RÉSZLETES AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

Zalakaros, Gránit Gyógyfürdő Zrt. – túlfolyóvezeték (DN800, DN500) kiváltási munkáinak kivitelezése a műszaki doku- mentációban szereplő tartalommal, vállalkozási szerződés keretében

RÉSZLETES AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

a) Az ajánlatkérő neve és címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail):

Hivatalos név: Gránit Gyógyfürdő Zrt.
Postai cím: Thermál u. 4.
Város/Község: Zalakaros	Postai irányítószám: 8749	Ország: HU
Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató		Telefon: x00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx

Ajánlatkérő nevében eljáró:

Hivatalos név: Bujdosó és Bakó Közbeszerzési és Tanácsadó Kft.
Postai cím: Petőfi S. u. 12. (Pf. 37.)
Város: Tamási	Postai irányítószám: 7090	Ország: Magyarország
Kapcsolattartási pont(ok): xx. Xxxx Xxxxxx X.X.X.XX.		Telefon: x00 00000000
E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xxx		Fax: x00 00000000

b) A közbeszerzési eljárás fajtája: A Kbt. 115. § (1) bekezdés alapján nyílt eljárás a Kbt. 115.§ (2)-(4) és a (6)-(7) bekezdése szerint, mivel az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot.

c) A felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátásának módja: A dokumentáció elektronikus elérhetőségét az EKR biztosítja. A dokumentumok elektronikus elérhe- tősége az EKR informatikai rendszer internetcíme.

d) Az adott közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége: Zalakaros, Gránit Gyógyfürdő Zrt. – túlfo- lyóvezeték (DN800, DN500) kiváltási munkáinak kivitelezése a műszaki dokumentációban szereplő tartalommal, vállalkozási szerződés keretében

CPV kódok:

45000000-7 Építési munkák

45247130-0 Vízvezeték építése

45232151-5 Vízvezeték-felújítással kapcsolatos építési munkák 45232100-3 Vízvezeték-építés járulékos munkája

Teljes mennyiség:

ZT-1-0 vezeték kiváltása 0+103.24 - (2. számú akna) és a 0+253,01 (5. számú akna), valamint a ZT- 1-2-0 vezeték kiváltása 0+105,00 - 0+219,34-es szelvényig.

Opciós tétel: a ZT-1-0 vezeték kiváltása a befogadótól a 2. számú aknáig 103 fm hosszban. Napi vízigények alapján keletkező hulladékvizek

Nyáron:

Qnyári vízigény 4960 m3/műszak (8 óra)

Qórai csúcs 620 m3/h = 172 l/s

Télen:

Qtéli vízigény 1048 m3/műszak (8 óra) Qórai csúcs 131 m3/h = 37 l/s

Medence ürítés során elfolyó víz

Nyáron:

Q 1049 m3 / 3 óra

Qórai csúcs 350 m3/h = 98 l/s

Télen:

Q 449 m3 / 3 óra

Qórai csúcs 150 m3/h = 42 l/s

A ZT-1-0 jelű csatornát terheli még a gyógyfürdő területére lehulló csapadék.

A tervezett DN800/ÜPE csatorna a mértékadó 915 l/s vízhozamot 52.8%-os telítettség mellett, v=3.4 m/s sebességgel tudja elvezetni.

A nyári nagy intenzitású csapadékok, valamint a gyógyfürdő kiemelt turisztikai jelentősége miatt 10 éves gyakoriságú csapadékra is elvégeztük az ellenőrzést. Az 1309 l/s vízhozamot a tervezett csatorna 68% telítettség mellett el tudja vezetni.

Tervezett ZT-1-0 jelű csatorna

A ZT-1-0 jelű csatorna a gyógyfürdő főgyűjtője, amely biztosítja a medencék túlfolyóvizeinek és az éjszakai leürítés során keletkező vizek elvezetését, ezen kívül a fürdő területén lehulló csapadék biztonságos lefolyását.

A tervezett csatorna 253 fm hosszban ÜPE csőből épül DN800 átmérővel, SN10 000 szilárdsági osztállyal.

Vízszintes vonalvezetés:

A csatorna a meglévő DN1000/b csatornához, az átépítendő 5 sz. aknánál csatlakozik. Befogadója a Torrens árok, melybe a meglévő torkolati előfejnél köt be.

A 264/13 hrsz.-ú erdő nyilvántartású területen a meglévő csatorna műszaki állapota megfelelő. Ezen a szakaszon 36 fm hosszban a DN1000 betoncső bélelésre kerül DN800 ÜPE csővel. A két cső közötti üreges tér duzzadó habarcs-betonnal injektálásra kerül.

Magassági vonalvezetés:

A tervezett csatorna teljes hosszban 12.03‰ hosszeséssel épül.

Aknák:

A csatornán tervezett DN1000 átmérőjű aknák AFE 100/130/L/G típusú erősített fenékelemmel készülnek, künet nélkül. A künetet utólag kell kiképezni. (l. akna részeltterv) Az 1,2 és 5 számú aknák fedlappal készülnek. A 3 és 4 számú aknák 15x15-ös rácsosztású, KO leeresztő ráccsal kerülnek lefedésre, vízszintszabályozó funkcióval.

Tervezett ZT-1-2-0 jelű csatorna vízszintes és magassági vonalvezetése

A tervezett ZT-1-2-0 jelű csatorna 105 fm hosszban DN500/ÜPE csőből épül, 8‰ lejtéssel.

A csatorna befogadója a tervezett ZT-1-0 jelű csatorna 4 aknája, melyhez 123.60mBf. folyásfenékszinten csatlakozik.

Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a kivitelezési munka engedélyköteles.

A fentiekben leírt mennyiségi adatok tájékoztató jelleggel kerültek feltüntetésre, a teljes mennyiség részletes meghatározását a felhívás mellékletét képező műszaki dokumentáció tartalmazza.

Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy a műszaki leírás - ha a szerződés tárgya indokolja és/vagy jogszabály így rendelkezik - hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szol- gáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra. Az ilyen hivatkozás csak kivételesen fordulhat elő, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása.

Ilyenkor minden esetben az ilyen megnevezés esetén a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is érteni kell alatta, azaz az adott típussal egyenértékű teljesítést/ajánlatot is elfogad az ajánlatkérő, ez esetben azonban az ajánlattevőnek ajánlatában műszaki dokumentációval alátámasztva be kell mutatnia az eltérést és az egyenértékűség fennállását.

A műszaki dokumentációban megadott paraméterek tekintetében Ajánlatkérő egyenértékűnek fogad- ja el azokat a megajánlásokat is, amelyek a megjelölt funkcionális paraméterek tekintetében azonos, vagy jobb tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ha az ajánlattevő az ajánlatadás során nem tér el esetlegesen megjelölt ezen gyártmányoktól, típusoktól akkor erről kell benyújtani (nemleges tartalmú) nyilatkozatot.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzé- si műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46.§ (4) be- kezdése értelmében nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemze- ti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcioná- lis követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beru- házás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények- nek.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgál- tatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 28. §-a sze- rint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés

tételei tekintetében egyeztetést folytathatnak, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket végle- gesíthetik. A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagok- kal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyez- hetnek meg. Amennyiben a felek ennek megfelelően helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.

e) A szerződés meghatározása: Zalakaros, Gránit Gyógyfürdő Zrt. – túlfolyóvezeték (DN800, DN500) kiváltási munkáinak kivitelezése a műszaki dokumentációban szereplő tartalommal, vállal- kozási szerződés keretében

f) Keretmegállapodás kötésére, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, elektronikus árlejtés alkalmazására sor kerül-e; Nem kerül sor.

g) A szerződés teljesítés határideje: (opcióval együtt) 2019. április 30, hogy az Ajánlatkérő / Meg- rendelő előteljesítést elfogad.

Ajánlatkérő nyilatkozik, hogy az opciós tétel egészben történő lehívására bármikor jogosult a szerző- dés aláírását követő 6 hónapon belül.

Az ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy az építési beruházás megvalósítá- sa során az alábbi szakmai elvárásokra is figyelemmel kell lennie a Vállalkozónak:

a) a kivitelezés alatt a folyamatos napi elfolyó medencevizek és csapadékvíz elvezetést a für- dő területéről a Vállalkozónak biztosítani kell.

b) munkavégzés lehetősége a hét minden napján, azaz szombaton és vasárnap is biztosított, a beruházás időtartama alatt az ajánlatkérő által üzemeltett élményfürdő és a strand üzemel, így a kivitelezési munkálatokat úgy kell megvalósítani, hogy biztosítani lehessen az élményfürdő és a strand biztonságos és folyamatos üzemeltetését,

c) a munkavégzés időpontjára rendelkezésre álló időszak: naponta 06.00 órától 19.00 óráig terjedhet, a zajos munkavégzés naponta 9.00 órától 19.00 óráig végezhető.

A Megrendelő/Ajánlatkérő a kijelölt munkaterületet a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a nyertes Ajánlattevő/Vállalkozó rendelkezésére bocsátja a szerződés aláírásától számított legkésőbb 5 napon belül, ha ez a nap nem munkanap, akkor az azt követő első munkanap.

Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha legkésőbb az előírt teljesítési határidőig a műszaki átadás- átvételi eljárást meg lehet kezdeni (azaz az építmény készültségi foka olyan, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használatot az esetlegesen fennálló hibák és hiányosságok nem akadályozzák), és Megrendelő által előírt határidőben (3 nap + 10 nap alatt) sikeresen le is lehet zárni, azaz az épít- mény (a mű), hiba és hiánymentesen átadásra kerül a Megrendelő részére.

h) A teljesítés helye:

NUTS-kód HU 223

i) Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozás:

A Megrendelő kijelenti, hogy a szükséges pénzügyi fedezet biztosított.

Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme magyar forint (HUF). Ajánlatkérő tartalékkeretet és előleget nem biztosít.

Számlák benyújtására a műszaki ellenőr által leigazolt teljesítéssel arányosan van lehetőség. A szer- ződés teljesítése során 1 (egy) darab részszámla és a végszámla nyújtható be a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően - a következő ütemezés szerint:

• 1. részszámla minimum 50 %-os készültségi fok elérésekor a vállalkozói díj minimum 50 %- áról,

• végszámla,

• az opciós tételek vonatkozásában további egy számla..

Ajánlattevő a végszámla és az opciós tételek vonatkozásában további egy számla benyújtására a (lé- tesítményre vonatkozó) sikeres, hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását köve- tően jogosult.

A számlák a megvalósult teljesítés (műszaki készültség) esetén nyújthatók be, az ajánlatkérő által kibocsátott teljesítésigazolás alapján. A részszámlák teljesítésének kifizetéséhez kiállított teljesítés- igazolás kiadása nem jelenti az azokkal lefedett munkarészek minőségi és mennyiségi átvételét, és a Megrendelő már most jogfenntartással él arra, hogy a munkák teljes egészét, beleértve valamennyi rész teljesítésigazolás kiadását követően kibocsátott részszámlával lefedett részmunkát is, a szerző- dést lezáró átadás-átvételi eljárás során megvizsgálja és bármely hiba vagy hiányosság kijavításával kapcsolatos jogával élni (így különösen teljesítést követelni, kellékszavatossági jogait gyakorolni) kíván. Nyertes ajánlattevő végszámla benyújtására a (létesítményre vonatkozó) sikeres, hiba- és hi- ánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően jogosult. Sikertelen műszaki átadás- átvételi eljárás esetén vagy az átadás-átvételi eljárás keretében biztosított hiánypótlási időszak elteltét követően fennmaradt hibák és hiányosságok tekintetében a Megrendelő, szavatossági igényével élve a vállalkozói díj arányos csökkentésével veszi át az elkészült művet a szerződésben rögzítetteknek megfelelően.

A részszámla összegét a teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfe- lelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megva- lósult értékét nem haladhatja meg.

A számla ellenértéke banki átutalással kerül kiegyenlítésre, a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A-32/B. § -aiban foglaltak szerint a számlák kézhezvételét követő 30 napon belül, valamint a 2017. évi CL. törvényben megfelelően.

322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. §

32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói ki- fizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvál- lalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint kö- teles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyi- latkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgálta- tásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen szám- láikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet

− tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az al- vállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szerve- zet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az

f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében ál- lapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az ajánlat- tevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekt- társaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttár- saságot kell érteni.

32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a telje- sítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kor- mányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köz- tartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellené- re az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

Fizetési késedelem esetén az ajánlattevő a Ptk. 6:155. § (1) bekezdés szerinti késedelmi kamatra és a 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányra tarthat igényt.

Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

A nyertes ajánlattevő nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jöve- delmének csökkentésére alkalmasak.

A részletes fizetési feltételeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet tar- talmazza.

A kifizetésre vonatkozó főbb jogszabályok felsorolása:

- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 135. § (1)-(3), (5)- (7), (10)-(11) bekez- déseiben foglaltak;

- az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet;

- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény;

- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet;

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény.

- a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény.

j) Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot: Az ajánlatkérő többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét nem biztosítja.

k) A rész-ajánlattétel lehetősége vagy annak kizárása: Részajánlat nem tehető.

ka) Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatás arról, hogy egy vagy több, vagy valam- ennyi részre lehet-e ajánlatot tenni: -

kb) Tájékoztatás arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésré- szek száma: -

kc) A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokait: A gazdasági, műszaki és minőségi, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos szempontok vizsgálata során Ajánlatkérő megállapította, hogy a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűség- gel, hiszen a feladat részekre bontása nem lehetséges, szakmailag és gazdaságilag ésszerűtlen lenne, jelentős többletköltséget jelentene, mind műszaki, mind garanciális szempontok miatt. Ajánlatkérő álláspontja tehát, hogy a beruházás jellegéből, komplexitásából adódóan jelen esetben részajánlatté- teli lehetőség nem biztosítható, a teljesítés nem osztható, az egy építési beruházásnak számít.

l) Az ajánlatok értékelési szempontja:

A legjobb ár - érték arány, az alábbi szempontok alapján

Megnevezés Súlyszám:

1. Ajánlati ár (nettó Ft) 7

2. Többletjótállás vállalása (min. 0 hónap, max. 36 hónap) 3

Adható pontszámok alsó és felső határa: 0-100

Módszer, amivel az Ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok között pontszámokat:

Az 1. részszempont estében: a legjobb ajánlatot tartalmazó ajánlatra (legalacsonyabb nettó vállalko- zási díjra) 100 pontot ad, a többi ajánlatra arányosan kevesebbet. A pontszámok kiszámítása során alkalmazandó képletet a Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerinti fordított arányosítás módszere tartalmazza. Az értékelés módszere képlettel leírva:

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa

P min: a pontskála alsó határa

A legalacsonyabb: A meghatározott szempontok szerinti értékelés és összegzés után a legalacso- nyabb értéket képviselő ajánlatban meghatározott érték

A vizsgált: A vizsgált ajánlatban meghatározott érték

Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni.

A 2. részszempont esetében: egyenes arányosítás módszerével az alábbiak szerint:

- a többletjótállás hiánya esetén az ajánlat 0 pontot kap;

- a 36 hónap többletjótállás esetén az ajánlat 100 pontot kap;

- a 0 és a 36 hónap közötti többletjótállás esetén az ajánlat pontszáma az alábbiak szerint kerül meg- határozásra.

P = a vizsgált ajánlattételi elem adott szempontra vonatkozó pontszáma A vizsgált = a vizsgált többletjótállás hónapokban

P = (A vizsgált / 36) × (P max - P min) + P min

A pontozás két tizedesjegyre kerekítve történik.

Ezen értékelési szempont esetén Ajánlatkérő a 36 hónapot tekinti a maximumnak, az e feletti meg- ajánlások is csak a maximum 100 pontot kapják. Abban az esetben is a legkedvezőbb megajánlást helyettesíti ajánlatkérő a többletjótállásra vonatkozó részszempontok esetében a képletbe, amennyi- ben az ajánlat annál előnyösebb megajánlást tartalmaz.

A részszempontok szerinti értékelést követően Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (2) bekezdésének megfelelő- en az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legna- gyobb.

Egyösszegű nettó ajánlati ár (Ft)

• Ezen szemponton belül Ajánlatkérő a nettó ajánlati árakat veti össze és a Kbt. szabályai sze- rint a legelőnyösebbet (legalacsonyabbat) preferálja.

• Az Ajánlattevőknek tudomásul kell venni, hogy mivel a vállalási ár átalányár, a kiadott mű- szaki dokumentációt kötelesek egységes egészként kezelni és a kivitelezés során minden olyan műszaki tartalmat meg kell valósítani, amelyik bármelyik kiadott dokumentumban (en- gedély, műszaki leírás, tervek, költségvetés stb.) szerepel, vagy a rendeltetésszerű és bizton- ságos használathoz szükséges. Ennek megfelelően az Ajánlattevő úgy állítsa össze ajánlati árát, hogy bármely tételnek a kimaradása nem mentesíti a nyertest, hogy a kiadott műszaki dokumentációban, költségvetésben, terveken, szereplő műszaki tartalmat teljes körűen meg- valósítsa. Minden, az Ajánlattevő által írásban nem észrevételezett, esetleges műszaki doku- mentációs hiba miatt felmerülő, és/vagy műszaki szükségességből adódó többletmunka vagy olyan pótmunka elvégzésének a költsége, mely az ajánlattevőtől, mint szakcégtől kellő körül- tekintés esetén előrelátható lett volna az Ajánlattevőt terheli.

• Az ajánlat kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell len- nie, vagyis magában kell foglalni minden Ajánlattevői kifizetési igényt, ami a rendeltetéssze- rű és biztonságos használathoz szükséges.

• Az Ajánlattevő az építés során keletkező építési és bontási hulladékot a hatályos jogszabályok szerint köteles kezelni és nyilvántartani.

• Abban az esetben, amennyiben az Ajánlattevő vállalási árát alulprognosztizálja, az ebből ere- dő pluszköltségeket, kiadásokat stb. nem háríthatja át az Ajánlatkérőre, és ez nem mentesíti a

közbeszerzési eljárásban kiadott tervdokumentációban, a szerződésben meghatározott minő- ségű teljesítési kötelezettség alól.

• Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az Ajánlattevők semmilyen for- mában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.

• Az Ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valuta- neme is csak ez lehet.

• Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfo- gadhatatlan az Ajánlatkérő számára.

• Az ajánlati árat a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott árazatlan tételes költségve- tés kitöltésével és ajánlatba csatolásával kell alátámasztani. A kiadott költségvetés kizáró- lag a jelen eljárásban adott kiegészítő tájékoztatás során történt módosítások, pontosítá- sok alapján egészíthető ki, vagy pontosítható, figyelemmel kell lenni a Kbt. 55. §-ában foglaltakra. Főszabály szerint minden költségvetési sort „0”-tól különbözően - az adott sor műszaki tartalmához igazodva – kell beárazni. Egy tétel (sor) „Anyag egységár” vagy Díj egységre” csak akkor lehet nulla, ha az adott tételnél nem értelmezhető az anyag vagy a díj, de mindkettő nem lehet nulla, ennek megfelelően az „Anyag összesen” vagy a „Díj összesen” sem lehet nulla az adott tételnél!

• Az árazatlan költségvetési kiírások tételeit az Ajánlattevőknek felül kell vizsgálniuk, és ha szükségesnek tartják javasolniuk kell azok javítását és/vagy kiegészítését a kérdésfeltevés időszakában mindazzal, amit szükségesnek tartanak. Az egyösszegű fixáras szerződés miatt többletmunka elszámolására nincs mód, csak a szerződésben részletezettek szerint.

• Az Ajánlatkérő az Ajánlattevők által a kérdésfeltevés során javasolt javítási és/vagy kiegészí- tési mennyiségi és műszaki észrevételeket felülvizsgálja, és annak indokoltsága esetén azt a válaszadáskor megválaszolja, vagyis megadja azokat a mennyiségi, műszaki tételeket, amit az Ajánlattevőknek az ajánlatadásnál figyelembe kell venni, figyelemmel kell lenni a Kbt. 55. §- ában foglaltakra is.

• Ha az Ajánlattevő a kérdésfeltevés időszakában nem jelzi az árazatlan költségvetési kiírás té- teleinek javítási és/vagy kiegészítési szükségességét, úgy az ilyen jellegű észrevételeit (javítás és/vagy kiegészítés) – az azonos műszaki tartalom, azaz az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében – az ajánlatában nem szerepeltetheti, de ez nem mentesíti attól, hogy minden olyan műszaki tartalmat megvalósítson, amelyik bármelyik dokumentumban szerepel, vagy a ren- deltetésszerű és biztonságos használathoz, a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges, függetlenül attól, hogy az adott feladat, feltétel, illetve munkanem a kiadott költ- ségvetésben, engedélyben, tervekben vagy egyéb kiadott dokumentumban tételesen szerepel- e, vagy sem.

• A kibocsátott árazatlan tételes költségvetési kiírásokat, az abban szereplő tételeket hiánytala- nul beárazva kell benyújtani. Például tételek összevonására, az Ajánlatkérő által megadotta- kon felül új tétel beírására, sor üresen hagyására, ha csak az Ajánlatkérő erre nem ad lehető- séget a kiegészítő tájékoztatás megadása során) stb. nincs lehetőség. A költségvetéssel kap- csolatos észrevétel esetén az előző bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

• Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében felmerülő költséget magában kell foglalnia.

Jótállás időtartama (hónap)

• Ajánlattevő köteles a teljes beruházásra egységes jótállást vállalni. Az Ajánlatkérő előírja a minimum 24 hónap jótállási idő és a kötelező alkalmassági idő, mint szavatossági idő, jog- szabályban rögzített minimumának vállalását.

• Az Ajánlatkérő az előírt 24 hónap feletti, minél magasabb többletjótállást értékeli előnyként. Amennyiben az ajánlattevő többletjótállásra nem tesz megajánlást (0 hónap), úgy az ajánlat 0 pontot kap.

• A többletjótállás időtartamát hónapokban kell az ajánlatban megadni.

• Az Ajánlatkérő a 36 hónapot tekinti a maximumnak, az e feletti megajánlások is csak a ma- ximum 100 pontot kapják. Abban az esetben is a legkedvezőbb megajánlást helyettesíti aján- latkérő a többletjótállásra vonatkozó részszempontok esetében a képletbe, amennyiben az ajánlat annál előnyösebb megajánlást tartalmaz.

m) A kizáró okok

1.) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén közös ajánlattevő), alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. §

(1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll.

2.) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplőt, akivel szemben az 1.) pontban meghatározott kizáró okok az eljárás során következnek be.

Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása:

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzé- si műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) be- kezdésének megfelelően az ajánlattevőnek ajánlatában – elektronikus űrlap kitöltése útján – nyilat- kozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá.

A Kbt. 62 § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát képes-e megne- vezni és valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani. Ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő a 321/2015. (X. 30. ) Korm. rendelet 7. § szerinti - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai köz- beszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján az ajánlattevőnek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) elektronikus űrlap kitöltése útján nyilatkoznia kell a folyamatban lévő változás- bejegyzési eljárásról. Folyamatban lévő változásbejegyzés esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köte- les csatolni a Kbt. 41. § (4) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumba foglalt formában a cégbí- rósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megkül- dött igazolást.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének megfelelően az alvállalkozó vonatkozá- sában az ajánlattevő nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásá- ban nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

A Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlatban be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyi- latkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. (A Kbt. 67. § (4) bekezdés és a Korm. ren- delet 17. § (2) bekezdése együttesen értelmezendő, ajánlattevő ilyen irányú nyilatkozattételi kötele- zettsége nem duplikálódik.)

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (a to- vábbiakban: EKR rendelet) 12. § (2) bekezdésének megfelelően a kizáró okok fenn nem állása igazo- lásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő köteles nyilatkozni arról, hogy mely ko- rábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól füg- getlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljá- rásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 64. § (1) és (2) bekezdésében foglalt öntisz- tázás lehetőségére.

n) Az alkalmassági követelmények, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok, a megköve- telt igazolási mód:

Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság előírása [Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont]:

Alkalmatlan az ajánlattevő, az alkalmasság igazolásában résztvevő alvállalkozó vagy más szervezet (személy), ha nem szerepel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, a nem Magyar- országon letelepedett gazdasági szereplő esetén nincsen bejegyezve a 2014/24/EU irányelv XI. mel- léklete szerinti hasonló nyilvántartásba vagy nem teljesíti az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt.

Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság igazolása:

A Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét az aján- latkérő ellenőrzi az ingyenesen, elektronikusan kérhető nyilvántartások adatai alapján, egyebekben a nyilvántartás kivonatát, a nyilvántartást vezető szerv igazolását vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló egyéb dokumentumot fogadja el, a nem Magyarországon letelepedett gazdasági sze- replő esetén a 2014/24/EU irányelv XI. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (ki- vonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot kell igazolásként benyújtani.

Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől arra vonat- kozóan, hogy az ajánlatban megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezé- si tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell.

o) Az ajánlattételi határidő: Az EKR-ben rögzített felhívásban foglaltak szerint.

p) Az ajánlat benyújtásának címe, és a benyújtás módja: xxxxx://xxx.xxx.xx/

q) Az ajánlattétel nyelve: Ajánlat csak magyar nyelven tehető. Az ajánlatot magyar nyelven kell beadni, az eljárás során mindennemű levelezés, írásbeli és szóbeli cselekmény magyar nyelven törté-

nik. A joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű nyilatkozatok, okiratok alkalmasak. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel idegen vagy részben idegen nyelvű okiratokat, nyilatkozatokat nem fogad el. Abban az esetben, amennyiben a nyilatkozat vagy okirat egészben vagy részben nem magyar nyel- ven kiállított, az Ajánlattevő által készített vagy készíttetett felelős fordítást kell csatolni közvetlenül a nyilatkozat vagy okirat után, melynek szöveghűségét az Ajánlattevő cégszerű aláírásával kell iga- zolni. Amennyiben a fordítás nem felel meg az alapnyilatkozatnak, alapokiratnak, akkor az hamis nyilatkozattételnek minősül, amennyiben annak a Kbt. szerinti feltételei fennállnak.

r) Az ajánlat(ok) felbontásának helye, ideje és az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak

Az ajánlatok felbontásának helye: A bontási eljárás az EKR-ben történik.

Az ajánlatok felbontásának ideje: Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beér- kezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

Részben elektronikusan benyújtott ajánlat bontását az EKR végzi, az ajánlatkérő azonban ebben az esetben köteles az ajánlat EKR-en kívül beérkező részeit - külön bontás tartása nélkül - a megfelelő ajánlathoz társítani és azt dokumentálni. Fizikai modell benyújtása esetén azt fénykép vagy jegyző- könyv készítésével és annak az EKR-be az eljárás iratai közötti feltöltésével kell az ajánlatkérőnek dokumentálnia.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében az ajánlatkérő feltüntetheti az EKR által generált jegy- zőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR-ben rögzítette.

s) Az ajánlati kötöttség minimális időtartama: az ajánlattételi határidő lejártát követő 60 nap.

t) Az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információ: Ajánlatkérő nem ír elő ajánlati biztosí- tékot.

u) A szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek:

1./ A nyertes Ajánlattevőnek / Vállalkozónak a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. § alapján - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – rendelkeznie kell jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházásokra, annak teljes időtartamára legalább 70.000.000,- Ft/év és káreseményenként legalább 70.000.000,- Ft összegű kivitelezői összkockázatú építés-és szerelésbiztosítással.

Az Ajánlatkérő/Megrendelő fenntartja a jogot, hogy a megfelelő terjedelmű biztosítási fedezet fenn- állását ellenőrizze.

A nyertes Ajánlattevő/ Vállalkozó az általa megkötött biztosítást mindaddig köteles fenntartani, amíg a beruházás kivitelezése miatt az átadás – átvétel megtörténtéig akár egyetlen személy is áll Vállal- kozó alkalmazásában. Megrendelő felszólítására, Vállalkozó köteles bemutatni a biztosítási díj rend- szeres fizetésének elismervényeit.

Abban az esetben, ha a nyertes Ajánlattevő/ Vállalkozó úgy mulasztja el betartani jelen szerződésnek megfelelően a biztosítási díjak rendszeres fizetésével a szerződés fenntartását, valamint a kötvények-

ben rögzített feltételek betartását, hogy Megrendelőt erről nem értesíti, akkor köteles Megrendelő – biztosító által meg nem térített – kárát teljes egészében megtéríteni.

Az Ajánlattevő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-ának megfelelően köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést megkötni vagy meglévő felelősségbiz- tosítását kiterjeszteni a fenti összegre. Az Ajánlattevő köteles a szerződéskötésig a felelősségbiztosí- tási kötvény másolatát az Ajánlatkérő részére átadni (a szerződés megkötésének a feltétele). Ennek elmaradása esetén az Ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az ajánlattevő érdekkörében felmerült ok- ból hiúsult meg a szerződés, és a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevő köti meg a szerződést!

Az ajánlatba szándéknyilatkozatot kell tenni, mely szerint az ajánlattevő vállalja, hogy felelősségbiz- tosítást megköti/ kiterjeszti jelen beruházásra vonatkozóan a szerződés megkötésének időpontjáig.

2./ Legkésőbb a szerződéskötésig a nyertes ajánlattevőnek rendelkeznie kell legalább 1 fő 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. Felelős műszaki vezetés 3. rész Sajátos építményfaj- ták felelős műszaki vezetői szakterületek 10. sor szerinti vízgazdálkodási építmények szakterületére vonatkozó MV-VZ képesítésű műszaki vezetővel, amelynek igazolása a szerződés aláírásának a feltétele.

v) Európai Uniós programra vonatkozó utalás: -

w) Az ajánlattételhez szükséges egyéb információk:

1./ Az ajánlatkérő előírja a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján csak PDF, valamint az árazott költségvetések esetén XLS fájlformátum alkalmazható.

A PDF fájlformátum tekintetében, csak olyan forma alkalmazható és használható, amely mindenki számára, ingyenesen elérhető Adobe Acrobat Reader DC programmal megnyitható és olvasható.

A PDF és XLS fájlformátumú dokumentumok esetében titkosítás nem alkalmazható. A titkosított – szabadon nem megnyitható – dokumentumok esetében az ajánlatkérő él a hiánypótlás lehetőségével.

2./ Ajánlatkérő a következő szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalását írja elő:

Teljesítési biztosíték: A nyertes Ajánlattevő köteles a szerződésben foglalt kötelezettségeinek mara- déktalan teljesítése érdekében a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint teljesítési biztosítékot nyújtani a szerződés teljes idejére (a szerződés aláírásától - a szerződés időtartama, ok- irati forma esetén + 45 napig), az – áfa nélkül számított – vállalkozási díj 5%-ának megfelelő ösz- szegben.

A teljesítési biztosíték bármely szerződésszegésből (hibás teljesítés, nemteljesítés vagy késedelem) eredő bármely megrendelői igény fedezetéül szolgál, s a Megrendelő által igénybe vett biztosítéki összeg a Megrendelő által érvényesíteni kívánt igény helyébe lép, jogvita esetén annak legalább lezá- rásig a Megrendelőt illeti.

Késedelem esetén a Vállalkozó köteles a biztosíték hatályát - a késedelem várható mértékhez igazo- dóan, a Megrendelő által meghatározott megfelelő határidőre meghosszabbítani a Megrendelő, erre irányuló felszólítását követő 5 napon belül, de legkésőbb a biztosíték lejártát megelőzően. Amennyi- ben ennek a biztosíték lejáratát 5. (ötödik) nappal megelőzően a Vállalkozó nem tesz eleget, a Meg- rendelő jogosult a biztosíték érvényesítésére (amennyiben az nem készpénz formájában letett óva- dék), és az így kézhez vett összeget óvadéki biztosítékként kezelni.

A biztosíték felhasználása nem jelenti a kártérítési igénnyel kapcsolatos jogok bármelyikéről való lemondást. A teljesítési biztosítéknak a szerződéskötést követő 5 napon belül kell rendelkezésre állnia.

Ha a teljesítési biztosítékot a Vállalkozó a szerződés aláírását követő 5 napon belül nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére, a Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni és jogosult a teljesítés el- maradása miatt a szerződés szerinti meghiúsulási kötbér érvényesítésén felül kártérítést követelni.

A biztosíték teljesíthető: Az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség bizto- sításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kö- telezvénnyel.

A teljesítési biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a szerződéstervezet 8.10. pontja tartalmazza.

A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosíték- nak azonban az előírt összegben és időtartam alatt folyamatosan rendelkezésre kell állnia

A biztosíték Kbt. 134. § (4) bekezdés szerinti határidőkig történő nyújtásáról Ajánlattevőnek az ajánlatában csak nyilatkoznia kell. (lásd a nyilatkozatmintákat)

Késedelmi kötbér: A nyertes ajánlattevő, a Ptk. 6:186. §-ának megfelelően, késedelem esetére, min- den késedelmes naptári nap után, a késedelembe esés időpontjától, a tényleges teljesítés napjáig, ké- sedelmi kötbért köteles fizetni, mely a teljesítés időpontjában külön bejelentés nélkül esedékes. A késedelmi kötbér alapja a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított, teljes nettó vál- lalkozási díj; napi mértéke 1 %, maximális mértéke: harminc napra számított tétel, vagyis a Megren- delő a késedelmi kötbér összegét maximum 30 nap késedelemig érvényesíti.

Késedelembe esik a Vállalkozó, ha a vállalkozási szerződésben előírt határidőben szerződésszerűen nem teljesíti, és késedelmét a Ptk. 6:142. §-ának megfelelő módon kimenteni nem tudja. A kötbérter- hes határidő megnyílik különösen, ha a Vállalkozó a véghatáridőre a munkát nem adja át hiba és hi- ánymentesen, vagy a Megrendelő felé a szerződésben rögzített módon nem jelenti le (nem kezdemé- nyezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), vagy a munkák elkészültét lejelenti (kezdeményezi a mű- szaki átadás – átvételi eljárást), de azok olyan hibákat, hiányosságokat tartalmaznak, amelyek a ren- deltetésszerű és biztonságos használatot akadályozzák.

Amennyiben a teljesítésre késedelmesen kerül sor, az ajánlatkérő további 30 napos póthatáridőt tűz. Ezt követően, ha a Vállalkozó még mindig késedelemben van, és/vagy a késedelemi kötbér összege meghaladja a kötbér maximumát a Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a szerződéstől eláll- jon, vagy azt felmondja. A késedelmi kötbér maximum összege, a nettó vállalkozói díj a 30%-a.

A 30 napot meghaladó késedelem esetén - a késedelemből eredő és a késedelemmel okozott károk megtérítésére vonatkozó megrendelői igényeket nem érintve - Megrendelő fenntartja a szerződés rendkívüli felmondásának jogát, mivel a 30 napot meghaladó késedelmet a felek súlyos szerződés- szegésnek tekintik.

Amennyiben a késedelmes teljesítéssel érintett napok száma eléri a harmincat, úgy a 31. késedelem- mel érintett naptól kezdődően nyertes ajánlattevővel szemben ajánlatkérő – választása szerint - meg- hiúsulási kötbért követelhet (a késedelmi kötbér helyett) a szerződéstől való elállás jogának gyakor- lása mellett.

A kötbér érvényesítésének módja: A Megrendelő kötbérigény érvényesítésre vonatkozó egyoldalú írásbeli jognyilatkozatának tartalmaznia kell a kötbér érvényesítésének okait. A Megrendelő az eset- leges kötbérköveteléseit a teljesítési biztosítékból érvényesíti, ezt meghaladóan a Megrendelő az ér- vényesíthető kötbért jogosult a Kbt- -ben foglaltak szerint, a fizetendő ellenértékből visszatartani, vagy az adott megrendelés teljesítésének igazolását a kötbér megfizetéséig megtagadni.

Meghiúsulási kötbér: alapja és mértéke a teljes nettó vállalkozási díj 30 %-a.

A meghiúsulási kötbér elsődlegesen a teljesítési biztosítékból, másodsorban az ajánlattevő részére teljesítendő ellenszolgáltatásból, a vállalkozói díj terhére kerül visszatartásra, beszámításra, harmad- sorban ellenszámla kibocsátásával. A Ptk. 6:186. §-ának megfelelően a meghiúsulási kötbér fizetésé- re akkor köteles a nyertes ajánlattevő, ha a szerződés teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, ame- lyért a nyertes ajánlattevő (alvállalkozója, közreműködője) felelős.

A szerződés akkor tekinthető meghiúsultnak, ha

- a Vállalkozó a teljesítést jogszerűtlenül megtagadja,

- a teljesítés kizárólag a Vállalkozó érdekkörében felmerült okból lehetetlenül el,

- 30 napot meghaladó késedelem esetén Megrendelő él a rendkívüli felmondás jogával.

A kötbér érvényesítésének módja: A Megrendelő kötbérigény érvényesítésre vonatkozó egyoldalú írásbeli jognyilatkozatának tartalmaznia kell a kötbér érvényesítésének okait. A Megrendelő az eset- leges kötbérköveteléseit a teljesítési biztosítékból érvényesíti, ezt meghaladóan a Megrendelő az ér- vényesíthető kötbért jogosult a fizetendő ellenértékből visszatartani, vagy az adott megrendelés telje- sítésének igazolását a kötbér megfizetéséig megtagadni vagy közvetlenül a Vállalkozóval szemben érvényesíti.

Jótállás: A nyertes ajánlattevő felelősségére a beépített anyagok és a teljesített szolgáltatások vonat- kozásában a Ptk. szabályait, valamint az egyes beépített anyagok, illetve elvégzett munkák kötelező alkalmassági idejét meghatározó, a szerződéskötéskor és a teljesítéskor hatályos jogszabályok ren- delkezéseit kell alkalmazni. A nyertes ajánlattevő ennek körében felel az általa felhasznált anyagok anyagi és gyártási hibától való mentességéért, valamint azért, hogy a vállalt munkát a terveknek, a vonatkozó magyar szabványoknak megfelelő minőségben végzi el.

Az Ajánlatkérő előírja a 24 hónap jótállási idő vállalást és előnyként értékeli a többletjótállás vállalá- sát, amelynek megfelelően a nyertes ajánlattevő a vállalásának megfelelő mértékű, teljes körű jótál- lási kötelezettséget köteles vállalni - a sikeres műszaki átadás-átvétel befejezésétől - azzal, hogy amennyiben bármelyik vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a jótállási kötelezettség ennél hosszabb ideig terheli, úgy a jótállás időtartamára a jogszabályi rendelkezések irányadóak.

A jótállási kötelezettség kezdetének időpontja: a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának az időpontja.

Jótállás idejére szóló biztosíték: A - áfa nélkül számított - vállalkozói díj 5%-a. A biztosíték ren- delkezésre bocsátásának időpontja, a szerződés teljesítése, a jótállási kötelezettségek kezdete. A biz- tosíték a közbeszerzési dokumentumokban előírt és meghatározott formában és tartalommal történő átadása a teljesítésigazolás kiadásának és a végszámla kiállításának a feltétele, elmaradása a Vállal- kozó jogosulti késedelme.

A biztosíték teljesíthető: Az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség bizto- sításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kö- telezvénnyel.

A jótállási biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a szerződéstervezet 11.5 - 11.6. pontjai tar- talmazzák.

A biztosíték Kbt. 134. § (4) bekezdés szerinti határidőkig történő nyújtásáról Ajánlattevőnek az ajánlatában csak nyilatkoznia kell. (lásd a nyilatkozatmintákat)

3./ Az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell (lásd a nyilatkozatmintákat), nemlegesség esetén is, a Kbt. 66. § (6) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra, azaz az ajánlatban, meg kell jelölni:

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalko- zót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert al- vállalkozókat.

4./ Az ajánlatnak tartalmaznia kell továbbá az ajánlattevő nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan (Kbt. 66.§ (2) bekezdése).

5./ Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattevők). Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek megállapodást kell kötniük egymással, melyben szabályozzák a közös ajánlattevők egymás közötti és az ajánlatkérővel való kapcsolatát.

A megállapodásnak különösen a következő kötelező elemeket kell tartalmazni:

− a közös ajánlattevők közös fellépése formájának ismertetését;

− az ajánlat aláírása módjának ismertetését; (ki jogosult aláírni, milyen formában (együttes/önálló)

− a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni, aki korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban megtehető jognyilatkozatok tekintetében;

− a feladatok, hatáskörök közös ajánlattevők közötti megosztásának részleteit;

− a külön-külön a közös ajánlattevők azon bankszámlaszámait, ahova az elismert teljesítést köve- tően a kifizetés megtörténhet;

− valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szük- séges munkák megvalósításáért;

− az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

A közös ajánlattevők közötti megállapodást csatolni kell az ajánlathoz.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalma- zást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képvi- seletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.

Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoz- tatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése ese- tében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a meghatalmazásban megjelölt képviselőnek küldi meg az EKR rendszeren keresztül.

A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő(k)től nem követeli meg, és nem engedélyezi gazdálkodó szervezet létrehozását.

6./ Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában a Kbt. 56. § és 114. § (6) bekezdése alapján jár el. Ajánlatkérő konzultációt nem tart.

A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű határidőn belül kell megadni. Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 3. munkanapig beérkezett kérdések megválaszolását tudja garantálni; a később beérkezett kérdések esetében az ajánlatkérő a Kbt. 56. §

(3) bekezdésére tekintettel xxxxxxx úgy, hogy nem válaszolja meg, vagy a Kbt. 114.§ (6) alapján alkalmazza a Kbt. 52.§ (3) bekezdését és meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt.

7./ Hiánypótlás: Ajánlatkérő a hiánypótlás, valamint a felvilágosítás lehetőségét a Kbt. 71.§-ban foglaltaknak megfelelően biztosítja azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérő nem köteles újabb hiány- pótlást elrendelni, ha egy hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás kereté- ben újonnan megnevezett gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az aján- latkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat része- ként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypót- lásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési do- kumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a do- kumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figye- lemmel kell eljárni.

Az Ajánlatkérő tájékoztatja a Tisztelt Ajánlattevőket, hogy a hiánypótlások teljesítése során a Kbt. 71.§ (6) bekezdésében foglaltakkal az Ajánlatkérő élni kíván, azaz ha a hiánypótlás benyújtása során az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, az ajánlatkérő egy alkalommal rendel csak el újabb hiánypótlást.

8./ A Kbt. 73. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak alapján az ajánlattevő köteles megfelelni a környe- zetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a neve és címe (elérhetősége), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az alábbiak:

Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Tár- sadalombiztosítási Főosztály; Munkaügyi és Munkavédelmi Osztály (8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44.; Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 266.; tel: 00-00-000-000; fax: 00-00-000-000; E- mail: xxxxxxxx@xxxx.xxx.xx)

Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. Tele- fon: +36 92/549-190; Telefax: +36 92/318-443; email: xxxxxxxxx.xxxx@xxxx.xxxxx.xx)

NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága (8900 Zalaegerszeg, Xxxxxxxx xx 0.; Telefon: +36 (92) 505-600; Telefax: +36 (92) 505-605; email: xxxxxxxx@xxx.xxx.xx)

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (8900 Zalaegerszeg, Xxxxxxxx xxxx 00.; Tel: (+36-92) 549-562; e-mail: xxxx.xxxxxxxxx@xxxxxx.xxx.xx)

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Állam- titkárság; Tel.: 06-1/000-0000

Az ajánlatkérő felhívja a Xxxxxxxx Ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 73.§ (4) bekezdése szerint a Kbt. 73.§ (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy köte- lezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szoci- ális és munkajogi rendelkezések írnak elő.

Az ajánlatkérő nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a hivatkozott követelményeknek.

9./ Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

10./ Szakmai ajánlat: Az ajánlati árat a közbeszerzési dokumentumok mellékleteként kiadott árazat- lan költségvetés kitöltésével és ajánlatba csatolásával kell alátámasztani. A kiadott költségvetés kizá- rólag a jelen eljárásban adott kiegészítő tájékoztatás során történt módosítások, pontosítások alapján egészíthető ki, vagy pontosítható!

11./ Az Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, vagyis fenntartja a jogot arra, hogy ha az eljárásban nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.

12./ Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve, lajstromszáma: xx. Xxxx Xxxxxx (00782); 7090 Tamási, Petőfi S. u. 12.; xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xxx.

13./ Az ajánlatkérő alkalmazza Kbt. 81. (5) bekezdését, mely szerint az ajánlatok bírálatát - a Kbt. 67.§ (1) bekezdés szerinti dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését köve- tően végzi el. Erre tekintettel csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.

14./ Az ajánlattételi felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. és a közbeszer- zési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az építési beruházá- sok, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszer- zésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak.

15./ Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41.§ (6) bekezdésének megfelelően a szerződéskötés feltétele a nyertes aján- lattevő Áht. 55.§ szerinti átláthatósági nyilatkozata.

16./ Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.

17./ Az ajánlat módosítása: A Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekinteté- ben azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.

18./ Számítási hiba: A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt an- nak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve ki- számítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítet- ték, az ajánlat érvénytelen.

19./ Xxxxxx xxxxx: A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalma- zó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.ű

20./ Ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy a szakmai alkalmassági feltételt a minősí- tett ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban határozta meg.

z) Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: Az EKR-ben rögzített felhívásban foglaltak sze- rint.

Document Metadata

Table of Contents

RÉSZLETES AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

Document Metadata