Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. június 3-iki ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. június 3-iki ülésének jegyzőkönyvéből
V-132/59.642/2004. sz. H A T Á R O Z A T:
Tárgy: Települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának létrehozása
1. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának létrehozásáról szóló előterjesztést megtárgyalta.
A Közgyűlés kinyilatkoztatja:
a) szándékát a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi önkormányzati társulás létrehozására.
b) hogy a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004 (IV. 15.) Korm. sz. rendeletben megjelölt közszolgáltatások közül legalább 3 közszolgáltatásnak a III. fejezetben részletezettek szerinti ellátását, valamint a IV. fejezet szerinti területfejlesztési feladatok közös ellátását, szervezését legalább 3 évre vállalja.
2. A közgyűlés felhatalmazza:
a) a polgármestert és a jegyzőt a kimunkált társulási megállapodás tervezetének és a társulás alapító okiratának kistérségű szintű egyeztetésére , aláírására és
b) a többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásával összefüggő pályázat benyújtására.
Felelős: polgármester jegyző
Határidő: 2004. június 30.
3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az együttműködés tapasztalatairól első alkalommal a költségvetési koncepciót tárgyaló közgyűlésen adjon tájékoztatást.
Felelős: polgármester
Határidő: 2004. november 30.
Kmft.
Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx sk. K á x x Xxxxxx sk. jegyző polgármester
A kiadmány hiteléül: kiadó
MISKOLC KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA
Miskolc kistérség önkormányzatai – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. § -a alapján – abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A jelen megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoznak létre. A társulás határozatlan időre jön létre. A kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező többcélú társulást hoznak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására.
2. A Társulás neve: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Társulás).
3. A Társulás székhelye: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.
A Társulás tagjai, tagjainak székhelye és lakosságszáma: 1. számú melléklet szerint.
4. A Társulás működési területe: az 1. számú mellékletben szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe.
5. A Társulás bélyegzője: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása felirattal ellátott körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
6. A Társulás jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, pénzügyi-gazdasági feladatait Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek keretében ellátja különösen:
- az önkormányzatok intézményeinél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, a cél-, téma- és utóvizsgálatot, továbbá a Polgármesteri Hivataloknál és a Körjegyzőségeknél függetlenített belső ellenőrzési feladatokat,
- előkészíti a vizsgálati programot és a megbízólevelet, elvégzi az előkészítés egyéb feladatait,
- írásba foglalja az ellenőrzés megállapítását, indokolt esetben felveti a felelősség megállapítását,
- ellátja a realizáló tárgyalással kapcsolatos feladatokat,
- igény szerint elkészíti az ellenőrzés tapasztalatairól szóló tájékoztatót,
- részt vesz az egyes önkormányzatok külső ellenőrzését végző vizsgálatok realizáló tárgyalásain, a tapasztalatok feldolgozásában és hasznosításában,
- pályázat benyújtása a Társulás működéséhez szükséges költségek biztosítása céljából.
7. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Társulás Tanácsa által megbízott polgármester látja el.
8. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás gondoskodik.
9.
a) A Társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-körzeti társulást hozhatnak létre.
A Társulás tervezett célját és feladatát azonban véleményezés céljából előzetesen a Társulási Tanács elé kell terjeszteni.
b) A mikro-körzeti társulás elsősorban az egymással szomszédos települések lakosságának alapszolgáltatásait biztosítja.
c) A mikro-körzeti társulás előkészítését e Társulás munkaszervezete végzi.
d) A mikro-körzeti társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák. A mikro-körzeti feladatellátó társulás a többcélú társulási rendszer része.
II.
A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA
1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben szabályozott alábbi feladat- és hatásköröket ruházzák át a Társulásra:
- területfejlesztés,
- egészségügyi ellátás,
- szociális ellátás,
- oktatás és nevelés,
- bűnmegelőzés.
Ezen feladatok tartalmának felsorolását jelen megállapodás 3. számú melléklete tartalmazza.
Jelen megállapodás jóváhagyását követően a feladatok ellátásának részletes szabályait a Társulási Tanács dolgozza ki.
E feladatok ellátására a közös fenntartású intézmények megjelölését, ezen intézmények vonatkozásában az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket a 4. számú melléklet tartalmazza.
2. A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatosan vezeti be, illetve látja el. A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabály-változások eredményeként kötelezővé váló feladatokra. A Társulás működésének alapvető célja, hogy a teljességre törekszik. E célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat.
3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során
- szakmai és komplex program előkészítő,
- javaslattevő,
- programmenedzselő,
- koordináló,
- döntést hozó,
- a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő,
- végrehajtó tevékenységet folytat.
4. E megállapodás 1. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás, a miskolci kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi – a megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozó – egybevont adatbázist működtet. Az adatbázissal szemben támasztott követelmény, hogy alkalmas legyen a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit.
A Társulás döntést előkészítő, koordináló és végrehajtás szervező feladata
1. A Társulás a feladatok megvalósítása során az e fejezet 2-6. pontjaiban foglaltak szerint jár el.
2. A programok tervezése és előkészítése során:
- számba kell venni, hogy milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához,
- fel kell mérni milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt,
- fel kell kutatni a szóba jöhető állami és nem állami külső és helyi forrásokat,
- meg kell vizsgálni, hogy más kistérségekkel történő együttműködésnek milyen lehetséges eljárása és módozata lehet, az ilyen irányú alternatíva elemzését előnyeivel és hátrányaival számba kell venni,
- fel kell tárni, hogy a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait milyen módon lehet összehangolni,
- számba kell venni az egyes programok tervezésénél a lehetséges együttműködők teljes körét.
3. A Társulás a program előkészítés munkafázisát követően, a programmenedzselés során:
- figyelemmel kíséri és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti),
- gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről,
- intézkedik a megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról.
4. A Társulás koordináló feladatkörében egyrészt az adott cél megvalósulásáig, másrészt, ha az adott tevékenység folyamatos működtetést igényel, valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi.
5. A Társulás a döntések végrehajtása és figyelemmel kísérése során:
- komplex módon elemzi a végrehajtást a cél megvalósulása szempontjából,
- a végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából - a Társulás Tanácsát összefoglaló elemzéssel és javaslattal tájékoztatja.
6. A döntésekhez a Társulás felhasználja az információs térségi adatbázist. Annak kialakításáig a Társulásban résztvevő önkormányzatok jegyzői közreműködésével kell az elemzéshez szükséges adatbázist összegyűjteni.
III.
A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE
A tagsági jogviszony keletkezése
1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületi (közgyűlési) határozattal mondják ki a Társulásban való részvételüket.
2. Az egyes önkormányzatok saját belső szabályzatukban foglaltak szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A Társulásból bármelyik résztvevő, a képviselő-testület (közgyűlés) kilépésre vonatkozó határozata megküldésével a naptári év végén kiléphet.
A kilépésre vonatkozó határozatot legalább 6 hónappal a kilépést megelőzően kell a Társulás képviseletét ellátó személynek írásban bejelenteni.
2. A Társulási tagság megszűnik:
- ha a település megszűnik, összeolvad vagy egyesül,
- ha a társulási tagság a Társulás megszűnését kimondja, s azt a Társulást képező települések képviselő-testülete (közgyűlései) megerősítik határozatukkal,
- ha a társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi alapba történő befizetést (több mint hat hónap) elmulasztják, vagy a cél megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének a Társulás tagja a Társulás döntésében megjelölt határidőben nem tett eleget, e jogcímen történő tagsági viszony megszűntetéséhez az összes szavazati arányhoz viszonyított többségi szavazat szükséges. A tagság a döntés kézbesítésével szűnik meg.
3. A tagság megszűnése esetén az a tag, amely visszatérítendő támogatásban részesült, köteles visszafizetési kötelezettségét azonnal teljesíteni.
A Társulás tagnyilvántartása
1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni, amely a határozatképesség és szavazati jog megállapításának alapja is.
2. A megállapodás 2. sz. mellékletét képező tagnyilvántartás a következőket tartalmazza:
- az önkormányzat megnevezését, székhelyét,
- a belépés időpontját (megállapodást jóváhagyó döntést tartalmazó testületi ülésről készült hiteles jegyzőkönyvi kivonatokat),
- az alapba évente folyamatosan fizetett összeget és a végleges támogatásként kapott összeget,
- a tagság megszűnésének időpontját.
3. A tagnyilvántartást a társulás munkaszervezete vezeti.
A Társulás szervei
1. A Társulás szervei a Társulás Tanácsa, a Társulás elnöksége, elnöke, elnökhelyettese(i), a Társulás mikro-körzeti társulása vagy társulásai, a Társulás szakmai, az ágazati közszolgáltatási feladatokat előkészítő szakmai és eseti bizottsága(i), a Társulási Tanács irányító és stratégiai munkáját előkészítő jegyzői kollégium, valamint a Társulás munkaszervezete.
2. A Kistérségi Többcélú Társulás Tanácsa egyben a Kistérségi Területfejlesztési Tanács szerveként is működik.
A Kistérségi Területfejlesztési Tanács működésére a területfejlesztési törvényben foglaltakat alkalmazza.
Társulási Tanács
1. A Társulás döntést hozó, vezető szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket.
2. A Társulási Tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. A Társulási Tanács alakuló ülését a székhely település önkormányzatának polgármestere hívja össze, a többcélú kistérségi társulás megalakulását követő tizenöt napon belül.
3. A Társulási Tanács alakuló ülésén, titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz - amennyiben a Társulási Tanács tagjainak száma a huszonötöt meghaladja - a jelenlévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettes(ek) személyére az elnök tesz javaslatot.
4. A Társulási Tanács elnöke, elnökhelyettese(i) megválasztásához a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező tag igen szavazata szükséges.
5. Amennyiben a Társulási Tanács alakuló ülésén egyik jelölt sem kapja meg a (4) bekezdésben meghatározott számú igen szavazatot, vagy a Társulási Tanács tagjai az elnök személyére nem tettek javaslatot, úgy a Társulási Tanács elnöke a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere.
A Társulás Elnöksége
1. A Társulás elnöksége 9 tagú. Az elnökség ellátja azokat a feladat-és hatásköröket, amelyeket a Társulási Tanács – a társulási megállapodás keretei között – reá átruházott.
2. A Társulás elnökségének tagja az elnök, az elnökhelyettes(ek) tisztségüknél fogva, továbbá a Társulás Tanácsa által az önkormányzati ciklus idejére megválasztottak. A Társulás Tanácsa elnökségi tagja személyére bármely társulási tanácstag javaslatot tehet. A Társulási Tanács elnökségének tagja az lesz, aki az összes szavazatok számához viszonyított többségi szavazatot megkapja. Ha a megválasztható tagok számához viszonyítva több jelölt kapja meg a többségi szavazatot, akkor tag az, vagy azok javasoltak lesznek, aki, vagy akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatot elnyerők között a sorrendet újabb szavazással kell eldönteni. Az újabb szavazás során a több szavazatot kapó válik az elnökség tagjává.
3. Az elnökséget a Társulási Tanács elnöke vezeti. Az elnökség döntését ülésén határozattal hozza, az elnökség minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
4. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülését az elnök és legalább a tagok fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévők több mint felének igen szavazata szükséges.
5. Az elnökség döntését nem lehet végrehajtani, ha ellene a Társulási Tanács tagjainak egynegyede a jegyzőkönyv megküldésétől számított három munkanapon belül írásban kifogást emel. A kifogásolt döntésről a Társulási Tanács a következő ülésén dönt.
6. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a Társulási Tanács ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke tizenöt napon belül megküldi a társulás tagjainak és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
7. A Társulás elnöksége segíti a Társulás elnökének és elnökhelyettesének a munkáját, közreműködik a Társulás Tanácsa ülésének előkészítésében, kapcsolatot tart a Társulás Tanácsa tagjaival, és közreműködik a döntések végrehajtásában.
8. A Társulási Tanács a költségvetés megállapítását és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását, valamint törvény által meghatározott feladat-és hatásköreit az elnökségre nem ruházhatja át.
9. Az elnökség működésére, a Társulati Tanácsnak történő beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket egyebekben a Társulási Tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A Társulás Elnöke
1. A Társulás elnöke egyben az elnökség elnöke. Az elnököt a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére választják meg. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztásához a Társulás eredeti szavazati számához viszonyított többség szükséges.
2. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét külön meghatalmazás nélkül a Társulás elnökhelyettese látja el.
3. Az elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
A Társulás Elnökhelyettese
1. A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ. Az elnökhelyettes(ek) személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökhelyettesének megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többség kell.
2. Több elnökhelyettes esetén a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg azt, hogy melyik elnökhelyettes helyettesíti az elnököt.
Mikro-körzeti társulás
1. A Társulások azon tagjaiból (polgármestereiből) áll, mely tagok jelen többcélú társulási megállapodáson belül, e megállapodás mellékletét képező külön megállapodással a kistérségen belül az önkormányzatok egy vagy több kötelező alapellátási feladatát vagy szabadon választott feladatát együtt oldják meg.
2. A mikro-körzeti társulás feladata a megállapodásban szereplő feladatok végzésének koordinációja, ellenőrzése, a külön megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint a hatékony működtetés, a szolgáltatás színvonalának ellenőrzése.
Jegyzői Kollégium
1. A Társulási Tanács szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő, valamint a Tanács döntéseinek végrehajtását segítő szerve.
2. A Jegyzői Kollégium tagjai a kistérségi társulás önkormányzatainak jegyzői és körjegyzői. A Jegyzői Kollégium munkáját Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője irányítja. A Jegyzői Kollégium működését e megállapodás mellékletét képező megállapodás alapján végzi. A Jegyzői Kollégium tagjai sorából jegyzői elnökséget választhat. Az elnökség feladata a Társulási Tanács elé kerülő előterjesztések és javaslatok szakmai, törvényességi szempontú ellenőrzése.
3. A Társulási Tanács munkaszervezete munkájának törvényességi és szakszerűségi kontrollját a Jegyzői Kollégium elnöksége, illetve azok vezetője gyakorolja.
Ágazati Bizottságok
1. A jelen Társulási Megállapodásban foglalt ágazati szolgáltatási feladatok ellátását, a megalapozott társulási tanácsi döntések meghozatalát segíthetik elő a Társulás Ágazati Bizottságai. A Társulás dönthet ágazati bizottságok megalakításáról.
2. Az Ágazati Bizottságok bizottságonként minimum 3, maximum 5 főből állnak.
3. Tagjait a Társulás Tanácsa választja meg. A bizottságok tagjaira bármely tanácstag javaslatot tehet. A bizottságok elnöki feladatait csak a Tanács tagjai sorából e feladatra megválasztott tag láthatja el. A bizottság tagjai megválasztása során tagként olyan személy javasolható, aki az adott szakterület szakértőjeként dolgozik és tevékenykedik a kistérségben. A bizottságok tagjai közé az ágazati szakembereken túl, a finanszírozási, működtetési ügyekben jártas bizottsági tagot is kell választani.
4. A Társulás munkabizottsági tagjainak megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többségi szavazat szükséges. A megválasztható személyek számáról több jelölt, és szavazategyenlőség esetén a Társulási Tanács elnöksége tagjai választásánál kiírt szabályzatot kell alkalmazni.
Eseti Munkabizottság
1. A Társulási Tanács sajátos, egy vagy több, konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására a kistérségi tanács eseti munkabizottságot hozhat létre.
2. A munkabizottság tagjainak száma az 5 főt nem haladhatja meg. Feladatait és működését a létrehozó társulási tanácsi határozatban kell megállapítani. A Tanács a létrehozással egyidőben, az eseti munkabizottság tagjait az állandó bizottsági tagok választására vonatkozó szabályok szerint megválasztja.
A Társulás Munkaszervezete
1. A Társulási Tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a kistérség székhely település önkormányzata képviselő-testületének hivatala látja el.
2. A hivatal, mint munkaszervezet feladata különösen:
a) a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése,
b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit,
c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében,
d) a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást vállalhat.
3. A Társulási Xxxxxx határozza meg az ellátandó feladatokhoz igazodó foglalkoztatotti létszámot.
4. A Polgármesteri Xxxxxxx által – a társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó – foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője gyakorolja.
5. A munkaszervezet részletes feladatait a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
IV.
A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE
A Társulási Tanács ülései
1. A Társulási Tanács a társulás döntéshozó szerve, döntését ülésén hozza.
2. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a Társulási Tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.
3. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni:
a.) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal,
b.) a társulási megállapodásban, vagy a Társulási Tanács által egyébként meghatározott időpontban
c.) a társulási tagok egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára, d.) a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére.
4. A Társulási Tanács összehívása, az ülés előkészítése, az előterjesztések tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
5. A Társulati Tanács ülése nyilvános.
6. A Társulási Tanács
a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
7. A Társulási Tanács ülése határozatképes, ha a többségének megfelelő szavazatszámot képviselő tagok az ülésen jelen vannak. A határozatképességet a tagnyilvántartásba bejegyzett szavazati jog és annak mértéke, valamint a jelenléti ív alapján kell megállapítani.
8. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a társulási ülésen aláírásra kijelölt 2 társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatalnak. A jegyzőkönyvre vonatkozó részletes szabályzatot a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
9. A Társulási Tanács, mint Kistérségi Területfejlesztési Tanács a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint tartja üléseit, és hozza döntéseit, a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szabályzata alapján.
A Társulási Tanács döntései
1. A Társulási Tanács döntése lehet: a.) határozat,
b.) ajánlás, c.) irányelv.
2. A határozat általános érvényű döntés. A működés, egyes feladatok ellátása, pénzügyi forrást és vagyoni hozzájárulást igénylő, továbbá szervezeti és személyi döntések megjelenési formája. A Társulásban résztvevő önkormányzatok, amennyiben külön döntésükre szükség van, a határozatban megjelölt döntéstől eltérő, más tartalmú döntést nem hozhatnak.
Az önkormányzatok külön megerősítő döntését igénylő esetekben bármely társulási tag önkormányzatának részletes indoklással alátámasztott eltérő véleménye esetén a Társulási Tanács a döntés újra tárgyalása mellett foglalhat állást.
Az újratárgyalást a mérlegelhető okok és indokok megjelölésével az aggályokat megfogalmazó testület polgármesterének kell a Társulási Tanács elnökénél bejelenteni.
Az újratárgyalás során a konszenzust lehetőleg létre kell hozni. A megegyezés sikertelensége esetén, ha a döntésnek pénzügyi kihatása van, és a megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, azt az akadályozó önkormányzat hibájából a Társulásnak kára származik, úgy az igazolt kárt az okozó köteles a Társulásnak megfizetni.
A megállapodást alapos ok nélkül meg nem kötő, vagy az azt akadályozó önkormányzat és lakossága, a megtagadott megállapodásban biztosított szolgáltatásokat nem veheti igénybe.
3. Az irányelv a Társulási Tanácsnak a kistérség közös terület- és településfejlesztési, adó- és támogatáspolitikai, természet- és környezetvédelmi, foglalkoztatás-politikai, infrastrukturális, sport, szabadidő, egészségügyi alapellátás és szakellátás stb. feladatai egybehangolt végzéséhez szükséges közös szabályozási javaslat alapvető elveit tartalmazzák.
4. Az ajánlás a Tanács, a Társulás tagjaira olyan szervezési vagy más megoldást dolgozhat ki, amely elfogadása a közszolgáltatások igénybevételét hatékonyabbá teheti. Az ajánlás tartalmazza a közös közszolgáltatás hatékonyabb működtetéséhez szükséges paramétereket. Meghatározza, hogy mekkora számú települési együttműködés esetén lehetséges a feladat együttes, hatékony ellátása.
A Társulás tagjai az ajánlás alapján maguk döntik el, hogy az ajánlásban foglaltakat elfogadják-e. Az ajánlás elfogadása az ajánlásban megnevezett és meghatározott közszolgáltatások közös ellátását és szervezését jelenti.
A tagok szavazatainak száma
1. Minden társulási tag egy szavazattal rendelkezik.
A Társulási Tanács döntése meghozatalához szükséges szavazati arányok
1. Egybehangzó határozat szükséges a Társulás megszüntetéséhez, megszűnésének kimondásához.
2. Az összes szavazati arányhoz viszonyított többségi szavazat szükséges:
a) a Társulás Tanácsa hatáskörébe utalt választáshoz,
b) a társult feladatellátással nem közvetlenül összefüggő és a társulás költségvetésére áthúzódó, vagy több éves pénzügyi kötelezettséggel járó társulási tanácsi döntéshez.,
c) irányelv elfogadásához
d) a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) megalkotásához.
3. Az 1. és 2. pontban fel nem sorolt valamennyi esetben a döntéshez a jelenlévők – a Társulás összes szavazati arányait tekintve több mint fele – egyszerű többségi szavazati aránynak megfelelő szavazata szükséges.
4. Nem születik döntés, és a javaslat újra tárgyalható, ha a döntéseknél blokkoló kisebbségi vélemény van. Blokkoló kisebbségi véleménynek minősül a tagok 1/3-os arányának ellentétes szavazata. Blokkoló kisebbségi vélemény esetén az újratárgyalás a konszenzus létrehozását szolgálja. Ha az újratárgyalás során a konszenzust létrehozni nem lehetett, és
a kisebbségi véleményt kifejtők nélkül is a cél megvalósítható, a Tanács azonos véleményen lévő tagjai és településeik a cél megvalósítása érdekében a feladatot megvalósíthatják, s az erre vonatkozó megállapodást megköthetik. Ha utóbb a megvalósulást követően a szolgáltatáshoz a kisebbségi véleményt kifejtő település csatlakozni kíván, csak akkor csatlakozhat, ha megfizeti azt az igazolt többletköltséget és Ptk. szerinti kamatát, mely azért merült fel, mert az Ő nem csatlakozása miatt az egy társulási tagra eső társulási költség magasabb lett.
A Társulás más szerveinek ülései
1.
a) A Társulás elnökségének üléseit a Társulás elnöke hívja össze. Köteles összehívni a Társulási Tanács ülésének előkészítésére. A koordinációs ellenőrző elnökségi munka szervezése érdekében az elnök az elnökség ülését szükség szerint hívja össze.
b) Az elnökség döntéseit írásban rögzíti, (jegyzőkönyv, vagy emlékeztető formájában) és felterjeszti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatalba 15 napon belül.
c) Az elnökség-koordináló, döntés-előkészítő munkájáról a Társulási Tanács ülését folyamatosan tájékoztatja.
2. A tanács elnöksége, jegyzői kollégiuma, mikro-körzeti társulása, ágazati bizottsága(i), eseti munkabizottsága határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntései javaslatok, amelyet a jelenlévő tagok egyszerű többsége szavazatával hoz meg.
3. A 2. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti.
4. A Társulás működésének részletes szabályait jelen megállapodás elfogadását követően a Társulási Tanács dolgozza ki. Az SZMSZ nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban szabályozott kérdésekkel.
V.
A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
A Társulás tagjának jogai
1. Képviselője útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában.
2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire.
3. Teljes joggal képviseli saját önkormányzata érdekeit.
4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét.
5. Igényelheti és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit.
6. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött.
7. Xxxxxxx veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket.
8. A közgyűlés döntése alapján részesedhet a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.).
9. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő döntésének megtámadására.
10. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, továbbá betekinthet a Társulás irataiba.
11. A Társuláson belül egy-egy kérdésben kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére.
12. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből.
A társulás tagjainak kötelességei
1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása.
2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását.
3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése.
4. A Társulás törvényes döntéseinek végrehajtása.
5. Befizetési kötelezettségek teljesítése.
6. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz.
7. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása.
VI.
A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA
1. A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozzák el.
2. Az alap a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon.
3. A közös pénzügyi alap elősegíti:
- az önkormányzati közszolgáltatások biztosítása érdekében anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását,
- egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, közös céljaik gyorsabb elérését,
- települések összehangolt fejlesztéséhez és működtetéséhez anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását.
4. Lehetővé teszi, hogy a Társulás és annak pénzügyi alapja működésének ideje alatt a tagsági időtartamra átadott hozzájárulásból képzett közös alapból az alap tagjai a tanács rendelkezése szerint:
- az alap forrását, forrásának meghatározott részét együttesen felhasználhassák,
- tervezett céljaik megvalósításához vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást kaphassanak.
5. A közös pénzügyi alapban lévő összeget a Társulási Tanács által meghatározott céltól eltérően felhasználni nem lehet.
A pénzügyi alap forrásai
1. Kötelező befizetés
a) Évenként a tag az önkormányzati folyó évi költségvetési éve tervezésében szereplő lakosság szám után számított 10 Ft/fő/év összegű hozzájárulás. Ezt minden évben két részletben: - az első részletet: június 30-ig; - a második részletet: november 30-ig kell befizetni a Miskolc Kistérségi Alap számlájára. Az alap számlája a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési elszámolásának alszámlája. A számla elnevezése: Miskolc Kistérségi Alapszámla.
b) A feladat ellátási költségek Társulási Tanács által megállapított összege.
2. Saját elhatározáson alapuló befizetés
- a tag önkormányzatok átmenetileg szabad forrása meghatározott időre szóló átengedése meghatározott idejű forrásátadás a Társulás feladatai forrásai és fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében.
3. Egyéb:
- állami támogatás, hozzájárulás,
- állami pályázati forrás,
- gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás,
- a Társulás vagyonának hasznosításából vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka,
- az alapból kihelyezett összeg hozadéka.
4. Az alapból az adott évben fel nem használt tőkét csak az állami vagy garantált 1 évnél nem hosszabb lekötésű állampapírba (állami kibocsátású értékpapírba) lehet befektetni.
5. Az alapba elhelyezett kötelező befizetés után kamat nem jár.
6. A számla feletti rendelkezési jogot a Társulás Tanácsának elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a munkaszervezet Társulási Tanács által ezzel megbízott dolgozói gyakorolják. Az ellenjegyzés jogát Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gazdálkodási előírásaiban meghatározottak szerinti személy gyakorolja.
Az alap működése
1. A Társulás költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg, amely e társulási megállapodásban meghatározott települési önkormányzat – ennek hiányában Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának – költségvetési rendeletébe a költségvetési határozat alapján elkülönítetten épül be. A Társulási Tanács munkaszervezete útján gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról.
A Társulási Xxxxxx által elfogadott költségvetésen azon önkormányzat nem módosíthat, amely önkormányzat költségvetési rendeletébe az elkülönítetten beépítésre került.
2. A Társulás éves gazdálkodásáról szóló beszámolót a Társulási Tanács fogadja el, s ez
- az egyes pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - Miskolc Megyei Jogú Város képviselő-testülete zárszámadási rendeletének része, s ezt Miskolc város képviselő- testülete nem módosíthatja.
3. Az alap kezelése, az alap felhasználására vonatkozó döntések meghozatala a Tanács feladata. Ennek körében a Tanács:
- meghatározza a befizetések összegét, idejét,
- gondoskodik az alapban lévő pénzek kezeléséről,
- az alap fel nem osztható tőkéjét évenként %-osan meghatározza,
- meghatározza a közös alapból finanszírozandó és finanszírozható kiadásokat, fejlesztési célokat,
- elbírálja a konkrét támogatási igényeket,
- odaítéli a vissza nem térítendő támogatásokat összegszerűen, cél megjelöléssel,
- dönt a visszatérítendő támogatások odaítéléséről, meghatározza a visszaterítendő támogatások folyósításának részletes szabályait és visszafizetés feltételei és szabályait,
- pénzpiaci műveletek végzésére felhatalmazást ad.
4. A gazdálkodás jogszerűségét 3 tagú ellenőrző bizottság ellenőrzi. Tagjait a Társulási Tanács választja meg, a Társulási Tanács tagjai közül a választásra vonatkozó, e megállapodásban rögzített szabályok szerint. Az ellenőrző bizottság jelentése mellett a Tanács elnöke évente írásban minden tagnak beszámol az alapban lévő pénz felhasználásáról, a gazdálkodó szervezet gazdálkodásáról, a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások felvételéről és törlesztéséről, az alapból teljesített közös célú kiadásokról, az alap teljes működéséről.
5. A Társulás Alapító Okirata szerint a közös pénzügyi alap pénzügyi-számviteli, gazdálkodási feladatait Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal látja el.
A pénzügyi alap felhasználásának szabályai
1. Visszatérítendő támogatás:
a) A pénzügyi alapból az önkormányzat saját céljai megvalósítására maximum 6 havi lejáratra visszatérítendő támogatást kaphat. A visszatérítendő támogatásra kiosztható pénzügyi forrás mértékét a Tanács állapítja meg.
b) A pénzügyi alapból az önkormányzatok közös fejlesztési céljaik megvalósítására visszatérítendő támogatást kaphatnak. A visszatérítendő támogatások elbírálásánál elsőbbséget élvez, és kiemelt elbírálásban részesül a több önkormányzat területén élő lakosság közös érdekeit szolgáló fejlesztési célok megvalósítása. (Így pl. közös kommunális feladat ellátása; szilárd vagy folyékony szemétlerakó, szemétszállítás szervezése; települések közötti közlekedés feltételeinek javítása; összekötő út építése, helyközi közlekedés feltételeinek javítása; közös idegenforgalmi fejlesztés, közös idegenforgalmi programok szervezése; körzeti feladatokat ellátó intézmények ellátási színvonalának javítása érdekében szükséges beruházásokhoz forrás biztosítása; alapfokú oktatás, nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás közös szervezése; intézményrendszer létesítése, és fenntartása; foglalkoztatáspolitikai célkitűzések közös megvalósítása; helyi értékek védelme és más közös feladatok ellátása; stb.).
c) A pénzügyi alap felhasználható kistérségi egy-egy, vagy több részterületre vonatkozó, továbbá átfogó fejlesztési, működtetési és fenntartási tervek kidolgozására.
2. Vissza nem térítendő támogatás:
a) A megállapodást kötő önkormányzatok teljes körét érintő feladatok megoldásához a Tanács visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást is adhat.
b) Amennyiben az alapot növelő nem a tagok által befizetett pénz kerül az alapba, úgy lehetőség van végleges vissza nem térítendő támogatás odaítélésére is.
c) Célzottan az alapba befizetett összeg vissza nem térítendő támogatásként a célt megvalósító önkormányzatot (önkormányzatokat) illeti meg.
3. Közös intézmények fenntartása, finanszírozása:
a.) a Társulás feladat-és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
b.) a közös intézmények fenntartása és finanszírozása, forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból történik. A normatívák és azok leigénylése, felhasználása és tervezése a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik.
c.) a normatívák által nem fedezett fenntartású költségeket a Társulásban résztvevők a Társulás éves költségvetésének összeállítása során határozzák meg. A közös fenntartású intézmények normák által nem fedezett kiadásai forrásául a Társulás saját pénzügyi alapja vehető igénybe. Dönthet a Tanács pótbefizetésben is. A közösen fenntartott intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni. A fejlesztés és felújítás kérdésében a Társulási Tanács dönt.
A pénzügyi támogatás felhasználásának további szabályai
1. A cél vagy címzett támogatással megvalósuló, továbbá a megyei terület-fejlesztési tanács által vagy más központi szerv által támogatott beruházásokra vonatkozó pályázatok benyújtásánál a közös pénzügyi alapból folyósított, a Tanács által meghatározott pénz, az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül. E forrás mértékéig köteles valamennyi tag önkormányzat a támogatással megvalósuló beruházásra a Tanács döntésével egyező képviselő-testületi határozat meghozatalára.
2. Az egyéb központi kormányzati alapok támogatásával megvalósuló beruházások esetén, az erre vonatkozó pályázatok benyújtásával, a közös pénzügyi alapból folyósított és a Tanács által meghatározott pénz az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül.
E forrás mértékéig köteles valamennyi tag önkormányzat a beruházásra vonatkozó tanácsi döntéssel azonos testületi döntés meghozatalára.
3. A kötelező befizetésekből képződő felosztható pénzösszeget a Tanács évente állapítja meg.
4. A támogatás feltételeit a Tanács határozza meg.
5. A támogatási szerződéseket a Tanács elnöke köti meg, s a gazdálkodási feladatokat ellátó Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gazdasági szabályzata szerint történik az ellenjegyzésük. A kötelezettségvállalás előtt az Ellenőrző Bizottság elnöke véleményezi.
A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:
- a támogatás célját,
- a támogatás összegét,
- folyósításának, visszafizetésének időpontját,
- a törlesztés évi összegét,
- a fizetendő költség mértékét és az egyéb kikötéseket, szankciókat.
6. A támogatási igények elbírálásánál a támogatás feltételeinek és összegének megállapításánál körültekintően meg kell vizsgálni, hogy:
- milyen cél megvalósítására igényli az önkormányzat vagy igénylik az önkormányzatok a támogatást,
- az igény bejelentéséig az érintett igénylő önkormányzat, önkormányzatok milyen befizetést teljesítettek,
- a támogatás visszafizetésének forrásait.
7. A pénzügyi alapban lévő összeg a Társulás vagyona, a tagok által befizetett részarányt végleges megszűnés esetén történő elszámolásnál lehet figyelembe venni.
8. A fel nem osztott, továbbá az alapban lévő pénzzel a pénzpiaci műveletek végzése a Tanács felhatalmazása alapján a Tanács elnökének írásos hozzájárulásával és az ellenőrző bizottság egy tagjának ellenjegyzése mellett történik (lekötés, állampapír vásárlás, stb.).
Igénybejelentés
1. Az igények megfelelő rangsorolása és elbírálása érdekében a kérelemnek – amelyet a tárgyév megelőző év utolsó tanácsi ülésére, rendkívüli esetben azonnal lehet előterjeszteni
– a következőket kell tartalmaznia:
- az igényelt támogatással elérni kívánt célt, annak indokát,
- a beruházás előkészítésére vonatkozó valamennyi iratot, adatot,
- a beruházás forrásigényét, ütemezését,
- az igényelt támogatás módját, összegét,
- a kért folyósítási időpontot,
- a pénzügyi igény indokolását,
- a támogatás visszafizetésére vonatkozó pénzügyi-gazdasági számításokat, annak reális biztosítékait. (Költségvetési rendelet csatolás, források, kiadások bemutatást, stb.)
2. Az igényeket és mellékleteit 3 példányban kell az ügyvitelt ellátó munkaszervezetnek megküldeni.
A Tanács döntéshozatali szabályai az alap felhasználása során
1. A döntéshozatalnál az általános tanácsi döntéshozatali szabályok szerint kell eljárni.
2. A Tanács döntéshozatalából kizárt az a tag, aki éves kötelező befizetési kötelezettségét nem teljesítette.
A közös pénzügyi alap ügyviteli szabályai
1. A Tanács elnöke, illetve az ügyvitellel megbízott, a pénzügyi alap kezelésével kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el:
- megvizsgálja, hogy a benyújtott igények megfelelnek-e az elbíráláshoz szükséges tartalmi és alaki követelményeknek,
- gondoskodik az esetleg szükséges kiegészítések beszerzéséről, felhívja kiegészítésre az igényt benyújtót,
- elvégzi a szükséges összesítéseket és elemzéseket,
- elkészíti az alap felhasználásával kapcsolatos beszámolót,
- gondoskodik a pénzügyi alap alszámla könyveléséről, a pénzforgalom lebonyolításáról,
- vezeti a szükséges nyilvántartásokat (tagnyilvántartás, stb.).
2. A pénzügyi alap pénzforgalmára és kezelésére a hatályos pénzügyi rendelkezések az irányadók.
A társulás tagjának kilépése esetén a vagyoni kérdések rendezése
1. Amennyiben a társult és kilépő önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg.
2. Ha a tag önkormányzat a Xxxxxx döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követően a kilépés lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg.
3. A kilépő tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege.
Végleges juttatásnak minősül: a vissza nem térítendő támogatás, valamint a Tanács döntése alapján valamennyi tag közös céljait szolgáló kiadások, pl: közös tervek készítésének költségei, közös kiadványok költsége stb.
VII.
A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE
1. A Társulás megszűnik, ha annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testülete határozattal kimondja.
2. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a társulás és a pénzügyi alap fennállása alatt teljesített hozzájárulásaik arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani.
3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel.
4. A felosztás elvei a következők:
- Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások).
- Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot.
5. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon.
6. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja.
7. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Jelen megállapodás valamennyi társult önkormányzat közül az utolsóként jóváhagyó önkormányzat képviselő-testületének határozatával válik hatályossá.
2. Jelen megállapodással létrehozott Többcélú Kistérségi Társulás a társult önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodásokat, társulásokat jogutódként változatlan tartalommal elfogadja, s az abban foglaltakat a továbbiakban is maradéktalanul végrehajtja, s a megállapodás aláírásával egyidejűleg intézkedik az érintett Alapító Okirat(ok) módosításáról.
3. Jelen megállapodással létrehozott társulás együttműködhet más társulással, illetve helyi önkormányzattal, egyes közszolgáltatásokat külön megállapodás alapján közösen biztosíthatnak, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.
4. E Társulási Megállapodás mellékletei:
1. sz. melléklet: A Társulás tagjainak megnevezése, tagjainak székhelye és lakosságszáma
2. sz. melléklet: A Társulás tagnyilvántartása (a belépés időpontja, az alapba évente folyamatosan fizetett összeg és a véglegesen támogatásként kapott összeg, a tagság megszűnésének időpontja)
3. sz. melléklet: A Társulás által közösen vállalt feladatok
4. sz. melléklet: A közös fenntartású intézmények megjelölése, ezen intézmények vonatkozásában az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések
5. A társuló önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy e megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni.
6. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései az irányadók.
Záradék
A Társulási Megállapodást az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá és fogadták el előírásait és önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként:
Miskolc város képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Alacska község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Alsózsolca község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Arnót község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Berzék község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Bőcs község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával
Bükkaranyos község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Bükkszentkereszt község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Emőd város képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával
Felsőzsolca város képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Gesztely község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Harsány község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Hernádkak község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Hernádnémeti község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Kisgyőr község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Kistokaj község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Kondó község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Köröm község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával
Mályi község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Muhi község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Nyékládháza város képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Onga község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával
Ónod község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Parasznya község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Radostyán község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Répáshuta község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajóbábony község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajóecseg község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajóhidvég község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajókápolna község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajókeresztúr község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajólád község képviselő-testülete ……/2004. … sz. határozatával Sajólászlófalva község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Sajópálfala község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Sajópetri község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Sajósenye község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Sajószentpéter város képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Sajóvámos község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Szirmabesenyő község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával Varbó község képviselő-testülete ……/2004. …sz. határozatával
A Társulási Megállapodást az érintett önkormányzatok döntése alapján a polgármesterek és a jegyzők aláírásukkal látják el.
Miskolc Megyei Jogú Város képviselő-testülete nevében:
Xxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx
polgármester jegyző
Alacska község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxx Xxxx Bogdánné Xxxxxxx Xxxxxxxx
polgármester jegyző
Alsózsolca község képviselő-testülete nevében:
Zsíros Xxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx polgármester jegyző
Arnót község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxx Xxxxx Luhályné Xxxxxx Xxxxxxx polgármester jegyző
Berzék község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxx polgármester jegyző
Bőcs község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxxx
polgármester jegyző
Bükkaranyos község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Bükkszentkereszt község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxx
polgármester jegyző
Emőd város község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxx
polgármester jegyző
Felsőzsolca város község képviselő-testülete nevében: Xxxxx Xxxxxx Xxxx Xxxxxx
polgármester jegyző
Gesztely község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxx Xxxx Xxxxx Xxxxxxxx
polgármester jegyző
Harsány község képviselő-testülete nevében:
Xxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Hernádkak község képviselő-testülete nevében:
Juhász Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx polgármester jegyző
Hernádnémeti község képviselő-testülete nevében:
Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Kisgyőr község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx
polgármester jegyző
Kistokaj község képviselő-testülete nevében:
Xxxxx Xxxxxxxx Xxxx Xxxxxxx
polgármester jegyző
Kondó község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző
Köröm község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző
Mályi község képviselő-testülete nevében:
Xx. Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxx polgármester jegyző
Muhi község képviselő-testülete nevében:
Xxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxxxxxx polgármester jegyző
Nyékládháza város képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxxx
polgármester jegyző
Onga község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx
polgármester jegyző
Ónod község képviselő-testülete nevében:
Xxxxx Xxxxx Dr. Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx polgármester jegyző
Parasznya község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx
polgármester jegyző
Radostyán község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx
polgármester jegyző
Répáshuta község képviselő-testülete nevében:
Xxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxx
polgármester jegyző
Sajóbábony község képviselő-testülete nevében: Xxxx Xxxx Xxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Sajóecseg község képviselő-testülete nevében:
Rabi Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző
Sajóhidvég község képviselő-testülete nevében: Xxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Sajókápolna község képviselő-testülete nevében:
Xxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző
Sajókeresztúr község képviselő-testülete nevében:
Mátó Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxxx polgármester jegyző
Sajólád község képviselő-testülete nevében:
Veres Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx polgármester jegyző
Sajólászlófalva község képviselő-testülete nevében:
Xxxxx Xxxxx Berzyné Xxxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző
Sajópálfala község képviselő-testület nevében:
Xxxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Sajópetri község képviselő-testület nevében:
Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxx Xxxx
polgármester jegyző
Sajósenye község képviselő-testület nevében:
Xxxxxx Xxxxxx Molnárné Xxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Sajószentpéter város képviselő-testület nevében:
Xxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxx
polgármester jegyző
Sajóvámos község képviselő-testület nevében:
Xxxxxxxx Xxxxxxx Molnárné Xxxx Xxxxx polgármester jegyző
Szirmabesenyő község képviselő-testület nevében: Xxxxx Xxxxx Dr. Szakos Judit
polgármester jegyző
Varbó község képviselő-testület nevében:
Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx
polgármester jegyző
Miskolc, 2004.
1. számú melléklet
A Társulás tagjainak megnevezése, tagjainak székhelye és lakosságszáma
Alacska Község Önkormányzata | (Alacska, Dózsa Gy. u. 7.), | 900 |
Alsózsolca Község Önkormányzata | (Alsózsolca, Kossuth u. 138.), | 6009 |
Arnót Község Önkormányzata | (Arnót, Petőfi u. 120.), | 1211 |
Berzék Község Önkormányzat | (Berzék, Petőfi u. 42.), | 951 |
Bőcs Község Önkormányzata | (Bőcs, Hősök u. 1.), | 2500 |
Bükkaranyos Község Önkormányzata | (Bükkaranyos, Petőfi u. 100.), | 1342 |
Bükkszentkereszt Község Önkormányzata | (Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24.), | 1360 |
Emőd Város Önkormányzata | (Xxxx, Xxxxxxx xxx 0.), | 0000 |
Felsőzsolca Város Önkormányzata | (Felsőzsolca, Szt. Xxxxxx u. 26.), | 7450 |
Gesztely Község Önkormányzata | (Gesztely, Xxxxxxxxx xxx 0.), | 2886 |
Harsány Község Önkormányzata | (Harsány, Kossuth u. 67.), | 2150 |
Hernádkak Község Önkormányzata | (Hernádkak, Rákóczi F. u. 42.), | 1342 |
Hernádnémeti Község Önkormányzata | (Hernádnémeti, Kossuth u. 38.), | 3870 |
Kisgyőr Község Önkormányzata | (Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 11.), | 1635 |
Kistokaj Község Önkormányzata | (Kistokaj, Széchenyi u. 43.), | 1906 |
Kondó Község Önkormányzata | (Kondó, Szabadság u. 34.), | 655 |
Köröm Község Önkormányzata | (Köröm, Rákóczi u. 11.), | 1278 |
Mályi Község Önkormányzata | (Mályi, Széchenyi u. 12.), | 4400 |
Miskolc Város Önkormányzata | (Miskolc, Xxxxxxxx xxx 0.), | 194000 |
Muhi Község Önkormányzata | (Muhi, Rákóczi u. 1.), | 521 |
Nyékládháza Város Önkormányzata | (Nyékládháza, Vasút u. 16.), | 5009 |
Onga Község Önkormányzata | (Onga, Rózsa F. u. 18.), | 4688 |
Ónod Község Önkormányzata | (Ónod, Rákóczi u. 64.), | 2358 |
Parasznya Község Önkormányzata | (Parasznya, Rákóczi F. u. 23.), | 1308 |
Radostyán Község Önkormányzata | (Radostyán, Rákóczi u. 40.), | 741 |
Répáshuta Község Önkormányzata | (Répáshuta, Kossuth u. 2.), | 600 |
Sajóbábony Község Önkormányzata | (Sajóbábony, Bocskai u. 2.), | 3287 |
Sajóecseg Község Önkormányzata | (Sajóecseg, Széchenyi u. 27.), | 1084 |
Sajóhídvég Község Önkormányzata | (Sajóhídvég, Rákóczi u. 37.), | 1061 |
Sajókápolna Község Önkormányzata | (Sajókápolna, Xxxxxxxxx xxx 00.), | 483 |
Sajókeresztúr Község Önkormányzata | (Sajókeresztúr, Rákóczi u. 40.), | 1620 |
Sajólád Község Önkormányzata | (Sajólád, Ady E. u. 2.), | 2790 |
Sajólászlófalva Község Önkormányzata | (Sajólászlófalva, Vörösmarty u. 15.), | 485 |
Sajópálfala Község Önkormányzata | (Sajópálfala, Szabadság u. 26.), | 807 |
Sajópetri Község Önkormányzata | (Sajópetri, Dózsa Gy. u. 66.), | 1476 |
Sajósenye Község Önkormányzata | (Sajósenye, Petőfi S. u. 14.), | 420 |
Sajószentpéter Város Önkormányzata | (Sajószentpéter, Xxxxxx xxx 0.), | 13370 |
Sajóvámos Község Önkormányzata | (Sajóvámos, Munkácsy u. 2.), | 2300 |
Szirmabesenyő Község Önkormányzata | (Szirmabesenyő, Kossuth u. 5.), | 5000 |
Varbó Község Önkormányzata | (Varbó, Hősök tere 1.). | 1256 |
Összesen (Miskolc Kistérség) | 292150 |
2. számú melléklet
A Társulás tagnyilvántartása (a belépés időpontja, az alapba évente folyamatosan fizetett összeg és a véglegesen támogatásként kapott összeg, a tagság megszűnésének időpontja)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1./ Alacska 2./ Alsózsolca 3./ Arnót
4./ Berzék 5./ Bőcs
6./ Bükkaranyos
7./ Bükkszentkereszt 8./ Emőd
9./ Felsőzsolca 10./ Gesztely 11./ Harsány 12./ Hernádkak
13./ Hernádnémeti 14./ Kisgyőr
15./ Kistokaj 16./ Kondó 17./ Köröm 18./ Mályi 19./ Miskolc 20./ Muhi
21./ Nyékládháza 22./ Onga
23./ Ónod
24./ Parasznya 25./ Radostyán 26./ Répáshuta 27./ Sajóbábony 28./ Sajóecseg 29./ Sajóhídvég 30./ Sajókápolna 31./ Sajókeresztúr 32./ Sajólád
33./ Sajólászlófalva 34./ Sajópálfala 35./ Sajópetri
36./ Sajósenye
37./ Sajószentpéter 38./ Sajóvámos 39./ Szirmabesenyő 40./ Varbó Összesen:
3. számú melléklet
A Társulás által közösen vállalt feladatok Területfejlesztési feladatok
A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
1. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait.
2. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását.
3. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében.
4. A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és megyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban.
5. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására.
6. Véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően.
7. Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében.
8. Forrásokat gyűjthet a kistérségi társulás működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához.
9. Képviseli a kistérséget más, területfejlesztési döntések meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervezeteknél.
10. Koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel.
11. Kapcsolatot tart a megyei és a regionális fejlesztési tanáccsal.
12. Pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez.
Egészségügyi feladatok
1. A Társulás megfigyelő rendszert tart fenn, illetve működtet, amelynek célja a kistérség egészségügyi helyzetének folyamatos áttekintése, amennyiben az egészségre ártalmas rizikófaktorok a lakosság egészségügyi helyzetének romlását eredményezik, tanácsadó és
felvilágosító rendszer szervezése és működtetése a egészségügyi helyzet romlásának megállítása, illetve a rizikófaktorok csökkentése, megszüntetése érdekében.
2. A Társulás olyan figyelő-rendszert működtet, amely figyelemmel kíséri a szakellátás kapacitás kihasználtságát, összehangolja a kistérségi szakellátás kapacitás igényeket.
3. A Társulás dolgozza ki a kistérségre kiterjedő szolgáltatás-szervezési koncepciót, alapul véve az egyes települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat, melyek összehangolásáról is gondoskodnia kell.
4. Az egészségügyi alapellátás körzetei kialakításának összehangolása, kijelölése.
5. Háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat térségben történő közös, vagy egyeztetett fenntartása, működtetése.
6. A térségben összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyelet létrehozása, működtetése.
7. Gyermek, ifjúsági, iskolai és felnőtt közös fogászati szakellátás létrehozása, fenntartása.
8. Járó beteg szakellátás megszervezése, tárgyi, személyi feltételek közös biztosítása a térségben.
9. Térségre kiterjedő illetékességgel rendelkező rehabilitációs bizottság működtetése.
10. A térségben egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése.
11. A Társulás gondoskodik a térségben a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, biztosítja a feladat ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
12. A Társulás gondoskodik a térségben az iskola-egészségügyi ellátás biztosításáról, illetve szervezéséről.
13. A Társulás javaslatot tesz a nem magyar állampolgárok betegellátási díjai megállapítására az egységes szolgáltatási díjak biztosítása érdekében.
14. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon tájékoztatást ad a társult önkormányzatoknak, az azok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén (fenntartótól függetlenül) működő intézményeknek a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
15. Az egészségügyi feladatokhoz kapcsolódóan pályázatot nyújthat be, figyeli a pályázati lehetőségeket és segíti a társulásban részt vevő önkormányzatokat a pályázat elkészítésében.
16. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez az egészségügyi ellátásban résztvevő dolgozók számára.
17. Vizsgálja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit.
18. A Tárulás látja el közös ellenőrzési terv alapján a Társulásba belépett társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat.
19. A Társulás szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését és értékelését.
20. Egyeztető fórum szerepét tölti be az egészségügyi alapellátás biztosítására kötött megállapodások során a kistérség önkormányzatai között esetlegesen felmerülő viták elintézésében.
21. Kistérségi egészségügyi adatbázist hoz létre.
Szociális feladatok
1. A Társulás összehangolja a kistérség területén a szociális tevékenységet és szolgáltatásokat végző intézmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését és működését.
2. A Társulás vizsgálja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit.
3. A Társulás lehetőség szerint gondoskodik a kistérségben a szociális foglalkoztató közös működtetéséről.
4. A Társulás megvizsgálja a térségre kiterjedő feladatellátási körzettel rendelkező időskorúak otthona létrehozásának lehetőségeit, a tárgyi, személyi feltételek biztosítását, s az előkészítést követően dönt annak létrehozásáról és fenntartásáról.
5. A térségre kiterjedően hajléktalan szálló közös létrehozásának és működtetésének előkészítése, majd az előkészítést követően döntés a működtetésről.
6. A Társulás a kistérség területén megszervezi a házi gondozást, a szükséges tárgyi, személyi feltételeket koordinálja.
7. A Társulás kistérségi szinten működteti a figyelőrendszeres gondozást.
8. A Társulás koordinálja a kistérségben a családsegítő központok létrehozását.
9. A Társulás megszervezi a térségben a fogyatékosok nappali ellátását.
10. A Társulás gondoskodik a kistérségben átmeneti szálló létrehozásának előkészítéséről, majd az előkészítést követően dönt annak létrehozásáról, működtetéséről, és ennek keretében biztosítja a működéshez szükséges személyi, illetve tárgyi feltételeket, továbbá gyakorolja a fenntartói irányítási és törvényességi ellenőrzési jogokat.
11. A Társulás gondoskodik átmeneti gondozást, elhelyezést biztosító szociális intézmények létrehozásáról, működtetéséről, gyakorolja a fenntartói jogokat, illetve a törvényességi ellenőrzési jogokat ezen intézmények tekintetében.
12. A Társulás megszervezi és koordinálja a házi betegápolást a kistérségben.
13. A Társulás megszervezi és koordinálja a szociális étkeztetést azokon a településeken, amelyeken ezt önállóan biztosítani nem tudják.
14. A Társulás a szociális intézmények támogatására pályázatot nyújthat be.
15. A Társulás látja el a Társulásba belépett társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat.
16. A Társulás szervezi a tagok intézményeinek szakmai tevékenységét, annak mérését, értékelését és ellenőrzését.
17. A Társulás egyeztető fórum szerepét tölti be a kistérség önkormányzatai között, a szociális ellátás biztosítására kötött megállapodások végrehajtása során esetlegesen felmerülő viták tiztázásában.
18. A Társulás kistérségi adatbázist hoz létre.
Oktatási és nevelési feladatok
1. A Társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartói- irányítási feladataival összefüggésben:
a) összehangolja a közoktatási terveket,
b) egyezteti az indítandó osztályok és az iskolák tanulócsoportjainak számát, és együttes javaslatot készít a térség demográfia alapján a tanulócsoportok számára és létszámára,
c) előkészíti a közoktatási megállapodásokat,
d) az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevő megoldásokat dolgoz ki,
e) a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást,
f) az e) pontban foglalt feladatok eredményeként dönt a közös intézményfenntartás létrehozásáról és fejlesztéséről.
2. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
3. A szakmai oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztárat hoz létre, és működteti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elősegíti a hatékony gazdálkodást és működtetést.
4. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási törvényben megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki.
5. Működteti a kistérségben az óvoda-vezetői, iskola-igazgatói, óvoda-iskolaközi szakmai munkaközösségeket.
6. Szakmai napokat szervez.
7. Utazó szaktanácsadót biztosít, különösen a fejlesztéspedagógia, logopédia, gyógypedagógia területén.
8. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez.
9. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez.
10. Kistérségi mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet.
11. Speciális igényekre (tánc, kézművesség, zene, stb.) szakmai munkaközösségeket alapít.
12. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat.
13. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elő és bonyolít le.
14. Közreműködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását.
15. Egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében.
16. Koordinálja és előkészíti a szükséges intézmény integrációval összefüggő feladatokat, s az ehhez kapcsolódó döntés előkészítő folyamatokat.
17. Kistérségi közoktatási-nevelési adatbázist hoz létre.
Bűnmegelőzési feladatok
1. A kistérségben működő rendőrségi szervekkel való folyamatos kapcsolattartás a közrend és a közbiztonság aktuális helyzetét illetően.
2. Összehangolja a rendőri és az önkormányzati szervek tevékenységét, különösen a helyi közbiztonságot érintő kérdésekben.
3. A Társulás tagjai közösen együttműködve részt vesznek a rendőrségi szervek feladatai ellátásához szükséges anyagi eszközök biztosításában és a fejlesztési tervek elkészítésében. E célból pályázatfigyelő és pályázat készítő közös munkaszervezet hoznak létre, közös pályázatot nyújtanak be.
4. Szakmai és nyílt napok tartása a rendőrséggel együttműködve a lakosság széleskörű felkészítése, az áldozattá válás megelőzése és a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos igényei felmérése céljából.
5. A szakmai közrendi és közbiztonsági feladatok hatékony ellátása érdekében elkészíti a kistérség valamennyi településén biztosítandó alapszintű közrendi és közbiztonsági feltételek tartalmát, minőségi jellemzőit.
6. Az önkormányzatok, a polgárőrségek és a rendőrség együttműködésének koordinálása, e feladat megvalósítása érdekében kistérségi szinten Bűnmegelőzési Koordinatív Tanácsot működtet.
7. A Társulás székhelyén működő Bűnmegelőzési Centrum, a bűnmegelőzési referens, továbbá a közbiztonsági tanácsnok együttes szakmai álláspontjának figyelembe vételével kidolgozza a bűnmegelőzés kistérségi szintű rövid, közép és hosszú távú tervét.
8. Kistérségi rendőrségi adatbázis létrehozása.