KÖZLEKEDÉSI BALESETBIZTOSÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT.
Az OTP Csoport partnere
KÖZLEKEDÉSI BALESETBIZTOSÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT.
KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSSAL RENDELKEZŐ ÜGYFELEI RÉSZÉRE
1.§ Bevezető/általános rendelkezések
(1) A Közlekedési Balesetbiztosítási Keretszerződés (továbbiakban: biztosítás) a jelen feltételek alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; továbbiakban biztosító) és szerződő között.
(2) A biztosító szolgáltatásai szerint a biztosítás csoportos összegbiztosítás- nak minősül. A biztosító különösen a biztosított közlekedési balesete miatt bekövetkező halála vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg megfizetésére vállal kötelezettséget, a szerződő fél díjfize- tésre köteles.
(3) A keretszerződés és jelen szerződési feltételek a felek közti megállapo- dás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilat- kozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
(4) A felek rögzítik, hogy a jelen szerződés jogosultja a biztosított, illetve a kedvezményezett, így a Ptk. 6:3. § b) pontjában foglaltak nem nyerhetnek alkalmazást.
2.§ A biztosítás létrejötte
Jelen biztosítás a szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásá- val jön létre. A biztosító kötvényt nem állít ki.
3.§ A biztosítás tartama, területi és időbeli hatálya
(1) A biztosítás határozatlan időre jön létre. A biztosítást a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják.
(2) A biztosító korlátozza a jelen biztosítás területi hatályát: Területi hatály: Európa
A biztosító nem korlátozza a jelen biztosítás időbeli hatályát: Időbeli hatály: 0-24 óra.
4.§ Fogalmak
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13343/3 – Hatályos 2016. május 1-jétől visszavonásig.
(1) Csoport: A biztosított csoport a jelen feltételek alapján létrejött bizto- sításban közös ismérv alapján meghatározott természetes személyekből áll. A biztosító kockázatának vizsgálatára és vállalására a csoportra tekintettel kerül sor. A csoport tagjait a biztosítottak alkotják.
(2) Keretszerződés: Meghatározza a feltételekben nem rögzített vagy a feltételektől eltérő rendelkezéseket, elsősorban a biztosítás tartamára, díjá- ra, a díj utólagos elszámolására, a biztosítási szolgáltatásokra vonatkozóan, tartalmazza továbbá a biztosítás alanyainak adatait, melyet a felek, mint akaratukkal megegyezőt írnak alá. A biztosító és a szerződő keretszerző- désben rögzítik a biztosítani kívánt csoport egyedi sajátosságaiból fakadó, a biztosítást érintő kérdéseket, így különösen:
a. a tevékenység veszélyességének megállapítása a szerződő közreműkö- désével;
b. az adatok kezelése;
c. új biztosított bejelentése a biztosításba;
d. a létszámváltozás kezelése;
e. a kárrendezésre vonatkozó esetleges megállapodások.
(3) Jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. részben meghatározottak szerinti:
– személygépkocsi;
– motorkerékpár;
– olyan tehergépkocsi vagy autóbusz, melynek össztömege nem haladja meg a 3500 kilogrammot.
(4) Saját hibás közlekedési baleset: minden olyan közlekedési baleset, amelyet a biztosított járművet vezető személy okoz az általa vezetett bizto- sított járművel.
(5) Közlekedési baleset: jelen feltételek alapján közlekedési eseménynek minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet hatálya alá tartozó közlekedés során gépjárművel köz- vetlen okozati összefüggésben bekövetkező esemény.
(6) Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap.
(7) Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
(8) Díjfizetési időszak: a szerződés díjfizetési gyakoriságától függő havi, negyedéves, féléves vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biz- tosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési időszak kezdő napja a koc- kázatviselés kezdetének napja.
(9) Díjforduló: a díjfizetési időszak utolsó napja.
(10) Kezdeti biztosítási díj: A szerződő által a biztosítás megkötésekor vállalt biztosítási díj.
(11) Technikai kamat: A biztosítási díj számításához felhasznált kamatláb. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a technikai kamatlábat megváltoztathatja, de a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a techni- kai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített tech- nikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
(12) Értékkövetés: a biztosítási díjaknak és szolgáltatásoknak a szerződé- si feltételekben előre meghatározott módon történő emelése.
(13) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.
Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.
(14) Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tü- neteket mutat.
(15) Baleseti eredetű rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi, érzékszervi és/vagy szellemi működő- képesség csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza.
A rokkantság mértékét a biztosító a jelen feltétel 1. számú melléklete alap- xxx állapítja meg.
(16) Egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotában bekövetkező romlás, amely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv szakvé- leménye alapján, az egészségi állapot komplex minősítése során a biztosí- tott egészségi állapotát 100 százalékosnál kisebb mértékűnek minősíti.
(17) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
(18) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.
5.§ A szerződés alanyai
(1) A szerződés xxxxxxx:
a. biztosított;
b. szerződő;
c. kedvezményezett;
d. biztosító.
(2) Biztosított: a biztosítónál
a. 2015. január 1-jén érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással rendelkező fogyasztó, aki a járművet engedéllyel és jogsze- rűen vezeti;
b. 2015. január 2-i vagy azt követő kockázatviselési kezdetű érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező fogyasz- tó, aki a járművet engedéllyel és jogszerűen vezeti, valamint
c. a biztosítónál az a. és b. pont szerint érvényes és hatályos kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítással rendelkező járművet engedéllyel és jogsze- rűen vezető természetes személy.
A biztosított szerződőként nem léphet be a szerződésbe.
(3) Szerződő: Groupama Biztosító Zrt.
(4) Kedvezményezett: a kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgál- tatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Jelen biztosításban kedvezményezett közlekedési baleseti rokkantság ese- tén a biztosított, közlekedési baleseti halál esetén a biztosított örököse.
6.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, a kockázat jelentős növekedése
(1) A biztosító kockázatviselése biztosítottanként eltérő. Amennyiben a biz- tosított 2015. január 1-jei vagy ezt megelőző kockázatviselési kezdetű köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik a biztosítónál, a közleke- dési balesetbiztosítás kockázatviselésének kezdete 2015. január 1. 0 órája. Amennyiben a biztosított 2015. január 2-i vagy azt követő kockázatviselé- si kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik a biztosí- tónál, a közlekedési balesetbiztosítás kockázatviselésének kezdete a bizto- sított által tett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlat (továbbiak- ban: ajánlat) kockázatviselése kezdő napjával megegyező nap 0 órája. Ha a felek erről nem rendelkeztek az ajánlaton, a közlekedési balesetbiztosítás kockázatviselésének kezdete az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt átadását követő nap 0 órájakor kezdődik. A kockázatviselés kezdő időpont- ja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázat- viselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 óráját kell tekinteni.
(2) Ha a biztosító a biztosítás megkötése után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a kö- rülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmond- hatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a biz- tosítás a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon meg- szűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megté- telekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
7.§ Kockázatelbírálás, egészségügyi kockázatfelmérés
A biztosító kockázatelbírálást, egészségügyi kockázatfelmérést nem alkalmaz.
8.§ A biztosítási esemény
(1) Biztosítási esemény a jelen feltételek 4.§ (4) bekezdésében meghatá- rozott saját hibás közlekedési balesetből eredő, illetve azzal közvetlenül összefüggő olyan esemény, amelynek bekövetkezte esetén a biztosító szol- gáltatást teljesít.
(2) Biztosítási esemény lehet a biztosított:
a. közlekedési baleseti halála;
b. legalább 76%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantsága.
9.§ Várakozási idő
A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától.
10.§ A biztosító szolgáltatása
(1) A biztosító teljesítési kötelezettsége csak a biztosításban meghatározott biztosítottak körére, a biztosításban megnevezett szolgáltatások vonatko- zásában, a biztosításban meghatározott biztosítási összeg erejéig, a bizto- sításban meghatározott körülmények között áll fenn.
(2) A biztosító kockázatviselése azon biztosítási eseményekre terjed ki, me- lyek a jelen feltételek alapján létrejött biztosításban megnevezett területi, időbeli és egyéb feltételek szerint következnek be.
(3) A biztosításban a csoportos biztosítási eseményekre, azaz a cso- port tagjait ért, egy azonos balesetből eredő szolgáltatási igényekre nyújtható szolgáltatásokat a biztosító az alábbiak szerint állapítja meg.
a. A biztosító a biztosítás tartama alatt bekövetkező csoportos kár- események esetén, a károsult biztosítottak közül maximum 10 fő, legmagasabb igényt támasztó biztosított által benyújtott és a biz- tosító által elismert szolgáltatási igényeinek összegét teljesíti.
b. Amennyiben a benyújtott – és a biztosító által elismert – szolgál- tatási igények összege az 5 000 000 forintot meghaladja, a bizto- sító az egyes szolgáltatásokat minden benyújtott és a biztosító által elismert szolgáltatási igény vonatkozásában egységesen és arányosan csökkenti.
(4) A szolgáltatást a biztosító az arra jogosult számára az általa megjelölt módon teljesíti.
(5) A közlekedési baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levonja az ugyanebből a közlekedési balesetből eredő rok- kantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a közlekedési baleseti eredetű rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a közlekedési baleseti halálra szóló szolgáltatás össze- gét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
(6) Amennyiben a közlekedési baleseti eredetű rokkantság szolgálta- tás teljesítését megelőzően ugyanazon baleset következtében a biz- tosított a közlekedési baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító közlekedési baleseti eredetű rokkantság szolgál- tatást nem, csak közlekedési baleseti halál szolgáltatást teljesít.
(7) A biztosító a közlekedési balesetből eredő rokkantság fokát a jelen fel- tételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú mellékletének megfelelő- en állapítja meg.
(8) A biztosító által kifizetésre kerülő biztosítási összeg
a. közlekedési baleseti halál biztosítási eseménynél 500 000 forint;
b. legalább 76%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantság esetén 500 000 forint.
11.§ A biztosítási díj
(1) A biztosító a biztosítási díjat a biztosítás tartamának, a szolgáltatások összegének, a kockázatok terjedelmének, valamint a biztosítottak létszá- mának figyelembevételével a keretszerződésben határozza meg a díjfizetés gyakoriságának és módjának meghatározásával együtt.
(2) A biztosítások előre kalkulált éves díját a felek a csoport létszámának év közbeni változása esetén a keretszerződésben rögzített módon, utólagos díjelszámolás során korrigálják.
(3) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból
egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. szerződésszám;
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló in- formáció alapján a díj visszautalható.
(4) A biztosítási díj fizetése magyar törvényes fizetőeszközben esedékes.
(5) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet ka- matmentesen 8 napon belül köteles visszatéríteni.
(6) Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakoriságára tekin- tettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának, illetve gyakorisá- gának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti.
(7) Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehí- vása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
(8) A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletkező 100 Ft-ot meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbblet érvényesítésétől kölcsönö- sen eltekintenek.
12.§ Díjfizetés
(1) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítás éves díjfizetésű. A szerző- dő és a biztosító az éves díjfizetéstől eltérő – negyedéves, féléves, havi – díj- fizetési gyakoriságban is megállapodhat. A biztosító az éves díjfizetéstől el- térő díjfizetési mód esetén jogosult a keretszerződésben meghatározottak szerinti pótlékkal emelt díj megállapítására. A pótlék mértéke: féléves díjfizetési gyakoriság esetén az éves bruttó díj 4%-a, negyedéves díj- fizetési gyakoriság esetén az éves bruttó díj 8%-a, havi díjfizetési gyakoriság esetén az éves bruttó díj 12%-a.
(2) A szerződő a díjat, illetve az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód ese- tén a díj első részletét a keretszerződés aláírásakor köteles megfizetni.
(3) A biztosítottak létszámának tartam közbeni változása miatt szükséges díjkorrekció a keretszerződésben meghatározott módon történik. A jelen feltételek alapján létrejött egy éves tartamú keretszerződés esetén a cso- portba a tartam közben bevont biztosítottakra a keretszerződésben meg- határozott időarányos díjrész, de legalább 1 havi díjrész fizetendő.
13.§ A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) A biztosítási szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnését köve- tően befizetett díjak – a 14.§ esetét kivéve – nem eredményezik a szerző- dés újra érvénybe helyezését, a díjfizetési időszak folytatását vagy új szer- ződés létrejöttét.
14.§ Az újra érvénybe helyezés
Abban az esetben, ha a szerződés az 13.§ (1) bekezdéseiben írt módon, a folyamatos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosí- tót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a koráb- ban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
15.§ Maradékjog és értékkövetés
(1) A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, nem díjmentesít- hető, nem vásárolható vissza, nyereségrészesedésre nem jogosít.
(2) A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
16.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül személyesen vagy írásban a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosító annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
(2) A biztosítási esemény bejelentése a szolgáltatásra jogosult személy kö- telessége.
(3) A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri:
x. xxxxxxxxx, a biztosító által kiadott szolgáltatási igénybejelentő;
b. a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, orvosszakértői véleményezések;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halott vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyző- könyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a 21.§ és a 22.§-ban meghatározott biztosító mentesülései és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat;
g. a közlekedési baleset bekövetkezésekor a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye, a gépjármű forgalmi engedélye;
h. a biztosítottság tényét igazoló dokumentumok (gépjármű-felelősség- biztosítási kötvény másolata).
(4) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 16.§ (3) bekezdésében előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonat- kozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(5) A bemutatott dokumentumok mellett a biztosító orvosa további vizs- gálatok elvégzését is kezdeményezheti. A biztosító által kezdeményezett orvosi vizsgálatok költsége a biztosítót terheli.
(6) A szolgáltatást a biztosító az igényelt összes dokumentum benyújtásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a járművel kapcsolatos gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésre bejelentett szolgáltatási igénybejelentés le- zárásakor teljesíti.
(7) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőesz- közben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Postai úton történő teljesítés ese- tén a biztosító a szolgáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft kezelési költséget levon.
(8) Amennyiben a jogosult kérése szerint a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a teljesítést a biztosító részéről akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postára adása megtörtént.
17.§ Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 5 év.
18.§ A szerződés megszűnésének esetei
A keretszerződés az alábbi esetekben szűnhet meg:
(1) Ha a biztosítást felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincna- pos felmondási idővel felmondják.
(2) Ha a biztosítotti csoport megszűnik.
(3) A díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólí- tásban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedé- kességre visszamenő hatállyal.
(4) Továbbá a szerződés megszűnik lehetetlenülés és érdekmúlás esetén. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény be- következett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerző- dés vagy annak megfelelő része megszűnik.
19.§ A biztosított kikerülése a biztosítotti csoportból
Az alábbi események bekövetkezésekor a biztosító az adott biztosított vo- natkozásában nem teljesít további szolgáltatást, és az adott biztosított ki- kerül a biztosítotti csoportból:
a. a biztosított írásbeli nyilatkozatba foglalt kérése alapján;
b. amennyiben a biztosítotti csoporthoz való tartozása megszűnik, azaz megszűnik a Groupama Biztosító Zrt.-vel megkötött, kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítási szerződése;
c. a biztosított halála esetén;
d. a biztosított legalább 76%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantsága esetén.
20.§ Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyet ismert vagy ismernie kellett.
(2) A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vá- laszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(3) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
(4) A közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsérté- se esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő felek bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a bizto- sító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
(5) A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
(6) Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivat- kozhat.
(7) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a bizto- sított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mény kideríthetetlenné válik.
21.§ A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
(2) A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:
a. bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékosan vagy gondatlan magatartásával a szerződő fél vagy a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta;
b. a szerződő fél vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegi;
c. a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény 34.§ (1) bekezdésében felsorolt vissz- kereset pontjai közül bármelyik teljesül a közlekedési balesetre.
22.§ Kizárt kockázatok
(1) A biztosító nem teljesít balesetbiztosítási szolgáltatást:
a. a biztosítotti csoportba belépésekor már meglévő egészségkáro- sodásokra (és az ezekkel közvetlenül összefüggésbe hozható biz- tosítási eseményekre);
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;
– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket.
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy a nélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicse- lekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), komman- dó támadás, terrorcselekmény.
d. ha a biztosítási esemény gépi erővel hajtott szárazföldi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen történő részvétel kö- vetkeztében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) kereté- ben következik be;
e. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közfor- galmi úton történt gépjárművezetést is;
f. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyá- solni, vagy kórházi ápolásra szorult, és a biztosítási esemény nem halál;
g. mentális és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre.
(2) A biztosító nem teljesít szolgáltatást baleseti okú biztosítási ese- mény címén szívinfarktus, epilepszia és agyvérzés miatti halálos bal- esetekre.
(3) A biztosítási eseményt előidéző baleset előtt bármely okból sé- rült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szer- vek a biztosításból ki vannak zárva.
(4) Ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be.
(5) Öncsonkításból, arra irányuló kísérletből, továbbá öngyilkossági kísérletből eredő biztosítási eseményekre.
(6) A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
23.§ Független orvosi bizottság
Azokban az esetekben, amelyeket a feltételek a biztosító (vagy általa kije- lölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) pa- nasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bizottság általi felül- vizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti.
Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset körülményei alapján a biz- tosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javaslatot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezéssel bízzák meg.
A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatoknak, valamint a baleset következményeinek enyhítésére vonatkozó utasításainak. Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság mű- ködéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumen- tumokba az ügyfél betekinthet.
Az orvosi bizottság működésének költségeit a bizottság maga állapítja meg. Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított kezdeményezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költ- ségeket a biztosító fizeti.
24.§ Többszörös biztosítás
Összegbiztosítás esetén a felek azonos biztosítási érdekre és azonos bizto- sítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmoz- hatják a biztosítói szolgáltatásokat.
25.§ Jognyilatkozatok
(1) A szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosí- tott köteles lakhelyének megváltoztatása esetén új címét a biztosítóval 15 napon belül közölni.
(2) Amennyiben a szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosított 30 napnál hosszabb időre eltávozik lakhelyéről, előzete- sen kézbesítési megbízottját vagy képviseletére feljogosított személyt (pl. ügyvéd, rokon stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérkezett.
26.§ Egyéb rendelkezések és szabályok
(1) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási keretszerződés vonatkozá- sában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben és a bizto- sítási keretszerződésben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény és a hatályos magyar jogszabályok az irány- adók. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a szemé- lyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irány- adók.
(2) A biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásá- nak feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartal- mazza.
(3) A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügye- leti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás a 2. számú mellékletben található.
(4) Felhívjuk figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2015. jú- lius 1-jétől alkalmazott feltételektől a jelen feltételek eltérnek, mivel a biz- tosító a jelen feltételeket a korábbi feltételekhez képest az alábbiakban lé- nyegesen módosította:
– a biztosító pontosította a biztosítási esemény fogalmát;
– a 2. számú mellékletet (Tudnivalók) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény hatályba lépése miatt pontosította;
– kiegészítette a kizárások körét a gazdasági, illetve kereskedelmi szank- cióval.
Az eltéréseket a feltételszöveg félkövér betűtípussal tartalmazza.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre
27.§ Mellékletek
1. számú melléklet Rokkantsági fok megállapítása
(1) A biztosítás tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 76%-ot, adott biztosítottra vonatko- zóan a szerződés megszűnik.
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 60% |
egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 50% |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
(2) A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.
(3) A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során, a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosí- tó szolgáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független.
(4) A táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges elveszté- se vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.
(5) Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meg- határozni.
(6) Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
(7) Egy balesetből fakadó több sérülés esetén a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint a (4), az (5) és a (6) bekezdések alap- xxx xxxxx százalékok összegzésre kerülnek.
(8) A baleseti eredetű rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset be- következte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a baleseti eredetű rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti.
(9) A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti eredetű rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levo- násra kerülnek.
(10) A baleseti eredetű rokkantság fokának megállapításával kapcsolatban a biztosított (vagy a szerződő) panasszal élhet és kérheti a döntés függet- len orvosokból álló bizottság általi felülvizsgálatát. Az orvosi bizottság mű- ködése a „23.§ Független orvosi bizottság” részben leírtak szerint történik.
2. számú melléklet
A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
1. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé-
lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
2. Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen
„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.
3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak-
ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j.
pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkö- tésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítá- si szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biztosí- tott személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüggő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény idő-
pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által meg- jelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk ada- tait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésé- re a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny- ségéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítá- sára megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak to- vábbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
10
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hív-
ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete
szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.
Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges elektronikus úton – tájékoztatja.
11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmára, közzétételére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
11