IFRS15
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
Elmélet
Elmélet
IFRS15 Fogalmak
IFRS15 Az 5 lépés
IFRS15 1. lépés: Szerződés azonosítása IFRS15 2. lépés: Teljesítési kötelem azonosítása IFRS15 3. lépés: Tranzakciós ár meghatározása IFRS15 4. lépés: Tranzakciós ár allokálása IFRS15 5. lépés: Árbevétel elszámolása IFRS15 Szerződéses költségek
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
Fogalmak
Fogalmak
▪ Szerződés
▪ Szerződéses eszköz
▪ Szerződéses kötelezettség
▪ Vevő
▪ Jövedelem
▪ Teljesítési kötelem
▪ Bevétel
▪ Önálló eladási ár
▪ Ügyleti ár
Szerződés
Szerződés
Két vagy több fél közötti megállapodás, amely érvényesíthető jogokat és kötelmeket teremt.
Szerződéses eszköz
Szerződéses eszköz
A gazdálkodó egység ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért, ha e jog az idő múlásától eltérő feltételhez (például a gazdálkodó egység jövőbeli teljesítéséhez) kötött.
Szerződéses kötelezettség
Szerződéses kötelezettség
A gazdálkodó egység kötelme azon áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadására, amelyek ellenértékét a vevőtől megkapta (vagy annak összege esedékes).
Vevő
Vevő
Az a fél, amely a gazdálkodó egységgel szerződést köt a gazdálkodó egység szokásos tevékenységeinek eredményét képező áruk vagy szolgáltatások ellenértékért való megszerzésére.
Jövedelem
Jövedelem
A gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök befolyása vagy növekedése, vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedések, amelyek azt eredményezik, hogy a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból nő.
Teljesítési kötelem
Teljesítési kötelem
Vevői szerződésben szereplő ígéret a következők valamelyikének a vevő számára való átadására:
a) különálló áru vagy szolgáltatás (áru- vagy
szolgáltatáscsomag); vagy
b) olyan különálló áruk vagy szolgáltatások sorozata, amelyek lényegében azonosak, és amelyek vevőnek való átadása azonos
minta szerint történik.
Bevétel
Bevétel
A gazdálkodó egység szokásos tevékenységéből származó jövedelem.
Önálló eladási ár
Önálló eladási ár
Az az ár, amelyen a gazdálkodó egység az ígért árut vagy szolgáltatást elkülönülten eladná egy vevőnek.
Ügyleti ár
Ügyleti ár
Azon ellenértékösszeg, amelyre a gazdálkodó egység az ígért áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért várakozása szerint jogosultságot szerez, ide nem értve a harmadik felek nevében beszedett összegeket.
Vége
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
Az 5 lépés
Az 5 lépés
1.lépés: Szerződés azonosítása 2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása 3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása 4.lépés: Tranzakciós ár allokálása 5.lépés: Árbevétel elszámolása
Az 5 lépés
Megjelenítés
1.lépés: Szerződés azonosítása 2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása Értékelés
3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása
4.lépés: Tranzakciós ár allokálása 5.lépés: Árbevétel elszámolása
1.lépés
A szerződés azonosítása
▪ Vevői szerződés
▪ 5 feltétel
▪ Szerződés
▪ Szerződéses időszak
▪ Teljesítetlen szerződés
▪ Szerződések összevonása
▪ Szerződés módosítása
2.lépés
A teljesítési kötelem azonosítása
▪ Teljesítési kötelem
▪ Vevői szerződésekben foglalt ígéret
▪ Külön álló áru / szolgáltatás
▪ Külön álló áru / szolgáltatás például
▪ Nem külön álló áru / szolgáltatás
3.lépés
Tranzakciós ár meghatározása
▪ Ügyleti ár
▪ Ügyleti ár meghatározását befolyásoló tényezők
▪ Változó ellenérték
▪ Visszaküldés (visszatérítési kötelezettség)
▪ Változó ellenértékre vonatkozó becslések korlátozása
▪ Változó ellenérték újraértékelése
▪ Jelentős finanszírozási komponens
▪ Nem pénzbeni ellenérték
▪ Vevőnek fizetendő ellenérték
4.lépés
Tranzakciós ár allokálása
▪ Allokálás
▪ Önálló eladási ár
▪ Önálló eladási ár allokálása
▪ Változó ellenérték allokálása
▪ Ügyleti ár változásai
5.lépés
Árbevétel elszámolása
▪ Teljesítési kötelem kielégítése
▪ Teljesítési kötelem lehet…
▪ Konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelem
▪ Folyamatosan kielégített teljesítési kötelem
▪ Módszerek
▪ Output módszer
▪ Input módszer
▪ Előrehaladás ésszerű értékelése
Vége
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
1.lépés: A szerződés azonosítása
Az 5 lépés
1.lépés: Szerződés azonosítása 2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása 3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása 4.lépés: Tranzakciós ár allokálása 5.lépés: Árbevétel elszámolása
1.lépés: A szerződés azonosítása
▪ Vevői szerződés
▪ 5 feltétel
▪ Szerződés
▪ Szerződéses időszak
▪ Teljesítetlen szerződés
▪ Szerződések összevonása
▪ Szerződés módosítása
Vevői szerződés
▪ A gazdálkodó egység csak akkor számolhatja el a vevői szerződést, ha
▪ 5 feltétel teljesül
5 feltétel
1) A szerződő felek a szerződést jóváhagyták és elkötelezettek saját kötelmeik teljesítésére
2) A gazdálkodó egység azonosítani tudja az egyes feleknek az átadandó árukkal / szolgáltatásokkal kapcsolatos jogait
3) A gazdálkodó egység azonosítani tudja az átadandó árukkal / szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetési feltételeket
4) A szerződésnek kereskedelmi tartalma* van
5) Valószínű, hogy a gazdálkodó egység be fogja szedni az ellenértéket
5 feltétel
4) A szerződésnek kereskedelmi tartalma* van
Kereskedelmi tartalom =
A szerződés eredményeképpen várhatóan megváltozik a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-inak a kockázata, ütemezése vagy összege
Szerződés
▪ Két vagy több fél közötti megállapodás, amely érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket teremt
▪ Szerződés köthető:
~ Írásban
~ Szóban
~ A gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatából következő módon
Szerződéses időszak
▪ A gazdálkodó egységnek az IFRS15 standardot a szerződés azon időtartamára kell alkalmaznia, amelyben a szerződő felek érvényesíthető jogokkal és kötelmekkel rendelkeznek
Teljesítetlen szerződés
A szerződés akkor minősül teljes mértékben teljesítetlen
szerződésnek, ha az alábbi 2 feltétel teljesül:
1) A gazdálkodó egység még nem adott át semmilyen ígért árut / szolgáltatást
2) A gazdálkodó egység még nem kapott semmilyen ellenértéket az ígért áruért / szolgáltatásért, és arra nem is jogosult
Szerződések összevonása
Szerződések összevonása =
Szerződések kombinációja
A gazdálkodó egység
▪ Azonos vevőjével, vagy a vevő kapcsolt felével
▪ Azonos időpontban, vagy közel azonos időpontban kötött
▪ 2 vagy több szerződést
▪ Össze kell vonni
▪ És azokat egyetlen szerződésként kell elszámolni
▪ Ha….
Szerződések összevonása
Ha…az alábbi feltételek közül legalább 1 teljesül
▪ A szerződéseket csomagban azonos kereskedelmi céllal kötik
▪ Az egyik szerződés szerint fizetendő ellenérték összeg, a másik szerződés árától vagy teljesítésétől függ
▪ A szerződésben ígért áruk / szolgáltatások egyetlen teljesítési kötelemnek minősülnek
Feladat: IFRS15 Újszerződés 1
Szerződés módosítás
Szerződés módosítás =
▪ Szerződéses mennyiség
▪ és / vagy
▪ Szerződéses ár
▪ A szerződő felek által jóváhagyott változása
Szerződés módosítás
Szerződés módosítás akkor áll fenn, amikor…
▪ A szerződő felek olyan módosítást hagynak jóvá, amely
▪ A szerződő felek jogait vagy kötelmeit
▪ Módosítja
▪ Vagy újakat hoz létre
Szerződés módosítás
Szerződés módosítás történhet:
▪ Írásban
▪ Szóban
▪ A gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatából következő módon
Szerződés módosítás
Szerződés módosítást elkülönült (= új) szerződésként kell elszámolni, ha…
▪ A szerződéses mennyiség olyan (ígért) áruk / szolgáltatások hozzáadása miatt nő, amelyek különállóak
▪ A szerződéses ár olyan ellenérték összeggel nő, amely a gazdálkodó egység által (ígért) további árukért / szolgáltatásokért felszámított önálló eladási árat és ennek az árnak az adott szerződés körülményeivel összefüggő megfelelő módosítást tükrözi
Szerződés módosítás
Ha NEM! elkülönült (= új) szerződés… 2 módszer:
1) Meglévő szerződés megszüntetése + új szerződés létrehozása
2) A szerződésmódosítás a meglévő szerződés része + árbevétel kiigazítás
Feladat: IFRS15 Szerződésmódosítás 1
Vége
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása
Az 5 lépés
1.lépés: Szerződés azonosítása
2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása
3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása 4.lépés: Tranzakciós ár allokálása 5.lépés: Árbevétel elszámolása
2.lépés
A teljesítési kötelem azonosítása
▪ Teljesítési kötelem
▪ Vevői szerződésekben foglalt ígéret
▪ Külön álló áru / szolgáltatás
▪ Külön álló áru / szolgáltatás például
▪ Nem külön álló áru / szolgáltatás
Teljesítési kötelem
A gazdálkodó egységnek szerződéskötéskor értékelnie kell a vevői szerződésben (ígért) árukat / szolgáltatásokat.
Teljesítési kötelemként kell azonosítani minden egyes a
vevőnek ígért
▪ Különálló árut / szolgáltatást
▪ Különálló áruk / szolgáltatások sorozatát, melyek lényegében azonosak (vagyis a vevő részére történő átadás azonosa minta alapján történik)
Vevői szerződésben foglalt ígéret
▪ A vevői szerződés általában kifejezetten rögzíti a gazdálkodó egység által a vevő részére átadásra ígért árut / szolgáltatást
▪ A vevői szerződés magába foglalhat a gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatából, közzétett politikájából vagy konkrét nyilatkozatából következő ígéreteket is, ha a vevő ezen ígéretek alapján a szerződéskötéskor megalapozottan várja, hogy a gazdálkodó egység át fogja adni számára az árut / szolgáltatást
Külön álló áru / szolgáltatás
A vevőnek ígért áru / szolgáltatás különálló, ha az alábbi 2 feltétel teljesül:
1) A vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában, vagy számára könnyen elérhető más erőforrásokkal együtt hasznosítani tudja
= az áru / szolgáltatás képes a különállóságra
2) A gazdálkodó egységnek az áru / szolgáltatás vevő számára az átadásra vonatkozó ígérete a szerződésben szereplő egyéb ígéretektől elkülönülten azonosítható
= az áru / szolgáltatás a szerződéssel összefüggésben
különálló
Külön álló áru / szolgáltatás például
Például:
▪ A másik fél számára nyújtott közvetítői szolgáltatás
▪ Jogok biztosítása, olyan jövőben nyújtandó árukhoz / szolgáltatásokhoz, melyeket a vevő saját vevőjének továbbértékesít
▪ Eszköz építése, gyártása, fejlesztése a vevő nevében
▪ Licence adás
▪ Opciók adása további áruk / szolgáltatások vásárlására
Nem külön álló áru / szolgáltatás
Ha az (ígért) áru / szolgáltatás nem különálló, akkor
▪ A gazdálkodó egységnek az egészen addig kell kombinálni (=összevonni) más áruval / szolgáltatással
▪ Amíg azonosítani nem tud egy különálló áru / szolgáltatás csomagot
Vége
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása
Az 5 lépés
1.lépés: Szerződés azonosítása 2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása
3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása
4.lépés: Tranzakciós ár allokálása 5.lépés: Árbevétel elszámolása
3.lépés
Tranzakciós ár meghatározása
▪ Ügyleti ár
▪ Ügyleti ár meghatározását befolyásoló tényezők
▪ Változó ellenérték
▪ Visszaküldés (visszatérítési kötelezettség)
▪ Változó ellenértékre vonatkozó becslések korlátozása
▪ Változó ellenérték újraértékelése
▪ Jelentős finanszírozási komponens
▪ Nem pénzbeni ellenérték
▪ Vevőnek fizetendő ellenérték
Ügyleti ár
Ügyleti ár = tranzakciós ár
Az ügyleti ár meghatározásakor gazdálkodó egység szerződéses feltételeit és a szokásos üzleti gyakorlatát kell figyelembe venni
Ügyleti ár
Ügyleti ár =
▪ Azon ellenérték összeg, amelyre a gazdálkodó egység az áruk
/ szolgáltatások vevő részére történő átadásáért várakozása szerinti jogosultságot szerez
Ügyleti ár NEM! =
▪ Harmadik felek nevében beszedett összegek Például: forgalmi adó
Ügyleti ár
A vevői szerződés szerinti ellenérték lehet:
▪ Fix összeg
▪ Változó összeg
▪ Fix és változó összeg
Ügyleti ár meghatározását befolyásoló tényezők
Az ügyleti ár becslését a vevő által ígért ellenérték jellege, ütemezése, és összege befolyásolja
▪ Változó ellenérték
▪ Változó ellenértékre vonatkozó becslések korlátozása
▪ Nem pénzbeni ellenérték
▪ Vevőnek fizetendő ellenérték
Változó ellenérték
Ha a szerződésben ígért ellenérték változó összeget tartalmaz:
▪ A gazdálkodó egységnek meg kell becsülnie azon ellenérték összeget, amelyre az áruk / szolgáltatások vevő részére történő átadásáért jogosultságot fog szerezni
Változó ellenérték
Változó ellenérték például:
▪ Diszkont
▪ Kedvezmény
▪ Visszatérítés
▪ Jóváírás
▪ Árengedmény
▪ Ösztönző
▪ Teljesítmény jutalékok
▪ Kötbérek
▪ Visszatérítési joggal értékesített áru / szolgáltatás
▪ Ha a gazdálkodó egység ellenértékhez való jogosultsága jövőbeni esemény bekövetkezésétől / be nem következésétől függ
Visszaküldés
Visszaküldés = Visszatérítési kötelezettség
▪ A gazdálkodó egységnek visszatérítési kötelezettség keletkezik, ha olyan ellenértéket kap a vevőtől, amelyet várakozásai szerint részben vagy egészben vissza kell majd térítenie a vevőnek
Visszaküldés
Visszatérítési joggal történő értékesítés jogot biztosít a vevő részére:
▪ A kifizetett ellenérték teljes, vagy részleges visszatérítése
▪ A gazdálkodó egység felé fennálló jelenbeli, vagy jövőbeni tartozás csökkentésére használható jóváírás
▪ Egy másik termék
Visszaküldés
Visszatérítési joggal bíró termékek átadásának elszámolásakor a gazdálkodó egységnek meg kell jeleníteni:
▪ Árbevételt
▪ Visszatérítési kötelezettséget
▪ Eszközt (melyet visszavesz a vevőtől)
Visszaküldés
Visszatérítési kötelezettséget a gazdálkodó egységnek minden beszámolási időszak végén aktualizálni kell
Visszaküldés
NEM! visszaküldés
▪ Ha a vevő a terméket egy ugyanolyan típusú, minőségű, állapotú és árú termékre cseréli (az garancia)
Feladat: IFRS15 Visszaküldés 1
Változó ellenértékre vonatkozó becslések korlátozása
▪ A gazdálkodó egység az ügyleti árban csak annyiban veheti figyelembe a változó ellenérték becsült összegének egy részét vagy egészét, amennyiben nagyon valószínű, hogy a megjelent halmozott bevétel összegében nem következik be jelentős visszaírás akkor, amikor a későbbiekben megszűnik a változó ellenértékhez kapcsolódó bizonytalanság
Változó ellenérték újraértékelése
A gazdálkodó egységnek a beszámolási időszak végén fennálló körülmények és, a körülményekben a beszámolási időszak alatt bekövetkező változások valósághű bemutatása érdekében minden beszámolási időszak végén aktualizálni kell
▪ a becsült ügyleti árat, és hogy
▪ A változó ellenértékre vonatkozó becslések korlátozás alá esnek-e
Jelentős finanszírozási komponens
Ha az áru / szolgáltatás átadása és kifizetése közti időszak több, mint egy év
▪ Akkor a szerződés jelentős finanszírozási komponenst tartalmaz
▪ A gazdálkodó egységnek az ügyleti ár meghatározásakor az ígért ellenérték összeget ki kell igazítania a pénz időértékének a hatásával
Jelentős finanszírozási komponens
Ha az áru / szolgáltatás átadása és kifizetése közti időszak kevesebb, mint egy év
▪ A gazdálkodó egységnek az ügyleti ár meghatározásakor az ígért ellenérték összeget NEM kell kiigazítania a finanszírozási komponens hatásával
Jelentős finanszírozási komponens
A jelentős finanszírozási komponenssel való kiigazításkor azt a diszkontrátát kell használni, melyet a szerződéskötés idején a gazdálkodó egység és a vevő közötti elkülönült pénzügyi ügyletben használnának.
Jelentős finanszírozási komponens
Finanszírozás lehet:
▪ Előre fizetés
▪ Utólagos fizetés
Finanszírozás hatása lehet:
▪ Előre fizetés >>> Kamat ráfordítás
▪ Utólagos fizetés >>> Kamat bevétel
Jelentős finanszírozási komponens
A finanszírozás hatását a vevői szerződések bevételétől elkülönülten kell bemutatni
Feladat: IFRS15 Utólagos fizetés 1, 2
IFRS15 Előre fizetés 1, 2
Nem pénzbeni ellenérték
A gazdálkodó egységnek az olyan szerződések ügyleti árának meghatározásakor, amelyeknél a vevő pénzeszköztől eltérő formában ígér ellenértéket, a nem pénbeni ellenértéket
valós értéken kell értékelnie.
Nem pénzbeni ellenérték
Ha a nem pénzbeni ellenérték valós értékét a gazdálkodó egység nem tudja ésszerűen megbecsülni, akkor az ellenértéket közvetetten, az ellenértékért a vevőnek ígért áruk / szolgáltatások önálló eladási árát alapul véve kell értékelni
Vevőnek fizetendő ellenérték
A vevőnek fizetendő ellenérték olyan pénzösszeg,
▪ Amelyet a gazdálkodó egység a vevőnek fizet, vagy fizetni fog
▪ Ami lehet jóváírás, vagy más olyan tétel is, amely a gazdálkodó egységnek járó összegbe beszámítható
Például: kupon, utalvány
Vevőnek fizetendő ellenérték
A vevőnek fizetendő ellenérték olyan pénzösszeg,
▪ Amelyet a gazdálkodó egység a vevőnek fizet, vagy fizetni fog
▪ Ami lehet jóváírás, vagy más olyan tétel is, amely a gazdálkodó egységnek járó összegbe beszámítható
Például: kupon, utalvány
Vége
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
4.lépés: Tranzakciós ár allokálása
Az 5 lépés
1.lépés: Szerződés azonosítása 2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása 3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása
4.lépés: Tranzakciós ár allokálása
5.lépés: Árbevétel elszámolása
4.lépés
Tranzakciós ár allokálása
▪ Allokálás
▪ Önálló eladási ár
▪ Önálló eladási ár allokálása
▪ Változó ellenérték allokálása
▪ Ügyleti ár változásai
Allokálás
Az ügyleti ár allokálásával a gazdálkodó egység minden teljesítési kötelemhez olyan összegű ügyleti árat rendel, amely megfelel annak az ellenérték összegnek, amelyre a gazdálkodó egység az ígért áruk / szolgáltatások vevőnek való átadásáért várakozása szerint jogosultságot szerez
Önálló eladási ár
A gazdálkodó egységnek az ügyleti árat önálló eladási áron kell hozzárendelnie a szerződésben azonosítható minden teljesítési kötelemhez
Önálló eladási ár
Önálló eladási ár =
▪ Az az ár, amelyen a gazdálkodó egység az ígért árut / szolgáltatást elkülönülten eladná egy vevőnek
▪ Amikor a gazdálkodó egység az árut / szolgáltatást hasonló körülmények között, hasonló vevőnek elkülönülten értékesíti
Önálló eladási ár allokálása
Az ügyleti ár minden teljesítési kötelemhez, relatív önálló eladási ár alapján történő allokálása érdekében a szerződéskötéskor meg kell határozni, minden szerződéses
teljesítési kötelem különálló árujának / szolgáltatásának önálló eladási árát, és az ügyleti árat ezen önálló eladási árak arányában kell allokálni
Önálló eladási ár allokálása
Ha az önálló eladási ár közvetlenül nem állapítható meg
▪ Akkor azt a gazdálkodó egységnek becsült összegben kell feltüntetni
Önálló eladási ár allokálása
Az önálló eladási ár becslési módszerei
▪ Kiigazított piaci értékelés
▪ Várható költség + árrés
▪ Maradványérték
▪ Ezek kombinációja
Önálló eladási ár allokálása
Kiigazított piaci értékelés
A gazdálkodó egység elemzi az áruk / szolgáltatások értékesítési piacát és megbecsüli azt az árat, amelyet a vevők ezen a piacon hajlandóak fizetni
Önálló eladási ár allokálása
Várható költség + árrés
A gazdálkodó egység megbecsüli a teljesítési kötelem kielégítésének várható költségét és ahhoz hozzáadja az adott áru
/ szolgáltatás megfelelő árrését
Önálló eladási ár allokálása
Maradványérték
A gazdálkodó egység az önálló eladási árat úgy határozza meg, hogy a teljes ügyleti árból levonja a szerződésben ígért más áruk / szolgáltatások önálló eladási árának az összegét
Változó ellenérték allokálása
A szerződésben ígért ellenértéket vagy a teljes szerződéshez, vagy a szerződés adott részéhez lehet allokálni
Változó ellenérték allokálása
A gazdálkodó egységnek a változó összeget és annak későbbi változásait is teljesen a teljesítési kötelemhez vagy a teljesítési kötelem részét képző különálló áruhoz / szolgáltatáshoz kell allokálnia, ha teljesül 2 feltétel…
Változó ellenérték allokálása
ha teljesül 2 feltétel…
1) A változó kifizetés feltételei konkrétan a gazdálkodó egységnek a teljesítési kötelem kielégítésére, vagy a különálló áru / szolgáltatás átadására irányuló erőfeszítéseire irányulnak
2) A változó ellenérték összegnek teljesen a teljesítési
kötelemhez, vagy a különálló áruhoz / szolgáltatáshoz való allokálása a szerződés összes teljesítési kötelem fizetési feltételének a figyelembevételével megfelel az allokáció célkitűzésének
Ügyleti ár változásai
Az ügyleti ár a szerződéskötés után számos okból változhat…
▪ Az ügyleti ár későbbi változásait ugyanolyan módon kell a szerződés teljesítési kötelméhez allokálni, mint szerződéskötéskor
▪ Az ügyleti ár változása csak akkor allokálható teljesen egy
vagy több, de nem minden teljesítési kötelemhez, vagy egyetlen teljesítési kötelem részét képző sorozatban ígért különálló árukhoz / szolgáltatásokhoz, ha teljesül a változó ellenérték allokálására vonatkozó előírás
Vége
IFRS15
Vevői szerződésekből származó bevétel
5.lépés: Árbevétel elszámolása
Az 5 lépés
1.lépés: Szerződés azonosítása 2.lépés: Teljesítési kötelem azonosítása 3.lépés: Tranzakciós ár meghatározása 4.lépés: Tranzakciós ár allokálása
5.lépés: Árbevétel elszámolása
5.lépés
Árbevétel elszámolása
▪ Teljesítési kötelem kielégítése
▪ Teljesítési kötelem lehet…
▪ Konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelem
▪ Folyamatosan kielégített teljesítési kötelem
▪ Módszerek
▪ Output módszer
▪ Input módszer
▪ Előrehaladás ésszerű értékelése
Teljesítési kötelem kielégítése
A gazdálkodó egységnek akkor kell a bevételt megjelenítenie, amikor…
▪ Az ígért árut / szolgáltatást a vevőnek átadta, azaz a teljesítési kötelmet kielégíti
▪ A vevő az áru / szolgáltatás felett ellenőrzést szerez, azaz átadottnak minősül
Teljesítési kötelem kielégítése
A vevő az áru / szolgáltatás felett ellenőrzést szerez
▪ Az áru / szolgáltatás hasznosítása
▪ Az áruból / szolgáltatásból származó hasznok megszerzése
Konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelem
Konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelem = Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kielégített Figyelmeztető jelek:
▪ A gazdálkodó egységnek azonnal joga keletkezik az áru / szolgáltatás kifizetéséhez
▪ A vevőnek tulajdonjoga van az áruhoz / szolgáltatáshoz
▪ A gazdálkodó egység birtokba adata az árut / szolgáltatást
▪ Az áruk / szolgáltatások tulajdonlásával járó kockázatok és hasznok a vevőt illetik meg
▪ A vevő elfogadja az árut / szolgáltatást
Folyamatosan kielégített teljesítési kötelem
Folyamatosan kielégített teljesítési kötelem =
▪ A gazdálkodó egység az áru / szolgáltatás feletti ellenőrzést folyamatosan adja át
▪ A teljesítési kötelmet folyamatosan elégíti ki
▪ A bevételt is folyamatosan jeleníti meg
▪ Ha az alábbi 3 feltétel valamelyike teljesül…