MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.
B I Z T O S Í T Ó | |
MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Szerzôdési Feltételek | |
ÁSZF/felelôsség/1403 Hatályos:
2014.03.15-tôl
MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.
AZ MKB FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK
(ÁSZF/FELELÔSSÉG/1403)
TARTALOMJEGYZÉK
1. A Biztosító 2
2. A Szerzôdô 2
3. A Biztosított 2
4. Fogalom meghatározások 3
5. A biztosítási szerzôdés létrejötte 3
6. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 4
7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 4
8. A szerzôdés módosítása 4
9. A biztosítási szerzôdés hatálya 4
10. Biztosítási esemény 5
11. Általános kizárások 5
12. Biztosítási összeg 7
13. Alulbiztosítás és túlbiztosítás 8
14. Az önrészesedés 8
15. A biztosítás díja 8
16. A közlési és változás bejelentési kötelezettség 9
17. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése 10
18. A kárbejelentés 10
19. A fedezetfeltöltés 11
20. A Biztosító szolgáltatásának általános szabályai 11
21. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség 12
22. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapításának szabályai 12
23. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége 12
24. A Biztosító mentesülése 13
25. Egyéb rendelkezések 13
ÁSZF/felelôsség/1403 Hatályos: 2014.03.15-tôl
AZ MKB FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK
(ÁSZF/FELELÔSSÉG/1403)
Az MKB Felelôsségbiztosítás (a továbbiakban: felelôsség- biztosítás) általános szerzôdési feltételei azokat a rendel- kezéseket tartalmazzák, amelyeket – más szerzôdéses ki- kötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továb- biakban: Biztosító) felelôsség szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vál- lal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meg- határozott kockázatra fedezetet nyújt és a biztosítási fel- tételekben meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatá- rozott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar törvényes fizetôeszközben.
1. A Biztosító
1.1. Biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító köteles a szer- zôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Név: MKB Általános Biztosító Zrt.
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
cégjegyzék száma: 00-00-000000
székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
központi telefonszám: 000-0000, fax: 000-0000 a Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
2. A Szerzôdô
2.1. Szerzôdô az, aki a Biztosítóval biztosítási szerzôdést köt.
2.2. A Szerzôdô lehet természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi sze- mély szervezet, amennyiben a biztosítási esemény elke- rülésében érdekelt, vagy a szerzôdést az érdekelt javára
köti. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.
2.3. A biztosítási díj megfizetésére a Szerzôdô köteles.
2.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatko- zatok megtételére a Szerzôdô jogosult, és a Biztosító hoz- zá intézi jognyilatkozatait.
2.5. Ha a szerzôdést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerzôdô a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdés- ben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
3. A Biztosított
3.1. Biztosítottnak az a kötvényen pontos névvel és címmel megnevezett
3.1.1. természetes személy,
3.1.2. gazdálkodó szervezet, vagy
3.1.3. polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet
minôsül, aki/amely a magyar jog szerint jogokat gyakorol- hat és kötelezettségeket szerezhet, és aki, vagy amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.
3.2. A Biztosított és a Szerzôdô azonos is lehet. A Bizto- sított, ha nem azonos a Szerzôdôvel, a Biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerzôdésbe, a belé- péshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a Szerzôdô és a Biztosított egyetem- legesen felelôs. A Biztosított belépésével a Szerzôdôt megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összes- sége a Biztosítottra száll át.
3.3. A szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a Szerzô- dônek a szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.
4. Fogalom meghatározások
4.1. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában
4.1.1. xxxxxxxxxxx: az a személy, aki biztosítási szerzôdés kötésére ajánlatot tesz; ajánlattevô lehet a Szerzôdô és a Biztosító is.
4.1.2. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes sze- mély;
4.1.3. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneság- beli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
4.1.4. kötvény: a Biztosító által a biztosítási fedezet iga- zolása céljából kiállított biztosítási kötvény vagy más do- kumentum;
4.1.5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyer- mek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.
4.1.6. magánszemély elmaradt rendszeres jövedelme: Rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövede- lem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a mun- kaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelôzôen rendszeresen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.
4.1.7. személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást, egészségromlást vagy testi sérülést szen- ved;
4.1.8. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, eltûnik, megsérül vagy használhatatlanná válik;
4.1.9. tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, ame- lyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkároso- dás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsé- rülése, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlanná vá- lása), és nem is ilyen károkra vezethetôk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.
4.1.10. sérelemdíj: A személyiségi jog megsértése követ- keztében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhetô díj.
4.1.11. kár: jelen szerzôdést illetôen kárnak minôsülnek a dologi károk, a személyi sérüléses károk, valamint az olyan sérelem, ami sérelemdíj követelésére ad alapot.
4.1.12. szakmai felelôsség: szakmai felelôsség körébe esik minden olyan tevékenységgel okozott olyan kár, mely tevékenység végzéséhez jogszabály írja elô kötelezô fe- lelôsségbiztosítás megkötését, és a Biztosított a kárt, az
ezen tevékenységére irányadó foglakozási és szakmai sza- bályok felróható módon történô megszegésével, hanyag- sággal, vagy mulasztással, a szolgáltatást igénybevevôjé- nek okozza.
4.1.13. Szolgáltatási összeg: a Biztosító által kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj összege.
5. A biztosítási szerzôdés létrejötte
5.1. A szerzôdés megkötésére mind a Szerzôdô, mind a Biztosító tehet ajánlatot. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított 15 napig van kötve.
5.2. Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Bizto- sító köteles kötvényt kiállítani.
5.3. Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét kö- vetô 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a köt- vény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a Szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.
5.4. A biztosítási szerzôdés a Biztosító ráutaló magatartá- sával akkor is létrejön, ha az ajánlatot a Szerzôdô teszi és arra a Biztosító – az ajánlat beérkezésétôl vagy a Biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától szá- mított 15 napos határidôn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfele- lôen tették. Ilyen esetben a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat átadásának idô- pontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal.
5.5. Ha az 5.4. pont szerint létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételé- tôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzô- dési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szer- zôdést 30 napra írásban felmondhatja.
5.6. Ha a biztosítási szerzôdés kötésére a Biztosító tesz ajánlatot, a biztosítási szerzôdés abban az esetben jön lét-
re, ha a Szerzôdô az ajánlatot annak kézhezvételétôl szá- mított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerzôdés – egyéb megállapodás hiányában – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét kö- vetô napon jön létre. Az ajánlattól eltérô tartalmú elfogadó nyilatkozat a Szerzôdô részérôl tett új ajánlatnak minôsül.
5.7. Ha a biztosítást az ajánlattevô (Szerzôdô és/vagy Biz- tosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz közve- títi, a Biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a Biztosítónak iga- zolható módon átadta.
5.8. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha az ajánlatot a Szer- zôdô tette és a 5.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek.
6. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete
6.1. A biztosítási szerzôdés – a 5.4. pontban foglalt kivétellel – az ajánlat dátumát követô napon 0 órakor lép hatályba, fel- téve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött vagy létrejön. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatályba- lépésével egyidejûleg kezdôdik.
6.2. A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjában írásban et- tôl eltérôen is megállapodhatnak.
6.3. A felek írásban megállapodhatnak abban is, hogy a Biz- tosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan idôponttól kezdôdôen viseli, amikor a felek között a szerzôdés még nem jött létre (a továbbiakban: elôzetes fe- dezetvállalás).
6.4. Az elôzetes fedezetvállalás a szerzôdés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig ér- vényes.
6.5. A Biztosító a biztosítási kockázatot a jelen biztosítási fel- tételek hatálya alá tartozó valamennyi biztosítási szerzôdés esetén egyedileg bírálja el és az ajánlatot a kockázatelbírálási idô alatt bekövetkezô biztosítási esemény esetén csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az aján- lati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege, vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a koc- kázat egyedi elbírálása szükséges.
7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak
7.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint ha- tározatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.
7.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a koc- kázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
7.3. A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tar- tamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig).
8. A szerzôdés módosítása
8.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bár- mikor módosíthatják.
8.2. A szerzôdés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biz- tosítási szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban.
8.3. A szerzôdés módosítással nem érintett része, változatlan marad.
9. A biztosítási szerzôdés hatálya
9.1. Területi hatály:
A jelen szerzôdés alapján a biztosítási kötvényben feltün- tetett földrajzi területen belül okozott és bekövetkezett biz- tosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást.
9.2. Idôbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatály- ba lépése elôtt legkorábban egy éven belül okozott, a biz- tosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett és a Biztosító részére a biztosítási szerzôdés megszûnését követô 30 na- pon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki, fel- téve, hogy különös feltétel ettôl eltérôen nem rendelkezik.
9.2.1. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
9.2.1.1. a károkozás idôpontja az a nap, amikor a kárt elô- idézô cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pó- tolni lehetett volna;
9.2.1.2. A kár bekövetkezésének idôpontja:
9.2.1.2.1. Személyi sérüléses károk tekintetében 9.2.1.2.1.1. Halál esetén a halál beállta;
9.2.1.2.1.2. Testi sérülés esetén a sérülés idôpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;
9.2.1.2.1.3. Egészségkárosodás esetén a károsodás idôpontja; 9.2.1.2.1.4. Egészségromlás (lassú lefolyású személysérülé- ses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos elsô alka- lommal megállapította az egészségkárosodást;
9.2.1.2.2. Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésé- nek idôpontja a károsodás idôpontja;
9.2.1.2.3. Sorozatkár bekövetkezésének idôpontja a sorozat elsô káreseményének idôpontja;
9.2.1.2.4. Sérelemdíj esetén a bekövetkezés idôpontja az alapul szolgáló dologi kár vagy személyi sérülés bekövet- kezésének idôpontja.
9.2.1.3. A kár bejelentésének idôpontja az a nap, amikor a káresemény bekövetkeztérôl szóló írásos biztosítotti nyi- latkozatot a Biztosító igazolható módon kézhez vette.
10. Biztosítási esemény
10.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, és sérelemdíj iránti igény, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzôdés Biztosítottjának kell tel- jesítenie, és amelynek a teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a különös feltételekben és a záradékokban meghatározottak szerint mentesíti.
10.2. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a Biztosított ellen felhozott nem megalapozott károk elhárításában való jogi segítségnyújtás költségeinek fedezése.
10.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minôsülnek. Sorozatkárnak tekintendôk az egyazon károkozói maga- tartásból, illetve okból eredô, valamint az azonos okra vissza- vezethetô, de eltérô vagy azonos idôpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásban fennáll.
11. Általános kizárások
11.1. A Biztosító nem fizeti meg
11.1.1. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris re- akcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lé- zersugárzásból eredô károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerzôdésben fede- zetbe vett események okozták-e vagy sem
11.1.2. az alább felsorolt eseményekkel/cselekmények- kel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
11.1.2.1. háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmények (függet- lenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború;
11.1.2.2. ingóságok vagy ingatlan birtoklásának jogától szükséghelyzetben, közcélra történô állandó vagy ideig- lenes megfosztása, amelyet hatályos jogszabályok alap- xxx xxxxxxxxx foganatosítanak;
11.1.2.3. lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselek- mény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, forradalom, ellenforradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli álla- pot, szükségállapot, megelôzô védelmi helyzet vagy ve- szélyhelyzet kihirdetését idézi elô;
11.1.2.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kap- csolatosan cselekvô személy, vagy személyek által elkö- vetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is.
11.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül:
11.2.1. a Magyarország területén vagy
11.2.2. a Magyarország területén kívül
folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.
11.3. Jelen feltétel szempontjából „terrorista cselek- mény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában po- litikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cse- lekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.
11.4. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatá- sára, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy használatuk akadályozását vagy korlátozását értjük.
11.5. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a
11.1. pont alatt felsorolt kockázatok befolyásolására, megelôzésére, elfojtására irányuló bármely természetû esemény által okozott kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.
11.6. Jelen biztosítás a fenti 11.1. pontban felsorolt koc- kázatokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel
kapcsolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, kri- zotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magá- ban vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet az- beszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.
Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, sérelemdíj iránti igényt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôssé- get), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô sze- mélyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, az- beszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való ki- tettsége okozott, segített elô vagy állt elô.
11.7. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek
11.7.1. jogszabály alapján megtérülnek,
11.7.2. a káresemény veszélyes hulladékok, környezet- szennyezô anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merült fel.
11.8. Dátumfelismerési kizárás
11.8.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem ter- jed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezô károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk vissza, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (pl. számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor – computer chip –, integrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg hasonló feladatot el- látó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is, nem képes
11.8.1.1. valamely naptári dátumot önmagára vonat- koztatva rendszerdátumként helyesen felismerni
11.8.1.2. adatok információk, parancsok vagy utasítá- sok megfelelô kezelésére – kiegészülve azzal, amikor va- lamely számítógépes szoftverbe olyan parancsot, utasí- tást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az adatok helyes kezelését azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként felismerni.
11.8.2. A Felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem szolgáltat
11.8.2.1. a 11.8.1. pontban részletezettek miatt felmerü- lô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egysé- gei, programok hiányosságait, jellemzôit, szolgáltatá- sait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését he- lyesbítô javítási, átalakítási munkákért,
11.8.2.2. akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, kon- zultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesítmény ellen- ôrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizo- nyult elégségesnek a tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történô teszteléséhez,
11.8.2.3. a 11.8. pontban részletezettek következménye- ként felmerülô bármely kárra és üzemszünetre.
11.8.3. A 11.8.1. és 11.8.2. pont szerinti kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezô, birtokában vagy felelôs ôrizetében lévô, illetve ellenôrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátumfelismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt.
11.9. Nem fedezi a biztosítás
11.9.1. a Biztosított saját kárát és a Biztosított hozzátar- tozóinak okozott károkat. Jogi személy, polgári jogi jog- alanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet, va- lamint cselekvôképtelen és korlátozottan cselekvôképes személy Biztosított esetén a törvényes képviselô és annak hozzátartozója a Biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;
11.9.2. nem természetes személy Biztosított tulajdono- sainak okozott kárt;
11.9.3. a Biztosított érdekeltségébe tartozó jogi sze- mélynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezet- nek okozott kárt;
11.9.4. egy biztosítási fedezet alá tartozó több Biztosí- tott esetén a Biztosítottak egymásnak okozott kárait;
11.9.5. azt a kárt, amelyért a Biztosított nem a biztosítási szerzôdésben meghatározott minôségében felel;
11.9.6. azt a kárt, amely a Biztosított jogszabályban meghatározott felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási köte- lezettségen alapul;
11.9.7. azon károkat, melyeket a Biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelôs) bûncselek- ménnyel, – ideértve többek között a becsületsértést és rá- galmazást – okoz;
11.9.8. a közigazgatási jogkörben okozott károkat;
11.9.9. a szerzôdés megerôsítésének többletszankcióit (kötbér, foglaló), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntetô jellegû költségeket, kártérítéseket és sére- lemdíjat valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képvise- leti költségeit;
11.9.10. tisztán pénzügyi veszteségeket;
11.9.11. a személyiségi jogok megsértésébôl eredô ká- rokat, és a sérelemdíjat, amennyiben nem biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban merülnek fel;
11.9.12. a szabadalomhoz, védjegyhez kötött jogok megsértésébôl eredô károkat;
11.9.13. gépjármû- vagy vízi jármû üzemeltetésével okozott károkat; légi jármûvek, repülôterek üzemben- tartói minôségben okozott károkat, légi jármûvek (alkat- részei és tartozékai) tervezésébôl, gyártásából, forga- lomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredô károkat;
11.9.14. a többletkárt, ha a Biztosított – a Biztosító fel- hívása ellenére – nem tett eleget kárenyhítési kötelezett- ségének;
11.9.15. a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós be- rendezések által okozott károkat;
11.9.16. bányászati tevékenységgel okozott károkat;
11.9.17. géntechnikával módosított organizmusok, gén- technikai munkák által okozott károkat;
11.9.18. azon bármely természetû károkat, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a spongiform encephalopathiák csoportjába tartozó megbetegedések vagy szindrómák, azok mutációi illetve következményei okoznak, ezek nyo- mán keletkeznek vagy ezek következtében lépnek fel. Ilyen például a BSE/Bovine Spongiform Encephalopathy (szar- vasmarhák szivacsos agysorvadása), a Scrapie (surlókór), a TME/Transmissible Mink Encephalopathy (nyércek ence- phalopathiája), a CWD/Chronic Wasting Diesease (krónikus senyvesztô betegség), a CJD/Creutzfeldt-Jakob-betegség, a GSS/Gerstmann-Sträussler-Scheinker-kór, a kuru és az FFI/Fatal Familiar Insomnia (fatális familiáris inszomnia);
11.9.19. azon bármely természetû károkat, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a humán immundeficiencia ví- rus (Human Immundeficiency Virus = HIV), annak mutá- ciói vagy annak változatai okoznak, illetve azon károkat, amelyeket a szerzett immunhiány szindróma (Acquired Immune Deficiency Syndrome = AIDS) vagy elnevezéstôl független hasonló természetû állapot vagy szindróma okoz;
11.9.20. madár- és sertésinfluenza által okozott káro- kat;
11.9.21. gyúlékony és éghetô anyagokra vonatkozó ha- tósági elôírások, rendelkezések be nem tartásából eredô károkat valamint robbanóanyag szállítása, nagykeres- kedelmi célú raktározása miatt bekövetkezett károkat;
11.9.22. nitro-glycerin és egyéb robbanóanyag gyártá- sával, raktározásával, szállításával, töltésével és egyéb kezelésével kapcsolatos károkat (ideértve a munkáltatói felelôsséget is);
11.9.23. xxxxx, és/vagy nyomás alatt konténerben tá- rolt anyagok, bután, metán, propán, és egyéb likvid gá- zok, toxikus alkotórészek, toxikus hulladékok gyártásá- val, raktározásával, szállításával, töltésével és egyéb ke- zelésével kapcsolatos károkat (ideértve a munkáltatói felelôsséget is);
11.9.24. elektronikus adatok átvitelébôl, átadásából eredô felelôsségi károkat, amely alatt értendô: adatok hi- bás, nem megfelelô tárolása illetve eltûnése, adatbiz- tonság, adatok visszaállításának kárai, bizalmas adatok és információ átvitele, adatok módosulásának és felhasz- nálhatatlansága miatti károk;
11.9.25. az elmaradt hasznot (kivéve a magánszemély elmaradt rendszeres jövedelmét), profitkiesést, valamint a tárgyak használatának kimaradásából, termeléskie- sésbôl, vagy szolgáltatás leállásából eredô károkat;
11.9.26. xxxxxxxx és elektromágneses mezô és sugár- zás által okozott károkat.
11.10. Nem terjed ki a biztosítás továbbá
11.10.1. a Biztosított külföldi székhelyû vagy telephelyû fióktelepei, kereskedelmi képviseletei és az érdekeltsé- gébe tartozó külföldi székhelyû vagy telephelyû vál- lalkozások tevékenységébôl eredô kártérítési kötelezett- ségekre és sérelemdíjra;
11.10.2. azon kártérítési és sérelemdíj megfizetése iránti kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a Biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásá- ban vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – köte- lezettségének teljesítésében külföldi állam vagy hatóság akadályozza.
12. Biztosítási összeg
12.1. A Biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton, illetve a biz- tosítási kötvényben feltüntetésre kerülô – biztosítási ese- ményenkénti és biztosítási idôszakra szóló biztosítási összeg (kárlimit) mértékének megfelelôen téríti meg.
12.2. A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a Biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethetô legmagasabb összeg.
12.3. A biztosítási idôszakra (összesen) megállapított biz- tosítási összeg az egy biztosítási idôszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a Bizto- sító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethe- tô összeg.
12.4. A szublimit, többfajta felelôsségbiztosítás együttes megkötése esetén az egyes felelôsségbiztosítási módoza- tokra, a biztosítási eseményenkénti és biztosítási idôszakra szóló limiten belül meghatározott, az adott felelôsségi mó- dozatra biztosítási eseményenként és/vagy biztosítási idô- szakonként kifizethetô legmagasabb összeg.
12.5. Ha a Biztosított a biztosítási idôszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban tá- masztott kártérítési igényt illetve sérelemdíj megfizetésére irányuló igényt csak a következô biztosítási idôszakban, de a kárbejelentésre elôírt határidôn belül jelenti be a Biz- tosítónak, a Biztosító fizetési kötelezettségének mértékére
– a Biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra fi- gyelemmel – nem a folyó biztosítási idôszakra megállapí- tott biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekö- vetkezésének idôszakára esô, illetôleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
12.6. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekövet- kezése idején különbözô kárlimitek vannak érvényben, ak- kor a kár szempontjából a bekövetkezés idôpontjában ér- vényes limitet kell figyelembe venni.
12.7. A biztosítási összeget a Biztosító által biztosítási szol- gáltatásként fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több Biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési vagy sérelemdíj iránti igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési vagy sérelem- díj iránti igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés illetve elfoga- dott/megítélt sérelemdíj kielégítésére nem elegendô, a Biz- tosító a károsultaknak az ôket ért kár arányában fizet kárté- rítést, illetve sérelemdíjat.
12.8. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetke- zett és érvényesített károk esetében a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg csökken a Biztosító azon költ- ségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisz- tázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – köte- lezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.
13. Alulbiztosítás és túlbiztosítás
13.1. Ha a felelôsségbiztosítás biztosítási díjának számítá- sához a Szerzôdô által (a lenti 15.2.8. és 15.2.9. pontok alap- ján) megadott pénzügyi mutató alacsonyabb, mint az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámoló- ban ekként nyilvántartott összeg, akkor a Biztosító az oko- zott kárral kapcsolatban olyan arányban mentesítheti a Biz- tosítottat a kár megtérítése alól, ahogy a Szerzôdô által kö- zölt/megadott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyil- vántartott összeghez aránylik.
13.1.1. Amennyiben a 13.1. pont szerinti, Szerzôdô által megadott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyilvántartott
összegnél kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a Biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.
13.2. Amennyiben a biztosítási díj megállapítása nem pénzügyi mutató vagy tervezett pénzügyi mutató alapján történik (pl. kezdô vállalkozás), kárrendezésnél a Biztosító az alulbiztosításra nem hivatkozhat.
13.3. Ha biztosítási díjának számításához megadott, 13.1. pont szerinti pénzügyi mutató magasabb, mint az éves be- számolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a biztosítás díját a nyil- vántartott összeg alapján újra kell számolni és a közölt/hi- bás, valamint a nyilvántartott/helyes pénzügyi mutató kü- lönbségére számított díjat jóvá kell írni.
14. Az önrészesedés
14.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülô, abszo- lút összegben vagy százalékban, vagy ezek kombináció- jaként meghatározott mértékû önrészesedés a kár és a kár- eseménnyel összefüggésben felmerülô egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a Biztosított minden káresemény kap- csán önmaga visel.
15. A biztosítás díja
15.1. A biztosítási díjat – a Biztosító által kért adatok figye- lembevételével – a Biztosító kockázatarányosan, eltérô megállapodás hiányában biztosítási idôszakonként, hatá- rozott idôtartamú szerzôdések esetén a határozott idôtar- tamra állapítja meg. Egy évnél hosszabb határozott idôtar- tamra kötött szerzôdés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a Biztosító a díjat ne a szerzôdés teljes idô- tartamára, hanem évenként határozza meg.
Elôzetes fedezetvállalás esetén, annak idôtartamára a biz- tosítási díjat a Biztosító egyedileg állapítja meg.
15.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését be- folyásoló tényezôk:
15.2.1. a Biztosított által végzett tevékenység;
15.2.2. az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási idô- szakonkénti biztosítási összeg;
15.2.3. a területi hatály;
15.2.4. fedezeti kiterjesztések;
15.2.5. az önrészesedés mértéke;
15.2.6. a biztosítás idôtartama;
15.2.7. a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja;
15.2.8. az árbevétel az alábbiak szerint
15.2.8.1. kettôs könyvvitel esetén az értékesítés nettó ár- bevétele a szerzôdés kezdônapját megelôzô utolsó lezárt üzleti évben;
15.2.8.2. egyszeres könyvvitel esetén a végleges pénzbevé- telek és elszámolt bevételek összege a szerzôdés kezdô- napját megelôzô utolsó lezárt üzleti évben;
15.2.8.3. egyéni vállalkozó és magánszemély esetén az utolsó lezárt üzleti év vállalkozói bevétele (jövedelme);
15.2.9. a munkabér az alábbiak szerint
15.2.9.1. kettôs és egyszeres könyvvitel esetén a bérköltség és a bérjárulékok összege a szerzôdés kezdônapját megelô- zô utolsó lezárt üzleti évben;
15.2.9.2. egyéni vállalkozó és magánszemély esetén a bér és járulékai összege a szerzôdés kezdônapját megelôzô utolsó lezárt üzleti év adóbevallása alapján;
15.2.10. 5 évre visszamenôleg a Biztosított által okozott ká- rok adatai (kárelôzmény);
15.2.11. a Biztosító kérésére a Szerzôdô által a kockázat fel- méréséhez megadott egyéb adatok;
15.2.12. a veszélyközösség jellemzôi.
15.3. A biztosított tevékenység(ek)et a Biztosított cég- jegyzékben felsorolt tevékenységei alapján kell meghatá- rozni. A Szerzôdô valamennyi biztosítani kívánt tevékeny- ségét köteles megnevezni. A biztosítási kötvényen meg nem nevezett tevékenységek, illetve az ezen tevékenysé- gek folytatása során okozott károk nem biztosítottak.
15.4. A Szerzôdô az elsô biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cég- szerûen aláírt adatközlô/kérdôív kitöltésével vagy ezzel e- gyenértékû, a kért adatokat tartalmazó más nyilatkozattal köteles a Biztosítónak megadni.
15.5. A Szerzôdô a soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó, a 15.2.8. és 15.2.9. pontban felsorolt, a díjszámí- tás alapját képezô (utolsó lezárt üzlet-/naptári évre vonat- kozó) aktualizált adatokat, valamint az esetleges egyéb mó- dosításokra vonatkozó nyilatkozatát cégszerûen aláírt adat- közlô kitöltésével, vagy ezzel egyenértékû, a szükséges ada- tokat tartalmazó más nyilatkozattal a biztosítási évforduló napját megelôzô hónap 1. napjáig köteles a Biztosító ren- delkezésére bocsátani.
15.6. A 15.2. pontban felsorolt adatok változása a biztosí- tási díj változását vonhatja maga után.
15.7. A szerzôdés megkötésének meghiúsulása esetén a Szerzôdô az elôzetes fedezetvállalás idôszakára a Biztosító által a kockázatvállalás elôzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelô díjat köteles megfizetni.
15.8. A Szerzôdô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget (biztosítási díjat) a Biztosító elkülönítet- ten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biz- tosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a Biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat visszautasításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.
16. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
16.1. A Szerzôdô a szerzôdés megkötésekor köteles a Biz- tosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.
16.2. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a való- ságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul ha- gyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség meg- sértését.
16.3. A Szerzôdô 30 napon belül köteles írásban beje- lenteni minden olyan lényeges körülményben bekövetke- zett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, lényeges körülmény különösen:
16.3.1. új alaptevékenységet folytató üzem, vagy létesít- mény üzembe helyezését, új gyártási ág, technológia beve- zetését;
16.3.2. a Biztosított által folytatott és a telephelyi adatköz- lôn megjelölt tevékenység változását;
16.3.3. az értékesítés nettó árbevételének és/vagy a mun- kabérnek változását minden biztosítási évben a forduló- napot megelôzô 30 napig;
16.3.4. a Biztosított jogállásában bekövetkezett változást (átalakulás, szétválás, egyesülés);
16.3.5. a Biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek közvetlen veszélyét, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámo- lási eljárás megindítását.
16.3.6. a Biztosított tulajdonosi szerkezetében minôsített befolyásszerzés bekövetkezését.
16.4. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
16.5. Ha a szerzôdés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül
csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
16.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte- lezettség egyaránt terheli a Szerzôdôt és a Biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tud- nia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
17. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
17.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást
– akár változásbejelentés útján, akár más módon – a szer- zôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok válto- zásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelen- tôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl szá- mított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módo- sítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmond- hatja.
17.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat köz- lésétôl számított 30 napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szer- zôdô figyelmét felhívta.
17.3. Ha a biztosítási szerzôdés egyidejûleg több személy- re vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 17.1. és a 17.2. pontban meghatá- rozott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyako- rolhatja.
18. A kárbejelentés
18.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított 30 napon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a szük- séges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.
18.2. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétôl számí- tott öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést.
18.3. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az alábbiakban felsorolt iratokat, információkat, leírásokat, amelyek a bizto- sítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgál- tatás összegének megállapításához szükségesek:
18.3.1. a biztosítási kötvény számát;
18.3.2. a káresemény idôpontját és rövid leírását;
18.3.3. a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);
18.3.4. a károkozás helyét és idôpontját;
18.3.5. a kárbejelentésig megtett és tervezett intézkedések le- írását, azok célját;
18.3.6. a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
18.3.7. a károsult(ak) kárigényének összegét;
18.3.8. a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a Biztosító kezelhesse – a sérült hozzájárulása szükséges (személyes ada- tok védelme);
18.3.9. a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét;
18.3.10. a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tu- lajdonosuk megnevezését;
18.3.11. a Biztosított felelôsségének elismerésére vagy eluta- sítására vonatkozó nyilatkozatát;
18.3.12. az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró ha- tóság megjelölését, a hozott határozatot;
18.3.13. az elôzô biztosítási évben megvalósult, a díjszámítás alapját képezô adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel);
18.3.14. a Biztosítottat képviselô személy nevét, címét, tele- fonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát;
18.3.15. ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a Biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;
18.3.16. ha a Biztosító rendelkezésére bocsátott információ üz- leti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belsô utasításokat.
18.4. A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak és a káro- sultnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen ar- ra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.
18.5. A Biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a Biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár ren- dezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesí- tésének elhárításában.
18.6. A Biztosított köteles lehetôvé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a Biztosítottat ter- helô kártérítés és sérelemdíj megfizetése terjedelmét a Bizto- sító szakértôje megvizsgálja.
18.7. Amennyiben a Biztosított kárbejelentési kötelezettségét, neki felróható okból, késedelmesen teljesíti, a késedelmes
bejelentésre visszavezethetô többletterheket a Biztosító nem viseli.
18.8. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyer, hogy a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosí- tási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a Biztosítóhoz, a Szerzôdô kérésére a Biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-ig kárelôleget folyósíthat.
19. A fedezetfeltöltés
19.1. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti.
19.2. A 19.1. pont szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szerzô- dô figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
19.3. Ha a Szerzôdô a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- zôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.
20. A Biztosító szolgáltatásának általános szabályai
20.1. A Biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben megtéríti
20.1.1. a károsultat ért mindazon károkat, melyekért a Biz- tosított jogszabály alapján megtérítési felelôsséggel tartozik, így különösen
20.1.1.1. a károsult ténylegesen felmerülô dologi kárát, azaz a megsemmisült, megsérült, eltûnt vagy használhatatlanná vált tárgy értékét, vagy a károkozó körülmény folytán a ká- rosult dologban beállott értékcsökkenést;
20.1.1.2. mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért dologi hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;
20.1.1.3. személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni elônyt,
20.1.1.4. a fentiekben leírt dologi és/vagy személyi sérüléses károk következtében elôálló vagyoni (pénzügyi) vesztesége- ket, valamint
20.1.1.5. személyiségi jogot ért hátrányt, ami sérelemdíj meg- fizetése iránti igényt keletkeztethet.
20.1.2. a kockázatba vont felelôsségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, a Biztosított
képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait és a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének meg- állapítása érdekében felkért szakértô költségét, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes hozzájárulá- sával merültek fel.
20.1.3. a Biztosítottat terhelô társadalombiztosítási megté- rítési igényeket.
20.2. Ha a Biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a Biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítés, illetve a sérelemdíj megfizetésére.
20.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt és a Biz- tosított felelôssége a többi károkozó személlyel együtt egye- temleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biz- tosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg.
20.4. A Biztosított és a károsult egyezsége, a Biztosított fele- lôsségét elismerô nyilatkozata, kártérítési, sérelemdíj meg- fizetésére irányuló igényének teljesítése, a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító ahhoz elôzetes hozzájárult, vagy azt utólagosan tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.
20.5. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult kö- vetelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatály- talan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
20.6. A Biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a ká- rosultnak fizeti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult köve- telését ô egyenlítette ki.
20.7. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapo- zatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki vissza- fizetni tartozik.
20.8. Amennyiben a Biztosító számára – fizetési kötelezett- sége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztá- zása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.
20.9. A Biztosító a Biztosított kérésére a 20.1.2. pontban részletezett költségeket megelôlegezheti.
20.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár rendezé- séhez szükséges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül esedékes.
21. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség
21.1. A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító utasítása, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.
21.2. A Biztosító maga, illetve képviselôje, megbízottja út- xxx xxxxxxxx ellenôrizni a kármegelôzésre vonatkozó intéz- kedések végrehajtását.
21.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
21.4. Ha a Biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerzôdés módosítását kezdeményezheti.
22. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapításának szabályai
22.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a Szerzôdô, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyössze- gû megváltását (tôkésítését). Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a Biztosító, mind a Szerzôdô, mind pedig a károsult elfogadja.
22.2 Amennyiben a Biztosító szolgáltatásként járadékot fizet, a járadék tôkésítését az 2003. évi magyar nôi néphalandósági tábla alapján állapítja meg a szerzôdésben rögzített biztosí- tási összegbôl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
23. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége
23.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés meg- szûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
23.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:
23.2.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a Biztosító kockázat- viselése kezdete elôtt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, vagy annak megfelelô része az érdekmúlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de legkésôbb a kockázatviselés kezdetét megelôzô napon megszûnik.
23.2.1.1. Ha a szerzôdés hatályba lépését követôen, a kocká- zatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szer- zôdés vagy annak megfelelô része az érdekmúlás vagy lehetetlenné válás napjával megszûnik.
23.2.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja.
23.2.2. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szer- zôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idô- szak végére írásban bármikor felmondhatják.
23.2.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével vagy az esedékességtôl számított 90. napon (amelyik késôbb kö- vetkezik be) a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
23.2.3.1. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a Biztosító visszautalja.
23.2.3.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
23.2.3.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat- kozó szabályok megfelelô alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ha a szerzôdés a díj nemfizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tartamengedmény idôarányos részének megfizetését.
23.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel bármikor megszüntethetô az errôl szóló meg- állapodásban szereplô idôponttól.
23.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvény- ben megjelölt idôpontban megszûnik.
23.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte mi- atti érdekmúlással (pl. totálkár) szûnt meg, a Biztosítót meg- illeti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
24. A Biztosító mentesülése
24.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
24.1.1. a Szerzôdô vagy a Biztosított;
24.1.2. a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô munkakört be- töltô alkalmazottjuk, a biztosított tevékenység folytatá- sához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munka- kört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy
24.1.3. a Biztosított jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ügyvezetése (különösen a társaság vezetô tisztségviselôibôl álló testület és annak tagjai), cégvezetôje, tagja, megbízottja, vezetô beosztású tiszt- ségviselôje, vezetô állású vagy más vezetô munka- vállalója, a biztosított tevékenység folytatásában közre- mûködô tagja, illetve a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
24.2. A Biztosító abban az esetben is mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô, illetve a Biz- tosított a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi.
24.3. Jelen szerzôdés alkalmazása szempontjából sú- lyosan gondatlan károkozásnak minôsül különösen, ha
24.3.1. a kár a Biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkohol- szintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertôl befolyásolt állapotával közvetlen okozati össze- függésben keletkezett;
24.3.2. a Biztosított engedély nélkül vagy hatásköré- nek, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
24.3.3. a Biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltéte- lek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a ká- rokozásban közrehatott;
24.3.4. a Biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérôen okozott kárt, és a Biztosító felhívása elle- nére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetô lett volna;
24.3.5. a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik sze- mély, írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetôségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
24.3.6. bíróság jogerôs határozata állapítja meg a sú- lyosan gondatlan károkozás tényét.
24.4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szer- zôdô, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését a 18.1. pontban megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának el- lenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kö- telezettsége szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.
25. Egyéb rendelkezések
25.1. Elévülés
25.1.1. A jelen feltételek alapján létrejött felelôsségbiz- tosítási szerzôdésbôl eredô igények a követelés esedé- kessé válásától számított egy év elteltével évülnek el.
25.1.2. Ha jogszabály a 25.1.1. pontban foglaltakhoz ké- pest rövidebb elévülési idôt állapít meg, úgy a jelen biz- tosítási szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére a jog- szabály által meghatározott elévülési idôn belül van lehe- tôség.
25.1.3. Ha jogszabály a jelen szerzôdési feltételek alapján megkötött szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jogvesztô határidôt állapít meg, és ez egy évnél rövi- debb, akkor a biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvé- nyesítésére nem az elévülési idôre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály ren- delkezései az irányadók.
25.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentése- ket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
25.3. A Biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzôdéskötésre nem jo- gosult, és a Szerzôdô nem intézhet hozzá érvényes jognyi- latkozatot.
25.4. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
25.5. Az általános kizárások körében (11. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô Törvénykönyv rendelke- zései alapján értelmezendôk.
MKB Általános Biztosító Zrt.
B I Z T O S Í T Ó
AZ MKB CSOPORT TAGJAI:
M K B B A N K Tel.: 00 00 000 000
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó
Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxx@xxxx.xx xxx.xxxx.xx
M K B É L E T B I Z T O S Í T Ó Tel.: (0) 000 0000
M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx
M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
M K B - E U R O L E A S I N G C S O P O R T Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxx.xx
M K B A L A P K E Z E L Ô
Tel.: (0) 000 0000, (0) 000 0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx