, nyári bőrvédelem, hőguta elleni védelem, a mese szerepe, hogyan meséljünk, szoptatás, hozzátáplálás, kisded étrend, önálló étkezésre szoktatás, bölcsőde, bölcsődei szoktatás, kötődés, önállóságra szoktatás, kézműves foglalkozás – karácsonyfadísz készítés. Kötetlen beszélgetésben ismétlődő téma a táplálás, szobatisztaságra nevelés, hiszti kezelés, kötelező és nem kötelező védőoltások, biztonságos környezet, helyes szokások kialakítása, óvodai, bölcsődei élet, beszoktatás, szabadidő hasznos eltöltése.

A védőnő két tematikus napot szervezett a Baba-mama klubba, a Katasztrófavédelmi-, és Elsősegélynyújtó témakörben.

Életmód-klub

A klub 2012. február óta működik. Mára a fő hangsúly a rendszeres testmozgáson van. Folytattuk a 2014-ben megtanult Nordic walking technikát gyakorlását. Téli időszakban aszfalton, tavasztól őszig pedig erdei terepen végezzük az edzéseket. Mivel életkorunk és egészségi állapotunk eltérő, mindenki a neki megfelelő gyakorisággal és intenzitással edz. Pozitív hatásként tapasztaljuk az izomzat feszesebbé válását, erősödését, a mozgásszervek fájdalmának csökkenését, az aktivitás fokozódását a mindennapokban, a közérzet javulását, valamint a fertőzéses eredetű betegségek gyakoriságának csökkenését is.

Szülői szerepre felkészítő tanfolyam

A Pétfürdői Gondozási Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata, valamint a Védőnői Szolgálat összefogásában, a Bűnmegelőzési Program keretében, közösen valósították meg ezt a programot, mely prevenciós célzattal jött létre. Sajnos a széleskörű hirdetés ellenére kevés jelentkező volt. A program eddig 10 alkalomból állt, jellemzően 7 fő részvételével, valamint 2 alkalommal kibővült a hallgatóság 2-3 fővel. A beszélgetések interaktív módon történtek, a résztvevők nagyon aktívan vettek részt.

A megtartott témakörök, beszélgetések:

• Normatív krízisek az életúton (védőnő, családgondozó)

• A szülővé válás folyamata (védőnő, családgondozó)

• Csecsemő a családban, érzelem- és viselkedésszabályozás (védőnő)

• A gyermek temperamentuma (védőnő)

• A szülő szenzitivitása (védőnő)

• A szülők saját élettörténete, múltból hozott emlékek (családgondozó)

• A szülők közötti kapcsolat (családgondozó)

• Serdülőkor (pszichológus)

• Életkori sajátosságok 2x (védőnő)

A tervek szerint 2018-ban tovább folytatódik a foglalkozás sorozat.

Karitatív munka

A gondozott családok között mindig vannak olyanok, akiknek nehézséget okoz a gyermekneveléshez szükséges eszközök, ruhák beszerzése. A Védőnői Szolgálat felhívására mára általánossá vált, hogy azok a családok, akiknek valami feleslegessé vált, felajánlják a rászoruló családok részére. A felajánlott dolgokat behozzák a tanácsadóba, ahol a védőnők szétválogatják, szortírozzák, valamint eljuttatják oda, ahol szükség van rá. Így cserélnek gazdát pl. gyermekruhák, cipők, játékok, kiságy, babakocsi.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete több alkalommal segített ruhákkal, élelmiszer csomagokkal az általam gondozott családoknak. A védőnői szolgálathoz behozott, helyben nem tárolható gyermekruhákat pedig a védőnők adják tovább a részükre.

Kapcsolat más szervezetekkel, intézményekkel

Szoros kapcsolatot tartanak fenn a helyi Gyermekvédelmi Szolgálattal. A közösen gondozott családokról rendszeresen konzultálnak személyesen, illetve telefonon és a gyakori a közös családlátogatás is.

A Közösségi Házzal rendkívül szoros és kiváló az együttműködés.

A védőnői munka során tapasztalt problémák összefoglalása:

Az évek óta folyamatosan tapasztalható életmódbeli hiányosságok továbbra is fennállnak. Ezek mellett egyre gyakrabban keresik fel a védőnőt a szülők párkapcsolati problémákkal, gyermeknevelési nehézségekkel. Napi szinten jelzik a csecsemők alvási problémáit, evési-etetési nehézségeit, sírósságát, nyugtalanságát. Az esetek zömében a panaszok hátterében nem áll organikus elváltozás, így regulációs zavarról beszélhetünk. Ha ezek a regulációs zavarok kezeletlenek maradnak, az idő előre haladtával a tünetek átalakulnak más viselkedési zavarrá, pl. székletürítési problémák, "hisztis" gyermek, később az óvodában, iskolában viselkedési zavarok, tanulási, beilleszkedési zavarok.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szülők egészségtudatos életmódhoz való hozzáállása nehezen formálható. A védőnők által kezdeményezett előadásokon, egészségfejlesztő alkalmakon csak csekély számban vesznek részt, mindig ugyanazok az érdeklődők mennek, a valóban segítségre szorulók nem veszik igénybe ezeket a lehetőségeket, így minden erőfeszítés ellenére jelentős változást nem tudnak elérni.

Ezeknek a problémáknak a megoldása miatt az I. körzet védőnője elkezdte az integrál szülő- csecsemő konzulensi képzést, ami egy komplex, tudományosan megalapozott prevenciós – intervenciós módszer a koragyermekkori pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések, a regulációs zavarok és kapcsolati nehézségek kezelésére, enyhítésére.

A képzés elvégzésével és a konzultációs tevékenység megkezdésével 2018. szeptemberétől a Pétfürdői Gondozási Központban lehetőség nyílik a védőnőhöz forduló családok megnevezett problémáinak enyhítésére, megszüntetésére.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma

Év	Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (TS 5801)
2012	220,5
2013	235
2014	190,5
2015	181
2016	122,5
2017	125

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, melynek oka, hogy a családok egy főre jutó nettó jövedelme fokozatosan növekedett (a minimálbér növekedése, a GYED/GYES extra bevezetése, az adókedvezmény növekedése). 2018. január 1. napjától növekedett a jogosultsági összeghatár. A korábbi egy főre jutó összeg az öregségi nyugdíjminimum 130%-a volt (37.050 Ft), mely most 135%-ra (38.475 Ft) növekedett.

A tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő, vagy gyermekét egyedül nevelő, valamint a nagykorú kérelmező esetén a 140%-os (39.900 Ft) határt 2018. január 1-jétől 145%-ban (41.325 Ft) állapítja meg a törvény.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2014. január 1-jétől megszűnt, helyette az 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) önkormányzati segélyt nevesített. Az önkormányzati segély magában foglalja a gyermekek ellátását segítő támogatási igényt. 2015. március 1. napjától az önkormányzati segély, mint támogatási forma megszűnt, helyette került bevezetésre a rendkívüli települési támogatás.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése értelmében: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.” A jogszabályváltozást követően az óvodáztatási támogatás megszűnt.

Pétfürdőn egy óvoda működik a „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvoda. Létszámadatok: Gyermeklétszám

A 2017/18-as tanévben 8 vegyes életkorú csoporttal működött az óvoda. Az alapító okiratban az engedélyezett létszám 200 fő

2017. október 1-jei statisztikai létszám (tényleges) 140 fő számított 148 fő

2018. május 31-ei létszám (tényleges) 158 fő

számított 168 fő

(A május végi statisztikai átlaglétszám csoportonként	21 fő)
Más településről bejáró gyermekek	15 fő
Átmeneti nevelésbe helyezve gyámhivatal által	0 fő
Családba fogadás	2 fő
Védelembe vételi eljárás	2 család (2 gyerek)
Nevelésbe vételi javaslat	-
Nevelőszülő által nevelt gyermek	1 fő
Tankötelezettségi mutatók Nagycsoportos	63 fő
Óvodai nevelés adatai

Év	Óvodai gyermekcsoportok száma - gyógypedagógiai neveléssel együtt	Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)	Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)	Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)	Óvodai gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma
2012	7	175	1	168	0
2013	8	200	1	174	0
2014	8	200	1	167	0
2015	8	200	1	156	0
2016	8	200	1	141	0
2017	8	200	1	140	0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 2016-os jogszabályváltozásával megszűnt az óvodai 50%-os mértékű kedvezményes étkeztetés, és kiszélesedett az ingyenes étkeztetést igénybevevők köre. Az óvodában minden gyermek étkezik. Az ingyenes étkezésről

tanév elején, illetve a 3. életévet betöltött gyermekek szülei az óvodai élet megkezdésekor nyilatkoztak.

5 gyermek ételallergiában szenved: 1 laktóz érzékeny, 1 súlyos ételallergiás, 2 fő tejcukor- és tejfehérje érzékeny, 1 gyermek részére vasszegény étrendet írtak elő. Étkeztetésüket a Rendezvényterem ’12 Kft. látja el.

A gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A gyermekétkeztetést Rendezvényterem ’12 Kft. látja el.

A 2018/2019-eas nevelési évre beiratkozott gyermekek száma: 54 fő

(1 kisgyermek középsúlyos hallásfogyatékos, az ő részére a 2018/2019. tanévben külső fejlesztő szakembert /szurdopedagógus/ kívánunk igénybe venni.)

A beiratkozott előfelvételis gyermekeket a Köznevelési Törvény értelmében 3. életévük betöltése után – a bölcsődéből és a családból egyaránt – folyamatosan fogadjuk az intézménybe.

Október 1-jei csoportlétszámok			Május végi csoportlétszámok
Méhecske csoport Katicabogár csoport	20 fő 17 fő	+ 1 fő (SNI)	21 fő 20 fő	+ 1 fő (SNI)
Micimackó csoport Pillangó csoport Napraforgó csoport Xxx Xxxxxx csoport	15 fő 21 fő 17 fő 17 fő	+ 2 fő (SNI) + 2 fő (SNI)	16 fő 20 fő 19 fő 17 fő	+ 2 fő (SNI) + 2 fő (SNI)
Bóbita csoport Tulipán csoport	15 fő 12 fő	+ 1 fő (SNI)	17 fő 20 fő	+ 3 fő (SNI)

A tanév folyamán védelembe vétel történt 2 család (2 gyerek)

Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 0 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma*: 0 fő Gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság: 13 fő Ingyenes étkezésben részesülő gyermekek száma május végén

a szülői nyilatkozatok alapján: 139 fő

Étkezési térítési díjat fizet: 19 fő

Nagycsaládosok száma: 40 fő

Gyermekét egyedül nevelő szülő: 15 fő

Tartós beteg: 7 fő

*A gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családbafogadó gyám kérheti. A megállapítás tehát nem az óvoda, az iskola, hanem a gyámhatóság, konkrétan a települési önkormányzat jegyzőjének feladata.

A pszichológiai vizsgálatra küldött gyermekek rendszeresen járnak szüleikkel a terápiára.

A logopédus teljes munkaidejében foglalkozik a gyermekekkel az óvodában. Gyógypedagógiai egyéni fejlesztést, mozgásfejlesztést és logopédiai-beszédfejlesztő munkát lát el.

2017. szeptemberétől 7 csoporttal + 6 egyéni (egyszemélyes) logopédiai csoporttal (beszédhibák, fejlesztési területek szerint csoportosítva) kezdte meg munkáját. 2 pszichomotoros-mozgásfejlesztő csoportnak („okostorna-alapozó”) is tart foglalkozást. A szeptemberi logopédiai szűrővizsgálat után 67 fő nagycsoportos gyermekből 35 beszédhibás (ez 52%), ebből 5 SNI (7%) státuszú, súlyos eset. Az év közben kapott szakértői vélemények alapján a gyermekek folyamatosan csatlakoztak be a fejlesztő foglalkozásokba.

A pszichomotoros fejlesztő csoportban heti rendszerességgel kb. 24 gyermek fejlesztése történt meg.

2017. szeptemberétől az 53/2016 (XII.29.) EMMI rendelet 38. § (2. bek.) alapján a logopédiai ellátás keretében el kellett végezni a harmadik életévüket betöltött óvodába kerülő gyermekek nyelvi fejlettségére irányuló szűrést, melynek szándéka a beszédhibák, illetve egyéb beszédproblémák korai felismerése és a segítségnyújtás lehetősége (kötelezően).

2018. május végére a logopédiai fejlesztések eredményének mutatói:
- nem minősíthető (mert fejlesztésük tanév végén kezdődött)	1 fő
- keveset javult	4 fő
- részben javult	14 fő
- lényegesen javult	11 fő
- tünetmentes	3 fő
- kimaradt (költözés miatt)	0 fő

A logopédus a gyógypedagógiai tudását alkalmazva segítséget nyújtott az óvodapedagógusok részére az egyéni fejlesztésekben. Az érdekelt szülők részére szülői értekezletet, illetve fogadóórát tartott rendszeresen.

2 fő gyermek részére (autista státuszú) utazó gyógypedagógus szakember segítségét vettük igénybe. Alkalmazotti létszám

Óvodapedagógus 17 fő

Dajka 8 fő

Óvodatitkár 1 fő

Gyógypedagógus-logopédus 1 fő

Karbantartó 1 fő

Munkájuk segítésére 1 fő közfoglalkoztatott dolgozót alkalmaztak. Munkaszerződése: 2017.05.22- től 2018.02.28-ig szólt. Lehetőség volt a hosszabbításra, így még 2018. 06.30-ig tovább foglalkoztatták.

Fenti számokból megállapítható, hogy az ellátottak és ellátandók köre az aktuális tanévben szinte nem változott. Az ellátási igények minden nevelési évben változnak valamelyest a járásban, amihez szakember-ellátottságunk függvényében igyekszünk alkalmazkodni az egységes, lehető legjobb színvonalú szakszolgálati feladatellátás érdekében.

Az adatokat a „Panelkuckó” Napköziotthonos Óvoda óvodavezetője

4.3. Iskolai nevelés adatai

A településen, az általános iskolai tanulók száma a 2016/2017-as tanévben 329 fő. Az intézményekben 16 tanulócsoportban folyik az oktatás, valamennyi tanulócsoport általános tantervű. Az általános iskolai tanulók közül 172 fő alsó tagozaton, 157 fő felső tagozaton tanul.

Az állam 2013-tól felmenő rendszerben kezdte el bevezetni a mindenki számára ingyenes tankönyvellátást az általános iskolákban. 2017. szeptember 1-jétől az összes általános iskolai évfolyamon ingyen kaptak tankönyvet a diákok.

Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma

Tanév	Általános iskola 1-4. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)	Általános iskola 5-8. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)	Általános iskolások száma	Napközis általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban
	fő	fő	fő	fő	%
2011/2012	000	000	000	143	45,8%
2012/2013	000	000	000	162	50,8%
2013/2014	179	166	345	175	50,7%
2014/2015	000	000	000	192	56,1%
2015/2016	183	156	339	229	67,6%
2016/2017	172	157	329	211	64,1%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai osztályok, feladatellátási helyek

Tanév	Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban (a nappali oktatásban)	Az általános iskolai osztályok száma (a gyógypedagógiai oktatással együtt)	Általános iskolai feladat- ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
	1-8 évfolyamon összesen	1-8 évfolyamon összesen	db
2011/2012	1	16	1
2012/2013	2	16	2
2013/2014	2	16	2
2014/2015	2	16	2
2015/2016	2	16	2
2016/2017	2	16	2

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

Tanév	A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban
	Fő
2011/2012	41
2012/2013	30
2013/2014	35
2014/2015	43
2015/2016	38
2016/2017	34

Xxxxxx Xxxxxxx Szolgálat

A 2016/2017-es tanév védőnői munka szempontjából eredményesnek mondható, hiszen az iskolavédőnő folyamatosan jelen tudott lenni az iskolák életében. Xxxxxxxxxx a Xxxxxxx Xxxxxx Általános Iskolában, és a Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumában látta el. A Kolping Katolikus Szakiskola fenntartója a Kolping Oktatási és Szociális Fenntartó Szervezet (KOSZISZ). A Kolping Katolikus Szakiskolában a település önként vállalt feladatként látja el az iskolavédőnői feladatokat az iskola tulajdonában lévő kollégiumban a használatba kapott védőnői tanácsadó helyiségcsoportban. Ugyanitt történik a 14 éven felüliek iskolai szűrése is.

2017. október elsején beíratott tanulók száma a következőképpen alakult:

Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Iskola: 329 fő, ebből SNI: 8 tanuló, Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium: 252 fő, ebből SNI: 129 fő.

A tanulói létszámok évről évre csökkenek, azonban az SNI-s gyermekek száma emelkedik.

A legjellemzőbb problémák oka, hogy főleg a középiskolába járó gyermekeknél nincs megfelelő családi háttér, nagyon sok diák állami gondozott.

A megismert diákok bizalommal fordultak felé, a nyár folyamán is folyamatosan tartotta velük a kapcsolatot az interneten keresztül. Azonban nem csak a nyár során, hanem év közben is rendszeres az internetes tanácsadás a közösségi oldalon, amit a fiatalok könnyebben igénybe vesznek.

A tanév során előírt kötelező szűrővizsgálatokat, oltásokat elvégezte.

Az igényeknek megfelelően egészségneveléssel kapcsolatos órákat a táplálkozás, szerelem, párkapcsolat, szexuális felvilágosítás, pearcing-tetoválás, fogápolás, időjárás-és annak megfelelő öltözködés, napsugárzás elleni védelem, nyár veszélyei témakörben megtartotta.

Az alsó tagozaton vetítéssel egybekötve téma volt az egészséges táplálkozás, mindennapi higiéne, de beszéltek a biztonságos közlekedésről, a mindennapi aktív mozgásról, káros szenvedélyekről.

Az elmúlt évhez hasonlóan a 4. osztályban NUTRIKID program keretén belül játékos formában tanulhatták meg a gyerekek az egészséges táplálkozást, majd egy kis munkafüzetben tesztelhették tudásukat.

Az általános iskola 7. és 8. osztályos lánytanulói részt vettek a Ciklus-show programján.

Az iskolák 2016/2017-es tanévben is kapcsolódtak az A-HA programhoz, melynek keretében a köziskolában levetítésre, majd feldolgozásra került a Néma sikoly és a Megtört varázs című film. A filmek levetítése nagy hatással van mind a fiúkra, mind a lányokra.

A nyári szünetben a Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat munkatársaival családi napot tartott, ahol elsősorban a rászoruló gyermekek és családjaik vettek részt. Ezen kívül a húsvéti és a karácsonyi játszóházban is besegített.

Az iskolavédőnő tapasztalatai szerint az általános iskolában a szülők együttműködőbbek, mint középiskolában, bár javuló tendenciát mutat. Utóbbiból nagyon kevés eredmény érkezik vissza az elvégzett szakvizsgálatokról, sok esetben talán nem is jutnak el a szülőkhöz a szülői tájékoztatók.

4.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
A nyári szünidő idején a szülők számára rendkívül megterhelő feladat a gyermekek elhelyezése. Nyári napközis tábor 15 éve működik.	Jó gyakorlat megtartása, a Nyári napközis tábor további működtetésének biztosítása, erre a fedezetet az éves költségvetésében az Önkormányzat biztosítja.
Egészséges életmódra nevelés, társas kapcsolatok hiánya, digitalizáció térnyerése, közönyösség, érdeklődés hiánya.	Xxxxx táborok szervezése a meglévő „jó gyakorlat megtartása”. Kirándulások szervezése, civilek bevonásával, pl. Sportegyesületek, rendőrség, polgárőrség, sportrendezvények. Évek óta nagy igény van a településen Sportcsarnok létesítésére. Pályázatok e témában való figyelése, és megpályázása.
Bűnmegelőzési programok	A gyermekek számára olyan programok szervezése, amely felkészíti őket a bűnmegelőzésre. Pétfürdőn ez működik, „jó gyakorlat megtartása”
Szociális területen dolgozók szupervíziója	Havonta biztosítani kellene a kiégési szindróma (burnout) kivédése érdekében.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ma már a nők döntő többsége dolgozik, aktívan részt vesz a családfenntartásban, mivel mindként szülő keresete szükséges a megélhetés biztosításához. A nők számára a legfontosabb probléma a munka és a családi élet összeegyeztetése. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit.

A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Míg a férfiak 60 éves kor felett a településen 508-an vannak, a nők száma ebben a korosztályban 1763 fő.

Tény, hogy az országos adatok alapján a nők gazdasági aktivitása alacsonyabb a férfiakénál – és e különbségnek csak egyik vékonyka szelete a női élethelyzetből, az anyaságból fakadó inaktivitás (CSED, GYED, GYES). Sajnos gyakran találkozhatunk azzal, hogy a nők háttérbe szorulnak a munkavállalást illetően, valamint gyakran a női bérek mértéke elmaradást mutat a férfiak béréhez képest, annak ellenére, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12.§-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál, különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

Tapasztalataink szerint a nők között kiemelten hátrányos helyzetben vannak

• a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények,

• a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya,

• a CSED/GYED/GYES-en lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.

A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és a nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújtanak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. Pontosabb képet kaphatnánk a kérdésről, ha a rendelkezésre álló adatok között szerepelne az is, hogy az érintett csoportokból (férfiak és nők) hányan nevelnek gyermeket, hányan nevelnek 15 évnél fiatalabb gyermeket, összesen hány gyermeket nevelnek, illetve közülük hányan egyedülállók. A nemenkénti foglalkoztatási arány az elmúlt évtizedben közeledett egymáshoz, a nőket azonban továbbra is jóval alacsonyabb foglalkoztatottság jellemzi. Az elmúlt öt év adatait tartalmazó idősoros táblázat (5.1.1. sz. táblázat) a foglalkoztatottsággal kapcsolatos adatokat sajnos nem tartalmazza. Ez a tény megnehezíti a táblázatban foglalt adatoknak a népességszámlálási adatokkal való összehasonlítását, pedig az segíthetett volna árnyaltabb képet rajzolni a településen élők helyzetéről.

Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Év	Munkavállalási korúak száma		Foglalkoztatottak		Munkanélküliek
	Férfiak	Nők	Férfiak	Nők	Férfiak	Nők
2012	1 644	1 752	n.a.	n.a.	95	107
2013	1 630	1 716	n.a.	n.a.	84	108
2014	1 621	1 682	n.a.	n.a.	62	86
2015	1 601	1 673	n.a.	n.a.	47	70
2016	1 590	1 642	n.a.	n.a.	48	67
2017	1 590	1 642	n.a.	n.a.	39	56

Forrás: TeIr

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit Pétfürdő településen nagyban segíti, hogy a település rendelkezik bölcsődével, bár nem kötelezően ellátandó feladat. Önként vállalt feladatként a település mindig is biztosította a kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek növelését.

5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor.

Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

Év	Védőnők száma	0-3 év közötti gyermekek száma	Átlagos gyermekszám védőnőnként
2012	3	86	29
2013	3	85	28
2014	3	80	27
2015	3	70	23
2016	3	71	24
2017	3	68	23

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért.

5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

A településen a családokat és gyermekeket számos gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás segíti szociális körülményeik javításában, amely a Gondozási Központ esetében információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből, elhelyezési és felülvizsgálati tárgyalásokon való részvételből, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozásából áll.

5.6. A nők szerepe a helyi közéletben

Településünkön aktívan vesznek részt a nők a helyi közéletben. A nagyközség polgármestere is hölgy. Pétfürdőn a közszférában – közoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás –lényeges magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. A Pétfürdői Polgármesteri Hivatal dolgozói létszáma 25 fő, ebből 20 nő, akik közül 3 vezető beosztású.

5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmény: biztosítja a rendkívüli családi események (gyermekszületés, gyermek oktatásával kapcsolatos kötelezettségekre, ballagása stb.) esetére a szabadságot (a rendes szabadságkeret terhére) biztosítja a munkavállalók gyermekei számára szakmai gyakorlat, diplomamunka konzultáció lehetőségét, gyermekes munkavállaló munkaidő beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozó és az oktatási intézmények nyitva

tartását, amennyiben ezen az időszakon túli munkavégzést rendel el, a munkavállalót legalább 24 órával előbb tájékoztatja.

5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
Hátrányos helyzetű női munkavállalók foglalkoztatása	Uniós pályázatokban esélyegyenlőségi vállalások női munkavállalók foglalkoztatása
A nők szülés utáni visszatérése 3 év előtt - a volt munkahelyre – megoldott	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata önként vállalat feladatként működteti a bölcsődét. A „jó gyakorlat megtartása” bölcsőde további működésére a fedezet biztosítása az éves költségvetésekben.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma

Év	Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma	Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma	Összes nyugdíjas
2012	488	745	1 233
2013	489	749	1 238
2014	483	744	1 227
2015	461	740	1 201
2016	469	739	1 208
2017	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete

Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély a munkaerő-piacon sajnos csak kismértékben vagy egyáltalán nincs, kivétel, ha speciális tudással rendelkeznek.

6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része a település minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Pétfürdőn jelenleg több nyugdíjas klub is működik. A nyugdíjasklubok azzal a céllal jöttek létre, hogy a tagok szabadidős, kulturális igényeit kielégítsék, közösséget biztosítsanak.

A tartalmas szabadidő eltöltésének hasznos formája lehet a nem kifejezetten nyugdíjasok számára létrehozott civil szervezetekben történő tevékenykedés. A településen több ilyen szervezet is működik idős emberek aktív közreműködésével, például a teljesség igénye nélkül a Várpalota- Pétfürdő Kertbarát Kör, Településvédő és Szépítő Egyesület. A településen szerveződő egyesületek, fórumok, fontos szerepet töltenek be a helyi identitás kialakításában, ápolásában és a generációk közötti kapcsolat elmélyítésében.

65 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

Év	65 év feletti lakosság száma	Nappali ellátásban részesülő időskorúak
	Fő	Fő
2012	762	n.a.
2013	803	n.a.
2014	837	n.a.
2015	864	n.a.
2016	881	n.a.
2017	n.a.	n.a.

Szociális étkeztetésben részesülők száma (ez az adat magában foglalja az aktív korúakat is) 2013- ban és 2014-ben 172 fő, 2015-ben 155 fő, 2016-ban 144 fő volt. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

Időskorúak járadékában részesülők száma

Év	Időskorúak járadékában részesülők száma
2012	2
2013	2
2014	4
2015	4
2016	3
2017	n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Pétfürdőn az időskorúak szociális ellátásáról a Gondozási Központ gondoskodik, mely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja.

Étkeztetés: A szociális törvény szerint a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia azoknak a szociális rászorulóknak a legalább egyszeri étkezéséről, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartós, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Ide tartoznak az idősek, hajléktalan,- fogyatékos személyek, pszichiátriai, és szenvedély-betegek csoportja is.

Az egyre jobban megszűnőben lévő generációk közötti együttélés a családokban, az időskorúak gondozásában való részvételt már egyre ritkábban teszi lehetővé. Ennek hatására meg nőtt az étkeztetést a 65 év feletti egyedülálló korosztály, illetve az aktív korúak ellátásában, az ápolási díjban, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban és baleseti járadékban részesülő szociálisan rászoruló személyek körében. A korosztályok jövedelmi viszonyai és szociális jellemzői igen eltérő képet mutatnak. Szükségletük elsősorban a napi egyszeri meleg étkezés biztosítására irányul. A térítési díjak jövedelemhez igazodnak, megállapításuk a hatályos jogszabályokon alapul. Az ellátást igénybe vevők részére a napi egyszeri meleg étkezés biztosításával az életminőség javítását, a rászoruló lakosság egészségügyi és fizikai állapotának szinten tartását, valamint romlásának megelőzését szeretné elérni. Az ellátotti korosztály megoszlására jellemző, hogy magas és egyre növekvő tendenciát mutat az idős inaktív korosztály

Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy szükség áll fenn, vagy hatósági intézkedés történik.

A személyes szükségleteknek megfelelő segítségnyújtás biztosítása során, annak jellegétől függően, az illetékes szakemberek (háziorvos, szakorvos, egyéb egészségügyi szakember) javaslatait is figyelembe veszi az intézmény.

Az étkeztetés biztosítása az intézménnyel szerződésben álló főzőhelyről: a Rendezvényterem”12 Kft., a Gondozási Központtól éthordóban történő elvitellel történik.

A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az ellátást igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A szociális gondozó feladatainak ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy kliensének fizikai, mentális és szociális szükséglete kielégítése biztosított legyen.

A házi segítségnyújtás keretében gondoskodunk:

- azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

- azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

- azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához,

- azoknak az alapvető gondozási, ápolási feladatoknak, az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés, valamint a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtás is.

Házi segítségnyújtás

A házi gondozottak száma 2017. decemberében lezárt adatok szerint 28 fő volt. Az év során 38 személyt láttak el a házi gondozók.

Forrás: Gondozási Központ 2017. évi beszámolója

Tevékenységük szerteágazó és az ellátott egészségügyi állapotától, az időjárástól, illetve évszaktól függ. Leggyakoribb tevékenység a bevásárlás, gyógyszer felíratása, kiváltása, mosdatás, fürdetés, kötözés, szakorvoshoz kísérés, háztartási munkák elvégzése.

Időszakosan fabehordás, hólapátolás, csúszásmentesítés.

Előfordultak olyan esetek, amikor segítséget kellett kérni az otthonában elesett idő személyhez. A hozzátartozókkal 2017 -ben az előzőn évhez képest, jobban együtt tudtunk működni.

A házi gondozók szorosan együttműködtek a házi orvosokkal, a családsegítő munkatárssal, a polgármesteri hivatal dolgozóival, illetve igény szerint a szakorvosokkal és a kórházi szociális munkással.

Munkájukat általában az ellátottak mentális állapota nehezíti. Ez leginkább abban az esetekben érezhető, amikor hozzátartozó nincs, vagy messze lakik.

Forrás: Gondozási Központ 2017. évi beszámolója

A házi gondozók nem hagyják magukra az idős személyeket és mindent megtesznek, hogy rugalmasan és gördülékenyen rendeződjenek az idős személyek körüli vizsgálatok, valamint, hogy otthoni körülményeik megfelelőek legyenek számukra.

Szociális étkeztetés

A szociális étkezők száma a 2017. december 31-én lezárt adatok alapján 47 fő volt. Az év során 62 személy részesült étkezésben.

Forrás: Gondozási Központ 2017. évi beszámolója

Jellemzően az életkoruk és az életkorral együtt járó egészségi állapot és önellátó képesség csökkenés az oka a napi egyszeri meleg étel igénylésének.

Forrás: Gondozási Központ 2017. évi beszámolója

Az időskorúak járadéka azoknak az idős személyeknek a részére biztosít ellátást, akik a nyugdíjkorhatáruk betöltése után a szükséges szolgálati idő (résznyugdíjhoz: legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz: legalább 20 év) hiányában saját jogú nyugellátásra nem jogosultak és jövedelemmel egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben rendelkeznek.

6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen:

• A szociális gondozást kiegészítő egészségügyi, ápolási feladatok, sürgősségi állapotok ellátása.

• Időszakosan a lakókörnyezet rendben tartását segítő nagytakarítások.

• Az idősek bekapcsolása az információs társadalom kínálta lehetőségek és erőforrások felhasználásába. Ennek kertében az Információs Technológia eszközeinek és rendszereinek megismerése és használatuk elsajátítása.

Bátran állíthatjuk, hogy Pétfürdő település idősbarát. A hétköznapi élet valamennyi színterén találkozunk olyan lehetőségekkel, adottságokkal, szolgáltatásokkal és programokkal, amelyek speciálisan az idősödő és idős korosztály igényeit hivatottak kielégíteni. Az Önkormányzat, állami és egyházi intézmények, civil szervezetek és önkéntes csoportok mind-mind azon munkálkodnak, hogy az élet szép lehessen a településen – mindenki számára – a nyugdíjas évek közelébe érve, és azután.

6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
Sok időskorú nincs tisztában az	Készüljön egy kiadvány speciálisan idősek számára, amely
igénybe vehető szociális	az idősek rendelkezésére áll, elérhető az ellátások
támogatási, ellátási formákkal.	igénylésének helyén, nyugdíjas klubokban, a
	gyógyszertárakban és orvosi rendelőkben.
	A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást
	nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás
	területére vonatkozó részeinek összeállítása.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nemenként

Év	Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - Férfiak	Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - Nők	Összesen
2012	65	88	153
2013	65	85	150
2014	67	83	150
2015	59	77	136
2016	65	74	139
2017	n.a.	n.a.	0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők száma a KSH adatbázisában szereplő adatok alapján az elmúlt 5 évben csak kismértékben ingadozik. Egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők számára a KSH adatbázisa nem terjed ki.

7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátásai, kedvezményei

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017. november 1-től beolvadt a Magyar Államkincstárba. A fogyatékossági támogatással, családi pótlékkal, gyermekgondozási támogatással, anyasági támogatással valamint nemzetközi családi ellátással kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatok tekintetében a továbbiakban a Magyar Államkincstár jár el. Ezen ellátások folyósítása a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától történik, azonban az ellátásokkal összefüggő változásokat, módosításokat továbbra is a családtámogatási feladatkörrel megbízott járási hivatalok intézik.

Magasabb összegű családi pótlék

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Adókedvezmény, személyi kedvezmény

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (1) értelében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összegig. Személyi kedvezmény jár az adóból azoknak, akik rokkantsági járadékban, illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít.

Fogyatékossági támogatás

A súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Fogyatékossági támogatásra jogosult az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, akinek

• látási-, hallási-, értelmi-, mozgásszervi fogyatékosságát, személyiség egészét érintő fejlődésének átható zavarát, kromoszóma rendellenességét, illetve halmozott fogyatékosságát megállapították, és

• állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá

• önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani. 2018. 01.01-től az emelés mértéke 0,8%-os.

A fogyatékossági támogatás a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) korm. rendelet alapján utazási kedvezményre jogosít. A folyósító szerv utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolványt állít ki annak a személynek a részére, aki fogyatékossági támogatásban részesül. Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.

7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése Pétfürdőn mindenhol megoldott. Az egészségügyi, szociális, közoktatási és igazgatási szolgáltatások, valamint a kulturális programok fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el.

A hatályos jogszabályoknak megfelelően az új beruházások és felújítások akadálymentesített környezet biztosításával történnek. Ilyen fejlesztések voltak az új Polgármesteri Hivatal épülete, az Óvoda akadálymentesítése, a Közösségi Ház és Könyvtár akadálymentesítése.

Az akadálymentes intézmények száma már minden területen a jogszabályi előírásnak megfelelő.

Pétfürdőn a közterületek akadálymentesítése részben van megoldva. A látássérültek szempontjából egyetlen veszélyt, illetve haladási irányt jelző taktilis jelzés sem található. Egyedül a járdák akadálymentesítése történt meg ami a babakocsit toló kisgyermekesek számára segítséget nyújt.

7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
A társadalom kevésbé érzékeny a fogyatékkal élők helyzetére, életállapotára, problémáira, ezért a beavatkozások, akár állami, akár önkormányzati, akár civil kezdeményezésre történnek, nem érik el azt a hatásfokot, amit elvárnánk tőlük.	Óvodákban és az általános iskolákban két évente egészségnap szervezése, ahol a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, egész napos érzékenyítő program zajlik le jeltolmács, hallás akusztikus szakember, kerekesszékes vagy vak embertársunk bevonásával.
A fogyatékkal élő embereknek nincs lehetősége a helyzetük javításában aktívan részt venni	A fogyatékossággal élő személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni, így a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnének a hátráltató akadályok elhárításához.
A beazonosított problémák okán passzívak	A fogyatékossággal élők önálló életvitele és a társadalmi életben való aktív részvételük elősegítése szükséges.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak, melynek minden esetben a Közösségi Ház és Könyvtár biztosít lehetőséget. 2017-ben a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár még IKSZT-ként (Integrált Közösségi és Szolgáltatói Térként) működött. A szakmai program idén, 2018. április 30-ával zárult.

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér egyik legfontosabb célja volt, hogy az intézményen belül a különböző életkorú, társadalmi helyzetű, érdeklődési körű csoportok minél több ponton, helyzetben, szituációban érintkezzenek egymással, erősítve ezzel a társadalmi, közösségi kohéziót, oldva az előítéletességet, a generációk közötti feszültséget.

Az 5 évre szétbontott szakmai programban vállalták a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetést, egészségfejlesztési programok megvalósítását, az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítását a könyvtárban működő e-Magyarország pont által, a civil szervezetek számára színvonalas közösségi tér kialakítását, baba-mama klub működtetését, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtését (számítógépes tanfolyamok, nyelvtanfolyamok), esélyegyenlőségi, környezetvédelmi, érték- és hagyományőrző projektek életre hívását.

Munkájuk során a következő területeket kezelték kiemelten:

1. Hagyományápolás, hagyományteremtés

2. Közösségfejlesztés

3. A kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése

4. A kreativitás, az öntevékenység, az alkalmazkodóképesség fejlesztése

5. Gyermek- és ifjúsági közművelődés

6. Mentálhigiéné

A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit.

Jelentős civil szervezetek Pétfürdőn – a teljesség igénye nélkül:

• Nitrogénes Nyugdíjas

• Péti Nyugdíjas Klub

• Településvédő és Szépítő Egyesület

• Várpalotai-Pétfürdői Kertbarát kör

• FutaPét Tömegsport Egyesület,

• PMTE,

• Bakony Bike Kerékpáros Egyesület,

• Pétfürdői Polgárőrség,

• Magyar Vöröskereszt Pétfürdői Alapszervezete

Az önkormányzati döntések előkészítésébe bevonjuk a civil szervezeteket. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Évente hívja össze Pétfürdő Nagyközség Polgármestere a Civil Fórumot, melyen a szervezetek megismerhetik az aktuális önkormányzati eseményeket, híreket, pályázatokat. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése alkalmával szorosan együttműködött minden érintett partner. Hozzáférést biztosítottak azokhoz a szükséges dokumentumokhoz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak a jelen terv elkészítéséhez. Információt szolgáltattak: személyesen, telefonon, illetve e-mail-en keresztül történt egyeztetések során pontosítottuk a felmerült és még tisztázatlan kérdéseket.

Az önkormányzatok és intézmények fejlesztését szolgáló további uniós pályázatokhoz a települési esélyegyenlőségi program törvény szerinti elkészítése szükséges. Az önkormányzati esélyegyenlőségi intézkedési tervek megléte és felülvizsgálata előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat hazai vagy uniós pályázaton vehessen részt.

Pétfürdő Nagyközség képviselő-testületének javasolt elfogadni az alábbiakat:

Az esélyegyenlőség biztosítása egyidejűleg megillet mindenkit nemtől, kortól, bőrszíntől, etnikai és nemzeti hovatartozástól, vallástól, valamint családi állapottól függetlenül.

Fontos cél az esélyegyenlőség biztosítása még jelenleg fennálló akadályainak elhárítása.

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az esélyegyenlőség biztosításának mértékét, és ugyanakkor törekedni kell az egyenlő bánásmód elvének minden esetben történő érvényesítésére.

Az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan meg kell határozni a végrehajtás felelősét, határidejét, valamint a költségek forrását.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Célcsoport	Következtetések
	problémák beazonosítása rövid megnevezéssel	fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Romák és/vagy mélyszegény- ségben élők	Nem regisztrált munkanélküliek nyilvántartásba vétele.	Pétfürdő honlapjára tájékoztató anyagok feltöltése, a város hirdetőtábláin szórólapok elhelyezése.
Gyermekek	A nyári szünidő idején a szülők számára rendkívül megterhelő feladat a gyermekek elhelyezése. Nyári napközis tábor 15 éve működik.	Xxxxx táborok szervezése a meglévő „jó gyakorlat” megtartása. Kirándulások szervezése, civilek bevonásával, pl. Sportegyesületek, Rendőrség, Polgárőség, sportrendezvények. Évek óta nagy igény van a településen Sportcsarnok létesítésére. Pályázatok e témában való figyelése, és megpályázása
	Szociális területen dolgozók szupervíziója	Havonta biztosítani kellene a kiégési szindróma (burnout) kivédése érdekében.
	Bűnmegelőzési programok	A gyermekek számára olyan programok szervezése, amely felkészíti őket a bűnmegelőzésre. Pétfürdőn ez működik, „jó gyakorlat megtartása”.
Nők	Hátrányos helyzetű női munkavállalók foglalkoztatása	Uniós pályázatokban esélyegyenlőségi vállalások női munkavállalók foglalkoztatása
	A nők szülés utáni visszatérése 3 év előtt – a volt munkahelyre – megoldott	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata önként vállalt feladatként működteti a bölcsődét. A „jó gyakorlat megtartása” a bölcsőde további működtetésére a fedezet biztosítása az éves költségvetésekben.
Idősek	Sok időskorú nincs tisztában az igénybe vehető szociális támogatási, ellátási formákkal.	Készüljön egy kiadvány speciálisan idősek számára, amely az idősek rendelkezésére áll, elérhető az ellátások igénylésének helyén, nyugdíjas klubokban, a gyógyszertárban és orvosi rendelőkben. A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás területére vonatkozó részeinek összeállítása.
Fogyatékkal élők	A társadalom kevésbé érzékeny a fogyatékkal élők helyzetére, életállapotára, problémáira, ezért a	Óvodákban és az általános iskolákban két évente egészségnap szervezése, ahol a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, egész

	beavatkozások, akár állami, akár önkormányzati, akár civil kezdeményezésre történnek, nem érik el azt a hatásfokot, amit elvárnánk tőlük.	napos érzékenyítő program zajlik jeltolmács, hallás akusztikus szakember, kerekesszékes és vak embertársunk bevonásával.
	A fogyatékkal élő embereknek nincs lehetősége a helyzetük javításában aktívan részt venni.	A fogyatékossággal élő személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni, így a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnének a hátráltató akadályok elhárításához.
	A beazonosított problémák okán passzívak	A fogyatékosággal élők önálló életvitele és a társadalmi életben való aktív részvételük elősegítése szükséges.

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport	Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése	Az intézkedésbe bevont faktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Romák és/vagy mélyszegény- ségben élők	Nem regisztrált munkanélküliek nyilvántartásba vétele.	Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya Pétfürdő Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Hatósági Csoportja Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Felelős: csoportvezető, intézményvezető
Gyermekek	Mélyszegénységben élő, családjukat elvesztő gyermekek részére kedvezményes táboroztatási lehetőség biztosítása.	Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Felelős: intézményvezető
	Szociális területen dolgozók szupervíziójának biztosítása	Pétfürdői Polgármesteri Hivatal, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Felelős: jegyző, intézményvezető
	Bűnmegelőzési programok, a gyermekek számára olyan programok szervezése, amely felkészíti őket a bűnmegelőzésre. Pétfürdőn ez működik, „jó gyakorlat megtartása”.	Panelkuckó Xxxxxxxxxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx Általános Iskola Felelős: intézményvezetők
Nők	Uniós pályázatokban esélyegyenlőségi vállalások női munkavállalók foglalkoztatása	Pétfürdői Polgármesteri Xxxxxxx uniós pályázatokkal kapcsolatos ügyintéző megbízása Felelős: jegyző, hatósági csoportvezető
	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata önként vállalt feladatként működteti a bölcsődét. A „jó gyakorlat megtartása” a bölcsőde további működtetésére a fedezet biztosítása az éves költségvetésekben.	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Felelős: polgármester, Képviselő-testület
Idősek	Készüljön egy kiadvány speciálisan idősek számára, amely az idősek rendelkezésére áll, elérhető az ellátások igénylésének helyén, nyugdíjas klubokban, a gyógyszertárban és orvosi rendelőkben. A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás területére vonatkozó részeinek összeállítása.	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Felelős: polgármester, Képviselő-testület, Gondozási Központ intézményvezetője, felnőtt háziorvosok
Fogyatékkal élők	Óvodákban és az általános iskolákban két évente egészségnap szervezése, ahol a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, egész napos érzékenyítő program zajlik	Panelkuckó Napköziotthonos Óvoda, Xxxxxxx Xxxxxx Általános Iskola Felelős: intézményvezetők

Jövőképünk

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely

• erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmus, a társadalmi szolidaritást,

• kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára,

• tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul.

• kiemelten fontos feltétel a jelenleg létező esélyegyenlőséget illető probléma társadalmi elfogadottságának javítása

• Sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integrációval egyidejűleg a pénzügyi feltételek biztosítása egyik fontos kulcsa az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés jövőbeni megvalósulásának.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

1.)

Intézkedés címe:	Nem regisztrált munkanélküliek felkutatása/információk eljuttatása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Rövid távú cél: információ eljuttatása a munkanélküliekhez. Közép- és hosszú távú cél: ne maradjon regisztráció nélkül egyetlen munkanélküli sem.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Hirdetések megjelentetése a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon, helyi médiában, plakátok kihelyezése a település hirdetőtábláira.
Résztvevők és felelős	Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya Felelős: kirendeltség-vezető
Partnerek	Pétfürdői Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportja Pétfürdői Polgármesteri Hivatal, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ
Határidő(k) pontokba szedve	Szórólapozás igény szerint, hirdetés elhelyezése a honlapon - folyamatos.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Az eredményesség nem mérhető, mert nincsen viszonyítási szám a nem regisztráltakról.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	A tájékoztatás ellenére sem biztos, hogy az információ eljut a célszemélyekhez, vagy ha eljut, akkor annak hatására regisztrál.
Szükséges erőforrások	Anyagi és emberi erőforrások.

2.)

Intézkedés címe:	Mélyszegénységben élő, családjukat elvesztő gyermekek részére kedvezményes táboroztatási lehetőség biztosítása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A nyári szünidő idején a szülők számára rendkívül megterhelő feladat a gyermekek elhelyezése. Nyári napközis tábor Pétfürdőn 15 éve működik.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Nyári táborok szervezése a meglévő „jó gyakorlat” megtartása. Kirándulások szervezése, civilek bevonásával, pl. Sportegyesületek, Rendőrség, Polgárőség, sportrendezvények. Évek óta nagy igény van a településen Sportcsarnok létesítésére. Pályázatok e témában való figyelése, és megpályázása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Nyári táborok megszervezése több turnusban.
Résztvevők és felelős	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Xxxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Felelős: polgármester
Partnerek	Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ
Határidő(k) pontokba szedve	2019. nyara 2020. nyara 2021. nyara 2022. nyara 2023. nyara
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Résztvevő gyermekek száma. Induló turnusok száma.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	-
Szükséges erőforrások	Anyagi és emberi erőforrások.

3.)

Intézkedés címe:	Szociális területen dolgozók szupervíziója
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A szociális területen dolgozók a nagy ügyfél, illetve kliens forgalom miatt igen leterheltek
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Részükre félévente biztosítani kellene a kiégési szindróma (burnout) kivédése érdekében a szupervíziót
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Szupervízió szervezése
Résztvevők és felelős	jegyző, intézményvezető
Partnerek	Pétfürdői Polgármesteri Hivatal Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ
Határidő(k) pontokba szedve	2019. június, december, 2020. június-december, 2021. június- december, 2022. június-december, 2023. június-december
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A szociális területen dolgozók munkában tartása
Kockázatok és csökkentésük eszközei	-
Szükséges erőforrások	Önkormányzati forrás.

4.)

Intézkedés címe:	Bűnmegelőzési programok
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A gyermekek számára olyan programok szervezése, amely felkészíti őket a bűnmegelőzésre.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Előzetes helyzetfelmérés, családok problémáinak feltérképezése. Problémákra fókuszáló bűnmegelőzési programok kidolgozása a település lakossága számára
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberek esetmegbeszélő foglalkozások, helyzetelemzések elkészítése, preventív előadások megtartása
Résztvevők és felelős	egészségügyi, szociális szakemberek, rendőrök
Partnerek	Szociális, egészségügyi és köznevelési intézmények szakemberei, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve	A 2018-tól folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Szakmai programok megvalósítása, esetmegbeszélések
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Érdektelenség, szakemberek, civilek bevonása nehézkes
Szükséges erőforrások	Szakemberek tevékenysége, anyagi erőforrások.

5.)

Intézkedés címe:	Nők foglalkoztatási mutatóinak javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Xxxxxxxxxxxxxxx a hátrányos helyzetű nők, az alacsony iskolai végzettségű és hosszú ideje a munkából távolmaradt nők körében
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Helyzetértékelés, a nők szakmai kompetenciáinak felmérése, visszavezetés a munka világába
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Együttműködés a Foglalkoztatási Osztállyal, személyek kiválasztása, szerződéskötés, folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás
Résztvevők és felelős	polgármester, közfoglalkoztatásban résztvevők, munkáltatók.
Partnerek	Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, helyi vállalkozások
Határidő(k) pontokba szedve	2019-től folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Ismételt foglalkoztatás, együttműködő partnereknél történő foglalkoztatás, közfoglalkoztatásból kikerülő személyek alkalmazása.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Állami támogatás csökkenése, társadalmi, jogszabályi környezet hatása
Szükséges erőforrások	Anyagi erőforrások.

6.)

Intézkedés címe:	A nők szülés utáni visszatérése 3 év előtt
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A nők szülés utáni visszatérését segíti, hogy a 3 éves kort el nem érő gyermekek nappali elhelyezése megoldott.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Bölcsőde további üzemeltetése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Bölcsőde fenntartása
Résztvevők és felelős	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata, Felelős: polgármester
Partnerek	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ
Határidő(k) pontokba szedve	folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	bölcsődei férőhelyek száma és kihasználtsága.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	-
Szükséges erőforrások	Anyagi erőforrások.

7.)

Intézkedés címe:	A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás területére vonatkozó részeinek összeállítása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Sok időskorú nincs tisztában az igénybe vehető szociális támogatási, ellátási formákkal.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás területére vonatkozó részeinek összeállítása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Készüljön egy kiadvány speciálisan idősek számára, amely az idősek rendelkezésére áll, elérhető az ellátások igénylésének helyén, nyugdíjas klubokban, a gyógyszertár és orvosi rendelőkben.
Résztvevők és felelős	Pétfürdői Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportja Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Felelős: csoportvezető, intézményvezető
Partnerek	Nyugdíjas klubok Perfekt Patika, Háziorvosok
Határidő(k) pontokba szedve	2019. június 15. 2020. június 15. 2021. június 15. 2022. június 15. 2023. június 15.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Ellátásokat igénybe vevők számának alakulása.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Nem sikerül minden érintetthez eljuttatni a kiadványt.
Szükséges erőforrások	Anyagi erőforrások.

8.)

Intézkedés címe:	Óvodákban és az általános iskolákban két évente egészségnap szervezése, ahol a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, egész napos érzékenyítő program zajlik le.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A társadalom kevésbé érzékeny a fogyatékkal élők helyzetére, életállapotára, problémáira, ezért a beavatkozások, akár állami, akár önkormányzati, akár civil kezdeményezésre történnek, nem érik el azt a hatásfokot, amit elvárnánk tőlük.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	2020-ban egészségnap szervezése. 2022-ben egészségnap szervezése.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	2020-ban és 2022-ben 1-1 jeltolmács, hallás akusztikus szakember, kerekesszékes és/vagy vak embertársunk felkeresése és felkérése, hogy vegyen részt az egészségnapon.
Résztvevők és felelős	polgármester, jegyző, védőnők, óvodavezető, iskolaigazgató
Partnerek	Pétfürdői Polgármesteri Hivatal Panelkuckó Napköziotthonos Óvoda Xxxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxx Szakiskola Védőnők
Határidő(k) pontokba szedve	2020/2021-es nevelési évben egészségnap szervezése. 2022/2023-as nevelési évben egészségnap szervezése.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Nehezen mérhető.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Nem találunk olyan fogyatékkal élőt, aki szeretne részt venni az egészségnapon, ezért szükséges tiszteletdíj betervezése a költségvetésbe a résztvevőknek.
Szükséges erőforrások	Anyagi és emberi erőforrások.

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
Intézkedés sorszáma	Az intézkedés címe, megnevezése	A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése	Az intézkedéssel elérni kívánt cél	A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal	Az intézkedés tartalma	Az intézkedés felelőse	Az intézkedés megvalósításának határideje	Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)	Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)	Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1.	Nem regisztrált munkanélküliek felkutatása/információ k eljuttatása.	Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál	Rövid távú cél: információ eljuttatása a munkanélküliekh ez. Közép- és hosszú távú cél: ne maradjon regisztráció nélkül egyetlen munkanélküli sem.	Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.	Hirdetések megjelentetése a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon, helyi médiában, plakátok kihelyezése a város hirdetőtábláira.	Várpalotai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya Felelős: kirendeltség- vezető	Szórólapozás igény szerint, hirdetés elhelyezése a honlapon - folyamatos.	Az eredményesség nem mérhető, mert nincsen viszonyítási szám a nem regisztráltakról.	Anyagi és emberi erőforrások.
II. A gyermekek esélyegyenlősége
2.	Mélyszegénységben élő, családjukat elvesztő gyermekek részére kedvezményes táboroztatási lehetőség biztosítása.	A nyári szünidő idején a szülők számára rendkívül megterhelő feladat a gyermekek elhelyezése. Nyári napközis tábor Pétfürdő 15 éve működik.	Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében – rendkívül fontos biztosítani a szociálisan rászoruló (mélyszegénység ben élő, családjukat elveszítő, stb.) gyermekek részére a	Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.	Xxxxx táborok megszervezése több turnusban.	Pétfürdői Polgármesteri Xxxxxxx, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ	2019. nyara 2020. nyara 2021. nyara 2022. nyara 2023. nyara	Résztvevő gyermekek száma. Induló turnusok száma.	Anyagi és emberi erőforrások.

			kedvezményes táboroztatás lehetőségét.
3.	Szupervízió szervezése a szociális területen dolgozók számára	A szociális területen dolgozók a nagy ügyfél, illetve kliens forgalom miatt igen leterheltek	Félévente szupervízói szervezése	Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.	Szupervíziók megszervezése évente kétszer	Pétfürdői Polgármesteri Hivatal, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ	folyamatos	A szociális területen dolgozók munkában tartása	Önkormányzati forrás
4.	Bűnmegelőzési programok	A gyermekek számára olyan programok szervezése, amely felkészíti őket a bűnmegelőzésre. Pétfürdőn ez jól működik, jó gyakorlat megtartása	Előzetes helyzetfelmérés, családok problémáinak feltérképezése. Problémákra fókuszáló bűnmegelőzési programok kidolgozása a település lakossága számára	Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.	Bűnmegelőzésse l foglalkozó szakemberek esetmegbeszélő foglalkozások, helyzetelemzése k elkészítése, preventív előadások megtartása	Egészségügyi, szociális szakemberek, rendőrök	folyamatos	szakmai programok megvalósítása, esetmegbeszélés ek	szakemberek tevékenysége, anyagi erőforrások
	III. A nők esélyegyenlősége
5.	Nők foglalkoztatási mutatóinak javítása	Xxxxxxxxxxxxxxx a hátrányos helyzetű nők, az alacsony iskolai végezettségű és hosszú ideje a munkából távolmaradt nők körében	Helyzetértékelés, a nők szakmai kompetenciáinak felmérése, visszavezetés a munka világába	Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.	Együttműködés a Foglalkoztatási Osztállyal, személyek kiválasztása, szerződéskötés, folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás	polgármester, közfoglalkoztatás ban résztvevők, munkáltatók	folyamatos	ismételt foglalkoztatás, együttműködő partnereknél történő foglalkoztatás, közfoglalkoztatás ból kikerülő személyek alkalmazása	anyagi erőforrások
6.	A nők szülés utáni visszatérése 3 év előtt	A nők szülés utáni visszatérését segíti, hogy a 4 éves kort el nem érő gyermekek nappali elhelyezése megoldott	Bölcsőde további üzemeltetése	Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.	Bölcsőde fenntartása	Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatán ak képviselő- testülete, polgármester	folyamatos	ismételt bölcsődei férőhelyek száma és kihasználtsága alkalmazása	anyagi erőforrások
IV. Az idősek esélyegyenlősége

7.

A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás területére vonatkozó részeinek összeállítása.

Sok időskorú nincs tisztában az igénybe vehető szociális támogatási, ellátási formákkal.

A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának kifejezetten az idősellátás területére vonatkozó részeinek összeállítása.

Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.

Készüljön egy kiadvány speciálisan idősek számára, amely az idősek rendelkezésére áll, elérhető az ellátások igénylésének helyén, nyugdíjas klubokban, a gyógyszertárakb an és orvosi rendelőkben.

Pétfürdői Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportja, Pétfürdői Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ, Felelős: csoportvezető, intézményvezető

2019. június 15. 2020. június 15. 2021. június 15. 2022. június 15.

Ellátásokat igénybe vevők számának alakulása.

Anyagi erőforrások.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

8.

Óvodákban és az általános iskolákban két évente egészségnap szervezése, ahol a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos, egész napos érzékenyítő program zajlik le.

A társadalom kevésbé érzékeny a fogyatékkal élők helyzetére, életállapotára, problémáira, ezért a beavatkozások, akár állami, akár önkormányzati, akár civil kezdeményezésre történnek, nem érik el azt a hatásfokot, amit elvárnánk tőlük.

2020-ban egészségnap szervezése. 2022-ben egészségnap szervezése.

Az önkormányzat valamennyi stratégiai dokumentumával összhangban.

2020-ban és 2022-ben 1-1 jeltolmács, hallás akusztikus szakember, kerekesszékes és/vagy vak embertársunk felkeresése és felkérése, hogy vegyen részt az egészségnapon.

Felelősök: polgármester, jegyző, védőnők, óvodavezető, iskolaigazgató

2020/2021-es nevelési évben egészségnap szervezése. 2022/2023-as nevelési évben egészségnap szervezése.

Nehezen mérhető.

Anyagi és emberi erőforrások.

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.

Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.

Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.

Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.

A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.

A HEP Fórum feladatai

• az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,

• annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

• a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

• az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő- testületi döntésre

• az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

• a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

A HEP Fórum működése

• A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.

• A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

• A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.

• A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítására fórumot hívtunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala.

A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásának megvalósulásának nyomon követése, figyelemmel kísérése az önkormányzati hivatal részéről a Hatósági Csoport szociális ügyintézője felel:

• Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

• Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

• Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így

o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.

o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének (polgármester) feladata és felelőssége:

• a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

• a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

• az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

• a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

• felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

• Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

• Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

• Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.

A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.

Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak

hozzá a kitűzött xxxxx megvalósításához.

4. Elfogadás módja és dátuma

I. Pétfürdő nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.

II. Ezt követően Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 317/2018.(XII.13.) számú határozatával elfogadta.

Pétfürdő, 2018. december 13.

Xxxxxxx Xxx

polgármester

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.