A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK
A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK
Általános Szerződési Feltételei
1. ÁLTALÁNOS ADATOK, ELÉRHETŐSÉG 5
3. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 8
3.2. A küldemény tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevétele 9
3.3. A küldemények csomagolása 11
3.4. A küldemények lezárása 13
3.4.1. Értéknyilvánítás többletszolgáltatással belföldi, nemzetközi viszonylatba feladásra szánt postacsomagok lezárására vonatkozó speciális szabályok 13
3.5.1. Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények címzésére vonatkozó további szabályok 20
3.6. Egyéb általános szabályok 21
3.6.1. Feladást igazoló okiratok, címiratok, kísérő okiratok 21
3.6.2. Műszaki dokumentáció 22
3.6.3. További tudnivalók nemzetközi viszonylatba történő küldemény feladásához 23
3.8. A külön írásba foglalt szerződés tartalma és megkötése 24
3.9. A küldemények igénybevételi helyre történő szállítására használt egységrakomány- képző eszközökkel kapcsolatos egyéb feltételek 25
3.9.1. A postai küldemények egységrakomány-képző eszközön történő elhelyezésére vonatkozó feltételek 26
4. A POSTAI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS 27
4.1. A postai szolgáltatási szerződés – szerződő felek 27
4.2. A postai szolgáltatási szerződés tárgya 27
4.2.1. Egyetemes postai szolgáltatások 29
4.2.2. Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás keretében feladható küldemények 30
4.2.3. Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás keretében feladható küldemények 30
4. 3. A postai szolgáltatási szerződés létrejötte, módosítása, megtagadása, megszűnése 31
4.3.1. A postai szolgáltatási szerződés létrejötte 31
4.3.2. A postai szolgáltatási szerződés módosítása 33
4.3.2.1. A feladó által kezdeményezett szerződésmódosítás - utólagos rendelkezés33
4.3.2.2. A Posta által kezdeményezett szerződésmódosítás 34
4.3.3. A postai szolgáltatási szerződés megkötésének megtagadása 34
4.3.4. A postai szolgáltatási szerződés megszűnése 36
5. A SZOLGÁLTATÁSOK DÍJÁNAK KIEGYENLÍTÉSE 38
5.1. A szolgáltatások díjának megállapítása, kiegyenlítése 38
5.2.1. Postabélyeggel történő bérmentesítés 39
5.2.1.1. Értékjelzés nélküli postabélyeggel történő bérmentesítés 40
5.2.2. Postakész borítékok és levelezőlap 41
5.2.3. Válaszdíjszelvénnyel történő díjkiegyenlítés 42
5.2.5. Bérmentesítő gép igénybevételével történő bérmentesítés 44
5.2.6. „Készpénzzel bérmentesítve” jelzés 44
5.2.7. Keletbélyegzővel történő bérmentesítési jelzés 45
5.2.8. Címiratba foglalt bérmentesítés 45
5.2.9. Csomagautomata által nyomtatott bizonylat 45
5.2.10. Bérmentesítési jegy és nyomat (bérmentesítési etikett) 45
5.3. Hiányosan bérmentesített küldemények kezelése 45
5.4. Rontott értékcikk becserélése 46
6. A POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE 46
6.1. Alapvető rendelkezések 46
6.2. A kézbesítés általános szabályai 47
6.2.1. A kézbesítéssel kapcsolatos bejelentések és nyilatkozatok 51
6.3. Levélszekrénybe történő kézbesítés feltételei és szabályai 53
6.4. Postai küldemények kézbesítése a címen 56
6.4.1. A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemények címen történő kézbesítésének általános szabályai 56
6.4.2. Szervezet címére történő kézbesítés 56
6.4.2/A. A felszámolónak, végelszámolónak történő kézbesítés 57
6.4.2/B. Területi ügyvédi kamara által kijelölt irodagondnok 58
6.4.3. „Postán maradó”-ként és PostaPontra címzett postai küldemény kézbesítése 58
6.4.4. Csomagautomatára címzett postacsomag kézbesítése 60
6.5. Meghatalmazottnak történő kézbesítés, a postai küldemény átvételére adott meghatalmazás speciális szabályai 60
6.5.1. A felszámolónak, végelszámolónak történő kézbesítés 66
6.5.2. Szervezetnek, mint meghatalmazottnak történő kézbesítés 66
6.6. Helyettes átvevőnek történő kézbesítés 67
6.7. Alkalmi átvevőnek történő kézbesítés 67
6.8. Postai küldemények kézbesítése a címtől eltérő helyen 68
6.8.1. Rendelkezésre tartási (őrzési) idők 68
6.9. Postai küldemény kézbesítése közvetett kézbesítő útján 69
6.10. Az átvételi jogosultság és a személyazonosság igazolása 72
6.10.1. Címhelyen történő kézbesítéskor 74
6.10.2. Kézbesítési ponton történő kézbesítéskor 76
6.11. A postai küldemény átvételének megtagadása 77
6.12. Visszavétel, visszaküldés 78
6.13. A postai küldemény kézbesíthetetlensége és a kézbesíthetetlenségi ok jelzése 80
9. 1. Belföldi viszonylatba feladott postai küldeményekre vonatkozó kártérítési felelősség 87
9.1.2. A Posta felelősségének kizárása 88
9.1.3. Felelősség a postai küldemény megsemmisüléséért, elveszéséért, megsérüléséért
9.1.4. Felelősség a postai küldemény késedelmes kézbesítéséért 93
9.1.5. Egyéb felelősségi szabályok 94
9.1.6. A kártérítési igény érvényesítése 95
9.1.7. Eljárás a kártérítés után előkerült küldeményrész esetében 98
9.2. Nemzetközi viszonylatba feladott valamint a külföldről Magyarországra érkező postai küldeményekre vonatkozó kártérítési felelősség 98
9.2.2. Nemzetközi viszonylatba feladott levélküldeményekre vállalt felelősség mértéke
...................................................................................................................................100
9.2.3. Nemzetközi viszonylatba feladott Elsőbbségi és nem elsőbbségi nemzetközi postacsomagokra, Európa+ csomagra és MPL Europe Standard csomagra vállalt felelősség mértéke 100
9.2.4. Nemzetközi viszonylatba feladott EMS gyorsposta küldeményekre vállalt felelősség mértéke 101
9.2.5. - ........................................................................................................................101
9.2.6. - ........................................................................................................................101
10. A POSTA FELADÁSI DÍJRA VONATKOZÓ VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 101
11. SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK MINŐSÉGE 104
11.1. Alapvető rendelkezések 104
11.2. Egyetemes postai szolgáltatás valamint az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás átfutási ideje 105
11.2.1. Átfutási idők belföldi viszonylatban - egyetemes szolgáltatás keretében feladott levélküldemények kötelezően teljesítendő átfutási ideje 106
11.2.2. Átfutási idők belföldi viszonylatban - egyetemes szolgáltatás keretében feladott postacsomag küldemények kötelezően teljesítendő átfutási ideje 106
11.2.3. Átfutási idők belföldi viszonylatban - egyetemes szolgáltatás keretében feladott hivatalos irat küldemények kötelezően teljesítendő átfutási ideje 106
11.2.4. Átfutási idők belföldi viszonylatban - egyetemes szolgáltatás keretében feladott vakok írását tartalmazó küldemény és az egyetemes szolgáltatás keretében feladható egyéb tartalmú postai küldemények kötelezően teljesítendő átfutási ideje 106
11.2.5. Átfutási idők belföldi viszonylatban - egyetemes szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás keretében feladott postai küldemények kötelezően teljesítendő átfutási ideje
...................................................................................................................................107
11.2.6. Átfutási idők nemzetközi viszonylatban - egyetemes szolgáltatás keretében feladott levélküldemények, vakok írását tartalmazó küldemények kötelezően teljesítendő átfutási ideje 107
11.2.7. Átfutási idők nemzetközi viszonylatban - egyetemes szolgáltatás keretében feladott postacsomagok átfutási ideje 107
11.3. Az egyetemes postai szolgáltatás megbízhatóságát leíró követelmények 108
11.3.1. Az elveszett vagy megsemmisült könyvelt küldeményekre vonatkozó mutató.108
11.3.2. A részlegesen elveszett vagy megsérült könyvelt küldeményekre vonatkozó mutató 108
11.4. Az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás megbízhatóságát leíró követelmények 109
11.4.1. Az elveszett vagy megsemmisült könyvelt küldeményekre vonatkozó mutató.109
11.4.2. A részlegesen elveszett vagy megsérült könyvelt küldeményekre vonatkozó mutató 109
11.5. Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatások 110
11.5.1. Időgarancia 110
11.5.2. Átfutási idők belföldi viszonylatban – egyetemes szolgáltatást nem helyettesítő, nem időgarantált és időgarancia többletszolgáltatás igénybevétele nélküli postai szolgáltatások esetében 110
11.5.3. Átfutási idők nemzetközi viszonylatban – egyetemes szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatások esetében 111
1. ÁLTALÁNOS ADATOK, ELÉRHETŐSÉG
1) A szolgáltató neve és címe
Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: Xxxxxxxx, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-0. Postacíme: Budapest 1540
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség az elektronikus ügyintézés biztosításához (KÖZPONTI HIVATALI TÁRHELY):
a) hosszú név: Magyar Posta Zrt. hivatalos elektronikus elérhetőség
b) rövid név: POSTAEUGY
c) KRID szám: 242515371
2) A központi ügyfélszolgálat elérhetőségei
Lakossági ügyfélszolgálat | Üzleti ügyfélszolgálat | |
Személyes ügyfélfogadás | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000-000. | |
Postacím | 3512 Miskolc | |
Telefonszám | 00-0-000-0000 | 00-0-000-0000 Csütörtökön 17-20 óra között a 00-0-000-0000 |
Faxszám | 00-00-000-000 | |
Telefonos, internetes ügyfélfogadási idő | Hétfőtől-szerdáig és pénteken 8-17, csütörtökön 8-20 óra között. | |
Személyes ügyfélfogadási idő | Hétfőtől-szerdáig 8-17 óra, csütörtökön 8-20 óra, pénteken 8- 16 óra között. | |
2/A) Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében a Posta központi ügyfélszolgálatánál működtetett HIVATALI TÁRHELY elérhetősége megegyezik az 1) bekezdésben foglalt adatokkal.
2/B) A központi ügyfélszolgálat további elérhetőségei az ÜGYFÉLSZOLGÁLAT oldalon találhatóak.
2/C) Panasz és információszolgáltatási igény személyes bejelentését a 7. PONT-ban foglalt rendelkezések szerint teszi lehetővé a Posta.
3) Internetes elérhetőség
4) A hatósági és piacfelügyeleti szerv elérhetősége
A postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan a felhasználó a panaszával a 7. PONT 11) bekezdése szerint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: NMHH) fordulhat. Az NMHH elérhetőségei a XXX.XXXX.XX oldalon találhatóak.
5) Az általános szerződési feltételek elérhetősége
A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) megtalálható a Magyar Posta Zrt. honlapján ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK és valamennyi postai szolgáltatóhelyen.
2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1) A Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Posta) a kijelölt egyetemes postai szolgáltató.
2) Jelen ÁSZF a Posta által nyújtott postai szolgáltatások és egyes a postai szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások igénybevétele céljából egyoldalúan a felhasználó közreműködése nélkül előre meghatározott szabályait tartalmazza. A postai szolgáltatások igénybevételéhez szükséges – valamennyi szolgáltatásra vonatkozó – általános szabályok jelen törzsszövegben, az egyes postai termékek/szolgáltatások, a többletszolgáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások külön TERMÉKLAPOKON eltérő színű fejléccel, továbbá a postai szállításból kizárt tárgyak, valamint a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételei az 1. SZ. FÜGGELÉK-ben kerülnek megjelentetésre.
3) A Posta által nyújtott postai szolgáltatásokra különösen az alábbi jogszabályok
a) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.);
b) a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet;
c) a nemzetközi szolgáltatások tekintetében a 2012. évi CXIII. törvénnyel kihirdetett, azt Egyetemes Postaegyesület XXIV. Genfi Kongresszusán elfogadott Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve, valamint az ehhez kapcsolódó Levélpostai Szabályzat és Postacsomag Szabályzat, továbbá az egyes országokkal kötött két,- vagy többoldalú megállapodások;
d) az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díjának meghatározási módszeréről szóló 67/2012. (XII. 15.) NFM rendelet
valamint az IKF/153/2013-NFM_SZERZ számú Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: EPKSZ)
együttesen vonatkoznak.
4) A jelen ÁSZF-ben szabályozott, de postai terméknek/szolgáltatásnak, vagy többletszolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásokat a Posta jelen ÁSZF, a 3) bekezdésben meghatározott jogszabályok és az EPKSZ, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései szerint végzi.
5) Jelen ÁSZF módosítását a Posta annak hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal honlapján (ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK) közzéteszi.
6) A Postát azonosítja a következő feliratok, illetve színes ábrák bármelyikének önálló vagy e feliratok, illetve színes ábrák közül többnek az egyidejű szerepeltetése a postai küldeményen, annak címiratán vagy – amennyiben a kísérő okirat a kézbesítés során a jogosult átvevő részére átadásra kerül – annak kísérő okiratán:
a) MP;
b) MPRT;
c) MPZRT;
d) Magyar Posta;
e) Magyar Posta Rt.;
f) Magyar Posta Zrt.;
g) Posta;
h) „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési lenyomat;
i) OLK;
j) FILAPOSTA;
k) postakürtábra és stilizált változata (171406 lajstromszámon 2001. december 12-én bejelentett védjegyként);
l) EMS gyorsposta ábra (130542 lajstromszámon 1989. január 12-én bejelentett védjegyként);
m) xxxxxx xxxx (189248 lajstromszámon 2005. szeptember 19-én bejelentett védjegyként);
n) MPL ábra (186616 lajstromszámon 2005. július 11-én bejelentett védjegyként);
o) DMC ábra (189727 lajstromszámon 2006. március 21-én bejelentett védjegyként);
p) BÉLYEG M ábra (189671 lajstromszámon 2005. szeptember 30-án bejelentett védjegyként).
7) A 6) bekezdésben felsorolt felirat(ok), illetve színes ábrák a postai küldemény felvétele, vagy feldolgozása során is feltüntetésre kerülhet(nek).
3. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
1) Postai létesítménynek minősülnek a postai szolgáltatóhelyek, felvételi és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök.
2) Postai szolgáltatóhely a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító felvételi vagy kézbesítési pont, ide nem értve a Posta által elhelyezett levélgyűjtő szekrényt vagy más, a postai küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére vagy kézbesítésére szolgáló eszközt.
3) Állandó postai szolgáltatóhely a munkanapokon összességében napi két órát elérő nyitvatartási idejű postai szolgáltatóhely.
4) Felvételi pont a postai küldemény felvételének céljából a Posta által elhelyezett levélgyűjtő szekrény vagy más, a postai küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszköz, továbbá az erre a célra kijelölt helyiség vagy hely.
4/A) Támpont a közutak mentén a postai szolgáltató által kijelölt és üzemeltetett, felvételi pontnak és kézbesítési pontnak is minősülő, kézbesítésre alkalmas eszközzel ellátott hely, amely lehetővé teszi a postai küldemények felvételét és a címekhez rendelten biztosítja levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését, valamint – a kézbesítés megkísérlésének mellőzésével – a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény érkezéséről szóló értesítő elhelyezését.
5) Mobilposta az a postai szolgáltatóhely, amely által az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények felvételére és/vagy kézbesítésére a Posta legalább az erre kijelölt hely (elérhetőségi pont) útján tesz eleget.
6) Csomagautomata az a Posta által üzemeltetett felvételi és kézbesítési pontnak minősülő eszköz, amely – a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint – a postacsomag sérülésmentes és biztonságos felvételét és kézbesítését teszi lehetővé.
7) A Posta által üzemeltetett postai létesítmények nevét, címét, elérhetőségeit és az ott nyújtott szolgáltatásokról szóló tájékoztatást a Posta honlapján közzétett POSTALISTA–ban tekintheti meg.
8) A Posta által ügyfélhívó rendszer telepítésével támogatott postai létesítményeknél történő szolgáltatás igénybevétel előzetes feltétele, az ügyfélhívó rendszer rendeltetésszerű használata. Az ILYEN POSTAI LÉTESÍTMÉNYEKNÉL a Posta az időpontfoglalás lehetőségét az erre szolgáló üzleti alkalmazás útján vagy a KÜLÖN ÁSZF szerint regisztrációval rendelkezők számára a HONLAPJÁN biztosítja.
3.2. A küldemény tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevétele
1) A postai szolgáltatásból – a küldemény szállítási módjának függvényében – kizárt minden olyan küldemény, amely olyan árut tartalmaz, aminek közúton, vasúton, tengeri vagy légi úton történő szállítását jogszabály tiltja.
3) A feladó felelőssége gondoskodni arról, hogy a küldemény tartalma a jogszabályoknak, valamint a jelen ÁSZF és a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK szerint meghatározott feltételeknek megfeleljen. Jelen ÁSZF-ben meghatározott egyes tárgyak és anyagok csak a jelen ÁSZF-ben előírt feltételekkel adhatók fel. A Posta a termék/szolgáltatás definíciójában foglaltak alapján levélküldeménynek vagy postacsomagnak nem minősülő postai küldeményt levélküldeményként vagy postacsomagként kezelheti és díjazhatja.
4) A Posta nem vizsgálja a küldemény tartalmát arra vonatkozóan, hogy a postai szállításból kizárt, vagy feltételesen szállítható-e.1 Ha azonban a postai szolgáltatás bármely szakaszában azt állapítja meg, hogy a küldemény tartalma a postai szállításból kizárt, vagy a szállításhoz szükséges feltételek hiányoznak, a küldeményt a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek nem kézbesíti, a szállításból kivonja és erről a feladót értesíti. Az ebből eredő költségek a feladót terhelik. A postai szolgáltatási szerződés teljesítésének elmaradásáért a Posta felelősséggel nem tartozik.
5) Ha a küldemény az 1. SZ. FÜGGELÉK szerinti postai szállításból kizárt tárgyat vagy anyagot tartalmaz, a postai forgalomból kivont küldeményt a Posta az illetékes hatóság részére
1 A repülőtéren engedélyezett gazdasági tevékenységet folytató társaságoknak, így a Postának is jogszabály alapján (NAVSEC program, a 300/2008/EK rendelet, a 2015/1998 Bizottság (EU) rendelet, a 169/2010. (V.11.) Korm. rend.) a légi szállítás esetében az export (kimenő) postaanyag tartalmát légiközlekedés-védelmi ellenőrzésnek kell alávetni. Ez a tartalomellenőrzés elsősorban a repülésbiztonságot veszélyeztető eszközök kiszűrésére szolgál (pl.: lőfegyverek, szúróeszközök, fegyverként használható tárgyak, robbanó vagy gyújtó és gyúlékony eszközök, anyagok).
átadja. Az ebből eredő valamint a hatóság eljárása alapján felmerülő költségek a feladót terhelik.
6) A Posta a szállításból a 4) és 5) bekezdések szerint kivont küldemények feladásakor a postai szolgáltatás igénybevételéért megfizetett díjat visszatéríteni nem köteles. Amennyiben már a küldemény felvételekor észlelhető, hogy az a postai szállításból kizárt, úgy a Posta a küldemény felvételét köteles megtagadni, illetve feltételesen szállítható tárgyak esetében jogosult a felvételt a szállításhoz szükséges feltételek meglététől függővé tenni.
7) A feladó felelős a küldemény által természetes személyek életében, egészségében és testi épségében, továbbá egyéb tárgyakban, postai berendezésekben és más küldeményekben okozott károkért, köteles viselni saját kárát és megtéríteni a Posta felmerült többletköltségeit is (pl.: visszaküldés, újracsomagolás, a kárenyhítés körében felmerült költségek, stb.), ha azok annak folytán keletkeztek, hogy a feladó a jogszabályokban és a jelen ÁSZF-ben foglalt előírásokat nem tartotta be.
8/A) Amennyiben a 8) bekezdés szerinti bizonyítás
a) következtében a Posta feltételezése alaptalannak bizonyult, a küldemény ismételt, biztonságos csomagolására a Posta díjmentesen köteles. Ebben az esetben a csomagolás hiányosságára a Posta a továbbiakban nem hivatkozhat;
b) során a feladó a küldemény burkolatára és a feladást igazoló okiratra feljegyzett kifejezett nyilatkozatával és a postai szolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggő kártérítési igényérvényesítés egyidejű lemondásával kéri a feladásra szánt postai küldemény változatlan tartalom és csomagolás mellett történő felvételét, a Posta kizárólag abban az esetben vállalja a postai szolgáltatási szerződés teljesítését, ha a feladásra így előkésztett küldemény tartalma, csomagolása (azon a szükségszerű feliratok és jelzések feltüntetése), lezárása és címzése postai szolgáltatás teljesítésére alkalmas, továbbá természetes személyek életében, egészségében és testi épségében, továbbá egyéb tárgyakban, postai berendezésekben és más küldeményekben nem okozhat kárt.
9) Nemzetközi viszonylatba jogszabály és a jelen ÁSZF szerint egyébként feladható tárgyak és anyagok esetében is előfordulhat, hogy azok postai szállítását a rendeltetési hely szerinti
ország szabályai tiltják, vagy meghatározott feltételhez kötik és erről a Posta nem értesül. A nemzetközi előírások figyelmen kívül hagyása miatt a küldemény vonatkozásában a rendeltetési hely szerinti ország által tett intézkedésekért a Posta felelősséget nem vállal.
10) Nemzetközi viszonylatba, különösen az Európai Unión kívüli rendeltetési hely szerinti országokba irányuló, vámköteles tartalmú küldemény feladása esetén, az igénybevett szolgáltatás címiratán, vagy ha az nem került rendszeresítésre a CN 22 vagy CN 23 vám- árunyilatkozaton a feladásra szánt tartalom részletes feltüntetése szükséges a rendeltetési hely szerinti ország vámkezelésének elősegítése érdekében. A tartalom feltüntetése során kerülni kell az általános megfogalmazásokat (pl.: ajándék, alkatrész), a tartalom minél pontosabb megnevezése, illetve feltüntetése gyorsítja a rendeltetési hely szerinti ország vámkezelési folyamatait.
11) A postai szállításból kizárt tárgyak, valamint a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételeiről a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK illetve a POSTAI
SZÁLLÍTÁSBÓL KIZÁRT ÉS FELTÉTELESEN SZÁLLÍTHATÓ VESZÉLYES ÁRUK dokumentumból lehet
tájékozódni.
12) Nemzetközi e-kereskedelmi forgalomban rendelt áruk esetén a címzett (a vásárló) köteles ellenőrizni és alkalmazni a postai küldeményt felvevő külföldi postai szolgáltató biztonsági előírásait.
3.3. A küldemények csomagolása
1) A feladó felelőssége gondoskodni arról, hogy a küldemény csomagolása a jelen ÁSZF és a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK szerinti feladási feltételeknek megfeleljen, különösen azokban az esetekben is, ha a küldemény kereskedelmi szokás szerinti (gyári) csomagolással már rendelkezik vagy a küldemény feladásra történő előkészítésekor kereskedelmi forgalomban vásárolt csomagolóanyagot használ.
2) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy az a tartalom tulajdonságának, jellegének, alakjának, tömegének megfeleljen és a Postától elvárható szakszerű szállítás során a tartalom minőségét és épségét megóvja. A csomagolásnak biztosítania kell, hogy a szállítás során – a Posta elvárható gondossága mellett – a postai küldemény tartalma sérülésmentes maradjon, természetes személyek életében, egészségében és testi épségében, továbbá egyéb tárgyakban, postai berendezésekben és más küldeményekben kárt ne okozzon. A csomagolásnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy más postai küldeményekkel való érintkezéssel (egymásra rakás) vagy az automatizált küldemény-feldolgozás technológiájából szükségszerűen adódó fizikai hatásokkal (forgatás, címre állítás, csoportosítás) szemben is megőrizze a küldemény sértetlenségét. Csomagolásra hullámkarton dobozt, zsákot, fa/fém/műanyag ládát, továbbá az egy egységből álló tartalom
esetén (pl.: szekrény, radiátor) hullámpapírt, vagy légpárnás fóliát kell használni. A csomagolásnak biztosítania kell továbbá a teljes postai kezelés időtartamára a tartalom hőmérsékleti követelményeinek megfelelő körülményeket, különösen az időjárási körülményeknek közvetlenül kitett, a postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközökben (pl.: Csomagautomata) esetlegesen felmerülő szélsőséges (-25°C és +65°C) hőmérsékleti viszonyok között is.
A speciális csomagolásban szállítható küldemények (pl.: törékeny, veszélyes áruk) csomagolására vonatkozó feladási feltételeket a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK tartalmazza.
2/A) Amennyiben a feladásra szánt küldemény több darabból áll, azt minden esetben további közös burkolatba (pl.: hullámkarton doboz, zsák, fa/fém/műanyag láda, fólia) kell foglalni. A közös burkolatnak és az ahhoz tartozó lezárásnak olyannak kell lennie, amely a postai szolgáltatás teljesítése során megfelelően biztosítja a postai küldemény összetartozását, továbbá azon a szükséges jelölések és feliratok tartósan elhelyezhetőek.
3) Burkolatként olyan tiszta, világos csomagolóeszközt kell használni, amelyen esetleges korábbi postai kezelés nyoma nem található, amely a címirat olvashatóságát, valamint a postai kezelést nem zavarja, és amelyre a címirat, a postabélyegek és egyéb jelzések könnyen és tartósan ráragaszthatók. Amennyiben a feladó a csomagolóeszközt postai küldemény csomagolásához újrahasznosítja, a nem veszélyes árut tartalmazó küldemények csomagolására nem használható fel az olyan csomagolóanyag, amelyet korábban veszélyes árut tartalmazó küldemény csomagolására használtak és annak külső felületén ADR köteles árura utaló jelzés (bárca, UN szám, stb.) található.
4) Nem kell csomagolni azokat a tárgyakat, amelyeket a kereskedelmi szokás – vagy a feladóval kötött külön írásba foglalt szerződés – szerint nem csomagolnak (pl.: gumiabroncs, műanyaghordó, fém/műanyag kanna, műanyag balon, zárt bőrönd, kézitáska, utazótáska) és külön csomagolás nélkül is biztosítható e küldemények, valamint a természetes személyek élete, egészsége és testi épsége, továbbá egyéb tárgyak, postai berendezések és más küldemények sértetlensége. Csomagolás nélkül több tárgyat – a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételeiről szóló 1. SZ. FÜGGELÉK rendelkezésében foglaltak teljesítésének kivételével – nem lehet egybekötni.
5) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy a burkolat nyilvánvaló megsértése nélkül a tartalomhoz ne lehessen hozzáférni.
6) Értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladásra szánt postacsomag esetében az alkalmazott boríték vagy burkolat egyetlen része sem készülhet átlátszó anyagból, kivétel az egy egységből álló tartalom, továbbá ha a csomagoláson belül a tartalmaknak külön-külön
van csomagolásuk, illetve az olyan több darabból álló egybecsomagolt küldemény, amelynek elemei – a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételeiről szóló a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK rendelkezése szerint – külön-külön csomagolás nélkül szállíthatóak.
7) -2
8) Az egyes postai küldemények csomagolására vonatkozó, az e pont alatt nem szereplő különös szabályokat a termékhez/szolgáltatáshoz tartozó külön TERMÉKLAPOK továbbá a Posta honlapján közzétett HELYES CÍMZÉS ÉS A KÜLDEMÉNYEK FELADÁSRA TÖRTÉNŐ
ELŐKÉSZÍTÉSE dokumentum tartalmazza.
1) A feladó felelőssége gondoskodni arról, hogy a küldemény lezárása a jelen ÁSZF és a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK szerinti feladási feltételeknek, továbbá a Posta honlapján közzétett HELYES CÍMZÉS ÉS A KÜLDEMÉNYEK FELADÁSRA TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE dokumentumban foglaltaknak megfeleljen. A lezárásnak olyannak kell lennie, hogy annak nyilvánvaló megsértése nélkül a postai küldemény tartalmához ne lehessen hozzáférni.
2) -3
3) -4
1) 100.000 forintot nem meghaladó összegű értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladásra szánt postacsomag lezárásakor a 3.4. PONT 1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
2) 100.000 forintot meghaladó összegű értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladásra szánt postacsomagok esetén, a feladónak
a) boríték használatakor a lezárt szárnyakat a leragasztáson túl a teljes felületével tapadó, világos színű címkével is le kell ragasztania;
b) a nem borítékba csomagolt értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladásra szánt postacsomagok csomagolóanyagának összeérő széleit az a) alpont szerinti címkével le kell ragasztania, vagy egy darabból álló csomómentes zsineggel kell átkötnie és a zsineg végeit címkével a burkolathoz kell erősítenie (a zsineget a kereszteződéseknél át kell hurkolni egymáson, azért, hogy a zsineg elvágása nélkül ne lehessen levenni a küldemény burkolatáról);
2 Hatályát vesztette 2022. január 1-jén.
3 Hatályát vesztette 2016. november 22-én.
4 Hatályát vesztette 2016. november 22-én.
c) a teljesen felragasztott az a) alpont szerinti címkét alá kell írnia, vagy egyedi bélyegzőlenyomatot alkalmazhat úgy, hogy annak egy része a címkére, másik része a burkolatra kerüljön;
d) az a) alpont szerinti címkéket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne fedjék egymást és ne érjenek össze.
2/A) A 2) bekezdés szerinti lezárásra vonatkozó speciális szabályok alkalmazása helyett a Posta elfogadja, ha a feladó a küldemény lezárására saját, egyedi azonosítást biztosító lezáró szalagot, vagy egyedi azonosítást biztosító műanyag plombát olyan módon alkalmaz, hogy azok eltávolítása csak a burkolat vagy a lezárás nyilvánvaló megsértésével valósulhat meg.
3) Ragasztott címirat abban az esetben használható, ha a címiratot teljes felületével a burkolatra ragasztották, és a csomagolás (burkolat) megsértése nélkül nem lehet eltávolítani.
100.000 Ft-ot meghaladó értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladásra szánt postacsomagnál varrt címirat nem alkalmazható.
4) -5
1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet.
2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a
5 Hatályát vesztette 2022. január 1-jén.
küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le.
3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm.
4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön.
5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat.
6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel.
a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése;
b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve);
c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése,
(a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely);
d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA.
7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat.
Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni.
7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez).
8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet.
9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni.
10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni.
11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi
hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni.
12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen.
12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is.
13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során.
14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése.
15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget.
16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül.
17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni.
18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni.
19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT 7) BEKEZDÉSÉBEN foglaltak szerint kezeli. A küldeményen a feladónak a feladói címzést (a feladó neve, a feladó – vagy, az e pont 22) és 23) bekezdései alapján a megbízó – magyarországi címe, a cím irányítószáma)
a) a levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény címoldalának bal felső sarkában a 19/A) bekezdés a)-c) alpontjai szerinti esetekben kell a postai küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán;
b) postacsomag esetén a 19/A) bekezdés b)-c) alpontjai szerinti esetekben a címiraton kell feltüntetni.
19/A) A 19) bekezdés szerinti feladói címzés adatait – amelyeket a Posta a küldemény esetleges visszakézbesítése során vesz figyelembe – fel kell tüntetni:
a) a nem könyvelt küldeményeken, ha a feladási díj kiegyenlítése nem készpénzzel, bélyeggel vagy válaszdíjszelvénnyel történik (külön írásba foglalt szerződéssel rendelkező ügyfelek);
b) a könyvelt és a díjmentesen feladható küldeményeken, a pályázat (versenytárgyalási ajánlat) tartalmúak kivételével;
c) ha a feladó postai konszolidátor;
d) vámköteles tartalmú levélküldeményeken.
19/B) Csomagautomatánál történő feladás esetén a feladást igazoló okirat elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátása érdekében, továbbá a postai szolgáltatási szerződés teljesíthetősége érdekében szükséges feladói nyilatkozat rendelkezésre állása céljából a
feladónak a címiraton fel kell tüntetnie az e-mail címét, valamint a telefonjának hívószámát is.
20) A pályázat tartalmú küldeményre a feladóra vonatkozó címzés helyett a „Pályázat” feliratot, továbbá postacsomag esetében emellett a Budapest 1811 címet szükséges feltüntetni.
21) Amennyiben a feladó a küldeményen visszakézbesítési címként több magyarországi levelezési címet tüntet fel, akkor a Posta az első helyen feltüntetett címet, ha az egyik cím postafiókot jelöl, akkor a postafiókot veszi figyelembe. Postacsomag esetében a feladó magyarországi visszakézbesítési címe nem lehet postafiók, PostaPontok, Csomagautomata, illetve nem lehet „postán maradó”.
22) Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés a postai konszolidátorral jön létre, feladóként a konszolidátort és a megbízó személyét, valamint visszakézbesítési címként vagy a konszolidátor vagy a megbízó magyarországi címét is minden esetben fel kell tüntetni a küldeményen. Visszakézbesítési címként a konszolidátor magyarországi címe helyett a megbízó magyarországi címe abban az esetben tüntethető fel a küldeményen, ha a konszolidátor és a Posta között kötött külön írásba foglalt szerződés ezt tartalmazza, továbbá ez alapján a konszolidátor a küldemények átvételére megbízást ad a megbízó részére. A feladó és a megbízó személyének pontos beazonosítása érdekében a Posta elvárja, hogy a küldemény tartalmazza a „Feladó” vagy a „Konszolidátor” és a „Megbízó” feliratok vagy e megnevezések egyértelmű rövidítése mellett azok nevét, elnevezését.
23) A feladó és a megbízó személyének felirattal jelzett beazonosítására vonatkozó követelmények teljesítésének hiányában a Posta a feladóra vonatkozó címzést és egyéb közleményeit tartalmazó területen belül egyértelműen rangsorolt jelöléssel az első helyen megnevezett személyt tekinti feladónak.
24) A feladó köteles teljesíteni a küldemények címzésére, feladásra történő előkészítésére vonatkozóan a Posta által megállapított további részletes elvárásokat (különösen akkor, ha a küldeményt konszolidátor kívánja feladni), melyeket a Posta a honlapján közzétett
a) HELYES CÍMZÉS ÉS A KÜLDEMÉNYEK FELADÁSRA TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE, továbbá
b) az elektronikus feladójegyzékkel történő feladás esetén annak előállítására valamint az abban feltüntetésre kerülő küldemények feladásra történő előkészítésére vonatkozó feltételeket előíró MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ és TECHNOLÓGIAI ÚTMUTATÓ
dokumentumok tartalmaznak.
25) A Posta belföldi és nemzetközi viszonylatba címzett postai küldemények címzésével kapcsolatos további elvárásairól, címzés-mintáiról a MINTATÁR elérhetőségen lehet tájékozódni.
3.5.1. Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények címzésére vonatkozó további szabályok
1) Ha a rendeltetési hely szerinti országban nem latin betűket és arab számokat használnak, akkor a címet latin betűkkel és arab számokkal is fel kell tüntetni. A rendeltetési hely nevét és a rendeltetési ország nevét nagy betűkkel kell kiírni, a megfelelő postai irányítószámmal kiegészítve. A rendeltetési hely nevét lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén kell feltüntetni.
2) Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények esetében a 3.5. PONT 7) bekezdésében foglalt címzés feltüntetése szükséges, az alábbiak szerint:
a) a b)-c) alpontokban foglalt sorrend eltérő a nemzetközi küldemények esetében: a címzett nevét követően külön sorban a küldemény közterületi címét, és ha van közelebbi címadatait szükséges feltüntetni, majd a cím harmadik sorában a címhely irányítószámát a rendeltetési hely megnevezését kell jelölni;
b) a fenti adatokon túl magyar nyelven fel kell tüntetni a rendeltetési hely szerinti ország nevét. A rendeltetési hely szerinti ország nevét – a nemzetközi küldeményforgalom zökkenőmentes biztosítása érdekében – célszerű angol nyelven is feltüntetni.
3) -6
4) Az irányítószámot a cím részeként kell elhelyezni, a 2) bekezdés a) alpontjában foglaltak szerint.
5) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet.
6) „Postán maradó”-ként címzett postai küldemények címében a címzett nevén kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát, valamint a rendeltetési hely szerinti ország nevét kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá a címzésben fel kell tüntetni a „Poste restante” feliratot.
7) A borítékon vagy a burkolaton a feladónak és a címzettnek csak egy-egy levelezési címe lehet.
6 Hatályát vesztette 2015. július 13-án.
8) Nem adhatók fel az olyan küldemények, amelyeknek a címoldalát egészében vagy részben több részre osztották, abból a célból, hogy azokba folytatólagos címeket írjanak.
9) Az egyes postai küldemények címzésére vonatkozó, az e pont alatt nem szereplő különös szabályokat a termékhez/szolgáltatáshoz tartozó külön TERMÉKLAPOK tartalmazzák.
10) -7
3.6. Egyéb általános szabályok
3.6.1. Feladást igazoló okiratok, címiratok, kísérő okiratok
1) A küldeményenkénti díjszabás szerint feladásra szánt postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat – az adott alkalommal feladásra kerülő küldeményekhez igazodó mennyiségben – a Posta díjmentesen bocsátja rendelkezésre. E nyomtatványokat a Posta által kitöltendő adatok kivételével – a külön
TERMÉKLAPON feltüntetett eltérő rendelkezés hiányában – hiánytalanul, a küldeményen feltüntetett címzetti és feladói (visszakézbesítési) címzéssel azonosan kitöltötten kell a küldemény feladásakor a Posta számára átadni.
2) A Posta a könyvelt küldeményre vonatkozó postai szolgáltatási szerződés létrejöttének igazolásául a feladó részére – papíralapú vagy elektronikus formában – feladást igazoló okiratot ad át.
3) A feladást igazoló okiratot mindkét fél által elektronikusan is visszakereshető jelzés vagy elektronikus formában rögzített adatbázis (a továbbiakban: elektronikus feladójegyzék) továbbá egyedileg kialakított tartalmú feladást igazoló okirat is helyettesítheti. Az elektronikus feladójegyzék előállítására valamint az abban feltüntetésre kerülő küldemények feladásra történő előkészítésére vonatkozó feltételeket a TECHNOLÓGIAI ÚTMUTATÓBAN valamint a MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓBAN állapítja meg a Posta, melyek maradéktalan teljesítése a feladó kötelezettsége.
3/A) A Posta a honlapján közzétett POSTALISTA „T” oszlopában nem megjelölt postai szolgáltatóhelyeken a külön írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező feladók által
a) elsőbbségi és nem elsőbbségi azonosított levél;
b) szerződéses, kedvezményes díjú azonosított címzett reklámküldemény;
c) belföldi könyvelt levélküldemények;
d) nemzetközi viszonylatba címzett könyvelt levélküldemények valamint
e) nemzetközi viszonylatba címzett nem könyvelt vámköteles tartalmú levélküldemények
7 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2021. január 1.) a 3.5. pont 25) bekezdése tartalmazza.
elektronikus feladójegyzékkel történő feladásakor a Posta rendelkezésére kell bocsátani az elektronikus feladójegyzéken feltüntetett küldemények adatait tartalmazó papíralapú feladójegyzéket két példányban, valamint az elektronikus feladójegyzék beküldésének Posta által történt befogadását tartalmazó visszaigazolást.
3/B) Belföldi könyvelt levélküldemények valamint nemzetközi viszonylatba feladásra szánt nem könyvelt és könyvelt vámköteles tartalmú levélküldemények elektronikus feladójegyzékkel történő feladásakor a Posta rendelkezésére kell bocsátani az elektronikus feladójegyzék beküldésének Posta által történt befogadását tartalmazó visszaigazolást.
4) A feladó tudomásul veszi, hogy a Posta a postai küldemények feladását igazoló okiratot, valamint a postai küldeményt és annak kísérő okiratát közcélú vagy postai szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást tartalmazó reklám lenyomattal is elláthatja, amennyiben az a küldemény címzésének valamint a feladóra vonatkozó címzés áttekinthetőségét nem zavarja.
5) A küldemények címoldalán (a legnagyobb oldallap sima felületén) kell elhelyezni – a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint – a megadott műszaki útmutató alapján elkészített címiratot, illetve a postai szolgáltatóhelyen beszerezhető, megfelelően kitöltött kísérő okiratot az erre rendszeresített öntapadós fóliatasakban.
6) A termékekhez/szolgáltatásokhoz tartozó feladást igazoló okiratokra, címiratokra, kísérő okiratokra, vonatkozó információkat a külön TERMÉKLAPOK tartalmazzák.
7) A feladást igazoló okiratok, címiratok, valamint a kísérő okiratok, kitöltött mintáiról a MINTATÁR elérhetőségen lehet tájékozódni.
1) A küldemények feladásához szükséges feladást igazoló okiratot, címiratot, kísérő okiratot, vonalkódos azonosítót, jelzőcímkét a Postával e tárgyban kötött külön írásba foglalt szerződéssel rendelkező feladók a Posta által rendelkezésükre bocsátott műszaki útmutató alapján önmaguk is előállíthatják vagy előállíttathatják, amelyet azonban használat előtt a Postával engedélyeztetniük kell. A címirat vagy vonalkódos azonosító előállítása – erre vonatkozó ellentétes külön írásba foglalt szerződés hiányában – a Posta által megadott műszaki útmutató alapján, vagy a Posta által átadott szoftver használatával a feladó feladata.
2) A szolgáltatásokhoz/termékekhez tartozó műszaki dokumentációra (feladást igazoló okirat, címirat, kísérő okirat vonalkódos azonosító, jelzőcímke) vonatkozó információkat a külön TERMÉKLAPOK tartalmazzák.
3.6.3. További tudnivalók nemzetközi viszonylatba történő küldemény feladásához
1) A küldemény tartalmával kapcsolatban a cím szerinti és a küldemény kezelésében részt vevő országban felmerülhet behozatali tilalom (korlátozás).
2) Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények esetében felmerülő, a Posta által ismert behozatali tilalmakról, az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által közzétett és a külföldi postai szolgáltatók által karbantartott NEMZETKÖZI POSTAI FORGALOMBÓL KIZÁRT,
ILLETVE FELTÉTELESEN SZÁLLÍTHATÓ TÁRGYAK KÖRE elérhetőség illetve a Posta központi
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT–a ad tájékoztatást. A tájékoztatás teljeskörűségéért a Posta felelősséget nem vállal. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a veszélyes áruk légi szállítására külön speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket a közúti szabályozáson kívül figyelembe kell venni és alkalmazni szükséges. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a légitársaságok az általános és speciális előírásokon túlmenően még külön szigorító intézkedéseket is előírhatnak, ezért ilyen áru szállítása esetén minden esetben célszerű tájékozódni.
Az egyes országok speciális rendelkezéseire vonatkozóan további információ – a küldemény feladását megelőzően – az adott ország magyarországi nagykövetségétől, illetve annak kereskedelmi kirendeltségétől is beszerezhető.
3) Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények vám elé állításához (bemutatásához) szükséges további feladási feltételeket a Posta által biztosított postai vámügynöki szolgáltatásra vonatkozó külön TERMÉKLAP tartalmazza.
4) Egyes országok speciális rendelkezéseket fogalmaznak meg az országukba irányuló küldemények vámszempontú beviteléhez, elsősorban a küldemények tartalmához, tartalom mennyiségéhez kapcsolódó vám és adóteher vonatkozásában, illetve a bevitelhez szükséges előzetes teendők tekintetében. Erre vonatkozó információ – küldemények feladását megelőzően – az adott ország magyarországi nagykövetségétől, illetve annak kereskedelmi kirendeltségétől szerezhető be.
5) Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt postai küldemény kézbesítésének, illetve szükség esetén vámkezelésének meggyorsítása érdekében célszerű feltüntetni a címzett telefonszámát vagy e-mail címét is. Ezen adatok feltüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a feladó a címzettől erre vonatkozóan megfelelő jogalappal rendelkezik.
6) Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények feladási és kézbesítési feltételeiről az ORSZÁGLAPOK ad tájékoztatást.
1) Az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottsága a postai létesítmények működésének olyan előre tervezhető, vagy nem tervezett ideiglenes szüneteltetése, amely időszakban az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása a normál üzletmenet szerint nem biztosítható, de amely időszakot előidéző körülmény fennállásának megszűnését követően az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása legalább az azt megelőző feltételek szerint történik.
2) A Posta az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételét érintő előre tervezhető akadályozottságáról, a helyben szokásos módon az ideiglenes szüneteltetés tervezett időpontját megelőzően hirdetmény útján tájékoztatást ad. A Posta a honlapján közzétett POSTALISTA-ban az állandó postai szolgáltatóhelyek napi nyitvatartási idejére vonatkozó tájékoztatást az előre tervezhető akadályozottság tényére való tekintettel naprakészen tartja.
3) Az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének előre nem tervezhető akadályozottságának időszakában a Posta a felhasználókat, továbbá a hozzá forduló közvéleményt a Posta központi ÜGYFÉLSZOLGÁLAT–ának elérhetőségein és a Posta honlapján közzétett POSTALISTA-ban tájékoztatja arról, hogy az egyetemes postai szolgáltatás hol és milyen időbeli hozzáférhetőséggel kerül biztosításra. Az állandó postai szolgáltatóhelyet érintő előre nem tervezett ideiglenes szüneteltetés időszakában – amennyiben az akadályozottságra okot adó körülmény jellege ezt nem zárja ki – a Posta köteles továbbá az érintett állandó postai szolgáltatóhely bejáratánál elhelyezett, a zárva tartás időszakában is olvasható formában a legközelebbi állandó postai szolgáltatóhely területi elhelyezkedéséről és időbeli hozzáférhetőségéről írásban tájékoztatást adni.
4) A Posta megtagadhatja a postai szolgáltatási szerződés megkötését, ha a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek – tevékenységi körén kívül álló okból – átmenetileg nem állnak rendelkezésre.
5) A Posta – az ADR előírásainak való megfelelés illetve a szállítókapacitások rendelkezésre állásának függvényében – korlátozhatja egyes postai termékek/szolgáltatások, többletszolgáltatások és/vagy kiegészítő szolgáltatások igénybevételét, ha a postai küldemény tartalma a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK dokumentum II. fejezet 1-3. pontjaiban foglaltak szerinti veszélyes áru.
3.8. A külön írásba foglalt szerződés tartalma és megkötése
1) Amennyiben valamely Posta által nyújtott szolgáltatás (ideértve a többlet-, vagy kiegészítő szolgáltatást is) igénybevétele külön írásba foglalt szerződés megkötésével történik, annak rendelkezéseire – a felek megállapodása, a jelen ÁSZF vagy a külön TERMÉKLAPON feltüntetett eltérő rendelkezés hiányában – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A külön
írásba foglalt szerződésben a Posta olyan többlet- és kiegészítő szolgáltatások teljesítését is vállalhatja, amelyeket a jelen ÁSZF vagy a külön TERMÉKLAP nem tartalmaz.
2) A külön írásba foglalt szerződés megkötésének a feltétele, hogy a Postával szerződő fél megfelelő módon azonosítsa magát és szerződéskötési jogosultságát. A Posta megfelelően azonosítottnak tekinti a másik szerződő felet, ha a másik fél személyazonosságát a 6.10. PONT 6) bekezdése szerint igazolja és amennyiben más természetes személy vagy szervezet képviseletében jár el, képviseleti jogosultságát meghatalmazással, vagy – szervezet képviselete esetén – a 6.10. PONT 1), 3) és 5) bekezdései szerinti dokumentumokkal támasztja alá.
3) A Posta jelen ÁSZF értelmezése során a továbbiakban külön írásba foglalt szerződésnek tekinti azokat a szerződéseket is, amelyek a XXX.XXXXX.XX oldalon (ÉN POSTÁM) történt előzetes regisztrációt követően az Internetes oldal útján, elektronikus megrendelés kitöltésével jönnek létre.
1) A Posta jelen ÁSZF 4.3.1. PONT 2) BEKEZDÉS a) és b) alpontjaiban megjelölt felvételi pontokra a feladó által történő beszállításkor a szállításra használt és a küldemény 3.3. PONT szerinti csomagolásának nem minősülő egységrakomány-képző eszközzel kapcsolatban az alábbiak szerint jár el:
a) EUR szabvány raklap helyett a feladó által felhasznált EUR szabvány raklapnak megfelelő csere raklapot – a lehetőségekhez mérten a küldemény felvételét követően vagy későbbi időpontban – biztosít;
b) a nem EUR szabvány szerinti („egyutas”) raklapot a Posta csak abban az esetben szolgáltatja vissza – a lehetőségekhez mérten a küldemény felvételét követően vagy későbbi időpontban –, ha annak elszállításáról helyi egyeztetés alapján a feladó gondoskodik.
2) Az 1) bekezdés szerinti EUR szabványnak megfelelő a raklap, ha
a) alapterülete 80 x 120 cm;
b) a lábak magassága 7,8 cm, az összekötő elemekkel együtt a teljes magasság 14,4 cm;
c) a raklap mindkét hosszanti oldalán és a jobb oldali saroklábon jól láthatóan szerepel az európai szabvány raklap jele: ovális keretben EUR felirat;
d) a raklap mindkét hosszanti oldalán és a bal oldali saroklábon jól láthatóan szerepel az engedélyező (PK, DB, MÁV) jele;
e) a középső lábon jól láthatóan szerepel egy hat számjegyből álló kód, amely a minősítő szerv jelét és a gyártás idejét tartalmazza.
3) A feladó tudomásul veszi, hogy a feladó által használt EUR szabvány szerinti raklapot a Posta a küldemények a jelen ÁSZF 4.3.1. PONT 2) BEKEZDÉS a) és b) alpontjaiban megjelölt felvételi pontokra a feladó által történő beszállításakor új-újszerű („fehér”), vagy használt- javított („nem fehér”), valamint a látható elemek sérülésmentessége vonatkozásában előzetesen minősíti, majd a küldemények raklapról történt lepakolása után az átvételnél még nem látható elemek sérülésmentessége vonatkozásába utólagosan is minősíti. Az utólagos minősítés eredménye függvényében a Posta a feladó által használt EUR szabvány szerinti raklap előzetes minősítését megváltoztathatja. Amennyiben a feladó által használt egységrakomány-képző eszköz az utólagos minősítés eredménye szerint sérült, a Posta azt adja vissza a feladónak.
3.9.1. A postai küldemények egységrakomány-képző eszközön történő elhelyezésére vonatkozó feltételek
1) Postai küldeményt vagy egyidejűleg több küldeményt az azok szállítására használt egységrakomány-képző eszközön/eszközben a következők szerint kell elhelyezni:
a) az egyenként legfeljebb 40 kg tömegű postai küldeményt külön-külön a 3.3. PONT
szerinti csomagolási feltételeknek valamint a Posta honlapján közzétett 1. SZ.
FÜGGELÉK szerinti feladási feltételeknek megfelelően kell feladásra előkészíteni;
b) a postai küldemények és/vagy egységképző eszközök maximális tömege az egységrakomány-képző eszköz (pl.: raklap, konténer) teherbírását ne haladja meg továbbá tömege az egységrakomány-képző eszközzel együttesen legfeljebb 1000 kg lehet;
c) a postai küldeményeket illetve a feladásra történő előkészítéshez használt egységképző eszközöket (egységláda, doboz, zsák) szorosan úgy kell egymás mellé és fölé helyezni, hogy az kihasználatlanul maradó – üres – helykihasználást ne eredményezzen, ugyanakkor az egységrakomány-képző eszközön túlnyúló részek ne legyenek, továbbá magassága az egységrakomány-képző eszközzel együtt legfeljebb 1600 mm lehet;
d) a postai küldeményeket illetve a feladásra történő előkészítéshez használt egységképző eszközöket (egységláda, doboz, zsák) az egységrakomány-képző eszközhöz az elmozdulás megakadályozására megfelelő módon rögzíteni kell pl.: pántolás, ketrecbe helyezés, zsugorfóliával való burkolás - elvárt legalább 20 mikron vastagságú, vagy ennél vastagabb fólia alkalmazása úgy, hogy a több sorban elhelyezett postai küldemények és/vagy egységképző eszközök legalább két felső
sora zsugorfóliával több rétegben körbe van tekerve, majd alul az egységrakomány- képző eszköz sarkához van rögzítve;
e) a postai küldemény 3.3. PONT szerinti csomagolásának nem minősülő egységrakomány-képző eszköz valamint a postai küldemények és/vagy egységképző eszközök c)-d) alpontok szerinti elhelyezésének biztosítania kell, hogy a szállítás során – a Posta elvárható gondossága mellett – természetes személyek életét, egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, továbbá egyéb tárgyakban, postai berendezésekben és más küldeményekben kárt ne okozzon.
2) A postai küldemény 3.3. PONT szerinti csomagolásának nem minősülő egységrakomány- képző eszköznek alkalmasnak kell lennie gépi vagy kézi eszközökkel történő anyagmozgatásra.
3) Amennyiben az 1)-2) bekezdésekben foglaltak szerint a feladásra előkészített postai küldemények szállítására használt egységrakomány-képző eszköz anyagmozgatására az átadó bocsátja a Posta rendelkezésére a kézi anyagmozgató eszközt, annak rendeltetésszerű és balesetmentes használatra alkalmas állapotának biztosítása az átadó felelőssége. Amennyiben az egységrakomány-képző eszköz terjedelme/tömege/mennyisége a Posta által kiállított gépkocsi emelőhátfalának használatán túl gépi anyagmozgatást is szükségessé tesz, a gépi anyagmozgató eszközt és annak kezelését végző megfelelően képzett személyt az átadó köteles biztosítani.
4. A POSTAI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS
4.1. A postai szolgáltatási szerződés – szerződő felek
1) A postai szolgáltatási szerződés szerződő felei a feladó és a Posta, a szerződés tárgya a postai szolgáltatás nyújtása.
2) A postai szolgáltatás a postai küldemény felvételét, szükség szerint gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen vagy részben magában foglaló, gazdasági tevékenység keretében végzett szolgáltatás.
3) A Posta a postai szolgáltatás nyújtásához közreműködőt (a továbbiakban: Postapartner) vehet igénybe, aki e tevékenységét a Posta nevében, javára és felelősségére végzi.
4) Feladó az, aki a Postával a postai szolgáltatási szerződést saját nevében megköti.
4.2. A postai szolgáltatási szerződés tárgya
1) A postai szolgáltatási szerződés alapján a Posta vállalja, hogy a jelen ÁSZF-ben és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő tartalmú, csomagolású, lezárású, méretű, címzésű és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges jelzőcímkékkel, valamint
kísérő okirattal együttesen mért tömegű postai küldeményeket díj fizetése ellenében a feladótól átveszi, továbbítja és – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a feladó által megjelölt címhelyen és a feladó által igénybevett időgarantált szolgáltatás/többletszolgáltatás esetében a megjelölt határidőn belül a címzett, vagy egyéb jogosult átvevő részére kézbesíti, illetve a kézbesítést megkísérli. A Posta vállalja, hogy a postai szolgáltatási szerződést – az adott termék/szolgáltatás külön TERMÉKLAPJÁNAK rendelkezése szerinti, a küldeményben elhelyezhető tartalomra, a küldemény méretére, tömegére és egyéb jellemző tulajdonságaira vonatkozó feltételek alapján – a feladó rendelkezése szerint köti meg, és ebből következően a szolgáltatás nyújtása során a postai küldeményt levélküldeményként, hivatalos iratként, vakok írását tartalmazó küldeményként vagy postacsomagként kezeli és díjazza.
2) A feladó feladata a postai szolgáltatási szerződés megkötése előtt a szolgáltatás igénybevétele általános – így különösen a küldemények tartalmára, csomagolására, lezárására és címzésére vonatkozó – feltételeinek a jelen ÁSZF 3. PONT-jában meghatározottak szerinti biztosítása.
3) A méretei miatt levélszekrény útján nem kézbesíthető, címhelyre címzetten feladásra szánt belföldi viszonylatú, postai küldeményt a Posta kizárólag levélküldeménynek nem minősülő könyvelt postai küldeményként veszi fel, kezeli és díjazza. A levélszekrény útján nem kézbesíthető postai küldemények méretének megállapításakor a Posta az MSZ EN 13724:2013 szerinti szabványos levélszekrény és az ebbe kézbesíthető postai küldemény méreteit (maximális méret 324x229x24 mm) veszi figyelembe.
4) Postai küldemény, az a – szükség esetén az egységrakomány-képző eszközzel, egységképzővel (egységláda, doboz, zsák, raklap, konténer) együtt – legfeljebb 40 kg tömegű küldemény, mely a küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán (címjegyzéken) legalább címmel el van látva, vagy az a küldemény, amelyet jogszabály postai küldeménynek minősít. Ilyen postai küldemény jelen ÁSZF alkalmazása során a levélküldemény, a hivatalos irat, a vakok írását tartalmazó küldemény és a postacsomag.
5) Könyvelt küldemény az a postai küldemény, amelynek
a) felvételét a feladó irányában írásban, vagy más bizonyítható módon
b) a jogosult átvevő részére történő kézbesítését az erre szolgáló okiraton, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön vagy a 6.4.4. PONT szerint az átvételi jogosultságot biztosító azonosító rögzítését lehetővé tevő egyéb módszer alkalmazásával
a Posta elismeri.
5/A) A postai küldemény feladásának utólagos igazolását lehetővé tevő postai szolgáltatásnak a jelen ÁSZF-ben nyújtott szolgáltatások közül a könyvelt küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások minősülnek.
6) Egyetemes postai szolgáltatás keretében a Posta biztosítja a 7) bekezdésében foglalt postai küldemények munkanaponkénti felvételét, valamint a 11.2.1.-11.2.4. valamint a 11.2.6.-11.2.7. pontokban megállapított kötelezettség teljesítésével és jogszabályban meghatározott kivételek figyelembevételével a cím helyén történő kézbesítés megkísérlését.
7) Egyetemes postai szolgáltatásnak az alábbi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások minősülnek:
a) a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű, – a b)-d) alpontokban meghatározott küldeményektől eltérő – belföldi vagy nemzetközi viszonylatú nem könyvelt postai küldemények;
b) a húsz kilogrammot meg nem haladó tömegű, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú postacsomagok;
c) a vakok írását tartalmazó, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú küldemények;
d) a hivatalos iratok.
8) Egyetemes postai szolgáltatás keretében a Posta biztosítja továbbá a feladó rendelkezése alapján a 7) bekezdés a) és c) alpontjaiban meghatározott postai küldeményekhez az ajánlott, továbbá a 7) bekezdés a)-c) alpontjaiban meghatározott postai küldeményekhez a tértivevény, illetve a b) alpontjában meghatározott postacsomaghoz az értéknyilvánítás többletszolgáltatás igénybevételét.
4.2.1. Egyetemes postai szolgáltatások
1) Levélküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások
a) Belföldi viszonylatban levélküldeményekkel kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatások
aa) Elsőbbségi és nem elsőbbségi levél (levelezőlap, képes levelezőlap)
ab) Elsőbbségi és nem elsőbbségi azonosított levél (levelezőlap, képes levelezőlap) ac) Belföldi válaszküldemény szolgáltatás
ad) Szerződéses, kedvezményes díjú címzett reklámküldemény (k-dm)
ae) Szerződéses, kedvezményes díjú azonosított címzett reklámküldemény (k-dm)
b) Nemzetközi viszonylatban levélküldeményekkel kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatások
ba) Elsőbbségi és nem elsőbbségi levél (levelezőlap, képes levelezőlap) bb) -8
8 Hatályát vesztette 2019. október 28-án.
bc) Nemzetközi kereskedelmi válaszküldemény szolgáltatás bd) -9
be) „M” zsák
2) Hivatalos irat, hivatalos irat saját kézbe
3) Postacsomag küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások
a) Belföldi viszonylatban a postacsomaggal kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatások
aa) MPL Postacsomag
b) Nemzetközi viszonylatban a postacsomaggal kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatások
ba) Elsőbbségi és nem elsőbbségi nemzetközi postacsomag
4) Vakok írását tartalmazó küldemény
1) -10
2) A Posta egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatást a jelen ÁSZF-ben meghatározott feltételektől eltérő, külön írásba foglalt szerződésben megállapított feltételek szerint és egyedi ár alapján nyújt, nyújthat.
1) Levélküldeményekkel kapcsolatos belföldi szolgáltatások a) -11
2) Postacsomaggal kapcsolatos szolgáltatások
a) Belföldi viszonylatban postacsomag küldeményekkel kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatások
aa) -12
ab) -13
ac) -14
ad) MPL Üzleti csomag
9 Hatályát vesztette 2017. január 1-jén.
10 Hatályát vesztette 2020. március 30-án.
11 Hatályát vesztette 2022. január 1-jén.
12 Hatályát vesztette 2020. március 30-án.
13 Hatályát vesztette 2019. január 1-jén.
14 Hatályát vesztette 2016. november 22-én.
ae) -15
b) Nemzetközi viszonylatban postacsomag küldeményekkel kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatások
ba) Nemzetközi EMS gyorsposta bb) Európa+ csomag
bc) MPL Europe Standard csomag bd) -16
be) Nemzetközi kereskedelmi csomag (kizárólag külön írásba foglalt szerződés alapján, a külön írásba foglalt szerződés tartalma szerint)
bf) Posta Sped International (kizárólag külön írásba foglalt szerződés alapján, a külön írásba foglalt szerződés tartalma szerint)
bg) -17
4.3. A postai szolgáltatási szerződés létrejötte, módosítása, megtagadása, megszűnése
4.3.1. A postai szolgáltatási szerződés létrejötte
1) A postai szolgáltatási szerződés a postai küldemény felvételi ponton történő felvételével vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre a Posta és a feladó között.
a) a felvételi pontnak minősülő – nem üzemszerűen működő – postai szolgáltatóhelyek;
b) az ÜZEMSZERŰEN MŰKÖDŐ FELVÉTELI HELYEK;
c) a mobilposta, a levélgyűjtő szekrény, a Csomagautomata vagy más, a postai küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszköz.
2/A) A postai küldemény felvétele a felvétel előkészítésének a lezárását követő azon időpont, amikor
a) a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „T” oszlopában informatikai ellátottsággal rendelkezőként szereplő postai szolgáltatóhelyen, valamint az ÜZEMSZERŰEN MŰKÖDŐ FELVÉTELI HELYEK-en
aa) a nem könyvelt nem azonosított postai küldemény a Posta személyes, kizárólagos és közvetlen felügyelete alá kerül;
ab) az azonosított és a könyvelt postai küldemény azonosítószámát a Posta informatikai hálózata rögzíti;
ac) a külön írásba foglalt szerződés alapján – díjhitelezés keretében – feladásra előkészített postai küldemény feladását igazoló elektronikus formájú okirat teljes adattartalommal előáll;
15 Hatályát vesztette 2019. január 1-jén.
16 Hatályát vesztette 2017. július 21-én.
17 Hatályát vesztette 2021. január 1-jén.
b) a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „T” oszlopában informatikai ellátottsággal nem rendelkezőként szereplő postai szolgáltatóhelyen
ba) a nem könyvelt nem azonosított postai küldemény a Posta személyes, kizárólagos és közvetlen felügyelete alá kerül;
bb) az azonosított és a könyvelt postai küldemény feladását igazoló okiraton a Posta dátumnyomatot helyez el;
c) mobilpostánál feladásra előkészített postai küldemény feladását igazoló okiratán vagy a nem könyvelt postai küldeményen a Posta dátumnyomatot helyez el;
d) a feladó a nem könyvelt nem azonosított postai küldeményt levélgyűjtő szekrénybe vagy más, a postai küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszközbe (pl.: támpont) helyezi;
e) a feladó a postacsomagot Csomagautomatába helyezi és a rekeszajtó bezárásával az a Posta kizárólagos felügyelete alá kerül.
3) A küldemény postára adása (felvételre történő átadása) céljából a feladó felvételi ponthoz érkezésének időpontja és a felvételi tevékenység előkészítésének a lezárását követő felvételnek (vagyis a postai szolgáltatási szerződés létrejöttének, ha az nem a szolgáltatás elvállalásával jön létre) a tényleges időpontja – különösen a rendkívüli forgalmú időszakokban (pl.: bevallási, feladási határidők utolsó napja) – egymástól eltérhet. A postai szolgáltatási szerződés létrejöttének napját (az érintett napon belüli időpont mellőzésével) a Posta a feladást igazoló okiraton – és amennyiben a küldeményen dátumnyomatot helyez el, akkor a küldeményen (is) – a mindenkori tárgynap szerinti dátumként tünteti fel, időgarantált szolgáltatás/többletszolgáltatás igénybevétele esetében a feladást igazoló okiraton emellett a tényleges időpontot is feltünteti.
4) Amennyiben a feladónak érdeke fűződik valamely postai küldemény meghatározott időpontig vagy időpontban történő postára adásához vagy a felvétel (a postai szolgáltatási szerződés létrejöttének) ezen időpontú elismertetéséhez, figyelembe kell vennie, hogy a küldemény postára adása céljából a felvételi ponthoz érkezésének időpontja és a felvételi tevékenység előkészítésének a lezárását követő felvételnek (vagyis a postai szolgáltatási szerződés létrejöttének, ha az nem a szolgáltatás elvállalásával jön létre) a tényleges időpontja egymástól eltér, továbbá tekintettel kell lennie az egyes felvételi pontok működésének sajátosságaira, nyitvatartási idejére, elérhetőségi időtartamára és az ilyen rendkívüli időszakokban esetlegesen felmerülő, az átlagosnál hosszabb várakozási időre.
4.3.2. A postai szolgáltatási szerződés módosítása
4.3.2.1. A feladó által kezdeményezett szerződésmódosítás - utólagos rendelkezés
1) A postai küldemény feladója utólagos rendelkezés keretében a postai küldemény címadatait megváltoztathatja, – a külön TERMÉKLAP eltérő rendelkezése hiányában – a termék/szolgáltatás definíciója szerint alapdíjba foglalt könyvelt küldeménynek megfelelő kezelést vagy többletszolgáltatási elemet töröltethet, a külön díj ellenében igénybevehető többlet- és kiegészítő szolgáltatásokat, elsőbbségit kérhet, módosíthat, lemondhat, illetve vissza is kérheti a postai küldeményt.
1/A) A feladó utólagos rendelkezése alapján a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően a szerződés olyan módosítására van lehetőség, amely a Posta számára az eredeti postai szolgáltatási szerződés már megkezdett teljesítésével még összeegyeztethető. Abban az esetben, ha a feladó utólagos rendelkezés keretében a postai küldeményt visszakéri, a jelen ÁSZF 4.3.4. PONT-ja szerinti rendelkezések az irányadóak.
2) Az utólagos rendelkezésben foglaltak teljesítését a Posta megkísérli, azonban a Postának fel nem róható ok miatti teljesítés elmaradása esetén nem vállal felelősséget. Utólagos rendelkezést a postai küldemény kézbesítésének megkísérlését megelőzően lehet tenni.
3) Utólagos rendelkezést – a postai küldeményt felvevő postai szolgáltatóhelyen a küldemény visszakérésének kivételével – írásban lehet bármely postai szolgáltatóhelyen megtenni, a feladó személyazonosságának igazolása és a postai küldemény feladását igazoló eredeti okirat (feladóvevény, papíralapú vagy elektronikus feladójegyzék, feladókönyv) bemutatása, nem könyvelt levélküldemény, vakok írását tartalmazó küldemény esetén a postai küldemény címirata eredetivel megegyező másolatának csatolásával. A könyvelt küldemény eredeti feladást igazoló okiratát (feladóvevényét, papíralapú vagy elektronikus feladójegyzékét, feladókönyvét) a rendelkezés előjegyzése után a Posta visszaadja. Erre a célra adott meghatalmazással a feladó más személyt is feljogosíthat utólagos rendelkezésre.
4) Utólagos rendelkezés a postai szolgáltatási szerződés módosításából eredő költségek külön díjként történő megfizetése mellett kérhető.
5) Amennyiben a cím módosítása a postai küldemény más postai szolgáltatóhelyhez történő továbbküldését vagy visszaküldését vonja maga után, a feladónak az után- vagy visszaküldésért járó díjat is meg kell fizetnie.
6) A nemzetközi viszonylatba feladott postai küldeményekkel kapcsolatos utólagos rendelkezés lehetőségéről és annak köréről, valamint az ezt biztosító országokról, vagy az
igénybevétel lehetőségéből kizárt országokra vonatkozó információkról az ORSZÁGLAPOK valamint a Posta központi ÜGYFÉLSZOLGÁLAT –a ad tájékoztatást.
4.3.2.2. A Posta által kezdeményezett szerződésmódosítás
1) Díjhitelezés keretében felvételi pontnak minősülő postai szolgáltatóhelyeken feladásra kerülő postai küldemények felvétele során a feladási feltételeknek való megfelelőséget a Posta a feladó jelenlétének mellőzésével is elvégezheti. Amennyiben nem megfelelő küldeményt (csomagolás, lezárás, címzés) vagy a vonatkozó okiratokban nem megfelelő bejegyzést talál, akkor ezeket a Posta helyesbíti. A Posta vizsgálja a helyes díjmegállapítást is, téves díjazás esetén a nem megfelelő adatokat módosítja.
2) Díjhitelezés keretében feladásra szánt, papíralapú feladójegyzéken feltüntetettként átadott küldeménymennyiség felvételének előkészítése, illetve a felvétel előkészítésének lezárása áthúzódhat az átadás napját követő munkanapra, ezért a postai szolgáltatási szerződés megkötésének (postai küldemény felvételének) napja – a papíralapú feladójegyzéken feltüntetettként átadott valamennyi postai küldemény esetén – a feladási okiraton a Xxxxx által feltüntetett nap.
3) Ha az 1) és 2) bekezdések szerinti felvételt előkészítő tevékenység elvégzésének folyamata során végrehajtott ellenőrzés helyre nem hozható eltérést vagy rendellenességet állapít meg, a Posta a postai küldeményeket és a papíralapú feladójegyzéket, feladókönyvet pótlás, rendezés vagy új papíralapú vagy elektronikus feladójegyzék kiállítása végett visszaadja a feladónak.
4) Xxxxx írásba foglalt szerződéssel rendelkező feladók által feladott postacsomagok tömegét és három kiterjedésbeli méretét valamint az elektronikus feladójegyzékben erre vonatkozóan feltüntetett adatokat a Posta a felvételt követően a feladó jelenlétének mellőzésével is ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés során a tényleges és az elektronikus feladójegyzékben feltüntetett adatok különbözőségét állapítja meg, azokat a Posta helyesbítheti, a pótlólag a tartalom természetéhez igazodóan szükségnek mutatkozó többletszolgáltatást hozzárendelheti, továbbá az ezekből következő díjkülönbözetet utólag kiszámlázhatja.
4.3.3. A postai szolgáltatási szerződés megkötésének megtagadása
1) A Posta megtagadja a postai szolgáltatási szerződés megkötését, ha
a) a postai szolgáltatási szerződés teljesítése jogszabályba, továbbá az Egyetemes Postaegyezmény alapján megkötött nemzetközi szerződés alapján megkötött megállapodásba ütközik;
b) 3.2. PONT 2) BEKEZDÉS alapján;
c) 3.2. PONT 8) BEKEZDÉS alapján, amennyiben a feladó bizonyítási kötelezettségének nem tesz eleget;
d) a postai küldemény feladásra való előkészítése (pl.: csomagolóeszköz ismételt felhasználására vonatkozóan a 3.3. PONT 3) bekezdése szerinti feltételek teljesítése), illetve a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükséges adatok rendelkezésre bocsátása a feladást igazoló okiratokon, címiratokon, kísérő okiratokon nem felel meg a jelen ÁSZF 3. PONTJÁ-ban vagy a Posta honlapján közzétett 1. SZ.
FÜGGELÉK-ben foglalt vagy a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerinti egyéb előírásoknak;
e) 3.2. PONT 8/A) BEKEZDÉS b) alpontban foglaltak esetén amennyiben a feladó nem tesz az ott elvártak szerint írásban nyilatkozatot.
1/A) Jogszabályba ütközik a postai szolgáltatási szerződés megkötése, vagy a postai szolgáltatási szerződés megkötésével egyidejűleg bármely többlet- és kiegészítő szolgáltatás vagy kedvezmény igénybevétele különösen abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a felhasználónak a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szándéka a jóhiszeműség és a tisztesség elvét sérti vagy a postai szolgáltatási szerződés megkötésére a postai küldeményben elhelyezett tartalom beszerzésére vagy forgalmazására vagy továbbítására vonatkozó – jogszabályban megállapított – korlátozó vagy kizáró rendelkezés megkerülése céljából kerülne sor.
1/B) Jogszabályba ütközik a postai szolgáltatási szerződés megkötése abban az esetben is, ha az Egyetemes Postaegyezmény hatálya alá tartozó, az Európai Unió vámhatárán kívüli országba szóló levélküldemény vámköteles tartalmú és nem vagy nem csak személyes közlést tartalmaz, azonban a feladó nem csatolta a küldeményhez a CN 22 vagy CN 23 vám- árunyilatkozatot.
2) Amennyiben az 1) bekezdésben meghatározott megtagadási okok valamelyike a postai szolgáltatási szerződés megkötését követően jut a Posta tudomására, köteles a szolgáltatás teljesítését (vagy annak folytatását) megtagadni, és erről a feladót – a szolgáltatás teljesítését (vagy annak folytatását) akadályozó ok közlésével – értesíteni. A postai küldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséből vagy egyéb helyre történő kézbesítéséből és a hatósági intézkedésből származó többletköltségek a feladót terhelik.
3) A Posta az 1) bekezdésben foglaltakon kívül csak abban az esetben tagadja meg az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható tömeg- és mérethatároknak megfelelő postai küldeményre vonatkozó egyetemes postai szolgáltatási szerződés megkötését, ha az egyetemes postai szolgáltatás a 3.7. PONT-ban foglaltak szerint vagy egyéb jogszabály alapján szünetel vagy korlátozott.
4.3.4. A postai szolgáltatási szerződés megszűnése
1) A postai szolgáltatási szerződés megszűnik, ha:
a) a feladó a nem könyvelt küldeménnyel kapcsolatos postai szolgáltatási szerződés megszűntetését a felvételt követően, de még a gyűjtést megelőzően kezdeményezi;
b) a feladó a könyvelt küldeménnyel kapcsolatos postai szolgáltatási szerződés megszűntetését kezdeményezi, ha az erre vonatkozó nyilatkozata a 2) bekezdés alapján teljesíthető és
ba) a Posta azt teljesíti, vagy
bb) a nyilatkozat tartalmának a teljesítése a Posta mulasztására visszavezethető okból marad el;
c) a Posta a postai szolgáltatási szerződés teljesítését a szerződés megkötését követően megtagadta;
d) a Posta a postai szolgáltatási szerződésben vállalt szolgáltatást teljesíti.
2) A Posta abban az esetben tekinti a postai szolgáltatási szerződés megszűntetésére vonatkozó feladói nyilatkozatot teljesíthetőnek, amennyiben:
a) a belföldi viszonylatba feladott vagy külföldről Magyarországra érkező postai küldemény még a kézbesítésre történő előkészítését biztosító művelet fázisában van;
b) a nemzetközi viszonylatba feladott (külföldön kézbesítendő) postai küldemény ba) még a Posta kezelésében van;
bb) vagy ha Magyarországról már továbbításra került, akkor, ha a szolgáltatás teljesítésében a Postával közreműködő külföldi postai szolgáltatónál még a kézbesítésre történő előkészítést biztosító művelet fázisában van és általános szerződési feltétele kifejezetten nem zárja ki a szerződés megszűntetésének (a postai küldemény visszakérése) lehetőségét.
3) A feladónak a postai szolgáltatási szerződés megszűntetésére vonatkozó nyilatkozata alapján a Posta az abban foglaltak teljesítését megkísérli, a teljesítés elmaradása esetén azonban nem vállal felelősséget. A postai szolgáltatási szerződés e bekezdés szerinti megszűnése esetén a feladáskor megfizetett díj költségekkel csökkentett részét a Posta a feladónak visszafizeti.
4) Amennyiben a feladó
a) a postai küldemény felvételét követően – addig az időpontig, amíg a postai küldemény a felvételi ponton van – áll el a postai szolgáltatási szerződéstől a Posta a megfizetett díjat;
b) a postai küldeménynek a felvételi ponttól a feldolgozás helyére történő eljuttatásának megkezdése után áll el a postai szolgáltatási szerződéstől a Posta a megfizetett díj
és a postai szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében már felmerült költségei különbözetét
visszatéríti.
4/A) A Posta a postai szolgáltatási szerződésben vállalt szolgáltatást
a) a postai küldemény jogosult átvevő részére történő kézbesítésével vagy
b) a jogosult átvevő részére nem kézbesíthető postai küldemény feladó részére történő visszakézbesítésével vagy
c) a visszakézbesíthetetlen postai küldemény 7) bekezdés szerinti őrzésével és az azt követő eljárás lefolytatásával
teljesíti.
5) A Posta és a feladó ellenkező tartalmú külön írásba foglalt szerződése hiányában nem kézbesíti a postai küldeményt a Posta, ha a postai szolgáltatás díját a feladó – vagy erre irányuló többletszolgáltatás igénybevétele esetén a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő – nem fizette meg.
6) Az 5) bekezdés szerinti postai küldeményt a Posta a feladónak visszakézbesíti. Visszakézbesítés esetén a postai küldemény feladónak történő átadását a visszakézbesítés költségeinek megtérítéséhez kötheti a Posta, melyről a Posta honlapján közzétett POSTAI
SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DÍJAK dokumentumból lehet tájékozódni. Amennyiben a feladó a visszakézbesítés költségeit nem téríti meg, vagy a Postán kívül álló okból a visszakézbesítés nem lehetséges, a postai küldemény visszakézbesíthetetlennek minősül.
a) a b), c) és d) alpontokban foglalt esetek kivételével a postai küldeményt a feladásától számított három hónap elteltéig őrzi, ezt követően azt megsemmisíti;
b) a postacsomag küldeményt a feladástól számított három hónapig őrzi, azt követően felbontja;
c) a postacsomag küldeményt azonnal felbontja, amennyiben a burkolatán címzést nem tartalmazó postacsomag esetében ennek eredményeként a címzett nevének és címének a Posta tudomására jutása azért várható megalapozottan, mert a magát címzettnek mondó személy a Posta rendelkezésére bocsátja a közte és a feladó között létrejött szerződésről a feladó által a részére adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást;
d) a postai küldeményt azonnal felbontja, amennyiben a postai küldemény tartalmának valószínűsíthető veszélyes vagy romlandó természete miatt annak a) és b) alpontokban meghatározott időtartamú őrzése a Postától nem várható el.
8) A felbontást követően a Posta, amennyiben kereskedelmi értékkel rendelkező árut tartalmaz a postai küldemény, azt értékesíti, egyéb esetekben a tartalmát megsemmisíti.
9) A Posta a postai küldemény felbontását, értékesítését és megsemmisítését kétfős bizottság jelenlétében és jegyzőkönyv felvétele mellett hajtja végre. A bizottság tagjait a Posta az alkalmazottai, tagjai, megbízottai vagy közreműködői közül jelöli ki. A jegyzőkönyveket a Posta a feladást követő egy évig őrzi.
10) A Posta a 8) bekezdés alapján történt értékesítésből befolyt összeget a visszakézbesíthetetlen postai küldemények őrzése következtében általában felmerült költségek csökkentésére fordítja vagy e célra rendelkezésre tartja.
5. A SZOLGÁLTATÁSOK DÍJÁNAK KIEGYENLÍTÉSE
5.1. A szolgáltatások díjának megállapítása, kiegyenlítése
1) A felhasználó az igénybevett szolgáltatásokért/többlet- és kiegészítő szolgáltatásokért jelen ÁSZF-ben meghirdetett díjat – Magyarország mindenkori törvényes fizetőeszközével – köteles a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint megfizetni.
2) A postai szolgáltatásért/többlet- és kiegészítő szolgáltatásokért járó díjat – jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában – a postai szolgáltatási szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Figyelembe kell venni az egyes szolgáltatások/többlet- és kiegészítő szolgáltatások díjának megfizetési módjára (készpénz, átutalás, bankkártyával lebonyolított fizetési művelet, illetve a Posta honlapján közzétett ÉNPOSTÁM HŰSÉGPROGRAM ÁSZF-ben foglaltak alkalmazása) vonatkozó feltételeket, melyekről az egyes érintett szolgáltatások/többlet- és kiegészítő szolgáltatások külön TERMÉKLAPJAI rendelkeznek.
2/A) Bankkártyával lebonyolított fizetési művelet egyes postai szolgáltatóhelyeken történő igénybevételi lehetőségéről – továbbá a bankkártya használatának lehetőségét érintő, átmeneti kizáró okok esetleges felmerüléséről – helyben ad tájékoztatást a Posta, valamint arról is, hogy melyek az e fizetési mód igénybevételi lehetőségét biztosító, megfelelő informatikai ellátottsággal rendelkező munkahelyek és az ott igénybe vehető szolgáltatások. A Posta honlapján közzétett POSTALISTA „T” oszlopában informatikai ellátottsággal nem rendelkezőként szereplő postai szolgáltatóhelyeken a bankkártyával lebonyolított fizetési művelet készpénzfelvételnek minősül.
3) Nem szerepelhet a postai küldeményen a díj megfizetésének megtörténtére vagy annak módjára utaló jelzés abban az esetben, ha a szolgáltatás/többlet- és kiegészítő szolgáltatás
díjának kiegyenlítése a postai szolgáltatási szerződés létrejöttekor vagy jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése alapján attól eltérő más időpontban nem történt illetve nem történik meg.
4) A szolgáltatás díja az alapdíjból és a kért díjköteles többlet- és kiegészítő szolgáltatások díjából áll, a Posta által a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódóan biztosított kedvezmények mértékéről és a feltételekről a POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ
KEDVEZMÉNYRENDSZER dokumentumból lehet tájékozódni.
5) A Posta által használt bérmentesítési jelzésekről a Posta honlapján közzétett BÉRMENTESÍTÉSI JELZÉSEK dokumentumból lehet tájékozódni.
5.2.1. Postabélyeggel történő bérmentesítés
1) Postabélyeg a Posta által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának megfizetésére használható, a névértékére utaló jelöléssel ellátott olyan bélyeg, amely tartalmazza a „Magyarország” feliratot vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét.
2) A Posta kizárólag az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díjának kiegyenlítésére az 1946. augusztus 1-je után „Magyarország” felirattal Magyarországon kibocsátott egész forint névértékű postabélyeget fogadja el.
3) A Posta az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díjának kiegyenlítésére nem fogadja el:
a) a kivágott vagy leválasztott postabélyeget, értékjelzést, értékbenyomást, illetve postabélyeg feketenyomat változatát;
b) az olyan postabélyeget, bérmentesítési jelzést, amelyet korábban bérmentesítésre már használtak, illetve amely megsérült vagy hiányos;
c) az egymásra ragasztott postabélyegek közül azt, amelyen a bélyegkép takart;
d) az olyan postabélyeget vagy bérmentesítési jelzést, amely a Posta számára nem látható, illetve az olyan postabélyeget, amely nem érvényesíthető szabályszerűen;
e) az olyan postabélyeget vagy egyéb bérmentesítési jelzést, amelyen a bélyegképet, illetve a bérmentesítési jelzést bármilyen módon megváltoztatták;
f) a fillér és nem egész forint névértékű postabélyeget, egyéb postai értékcikket;
g) a „Magyar Posta” felirattal kibocsátott bélyeget, egyéb postai értékcikket.
4) A feladónak a levélküldeményeken a bérmentesítési díj összegét lehetőleg egy darab megfelelő értékű Magyarországon kibocsátott postabélyeggel kell leróni, a postabélyeget teljes lapjával a küldemény címoldalának jobb felső sarkába kell felragasztani.
4/A) Amennyiben a feladó postai küldeményként értékjelzéses (díjjegyes) borítékot, levelezőlapot, képes levelezőlapot ad fel, az igénybevett szolgáltatásból, elsőbbségiből, vagy a többlet- és kiegészítő szolgáltatásból adódó díjkülönbözetet bélyeggel, értékjelzés nélküli postabélyeggel, készpénzzel, postai bérmentesítő géppel és postabélyeget helyettesítő bérmentesítési jeggyel (bérmentesítési etikett) lehet leróni úgy, hogy az értékjelzés ne legyen letakarva. Értékjelzéses (díjjegyes) boríték felhasználható az azon feltüntetett értékjelzés szerinti összegnél kisebb szolgáltatási díjjal terhelt szolgáltatás igénybevételekor is, azonban a különbözetre a feladó nem tarthat igényt.
5) Nem kifogásolja a Posta, ha a feladó a nagyobb alakban előállított postabélyeget a levelezőlap, képes levelezőlap vagy boríték hátoldalára visszahajtva ragasztotta fel, feltéve, hogy a bélyeg teljesen ép.
6) Ha díjlerovásra több postabélyeget kell használni, azokat a címoldal felső részén jobbról balra haladva lehet elhelyezni. Ha a postabélyegek így sem helyezhetők el maradéktalanul, azokat a címoldal egyéb üres részeire és – szükség esetén – a küldemény hátoldalára is fel lehet ragasztani. Levelezőlap és képes levelezőlap esetében bérmentesítési célból postabélyeg csak a címoldalra ragasztható. A levelezőlap hátoldalára illetve a képes levelezőlap képes oldalára felragasztott postabélyeg bérmentesítésre nem vehető figyelembe.
7) A Posta kibocsát és forgalmaz feláras postabélyegeket. A feláras postabélyeg a bérmentesítés összegét, vagy az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatosan igénybe vehető szolgáltatásra utaló feliratot és attól „+” jellel elkülönített felárat tüntet fel. A felárgyűjtés időszakának lejártával a feláras postabélyeg felár nélkül is forgalmazható. A felár közérdekű célt szolgál és a bérmentesítési díjba nem számít bele. Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díja feláras postabélyeggel is kiegyenlíthető.
8) Az alkalmi és az első napi bélyegzésű levélküldeményre ragasztott postabélyegeket bérmentesítésre – a lebélyegzés napját is beleszámítva – a Posta öt munkanapon belül elfogadja. Későbbi feladás esetén a szolgáltatás díját ismét meg kell fizetni.
5.2.1.1. Értékjelzés nélküli postabélyeggel történő bérmentesítés
1) Az értékjelzés nélküli (forintösszeget nem jelölő) bélyegek árváltozások után is – pótdíj megfizetése nélkül – felhasználhatóak belföldi valamint – külön TERMÉKLAP eltérő rendelkezése hiányában – nemzetközi viszonylatba feladásra szánt levélküldeményekhez. A bélyegek feliratát, a bélyeggel igénybe vehető szolgáltatások, valamint a kiegészítő bérmentesítéssel igénybe vehető további szolgáltatások leírását, a postabélyegek eladási
xxxx, a Posta honlapján közzétett POSTAI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DÍJAK
dokumentum ismerteti.
2) Értékjelzés nélküli postabélyeggel történt díjlerovás esetén:
a) az értékjelzés nélküli postabélyegekkel felszerelt levélküldeményekhez kiegészítő bérmentesítéssel igénybe vehetőek belföldi és nemzetközi viszonylatban további szolgáltatások, többlet- és kiegészítő szolgáltatások. A postai küldemény díjkülönbözetét, az igénybevett elsőbbségi, vagy a többlet- és kiegészítő szolgáltatás díját bélyeggel, értékjelzés nélküli postabélyeggel, készpénzzel, postai bérmentesítő géppel és postabélyeget helyettesítő bérmentesítési jeggyel (bérmentesítési etikett) lehet leróni úgy, hogy az értékjelzés nélküli postabélyeg (ide értve a személyes bélyegeket is), ne legyen letakarva;
b) a postai küldemény feladását igazoló okiraton minden esetben a postai szolgáltatások összesített feladási díjai szerepelnek;
c) egy levélküldemény feladásához többféle értékjelzés nélküli postabélyeg és egyféle bélyegből több darab is használható;
d) értékjelzés nélküli postabélyeggel bérmentesíthető olyan levélküldemény is, melynek feladási díja az értékjelzés nélküli postabélyeggel igénybe vehető szolgáltatás díjánál alacsonyabb, de a feladó a díjkülönbözetre nem tarthat igényt;
e) belföld feliratú értékjelzés nélküli postabélyegekkel (ide értve a személyes bélyegeket is) – szükség esetén díjkiegészítéssel – leróható a nemzetközi viszonylatba feladásra szánt postai küldemény díja. Ugyancsak leróható az Európa elsőbbségi és Európán kívül elsőbbségi feliratú értékjelzés nélküli postabélyeggel egy belföldi viszonylatba feladott postai küldemény díja, de a különbözetre a feladó nem tarthat igényt.
5.2.2. Postakész borítékok és levelezőlap
1) A postakész borítékok és levelezőlap értékjelzés nélküli (forintösszeget nem jelölő) bélyegbenyomással ellátott postai értékcikkek. A boríték belföldi és – a külön TERMÉKLAP eltérő rendelkezése hiányában – nemzetközi viszonylatba feladásra szánt levélküldemény továbbítására szolgál, a boríték zárószárnyának folyamatos leragasztásával, a levélre vonatkozó tömeghatáron belül tömegkorlátozás nélkül adható fel.
2) Postakész borítékok kizárólag a borítékon vagy a Posta honlapján közzétett
BÉRMENTESÍTÉSI JELZÉSEK dokumentumban külön feltüntetett (belföldi, nemzetközi) viszonylatban használhatóak fel.
3) A postakész borítékokkal és levelezőlappal feladott küldeményekhez kiegészítő bérmentesítéssel igénybe vehetőek belföldi és nemzetközi viszonylatban további többlet- és kiegészítő szolgáltatások is, illetve a küldemények elsőbbségiként is feladhatóak abban az
esetben, ha a postakész boríték eredetileg nem tartalmazza ezt a szolgáltatást. A postai küldemény feladását igazoló okiraton minden esetben a postai szolgáltatások összesített feladási díjai szerepelnek.
4) A Posta által forgalmazott postakész borítékokról és levelezőlapról a Posta honlapján közzétett BÉRMENTESÍTÉSI JELZÉSEK dokumentumból lehet tájékozódni.
5.2.3. Válaszdíjszelvénnyel történő díjkiegyenlítés
1) A Posta az Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvényeket postabélyegre cseréli, az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díjának kiegyenlítésére elfogadja.
2) A nemzetközi válaszdíjszelvényt az Egyetemes Postaegyesület bocsátja ki. A válaszdíjszelvényt – a rajta feltüntetett beváltási határidőig – a Posta egy 50 g-os, nem könyvelt, „egyéb külföldre” feladott elsőbbségi levél díjának megfelelő összegben számítja be a belföldi vagy nemzetközi viszonylatba feladott postai küldemény bérmentesítési díjába, illetve kérésre ennek megfelelő értékű postabélyeget ad érte.
3) A Posta nem fogadja el bérmentesítésre a válaszdíjszelvényt abban az esetben, ha az megsérült vagy hiányos, illetve ha a szelvényen jelzett elfogadási határidőn túl kerül benyújtásra. Nem fogadja el bérmentesítésre továbbá a Posta azokat a régi kibocsátású válaszdíjszelvényeket, amelyeken a beváltási határidő nem szerepel.
4) A Posta által elfogadott nemzetközi válaszdíjszelvények leírását és képi megjelenését a Posta honlapján közzétett BÉRMENTESÍTÉSI JELZÉSEK dokumentum tartalmazza.
1) A belföldi és nemzetközi postai küldemények, illetve az ezekhez kapcsolódó többlet- és kiegészítő szolgáltatások díjait utólag, banki átutalással is ki lehet egyenlíteni (díjhitelezés).
2) Díjhitelezés keretében a postai szolgáltatásokat a Postával kötött külön írásba foglalt szerződésben meghatározott felvételi pontnak minősülő postai szolgáltatóhelyeken lehet igénybevenni.
3) Díjhitelezés igénybevételekor a feladó az alábbi feltételek teljesítését vállalja:
a) a díjhitelezésben történő részvételről szóló külön írásba foglalt szerződésben meghatározott havi forgalmat teljesíti. Ha a Posta által végzett forgalom-felülvizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy az átlagos havi nettó forgalom a külön írásba foglalt
18 Hatályát vesztette 2018. szeptember 1-jén.
szerződésben foglaltakat nem éri el, a Posta a feladó értesítése mellett a díjhitelezést azonnali hatállyal megszüntetheti, a külön írásba foglalt szerződést felmondhatja;
b) a postai küldeményeken a feladó adatainak feltüntetése a 3.5. PONT szerint történik;
c) a postai küldeményeket felszereli vonalkódos küldeményazonosítóval, továbbá az elsőbbségi, többlet- és kiegészítő szolgáltatások igénybevétele esetén postai jelzőcímkékkel. A postai küldeményeken a címzés adatait a 3.5. PONT-ban foglaltak szerint tünteti fel (címzett neve, rendeltetési hely, közelebbi cím, irányítószám) és/vagy a postai küldeményt címzéssel ellátott címirattal, kísérő okirattal látja el, majd a küldeményt mérlegeli;
d) a "Díj hitelezve" szöveget (nemzetközi viszonylatba feladásra szánt postai küldemények esetében a „díj hitelezve” helyett, "Taxe Percue" jelzést) a postai küldeményen, a Posta honlapján közzétett BÉRMENTESÍTÉSI JELZÉSEK leírásánál ismertetett módon jelzi;
e) a küldeményeket díjazza, küldemény fajtánként, belföldi és nemzetközi csoportosításban, majd az adatokat feladójegyzékbe (papíralapú vagy elektronikus), feladókönyvbe foglalja;
f) papíralapú feladójegyzék vagy feladókönyv használata esetén azt a postai előírások szerint, az ott meghatározott példányszámban állítja ki;
g) elektronikus feladójegyzék használata esetén
ga) a nemzetközi viszonylatba feladásra szánt nem vámköteles tartalmú küldemények adatait olyan elektronikus feladójegyzékbe foglalja, amely a TECHNOLÓGIAI ÚTMUTATÓ 2019. július 1-jét;
gb) a vámköteles tartalmú küldemények adatait olyan elektronikus feladójegyzékbe foglalja, amely a TECHNOLÓGIAI ÚTMUTATÓ 2020. szeptember 10- ét
követő feltételeinek megfelel;
h) a címiratokon, kísérő okiratokon illetve a tértivevényen a címzésen kívül a küldeményazonosító számát, a felvételi pontnak minősülő postai szolgáltatóhely nevét, a felvétel keltét és a többlet- és kiegészítő szolgáltatás rovatokat is kitölti;
i) a postai küldeményeket feladásra előkészíti:
ia) a nem könyvelt küldeményeket belföldi és nemzetközi bontásban, küldemény fajtánként tömegfokozat és darabszám szerint csoportosítva;
ib) a könyvelt küldeményeket belföldi és nemzetközi bontásban, díjtényezőnként csoportosítva, azon belül az azonosítószám növekvő sorrendjében, a papíralapú vagy elektronikus feladójegyzék vagy feladókönyv rovatai szerint rendezetten; ic) az elsőbbségi küldeményeket az előző két albekezdés szerinti csoportosításban, a nem elsőbbségi küldeményektől elkülönítetten adja át;
j) a feladásra előkészített nemzetközi EMS gyorsposta küldeményeket a szolgáltatás megrendelésekor bejelentett telephelyen a telephelyi felvevőnek papíralapú vagy elektronikus feladójegyzék, vagy feladókönyv kíséretében adja át.
4) A Posta az alábbiakat vállalja a díjhitelezés keretében:
a) a postai küldemények felszereléséhez szükséges vonalkódos küldeményazonosítókat, jelzőcímkéket a küldemények csoportosításához és a szállításához szükséges eszközöket, valamint a feladáshoz szükséges postai formanyomtatványokat a feladó forgalmának megfelelő mennyiségben díjmentesen a rendelkezésére bocsátja;
b) a postacsomag küldemények kísérő okiratának elhelyezésére szolgáló fóliatasakokat a felhasználás függvényében a küldeményfeladást megelőzően kiadja a feladó részére.
5) -19
5/A) -20
6) A díjhitelezés igénybevételének egyéb feltételeit a vonatkozó külön írásba foglalt szerződés tartalmazza.
5.2.5. Bérmentesítő gép igénybevételével történő bérmentesítés
1) A Postával kötött külön írásba foglalt szerződés alapján és ennek feltételei szerint a bérmentesítő géppel rendelkező feladók, a feladott postai küldeményeiket bérmentesítő géppel bérmentesítik, melynek jelzésére a bélyegzőgép értéklenyomata szolgál.
5.2.6. „Készpénzzel bérmentesítve” jelzés
1) A Posta „készpénzzel bérmentesítve” feliratú bélyegzőgép által előállított lenyomat feltüntetésével jelzi az egyidejűleg legalább 100 db levélküldemény feladási díjának megfizetését. E bérmentesítési jelzést tünteti fel a Posta abban az esetben is, ha a levélküldeményeken a postai szolgáltatás – az igénybevett elsőbbségi vagy a többlet- és kiegészítő szolgáltatás – megfizetett díjával megegyező értékű postabélyeget csak az 5.2.1. PONT 3) bekezdés c) és d) alpontjai szerint lehetne elhelyezni.
2) „Készpénzzel bérmentesítve” jelzés levélküldeményen történő feltüntetésével jelzi a díjkülönbözet megfizetésének megtörténtét a Posta olyan postai értékcikk felhasználásával történő küldeményfeladás esetében is, amelyeknek ára az igénybevett postai szolgáltatás
19 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2020. október 5.) a 4.3.2.2. pont 1) és
3) bekezdései tartalmazzák.
20 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2020. október 5.) a 4.3.2.2. pont 3) bekezdése tartalmazza.
díját részben már tartalmazza. A postai értékcikk árában megfizetett díjat annak névértékére utaló jelölés szerint veszi figyelembe a Posta.
5.2.7. Keletbélyegzővel történő bérmentesítési jelzés
1) A Posta által alkalmazott bérmentesítési jelzés, amelyet a postabélyeget helyettesítő bérmentesítési jegy (bérmentesítési etikett) nyomtatásának lehetőségével nem rendelkező postai szolgáltatóhelyek helyeznek el az általános forgalmi adót tartalmazó postai szolgáltatás keretében feladott postai küldeményeken.
5.2.8. Címiratba foglalt bérmentesítés
1) A Posta által nyújtott, postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatások bérmentesítésének megtörténtét a címirat nyomtatásának lehetőségével nem rendelkező postai szolgáltatóhelyeknél történő küldemény felvétel esetén a keletbélyegző, egyéb esetben a címirat jelzi.
5.2.9. Csomagautomata által nyomtatott bizonylat
1) Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés a postacsomagnak a Csomagautomatánál történő felvételével jön létre, a szolgáltatási díj bankkártyával lebonyolított fizetési művelettel történt megfizetését követően a Csomagautomata által – a feladónak a feladási folyamat során erre vonatkozóan tett rendelkezése esetén – nyomtatott bizonylat igazolja a feladási díj megfizetését és annak összegét.
5.2.10. Bérmentesítési jegy és nyomat (bérmentesítési etikett)
1) A Posta által a postai küldeményen vagy annak burkolatán elhelyezett – a Posta honlapján közzétett BÉRMENTESÍTÉSI JELZÉSEK dokumentum szerint alkalmazott – olyan bérmentesítési jelzés (bélyeg), amely a megfizetett szolgáltatási díj kiegyenlítésének megtörténtét igazolja.
5.3. Hiányosan bérmentesített küldemények kezelése
1) Xxxxx írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben a belföldi viszonylatba feladott levélküldemény felvétele – ideértve a levélgyűjtő szekrény útján felvett küldeményeket is – a szolgáltatás díjának a felvétellel egyidejűleg történt megfizetése és a bérmentesítés jelzése nélkül vagy hiányosan történik, úgy a szolgáltatás díját vagy annak hiányzó részét pótdíjjal növelten kézbesítéskor a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevőnek kell rendeznie.
2) Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő nem egyenlíti ki a hiányzó díjat, pótdíjat, a postai küldeményt a Posta visszaküldi a feladónak.
2/A) Nemzetközi viszonylatba feladott postai küldemények esetén, amennyiben a felvétellel egyidejűleg megfizetett szolgáltatási díj Posta által végzett ellenőrzése során különbözet mutatkozik az igénybevett szolgáltatás díja és a feladó által már megfizetett összeg között, a Posta – a postai szolgáltatási szerződés teljesítése mellett – jogosult a díjkülönbözet feladóval szemben történő érvényesítésére.
3) Csomagautomatánál felvett postacsomagok esetén amennyiben a szolgáltatás díjának a felvétellel egyidejűleg történt megfizetése nem vagy hiányosan történik, a felvételi pontról történő továbbítást követően a Posta által végzett ellenőrzés során különbözet mutatkozik az igénybevett szolgáltatás és annak megfizetett díja között a Posta a feladó által rendelkezésre bocsátott telefonszám vagy e-mail cím alapján a postai szolgáltatási szerződés teljesíthetősége érdekében egyeztet a feladóval.
4) Amennyiben a feladóval 3) bekezdés szerinti egyeztetés nem lehetséges, a Posta a Csomagautomatánál felvett postacsomagot a feladónak – a címzett részére történő kézbesítés megkísérlése nélkül – kézbesíti vissza.
5) Ha a postai szolgáltatási szerződés alapján a díjat, pótdíjat vagy díjkülönbözetet sem a címzett vagy egyéb jogosult átvevő, sem pedig a feladó nem fizeti meg, a Posta a postai küldeményt visszakézbesíthetetlenként kezeli.
5.4. Rontott értékcikk becserélése
1) A Posta az általa forgalomba hozott és forgalomban lévő, de fel nem használt, sértetlen postai értékcikket – kivéve a postabélyeget – valamennyi postai szolgáltatóhelyén azonos értékű postai értékcikkre díj ellenében becseréli, de vissza nem vásárolja.
2) A Posta a fel nem adott postai küldeményre, borítékra és postai űrlapra felragasztott ép, sértetlen, általa forgalomba hozott és forgalomban lévő postabélyeget, valamint a rontott vagy sérült postai értékcikket – melyen postai kezelés nyoma nem látható – díj ellenében azonos értékű postabélyegre, illetve postai értékcikkre becseréli, de vissza nem vásárolja.
6. A POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE
1) A kézbesítés a Posta által elvégzett azon tevékenység, amely során a Posta által belföldi viszonylatba felvett postai küldemény vagy a külföldről Magyarországra érkező postai küldemény a Posta hálózatából, illetve személyes felügyelete alól
a) az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy
b) levélszekrénybe történő elhelyezéssel vagy
c) egyéb, a postai küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel, vagy
d) Csomagautomatára címzett postacsomag kézbesítése esetén annak értelemszerű használatát követően
kikerül.
2) Kézbesítési pont a postai küldemény kézbesítése céljából a Posta által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiség vagy hely, továbbá a Posta által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő eszköz.
3) PostaPont az a postai közreműködő által üzemeltetett, a felhasználók számára elérhető, kézbesítési pontnak minősülő helyiség, ahol a postai küldemények kézbesítése a jelen ÁSZF-ben foglalt korlátozásokkal biztosított.
4) A Posta az általa felvett postai küldeményt – amíg azt a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek nem kézbesítették – az ellenkező bizonyításáig a feladó tulajdonának tekinti.
5) A Posta a belföldön feladott postai küldemény címzetti tulajdonlásának bizonyításaként elfogadja, ha a címzett rendelkezésére bocsátja a távollévők között kötött szerződésről a vállalkozásnak minősülő feladó által a jogszabály alapján részére, mint fogyasztónak adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást (pl.: számlamásolat), és a postai küldeményhez nem kapcsolódik a címzett által a kézbesítéskor még megfizetendő további díj.
6) A külföldről Magyarországra érkező postai küldemény kézbesítése során a Posta a jelen ÁSZF vagy a külön TERMÉKLAP eltérő rendelkezése hiányában a Posta által belföldi viszonylatba felvett postai küldemény kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
7) A Posta az Európai Unió (EU) vámhatárán kívülről Magyarországra érkező, vámkezelést igénylő tartalmú postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a külön TERMÉKLAP szerinti postai vámügynöki szolgáltatást biztosít.
6.2. A kézbesítés általános szabályai
1) A Posta a postai küldeményt a címként megjelölt, vagy – a 2)-2/A) bekezdésekben meghatározott esetekben – attól eltérő helyen kézbesíti.
2) A Posta a postai küldeményt a címében feltüntetettől eltérően azon a helyen kézbesíti,
a) amelyet a feladó vagy a címzett – ha a postai szolgáltatási szerződés tartalmazta a feladó vagy a címzett részére a címváltoztatás lehetőségét, és a felhasználó élt is ezzel – a legkésőbb adott meg;
b) amelyet a címzett a Postával kötött, olyan tartalmú külön írásba foglalt szerződésben adott meg, amely a részére érkező postai küldemény kézbesítését a címtől eltérő helyen biztosítja (különösen utánküldési címen, postafiókon). E szolgáltatások és a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése
érdekében a Posta – e szerződés időbeli hatályának időtartamáig – címnyilvántartást (név, lakcím, székhely vagy telephely) vezet;
c) a Posta – a külön TERMÉKLAPON feltüntetett eltérő rendelkezés hiányában – kézbesítési ponton kézbesíti a postacsomagot értéknyilvánítás többletszolgáltatás igénybevétele esetén, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott postacsomag értéknyilvánításának összege meghaladja a 100.000 forintot. Mobilpostával ellátott települések esetén a Posta a postai küldeményeket értékhatárra való tekintet nélkül címhelyen kézbesíti, illetve a kézbesítést megkísérli.
2/A) A Posta a méretei miatt levélszekrény útján nem kézbesíthető (maximális méret 324x229x24 mm), külföldről Magyarországra érkező, címhelyre címzett nem könyvelt postai küldeményt a címében feltüntetettől eltérő helyen – a címhelyen történő kézbesítés megkísérlése mellőzésével –, a 12/A) bekezdésnek megfelelően hátrahagyott értesítő vagy a Posta részére rendelkezésre bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítés alapján a címhez rendelt, kijelölt kézbesítési ponton is kézbesítheti.
3) A Posta a települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését, valamint a kézbesítés megkísérlésének mellőzésével a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény érkezéséről szóló értesítő elhelyezését – a Posta kérelmére hozott NMHH döntésben meghatározott területeken – támpont útján biztosítja.
4) A települések belterületén kívüli lakott helyeire költöző felhasználók a részükre címzett postai küldemények kézbesítése érdekében a címen való tartózkodásuk tényét a legközelebbi postai szolgáltatóhelyen a 6.2.1. PONT-ban foglaltak szerint írásban jelzik.
5) A kézbesítés módja a belterületen kívüli lakott hely földrajzi, illetve infrastrukturális körülményei figyelembe vételével, az NMHH döntése alapján kerül meghatározásra. A kézbesítés módjáról a Posta írásos formában tájékoztatja az érintett felhasználót. A Posta a földrajzi, illetve infrastrukturális körülményeknek megfelelő kézbesítési mód bevezetéséig a felhasználó lakhelyéhez legközelebbi állandó postai szolgáltatóhelyen díjmentes postafiók bérlet útján biztosítja az érkezett postai küldemények átvételének lehetőségét.
6) A postai küldeményt a címzett vagy – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az egyéb jogosult átvevő részére kézbesíti a Posta. Egyéb jogosult átvevőnek a 6.4.2. PONT 4) bekezdése és a 6.7. PONT szerinti alkalmi átvevő, a 6.5. PONT-ban meghatározott meghatalmazott, a 6.6. PONT-ban meghatározott helyettes átvevő, valamint a 6.9. PONT-ban meghatározott közvetett kézbesítő minősül.
7) A Posta jelen ÁSZF 3. PONTJÁ-ban meghatározott címzésen – postacsomag esetében a címiraton feltüntetett címzésen – kívül a postai küldeményre feljegyzett egyéb adatokat a kézbesítés során nem veszi figyelembe.
8) A Posta nem vizsgálja, hogy a címhelyen van-e más ugyanolyan nevű természetes személy, aki a postai küldeményre igényt tarthat.
9) Címzettnek a Posta – ha a külön TERMÉKLAP rendelkezése eltérő feltételt nem állapít meg
– azt a természetes személyt vagy szervezetet tekinti, akinek a feladó a postai küldeményt küldi, és a postai küldemény címzésében a 3.5. PONT 7) BEKEZDÉS a) alpontja vonatkozásában megjelölt.
9/1) A szervezet számára címzettnek tekinti azonban a Posta a postai küldeményt akkor is, ha a címzésben a szervezet címe mellett valamely természetes személy neve van feltüntetve, függetlenül attól, hogy a természetes személy neve mellett a szervezeti jelleg, vagy valamelyik szervezeti egység, vagy tisztség megjelölésre került-e vagy sem.
9/2) A Posta a 9/1) bekezdést nem alkalmazza abban az esetben, ha
a) a küldemény „postán maradó”-ként címzett;
b) a 9/A) bekezdésben foglaltakat alkalmazza, vagy
c) a címzésben csak természetes személy neve szerepel és ez a személy – kifejezetten annak érdekében, hogy a Posta az adott postai küldeményt ne a szervezet számára címzettnek tekintse – hitelt érdemlően igazolja, hogy lakcíme, vagy tartózkodási helyének címe megegyezik annak a szervezetnek a címével, amelyet a 9/1) bekezdés alapján címzettnek kellene tekinteni.
9/A) Ha az adóhatósági iratot tartalmazó postai küldemény címzésében a szervezet címe és elnevezése mellett természetes személy neve vagy más szervezet elnevezése úgy kerül feltüntetésre, hogy a címzésben szerepel a természetes személy vagy e más szervezet adóhatósági meghatalmazotti minőségére utaló jelzés is, a Posta a küldemény címzettjének az adóhatósági meghatalmazottat tekinti, a küldeményt az általános szabályok szerint az adóhatósági meghatalmazott részére kézbesíti.
9/B) Ha az adóhatósági iratot tartalmazó postai küldemény címzésében az adóhatósági meghatalmazott címe, neve (elnevezése) és e különleges meghatalmazotti minőségére utaló jelzés mellett valamely szervezet elnevezése is szerepel, a Posta a küldeményt az adóhatósági meghatalmazottnak, mint címzettnek – a szervezet által ezen adóhatósági meghatalmazottnak adott meghatalmazás hiányában is – kézbesíti.
10) Ha a címzésben több természetes személy neve szerepel, a postai küldeményt a megnevezettek bármelyikének kézbesíti a Posta.
11) A Posta a könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt
– az igazolt átvételi jogosultsággal és igazolt személyazonossággal rendelkező címzettnek vagy jelen ÁSZF-ben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek – a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön, továbbá a tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt küldemény esetében a tértivevényen/kézbesítési igazoláson a kézbesítés megtörténtének elismeréséhez szükséges adatok rögzítését követően – személyes átadással, illetve a jelen ÁSZF-ben meghatározott esetben az átvételi jogosultságot biztosító azonosító rögzítését lehetővé tevő módszer alkalmazásával kézbesíti.
11/A) A Posta a könyvelt küldemény kézbesítésével vagy kézbesítési kísérletével kapcsolatos tények igazolása érdekében a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel hely és időpont adatokat rögzít. Tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt küldemény vagy a hivatalos irat feladójának erre vonatkozó igénye esetén a küldemény kézbesítési dátumáról a Posta az informatikai rendszeréből előállított kimutatással is tájékoztatást adhat.
12) Ha személyes kézbesítést igénylő postai küldemény esetében a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítés megkísérlésekor nem tartózkodik a címen, a Posta – értesítő hátrahagyása mellett vagy a Posta részére rendelkezésre bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítés alapján – kézbesítési ponton való kézbesítéssel, vagy a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS a), b), e), f) és g) alpontjaiban meghatározott esetekben a feladó részére történő visszakézbesítéssel teljesítheti a postai szolgáltatási szerződést.
12/A) A postai küldemény érkezéséről szóló értesítőt a Posta a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával hagyja hátra a címhelyhez rendelt levélszekrényben, ennek hiányában a címhely közelében erre a célra használt helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközben, amennyiben a címhely közelében erre a célra használt hely az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett.
13) A Posta azokat a postai küldeményeket, amelyekről a címzettet értesítő hátrahagyásával vagy a Posta részére rendelkezésre bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítésben tájékoztatja, a 6.8.1. PONT-ban meghatározott rendelkezésre tartási (őrzési) ideig a kijelölt kézbesítési ponton a jogosult átvevő rendelkezésére tartja, illetve egyetemes szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatások esetén a feladóval kötött postai szolgáltatási szerződés rendelkezései szerint jár el. A
rendelkezésre tartási (őrzési) időn belül át nem vett postai küldeményeket a Posta a feladónak visszakézbesíti, vagy – ha ez nem lehetséges – a 4.3.4. PONT 7)-10) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.
13/A) Amennyiben a Posta a postai küldemények érkezéséről a rendelkezésére bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítésben tájékoztatja a címzettet, ugyanabban az értesítésben – könyvelt postai küldemények esetében legalább a küldemények egyedi azonosító jelzésének külön-külön történő feltüntetésével – több azonos fajtájú küldemény érkezéséről is adhat tájékoztatást, ha az érintett postai küldemények kézbesítési kísérletének napja, valamint átvételi helye és időtartama azonos.
6.2.1. A kézbesítéssel kapcsolatos bejelentések és nyilatkozatok
1) A Posta a postai küldemény kézbesítését érintő, a címzettel vagy az egyéb jogosult átvevővel kapcsolatos információt tartalmazó bejelentést vagy nyilatkozatot – kivéve, ha annak valódisága kétséges – legalább a következő feltételek megléte esetén fogadja el:
a) a bejelentés
aa) személyesen és írásban; ab) magyar nyelven
történik, és
b) a bejelentő a bejelentés valódiságát;
ba) okirattal igazolja és az okirat eredetijét vagy eredetijének bemutatásával egyidejűleg másolatát csatolja;
bb) okirat hiányában a bejelentésen nyilatkozik, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek;
c) és a bejelentés tartalmazza a bejelentő saját kezű aláírását és természetes személy azonosító adatait.
2) A jogosult átvevő aláírását vagy a 6.10. PONT 8) bekezdés szerinti tanúsító jelzést (a továbbiakban: tanúsító jelzés) tartalmazó – a Posta által papíralapú kézbesítési okirat alkalmazásakor elfogadott – bélyegzőlenyomat használatának megkezdéséről szóló bejelentést vagy nyilatkozatot a következő feltételek megléte esetén fogadja el a Posta:
a) a bejelentés
aa) személyesen és írásban; ab) magyar nyelven
történik, és
b) a bejelentő a jogosult átvevő aláírását, vagy a tanúsító jelzést tartalmazó bélyegzőlenyomat használata megkezdésének időpontjáról nyilatkozik, valamint
ba) a bejelentés nyomtatványon feltüntetésre kerül a jogosult átvevő által használandó bélyegzőlenyomata,
bb) továbbá a jogosult átvevő aláírását tartalmazó bélyegző használatára vonatkozó bejelentés esetében, ha a bejelentő és a jogosult átvevő személye eltér, a bejelentés tartalmazza a jogosult átvevő aláírását;
c) a bejelentés tartalmazza a bejelentő saját kezű – szervezet esetében cégszerű – aláírását, és természetes személy azonosító adatait.
3) Szervezet vezetőjének bejelentésére és ennek visszavonására, valamint a szervezet megszűnésére vagy névváltozására, jogutódlására vonatkozó bejelentés esetén az abban foglaltak valódiságának igazolásaként a Posta kizárólag a szervezet vezetőjének személyében bekövetkezett változásról, a szervezet megszüntetéséről, névváltozásáról, jogutódlásáról szóló hiteles tájékoztatást (határozatot, cégkivonatot) vagy az erre vonatkozóan a Posta által – a külön írásba foglalt szerződés alapján – biztosított központi meghatalmazás-kezelést igénylő szervezetek esetén a kiemelt képviselőtől származó – a Posta kapcsolattartója által elvégzendő adminisztrációhoz szükséges intézkedéseknek megfelelő tartalmú – egyedi írásos formájú bejelentést fogad el. A szervezet vezetőjének bejelentéséről és ennek visszavonásáról, valamint az azzal kapcsolatos adatváltozásokról, illetve a szervezet megszüntetéséről, névváltozásáról, jogutódlásáról szóló határozat, cégkivonat eredetivel megegyező másolatát – a bejelentéshez történő csatolás céljából – a Posta részére át kell adni. A Posta a hiánytalanul átadott és a bejelentésben foglaltakat igazoló okiratok alapján a 6.10. PONT 5) bekezdés szerint a szervezet vezetője részére e minőségét tanúsító igazolást állít ki. A bejelentés megtételének vagy a szervezet vezetője részére e minőségét tanúsító – 6.10. PONT 5) bekezdés szerinti – igazolás visszavonása kezdeményezésének, illetve az igazolás Posta részére történő visszaadásának elmulasztásából eredő károkért a Posta nem felel.
4) Amennyiben a bejelentés valódisága az 1) és 3) bekezdésekben foglalt feltételek megléte ellenére is kétséges, a Posta a bejelentést nem köteles tudomásul venni. Ebben az esetben a bejelentőt a bejelentésen megadott címen írásban tájékoztatja.
5) A Posta a „Kézbesítéssel kapcsolatos bejelentés”-ként különösen a címzett ismeretlenségére, elköltözésére, elhunytára, valamint szervezet megszűnésére, névváltozására, jogutódlására vonatkozóan a címhely szerinti kézbesítő postai
szolgáltatóhelyen/kézbesítési ponton tett bejelentés esetén legkésőbb a bejelentést követő második munkanaptól, más postai szolgáltatóhelyen/kézbesítési ponton tett bejelentés esetén legkésőbb a bejelentést követő ötödik munkanaptól, a bejelentésben rögzített időtartamban legfeljebb azonban a bejelentésben foglaltak alkalmazásának megkezdésétől számított ötödik év végéig veszi figyelembe, a bejelentésben foglaltak alkalmazásának első napján és az azt követően érkezett postai küldeményekre.
6) A Posta a „Gazdasági társaságok és egyéb szervezetek vezetőjének bejelentése”-ként a szervezet vezetőjének bejelentéséről és ennek visszavonásáról tett nyilatkozatokat – ideértve a 3) bekezdésben foglaltak alapján a szervezet kiemelt képviselőjétől származó egyedi írásos formájú bejelentést is – az azt igazoló okiratok hiánytalan átadását követő munkanaptól, a bejelentésben rögzített időtartamban legfeljebb azonban a bejelentésben foglaltak alkalmazásának megkezdésétől számított öt évig veszi figyelembe, a bejelentésben foglaltak alkalmazásának első napján és az azt követően érkezett postai küldeményekre.
7) Az 5) és 6) bekezdések szerinti, 2014. március 1-e előtti és határozatlan idejű, vagy öt évnél hosszabb időtartamot megjelölő határozott idejű bejelentéseket 2019. december 31-éig veszi figyelembe a Posta.
6.3. Levélszekrénybe történő kézbesítés feltételei és szabályai
1) Nem könyvelt postai küldeményt, valamint a rögzített ajánlott levélküldeményt a Posta – a jelen ÁSZF–ben meghatározott kivételekkel – az erre a célra szolgáló levélszekrénybe vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel kézbesíti.
2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett köteles gondoskodni a levélküldemények elhelyezésére és sérülésmentes, biztonságos tárolására alkalmas, megfelelő méretű, zárható, a címnek megfelelő jelzéssel ellátott levélszekrény rendelkezésre állásáról úgy, hogy a levélszekrény megközelítése közvetlenül biztosított legyen, a postai küldemények kézbesítését végző személy testi épségét ne veszélyeztesse (különösen is figyelemmel kell lennie az állattartás szabályainak betartására), továbbá elhelyezése
a) a közterületről közvetlenül meg nem közelíthető, csak közterületi címmel rendelkező címhely esetében a telek cím szerinti bejáratánál történt;
b) a közterületről közvetlenül meg nem közelíthető, több címhellyel rendelkező épület esetében a telek cím szerinti bejáratánál egy csoportban, de címhelyenként külön- külön biztosítva (a továbbiakban: csoportos levélszekrény) történt;
c) a közterületről közvetlenül megközelíthető lakóépület, irodaház, üzletház és egyéb hasonló jellegű intézmény esetében az épület bejárata közelében, az épületen kívül, vagy amennyiben az ahhoz való eljutás biztosított, az épületen belül a földszinten csoportos levélszekrényként történt;
d) ipari park, gyártelep vagy egyéb, a gyalogos kézbesítést korlátozottan lehetővé tévő ingatlan esetében ezek bejáratánál, csoportos levélszekrényként történt, vagy
e) a levélszekrény vagy a csoportos levélszekrény esetében közterületről közvetlenül megközelíthető módon történt.
3) A kézbesíthetőség érdekében a levélszekrénynek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
a) a bedobó nyílás minimális mérete: 30x230 mm;
b) a bedobó nyílás középvonalának földtől, padlószinttől mért távolsága: 700 és 1700 mm közötti;
c) a levélszekrény kialakításának olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen a postai küldemények biztonságos és sérülésmentes elhelyezésére, valamint a kézbesített postai küldeményhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására;
d) csoportos levélszekrény elhelyezése esetén a csoporton belül minden címhelyhez külön-külön kell levélszekrényt biztosítani oly módon, hogy azok mindegyikén szerepelnie kell a közelebbi címadatnak (emelet, ajtószám vagy lakásszám) és a címzett vagy lehetséges címzettek nevének.
4) A levélszekrénybe kézbesíthető postai küldeményt – amennyiben a Posta a jelen ÁSZF
6.2. PONT 2/A) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza – a Posta a címben megjelölt címhelyhez tartozó levélszekrénybe kézbesíti. Ha a címhelyhez nem tartozik a 3) bekezdésnek megfelelő levélszekrény, és a Posta a 8) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazza, a postai küldemény a csak közterületi címmel rendelkező címhely esetében a címhely közelében erre a célra használt helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközbe történő elhelyezéssel is kézbesíthető, amennyiben a címhely közelében erre a célra használt hely az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett.
5) A levélszekrény kialakítása vagy az ürítés hiánya miatt levélszekrénybe nem kézbesíthető nem könyvelt postai küldemény, valamint a rögzített ajánlott levélküldemény érkezéséről, a Posta értesítőt hagy hátra a levélszekrényben, vagy a címhely közelében erre a célra használt helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközben, amennyiben a címhely közelében erre a célra használt hely az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett.
6) Amennyiben egy közterületi címen több, a postai küldemény címzésében feltüntetett névvel egyező megjelölésű levélszekrény van, és a címhely alapján nem lehet eldönteni, hogy a postai küldeményt mely levélszekrénybe kell kézbesíteni, a postai küldeményt a Posta kézbesíthetetlennek tekinti és azt – amennyiben a postai küldeményen a feladó
feltüntette nevét és címét – „cím nem azonosítható” jelzéssel a feladó részére visszakézbesíti. Ha ez nem lehetséges a Posta a 4.3.4. PONT 7)-10) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.
7) Amennyiben a 2) bekezdés b)-d) alpontjaiban meghatározott ingatlanon vagy épületben erre a célra kialakított és a postai küldemények biztonságos őrzését lehetővé tévő postázó helyiség működik, akkor a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítése a postázóban e célból foglalkoztatott személy részére történő átadással vagy a levelek elhelyezésére kialakított, levélszekrénynek nem minősülő eszközbe történő elhelyezéssel történik.
8) Ha a belterületi közterületi címen vagy címhelyhez rendelten nincs a jelen pontban rögzített követelményeknek megfelelő levélszekrény, postázó helyiség, vagy annak a 2) bekezdésben foglaltak szerinti könnyű és biztonságos megközelítése nem biztosított, a Posta legalább harminc napos határidő kitűzésével felszólíthatja a címzettet a jogszabálynak megfelelő levélszekrény elhelyezésére, valamint a könnyű és biztonságos megközelítés biztosítására. A felszólítással egyidejűleg a Posta felhívja a címzett figyelmét arra, hogy amennyiben ezt elmulasztja, a Posta a levélszekrénybe kézbesítendő postai küldemények kézbesítését nem kísérli meg.
9) Ha a Posta a 8) bekezdés szerinti felszólítást a címzett részére eljuttatja, a felszólításban meghatározott határidő elteltéig
a) a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldeményeket a Posta a csak közterületi címmel rendelkező címhely esetében a címhely közelében erre a célra használt helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközbe történő elhelyezéssel kézbesíti, amennyiben a címhely közelében erre a célra használt hely az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett;
b) azon címhelyek esetében, ahol a 2) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett csoportos levélszekrény elhelyezéséről köteles gondoskodni, a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények érkezéséről a Posta értesítőt hagy hátra a címhely közelében erre a célra használt helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközben, amennyiben a címhely közelében erre a célra használt hely az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett.
10) Ha a Posta a 8) bekezdés szerinti felszólításban meghatározott határidő végéig a címzettől nem kap értesítést arról, hogy megfelelő levélszekrény vagy csoportos levélszekrény felszerelése megtörtént és az ahhoz való könnyű és biztonságos megközelítés
is biztosított, akkor a továbbiakban a Posta a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldeményeket kézbesíthetetlenként kezeli és azt – amennyiben a postai küldeményen a feladó feltüntette nevét és címét – „kézbesítés akadályozott” jelzéssel a feladó részére visszakézbesíti. Ha ez nem lehetséges a Posta a 4.3.4. PONT 7)-10) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.
6.4. Postai küldemények kézbesítése a címen
1) Könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – a feladó által megjelölt címen a Posta a 6.2. PONT 6) bekezdésében meghatározott személyek számára kézbesíti. A személyes kézbesítés érdekében a címzett köteles biztosítani a címhely egyszerű beazonosíthatóságát valamint könnyű és biztonságos megközelítését (pl.: lépcsőházi kulcs, kapukód rendelkezésre bocsátása, az állattartás szabályainak betartása).
2) A címzetten kívül egyéb jogosult átvevőnek elsősorban a meghatalmazott, ennek hiányában természetes személy címzett esetén a helyettes átvevő, valamint az alkalmi átvevő és a közvetett kézbesítő minősül. A jogosult átvevő részére történt átadással a Posta a postai szolgáltatási szerződést teljesítette.
3) A címzetten kívüli egyéb jogosult átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel a postai küldemény címzett részére történő átadásáért.
6.4.2. Szervezet címére történő kézbesítés
1) Szervezet címére érkezett könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – a Posta akkor kézbesíti személyes átadással, ha a szervezet az általa használt, címként feltüntethető ingatlanon (székhely, telephely, fióktelep, ügyintézés egyéb helye) úgy gondoskodik a szervezet címére érkezett könyvelt küldemények átvételére címzettként jogosult képviselő elérhetőségéről, hogy azzal a kézbesítést aránytalanul hosszú
– 15 percet meghaladó – várakozási idővel ne hátráltassa.
2) A szervezet vezetője, valamint – meghatalmazás nélkül – a kézbesítési megbízott, a kézbesítési ügygondnok, a szakmai kamarák által az adott címzett postai küldeményeinek átvételére kijelölt helyettesítője (pl.: a területi ügyvédi kamara által kijelölt irodagondnok), a felszámoló és a végelszámoló, továbbá a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szerinti, legfeljebb hatlakásos társasháznak (a továbbiakban: társasház) címzett postai küldemények esetén a küldeményen feltüntetett címen tartózkodó és igazolt tulajdoni hányaddal (pl.: tulajdoni lappal) rendelkező tulajdonostárs képviselőnek minősül. Xxxxx XXXX alkalmazása során vezetőnek minősül a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a vezető állású
munkavállaló, továbbá minden olyan személy, aki cégjegyzésre vagy a szervezet általános képviseletére jogosult.
3) A postai küldemények átvétele vonatkozásában – a külön TERMÉKLAPON feltüntetett eltérő rendelkezés hiányában – a szervezet képviselőjének tekinti a Posta a 6.5. PONT szerinti meghatalmazás nélkül is
a) szervezet üzlethelyiségében vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségében történő kézbesítés során a szervezet által foglalkoztatott munkavállalót vagy tagot;
b) amennyiben a szervezet postázó helyiséget működtet, az ott foglalkoztatott természetes személyt;
c) amennyiben a szervezet recepciót működtet, az ott foglalkoztatott természetes személyt.
4) A szervezet képviselője által a Posta részére kifejezetten erre vonatkozóan tett 6.2.1. PONT szerinti bejelentés hiányában a Posta a szervezet azon munkavállalóját, aki nem minősül képviselőnek, – alkalmi átvevőként – a postai küldemények átvételére jogosultnak tekinti. Amennyiben az alkalmi átvevő elzárkózik a könyvelt postai küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldemény – személyes átvételétől a Posta annak érkezéséről értesítőt hagy hátra vagy a Posta részére rendelkezésre bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére értesítést küld.
6.4.2/A. A felszámolónak, végelszámolónak történő kézbesítés
1) A felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezet részére érkező postai küldeményt
a) a címhelyen a felszámoló, végelszámoló, a 6.5. PONT 1) bekezdés szerint az általuk meghatalmazott más személy vagy szervezet illetve a 6.4.2. PONT 3) bekezdés b) alpontja alapján az ott meghatározott természetes személy;
b) kézbesítési ponton a felszámoló, végelszámoló illetve a 6.5. PONT 1) bekezdés szerint az általuk meghatalmazott más személy vagy szervezet
részére kézbesíti a Posta, a 6.2.1. PONT 1) bekezdés szerinti erre vonatkozó bejelentés alapján vagy amennyiben a küldemény címzése a 3.5. PONT 7/A) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
2) A Posta a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezet részére érkező postai küldeményt a felszámoló, illetve végelszámoló részére abban az esetben kézbesíti, ha átvételi jogosultságát a felszámoló jogerős bírósági végzéssel, a végelszámoló cégbírósági bejegyző végzéssel igazolja.
3) A Posta a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezet részére érkező postai küldemény érkezéséről – kivéve, ha a felszámoló illetve végelszámoló az utánküldés kiegészítő szolgáltatás igénybevételével a postai küldeményt saját címére irányítja – a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezet címhelyén hagy hátra értesítőt, a postai küldeményt a 6.8.1. PONT-ban meghatározott rendelkezésre tartási (őrzési) ideig a kijelölt kézbesítési ponton a jogosult átvevő rendelkezésére tartja, a rendelkezésre tartási (őrzési) idő letelte után a postai küldeményt a feladó részére visszaküldi.
6.4.2/B. Területi ügyvédi kamara által kijelölt irodagondnok
1) A Posta az irodagondnoknak azon ügyvéd, európai közösségi jogász illetve csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt nem álló ügyvédi iroda részére címzett postai küldeményt kézbesíti, amelyre vonatkozóan az irodagondnok az átvételi jogosultságát a területi ügyvédi kamara jogerős kijelölő határozatával igazolja.
2) A Posta az 1) bekezdés szerinti ügyvéd, európai közösségi jogász illetve csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt nem álló ügyvédi iroda részére érkező postai küldemény érkezéséről – kivéve, ha az irodagondnok az utánküldés kiegészítő szolgáltatás igénybevételével a postai küldeményt saját címére irányítja – a küldeményen feltüntetett címhelyen hagy hátra értesítőt, a postai küldeményt a 6.8.1. PONT-ban meghatározott rendelkezésre tartási (őrzési) ideig a kijelölt kézbesítési ponton a jogosult átvevő rendelkezésére tartja, a rendelkezésre tartási (őrzési) idő letelte után a postai küldeményt a feladó részére visszaküldi.
6.4.3. „Postán maradó”-ként és PostaPontra címzett postai küldemény kézbesítése
1) A „postán maradó”-ként címhely megjelöléssel feladott postai küldemények illetve – a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint – PostaPonti címzéssel feladott postacsomagok postai szolgáltatóhelyen történő kézbesítése során az alábbiak szerint jár el a Posta:
a) nem könyvelt postai küldeményt, valamint a rögzített ajánlott levélküldeményt a Posta a személyazonosság igazolása nélkül adja át az érte jelentkezőnek;
b) könyvelt küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – kézbesítése előtt a Posta
ba) az átvételi jogosultság jogcímének fennállásáról szóbeli nyilatkozatot elfogad. Amennyiben a szóbeli nyilatkozat alapján az átvételi jogosultság jogcíme kétséges, a Posta a jogcím fennállásának további igazolását kérheti;
bb) a 6.10. PONT 6) bekezdésben felsorolt okiratok alapján vizsgálja a személyazonosságot, melynek érdekében a küldemény átvételére jelentkező igazolt átvételi jogosultsággal rendelkező személy a személyazonossága igazolására alkalmas okiratát köteles bemutatni, továbbá
bc) amennyiben a postacsomag átvételére a címzetten kívüli egyéb jogosult átvevő jelentkezik, – a külön TERMÉKLAPON feltüntetett eltérő rendelkezés hiányában – köteles a cím szerinti kézbesítési pont számára a címzettől származó az egyéb jogosult átvevő átvételi jogosultságát tartalmazó 6.2.1. PONT szerinti bejelentést is átadni.
2) A könyvelt küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – átvételekor a személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezését, betűjelét és számát, valamint
– címzettnek történő átadás kivételével – az átvétel jogcímét a Posta jegyzi fel a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközre, illetve postacsomag esetén a kézbesítési okiratra. Tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt küldemény és hivatalos irat átvételekor az átvételre jogosult olvasható nevét a tértivevényen/kézbesítési igazoláson külön is feltünteti a Posta, továbbá az átvétel jogcímét az erre szolgáló rovaton értelemszerűen jelöli. Ezen túl hivatalos irat esetében helyettes átvevőnek történő átadás során a 6.6. PONT 2) bekezdés a) alpont szerinti hozzátartozói jogcímet is feltünteti.
2/A) Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő az 1) és 2) bekezdésekben foglaltak kapcsán a személyazonosságát magas biztonságú elektronikus tároló elemmel is rendelkező hatósági okmánnyal (e-személyi) igazolja, a személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezésének, betűjelének és számának rögzítése helyett a könyvelt küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – személyes átvételekor ezen adatoknak a hatósági okmány tároló eleméből a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszköz használatával történő kiolvasása mellett az ahhoz tartozó CAN kód berögzítése is szükséges a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő által.
2/B) -21
3) Hivatalos irat érkezéséről a Posta nem állít ki értesítőt, amennyiben tíz munkanapon belül a jogosult átvevő a hivatalos irat átvétele érdekében nem jelent meg az állandó postai szolgáltatóhelyen, azt a Posta a következő munkanapon, a kézbesítési igazoláson feltüntetendő ”nem kereste” jelzéssel visszaküldi a feladónak.
4) A "postán maradó"-ként belföldi viszonylatba címzett postai küldeményt a postai szolgáltatóhelyre érkezés napját követő naptól számított tíz munkanapig, míg a külföldről Magyarországra érkező postai küldemények esetében tizenöt munkanapig tartja az átvételre jogosult rendelkezésére.
5) Amennyiben a "postán maradó"-ként belföldi viszonylatba címzett postacsomag címben megjelölt helyen történő átvételi rendelkezésre tartása előre nem tervezhető ok miatt
21 Hatályát vesztette 2022. június 1-jén.
akadályba ütközik, a Posta a címzett – feladó által a postacsomag címiratán feltüntetett – közvetlen elérhetőségi adatának felhasználásával egyeztet a címváltoztatás lehetőségéről annak érdekében, hogy a küldemény kézbesítését az átvételre jogosult részére a címzettel egyeztetett helyen biztosítsa.
6.4.4. Csomagautomatára címzett postacsomag kézbesítése
2) A Posta a Csomagautomatára címzett postacsomag átvevőjének személyazonosságát nem vizsgálja, az átvevő személyazonossága igazolására alkalmas okmány elnevezésének, betűjelének és számának, valamint az átvétel jogcímének a feltüntetését nem követeli meg. A Posta a postacsomag Csomagautomatából történt átvételét az átvevő részére rendelkezésére álló azonosító kódnak, az átvett postacsomag egyedi azonosító adatának és a kézbesítés időpontjának rögzítésével mutatja ki.
3) Amennyiben a Csomagautomatára címzett postacsomag automatába történő elhelyezése akadályba ütközött, vagy a Csomagautomatából történő átvétel határideje eredménytelenül eltelt és ezért a postacsomagot a Posta a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára továbbított elektronikus értesítésben (SMS) és az e-mail címére továbbított üzenetben meghatározott kézbesítési ponton a jogosult átvevő rendelkezésére tartja (őrzi), a Posta az ilyen postacsomagok kézbesítési ponton történő kézbesítésekor a 6.4.3. PONT-ban a könyvelt küldemények kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, a külön TERMÉKLAPON feltüntetett kiegészítő rendelkezésekkel együttesen.
1) A címzett a postai küldemény átvételére más személy vagy szervezet részére meghatalmazást adhat. A szervezet, mint címzett nevében – a felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet kivételével – az adhat meghatalmazást a postai küldemény átvételére, aki
– a 6.4.2. PONT 3) bekezdés kivételével – jogszabály alapján a szervezet képviseletére jogosult. Felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet, mint címzett nevében a felszámoló, végelszámoló adhat meghatalmazást a postai küldemények átvételére. Az egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy által adott meghatalmazást az
intézmény vezetője vagy megbízottja, a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy által adott meghatalmazást a fogva tartást végrehajtó szerv vezetője vagy annak megbízottja aláírásával, valamint az intézmény vagy a szervezet bélyegzőjével hitelesítheti. A Posta az így hitelesített meghatalmazásokat a hitelesítő személy jogosultságának vizsgálata nélkül fogadja el. Ezekben az esetekben a 2) és a 8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
1/A) Postai küldemények átvételére feljogosító meghatalmazásban a meghatalmazott illetve a meghatalmazó természetes személyként csak 14. életévét betöltött nem cselekvőképtelen természetes személy lehet.
1/B) Az életkora miatt cselekvőképtelen (14. életévét még nem betöltött) természetes személy részére címzett postai küldemény átvételére vonatkozó meghatalmazást a törvényes képviselő adhat.
2) A meghatalmazás adható:
a) közokiratban;
b) a Posta erre feljogosított képviselője előtt, írásban, vagy
c) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325.
§-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban;
d) a KÜLÖN ÁSZF-ben az eMeghatalmazás használatához meghatározott feltételek szerint, a Posta honlapján elérhető eMeghatalmazás üzleti alkalmazás útján.
3) A Posta – a 3/A) és a 13) bekezdésekben foglaltak kivételével – abban az esetben fogadja el a meghatalmazást, amennyiben az legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) természetes személy esetében a meghatalmazó és a meghatalmazott természetes személyazonosító adatait, szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát vagy a nyilvántartásba vételt elrendelő intézmény nevét és a szervezet nyilvántartási számát (cégjegyzék- vagy nyilvántartási számmal nem rendelkező szervezet esetében a szervezet létét igazoló egyéb eredeti okirat vagy arról készített közokiratba foglalt vagy egyszerű másolat Posta részére történő átadása szükséges);
b) azt a címet, amelyre érkező postai küldemények átvételére a meghatalmazó a meghatalmazást adja;
c) egy meghatározott postai küldemény átvételére vonatkozó meghatalmazás esetében annak a postai küldeménynek az azonosítószámát, amelynek átvételére a meghatalmazás érvényes;
d) a meghatalmazás keltét (hely és időpont);
e) a meghatalmazó saját kezű (szervezet esetében cégszerű) aláírását, továbbá
f) a nem saját kezűleg írt teljes bizonyító erejű magánokiratban adott meghatalmazás esetén
fa) két tanú olvasható nevét és lakóhelyét (ennek hiányában tartózkodási helyét), valamint az aláírását, vagy
fb) bírói vagy közjegyzői hitelesítést, vagy ügyvédi (kamarai jogtanácsosi) szabályszerű ellenjegyzést, vagy
fc) jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról szabályszerűen készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat esetében az azonosság felvevő, őrző vagy kiállító jogi személy részéről történő szabályszerű igazolását.
3/A) A 2) bekezdés d) alpontja szerinti eMeghatalmazást a Posta abban az esetben fogadja el, ha a meghatalmazó az eMeghatalmazás üzleti alkalmazás használata során rögzítendő adatként a Posta által elvárt valamennyi adatot hiánytalanul megadja, és az eMeghatalmazás üzleti alkalmazás által sikeres rögzítésről naplózott visszaigazolást kap.
4) Szervezet által adott meghatalmazást – a 3) bekezdésben foglaltak teljesítése mellett – abban az esetben fogadja el a Posta, ha a szervezet képviselője a képviseleti jogosultságát 1 évnél nem régebbi a vezető átvételi jogosultságát igazoló cégkivonattal, cégmásolattal, vagy cégbíróság által kiadott végzéssel, illetve a 6.10. PONT 3) bekezdés szerinti okiratokkal igazolja, vagy a 2) bekezdés d) alpontja szerinti eMeghatalmazás vonatkozásában a külön ÁSZF szerint a szervezet nevében történő eljárási jogosultsággal rendelkezik.
4/A) A kifejezetten a postai küldemények átvételére adott
a) határozatlan idejű meghatalmazásokat
aa) a Posta részére történő átadását követő munkanapi kezdő érvényességi időponttal, vagy
ab) a meghatalmazó által a Posta részére történő átadás napját követő későbbi időpontként meghatározott kezdő érvényességi időponttal,
a kiállításától számított legfeljebb 5 évig terjedő időtartamban;
b) az 5 évnél rövidebb időtartamú határozott idejű meghatalmazásokat
ba) a Posta részére történő átadását követő munkanapi kezdő érvényességi időponttal, vagy
bb) a meghatalmazó által a Posta részére történő átadás napját követő későbbi időpontként meghatározott kezdő érvényességi időponttal;
az érvényességi idejük elteltéig;
c) a 2017. július 24-e előtt
ca) öt évnél hosszabb, érvényességi időpontú határozott időtartamra szólóan kiállított meghatalmazásokat az érvényességi idejük elteltéig, de legfeljebb 2025. december 31-ig;
cb) határozatlan időre szólóan kiállított meghatalmazásokat 2025. december 31-éig;
d) a 2) bekezdés d) alpontja szerinti eMeghatalmazást
da) az eMeghatalmazás üzleti alkalmazás által sikeres rögzítésről naplózott visszaigazolás napját követő munkanapi kezdő érvényességi időponttal, a rögzítés napjától számított legfeljebb 5 évig terjedő időtartamban vagy
db) a meghatalmazó által a rögzítés napját követő későbbi időpontként meghatározott kezdő érvényességi időponttal, a rögzítés napjától számított legfeljebb 5 évig terjedő időtartamban, vagy
dc) az előrögzített meghatalmazásnak valamely postai szolgáltatóhelyen megtörtént személyes aktiválása napját követő munkanapi kezdő érvényességi időponttal, a személyes aktiválás napjától számított legfeljebb 5 évig terjedő időtartamban
tekinti érvényesnek a Posta.
5) Egy meghatalmazásban több személy vagy szervezet is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a postai küldemény átvételére. Egy meghatalmazásban ugyanazt a természetes személyt vagy szervezetet több személy is meghatalmazhat.
6) A meghatalmazás szólhat összefoglalóan valamennyi postai küldemény, a postai küldemények egy vagy több meghatározott csoportja, vagy – a 2) bekezdés d) alpontja szerinti eMeghatalmazás kivételével – egy egyedileg azonosított postai küldemény átvételére.
7) A 6) bekezdés szerint összefoglalóan valamennyi postai küldemény átvételére szóló meghatalmazás és a 13) bekezdés szerinti általános meghatalmazás hatálya kiterjed a
„Hivatalos irat saját kézbe” küldemény és a saját kézbe többletszolgáltatással feladott postacsomag átvételére is.
8) Értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postai küldemény átvételére meghatalmazás adható:
a) közokiratban;
b) a Posta erre feljogosított képviselője előtt, írásban, vagy
c) a Pp. 325. §-a szerinti olyan teljes bizonyító erejű magánokiratban, amely a 3) bekezdés a)-e) és fb) alpontjaiban foglaltaknak megfelel;
d) a külön ÁSZF-ben az eMeghatalmazás használatához meghatározott feltételek szerint, a Posta honlapján elérhető eMeghatalmazás üzleti alkalmazás útján.
9) A nem Magyarországon kiállított közokiratot – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag felülhitelesített formában vagy a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11.
törvényerejű rendelet szabályai szerinti Apostille záradékkal ellátott formában fogadja el a Posta. Amennyiben nemzetközi szerződés a külföldön kiállított okiratnak az ettől eltérő formában való elfogadását írja elő, úgy a nemzetközi szerződés fennállását, hatályát és tartalmát a Posta a meghatalmazott közreműködésével vizsgálja. Ennek keretében a Posta felkéri a meghatalmazottat, az általa hivatkozott nemzetközi szerződés megjelölésére, annak igazolására, hogy a nemzetközi szerződés személyi, tárgyi és időbeli hatálya az ügyben alkalmazandó, valamint annak közlésére, hogy mely okirati körre vonatkozóan írja elő a nemzetközi szerződés az eltérő okirati forma elfogadását.
9/A) A postai küldemény átvételére adott nem magyar nyelvű, a 8) bekezdés b) és c) alpontjai szerinti meghatalmazást – amennyiben az a Posta honlapján közzétett
NYOMTATVÁNYOK-ŰRLAPOK oldalon szereplő nyomtatvány változtatásmentes rovatainak teljes, értelemszerű és a nyomtatvány hátoldalán található kitöltési útmutatónak valamint az 1)-4) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kerül kiállításra – a Posta külön felülhitelesítés és fordítás nélkül elfogadja. Az ettől eltérően elkészített nem magyar nyelvű a
8) bekezdés b) és c) alpontjai szerinti meghatalmazást csak abban az esetben fogadja el a Posta, ha ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítás is csatolásra kerül.
10) A meghatalmazott a címben megjelölt helyen és a Posta által a címhez rendelt kézbesítési ponton jogosult a postai küldemény átvételére.
11) A meghatalmazó, illetve a meghatalmazott személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolvány megnevezését és számát nem tartalmazó meghatalmazást érvényességi idején belül a meghatalmazásban megállapított küldemények körére vonatkozóan továbbra is elfogadja a Posta, ha a postai küldemény átvételekor a meghatalmazott személyazonosságát olyan hatósági igazolvánnyal igazolja, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy – a személyazonosság megállapítására alkalmas
– olyan adat (pl.: születési idő, anyja neve) szerepel, amelyet a meghatalmazás vagy a meghatalmazásról kiállított igazolvány is tartalmaz. Amennyiben a jelen ÁSZF hatályba lépésekor érvényes meghatalmazás a saját kézbe többletszolgáltatással feladott vagy a
„Címzett kezébe” levél küldemények átvételére is feljogosította a meghatalmazottat, úgy a Posta a meghatalmazás alapján a természetes személynek címzett „Hivatalos irat saját kézbe” küldeményeket is kézbesíti.
12) A 3) bekezdésben felsorolt bármely adat változása esetén a postai küldemények átvétele kizárólag új, aktualizált adatokat tartalmazó meghatalmazás alapján történhet. A Posta a meghatalmazás módosítását az új, aktualizált adatokat tartalmazó meghatalmazás Posta részére történő átadásától, a meghatalmazás visszavonása esetén a meghatalmazó erről szóló írásbeli bejelentésétől számítottan
a) külön megjelölt kezdőnap hiányában legkésőbb a módosítás vagy a visszavonás bejelentését követő munkanaptól;
b) meghatározott kezdőnapot – legkorábban a módosítás vagy a visszavonás bejelentését követő munkanapot – megjelölő bejelentés esetén a megjelölt naptól
veszi figyelembe.
12/A) A 2) bekezdés d) alpontja szerinti eMeghatalmazás üzleti alkalmazás használata útján adott meghatalmazás bármely rögzített adatának módosítása az eMeghatalmazás üzleti alkalmazással lehetséges. Az új, aktualizált adatokat tartalmazó meghatalmazást – ideértve a meghatalmazás érvényességi idejének az eredetileg meghatározott időpontot megelőző végső érvényességi időpont megállapítását is (pl.: a meghatalmazás visszavonását) – a Posta a módosítás sikeres rögzítéséről az eMeghatalmazás üzleti alkalmazás által naplózott visszaigazolás napját követő munkanaptól veszi figyelembe.
13) Az általános – az ügyek egyedileg meg nem határozott körére szóló, nem kifejezetten a postai küldemények átvételére adott – meghatalmazás postai küldemény átvételére csak akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. Az ennek megfelelő formai követelmény teljesülése esetén az általános meghatalmazást a Posta a 3) bekezdés szerinti tartalmi követelmények teljességétől függetlenül is elfogadja postai küldemények átvételekor. Az ilyen általános meghatalmazást – az érvényességi idején belül, legfeljebb azonban a kiállításától számított 5 évig – a Posta a postai küldemények teljes körének átvételére szóló meghatalmazásnak tekinti.
14) Ha a meghatalmazó nem tud írni, a latin betűt nem ismeri, vagy egyéb ok miatt az írásában gátolva van, a meghatalmazást helyette és nevében – e minőségének, továbbá neve és lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, olvasható feltüntetésével – két nagykorú tanú írja alá. A meghatalmazott személy saját meghatalmazási okiratán nem szerepelhet tanúként. Amennyiben a meghatalmazó nem tud olvasni, vagy nem érti a magyar nyelvet, a meghatalmazás csak akkor érvényes, ha a tanúk egyike – vagy a hitelesítő személy – írásban a meghatalmazáson rögzíti, hogy annak tartalmát a meghatalmazónak megmagyarázta.
15) A Posta a postai küldemények kézbesítését – az általános meghatalmazás kivételével – a meghatalmazás Posta részére történő végleges átadásától teszi függővé és – az egy esetre szóló meghatalmazások kivételével – a meghatalmazásról igazolványt állít ki a meghatalmazott részére, amellyel a meghatalmazott a postai küldemény átvételi jogosultságát a Postánál igazolni tudja. Az általános meghatalmazás esetében a Posta a kézbesítést a meghatalmazás másolata készítésére vonatkozó beleegyezés megadásától vagy az abban
foglalt adatok rögzítésére és kezelésére történő írásbeli felhatalmazás megadásától teszi függővé.
16) A meghatalmazás megszűnésének tényét – a 6) bekezdés szerinti egy egyedileg azonosított postai küldemény átvételére szóló meghatalmazás kivételével – a meghatalmazó, illetve – a meghatalmazó halála, jogutód nélküli megszűnése vagy tartós akadályoztatása esetén – a meghatalmazott, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezet esetén a felszámoló vagy végelszámoló köteles a Postának haladéktalanul bejelenteni. Felszámolás vagy végelszámolás elrendelésével a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezet részére érkező postai küldemények átvételére szóló meghatalmazások – a 6.4.2. PONT 3) bekezdés b) alpontja alapján meghatározott természetes személy részére adott meghatalmazás kivételével – megszűnnek. A Posta a bejelentéssel egyidejűleg a 15) bekezdés szerinti igazolványt visszavonja. A bejelentés megtételének illetve a 15) bekezdés szerinti igazolvány visszaadásának elmulasztásából eredő károkért a Posta nem felel.
17) A 4/A) bekezdésben meghatározott érvényességi időn illetve a 13) bekezdés szerinti általános meghatalmazás esetén az eredeti érvényességi időn túl a postai küldemények átvételére kizárólag új, aktualizált adatokat tartalmazó meghatalmazás alapján kerülhet sor (az eredeti meghatalmazás érvényességi ideje nem hosszabbítható meg).
6.5.1. A felszámolónak, végelszámolónak történő kézbesítés22
6.5.2. Szervezetnek, mint meghatalmazottnak történő kézbesítés
1) Szervezetnek adott meghatalmazás esetén a címzett postai küldeményeinek átvételére az alábbi meghatalmazások szükségesek:
a) a címzett szervezet által a meghatalmazott szervezet számára adott meghatalmazás, valamint;
b) a meghatalmazott szervezet képviselője által a postai küldemények átvételét ténylegesen végző természetes személy számára adott meghatalmazás.
2) Az 1) bekezdés b) alpontja szerinti meghatalmazásban a postai küldemények átvételére meghatalmazott természetes személy a fenti két meghatalmazás vagy a meghatalmazásokról kiállított igazolványok együttes bemutatása esetén veheti át a címzett részére érkező azon postai küldeményeket, amelyek körére mindkét meghatalmazás szól.
3) A meghatalmazott szervezet 6.4.2. PONT 2) bekezdése szerinti vezetője – a szervezetnek, mint meghatalmazottnak történő kézbesítés esetén – a meghatalmazó szervezet postai
22 Hatályát vesztette 2014. október 1-jén.
küldeményeinek átvételekor az 1) bekezdés a) alpontja szerinti meghatalmazással igazolhatja az átvételi jogosultságát.
6.6. Helyettes átvevőnek történő kézbesítés
1) Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és – a helyettes átvevő nyilatkozata szerint – a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a Posta a postai küldeményt az ott tartózkodó helyettes átvevőnek személyes átadással kézbesíti.
2) Helyettes átvevőnek minősül
a) a címzett 14. életévét betöltött, a Ptk. szerinti hozzátartozója (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);
b) a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy.
3) Nem vállalja a Posta a helyettes átvevőnek személyes átadással történő kézbesítést, ha a kézbesítendő postai küldemény:
a) sérült könyvelt postai küldemény;
b) saját kézbe többletszolgáltatással feladott postacsomag;
c) 100.000 forintot meghaladó értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postacsomag, kivéve ha a külön TERMÉKLAP másként rendelkezik;
d) bármely postai küldemény, melynek helyettes átvevő részére történő kézbesítését a címzett kizárta.
6.7. Alkalmi átvevőnek történő kézbesítés
2) A közvetlen szomszédnak történő kézbesítés megtörténtéről a Posta a címzettet – a postacsomagot átvevő alkalmi átvevő megjelölését is tartalmazó – értesítő elhelyezésével tájékoztatja.
3) Nem kézbesíti a Posta a közvetlen szomszédnak (alkalmi átvevőnek) a sérült állapotban lévő postacsomagot.
6.8. Postai küldemények kézbesítése a címtől eltérő helyen
1) A Posta a címben megjelölt hely helyett kézbesítési ponton kézbesíti
a) a postai küldeményt, ha a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítése a Postán kívülálló okból sikertelen volt és a címen nem került sor az átvétel megtagadására;
b) azt a postai küldeményt, amelyet – a feladó, illetve a címzett és a Posta között létrejött külön írásba foglalt szerződés (pl.: postafiók bérlet, csomagtárolás) alapján – kézbesítési ponton kell kézbesíteni;
c) a postai küldeményt a 6.2. PONT 2) bekezdés c) alpontja szerint;
1/A) A Posta a címben megjelölt hely helyett – a címzett és a Posta között létrejött külön írásba foglalt szerződés (pl.: utánküldés) vagy a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint (pl.: ismételt kézbesítés új címre) – a címtől eltérő címhelyen vagy az ahhoz rendelt kézbesítési ponton kézbesíti a postai küldeményt.
2) Az 1) bekezdés szerinti kézbesítési ponton, illetve az 1/A) bekezdés szerinti címhelyen vagy ahhoz rendelt kézbesítési ponton a címzett, a címzett meghatalmazottja és a cím vagy az utánküldési cím illetve az ismételt kézbesítés új címe szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező helyettes átvevő jogosult a postai küldemények átvételére.
6.8.1. Rendelkezésre tartási (őrzési) idők
1) Kézbesítési ponton történő kézbesítés esetén – a 2) bekezdésben, a 6.4.3. PONT 3) és 4) bekezdéseiben foglalt vagy a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerinti kivételekkel – a Posta a postai küldemények átvételét a kézbesítési kísérlet és az értesítő elhelyezésének vagy az elektronikus értesítés Posta által történő elküldésének napját követő munkanaptól számított tíz munkanapig teszi lehetővé. Az értesítő elhelyezése vagy az elektronikus értesítés Posta által történő elküldésének napján a postai küldemény átvételére csak abban az esetben van lehetőség, ha a küldemény érkezéséről szóló értesítő vagy a Posta részére rendelkezésre bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítés ezt kifejezetten tartalmazza.
2) A rendelkezésre tartási (őrzési) idő az átvételre kijelölt kézbesítési ponton:
a) hivatalos irat és MPL Üzleti csomag küldemények esetében a külön TERMÉKLAP
rendelkezése szerinti; b) -23
c) külföldről Magyarországra érkező valamennyi postai küldemény esetében tizenöt munkanap.
3) A vámhatósági intézkedést igénylő postai küldemény esetében – a behozatali vámkezelés lefolytathatósága érdekében a külön TERMÉKLAP szerinti postai vámügynöki szolgáltatás igénybevétele esetén, ide nem értve azonban az árutovábbítás esetét – a Posta a küldemény Magyarországra történő beérkezésének regisztrációjától számított legfeljebb húsz napig a postai küldeményt a Nemzetközi Posta Kicserélő Központban őrzi.
6.9. Postai küldemény kézbesítése közvetett kézbesítő útján
a) Magyar Honvédség, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, rendvédelmi szerv;
b) büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézet;
c) egészségügyi, illetve szociális ellátást nyújtó intézet;
d) szálloda, diákszálló, munkásszálló, üdülő.
2) A több címzett által használt vagy nem a használó által üzemeltetett irodaház, üzletház, ipari park, gyártelep vagy más hasonló létesítmény esetében az ezen létesítményeket üzemeltető szervezet köteles közvetett kézbesítőként eljárni, ha a Postának az épületben vagy az ingatlan területén működő címzetthez történő eljutása bármilyen módon korlátozott, nem biztonságos, vagy a címzettek elérési helye nem egyértelműen beazonosítható.
2/A) A Posta abban az esetben tekinti az épületben vagy az ingatlan területén működő címzetthez történő eljutást korlátozottnak, nem biztonságosnak, vagy a címet nem egyértelműen beazonosíthatónak, ha
a) az irodaház, üzletház, ipari park, gyártelep vagy más hasonló létesítmény területére a belépés, az ott tartózkodás illetve annak területén a szabad mozgás – függetlenül attól, hogy az gyalogosan vagy járművel történik – külön engedélyhez vagy ezzel azonos megítélés alá eső feltételhez kötött (pl.: speciális védőeszköz vagy védőruha viselete) vagy a telephely infrastrukturális adottságai (pl.: kizárólagos gyalogosforgalom számára kijelölt hely hiánya) illetve a üzemszerű
23 Hatályát vesztette 2015. január 1-jén.
működése jellegéből (pl.: anyagmozgatásra alkalmas eszközök tömeges jelenléte) vagy alkalmazott őrzés-védelme természetéből (pl.: elektromos kerítés, állattartás) adódóan a postai küldemények kézbesítését végző személy testi épsége vagy egészsége fokozott veszélyben van;
b) az irodaház, üzletház, ipari park, gyártelep vagy más hasonló létesítmény területén belül működő címzett szervezetek nagy számossága, illetve e szervezetek adott telephelyen való elhelyezkedése okán a címzettek elérése, vagy a címzettekhez rendelten felszerelt levélszekrény elérése különleges helyismeretet igényel, vagy a postai küldemények e szervezet nevében történő átvételére jogosult természetes személy elérhetősége csak időszakos.
3) A közvetett kézbesítő az ingatlan bejárata közelében postázó helyiséget vagy egyéb, a biztonságos kézbesítést lehetővé tévő teret köteles kialakítani. A közvetett kézbesítőnek a nem könyvelt küldemények, valamint a rögzített ajánlott levélküldeményt kézbesítéséről a Postától történő átvétellel vagy a postai küldemények kézbesítését lehetővé tévő csoportos levélszekrény, vagy egyéb kézbesítési lehetőség biztosításával, a könyvelt küldemények – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – személyes átvétele érdekében pedig erre felhatalmazott személy kijelölésével kell gondoskodnia úgy, hogy azzal a kézbesítést aránytalanul hosszú várakozási idővel ne hátráltassa.
4) A közvetett kézbesítő – az 5)-6) bekezdésekben foglaltak kivételével – a postai küldeményt köteles átvenni és köteles gondoskodni arról, hogy a postai küldemények és a küldemények érkezéséről szóló értesítők – a címzettel történt eltérő megállapodás vagy az
1) bekezdés a)-c) alpontjai szerinti létesítményeket üzemeltető szervezet esetében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az átvételt követő munkanap végéig a címzettnek átadásra kerüljenek. A közvetett kézbesítő részére történő átadással a postai küldeményt a Posta kézbesítettnek tekinti.
5) A közvetett kézbesítő a postai küldemény átvételétől elzárkózhat, ha a címzettet a küldeménnyel kapcsolatban fizetési kötelezettség terheli.
6) Közvetett kézbesítőnek nem kézbesíthető
a) a sérült állapotban lévő személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény;
b) a vámdíjjal terhelt postai küldemény;
c) az egyetemes postai szolgáltatás keretében 100.000 forintot meghaladó összegű értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postacsomag;
d) az olyan postai küldemény, amelynek közvetett kézbesítő útján való kézbesítését jogszabály vagy külön írásba foglalt szerződés, vagy az általános szerződési feltételek alapján a feladó külön rendelkezésével kizárja.
7) A Posta annak a postai küldeménynek az érkezéséről, amelyet az 5) vagy a 6) bekezdésekben foglaltak szerint nem kézbesített, a címzett részére a közvetett kézbesítőnél értesítőt hagy hátra.
8) A közvetett kézbesítő köteles a saját szervezete részére érkező postai küldeményeket, valamint a postai küldemények érkezéséről szóló értesítőket a közvetett kézbesítőként átvett postai küldeményektől és értesítőktől elkülönítetten kezelni.
9) Ha az 1) vagy a 2) bekezdés szerinti létesítményeket üzemeltető szervezet nem gondoskodik a közvetett kézbesítőről illetve vele együttműködésben a 3) szerinti követelmények biztosításáról, akkor a postai küldeményeket a Posta a feladó részére
„kézbesítés akadályozott” jelzéssel visszakézbesíti, vagy visszakézbesítés helyett megkísérelheti azok kézbesítését. Az e bekezdés alkalmazása esetén felmerülő többletköltségeket az 1) vagy a 2) bekezdés szerinti létesítményeket üzemeltető szervezet köteles megtéríteni a Posta számára.
10) A közvetett kézbesítő képviseleti joggal rendelkező vezetője vagy ilyen joggal felruházott munkavállalója a postai küldemények átvételére feljogosított személy részére köteles névre szóló igazolást kiállítani az átvételi jogosultságról, melyen fel kell tüntetni a közvetett kézbesítést ellátó szervezet elnevezését (cégnevét) is, valamint köteles az átvételre feljogosított személyekről nyilvántartást vezetni oly módon, hogy a postai küldeményt átvevő személy személyazonossága legalább az átvételt követő két évig megállapítható és visszakereshető legyen.
11) A közvetett kézbesítő által a postai küldemények átvételére feljogosított személy az átvételi jogosultságát a névre szóló igazolással köteles igazolni a Posta előtt. Az átvételre feljogosított személy a postai küldemények kézbesítését igazoló okiraton vagy a kézbesítés során a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön a Posta által történő rögzítés biztosítása érdekében köteles közölni a közvetett kézbesítő szervezet nevét, a közvetett kézbesítői minőségét és a postai küldeményt átvevő személy nevét is, továbbá az átvevő köteles a Posta számára bemutatni a személyazonossága igazolására alkalmas okiratát is. A Posta által papíralapú kézbesítési okirat alkalmazásakor a közvetett kézbesítő szervezet és az átvevő személy neve bélyegzőlenyomat használatával is feltüntethető.
6.10. Az átvételi jogosultság és a személyazonosság igazolása
1) A szervezet, mint címzett esetében a vezető átvételi jogosultságának igazolásaként a Posta
a) az egy évnél nem régebbi cégkivonatot, cégmásolatot, vagy cégbíróság által kiadott végzést illetve az ezekről készített közokiratba foglalt vagy egyszerű másolatot fogadja el;
b) az internetes oldalról letöltött cégkivonatot kizárólag abban az esetben fogadja el, amennyiben az tartalmazza a letöltés forrásának megnevezését, a letöltés dátumát és az alapján a vezető átvételi jogosultsága tekintetében az egy évnél nem régebbi érvényesség, hatályosság megállapítható.
Az a) alpont szerinti dokumentumok egyszerű másolatát, a b) alpont szerinti letöltött cégkivonat nyomtatott változatát – a rendelkezésre bocsátott információk visszakereshetősége és utólagos igazolhatósága céljából – a Posta részére át kell adni.
2) A Posta az 1) bekezdés szerinti okiratok érvényességét, hatályosságát csak az egy évnél nem régebbi keltezés tekintetében vizsgálja, az egyidejűleg bemutatott okiratok közül a később kiállítottat fogadja el.
3) A Posta a szervezet vezetőjének átvételi jogosultsága igazolására az 1) bekezdés szerinti okiratokon túl elfogadja a:
a) létesítő okiratot (társasági szerződés, alapító okirat vagy alapszabály), vagy
b) aláírási címpéldányt, vagy
c) ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintát, vagy
d) munkaszerződést, vagy
e) megbízási szerződést,
f) a betöltött vezetői jogosultságot igazoló, szervezet által kiállított igazolványt vagy
g) azt az okiratot, amely valamely jogszabály rendelkezése alapján, vagy abból következően alkalmas a vezetői minőség igazolására
is.
4) Amennyiben a szervezet vezetője átvételi jogosultságát a 3) bekezdés g) alpontja alapján kívánja igazolni, a Posta kérheti, hogy a szervezet vezetője az átvételi jogosultságára vonatkozó állítását a jogszabályi rendelkezés megjelölésével támassza alá. Amennyiben ez elmarad, az átvételi jogosultság igazolásának hiánya miatt e természetes személy részére e minőségében a postai küldemény nem kézbesíthető.
5) Amennyiben a szervezet vezetője az 1) és 3) bekezdésekben foglalt okiratok eredeti példányának bemutatásával és másolatának egyidejű Posta részére történő átadásával a
6.2.1. PONT szerinti bejelentést is tesz, a Posta a szervezet vezetője részére e minőségét tanúsító „Képviseleti jogosultság igazolása”-t állít ki, amellyel a postai küldemény átvételi jogosultságát az azon feltüntetett időtartamon belül tudja igazolni.
6) Az igazolt átvételi jogosultsággal rendelkező átvevő személyazonosságát az alábbi – érvényes – okiratokkal igazolhatja:
a) magyar állampolgár esetén: állandó személyazonosító igazolvány (ideértve az e- kártyát is), ideiglenes személyazonosító igazolvány útlevél vagy egyéb úti okmány, katonai igazolvány, honvédségi szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány, katonai nyugdíjas igazolvány, ideiglenes szolgálati igazolvány, 2001. január 1-jét követően kiadott vezetői engedély (jogosítvány), közigazgatási szerv vagy kamara által kiállított egyedi azonosítószámot tartalmazó egyéb arcképes igazolvány (pl.: diákigazolvány);
b) Európai Gazdasági Térség vagy Svájc állampolgára esetén: úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodási kártya vagy regisztrációs igazolás;
c) harmadik országbeli állampolgárok esetén: úti okmány, tartózkodási engedély, bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély.
7) A helyettes átvevő lakcímének vagy tartózkodási címének a postai küldemény címével vagy az utánküldési címmel, postafiókra történő átirányítás esetén a postafiók bérlő címével való egyezőségét az alábbi érvényes okiratokkal igazolhatja:
a) lakcímkártya;
b) régi típusú személyi igazolvány;
c) egy hónapnál nem régebbi a helyettes átvevő nevére szóló, és a postai küldemény címével megegyező címet tartalmazó közműszámla.
8) -24
9) A latin betűket nem ismerő címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – nagykorú tanú jelenlétében kézbesíti a Posta. A Posta a kézbesítés előtt a címzett, vagy egyéb jogosult átvevő és a tanú személyazonosságát ellenőrzi, amely alapján a személyazonosságot igazoló okmányok elnevezését, betűjelét és számát – a tanú e minőségének feltüntetése mellett – a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön a Posta rögzíti.
10) A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló természetes személy részére címzett, személyes átadással történő kézbesítést igénylő
24 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2022. június 1.) a 6.11. pont 1/B) bekezdése tartalmazza.
postai küldeményt a törvényes képviselőnek vagy a gondnoknak kézbesíti a Posta. A gondnoknak e minőségét jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat eredeti vagy másolati példányának bemutatásával kell igazolnia.
11) Az életkora miatt cselekvőképtelen természetes személy részére címzett postai küldeményt a törvényes képviselő (szülő) címzettként veheti át azzal, hogy a 200.000 forintot meg nem haladó összegű értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postacsomag kézbesítése során a Posta – valamely törvényes képviselő (szülő) a 6.2.1. PONT szerint tett, ezzel ellentétes tartalmú bejelentése hiányában – vélelmezi, hogy a szülői felügyeleti jogot a törvényes képviselők (szülők) olyan módon közösen gyakorolják, hogy a kiskorú vagyoni ügyeinek vitelére kölcsönös meghatalmazással rendelkeznek. A 200.000 forintot meghaladó összegű értéknyilvánítás többletszolgáltatással életkora miatt cselekvőképtelen természetes személy részére címzett postacsomag kézbesítése esetén a küldemény átvételére jelentkező törvényes képviselőnek (szülőnek) a másik törvényes képviselő (szülő) által részére adott, a 6.5. PONT szerinti meghatalmazást is be kell mutatnia.
6.10.1. Címhelyen történő kézbesítéskor
1) A címhelyen történő kézbesítéskor – közvetett kézbesítés kivételével – az átvételi jogosultság jogcíméről tett szóbeli nyilatkozat alapján az átvétel jogcímét igazoltnak tekinti a Posta, kivéve, ha a szóbeli nyilatkozat tartalmának valódisága kétséges. Legfeljebb hatlakásos társasháznak címzett postai küldemények kézbesítésekor az átvevő tulajdonostársnak igazolnia kell, hogy a postai küldemény címén vagy az utánküldési címén található, címzett társasházban tulajdoni hányaddal rendelkezik. Amennyiben a szóbeli nyilatkozat alapján az átvételi jogosultság jogcíme kétséges, a Posta kéri a jogcím fennállásának további igazolását. Közvetett kézbesítő az átvételi jogosultság jogcímének fennállását a 6.9. PONT 10) bekezdése szerinti névre szóló igazolással igazolja. Amennyiben az átvételre jelentkező természetes személy az átvételi jogosultságát nem tudja megfelelően igazolni a Posta a postai küldemény érkezéséről
a) értesítőt helyez el a levélszekrényben, ennek hiányában a címhely közelében erre a célra használt helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközbe, amennyiben a címhely közelében erre a célra használt hely az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett;
b) vagy – ha az a Posta részére rendelkezésre áll – a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére értesítést küldhet.
2) Személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldemény címhelyen történő kézbesítése esetén az igazolt jogcímmel rendelkező jogosult átvevő a személyazonosságát az arra alkalmas okmány Posta részére történő bemutatásával igazolja. Meghatalmazottnak történő kézbesítés esetében a személyazonosság igazolására csak az az okmány alkalmas, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan – a személyazonosság megállapítására alkalmas – adat szerepel, amelyet a meghatalmazás vagy a meghatalmazásról kiállított igazolvány is tartalmaz.
3) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldemények kézbesítésekor a személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezését, betűjelét és számát továbbá
– a címzettnek történő átadás kivételével – az átvétel jogcímét a kézbesítési okiratra, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközre a Posta rögzíti.
3/A) Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a 2) bekezdésben foglaltak kapcsán a személyazonosságát magas biztonságú elektronikus tároló elemmel is rendelkező hatósági okmánnyal (e-személyi) igazolja, a személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezésének, betűjelének és számának Posta által történő rögzítése helyett a könyvelt küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – átvételekor ezen adatoknak a hatósági okmány tároló eleméből a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszköz használatával történő kiolvasása mellett az ahhoz tartozó CAN kód berögzítése is szükséges a címzett vagy egyéb jogosult átvevő által.
3/B) -25
4) Tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt küldemény és hivatalos irat átvételekor az átvételre jogosult olvasható nevét a tértivevényen/kézbesítési igazoláson külön is feltünteti a Posta, továbbá az átvétel jogcímét az erre szolgáló rovaton értelemszerűen jelöli. Ezen túl hivatalos irat esetében helyettes átvevőnek történő átadás során a 6.6. PONT 2) bekezdés a) alpontja szerinti hozzátartozói jogcímet is feltünteti.
5) Azon szervezetek, akik a postai küldeményeket külön írásba foglalt szerződés alapján, telephelyen, külön egységrakomány-képző eszközön/eszközben, egységképzőben (egységláda, doboz, zsák, raklap, konténer) veszik át, kötelesek gondoskodni arról, hogy a kézbesítés megtörténtét igazoló adatok a kézbesítési okiraton illetve a tértivevényen/kézbesítési igazoláson a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint feltüntetésre kerüljön.
25 Hatályát vesztette 2022. június 1-jén.
6.10.2. Kézbesítési ponton történő kézbesítéskor
1) Természetes személy címzett részére küldött postai küldeménynek kézbesítési ponton történő kézbesítésekor az átvételi jogosultság jogcímének fennállása vonatkozásában a postai küldemény átvétele érdekében megjelenő személy szóbeli nyilatkozatát a Posta irányadónak tekinti, amennyiben bemutatja, illetve a Posta kérésére átadja a postai küldemény érkezéséről szóló értesítőt vagy a Posta által a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítést. Amennyiben a szóbeli nyilatkozat alapján az átvételi jogosultság jogcíme kétséges, a Posta kéri a jogcím fennállásának további igazolását. Helyettes átvevő esetében a lakcímének vagy tartózkodási címének a postai küldemény címével vagy az utánküldési címmel való egyezőségét is igazolni kell.
2) A könyvelt küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – kézbesítési ponton történő kézbesítésekor az igazolt jogcímmel rendelkező átvevő a személyazonosságát az arra alkalmas okmány Posta részére történő bemutatásával igazolja. Meghatalmazottnak történő kézbesítés esetében a személyazonosság igazolására csak az az okmány alkalmas, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan – a személyazonosság megállapítására alkalmas – adat szerepel, amelyet a meghatalmazás vagy a meghatalmazásról kiállított igazolvány is tartalmaz. A személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezését, betűjelét és számát, valamint – címzettnek történő átadás kivételével – az átvétel jogcímét a Posta jegyzi fel a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközre, illetve postacsomag esetén a kézbesítési okiratra. Tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt küldemény és hivatalos irat átvételekor az átvételre jogosult olvasható nevét a tértivevényen/kézbesítési igazoláson külön is feltünteti a Posta, továbbá az átvétel jogcímét az erre szolgáló rovaton értelemszerűen jelöli. Ezen túl hivatalos irat esetében helyettes átvevőnek történő átadás során a 6.6. PONT 2) bekezdés a) alpontja szerinti hozzátartozói jogcímet is feltünteti.
2/A) Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő az 1) és 2) bekezdésekben foglaltak kapcsán a személyazonosságát magas biztonságú elektronikus tároló elemmel is rendelkező hatósági okmánnyal (e-személyi) igazolja, a személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezésének, betűjelének és számának Posta által történő rögzítése helyett a könyvelt küldemény – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – átvételekor ezen adatoknak a hatósági okmány tároló eleméből a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszköz használatával történő kiolvasása mellett az ahhoz tartozó CAN kód berögzítése is szükséges a címzett vagy egyéb jogosult átvevő által.
2/B) -26
3) Kézbesítési ponton történő kézbesítés esetén, amennyiben a postai küldemény átvétele érdekében megjelenő személy nem mutatja be, illetve a Posta kérésére nem adja át a postai küldemény érkezéséről szóló értesítőt vagy a Posta által a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítést, a postai küldemény csak az átvételi jogosultság jogcímének és a személyazonosságnak hatósági igazolvánnyal, illetve közhitelű dokumentummal történő igazolását követően kézbesíti a Posta.
6.11. A postai küldemény átvételének megtagadása
1) A postai küldemény átvétele megtagadásának a címzett vagy a meghatalmazott által
a) a kézbesítési okiraton írásban feltüntetett és aláírásával megerősített vagy
b) a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszköz által e tényre vonatkozóan generált nyilatkozat mellett aláírásának feltüntetésével
az azonnali átvételtől elzárkózó, a személyazonosság igazolására alkalmas okmány elnevezését, betűjelét és számát is tartalmazó rendelkezése minősül. Szervezet esetében a címzett általi megtagadásnak minősül, ha a 6.4.2. PONT 2) vagy a 3) bekezdésében meghatározott természetes személy tagadja meg az átvételt.
1/A) -27
1/B) A megtagadásra jogosult saját kezű aláírásának minősíti a Posta azt, ha az 1) bekezdés szerinti természetes személy a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön a személyét hitelesen, utólag általa nem vitatható módon tanúsító jelzést alkalmaz (az e-személyi eAláírás funkcióját használja). Szervezetnek címzett postai küldemények átvételekor – ha a Posta papíralapú kézbesítési okiratot használ – az ilyen tanúsító jelzés használatának további feltétele, hogy
a) a szervezet iratkezelési szabályzatában meghatározott rendelkezések biztosítsák a mindenkori használó utólagos beazonosíthatóságát is;
b) a szervezet az ilyen tanúsító jelzés használatba vételének megkezdése előtt a 6.2.1.
PONT 2) bekezdése szerinti bejelentést tesz;
c) az ilyen tanúsító jelzést használó szervezet vállalja, hogy a Posta írásbeli kérése alapján annak kézhezvételétől számított legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatást ad a használat időpontjában fennállt átvételi jogosultságról.
26 Hatályát vesztette 2022. június 1-jén.
27 Hatályát vesztette 2022. június 1-jén.
A jelzés hitelességét tanúsító okiratot az átvevő és a Posta a jelzés utolsó használatát követő három évig köteles megőrizni. A tanúsító jelzés fentiektől eltérő használatából, valamint feltételei biztosításának hiányosságából eredő károkért a Posta nem felel.
2) Az átvétel megtagadása esetén ennek tényét, mint kézbesíthetetlenségi okot a címzett vagy a meghatalmazott a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön írásban jelzett nyilatkozata alapján a Posta feltünteti (jelzi) a postai küldeményen, hivatalos irat esetében az átvételt megtagadó személy személyazonossága igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma egyidejű rögzítésével a kézbesítési igazoláson is, ezután a postai küldeményt – értesítő hátrahagyása, vagy a Posta részére rendelkezésre bocsátott, a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítés mellőzésével és rendelkezésre tartási (őrzési) idő biztosítása nélkül – a feladó részére visszakézbesíti.
3) Nem minősül a postai küldemény átvétele megtagadásának, amennyiben
a) a címzett vagy meghatalmazott
aa) a kézbesítéskor esedékes díj megfizetését az összeg mértéke vagy a fizetési mód miatt csak a kézbesítési kísérletet követően, a 6.8.1 PONT-ban rögzített rendelkezésre tartási (őrzési) időn belül vállalja teljesíteni, vagy
ab) elzárkózik aláírásának az 1) bekezdés szerinti nyilatkozaton való feltüntetésétől, vagy a személyazonossága igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma rögzítésétől;
b) a címzetten és meghatalmazotton kívüli egyéb jogosult átvevő nem kívánja átvenni a postai küldeményt, vagy elzárkózik a kézbesítéskor esedékes díj megfizetésétől, az átvétel jogcímének vagy személyazonosságának igazolásától, továbbá az átvétel során feltüntetendő adatokat tartalmazó okmány Posta részére történő bemutatásától, ezen adatok Posta által történő rögzítésétől.
4) A 3) bekezdés szerinti esetekben a címzett részére a postai küldemény érkezéséről a Posta értesítőt hagy hátra vagy – ha az a Posta részére rendelkezésre áll – a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére értesítést küldhet.
6.12. Visszavétel, visszaküldés
1) A postai szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében a Posta rendelkezésére álló címzésnek nem megfelelően, a Posta hibájából tévesen kézbesített postai küldeményt, illetve a postai küldemény tartalmát a Posta köteles – bontott állapotban is – visszavenni, a téves kézbesítéskor beszedett díjat visszafizetni és a postai küldemény lezárása, valamint a
téves kézbesítés tényének a postai küldeményen vagy az azt kísérő okiraton való feltüntetése után annak szabályos kézbesítéséről gondoskodni.
2) A téves kézbesítést – vita esetén – annak kell bizonyítania, aki a kézbesítés téves voltára hivatkozik.
3) A Posta – a Posta honlapján közzétett POSTAI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DÍJAK dokumentum szerinti kivételekkel – külön díj felszámítása nélkül kézbesíti vissza a postai küldeményt a feladó részére. A címzett számára nem kézbesített küldemények visszaküldése során a feladó által igénybevett többlet- és kiegészítő szolgáltatásokat – az értéknyilvánítás többletszolgáltatás, valamint a „Törékeny” többletszolgáltatás/kezelés kivételével –, valamint az elsőbbségit, időgarantált szolgáltatást/többletszolgáltatást nem veszi figyelembe, azonban a könyvelt küldemények
a) kézbesítési ponton történő visszakézbesítésekor a jelen ÁSZF 6.4.3. PONTJÁBAN megállapított rendelkezéseket – azzal az eltéréssel, hogy a tértivevény többletszolgáltatással feladott küldemény és hivatalos irat átvételekor a tértivevény/kézbesítési igazolás előállítása érdekében szükséges adatokat nem veszi fel – alkalmazva;
b) címhelyen történő visszakézbesítésekor
ba) tértivevény többletszolgáltatással feladott küldemény, valamint a rögzített ajánlott levélküldemény esetében a jelen ÁSZF 6.3. PONTJÁBAN;
bb) hivatalos irat esetében – azzal az eltéréssel, hogy az átvételekor a kézbesítési igazolás előállítása érdekében szükséges adatokat nem veszi fel – a jelen ÁSZF
megállapított rendelkezéseket alkalmazva
kézbesíti vissza a feladónak a Posta. A visszakézbesítés során – kivéve a 3.5. PONT 22) bekezdésben foglaltak szerint a konszolidátorral létrejött postai szolgáltatási szerződés teljesítését – a jelen ÁSZF-ben a kézbesítésre vonatkozóan megállapított rendelkezéseket alkalmazza.
4) A Posta a szabályosan kézbesített postai küldeményt nem veszi vissza.
5) Amennyiben a feladó az elektronikus feladójegyzék előállítására valamint az abban feltüntetésre kerülő küldemények feladásra történő előkészítésére vonatkozó feltételeket nem vagy hiányosan teljesítette és ez a körülmény a Posta számára a postai szolgáltatási szerződés megkötését követően jutott tudomásra, az elektronikus feladójegyzéken feltüntetett, de nem megfelelően előkészített küldeményt vagy akár valamennyi küldeményt – a kézbesítésük megkísérlésének mellőzésével – az elektronikus feladójegyzéken feltüntetett
visszaküldési címre, a 6.13. PONT 1) bekezdés f) alpontja szerinti kézbesíthetetlenségi ok jelzésével visszakézbesítheti.
6.13. A postai küldemény kézbesíthetetlensége és a kézbesíthetetlenségi ok jelzése
1) Postán kívül álló okból kézbesíthetetlen a postai küldemény a címzett vagy egyéb jogosult átvevő részére, ha
a) a postai küldemény címzése vagy címe nem megfelelő (pl.: cím helyett csak a címzett telefonjának hívószáma vagy e-mail címe kerül feltüntetésre), vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű (jelzése: cím nem azonosítható);
b) a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható, vagy – különösen a 6.2.1. PONT
szerinti bejelentés alapján – nem ismert (jelzése: címzett ismeretlen);
c) a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítőben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésére tartott postai küldeményért nem jelentkezett, vagy nem vette át (jelzése: nem kereste);
d) a 6.11. PONT 1) bekezdése szerinti kézbesíthetetlenségi ok áll fenn (jelzése: átvételt megtagadta);
e) a címzett – a 6.2.1. POXX xoglalt bejelentés szerint – elköltözött (jelzése: elköltözött);
f) a levélszekrénybe történő elhelyezéssel vagy személyes átadással történő kézbesítés vagy az értesítő hátrahagyása nem lehetséges (jelzése: kézbesítés akadályozott);
g) a 6.2.1. PONT-ban foglalt bejelentés szerint a természetes személy meghalt, szervezet megszűnt (jelzése: „bejelentve: meghalt/megszűnt”).
2) A Posta – az 1) bekezdés a), b), d), e), f) és g) alpontjai szerinti esetek kivételével – azokat a könyvelt postai küldeményeket, amelyeket a címen nem tudott kézbesíteni, értesítő hátrahagyása vagy – ha az a Posta részére rendelkezésre áll – a címzett SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjára, vagy e-mail címére vagy más hivatalos elektronikus elérhetőségére küldött értesítés mellett az általa erre kijelölt kézbesítési ponton a címzett rendelkezésére tartja.
3) A kézbesíthetetlenség 1) bekezdésben meghatározott okát a Posta az ott meghatározott jelzésnek megfelelően a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a postai küldeményen vagy a kísérő okiraton feltünteti és a postai küldeményt a feladónak visszakézbesíti.
4) A Posta a kézbesíthetetlenség 1) bekezdésben meghatározott okáról – a küldeményazonosító ismeretében az INFORMÁCIÓK oldalon –, illetve, ha erről a feladóval
külön írásba foglalt szerződésben megállapodott, részére e-mail, rövid szöveges üzenet vagy egyéb technikai eszköz alkalmazásával külön is tájékoztatást ad.
7. PANASZKEZELÉS
1) Panasz az olyan szóban (személyesen vagy telefonon tett) vagy írásban (postai szolgáltatóhelyen elhelyezett Vásárlók könyvébe tett bejegyzésként, elektronikus úton, [e- mailen vagy a bejelentést megelőző személyes megjelenés során elvégzett személyazonosítás megtörténtét biztosító elektronikus csatorna – pl.: KAÜ – használatával rendelkezésre bocsátott kitöltött ŰRLAP útján] vagy postai úton megtett bejelentés, amelyben a felhasználó azt állítja, hogy a Posta által nyújtott szolgáltatás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy jelen ÁSZF-ben foglaltaknak.
1/A) Panasz a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül, sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő hat hónapon belül tehető.
2) Információszolgáltatási igényként kezeli a Posta az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozó kifogást nem tartalmazó, azaz az 1) bekezdés szerinti panasznak nem minősülő felhasználói érdeklődéseket, bejelentéseket (pl.: általános tájékoztatás a postai szolgáltatásokkal kapcsolatosan), valamint amelyek kizárólag az alábbiakra vonatkoznak:
a) a postai küldemény kézbesítésének napja, sikertelen kézbesítési kísérletet követően a postai küldemény sorsára utaló megjelölés (postai szolgáltatóhelyi őrzés, visszaküldés, utánküldés);
b) a postai küldemény visszaküldésének napja, visszaküldés oka
és a Poxxx xxtal megtett azonnali intézkedésen alapulóan – díjmentesen – adott tájékoztatás a felhasználó számára megfelelő.
2/A) Információszolgáltatási igény a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától számított 1 éves határidőn belül nyújtható be.
3) A felhasználó személyesen a postai szolgáltatóhelyeken történő ügyintézése során teljes nyitvatartási időben, mobilpostánál az adott településen a kijelölt elérhetőségi ponton történő tartózkodás időtartamában, míg Csomagautomatánál történő postacsomag feladása vagy Csomagautomatára címzett postacsomag kézbesítése kapcsán felmerülő bejelentés esetén a Csomagautomatán feltüntetett telefonszám hívásával jelezheti panaszát és információszolgáltatási igényét.
4) A telefonon a központi ÜGYFÉLSZOLGÁLAT-hoz bejelentett információszolgáltatási igényeket, valamint a telefonon tett szóbeli panaszokat a Posta hangfelvétellel rögzíti, erről –
és a hangfelvétel megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá a hangfelvétel egyedi azonosítószámáról – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerint fogyasztónak minősülő felhasználót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. A hangfelvételt a Posta 5 évig megőrzi és az Fgytv. szerint fogyasztónak minősülő felhasználó kérésére, díjmentesen, e felhasználó erre irányuló kéréséről történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül
a) egyeztetett időpontban biztosítja az 1. PONT 2) bekezdés szerinti ügyfélszolgálatán a hangfelvétel meghallgatását;
b) rendelkezésre bocsátja – hangfelvételenként legfeljebb egy alkalommal – a hangfelvételről készült elektronikus másolatot.
5) Az információszolgáltatási igény alapján a Posta azonnal intézkedik és díjmentesen megadja a szükséges felvilágosítást. Amennyiben az információszolgáltatási igény a felhasználó számára is megnyugtató módon a Poxxx xxtal adott tájékoztatás alapján a felhasználó visszajelzése értelmében nem oldódott meg vagy a felhasználó a kapott felvilágosítással nem értett egyet vagy a felhasználó bejelentése a Posta által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó kifogást tartalmaz, a Posta a bejelentést panaszként nyilvántartásba veszi, az azzal kapcsolatos álláspontját jegyzőkönyvben (adatlapon) rögzíti, és a továbbiakban panasznak megfelelően kezeli. A személyesen közölt panasz esetén a jegyzőkönyv (adatlap) másolati példányát felhasználónak helyben átadja, telefonon tett panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a felhasználó részére megküldi.
5/A) Amennyiben az információszolgáltatási igény alapján a Posta által szóban adott információ mellett a felhasználó az abban foglaltakról írásban is kér tájékoztatást, azt a Posta a külön TERMÉKLAP szerinti adatszolgáltatás kiegészítő szolgáltatás keretében teljesíti.
6) A panaszok nyilvántartásba vételének időpontja, a szóban tett panasz esetében a panasz közlésének napja, az írásbeli panasz esetén a Postához érkezés napja feltéve, hogy a vizsgálatához szükséges adatok hiánytalanul rendelkezésre állnak. Amennyiben az írásbeli panaszban foglaltak alapján – a kifogás vagy a sérelmezett tevékenység természetéhez igazodóan szükséges – valamely érdemi információ (pl.: küldeményazonosító, címzés) hiánya miatt a vizsgálat nem kezdhető meg, a panasz nyilvántartásba vételének napja az az időpont, amikor a panaszos azokat pótlólagosan a Posta részére megadja.
7) A Posta a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében vizsgálja. A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a
Posta mellőzheti. A panaszokról, valamint azok kezelési módjáról elektronikus nyilvántartást vezet. A panaszt és az arra adott választ a Posta 3 évig őrzi.
8) A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a Postának a panasz beérkezésétől számított harminc nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás időtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejű értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható.
9) Nemzetközi viszonylatba feladott postai küldemények esetén a panasz benyújtásának határidejét a nemzetközi szerződések tartalmazzák, ennek legkésőbbi időpontja – a külön TERMÉKLAP eltérő rendelkezése hiányában – a feladástól számított hat hónap. Nemzetközi viszonylatba feladott könyvelt küldemények esetében – ha a panasz valamely könyvelt postai küldemény felvételétől a kézbesítéséig terjedő postai kezelésére vonatkozik – a CN 18 Nyilatkozat kitöltésével lehet az eljárást kezdeményezni.
10) A Posta a panasz kivizsgálásának eredményéről belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén – szükség szerint a vizsgálat érdekében tett intézkedésről szóló közbenső tájékoztatást követően – a külföldi postai szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás időpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi postai szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért felelős Postát felelősség abban az esetben nem terheli, ha mindent megtett a szerződéses partner szolgáltatójától beszerzendő adat, információ határidőben történő rendelkezésre bocsátása céljából.
11) Ha a panaszos a postai szolgáltatással kapcsolatos panaszára adott választ nem fogadja el, vagy a Posta a panaszára határidőn belül nem válaszol, a panaszos a válasz kézhezvételétől vagy a válasz elmaradása esetén a válaszadási határidő lejártától számított harminc napon belül az NMHH-hoz fordulhat.
11/A) A postai szolgáltatásnak nem minősülő, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos panasszal vagy bármilyen vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezésének érdekében a fogyasztónak minősülő28 panaszos a lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye) illetékességének megfelelő, az Fgytv. szerinti BÉKÉLTETŐ
TESTÜLET-hez fordulhat.
12) Amennyiben a címzett az Európai Unió (EU) vámhatárán kívülről Magyarországra érkező vámkezelést igénylő tartalmú postai küldeménye vonatkozásában felülvizsgálati kérelem
28 A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
benyújtása – vagyis utólagos, új vám-árunyilatkozat benyújtásával járó vámkezelés igénybevétele – mellett dönt, azt kizárólag a Posta honlapján közzétett KAPCSOLATFELVÉTELI ŰRLAP29 kitöltésével, és a kapcsolódó dokumentumok megküldésével együtt jelezheti a Posta számára. A Posta ezt az 1)-11/A) bekezdésekben foglaltaktól független, külön ügyintézés keretében (panasztól vagy információszolgáltatási igénytől elhatároltan) kezeli, válaszolja meg és tartja nyilván.
8. ADAT-ÉS TITOKVÉDELEM
1) A Posta a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos vagy a szolgáltatás teljesítése során a jelen ÁSZF 2. PONT 3) bekezdésében meghatározott jogszabályok rendelkezései alapján tudomására jutott személyes adatokat – az 5)-9) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel
– az Európai Parlament és a Tanács (EU), a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendeletében (a továbbiakban: Általános Adatvédelmi Rendelet) foglaltak figyelembevételével adatkezelőként eljárva használja fel és továbbítja.
1/A) A Posta adatkezelési és adatvédelmi nyilatkozatáról az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ elérhetőségen lehet tájékozódni. A postai szolgáltatások nyújtása során igénybevett adatfeldolgozók listáját az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ oldalon a kapcsolódó tájékoztatók alatt érheti el.
2) Az 1) bekezdés szerinti adatkezelés
a) célja: a postai szolgáltatási szerződés teljesítése, a teljesítés elszámolása, igazolása és utólagos ellenőrzése, a Hatóság részére történő adatszolgáltatás, továbbá a Postatv.-ben meghatározott egyéb cél;
b) időtartama: a Postatv. vagy a felhasználó eltérő rendelkezése hiányában: ba) a Posta – a jelen ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a postai
szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi okiratot a postai küldemény feladását követő ötödik naptári év utolsó napjáig őrzi;
bb) az esetleges kártérítési igény elbírálása érdekében a Posta a kártérítésben érintett küldeményről és – a kártérítési igény érvényesítőjének előzetes írásos jóváhagyásával, jelenlétében – annak tartalmáról készített fényképfelvételeket az elbírálást követő 1 évig őrzi;
29 Elvégzett vámkezelés utólagos módosítása iránti kérelem benyújtása
bc) a 6.5. PONT 4/A) bekezdés szerint érvényét veszített meghatalmazások elektronikusan nyilvántartott adatait a Posta a meghatalmazások érvénytelenné válásának időpontjától számított öt évig őrzi;
bd) a postai szolgáltatás igénybe vételére vonatkozóan keletkezett számviteli bizonylatokat a Posta a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben előírt 8 évig köteles őrizni.
3) A Posta a postai szolgáltatás teljesítését nem teszi függővé olyan személyes vagy más adat rendelkezésre bocsátásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges.
4) A Posta a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, valamint a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatokat kizárólag a postai szolgáltatási szerződés teljesítése, a teljesítés igazolása, elszámolása és utólagos ellenőrzése céljából továbbítja harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére.
5) A Posta az általa kezelt postai küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez, illetve az azzal összefüggő esetleges kártérítési igény elbírálásához szükséges mértékben ismeri meg.
6) A Posta a postai szolgáltatása keretében
a) a zárt postai küldeményt – a 8) bekezdésben foglaltak kivételével – nem bontja fel;
b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, gyűjtéshez, feldolgozáshoz, szállításhoz, kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozza;
c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a 10) bekezdésben említett szervezetek kivételével – mással nem közli;
d) a postai küldeményt – tartalmának megismerése céljából – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a 10) bekezdésben említett szervezetek kivételével másnak nem adja át;
e) a szolgáltatás teljesítéséről – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a 10) bekezdésben említett szervezetek kivételével – másnak nem ad tájékoztatást.
7) A 6) bekezdés d) alpontja alkalmazásában a Posta a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek tekinti azt a személyt, aki a postai küldemény feladását igazoló okiratot/dokumentumot bemutatja. A 6) bekezdés c) és e) alpontjai tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek tekinti azt a személyt is, aki
a) a postai küldemény egyedi azonosító adatát, továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a postai küldemény címét a Postával közli;
b) továbbá amennyiben – az a) alpontban foglaltak ellenére – a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatosan a Posta rendelkezésére álló adatok megismerésére való jogosultsága kétséges, a jogosultság igazolására alkalmas dokumentumot a Posta részére eljuttatja.
8) A Posta a zárt postai küldeményt felbontja, ha
a) a postai küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással a postai küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható;
b) a postai küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében ez indokolt;
c) a 4.3.4. PONT 7) bekezdés b) és c) alpontjaiban meghatározott eset áll fenn.
9) A postai küldemény felbontását a 4.3.4. PONT 9) bekezdése szerint végzi a Posta, azzal, hogy a felbontás tényét a postai küldeményre rávezeti, továbbá, ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíti.
10) A Posta megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítja a postai szolgáltatás teljesítése során kezelt postai küldemények, szöveges közlemények vagy közlések titkosságát. A Posta – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén
– a postai küldeményt, szöveges közleményt vagy közlést átadja vagy bemutatja az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását vagy a postai küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé teszi.
11) Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a Posta alkalmazottját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a Postával azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.
11/A) -30
11/B) -31
12) -32
30 A korábban e bekezdés szerinti rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének napjától a 2) bekezdés tartalmazza.
31 A korábban e bekezdés szerinti rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének napjától a 2) bekezdés tartalmazza.
32 A korábban e bekezdés szerinti rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének napjától az 1/A) bekezdés tartalmazza.
9. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
9.1. Belföldi viszonylatba feladott postai küldeményekre vonatkozó kártérítési felelősség
1) A Posta a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá időgarantált szolgáltatás/többletszolgáltatás késedelmes teljesítése következtében a feladóval, a 9.1.6. PONT 2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzettel vagy a 9.1.6. PONT 3) bekezdése szerint harmadik személlyel, valamint utánküldés kiegészítő szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén a címzettel szemben vállal kártérítési felelősséget.
2) A Posta és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a Posta postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére – a postai küldemény megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az időgarantált szolgáltatás/többletszolgáltatás késedelmes teljesítéséből, valamint az utánküldés kiegészítő szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítéséből eredő kár kivételével – a Ptk. általános szabályai az irányadók, azzal, hogy a Posta kizárólag a feladó vagy a 9.1.6. PONT
2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett vagyonában okozott kárt téríti meg az elmaradt vagyoni előny kivételével (azaz a Postával szemben nem érvényesíthető a Ptk. szerinti sérelemdíj, a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciója, valamint személyiségi jogsértésből eredő kár). A postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítésével kapcsolatban felmerült követelések hat hónap alatt elévülnek.
3) A 9.1.3.-9.1.5. PONTOK-ban foglalt esetekben sem a Posta nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél kisebb, sem az igénybevevő nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél nagyobb.
4) A postai küldemény által a Postának vagy – postai szolgáltatási szerződésen kívül – harmadik személynek okozott kár feladó által történő megtérítésére a Posta a Ptk. általános szabályait alkalmazza.
5) A postai szolgáltatási szerződés igénybevétele érdekében a Posta által biztosított egységrakomány-képző eszköz, egységképző (egységláda, doboz, zsák, raklap, konténer) feladónak felróható megsemmisülésével, részleges vagy teljes elvesztésével illetve nem rendeltetésszerű használatából következő sérülésével a Postának okozott kár feladó által történő megtérítésére a Posta – a feladó és a Posta között kötött külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a Ptk. szabályait alkalmazza.
9.1.2. A Posta felelősségének kizárása
1) A Posta nem felelős a postai küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elvesztéséből vagy megsérüléséből keletkezett kárért, ha a kárt
a) a Posta működési körén kívül eső elháríthatatlan ok;
b) a postai küldemény belső tulajdonsága vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, illetve
c) a postai küldemény sérülését vagy megsemmisülését más postai küldemény okozta;
d) az okozta, hogy a feladó elmulasztotta jelölni a postai küldemény címiratán, feladást igazoló okiratán, papíralapú vagy elektronikus feladójegyzéken a „Törékeny” többletszolgáltatás/kezelés igénybevételét.
2) Nem tartozik továbbá a Posta felelősséggel abban az esetben, ha
a) a postai küldemény tartalma annak ellenére megromlott, hogy a Posta a szolgáltatást határidőben teljesítette;
b) a csomagolás nem felelt meg a tartalom tulajdonságának, jellegének, alakjának, tömegének, halmazállapotának, a feltételesen szállítható küldeményekre vonatkozóan a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK-ben meghatározottként elvárt feltételeknek, illetve a „Törékeny” többletszolgáltatással/kezeléssel feladott postacsomag belső csomagolásának hiányossága miatt a tartalom megsérül vagy kifolyik, szennyeződik;
c) a postai küldemények feldolgozása, továbbítása, szállítása során a csomagolás nem védte meg a tartalmat a postai küldemény esetenkénti elfordítása/forgatása miatt keletkezett kár ellen, vagy a tartalom mechanikai, elektromos, vagy elektronikai zavarával szemben;
d) a postai küldemény csomagolása nem az évszaknak megfelelő környezeti hőmérséklet szerint történt (pl.: az időjárási körülményeknek közvetlenül kitett, a postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközök [pl.: Csomagautomata], fűtött postai helyiségek);
e) a „Törékeny” többletszolgáltatás/kezelés igénybevétele nélkül feladott postai küldemény tartalma a külsőleg ép és sértetlen csomagolás – ideértve a tartalom előállítója által alkalmazott gyári csomagolást is – ellenére megsérül;
f) a sértetlen csomagolás felbontása után a zománcozott, vagy lakkozott tárgyaknál, valamint bútoroknál és fa alkatrészeknél lepattogzási, karcolódási, súrlódási, horzsolási, stb. sérülés került megállapításra;
g) a postacsomagként feladott tárgyak rozsdásodtak, oxidálódtak vagy elszíneződtek;
h) a 3.3. PONT 4) bekezdése alapján csomagolás nélkül feladható és úgy feladott küldemény szennyeződött, karcolódott, kiemelkedő részei (pl.: kerék, görgő, fogantyú) sérültek;
i) a feladó azon kötelezettségének nem tesz eleget, hogy a postai küldemény feladásra történő előkészítése során az előállított címirat és/vagy a feladást igazoló okirat adatainak helyességéről meggyőződjön, vagy a helytelen adat kijavításának szükségességét a felvétel során jelezze;
j) a postacsomagot a Posta a feladó erre vonatkozó külön rendelkezése hiányában, de a 6.7 PONT szerinti feltételeket alkalmazva kézbesítette a címhely szerinti közvetlen szomszédnak, mint alkalmi átvevőnek;
k) a sikertelen kézbesítési kísérletet követő rendelkezésre tartási (őrzési) idő vagy a címzett által igénybevett kiegészítő szolgáltatás (pl.: csomagtárolás) teljesítése során a postai küldemény tartalma megromlik;
l) a szolgáltatás, illetve a többlet- és kiegészítő szolgáltatások vagy a Posta által a jelen ÁSZF-ben vagy a külön TERMÉKLAPON vállaltak szerinti értesítések és/vagy tájékoztatások azért nem teljesültek, mert az ahhoz szükséges, a feladóval vagy a címzettel történő kapcsolatfelvételt lehetővé tevő elektronikus elérhetőségi adatokat (így különösen a címzett telefonjának hívószáma, SMS fogadására alkalmas belföldi hívószámú mobil rádiótelefonjának hívószáma, e-mail címe, más hivatalos elektronikus elérhetősége) a feladó nem vagy hibásan bocsátotta a Posta rendelkezésére, továbbá ha a feladó/címzett elektronikus hírközlési hozzáférésében probléma merült fel, illetve a rendelkezésre bocsátott elérhetőség(ek)en a kapcsolatfelvétel a Posta működési körén kívül eső ok miatt nem volt lehetséges;
m) feltehető, hogy a feladó vagy a címzett csalárd szándékkal járt el annak érdekében, hogy kártérítést kapjon illetve részére a nem teljesített szolgáltatás díja, díjkülönbözete teljesen vagy részlegesen visszafizetésre kerüljön;
n) a postai szolgáltatási szerződés teljesítését a feladó 3.2. PONT 8/A) bekezdés b) alpontja szerinti kifejezett nyilatkozata alapján vállalta;
o) a feladó az elektronikus feladójegyzék előállítására valamint az abban feltüntetésre kerülő postai küldemények feladásra történő előkészítésére vonatkozó feltételeket nem vagy hiányosan teljesítette;
p) a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK-ben kifejezetten értéknyilvánítással feladható postacsomagok esetén a feladó elmulasztotta igénybe venni és jelölni a címiraton, feladást igazoló okiraton, papíralapú vagy elektronikus feladójegyzéken az értéknyilvánítás többletszolgáltatást.
3) A Postának kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy – a Posta szerződésszerű magatartása ellenére – a károsulton kívüli harmadik személy postai küldeménye okozta, illetve a feladó elmulasztotta jelölni a postai küldemény címiratán, feladást igazoló okiratán, papíralapú vagy elektronikus feladójegyzéken a többlet- vagy kiegészítő szolgáltatás igénybevételét.
4) A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a postai küldemény belső tulajdonságának a következménye és nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő, továbbá, hogy jelölte a postai küldemény címiratán, feladást igazoló okiratán, papíralapú vagy elektronikus feladójegyzéken a többlet- vagy kiegészítő szolgáltatás igénybevételét.
4/A) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladott postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz, az e postai küldemény kézbesítésének elmaradása esetén a Postát nem terheli kártérítési felelősség és/vagy díjtérítési kötelezettség.
5) A Postát nem terheli kártérítési felelősség – a „Törékeny” többletszolgáltatással/kezeléssel feladott postacsomag esetében sem –, ha csak a postai küldemény külső csomagolása (ideértve a tartalom előállítója által alkalmazott gyári csomagolást is) vagy a postai küldeményre feljegyzett információ, felirat, kép sérült meg.
6) A Posta nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldemények, továbbá az oda elhelyezhető értesítők, valamint a tértivevény/kézbesítési igazolás hiteles papíralapú másolata elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből eredő kárért, ha a címen nincs a 6.3. PONT-ban meghatározott követelményeknek megfelelő levélszekrény, továbbá ha a Posta a postai küldemények érkezéséről szóló értesítőt a címhely közelében erre a célra használt – az időjárás viszontagságainak (eső, szél stb.) közvetlenül nem kitett, fedett – helyen, vagy a Posta feltételezése szerint a postai küldemények kézbesítése céljából a címzett által biztosított eszközbe helyezte el.
7) A Posta nem felel a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény sikertelen kézbesítéséért, valamint időgarantált szolgáltatás/többletszolgáltatás késedelmes vagy nem teljesítéséért, ha ezek oka az, hogy a címzett a címhez való könnyű és biztonságos eljutás lehetőségét a Posta számára nem biztosította.
8) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem miatt felmerült kártérítési igény nem érvényesíthető.
9) A nem időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a Posta kártérítési felelősséggel nem tartozik.
10) Nem terheli felelősség a Postát az időgarantált szolgáltatással/többletszolgáltatással feladott postai küldemény késedelmes kézbesítéséért, ha
a) a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő;
b) a postai küldemény határidőben történő kézbesítése azért volt sikertelen, mert a címzett vagy egyéb jogosult átvevő nem volt elérhető a címben megjelölt helyen;
c) az a) és b) alpontokban meghatározottakon túl a Ptk. alapján mentesül a késedelmes teljesítésért fennálló felelősség alól;
d) a küldemények feladásakor/feladásáig a feladó nem adta át/küldte meg a feladást igazoló okiratot/papíralapú vagy elektronikus feladójegyzéket;
e) a Posta honlapján közzétett 1. SZ. FÜGGELÉK II. fejezet 3. pontjának megfelelő veszélyes áruszállítás azért szenvedett késedelmet, mert a Posta – az ADR előírásainak való megfelelés érdekében – indokoltan élt a rendelkezésére álló szállítókapacitások korlátozásának feltételével (alapos indokkal tartotta vissza a küldeményt a továbbítás vagy kézbesítés során);
f) kézbesítési kísérletre a címzett kifejezett nyilatkozata alapján – a feladó által meghatározott időgarancián túl – a címben megjelölt helyen vagy attól eltérő, egyeztetett helyen kerül sor.
11) Nem könyvelt postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül) a Postát – kivéve, ha a károkozás a Posta vagy az általa megbízott személy szándékos cselekményének eredményeként következett be – kártérítési kötelezettség nem terheli.
12) A Postát nem terheli kártérítési felelősség a kárért, ha a postai küldemény tartalma a postai szolgáltatásból kizárt, vagy ha feltételesen szállítható és a feladó nem teljesítette a feltételes szállításra vonatkozó követelményeket.
13) -33
14) -34
15) -35
16) A Posta nem vállal felelősséget a vámkezelés lezárása eredményeként hozott, a NAV megállapítását tartalmazó dokumentumban foglaltak alapján a címzettet terhelő
33 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2020. március 30.) a 2) bekezdés tartalmazza.
34 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2020. március 30.) a 2) bekezdés tartalmazza.
35 Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének időpontjától (2020. március 30.) a 2) bekezdés tartalmazza.
jogkövetkezményekért, továbbá az áfa- és vámfizetési kötelezettségre vonatkozó döntésekért.
9.1.3. Felelősség a postai küldemény megsemmisüléséért, elveszéséért, megsérüléséért
1) A Posta – a 9.1.2. PONT-ban foglaltak kivételével – felelős azért a kárért, amely a postai küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből vagy megsérüléséből keletkezett.
2) Ha az értéknyilvánítás többletszolgáltatás igénybevétele nélküli könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a Posta kártérítési átalányt fizet. A postai küldemény
a) megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse vagy ennél a külön
TERMÉKLAPON feltüntetett eltérő rendelkezés szerinti magasabb összeg;
b) részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege úgy aránylik a kártérítési átalány a) alpontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a postai küldemény teljes értékéhez.
3) Ha az értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postacsomag megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, vagy megsérül, a Posta az 5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, az alábbiak szerint fizeti meg a kártérítési átalányt:
a) a postacsomag megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege;
b) a postacsomag részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.
4) -36
5) Amennyiben a feladó az értéknyilvánításban megjelölt összegként nem a tényleges kereskedelmi értéket tüntette fel, úgy a Posta, ha az értéknyilvánításban megjelölt összeg
a) magasabb a postacsomag tartalmának tényleges kereskedelmi értékénél, legfeljebb a tényleges kereskedelmi értékét;
b) alacsonyabb a postacsomag tartalmának tényleges kereskedelmi értékénél, legfeljebb az értéknyilvánításban megjelölt összeget
veszi alapul a kártérítési átalány számítása során. Ennek érdekében a Posta jogosult a tartalom kereskedelmi értékét igazoló számla bekérésére.
36 Hatályát vesztette 2014. június 1-jén.
6) Amennyiben a Posta a postai küldeményt arra nem jogosult átvevő részére tévesen kézbesítette, és a jogosult átvevő részére történő szerződésszerű teljesítés a téves kézbesítés felismerésétől számított harminc napon belül lehetetlen, az ebből eredő kár megtérítésére a postai küldemény elveszésére vonatkozó szabályok az irányadók.
7) Ha belföldi viszonylatba feladott könyvelt postai küldemény kézbesítése – vagy annak megkísérlése – a feladástól számított tizenöt napon belül nem történik meg, a feladó és a Posta között kötött külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az ellenkező bizonyításáig a postai küldeményt a Posta elveszettnek tekinti és a kártérítésre a postai küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.
8) Ha a 7) bekezdés alapján elveszettnek tekintett postai küldemény előkerül, a postai küldeményt a Posta kézbesíti. A még ki nem fizetett kártérítési átalányt és a vissza nem fizetett szolgáltatási díjat nem fizeti ki, a már kifizetett kártérítési átalányt és a visszafizetett szolgáltatási díjat azonban kézbesítés esetében sem kell a Posta részére visszafizetni.
9.1.4. Felelősség a postai küldemény késedelmes kézbesítéséért
1) Az időgarantált többletszolgáltatással feladott belföldi postai küldemény késedelmes kézbesítéséért vagy a kézbesítés késedelmes megkísérléséért a Posta – a 9.1.2. PONT 10) bekezdés kivételével – kártérítési átalányt fizet. A kártérítési átalány összege
a) -37
b) a külön TERMÉKLAP szerinti 1 munkanapos időgarancia, az időablakos kézbesítés (időgarancia) vagy a szombati kézbesítés többletszolgáltatással feladott postai küldemény esetén a postai szolgáltatási szerződés megkötésekor az e többletszolgáltatásért fizetett külön díj kétszerese, Csomagautomatánál feladott postacsomag esetén a külön TERMÉKLAP szerinti 1 munkanapos időgarancia többletszolgáltatás külön díjának kétszerese;
c) az 1 munkanapos időgarancia többletszolgáltatással egyidejűleg igénybevett szombati kézbesítés többletszolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén, e két többletszolgáltatás külön díjaként fizetett díjak összegének kétszerese.
2) Amennyiben az 1 munkanapos időgarancia vagy az időablakos kézbesítés (időgarancia) többletszolgáltatással feladott postai küldemény kézbesítésével kapcsolatban a címzett a postai küldemény kézbesítésének első alkalommal történő megkísérlését megelőzően – a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint – címzetti rendelkezést tett, a Posta a postai szolgáltatási szerződés késedelmes teljesítése esetén akkor tartozik felelősséggel, ha
37 Hatályát vesztette 2020. március 30-án.
a) a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerinti címzetti rendelkezés alapján a címzettel megkötött szóbeli szerződés létrejöttekor a feladó által igénybevett időgarancia időtartama vagy időpontja már eltelt, vagy
b) a kézbesítés első alkalommal történő megkísérlésére a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerinti címzetti rendelkezés alapján a címzettel megkötött szóbeli szerződésben megállapított időtartamon túl vagy attól későbbi időpontban kerül sor.
9.1.5. Egyéb felelősségi szabályok
1) Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során a Posta kártérítési felelőssége több jogcímen vagy több egyidejűleg igénybevett többletszolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése miatt is felmerül, a Posta által kártérítésként megfizetendő összeg a meghatározott kártérítési átalány közül a legnagyobb összege erejéig terjed.
1/A) Amennyiben az utólagos rendelkezés teljesítése következtében az időgarantált többletszolgáltatás késedelmet szenved, úgy a késedelmes kézbesítéséért a Posta kártérítési felelősséggel nem tartozik.
1/B) Amennyiben a feladó által az 1 munkanapos időgarancia vagy az időablakos kézbesítés (időgarancia) többletszolgáltatás igénybevételére kötött postai szolgáltatási szerződés teljesítése a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerinti címzetti rendelkezés következtében szenved késedelmet, de a címzettel a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerinti megkötött szóbeli szerződés a tartalma szerint teljesül, úgy a késedelmes kézbesítéséért a Posta kártérítési felelősséggel nem tartozik.
2) Az utánküldés kiegészítő szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese, mely számítása során a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi.
3) Árufizetés többletszolgáltatás esetén a Posta az árufizetési összeg erejéig felelős, ha a postai küldeményt az árufizetési összeg beszedése nélkül vagy kisebb összeg beszedésével kézbesítette.
3/A) A Meghatalmazotti átvétel (postafiók bérlethez kapcsolódóan) kiegészítő szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány az e kiegészítő szolgáltatás igénybevétele alapján a Posta, mint meghatalmazott által átvett, de elveszett belföldi könyvelt postai küldemény feladási díjának kétszerese, külföldről Magyarországra érkező könyvelt postai küldemény esetében pedig 4 DTS-nek megfelelő összeg.
4) Ha belföldi postai szolgáltatás keretében az időgarantált többletszolgáltatással és egyben értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postacsomag részlegesen elvész vagy
megsérül, a megmaradt küldeményrészt vagy a sérült postacsomagot pedig a Posta késedelmesen kézbesíti, a Postának a késedelmes teljesítés miatt is és a postacsomag részleges elveszése, illetve megsérülése miatt is kártérítést kell fizetnie, együttesen legfeljebb az értéknyilvánítás összege és a 9.1.4. PONT 1) bekezdése szerinti kártérítési átalány összege közül a nagyobbik összeg erejéig terjedhet.
5) A Posta igényt tarthat az általa elfogadott kártérítési igényekben megjelölt károsodott vagyontárgyakra.
9.1.6. A kártérítési igény érvényesítése
1) A kártérítési igény érvényesítésére – a 2)-3/A) bekezdésekben foglaltak kivételével – a feladó jogosult.
2) A címzett kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha
a) a postai küldeményt részére vagy egyéb jogosult átvevő részére kézbesítették, vagy
b) a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte, vagy
c) a postai küldeményt a 6.1. PONT 5) bekezdése alapján a címzett tulajdonának kell tekinteni.
3) A feladón és címzetten kívüli harmadik személy kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha az ezzel kapcsolatos követelést a kártérítésre jogosult írásban engedményezte javára.
3/A) Utánküldés kiegészítő szolgáltatás 9.1.5. PONT 2) bekezdés szerinti kártérítési igény érvényesítésére kizárólag az utánküldést megrendelő vagy meghatalmazottja jogosult.
4) Amennyiben a 2) bekezdés a) alpontja szerinti esetben a kártérítési igényt a feladó érvényesíti, az írásos kártérítési igényben hivatkozni kell a Posta által felvett jegyzőkönyv számára.
5) Amennyiben a kártérítési igényt meghatalmazott kívánja érvényesíteni, jogosultságát – az általános meghatalmazás kivételével – külön, erre a célra szolgáló meghatalmazással kell igazolnia. A meghatalmazást az írásban rögzített kárigényhez kell csatolni.
5/A) Amennyiben a 2) bekezdés c) alpontja szerinti esetben a kártérítési igényt a címzett érvényesíti, az írásos kártérítési igényhez a Posta által felvett jegyzőkönyv mellékleteként a Posta rendelkezésére kell bocsátania a távollévők között kötött szerződésről a vállalkozásnak minősülő feladó által a jogszabály alapján részére mint fogyasztónak adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást (pl.: számlamásolat).
6) Sem a címzett, sem a 3) bekezdés szerinti harmadik személy nem érvényesíthet a feladót megillető kártérítésnél magasabb összegű kártérítési igényt.
7) Bármelyik jogosult részéről történő igényérvényesítés a másik jogosultnak ezt a jogát megszünteti. A jóhiszeműség és a tisztesség elvét sérti a kártérítési igény érvényesítése bármely jogosult részéről abban az esetben, ha a Postatv. vagy a jelen ÁSZF szerinti kártérítési átalány összegének meghatározásához alapul szolgáló, a szolgáltatásért fizetendő díjat (a feladási díjat, a többlet-, vagy kiegészítő szolgáltatás díját) a Posta számára nem fizették meg.
8) A kártérítési igény bejelenthető bármely postai szolgáltatóhelyen.
9) A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését – ha az felismerhető – a küldemény kézbesítésekor vagy a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön a küldeményt átvevő személynek azonnal jeleznie kell, Csomagautomatára címzett postacsomag esetében a kézbesítési ponton feltüntetett telefonszám hívásával kell ezt a körülményt a Posta tudomására hozni, azt követően a kapott tájékoztatásnak megfelelően eljárni. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszköz hiányában vagy, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a kézbesítéstől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a Postához írásban bejelenteni. A bejelentéssel egy időben a bemutatott küldemény alapján a Posta utólag jegyzőkönyvet készít. A bejelentéssel egyidejűleg a kártérítési igényt is jelezni lehet. A teljes küldeményt – a tartalmat a teljes belső és külső csomagolással együtt – kell a Posta rendelkezésére bocsátani a kárigény elbírálásához.
10) A feladó (illetve a címzett, vagy a meghatalmazott) az általa előterjesztett kártérítési igényhez minden esetben köteles a Posta rendelkezésére bocsátani az igényt alátámasztó valamennyi rendelkezésére álló számlát, bizonylatot, okiratot, a teljes küldeményt – a tartalmat a teljes belső és külső csomagolással együtt –, továbbá az egyéb bizonyítékokat.
10/A) A kárigény elbírálása érdekében – a teljes belső és külső csomagolással együtt – a Posta rendelkezésére bocsátott teljes küldemény átvételét, valamint a kártérítési igény elbírálását követően annak az igényt érvényesítő személy részére történő visszaadását a 9) bekezdés szerinti jegyzőkönyv Postánál maradó példányán a Posta elismeri, valamint elismerteti. A Posta rendelkezésére bocsátott teljes küldemény átvételekor a Posta a kártérítési igény érvényesítője számára szóban ad tájékoztatást az igény elbírálásnak folyamatáról, határidejéről és a küldemény visszaadásának módjáról. Ha
a) a kártérítési igény érvényesítésének oka a postai küldemény részleges elveszése vagy megsérülése, azonban a Posta a kártérítési átalány összegét a postai
küldemény megsemmisülésére vagy teljes elveszésére vonatkozó szabályok szerint állapította meg;
b) a kártérítési igény érvényesítője a rendelkezésre bocsátott teljes küldemény visszavételéről kifejezetten lemond, vagy a kártérítési igény írásbeli bejelentésétől számított 60 napon belül a Posta által adott tájékoztatásban megjelölt helyen nem veszi vissza,
a Posta a küldeményt a 4.3.4. PONT 7)-10) bekezdéseiben foglaltak szerint kezeli.
11) A jogosult az időgarantált szolgáltatással/többletszolgáltatással feladott postai küldemény késedelmes kézbesítése miatt felmerült kártérítési igényét a Postához a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.
12) A jogosult a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése miatt felmerült kártérítési igényét – a 14) bekezdésében foglaltak kivételével – a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően hat hónapos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be a Postának.
13) A Posta a jogosult bejelentésére vagy kártérítési igényére harminc napon belül írásban válaszol. Válaszában a Posta
a) tájékoztatja jogosultat a bejelentés megalapozottságának megállapításához szükséges további feltételekről és eljárásról;
b) megállapítja a bejelentés, illetve a kártérítési igény megalapozottságát, ezen utóbbi esetben tájékoztatja a jogosultat a kártérítési igény megfizetésének várható időpontjáról, vagy
c) tájékoztatja az igény érvényesítőjét a kártérítés és a kártérítés-érvényesítés törvényi vagy szerződésben foglalt szabályairól, továbbá az Fgytv. 2. §-a alapján a békéltető testületre vonatkozó szabályok szerint fogyasztónak minősülő igény érvényesítőt felhívja arra, hogy az Fgytv. alapján BÉKÉLTETŐ TESTÜLET előtt fogyasztói jogvitát kezdeményezhet.
14) Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszkezelés keretében jut a Posta tudomására és a panaszra adott – az elveszés vagy a megsemmisülés tényét megállapító – Postai válasz megérkezésekor a 12) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.
15) Ha a jogosult a 9) és 11)-12) és 14) bekezdéseiben meghatározott jelzését, bejelentését vagy igényét az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette a Posta felé és kártérítési igényét a Posta vitatta vagy azt a megalapozottságát megállapító, 13) bekezdés
b) alpontja szerinti tájékoztatás átvételétől számított hatvan napon belül nem fizette meg,
kártérítési igényét a küldemény feladásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti bíróság előtt. A fogyasztói jogvita alapján indult békéltető testületi eljárás időtartama az igényérvényesítési időbe nem számítható be.
16) A megalapozottnak ítélt kárösszeg kiutalásáról a Posta a kártérítési igény elbírálásától számított nyolc napon belül intézkedik.
9.1.7. Eljárás a kártérítés után előkerült küldeményrész esetében
1) Ha a postai küldemény tartalmának elveszett része a kártérítés összegének kifizetését követően megkerül, arról a Posta a kártérítésben részesültet értesíti. A kártérítési igény jogosultja a tartalomrészre belföldön az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül igényt tarthat, de ez esetben a megkerült tartalomrész alapján felvett kártérítési összeget vissza kell fizetnie. Ha a kártérítési igény jogosultja igazolhatóan kézhez vette a felhívást, de az értesítésre határidőn belül nem ad választ, ezt a Posta a megkerült tartalomrész tulajdonjogáról való lemondásnak tekinti.
1) Nemzetközi szolgáltatások esetében (függetlenül attól, hogy a káresemény belföldi vagy külföldi szakaszon következett be) a Posta és/vagy a külföldi postai szolgáltató felelősségére, a kártérítési igény elbírálására, valamint a kártérítés mértékére a Postatv., a nemzetközi egyezmények és az egyes külföldi postai szolgáltatókkal kötött külön megállapodások az irányadók. A Postának a nemzetközi postai szolgáltatás teljesítésével összefüggő és a nemzetközi viszonylatba feladott postai küldeményekkel kapcsolatos kártérítési felelőssége vonatkozásában a 9.1.1. PONT-ban, a Posta felelősségének kizárása vonatkozásában a 9.1.2. PONT-ban, a kártérítési igény érvényesítése vonatkozásában a
9.1.6. PONT-ban foglaltak – az e pont 2) bekezdés c) alpontja, az 5/A) bekezdés valamint a 9) bekezdés kivételével – is irányadónak tekintendők.
1/A) A külföldről Magyarországra érkező könyvelt postai küldemények megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése (tartalomhiánya), megsérülése esetén a feladó jogosult a külföldi postai szolgáltató részéről az általános szerződési feltételeiben meghatározottak szerint kártérítésre, kivéve, ha a feladó írásos bejelentéssel a címzett javára lemond a kártérítési igény érvényesítésének jogáról.
1/B) A nemzetközi viszonylatba feladott postai küldemények részleges elveszését vagy megsérülését azok kézbesítésekor illetve a kézbesítéstől számított – az adott szolgáltatás teljesítése érdekében a Postával közreműködő külföldi postai szolgáltató általános
szerződési feltételeiben meghatározott – jogvesztő határidőn belül kell a címzettnek a külföldi postai szolgáltató vagy a feladónak a Posta részére írásban bejelenteni.
2) Amennyiben a nemzetközi viszonylatba feladott postai küldemények részleges elveszését vagy megsérülését a feladó (vagy a meghatalmazott) a Postánál jelenti be, a feladó az általa előterjesztett kártérítési igényhez minden esetben köteles a Posta rendelkezésére bocsátani az igényt alátámasztó valamennyi rendelkezésére álló számlát, bizonylatot, okiratot, továbbá az egyéb bizonyítékokat.
3) -38
3/A) Nemzetközi szolgáltatások esetén a jogosult a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése miatt felmerült kártérítési igényét – a külön TERMÉKLAP eltérő rendelkezése hiányában – a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be a Postának.
4) A Posta a kártérítés összegét – az értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott postacsomag kivételével – DTS-ben (SDR) állapítja meg. A DTS (SDR) a Nemzetközi Valuta Alap elszámolási egysége, melynek forintra történő átszámítási kulcsa időközönként változik. A DTS (SDR) aktuális értékéről a Posta honlapján közzétett POSTAI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ
KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DÍJAK dokumentumból lehet tájékozódni.
5) A Posta felelőssége nem terjed ki a közvetett kár vagy az elmaradt haszon összegére, illetve a postai szolgáltatási szerződés teljesítésétől elkülönülő, más szerződés alapján már teljesített szolgáltatásra vonatkozó kárigényre (pl.: a címzett és a külföldi feladó által, távollevők között termékértékesítés tárgyában kötött szerződés alapján előzetesen megfizetett összegre).
6) Amennyiben az értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott nemzetközi postacsomagról a postai kezelés, vagy a kártérítési eljárás szakaszában egyértelműen kiderül, hogy a postacsomag értéknyilvánítása nyilvánvalóan magasabb szinten került megállapításra, mint a tényleges kereskedelmi értéke, úgy a Posta jogosult a tartalom kereskedelmi értékét igazoló számla bekérésére, a Posta kárfelelőssége pedig csak a kereskedelmi értékig terjed.
7) A Posta a jogosult bejelentésére vagy kártérítési igényére harminc napon belül – a teljesítésben közreműködő külföldi postai szolgáltató vizsgálatától függően további harminc nappal meghosszabbított időtartammal – írásban válaszol.
8) Ha a küldemény tartalmának elveszett része a kártérítés összegének kifizetését követően megkerül, arról a Posta a kártérítésben részesültet értesíti. A kártérítési igény jogosultja a
38 Hatályát vesztette 2016. november 22-én.