TARTALOMJEGYZÉK
ALAPKŐ (CAR) építés- szerelésbiztosítás
Magánszemélyek részére Feltételek
TARTALOMJEGYZÉK
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2
1. Biztosított, szerződő 2
2. A biztosítási szerződés létrejötte 2
3. A biztosítási szerződés tartama 3
4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 3
5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye,
a szerződés újra érvénybe helyezése 3
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4
7. A vagyontárgyak köre 4
8. A biztosítási összeg 4
9. Önrészesedés 4
10. A biztosító szolgáltatásának szabályai 4
11. A biztosítással nem fedezett vagyonkárok 5
12. A felek együttműködése 6
13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 7
14. Titoktartási kötelezettség 8
I. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések 8
II. A biztosító üzleti titka 11
III. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma 11
IV. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 12
V. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek 12
VI. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 12
15. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 14
16.Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 15
17. Egyéb rendelkezések 16
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE 18
I. Fejezet – Vagyonbiztosítás 18
Az I. fejezetre vonatkozó kizárások 18
Az I. fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések 19
1. Biztosítási összeg 19
2. A kárrendezés alapja 19
3. A fedezet kiterjesztése 19
II. Fejezet – Felelősségbiztosítás 19
A II. Fejezetre vonatkozó kizárások 19
A II. Fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések 20
ZÁRADÉKOK 21
002. Keresztfelelősség 21
003. Szavatossági munkák fedezete 22
004. Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete 23
102. Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei 24
112. Az építkezéseken alkalmazott tűzoltó berendezésekre és tűzvédelemre vonatkozó külön feltételek 25
113. Belföldi szállítás 26
116. Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete 27
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendel- keznek – a biztosító szerződéseire általánosan érvényesek.
A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az iránya- dóak. Jelen feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit.– alapján ügyfél- tájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyfél- tájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.
A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalma- zott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozá- sának feltételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltéte- lek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
1. Biztosított, szerződő
A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (to- vábbiakban: szerződő).
Szerződő a fogyasztónak minősülő építtető.
Biztosított lehet az építtető (beruházó), fővállalkozó, alvál- lalkozók.
Amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy, a szerződő fél köteles a biztosítottat tájékoztatni a hozzá intézet nyilatkozatokról és a szerződésben bekö- vetkező változásokról.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosított- ra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítá- si időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biz- tosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. A biztosítási szerződés megköté- sét írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi.
Ha a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szer- ződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalom- mal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérések- re akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló doku- mentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának meg- felelően jön létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől szá- mított tizenöt napig van kötve.
Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérke- zésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatko- zik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartal- mára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.
Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés
– az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visz- szamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifeje- zetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a koc- kázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a bizto- sító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
2.2. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázat- vállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
3. A biztosítási szerződés tartama
3.1. A biztosítási szerződés határozott időtartamú, ilyenkor az időtartam azonos a kivitelezési időszak- kal (megegyezés estén kiterjesztve a szavatossági időszakra).
4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés
4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
4.2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor ese- dékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetés- ben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig an- nak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.
A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A szerződő rendelkezésére a kockázatviselés kez- detétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezés- re a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.
4.3. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
4.4. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szer- ződés rögzíti.
4.5. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napra a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.
4.6. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átven- ni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében köz- reműködni.
Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított ne- gyedik napon – a biztosító számlájára, vagy pénz-
tárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett
– a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított leg- alább harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késede- lem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés az előző bekezdésben írt módon, a biztosítási díj meg nem fizetése következ- tében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreál- líthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosí- tási díjat megfizetik és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biztosítónak.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles vissza- téríteni.
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosí- tási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak meg- felelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- mények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának kö- vetkezménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemle- gesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
6.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés időbeli hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.
6.2. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított által megjelölt, Magyarországon belüli építési helyszín. A területi hatály külön írásos megállapodással külföl- dön levő magyar érdekeltségekre is kiterjeszthető.
7. A vagyontárgyak köre
A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők.
8. A biztosítási összeg
8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított ha- tározza meg, a Magyarországon érvényes belföldi fizetőeszközben.
A biztosítási összeg az építési teljesítés szerződés szerinti vállalási összege, beleszámítva az építtető által szállított építőanyagokat és az általa végzett teljesítéseket.
Külön biztosítási összegeket kell megállapítani az építőgépekre, építéshelyszíni segédszerkezetekre és berendezésekre, káreseménnyel kapcsolatos többletköltségre, és a felelősségi kockázatok limi- tértékeire.
8.2. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biz- tosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti.
8.3. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.
8.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését ered- ményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosí- tására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harminca- dik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási koc- kázat jelentős megnövekedése ezek közül csak
egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
9. Önrészesedés
A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figye- lembe veszi.
10. A biztosító szolgáltatásának szabályai
10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződés- ben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fize- tőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosí- tási összegeket.
10.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fede- zetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
10.3. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállí- tási költség) után az általános forgalmi adó össze- gének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.4. Biztosítási események okozta károk térítése
A biztosítási események bekövetkeztekor a biz- tosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, illetve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek meg- felelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:
10.4.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra
választott értékmeghatározással számított káridő- ponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos té- rítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a bizto- sítási összeg meghatározásának módszere szerint megállapított értékhez a kár időpontjában.
10.4.2.Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsem- misülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a bizto- sító a biztosítási összeg meghatározásának mód- szerétől függően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.
10.4.3.Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az érté- kesíthető, illetve hasznosítható maradványok érté- két a biztosító levonja.
10.4.4.Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy hely- reállítási költségeit fedezi.
10.4.5.Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
10.4.6.Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.
10.4.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felme- rült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
10.4.8.A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, keze- lésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződés- sel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszere- léseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.
10.4.9.A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tár- gyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
10.5. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérí- tések/ káreseménnyel kapcsolatos többletköltség/
10.5.1. A biztosító külön megállapodás alapján téríti a kár- eseménnyel kapcsolatos többletköltségeket, a kö- vetkezők szerint:
• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során ke- letkezett károkat is –, amennyiben azok a bizto- sítottat terhelik.
• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, ame- lyek – hacsak a maradványértékek felméré-
se során nem kerültek beszámításra – a kár- helyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható ma- radványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kap- csolatban merültek fel.
• A kár megállapítására és rendezésére vonatko- zó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetle- ges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgá- lat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt.
• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel.
11. A biztosítással nem fedezett vagyonkárok
11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:
a) amely nem biztosított vagy biztosításból ki- zárt vagyontárgyban keletkezik,
b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelent- kezik,
d) amely a károsodott vagyontárgy olyan ér- tékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solja,
e) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.
11.2. Nem téríti meg a biztosító:
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzem- szünetből eredő termeléskiesés,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károk,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károk,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk
f) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,
• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
• hadijog, rendkívüli állapot,
g) a terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károk az alábbiak- ban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekmény- nyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közre- hatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekmények- kel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cse- lekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fe- nyegetéssel, vagy annak előkészítésével va- lósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bi- zonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i),
Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak vég- re, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy
Amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továb- bá azon vagyoni és nem vagyoni károk, bele- értve minden egyéb, a szerződési feltételek- ben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvet- lenül vagy közvetve olyan cselekmények okoz- tak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
12. A felek együttműködése
12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei
12.1.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet is- mert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban kö- zölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vá- laszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyá- sa önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények vál- tozását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A szerződő/biztosított köteles haladéktalanul, írás- ban értesíteni a biztosítót, amint a kockázatban jelentős változás következik be, továbbá köteles haladéktalanul, saját költségére megtenni min- den olyan további óvintézkedést, amely az ilyen változás miatt válik szükségessé – amennyiben szükséges, úgy a kockázatban beállt változások a fedezet vagy a biztosítás díjának megváltozását is maguk után vonhatják.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerző- dő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személy- re vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelen- tési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a bizto- sítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosított nem hajthat végre, illetve enge- délyezhet olyan változtatást, amely a kockázat megnövekedését eredményezi, kivéve, ha eh- hez a biztosító írásban hozzájárul.
12.1.2. Kárbejelentési kötelezettség
• A szerződő/biztosított vagy meghatalma- zottja a biztosítási eseményt azonnal, de leg- feljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomá-
sára jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, telefonon, és ezzel egyidejűleg írásban.
• Biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a szerződő/biztosított köteles a biztosí- tó rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni vi- szonyok, a kárigény jogosságának, a bizto- sítási esemény bekövetkezésének, a kárté- rítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának elle- nőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biz- tosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
A biztosított köteles megőrizni a károsodott ré- szeket/vagyontárgyakat, és azokat megtekintésre hozzáférhetővé tenni a biztosító képviselője vagy kárszakértője részére;
• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,
– a károsodott vagyontárgyak megnevezé- sét, helyét, becsült értékét,
– a károsult személyét és a keletkezett kárté- rítési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bünte- tő-, illetve polgári peres eljárásról való tájé- koztatást,
– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, doku- mentumokat,
– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát,
– valamint valamennyi egyéb, biztosító szol- gáltatása jogalapjának és/vagy összegsze- rűségének megállapításához elengedhetet- lenül szükséges, lényeges információt.
• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes ható- ságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
12.1.3. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdeké- ben az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabá- lyozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teen- dőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó esz- közöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
12.1.4. Kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasí- tásai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye sze- rint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy érté- kének arányában köteles megtéríteni.
A kár bejelentését követően a biztosított a kisebb károknál javításokat végezhet, és a károsodott ré- szeket kicserélheti; minden más esetben a javítá- sok és helyreállítás megkezdése előtt a biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a kár meg- tekintésére. Amennyiben a biztosító képviselője ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerű időszakon, de legfeljebb 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A biztosító e szer- ződésben vállalt kockázata megszűnik egy káro- sodott tárgyra vonatkozólag, amennyiben azt nem a lehető legrövidebb időn belül, szakszerűen javít- ják meg.
12.2. A biztosító kötelezettségei
12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedé- kes.
12.2.3.Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújt- hat.
13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga
13.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a bizto- sított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerző- désben megállapított határidőn belül csak annyi- ban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének elbírálása szempont-
jából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. A biztosító semmilyen esetben sem felel olyan veszteségekért, károkért és kár- térítési kötelezettségekért, melyeket a bekö- vetkezésüktől számított 15 napon belül nem jelentettek, amennyiben emiatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné váltak.
13.2. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg válto- zás-bejelentési kötelezettségének megsérté- se esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13.3. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
13.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 12.1.2. pontban foglalt határ-időn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának el- lenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlen- né válnak.
13.5. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellene- sen, szándékos vagy súlyosan gondatlan ma- gatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető be- osztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést a kárme- gelőzési és a kárenyhítési kötelezettség meg- szegésére is alkalmazni kell.
13.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy
• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
• tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
• a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.
13.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkana- pon belül köteles a biztosítónak írásban bejelente- ni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.
13.8.. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem- ben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt köve- telés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
13.9. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének érvénye- sítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezett- ségének elmulasztásából származó következmé- nyek a biztosítottat terhelik.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a bizto- sított kérésére köteles a biztosított igényét is érvé- nyesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
14. Titoktartási kötelezettség
I. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések
1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosí- tási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés cél- ja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, mó- dosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősí- tett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is
– személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá- val kezelheti.
5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nem pe- res eljárásban, közigazgatási határozatok bí- rósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi va- gyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továb- bá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyi- latkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi- vatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinteté- ben – az erre irányuló megállapodás rendelke- zései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kár- talanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központ- tal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekin- tetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal
– a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosá- val,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy
kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzet- közi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 5-12. valamint a
14. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait továb- bíthatja.
9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli meg- keresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegíté- sével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény felje- lentésének elmulasztásával, terrorizmus finan- szírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel van összefüggésben.
11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy
a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vég- rehajtásáról szóló törvényben meghatározott beje- lentési kötelezettségének tesz eleget.
12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sé- relmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a cso- portfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot.
14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbe- li biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adata- lany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban – az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a további- akban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatá- rozott bármely módon biztosított.
15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.
16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üz- leti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgála- tok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel- ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatá- tadás.
17. A 14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az In- fotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbítások- ról.
20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg- bízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes ada- tokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesít- hető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy lét- re nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkeze- lési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító ál- tal kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésé- től számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közér- dekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.ben megha- tározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
II. A biztosító üzleti titka
1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli kor- látozás nélkül megőrizni.
2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti ti- tok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazá- sa nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más sze- mély részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszont- biztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
III. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma
1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bá- násmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiak- ban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozá- son alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a) a tartalékképzés,
b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö- vetésével összefüggő belső árazás,
c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hir- detési tevékenység,
e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
2. Az 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi ho- vatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a) az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolha- tó – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogvi- szonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan ér- tékelhető és valós különbségen alapuló éssze- rű indoka van,
b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlít- ható helyzetben lévő más személlyel, szemé- lyekkel szemben,
c) az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
IV. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiak- ban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulaj- donos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapí- tására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezett- ségéről.
3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
V. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkal- mazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti
Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatu- lajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgálta- tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tá- jékoztatja.
VI. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: meg- keresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pont- ban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pontokban meghatározott adatok vonatko- zásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfe- lelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresés- ben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben megha- tározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerző- déses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat;
c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 3. pontban meghatározott ágazat-
hoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosí- tási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-
13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pont- jában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, ér- vényesítő személyt érintő korábbi – az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó személyes adatot nem tartal- mazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsé- relem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat.
6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tar- tozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jár- mű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszá-
ma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biz- tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalap- jára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcso- latos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tar- talmaznia kell az ott meghatározott személy, va- gyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szük- séges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az
1. pontban meghatározott megkeresési jogosult- ság tényének fennállásáért.
8. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt köve- tő kilencven napig kezelheti.
9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig.
10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatáro- zott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köré- ről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító
– a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel
– már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
15. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulá- sa nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatá- lyos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv.(Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés lét- rejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14.3.pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve
– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat- továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyér- telműen.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem
orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították.(Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló
– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződ- ni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges ter- mészetes személyek azonosítása.
16. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók
16.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító ma- gatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Iroda:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 szá- mon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezé- si címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttat- hatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhe- tőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www. xxxxxx.xx elérési úton.
16.2. A biztosító
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folya- matosan,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan
fogadja.
16.3 A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától szá- mított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
16.4 Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható.
16.5 Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
16.6 A biztosító a szóbeli panaszt – a 16.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panasz- ról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltak- kal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
16.7 Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen
közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél- nek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
16.8 A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését kö- vető harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita ki- alakulását.
16.9 A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatáro- zott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésé- vel, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület el- járását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájé- koztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fo- gyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénz- ügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Buda- pest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
16.10 A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére be- mutatja.
16.11 A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlát- ható és gyors kezelésének eljárásáról, a panasz- ügyintézés módjáról, valamint a 16.12 pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza-
tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) ké- szít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
16.12 A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.
16.13 A 16.12 pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező ese- mény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szol- gáló intézkedés leírását, elutasítás esetén an- nak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének ha- táridejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
16.14 A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügy- felek számára nyitva álló helyiségében, ennek hi- ányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
16.15 A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
16.16 A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
16.17 Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljá- rás keretében lehetséges.
17. Egyéb rendelkezések
17.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elé- vülési ideje a biztosítási esemény bekövetke- zésétől illetve az igény esedékességétől szá- mított egy év.
17.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkoza- tait írásban köteles megtenni.
17.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befo- lyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A biztosító a kockázatviselés szempontjából lénye- ges berendezéseket a helyszínen működés köz- ben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
17.4. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
17.5. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékozta- tó alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.
Nem válik a szerződés tartalmává minden szo- kás, amelynek alkalmazásában a felek koráb- ban megegyeztek, és minden gyakorlat, ame- lyet egymás között kialakítottak.
Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.
Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűző- dő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.
17.6. A biztosító cégneve:
SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvény- társaság
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 10828704-2-44
Adatkezelési nyilvántartási szám: XXXX00000/2015
17.7. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fize- tőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt kö- vetően.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE
A biztosító vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett biztosí- tási díj megfizetése ellenében, a jelen szerződés feltételei, és záradékai alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben kártalanítja a biztosítottat.
1. A biztosító fizetési kötelezettsége a jelen szerző- dés alapján kizárólag akkor áll fenn, ha a szerződő és/vagy a biztosított (a továbbiakban együttesen biztosított) a szerződés valamennyi feltételét figye- lembe veszi, és betartja, továbbá a biztosítás adat- közlő lapon és az ajánlatban megadott adatok a valóságnak megfelelnek.
2. Az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei a zá- radékokkal a szerződés részét képezik, tehát a to- vábbiakban a „szerződés” szó fogalma ezek ösz- szessége értendő.
3. A károk megelőzésével kapcsolatban a biztosított köteles saját költségén elvégezni minden ésszerű óvintézkedést és betartani vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A kivitelezésnek meg kell felelni a hatályos építé- si engedélyezési határozatnak megfelelő műszaki kiviteli tervdokumentációnak, továbbá a szabvá- nyoknak, minőségi előírásoknak, technológiai kö- vetelményeknek, valamint be kell tartani az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírásokat.
4. A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított létesítményt megtekinteni, és ellenőrizni biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényegesnek minősülő összes információt meg- osztani a biztosító képviselőivel.
5. A biztosító kockázatvállalása a munkálatok meg- kezdésekor, avagy akkor kezdődik, amikor a köt- vényen megnevezett vagyontárgyakat a biztosítás helyszínén kirakodják, de legkorábban a kötvé- nyen feltüntetett kezdő időpontban.
A biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosított építkezés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket (elkészülésüket követően) átadnak, vagy haszná- latba vesznek, az átadás vagy használatba vétel időpontjában, de legkésőbb a kötvényen feltünte- tett lejárati időpontban megszűnik.
A biztosítási időszak kizárólag a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyásával hosszabbítható meg.
I. Fejezet – Vagyonbiztosítás
Biztosítási esemény:
A biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetekben, amikor a szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási idő- szak alatt előre nem látható és váratlan események kö- vetkeztében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik az általános kizárások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a biztosító a biztosított- nak ezen dologi károkért szolgáltatást nyújt.
A szolgáltatás mértéke nem lehet nagyobb, mint az egyes kockázatokra meghatározott biztosítási összeg, illetve a szerződésben megjelölt teljes biztosítási összeg.
A biztosító megtéríti a biztosítottnak a jelen szerződés- ben fedezetbe vett káresemény bekövetkeztekor a káre- seménnyel kapcsolatos szükségessé vált többletköltsé- geket, amennyiben a kötvényen valamint az ajánlatban szerepel egy erre a célra elkülönített biztosítási összeg.
Az I. fejezetre vonatkozó kizárások
A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az alábbiakra:
a) a kötvényen szereplő önrészesedés összege, me- lyet a biztosított minden egyes káreseménynél köteles viselni;
b) bármiféle következményi kár, ideértve a pénzbír- ságot, a késedelem miatt elszenvedett vesztesé- geket, késedelmi kamatot, kötbért, a nem teljesí- tést, és a vállalkozói szerződés megszűnéséből, illetve megszűntetéséből eredő kárt;
c) hibás tervezés miatt fellépő veszteségek és ká- rok;
d) hibás anyag, hibás kivitelezés pótlásának, javí- tásának vagy átvételének költsége. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;
e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező ká- rok, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció, és értékcsökkenés;
f) építőgépek, építéshelyszíni berendezések elekt- romos meghibásodása, géptörése, működési za- vara, hűtő-vagy egyéb anyag fagyása, kenőanya- gok hibái, olajozás vagy hűtőanyag hiány. A fenti hibákból eredő következményi károkra azonban nem vonatkozik a kizárás;
g) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű- vek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérü- lései;
h) akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kötelezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, ér- tékpapírok, csekkek megsemmisülése, sérülése;
i) leltárhiányból eredő károk;
j) kisgépekben és kéziszerszámokban, mérőműsze- rekben keletkezett károk;
k) olyan építési konténerekben keletkezett károk, amelyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket;
l) teljes vagy részleges munkabeszüntetés.
Az I. fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések
1. Biztosítási összeg:
A szerződésben megadott biztosítási összeg nem lehet kisebb, mint:
– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalá- si összeget, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagok, egységek, és részegységek költségeit;
– az építéshelyszíni berendezések, építési segédszerke- zetek és építőgépek új értéke, vagyis a biztosított va- gyontárgyak, illetve azokkal egyenértékű minőségű és teljesítményű tárgyak újra beszerzési költsége.
A biztosított kötelezettséget vállal, hogy a biztosítási ösz- szeget a jelentősebb, de minimum
• 10%-ot meghaladó változásoknak megfelelően növeli, illetve csökkenti, ez azonban csak akkor lép hatályba, ha a biztosított a biztosítót erről írásban tájékoztatja és az ilyen növekedést, avagy csökkenést a biztosító rávezeti a kötvényre.
Amennyiben kár esetén kiderül, hogy az aktuális biztosí- tási összeg kisebb, mint az adott vagyontárgy valós érté- ke, úgy a biztosított a jelen szerződés értelmében csak arányos szolgáltatásra tarthat igényt, azaz a szolgáltatási összeg olyan arányban csökken, amilyen arányban a biz- tosítási összeg áll a valós értékkel. Ez a feltétel külön külön vonatkozik valamennyi vagyontárgyra és költségtételre.
2. A kárrendezés alapja:
A jelen szerződés fedezetébe tartozó károk esetén a térí- tés kifizetése a következők szerint alakul:
a) helyreállítható károk esetén a térítés alapja a kárkori állapotra történő helyreállítás költsége, amelyet csök- kenteni kell a maradványértékkel, vagy
b) totálkár esetén a kártérítés alapja a vagyontárgyak ká- ridőponti értéke, ezt az összeget is csökkenteni kell a maradványértékkel.
A biztosító térítési kötelezettségének felső határát a bizto- sítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a térítés a kötvényben tételesen felsorolt építményekre/vagyon- tárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melyből a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.
Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontár-
gyak káridőponti értékét, úgy a szolgáltatás kifizetése a b) pont (totálkár esete) szerint történik.
Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosí- tó csak akkor téríti, ha ezek a javítások a végleges helyre- állítás részét képezik, és a végleges helyreállítás költsége- it nem növelik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti műszaki megoldásnál drágább megoldások költ- ségeit jelen szerződés keretén belül a biztosító nem téríti.
3. A fedezet kiterjesztése:
A biztosító külön írásbeli megállapodásban rögzített mér- tékben téríti a káreseménnyel kapcsolatos többletköltsé- geket.
II. Fejezet – Felelősségbiztosítás
A biztosító fedezetet nyújt a kötvényen feltüntetett ösz- szeghatárig a biztosítottnak, azon kártérítési kötelezett- ségekre, amelyekért a biztosított harmadik személynek a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való szabályai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggésben van az I. Fejezet alapján fedezetbe vett építési/szerelési munkákkal, és a biztosított építési helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében következik be a biztosítási időszak alatt. A biztosító továb- bá mentesíti a biztosítottat a személyi sérülésből eredő sérelemdíj megfizetése alól.
Ezek a következőek:
a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegség- gel járó balesete (halálos kimenetelt is beleértve);
b) harmadik személyek tulajdonában bekövetkezett, balesetre (hirtelen, előre nem láthatóan bekövetkező esemény) visszavezethető dologi kár miatt támasztott kártérítési igények.
A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények mellett a biztosítási összeg erejéig a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alap- ján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosí- tott kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
A II. Fejezetre vonatkozó kizárások
A biztosító kártérítési felelőssége nem terjed ki az alábbiakra:
1. a kötvényen szereplő önrészesedés összege, me- lyet káreseményenként a biztosított köteles viselni;
2. az építésbiztosítás alapján biztosított vagy bizto- sítható tételek megvalósítási ismételt megvalósí- tási, javítási vagy pótlási költsége;
3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibrá- ció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengülése miatt bekövetkező károk, illetve meggyengítése miatt bekövetkezett károk, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethe- tő személyi dologi, ill. ezek következményi kárai;
4. kártérítési igényekre, melyeket:
a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak,dolgozóinak vagy csa- ládtagjainak személyi sérülése vagy betegsé- ge miatt támasztanak;
b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkal- mazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzé- se alatt állnak;
c) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjár- művek, valamint vízi illetve légi járművek által okozott károk,
d) önmagában a biztosított felelősséget elisme- rő nyilatkozata, illetve az erre vonatkozóan tett ráutaló magatartása (például kártérítés, vagy egyéb jogcímen történő kifizetés) nem alapozza meg a biztosító szolgáltatási kötelezettségét.
e) szándékosan illetve súlyosan gondatlanul okoznak.
A II. Fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések
1. A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése eseté- re megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani.
2. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki tel- jesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helyt- állási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megala- pozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
4. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik
– nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosí- tóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bíró- sági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
5. A károsult kártérítési igényének a biztosított által tör- tént elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcso- latos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a kö- vetelés nyilvánvalóan megalapozott.
6. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7. A felelősségbiztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövet- kezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki.
8. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötele- zettség megszegése esetére megállapított jogkövet- kezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meg- határozott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
9. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőke- értékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem je- lenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és össze- gét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyi- ben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembevételével állapítja meg.
A biztosító az eljárások lebonyolítása során vagy a kárrendezésnél teljes cselekvési szabadságot élvez, a biztosított ennek során köteles valamennyi, a biz- tosítótól megkívánt, igazolást annak rendelkezésére bocsátani és lehetőségei szerint támogatni.
10. Baleset esetén a biztosító az egy káresetre megha- tározott biztosítási összeget fizetheti ki (a már előleg- ként kifizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigények rendezhetőek.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
002. ZÁRADÉK
Keresztfelelősség
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatáro- zásainak, kizárásainak, záradékainak, és estleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított az erre megálla- pított pótdíjat megfizette, a Feltétel II. fejezete szerinti fe- lelősségbiztosítási fedezetet a biztosítási szerződésben meg-nevezett biztosítottakra úgy alkalmazzák, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.
A biztosító ezen záradék alapján nem fizet kártérítést:
– olyan vagyontárgyakban, vagy teljesítésekben be kö- vetkező dologi károkért, melyeket a Feltétel I. fejezete alapján biztosítottak vagy biztosíthattak volna,
– önrész alatti, vagy felelősségi korlátozás miatt nem térítésköteles károkért,
– olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése, betegsége, vagy halálos kimenetelű balesete miatt, akik az üzemi balesetbiztosítás és/vagy munkaadói balesetbiztosítás keretében biztosítottak vagy bizto- síthatók lettek volna.
A biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a biztosítot- takkal szemben egy káreseménynél, vagy egy okra visz- sza-vezethető sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, felelősségbiztosításra vonatkozó kártérítési li- mitig terjed.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
003. ZÁRADÉK
Szavatossági munkák fedezete
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározá- sa-inak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdí- jat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik az aján-
xxxxxx feltüntetett szavatossági időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építé- si vállalkozó a szerződés szerinti rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
004. ZÁRADÉK
Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározá- sa-inak, kizárásainak, záradékainak, és esetleges külön meg-állapodásainak változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban fel-tüntetett szavatossági időszakra, melynek során a biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,
a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó a szerződés szerinti rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.
b) amelyek a szavatossági időszak alatt lépnek fel, fel- téve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okai az építési, ill. szerelési idő alatt az I. fejezet alapján bekö- vetkezett térítésköteles károkra vezethetők vissza.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
102. ZÁRADÉK
Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározá- sainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító a biztosítottnak meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más föld alatti berende- zésekben keletkező veszteségekért és károkért csak ak- kor fizet kártérítést, ha a biztosított a munkálatok megkez- dése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést elvégezte és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, melyek alapján a szükséges intézkedéseket megtette, hogy a károkat megelőzze.
a) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező vesz- teségekért és károkért, melyek pontosan a helyszín- rajzon vagy közműtérképen feltüntetett helyen talál- hatók, a biztosító kártérítést fizet. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 20%-a vagy az alább feltünte- tett összeg (a kettő közül a nagyobb alkalmazandó).
b) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező vesz- teségekért és károkért, amelyeket a helyszínrajzon vagy közműtérképen pontatlanul tüntettek fel a bizto- sító a b.) pont alatt feltüntetett önrész alkalmazásával fizet kártérítést.
A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, csővezetékek és/vagy föld alatti berendezések helyreál- lítására vonatkozik és kizár mindenféle ebből fakadó kö- vetkezményi kárt és kötbért.
Önrész:
a) a kárösszeg 20%-a de káreseményenként minimum Ft
b) Ft
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
112. ZÁRADÉK
Az építkezéseken alkalmazott tűzoltó berendezésekre és tűzvédelemre vonatkozó külön feltételek
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak vál- tozatlan érvényben hagyásával a biztosító a biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigénye- ket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
1. A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő mennyiségű oltóanyagot kell állandóan bevetésre készen tartani. A működőképes tűzcsapoktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munkaszint alatti emeletig és ideiglenes fedéllel le kell zárni.
2. A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és töm- lőket rendszeresen, de legalább hetenként kétszer el- lenőrizni kell működőképességük szempontjából.
3. Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszaka- szokat a zsaluzatok lebontása után minél előbb el kell készíteni. A lift- és karbantartóaknák átvezetéseit, va- lamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb a belső építési munkák kezdetekor ideiglenesen le kell zárni.
4. A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azokról az emeletekről, ahol munkavégzés folyik, a gyúlékony hulladékokat a napi munka után mindig el kell távolítani.
5. Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például
– köszörülő-, vágó- és hegesztőmunkák,
– forrasztólámpával végzett munkák,
– forró aszfalt bevitele, vagy más, hőt sugárzó mun- kák végzése,
– valamint hőlégbefúvók (gázüzemű, stb.) alkalmazása esetén az engedélyeztetésről kell gondoskodni.
Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott személynek, aki a tűzel- hárításra ki van képezve.
A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák be-fe- jezése után ellenőrizni kell.
6. Az építési vagy szerelési munkákhoz szükséges anyagot több raktáregységre elosztva kell tárolni, amelyek értéke nem lépheti túl az ajánlatban meg- adott, raktáregységenkénti tárolható értéket.
Az egyes raktáregységeket egymástól legalább 50m-es távolságra, elkülönítve kell elhelyezni, vagy tűzgátló falakkal kell egymástól elválasztani.
Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadékokat és gázokat, az építési/szerelési mun- káktól, valamint a hősugárzással járó munkáktól megfelelően nagy távolságra kell tárolni.
7. Biztonsági megbízottat kell kinevezni.
Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó kapcsolatban áll a helyi tűzoltósággal.
Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhárításra terveket kell készíteni, amelyeket rend- szeresen aktualizálni kell.
Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvé- delmi oktatást kell kapniuk és hetenként oltási gya- korlatokon kell részt venniük.
A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meglévő adottságaival és biztosítani kell számunkra a mindenkori közvetlen bejárást.
8. Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szük- ség szerint meg kell akadályozni.
Raktáregységenként tárolható érték: Ft
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
113. ZÁRADÉK
Belföldi szállítás
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és estleges külön megállapodásainak vál- tozatlan érvényben hagyásával, illetve erre a záradékra vonatkozó esetleges külön kiegészítő feltételek maradék- talan érvényesítésével, valamint azzal a feltétellel, hogy a
biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a szerződés I. fejezetében biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett azon károkra, melyek a helyszínre történő szállítás során keletkeztek, a vízi- és légi szállítás kivételével.
Feltéve, hogy
– a szállítás útvonala Magyarország határain belül található,
– szállítmányonként a kártalanítás maximális értéke nem haladja meg a Ft-ot.
A szállítandó vagyontárgyak összértéke: | Ft | |
Szállítmányonkénti maximális érték: | Ft | |
Szállítási mód: vasút közút | ||
Átrakodás száma: / 0-4 /: Átlagos szállítási távolság: | km |
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
116. ZÁRADÉK
Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározá- sainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a
részátadással már átvett vagy üzembe helyezett létesít- ményekben vagy azok részeiben bekövetkező veszte- ségekre és károkra, ha azok az I. fejezet alatt biztosított építési munkákból származnak és a biztosítási időszak alatt következnek be.
SIG 3015