BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a biztosító szállítmánybiztosítási szerződéseire általáno- san érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Je- len feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek minda- zon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivat- kozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap- ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya ese- tén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességé- hez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyaté- kossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítő- jének. A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé- nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltéte- lei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya- korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött szállítmánybiztosítási szerződés (ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított va- gyontárgy (ak) ban közvetlenül keletkezett károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, vala- mint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), il- letve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiak- ban: szerződő).

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe- hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön lét- re. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával a

Szerződő kezdeményezi a Biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.2. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül kockázatvállalási irányelveinek megfelelően visszautasítja, az ezen időszak alatt bekö- vetkezett károkért nem tartozik helytállni.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

3.2. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj: a díj alapját képező adatokból a biztosítási díjtétellel számított egy biztosítási időszakra eső díj.

4.3. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedé- kes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Min- den későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet készpénzátutalási megbízással (postai csekk), banki átutalás vagy inkasszó útján. A szer- ződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezé- sére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére.

4.5. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.6. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.7. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés lét- rejöttének időpontjában kezdődik. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdő- dik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a

biztosító erre halasztást adott, kivéve, ha az ajánlatban eltérő megállapodás születik.‌

4.8. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedé- kességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ak- kor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

4.9. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közve- títi (a továbbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosí- tási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök); Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység so-

rán tanácsadást nem végezhet.

4.9.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízá- sából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.9.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzés- re irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közve- títői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a fel- merült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének köz- vetítése során az ügynök a kárt okozta.

4.9.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igény- be vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy

– közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosí- tó felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasz- tásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

4.9.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szak- mai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díj- kezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továb- bításáért felelős.

4.9.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meg- hatalmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat leg- később a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell te- kinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.9.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Bizto- sítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

4.9.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadalmazást.

4.10. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondásának jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánla- ton rögzítik.

A Biztosító a szerződő által a tartam lejárta előtt történő felmondás esetén a szerződőt kötelezheti arra, hogy a fel- mondás napján a teljes tartamra adott engedmény össze- gét egy összegben visszafizesse a Biztosító részére.

4.11. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befize- tésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosító- hoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visz- szafizeti a Szerződőnek.

4.12. Ha az esedékes díjnak csak egy része került meg- fizetésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel

– a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.13. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés mó- dosítását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosí- tási szerződés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegyezése szükséges.

5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények, így különösen a kockázati körülmények vál- tozását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kocká- zatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja

– a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszű- nik, ha a biztosító erre a következményre a módosító ja- vaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.3. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal a kezdetre visszame- nőleges hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem ér- vényesített, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a pótha- táridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

5.4. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés miatti – megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biz- tosítónak, a szerződés újból hatályba lép.‌‌‌

5.5. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyon- tárgy(ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszű- nik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utol- só napjáig járó díj illeti meg.

5.6. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

5.7. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

6.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőesz- közben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

6.2. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:

• áruk esetében kereskedelmi számla alapján (forgalmi érték)

• egyéb esetekben:

• új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

• avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

6.3. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy választott módszer szerinti értékét.

6.4. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott mód- szer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti ér- téket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás).

6.5. Egyedi vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

6.6. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdemé- nyezheti.

6.7. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjtételek, így a biztosítási díjtételek meg- változtatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

7. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a szolgáltatási összeget a bizto- sítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerző- dés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes kárese- ménynél figyelembe veszi.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

8.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg

– a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fize- tőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyon- csoportok milyen értéken vannak biztosítva.

8.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfe- lelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a feldezetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tájékoztatni. Amennyiben a biztosító szolgáltatott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

8.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek közös megegyezéssel meg- állapodhatnak a 8.2. pontban foglaltak megfelelő alkal- mazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosí- tási időszak hátralévő részére megszűnik.

8.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, ja- vítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

8.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározási módjának, illetve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biz- tosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

8.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra vá- lasztott értékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkal- maz, tehát a kárt olyan arányban szolgáltat, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá- rozásának módszere szerint megállapított értékhez. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.

8.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsem- misülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől füg- gően új értéken vagy avult értéken térít.

8.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén a biztosító az avult értéket téríti meg mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül.

8.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthe-

tő, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.‌

8.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreál- lítási költségeit fedezi.

8.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költ- sége.

8.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csök- kenti a szolgáltatás összegét.

8.5.8. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – be- tétdíjon történik.

8.5.9. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyontár- gyak, prototípusok, minták, modellek és hasonló vagyon- tárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

8.6. A szolgáltatás összege nem haladhatja meg az

• egy útra szóló biztosítás esetén a szállítmány biztosí- tási összegét

• keretbiztosítás esetén a szállítójárműre megállapított maximális limitet.

8.7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sító a következő költségeket téríti meg:

a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított/szer- ződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fe- nyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a szolgáltatás együttes összege nem haladhatja meg a szállítmány- ra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a rá- fordítások a biztosító utasítására történtek.

b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben a biztosító szolgáltatni köteles.

c) A javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált igazolt többlet fuvarozási költségeket, amennyiben – előzetes bejelentés alapján – ezen költségek indokolt- ságát biztosító elismeri.

8.8. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérítések

8.8.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában a biz- tosítási összegen belül téríti meg a kifejezetten oltásra, mentésre, újrarakodásra vonatkozó ténylegesen felme- rült, indokolt és igazolható költségeket, a következők sze- rint abban az esetben, ha azok a biztosítottat terhelik. (pl. saját szállítású áruk önhibás balesete miatt keletkeztek)

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymeg- állapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze- tes hozzájárulásával történt.

8.9. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felso- rolt okmányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok,

b) kár jellegétől függően kiállított hatósági (tűzoltósági, rendőrségi, állategészségügyi stb.) jegyzőkönyvek,

c) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének iga- zolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltün- tető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vo- natkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biz- tosító hozzájárulásával – harmadik személy végezte,

d) a fuvarozóval szembeni írásos felszólamlás másolata,

e) a kárral kapcsolatos levelezés másolata,

f) a fuvarozó kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyve (pl. vas- úti fuvarozásnál),

g) a Belföldi Szállítmánybiztosítás Különös feltételé- nek 1.2. pontja szerint bekövetkezett károk esetén valamint közlekedési baleset és a 2. sz. záradékban megnevezett veszélynemekből eredő biztosítási ese- mények vonatkozásában rendőrhatósági feljelentés, jegyzőkönyv, határozat stb. másolata.

9. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

9.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

g) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.

9.2. Nem szolgáltat a biztosító a következőkre: Bárminemű kár, veszteség, költség, amelynek eredmé- nye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károk

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, ter- vek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költ- sége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,‌

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés tör- lése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből szár- mazó üzemszünetből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számítógépes prog- ramok funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által ered- ményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közreha- tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időre- ndi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i),

• Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyá- solja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra engednek követ- keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideoló- giai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

10. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

10.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

10.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére – a biz- tosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerző- déseket, hatósági határozatokat (kereskedelmi szerződés, társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehe- tővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körül- ményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy elle- nőriztetni.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azo- nos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítá- si szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelen- tési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásá- ban is gyakorolhatja.

10.1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerző- dő/biztosított haladéktalanul köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• a szerződésben rögzített adatok megváltozása,

• vagyonérték-változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval kö- zölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

10.1.3. Kárbejelentési kötelezettség‌

A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a bizto- sító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf.260.

Telefonon a +36-1-458- 4200 számon A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgycsoportok meg- nevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat, amelyek megtalál- hatók a Szállítmánybiztosítás feltétele 1. számú melléklete szerint.

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

– valamint valamennyi egyéb, a biztosítási esemény jogalap- jának és összegszerűségének tisztázása szempontjából lényeges információt

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biz- tosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezé- sének, a szolgáltatási összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatósá- gokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal érte- síteni kell.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi- zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 2. sz. mellék- letben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, tényle- gesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésé- nek érvényesítése érdekében.

10.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

10.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint enyhíteni.

A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a kár- eseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle

megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított ja- vaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a bizto- sítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a bizto- sító nem téríti.

10.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

10.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint szolgáltat. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére kötelezhető.

10.2.2. A biztosító szolgáltatása az alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

10.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

11. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZA- KÖVETELÉSI JOGA

11.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

11.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

11.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 10.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelen- tés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

11.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

• A biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízott- juk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

11.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési

kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.‌

11.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy

• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta.

11.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett szolgáltatás erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

11.8. Amennyiben a biztosító a kárt megfizette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

11.9. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

11.10. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

11.11. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivé- ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn- maradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biz- tosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következ- mények a Biztosítottat terhelik.

12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

12.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a kö- vetelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezé- sétől számított két év.

12.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

12.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátar- tozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.

12.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

12.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

12.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panasza- ival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

12.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá- lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör- vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

12.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

12.9. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesz- tésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfele- lően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezett- ség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatkozó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2021.04.01. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

12.10. A biztosító cégneve:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország)

Adószáma: 10828704-2-44 ‌

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

12.11. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

13. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZEZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje egy évről kettőre emelkedett. (12.1. pont)

II. A BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE‌‌

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételben meghatározottak szerint meg- téríti a Biztosítottnak azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott szállítmányokban (áruk, egyéb vagyontárgyak), a szállítás tartama alatt a továbbiakban felsorolt biztosítási események a kockázatviselési időszakban okoznak. A biztosító a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rög- zített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mel- lékleteiben, a Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános feltétele elnevezésű biztosítási feltételben rögzítettek az irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító kockázatviselése az ajánlat szerint az 1.1 vagy 1.2 fedezettípusra érvényes.

1.1. ALL RISKS FEDEZET

Minden veszély biztosított – (a 6. pontban részletezett kizárá- sok kivételével) – amely a biztosítás tartama alatt, a szállítás rendes folyamatával összefüggésben jelentkezik és a szállított áru károsodását eredményezi.

Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselé- se olyan új árura terjed ki, amelynek csomagolása az áru jelle- gének illetve kereskedelmi és szállítási előírásoknak megfelelő.

1.2. ALAPFEDEZET, KIBŐVÍTETT FEDEZET

A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövet- kező sérülések és megsemmisülés által előállt azon károkra szolgáltat, amelyek a következők miatt keletkeztek:

1.2.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem fizeti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak.

1.2.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.

A biztosító nem fizeti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

b) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

1.2.3. Robbanás

Jelen feltétel szerint robbanás, hangrobbanás illetve össze- roppanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek re- pülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem fizeti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek

a) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

b) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek.

1.2.4. Szállítóeszközt ért baleset

A szállítóeszköz dologi sérülése egy közvetlen, külső, hirtelen mechanikus erő hatására. (pl. közlekedési baleset, amely a szállítmány károsodását vonja maga után.)

1.2.5. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a bizto- sított vagyontárgyakban okoznak.

1.2.6. Felhőszakadás

Xxxxx feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/perc) csa- padékvíz zúdul le.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a felhőszakadás ból eredő, talajszinten áramló, nagy- mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elön- téssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.2.7. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megfizeti a jégszemek formájában lehulló csapadék ál- tal a biztosított szállítmányokban okozott törés-, roncsolás-, sérüléskárokat, kivéve, ha a szállítás nyitott szállítóeszközzel történt.

1.2.8. Földrengés

Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek mi- nősül és megfizeti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a

kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.‌‌‌

A biztosító nem fizeti meg a mesterséges úton létreho- zott földrengések (földalatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat

1.2.9. Xxxxxxxxxxx, kőomlás, földcsuszamlás, lavina Xxxxx feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsu- szamlásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld- vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megfizeti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoznak

A biztosító nem fizeti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításának költsé- geit.

1.2.10. Hidak vagy más építmények beomlása

1.3. ZÁRADÉKOK

Külön írásos megállapodás alapján és külön díj ellenében a biztosítási fedezet kiterjeszthető az áru alábbi káraira:

1.3.1. 1. sz. záradék: Biztosítási esemény a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön való elhelyezés során a szállítmányban keletkezett sérülés, törés.

Ezen záradék csak All Risks fedezet (1.1 pont) mellé köthető.

1.3.2. 2. sz. záradék: Biztosítási esemény a szállítmány el- rablása, feltörés, a lezárt gépjárműből való lopás, részlopás valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt tör- ténő eltulajdonítása.

A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállít- mánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel ren- delkezett,

b) a gépjárművet lezárt állapotban őrzött parkolóban parkolták le,

c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott/ az ajánlat szerinti működőképes riasztó és/vagy indítás- gátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek.

Ezen záradék All Risks fedezet (1.1 pont) vagy Alap- és kibőví- tett fedezet (1.2 pont) mellé is köthető.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Minden olyan vagyontárgy, amely a fuvarozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő ter- mékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok,

b) öngyulladásra hajlamos anyagok,

c) műértékkel bíró vagyontárgyak,

d) hangszerek,

e) dohányáruk,

f) szőrmeáru,

g) fegyverek

h) pénz, értékpapír, nemesfém

A fentiektől való eltérés csak a felek írásos külön megállapo- dása alapján lehetséges.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:

• áruk esetében kereskedelmi számla alapján (forgalmi ér- ték)

• egyéb esetekben:

• új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

• avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

3.2. Biztosítási összeg

A szállítmány a biztosított által megjelölt összeg (biztosítási összeg) erejéig tekinthető biztosítottnak, amely azonban nem haladhatja meg a szállítmány feladáskori, számlával igazolt ér- tékét, hacsak a szerződés másként nem rendelkezik.

Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított készletek káridőponti értékének figyelembevételével kell meghatározni.

3.3. Nyilvántartási kötelezettség

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szál- lító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvarlevéltömb be- mutatandó.

4. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBENI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

4.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt be- következett károkra terjed ki.

4.2. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és ab- ban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik, kivéve, ha a szerződő felek ettől eltérően állapodnak meg.

4.3. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a szál- lító gépjármű nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őri- zetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján rak- tározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.

4.4. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki.

5. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSTÍPUSOK/ A SZERZŐDÉS TARTAMA ‌‌

A biztosító és szerződő közötti megegyezés alapján a biztosí- tási szerződés megköthető mint:

5.1. EGYUTAS SZERZŐDÉS

A szerződés határozott tartamú és egy bizonyos szállítmány feladási és rendeltetési helye közötti, egyszeri szállításának kockázatvállalására érvényes.

5.2. KERETSZERZŐDÉS

A keretszerződés biztosítási fedezetet nyújt a biztosított e szer- ződésben megjelölt biztosítási időszakon belüli összes meg- nevezett szállítmányára. Ellenkező megállapodás hiányában a szerződés határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap.

A biztosító a szerződő/biztosított által megadott becsült éves forgalmi adatok (=biztosítási összeg) figyelembevételével elő- zetes díjat határoz meg. Az előzetes díj – eltérő megállapodás hiányában – negyedévente azonos díjrészletekben fizetendő. A szerződő/biztosított az előzetes díj csökkentését csak a kö- vetkező biztosítási évre vonatkozóan kérheti.

A tényleges biztosítási díj a szerződő/biztosított által jelentett tényleges forgalom (megvalósult szállítások biztosítási össze- ge) alapján számított díj és a befizetett előzetes díj különböze- teként, a szerződésben rögzített ütem szerint kerül elszámo- lásra.

Ha a teljes évi befizetett előzetes díj a tényleges forgalom alapján számított éves díjat meghaladja, a biztosító a túlfizetés összegét a biztosítási év elszámolását követően egy összeg- ben utalja vissza.

A biztosító az előzetes díj alapján éves minimumdíjat állapít meg, amely 80%-a az előzetes díjnak. A minimumdíjból visz- szatérítés nincs.

5.3. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájé- koztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenérté- kéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

5.4. FORGALOMJELENTÉS

A szerződő / biztosított a tényleges forgalmat/biztosítási ösz- szeget biztosítási időszakot követő 20 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. A biztosító ezt követő 30 napon belül elszámol a díjjal.

5.5. ELŐZETES BEJELENTÉS

A biztosító indokolt esetekben (pl. nagy értékű szállítmányok, sajátos tulajdonságú áruk (vagyontárgyak stb.) keretszerző- dés megléte esetén is kérheti a szállítmányok előzetes beje- lentését. Az előzetes bejelentés írásban (fax, email) történik a biztosító részére, legkésőbb a szállítmány indulását megelőző munkanap 15.00 órájáig. Az előzetes bejelentést követően a biztosító a kockázat-elbírálás függvényében a szállítmány vé- delmére vonatkozó pótlólagos előírást tehet.

6. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a következő okokból erednek:

6.1. telephelyen belül történő árumozgatásból,

6.2. sértetlen külső csomagoláson belüli tartalomhiány- ból,

6.3. a szállítmány címzettje által átvétel után megállapí- tott káreseményre, kivéve, ha azt nem lehetett korábban észlelni,

6.4. azokra a károkra, amelyekkel kapcsolatban a bizto- sított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt – a biz- tosító hozzájárulása nélkül – kártérítési felelőssége alól mentette fel,

6.5. szállítási késedelem miatt bekövetkezett kárese- ményből,

6.6. szállítással összefüggő következményi kárból,

6.7. konténeres szállítás esetén a konténerek sérülésé- nek és elveszésének káraiból,

6.8. a fuvarozó cég nem rendelkezik szükséges hatósági engedélyekkel, szállítási/fuvarozási okmányokkal,

6.9. súlyos gondatlanságból,

6.10. a szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt a szállí- tóeszköz, vagy túlterhelték,

6.11. a szállítmány penészesedéséből, erjedéséből, bel- ső romlásából, természetes kopásból, elhasználódásból, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoz- tak, kivéve, ha az ilyen kár valamely a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,

6.12. öngyulladás miatt, tűz vagy robbanás következté- ben keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biztosítha- tó vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz- vagy rob- banásveszélyes anyagokat is tartalmazott,

6.13. a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel szerinti 1.2. pont szerinti biztosítási esemény következménye,

6.14. az áru természetének nem megfelelő csomagolásá- ból vagy nem a csomagolás hiányából, ideértve a tarta- lomhiányból származót is, amely akkor is kizárt, ha nincs csomagolás illetve az nem megfelelő,

6.15. szállítmány ki- és berakodása, illetve a szállítóesz- közön való elhelyezés során a szállítmányban keletkezett törés, sérüléskárok, amennyiben az 1. sz. záradék alap- ján külön díj ellenében nem állapodnak meg a szerződő felek,‌

6.16. mindennemű lopásból és rablásból (pl. szállítmány elrablása, feltörés, a lezárt gépjárműből való lopás, rész- lopás valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása), amennyiben a 2. sz. zá- radék alapján külön díj ellenében nem állapodnak meg a szerződő felek ezen kockázatok fedezetbevételéről,

6.17. szállítóeszközben keletkezett károkra és annak mentésével kapcsolatos költségekre.

7. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

14

I. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

Jelen feltétel módosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi

Belföldi szállítmánybiztosítás

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyző- könyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

nyílvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

I. számú melléklet

15

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

Belföldi szállítmánybiztosítás

16

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

I. számú melléklet

17

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4363

Document Metadata

Table of Contents

BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS

Document Metadata