SZIGETSZENTMIKLÓSI ÁDÁM JENŐ

Az iskola székhelye: 0000 Xxxxxxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00/x Xx xxxxxx xxxxxxxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0. Az iskola telephelyei: 2310 Szigetszentmiklós Radnóti u. 6.

2310 Szigetszentmiklós Csokonai u. 14.

2310 Szigetszentmiklós Xxxxxxx Xxxxx u. 11.

2310 Szigetszentmiklós Xxxxxx xx 00 0000 Xxxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxx xx 00/x 0000 Xxxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxx xxxx 00.

OM azonosító: 037746

Az iskola fenntartója: Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ

Az iskola működtetője: Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ

1.2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Pedagógiai Programunk tartalmának jogszabályi hivatkozásai:

⮚ 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről

⮚ 20/2012. EMMI rendelet az intézmények működéséről

⮚ 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről

⮚ 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

⮚ 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályáról

⮚ 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

⮚ 21/2015. (IV. 17.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről

⮚ 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

⮚ 2/2005. (Ill.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve kiadásáról

⮚ 32/2012. (X. 8.) EMMI)2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

⮚ Az intézmény alapító okirata

⮚ A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók (kerettantervek)

1.3 AZ ISKOLA SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Iskolánk vezetősége mindig arra törekszik, hogy a szakos ellátottság megfelelő legyen. Éppen ezért továbbképzési tervünknek megfelelően igyekszünk, hogy a szakos ellátottság mindig megfelelő legyen, elérje a 100%-ot.

1.4 TÁRGYI FELTÉTELEK

Az iskolánk a Városi Sportcsarnok mellett helyezkedik el. Ez az épület iskolánk székhelye, hiszen a művészeti oktatás a város minden általános iskolájában jelen van, ezért ezek telephelyei intézményünknek. A székhely épülete újonnan épített (2014). A tervezett teljes felszereltség megfelel a modern oktatási feltételeknek. Az iskola rendelkezik minden szaktanteremmel, a testnevelés oktatáshoz a Városi Sportcsarnok csarnokát és sportpályáját használjuk. Minden eszköz adott a színvonalas oktatáshoz, illetve folyamatosan fejlesztjük azokat, még nem fejeződött be a teljes beszerzés. Digitális eszközparkunk megfelelő, minden teremben van internet, projektor, van 6 interaktív táblánk, laptopok. A székhelyen lévő könyvtár 5500 kötettel rendelkezik, amelyből körülbelül 1000 szakmai könyv.

1.5 AZ ISKOLA KAPCSOLATAI

Az iskola külső kapcsolatait az intézmény SZMSZ-e szabályozza.

1.6 HAGYOMÁNYAINK, KIEMELT TERÜLETEINK

Az iskola adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere befolyásolja az oktatás-nevelés milyenségét is. A hagyományok, a programok az iskolai munka hatékonyságát segítik, a tanulók személyiségének alakulását, képességeik fejlődését szolgálják. A tanítási időn kívül szervezett programok többsége szoros kapcsolatban áll a tanórákon folytatott oktató-nevelő munkával. Ezek a következők:

- a művészeti foglalkozások, amelyek a differenciált képességfejlesztést szolgálják (lásd művészeti pedagógiai program, mellékletként).

- a tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó szakkörök

- tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó versenyek – minden évben megszervezzük a Bendegúz Tudásbajnokságának megyei fordulóját.

- ezen kívül területi „Föld napi” vetélkedőt szervezünk, valamint Xxxx Xxxxxx emlékezünk

- énekkarok

- a sportfoglalkozások (kézilabda, floorball, röplabda, úszás, atlétika, futsal, asztalitenisz, aerobic, tömegsport)

Közösen ünnepeljük:

- október 6-án az aradi vértanúk napját iskolarádión keresztül

- október 23-án az 1956-os forradalom évfordulóját

- Advent

- március 15-én az 1848.49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját

- júniusban az iskolából távozókat búcsúztatjuk

- tavasszal névadónkra, Xxxx Xxxxxx emlékezünk

- rádiós megemlékezések: Magyar Kultúra Napja, Magyar Nyelv Napja, … éves munkaterv alapján a munkaközösségek vállalása szerint

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei

/Beépítve valamennyi kompetencia - terület/

Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt (a prioritásokat az iskola határozza meg!).

Pedagógiai alapelvünk, hogy:

• iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

• alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;

• pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;

• a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

• a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

• a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

• az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;

• minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

• iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

• a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység- központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

• alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;

• minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;

• az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;

• minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a tanulás kompetenciáit, matematikai gondolkodási, személyes és társadalmi kapcsolati, munkavállalói, vállalkozói, a kommunikációs kompetenciákat: anyanyelvi és idegen nyelvit egyaránt, valamint a digitális és kreativitás, önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciáit;

• a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;

• hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;

• iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;

• az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatika fejlődésével;

• az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;

• a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;

• a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

• megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

• reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;

• a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;

• alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

• a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; a történelem és állampolgári ismeretek; a természettudomány és földrajz; a művészetek; a digitális kultúra, az életviteli és tervezési ismeretek; a testnevelés;

• a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez;

• színvonalas, következetes művészeti képzés a különböző művészeti ágakban;

• alkotó gondolkodásra és alkotásra nevelés, kreativitás, önkifejezés, kulturális tudatosság.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam):

• az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;

• vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

• tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;

• az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának;

• az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;

• az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;

• társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;

• szeressék és óvják természeti környezetüket;

• az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;

• mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam):

• folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;

• a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;

• vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;

• vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;

• a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;

• az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;

• a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;

• a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;

• alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

• magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;

• tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;

• elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;

• az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;

• a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

• fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

• a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;

• jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

• a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;

• a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

• a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;

• a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,

• az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

• alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;

• ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

• legyen képes az egészségesen önérvényesítő viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;

• személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;

• alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

Célok a művészeti nevelés-oktatás területén:

• Az intézmény elsődleges célja a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó fejlesztésével ér el. E célját úgy éri le, hogy a követelmény eléréséhez szükséges tananyagot eszköznek tekinti a gyermekek érzelmi, értelmi és kifejező képességeinek fejlesztésében. A készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiség formálás eszközeként tekinti, követelményeit a gyermek életkori jellemzőihez igazítja.

• Lehetővé teszi, hogy a művészeti intézményből kikerült fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodó képességgel, az élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalmi életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra és a művészeti kommunikációs- technika birtokában magabiztosan kommunikáljanak. Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megőrző, a nemzeti hagyományokat ápoló kompetens személyekké váljanak.

• Az intézmény nagy hangsúlyt kíván fordítani az autonóm, a kreatív, a probléma megoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kialakítására, embertársaik értékeinek megbecsülésére, a másság tiszteletére, a nemzeti hagyományok ápolására, a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakítására.

• Az intézmény célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, és a szín- és bábművészet iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket.

• Nagy gondot fordít az egészséges életvitel kialakítására és megőrzésére. Erősíti a környezet iránti felelősséget azzal is, hogy a tanulókkal a mindennapok esztétikai értékeit felfedezteti, és alakításra ösztönzi.

• Alakítani kívánja önismeretüket, önállóságukat, a művészeti problémák iránti érzékenységüket.

2.1. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam):

• a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;

• a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

• alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);

• a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;

• alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;

• támogassa az egyéni képességek kibontakozását;

• az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;

• a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

• működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;

• törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;

• tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;

• erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;

• a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam):

• fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;

• az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;

• olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;

• tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;

• tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;

• a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;

• vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;

• erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;

• felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;

• a test és a lélek harmonikus fejlesztése;

• a szocializáció folyamatainak elősegítése;

• az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;

• a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

• a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;

• adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info- kommunikációs technikákat;

Feladatok a művészeti nevelés-oktatás területén:

Az alapfokú művészeti iskola alapfeladata, hogy feltárja a művészet megörökítő, és átörökítő szerepét megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

A művészeti intézmény feladatát oly módon teljesíti, hogy olyan ismereteket ad, amelyek alkalmazásával a növendék alkalmassá válik:

a táncművészet és a színművészet területén:

- előadói feladatok ellátására, színészi és táncos szerepek színvonalas megformálására színház és művészeti egyéb előadások követelményeinek megfelelően

a képző- és iparművészet területén:

- élményvilága vizuális megjelenítésére, kreativitásának bemutatására a művészetek különböző területein

a zeneművészet területén:

- alapelvünk: nyugodt, művészetek iránt fogékony, kulturált gyermekek nevelése. A zene ismerete, gyakorlása a gyermek szellemi és fizikai képességeit egyaránt rendkívül intenzíven és sokrétűen fejleszti. Harmonikusabb lelkületű, humánusabb embereket nevelhetünk azokból a gyermekekből, akik a művészetek területén is jártasak.

Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy az intézményből kikerülve valamennyi tanuló aktív részese legyen, akár mint értő befogadója, akár mint aktív szereplője a művészetek világának.

Az egyes tantárgyak cél-és feladatrendszerét az alapfokú művészetoktatás helyi tanterve tartalmazza.

2.2. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTGATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSAI

• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

• az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

• a délutáni fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások egységes keretbe foglalják a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

• a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

• a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;

• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

• az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;

• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

• heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

• az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

• a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;

• A művészeti intézményegység a művészeti tevékenységnek megfelelő ideális csoportlétszám megteremtésével lehetővé teszi, hogy a tanulók képességeiknek és tehetségüknek megfelelő irányítást, személyre szóló folyamatos értékelést kapjanak alkotómunkájukhoz.

• Megteremti az elmélyült tevékenységhez szükséges nyugodt kiegyensúlyozott körülményeket.

2.3. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI

• minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;

• a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;

• személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására;

• a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;

• az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

• megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;

• a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;

• nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

• a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:

A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;

B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás.

A pedagógus (tanár, tanító) kötelezettsége, feladatai:

• Köznevelési törvényben foglalt kötelezettségeit megtartja, jogait gyakorolja.

• A nevelést-oktatást a türelmesség elve alapján végzi.

• Figyelemmel kíséri, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai meggyőződése miatt hiány ne érje.

• Nevelő-oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.

• Nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szocio-kulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét. Segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását. Gondot fordít a tehetséges tanulók fejlesztésére.

• A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, s meggyőződik annak elsajátításáról. Baleset esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

• Elsajátíttatja a tanulóval a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekszik annak betartására.

• Szülői értekezletet, fogadóórát tart.

• A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja.

• A szülőket figyelmezteti gyermekük jogainak megóvása, fejlődése érdekében, s tájékoztatja őket, hogy milyen intézkedések megtételét tartja szükségesnek ezek érdekében.

• Jogszabály által meghatározott időszakonként és módon szakmai továbbképzésen vesz részt.

• A napló, e-napló (KRÉTA) pontos vezetése.

• Javaslatot tesz figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját csoportjában tanulók vonatkozásában).

A pedagógus döntési jogköre:

• A pedagógiai program és módosításának elfogadása.

• Az SZMSZ módosításának elfogadása.

• A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása.

• A nevelési oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

• A nevelő testület érdekében eljáró pedagógus kiválasztása.

• Az intézményi házirend elfogadása.

• A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása.

• Részvétel tanuló fegyelmi ügyeiben való döntésekben.

• A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása.

Az osztályfőnök feladatai:

Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki.

Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi.

Osztálya közösségének felelős vezetője.

A gyermekek nevelését oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően még az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre:

• Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve.

• Segíti a munkaközösség kialakulását.

• Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli

• Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. XXXX, pszichológus, stb.).

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

• Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát; a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, tanártársai elé terjeszti.

• Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, e-napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.).

• Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére. Kezdeményezi különböző segélyek elnyerését, a tanulók érdekében pályázatot ír. (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.)

• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

• A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

• Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében.

• Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.

• A tanulók egészségmegőrzése érdekében az iskolaorvosi rendelésre kisérés.

• Az e-naplón keresztül figyelemmel kíséri a tanárok tanulókra vonatkozó értesítéseit.

• Havonta egyezteti a tanulók e-naplóban lévő érdemjegyeit a szaktanárokkal

• Az osztályának szóló tájékoztatásokat az e-naplóba beírja.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Pedagógiai céljaink megvalósulásának alapvető része a személyiség fejlesztése. A személyiség általános fejlesztése három módon történhet:

- az egyes tantárgyak tanítási – tanulási folyamatában (tanulási önállóság, kezdeményezés, önértékelés)

- a tananyag nevelési hatásából következő lehetőségek kihasználásával

- tanítási órán kívüli programok során

Területei:

3.1 AZ ERKÖLCSI NEVELÉS

A gyermekek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. Az életkörülmények állandó hatótényezőjeként az ismételt a viszonylag tartós tapasztalatok élmények rendszere az, amely személyiségformáló hatású. A gyermek iránt támasztott követelmények és a gyermek cselekedeteit követő értékelés elismerés, jutalmazás, vagy elmarasztalás, büntetés alkotják jövendő cselekedetinek motivációs bázisát. A tömegkommunikációs eszközök szintén közvetítenek erkölcsi vonatkozású információkat. Jelentős feladata az iskolai nevelésnek a tanulók felkészítése a társadalmi életre.

3.2 MUNKÁRA NEVELÉS

Az oktató – nevelőmunka egységes rendszerében megvalósuló munkára nevelés feladata, hogy formálja a tanuló személyiségét, alakítsa a gyermek erkölcsi arculatát.

Formáljuk a rendszeres tanulás, a szellemi tevékenység, a gyakorlati – fizikai munka készségeit, elmélyítjük a felelősség- és kötelességtudatot. Mindezzel szoros egységben kialakítjuk bennük az egyéni és társadalmi tulajdon védelmét és megbecsülését. A gyermeket a közösségi jellegű tanulás és a munka önállóbb megszervezésével, hajlamaink fejlesztésével a továbbtanulásra és pályaválasztásra készítjük elő.

A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése érdekében a munkára nevelés kérdéseit a gyermeki tevékenység következő területein világítjuk meg:

- tanulás, a rendszeres tanulás kialakítása,

- önkiszolgálás, házi munka,

- közhasznú munka,

- tulajdon védelme,

- felkészítés az élethivatásra.

3.3 HUMANIZMUSRA NEVELÉS

Erkölcsünknek egyik legalapvetőbb vonása a humanizmus. Legjellemzőbb vonás a mélységes tisztelet az ember iránt. E fogalom alá tartozik az igényesség magunk és embertársaink magatartásával, tevékenységével.

Fontos a szerénység és az önérzet fogalmi jegyeinek megismerése, a kettő közötti helyes egyensúly megtalálása és ezeknek megfelelő viselkedés, életmód kialakítása.

A segítésben megnyilvánuló humanizmust tudja életének alkotóelemévé tenni. Fontos a közösségi kapcsolatok humanista jellegének biztosítása.

3.4 VILÁGNÉZETI NEVELÉS

A világnézet nem csupán a természetről és a társadalomról alkotott nézetek összessége, hanem erkölcsi normák rendszere is. A meggyőződéssé vált világnézet az ember erkölcsi arculatát is meghatározza.

A világnézeti nevelésben szem előtt kell tartanunk:

a) koordinált, folyamatos nevelői ráhatásokat, amelyek biztosíthatják a világnézeti nevelést,

b) nélkülözhetetlen a tanulók aktivitása, az, hogy a gyermek maga is

„érdekeltnek” érezze magát önnön világnézete kiépítésében.

c) Érzelmileg is – nemcsak értelmileg – azonosuljon a tudományos világnézet követelményeivel.

3.5 HAZAFIASSÁGRA NEVELÉS

Az ember erkölcsi arculatának egyik legjellemzőbb vonása, hogy szereti hazáját, népét megbecsüli történelmi, kulturális hagyományait. A hazaszeretet ismereteken alapul. A hazaszeretetre nevelés során arra kell törekednünk, hogy maradandó ismereteket nyújtsunk, formáljuk a gyermekek érzelmeit.

A hazafiság gondolati tartalmának kialakítása

a) a szülőföld és a hazai táj megismertetése, séták és kirándulások alkalmával,

b) történelmi múltunk megismertetése, tanítási órákon, tanulmányi kirándulásokon, múzeumlátogatásokkal. Ezért iskolánk 7. évfolyamos diákjai

a Határtalanul program keretén belül tanulmányi kirándulásokon vesznek részt a történelmi Magyarország területein.

Amennyiben a pályázatunkat elfogadják, iskolánk vállalja, hogy a kirándulás utáni 30 napon belül fakultatív témanapot tart.

3.6 ESZTÉTIKAI NEVELÉS

Az esztétikai nevelés tulajdonképpeni tartalma:

A tanulók kapcsolatba kerülnek a művészi alkotásokkal, illetőleg az esztétikum más megnyilvánulásaival, magukévá teszik, elsajátítják az objektív valóság egyes tényeit, mégpedig esztétikai úton.

Az esztétikai neveléssel alkalmassá kell tennünk a tanulókat, hogy életkoruknak megfelelő szinten képesek legyenek a valóság esztétikai elsajátítására.

Az esztétikai elsajátító tevékenység területei:

1. a természet szépségének észlelése, tudatos élvezése, és megóvása,

2. a tárgyi környezet szépségének észlelése, megteremtése és értékelése,

3. az ember és a magatartás esztétikája,

4. a munka és a munkatermék esztétikuma,

5. szépirodalmi kulturáltság fejlesztése,

6. a képzőművészeti kulturáltság fejlesztése,

7. a zenei kulturáltság fejlesztése,

8. a színház- és a filmművészettel kapcsolatos kulturáltság fejlesztése.

3.7 TESTI NEVELÉS

A testi nevelés alapvető célja, hogy a tanulóink felnőve, fizikailag fejlett, akaraterős, életvidám emberek legyenek, képesek a társadalom érdekében végzendő szellemi és fizikai munkára.

A nevelőmunkánk fontos feladata, hogy a testi fejlődést befolyásoló tényezőket a személyiségfejlesztés szolgálatába állítsuk:

- egészséges napirend, életrend,

- a tanulás és a szellemi munka higiéniája,

- egészségügyi szabályok,

- védekezés baleset ellen,

- edzés,

- testnevelés, sport, mozgások játékok, fizikai munka.

3.8 MŰVÉSZETI NEVELÉS

A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek az iskola által oktatott művészeti ágakban megjelennek.

Az intézmény a művészeti nevelés sajátos módszereivel olyan személyiségeket kíván kibocsátani, aki a mindennapokban harmóniára törekszenek. Igényük van az önművelésre, önállóságról, öntevékenységről és magas fokú együttműködésről tesznek tanúbizonyságot.

Az alapfokú művészeti intézményben folyó nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

Intézményünk művészeti nevelése megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, amelyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.

A nevelésben nem választható szét az egyéni személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés, ezért a két területet egységben látjuk, és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok is ezt a szemléletet tükrözik. A tánc- és színművészeti nevelés csoportos munkát tételez fel, amely csoportban azonban szuverén egyéniségek személyiségfejlesztése is folyik. Célunk az, hogy az önálló személyiségüket megtartva közösséggé formáljuk a kezdeti heterogén csoportokat.

A zene-, képző- és iparművészet területe alapvetően „egyszemélyes” alkotó- terület, de a tanulónak éreznie kell, hogy az iskola közösségébe tartozik, éreznie kell, hogy tevékenysége nem szakítható ki a közösségi tevékenységek sorozatából.

4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskolai közösségalakítás legfontosabb tényezője a nevelők közösségének helyes szemlélete, pedagógiai és eszmei egysége, gyakorlati közösségszervező munkájának intenzitása.

Ahol a pedagóguskollektíva mélyrehatóan ismeri a közösség nevelésének társadalmi, pszichológiai és pedagógiai összefüggéseit, ott még a külső körülmények szűkössége ellenére is magas színvonalú közösségi életgyakorlatot teremtenek.

A működő tanulóközösség, az osztályfőnök leghatékonyabb segítője. Lehetővé teszi, hogy a nevelés követelményei a közösség saját törekvéseivé váljanak; megsokszorozza a nevelőtestület munkájának hatását. Sokirányú tevékenységrendszert alakít ki, gyakoroltatja a társadalmi együttélés formáit. Az iskolai házirend alapján demokratikusan alakítja ki az osztályközösség életének szabályait, szervezi sokoldalú tevékenységét. Bevonja a tanulókat a közös élet tervezésébe s a tervek végrehajtásába.

Az önkormányzó-képesség a közösségi tapasztalatok függvénye és eredménye. A pedagógusok legfontosabb feladata ezért az, hogy a közösségi önkormányzás gondolatát élő tartalommal töltsék meg.

Az intézmény a tanulók egyéb kulturális igényeinek kielégítésére is gondot fordít. Közös kirándulások az ország hagyományainak megismeréséért, múzeumok és kiállítások megtekintése, különös tekintettel a képzőművészet választott területére és az iparművészeti anyagok bemutatására, hangverseny és színházlátogatások, országos táncbemutató, táncversenyek szerepelnek a konkrét feladatok között.

A művészeti intézmény a szorgalmi időszakon kívül is szervez nyári táborokat. A művészeti ágaknak megfelelő táborokban a gyerekek a nyaralás örömei mellett, intenzívebben foglalkozhatnak a választott művészeti területekkel. A szakfoglalkozásokat tanáraink mellett meghívott művészek, szakemberek tartják.

4.1A DIÁKÖNKÖRMÁNYZATI SZERVEK JOGAINAK ÉS KÖTELESSÉGEINEK FŐ TERÜLETEI

- az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyerekeket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása;

- az osztály munkatervének elkészítése és a végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenység valamennyi területén (tanulmányi munka, társadalmi- politikai tevékenység, művelődés és szórakozás, sport stb.); az osztálygyűlések, tanácskozások előkészítése és lefolytatása;

- a tanulmányi tevékenység szervezése, segítése, ellenőrzése, „közüggyé” tétele;

- részvétel a magatartás- és a szorgalom érdemjegyek kialakításában;

- részvétel a jutalmazás és az elmarasztalás kiszabásában az adott iskolában kialakított, hagyományos formák rendszerének megfelelően;

- döntés az osztály anyagi ügyeiben (osztálypénztár, osztálykönyvtár, gyűjtések, díszítés stb.);

- önkiszolgálás, közhasznú munka szervezése,

- az osztályban levő anyagi eszközök, tárgyak megóvása és javítása;

- részvétel az ügyeletesi szolgálatban;

- iskolai méretű megbízatások teljesítésének megszervezése;

- javaslattétel az iskolai közösség önkormányzati szervének vagy a nevelőtestületnek.

4.2 FELADATOK

- A tanulók ismerjék és becsüljék meg a különböző szokásokat, életmódokat, vallásokat, legyenek toleránsak a másság iránt.

- Juttassuk a tanulókat olyan tapasztalatokhoz, melyek során megtanulják a konfliktusok kezelését, és az együttműködést a környezettel.

- A kommunikációs képesség fejlesztése érdekében ki kell alakítani a tanulókban az önálló ismeretszerzést, véleményformálást és a kifejezés igényét.

- Fel kell készíteni őket, hogy az új információs környezetben eligazodjon és azt kritikai módon használja.

- Értelmi és érzelmi ráhatással fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

- A szűkebb és tágabb haza megismerése segítse elő a természeti és társadalmi környezet harmonikus kapcsolatát.

- Testi épsége és egészsége érdekében ismerje meg környezete károsító hatásait, hogy tudja megelőzni a káros szokások kialakulását.

- Legyen a tanulás a tevékenységi rendszer középpontja, a képesség szerinti tanulás közösségi követelménye.

- Mindezen feladatok teljesítése segítse a tanulók pályaválasztását, majd később az esetleges pályamódosítást.

5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Mint a helyzetelemzésből kiderül beilleszkedési nehézségekkel, magatartási zavarral küzd a tanulók kb. 10 % - amelyek száma évről évre nő. A családok egyre nehezebben tudják megoldani, levezetni konfliktusaikat és ez kihat a gyerekekre is. Ennek következtében egyre több az iskolában a magatartási zavarokkal küszködő, közösségbe nehezen beilleszkedő tanuló. Az egyéni bánásmód, a konfliktuskezelés megtanítása, a problémák kezelése segítséget jelenthet ezeknek a tanulóknak. Fontos számukra, hogy kötődjenek valakihez, aki mindig segít a problémás helyzetekben. Ez elsősorban az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata. A fejlesztő pedagógus a fentieken túl a fejlesztő programjának segítségével formálja is őket.

Az iskolának jó kapcsolata van a helyi Pedagógiai Szakszolgálattal. Az iskolába készülő óvodások vizsgálatát a Szakszolgálat szakemberei végzik.

A bekerülő első osztályosokat a tanév folyamán újra vizsgáljuk és javaslatot teszünk a további teendőkre.

A felsőbb évfolyamokban a nevelők és a szülők kérésére az illetékes Pedagógiai Szakszolgálat végzi a vizsgálatot, és amennyiben szükséges, fejlesztő pedagógiai tevékenységet kap minden rászoruló tanuló (2 fejlesztő pedagógussal oldható meg).

Szükség esetén az osztályfőnökkel együttműködve az iskola pszichológusa önismereti csoportokat hozhat létre és csoportfoglalkozást/tréninget alkalmazhat. A kortárscsoportok hatása nem kedvező ezekre a tanulókra, ezért az iskolának olyan programokat kell nyújtani, amelyek vonzóbbak lehetnek. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1 munkatársa egyénileg foglalkozik velük (iskolánkban teljes munkaidőben van jelen).

Az alkohol-, drog és internethatások megelőzése érdekében az osztályfőnöki órák keretében a minisztérium által kiadott prevenciós programot valósítjuk meg, szükség esetén szakember segítségét kérjük.

6. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

• A tehetséggondozás legáltalánosabb módja a csoportbontás és a tanítási órákon a differenciált foglalkoztatás.

• A tanulmányi versenyekre egyéni foglalkozásokon készítjük fel a tanulókat.

• 7. osztálytól tehetséggondozó csoportos oktatást szervezünk matematika és magyar nyelv tantárgyakból.

• A tehetséggondozást szolgálják a művészeti foglalkozások: grafika és festészet, szobrászat és kerámia, néptánc, énekkar, hangszeres zeneoktatás, stb. és a rendszeresen szervezett tanulmányi versenyek.

• A művészeti oktatás intézménye él a magasabb évfolyamra lépés lehetőségével úgy, hogy a kimagaslóan tehetséges tanuló akkor is magasabb évfolyamra léphet, ha nem töltötte le az egész tanévet. Természetesen jegyzőkönyv rögzíti az igazgató és a szaktanárok döntését.

Ebbe a körbe tartozik a beiratkozáskor végzett felmérés, amelynek alapján a tehetséges tanulók nem feltétlenül az előképző első vagy az alapfok első évfolyamba kerülnek, hanem a követelmények teljesítésének bizonyítása után magasabb évfolyamba léphetnek.

A tehetséges tanulóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy szakirányú szakközépiskolákba, illetve felsőfokú oktatási intézményekbe felvételizhessenek. Ahhoz, hogy a tanuló az adott művészeti ág területén minél nagyobb tudást birtokoljon, szükséges a rendszeres részvétel különböző művészeti rendezvényeken, bemutatókon, kiállításokon. Ösztönözni kell a tanulókat a rendezvényeken való részvételre, és lehetőséget kell nyújtani számukra a megyei és országos szintű bemutatókon történő megjelenésre. A művészeti pályára készülő tehetséges tanulót sokat kell szerepeltetni. Fellépési, kiállítási lehetőséget kell nyújtani számára az iskolai és a helyi rendezvényeken egyaránt.

7. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A gyermekek életük jelentős részét az iskolában töltik. A velük együtt dolgozó nevelőknek, osztályfőnököknek, ha a tanuló testi állapotában, viselkedésében, hangulatában változás következik be, azonnal cselekedniük kell. Az osztályfőnöknek a gyermekvédelmi feladatokat ellátó nevelővel együttműködve fel kell deríteni a tünetek mögött meghúzódó okokat. A jelenlegi feszültségterhes helyzetben a családok egyre nehezebben tudják megoldani, levezetni a konfliktusaikat, s ez kihat a gyerekekre is. Az iskolapszichológus és a gyermekvédelmi felelősök feladata, hogy a rászoruló tanulókat figyelemmel kísérjék és szükség esetén segítséget nyújtsanak.

Ennek formái:

• Egyéni beszélgetésekkel segítő kapcsolatok kialakítása,

• Tanácsadás, családlátogatás,

• Kapcsolattartás a városban működő pszichológussal,

• Javaslat szakvizsgálatra,

• Segélykérelem,

• Kapcsolattartás az önkormányzat ifjúságvédelmi előadójával,

• Jelentéstétel, feljelentés

8. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA

• Korrepetálásokat szervezünk matematikából, magyarból minden évfolyam számára.

• Felzárkóztató foglalkozáson vehetnek részt a tanulók fizika, kémia, idegen nyelv tantárgyakból.

• A napköziben és a tanulószobai foglalkozásokon egyéni segítséget kaphatnak.

• Az osztályfőnökök tanulási módszerek megismertetésével és gyakoroltatásával segítik a felkészülésüket.

• A képességek szerinti csoportbontás keretében a gyengébb csoportokban a fő hangsúlyt az alapkészségek gyakoroltatására, rendszerezésére, a helyi tanterv minimum követelményének elsajátítására helyezzük.

• A művészeti oktatásban sem veszítünk el egyetlen tanulót sem, mivel differenciáltan foglalkozunk a nagyon és a kevésbé tehetséges gyerekkel. Az erősen motivált, de kevésbé tehetséges gyermeknek igyekszünk megtalálni feladatát, különböző célfeladatok kijelölésével. Mivel a művészeti tevékenységek alkalmasak különböző részképesség zavarok kezelésére, korrigálására, különös figyelmet fordítunk az ilyen problémákkal küszködő gyermekek fejlesztésére, foglalkoztatására.

A tanórán kívüli programok meghatározásakor is a képességek kibontakoztatását és a felzárkóztatást segítő programok kapják a fő hangsúlyt. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót a művészeti nevelés segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

9. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

9.1 ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

Iskolánk felvállalta a kompetencia alapú oktatást, melynek tananyag rendszerét a kiadott vonatkozó program tervben foglaltak alapján közvetítjük. Felmenő rendszerben folyamatosan kiterjesztve. Ezzel valamennyi tanuló számára biztosítjuk a tanulási és cselekvési képességek fejlesztését, a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételét biztosító kulcskompetenciák fejlesztését.

A kulcskompetenciák fejlesztésével igyekszünk kompenzálni az eltérő szociális háttérből, a tanulási -, beilleszkedési- és magatartási nehézségből vagy zavarból, illetve mentális problémából adódó hiányosságokat, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulóinkra.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény teszi lehetővé SNI tanulók integrált nevelését- oktatását.

A Köznevelési Törvény 4. § 25. pontja szerint

„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”

Intézményünk tudatosan vállalja azon SNI tanulók integrált nevelését, oktatását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Módosítottuk, illetve módosítjuk alapdokumentumainkat.

Általános alapelvek

Az életkori csoportok megtartása mellet a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás-nevelés megvalósítása.

A NAT alkalmazása az SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulók számára is érvényesek. Az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítésekor figyelembe vettük:

- a köznevelési törvényt, a NAT és az Irányelv vonatkozó előírásait,

- az oktatási hivatal önértékelésre vonatkozó programját,

- a szülők elvárásait,

- és a tanulók sajátosságait.

Az Irányelv biztosítja, hogy:

- a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomban való mind teljesebb beilleszkedését,

- a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

- ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képesség fejlődés területeire is,

- a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé,

- a tanulókat a nevelés-oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érdekében az Irányelv meghatározza:

- a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását,

- a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

- a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

Az SNI tanulók pedagógia célú habilitációs/rehabilitációs ellátása

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció:

- Az egészségügyi rehabilitációra épülhet a pedagógiai rehabilitáció. Az egészségügyi rehabilitáció körébe tartozik:

~ gyógytorna

~ bizonyos sportok, elsősorban labdajátékok

- Pedagógia rehabilitáció funkcionális képességfejlesztő programok gyakorlása, elmélyítése. A terápiás fejlesztő programok mellett szükséges időt tartalékolni, a betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleges tantárgyi részek elmélyítésére. Ennek keretében van lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás ellenőrzése, rajzprogramok kezelése, számítógép használata), mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni és kiscsoportos formában használhatók.

Az SNI tanulók különleges gondozási igénye egy tulajdonság – együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor veszik figyelembe.

Az ellátás közös elvei:

a) A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési-oktatási rendszerét átfogják.

b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási-tanulási folyamat, s a tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja, feladatai:

o a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása hiányok pótlása érdekében,

o a hiányzó vagy résült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,

o a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,

o a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,

o az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni kompetenciák kialakítása.

A bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés- képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás, belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának erősítése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:

a) a sérülés típusa, súlyossága, a sérülés kialakulásának ideje

b) az SNI tanulók életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei

c) a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel.

Az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények megjelennek:

- a pedagógia programban,

- a minőségirányítási programban tervezési és ellenőrzési szinten,

- helyi tantervben a tantárgyak programjában,

- a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,

- egyéni fejlesztési tervben.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája:

- programok összeállítása,

- fejlesztő munka,

- közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban,

- a többségi pedagógusok munkájának segítése.

A pedagógiai feltételeket a köznevelési törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat biztosít az SNI tanulók számára.

9.1.1. AZ EGYÜTTNEVELÉS SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐI

A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők.

Biztosítani kell:

• az SNI tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ezt segíti a nyitottabb személyiség formálása,

• a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni az egyéni fejlesztési tervekbe,

• a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését,

• habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, sérülés specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést, a szakemberekkel,

• gyógypedagógiai megsegítést.

Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. Előtérbe kell helyezni a pármunkát, a kooperatív tanulást. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ez által tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak az SNI gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen térem kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad le a társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők, Minden gyermeket a képességeik szerint kell terhelni.

A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyni az ép gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítaniuk bennük, fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertesse a gyermek társakkal fogyatékosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy az SNI tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van. A megfelelő iskolai tanulási környezetet kell biztosítania.

Együttműködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igényűek, fogyatékossággal élők létszámnak megfelelő szakembert biztosít.

A gyógypedagógiai tanár feladata sokrétű. Azon túl, hogy egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel, koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevő más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermekek fejlődését.

Kapcsolatot tart a többségi pedagógusokkal:

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

- javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kialakítására, speciális gyógypedagógiai módszerek alkalmazására,

- folyamatosan konzultál velük, segít az értékelésben,

- ráirányítja figyelmüket a beszerezhető szakirodalomra.

A gyógypedagógus a következő terápiákat használja a munkája során:

~ Penczésné xx. Xxxxxxx Xxxxxx: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok

~ Xx. Xxxx Xxxxx: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése

~ Xxxxxxx Xxxxxxxx: Tanulási zavarok korrekciója és személyiségfejlesztés

~ Porkolábné Xx. Xxxxxx Xxxxxxx: Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak

~ Porkolábné Xx. Xxxxxx Xxxxxxx: Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára

~ Xxxxxxx Xxxx: Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika

~ Xxxxxx Xxxxx: Kézikönyv a diszkalkúlia felismeréséhez és terápiájához

~ Xx. Xxxxxxx Xxxxx: Baj van a tanulással, módszerek a tanulási zavarok korrekciójához

~ Xxxxxxx Xxxxxx: Diszlexia - reedukáció módszere

~ Xxxxxx Xxxxxxx: A készségfejlesztés módszertani lépései a diszlexia

– prevenciós foglalkozásokon

~ Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx: Diszlexia – veszélyeztetettek kiszűrésének lehetősége az Inazan – teszttel

~ Xxxxxxxxxx Xxxxxx: Diszkalkúliáról pedagógusoknak

A gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus fejlesztőtevékenységet végez a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanulók meglévő képességeire, az ép funkciókra. A fejlesztés az első négy évfolyamon 3-8 fős kiscsoportos szervezési formában Xxxxxx Xxxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx: A tanulási zavarok korrekciója kisiskoláskorban c. fejlesztő programjának segítségével folyik, ami Porkolábné xx. Xxxxxx Xxxxxxx kutató csoportja által kidolgozott programra épül: „A gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe elsősorban.”

A programhoz tartozó Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjteményt és a

„Süni” olvasást – tanulást segítő feladatgyűjteményt is használjuk.

9.1.2. AKTUÁLIS INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉS

Iskolánk tudatosan vállalja az SNI tanulók fejlesztését, a különleges gondozás biztosítását, s ezt alapító okiratában is rögzítettük, valamint igyekszik megteremteni a szükséges objektív és szubjektív feltételeket.

Pedagógiai programunkat az irányelveknek és a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően módosítjuk. Tanulóink tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formában pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés a napköziben, a tanulószobai foglalkozásokon és a szabadidős tevékenységekben is megjelenik. Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink:

- Szigetszentmiklós Család és Gyermekjóléti Központ,

- Pedagógiai Szakszolgálatok,

- Tanulási Képességek Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,

- Pályaválasztási Tanácsadó,

- szakorvosok, háziorvosok, gyermekorvosok, szülők.

A tanulók képességeit értékeljük, kontrollvizsgálatokat kérünk a szakértői bizottságoktól, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, pszichológusokkal és ezek megjelölik a további feladatokat. Az SNI tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon. Örülnek eredményeiknek, a szülők többsége rendszeresen részt vesz a szülői értekezleteken és a fogadóórákon.

Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege:

- kompetencia alapú tanítás-tanulás szervezése

- órai differenciált foglalkozás, kooperatív technikák alkalmazása

- komplex képességfejlesztés

- logopédiai terápia

- pszichológiai tanácsadás

- gyógytestnevelés

- pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a szakértői bizottság javaslata alapján.

A rehabilitációs tevékenységeket végző szakemberek:

- gyógypedagógus-fejlesztő pedagógus,

- logopédus,

- pszichológus,

- gyógytestnevelő.

Helyiségek:

- tanterem,

- fejlesztő szobák,

- tornaterem, tornaszoba.

A tanulmányi követelmények megegyeznek az ép tanulók követelményeivel. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgy részek minősítése alól felmentést adhat, eltérő haladási tempót, a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknak. Egyéni fejlesztési terv szerint folyik a rehabilitáció.

Az inkluzív iskola cél- és feladat rendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása. Ezen a téren sokat változott tantestületünk felkészültsége: sokan vettek részt a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos továbbképzésben, ismerkedtek a kooperatív tanítás- tanulásirányítással, valamint drámapedagógia továbbképzésen és differenciált oktatásban is részt vettek.

Speciális helyiségek kialakítása, a meglévők kiegészítése megtörtént, speciális eszközeink, felszereléseink számottevően bővültek, korszerűek, az uniós elvárásoknak is megfelelőek:

- szerepjáték kellékek,

- hangszerkészlet,

- kül- és beltéri mozgásfejlesztő eszközök,

- fejlesztő játékok,

- puzzle, társasjátékok,

- beszédkészség, hallásfigyelem, olvasás előkészítés, írás előkészítés, logika, matematika, térbeli tájékozódás eszközei,

- nagy- és finommozgást segítő eszközök.

Továbbra is nyitott a tantestület, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, módszertani kultúrájuk fejlesztésére. Iskolai pedagógiai könyvtárunkat folyamatosan bővítjük a legújabb szakirodalmakkal.

Célok, feladatatok az alkalmazás feltételei terén:

1. Az integráció:

o eddigi integrációs munkák folytatása

o korrekciós végrehajtása

2. Iskolánkba való bekerülés:

o jó kapcsolatot építettünk a környező óvodákkal

o egyéni fejlesztési tervek készítése, heterogén osztályszervezés,

o egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása.

3. Együttműködések, partnerségi kapcsolatok:

o a kapcsolatrendszer beépül a pedagógiai programba,

o az együttnevelésben résztvevő pedagógusok munkájában habilitációs és rehabilitációs szemlélet feltétlen megjelenése,

o a sérülés specifikus szakemberekkel való együttműködés rendszeres, gyakorlati-tartalmi elemekben jelenik meg.

Tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemei

1. A HTT-ben megjelennek a SNI tanulók számára közvetítendő tartalmak, a sérült képességek rehabilitációja.

2. Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek:

- A tevékenységek a DÖK munkatervében is rögzítettek.

3. Az integrációt segítő módszertani elemek:

- A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulnak az együttnevelés- oktatás sikeréhez.

- Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét.

- A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejárójának tekintjük.

- A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését.

4. Műhelymunka- a tanári együttműködés formái:

- esetmegbeszélő foglalkozások tartása, ezek konklúzióinak beépítése a fejlesztő munkába,

- óralátogatások, bemutató órák megtekintése, tapasztalatcsere.

5. Az értékelési rendszer eszközei:

- Szöveges értékelés az EMMI rendelet irányelveinek megfelelően történik. A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést, ezek módszere, helye és szerepe pontosan meghatározott. A dokumentálást az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógus végzi az egyéni fejlesztési lapon.

6. A fejlesztési tevékenységek eredményessége, sikerkritériumok:

- A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Intézményünkben adottak az integrált nevelés - oktatás személyi, tárgyi feltételei. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint a részvételt és a védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

🞘Az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül.

🞘Sérülés specifikus módszereket alkalmazunk. Módszerek, módszerkombinációk megválasztásában alkalmazkodunk a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

🞘A tanulási kudarcok leküzdése minden osztályfőnök, szaktanár, fejlesztő pedagógus, napközis nevelő közös feladata. A fejlesztő tevékenységek végén, a tantárgyi teljesítményméréskor egyértelműen megfigyelhető, hogy megváltozik a gyermek feladathelyzethez való viszonya, javul a figyelmük, aktivitásuk. Majd egy bizonyos idő elteltével pontokban, százalékokban is kimutatható lesz a tanulmányi eredmény javulása.

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:

- A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen az SNI tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbhaladás.

8. Dokumentációk:

- Az iskolai SNI tanulók fejlesztő foglalkozásának, oktatásának dokumentálása a központilag kiadott egyéni fejlődési lapon (külív TÜ 356 r. sz. a belív: TÜ 357. r. sz., vagy a TÜ 358. r. sz. számú csoportnaplóban történhet.)

- Igyekszünk az SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozásainak, oktatásának dokumentálását is a KRETA rendszeren keresztül megvalósítani.

9.2. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

9.2.1. TELJES INTEGRÁCIÓ

- Érzékszervi-testi, értelmi fogyatékos, érzelmi-és viselkedészavaros gyermek normál populációban való nevelése, oktatása jelenti a teljes integrációt. A sérültséggel élő ember a társadalom olyan tagja, aki a születése előtt, születése közben, vagy későbbi élete során eltérő jegyeket szerző, majd hordozó ember, aki másságával, érzékszervi, testi, szellemi különbözőségével elszigeteltséget válthat ki. Az integráció ezt az elszigeteltséget oldja fel.

- A befogadásra irányuló nevelési feladatok megoldása csak egy része a feladatoknak. Kapcsolódó feladatsorokat kell megoldani ahhoz, hogy a befogadás maximális és elégséges sérülés specifikus fejlesztéssel párosuljon, melynek eredményessége a saját magát elfogadó, teljes életet élő ember.

Tevékenységünket Xxxxxxxx tanításának útján járjuk:

„… és így az iskola ne legyen többé labirintus, dologház, börtön és szenvedés, hanem azután legyen játék, palota, vendégfogadó és paradicsom …”

(Comenius: Scola Ludus)

9.3. EGYÜTTNEVELÉS

9.3.1. AZ EGYÜTTNEVELÉS OBJEKTÍV TÉNYEZŐI

Az integráció napjaink nagy kihívása. Az integráció azt jelenti, hogy az SNI gyermekek beilleszkednek a többségi nevelési intézményeket látogató gyermekek, fiatalok közé.

A törvény kimondja, hogy „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.”( 47.§(1))

A sajátos nevelésre rászoruló gyermeket kisgyermek kortól az életre való beilleszkedésig sajátos nevelő hatások érjék. Az SNI gyermeknevelésre való joga akkor érvényesül, ha nevelését és oktatását szakképzett gyógypedagógus látja el. Az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében a befogadó iskoláknak rendelkezniük kell azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyeket a törvény

előír. A 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről rögzíti azokat a körülményeket, melyek által megvalósulhat a sikeres integráció.

Az integrációt vállaló intézmények feladatai:

- Szakmai Alapdokumentumban szerepeltetni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen fogyatékossági csoporthoz tartozó gyermekekről van.

- Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot.

- Szakemberek biztosítása: szükségleteknek megfelelő gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor.

- Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása.

- Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ennek meg kell jelennie az iskola órarendjében.

- Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesítheti az intézmény igazgatója a szakértői vélemény alapján.

- Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni tovább haladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban.

9.4. PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN ÉS SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK (RÉSZKÉPESSÉG ZAVARA) FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM

Az elnevezés 2012. jan. 1-jétől: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (SNI).

Illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (nem SNI)

A részképesség zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, aki meghatározza:

- a lemaradás helyét és mértékét,

- a fejlesztési célt.

A tanulók a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kaphatnak segítséget, figyelembe véve az egyén szükségleteit.

Módszer jellemzői:

- többirányú ráhatás, rávezetés,

- az egyes részfunkciók megerősítése,

- a fejlesztő tevékenység lehet rátanítás, korrepetálás.

A fejlesztő munka eszközrendszere:

- a fejlesztő munka iskolánkban a gyermekek kiemelésével, külön kis csoportban történik. Erre a célra kialakított két helységben (1. 2. osztály és

3. 4. osztály részére) vesznek részt a foglalkozásokon a gyerekek,

- a különböző képességterületek fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása a célunk (speciális feladatlapok, fejlesztőeszközök, játékok stb).

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket.

A részképesség – zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás.

A követelmények meghatározása:

o a tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség van az egyénre szabott követelményrendszer kialakítására,

o az élő idegennyelv tanítása nem hagyható el, a felmentés helyett javasolt a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel,

o a matematika minimum követelményeinek teljesítése speciális módszereket, a dolgozatírásnál több időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez.

Kiemelt célok, feladatok

- Kudarctűrő képesség növelése.

- A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.

- A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.

- Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.

- Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.

- Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. Iskolánkban a tanulásban akadályozott gyerekek fejlesztéséhez fogyatékosságuknak megfelelő speciális helyi tanterv került összeállításra.

- A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.

- Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és / vagy gyógy úszás alkalmazása.

- Önállóságra nevelés.

Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:

- testséma biztonságának kialakítása,

- téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

- vizuomotoros koordináció gyakorlása,

- látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

- beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,

- verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,

- hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,

- makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ),

- figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,

- toldalékok körültekintő olvasása,

- olvasástechnika, tempó fejlesztése,

- olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel,

- olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,

- idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

- segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,

- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

- olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

A megvalósítás színterei

- minden tanórán,

- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson,

- napközi, tanulószoba.

Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén:

- testséma kialakítása,

- téri relációk biztosítása,

- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

- számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,

- az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár, stb. ),

- az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,

- a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,

- gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása,

- szerialitás erősítése.

A megvalósítási színterei

- matematika óra,

- napközi, tanulószoba,

- rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,

- felzárkóztató foglalkozások,

- szabadidő (képességfejlesztő játékok).

Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok):

A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges.

A percepció minden területét fejleszteni kell:

- a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,

- a motoros képességeket,

- a beszéd és nyelvi készség állandóságát.

A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.

- tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek,

- együttműködés a pszichológussal.

A megvalósítás színterei

- tanóra,

- napközi, tanulószoba,

- gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

9.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TÉNYEZŐK

A tanulók szociális helyzetének megismerése az osztályfőnök feladata. Ezek ismeretében irányítja a tanulót a különböző segítő foglalkozásokra: tanulószoba, napközi, korrepetálás, szakkörök, sportkörök.

- A szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadó órákon, családlátogatáson tájékoztatják a szülőket.

- Az iskolába korán érkezők számára reggeli ügyeletet biztosítunk.

- Minden tanulónk igényelheti az étkezési lehetőséget.

- Nyári táborokat, kirándulásokat szervezünk. A rászorultak részére a részvételi díjra pályázatok útján biztosítunk anyagi támogatást.

- Az esetleges juttatások elosztásának alapelve, hogy a több szempontból hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek.

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

10.1 A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET (SZMK) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

Az SZMK elnökével közvetlen kapcsolatot az igazgató tart fenn. Megbeszéléseik mindig az iskola nagyobb eseményeihez, rendezvényeihez kötődnek. A szülői munkaközösség értekezleteinek állandó résztvevője az igazgató, illetve megbízott helyettesei.

A szülők képviselői előzetes egyeztetés alapján bármilyen ügyben közvetlenül fordulhatnak az iskolavezetéshez.

Nevelőtestületi értekezletekre a tanulókat érintő problémás esetekben a szülői szervezet vezetője meghívást kap.

10.1.1. SZÜLŐI ÉRTEKEZLET

Az osztályszülői értekezletek idejét az iskola vezetésének úgy kell megterveznie, hogy azokon akkor is részt tudjanak venni a szülők, ha egy családból több gyerek jár iskolába.

Osztályszülői értekezletet szeptemberben és februárban kell tartani. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy igény, gondok esetén vagy a szülők kérésére más esetekben is összehívható az értekezlet.

A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze.

10.1.2.CSALÁDLÁTOGATÁS

Az osztályfőnök kiemelt esetben a gyermekvédelmi felelőssel együtt, a szülőkkel való előzetes egyeztetés szerint látogatást tesz a családnál.

10.1.2. NYÍLT NAP

Évente egy alkalommal nyílt napot lehet szervezni a szülők részére, amelyen bepillantást nyerhetnek az iskola életébe.

A leendő első osztályosok számára évente játékos nyílt napot szervezünk.

10.1.3. FOGADÓÓRA

A tanévnyitó értekezleten elfogadott munkatervnek megfelelően, előzetes egyeztetés szerint, szülői kezdeményezésre időpont kérhető.

10.1.4. BEMUTATÓK, KIÁLLÍTÁSOK, VIZSGAELŐADÁSOK

A művészeti nevelő – oktató munka nem valósítható meg a szülők hatékony közreműködése nélkül. Ezeken az eseményeken, a szülők betekintést nyerhetnek az egész éves munkába.

10.1.5. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

A szülőkkel való kapcsolattartást, az SZMK hatáskörét az SZMSZ szabályozza.

Az SZMK-nak az iskola egészét érintő kérdésekben véleményezési joga van, amelyet gyakorol is.

10.2. DIÁKJOGOK

A tanulók jogait a házirend tartalmazza.

Iskolánkban működik diákönkormányzat. Munkájukat egy nevelő segíti, aki egyben képviseli is őket. A diákönkormányzat gyakorolhatja jogait a KNT által meghatározottak szerint.

A diákok osztályonként két képviselőt választanak, s az így delegált tagok vesznek részt az üléseken. Szervezik a tanulók által kért programokat, javaslatokat tesznek a házirend esetleges megváltoztatására, szabadidős programokra.

A diák önkormányzati szerv valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás

- A Diákönkormányzat kapcsolatot tart: az igazgatóvel, az iskolavezetéssel, a Nevelőtestülettel, a Szülői Munkaközösséggel, az Osztályfőnöki Munkaközösséggel, más diákönkormányzatokkal, ifjúsági fórumokkal, szervezetekkel, szerveződésekkel, a fenntartó képviselőivel.

- A kapcsolattartásért a Diákönkormányzat Elnöke felel, a feladatot továbbadhatja, átruházhatja egyéb felelősökre.

- A Diákönkormányzat az információkat a kapcsolati hálón keresztül folyamatosan áramoltatja; az Elnök illetve a felelősök a megszerzett információkkal rendszeresen ellátja a Diákönkormányzat tagjait, tisztségviselőit.

- A kapcsolattartás módjai egyedi esetekben eltérő, megállapodás, megegyezés szerint.

- A szülői szervezet vezetőjét a tanulókra vonatkozó problémás esetekben tanácskozásaikra meg kell hívni.

- Ha diákokat érintő problémát tárgyal a nevelőtestület, akkor a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni.

A DÖK elnöke a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ Diák-önkormányzati Tanácsának tagja.

11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

11.1. CÉLOK

1. A tanulók ismerjék meg önmagukat és egészségi állapotukat, a kötelező védőoltásokon és szűréseken kívül szükség esetén kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnői szolgálattal.

2. Törekedjenek az egészséges testtartás kialakítására, ismerjék fel a mozgás fontosságát.

3. Ismerjék meg az egészséges táplálkozást, szokásait.

4. Fontos legyen a szájhigiénés szokások kialakítása, rendszeres fogászati ellenőrzés.

5. Tájékozódjanak a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásairól.

6. Tudják, hogy a környezetkárosítás visszahat az egészségükre.

11.2. FELADATOK

1. Az elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának elsődleges célja iskolánkban:

- a vészhelyzetek felismerése

- az életkornak megfelelő ismeretek közvetítése

- az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatunk, hogy tanulóink:

- az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – ismerjék meg és gyakorolják az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismereteket

- megalapozzuk a tanulók alapvető ismereteire, készségeire és jártasságaira építve az elsősegélynyújtás alapvető gyakorlatát

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel, az iskola egészségügyi szolgálattal.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását a Helyi tantervben szereplő egyes tantárgyak szolgálják: biológia, fizika, kémia, természetismeret, osztályfőnöki, testnevelés, technika és tervezés.

2. Szülők fóruma az egészségnevelés témakörében

3. A tantermek és az iskola környezetének védelme

4. Egészséges életmódra, sportra ösztönzés, a káros szenvedélyektől való megóvás

5. Az iskolai bántalmazás megelőzésére törekvés

6. Az életkornak és az adott helyzetnek megfelelően szexuális felvilágosítás

7. Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók elfogadása és segítése

11.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

- drogprevenciós előadások,

- Vöröskeresztes elsősegélyt nyújtó szakkör,

- vetélkedők (fogászati, Vöröskeresztes),

- kirándulások,

- egészségügyi világnap,

- takarítási világnap,

- az iskolai udvar kialakítása,

- fotószakkör,

- újságírói szakkör,

- városi rendezvények – részvétel az október 1-én az „Egészséges Városért” alapítvány szervezésében rendezett városi sétán.

11.4. A MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS

A 2012/2013. tanévtől heti 5 testnevelés órát tartunk minden évfolyamon.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

1. Minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás programban.

2. Minden testnevelési órán és testmozgási alkalmon megtörténik a keringési

– és légzőrendszer megfelelő terhelése.

3. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a bio mechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat anyag és légzőtorna.

4. A testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire, és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.

5. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent, még az eltérő adottságú tanulóknak is.

6. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban.

7. A testmozgás program játékokat és táncot is tartalmaz.

11.4. A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA

A heti 5 testnevelés órán túl számos szervezett sportfoglalkozást kínálunk:

- évente kétszer közös mozgás az iskola összes tanulójának,

- napközis szabadidő,

- tömegsport, délutáni sportköri foglalkozások (lásd iskolai sportkör SZMSZ-e),

- óraközi szünetekben a tanulók friss levegőn tartózkodnak,

- uszoda.

A mindenkori 2. évfolyamos diákok, testnevelés óráik egy részében, amennyiben a Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának költségvetése megengedi, úszásoktatáson vesznek részt.

Minden évfolyamon, a diákok a testnevelés órák egy részében állami finanszírozás keretein belül megvalósuló úszásoktatáson vesznek részt a 2020/2021-es tanév kezdetétől felmenő rendszerben, amennyiben adottak a feltételek.

Amennyiben a tanuló külön igazolást hoz, hogy bármely más egyesületi sportfoglalkozáson részt vesz, szülő kérésére felmentésben részesülhet a mindennapi iskolai testmozgás (tömegsport) 2 órája alól.

12. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAM

12.1. CÉLOK

1. A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

2. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

3. Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

4. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

5. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

6. Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldük védelmezői.

12.2. FELADATOK

1. A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

2. Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.

3. Tisztasági őrjárat szervezése (Diákönkormányzat). Hulladékgyűjtés – egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

4. Részvétel a pályázatokon, természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka: kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „jeles napokra”.

5. „Örökbefogadási” akciók egy – egy területen, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.

6. „Zöld Sarok” kialakítása, szakkönyvek, folyóiratok, videó anyag és CD-k beszerzése. Internet hozzáférés biztosítása.

7. Feladatunk, hogy megismerjék helyi értékeinket (Tanösvény állat- és növényvilága, Helytörténeti Múzeum, Xxxx Xxxx Emlékház).

8. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.

9. Alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés.

A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A helyi tantervnek biztosítania kell továbbá, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen.

Mindezek megvalósítása egy – egy szaktantárgyi órán belül történik. Az osztályfőnöki órák keretén belül szintén nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a fent felsorolt kihívásoknak megfelelően a 8. osztályból elballagó diákjaink eleget tegyenek.

12.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

- Tanulmányi kirándulás– Határtalanul program keretében

- Akadályverseny

- Múzeum és egyéb látogatások (botanikus kert, állatkert, nemzeti parkok)

- Felzárkóztató és tehetséggondozó kulturális és kézműves foglalkozások délutánonként

- Vetélkedők

- Pályázatok

- Kiállítás rendezése

- Versenyek

- DÖK nap

- „Jeles napok” (Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap, Állatok világnapja, Nemzeti Összetartozás Napja, stb.)

- Az iskolarádió üzemeltetése pedagógus segítségével

- Az iskolaújság szerkesztése és kiadása pedagógus irányításával

- 2019/2020 tanévben egy új kezdeményezésnek lehetünk részesei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) idén elindított programja minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe:

„Fontos, hogy a diákok tanórákon kívül játszva, szórakozva is ismereteket szerezhessenek. Ezt a célt szolgálja a Xxxxx Xxxxx Program, amely az összes általános iskolás tanuló számára lehetővé teszi, hogy évente egyszer eljuthasson színházi, tánc- vagy cirkuszi előadásra, őshonos állatok bemutatóhelyeire.”

A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyről a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó előzetes egyetértése szükséges.

13. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

A minőségbiztosítás olyan tudatos tevékenység, amely az intézmény szakmai céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja a gyermekek, szülők, pedagógusok, fenntartók, valamint a munkaerőpiac igényeinek mind teljesebb kielégítése céljából.

Alkalmazásának fő területei az iskolában: pedagógiai, szakmai munka és az intézményvezetés.

A nevelő – oktatómunkánk minőségét az határozza meg, hogy a pedagógiai célkitűzések megvalósításai mennyire felelnek meg egymásnak.

A megvalósítás lépései: ellenőrzés, mérés, értékelés. Ezek eredményeképpen a felszínre került hiányosságok, problémák folyamatos javítása szolgálja a minőségbiztosítást.

13.1. AZ ÉRTÉKELÉS KIFEJEZÉSÉNEK MÓDJAI

A tanulói megnyilatkozásokat 5 fokozatú skálával értékeljük az alábbiak szerint:

Xxxxx érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tanult ismereteket új feladatokban, új helyzetekben is alkalmazni tudja. / alkotóan gondolkodik /

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki a begyakorolt, megtanult anyagot vissza tudja adni (reprodukál). A tantervi követelményeknek kevés hibával tesz eleget.

Közepes érdemjegyet kap az a tanuló, aki a minimum követelményeknél többet teljesít, a begyakorolt, elsajátítandó tananyagot csak hiányosan, nevelői segítséggel tudja visszaadni.

Elégséges érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi minimum követelményeknek eleget tesz.

A félévi osztályzat: tájékoztató arról, hogy a tanév elmúlt időszakában globálisan milyen szinten teljesített a tanuló. Felhívja a figyelmet a hiányosságok pótlására.

Az év végi osztályzat: tükrözi, hogy az egész éves tananyagot a tanuló milyen szinten sajátította el. Az osztályzatok megállapításánál a pedagógus nem az érdemjegyek átlagát számítja ki. Figyelembe veszi a tanuló fejlődési irányát. Kétes jegy esetén mindig egyéni elbírálás alapján dönt a pedagógus. Ha a tanuló félévi vagy év végi osztályzatán javítani szeretne, azt abból a tananyagból teheti, amelyikből a gyengébb érdemjegyet szerezte.

Kivétel ez alól az 1. évfolyam, ahol félévkor a tanulók előrehaladását szöveges bejegyzéssel értékeljük:

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt

felzárkóztatásra szorul.

Év végén pedig az elektronikus naplóba feltöltött mondatbankot használjuk. Ugyanígy a 2. évfolyamon is félévkor szöveges értékeléssel értékeljük a tanulókat, szintén a mondatbank segítségével.

Tanulóinkat a 2. évfolyamtól évvégén, onnan felmenő rendszerben évi 2 alkalommal, félévkor és évvégén osztályzatokkal értékeljük.

Értékelési rendszerünk százalékos, osztályzatos és szöveges megfelelői alsó tagozaton:

0-49%	1	felzárkóztatásra szorul
50-64%	2	felzárkóztatásra szorul
65-79%	3	megfelelt
80-89%	4	jól megfelelt
90-100%	5	kiválóan megfelelt

A részképességi zavarokkal küszködő gyerekek értékelése egyéni elbírálás alapján történik.

13.2. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A magatartás minősítését meghatározó akarati tulajdonságok, viszonyulások:

- felelősségérzet,

- önfegyelem,

- kezdeményezőkészség,

- segítőkészség,

- véleménynyilvánítás,

- magatartásának hatása a társaira.

Példás (5) magatartás: Az órák előtt és szünetekben fegyelmezett. Tanáraival, osztálytársaival kedves hangnemben beszél. Segíti gyengébb társait, nem csúfolja, gúnyolja mások gyengeségeit. Udvarias, beszédkultúrája példás. Rendezvényeken fegyelmezett. Van önfegyelme. Aktív. A házirendet betartja.

Jó (4) magatartás: Az órák előtt és szünetekben általában jól viselkedik. Tanáraival, osztálytársaival megfelelő hangnemben beszél. Az órákon aktív,

figyel, de nem mindig van önfegyelme. Néha figyelmeztetni kell, de szófogadó. Xxxxxxxx, jó a beszédkultúrája.

Változó (3) magatartás: Többször figyelmeztetni kell a helyes viselkedés szabályaira. Hibáit ismeri, de kellő önfegyelem hiányában többször megbántja nevelőit, társait. Viselkedése esetenként durva, a nevelői utasításokat nem veszi figyelembe.

Xxxxx (2) magatartás: Magatartásával megbotránkoztatja a felnőtteket és a tanulókat. Xxxxxxxxxxxxx saját és társai testi épségét. Rongálja az iskola felszerelését. Beszédstílusa bántó. A felnőttek utasításait nem veszi figyelembe.

Az a tanuló, akinek elmarasztaló beírása, figyelmeztetése van az adott hónapban, nem kaphat, csak változó, vagy a beírások számától függően rosszabb magatartási értékelést!

A szorgalom minősítését meghatározó tényezők:

- kötelességtudat,

- felelősségérzet,

- pontosság,

- adottsághoz viszonyított teljesítmény,

- önállóság,

- tanulmányi tevékenységének hatása társaira.

Példás (5) szorgalom: A tanítási órákra képességeinek megfelelően rendszeresen, pontosan készül. Érdeklődő, nyitott, szívesen végez kutatómunkát. Tanszerei példásak, nem felejti otthon felszereléseit. Önerejéből, saját akaratából, belső késztetésből pontos, precíz, kitartó.

Jó (4) szorgalom: Az órákra rendszeresen készül. Külső ráhatással kell akarat erejét és kötelességtudatát táplálni. Tanszereire vigyáz, de néha otthon felejti felszerelését. Az órákon kevésbé aktív, nem a képességének megfelelő teljesítményt nyújt.

Változó (3) szorgalom: Az órákra felületesen, hiányosan készül. Kötelességére mindig figyelmeztetni kell. Felszerelése gyakran hiányos. Közömbös tanulási eredményeire, érdektelensége gátolja az órai tovább haladást. Tudása képessége alatt van.

Hanyag (2) szorgalom: Az órákra nem készül. Semmilyen érdeklődést, akaratot nem mutat a tanulás iránt. Az órákon alig dolgozik, munkái gyengék. Felszerelése hanyag és rendszeresen hiányzik.

13.3. AZ ÉRTÉKELŐ ELJÁRÁSOKRÓL ADOTT INFORMÁCIÓ

Az értékelés közlésére az EMMI által jóváhagyott nyomtatványokat (bizonyítvány) és a digitális naplót, a Kréta rendszert használjuk fel.

A 20/2012. EMMI rendelet 64. § (1) szerint „ A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.”

Írásbeli felméréseket 10 munkanapon belül ellenőrizni, javítani kell.

A pedagógusok a megírt dolgozatok és szóbeli számonkérések eredményeit a kiosztástól számított 5 munkanapon belül kell, hogy beírják a Kréta naplóba.

13.4. AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE

Tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegy bejegyzése szükséges, kivéve a heti 1 órás tantárgyakat.

Az év végi osztályzat kialakításához legalább 6 osztályzattal rendelkeznie kell a tanulónak.

A magatartás és szorgalom értékelését az osztályban tanító nevelők az osztályfőnökkel közösen havonta végzik.

Az értékelésről a szülőt minden esetben az e-naplón keresztül értesítjük.

13.5. AZ ÉRTÉKELÉSBE BEVONT TANULÓI MEGNYILVÁNULÁSOK

Tantárgyi osztályzatot kizárólag a követelményrendszerben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően adhatunk. A tanórán a tanuló tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységét a szaktanár saját értékelési módszere szerint végezheti. Az egyéni eljárásokról a nevelők az 1. szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket, illetve az 1. tanórán a tanulókat.

Értékelésünkben dominálni kell a következőknek:

- önmagához viszonyítva fejlődött vagy hanyatlott a tanuló,

- a helyi tanterv előírásához képest hol tart a tanuló,

- objektíven mi az adott teljesítmény értéke.

Értékelési hagyományainkat az SZMSZ tartalmazza.

13.6. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, AZ ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA

Az írásbeli beszámoltatás az ismeretek ellenőrzésének, a tanulói teljesítmény mérésének egyik formája. A különböző tantárgyak esetében más és más lehet, ami a tantárgyak specifikumából adódik, illetve a pedagógusok egyéni módszereitől függ.

Iskolánkban az alábbi formákat alkalmazzuk: témazáró, tudáspróba, röpdolgozat, írásbeli felelet, fogalmazás, munkafüzet kitöltése, feladatlap és teszt írása, házi dolgozat. Nagyobb súllyal a témazáró, a tudáspróba rendelkezik. A röpdolgozat, írásbeli felelet, fogalmazás, munkafüzet kitöltése, feladatlap és teszt írása, házi dolgozat egy jegynek számít.

Írásbeli felelet bármelyik tanórán, előzetes bejelentés nélkül az aktuális szóbeli felelés tananyagából íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár legalább egy héttel korábban tanórán a tanulóknak bejelenti és a KRÉTÁ-ban rögzíti.

Az értékelés szinte minden tantárgyban pontozással, egyértelmű átváltó kulccsal történik. A naplóba nem minden értékelés kerül be, mert vannak diagnosztikus felmérések, melyek csak a hiányosságok kiderítésére szolgálnak, és vannak úgynevezett „kisjegyek”, amelyekből több ad egy teljes értékű érdemjegyet. A sikertelennek ítélt beszámolók esetén a nevelők biztosítják a javítási lehetőséget.

A témazáró dolgozatok megíratásának idejét a tanmenetek tartalmazzák.

Az írásbeli számonkérés korlátai:

hetente legfeljebb:

- 1. – 2. évfolyamon 2-3

- 3. – 4. évfolyamon 3-4

- 5. – 6. évfolyamon 4-5

- 7. – 8. évfolyamon 6-7 íratható.

13.7. AZ OTTHONI (NAPKÖZI, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

A házi feladat az a tevékenység, amely a tanítási órákra szabdalt oktatási folyamatban a folyamatosságot biztosítja. Az otthoni munka önálló tanulást kíván a tanulótól, ezért fontos, hogy a tanítási órán jól felkészítsük növedékeinket a feladat elvégzésére és megtanítsuk tanulni őket. Szem előtt kell tartanunk a következőket is:

- a házi feladat számon kérhető, ellenőrizhető legyen,

- ne csak reproduktív, hanem produktív munkára késztessen,

- egyénekhez mért feladatok legyenek,

- mivel a házi feladatok tantárgyanként speciális problémákat tartalmaznak, ezért konkrét elvárásokat a helyi tanterveknél fogalmazunk meg.

Általános elvek:

1. – 4. évfolyamon: az otthoni (napközis) felkészülési idő ne legyen több 60 percnél (írásbeli 40 perc, szóbeli 20 perc)

5. – 8. évfolyamon: az otthoni (tanulószobai) felkészülési idő legfeljebb 120 perc legyen (írásbeli 40 perc, szóbeli 80 perc)

Hétvégén (péntekről hétfőre) írásbeli feladatot lehetőleg ne adjunk.

13.8. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENSZERE A MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN

Tantárgyi vonatkozású ellenőrzési és értékelési rendszer

A pedagógus a tanuló teljesítményét szóbeli, írásos illetve a művészeti ágnak, tanszaknak megfelelő tevékenységi formáját - előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és a tanítási év végén minősíti.

A tanulók értékelésének módjai:

Az értékelés módjai igazodnak, a kötelező dokumentumként alkalmazott - Bizonyítványkönyv alapfokú művészetoktatási intézmények – formájához és a kitöltési útmutatójába foglaltakhoz.

A részletes ellenőrzési és értékelési rendszert a művészeti oktatásban a művészeti intézményegység helyi tanterve tartalmazza.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján, illetve a szakbizottságok véleménye alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

A tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha valamennyi tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet ér el a tanév végén.

14. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE

14.1. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

14.1.1. INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 1. ÉVOFLYAMÁN

- tanköteles kor,

- szülői nyilatkozatok,

- szakbizottsági szakvélemény,

- speciális osztályokba meghallgatás,

- intézmény felvételi körzetébe tartozó lakcím/tartózkodási cím.

14.1.2. INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA FELSŐBB ÉVFOLYAMAIN

- bizonyítvány az előző évfolyamok elvégzéséről,

- volt iskolájának kiiratkozást igazoló irata,

- szülői nyilatkozatok,

- nyelvből megfelelő évfolyamra kiállított érdemjegy,

- ha valamilyen alternatív iskolából érkezik, akkor az alaptárgyakból vizsgát köteles tenni,

- az iskolánk lakókörzetébe költözött,

- külföldi tanulmányainak beszámítása a nevelőtestület hatásköre.

14.1.3. TANULÓK FELVÉTELE A MŰVÉSZETI ISKOLÁBA

Az iskola előképzőjébe és az alapfok első évfolyamára alkalmasságot vizsgáló beszélgetés után, az alapfok további évfolyamaira vagy automatikusan, vagy különbözeti vizsgával lehet bekerülni. A továbbképző évfolyamokra felvételi vizsgával lehet bekerülni.

Az iskola intézményegység-vezetője és szaktanárai azt vizsgálják, hogy a tanuló alkalmas-e, illetve tudja-e teljesíteni a különböző művészeti ágban a képzés előképző vagy az alapfok szakasza valamely évfolyamának bemeneti követelményeit, illetve a továbbképző szakasz valamely magasabb évfolyamának követelményeit. A döntésről mindenkor jegyzőkönyv készül. Az azonos követelményeket teljesítőket sorolják egy csoportba.

Az intézménybe történő felvételi vizsgáknak illetve elbeszélgetéseknek legkésőbb a tanévet megelőző tanév utolsó tanítási napjáig kell megtörténnie.

Pótfelvételre lehetőséget biztosít az intézmény az adott tanév első tanítási hetében.

15. A TOVÁBBHALADÁS SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES KRITÉRIUMOK

15.1. A TANÉVTŐL ELTÉRŐ TOVÁBBHALADÁS

Kiemelkedő képességű tanuló engedélyt kaphat arra, hogy évfolyam kihagyásával magasabb évfolyamba léphessen, ha:

- a szülő kéri,

- a tanuló bizonyítja, hogy rendelkezik a tovább haladáshoz szükséges ismeretekkel,

- osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezi,

- kérhető pszichológus javaslata.

15.2. A TANÉV VÉGÉN MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

- Az előző évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot ért el, és teljesítette a hit- és etikaoktatásra vonatkozó követelményeket.

- Valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor a következő tanév kezdetét megelőző hónapban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán elért eredmény jogosítja fel a tovább haladásra.

- Kivétel az 1. osztály, ahol szöveges értékelés van, és az igazgató a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

15.3. A MŰVÉSZETI ISKOLA ESETÉN

Az a tanuló léphet magasabb évfolyamra, aki a tantervben előírt követelményeket teljesíti, illetve teljesíti a hiányzásokkal kapcsolatos előírásokat.

A tanuló az iskola igazgatójének engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az igazgató által felkért szakági csoport (háromtagú bizottság) előtt folyó különbözeti vizsga dönthet a tanuló osztályba sorolásáról.

Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni vagy tanszakot változtatni, a fenti eljárást – különbözeti vizsgát - kell alkalmazni, illetve a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján – amennyiben rendelkezik ilyennel - soroljuk be a meghatározott évfolyamba, illetve csoportba. Intézményünkben adott tanszakon belül a csoportok átjárhatóságát a tananyag összehangolásával biztosítjuk, így a tanszakon belüli csoportváltás vizsga nélkül történhet.

Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.

16. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK FELTÉTELEI

Részletek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből: 53.§ (2) Megszűnik a tanulói jogviszony

a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,

c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,

f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján

g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,

17. TANULÓI TEVÉKENYSÉGFORMÁK

Meghallgatás alapján egy osztályba kerülnek az ének – zeneoktatásban részesülő tanulók, valamint a drámaoktatásra jelentkezettek. A másik osztályokba az óvoda javaslata alapján arányosan osztjuk el a jelentkezőket, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekeket, valamint a lányokat és a fiúkat. Személyes kérést csak rendkívüli esetben fogadunk el. Ebben az igazgató egy személyben dönt.

Az 1. osztálytól élő idegennyelvi szakkör indítható, ahová a tanulók válogatás alapján kerülhetnek esetleg egy osztályba sorolhatók.

A felsős évfolyamokon a matematika és a magyar nyelvi órákon minden osztályra nézve tehetséggondozó csoportos oktatás folyhat. Nyelvtanulási lehetőséget magasabb óraszámban 5. osztálytól (angol, német), egyébként 4. osztálytól biztosítunk angol és német nyelven. Kis létszámú csoportokban (maximum 15 fő) tanulnak nyelvet a tanulók a hatékonyság növelése érdekében. A csoportbontás alapja itt is a szorgalom és a tehetség.

A technika és tervezés, valamint a digitális kultúra oktatását 3. évfolyamon, valamint 5. évfolyamtól csoportokban valósítjuk meg a rendelkezésre álló eszközök figyelembe vételével.

A művészeti oktatásnál művészeti ágak szerint alakult csoportokban folyik az oktatás.

18. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

- A kiválasztás elsődleges szempontja, hogy a tankönyv feleljen meg az iskola pedagógiai programja által kitűzött céloknak.

- Csak a minisztérium által elkészített tankönyvlistán szereplő könyvek közül lehet választani.

- A tankönyv kiválasztásánál figyelembe kell venni a folyamatosság, egymásra épülés szempontjait.

- Minden nevelő módszertanilag önálló. Ezen elv megsértése nélkül a munkaközösségek közösen döntenek a tankönyvek, ill. taneszközök használatáról.

- Iskolánkban a Kormány 1265/2017. (2017. V. 29.) határozata értelmében történik az ingyenes tankönyv igénybevételének biztosítása.

A pedagógust munkakörével kapcsolatban megilleti az a jog, hogy az intézmény pedagógiai programja alapján az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket megválaszthassa.

A kiválasztás általános alapelvei:

- feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének,

- feleljen meg az intézmény oktatási céljainak,

- segítse a tanulást, motiváljon,

- szerkezete legyen világos, egyszerű, áttekinthető,

- szövege, tartalma az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen,

- adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,

- adjon mintát önálló feladatmegoldásra,

- legyen több évig használható.

Az iskola vezetésének felelőssége, hogy a tankönyvválasztással kapcsolatban a következő jogszabályok érvényesüljenek:

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- 2019. évi LXX. törvény

19. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK

19.1. A KÖTELEZŐ TANULÁSI IDŐN TÚL IGÉNYBE VEHETŐ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK

- tanulási problémák megbeszélése bármely időpontban, kötetlen beszélgetés formájában,

- felkészülés a tanulmányi versenyekre szaktanárok által,

- szakkörök a tanulók igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával,

- egyéni könyvtárhasználat,

- mindennap sportolási lehetőség az iskolában. Ezen szolgáltatások térítésmentesek.

Speciális tanfolyamokon vehetnek részt a tanulóink térítés ellenében:

- -számítástechnika tanfolyam

- -nyelvoktatás: német

angol

- -alapfokú művészetoktatás

- -felkészítés középiskolai felvételire

A tanulók extra szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kéréseit a szülő az igazgatónek nyújthatja be.

A tanulóink számára rendszeresen szervezünk tanulmányi kirándulásokat.

19.2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Az iskola ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásai:

- reggeli ügyeletet biztosítunk 7-730–ig egy ügyeletes nevelővel,

- étkezési lehetőséget biztosítunk a menzás, ill. napközis tanulóknak,

- az egészségügyi szűrővizsgálatot az iskola orvosa végzi el,

- a tízórai étkezés biztosításához büfé működik az iskolában.

19.3. TÁBOROZÁSI KÍNÁLATOK

- Nyári táborozást szervezünk a lehetőségeket figyelembe véve 4-5 helyre.

- Szaktáborokban is részt vehetnek, amelyeket a saját nevelőink szerveznek, illetve az országos ajánlatokból válogathatnak.

20. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

20.1. TANÍTÁSI SZERKEZET

Iskolánk 2 épületben és egy hét tantermes konténerépületben működik. Minden osztály saját tantermében tanul. Rendelkezünk szaktantermekkel is: biológia- földrajz, fizika - kémia, ének - zene, rajz, számítástechnika, technika és tornaterem. A tanítási szerkezetet, tantárgyfelosztást a NAT figyelembe vételével készítjük el a tanév megkezdése előtt.

A kötelező tanórai foglalkozásokon kívül a délután folyamán választott foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók.

20.2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

Az intézmény helyi tanterve a Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításában meghatározottak alapján készült.

Az új kerettantervet 2020. szeptember 01-től alkalmazzuk a Nemzeti Alaptantervben (NAT 2020) foglalt szabályozásoknak megfelelően.

A kerettanterv kötelező maximális óraszámait, valamint a szabadon tervezhető órakeretet az alábbi táblázat tartalmazza:

20.2.1. AZ INTÉZMÉNYBEN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI A NAT2020 SZERINT

Azokon az alsó évfolyamokon, ahol a gyerekek délutáni foglalkozás keretében alapfokú művészeti oktatáson illetve sportedzésen vesznek részt, ott a 10% keret terhére +2 óra művészeti órát kapnak, az idegennyelvi osztályokban is +2 óra idegennyelvű oktatásban vehet részt a tanuló.

21. A MŰVÉSZETI ISKOLA HELYEI TANTERVI VÁZLATA

A helyi program összeállításához nyújt segítséget az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998.(VI. 10.) MKM rendelet.

Az e rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) XXXXX rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni.

A 3/2011. (I. 26.) XXXXX rendelet hatálybalépését követően, a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók részeként: Az alapfokú művészetoktatás alapprogramját a 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

21.1. AZ ÚJ TANTERVI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK MODELLEZÉSE

A 3/2011. (I. 26.) XXXXX rendelet alapján – amely módosította az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletet – a módosított tantervi program felmenő rendszerben való bevezetését a következő módon tervezzük:

Minden újabb tanévben plusz egy belépő (új) és egy kimenő (régi) évfolyammal számolunk.

Évfolyamok

Tanévek

Elők. 1.

Elők. 2.

Alapf. 1.

Alapf. 2.

Alapf. 3.

Alapf. 4.

Alapf. 5.

Alapf. 6.

Tov.

10.

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

2017/2018

2018/2019

2019/2020

2020/2021

2021/2022

2022/2023

Jelmagyarázat:

Elők.= előképző Alapf.= alapfok Tov.= továbbképző Ú= új (belépő)

R= régi

Az új, módosított tantervi program a 2022/2023-as tanévben kerül bevezetésre az összes évfolyamon. Ugyanakkor a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók részeként: Az alapfokú művészetoktatás alapprogramját a 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

21.2. A MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

21.2.1. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG

Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét.

A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől

és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.

Az alapfokú táncművészet oktatás általános fejlesztési követelményei

Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi – lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. Neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

21.2.2. XXXXX- ÉS IPARMŰVÉSZET

Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve, gyarapítva ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző tanfolyamokon a tanulók

képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére.

Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző-és iparművészet műfaji sajátosságait.

Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolására, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés- a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet-és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

21.2.3. SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG

Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.

2. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt; a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését; differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását; az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését; a színjáték kulturális tradícióinak megismerését; a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését; azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók – megtekintését; a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását, azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét; az önkifejezést; - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

Általános fejlesztési követelmények:

A színművészet területén készítse fel a tanulókat drámai szövegek értő- színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, egyes színházi stílusoknak megfelelő

színészi játékra, különféle szerepek megformálására, a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, színházi előadások elemzésére, értékelésére.

Ismertesse meg a tanulókkal a színházi alapfogalmakat /szakkifejezéseket, a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat, a színházi műfajokat, a szöveg- és előadás- elemzés szempontjait, a színészi játék alapvető iskoláit, a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját.

21.2.4. ZENEMŰVÉSZET

Alapelvünk nyugodt, művészetek iránt fogékony, kulturált gyermekek nevelése. A zene ismerete, gyakorlása a gyermek szellemi és fizikai képességeit egyaránt rendkívül intenzíven és sokrétűen fejleszti. Harmonikusabb lelkületű, humánusabb embereket nevelhetünk azokból a gyermekekből, akik a művészetek területén is jártasak. Xxxxx nevelésünk célja, hogy formálja a valóság és a művészeti alkotások esztétikai megismeréséhez, érzelmi átéléséhez, értékeléséhez szükséges ismereteket, készségeket.

Ezt a folyamatot a zenetanároknak kötelességük segíteni.

Célunk, hogy minden növendékünk számára örömforrássá váljék az éneklés és a hangszeres muzsika egyaránt. Törekszünk arra, hogy minél gyakrabban átélhessék a közös muzsikálás egyedüli élményét.

Fontos, hogy tanulóink ismerjék a zenei írást, olvasást, értő hallgatói legyenek az igényes zenének. Meg kell alapoznunk diákjaink munkakultúráját, fejlesztve kötelességtudatukat, ki kell alakítani a rendszeres, pontos munkavégzés szokásait. Amennyiben igény van rá, tehetséges tanítványainkat felkaroljuk, és zenei pályára segítjük.

Zenei programok szervezésével a szabadidő tartalmas eltöltésére irányítjuk érdeklődésüket.

Városunk zenei életében igyekszünk meghatározó szerepet betölteni, előadásokkal, zenei programokkal színesítjük a település művészeti életét, segítjük a muzsikálás színvonalasabbá tételét az oktatási és kulturális intézményekben.

Xxxxxxxx, Xxxx Xxxx örökségét hozzá méltó módon ápoljuk, tiszteletére emlékkoncerteket, kiállításokat, versenyeket szervezünk. A helyi hagyományok ápolása, Xxxx Xxxx és Xxxxxx Xxxx zenei örökségének továbbvitele alapfeladatunk.

A kulturált zeneoktatás alapfeltétele a kulturált környezet, egy jól felszerelt, megfelelő méretű iskolaépület. Szeretnénk növendékeinknek minden lehetőséget biztosítani ezen a területen is, hogy még eredményesebben végezhessék tanulmányaikat.

Igyekszünk kialakítani egy állandó, magasan kvalifikált tantestületet, mely nem csupán különálló hangszeres és elméletet oktató tanárokból áll, hanem egymás munkáját ismerő, segítő emberekből.

Xxxxx és lehetőség szerint növeljük tanulólétszámunkat, zenetanulásra alkalmas gyerekekkel bővítjük meglévő tanszakainkat. Szívesen hozunk létre újakat is, emellett szorgalmazzuk a további kamaracsoportok kialakítását.

Megerősítjük zenekarainkat, egyre több lehetőséget biztosítunk fellépésekre.

Az iskola jó hírét eredményeinkkel erősbítjük, kapcsolatainkat folyamatosan fejlesztjük.

Arra törekszünk, hogy tanulóink ne csak néhány évet töltsenek el zenetanulással, hanem életük részévé váljon a muzsikálás, a tehetséges növendékek közül pedig egyre többen kerülhessenek zenei pályára.

Intézményünk fejlődése eredményeként egyre intenzívebben kapcsolódunk az országos és nemzetközi zenei vérkeringésbe.

22. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

Tárgyi, infrastrukturális feltételek:

A program elején vázolt tárgyi feltételek a program megvalósításának megfelelnek. A bútorzat új, és az eszközök is viszonylag újak.

A könyvtár állományunkat folyamatosan bővítjük könyvekkel, videó filmekkel, CD-kel.

A szemléltető eszközök tárolását szertárakban tudjuk megoldani. Az idegennyelv oktatáshoz nyelvi labor áll rendelkezésre.

Számítástechnikai eszközeink színvonala kielégítő, de a technika gyors fejlődése a folyamatos cserét igényli. Az audiovizuális eszközök csekély száma nem biztosítja a modern igényeknek megfelelő oktatást, ezért számukat növelni kell. Az új iskola létrejöttével jelentősen javult az étkeztetés színvonala is.

A dokumentum nyilvánosságra hozatala:

NKt. 26. §.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja xxxx. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

Az iskola pedagógiai programjáról az érdeklődő szülőket az SZMK ülésein is tájékoztatjuk. Itt van lehetőség kérdéseket feltenni, a programot megvitatni. Megismerési lehetőséget biztosítunk a könyvtárban annak nyitvatartási idejében, melyet a tanulókon keresztül jutattunk el a szülőkhöz. Egyéni vagy csoportos megismerési lehetőséget kérhetnek a szülők az igazgatótől, helyettesektől előre egyeztetett időpontokban. Az iskola helyi tanterve a pedagógiai program részét képezi, a tantárgyankénti helyi tanterv megtalálható az igazgatói irodában, bárki számára bármikor elérhető.

A szülők a dokumentumot az iskola honlapján is megtalálhatják.

1. számú melléklet Vizsgák szervezésének módja, ideje

Év végi vizsga a művészeti oktatásban

Előképző évfolyamokon nem szervezünk vizsgákat.

Alapfok és továbbképző évfolyamokon, a tanév végén vizsgaelőadásokat és vizsga bemutatókat szervezünk, a művészeti ágnak megfelelően. Ennek időpontját az éves munkaterv rögzíti.

Művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga

Szabályozása a helyi tantervben történik.

Osztályozó vizsga

A tanulónak a félévi vagy az év végi osztályzata megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie, ha

- az előírtnál többet mulasztott, de a nevelőtestület engedélyezte részére a tanítási év végén az osztályozó vizsga letételét

- amennyiben a tanuló gondviselője nem fogadja el teljesítményének iskolai értékelését és kéri, hogy egy vagy több tantárgyból független vizsgabizottság előtt tehessen vizsgát.

A tanuló tanév végi jegyének megállapítására tehet osztályozóvizsgát június folyamán. Amennyiben ez sikertelennek bizonyul, augusztusban javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga

A tanuló javítóvizsgát tehet, ha

- a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott

- ha az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A tanév során szerzett érdemjegyek alapján megítélt tanév végi elégtelen osztályzat, az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán szerzett elégtelen osztályzat, javítható javítóvizsgán.

Különbözeti vizsga a művészeti oktatásban

A különbözeti vizsgák időpontját úgy kell kitűzni, hogy reális esély legyen annak teljesítésére és a tanév folyamán bármikor szervezhető.

Vizsgák ideje

Xxxxxxxxxxxxx idejét az augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban kell kijelölni. Az időpont szerepel az iskola munkatervében.

Különbözeti vizsgák a tanítási év során bármikor szervezhetők.

Sikertelen különbözeti vizsga kijavítására, a vizsgát követő három hónapon belül javítóvizsga időszakot kell kijelölni.

A vizsgák időpontjáról a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell, az időpontok a honlapon és a helyben szokásos módon megjelennek.

Tanulmányok ideje alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Vizsgák lebonyolítása

A vizsgákat háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjait az intézmény pedagógusai közül kell megbízni.

A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgákról jegyzőkönyv készül.

Tájékoztatás és jogorvoslat

Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: e-napló, bizonyítvány, értékelő lapok.

Az évközi eredményekről, a félévi osztályzatról az e-naplóból kinyomtatott tájékoztatón keresztül, az év végi osztályzatról bizonyítványon illetve az e-napló nyomtatott formáján keresztül tájékoztatjuk a szülőket.

A vizsgák eredményéről a szülők írásos tájékoztatót kapnak.

Az osztályzatok mellett a bizonyítvány tartalmazza a tanuló továbbhaladására vonatkozó záradékokat is.

A tanév végi osztályzatokat és a záradékokat a törzslapon is fel kell tüntetni. A törzslap nem selejtezhető.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A nevelőtestület nem módosítja az osztályzatot, ha azt a tanuló osztályozóvizsgán szerezte.

Nem kell értékelni illetve osztályozni a tanulót, ha az igazgató mentesítette egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól.

Az értékeléssel és osztályozással kapcsolatban felmerülő jogorvoslati kérelemmel az intézmény vezetőjéhez lehet fordulni.

Legitimációs záradék

A nevelőtestület az intézmény Pedagógia Programján végrehajtott módosításokat a 2024. év február hó 28. napján megtartott, határozatképes ülésén elfogadta.

Szigetszentmiklós, 2024. február 28.

P.H.

…………………… Xxx Xxxxxxxxx igazgató

A dokumentum azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A dokumentumban megfogalmazott rendelkezések, programok fenntartói finanszírozása a mindenkori éves költségvetés függvényében történik, a tankerületi igazgató előzetes írásbeli elrendelése alapján.

Szigetszentmiklós, 2024. február 29.

xx. Xxxxx Xxxxxxxxx tankerületi igazgató

Document Metadata

Table of Contents

SZIGETSZENTMIKLÓSI ÁDÁM JENŐ

Document Metadata