Allianz

Allianz

Vállalkozás Védelem

Szerződési feltételek

Tartalomjegyzék

Általános biztosítási feltételek 5

1. Általános rendelkezések 5

2. A biztosított vagyontárgyak és költségek 6

3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítások

és a felelősségbiztosítások esetén 7

4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon-

és felelősségbiztosítások esetén 9

5. A biztosítási díj 10

6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 10

7. A biztosított kármegelőzési és

kárenyhítési kötelezettsége 11

8. A biztosító mentesülése

vagyonbiztosítások esetén 11

9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai 12

10. A biztosító szolgáltatása 13

11. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál 14

12. A biztosítási szerződés megszűnése 14

13. Egyéb rendelkezések 15

Különös biztosítási feltételek 17

Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása 17

Betöréses lopás- és rablásbiztosítás 28

Üvegbiztosítás 35

Elektronikus berendezések biztosítása 36

Az üzemszünet alatti költségek biztosítása 37

Géptörés-biztosítás 40

Szállítmánybiztosítás 44

A tűz-üzemszünetbiztosítás 47

Általános felelősségbiztosítás 53

Munkáltatói felelősségbiztosítás 54

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 56

Szolgáltatás-felelősségbiztosítás 57

Termékfelelősség-biztosítás 59

Általános biztosítási feltételek

A jelen biztosítási feltételek mind a vagyon-, mind a fe- lelősségbiztosítási termékekre vonatkozó azon általá- nos rendelkezéseket artalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a továbbiakban: biz- tosító) és a szerződő/biztosított között az általános és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződé- sekre – a vagyon és felelősségbiztosítási kockázatok általá- nos rendelkezéseiként – kell alkalmazni.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény be- következte esetén a különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szolgáltatást teljesíti.

1.1.2. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási ese- mény a biztosított vagyontárgynak

a) előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, bal- esetszerűen bekövetkezett közvetlen fizikai károso- dása, amely miatt az nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, valamint

b) betöréses lopás vagy rablás folytán keletkezett kára, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata ér- dekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

1.1.3. A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási ese- mény olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik, és amelynek bekövetkezéséhez fűződik a biztosító szolgáltatási kötelezettsége. Az egyes biztosítási esemé- nyeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

1.2. A biztosított/szerződő

1.2.1. A jelen biztosítási szerződés keretében

a) biztosított az, akinek a biztosított vagyontárgy meg- óvásához érdeke fűződik, vagy az, akinek a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelősségbizto- sítás fedezetet nyújt.

b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést megköti, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti meg.

1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és vál- tozásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítot- tat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerződőhöz intézi.

1.2.3. Ha szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szer- ződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlege- sen felel.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az idő- ponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (1.3.2. pont) eltér a jelen általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfo- gadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifo-

gásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkal- mazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatály- ba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésé- re vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biz- tosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően az 1.4.1. pontban meghatáro- zottnál későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosí- tó kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

1.4.3. A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

1.4.4. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított ne- gyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárá- ba beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosí- tási időszak és az időbeli, területi hatály

1.5.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a szer- ződésben rögzítik.

A biztosítási kötvény határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén tartalmazza a kockázatviselés első napját (lásd a kötvényen: szerződés kezdete), valamint a biztosítási évfordulót (lásd a kötvényen: biztosítási évfor- duló (hónap, nap)), határozott időtartamra kötött szerző- dés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját (lásd a kötvényen: szerződés kezdete és vége).

1.5.2. A biztosítási időszak

a) határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év,

b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén a szerződés teljes időtartama, az egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

1.5.3. A biztosítási évforduló napja eltérő megállapodás hi- ányában minden év január 1-je. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

1.5.4. Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával (eltérő megállapodás hiányában január 1.), utolsó napja a bizto- sítási évforduló napját megelőző nap (eltérő megállapo- dás hiányában december 31.).

1.5.5. A vagyonbiztosítások esetében a biztosító kockázat- viselése a biztosítási tartam alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

1.5.6. A felelősségbiztosítások esetében a biztosító kocká- zatviselése a biztosítási tartam alatt okozott, bekövetke- zett és bejelentett károkra terjed ki.

1.6. A biztosítás területi hatálya

1.6.1. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatá- rozott kockázatviselési helyeken bekövetkezett káresemé- nyekre terjed ki.

1.6.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

2. A biztosított vagyontárgyak és költségek

2.1. A biztosított vagyontárgyak

2.1.1 A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő által meghatározott és a szerződésben (aján- lat, adatközlő) biztosítási összeggel megjelölt, a különös biztosítási feltételekben meghatározott típusú vagyon- tárgyak.

2.1.1.1. Befektetett eszközök: a vállalkozási tevékenységet 1 évnél hosszabb ideig szolgáló, értékkel bíró anyagi ja- vak.

· Tárgyi eszközök: olyan értékkel bíró, fizikai formájukban megragadható javak (vagyontárgyak), amelyek befekte- tett eszközként tartósan, egy éven túl, közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

2.1.1.2. Forgóeszközök: a vállalkozási tevékenységet 1 év- nél rövidebb ideig szolgáló, értékkel bíró anyagi javak.

· Készletek: olyan értékkel bíró javak, melyek a vállalko- zási tevékenységet közvetve vagy közvetlenül 1 évnél rövidebb ideig szolgálják, jellemzően csak egy tevé- kenységi folyamatban vesznek részt, amely alatt eredeti megjelenési formájukat elvesztik, vagy értékük változik, esetleg kikerülnek a vállalkozás érdekköréből.

· Értékpapírok: értéket képviselő, forgalomképes okirat vagy jog, mely tulajdonviszonyt (részesedés) vagy hitel-

viszonyt (értékpapír) testesít meg, és elsődleges célja árfolyamnyereség és/vagy kamat (osztalék) realizálása.

· Pénzeszközök: fizetési eszközként közvetlenül felhasz- nálható (tartósan le nem kötött) forint, valuta vagy deviza készpénz vagy bankszámlapénz.

2.1.1.3. Elektronikus adat: olyan géppel olvasható, kom- munikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektro- nikus és elektromechanikus adatkezelésre vagy eszkö- zök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez vagy eszközök irányításá- hoz és kezeléséhez szükségesek.

2.2. A biztosított költségek

A jelen feltételek alapján biztosított költségek a biztosí- tási események folytán a biztosított vagyontárgyak ká- rainak elhárításával, mentesítésével összefüggésben in- dokoltan felmerülő és a különös biztosítási feltételekben meghatározott költségek.

3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítá- sok és a felelősségbiztosítások esetén

A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok

3.1. A biztosított vagyontárgyak, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő ajánlatában (vagy az adatközlőn) határozza meg biztosítási idősza- konként a különös biztosítási feltételekben foglaltak alapján, és azt a biztosítási kötvény tartalmazza. A bizto- sítási időszakra meghatározott biztosítási összeg – vagy a kártérítési limit – a biztosító szolgáltatásának felső határa.

3.2. Az egyes vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra meg- állapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.

3.3. A biztosítási összegek számításának alapjául a vagyontárgy új értéke vagy valóságos értéke szolgál.

3.3.1. Új érték a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési vagy előállítási értéke (utánpótlá- si érték), amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám/adó, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az össze- szerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know- how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja árengedmény nélkül.

3.3.2. Valóságos érték a technikai avulás mértékével csök- kentett új érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megálla- pítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szem- pontok alapján történik: a biztosított vagyontárgy kora, műszaki állapota, üzemelési idő, folyamatos vagy idősza- kos használat, üzemelési körülmények, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

3.4. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosí- tási év folyamán bekövetkező biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a 2.2. pontban felsorolt költsé- geknek – a szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott

– összevont biztosítási összege.

3.5. A biztosítási összegeknek a vagyontárgyak értékválto- zása miatti módosítása a biztosított/szerződő kötelezettsé- ge. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosu- lásával jár együtt.

3.6. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg

· a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg az új álla- potban való beszerzésének költségét, ha szerződő a biztosítási összeget a vagyontárgy új értéke alapján határozta meg, vagy

· a vagyontárgy valóságos értékét, ha a szerződő a bizto- sítási összeget a valóságos érték alapján határozta meg.

3.7. A vagyontárgyakra és költségekre külön-külön meg- határozott biztosítási összegek a folyó biztosítási időszak alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkenek, kivéve, ha a szerződő az éves díjat megfelelően kiegészíti.

3.8. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből le- vonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyan- azon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreál- lítására.

3.9. Ha a biztosított elektronikus adatfeldolgozó eszköz biztosítási eseménynek minősülő dologi kárt szenved, vagy felelősségbiztosítási eseményből eredően szenved dologi kárt, akkor a kártérítési összeg meghatározásá- nak alapjául a műszaki jellemzőiben , kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű vagyon- tárgy beszerzési, előállítási értéke szolgál. A beszerzési, előállítási összegnek tartalmaznia kell minden ésszerű és szükséges költséget, beleértve a biztosított olyan költsé- geit, amelyek az elektronikus adatok összegyűjtéséhez, helyreállításához, pótlásához, illetve újraalkotásához szükségesek. Ha az eszközben tárolt adatokat nem lehet helyreállítani vagy pótolni, akkor a kártérítés alapjául egy hasonló értékű, kapacitású és szolgáltatású, üres (adatokat nem tartalmazó) eszköz beszerzési ára szolgál.

3.10. A biztosítási szerződés nem fedezi azt az értéket, ame- lyet az elektronikus adat a biztosított vagy harmadik fél szá- mára képviselt, abban az esetben sem, ha az érintett adato- kat nem lehet újra összegyűjteni vagy újra előállítani.

3.11. Határozatlan időtartamú szerződés esetében a fe- leknek az adott szerződésre vonatkozó megállapodása alapján a biztosítási szerződésben (ajánlaton/adatköz- lőn) meghatározott értékhatártól – vagy a biztosító által meghatározott egyéb feltételektől – függően automatikus indexálás vagy éves adatközlés alkalmazható. Automati- kus indexálás esetén a biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával a mindenkori árnöveke- dés mértékének megfelelően, az egyes meghatározott vagyoncsoportokra, vagyontárgyakra vonatkozó nemzet- gazdasági átlagos árnövekedési (inflációs) rátával növe- lik (indexálják), a készpénz kivételével.

3.12. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási össze- gek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a kártérítés szempontjából mértékadó biztosítási összege- ket.

3.13. A biztosítási összegek indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazásának, érvényesítésének évét (a tárgyévet) megelőző évben már közzétett árindexada- tok alapján a teljes évre vonatkozó árindex. A biztosítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján.

3.14. Éves adatközlés esetében a biztosított/szerződő köteles a következő évi biztosítási díj megállapításához évente a biztosítási évfordulót megelőző 45. napig meg- küldeni a következő évre érvényes biztosítási összegekre és az esetleges módosításokra vonatkozó cégszerűen alá- írt adatközlőket és nyilatkozatot.

A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire vonatkozó szabályok

3.15. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvény- ben:

· a biztosítási eseményenként és

· a biztosítási időszakra

meghatározott biztosítási összegekig terjed.

A kötvényszintű (aggregált) limit, azaz több felelősségbiz- tosítási kockázatra kötött biztosítás esetén az összes fele- lősségi kockázatra együttes – káreseményenkénti és éves

–biztosítási összeget kell meghatározni. A kötvényszintű limitet bármelyik felelősségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.

3.16. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő, illetőleg több károsultat érintő kár egy biztosítási esemény- nek minősül (sorozatkár).

3.17. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biz- tosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.

A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a bizto- sítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerő költségekre.

3.18. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkén- ti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása − az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási ese- ményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezés- re álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

3.19. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti bizto- sítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

3.20. Járadékfizetési kötelezettség esetén biztosítási ös- szegként a járadék tőkeértékét kell számításba venni; ez az összeg az irányadó a biztosítási összeg kimerülése szem- pontjából. Ha a rendelkezésre álló biztosítási összeg ala- csonyabb a tőkeértéknél, a biztosító a járadék összegének arányosan csökkentett részét fizeti.

Az önrészesedés

3.21. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés bizto- sítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

3.22. Az önrészesedésért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

3.23. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészese- dést nem haladja meg, akkor felelősségbiztosítás esetén kártérítésre, illetve vagyonbiztosítás esetén kárviselésre a biztosított köteles.

4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon- és felelősségbiztosítások esetén

4.1. A különös biztosítási feltételekben meghatározotta- kat meghaladóan – és/vagy egyéb rendelkezés hiányában

– nem biztosítási esemény, ha a kár oka

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állan- dó vagy ideiglenes jelleggel,

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszün- tetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, for- radalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szük- ségállapotot hirdettek ki,

d) terrorcselekmény (A jelen kizárás szempontjából ter- rorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkal- maznak, beleértve a bármely kormány befolyáso- lására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy

a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevé- ben követik el.)

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okoz- ták-e, vagy sem,

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,

g) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény. (A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított va- gyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongá- lására irányuló szándékos cselekedete.)

4.2. A felelősségbiztosítások tekintetében a biztosító helyt- állási kötelezettsége a különös biztosítási feltételekben fel- soroltakon túlmenően – és/vagy egyéb rendelkezés hiányá- ban – nem terjed ki:

a) a károsult elmaradt hasznainak (kivéve a magánsze- mély rendszeres jövedelmét), gazdasági vesztesége- inek és az egyéb olyan következményi kárainak meg- térítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek,

b) a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkra, így nem terjed ki a gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károkra sem,

c) a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett ká- rokra,

d) az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra,

e) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re (az an- golszász jogrendszerben a károkozó személlyel szem- ben alkalmazott büntető szankcióra),

f) a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szem- pontjából tisztán pénzügyi veszteségen értendő a ká- rosodás folytán a károsult vagyonában bekövetkezett olyan értékcsökkenés, amely nem személyi sérülés- ből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódá- sából, illetve megsemmisüléséből ered.),

g) a környezetszennyezéssel, a hasadóanyagok robbaná- sából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- vagy sugárár- talomból, azbesztből eredő károkra,

h) különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobil- telefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra,

i) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a bir- tokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra,

j) genetikailag módosított termék gyártásával, forgal- mazásával okozott károkra,

k) robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával for- galmazásával, tárolásával kapcsolatos károkra,

l) hulladékok tárolásával, újrahasznosításával kapcso- latos károkra,

m) emberrablással vagy váltságdíj-követeléssel kapcsola- tos károkra.

4.3. A biztosító sem vagyonbiztosítási, sem felelősségbizto- sítási szerződés alapján nem téríti meg a károkat, ha

· elektronikus adatvesztéssel, adattörléssel következnek be;

· az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból kifolyólag károsodnak, elvesznek, törlődnek, megsemmisülnek, torzulnak, sérülnek vagy módosulnak, és a kár ennek a következ- ménye. (Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programo- zott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”);

· szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás műkö- déséből, illetve ezek használati értékének csökkenésé- ből erednek, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez;

· a biztosítási esemény bekövetkezésének akár közvetlen, akár közvetett oka az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értel- mezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely

dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátuma- ként kezelni;

· a káresemény oka a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer

– a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megváltozását.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítási díj megállapítása

5.1.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak függ- vényében és egyéb, a biztosító által kért adatok figye- lembevételével – a biztosító kockázatarányosan, egyéb megállapodás hiányában biztosítási időszakonként ha- tározza meg. Egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a díjat ne a szerződés teljes időtartamá- ra, hanem évenként határozza meg.

5.1.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

· a biztosított által végzett tevékenység,

· az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási idősza- konkénti biztosítási összeg,

· a választott önrészesedés mértéke,

· a biztosítás időtartama,

· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

· a biztosítás üzemeltetési költsége,

· a biztosított üzleti forgalma/munkabérköltsége a szer- ződéskötést megelőző egy évben,

· 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),

· a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméré- séhez megadott egyéb adatok,

· a jelen általános és különös szerződési feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződés hatálya alá tartozó, a biztosítottak által alkotott veszélyközösség jellemzői.

5.1.3. A biztosító a díjat a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegektől (díj- alapoktól) függően, biztosítási időszakonként a vállalt kockázat függvényében határozza meg. A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemző díjtételek szorzata. A biztosított az adatközlő visszaküldésével évente, a szer-

ződésben meghatározott időpontig köteles a biztosítóval közölni a következő biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket.

5.1.4. A biztosítás díjalapjai:

a) a biztosítási összegek,

b) a különös biztosítási feltételekben meghatározott díj- alapok.

5.1.5. A biztosítás díját a díjtájékoztató vagy az ajánlat tartalmazza.

5.2. A biztosítási díj megfizetése

5.2.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

5.2.2. A biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni, ha a felek a díjfizetés- ről másként nem állapodnak meg. Az egy évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

5.2.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészle- tek a szerződésben (ajánlatban) megjelölt időpontokban esedékesek. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosítási időszakra még hátralévő díjrészletek a tény- legesen megállapított kárösszeg erejéig a biztosítási ese- mény bekövetkezésének napján esedékessé válnak.

5.2.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, akkor az esedékessé váló díjat a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani az esetleges díjhátralékkal együtt.

5.2.5. A díj meg nem fizetésének következménye a szerző- dés megszűnése a 12.6. pont szerint.

6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a szerződés meg- kötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosí- tóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszok- kal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettsé- gének.

6.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelke- zésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempont- jából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződése- ket és hatósági határozatokat.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fenn- állása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de leg- később 2 munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázat- viselésére.

6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása,

b) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,

c) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

d) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekö- vetkezett változás,

e) a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,

f) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megvál- tozása,

g) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jel- lemzőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetke- zett változás,

h) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás,

i) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben történt változás,

j) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kező módosulások.

A biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról, valamint a felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárá- sok megindításáról a cégbírósági bejelentéssel egyidejű- leg, illetőleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul köteles tájékoztatni a biztosítót.

6.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szer- ződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biz- tosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasz- tásának következményei

6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6.3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továb- bá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban

javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja

– a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik na- pon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

7.1. A károk megelőzése és enyhítése érdekében a biztosí- tott saját költségén köteles megtenni minden tőle elvár- ható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betar- tani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó uta- sításait, ajánlásait.

7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folya- matos karbantartásáról.

7.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult ellenőrizni a 7.1. pontban előírtak betartását.

7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztá- sát tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése vagyonbiztosítások esetén

8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

· a szerződő vagy a biztosított,

· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

· a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő

– alkalmazottja, megbízottja, tagja, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésé- re is alkalmazni kell.

8.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:

· A kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatáro-

zott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

· A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

· A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban is figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.

9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

9.1. A szerződő/biztosított a vagyonbiztosítási biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktala- nul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosító ezen szerződést kezelő egységének, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A felelősségbiztosítási biztosítási eseményt a biztosított a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

9.2. A vagyonbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· a biztosítási kötvény számát,

· a káresemény időpontját, rövid leírását,

· a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét,

· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

· a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, vala- mint

· minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.

9.3. A felelősségbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· a biztosítási kötvény számát,

· a káresemény leírását,

· a károkozás helyét és időpontját,

· a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,

· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

· a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

· a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulaj- donosuk megnevezését,

· a károsult(ak) kárigényének összegét,

· a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

· a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),

· a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,

· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a ti- tokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üz- leti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

· minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jog- alapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bank- számlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

9.4. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 9.1. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy kése- delmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenekké válnak.

9.5. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatás- ra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megálla- pításához szükségesek, így különösen:

· tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását,

· vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést,

· ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

· a biztosító által szükségesnek tartott egyéb okmányt, mint pl. a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a bérleti vagy lízingszerződést.

9.6. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított

– tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi ható- ságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést ten- ni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

9.7. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbe- jelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben vál- toztathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a megengedett- nél nagyobb mértékű változtatás következtében lehetet- lenné válik számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása.

10. A biztosító szolgáltatása

10.1. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítási kár esetén

10.1.1. Vagyonkár lehet teljes vagy részleges kár.

· teljes (totál) kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, illetőleg gazdaságilag indokolatlan.

Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsége meghaladná az új értéken biztosított vagyontárgy káridőponti új értékét, illetőleg a valóságos értéken biztosított vagyontárgy káridőponti valóságos értékét.

· részleges kár: ha a sérült vagyontárgy javítással, a ká- rosodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt.

10.1.2. Ha a káresemény időpontjában a biztosított va- gyontárgy biztosítási összege

· új értékén történő biztosítás esetén kisebb, mint a káridőponti új érték,

· valóságos értéken történő biztosítás esetén kisebb, mint a káridőponti valóságos érték,

akkor a biztosító a vagyontárgyakban keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új értékhez, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).

10.1.3. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított

öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.

10.1.4. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejte-

zett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

10.1.5. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, terveket,

okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást, leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat.

10.1.6. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgá- lat megállapításait a biztosító a biztosítottal/szerződővel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyző- könyvben rögzíti.

10.1.7. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a bizto- sított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összeg- szerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

10.1.8. A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreál- lításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget káreseményenként köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, ve- gyesen – történik.

10.1.9. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve a 10.1.10. pontban írt esetet.

10.1.10. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén, ha az engedményezé- si szerződés – illetve a pénzügyi szervezet és a biztosító közötti együttműködési megállapodás (engedményezé- si dokumentumok) – alapján részben vagy egészben az engedményes jogosult a biztosító szolgáltatására, a biz- tosító az engedményezési dokumentumokban meghatá- rozottak szerint az engedményesnek teljesít.

10.1.11. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosított/szerződő az engedményezés tényét és az engedményes nevét írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz.

10.1.12. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje: A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekö- vetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak a kárrendezésre illetékes egységéhez tör- tént beérkezésétől számított 30 napon belül forintban nyújtja a biztosított vagy a 10.1.10. pontban meghatározot- tak esetében az engedményes részére.

10.2. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén

10.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biz- tosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott, a 3.15–3.21. pontban szabályozott összeg- határokig az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések fi- gyelembevételével megtéríti a károsult azon kárait, amelye- kért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

10.2.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adat- nak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrende- zésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

10.2.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A bizto- sított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki (törvényi enged- mény). A biztosított részéről vagy nevében történt teljesí- tést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másola- tát a biztosító részére átadni.

10.2.4. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bíró- sági/választottbírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a bizto- sított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/eljárás- beli részvételről előzetesen írásban lemondott.

10.3. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításá- nak szabályai felelősségbiztosítás esetén

10.3.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biz- tosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdemé- nyezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben ke- rülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

10.3.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamat- láb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rög- zített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

10.4. A biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosítás esetén

10.4.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

10.4.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.

11. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál

11.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért fele- lős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal kö- zös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi engedményi joga alapján. Az e kötelezettség elmulasztá- sából származó hátrányok a biztosítottat terhelik.

11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a bizto- sítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben té- rítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgál- tatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

12. A biztosítási szerződés megszűnése

12.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

12.2. A határozatlan tartamra vagy a több évre kötött határozott tartamú szerződést a felek minden egyes biz- tosítási időszak végére (évforduló) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.

12.3. A határozott időtartam lejártával a biztosítási szer- ződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszű- nik.

12.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés ha- tályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetke- zése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosí- tási érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következ- tében a szerződés lejárta előtt megszűnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következ- ménye. Az utóbbi esetben a biztosítót a teljes biztosítási időszakra (biztosítási évre) járó díj megilleti. Egy évnél rövidebb tartamú szerződés esetén a biztosítás teljes tar- tamára járó díj illeti meg a biztosítót.

12.6. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette.

12.7. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A személyes adatok kezelése

13.1.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) termé- szetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

13.1.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szer- ződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatko- zik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

13.1.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

13.1.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.1.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási aján- laton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetet- len a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

13.1.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jog- viszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

13.1.7. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozá- sával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástech-

xxxxx Xxx.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosí- tási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átuta- lás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfel- dolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügy- feleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

13.1.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

13.1.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás telje- sítése során történik.

13.1.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felso- rolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

13.1.11. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) be- kezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreért- hetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.1.12. Az Ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adatto- vábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynö- kök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működ- nek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megköté- sét követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben ki- szolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait –hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

13.1.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes ada- tai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke-

zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

13.1.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

• nevéről,

• címéről (székhelyéről),

• adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

13.1.15. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti ké- relmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00., Vezérigazgatóság, Jogi osztály) kérjük eljuttatni.

13.1.16. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

13.1.17. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

13.1.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

13.1.19. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsola- tos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

13.1.20. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet til- takozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

13.2. Elévülés

13.2.1. A jelen szerződésből eredő igények az esedékessé válástól számított egy év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

13.2.2. Ha jogszabály a 13.2.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a jelen biztosítási szerződésből eredő igények érvényesí- tésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

13.2.3. Ha jogszabály a jelen szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvénye- sítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelke- zés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

13.2.4. Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályá- nak lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrende- zés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése (időbeli hatályának lejárta) nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellen- szolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendel- kezései vonatkoznak.

13.3. A joghatóság és az irányadó jog

A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. A jelen szerződési fel- tételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv szabályai az irányadók.

13.4. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

A szerződési feltételek struktúrája megváltozott, az egyes vagyon- és felelősségbiztosítási termékben szabályozott kockázatokra irányadó speciális szabályok az egyes külö- nös biztosítási feltételekben, míg a valamennyi termék- re vonatkozó általános előírások az általános biztosítási feltételekben találhatók, és ekként a biztosítási feltételek egymást kiegészítve tartalmazzák az Allianz Hungária Biztosító Zrt. által kínált vagyon- és felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit, amelyek alapján megkö- tik a biztosítási szerződéseket.

Különös biztosítási feltételek

Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti az e szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a biztosított vagyontárgyakban – a 2. pontban megha- tározott biztosítási események által – véletlen, váratlan formában, balesetszerűen bekövetkező vagyonkárokat a szerződésben meghatározottak szerint.

A biztosítási fedezet a szerződésben (ajánlat, kötvény, adatközlő) meghatározott kockázatviselési helyeken (te- lephelyeken) a biztosítási összeggel megjelölt vagyontár- gyakra és költségekre terjed ki.

A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési he- lyenként évente a biztosítási összegig vagy a biztosított által választott kártérítési felső határig téríti meg (térít- hető maximális kár).

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 1. és 12. pontjában írtak az irányadók.

2. Biztosítási események

2.1. Tűzkárok

2.1.1. Alapfedezet

2.1.1.1. Tűzkár

2.1.1.1.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxi- dációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatásá- ra alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen hő, láng, fény és füst kíséretében.

2.1.1.1.2 A biztosító nem téríti meg a tűzkárt:

a) ha az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülle- dés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés,

korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában követ- kezett be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat.

c) ha az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak ki- tett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben stb., beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal összefüggésben állt elő, de megtéríti az abból más

vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,

d) ha azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, de megtéríti az ab- ból átterjedő tűz által okozott károkat,

e) ha az üzemelő légi járműben keletkezett,

f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő.

A 2.1.1.1.2. pont c) és d) pontjában meghatározott kizárás hatályát veszti a 2.1.2. pontban meghatározott, pótdíj elle- nében egyenként vagy együttesen alkalmazott fedezetkiter- jesztés eseteiben.

2.1.1.2. Robbanás- és összeroppanáskárok

2.1.1.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirte- len energiafelszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely a két egymástól elválasztott térben

létrejövő, illetve meglevő nyomáskülönbség által az elvá- lasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű meg- változása miatt vagy mellett keletkezik.

2.1.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélye- zett robbantás eredményeként keletkezett,

b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azon- ban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomás- tartó edények robbanása következtében más vagyon- tárgyban keletkeztek),

c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,

d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasztott terei között állt elő, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekö- vetkezett károsodását,

e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.

2.1.2. Kiegészítő fedezetek

A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott összeghatárig megtéríti az alábbiakban részletezett tűzkárokat is:

2.1.2.1. Hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár

2.1.2.1.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hető a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett, az adatközlőben tételesen megjelölt vagyontárgyakban – így különösen a kazánokban, kohókban, kemencékben – a használatukkal összefüggésben keletkezett tűzkárokra.

2.1.2.1.2. Nem téríti meg a biztosító a tűz következtében károsodott berendezésből kiáramló tüzelő- és egyéb technológiai anyagokban keletkezett károkat, a kizárólag csak a berendezések biztonsági berendezéseiben keletke- zett és azokra korlátozódott károkat.

2.1.2.2. Elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gé- pekben.

2.1.2.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hető az elektromos/elektronikus gépekben, berende- zésekben, készülékekben (kivéve az 100 kW-ot el nem érő teljesítményű villamos forgógépeket) az elektromos áram zárlati hőhatására keletkező tűzkárokra, ha a tűz

a) villamos forgógépekben az előírás szerint alkalmazott védő-, illetve biztonsági berendezések alkalmazása mellett keletkezett,

b) más, villamos forgógépnek nem minősülő elektromos berendezésben más vagyontárgyakra átterjedve to- vábbi károkat is okozott.

2.1.2.2.2. Villamos forgógépek esetén nem téríti meg a biz- tosító a kizárólag csak a védő-, illetve biztonsági berende- zésekben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.

2.2. Elemi károk

2.2.1. Alapfedezet

2.2.1.1. Villámcsapáskárok

2.2.1.1.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlí- tődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtóhatással károsít.

2.2.1.1.2. A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása – szenesedés, üsz-

kösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot-vál- tozás –, továbbá dinamikus erőhatása – repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás – károkat okozott.

2.2.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:

a) az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) magában a villámvédelmi rendszerben, következtek be.

2.2.1.2. A villámcsapás másodlagos hatása

2.2.1.2.1. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/ elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat.

2.2.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a vonatko- zó jogszabályban vagy a biztosítási szerződésben előírt

– a hatályos szabványoknak megfelelő – villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy rész- leges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasz- tásával okozati összefüggésben keletkezett.

2.2.1.2.3. A biztosító nem téríti meg magában a túlfeszült- ség-védelmi rendszerben keletkezett kárt, ha az csak arra korlátozódott.

2.2.1.3. Viharkárok

2.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

2.2.1.3.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort, a vihar következtében kidőlt tárgyak utóha- tása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzet-változást okozott, és emi- att kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.

2.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a táro- lási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban való elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyve-

szély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették,

b) a szabadban levő állatokra, kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehajtani, és az elhullott, ill. kényszervágott állatok darabszám szerint azonosíthatók.

2.2.1.3.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az

a) közlekedő járműben,

b) vízen úszó vízi járművekben, vontatmányokban, kikö- tői létesítményekben,

c) szabadban tárolt és nem lerögzített légi járművekben,

d) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fe- désben (fólia, ponyva stb.),

e) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állo- mányba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,

f) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében, földterületekben, telkek- ben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt termé- nyekben, termésekben keletkezett.

2.2.1.3.5. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán előálló törés vagy egyéb károsodás formájában következnek be.

2.2.1.3.6. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületek- ben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

2.2.1.4. Az árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkárok

2.2.1.4.1. Árvíznek minősül a kockázatviselési helynek (te- lephelynek) csapadékhatás következményeként a felszíni álló- és/vagy folyóvizek általi elárasztása.

2.2.1.4.2. A belvíz – árvíz vagy felhőszakadás folytán – fel- gyülemlett csapadék vagy feltörő talajvíz.

2.2.1.4.3. A felhőszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagy mennyiségű csapadékvíz fel- gyülemlése miatt a megfelelően méretezett és karbantar- tott vízelvezető rendszer elégtelenné válik.

2.2.1.4.4. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő vízelöntés következ- tében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rombolás, to- vábbá a szennyeződés által okozott károkat.

2.2.1.4.5. Az árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik:

a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló ká- rokra,

b) az elöntés nélküli átnedvesedésre, felázásra,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesít- ményekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, vízügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

d) az olyan területen elhelyezett vagyontárgyakra, ahol a felszíni vizek kiáradása a biztosított területen a helyi körülmények következtében előre látható, azaz sta- tisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen kiáradás bekövetkezik,

e) a 2.2.1.4.6. és 2.2.1.4.7. pont szerint meghatározott hullámtérben és nem mentett árterületen lévő va- gyontárgyakra,

f) a növényi kultúrákra,

g) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és mű- trágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

h) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatá- ban és festésében keletkezett károkra,

i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhe- lyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendel- tetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontár- gyakat), és a kár ezzel okozati összefüggésben van,

j) az árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és bel- vízvédelmi munkák címén felmerült költségekre.

2.2.1.4.6. Hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

2.2.1.4.7. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy ma- gaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

2.2.1.5. Földmozgáskárok

2.2.1.5.1. A földmozgás olyan

a) földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon amiatt keletkezik, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozik, és a talaj elmozdul a természetes vagy mesterséges lejtés irá- nyába,

b) föld- és kőomlás, amely annak következtében keletke- zik, hogy a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak meg- változása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlik, lezúdul,

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása, amelynél a ter- mészetes egyensúlyi állapot megszűnik, és hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentáció- ban és az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosított telephelyen lévő létesítmény.

2.2.1.5.2. A biztosító nem téríti meg

a) a földmozgáskárt, ha az

· ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati,

· bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység követ- keztében állott elő, vagy

· a biztosított által végzett vagy végeztetett földmun- kák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésének költségeit,

c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésé- vel, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásá- val okozati összefüggésben keletkezett károkat,

d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt bekövetkező károkat,

e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapa- dékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkat.

2.2.1.6. A jégverés- és hónyomáskárok

2.2.1.6.1. A biztosító megtéríti a jégverés – a különbö- ző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék – által az épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) okozott törés-, (repedés)kárt.

2.2.1.6.2. A hónyomáskockázat keretében megtéríti a biztosító az épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a mértékadó hóterhelést meg- haladó hónyomás által okozott károkat.

2.2.1.6.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia- és sátorfedésben,

d) kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és

e) hófogó szerkezetekben,

f) a hideg- és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban keletkezett.

2.2.1.6.4. Nem minősülnek hónyomáskárnak azok a károk sem, amelyek a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivite- lezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

2.2.1.7. Földrengéskár-biztosítás

2.2.1.7.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan föld- rengés, amely a föld belső energiájából származó talaj-

mozgásként állt elő, és károsító hatása a Mercalli–Sie- berg-féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja.

2.2.1.8. Ismétlődő elemi károk

2.2.1.8.1. Egyetlen biztosítási eseménynek minősül:

a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/ vagy zivatar és/vagy tornádó;

b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező több hurrikán, orkán, felhőszakadás, tájfun, forgószél, vihar, tűz és tűzvész, valamint sztrájk, zendülés, polgári zavargás és erőszakos tüntetés;

c) ha a fenti b) pontban felsorolt események közül leg- alább két esemény 72 órás intervallumon belül követ- kezik be;

d) 168 órán belül a fenti a) és/vagy b) pontban felsorolt biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy ezen biztosítási esemény(ek) miatt bekövetkező, de az a) és/vagy b) pontban fel nem sorolt biztosítási esemény(ek);

e) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, valamint a fen- tiekben nem említett egyéb elemi kár.

2.2.1.8.2. az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.

2.2.1.9. A biztosítási eseményekkel kapcsolatos általános kizárás

A biztosítás nem fedezi a kiegészítő fedezetek alá tartozó biztosítási események által állatokban keletkezett kárt.

2.3. Egyéb dologi károk

2.3.1. Alapfedezetek

2.3.1.1. Az épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízká- rok

2.3.1.1.1. A vízvezetéktörés a saját vagy idegen tulajdonú (a biztosított/szerződő által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli épületekre vonatkozóan

a jelen különös feltételek alapján biztosított víz- vagy gőzvezetékek olyan meghibásodása, amely az ivóvíz-, szennyvíz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapa- dékvíz- és gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, beren- dezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugu- lása miatt állt elő.

2.3.1.1.2. A vízvezetéktörésből eredő kárt megtéríti a biz- tosító, ha azt a vízvezetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gőz okozta.

2.3.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azt a vízvezeték-törési kárt, amely

a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), valamint annak tartozékai töréséből eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak tartozékai (kivéve az épületek, építmények ivóvízellá- tását, fűtését szolgáló vezetékek) töréséből eredt,

c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartá- lyok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepei- nek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett,

d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,

e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása követ- keztében keletkezett,

f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tar- tályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvé- nyek meghibásodása folytán keletkezett,

g) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható, és az üzemszerű működést nem befolyásolja,

h) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javí- tásával közvetlen okozati összefüggésben állt elő,

i) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletke- zett.

2.3.1.1.4. A 2.3.1.1.3. pont a) és b) alpontjában meghatá- rozott kizárás hatályát veszti a 2.3.2.1. és 2.3.2.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együtte- sen alkalmazott fedezetkiterjesztés eseteiben.

2.3.1.2. Idegen tárgyak rádőlése

Ha valamilyen idegen tulajdonú, a jelen szerződésben nem biztosított vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa) bár- mely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádőléssel kárt okoz.

2.3.2. Kiegészítő fedezetek

A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – megtéríti az alábbiakban részletezett egyéb dologi károkat is:

2.3.2.1. A technológiai csővezetékek töréséből eredő károk biztosítása

2.3.2.1.1. Technológiai csővezeték törése a technológiai folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt csővezeté- keinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

2.3.2.1.2. Technológiai csővezeték töréséből eredően pótdíj ellenében megtéríti a biztosító a technológiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy

szénhidrogén-származékok), illetve porszerű anyagok ki- áramlása által okozott vagyonkárt.

2.3.2.1.3. Nem minősül technológiai csővezeték töréská- rának a különböző gáz és gőz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásából eredő kár.

2.3.2.1.4. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai cső- vezeték töréséből eredő kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következ- tében keletkezett,

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzá- rószerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson ke- resztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvé- nyeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható, és az üzem- szerű működést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javí- tásával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

h) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,

i) állatokban keletkezett.

2.3.2.2. A tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése

2.3.2.2.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a biztosított vagyontárgyak védelmére létesí- tett beépített tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tűzoltó berendezés (beleértve mindazon szerelvényeket, amelyek kizárólag a beépített tűzoltó berendezés üze- meltetésére szolgálnak, pl. csőhálózat, vészjelző szelepek, fúvókák, szórófejek) törése, repedése, kilyukadása, dugu- lása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltó- anyag-kiáramlás következtében előálló károkat.

2.3.2.2.2. A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó beren- dezések által okozott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés ke- zelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

2.3.2.2.3. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűz- oltó berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvé- nyeiben, illetve

b) a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési munkái során és következtében keletkezett.

2.3.2.3. A vandalizmus fedezete

2.3.2.3.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott károkat.

2.3.2.3.2. A vandalizmus, illetve vandál cselekmény har- madik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szán- dékos cselekedete.

2.3.2.3.3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett, az általános biztosítási feltételek 4.1. a), c) és d) pontjában meghatározott okok miatt bekövet- kezett károkat.

2.3.2.3.4. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett alábbi károkat:

a) eltulajdonítás;

b) graffiti (falfirkálás) által okozott kár, illetve a graffiti eltávolításának költségei;

c) bármilyen üvegtörés.

2.3.2.3.5. A jelen pontra vonatkozóan az önrészesedés a kárösszeg 20%-a, de legalább 25 000 Ft biztosítási esemé- nyenként.

2.3.2.3.6. A kártérítés felső összeghatárát, amely nem le- het több 10 000 000, azaz tízmillió forintnál, a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

2.3.2.3.7. A jelen kiegészítő fedezetben nem érintetteket il- letően a biztosítási szerződésben rögzítettek az irányadók.

2.3.2.4. A légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott károk biztosítása

2.3.2.4.1. A jelen pont alapján – pótdíj ellenében – biztosí- tási eseményeknek minősülnek

a) a légi járművek rázuhanása során keletkezett károk;

b) az ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk.

2.3.2.4.2. A biztosítási fedezet a 2.3.2.4.1. a) pontja esetében az emberi személyzettel ellátott légi közlekedé- sű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által okozott károkra terjed ki.

2.3.2.4.3. A biztosítási fedezet a jelen különös biztosítá- si feltételek 2.3.2.4.1. b) pontja esetében az ismeretlen és nem munkagépként üzemelő jármű, illetve rakománya által ütközéssel okozott rongálási károkra terjed ki.

2.3.2.4.4. Nem téríti meg a biztosító a járművekben kelet- kezett károkat.

2.3.2.4.5. A jelen különös biztosítási feltételek 2.3.2.4. pontja szerinti kiegészítő biztosítás nem fedezi azt a kárt, amely a biztosítási események következtében az állatok- ban keletkezett.

2.4. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kockázatviselés

2.4.1. Külön díjfizetés nélkül megtéríti a biztosító a bizto- sítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját mun- kavállalók) részére a biztosított telephelyén engedéllyel elhelyezett ruházati és egyéb használati tárgyakban a biztosítási események által okozott károkat, káridőponti értéken, személyenként és évente 25 E Ft értékhatárig.

2.4.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munka- szerződésben álló dolgozók tulajdonát képező, készpénz, ékszer, értékpapír, kézműipari és képzőművészeti alkotá- sok, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, terv- dokumentáció, szoftver stb.), gépjárművek és nemesszőr- me bundák kárait.

2.5. Kizárások

A biztosítás – az általános biztosítási feltételekben írt kizárá- sokon túl – nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lera- kódás hatására keletkeztek, továbbá amelyek kizáró- lag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő,

b) amelyek az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolya- matnak a során keletkeztek a felhasznált készletek- ben vagy az anyagokban,

c) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a bizto- sított által ismert olyan hiányosságából eredtek, és azzal okozati összefüggésben álltak elő, amelyet a biztosított a biztosítóval nem közölt,

d) közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, továbbá az össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a kar- bantartási és szervizmunkák részét képezik,

e) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem káro- sodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt álltak elő,

f) a biztosítási események során a talajerőben (termő- képességben) következtek be,

g) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során keletkeztek,

h) szándékos túlterhelés következményei,

i) a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be,

j) az építési-szerelési tevékenységgel okozati összefüg- gésben keletkeztek,

k) jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek,

l) szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, kor- hadás formájában álltak elő,

m) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok táro- lásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel,

n) bankjegykiadó automatákban, játékgépekben, illetve az azokban található készpénzben következtek be.

3. A biztosítási összeg

3.1. A vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illet- ve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a tárgyév- re vonatkozóan kell meghatározni.

3.2. Biztosított vagyontárgyak és költségek a telephelyi adatközlő lapokon biztosítási összeggel megjelölt va- gyoncsoportokba tartozó saját és idegen vagyontárgyak és költségek.

3.3. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) Az utánpótlási új értékhez viszonyított 30% techni- kai avulási mértéket el nem érő tárgyi eszközök (a beruházások kivételével) és forgóeszközök biztosítási összege: a vagyontárgy új értéke.

Az állatok biztosítási összege a számviteli nyilvántar- tásban kimutatott érték.

A tárgyi és a forgóeszközök (készletek) esetében a biz- tosítási év folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatvi- selési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyiesz- köz- és készletvagyont kell figyelembe venni.

b) A beruházások biztosítási összege: a nem aktivált – építé- si-szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházá- sok beruházásiköltsége, a felhasznált anyagok új beszer- zésiköltségének, illetve az utánpótlásiértékkel számolt újra-előállítás költségének figyelembevételével.

3.4. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási össze- ge: a biztosítási időszak során előforduló legmagasabb káridőponti (tárgyévre vonatkozó) valóságos érték, illetve a vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínén való elhelyezését engedélyező szerződésben a jogosultat meg- illető maximális érték.

3.5. A saját és idegen tulajdonú egyéb vagyontárgyak biz- tosítási összege:

a) azújértékhezviszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó technikaiavulásimértékű tárgyieszközök biztosításiösz- szege: a biztosítási időszakra vonatkozó valóságos érték.

b) a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszkö- zök biztosítási összege: a biztosítási időszakra vonat- kozó valóságos érték,

c) a közvetlenül költségként elszámolt eszközök biztosí- tási összege: a biztosítási időszakra vonatkozó beszer- zési áron kalkulált, az év során előforduló legmaga- sabb értékösszeg,

d) a biztosított számvitelinyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak biztosítási ösz- szege: a biztosítási időszakra vonatkozó valóságos érték.

A biztosítási időszak folyamán előforduló legmagasabb vagyonértéket kell meghatározni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselé- si helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyieszköz-va- gyont kell figyelembe venni.

3.6. A költségtérítések biztosítási összege: a biztosítási év folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben fel- merülő költségtérítések legmagasabb értékeinek összege.

3.7. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezés- sel évközben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt.

4. A biztosítási díj

4.1. A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és költség- térítések tárgyévi biztosítási összege.

4.2. A biztosítás díját a biztosítás díjalapjától függően kockázatarányosan kell meghatározni.

5. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

5.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési köte- lezettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.

5.2. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- ségeire vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 6. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:

5.3. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonér- ték 10%-ot meghaladó változása (az árukészletek, fo- gyasztási cikkek kivételével),

b) új védelmi módszerek bevezetése,

c) új, eddig nem használt anyagok alkalmazása,

d) a termelés, szolgáltatás 1 hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

e) a telephely bérbeadása.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövet- kezésekor

A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az álta- lános biztosítási feltételek 9. és 10. pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni.

6.2. A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító szolgáltatásának határidejére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.1.11. pontjában rögzí- tettek az irányadók.

6.3. A biztosító szolgáltatásának mértéke

6.3.1. A biztosító a károkat a biztosítási időszakra vonat- kozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyenként), a telephelyi adatközlőn vagyontárgyanként, vagyon- csoportonként, továbbá a költségtérítésekre feltünte- tett összeghatárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségtérítésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési

felső határértékig (téríthető maximális kár) az önrészese- déssel csökkentve téríti meg.

6.3.2. A biztosító a károkat a biztosított részére forintban téríti meg.

6.3.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigény- lésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figye- lembevételével történt, és a vagyontárgyat helyreállítot- ták, illetve pótolták.

6.3.4. Az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosí- tási összegek a károk térítése alkalmával vagyontárgyan- ként kerülnek értékelésre.

6.3.5. Ha a biztosító által elismert kár összege magasabb a hozzá tartozó telephelyi vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-ánál vagy vagyoncsoportonként 500 E

Ft-nál, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a kár időpontjában a biztosított vagyonérték (biztosítási összeg) a telephelyi vagyoncsoport káridőponti utánpót- lási értékéhez, illetve a 30%-os vagy ezt meghaladó tech- nikai avulási mértékű tárgyi eszközök esetén a káridő- ponti valóságos értékéhez aránylik (arányos kártérítés).

6.3.6. Saját tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett kár esetén a biztosítottnak bizonyítania kell a tulajdonjogát.

6.3.6.1. A termelésben, a szolgáltatásban részt vevő – 30% technikai avulási mértéket el nem érő – tárgyi eszközök kártérítése (a beruházások kivételével):

6.3.6.1.1. Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt (teljes, ill. totálkár);

6.3.6.1.1.1. A biztosított költségszámítást készít a bizto- sító képviselőjének közreműködésével a károsodott va- gyontárgy

a) káridőponti új beszerzési, utánpótlási értékéről,

b) hasznosítható maradványainak értékéről.

6.3.6.1.1.2. A biztosító a 6.3.6.1.1.1. a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét téríti meg.

6.3.6.1.2. Ha a biztosított vagyontárgy károsodott részei pótlással, javítással helyreállíthatók, a kártérítés felső határa az egyes vagyontárgyak káridőponti utánpótlási értéke.

6.3.6.1.2.1. A biztosított költségszámítást készít a bizto- sító képviselőjének közreműködésével a károsodott va- gyontárgy káridőponti

a) helyreállítási költségéről,

b) hasznosítható maradványainak értékéről,

c) új beszerzési, utánpótlási értékéről.

6.3.6.1.2.2. A biztosító a 6.3.6.1.2.1. a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét a c) pontban meghatáro- zott érték erejéig téríti meg.

6.3.6.1.3. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapot- nak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 6.3.6.1.2.1. pontban foglaltaknak megfelelően.

6.3.6.2. A beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) a nem javítható (teljes, totál) kárt a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek értékéig,

b) a javítható károk esetén a javítási költséget a készült- ségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költsé- gek értékéig téríti meg a biztosító.

6.3.6.3. A forgóeszközök (készletek) kártérítése

6.3.6.3.1. A vásárolt anyagok kártérítése a káridőponti új- rabeszerzési áron történik.

6.3.6.3.2. Az áru(készlet) kárait a biztosító a káridőponti újrabeszerzési értéken téríti.

6.3.6.3.3. A saját tulajdont képező göngyölegekben kelet- kezett

a) teljes kárt az újrabeszerzési áron téríti meg a biztosító,

b) olyan károkat, amikor az eszközök a károsodott ré- szek pótlásával, javítással helyreállíthatók, a biztosító a helyreállítási költséget téríti. A helyreállítási költség

nem haladja meg az a) pont szerint meghatározott értéket.

6.3.6.3.4. Saját előállítású befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk kára esetén a biztosító a ké- szültségi foknak megfelelő teljes önköltséget téríti meg.

6.3.6.3.5. Az állatok kára esetén a biztosítási események következtében elhullott vagy kényszervágott – egyedileg azonosítható – szarvasmarhák, sertések, juhok és lovak nyilvántartott darabonkénti értéken, az egyedileg nem azonosítható tenyészállatok a nyilvántartás szerinti leg- alacsonyabb darabonkénti áron, minden egyéb állatfajta kárai pedig felvásárlási középáron, ha ilyen nincs, akkor forgalmi vagy becsült áron kerülnek megtérítésre a kár- időponti élősúly figyelembevételével. A kényszervágás során megtérülő összeg a kártérítésből levonandó.

6.3.7. Az idegen tulajdonú vagyon kárainak megtérítése

6.3.7.1. Nem a biztosított tulajdonát képező, de a biztosí- tottnál bármilyen jogcímen levő – megőrzésre, megmun- kálásra, feldolgozásra, eladásra vagy javításra átadott

– vagyontárgyak esetén

· javítással helyreállítható károknál a káridőponti valósá- gos érték, illetve a jogosultat megillető maximális érték erejéig a javítási költséget,

· teljes vagy totálkár esetén a tényleges káridőponti (va- lóságos) értéket, illetve a jogosultat megillető maximá- lis értéket téríti meg a biztosító.

6.3.7.2. Az idegen (betétdíjas) göngyölegek térítése betéti áron történik.

6.3.7.3. A teljes vagy totálkárok, továbbá a javítással hely- reállítható károk megállapításánál is levonja a biztosító a kártérítés összegéből az értékesíthető maradványok értékét.

6.3.8. A saját és idegen tulajdonú egyéb vagyon kárainak megtérítése

6.3.8.1. A 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök teljes (totál)kára esetén a va- gyontárgy káridőponti valóságos értékét, javítással helyre- állítható kára esetén a helyreállítási költséget, a vagyon- tárgy káridőponti valóságos értéke erejéig téríti meg a biztosító a hasznosítható maradványérték levonásával.

6.3.8.2. A véglegesen használaton kívül helyezett vagyon- tárgyak javítható kárainak és teljes vagy totálkárainak kártérítési felső határa a káridőponti valóságos érték.

6.3.8.3. A közvetlenül költségként elszámolt eszközök ká- rait a biztosító a káridőponti újrabeszerzési érték erejéig téríti meg.

6.3.8.4. A biztosított számvitelinyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásában szereplő vagyontárgyakban keletke- zett kárt a biztosító káridőpontivalóságos értéken térítimeg.

6.3.8.5. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapot- nak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a

6.3.8.1., a 6.3.8.2., 6.3.8.3. és a 6.3.8.4. pontban foglaltaknak megfelelően.

6.3.9. A káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések

A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási össze- get határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptöréskáraival összefüggés- ben indokoltan és igazoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szük- ségesek,

e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei,

a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- művekben, közüzemi berendezésekben keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Ha a biztosító a 6.3.5. pont szerinti arányos kártérítést al- kalmazza, akkor a költségtérítésekben foglalt költségeket is arányosan téríti meg.

6.3.10. A biztosítással nem fedezett károk

A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek vagy kerülnek,

b) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, terme- léskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.),

c) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből szár- maznak, a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják, és többletköltségként:

• éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

• expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel,

d) kedvezmények elvesztéséből adódtak.

6.3.11. Önrészesedés

Minden egyes káresemény kárösszegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga visel, kivéve a 2.4.1. pontja alapján térítendő károkat.

7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsé- ge körében az általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtak az irányadók.

8. A biztosító mentesülése

A biztosító az általános biztosítási feltételek 8. pontjában foglaltak mellett az alábbi további esetekben mentesül fizetési kötelezettsége alól:

8.1. Ha a biztosított nem jogi személy, a biztosító mente- sül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vagy olyan alkal- mazottja, illetőleg megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyon- tárgy kezelése,.

8.2. Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosí- tó mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan

alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyon- tárgy kezelése.

8.3. A 8.1. és 8.2. pontban foglaltakat a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.4. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerződés mellékletében, illetve a jelen külö- nös feltételekben meghatározott kármegelőzési kötele- zettségét nem tartotta be (pl. az alkalmazott vagyonvé- delmi rendszer nem volt üzembe helyezve a káresemény bekövetkezésének időpontjában, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt), és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben keletkezett.

8.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított (szerződő) a 6.1. pontban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított két év, ha a biztosított (szerződő) nem jogi személy, ha pedig jogi személy, az esedékességtől számított egy év.

9.2. A biztosított a megtérített kárra hozzá bármilyen cí- men befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kárté- rítési összeg erejéig tartozik a biztosítónak befizetni, és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.

9.3. A biztosított (szerződő) egyes bejelentéseit és nyi- latkozatait írásban közölheti, a biztosítási szerződés felmondását a szerződő felek csak ajánlott levélben kö- zölhetik.

9.4. A szerződő felek – egyéb megállapodás hiányában – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

9.5. A biztosító jogosult bármikor a helyszínen ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét.

9.6. A személyes adatok kezelése

Személyes adatok kezelésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 13.1. pontjában foglaltak az irány- adók.

9.7. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek ren- delkezései az irányadók.

Függelék

(1. sz. melléklet a tűz-, elemi és egyéb dologi károk különös biztosítási feltételeihez)

Biztosítható vagyontárgyak és költségek

1. A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott alábbi va- gyontárgyak:

a) tárgyi eszközök, úgymint:

• ingatlanok; épület, egyéb építmény, (az ültetvény, földterület, erdő nem biztosítható),

• műszaki berendezések, gépek, járművek, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgálják,

• egyéb berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgálják,

• a beruházások közül kizárólag a nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházá- sok,

• az egyéb tárgyi eszközök keretében a tenyészállatok,

b) forgóeszközök (készletek), úgymint:

• anyagok,

• áruk,

• betétdíjas göngyölegek,

• befejezetlen termelés,

• félkész és késztermékek,

• növendék, hízó- és egyéb állatok,

c) a biztosító által elfogadott tűzmentes lemez- vagy páncélszekrényben tárolt pénzkészlet, értékpapír, ék- szer, drágakő, nemesfém, szellemi alkotás, műérték, gyűjtemény stb.

2. Ha tűzmentes lemez- vagy páncélszekrény nincs, a

c) pontban felsoroltakra csak 20 000 forintig létesíthető biztosítás.

3. A biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásában szereplő azon saját vagy idegen tulajdont képező vagyontárgyak, amelyeket a biztosítási adatközlő megfelelő rovatai szerint vagy külön listán felso- rolva, azonosítási jellel és értékkel szerepeltetve adtak fel.

4. A káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések követ- keztében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biz- tonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban me- rülhetnek fel,

b) a káresemény során és után felmerülő indokolt men- tési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkező károkat is,

c) a bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint a szükséges tény- megállapítási költségek,

e) a tervezési, szakértői és lebonyolítási költségek, ame- lyek az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenysé- gekhez szükségesek,

f) a károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavé- telezési értékének levonásával,

g) a közművek, közüzemi berendezések és közutak – az a), b), c) pontokban felsorolt tevékenységek során elkerülhetetlenül szükséges – rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Betöréses lopás- és rablásbiztosítás

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a továbbiakban: biztosító) megtéríti a biztosítottnak az e szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a szerződésben (ajánlaton, kötvényben, adatközlőn) felso- rolt kockázatviselési helyein elhelyezett, tételesen érték- kel megjelölt saját és idegen tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkező betöréses lopás-, rablás-, továbbá küldött- rabláskárait.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

A biztosítási szerződés létrejötte, hatálya, kockázatviselé- sének kezdete és vége tekintetében az általános biztosí- tási feltételek 1.3., 1.4., 1.5. és a 12. pontjában foglaltak az irányadók.

2. A biztosítási események

2.1. Alapfedezet

2.1.1. Betöréses lopás az, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában fogla- ló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe

erőszakos módon úgy hatol be – ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja –, hogy a lezárt helyiség ajtaját ha- mis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja.

E szerződés szempontjából behatolás ellen védett helyi- ségnek a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyon- védelmi szabályzat”-ban (a továbbiakban: I. számú mel- léklet) részletezett, határoló épületszerkezetekkel körül- zárt légtér minősül.

2.1.2. Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalma- zottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

2.2. Kiegészítő fedezet:

2.2.1. Többletdíj ellenében a biztosítási szerződés kiterjed a küldöttrablásra, amelynek során az alkalmazottak vagy a megbízottak a biztosított utasítására készpénzt, érték-

papírt, értékcikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre előre meghatározott útvonalon és időtartamon belül, és ennek során a náluk levő értékeket elrabolják.

A küldöttrablás kockázatviselésére a I. számú melléklet- ben meghatározott szállítási szabályok az irányadók.

2.2.2. Külön díj fizetése nélkül a biztosítási szerződés ki- terjed a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített, épületszerkezeti elemnek nem minősülő vagyontárgyak jogtalan eltulajdonításából eredő vagyoni kárra, melyet a biztosító telephelyenként, biztosítási eseményenként 25 000 Ft, biztosítási időszakonként pedig 50 000 Ft éves összeghatárig térít meg.

2.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kockázatviselés:

A 2.1. és 2.2. pontban írtakon túlmenően a biztosító meg- téríti:

2.3.1. a biztosított saját dolgozóinak a munkahelyen le- zárt, lelakatolt öltözőszekrényében vagy lezárt helyiség- ben elhelyezett ruházatában (a készpénz, ékszer, arany- tárgyak és a zsebtartalom kivételével) és egyéb használati tárgyaiban, valamint a munkahelyi tárolóban (megőr- zőben) elhelyezett, lelakatolt vagy egyéb módon lezárt rendszám nélküli járművekben (kerékpár, segédmotoros kerékpár stb.) keletkezett betöréseslopás- vagy rablás- károkat személyenként és káreseményenként legfeljebb 25 ezer Ft-ig, a káridőponti állapotuknak megfelelő való- ságos értéken a biztosítási összeghatáron belül, az önré- szesedés levonása nélkül;

2.3.2. a 6.1.8.1. pontban meghatározott rongálási károkat a biztosítási összeghatárig.

2.4. Kizárások

A biztosítás – az általános biztosítási feltételekben írt kizárá- sokon túl – nem fedezi a kárt, ha

2.4.1. egy káresemény kapcsán a biztosító fizetési kötele- zettsége nem éri el az önrészesedést, kivéve a 2.3.1. pont alapján térítendő károkat, amiből nem von le önrészesedést a biztosító,

2.4.2. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek, ill. kerülnek,

2.4.3. az a kirakatban elhelyezett áruban az üzlet biztosított készletértékének 25%-át meghaladóan keletkezik,

2.4.4. a termelési, szolgáltatási folyamat leállásából, szüne- teltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, terme- lés- és szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifize- tett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.),

2.4.5. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származik, és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

2.4.6. bankjegykiadó automatákban, játékgépekben, illetve az azokban található készpénzben következik be.

3. A biztosítási összeg

3.1. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek képzése kockázatviselési helyenként (telephelyenként) történik. A biztosítási összegek meghatározásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.

3.2. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó tech- nikai avulási mértékű tárgyi eszközök biztosítási összege a biztosítási időszakra vonatkozó valóságos érték. A Füg- gelék 1–3. pontja szerinti vagyoncsoportok esetében a biztosítási időszak során előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni (csúcsérték).

3.3. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a vagyontárgy valóságos értéke, illetve a jogosultat a biz- tosítottal (szerződővel) kötött szerződés alapján megille- tő maximális érték.

3.4. A pénz- és áruszállítás biztosítási összege: a biztosított/ szerződő által meghatározott, a telephelyről vagy a telep- helyre szállított legmagasabb érték (csúcsérték).

3.5. A költségtérítések biztosítási összege: A biztosított/ szerződő által meghatározott, a 6.1.8.1. pont szerinti ron- gálási kár maximális mértéke.

4. A biztosítási díj

4.1. A biztosítás díja a biztosítás díjalapjának függvény- ében kockázatarányosan kerül meghatározásra.

4.2. A biztosítás díjalapja a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosított vagyon, illetve a költ- ségtérítések biztosítási összege.

4.3. A biztosítottnak/szerződőnek a biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékleteként kezelt, cégszerűen aláírt adatközlőkön kell a biztosító részére megadnia.

4.4. Más megállapodás hiányában a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonat- kozik.

Az egy évnél rövidebb tartamú biztosítás díja a szerződés hatálybalépésekor egy összegben esedékes.

5. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

5.1. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettségére vonatkozóan az általános biztosítási fel- tételek 6. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészí- téssel:

5.2. A jelen különös feltételek szerint a kockázat mértéké- re kiható és változásbejelentési kötelezettséget teremtő változásnak minősül különösen:

a) a biztosított telephelyen belüli vagyonérték ±10%-os vagy ezt meghaladó változása (az árukészletek, fo- gyasztási cikkek kivételével),

b) új védelmi módszerek bevezetése,

c) új, eddig nem használt anyagok alkalmazása,

d) a biztosított vagyontárgyakra további biztosítás köté- se stb.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke

6.1.1. Biztosítási eseményenként a kártérítés felső határa a biztosítási összeg, ha az I. sz. melléklet szerint telephe- lyenként, a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén fennálltak a biztosítási összeghez és a

– a telephelyen folytatott tevékenység alapján meghatá- rozott – kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások.

6.1.2. Ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén nem álltak fenn az I. sz. melléklet sze- rint a biztosítási összeghez és a – a telephelyen folytatott tevékenység alapján meghatározott – kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelő vé- delmi előírások, akkor a biztosító a káresemény bekövet- keztének időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen meglévő védettségi szintnek és a kárveszélyességi beso- rolásnak megfelelő biztosításiösszeg-tartomány felső határáig teljesít (kártérítési limit).

6.1.3. Minimális védelmi előírás a minimális mechanikai védelem. Ha a káresemény bekövetkeztének időpontjá- ban a behatolás helyén a minimális mechanikai védelem feltételei nem teljesülnek, a biztosítónak nem áll fenn kártérítési kötelezettsége.

6.1.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigény-

lésére nem jogosult, és ugyanakkor a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevé- telével történt.

6.1.5. A Függelék szerint kockázatilag önálló egység va- gyoncsoportjaiban a károsodott tárgyak káridőponti pótlási, javítási költségét téríti meg a biztosító a tulajdo- nosnak.

6.1.6. Egyéb vagyoncsoportokban:

a) a saját tulajdonú vagyontárgyak esetén a javítási, illetve az utánpótlási értéket téríti meg a biztosító a káridőponti új érték erejéig a biztosítási összegen be- lül;

b) az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a javítá- si, illetve az utánpótlási értéket fizeti a biztosító a vagyontárgy káridőponti valóságos értékének erejéig, amely nem lehet több a biztosítási összegnél;

6.1.7. Ha a kár időpontjában a biztosított vagyoncsoport (vagyontárgy) biztosítási összege az ugyanezen vagyon- csoport (vagyontárgy) utánpótlási értékénél kisebb, és ha a biztosító által elismert kárösszeg meghaladja vagyon- csoportonként a 100 E Ft-ot vagy a vagyoncsoport bizto- sítási összegének 10%-át, akkor a Függelék 1–3. pontja szerinti vagyoncsoportok (vagyontárgyak) kárait csak olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a bizto- sítási összeg aránylik az utánpótlási értékhez. Arányos (részarányos) kártérítés: a kár időpontjában a biztosított vagyoncsoport (vagyontárgy) biztosítási összegének és ugyanezen vagyoncsoport (vagyontárgy) utánpótlási ér- tékének az arányában történő kártérítés.

6.1.8. A biztosító költségtérítésként megtéríti az alábbi rongálási károkat is:

6.1.8.1. A biztosított/szerződő által meghatározott, a betöréses lopás és rablás vagy ennek kísérlete során a biztosított épületben és vagyontárgyakban, illetve a biz- tosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem bizto- sított épületekben, illetve az abban lévő nem biztosított vagyontárgyakban rongálással okozott károkat.

6.1.8.2. Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmé- nyek szerkezetileg beépített üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillárokban keletkezett káro- kat.

6.1.8.3. A biztosító a 6.1.8.1. pontban meghatározott ron- gálási károkból származó pótlási és helyreállítási költsé- geket az adatközlőn, ajánlaton feltüntetett összeghatár erejéig téríti meg.

6.1.9. A biztosító a megállapított kárösszegből levonja a hasznosítható maradványok értékét.

6.1.10. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a biztosított/szerződő által meg- határozott biztosítási összeg erejéig terjed, még az eset- ben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt. A biztosító ezen belül is csak az I. sz. melléklet előírásainak megfelelően szállított összeget fizeti meg.

6.1.11. Az egyes vagyoncsoportokra megadott biztosítási összegek a károk térítése alkalmával egyenként kerülnek értékelésre. Az egyik csoport biztosítási összegének több- lete nem fedezi a másik csoport biztosítási összegének hiányát.

6.2. Önrészesedés

Egyéb megállapodás hiányában minden egyes kárese- mény kárösszegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvé- nyen) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga viseli, kivéve a 2.3.1. pont alapján térítendő károkat.

7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított/szerződő – az általános biztosítási feltéte- lek 7. pontjában írtakon túlmenően – köteles betartani az I. sz. melléklet kármegelőzésre vonatkozó előírásait, továbbá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, be- szerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat is mindenkor be kell tartania.

8. A biztosító mentesülése

8.1. A biztosító mentesülésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 8. pontjában meghatározottak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

8.2. Ha a biztosított/szerződő jogi személy, a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozta a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkal- mazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében mun- kaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, védelme.

8.3. A 8.1. és 8.2. pontban foglaltakat a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.4. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha

a) a biztosított/szerződő nem tartotta be az I. számú mellékletben meghatározottakat.

b) az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer nem volt üzembe helyezve a káresemény bekövetkezésének időpontjában, illetve a biztosítottnak/szerződőnek felróható okból működésképtelen volt.

8.5. A jelen szerződés szempontjából súlyosan gondatlan a károkozás, ha a biztosított/szerződő, illetve alkalma- zottja a kár bekövetkezésében súlyosan ittas állapotával vagy bódulatot keltő szer(ek) hatása alatt, vagy a vagyon- védelmi szabályzatban foglaltak súlyos megsértésével közrehatott.

8.6. Az 5.2 pontban meghatározott közlésre, illetőleg a változásbejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén nem áll be a biztosító kártérítési kötelezettsége, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

8.7. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai és a biz- tosító teljesítése a biztosítási esemény bekövetkezésekor

8.8. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai és a biztosító teljesítése tekintetében az általános biztosítá- si feltételek 9. és 10. pontjában foglaltak az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

8.9. A biztosított/szerződő a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles feljelentést tenni az illetékes hatóságnak.

8.10. A kártérítési összeg esedékessége

8.11. A kártérítési összeg esedékességére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.1.8. pontjában foglaltak az irányadók.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítá- si feltételek, így különösen a 11. és a 13. pontban írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:

9.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a arra igényt tarthat biztosított, azonban vissza kell fizetnie a kártala- nítási összeget.

9.3. A biztosított/szerződő egyes bejelentéseit és nyilat- kozatait írásban (telefaxon is) közölheti, de a biztosítási szerződés felmondását csak ajánlott levélben közölhetik a szerződő felek.

9.4. A biztosító jogosult a helyszínen bármikor ellenőriz- ni vagy ellenőriztetni a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

9.5. A biztosítási fedezet csak a szerződés I. sz. mellék- letét képező „A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban rögzítettek betartása esetén terjed ki a vagyontárgyakra.

9.6. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek ren- delkezései az irányadók.

Függelék

A biztosítható vagyontárgyak és költségek

Valamennyi vagyontárgy – a készpénz kivételével – csak tételesen, egyedileg azonosítható módon biztosítható.

Betöréses lopás és rablás kockázatára az alábbiakban felso- rolt vagyontárgyak, vagyoncsoportok – bármilyen csopor- tosításban – kockázatilag önálló egységenként (helyisé- genként, telephelyenként) biztosíthatók:

I. típusú vagyoncsoport:

1. Műszerek, elektronikus készülékek:

műszerek, elektronikus készülékek, film- és fotótechnikai berendezések, felszerelések (kereskedelmi, vállalkozási mennyiségű és célú eszközök);

2. Áruk, egyéb készletek:

Áruk: áruk, fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, ruházat, az

1. és 2. pontban nem szereplő műszaki, mezőgazdasági és egyéb cikkek stb.);

Egyéb készletek: pl. alapanyag, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermék stb.;

3. Tárgyi eszközök:

egyéb (az 1. és a 2. pontba nem tartozó) tárgyi eszközök.

II. típusú vagyoncsoport:

4. Készpénz, értékcikk:

bármilyen tulajdonú készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, szellemi alkotás (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver stb.), gyűjtemény, mű- érték, képző-, ipar- és népművészeti alkotás, személyi, ill. hobbi célú és élvezeti mennyiségű híradás- és számítás- technikai termék.

5. páncélszekrényen kívül, de az előírások szerint tárolt készpénz kockázatilag önálló egységenként, illetve telep- helyenként max. 5 000 Ft-ig.

III. Költségtérítés:

A biztosító megtéríti a biztosított/szerződő által meghatáro- zott, a betöréses lopás és rablás vagy annak kísérlete során a biztosított épületekben és vagyontárgyakban, illetve a bizto- sított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem biztosított épületekben, illetve az abban lévő nem biztosított vagyon- tárgyakban rongálással (és nem eltulajdonítással) okozott károkat (javítási, pótlásiköltségek) is a szerződésben (ajánla- ton/adatközlőn) meghatározott biztosítási összeghatárig.

A küldöttrablás kockázatára a következőkben felsorolt va- gyontárgyak, vagyoncsoportok kockázatilag önálló egysé- genként (telephelyenként) biztosíthatók:

· készpénz, csekk, értékpapír, értékcikk, továbbá áru.

Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek minősül- nek az adatközlő lapokon felsorolt, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak és költségek.

A biztosítási összegek nem konvertálhatók, nem csopor- tosíthatók át.

Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat

Fogalommeghatározások

1. Kárveszélyességi besorolás:

A szerződésben (ajánlat/adatközlő) feltüntetett főtevé- kenységhez a biztosító által hozzárendelt 1-től 3-ig terje- dő kárveszélyességi besorolás.

2. Biztosítási összeg:

A szerződésben (ajánlat/adatközlő) a Betöréses lopás, rablás, küldöttrablás különös biztosítási feltételeinek füg- geléke (Függelék) szerinti I. és II. típusú vagyoncsoportok- ra telephelyenként megadott biztosítási összeg.

3. Betöréses lopás és rablás függeléke szerinti vagyoncsoportok

I. típusú vagyoncsoport:

3.1. Műszerek, elektronikus készülékek:

műszerek, elektronikus készülékek, film és fotótechnikai berendezések, felszerelések (kereskedelmi, vállalkozási mennyiségű és célú);

3.2. Áruk, egyéb készletek:

Áruk: áruk, fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, ruházat, az

1. és 2. pontban nem szereplő műszaki, mezőgazdasági és egyéb cikkek stb.);

Egyéb készletek: pl. alapanyag, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermék stb.;

3.3. Tárgyi eszközök:

egyéb (az 1. és a 2. pontba nem tartozó) tárgyi eszközök;

II. típusú vagyoncsoport:

3.4. Készpénz, értékcikk:

Bármilyen tulajdonú készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, szellemi alkotás (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver stb.), gyűjtemény, mű- érték, képző, ipar-, népművészeti alkotás, személyi, ill. hobby, élvezeti mennyiségű és célú híradás- és számítás- technikai termék,

4. Minimális védettségi szint:

Biztosítási összeghez és kárveszélyességi besoroláshoz tartozó a biztosító által meghatározott minimális védett- ségi szint.

4.1. A minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók

legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

· az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

· az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a

10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

4.2. A részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

· a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló bizton-

sági üveggel – vannak védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm),

· a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazóköröm- mel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális be- építési mélység a legalább 15 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

· a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszer- kezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

· az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszítés és reteszhúzás ellen védettek,

· a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a

10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár,

· az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

· az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

· a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mé- lyen kell zárniuk,

· az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

· bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

· fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

Részlegesnek tekinthető a mechanikai védelem akkor is, ha a teljes körű mechanikai védelemnél felsoroltak közül 1–1 részelem teljes egészében megvalósul, ugyanakkor más részelemek nem, vagy nem teljesen valósulnak meg. Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak.

4.3. A minimális elektronikai jelzőrendszer Minimális az elektronikai jelzőrendszer előírásai

Ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs,

és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

· a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

· a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt,

· a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyit- ható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdsá- gú anyagból – készüljön,

· az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

· az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

· élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóbe- rendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másod- percen belül riasztania kell,

· a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

· a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felüle- tektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,

· a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantar- tó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

· a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel

egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

· az energiaellátást két, egymástól független, kölcsön- hatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes,

· az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehaj- tását,

· akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töl- tésről gondoskodni kell,

· a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Védettségi szint előírás

Függelék szerinti I. típusú vagyoncsoport

kárveszélyességi besorolás	Biztosítási összeg [millió Ft]	védettségi szint *
1.	0 -200	I
	200-400	II
	400-	Biztosító által meghatározott mi- nimális védettségi szint
2.	0-200	II
	200-400	III
	400-	Biztosító által meghatározott mi- nimális védettségi szint és előírások
3.	0-400	III
	400-	Biztosító által meghatározott mi- nimális védettségi szint és előírások

* Védettségi szint: I: minimális mechanika; II: minimális mechanika + mi- nimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett); III: részleges mechanika

+ minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett)

Függelék szerinti II. típusú vagyoncsoport készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer stb. drága- és féldrágakövek

Biztosítási összeg * [ezer Ft]	védettségi szint
	Mabisz minősítéssel rendelkező értéktároló	A tárolás céljára szolgáló helyiség védettségi szintje **
0-200	lemezszekrény, megerő- sített lemezszekrény ***	I
200-2 000	megerősített lemezszek- rény, páncélszekrény stb. *** (A biztosítási összeg- nek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktároló)	II
2 000-5 000	megerősített lemezszek- rény, páncélszekrény stb. *** (A biztosítási összeg- nek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktárolók)	II
5 000-****	Biztosító által meghatározott minimális védettségi szint és előírások

* telephelyenként

** Védettségi szint: I:minimálismechanika; II: minimális mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett); III: részleges mecha- nika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett)

*** Páncélszekrény bekötve a riasztóba

**** 5.000.000 Ft feletti biztosírási összeg esetén az Allianz Vállalkozás Védelem keretein belül csak a biztosító kockázatfelmérése alapján és kö- vetően köthető szerződés.

A Függelék szerinti II. típusú vagyoncsoport szállítási szabályai

A különös biztosítási feltételek Függeléke szerinti II. tí- pusú vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakövek, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyontár- gyak stb.) legalább az alábbiak szerint szállítandók:

500 000 Ft biztosí- tási összegig	egy fő, tetszőleges módon,
500 000 és 1 000 000 Ft biztosí- tási összeg között	egy fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával,
1 000 000 és 2 000 000 Ft biztosí- tási összeg között	két fő, a szállított készpénzt illetéktelen hozzá- féréskor speciális technikával megfestő Mabisz minősített pénzszállító táskával,
2 millió és 5 millió Ft biztosítási összeg között	az erre a tevékenységre érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet/ egység, gépkocsival, három fős személyzettel, melyből egy fő fegyveres,
5 millió Ft - *	Biztosító által meghatározott szállítási szabályok

* 5 millió Ft biztosítási összeg felett az Allianz Vállalkozás Védelem kere- tein belül csak a Biztosító kockázatfelmérése alapján és követően köthető biztosítási szerződés.

Üvegbiztosítás

1. A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a gaz- dálkodó szervezet irodahelységeinek, kereskedelmi üzlet- hálózatának, ipartelepeinek, illetve műhelyhálózatának beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az üvegbiz- tosítás kiterjed:

a) a biztosított épületeknek és építményeknek szerkeze- tileg beépített üvegezésére,

b) a biztosított üzletek árudák, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.),

c) az üveg cégtáblákra.

3. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, re- pedt vagy toldott üvegekben következett be. Nem vonat- kozik továbbá a biztosítás a biztosított által meghatározott kártérítési felső határértéket meghaladó károkra.

4. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szerződés nem terjed ki az épületszerkezeti üvegezésekre (üvegtégla, üvegpadló stb.), az üveg dísztárgyakra és a csil- lárokra, valamint a melegágyak és üvegházak üvegezéseire, az üvegtetőkre, neoncsövekre, taposóüvegekre, ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegekre.

5. A biztosítás díjalapja a biztosított által a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott kártérítési felső határérték.

A díjalap és a díjtétel szorzata adja az éves biztosítási díjat.

6. Az önrészesedésre vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 3.22. és 3.23. pontja az irányadó. Az önrészesedés mértékét a szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

7. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek ren- delkezései az irányadók.

Elektronikus berendezések biztosítása

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítá- si feltételek 1. pontjának rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

1.2. A biztosítás területi hatálya: A fedezet a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott kockázatviselési helye(ke)n bekövetkezett káresemények- re terjed ki.

2. A biztosítási esemény

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti az előre nem látható okból, véletlenül, váratla- nul, balesetszerűen, a 2.3. pontban meghatározott vagyon- tárgyakban bekövetkezett azon károkat, melyeknek oka:

a) az elektromos energia közvetlen károsító hatása, úgy- mint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be);

b) leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.

2.2. A biztosító kockázatviselése a jelen különös biztosí- tási feltételek alapján kiterjed a fedezetbe vont, üzembe helyezett, működőképes állapotú elektronikus berende- zésekre, függetlenül attól, hogy ezek éppen működnek-e, vagy nem.

2.3. A biztosított vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított/szerződő által megjelölt, az alább felsorolt vagyoncsoportokba tartozó elektronikus berendezések. Biztosított vagyontárgynak minősülnek ezeknek a rendeltetésszerű működéséhez szükséges, be- épített alkatrészei is, a 2.4. pontban foglaltak kivételével.

a) irodai és irodatechnikai berendezések (pl. elektro- nikus írógépek, asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok, mikrohullámú sütő, grillsütő, kávéfőző stb.);

b) távközlési berendezések (pl. telefonok a mobiltelefo- nok kivételével, telefonalközpontok, telefaxok, üzenet- rögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók);

c) híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai beren- dezések (pl. televízió- és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equalizerek, magnetofonok (deckek), lemez- játszó, CD-játszók, hangsugárzók, videorecorderek és

-lejátszók, műholdvevők beltéri egységei);

d) elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számí-

tógépek és adatfeldolgozó rendszerek az ezekhez tarto- zó perifériaegységekkel – a hordozható számítógépek kivételével –, pénztárgépek, banki kártyaleolvasók);

e) szünetmentes áramforrások.

2.4. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások

2.4.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosí- tási fedezet nem terjed ki

a) azokra a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatré- szekre, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybevé- telüknek megfelelően ismételt vagy időszakos cserére szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán, különös tekintettel a következőkre:

• Segédanyagok és fogyóeszközök, továbbá munka- közegek (pl. előhívó folyadék, reagens, katalizátor, hűtőanyag, kenőanyag, tűzoltó közeg, kazettába való szalag, film, festékkazetta, kép- és hanghordozók a rajtuk tárolt információkkal, film-fólia kombinációk, különlegesen előkészített papír, karakterformátum- hordozó, raszteres képernyő, pipetta),

• Egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyontárgy üzemi élettartama során gyakran cserélendők (pl. biz- tosíték, mintázó- és papírtovábbító henger, fényforrás, eldobható elem, szűrő).

b) a számítógépbe fixen, illetőleg nem fixen beépített adat- hordozókra, a rajtuk levő adatállományra, programokra,

c) pénz-, jegykiadó automatákra, játékgépekre, nyerőgépekre.

2.4.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai al- katrészek belső hatásra bekövetkező káraira. A jelen ki- zárás nem vonatkozik a cserélhető alkatrészek/modulok biztosítási eseményből bekövetkező vagyonkáraira.

b) a fizikai károsodás nélküli meghibásodás, működési za- var, működésképtelenség formájában előállt károkra.

3. A biztosítási összeg

Az elektronikus berendezések biztosítási összegét a biz- tosított/szerződő határozza meg.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A biztosított vagyontárgyak kárainak térítése az aláb- bi értéken történik:

4.1.1. Teljes kár esetén a biztosító a vagyontárgy a káridő- ponti valóságos (avult) értékét téríti meg.

4.1.2. Részleges kár esetén a biztosító a helyreállítási költ- séget – az új anyagok beépítéséből származó értéknöve- kedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos (avult) értékéig téríti meg.

4.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a valóságos érték minimális összege a káridőponti újrabe- szerzési ár 30%-a, függetlenül az életkortól és a használt- ság fokától. Ez alól kivételt képez az elektronikus adatfel- dolgozó eszközök térítése, amiről az általános biztosítási feltételek 3.9. pontja rendelkezik.

4.3. A biztosító az elektronikus berendezések alkatré- szeiben, illetőleg tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok a berendezésben keletkezett biztosítási eseménynek minősülő, a biztosító szolgálta- tási kötelezettségét eredményező kárral vannak okozati összefüggésben. A közbenső képhordozókban (pl. a fény- másoló, lézernyomtató stb. szeléndobja), illetve csövek- ben (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgencső, lézercső) keletkezett kár esetén a kártérítés az alábbiak szerint csökkentett mértékű:

· Közbenső képhordozók esetén a káreseményt megelőző használati időtartamra vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelően (a csökkentő tényező a használati időtar- tam és a – gyártó ajánlása szerinti – szokásos üzemi élettartam hányadosa).

· Csövek esetén a káridőponti (avult) érték az újrabeszer- zési ár havi 2%-ával csökken a 4.2. pont szerinti mini- mális értékig.

5. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségei

5.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási fel- tételek 7. pontjában írtak az irányadók az alábbikiegészíté- sekkel:

5.2. A biztosított a kármegelőzés érdekében köteles betar- tani a biztosított vagyontárgyak gyártójának utasításait és ajánlásait különösen az alábbiakra vonatkozóan, de nem ezekre korlátozva:

· építés és szerelés (különös tekintettel a tápegységre, a potenciálkiegyenlítő testelésre és a légkondicionálásra);

· általános üzemeltetés, szervizelés, karbantartás.

6. Egyéb rendelkezések

· A jelen különös biztosítási feltételekben nem érin- tetteket illetően az általános biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadók.

Az üzemszünet alatti költségek biztosítása

A jelen különös biztosítási feltételek a biztosított érvényben és hatályban lévő tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosí- tása különös biztosítási feltételeihez (a továbbiakban: alap- vagyonbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás.

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti a jelen különös biztosítási feltételekben részletezett felté- telek fennállása esetén az alap-vagyonbiztosításban fel- sorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben felmerült, a jelen különös biztosítási feltételek 4. pontjá- ban meghatározott költségeket.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap-vagyonbiztosítás kockázat- viselésének kezdete.

1.2. A biztosítás mind határozott, mind határozatlan időtartamra megköthető, kivéve, ha az alapul szolgáló va- gyonbiztosítás határozott időtartamú, mert ekkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott időtartamú lehet.

1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapul szolgáló vagyonbiztosítás évfordulójának napjával.

1.4. A biztosító a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet miatti költségekre a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak sze- rint nyújt fedezetet.

1.5. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szer- vezet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is.

1.6. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint lét- rejött biztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet alatti költsé- gek biztosítása is megszűnik.

1.7. A határozatlan időre kötött üzemszünet alatti költsé- gek biztosítása külön is felmondható az általános biztosí- tási feltételek 12. pontja szerint.

2. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában

2.1. Maximális kártalanítási időszak:

az üzemszünet-biztosítási szerződésben meghatáro- zott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és a maximális kártalanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzem- szünet alatti költségek biztosítása hatályának a megszű- nését követő időpontra is eshet.

2.2. Tényleges kártalanítási időszak:

az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyon- biztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.

3. A biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biz- tosítási eseménynek minősül

· a tűzkár,

· a robbanás- és összeroppanáskár,

· a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,

· az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépek- ben,

· a villámcsapáskár,

· a villámcsapás másodlagos hatása,

· a vízvezetéktörésből eredő vízkár,

· a viharkár,

· a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,

· a jégverés- és hónyomáskár,

· az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár,

· a technológiai csővezeték töréséből eredő kár,

· a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár,

· a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár

mint az alapul szolgáló vagyonbiztosítási események megvalósulása miatt fellépő, és a 4. pontnak megfelelő üzemszünet alatti költségek felmerülése, feltéve, hogy az alap-vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosí- tó a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesí- tésére köteles.

A fenti vagyonbiztosítási események meghatározását az alap-vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tartal- mazzák.

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából üzemszünet alatti költségeken azok a 4. pontban megha- tározott költségek értendők, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

3.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb va- gyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

3.3. Kizárások

A biztosító nem téríti meg a bevétel- és nyereségkiesést, to- vábbá azokat a költségeket, amelyek:

a) nem az alapul szolgáló vagyonbiztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási események bekövetke- zése miatt merültek fel;

b) az alapul szolgáló vagyonbiztosítási fedezet nem vo- natkozik a károsodott vagyontárgy(akra);

c) a nem károsodott készletek romlása miatti vesztesé- gek költségei;

d) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tila- lom, üzemkorlátozás következményei;

e) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, után- pótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, be- szerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;

f) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;

g) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

h) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;

i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;

j) a maximális kártalanítási időszakot követően merül- nek fel;

k) az önrészesedési időszak alatt keletkeztek.

4. A biztosított költségek

4.1. Az üzemszünet alatti költségek biztosítása az alábbiakra vonatkozik:

a) alkalmazotti bér, beleértve az éjszakára vagy mun- kaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségeit;

b) fuvardíjak, ha azok az üzemszünet csökkentése ér- dekében merültek fel, vagy amelyek a biztosított szer- ződéses kötelezettsége alapján fizetendők;

c) ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz bérleti díja;

d) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység folytatása céljából megkötött hitel- vagy lízingszerződés időarányos hitelkamatai, ügyleti ka- matai;

e) könyvvizsgálói költségek, melyek az üzemszünet alat- ti költségek tételes megállapítása érdekében, külső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel;

f) a biztosítási esemény miatt fizetendő biztosítási díj.

4.2. A jelen biztosítás nem fedezi az alábbiakat:

a) büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bír- ság, perköltség, késedelmi kamat;

b) bármilyen fajtájú adó és illeték;

c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, felta- lálói díjak;

d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlan- ügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

5. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított tevékenység éves bruttó forgalma háromszázhatvanötöd részének és a maximális kártalanítási időszak napjainak a szorzata.

6. A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának alapját az 5. pont sze- rinti biztosítási összeg képezi.

7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

7.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötele- zettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pont- jában meghatározottak szerint köteles eljárni.

7.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása, új anyagok alkalmazása és a műszak- szám változása;

b) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása;

c) a biztosított kockázatra vonatkozóan további biztosí- tási szerződés megkötése;

A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.

7.3. A bejelentési kötelezettség elmulasztása aránylagos kártérítést von maga után.

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A költségeket akkor téríti meg a biztosító, ha ezek a ráfordítások gazdaságilag megalapozottak.

8.2. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a biztosítottnak már a biztosítási esemény bekö- vetkezte előtt alkalmazásban lévő munkavállalói részére kifizetett munkabért téríti meg.

8.3. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és a kamatot.

8.4. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérí- tésének alapja a kifizetést tanúsító nyugták és befizetési lapok bemutatása.

8.5. A biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a bizto- sított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.

8.6. Önrészesedés

8.6.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napok- ban meghatározott azon időtartam, mely alatt a költsége- ket a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot megha- ladó üzemszünet esetén áll fenn, de a biztosító ez eset- ben sem tartozik kártalanítási kötelezettséggel az önré- szesedési időszak alatt felmerült költségekért.

8.6.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a kár- talanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési időszakot a szerződés tartalmazza.

8.6.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az éves bruttó forgalom egy napra eső összegét megszorozza az önrészesedési időszak nap- jainak számával.

9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszünet megelőzése érdekében.

9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár ese- tén ne semmisüljenek meg.

9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti költségeket a tőle elvárható minden lehetséges módon csökkenteni, és gondoskodnia kell róla, hogy tevékenység a lehető legrö- videbb időn belül újrainduljon.

9.4. Az üzemszüneti tartam rövidítésével összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terhe- li, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézke- désről a biztosítót előzetesen írásban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.

9.5. A biztosított köteles a költségek csökkentése ér- dekében együttműködni a biztosítóval, a biztosító pedig jogosult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.

10. A biztosító mentesülése

10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyan- olyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.

10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötele- zettsége alól, ha a biztosított megsérti a 7.1. pontban írt kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.

10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 9. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyre- állítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megtérítése alól.

11. A felek kötelezettségei a kárese- mény bekövetkezésekor, a kárbejelen- tés, a kárigény-érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége

11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.

11.2. A biztosított köteles a vagyonikár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyonikár felmérésének megkez- désekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen különös feltételek alapján is igényt tart a biztosító szolgáltatására.

11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· az üzemszünet alatti költségek becsült vagy várható elemeit és összegét,

· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.

11.4. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértéké- nek megállapításához szükségesek.

11.5. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat ter- helik.

12. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottak tekintetében az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vagyon- és felelősségbiztosításaira vonatkozó általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Géptörés-biztosítás

A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelke- zéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00. – (a továbbiakban: biztosító) a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződéseire alkalmazni kell.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén a jelen különös biztosítási feltételek sze- rint a biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tást teljesíti.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete

1.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítá- si feltételek 1. pontjának rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

1.2. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben (adatköz- lőben) egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölt gépekben, berendezésekben – Magyarország területén bárhol történő üzemelés során – bekövetkezett kárese- ményekre terjed ki.

2. A biztosítási események

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek – géptörésnek – minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő biztosí- tott vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti, a 2.1.2. pontban részletezett károkokból – vé- letlenül, váratlanul, balesetszerűen – bekövetkezett olyan tö- rése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint a törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechani- kai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következő deformációk formájában álltak elő: megnyú- lás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

2.1.1. A biztosító kockázatviselése kiterjed

a) az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen működnek, vagy nem működnek,

b) a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelye- zés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szere- lés vagy telephelyen belüli mozgatás alatt levő gépek- re.

A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek esetében kifejezetten csak a munkagépként működő járműben az e járművel való munkavégzés által okozott, továbbá e járműnek a munkavégzésre vagy köz- lekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki.

2.1.2. Géptörés-biztosítási káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kila- zulása,

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,

f) a szokásosnál nagyobb erőhatás, túlterhelés,

g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

h) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerű- en kitett berendezéseket),

i) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt követ- keztek be),

k) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berende- zések meghibásodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,

n) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás,

o) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorla-

tának hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavégzés),

p) a biztosított egyéb alkalmazottainak, megbízottainak gondatlansága.

2.2. Kizárások

2.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízve- zetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi jár- művek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek ös- szeomlása, megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szét- szerelés, azonkívül lopás, betöréses lopás és rablás.

A robbanás fogalmába nem tartozik bele – így nem minősül kizárásnak – a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramel- osztók törése.

b) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, vízkőlera- kódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karco- lódása,

c) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörés-biztosítási káreseményt idéznek elő más bizto- sított gépszerkezetekben, alkatrészekben,

d) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel.

2.2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) a gép

• próbaüzeme,

• szándékos túlterhelése,

• biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próba- terhelése,

• telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.

b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszer- számokban), gyártóeszközökben, öntőformákban, ön- tőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek,

c) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekek- ben, meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítósza- lagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabron- csokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek,

d) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szol- gáló – biztonsági berendezésében, a gép működésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,

e) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő,

f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek,

g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiöm- lő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) vesztesé- geként keletkeztek,

h) kötbér és bírság jellegű többletköltségként merültek fel,

i) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szárma- zó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelent- keztek (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elma- radt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség),

j) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légiposta- fuvar miatti többletköltségként merültek fel,

k) kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piac- vesztésből adódtak,

l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

m) a garancia és szavatosság körében megtérülnek,

n) más biztosítás alapján megtérülnek.

2.3. A biztosítható vagyontárgyak és költségek

2.3.1. A biztosítható vagyontárgyak:

2.3.1.1. A biztosított tulajdonát képező, nyilvántartásai- ban kimutatott tárgyi eszközei közül az

a) erőgépek, erőművi berendezések,

b) gépek, berendezések,

c) szállítóeszközök,

d) forgalmi rendszám nélküli járművek,

e) munkagépként működő, forgalmi rendszámos járművek.

f) mezőgazdasági vontatók és önjáró vagy vontatott munkagépek,

g) különleges felépítményű gépjárművek a munkavég- zésből eredő károk tekintetében.

2.3.1.2. Az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 2.3.1.1. pont szerinti vagyontárgyak.

2.3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) a számítógépek és elektronikus berendezések,

b) az építési vagy szerelési tevékenységgel együtt járó be- ruházás tárgyát képező vagyontárgyak,

c) a forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező sze- mély- és teherszállító közúti gépjárművek,

d) a vízi járművek és légi járművek,

e) a szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszer- számok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök,

f) a sűrűn cserélendő alkatrészek, porlasztófúvókák, sajto- lóformák (formázófelületek), védőrácsok, hő- és tűzálló falazatok, burkolatok, fogaskerekek, meghajtószíjak, meghajtóláncok, a szállítószalagok hevedere és gördülő elemei, gumiabroncsok, összekötő kábelek, nem fémből készült alkatrészek, tömlők, tömítések, szűrők, sziták és csomagolóanyagok,

g) az elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák.

2.3.3. Biztosítható költségek

A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási össze- get határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptöréskáraival összefüggés- ben indokoltan és igazoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgá- lati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az

a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szüksége- sek,

e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei,

f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közmű- vekben, közüzemi berendezésekben keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

3. A biztosítási összeg

3.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak a 3.3., 3.4. és 3.5., pontok szerinti értéke, valamint a biztosít- ható költségeknek a 3.6. pont szerinti összege, amelyet a mindenkori tárgyévre a biztosított/szerződő határoz meg. A biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illet- ve vagyontárgyankénti, továbbá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyontárgy érté- kének megállapítási módszerét a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

3.2. A biztosítottnak a vagyontárgyankénti és vagyoncso- portonkénti, illetve a költségekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyen- ként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan a szerződésben előírt határidőre meg kell határoznia. Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek a telephe- lyi adatközlő lapokon biztosítási összeggel megjelölt va- gyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minősülnek.

A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsoportok, vagyontárgyak között nem csoportosíthatók át.

3.3. Ha a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes vagyoncsoportonkénti biztosítható vagyont biz- tosítják, akkor a biztosítási összeg megállapításánál a biztosítási tárgyévre vonatkozó legmagasabb értéket kell meghatározni. Gépenkénti biztosítás esetén a biztosítási összegeket tételes jegyzékben fel kell sorolni.

3.4. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) 30%-os technikai avultságot el nem érő gépek: új érték,

b) az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt gépek: valóságos érték.

3.5. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási össze- ge: a valóságos érték.

3.6. A biztosítható költségek biztosítási összege:

a biztosítási év folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülő, a feltételek 2.3. pontjában fel- sorolt költségek – a biztosított/szerződő által (pl. becslés- sel) meghatározott – legmagasabb értékeinek összege.

3.7. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő értékmeghatározási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot tételesen részleteznie kell, azonosítha- tó módon feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyoni érték meghatározásának módsze- rét.

3.8. A biztosítási összegeknek a jelen különös biztosítási feltételek szerinti meghatározása, illetve a vagyontárgyak értékének változása szerinti módosítása a biztosított/ szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

3.9. A biztosító káreseményenkénti és biztosítási éven- kénti szolgáltatásának felső határa a biztosított kocká- zatviselési helyre (telephelyre) a vagyontárgyanként, va- gyoncsoportonként – az értékmeghatározás módszerével

– számított és vagyoncsoportonként összesített biztosí- tási összeg.

4. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

4.1. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- ségeire vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 6. pontjában írtak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

4.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonérték 10%-ot meghaladó változása,

b) a vagyon telephelyek közötti átcsoportosítása,

c) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása,

d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítá- sa,

e) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítá- sa,

f) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekö- vetkező módosulások,

g) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

h) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása és új anyagok alkalmazása,

i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító – a 2.2. pontban felsorolt kizárások figye- lembevételével – megtéríti a vagyontárgyakban bekö- vetkezett géptöréskárokat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási kárese- ményeivel összefüggésben merültek fel.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károkat a biztosítási tárgyidőszakra vonatkozóan, koc- kázatviselési helyenként (telephelyenként), az adatköz- lőn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként, továb- bá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.

5.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása

5.2.1. Általános rendelkezések

5.2.1.1. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyon- tárgyanként értékeli.

5.2.1.2. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az elő- ző pontokban foglaltaknak megfelelően.

5.2.1.3. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító

a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

5.2.1.4. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja a kár összegéből.

5.2.2. A vagyontárgyak kártérítési szabályai

5.2.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező gépek, beren- dezések kárainak térítése

Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

· Teljes kár: a káridőponti új érték, újra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési érték.

· Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy kár- időponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési új értékéig.

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

· Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

· Részleges kár: a helyreállítás költsége – az értékemelke- dés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

5.2.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térí- tése:

· Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

· Részleges kár: a helyreállítási költség – az értékemelke- dés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

5.2.3. A káreseményekkel kapcsolatos biztosított költsé- gek térítése

5.2.3.1. A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt – a 2.3. pontban felsorolt – költségeket a telep- helyi adatközlőkben megjelölt értékig.

5.2.3.2. A biztosító a helyreállítás alatt a termelés tovább- folytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték- rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levoná- sával téríti meg.

5.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylé- sére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetve pótolták.

5.4. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre fizetett kárté- rítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

G 001. záradék

a géptörés-biztosításhoz

A hőnek, lángnak kitett berendezések biztosítási fedezete

1. A jelen záradék alapján a biztosítási fedezet többletdíj ellenében kiterjed a géptörés-biztosítás különös biztosí- tási feltételeinek 2.1.2. h) pontjában kivételként meghatá- rozott, hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zésekben túlhevülés miatt bekövetkezett károkra is.

2. A jelen záradékban nem érintetteket illetően a géptö- rés-biztosítás különös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.

Szállítmánybiztosítás

A belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási felté- telei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, szék- hely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a további- akban: biztosító) Allianz Vállalkozásvédelem szállítmány- biztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződéseket e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen különös biztosítási feltéte- lek szerint megtéríti a 1. pontban meghatározott bizto- sítási események miatt, a belföldről belföldi rendeltetési helyre végzett, illetve végeztetett szállítás során a bizto- sított szállítmányban keletkezett károkat és az 5.6. pontban megjelölt költségeket.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A szerződés létrejöttére és hatálybalépésére vonatko- zóan az általános biztosítási feltételek 1. pontjában írtak az irányadók.

1.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tálybalépését követően – egyéb megállapodás hiányában

– abban az időpontban kezdődik, amikor a szállítmányt a fuvarozás megkezdése céljából a tárolási helyről kiviszik (elmozdítják), és tart a fuvarozás egész folyamata alatt, be- leértve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat, valamint a közbenső tárolásokat; végül befejeződik, amikor a szállít- mányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevő) raktárá- ban vagy tárolási helyén elhelyezik, függetlenül az átvételi eljárás megtartásának időpontjától.

1.3. Ha a biztosított a biztosítási díjat a szállítás megkezdése után, de még a fuvarozás tartama alatt fizeti meg, a bizto- sítás, illetve a biztosító kockázatviselése a díjfizetést követő napon kezdődik.

Külön megállapodás hiányában a biztosító kockázatvise- lése a 2. pontban leírt biztosítási események bekövetke- zése miatti szükségszerű közbenső tárolás első 3 munka- napjára terjed ki.

1.4. A szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és tartályokban tá- rolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok szállítása esetén a biztosító kockázatviselése – egyéb megállapodás hiányá- ban – akkor kezdődik, amikor az árunak a szállítóeszköz- be való berakodása, illetve betöltése befejeződött, és tart a rendeltetési helyen történő kirakodás, illetve lefejtés megkezdéséig.

1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított veszélyére visszaszállított szállítmányra.

1.6. Ha a fuvarozó/biztosított értesíti a címzettet a szál- lítmány megérkezéséről, a biztosító kockázatviselése az értesítés kézhezvételétől számított 48 óra elteltével, de legkésőbb a szállítmány megérkezésétől számított 5. nap

24. órájának elteltével megszűnik.

1.7. Ha a fuvarozó/biztosított a címzettet a szállítmány megérkezéséről bármely okból nem értesíti, a biztosító kockázatviselése a szállítmány megérkezésétől számított

5. nap 24. órájának elteltével megszűnik.

2. Biztosítási események

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül – az általános biztosítási feltételek- ben és jelen különös biztosítási feltételekben kizárt kocká- zatokon kívül – a biztosított veszélyére kiszállított és/vagy a biztosított veszélyére érkező és/vagy a biztosított telep- helyei között átszállított biztosított szállítmányban, annak megsemmisülése, sérülése, vesztesége miatt a kockázatvi- selés tartama alatt okozott károkra, amelynek oka:

a) tűz,

b) robbanás vagy összeroppanás,

c) elemi károk: vihar, villámcsapás, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, földrengés; kivéve a biztosított saját telephelyei közötti szállítás esetén a vihar és felhőszakadás okozta károkat,

d) a szállítóeszközt ért baleset,

e) hidak vagy más építmények beomlása, kivéve a súly- és méretkorlátozások be nem tartása miatti eseményeket,

f) a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltűnése,

g) a szállítmány berakása, elhelyezése és kirakása alkal- mával történt sérülés, kivéve, ha az anyagmozgatás nem megfelelő eszközzel vagy módon történt, és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza.

2.2. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásá- ban telephelyek közötti szállításnak minősül, ha a szállítás érdekében a szállító járműnek közutat vagy közforgalmú vasúti pályaszakaszt is igénybe kell vennie.

2.3. A jelen különös biztosítási feltételekben megadott veszélynem-definíciókra vonatkozóan a tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása különös biztosítási feltéte- leiben leírt meghatározások az irányadók.

2.4. Kizárások

A biztosítási fedezet – az általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl –nem terjed ki az alábbi károkra, költsé- gekre:

a) a kizárólag a telephelyen, üzemterületen belüli áru- vagy anyagmozgatás során keletkezett károkra;

b) a biztosított/szerződő saját fuvareszközzel végzett fuva- rozása közben keletkezett károkra, ha a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy azt túlterhelték;

c) azokra a károkra, amelyek a szállítmányok belső bi- ológiai folyamatainak (erjedés, penészesedés, belső romlás), illetve kártevők (férgek, rágcsálók, rovarok) okozta károknak a következményei, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény miatt állt elő;

d) az öngyulladás-, tűz- vagy robbanáskárokra, ha a bizto- sított szállítmányt a biztosított/szerződő vagy megbí- zottja tudtával olyan másik szállítmánnyal rakják össze, amely öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes;

e) a szállítmány sajátos természetéből, különösen kiszá- radásából, apadásából, súlyveszteségéből származó károkra, kivéve azt az esetet, ha az ilyen kár biztosítási esemény következménye;

f) a sértetlen külső csomagoláson belüli tartalomhiány miatti károkra;

g) azokra a károkra, melyeket a szállítmány címzett- je a kifogás nélküli átvételt követően állapított meg,

kivéve, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető, és az észlelést követően azonnal, de legkésőbb az érvény- ben lévő fuvarozási feltételekben megjelölt határidőn belül jelenti azt az illetékes szerveknek (fuvarozó, helyi önkormányzat, közjegyző stb.), és bevonásukkal jegyzőkönyvben igazolja, hogy a kár a fuvarozás tarta- ma alatt következett be;

h) azokra a károkra, amelyekkel kapcsolatban a bizto- sított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt – a biztosító hozzájárulása nélkül – kártérítési felelőssé- ge alól felmentette;

2.5. A biztosító nem téríti meg a biztosítási események kö- vetkeztében az élőállatokban bekövetkezett kárt.

2.6. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat vagy a károknak azt a részét, amelyek jogszabály vagy más biztosí- tás alapján megtérülnek.

2.7. A biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben (ajánlaton/ adatközlőn) megjelölt, saját vagy idegen tulajdonú – fuvaro- zásra kerülő – szállítmányokra (vagyontárgyakra) terjed ki.

3. Biztosítási összeg

3.1. A biztosítási összeg (kártérítési limit) a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének felső határa, amely a szerző- désben (ajánlaton/adatközlőn) káreseményenként és a biztosítási időszakra meghatározott maximum kártéríté- si összeg (kártérítési limit).

4. A biztosítási díj

4.1. A biztosítási díj a biztosított/szerződő által a választott kártérítési limitnek megfelelő díj, illetve a legkockázatosabb árucsoporthoz tartozó a kockázati szorzó szorzata.

4.2. A biztosított/szerződő a biztosítási díjat – egyéb megállapodás hiányában – legkésőbb a szállítás megkez- dése előtt tartozik megfizetni.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító a biztosítási összeghatárokon belül köteles helytállni a 2. pontban leírt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, továbbá az 5.6. pont szerinti költség vonatkozásában.

5.2. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szer- ződésben a károkozás időpontját magába foglaló egyéves biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.

5.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár és költ- ség teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása legfeljebb a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meghatározott, biz- tosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

5.4. Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelke- zésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

5.5. Az önrészesedés 5.9. pont szerinti összegét, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított/szerződő maga viseli.

5.6. A biztosító – külön díj felszámítása nélkül – az alábbi költségeket téríti meg biztosítási esemény bekövetkeztekor:

a) a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban fel-

merülő indokolt ráfordításokat, ha a kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kár- igényt elismerte,

b) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi) és szakértői költségeket,

c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált, igazolt fuvarozási többletköltségeket.

A biztosító szolgáltatása a fenti ráfordításokkal és költsé- gekkel együtt sem haladhatja meg a szállítmány biztosítási összegét, kivéve azt az esetet, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek.

5.7. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított/tulajdonos az adó visszatérítésére nem jogosult, és ugyanakkor a biztosí-

tási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének a figyelembevételével történt.

5.8. A szállítmánykárok megállapításakor a biztosító jogo- sult levonni az értékesíthető maradvány értékét a kártérítés összegéből.

5.9. Önrészesedés

5.9.1. Az önrészesedés mértéke a biztosított/szerződő ál- tal választhatóan az alábbi lehet:

a) káreseményenként a teljes kárösszeg 10%-a, de legalább 20 ezer Ft, vagy

b) káreseményenként a teljes kárösszeg 10%-a, de legalább 50 ezer Ft, vagy

c) káreseményenként a teljes kárösszeg 10%-a,

de legalább 100 ezer Ft, amely a kár összegéből levo- násra kerül.

5.9.2. Teljes kárösszegen a biztosító szerződésben vállalt

– egy biztosítási káreseménnyel összefüggő – valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendő.

5.9.3. Az 5.9.1. a) pont esetén a biztosított/szerződő az éves díj 5%-ának megfelelő összegű pótdíjat köteles fizet- ni, míg az 5.9.1. c) esetében az éves díjból 5%-os enged- ményre lesz jogosult.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Sz. 01. számú záradék

A rendkívüli csurgás, szivárgás és szóródás miatti károk fedezete

1. A belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeinek a jelen záradékkal való kiegészítése alapján

– az erre vonatkozó külön díj megfizetése ellenében – a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a jelen zára- déki fedezetre biztosított vagyontárgyakban külső hatás- ra bekövetkező rendkívüli csurgás, szivárgás és szóródás következtében keletkeznek, kivéve azokat, amelyek:

· a visszaszállított göngyölegekben,

· nem a kereskedelemben szokásos módon és gondos- sággal csomagolt árukban,

· a feladáskor már sérült árukban,

· ömlesztett és szálas termékekben, terményekben, termésekben, takarmányban keletkeztek.

2. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi szál- lítmánybiztosítás veszélynem szerinti speciális feltételei- ben rögzítettek az irányadók.

Sz. 02. számú záradék

A közönséges törés miatti károk fedezete

1. A belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeinek a jelen záradékkal való kiegészítése alap- ján – az erre vonatkozó díj megfizetése ellenében – a biztosító megtéríti a jelen záradéki fedezetre biztosított szállítmányban a szállítás tartama alatt, a szállítmány belső természetéből, tulajdonságából fakadóan ütődés, nyomás, rázkódás, hőmérséklet-változás vagy egyéb, a szállítással együtt járó behatás miatt keletkezett törés- és repedéskárokat, kivéve azokat, amelyek:

· a visszaszállított göngyölegekben,

· nem a kereskedelemben szokásos módon és gondos- sággal csomagolt árukban,

· a feladáskor már sérült árukban,

· ömlesztett és csomagolatlan árukban keletkeztek, illetve

· gyümölcs, zöldség, virág és más növény, valamint tojás szállítása esetén keletkeztek.

2. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi szál- lítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeiben rögzí- tettek az irányadók.

Sz. 03. számú záradék

A zárt karosszériás szállítóeszköz feltö- réseslopás-kárainak fedezete

A belföldi szállítmánybiztosítás különös biztosítási felté- teleinek a jelen záradékkal való kiegészítése esetén a biz- tosítási szerződés az alábbiakkal egészül ki:

1. Az erre vonatkozó biztosítási díj megfizetése ellenében a szállítmánybiztosítás kiterjed a biztosított/szerződő vagy alkalmazottja által szállítóeszközként használt zárt karosszériás gépjármű feltörésével a jelen záradéki fede- zetre biztosított szállítmányban okozott lopáskárokra. A biztosítási fedezet a szállítási útvonalra vonatkozik, arra korlátozódik.

2. A jelen biztosítás szempontjából feltöréseslopás-kár- nak minősül, ha a szabályosan lezárt gépjárműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitö- résével vagy a karosszérialemez felvágásával hatoltak be.

3. A biztosítás csak működő biztonsági berendezéssel (elektronikus jelzőrendszerrel, riasztóval) ellátott gép- járművekre köthető, illetve azokra vonatkozik. A biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha bizonyít- ják, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a biztonsági berendezés működött, illetve azt a bűncselekmény során erőszakos módon hatástalanították.

4. A biztosítás nem nyújt fedezetet azokra a feltöréses károk- ra, amelyek a szállítmány berakodása és a fuvareszköz elindu- lása közötti időszakban, illetve a fuvareszköz megérkezése és a szállítmány kirakodása közötti időszakban keletkeztek.

5. Nem téríti meg a biztosító az éjszakára (22.00 órától 6.00 óráig), illetve a lakott területen kívül a szállítóeszközben ha- gyott biztosított vagyontárgyakban keletkezett feltöréseslo- pás-károkat, kivéve azt az esetet, ha a szállítóeszközt zárt és őrzött telephelyen vagy lezárt helyiségben hagyták.

6. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi szál- lítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeiben rögzí- tettek az irányadók.

A tűz-üzemszünetbiztosítás

A jelen különös biztosítási feltételek a biztosított érvény- ben és hatályban lévő tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása különös biztosítási feltételeihez (a további- akban: alap-vagyonbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás.

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti

jelen különös biztosítási feltételekben részletezett felté- telek fennállása esetén az alap-vagyonbiztosításban fel- sorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben bekövetkezett bruttó nyereségkiesést.

A biztosító a tényleges kártalanítási időszak alatti bruttó nyereségkiesést, valamint a tűz-üzemszünetbiztosítási feltételek 4.1. pontjában meghatározott könyvvizsgálói költségeket téríti meg.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap-vagyonbiztosítás kockázat- viselésének kezdete.

1.2. A biztosítás mind határozott, mind határozatlan időtartamra megköthető, kivéve, ha az alapul szolgáló va- gyonbiztosítás határozott időtartamú, mert ekkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott időtartamú lehet.

1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapul szolgáló vagyonbiztosítás évfordu- lójának napjával.

1.4. A biztosító a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet miatti, a jelen különös biztosítási feltételek szerinti pénzügyi veszteségekre nyújt fedezetet.

1.5. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szerve- zet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is.

1.6. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létrejött tűz-üzemszünetbiztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet-biztosítás is megszűnik.

1.7. A határozatlan időre kötött tűz-üzemszünetbiztosítás külön is felmondható az általános biztosítási feltételek

12. pontja szerint.

2. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:

2.1. Nettó árbevétel:

az értékesített – vásárolt és saját termelésű – készletek,

valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

2.2. Közvetett (állandó) költségek:

azok a költségek, amelyek nagysága független az üzle- ti forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Az alkalmazotti bér a jelen biztosítás szempontjából teljes egészében állandó jelle- gűnek minősül.

2.3. Közvetlen (változó) költségek:

azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forga- lommal arányosan változnak.

2.4. Bruttó nyereség:

a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek kü- lönbsége.

2.5. Nettó nyereség:

a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek kü- lönbsége.

2.6. Bruttó nyereségráta:

a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.

2.7. Bruttó nyereségkiesés:

a tervezett bruttó nyereséghez képest a tényleges kárta- lanítási időszak alatt képződött veszteség. Összegét úgy kapjuk meg, hogy a tervezett éves bruttó nyereség és a tervezett nettó árbevétel hányadosát (azaz a bruttó nye- reségrátát) megszorozzuk a tényleges kártalanítási idő- szak alatt képződött nettó árbevétel-csökkenéssel.

2.8. Árbevétel-csökkenés:

a tervezett és megfelelően igazolt nettó árbevétel és a tényle- ges kártalanítási időszak alatti nettó árbevétel különbsége.

2.9. Maximális kártalanítási időszak:

az üzemszünet-biztosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási kárese- mény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és a maxi- mális kártalanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzemszünet-bizto- sítás hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet.

2.10. Tényleges kártalanítási időszak:

az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyon- biztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.

3. A biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biz- tosítási eseménynek minősül

· a tűzkár,

· a robbanás- és összeroppanáskár,

· a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,

· az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépek- ben,

· a villámcsapáskár,

· a villámcsapás másodlagos hatása,

· a vízvezetéktörésből eredő vízkár,

· a viharkár,

· a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,

· a jégverés- és hónyomáskár,

· az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár,

· a technológiai csővezeték töréséből eredő kár,

· a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár,

· a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár

mint az alapul szolgáló vagyonbiztosítási események megvalósulása miatt fellépő, és a 4. pontnak megfelelő üzemszünet alatti költségek felmerülése, feltéve, hogy az alap-vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosí- tó a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesí- tésére köteles.

A fenti vagyonbiztosítási események meghatározását az alap-vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tartal- mazzák.

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából tűz- üzemszüneti veszteség az alap-vagyonbiztosításban felso- rolt biztosítási eseményekkel közvetlen okozati összefüggés- ben bekövetkezett bruttó nyereségkiesés, amely magában foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevétel-csökkenése miatt elmaradt nettó nyereséget és azokat az állandó költsé- geket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

3.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb va- gyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

3.3. Kizárások

Nem minősül üzemszüneti veszteségnek, illetve a biztosí- tó nem téríti meg az üzemszüneti veszteségek azon részét, amelyek:

a) nem az alapul szolgáló vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt álltak elő;

b) az alapul szolgáló vagyonbiztosítási fedezet nem vonat- kozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra;

c) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei;

d) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek;

e) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei;

f) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpót- lásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzés- hez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;

g) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következtek be;

h) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

i) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, vala- milyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kárta- lanítási és egyéb kötelezettségek;

j) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;

k) olyan üzletvesztések, amelyek szerződések, megrende- lések felmondása miatt akkor következtek be, amikor az üzemszünet megszűnését követően a tevékenység már folytatható lett volna;

l) a maximális kártalanítási időszakot követően merülnek fel;

m) az önrészesedési időszak alatt elháríthatók.

4. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek

4.1. Az üzemszüneti károk, költségek:

4.1.1. A nettó nyereség csökkenése miatti veszteség: Ennek alapját az előző év azonos időszakában kimutatott nettó nyereség képezi.

4.1.2. Állandó költségek:

Azok az állandó költségek biztosíthatók, melyek az üzem- szünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és amelye- ket az a kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodott volna.

4.1.3. A könyvvizsgálói költségek:

Azok a könyvvizsgálói költségek biztosíthatók, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében kül- ső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.

4.2. A nem biztosítható költségek:

A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási fe- dezet nem terjed ki a következő költségekre, veszteségekre:

a) a büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bír- ság, perköltség, késedelmi kamat;

b) a bármilyen fajtájú adó és illeték;

c) a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalá- lói díjak;

d) az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszerzésére fordított költségek, az üzemanyag- és energiadíjak, ha ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges rá- fordítások vagy alap-, illetve készenléti díjak;

e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonat- kozóan szerződéses kötelezettséggel, valamint a külde- mények díjmentesítési költségei;

f) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevéte- lek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások,

különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyle- tekből származó nyereségekre és költségekre.

5. A biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosí- tott állandó költségeinek az összege.

A biztosítási összegeket – a könyvvizsgálói költség kivéte- lével – külön meg kell határozni

· a maximális kártalanítási időszakra, illetve

· a biztosítási tárgyévre (12 hónapra) vonatkozóan.

A könyvvizsgálói költségeket a maximális kártalanítási időszakra kell meghatározni.

5.2. Ha a kockázatviselés időszakában a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosí- tott telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújt- ja, az ezért fizetendő vagy fizetett összeget az árbevétel- nél figyelembe kell venni.

5.3. Az 5.1. pont szerinti biztosítási összegeket a megelő- ző üzleti év nettó árbevételéből, bruttó nyereségéből a várható növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatároznia. Ha a maximális kártalanítási időszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapí- tásának alapjául a kártalanítási időszakkal megegyező tartamú azon időszak szolgál, amely alatt a legmaga- sabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte.

5.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelőző üzleti év nem teljes, ilyen módon a teljes évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a nettó árbevételt és a bruttó nyereséget a tört év adatai alapján, becsléssel kell megállapítani.

5.5. A biztosítási összegeket veszteségcsoportonként külön, vagy veszteségcsoportokra összevontan kell meghatározni.

5.6. A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a bizto- sított által választott összeg.

5.7. A biztosítási összeg meghatározásához szükséges adatokat a biztosított szolgáltatja.

5.8. A felek a biztosítás értéktartásának érdekében bizto- sítási szerződésenként a 000 000 000 Ft alatti biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával, a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, az alap-vagyonbiztosítás árnövekedési rátájával megnöve- lik. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási össze-

gek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a szolgáltatás szempontjából mértékadó biztosítási össze-

geket. A biztosítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján.

6. A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának alapját az 5.1. pont szerinti biztosítási összegek képezik.

7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

7.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési köte- lezettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.

7.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:

a) a biztosítási összeg – a várható bruttó nyereség – 10%-ot meghaladó mértékű növekedése,

b) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása, új anyagok alkalmazása és a műszakszám változása;

c) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása;

d) a biztosított kockázatra vonatkozóan további biztosítási szerződés megkötése;

A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díj- módosulást von maga után.

7.3. A bejelentési kötelezettség elmulasztása aránylagos kártérítést von maga után.

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A biztosító a tényleges kártalanítási időszak alatti brut- tó nyereségkiesést téríti meg a szerződésben a kártalanítá- si időszakra meghatározott biztosítási összeg erejéig.

8.2. A kárral kapcsolatos könyvvizsgálói költségek bizto- sítása esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa a szerződésben meghatározott biztosítási összeg. A könyv- vizsgáló költségeit számlával kell igazolni.

8.3. Kár bekövetkezésekor a biztosító vizsgálja a megadott biztosítási összeg helyességét.

8.4. Ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a biztosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacso- nyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereségcsök- kenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biztosítási összeghez aránylik.

8.5. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biztosítási ös- szeg 25%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a tényleges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszámolá- sos formája megszűnik, és a biztosító a kárt a 7.3. pont- ban írottak szerint arányosan téríti meg.

8.6. Az állandó költségeket csak akkor téríti meg a biztosí- tó, ha ezen ráfordítások gazdaságilag megalapozottak, és ha ezeket a biztosított az üzemszüneti kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodta volna.

8.7. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg.

8.8. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és a kamatot.

8.9. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérí- tésének alapja a kifizetést tanúsító nyugták és befizetési lapok bemutatása.

8.10. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított – és a jogszabályok sze- rint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsök- kenési leírásait.

8.11. A biztosított nem igényelhet többletkártérítést, illet- ve hosszabb időre történő térítést azon a címen, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapot- nak megfelelően történt, és/vagy a káresemény helyreállí- tását egybekötötte a vállalkozás felújításával, bővítésével vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével.

8.12. A tevékenység egyéb okból történő tényleges szüne- teltetésének ideje alatt bekövetkező biztosítási kárese- mény esetén a biztosító csak az arra az időszakra vonat- kozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.

8.13. Az üzemszüneti veszteség megállapításánál mind- azokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha a káresemény nem következett volna be, ugyanis a biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.

8.14. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási időszak lejártáig tartó idő alatt az intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből származik.

8.15. Önrészesedés

8.15.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napok- ban meghatározott azon időtartam, amely alatt a fellépő bruttó nyereségcsökkenés miatti veszteséget a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot meghaladó üzemszü- net esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik szolgál- tatási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatti üzemszüneti veszteségek miatt.

8.15.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési idő- szakot a szerződés tartalmazza.

8.15.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos bruttó nyereségkiesést megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszüneti veszteségek megelőzése érdekében.

9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár ese- tén ne semmisüljenek meg.

9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tőle elvárható minden lehetséges módon enyhíteni, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzem működése a lehető legrövidebb időn belül meginduljon.

9.4. A veszteség enyhítésével – az üzemszüneti tartam rövidítésével – összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót elő- zetesen írásban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyon- tárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.

9.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektől függően, külön megállapodás alapján a

biztosítási összegen belül megtéríti

· a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével,

· a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihelyezésével, valamint

· a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

9.6. Ha a kárrendezés során megállapítható, hogy több- letköltség felhasználásával a műszakilag indokolt időnél rövidebb idő alatt megtörténhet az újra-üzembehelyezés, a felmerülő többletköltséget a biztosító megtéríti. A biz- tosított a biztosító terhére ilyen többletköltség megfize- tését csak akkor vállalhatja, ha annak felmerülése előtt ahhoz a biztosító írásban hozzájárult, és a hozzájáruló nyilatkozatban rögzítették a többletköltség jellegét és várható összegét.

9.7. Az üzemszüneti veszteség csökkentése miatti rendkí- vüli költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ilyen módon elkerülni kívánt üzemszüneti veszteség.

9.8. A biztosított köteles együttműködni a biztosítóval a veszteség enyhítése érdekében, a biztosító pedig jogosult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.

10. A biztosító mentesülése

10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyan- olyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.

10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötele- zettsége alól, ha a biztosított megsérti a 7.1. pontban leírt kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.

10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 9. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való hely- reállítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mente- sül a mulasztásból eredő többletkár megtérítése alól.

11. A felek kötelezettségei a kárese- mény bekövetkezésekor, a kárbejelen- tés, a kárigény-érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége

11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.

11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének meg- kezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen szerződés alapján üzemszüneti veszteség megtérítésére is igényt tart.

11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· az üzemszüneti veszteség becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét,

· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.

11.4. A biztosított legkésőbb a tényleges kártalanítá- si időszak lejártát követő harminc napon belül köteles könyvszakértő által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti veszteség kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre;

b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeiről és költségeiről, amelyeket a tényle- ges kártalanítási időszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);

c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási idő- szak alatt az üzemszüneti veszteség következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).

11.5. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértéké- nek megállapításához szükségesek.

11.6. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat terhelik.

12. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Általános felelősségbiztosítás

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosított, annak alkalmazottja, va- lamint megbízottja (a továbbiakban: biztosított) által

· a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetőleg

· a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül

okozott kár, amelynek megtérítéséért a biztosított a ma- gyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik (felelősség a szerződésen kívül okozott károkért, ún. de- liktuális kárfelelősségi tényállás).

2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:

a) a biztosítottal szerződéses jogviszonyban álló fél teljesí- tési segédjének/alvállalkozójának okozott károkra,

b) a valamely termék vagy szolgáltatás hibájából származó károkra,

c) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, ille- tőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében ter- mészetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a fog- lalkoztatott,

d) a szerződésszegéssel a másik szerződő félnek okozott károkra (szerződésszegésért való felelősség, ún. kont- raktuális kárfelelősség),

e) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által tapo- sással, lelegeléssel okozott károkra,

f) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségük- ben okozott károkra,

g) a valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

h) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

i) a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) el- veszéséből eredő károkra,

j) a légi közlekedési tevékenység folytatásával okozott ká- rokra,

k) a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra,

l) az ún. kátyúkárokra,

m) a vegyszerszórási károkra.

3. Az általános felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető

3.1. a bérlői szerződésszegéssel a bérbeadónak okozott ká- rokra, az alábbi feltételekkel:

· a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben

megjelölt bérlemények bérlőjeként, a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okoz, és amelyet megté- ríteni köteles.

· a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugulása, kiömlő víz vagy gőz által okozott károk megtérítésére vállal kötelezettséget a bérlői felelősség fennállása esetén.

· az általános biztosítási feltételek 4.2. i) pontja nem vonatkozik a biztosítási szerződésben megjelölt bérle- ményben elhelyezett – és a bérbeadó tulajdonát képező

– vagyontárgyakban okozott károkra.

· a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. d) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérbe- adónak okozott károkra.

· az általános biztosítási feltételek 4.2. f) pontja nem vonatkozik a bérbeadót megillető bérleti díj megfizeté- sének elmaradásából eredő pénzügyi veszteségre.

3.2 a bérbeadói szerződésszegéssel a bérlőnek okozott ká- rokra, az alábbi feltételekkel:

· a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meg- határozottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérlemények bérbeadójaként a bérleti szerződés megsze- gésével a bérlőnek okoz, és amelyet megtéríteni köteles.

· a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, vízvezeték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai csővezeték törése, víz vagy gőz, tűzoltó berendezés kilyukadása által okozott károk megtérítésére vállal kötelezettséget a bérbeadói felelősség fennállása esetén.

· a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. d) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérlő- nek okozott károkra.

4. A biztosítási díj képzésének különös szabályai

4.1. A biztosítási összegeken túl a biztosítás díjalapja az általános biztosítási feltételek 5.3.3. b) pontjának megfe- lelően az alábbi:

a biztosított éves üzleti forgalmának

· teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén),

· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

4.2. Üzleti forgalmon a biztosítottnak a fenti időszakra vonatkozó értékesítési bruttó árbevétele értendő, ami a biztosított (szervezet) egészére vonatkozik. Az üzleti forga- lommal nem rendelkező nonprofit biztosítottak esetében a költségvetési előirányzatot, illetőleg az alapító okiratban meghatározott bevételek összegét kell figyelembe venni.

5. A biztosító visszakövetelési joga

5.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint sú- lyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, illetőleg akiért a biztosított jogszabály szerint felelősség- gel tartozik (megbízottja vagy alkalmazottja):

· hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végzett,

· a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek ha- tása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

· a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsér- tésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy fo- lyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló szabály- szegésből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény.

6. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól

6.1. A társaságunk által 2005. november 1-jétől terjesztett általános felelősségbiztosítási termék feltételeitől ez a biztosítás csupán annyiban tér el, hogy a különös biztosí- tási feltételek kizárólag a bérlői és a bérbeadói felelősség- re nyújtanak pótdíj ellenében kiegészítő fedezetet, a többi rendelkezés nem változott meg.

7. Záró rendelkezések

7.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire vonatkozó általános biztosítási feltételek az irányadók.

Munkáltatói felelősségbiztosítás

1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános biztosí- tási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

- biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett munkáltató.

2. Fogalommeghatározások

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

a) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvéte- lezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és

a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében mun- kát végző személy, ideértve a kirendelt munkavállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati képzés ideje alatt.

d) Károsult: a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult munkavállaló és/vagy annak a károkozással összefüg- gésben kártérítésre jogosult közeli hozzátartozója.

e) Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

f) Kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkálta- tók közt létrejött megállapodás alapján a munkaválla- lót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi, feltéve, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban áll egymással.

g) Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a köz- szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogvi- szonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) vég-

zett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján végzett munka, valamint a munkáltató által kezdemé- nyezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka, mindezen felül ideértendő az iskolarendszerű szakkép- zésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzése is.

h) Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett mun- kavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, va- lamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó ren- delkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjá- ból biztosítási esemény: a biztosított munkavállalójának a munkabalesete által okozott kár.

4. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:

a) a foglalkozási megbetegedés és a szervezett munkavég- zéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredetű megbetegedés okozta károkra,

b) a munkavállalókat/hallgatókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szál- lítóeszközön, utazás során történt,

c) a kölcsönvett munkaerő munkabalesetéből származó károkra,

d) a távmunkát végző munkavállaló munkabalesetéből származó károkra,

e) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szervei tagjai- nak munkabalesetéből eredő károkra.

5. A biztosítási díj kiszámításának különös szabályai

5.1. A biztosítás díjalapjai az általános biztosítási feltéte- lek 5.3.3. b) pontjában megjelölt biztosítási összegen túl az alábbiak:

a biztosított bruttó munkabérköltségének

· a teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén),

· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatá- sok összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt mun- kavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.

6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya

6.1. Az általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegé- szítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyzőkönyv másolatát.

7. A biztosítási szolgáltatás

7.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biz- tosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötele- zettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott

· egészségbiztosítási ellátás, valamint

· a baleseti nyugellátás vonatkozásában.

8. A biztosító visszakövetelési joga

8.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja sze- rint a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosí- tott jogszabály szerinti felelősséggel tartozik

· a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végezte,

· a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

· a kárt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset, illetőleg a fentiek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.

9. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól

9.1. A társaságunk által 2005. november 1-jétől terjesztett munkáltatói felelősségbiztosítási termék feltételeitől ez a biztosítás annyiban tér el, hogy a különös biztosítási feltételek

· nem tartalmaznak munkaerő-kölcsönzésre és távmun- kára vonatkozó fedezetkiterjesztési lehetőséget,

· a szervezett munkavégzés fogalma kiegészült az iskola- rendszerű szakképzésben részesülő hallgatók gyakorla- ti képzésével, következésképpen a hallgatók munkabal- eseti kárainak megtérítésére is fedezetet nyújt a termék,

· a 21/2006. (V. 31.) AB-határozatnak megfelelően módosult a foglalkozásimegbetegedés fogalma, azaz nem lehet hivatkozni a szűkítő listát megadó rendeletimellékletre.

10. Záró rendelkezések

10.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire vonatkozó általános biztosítási feltételek az irányadók.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

1. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

· Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

· Környezetkárosodás: a környezetszennyezés következ- tében a környezetnek vagy valamely elemének oly mér- tékű változása, hogy a változást megelőző állapot csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg olyan változás, amely az élővilágot kedvezőtle- nül érinti.

· A környezet elemei: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág.

2. A biztosítási esemény

2.1. A jelen környezetszennyezési felelősségbiztosítási fel- tételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a másnak okozott olyan kár:

amelyet a biztosított (a) hirtelen, (b) váratlan, (c) előre nem látható környezetszennyezéssel okoz, és amely (d) a normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza, és ami (e) környezetkárosodásnak minősül,

2.2. továbbá amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

2.3. feltéve, hogy a káresemény nem minősül biztosítás- sal nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

Mind a 2.1−2.3., mind az (a)−(e) pontokban foglalt felté- teleknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a kár- esemény biztosítási eseménynek minősüljön.

3. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:

a) a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségé- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térítendő kárra,

b) a szavatossági, jótállási és garanciális igényekre, továbbá az ezen igényekből eredő károkra,

c) a termékfelelősségi károkra,

d) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, ille- tőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében ter- mészetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a fog- lalkoztatott,

e) a bányakárra,

f) magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott ká- rokra,

g) a biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkra,

h) a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra,

i) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által tapo- sással, lelegeléssel okozott károkra,

j) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által a talajban taposással vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra,

k) a bűncselekménnyel okozott károkra (pl. környezetkáro- sítás, termékkárosítás, rongálás),

l) a környezeti állapot és minőség hátrányos megváltozá- sából eredő kár (ún. ökológiai kár) felszámolásával és a károkozást megelőző állapot helyreállításával kapcsolat- ban felmerült költségekre és kiadásokra,

m) a hulladékgazdálkodással okozott károkra.

4. A biztosítási díj számításának különös szabályai

4.1 A biztosítási összegeken túl a biztosítás díjalapja az általános biztosítási feltételek 5.3.3. b) pontjának megfe- lelően az alábbi:

a biztosított éves üzleti forgalmának

· teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén),

· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

Üzleti forgalmon a biztosítottnak a fenti időszakra vonat- kozó értékesítési bruttó árbevétele értendő, ami a biztosí- tott (szervezet) egészére vonatkozik. Az üzleti forgalom- mal nem rendelkező nonprofit biztosítottak esetében a költségvetési előirányzatot, illetőleg az alapító okiratban meghatározott bevételek összegét kell figyelembe venni.

5. A biztosító visszakövetelési joga

5.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint sú- lyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított

− vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik −:

· a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy

· az abban meghatározott feltételek hiányában végezte, és a kár ezzel közvetlen okozati összefüggésben keletke- zett, vagy

· a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okoz- ta, vagy

· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatá- sa alatt és ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy

· ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, vagy

· a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, folyama- tos megsértésével okozta.

6. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól

6.1. Ez a termék a társaságunk által 2005. november 1-jé- től terjesztett környezetszennyezési felelősségbiztosítás feltételeitől annyiban tér el, hogy a biztosító kockázat- viselése a továbbiakban már nem terjed ki a környezeti állapot és minőség hátrányos megváltozásából eredő kár (ún. ökológiai kár) felszámolásával és a károkozást meg- előző állapot helyreállításával kapcsolatban felmerült költségekre és kiadásokra. Kiterjed ugyanakkor – a bizto- sítási összegek erejéig – magára az élővilágot ért környe-

zetkárosítás megtérítésére, valamint a hulladékgazdálko- dással okozott károkra.

7. Záró rendelkezések

7.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire vonatkozó általános biztosítási feltételek az irányadók.

Szolgáltatás-felelősségbiztosítás

1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános bizto- sítási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

· Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jog- alany, aki üzletszerű tevékenysége keretében szolgálta- tás nyújtására irányuló szerződést kötött, illetve szerző- déseket köt, és e szerződés(ek) alapján a szolgáltatást maga nyújtja.

2. Fogalommeghatározások

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

a) Szolgáltatás:

a biztosított által kötött szerződés alapján, a bizto- sított üzletszerű tevékenysége körében, a szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek birtokában, ellenszol- gáltatás fejében végzett olyan tevékenység, amely

• árubeszerzéssel és/vagy építési beruházással nem jár, és

• amely tevékenységet természetes személy biztosí- tott esetén maga a biztosított, nem természetes sze- mély biztosított esetén a biztosított azon munkavál- lalója vagy tagja végzi, aki a tevékenység végzéséhez a szükséges hatósági vagy más engedéllyel, illetve végzettséggel rendelkezik.

Ahhoz, hogy egy tevékenység a jelen különös biztosítá- si feltételek értelmében szolgáltatásnak minősüljön, a fenti felsorolás valamennyi elemének fenn kell állnia.

b) Árubeszerzés: olyan tevékenység, amely valamely do- log tulajdonjogára vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.

c) Építési beruházás: az építmény, építményrész, épít- ményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, hely- reállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének

építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szerelési munkák.

d) Üzletszerű tevékenység: olyan tevékenység, amelyet a biztosított jövedelem- vagy nyereségszerzés céljá- ból, ellenszolgáltatás fejében rendszeresen végez, és amely tevékenység a biztosított vállalkozói igazolvá- nyában vagy létesítő okiratában a tevékenység végzé- sének megkezdésétől annak befejezéséig megszakítás nélkül szerepel.

e) Teljesítési segéd: a biztosított által a szolgáltatás telje- sítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozá- si szerződés esetén az alvállalkozó). A jelen általános szerződési feltételek alkalmazása során nem minő- sül teljesítési segédnek a biztosított munkavállalója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesítésében munkavi- szony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt:

· a biztosított − vagy olyan személy, akinek a magatartá- sért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik −

· a biztosítási szerződés mellékletét képező ajánlaton meghatározott, bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont és szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből eredő valamely kötelezettségét

· felróható módon megszegi,

és ezzel a kötelezettségszegéssel

· a biztosított szerződéses partnerének vagy a partner munkavállalójának a vagyonában, életében vagy egész- ségében kárt okoz,

· és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és

· a kár nem minősül a biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fentibekezdésbenfelsorolt valamennyifeltételfennáll.

4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:

a) a valamely termék hibájából származó károkra,

b) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, ille- tőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében ter- mészetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a fog- lalkoztatott,

c) olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,

d) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségük- ben okozott károkra,

e) valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

f) az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

g) a szerződésen kívül, harmadik személyeknek okozott ká- rokra,

h) a szerződésben foglalt szolgáltatást meghaladó tevé- kenységgel okozott károkra,

i) a biztosított által engedély nélkül végzett tevékenység- ből eredő károkra,

j) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő károkra,

k) a késedelmes szolgáltatásból eredő károkra,

l) a szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában kialakult vita kö- vetkeztében előterjesztett károkra,

m) biztosítási esemény miatt a termelés (szolgáltatás) le- állásából, szüneteléséből, valamint a szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő következményi károkra,

n) szavatossági és jótállási igény érvényesítésével kapcso- latban a károsult részéről felmerült költségekre,

o) a közüzemi szolgáltatással okozott károkra (víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás, csatorna),

p) az árubeszerzés, valamint építési beruházás során, illet- ve annak kapcsán okozott károkra,

q) az építési/szerelési tevékenységből eredő károkra,

r) külön megállapodás hiányában a biztosított teljesítési segédje (pl. alvállalkozója) által okozott károkra,

s) az adatvédelemi szabályok megsértésével, a szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályok megsértéséből, to- vábbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgála- ti titok) megsértéséből eredő károkra,

t) a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következ- tében beálló károkra,

u) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvénye- síthető igényekre,

v) a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre,

w) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőt tájé- koztató nyilatkozat által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,

x) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra.

5. A biztosítási díj képzésének különös szabályai

5.1. A biztosítási összegeken túl a biztosítás díjalapja az általános biztosítási feltételek 5.3.3. b) pontjának megfe- lelően az alábbi:

a biztosított éves üzleti forgalmának

· teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén),

· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

Üzleti forgalmon a biztosítottnak a fenti időszakra vonat- kozó értékesítési bruttó árbevétele értendő, ami a biztosí- tott (szervezet) egészére vonatkozik. Az üzleti forgalom- mal nem rendelkező nonprofit biztosítottak esetében a költségvetési előirányzatot, illetőleg az alapító okiratban meghatározott bevételek összegét kell figyelembe venni.

6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya

6.1. Az általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegé- szítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell

· a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést);

· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító

a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;

· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üz- leti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat.

7. A biztosító visszakövetelési joga

7.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint sú- lyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, illetőleg akiért a biztosított jogszabály szerint felelősség- gel tartozik (megbízottja vagy alkalmazottja):

· a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel össze- függésben keletkezett.

· a kárt a szolgáltatásra vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta.

· a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta.

· a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kár- megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabálysze- rű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére.

· a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézke- déseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító,

illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezé- sének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

· a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltő szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.

8. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól

8.1. A társaságunk által 2005. november 1-jétől terjesztett szolgáltatás-felelősségbiztosítás feltételeitől ez a termék a következőkben tér el:

· A biztosítási szerződés szerkezete módosult. A bizto- sítási szerződést a szerződésekre vonatkozó, általá- nos rendelkezéseket tartalmazó általános biztosítási feltételek, illetve a biztosított/szerződő által választott kockázatra vonatkozó, speciális feltételeket tartalmazó különös biztosítási feltételek alapján kell megkötni;

· A szerződéskötéskor nem szükséges bemutatni azt a vállalkozási/megbízási szerződést, amelyre a fedezet vonatkozik. Elegendő a tevékenység megjelölése, a kárrendezésnél viszont elengedhetetlen a szolgáltatás elvégzésére alapul szolgáló szerződés bemutatása.

A többi rendelkezés nem változott meg.

9. Záró rendelkezések

9.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje két év.

9.2. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire vonatkozó általános biztosítási feltételek az irányadók.

Termékfelelősség-biztosítás

1. A biztosítás tárgya

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. − a céget nyilvántartó bíróság: a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság; cégjegyzék- szám: Cg. 00-00-000000; székhely: 1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52. − a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján, a vagyon- és felelősség- biztosításokra vonatkozó általános biztosítási feltételek és a jelen Különös biztosítási feltételek szerint megtéríti a biztosított által előállított, gyártott, importált vagy for-

galmazott és a biztosítási esemény bekövetkezése előtt fedezetbe vont hibás termék által okozott károkat.

2. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános bizto- sítási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

· Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jogalany, aki a termék előállítója, gyártója, importálója vagy forgalmazója.

3. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában

3.1. termék: minden ingó dolog, valamint a villamos energia.

3.2. hibás termék: egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában az adott terméktől elvárható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának idő- pontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később na- gyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.

3.3. dolog: fizikai léttel bíró, tulajdonba vehető tárgy.

3.4. gyártó: a termék előállítója, valamint az, aki a termé- ken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkü- lönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyár- tójaként tünteti fel.

3.5. importáló: a külkereskedő, illetve külkereskedelmi bi- zományi szerződés esetén a megbízó.

3.6. egyesítés, illetve vegyítés: egyesítésről vagy vegyülés- ről van szó, ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek vagy vegyülnek úgy, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költekezés- sel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani.

3.7. feldolgozás, illetve átalakítás: feldolgozásról vagy átala- kításról van szó, ha valaki másnak a dolgából saját mun- kájával másfajta dolgot állít elő.

3.8. kár: a szerződő fél által bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont hibás termék által

a) okozott és xxxxxxxxx a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár, illetve

b) más dologban okozott, a kár bekövetkezésekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-kö- zépárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb kár, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magán- használat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a káro- sult is rendszerint ilyen célra használta.

3.9. sorozatkár:

a) ugyanazon termék azonos hibával okozott kárainak összessége, amelyért egy biztosított köteles helytállni, vagy

b) olyan károk, amelyek azonos gyártási hibára vezethetők vissza, és amelyekért egy biztosított köteles helytállni.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

4.1. A biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 1.3. pontjában írt rendelke- zések az irányadók.

5. A biztosítási szerződés hatály balépése, a kockázatviselés kezdete

5.1. A biztosítási szerződés a felek által megállapított na- pon lép hatályba, feltéve, hogy a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat esedékességkor megfizeti.

5.2. A felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosí- tási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor:

a) a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy

b) a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podnak meg, vagy

c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

5.3. A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási kötvény a kockázatvise- lés első napját „a szerződés kezdete”, utolsó napját – ha az a szerződéskötéskor meghatározható – „a szerződés vége” megjelöléssel tartalmazza.

5.4. A felek ettől eltérő megállapodása hiányában a szer- ződés hatálybalépésére és a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 1.4. pont- jában írt rendelkezések az irányadók.

6. A biztosítás tartama, a biztosítási év- forduló és a biztosítási időszak

6.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. Határozott időtartamú szerződés legfeljebb két évre köthető.

6.2. A biztosítás tartamára, a biztosítási évfordulóra és a biztosítási időszakra vonatkozóan a jelen különös biz- tosítási feltételekben nem szabályozottakat illetően az általános biztosítási feltételek 1.5. pontjában foglaltak az irányadók.

7. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály

7.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott és a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkezett, legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biz- tosítási eseményekre terjed ki (felelősségbiztosítási fedezet).

7.2. A biztosítási esemény okozásának időpontja az a nap, amelyen a biztosított a hibás terméket előállította, gyár- totta, importálta, illetve forgalomba hozta.

7.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen a kár a károsultnál bekövetkezett, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amelyen a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte.

7.4. A kárbejelentés időpontja az a nap, amelyen a biztosí- tott a kárt írásban bejelentette a biztosítónak.

7.5. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennál- lása érdekében a szerződő fél több egymást követő idő- szakra úgy köt termékfelelősség-biztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbinak a megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott és be- következett, és legkésőbb az utolsó szerződés megszűné- sének napjától számított harminc napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

7.6. A jelen különös biztosítási feltételek szerint megkö- tött szerződés alapján a biztosító a hibás termék magyar- országi felhasználása során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

8. A biztosítási esemény

8.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerző- dés hatálya alatt:

· a biztosított

· a biztosítási szerződés mellékletét képező ajánlaton meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás idő- pontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a bizto- sító által fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel

a) halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást és ezál- tal vagyoni vagy további nem vagyoni kárt okoz, illetve

b) más dologban a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középár- folyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárt okoz, ha a más dolog szokásos rendeltetése sze- rint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta, és a bekövetkezett kárért a biztosított a termékfele- lősségről szóló 1993. évi X. törvény szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és mindez nem minősül a 9. pont alapján biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor követke- zik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi felté- tel fennáll.

8.2. Egy biztosításieseménynek minősül a sorozatkár, vala- mint ha egy károkozó magatartás több személynek okozkárt.

9. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biztosí- tási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:

· a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb felelősségen alapuló károkra,

· az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

· a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvénye- síthető, illetve a más biztosítással biztosítási fedezetbe vont igényre,

· a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre,

· a biztosítási esemény miatt a termelés (szolgáltatás) leállásából, szüneteléséből, valamint a termék hibájából eredő következményi károkra,

· a szoftverhibából eredő károkra,

· a reklámba foglalt nyilatkozattal okozott károkra,

· a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra,

· a biztosított által engedély nélkül előállított, gyártott, importált, forgalmazott termék hibájából eredő károkra,

· a biztosított munkajogi felelőssége alapján térítendő károkra,

· az olyan károkra, amelyekre − az általános és a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés megkötésekor − a biztosító által terjesztett általános, szolgáltatási és környezetszennyezési felelős- ségbiztosítás fedezete kiterjed,

· az olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,

· magában a hibás termékben, illetve a hibás termék más termékkel való egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átala- kítása során, továbbá ezen folyamatok következtében ma- gában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra,

· a károsultnak a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatos költségeire,

· a károsultnak a hibás termék visszahívásával, illetve meg- semmisítésével kapcsolatos költségeire,

· a termék használati útmutatójában, kezelési útmutatójá- ban vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanú- sítványában, termékleírásában, címkéjén, csomagolásán foglaltaktól eltérő használat következtében bekövetkezett károkra,

· a termék használati útmutatójának, kezelési útmutatójá- nak vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanúsít- ványának, termékleírásának, címkéjének, csomagolásának hiányosságai miatt bekövetkezett károkra,

· a terméknek a jogszabály által előírt használati útmutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett károkra,

· a környezetszennyezéssel okozott, a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztből eredő károkra,

· a különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobiltele- fon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra,

· a villamos energia mint hibás termék által okozott károkra,

· a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények által okozott károkra,

· a fogamzásgátló szerek és vérkészítmények által okozott károkra,

· a vegyszerek és gázok által okozott károkra,

· a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségével kapcsolatos kárigényekre,

· a dohányipari termékek által okozott károkra,

· a fegyverek, töltények, egyéb haditechnikai eszközök, robbanóanyagok, valamint ezek alkatrészei által okozott károkra,

· az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkö- télpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjármű- alkatrészek által okozott károkra.

10. A biztosítási összegek. A biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg

10.1. A biztosítási összegek tekintetében a jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra vonatko- zóan az általános biztosítási feltételek 3.15–3.21. pontjá- ban foglalt rendelkezések az irányadók.

10.2. Törtév esetén a biztosító nem számít időarányos biz- tosítási összeget.

11. A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai

11.1. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan, egyéb megállapodás hiányában biztosítási időszakon- ként határozza meg.

11.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

· a biztosítani kívánt termék;

· az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási idősza- konkénti biztosítási összeg;

· a biztosítás időtartama;

· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága;

· a biztosítás üzemeltetési költsége;

· a biztosított üzleti forgalma a szerződéskötést megelő- ző egy évben;

· a biztosított várható forgalma abban az időszakban, amelyre a biztosítási díj vonatkozik;

· a biztosított tényleges forgalma abban az időszakban, amelyre a biztosítási díj vonatkozott (lásd: különbözeti díj);

· 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény);

· a biztosítási fedezetbe vont termékre vonatkozó ter- mékfelelősségi szabályok;

· a biztosító kérésére az ügyfél által a kockázat felméré- séhez megadott egyéb adatok;

· a jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés hatálya alá tartozó biztosítottak által alkotott veszélyközösség jellemzői.

11.3. A biztosítási díj alapja a biztosított éves forgalma.

11.4. A biztosított a biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével vagy a bizto- sító által előírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerűen aláírt formában köteles a biztosítónak beje- lenteni.

11.5. A biztosító a biztosított adatközlése (nyilatkozata) alapján határozza meg a biztosítási díjat. A biztosító a dí- jat, annak fizetési módját és esedékességét írásban közli a szerződő féllel.

11.6. A biztosítottnak a biztosítással fedezett naptári év lejártát követő március 31-éig közölnie kell a biztosítóval tényleges forgalmát. Ha a tényleges forgalom értéke ±5%- ot meghaladó eltérést mutat a biztosított által az adott biztosítási évre megadott várható forgalom értékéhez képest, és ennek alapján a díjkülönbözet eléri vagy meg- haladja az 50 000 Ft-ot, akkor a biztosító a tényleges for- galom alapján − a várható forgalom alapján meghatáro- zott biztosítási díj számítása során alkalmazott módszer szerint – különbözeti díjat határoz meg.

Ha a biztosító különbözeti díjat tartozik visszafizetni, ak- kor azt az adatszolgáltatástól számított 45 napon belül köteles teljesíteni a szerződő fél számára.

Ha a különbözeti díjat a szerződő félnek kell fizetnie, akkor a különbözeti díjat és annak fizetési határidejét

– amely határidő legalább a különbözeti díjról szóló érte- sítés megküldésétől számított 15 nap − a biztosító a biz- tosított adatszolgáltatását követő 30 napon belül írásban közli a szerződő féllel.

11.7. Határozott időtartamra kötött szerződés esetén, ha a biztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a biztosítási szerződések a jelen különös biztosítási felté- telek 7.5. pontja szerint kerülnek megkötésre, a szerződő köteles a következő biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlatát írásban, legkésőbb a határozott időtartamra kötött szerződés megszűnése előtti 45. napig, cégszerűen aláírt formában a biztosítónak megküldeni.

11.8.Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a szerződő fél a következő biztosítási időszak díjának meg- határozásához szükséges adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát adatközlő kitöl- tésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban, legkésőbb a következő biztosítási időszakot megelőző 45. napig, cégszerűen aláírt formában köteles a biztosítónak megküldeni.

11.9. A biztosítási díj – egyéb megállapodás hiányában − minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegű díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes.

11.10. Ha a felek a biztosítási díj több részletben való fize- tésében állapodnak meg, az első részlet megfizetése után esedékessé váló részletek mindig a biztosítási időszak azon időszaka első hónapjának 15. napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.

12. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- sége

12.1. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges különösen az a tény, információ, adat, illetve körülmény, amely a kockázat elvállalását (lásd a 12.2. pontot), illetve a biztosítási díj mértékét befolyásoló tényezőkre, a szer- ződő fél, illetve a biztosított nevére, székhelyére, illetve az általános biztosítási feltételek 6.1. pontjában leírtakra vonatkozik.

12.2. A szerződő fél, illetve a biztosított a 13.1. pont sze- rinti dokumentumokban, tényekben, információban, adatokban, körülményekben bekövetkezett lényeges vál- tozást – ha a jelen különös biztosítási feltételek külön ha- táridőt nem állapítanak meg (lásd: 12.7., 12.8., 12.9. pont)

– a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon be- lül írásban köteles bejelenteni a biztosítónak.

12.3. Ha a szerződő fél, illetve a biztosított olyan új do- kumentum, tény, információ, adat birtokába kerül, vagy olyan új körülmény lép fel, amely a biztosító kockázatvi- selése szempontjából lényeges, akkor azt – egyéb rendel- kezés hiányában – a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítónak.

12.4. A szerződő fél, illetve a biztosított három napon belül

köteles a biztosítónak bejelenteni:

· a gazdálkodó szervezeti formájában bekövetkezett változást;

· a termék előállításához, gyártásához, forgalmazásához, importálásához szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá megszűnését;

· a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegy- zés módjában bekövetkezett változást;

· a biztosítottra vonatkozó felszámolási, csőd- és végel- számolási eljárások megindítását.

A határidő számítása szempontjából a határidő első napja:

· az engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, illetve meg- szűnése esetén az erről szóló határozat kézbesítését,

· a cégjegyzésben történt változás esetén a változás bejegyzéséről szóló végzés kézbesítését,

· csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a bírósági/cégbírósági eljárás megindítását, illetve nem a biztosított által indított eljárások esetén az eljárásról való tudomásszerzést

követő nap.

13. A biztosítási szolgáltatás

13.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra a 10. pont szerint meghatározott összeghatárokig megtéríti a károsult kárait az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figye- lembevételével.

13.2. A biztosítási szolgáltatásra vonatkozóan a jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakat illetően az általános biztosítási feltételek 10.2. pontjának rendelkezései az irányadók.

14. A kárbejelentés és a biztosító teljesítése

14.1. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított öt napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak (kárbejelentés). A biz- tosító a károsult igénybejelentése alapján nem járhat el.

A kárbejelentésnek az általános biztosítási feltételek 9.3. pontjában írtakon túlmenően tartalmaznia kell:

· a hibás termék megnevezését;

· azt, hogy a biztosított a termék előállítójaként, gyártója- ként, forgalmazójaként vagy importálójaként köteles-e a helytállásra.

14.2. A kárrendezési eljárás során a biztosított köteles a biztosítónak megadni a szükséges felvilágosításokat, to- vábbá lehetővé kell tennie, hogy a biztosító ellenőrizhes- se a kárbejelentést, illetve a felvilágosítások tartalmát.

14.3. Ha a biztosított csak a kárbejelentést követően jut a birtokába a 15.1. pontban felsorolt, továbbá a biztosító által kért valamely ténynek, körülménynek, adatnak, in-

formációnak vagy dokumentumnak, akkor azt a tudomá- sára jutását követő öt napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.

14.4. A kár bekövetkezését, összegét, továbbá a biztosí- tó helytállási kötelezettségének fennállását és annak összegét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat, jegyző- könyveket, okiratokat, szakértői véleményeket és egyéb

dokumentációt a biztosított köteles a neki történt átadás- tól számított öt napon belül a biztosító rendelkezésére bocsátani.

14.5. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott ha- tározatot a kézbesítéstől számított öt napon belül köte-

les a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha a biztosított a kézbesített határozattal szemben jogorvoslattal kíván

xxxx, erről a szándékáról is köteles a biztosítót a határozat átadásával egyidejűleg írásban tájékoztatni, majd a jog- orvoslati kérelem benyújtásától számított öt napon belül a jogorvoslat tartalmáról is köteles a biztosítót tájékoztatni.

14.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, vagyis a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettsége alól, ha a biztosított nem tesz eleget a 15. pontban meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségé- nek, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

14.7. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti ki. A biztosított csak akkor követel- heti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított a biztosítóval szembeni követelését kizárólag ebben az esetben jogo- sult engedményezni.

15. A biztosító visszakövetelési joga

15.1. A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított − vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biz- tosított felelősséggel tartozik − a kárt szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

15.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyo- san gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított − vagy az, akinek a magatartásáért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik −:

a) a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meg- határozott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, infor- matikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüg- gésben keletkezett.

b) a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalma- zására, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta.

c) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta.

d) a károkozó magatartás észlelését követően kár- megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével

megszegte, és a kár, illetve annak egy része a kármeg- előzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével megelőzhető lett volna. Ebben az eset- ben a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére köteles a biztosí- tott.

e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okoz- ta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedé- seket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító,

illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezé- sének lehetőségére írásban figyelmeztette, és a levél- ben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvár- ható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

16. A járadék tőkésítésének és a tőkeér- ték megállapításának szabályai

16.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.3. pontjában foglalt rendelkezések az irány- adók.

17. A biztosított kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettsége

17.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 7. pontjában leírt rendelkezések az irányadók.

18. A biztosítási szerződés módosítása

18.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös meg- egyezésével, írásban módosítható.

19. A biztosítási szerződés megszűnése, a szerződésből eredő igények elévülése

19.1. A biztosítási szerződése megszűnésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 12. pontjában leírt ren- delkezések az irányadók.

19.2. Az általános és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje – a 20.3. és 20.4. pontban foglaltakat kivéve

– két év. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

19.3. Ha jogszabály a 20.2. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött szerző- désből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

19.4. Ha jogszabály a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvénye- sítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez két évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

20. A személyes adatok kezelése

20.1. A személyes adatok kezelésére vonatkozóan az álta- lános biztosítási feltételek 13.1. pontjában leírt rendelke- zések az irányadók.

21. Eltérés a korábbi szerződéses gyakorlattól

21.1. A termék a társaságunk által 2004. május 1-jétől ter- jesztett termékfelelősség-biztosítás feltételeitől csupán annyiban tér el, hogy a kockázatra vonatkozó speciális fel- tételek a jövőben – az általános rendelkezéseket tartalma- zó általános biztosítási feltételeket kiegészítve – a különös biztosítási feltételekben szabályozottan jelennek meg, és az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket, amelyek alap- ján a biztosítási szerződés megkötésre kerül.

21.2. A jelen termékfelelősség-biztosítás különös biztosí- tási feltételei az alábbi pontokban térnek el lényegesen a biztosító által 2004. április 30-áig terjesztett termékfele- lősség-biztosítás általános szerződési feltételeitől:

a) A biztosítás kifejezetten a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvényre épül.

b) A biztosítási fedezet kiterjeszthető a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei által okozott károk- ra is.

c) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ide- je két évre emelkedett.

d) Megszűnt a biztosítási összeg automatikus indexálá- sa.

e) Az önrész minimális értéke biztosítási eseményen- ként a bekövetkezett kár 10%-a, de legalább 150 000 Ft.

f) A biztosítási fedezet nem terjed ki:

• olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;

• kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigé- nyekre;

• szoftverhibából eredő károkra;

• tisztességtelen piaci magatartással, a reklámba fog- lalt nyilatkozattal, illetve a tájékoztatási kötelezett- ségre vonatkozó szabályok megsértésével okozott károkra;

• biztosított által engedély nélkül előállított, gyártott, importált, forgalmazott termék hibájából eredő károkra;

• a különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra;

• a genetikailag módosított termékek által okozott károkra;

• a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, fo-

gamzásgátló szerek, vérkészítmények által okozott károkra;

• vegyszerek és gázok által okozott károkra;

• a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségével kapcsolatos kárigényekre;

• a dohányipari termékek által okozott károkra;

• a fegyverek, töltények, egyéb haditechnikai eszkö- zök, robbanóanyagok, valamint ezek alkatrészei által okozott károkra;

• az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjárműalkatrészek által okozott károkra.

g) A biztosítási díj alapja a biztosított éves forgalma, kü- lönbözeti díj meghatározására pedig csak akkor kerül sor, ha a tényleges forgalom értéke ± 5%-ot, a díjkü- lönbözet pedig 50 000 Ft-ot meghaladó eltérést mutat.

h) Súlyosan gondatlan károkozásnak minősülnek a kár- megelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettség megsér- tésének a 16.2. d), valamint a 16.2. e) pontban foglalt esetei.

22. Záró rendelkezések

22.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire vonatkozó általános biztosítási feltételek az irányadók.

J 03. számú záradék

a hűségkedvezmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozásvédelem)

1. A jelen hűségkedvezmény-záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő vállalja , hogy a biztosítási szerződést 3 éven át fenntartja, a biztosító az Allianz Vállalkozásvédelem biztosítási csomag éves díjából a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megha- tározott mértékű hűségkedvezményt nyújt. Ha a szerző- dés a hároméves időtartamon belül díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő köteles a nyújtott díjkedvezményt a biztosítónak megfizetni.

2. A jelen megállapodás a harmadik teljes biztosítási időszak lejárta után az évfordulótól számítva ismételten életbe lép a következő három biztosítási időszakra addig, amíg a szerződő felek ettől eltérő megállapodást nem kötnek.

3. A jelen záradékban nem érintetteket illetően a biztosí- tási szerződésben rögzítettek az irányadók.

V 505. számú záradék

a kármentességi engedmény nyújtásáról

(Allianz Vállalkozásvédelem

– vagyonbiztosítási módozatok)

1. A jelen záradék alapján az Allianz Vállalkozásvédelem biztosítás éves díjából a biztosító a biztosított kármentes- sége esetére a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meg- határozott vagyonbiztosítási módozatokból az ott megha- tározott mértékű kármentességi engedményeket nyújtja.

2. Ha a biztosítási időszak alatt a megkötött Allianz Vál- lalkozásvédelem biztosítási szerződésében (ajánlaton/ adatközlőn) meghatározott, a felek által megjelölt módo- zatok és záradékok kockázatviselési körébe tartozó kár- esemény következik be, a biztosító a kártérítési összegből levonja a kármentesség címén nyújtott engedményt.

3. A kármentesség vizsgálata szempontjából a kárese- mény bekövetkezésének időpontja az irányadó, és a kármentességi engedmény címén nyújtott összeget a biz- tosító akkor is jogosult a kárösszegből levonni, ha a kárt utólag, a biztosítási időszak lejártát követően jelentették be, de a kár abban a biztosítási időszakban következett be, amelyre az engedmény vonatkozott.

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

AHB-41130

Allianz Hungária Biztosító Zrt. 00-00-000-000

xxx.xxxxxxx.xx