MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL


AZ EURÓPAI UNIÓ

TANÁCSA

Brüsszel, 2005. február 24. (OR. en)



6463/05



LIMITE

PVD

21

WTO

45

AMLAT

16


JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

Tárgy: Megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, valamint másrészről

               a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról           


6463/05


DG E

KH/ik

HU


MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, VALAMINT MÁSRÉSZRŐL

A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL

Egyrészről


A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,


A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,


A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,


NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,


az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő Felei, a

továbbiakban: a „tagállamok”, és


AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a „Közösség”, és másrészről

A CHILEI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: „Chile”,


FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti hagyományos kapcsolatokat, és különösen hivatkozva a következőkre:


– a közös kulturális örökség és az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatok;


– az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyetemes Emberi Jogi Nyilatkozatában kitűzött demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása iránti teljes elkötelezettségük;


– a jogállamiság és a helyes kormányzás elveihez való ragaszkodásuk;


– népeik számára a gazdasági és társadalmi haladás elősegítésének szükségessége a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével;


– az Európai Unió és a latin-amerikai regionális integráció közötti kapcsolatok keretei bővítésének kívánalma a két régió közötti stratégiai társuláshoz való hozzájárulás érdekében, a latin-amerikai és karibi állam- és kormányfők, valamint az Európai Unió 1999. június 28-i Rio de Janeiró-i csúcsértekezletén elfogadott nyilatkozatban foglaltak szerint;


– a Felek között 1996. június 21-én létrejött együttműködési keretmegállapodás – a továbbiakban: „együttműködési keretmegállapodás” – részét képező együttes nyilatkozatban már megállapított, kölcsönös érdekeket képviselő, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszéd megerősítésének fontossága;

– a Xxxxx által a következő kérdéseknek tulajdonított jelentőség:


– álláspontjaik összehangolása és közös kezdeményezések vállalása a megfelelő nemzetközi fórumokon;


– az 1995 márciusában Koppenhágában tartott, a szociális fejlődés világ- csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában megállapított elvek és értékek;


– a nemzetközi kereskedelmet irányító elvek és szabályok, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó megállapodásban foglalt elvekre és szabályokra, valamint ezek átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon történő alkalmazásának szükségességére;


– küzdelem a terrorizmus minden formája ellen, és a felszámolásának biztosítása érdekében hatékony nemzetközi eszközök megteremtése iránti elkötelezettség;


– a kulturális párbeszéd kívánalma a Felek közötti jobb kölcsönös megértés megteremtése, és a mindkét Fél állampolgárai közötti, meglévő hagyományos, kulturális és természetes kapcsolatok ápolása érdekében;


– az Európai Közösség és Chile között 1990. december 20-án létrejött együttműködési megállapodás és az együttműködési keretmegállapodás fontossága e folyamatok és elvek végrehajtásának fenntartásában és támogatásában,


A FELEK ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

I. RÉSZ


ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK


I. CÍM


A MEGÁLLAPODÁS JELLEGE ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE


1. cikk


Elvek


(1) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyetemes Emberi Jogi Nyilatkozatában megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek belső és nemzetközi politikáinak alapjául szolgál, és ennek a megállapodásnak lényeges elemét alkotja.


(2) A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése és a társulás előnyeinek igazságos elosztása e megállapodás végrehajtásának irányadó elve.


(3) A Felek újólag megerősítik a helyes kormányzás elvéhez való ragaszkodásukat.


2. cikk


Celkituzesek es alkalmazasi terület


(1) Ez a megállapodás politikai és gazdasági társulást hoz létre a Felek között, amely a viszonosságon, a kölcsönös érdeken és a valamennyi alkalmazási területen fennálló kapcsolatok elmélyítésén alapul.

(2) A társulás olyan folyamat, amely az e megállapodással létrehozott szervek köré szerveződve a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés erősödéséhez vezet.


(3) Ez a megállapodás különösen a politikai, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi, tudományos, technológiai, társadalmi, kulturális és együttműködési területeket öleli fel. A megállapodás egyéb, a partnerek egyetértésével megállapítandó területekre is kiterjeszthető.


(4) Ez a megállapodás a fent meghatározott célkitűzéseknek megfelelően rendelkezik a következőkről:


a) a kölcsönös érdekeket képviselő, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott politikai párbeszéd fokozása, amelyre különböző szintű találkozókon kerül majd sor;


b) az együttműködés erősítése politikai, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi, tudományos, technológiai, társadalmi, kulturális és együttműködési, valamint más, kölcsönös érdekeket képviselő területeken;


c) mindegyik Fél részvételének fejlesztése a másik Fél keretprogramjaiban, egyedi programjaiban és egyéb tevékenységében, amennyiben ezt a Feleknek az érintett programokhoz és tevékenységekhez való hozzáférésre vonatkozó belső eljárásai lehetővé teszik, a III. résszel összhangban; és


d) a Felek kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztése és változatossá tétele a WTO rendelkezéseivel, illetve a IV. részben megállapított egyedi célkitűzésekkel és rendelkezésekkel összhangban.

II. CÍM INTÉZMÉNYI KERET

3. cikk Társulási Tanács

(1) Társulási Tanács jön létre, amely e megállapodás végrehajtását felügyeli. A Társulási Tanács miniszteri szinten, rendszeres időközönként, de legalább kétévenként ülésezik, illetve – ha a körülmények úgy kívánják – rendkívüli esetekben is, a Felek megegyezésének függvényében.


(2) A Társulási Tanács minden, e megállapodás keretében felmerülő jelentős ügyet, illetve bármely egyéb, kölcsönös érdekeket képviselő kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi kérdést megvizsgál.


(3) A Társulási Tanács megvizsgálja továbbá a Xxxxx által beterjesztett, e megállapodás javítására vonatkozó javaslatokat és ajánlásokat.


4. cikk


Összetétel és eljárási szabályzat


(1) A Társulási Tanács tagjai egyrészről az Európai Unió Tanácsának elnöke, akit a főtitkár/főképviselő támogat, a hivatalba lépő elnökség, az Európai Unió Tanácsának más tagjai vagy képviselőik és az Európai Bizottság képviselői, másrészről pedig Chile külügyminisztere.


(2) A Társulási Tanács megállapítja saját eljárási szabályzatát.


(3) A Társulási Tanács tagjai az eljárási szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelően képviseltethetik magukat.

(4) A Társulási Tanács elnöki tisztét az Európai Unió Tanácsának egy tagja, illetve a Chile külügyminisztere felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezésekkel összhangban.


5. cikk Döntéshozatali hatáskör

(1) E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a Társulási Tanács a megállapodásban foglalt esetekben döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik.


(2) A meghozott döntések a Xxxxx számára kötelezőek, és a Felek megtesznek minden olyan intézkedést, amely szükséges a döntéseknek az egyes Felek belső szabályaival összhangban történő végrehajtásához.


(3) A Társulási Tanács szintén tehet megfelelő ajánlásokat.


(4) A Társulási Tanács a döntéseket és ajánlásokat a Felek közötti kölcsönös egyetértéssel fogadja el.


6. cikk Társulási Bizottság

(1) A Társulási Tanácsot feladatainak elvégzésében egy Társulási Bizottság támogatja, amelynek tagjai egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak képviselői, másrészről a chilei kormány képviselői, általában magas beosztású tisztviselői szinten.


(2) A Társulási Bizottság felelős e megállapodás általános végrehajtásáért.


(3) A Társulási Tanács megállapítja a Társulási Bizottság eljárási szabályait.

(4) A Társulási Bizottság döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik az ebben a megállapodásban előírt esetekben, illetve amikor a Társulási Tanács ilyen hatáskörrel ruházta fel. Ebben az esetben a Társulási Bizottság az 5. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza meg döntéseit.


(5) A Társulási Bizottság általában évente egyszer ülésezik e megállapodás végrehajtásának átfogó áttekintése céljából, a Xxxxx által előzetesen egyeztetett időpontban és napirend szerint, az egyik évben Brüsszelben, a következő évben Chilében. Kölcsönös egyetértéssel, bármely Fél kérésére különleges üléseket is összehívhatnak. A Társulási Bizottság elnöki tisztét a két fél egy- egy képviselője felváltva tölti be.


7. cikk Különbizottságok

(1) A Társulási Tanácsot feladatainak elvégzésében az ebben a megállapodásban létrehozott különbizottságok segítik.


(2) A Társulási Tanács bármilyen különbizottság létrehozásáról dönthet.


(3) A Társulási Tanács eljárási szabályzatot fogad el, amely meghatározza az ilyen bizottságok összetételét és feladatait, valamint működésük módját, amennyiben ez a megállapodás erről nem rendelkezik.


8. cikk Politikai párbeszéd

A Felek között politikai párbeszédre a II. részben előírt keretek között kerül sor.

9. cikk


Parlamenti Társulási Bizottság


(1) Létrejön egy Parlamenti Társulási Bizottság. Ez egy olyan fórum, ahol az Európai Parlament és a chilei Nemzeti Kongresszus (Congreso Nacional de Chile) tagjai találkozhatnak és véleményt cserélhetnek. Üléseire a bizottság által megállapított időszakonként kerül sor.


(2) A Parlamenti Társulási Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről a chilei Nemzeti Kongresszus (Congreso Nacional de Chile) tagjaiból áll.


(3) A Parlamenti Társulási Bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát.


(4) A Parlamenti Társulási Bizottság elnöki tisztét az Európai Parlament egy képviselője és a chilei Nemzeti Kongresszus (Congreso Nacional de Chile) egy képviselője felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban megállapítandó feltételekkel összhangban.


(5) A Parlamenti Társulási Bizottság e megállapodás végrehajtására vonatkozó tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól, és a Társulási Tanács megadja az említett bizottságnak a kért információkat.


(6) A Parlamenti Társulási Bizottság tájékoztatást kap a Társulási Tanács döntéseiről és ajánlásairól.


(7) A Parlamenti Társulási Bizottság ajánlásokat terjeszthet a Társulási Tanács elé.

10. cikk


Együttes Tanácsadó Bizottság


(1) Létrejön egy Együttes Tanácsadó Bizottság, amelynek feladata a Társulási Tanács támogatása az Európai Unió és Chile civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása terén. Ez a párbeszéd és együttműködés a Közösség és Chile közötti kapcsolatok valamennyi, e megállapodás végrehajtásával összefüggésben felmerülő gazdasági és társadalmi vonatkozását felöleli. A bizottság kifejtheti nézeteit az ezeken a területeken felmerülő kérdésekről.


(2) Az Együttes Tanácsadó Bizottság egyrészről az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának, másrészről a Chilei Köztársaság gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó megfelelő intézményének tagjaiból áll, egyenlő létszámban.


(3) Az Együttes Tanácsadó Bizottság tevékenységeit a Társulási Tanáccsal folytatott konzultáció alapján végzi, illetve a különböző gazdasági és társadalmi képviselők közötti párbeszéd előmozdítása érdekében saját kezdeményezésére.


(4) Az Együttes Tanácsadó Bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.


11. cikk Civil társadalom

A Felek támogatják továbbá az Európai Unió és Chile civil társadalma képviselőinek rendszeres üléseit, ideértve a tudományos közösséget, a társadalmi és gazdasági partnereket és a nem kormányzati szervezeteket, annak érdekében, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak számukra e megállapodás végrehajtásáról, és összegyűjtsék a megállapodás javítására vonatkozó javaslataikat.

II. RÉSZ POLITIKAI PÁRBESZÉD

12. cikk Célkitűzések

(1) A Felek megállapodnak a kölcsönös érdekeket képviselő kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszédük megerősítésében. E politikai párbeszéd megerősítésével és elmélyítésével a Felek célja az ezzel a megállapodással létrehozott társulás megszilárdítása.


(2) A Felek közötti politikai párbeszéd fő célja a demokratikus értékek – az emberi jogok, az egyén szabadsága és a jogállamiság mint a demokratikus társadalom alapja elveinek tiszteletben tartása – előmozdítása, terjesztése, továbbfejlesztése és közös védelme.


(3) E célból a Felek megbeszéléseket folytatnak és információt cserélnek bármilyen kölcsönös érdekű kérdéssel vagy más nemzetközi kérdéssel kapcsolatos együttes kezdeményezésről, a közös célok, különösen a biztonság, stabilitás, demokrácia és regionális fejlődés megvalósítása érdekében.


13. cikk Mechanizmusok

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a politikai párbeszédre a következő formákban kerül sor:


a) az állam- és kormányfők rendszeres ülései;


b) a külügyminiszterek időszaki ülései;

c) más miniszterek ülései kölcsönös érdekű ügyek megtárgyalására olyan esetekben, amikor a Felek megítélése szerint az ilyen ülések szorosabb kapcsolatokhoz vezetnek;


d) a két Fél magas beosztású tisztviselői közötti éves ülések.


(2) A Felek meghatározzák a fent említett találkozókon követendő eljárásokat.


(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakos külügyminiszteri ülésekre vagy a 3. cikkel létrehozott Társulási Tanács keretében, vagy más hasonló szintű, egyeztetett alkalmakkor kerül sor.


(4) A Felek ezenkívül a legteljesebb mértékben kihasználják a diplomáciai csatornákat.


14. cikk


Együttműködés a kül- és biztonságpolitika terén


A Felek a lehető legnagyobb mértékben összehangolják álláspontjukat és közös kezdeményezéseket indítanak a megfelelő nemzetközi fórumokon, valamint együttműködnek a kül- és biztonságpolitika területén.

15. cikk


Terrorizmus elleni együttműködés


A Felek megállapodnak, hogy a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját vonatkozó jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorizmus elleni harcban. A Felek különösen a következők révén végzik ezt a tevékenységet:


a) az ENSZ Biztonsági Tanács 1373. határozata, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és okmányok teljes körű végrehajtásának keretében;


b) a terroristacsoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;


c) a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecserével, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserével.

III. RÉSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS


16. cikk Általános célkitűzések

(1) A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amely többek között a következő célokra irányul:


a) a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának alátámasztására szolgáló intézményi képességek megerősítése;


b) a társadalmi fejlődés elősegítése, amelynek szorosan együtt kell járnia a gazdasági fejlődéssel és a környezetvédelemmel. A Felek különösen elsőbbségben részesítik az alapvető társadalmi jogok tiszteletben tartását;


c) a termékeny együttműködés elősegítése, új kereskedelmi és beruházási lehetőségek megteremtése, valamint a versenyképesség és az innováció ösztönzése;


d) az együttműködési cselekvések szintjének emelése és elmélyítésük, a Felek közötti társulási viszony figyelembevételével.


(2) A Felek újólag megerősítik a gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés mint az ebből a megállapodásból eredő célkitűzések és elvek megvalósításához való hozzájárulás eszköze jelentőségét.

I. CÍM


GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS


17. cikk


Ipari együttműködés


(1) Az ipari együttműködés támogatja és előmozdítja a Felek erőfeszítéseinek fokozása és megszilárdítása, valamint az ipari együttműködés irányítására vonatkozó dinamikus, integrált és decentralizált szemlélet megteremtése érdekében hozott iparpolitikai intézkedéseket, a kölcsönös érdekeket szolgáló kedvező környezet kialakítása céljából.


(2) A központi célok a következők:


a) a Felek gazdasági szereplői közötti kapcsolatok fellendítése a kölcsönös érdekeket képviselő ágazatok felismerése érdekében, különösen az ipari együttműködés, a technológiaátadás, a kereskedelem és a beruházás területén;


b) az európai és chilei gazdasági szereplők hálózatai közötti párbeszéd és tapasztalatcsere erősítése és előmozdítása;


c) az ipari együttműködési projektek támogatása, ideértve a chilei gazdaság privatizációjának folyamatából és/vagy megnyitásából származó projekteket; ezeknek ki kell terjedniük az infrastruktúra különböző formáinak megteremtésére, amelyet az üzleti vállalkozások közötti ipari együttműködés révén megvalósuló európai beruházások ösztönöznek; valamint


d) az üzleti vállalkozások innovációjának, diverzifikációjának, korszerűsítésének, fejlődésének, valamint a termékek minőségének javítása.

18. cikk


Együttműködés a szabványok, műszaki szabályok és megfelelőségértékelési eljárások területén


(1) A szabványok, műszaki szabályok és megfelelőségértékelési eljárások területén megvalósuló együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés a kereskedelem műszaki akadályainak elkerülése és csökkentése, valamint a IV. rész II. címében előírt kereskedelmi liberalizáció megfelelő működésének biztosítása érdekében.


(2) A Felek közötti együttműködés törekszik a következő erőfeszítések támogatására:


a) szabályozási együttműködés;


b) a műszaki szabályok összeegyeztethetősége nemzetközi és európai szabványok alapján; és


c) technikai segítségnyújtás a megfelelőségértékelő szervek hálózatának megkülönböztetéstől mentes kialakításához.


(3) Az együttműködés a gyakorlatban a következőkre terjed ki:


a) bármilyen intézkedés támogatása, amelynek célja a Felek között a megfelelőségértékelés és szabványosítás terén fennálló különbségek áthidalása;


b) a Felek közötti szervezeti támogatás biztosítása a regionális hálózatok és szervek létrehozásának elősegítése érdekében, valamint a politikák koordinációjának fokozása a nemzetközi és regionális szabványok és hasonló műszaki szabályok, illetve megfelelőségértékelési eljárások alkalmazására vonatkozó közös megközelítés támogatása céljából; és

c) bármilyen intézkedés támogatása, amelynek célja a fent említett területeken a Felek megfelelő rendszereinek közelítése és összeegyeztethetőségük javítása, ideértve az átláthatóságot, a helyes szabályozási gyakorlatokat és a termékekre és üzleti gyakorlatra vonatkozó minőségi szabványok támogatását.


19. cikk


Együttműködés a kis- és középvállalkozások terén


(1) A Felek előmozdítják a kedvező környezet kialakulását a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlődése számára.


(2) Az együttműködés – más cselekvések között – a következőkből áll:


a) technikai segítségnyújtás;


b) konferenciák, szemináriumok, ipari és szakmai lehetőségek felkutatása, részvétel kerekasztal-konferenciákon, valamint általános és ágazati vásárokon;


c) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, közös beruházások támogatása, valamint vegyes vállalkozások és információs hálózatok létrehozása a meglévő horizontális programok révén;


d) a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítése, tájékoztatás nyújtása és az innováció ösztönzése.

20. cikk Együttműködés a szolgáltatások terén

Összhangban a WTO szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (a továbbiakban: a GATS), és hatáskörük keretén belül a Felek támogatják és fokozzák együttműködésüket, tükrözve a szolgáltatások növekvő jelentőségét gazdaságaik fejlődésében és növekedésében. Fokozni kell a chilei szolgáltatási ágazatban a termelékenység és versenyképesség fejlesztésének és diverzifikálásának elősegítését célzó együttműködést. A Felek meghatározzák, hogy milyen ágazatokra összpontosítják az együttműködést, és kiemelten foglalkoznak az e célra rendelkezésre álló eszközökkel is. A tevékenységek elsősorban a kis- és középvállalkozásokra irányulnak, valamint arra, hogy megkönnyítsék ezek számára a tőkeforrásokhoz és a piaci technológiához való hozzáférést. Ebben az összefüggésben külön figyelmet fordítanak a Felek és harmadik országok közötti kereskedelem előmozdítására.


21. cikk


A beruházás támogatása


(1) Az együttműködés célja, hogy a Feleknek, saját hatáskörük keretén belül, segítséget nyújtson a vonzó és stabil kölcsönös beruházási légkör megteremtésében.


(2) Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:


a) információszolgáltatásra, valamint a beruházási szabályok és lehetőségek meghatározására és terjesztésére vonatkozó mechanizmusok létrehozása;


b) a beruházásoknak kedvező jogi keret kialakítása a Felek számára, adott esetben a tagállamok és Chile közötti kétoldalú megállapodások megkötésével, a beruházások ösztönzése és védelme, valamint a kettős adóztatás elkerülése érdekében;

c) technikai segítségnyújtási tevékenységek beépítése a Felek ezzel foglalkozó kormányzati hivatalai közötti képzési kezdeményezésekbe;


d) egységes és egyszerűsített közigazgatási eljárások kidolgozása.


22. cikk Együttműködés az energia terén

(1) A Felek közötti együttműködés célja a gazdasági kapcsolatok megszilárdítása a kulcsfontosságú ágazatokban, például vízi energia, olaj és gáz, megújítható energia, energiatakarékos technológia és a vidék villamosítása.


(2) Az együttműködés célkitűzései közé tartoznak a következők:


a) az információcsere minden megfelelő formája, beleértve a Felek intézményei által közösen használt adatbázisok kifejlesztését, a képzéseket és konferenciákat;


b) technológiaátadás;


c) a két fél intézményei által készített feltáró tanulmányok, összehasonlító elemzések és programok végrehajtása;


d) mindkét régió állami és magán gazdasági szereplőinek bevonása a technológiai fejlesztésbe és a közös infrastrukturális projektekbe, ideértve a régió más országaival kiépített hálózatokat;


e) megfelelő esetben különmegállapodások megkötése a kölcsönös érdekeket képviselő kulcsfontosságú területeken; és


f) az energiaügyekkel és az energiapolitika kialakításával foglalkozó chilei intézményeknek nyújtott támogatás.

23. cikk Szállítás

(1) Az együttműködés középpontjában a chilei szállítási rendszerek átszervezése és korszerűsítése, a személyek és áruk mozgásának javítása, valamint a városi, légi, tengeri, vasúti és közúti szállítási piacokhoz való jobb hozzáférés lehetővé tétele áll, a szállítás irányításának működési és igazgatási szempontból történő finomítása és a működési színvonal javítása révén.


(2) Az együttműködés kiterjed a következőkre:


a) információcsere a Felek stratégiáiról, elsődlegesen a városi közlekedés, a kombinált szállítási hálózatok összekapcsolódása és átjárhatósága, valamint más, kölcsönös érdekeket képviselő kérdések tekintetében;


b) gazdasági, jogi és szakmai képzési programok a gazdasági szereplők és főtisztviselők számára; valamint


c) együttműködési projektek az európai technológia átadására a Globális Navigációs Műholdrendszerben és a városi tömegközlekedési központokban.

24. cikk


Együttműködés az agrár- és vidéki ágazatok, illetve egészségügyi és növény-egészségügyi

intézkedések terén


(1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja az agrárpolitikai intézkedések támogatása és ösztönzése annak érdekében, hogy elősegítsék és megszilárdítsák a Felek erőfeszítéseit a fenntartható mezőgazdaság, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztés érdekében.


(2) Az együttműködés középpontjában a kapacitásépítés, infrastruktúra és technológiaátadás áll a következők révén:


a) az egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi és élelmiszer-minőségi intézkedések támogatására irányuló egyedi projektek mindkét Fél hatályban lévő jogszabályainak figyelembevételével, valamint a Kereskedelmi Világszervezet és más illetékes nemzetközi szervezetek szabályaival összhangban;


b) az agrárágazatok diverzifikálása és szerkezetátalakítása;


c) kölcsönös információcsere, beleértve a Xxxxx agrárpolitikájának kidolgozására vonatkozó információt is;


d) technikai segítségnyújtás a termelékenység javítása érdekében és az alternatív növényi termékekre vonatkozó technológiák cseréje;


e) tudományos és technológiai kísérletek;


f) a mezőgazdasági termékek minőségének javítását és a kereskedelemösztönző tevékenységek támogatását célzó intézkedések;


g) technikai segítségnyújtás az egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszerek megerősítésére, a lehetőségekhez mérten az egyenértékűségi és kölcsönös elismerési megállapodások támogatása céljából.

25. cikk Halászat

(1) Tekintettel a halászati politika jelentőségére kapcsolatukban, a Felek vállalják, hogy szorosabb gazdasági és szakmai együttműködést építenek ki, amely a nyílt tengeri halászatra vonatkozó kétoldalú és/vagy többoldalú megállapodásokhoz vezethet.


(2) A Felek hangsúlyozzák továbbá, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az általuk 2001. január 25-én aláírt megállapodásban megfogalmazott kölcsönös kötelezettségvállalások teljesítésének.


26. cikk Vámügyi együttműködés

(1) A Felek – ellenőrzési képességeiket fenntartása mellett – elősegítik és megkönnyítik a vámszerveik közötti együttműködést a 79. cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében, különös tekintettel a vámeljárások egyszerűsítésének biztosítására és a törvényes kereskedelem megkönnyítésére.


(2) Az e megállapodással létrehozott együttműködés sérelme nélkül a vámügyi igazgatási hatóságok kölcsönösen segítik egymást az együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2001. június 13-i jegyzőkönyvvel összhangban.


(3) Az együttműködés lehetővé teszi többek között a következőket:


a) technikai segítségnyújtás, ideértve megfelelő esetben szemináriumok szervezését és gyakornokok kihelyezését;


b) a legjobb gyakorlat kidolgozása és megosztása; valamint

c) a piacra jutással, származási szabályokkal és ezekhez kapcsolódó vámeljárásokkal összefüggő vámügyek fejlesztése és egyszerűsítése.


27. cikk Statisztikai együttműködés

(1) A fő cél a módszerek közelítése annak érdekében, hogy a Felek fel tudják használni másik Fél által az áruk és szolgáltatások kereskedelméről készített statisztikákat, illetve általánosabban bármely, az e megállapodás hatálya által szabályozott bármilyen olyan területről készített statisztikát, amelyről statisztikát lehet összeállítani.


(2) Az együttműködés középpontjában a következők állnak:


a) a statisztikai módszerek megfeleltetése a Felek között összehasonlítható mutatók létrehozása céljából;


b) tudományos és technológiai cserék az Európai Unió tagállamainak statisztikai intézeteivel és az Eurostattal;


c) az adatok összegyűjtéséhez, elemzéséhez és értelmezéséhez közös módszerek kidolgozását célzó statisztikai kutatás;


d) szemináriumok és munkaértekezletek szervezése; valamint


e) statisztikai képzési programok, a régió más országait is beleértve.

28. cikk Környezetvédelmi együttműködés

(1) Az együttműködés célja a környezet megőrzésének és javításának támogatása, a, illetve a természeti erőforrások és ökoszisztémák szennyezésének és lebomlásának megelőzése, és ez utóbbiak ésszerű felhasználása a fenntartható fejlődés érdekében.


(2) Ebben az összefüggésben különös jelentőséggel bírnak a következők:


a) a szegénység és a környezet közötti összefüggés;


b) a gazdasági tevékenységek környezeti kihatásai;


c) környezeti problémák és területgazdálkodás;


d) Chile környezetvédelmi szervezeteinek és politikáinak megerősítésével foglalkozó projektek;


e) információ-, technológia- és tapasztalatcsere a környezetvédelmi szabványok és minták, illetve a képzés és oktatás területén;


f) környezetvédelmi oktatás és képzés az állampolgárok fokozott bevonására; és


g) technikai segítségnyújtás és közös regionális kutatási programok.

29. cikk Fogyasztóvédelem

Az ezen a területen folyó együttműködés célja a Felek fogyasztóvédelmi programjainak összeegyeztethetővé tétele, és a lehetőségekhez mérten a következőket foglalja magában:


a) a fogyasztóvédelmi jogszabályok összeegyeztethetőségének javítása a kereskedelmi akadályok elkerülése céljából;


b) a veszélyes árukra vonatkozó kölcsönös tájékoztató rendszerek létrehozása és továbbfejlesztése, továbbá e rendszerek összekapcsolása (korai előrejelző rendszerek);


c) információ- és szakértőcserék, valamint a két Fél fogyasztói szervezetei közötti együttműködés támogatása; és


d) képzési és technikai segítségnyújtási projektek szervezése.


30. cikk Adatvédelem

(1) A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a személyi adatok védelme terén a védelem színvonalának emelése és a személyi adatok átadását igénylő kereskedelem akadályainak megszüntetése érdekében.


(2) A személyi adatok védelme terén folyó együttműködés magában foglalhat információ- és szakértőcsere formájában megvalósuló technikai segítségnyújtást, és közös programok és projektek indítását.

31. cikk Makrogazdasági párbeszéd

(1) A Felek támogatják az információcserét saját makrogazdasági politikáikról és trendjeikről, valamint a regionális integráció keretében folytatott tapasztalatcserét a makrogazdasági politikák összehangolásáról.


(2) E cél érdekében a Felek támogatják a makrogazdasági témájú elmélyült párbeszédet a hatóságaik között a következő kérdésekre vonatkozó gondolatok és vélemények cseréje céljából:


a) a makrogazdasági stabilizáció;


b) az államháztartás megszilárdítása;


c) adópolitika;


d) monetáris politika;


e) pénzügyi politika és szabályozás;


f) pénzügyi integráció és a tőkeszámla megnyitása;


g) árfolyam-politika;


h) nemzetközi pénzügyi szervezet és a nemzetközi monetáris rendszer reformja; valamint


i) a makrogazdasági politika összehangolása.


(3) Az ilyen célú együttműködés végrehajtásának módszerei közé tartoznak a következők:


a) a makrogazdasági hatóságok ülései;

b) szemináriumok és konferenciák szervezése;


c) igény szerint képzési lehetőségek biztosítása; és


d) tanulmányok készítése a kölcsönös érdekű kérdésekről.


32. cikk Szellemi tulajdonjogok

(1) A Felek megállapodnak, hogy képességeikhez mérten együttműködnek a következőkkel összefüggő területeken: a szellemi tulajdonjogok gyakorlása, előmozdítása, terjesztése, ésszerűsítése, kezelése, összehangolása, védelme és hatékony alkalmazása, az ilyen jogokkal való visszaélés megakadályozása, a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni harc, és az ilyen jogok ellenőrzésével és védelmével foglalkozó országos szervezetek létrehozása és megerősítése.


(2) A gyakorlati együttműködés a következők közül egy vagy több tevékenységre összpontosulhat:


a) törvényhozási tanácsadás: a következőkről szóló törvénytervezetekre vonatkozó észrevételek: a 170. cikkben felsorolt nemzetközi egyezmények általános rendelkezései és alapelvei, szerzői jogok és kapcsolódó jogok, védjegyek, földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések vagy kiegészítő minőségi jelzések, ipari minták, szabadalmak, integrált áramkörök kapcsolási rajza (topográfia), nyilvánosságra nem hozott információ védelme, versenyellenes gyakorlat ellenőrzése a szerződéses használati engedélyekben, a szellemi tulajdonjogok védelmének érvényesítése és más, ezzel összefüggő ügyek;


b) tanácsok az igazgatási infrastruktúra, pl. szabadalmi hivatalok és közös jogkezelő szervezetek megszervezésének módjairól;


c) képzés a szellemi tulajdonjogok igazgatási és kezelési technológiái terén;

d) különleges képzés bírók, illetve vám- és rendőrtisztek részére a törvények hatékonyabb végrehajtása érdekében; és


e) a tudatosságot erősítő tevékenységek a magánszektor és a civil társadalom számára.


33. cikk Közbeszerzés

Ezen a területen a Felek közötti együttműködés célja a közbeszerzéssel összefüggő kérdésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás, különös tekintettel a körzeti szintre.


34. cikk


Együttműködés az idegenforgalom terén


(1) A Felek támogatják a kölcsönös együttműködést az idegenforgalom fejlesztése terén.


(2) Az együttműködés középpontjában a következők állnak:


a) a kölcsönös érdekeket szolgáló idegenforgalmi termékek és szolgáltatások, illetve más, kölcsönös érdekű piacok számára vonzóerővel rendelkező termékek vagy szolgáltatások megteremtését és megszilárdítását célzó projektek;


b) a távolsági idegenforgalom megszilárdítása;


c) az idegenforgalmi promóciós csatornák megerősítése;


d) idegenforgalmi képzés és oktatás;

e) technikai segítségnyújtás és kísérleti projektek a különleges érdeklődésű idegenforgalom fejlesztésére;


f) információcsere az idegenforgalom ösztönzéséről, az idegenforgalmi célpontok egységes tervezéséről és a szolgáltatások minőségéről; és


g) propagandaeszközök alkalmazása a helyi szintű idegenforgalom fejlesztésére.


35. cikk Bányászati együttműködés

A Felek vállalják, hogy támogatják a bányászati együttműködést, elsősorban a következő célokra irányuló megállapodások révén:


a) az információ- és tapasztalatcsere elősegítése a bányászati kitermelő folyamatokban a tiszta technológiák alkalmazásáról;


b) közös erőfeszítések előmozdítása a tudományos és technológiai kezdeményezések fejlesztésére a bányászat terén.

II. CÍM


TUDOMÁNY, TECHNOLÓGIA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM


36. cikk


Tudományos és technológiai együttműködés


(1) A mindkét Fél kölcsönös érdekeit szolgáló, a Felek politikáival, különösen a kutatásból származó szellemi tulajdon felhasználásának szabályaival összhangban végzett tudományos és technológiai együttműködés célja a következő:


a) politikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információ- és tapasztalatcsere regionális szinten, különös tekintettel a politikákra és programokra;


b) a két Fél tudományos közösségei közötti tartós kapcsolatok elősegítése;


c) az európai és chilei partnerek közötti kapcsolatot, innovációt és technológiaátadást elősegítő tevékenységek fokozása.


(2) Különös súlyt kell helyezni az emberi potenciál építésére, mint a tudományos és technológiai kiválóság valódi, hosszú távú alapjára, és a két tudományos és technológiai közösség közötti állandó kapcsolat megteremtésére mind országos, mind regionális szinten.


(3) Támogatni kell a következő együttműködési formákat:


a) közös alkalmazott kutatási projektek a közös érdekű területeken, adott esetben üzleti vállalkozások tevékeny részvételével;


b) kutatók cseréje a projekt-előkészítés, a magas szintű képzés és kutatás támogatására;

c) közös tudományos találkozók az információcsere és a kölcsönhatás elősegítésére és a közös kutatási területek meghatározására;


d) a mindkét Fél hosszú távú fejlődéséhez hozzájáruló, tudományos és technikai előretekintő tanulmányokhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása; és


e) az állami és magánszektor közötti kapcsolatok fejlesztése.


(4) Ezen túlmenően támogatják a közös munka értékelését és az eredmények terjesztését.


(5) Mindkét Fél felsőoktatási intézményei, kutatóközpontjai és termelőágazatai – a KKV-kat is beleértve – megfelelő módon vesznek részt ebben az együttműködésben.


(6) A Felek támogatják saját szervezeteik részvételét a tudományos és technológiai programokban a kölcsönösen előnyös tudományos kiválóság elérése érdekében és a harmadik országok jogi személyeinek részvételét szabályozó rendelkezéseikkel összhangban.


37. cikk


Információs társadalom, informatika és távközlés


(1) Az informatika és kommunikáció a mai társadalom kulcsfontosságú ágazata, és alapvető jelentőséggel bír a gazdasági és társadalmi fejlődés és az információs társadalomba tartó zavartalan átmenet szempontjából.


(2) Az ezen a területen folyó együttműködés célja különösen a következők támogatása:


a) párbeszéd az információs társadalom különböző kérdéseiről, az információs társadalom megjelenésének elősegítését és felügyeletét is beleértve;


b) együttműködés a távközlés szabályozási és stratégiai vonatkozásaiban;

c) információcsere a szabványokról, megfelelőségértékelésről és típusjóváhagyásról;


d) új számítógépes és kommunikációs technológiák terjesztése;


e) közös kutatási projektek a számítógépes és kommunikációs technológiákkal kapcsolatban, valamint kísérleti projektek az információs társadalommal összefüggő alkalmazások terén;


f) szakértők cseréjének és képzésének támogatása, különösen a fiatal szakemberek esetében; és


g) a társadalommal folytatott kapcsolatokban informatikát alkalmazó kormányzati kezdeményezésekből származó tapasztalatok cseréje és terjesztése.


III. CÍM


KULTÚRA, OKTATÁS ÉS AUDIOVIZUÁLIS TERÜLETEK


38. cikk Oktatás és képzés

(1) A Felek, hatáskörük határain belül, jelentős mértékben támogatják az iskolára felkészítő, alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatást, szakképzést és az egész életen át tartó tanulást. Ezen belül a Felek különös figyelmet szentelnek a sebezhető társadalmi csoportok – fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek és nagyon szegények – iskoláztatásának.


(2) A Felek különös figyelmet fordítanak azokra a decentralizált programokra, amelyek állandó kapcsolatot hoznak létre a két Fél szakosított szervei között, és támogatják a tapasztalatok és műszaki erőforrások összegyűjtését és cseréjét, valamint a diákok mobilitását.

39. cikk


Együttműködés az audiovizuális területeken


A Felek megállapodnak, hogy támogatják az ezen a területen folyó együttműködést, elsősorban az audiovizuális ágazatban megvalósuló képzési programok és kommunikációs eszközök révén, beleértve a koprodukciós, képzési, fejlesztési és terjesztési tevékenységeket.


40. cikk


Információcsere és kulturális együttműködés


(1) Tekintettel a Felek nagyon szoros kulturális kötelékeire, fokozni kell az ezen a területen folyó együttműködést, ideértve az információs és médiakapcsolatokat.


(2) Ennek a cikknek a célja a Felek közötti információcsere és kulturális együttműködés előmozdítása, amelynek során figyelembe kell venni a tagállamokkal lebonyolított kétoldalú programokat.


(3) Különös figyelmet kell fordítani a közös tevékenységek támogatására a különböző területeken, ideértve a sajtót, a filmet és a televíziót, valamint a fiatalok csereprogramjainak ösztönzésére.


(4) Ez az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:


a) kölcsönös tájékoztatási programok;


b) irodalmi művek fordítása;


c) a nemzeti örökség megőrzése és helyreállítása;


d) képzés;

e) kulturális események;


f) a helyi kultúra támogatása;


g) kulturális irányítás és termelés; és


h) más területek.


IV. CÍM


KÖZIGAZGATÁSI ÉS INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS


41. cikk Közigazgatás

(1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja a közigazgatás korszerűsítése és decentralizációja, és kiterjed az átfogó szervezeti hatékonyságra, valamint a jogszabályi és intézményi keretekre, mindkét Fél legjobb gyakorlatainak felhasználásával.


(2) Ez a fajta együttműködés a következő programtípusokat foglalhatja magában:


a) az állam és a közigazgatás korszerűsítése;


b) a regionális és helyi önkormányzatok decentralizációja és megerősítése;


c) a civil társadalom megerősítése és bevonása az állami politikák meghatározásának folyamatába;

d) munkalehetőségek teremtése és szakképzési programok;


e) szociális szolgáltatások kezelési és igazgatási projektjei;


f) fejlesztési, vidéki lakásépítési vagy területrendezési projektek;


g) egészségügyi és alapfokú oktatási programok;


h) a civil társadalom és az alulról induló kezdeményezések támogatása


i) bármilyen más program és projekt, amely üzleti és foglalkoztatási lehetőségek teremtésével hozzájárul a szegénység elleni harchoz; és


j) a kultúrának és számos megnyilvánulási formájának támogatása, valamint a kulturális identitás erősítése.


(3) Ezen a területen az együttműködés eszközei a következők:


a) technikai segítségnyújtás a chilei politikaformáló és végrehajtó szervek részére, beleértve az európai és a megfelelő chilei intézmények munkatársai közötti találkozókat;


b) rendszeres információcsere bármilyen alkalmas formában, ideértve a számítógépes hálózatok használatát is; a személyi adatok védelmét az adatcsere minden területén biztosítani kell;


c) know-how átadása;


d) előzetes tanulmányok és közös projektvégrehajtás, amely összehasonlítható pénzügyi ráfordítást igényel; és


e) képzési és szervezeti támogatás.

42. cikk Intézményközi együttműködés

(1) A Felek közötti intézményközi együttműködés célja az érintett intézmények közötti szorosabb együttműködés támogatása.


(2) E célból e megállapodás III. része törekszik az említett intézmények közötti rendszeres találkozók ösztönzésére; az együttműködés a lehető legszélesebb körű, és a következőket foglalja magában:


a) a rendszeres információcserét támogató bármilyen intézkedés, ideértve a számítógépes kommunikációs hálózatok közös kifejlesztését;


b) tanácsadás és képzés; és


c) know-how átadása.


(3) A Felek közös megegyezéssel más, kiegészítő tevékenységi területeket is bevonhatnak az együttműködésbe.

V. CÍM TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS


43. cikk Társadalmi párbeszéd

A Felek elismerik a következőket:


a) támogatják a társadalmi partnerek részvételét az életkörülmények és a társadalomba való beilleszkedés tekintetében,


b) különös figyelmet fordítanak annak szükségességére, hogy elkerüljék a megkülönböztető bánásmódot az egyik Fél olyan állampolgáraival szemben, akik legálisan tartózkodnak a másik Fél területén.


44. cikk Társadalmi együttműködés

(1) A Felek elismerik a társadalmi fejlődés jelentőségét, amelynek együtt kell járnia a gazdasági fejlődéssel. A Felek kiemelten foglalkoznak a munkalehetőségek teremtésével és az alapvető társadalmi jogok tiszteletben tartásával, elsődlegesen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeinek támogatása révén, amelyek az egyesülési szabadságról, a kollektív szerződéshez és a megkülönböztetésmentességhez való jogról, a kényszermunka és a gyermekmunka tilalmáról, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódról szólnak.

(2) Az együttműködés bármilyen, a Felek érdeklődésére számot tartó területre kiterjedhet.


(3) Az intézkedések összehangolhatók a tagállamok és az illetékes nemzetközi szervezetek intézkedéseivel.


(4) A Felek elsőbbséget biztosítanak a következő célokat szolgáló intézkedéseknek:


a) az emberi fejlődés, a szegénység enyhítése és a társadalmi kirekesztés elleni harc előmozdítása a sebezhető és perifériára szorult társadalmi rétegeket érintő, újító és megismételhető projektek indításával. Különös figyelmet kell fordítani az alacsony jövedelmű családokra és a fogyatékossággal élőkre.


b) a nők a gazdasági és társadalmi fejlődési folyamatban betöltött szerepének előmozdítása, és a fiatalok számára készült egyedi programok támogatása;


c) a munkaügyi kapcsolatok, munkakörülmények, szociális jólét és foglalkoztatási biztonság fejlesztése és korszerűsítése;


d) a szociális politika megfogalmazásának és irányításának javítása, a szociális lakásszolgáltatást is beleértve, és a kedvezményezettek hozzáférésének javítása;


e) a szolidaritási elveken alapuló, hatékony és egyenlő egészségügyi rendszer kiépítése;


f) a szakképzés és az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;


g) olyan projektek és programok támogatása, amelyek hozzájárulnak a munkalehetőségek teremtéséhez a mikro-, kis- és középvállalkozásokban;


h) területrendezési programok támogatása, különös tekintettel a társadalmilag és környezetileg fokozottan sérülékeny területekre;


i) a társadalmi párbeszédhez és a konszenzus megteremtéséhez hozzájáruló kezdeményezések támogatása; és

j) az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának, valamint az állampolgárok részvételének a támogatása.


45. cikk


Nemekkel kapcsolatos együttműködés


(1) Az együttműködés hozzájárul azoknak a politikáknak és programoknak a megerősítéséhez, amelyek javítják, biztosítják és kiterjesztik a férfiak és nők egyenlő részvételét a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet valamennyi területén. Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a nők könnyebben hozzáférjenek az alapvető jogaik teljes körű gyakorlásához szükséges minden erőforráshoz.


(2) Az együttműködésnek különösen támogatnia kell a következőkhöz szükséges, megfelelő keret létrehozását:


a) annak biztosítása, hogy a nemekkel összefüggő és hozzájuk kapcsolódó kérdéseket az együttműködés minden szintjén és minden területén figyelembe lehessen venni, ideértve a makrogazdasági politikai, stratégiai és fejlesztési műveleteket; és


b) a nőknek kedvező pozitív intézkedések elfogadásának támogatása.

VI. CÍM


AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEI


46. cikk


Együttműködés az illegális bevándorlással szemben


(1) A Közösség és Chile megállapodnak, hogy együttműködnek az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése érdekében. Ebből a célból:


a) Chile beleegyezik, hogy a valamely tagállam területén illegálisan tartózkodó bármely állampolgárát a tagállam kérésére további formaságok nélkül visszafogadja;


b) minden tagállam beleegyezik, hogy a Chile területén illegálisan tartózkodó bármely – a közösségi alkalmazásban meghatározott – állampolgárát Chile kérésére további formaságok nélkül visszafogadja.


(2) A tagállamok és Chile ezenkívül az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat.


(3) A Felek megállapodnak, hogy Chile és a Közösség kérésre megállapodást köt Xxxxxxxx és a tagállamoknak az egyedi visszafogadásra vonatkozó kötelezettségei szabályozásáról, ideértve a más országok állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó visszafogadási kötelezettséget.


(4) A (3) bekezdésben említett, a Közösséggel létrehozandó megállapodás megkötéséig Chile, valamelyik tagállam kérésére, kész az egyes tagállamokkal kétoldalú megállapodást kötni, amely szabályozza a Chile és az érintett tagállam közötti egyedi visszafogadási kötelezettségeket, ideértve a más országok állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó visszafogadási kötelezettséget.

(5) A Társulási Xxxxxx megvizsgálja, hogy milyen más közös erőfeszítéseket lehet tenni az illegális bevándorlás megakadályozására és ellenőrzésére.


47. cikk


Együttműködés a kábítószerek és a szervezett bűnözés elleni harc területén


(1) A Felek, saját hatáskörükön belül, vállalják, hogy összehangolják és fokozzák erőfeszítéseiket a kábítószerek tiltott előállításának, kereskedelmének és fogyasztásának, valamint a kábítószer- kereskedelemből származó nyereség tisztára mosásának megakadályozása és csökkentése, illetve a fentiekhez kapcsolódó szervezett bűnözés elleni harc érdekében a nemzetközi szervezetek és szervek közvetítésével.


(2) A Felek együttműködnek ezen a területen különösen a következők végrehajtása céljából:


a) projektek a kábítószerfüggők kezelése, rehabilitációja, valamint újbóli családi, társadalmi és munkahelyi beilleszkedése érdekében;


b) közös képzési programok a kábítószerek és pszichotróp anyagok fogyasztásának és kereskedelmének, valamint az ezzel összefüggő bűnözésnek a megakadályozására;


c) közös tanulmányi és kutatóprogramok a Kábítószerek és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja, az Amerikai Államok Szervezetének Amerika-közi Kábítószerügyi Megfigyelőállomása és más nemzetközi és országos szervezetek által alkalmazott módszertanok és mutatók felhasználásával;


d) a kábítószerek és pszichotróp anyagok kínálatának visszaszorítására irányuló intézkedések és együttműködési tevékenységek, az e megállapodás aláíró Xxxxx által aláírt és törvénybe iktatott, ezzel a kérdéssel foglalkozó nemzetközi egyezmények és szerződések részeként;


e) információcsere a kábítószerek és pszichotróp anyagok előállításával, kereskedelmével és fogyasztásával kapcsolatos politikákról, programokról, tevékenységekről és jogszabályokról;

f) a vonatkozó információ cseréje, és a pénzmosás elleni harcra alkalmas olyan normák elfogadása, amelyek összemérhetők az Európai Unió és az ezen e területen működő nemzetközi szervek, például a Pénzmosás Xxxxxx Xxxxxxxx Akció Munkacsoport normáival; és


g) a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához szükséges prekurzorok és vegyi anyagok eltérítésének megakadályozására irányuló intézkedések, amelyek egyenértékűek az Európai Közösség és az illetékes nemzetközi szervezetek által elfogadott intézkedésekkel, és összhangban vannak a Chilei Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához gyakran használt prekurzorok és vegyi anyagok eltérítésének megakadályozásáról szóló 1998. november 24-i megállapodással.


VII. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


48. cikk


A civil társadalom részvétele az együttműködésben


A Felek elismerik a civil társadalom (társadalmi összekötők és nem kormányzati szervezetek) kiegészítő szerepét és lehetséges hozzájárulását az együttműködési folyamathoz. E célból – a Felek jogi és igazgatási rendelkezéseire is figyelemmel – a civil társadalmi szereplők jogosultak a következőkre:


a) tájékoztatás az együttműködési stratégiákról folytatott egyeztetésekről és az azokon való részvétel, ideértve a stratégiai prioritásokat, különös tekintettel az őket érintő vagy rájuk közvetlenül ható területeken;

b) pénzügyi erőforrások, amennyiben a Felek belső szabályai ezt lehetővé teszik; és


c) részvétel az őket érintő területeken az együttműködési projektek és programok végrehajtásában.


49. cikk


Regionális együttműködés és regionális integráció


(1) Mindkét Fél felhasznál minden meglévő együttműködési eszközt azon tevékenységek támogatására, amelyek célja a Felek és a Mercado Común del Sur (Mercosur) mint egész közötti tevékeny és kölcsönös együttműködés kialakítása.


(2) Az említett együttműködés lényeges elemét képezi a közösségi támogatásnak, amellyel elősegíti a Latin-Amerika déli részén elhelyezkedő országok közötti regionális integrációt.


(3) Előnyben részesülnek a következőkre irányuló tevékenységek:


a) a kereskedelem és beruházás támogatása a régióban;


b) regionális környezetvédelmi együttműködés kialakítása;


c) a régió gazdasági fejlődéséhez szükséges kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének támogatása;


d) regionális halászati együttműködés kialakítása.


(4) A Felek szorosabban együttműködnek a regionális fejlesztés és a területrendezés tervezésének területén.

(5) Ebből a célból a Feleknek a következőkre van lehetőségük:


a) közös cselekvések a regionális és helyi hatóságokkal a gazdasági fejlődés területén; és


b) mechanizmusok létrehozása az információ és know-how cseréjére.


50. cikk


Háromoldalú és biregionális együttműködés


(1) A Felek elismerik a nemzetközi együttműködés értékét az egyenlő és fenntartható fejlődési folyamat támogatása terén, és megállapodnak arról, hogy ösztönzést adnak a háromoldalú együttműködési programoknak és a közös érdekeket szolgáló területeken harmadik országokkal lebonyolított programoknak.


(2) Ez az együttműködés a tagállamok és az egyéb latin-amerikai, illetve karibi országok prioritásaival összhangban a biregionális együttműködésre is alkalmazható.


51. cikk


Záradék a jövőbeli fejleményekről


A Felek saját hatáskörük keretén belül az együttműködés semmilyen lehetőségét sem szabad előre kizárni, és a Felek a Társulási Bizottságot felhasználhatják a kölcsönös érdekeiket szolgáló együttműködés gyakorlati lehetőségeinek együttes feltárására.

52. cikk


Együttműködés a társulási viszonyon belül


(1) A Felek közötti együttműködésnek hozzá kell járulnia a III. részben megfogalmazott általános célkitűzések megvalósításához olyan újító jellegű együttműködési programok meghatározásával és kidolgozásával, amelyek új, társult partneri kapcsolatuk számára hozzáadott értékkel bírhatnak.


(2) Támogatni kell mindkét Fél társult partnerként történő részvételét a másik Fél keretprogramjaiban, egyedi programjaiban és más tevékenységeiben, amennyiben ezt az egyes Felek az érintett programokhoz és tevékenységekhez való hozzáférésre vonatkozó belső szabályai lehetővé teszik.


(3) A Társulási Tanács ilyen célú ajánlásokat tehet.


53. cikk Erőforrások

(1) Abból a célból, hogy hozzájáruljanak az e megállapodásban meghatározott együttműködési célkitűzések teljesítéséhez, a Felek lehetőségeik határán belül és saját csatornáikon keresztül vállalják a megfelelő erőforrások biztosítását, a pénzügyi erőforrásokat is beleértve.


(2) A Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az Európai Beruházási Bank chilei tevékenységeinek támogatása és megkönnyítése érdekében, a bank saját eljárásainak és finanszírozási feltételeinek és a Felek jogszabályainak és rendeleteinek megfelelően, valamint az illetékes hatóságok hatáskörének sérelme nélkül.

54. cikk


A Társulási Bizottság különös feladatai együttműködési ügyekben


(1) Amikor a Társulási Bizottság a III. részben ráruházott bármely feladatát végzi, az együttműködési ügyekért felelős közösségi és chilei képviselőkből áll, általában magas beosztású tisztviselői szinten.


(2) A 6. cikkben foglalt rendelkezések ellenére a Társulási Bizottság különösen a következő feladatokat látja el:


a) a Társulási Tanács támogatása az együttműködési ügyekkel összefüggő feladatainak teljesítésében;


b) a Xxxxx által egyeztetett együttműködési keret végrehajtásának felügyelete;


c) ajánlások megtétele a Felek közötti stratégiai együttműködésre, amelyek a hosszú távú célok kitűzését, a stratégiai elsőbbségeket és az egyedi cselekvési területeket szolgálják, a többéves indikatív programokra, amelyek az ágazati elsőbbségek, egyedi célkitűzések, várt eredmények és indikatív összegek bemutatását tartalmazzák, valamint az éves cselekvési programokra; és


d) rendszeres jelentés a Társulási Tanács felé a III. részben foglalt célkitűzések és ügyek alkalmazásáról és teljesítéséről.

IV. RÉSZ


KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK


I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


55. cikk Célkitűzések

E rész célkitűzései a következők:


a) az árukereskedelem fokozatos és kölcsönös liberalizációja az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikkével összhangban;


b) az árukereskedelem megkönnyítése, többek között a vámról és a kapcsolódó kérdésekről szóló rendelkezések, szabványok, technikai szabályok és megfelelőségértékelési eljárások, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések révén, valamint a borok, szeszes italok és ízesített italok kereskedelmének megkönnyítése;


c) a szolgáltatások kereskedelmének kölcsönös liberalizációja a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) V. cikkének megfelelően;


d) a beruházási környezet, és különösen a Felek közötti letelepedési feltételek javítása a megkülönböztetésmentesség elve alapján;

e) a folyó fizetések és tőkemozgások liberalizációja a nemzetközi pénzintézetek keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, és megfelelően mérlegelve mindkét Fél valutájának stabilitását;


f) a Felek kormányzati beszerzési piacának hatékony és kölcsönös megnyitása;


g) a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme a legmagasabb nemzetközi szabványoknak megfelelően;


h) hatékony együttműködési mechanizmus megteremtése a verseny területén; és


i) hatékony vitarendezési mechanizmus megteremtése.


56. cikk


Vámuniók és szabadkereskedelmi területek


(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki a bármelyik Fél és harmadik országok közötti vámunió, szabadkereskedelmi terület vagy más megegyezés fenntartását vagy létesítését, amennyiben azok nem változtatják meg az e megállapodásban előírt jogokat és kötelezettségeket.


(2) Egy Fél kérésére a Társulási Bizottságon belüli konzultációkra kerül sor a vámuniók vagy szabadkereskedelmi területek létrehozásáról vagy módosításáról szóló megállapodások, illetve igény esetén egyéb, a Felek harmadik országokkal folytatott kereskedelempolitikájával összefüggő főbb kérdések ügyében. Különösen csatlakozás esetén kerül sor ilyen konzultációra annak biztosítása érdekében, hogy a Felek kölcsönös érdekeit figyelembe lehessen venni.

II. CÍM


AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA


57. cikk Célkitűzés

A Felek az e megállapodás hatálybalépésekor kezdődő átmeneti időszak alatt fokozatosan és kölcsönösen liberalizálják az áruk kereskedelmét e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően és az 1994. évi GATT XXIV. cikkével összhangban.


I. FEJEZET VÁMOK ELTÖRLÉSE

1 szakasz


Közös rendelkezések


58. cikk Hatály

(1) Ennek a fejezetnek a behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseit az egyik Féltől származó és a másik Félnek exportált termékekre kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában

„származó”: a III. mellékletben megállapított származási szabályoknak eleget tevő.


(2) Ennek a fejezetnek a kiviteli vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseit az egyik féltől a másik félhez exportált valamennyi termékre alkalmazni kell.

59. cikk Vám

A vám magában foglal az áruk behozatalával vagy kivitelével összefüggésben kivetett bármilyen vámot vagy díjat, ideértve az említett behozatallal vagy kivitellel kapcsolatos bármilyen pótadót vagy pótdíjat, viszont nem tartalmazza a következőket:


a) a 77. cikknek megfelelően kivetett belső adók vagy más belső díjak;


b) a 78. cikknek megfelelően alkalmazott dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok;


c) a 63. cikknek megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.


60. cikk Vámok eltörlése

(1) A Felek a közöttük érvényes behozatali vámokat a 64–72. cikk rendelkezéseinek megfelelően eltörlik.


(2) A Felek a közöttük érvényes kiviteli vámokat e megállapodás hatálybalépésének időpontjától eltörlik.


(3) Az alapvám, amelyre az egyes termékek esetében a 64–72. cikk szerinti, egymást követő vámcsökkentéseket alkalmazni kell, a Feleknek az I., illetve II. mellékletben szereplő vámeltörlési ütemtervében meghatározott vám.

(4) Ha valamelyik Fél e megállapodás hatálybalépését követően, de még az átmeneti időszak vége előtt csökkenti az alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételét, az említett fél vámeltörlési ütemtervét a csökkentett vámra kell alkalmazni.


(5) Mindkét Fél kijelenti, hogy kész a 64–72. cikkben előírtaknál gyorsabb ütemben csökkenteni a vámokat, illetve az említett cikkek értelmében más módon javítani a piacra jutás feltételeit, ha ezt általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete lehetővé teszi. A Társulási Tanácsnak a vámok eltörlésének felgyorsításáról, illetve a piacra jutás feltételeinek másképpen történő javításáról szóló határozata a 64–72. cikkben foglalt feltételek helyébe lép az érintett termék tekintetében.


61. cikk


Standstill


(1) E megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve a Felek közötti kereskedelemben nem vezetnek be új vámokat, illetve a már alkalmazott vámokat nem emelik.


(2) Az (1) bekezdés ellenére Chile fenntarthatja a 18,525. törvény hatálya alá tartozó termékek tekintetében az említett törvény 12. cikkében megállapított sávos árrendszert, illetve az azt követő rendszert, feltéve, hogy azt Chilének a WTO-megállapodás szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban alkalmazza, és olyan módon, amely nem részesíti kedvezőbb elbánásban a bármely harmadik országból származó behozatalt, azokat az országokat is beleértve, amelyekkel Chile az 1994. évi GATT XXIV. cikke értelmében megállapodást kötött vagy a jövőben kötni fog.

62. cikk


Az áruk besorolása


A Felek közötti kereskedelemben az áruk besorolása a Felek saját vámnómenklatúrája szerint történik, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerrel (HR) összhangban.


63. cikk Illetékek és más díjak

Az 59. cikkben említett illetékek és más díjak összeg tekintetében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódnak, és nem jelentik a hazai termékek közvetett védelmét, vagy a behozatal vagy kivitel fiskális célból történő megadóztatását. Az illetékek és díjak a nyújtott szolgáltatás valós értékének megfelelő egyedi díjszabáson alapulnak.


2. szakasz Vámok eltörlése


2.1. alszakasz Ipari termékek

64. cikk Hatály

Ez az alszakasz a HR 25–97. árucsoportjába sorolt termékekre vonatkozik, a 70. cikkben meghatározott mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek azonban nem tartoznak ide.


65. cikk


A Chiléből származó ipari behozatalra vonatkozó vámok


Az I. mellékletben (A Közösség vámlebontási ütemterve) „0. év” és „3. év” kategóriában felsorolt, Chiléből származó és a Közösségbe behozott ipari termékekre vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, illetve 2006. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:


Éves százalékos vámcsökkentés


Kategória

Hatálybalépés

2004.1.1.

2005.1.1.

2006.1.1.

0. év

100%


3. év

25%

50%

75%

100%


66. cikk


A Közösségből származó ipari behozatalra vonatkozó vámok


A II. mellékletben (Chile vámlebontási ütemterve) „0. év”, „5. év” és „7. év” kategóriában felsorolt, a Közösségből származó és Chilébe behozott ipari termékekre vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, 2008. január 1-jéig, illetve 2010. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:


Az éves vámcsökkentés százaléka


Kategória

Hatályba- lépés

2004.

1.1.

2005.

1.1.

2006.

1.1.

2007.

1.1.

2008.

1.1.

2009.

1.1.

2010.

1.1.

0. év

100%


5. év

16,7%

33,3%

50%

66,7%

83,3%

100%


7. év

12,5%

25%

37,5%

50%

62,5%

75%

87,5%

100%

2.2. alszakasz


Hal és halászati termékek


67. cikk Hatály

Ezt az alszakaszt a 3. HR-árucsoportba, az 1604 és 1605 HR-vámtarifaszám, a 0511 91 és 2301 20 HR-alszám és az ex 1902 20 HR-vámtarifaszám1 alá tartozó halra és halászati termékekre kell alkalmazni.


68. cikk


A Chiléből származó halra és halászati termékekre vonatkozó vámok


(1) Az I. mellékletben a „0. év”, „4. év”, „7. év” és „10. év” kategóriában felsorolt, Chiléből származó és a Közösségbe behozott halra és halászati termékekre vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, 2007. január 1-jéig, 2010. január 1-jéig, illetve 2013. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:


Az éves vámcsökkentés százaléka


Kategória

Hatályba lépés

2004.

1.1.

2005.

1.1.

2006.

1.1.

2007.

1.1.

2008.

1.1.

2009.

1.1.

2010.

1.1.

2011.

1.1.

2012.

1.1.

2013.

1.1.

0. év

100%


4. év

20%

40%

60%

80%

100%


7. év

12,5%

25%

37,5%

50%

62,5%

75%

87,5%

100%


10. év

9%

18%

27%

36%

45%

54%

63%

72%

81%

90%

100%


1 Az ex 1902 20 „töltött tészta, 20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rák- és rákféle-, puhatestű- és

(2) Az I. mellékletben a „TQ” kategóriában felsorolt, Chiléből származó és a Közösségbe behozott egyes halakra és halászati termékekre vonatkozó vámkontingensek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve, az említett mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban alkalmazandók. Ezeknek a kontingenseknek a kezelése az igénylés érkezési sorrendjében történik.


69. cikk


A Közösségből származó halra és halászati termékekre vonatkozó vámok


(1) A II. mellékletben „0. év” kategóriában felsorolt, a Közösségből származó és Chilébe behozott halra és halászati termékekre vonatkozó vámokat e megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni.


(2) A II. mellékletben a „TQ” kategóriába felsorolt, a Közösségből származó és Chilébe behozott egyes halakra és halászati termékekre vonatkozó vámkontingensek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve, az említett mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban alkalmazandók. Ezeknek a kontingenseknek a kezelése az igénylés érkezési sorrendjében történik.


2.3. alszakasz


Mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek


70. cikk Hatály

Ez az alszakasz a WTO mezőgazdasági megállapodásának I. mellékletében szereplő mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik.



egyéb gerinctelen víziállat-tartalommal.

71. cikk


A Chiléből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok


(1) Az I. mellékletben „0. év”, „4. év”, „7. év” és „10. év” kategóriában felsorolt, Chiléből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre a Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, 2007. január 1-jéig, 2010. január 1-jéig, illetve 2013. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:


Az éves vámcsökkentés százaléka


Kategória

Hatályba lépés

2004.

1.1.

2005.

1.1.

2006.

1.1.

2007.

1.1.

2008.

1.1.

2009.

1.1.

2010.

1.1.

2011.

1.1.

2012.

1.1.

2013.

1.1.

0. év

100%


4. év

20%

40%

60%

80%

100%


7. év

12,5%

25%

37,5%

50%

62,5%

75%

87,5%

100%


10. év

9%

18%

27%

36%

45%

54%

63%

72%

81%

90%

100%


(2) A Chiléből származó, a kombinált nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába és a 20.09 és

22.04.30. vámtarifaszáma alá tartozó, az I. mellékletben „EP” kategóriában felsorolt mezőgazdasági termékek esetében, amelyekre a közös vámtarifa mind értékvám, mind külön vám alkalmazását előírja, a vámok eltörlése csak az értékvámra vonatkozik.


(3) A Chiléből származó, az I. mellékletben az „SP” kategóriában felsorolt mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében, amelyekre a közös vámtarifa mind értékvám, mind külön vám alkalmazását előírja, a vámok eltörlése csak az értékvámra vonatkozik.


(4) A Közösség e megállapodás hatálybalépésétől kezdődően engedélyezi a Chiléből származó, az I. mellékletben az „R” kategóriában felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékek Közösségbe történő behozatalát az alapvám 50%-ának megfelelő vámmal.

(5) Az I. mellékletben a „TQ” kategóriában felsorolt, Chiléből származó egyes mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek a Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó vámkontingensek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve, az említett mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban alkalmazandók. Ezeknek a kontingenseknek a kezelése az igénylés érkezési sorrendjében történik, illetve a Közösségben alkalmazott behozatali és kiviteli engedélyek rendszere alapján.


(6) A vámengedmények nem vonatkoznak a Chiléből származó, az I. mellékletben „PN” kategóriába sorolt termékeknek a Közösségbe történő behozatalára, ugyanis ezek a termékek a Közösségben védett megnevezés alá tartoznak.


72. cikk


A Közösségből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági behozatalra vonatkozó vámok


(1) A II. mellékletben a „0. év”, „5. év” és „10. év” kategóriában felsorolt, a Közösségből származó mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek Chilébe irányuló behozatalára vonatkozó vámokat a következő ütemezésnek megfelelően kell lebontani, úgy, hogy ezek a vámok e megállapodás hatálybalépéséig, 2008. január 1-jéig, illetve 2013. január 1-jéig teljes mértékben megszűnjenek:


Az éves vámcsökkentés százaléka


Kategória

Hatályba lépés

2004.

1.1.

2005.

1.1.

2006.

1.1.

2007.

1.1.

2008.

1.1.

2009.

1.1.

2010.

1.1.

2011.

1.1.

2012.

1.1.

2013.

1.1.

0. év

100%


5. év

16,7%

33,3%

50%

66,6%

83,3%

100%


10. év

9%

18%

27%

36%

45%

54%

63%

72%

81%

90%

100%

(2) A II. mellékletben a „TQ” kategóriában felsorolt, a Közösségből származó egyes mezőgazdasági termékek Chilébe irányuló behozatalára vonatkozó vámkontingensek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve, az említett mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban alkalmazandók. Ezeknek a kontingenseknek a kezelése az igénylés beérkezési sorrendjében történik.


73. cikk


A mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó szükséghelyzeti záradék


(1) E megállapodás 92. cikke és a WTO mezőgazdasági megállapodásának 5. cikke ellenére – tekintettel a mezőgazdasági piacok különösen érzékeny jellegére – amennyiben az egyik Féltől származó termék olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételekkel jut be a másik Félhez, hogy az a másik hasonló vagy közvetlenül versenyben álló termékeinek piacán súlyos zavart okoz, illetve ezzel fenyeget, a másik Fél az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.


(2) Ha az (1) bekezdés feltételei teljesülnek, az importáló Fél:


a) felfüggesztheti az érintett termékre vonatkozó vámnak az e címben előírt további csökkentését; vagy


b) a termék vámját olyan mértékűre emelheti, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:


i. a legnagyobb kedvezményes vám; vagy


ii. a 60. cikk (3) bekezdésében említett alapvám.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása előtt az érintett Fél, kölcsönösen elfogadható megoldást keresve, a Társulási Bizottság elé utalja az ügyet a helyzet alapos vizsgálata céljából. A másik Fél kérésére a Xxxxx konzultációt tartanak a Társulási Bizottságban. Amennyiben a konzultációkérést követő 30 napon belül nem születik megoldás, védintézkedéseket lehet alkalmazni.


(4) Ha rendkívüli körülmények azonnali cselekvést igényelnek, az importáló Fél átmeneti jelleggel, a (3) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése nélkül legfeljebb 120 napos időtartamra bevezetheti a (2) bekezdésben előírt intézkedéseket. Az intézkedések nem léphetik túl a kár vagy zavar mérsékléséhez vagy orvoslásához szigorúan szükséges mértéket. Az importáló Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet.


(5) Az e cikk értelmében hozott intézkedések nem lépik túl a felmerült nehézségek orvoslásához szükséges mértéket. Az intézkedést bevezető Fél megőrzi a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott kedvezmények általános szintjét. E célkitűzés érdekében a Felek megállapodhatnak az intézkedés által kereskedelmükre gyakorolt hátrányos hatásokért járó kártérítésről, ideértve azt az időszakot, amely alatt a (4) bekezdéssel összhangban alkalmazott átmeneti intézkedés érvényben van.


Ebből a célból a Felek konzultációkat tartanak egy kölcsönösen elfogadott megoldás megtalálására. Amennyiben 30 napon belül nem születik egyezség, az érintett exportáló Fél, a Társulási Tanács értesítését követően, felfüggesztheti az e cím értelmében nyújtott, alapvetően egyenlő engedmények alkalmazását.


(6) E cikk alkalmazásában:


a) „súlyos zavar”: a másik Fél hasonló vagy közvetlenül versenyben álló terméket gyártó összes termelőjének helyzetében bekövetkező jelentős, általános romlás;


b) „súlyos zavarral való fenyegetés”: a nemcsak állításokon, sejtésen vagy távoli lehetőségen, hanem tényeken alapuló, egyértelműen fenyegető súlyos zavar.

74. cikk Továbbfejlesztési záradék

Az e megállapodás hatálybalépését követő harmadik év folyamán a Felek értékelik a helyzetet, figyelembe véve a mezőgazdasági termékek és feldolgozott mezőgazdasági termékek felek közötti kereskedelmének szerkezetét, az említett termékek különösen érzékeny jellegét és mindkét oldal agrárpolitikájának alakulását. A Felek a Társulási Bizottságban termékenként, rendszeres és megfelelően kölcsönös alapon megvizsgálják az egymásnak nyújtható további engedmények lehetőségét a mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelme liberalizációjának javítása érdekében.

II. FEJEZET


NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK


1. szakasz


Közös rendelkezések


75. cikk Hatály

E fejezet rendelkezéseit a Felek közötti árukereskedelemre kell alkalmazni.


76. cikk


A mennyiségi korlátozások tilalma


A Felek közötti kereskedelemben e megállapodás hatálybalépésekor a vámok és adók kivételével minden behozatali vagy kiviteli tilalmat vagy korlátozást el kell törölni, akár kontingensek, behozatali vagy kiviteli engedélyek akár egyéb intézkedések formájában áll fenn. Újabb ilyen jellegű intézkedés nem vezethető be.

77. cikk


Nemzeti elbánás a belső adóztatás és szabályozás területén2


(1) A másik Fél területéről behozott termékekre sem közvetlenül, sem közvetve nem vethető ki semmilyen, a hasonló hazai termékekre közvetlenül vagy közvetve alkalmazott adókat vagy díjakat meghaladó belső adó vagy más belső díj. A Felek továbbá más módon sem alkalmaznak belső adókat vagy más belső díjakat a nemzeti termelés védelmére3.


(2) A másik Fél területéről behozott termék a belföldi értékesítésre, eladásra kínálásra, vásárlásra, szállításra, forgalmazásra vagy felhasználásra vonatkozó semmilyen jogszabály, rendelet vagy követelmény tekintetében nem részesülhet kedvezőtlenebb elbánásban, mint a hasonló hazai termék. E bekezdés rendelkezései nem tiltják a differenciált belföldi fuvardíjak alkalmazását, amelyek kizárólag a szállítóeszközök gazdasági működésén, és nem a termék nemzetiségén alapulnak.


(3) Egyik Fél sem vezet be vagy tart fenn a termékek megadott mennyiségben vagy arányban történő keverésére, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó olyan belső mennyiségi szabályozást, amely közvetlenül vagy közvetve előírná, hogy a szabályozás hatálya alá tartozó bármilyen termék megadott mennyiségét vagy arányát hazai forrásból kell beszerezni. Egyik Fél sem alkalmaz továbbá más módon belső mennyiségi szabályozásokat a nemzeti termelés védelmére4.



2 Bármilyen belső adó vagy más belső díj, illetve a (2) bekezdésben említett típusú jogszabály, rendelet vagy követelmény, amely egyaránt vonatkozik a behozott és a hasonló hazai termékre, és amelyet a behozott termék esetében a behozatal időpontjában vagy helyén szednek be vagy érvényesítenek, mindazonáltal belső adónak vagy egyéb belső díjnak, illetve a (2) bekezdésben említett jellegű jogszabálynak, rendeletnek vagy követelménynek tekintendő, és ennek megfelelően e cikk rendelkezései vonatkoznak rá.

3 Az első mondat követelményeinek megfelelő adó csak akkor tekintendő a második mondat rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek, ha egyrészről az adóztatott termék, másrészről a közvetlenül versenyben álló vagy helyettesíthető termék, amelyre nem vetettek ki hasonló adót, egymással versenyeznek.

4 Az első mondat rendelkezéseinek megfelelő szabályozás nem tekinthető ellentétesnek a második mondat rendelkezéseivel olyan esetekben, amikor valamennyi, a rendelkezés hatálya alá tartozó terméket belföldön jelentős mennyiségben állítanak elő. Egy szabály nem tekinthető a második mondat rendelkezéseivel összhangban levőnek azon az alapon, hogy a szabály hatálya alá tartozó egyes termékekre jutó arány vagy mennyiség igazságosan oszlik

(4) E cikk rendelkezései nem tiltják, hogy kizárólag hazai gyártók részesüljenek szubvencióban, ideértve az e cikk rendelkezéseivel összhangban alkalmazott belső adók és díjak bevételeiből származó, a hazai gyártók javára történő kifizetéseket, valamint a hazai termékek kormányzati vásárlásai révén nyújtott szubvenciókat.


(5) Ennek a cikknek a rendelkezései nem alkalmazandók a közbeszerzési jogszabályokra, rendeletekre, eljárásokra vagy gyakorlatra, amelyek kizárólag az e rész IV. címében foglalt rendelkezések hatálya alá tartoznak.


2. szakasz


Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések


78. cikk


Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések


Ha a Xxxxx valamelyike megállapítja, hogy a másik Xxxxxx folytatott kereskedelmében dömping és/vagy kiegyenlíthető szubvencionálás érvényesül, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodással, valamint a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodással összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.


meg a behozott és a hazai termékek között.

3. szakasz


Vám és vámmal kapcsolatos kérdések


79. cikk


Vám és vámmal kapcsolatos kereskedelmi kérdések


(1) A vám- és kereskedelmi ügyek vonatkozásában az e cím rendelkezéseinek történő megfelelés biztosítása és a kereskedelem a tényleges ellenőrzés szükségességének sérelme nélkül történő megkönnyítése érdekében a Felek vállalják a következőket:


a) együttműködnek és információt cserélnek a vámjogszabályok és -eljárások területén;


b) a Felek közötti két- vagy többoldalú megállapodásokban foglalt vámszabályokat és - eljárásokat alkalmazzák;


c) egyszerűsítik a vámáruk kiadására és a vámkezelésre vonatkozó követelményeket és alakiságokat, beleértve – lehetőség szerint – a behozatalra és kivitelre vonatkozó adatoknak egyetlen szervhez való benyújtását lehetővé tevő eljárások kidolgozása terén való együttműködést; összehangolják a vám- és egyéb ellenőrző szervek tevékenységét annak érdekében, hogy a behozatalkor és kivitelkor esedékes hivatalos ellenőrzéseket, a lehetőségekhez mérten, egyetlen szerv végezhesse el;


d) együttműködnek a származási szabályokkal és az ezekhez kapcsolódó vámeljárásokkal összefüggő minden kérdésben; és


e) az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással összhangban együttműködnek minden vámérték-megállapítási kérdésben, különösen azzal a céllal, hogy közös álláspontra jussanak a megállapítási kritériumok alkalmazásában, a jelző és referencia indexek használatában, a működési vonatkozásokban és a munkamódszerekben.

(2) A munkamódszerek javítása, valamint a vámügyletek átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a Felek:


a) biztosítják a legmagasabb szintű egység fenntartását a vonatkozó nemzetközi egyezmények elveit tükröző intézkedések és e terület eszközeinek alkalmazásával az egyes Felek jogszabályaiban előírtak szerint;


b) további lépéseket tesznek, ahol lehetséges, a vámhoz szükséges dokumentációban szereplő adatok számának csökkentése, egyszerűsítése és szabványosítása irányában, ideértve a nemzetközi szabványokon alapuló, és a lehetőségekhez mérten kereskedelmileg hozzáférhető információra támaszkodó egységes behozatali vámokmány vagy adatüzenet és az egységes kilépési vámokmány vagy adatüzenet használatát;


c) lehetőség szerint együttműködnek a behozatallal, kivitellel és vámeljárásokkal összefüggő jogalkotási és gyakorlati kezdeményezésekben, valamint az üzleti körnek nyújtott szolgáltatások javítása érdekében, a lehetőségekhez mérten;


d) megfelelő esetben együttműködnek a technikai segítségnyújtásban, ideértve szemináriumok és kihelyezések szervezését;


e) együttműködnek a vámeljárások számítógépesítésében, és ahol lehetséges, közös szabványok kialakítása érdekében;


f) a nemzetközi vámszabályokat és -szabványokat alkalmazzák, beleértve – lehetőség szerint – a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, felülvizsgált Kiotói Egyezmény lényeges elemeit;


g) a lehetőségekhez mérten közös álláspontot alakítanak ki a vámokkal kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Vámigazgatások Világszervezet (WCO), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD);

h) az 1994. évi GATT X. cikkével összhangban hatékony és azonnali eljárásokat biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a vám- vagy más szervek árubehozatalt vagy -kivitelt érintő igazgatási tevékenysége, döntései és határozati elleni fellebbezési jog gyakorlását; és


i) együttműködnek, ahol lehetséges, az átrakási műveletek és a saját területükön áthaladó árutovábbítás megkönnyítése érdekében.


(3) A Felek megállapodnak, hogy kereskedelmi és vámügyi rendelkezéseiket és eljárásaikat a következőkre alapozzák:


a) olyan jogszabályok, amelyek nem sújtják indokolatlan teherrel a gazdasági szereplőket, nem akadályozzák a csalás elleni fellépést, és további könnyítéseket nyújtanak a magas szinten megfelelő gazdasági szereplőknek;


b) a törvényes kereskedelem védelme a jogszabályi követelmények hatékony végrehajtása révén;


c) modern vámtechnikák alkalmazása, ideértve a kockázatértékelést, az egyszerűsített vámáru beléptetési és kiadási eljárásokat, a vámáru kiadást követő ellenőrzéseket és a vállalati ellenőrzési módszereket, a kereskedelmi adatok bizalmas jellegének a mindkét Félnél alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban történő tiszteletben tartásával. Mindkét Fél megteszi a szükséges intézkedéseket a kockázatértékelési módszerek hatékonyságának biztosítására;


d) átlátható, hatékony, és lehetőség szerint egyszerűsített eljárások a költségek csökkentése és a gazdasági szereplők számára a kiszámíthatóság növelése érdekében;


e) mind a behozatali, mind a kiviteli műveletek esetében a gazdasági szereplők és a vámigazgatósági szervek, illetve a vám- és egyéb szervezetek közötti, számítógépes technológián alapuló rendszerek kifejlesztése. Ezek a rendszerek a vámok, adók és más illetékek elektronikus átutalás útján történő megfizetésére is szolgálhatnak;

f) a tarifális besorolásról és a származási szabályokról szóló, előzetes kötelező érvényű döntésekre vonatkozó szabályok és eljárások. Egy döntés bármikor módosítható vagy visszavonható, de kizárólag az érintett gazdasági szereplő értesítését követően és visszamenőleges hatály nélkül, kivéve, ha a döntés helytelenül vagy hiányosan szolgáltatott információk alapján született;


g) olyan rendelkezések, amelyek egyszerűsített vagy az érkezést megelőző vámeljárások vagy folyamatok révén elvben megkönnyítik az áruk behozatalát; és


h) olyan behozatali rendelkezések, amelyek nem tartalmaznak a szállítást megelőző vizsgálatról szóló WTO-megállapodásban foglalt, szállítás előtti vizsgálatra vonatkozó követelményt;


i) olyan szabályok, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok vagy eljárási követelmények kisebb megszegéséért kirótt szankció arányos, és alkalmazása nem vezet indokolatlan késedelemhez a vámkezelés során, az 1994. évi GATT VIII. cikkével összhangban.


(4) A Felek megállapodnak a következőkben:


a) a vámmal kapcsolatos jogalkotási javaslatokkal vagy általános eljárásokkal összefüggő lényeges kérdésekről a gazdasági szereplőkkel időben folytatott konzultációk szükségessége. E célból mindkét Fél az igazgatóságok és a gazdasági szereplők közötti megfelelő konzultációs mechanizmusokat hoz létre;


b) a vámmal kapcsolatos új jogszabályok és általános eljárások, illetve módosításaik közzététele – lehetőség szerint elektronikus úton – és megismertetése, legkésőbb az említett jogszabályok és eljárások hatálybalépésekor. A Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a gazdasági szereplőket érintő általános információkat, például a vámhivatalok nyitvatartási rendjét, ideértve a kikötőkben és határátkelőhelyeken működő hivatalokat és a tájékoztatási célra kijelölt kapcsolattartó helyeket.

c) a gazdasági szereplők és a vámigazgatási szervek közötti együttműködés elősegítése a WCO által közzétetteken alapuló, tárgyilagos és nyilvánosan hozzáférhető egyetértési megállapodások alkalmazása révén; és


d) annak biztosítása, hogy vámügyi és ehhez kapcsolódó követelményeik és eljárásaik továbbra is eleget tegyenek a kereskedői közösség elvárásainak, és a legjobb gyakorlatot kövessék.


(5) Az (1)–(4) bekezdés ellenére mindkét Fél vámigazgatásai kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben az együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló 2001. június 13-i kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban.


80. cikk Vámérték-megállapítás

A Felek közötti kereskedelemben alkalmazott vámérték-megállapítási szabályokra az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás vonatkozik, az említett megállapodás 20. cikkében, valamint III. mellékletének (2), (3) és (4) bekezdésében előírt fenntartások és választási lehetőségek nélkül.


81. cikk


A vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó különbizottság


(1) A Felek létrehozzák a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó különbizottságot, amelynek tagjai a Felek képviselői. A különbizottság a Xxxxx által előzetesen egyeztetett időpontban és napirend szerint ülésezik. A különbizottság elnöki tisztségét a Xxxxx felváltva töltik be. A különbizottság a Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

(2) A különbizottság feladatai közé tartoznak a következők:


a) a 79. és 80. cikk, a III. melléklet és bármilyen egyéb, a piacra jutással összefüggő vámügyi kérdés végrehajtásának és kezelésének felügyelete;


b) fórum, amelyen a Felek egyeztethetnek és tárgyalhatnak minden vámügyi kérdésről, ideértve különösen a származási szabályokat és az ezekhez kapcsolódó vámeljárásokat, az általános vámeljárásokat, a vámérték megállapítását, tarifarendszereket, vámnómenklatúrákat, vámügyi együttműködést és a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtást;


c) a származási szabályok és a kapcsolódó vámeljárások, az általános vámeljárások és a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás kidolgozására, alkalmazására és végrehajtására vonatkozó együttműködés javítása;


d) a Felek által meghatározott bármilyen egyéb kérdés.


(3) Az e cikkben említett feladatok teljesítése céljából a Felek eseti ülések megtartásáról állapodhatnak meg.


82. cikk


A kedvezményes elbánás alkalmazása


(1) A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés alapvető fontosságú az e cím értelmében nyújtott kedvezmények végrehajtása és ellenőrzése tekintetében, és újólag megerősítik a származással összefüggő szabálytalanságok és csalás – ideértve a vámbesorolást és vámérték megállapítását – elleni harcra vonatkozó kötelezettségvállalásukat.

(2) Ebben a tekintetben egy Fél átmenetileg felfüggesztheti az e cím értelmében valamilyen termékre vagy termékekre biztosított kedvezményes elbánást, amennyiben az említett Fél e cikkel összhangban megállapítja, hogy a másik Fél az említett termék vagy termékek tekintetében rendszeresen elmulasztja az igazgatási együttműködést, illetve csalást követ el.


(3) E cikk alkalmazásában az igazgatási együttműködés rendszeres elmulasztásának a következők minősülnek:


a) az igazgatási együttműködés hiánya, például a származási bizonyítványok kiállításáért és ellenőrzéséért felelős vám- vagy kormányzati hatóságok nevéről és címéről, illetve a bizonyítványok hitelesítésére használt bélyegzők mintáiról való tájékoztatás elmulasztása, vagy szükség esetén az említett információk frissítésének elmulasztása;


b) a tevékenység rendszeres elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése a termékek származó helyzetének ellenőrzése, a III. mellékletben foglalt egyéb követelmények teljesítése és a származási szabályok megszegésének feltárása vagy megakadályozása terén;


c) a másik Fél kérésére a származás igazolására vonatkozó újabb ellenőrzés elvégzésének, illetve az eredmények időben történő közlésének rendszeres megtagadása vagy indokolatlanul késedelmes teljesítése;


d) az igazgatási együttműködés hiánya vagy rendszeres elmulasztása a magatartás ellenőrzése terén olyan esetben, amikor származással összefüggő csalás tételezhető fel. E célból valamelyik Fél feltételezheti a csalás tényét többek között olyankor, amikor egy termék vagy termékek e megállapodás szerint történő behozatala jócskán meghaladja a másik Fél szokásos termelési és kiviteli képességének szintjét.

(4) Az a Fél, amelyik az igazgatási együttműködés rendszeres elmulasztását tapasztalja, illetve csalást tételez fel, az e cikkben meghatározott átmeneti felfüggesztés bevezetését megelőzően a helyzet alapos vizsgálatához szükséges vonatkozó tájékoztatással látja el a Társulási Bizottságot, a Xxxxx számára elfogadható megoldás megtalálása céljából. Az említett Fél egyidejűleg az importőröknek szóló felhívást tesz közzé saját hivatalos lapjában, megnevezve azt a terméket vagy termékeket, amely tekintetében az igazgatási együttműködés rendszeres elmulasztását tapasztalja, illetve csalást feltételez. A közzététel jogi következményeit a Felek nemzeti jogszabályai határozzák meg.


(5) A (4) bekezdésben említett információról való értesítést követő 10 napon belül a Felek konzultációkat tartanak a Társulási Bizottságban. Amennyiben a Felek a konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül nem tudnak olyan megoldást találni, amellyel elkerülhető a kedvezményes elbánás átmeneti felfüggesztése, az érintett Fél ideiglenesen felfüggesztheti a szóban forgó termékre vagy termékekre vonatkozó kedvezményes elbánást.


Az átmeneti felfüggesztés nem lépheti túl az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértéket.


(6) Az e cikk szerinti átmeneti felfüggesztésről annak elfogadását követően haladéktalanul értesíteni kell a Társulási Bizottságot. A felfüggesztés nem haladja meg a hat hónapos időtartamot, amely meghosszabbítható. A Felek a felfüggesztésekről időszakos egyeztetéseket folytatnak a Társulási Bizottságban, különösen azok eltörlése érdekében, amint azt a körülmények lehetővé teszik.

4. szakasz


Szabványok, technikai szabályok és megfelelőségértékelési eljárások


83. cikk Célkitűzés

E szakasz célja az árukereskedelem megkönnyítése és növelése a kereskedelem indokolatlan akadályainak kiküszöbölésével és megelőzésével, mindazonáltal a Felek törvényes célkitűzéseinek és a megkülönböztetésmentesség elvének figyelembevételével, a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás (a TBT-megállapodás) értelmében.


84. cikk Alkalmazási kör

E szakasz rendelkezései az árukereskedelemre vonatkoznak, a TBT-megállapodásban meghatározott szabványok, technikai szabályok és megfelelőségértékelési eljárások területén. A rendelkezések nem vonatkoznak az e fejezet 5. szakaszába tartozó intézkedésekre. A kormányzati szervek által közbeszerzési célokból készített technikai szabályok nem tartoznak e szakasz rendelkezéseinek hatálya alá, azokkal e rész IV. címe foglalkozik.

85. cikk Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában a TBT-megállapodás I. mellékletében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. Ebben a tekintetben a WTO a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságának a nemzetközi szabványok, útmutatások és ajánlások kidolgozásának elveiről szóló határozata az említett megállapodás 2. és 5. cikkével és 3. mellékletével kapcsolatban szintén alkalmazni kell.


86. cikk


Alapvető jogok és kötelezettségek


A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban foglalt jogaikat és kötelezettségeiket, valamint elkötelezettségüket azon megállapodás teljes körű végrehajtására. Ebben a tekintetben és e szakasz célkitűzésével összhangban a felek az e szakasz szerinti együttműködési tevékenységeiket és intézkedéseiket az említett jogok és kötelezettségek végrehajtásának fokozása és megerősítése érdekében hajtják végre.


87. cikk


Az e megállapodás értelmében végzendő egyedi tevékenységek E szakasz célkitűzéseinek megvalósítása érdekében:

1. A Felek erősítik kétoldalú együttműködésüket a szabványok, technikai szabályok és megfelelőségértékelés területén a piacaikra való bejutás megkönnyítése érdekében, rendszereik kölcsönös megismerésének, megértésének és összeegyeztethetőségének növelése révén.

2. Kétoldalú együttműködésük során a Felek törekednek annak megállapítására, hogy milyen mechanizmusok vagy mechanizmusok együttese a legmegfelelőbb egy adott kérdés vagy ágazat számára. Az ilyen mechanizmusok szabályozási együttműködési vonatkozásokat is tartalmaznak, többek között a technikai szabályok és szabványok közelítését és/vagy egyenértékűségét, a nemzetközi szabványokhoz való igazodást, a szállító megfelelőségi nyilatkozatába vetett bizalmat, a megfelelőségértékelést végző szervek engedélyének elismerését, valamint kölcsönös elismerési megállapodásokat.


3. A Felek a kétoldalú együttműködésükben elért haladás alapján megállapodnak abban, hogy milyen külön megegyezések megkötésére van szükség a meghatározott mechanizmusok végrehajtása érdekében.


4. E célból a Felek törekednek a következőkre:


a) közös nézetek kialakítása a helyes szabályozási gyakorlatról, amely a következőket tartalmazza, de nem korlátozódik azokra:


i. átláthatóság a technikai szabályok, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésében, elfogadásában és alkalmazásában;


ii. a szabályozási intézkedések és a kapcsolódó megfelelőségértékelési eljárások szükségessége és arányossága, ideértve a szállítók megfelelőségi nyilatkozatának használatát;


iii. a nemzetközi szabványok felhasználása a technikai szabályozás alapjául, kivéve, amikor az említett nemzetközi szabványok nem bizonyulnának hatékony vagy alkalmas eszköznek a kitűzött jogos célok megvalósításához;


iv. technikai szabályok végrehajtása és piacfelügyeleti tevékenységek;

v. a technikai szabályokat támogató szükséges technikai infrastruktúra, a méréstan, szabványosítás, vizsgálat, hitelesítés és akreditáció területén; és


vi. a technikai szabályok és megfelelőségértékelési eljárások felülvizsgálatára vonatkozó mechanizmusok és módszerek;


b) a szabályozási együttműködés megerősítése, például információ, tapasztalatok és adatok cseréje, illetve tudományos és technikai együttműködés révén, a technikai szabályok minőségének és színvonalának javítása és a szabályozási erőforrások hatékony felhasználása érdekében;


c) a Felek technikai szabályainak, szabványainak és megfelelőségértékelési eljárásainak összeegyeztethetősége és/vagy egyenértékűsége;


d) a Feleknek a méréstanért, szabványosításért, vizsgálatért, hitelesítésért és akreditációért felelős állami és/vagy magánszervezetei közötti kétoldalú együttműködés támogatása és ösztönzése;


e) a nemzetközi szabványokat megállapító szervezetekben való teljes körű részvétel támogatása és ösztönzése, és a technikai szabályok alapjául szolgáló nemzetközi szabványok szerepének megerősítése; és


f) az e szakaszban tárgyalt kérdésekkel foglalkozó illetékes nemzetközi szervezetek és fórumok keretében folytatott kétoldalú együttműködésük növelése.

88. cikk


A szabványokkal, technikai szabályokkal és megfelelőségértékeléssel foglalkozó bizottság


(1) A Felek létrehoznak egy szabványokkal, technikai szabályokkal és megfelelőségértékeléssel foglalkozó különbizottságot az ebben a szakaszban meghatározott célkitűzések elérése érdekében. A Felek képviselőiből álló bizottságban mindkét Fél részéről egy-egy képviselő a társelnök. A bizottság a Felek eltérő megállapodásának hiányában évente legalább egyszer ülésezik. A bizottság a Társulási Bizottságnak számol be.


(2) A bizottság az e szakasz hatékony működésével összefüggő bármilyen kérdéssel foglalkozhat. Felelősségei és feladatai különösen a következők:


a) e szakasz végrehajtásának és kezelésének felügyelete és áttekintése. Ezzel összefüggésben a bizottság munkaprogramot állít össze, amelynek célja e szakasz célkitűzéseinek megvalósítása, különös tekintettel a 87. cikkben megfogalmazott célkitűzésekre;


b) tárgyalásra és információcserére alkalmas fórum biztosítása az ezzel a szakasszal összefüggő bármilyen kérdésben, különös tekintettel a Felek technikai szabályokkal, szabványokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal foglalkozó rendszereivel összefüggő kérdésekre, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekben elért fejlődésre;


c) konzultációra és azonnali állásfoglalásra alkalmas fórum biztosítása olyan kérdésekben, amelyek e szakasz alkalmazási körén belül és értelmében a Felek közötti kereskedelem indokolatlan akadályát jelentik vagy jelenthetik;


d) a Felek mérésüggyel, szabványosítással, vizsgálattal, hitelesítéssel, felügyelettel és akreditációval foglalkozó állami és/vagy magánszervezetei közötti együttműködés elősegítése, támogatása vagy egyéb módon történő megkönnyítése; és

e) olyan eszközök felkutatása, amelyek elősegítik a Felek piacára történő bejutást, és javítják e szakasz működését.


5. szakasz


Egészségügyi és növény- egészségügyi intézkedések


89. cikk


Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések


(1) E szakasz célkitűzése a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése az egészségügyi és növény-egészségügyi jogalkotás területén, mindazonáltal a köz-, állat- és növényegészségügyet védelmezve, a WTO az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazására vonatkozó elveinek további végrehajtásával („az SPS WTO-megállapodás”). E szakasz további célkitűzése az állatjóléti normák megvizsgálása.


(2) E szakasz célkitűzéseit a IV. melléklethez csatolt, az „állatok és állati termékek, növények és növényi termékek és egyéb áruk kereskedelmére és az állatjólétre alkalmazandó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás” révén valósítják meg.


(3) A 193. cikktől eltérve, amikor a Társulási Bizottság egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozik, olyankor a Közösségnek és Chilének egészségügyi és növény- egészségügyi kérdésekért felelős képviselőiből áll. A bizottság neve ilyenkor „egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó közös irányítóbizottság”. A bizottság feladatait a IV. melléklet 16. cikke határozza meg.


(4) A 184. cikk alkalmazásában a IV. melléklet 16. cikkének értelmében tartott konzultációk – a Felek eltérő döntésének hiányában – a 183. cikkben említett konzultációknak minősülnek.

6. szakasz Borok és szeszes italok


90. cikk


Borok és szeszes italok


A borkereskedelemről szóló megállapodást és a szeszes italok és ízesített italok kereskedelméről szóló megállapodást az V., illetve a VI. melléklet tartalmazza.


III. FEJEZET KIVÉTELEK


91. cikk


Általános kivételek záradéka


Figyelemmel arra a követelményre, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák olyan módon, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e cím egyetlen rendelkezése sem tiltja olyan intézkedések valamelyik Fél által történő elfogadását vagy végrehajtását, amelyek:


a) a közerkölcs védelméhez szükségesek;


b) az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének védelméhez szükségesek;

c) az e megállapodással nem ellentétes jogszabályok és rendeletek teljesítéséhez szükségesek, ideértve a vámok érvényesítésére, a szellemi tulajdonjogok védelmére és a megtévesztő gyakorlat megakadályozására vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket;


d) az arany vagy ezüst behozatalára vagy kivitelére vonatkoznak;


e) a nemzeti művészeti, történelmi vagy régészeti kincsek védelmére vonatkoznak;


f) a kimeríthető természeti erőforrások megőrzésére vonatkoznak, amennyiben ezeket az intézkedéseket a nemzeti termelés vagy fogyasztás korlátozásával összefüggésben vezetik be; vagy


g) a börtönmunka termékeire vonatkoznak.


92. cikk Védzáradék

(1) E cikk eltérő rendelkezésének hiányában a Felek között az 1994. évi GATT XIX. cikkének, valamint a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni. E cikk (2), (3), (4), (5), (7), (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a

(10) bekezdés meghatározása szerint az érintett termék exportőreként valamelyik Fél alapvető érdekéről van szó.


(2) Mindkét Fél haladéktalanul, és minden esetben az esemény bekövetkezésétől számított legfeljebb hét napon belül ad hoc írásbeli értesítést küld a Társulási Bizottságnak, amely tartalmazza a biztonsági vizsgálat megindítására, illetve a vizsgálat végleges megállapításaira vonatkozó összes információt.

(3) A (2) bekezdés értelmében nyújtott tájékoztatás tartalmazza különösen a vizsgálat elvégzésének alapjául szolgáló belső eljárás ismertetését és a meghallgatások és egyéb olyan alkalmak időpontjait, amikor az érdekelt Felek kifejthetik a kérdésről alkotott véleményüket. Minden Fél továbbá előzetes írásbeli értesítést küld a Társulási Bizottságnak az átmeneti védintézkedések bevezetéséről szóló döntésre vonatkozó minden információról. A Társulási Bizottságnak legalább hét nappal az intézkedések bevezetése előtt meg kell kapnia az említett értesítést.


(4) A vizsgálat végleges megállapításairól szóló értesítés megküldésekor, de még a védintézkedések az 1994. évi GATT XIX. cikke, valamint a védintézkedésekről szóló WTO- megállapodás rendelkezéseinek megfelelően történő bevezetését megelőzően az említett intézkedéseket bevezetni szándékozó Fél a Társulási Bizottság elé utalja az ügyet a helyzet alapos áttekintése és egy kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása céljából. A megoldás érdekében és az érintett Fél esetleges kérésére a Felek a Társulási Bizottságban előzetes konzultációkat tartanak.


(5) A (4) bekezdés ellenére, egyik fél sem gátolható meg intézkedések bevezetésében az 1994. évi GATT XIX. cikke, valamint a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.


(6) Az e cikkben említett védintézkedések megválasztásakor a Felek előnyben részesítik azokat az intézkedéseket, amelyek a legkisebb mértékben zavarják e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. Az intézkedések nem lépik túl a súlyos károkozás orvoslásához szükséges mértéket, és megőrzik az e cím alapján nyújtott kedvezmények szintjét/mértékét.


(7) A Felek megerősítik a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.


(8) A Felek nem gyakorolják egymás között a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében említett felfüggesztési jogot egy védintézkedés hatályának első 18 hónapja alatt, feltéve, hogy a védintézkedés a behozatal abszolút értékben történő növekedésének következménye, és az intézkedés megfelel a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás rendelkezéseinek.

(9) A védintézkedések bevezetésekor erről haladéktalanul értesítik a Társulási Bizottságot, és a Felek a Társulási Bizottságban évente egyszer konzultációt tartanak az intézkedésekről, különösen azok enyhítése vagy megszüntetése érdekében.


(10) E cikk alkalmazásában egy Fél alapvető érdekéről akkor van szó, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél a behozott termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott, abszolút mennyiségben vagy értékben mérve.


(11) Amennyiben bármelyik Fél olyan termékek behozatalát vonja ellenőrzése alá, amelyek az e cikk szerinti védintézkedések bevezetését szükségessé tevő körülményeket idézhetnek elő, erről tájékoztatja a másik Felet.


93. cikk Hiányzáradék

(1) Amennyiben e cím rendelkezéseinek teljesítése a következőkhöz vezet:


a) kritikus hiány vagy ennek veszélye élelmiszerből vagy más, az exportáló Fél számára alapvető fontosságú termékekből; vagy


b) jelentős mértékű hiány egy nemzeti feldolgozó iparág számára szükséges nemzeti alapanyagokból olyan időszakban, amikor a kormányzati stabilizációs program részeként ezeknek az anyagoknak a belföldi árát a világpiaci ár alatt tartják;


és amikor a fent említett helyzetek az exportáló Fél számára jelentős nehézségeket okoznak vagy okozhatnak, az említett Fél az ebben a cikkben megállapított feltételekkel és eljárásokkal összhangban meghozhatja a megfelelő intézkedéseket.

(2) Az intézkedések megválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt megegyezések működését. A Felek az említett intézkedéseket nem alkalmazzák olyan módon, amely azonos feltételek fennállása esetén önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést, illetve a kereskedelem rejtett korlátozását jelentené, és megszüntetik azokat, amikor a körülmények már nem indokolják további fenntartásukat. Továbbá az (1) bekezdés b) pontja értelmében elfogadott intézkedések nem szolgálják az érintett nemzeti feldolgozó iparág kivitelének vagy az iparágnak biztosított védelem növelését, és nem térnek el e megállapodás megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseitől.


(3) Az intézkedéseket bevezetni szándékozó Fél az (1) bekezdésben előírt intézkedések meghozatala előtt, illetve a (4) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben a lehető legkorábban minden vonatkozó tájékoztatást megad a Társulási Bizottságnak a Xxxxx számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A Felek a Társulási Bizottságban a nehézségek megszüntetésére alkalmas bármilyen eszközről megállapodhatnak. Ha az ügynek a Társulási Bizottság elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem születik megegyezés, az exportáló Fél bevezetheti az e cikk szerinti intézkedéseket az érintett termék kivitelére.


(4) Amennyiben az azonnali cselekvést igénylő, rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az intézkedéseket bevezetni szándékozó Fél haladéktalanul meghozhatja a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet.


(5) A Társulási Bizottságot haladéktalanul értesítik az e cikk értelmében bevezetett bármilyen intézkedésről, és a Felek időszakos konzultációkat tartanak a kérdésről a Társulási Bizottság keretében, különösen abból a célból, hogy az intézkedések megszüntetésének ütemezését meghatározzák, amint a körülmények ezt lehetővé teszik.

III. CÍM


SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELME ÉS LETELEPEDÉS


94. cikk Célkitűzések

(1) A Felek e cím rendelkezéseinek megfelelően és a GATS V. cikkével összhangban kölcsönösen liberalizálják a szolgáltatások kereskedelmét.


(2) A III. fejezet célja a beruházási környezet javítása, különös tekintettel a Felek közötti letelepedés feltételeire, a megkülönböztetésmentesség elve alapján.

I. FEJEZET SZOLGÁLTATÁSOK

1. szakasz


Általános rendelkezések


95. cikk Hatály

(1) E fejezet alkalmazásában a szolgáltatások kereskedelmének meghatározása valamilyen szolgáltatás nyújtása a következő módok egyikén:


a) az egyik Fél területéről a másik Fél területére (1. mód);


b) az egyik Fél területén a másik Fél szolgáltatást igénybevevőjének (2. mód);


c) az egyik Fél egy szolgáltatója által, a másik Fél területén való kereskedelmi jelenlétével (3. mód);


d) az egyik Fél szolgáltatója által, természetes személyeknek a másik Fél területén való jelenlétével (4. mód).

(2) Ez a fejezet valamennyi szolgáltatási ágazat kereskedelmére vonatkozik, a következők kivételével:


a) pénzügyi szolgáltatások, amelyekre a II. fejezet vonatkozik;


b) audiovizuális szolgáltatások;


c) nemzeti tengeri kabotázs; és


d) menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti légi közlekedési szolgáltatások, ideértve a belföldi és nemzetközi légi fuvarozási szolgáltatásokat, és a fuvarozási jog gyakorlásával közvetlenül összefüggő szolgáltatások, a következők kivételével:


i. repülőgépek javítási és karbantartási munkálatai, amelyek idejére a repülőgépet kivonják a forgalomból;


ii. légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje; és


iii. számítógépes helyfoglalási rendszer (CRS) szolgáltatásai.


(3) E fejezet egyetlen rendelkezése sem tartalmaz a kormányzati beszerzésre vonatkozó kötelezettséget, amely e rész IV. címének tárgya.


(4) E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a Xxxxx által nyújtott szubvenciókra. A Felek felülvizsgálják a szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó szubvencionálási rendszabályok kérdését e fejezet áttekintésének összefüggésében a 100. cikkben foglalt rendelkezések szerint, a GATS XV. cikkében foglalt rendszabályok beépítése céljából.

(5) Ez a szakasz a 2. és 3. szakaszban megállapított rendelkezések függvényében vonatkozik a nemzetközi tengeri fuvarozási és a távközlési szolgáltatásokra.


96. cikk Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:


a) „intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, jogszabály, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási tevékenység formájában vagy bármilyen más formában;


b) „egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:


i. központi, regionális vagy helyi kormányzatok és hatóságok; és


ii. nem kormányzati szervek a központi, regionális vagy helyi kormányzatok vagy hatóságok által rájuk ruházott hatáskör gyakorlásakor;


c) „szolgáltató”: bármilyen jogi vagy természetes személy, aki szolgáltatást kíván nyújtani vagy nyújt;


d) „kereskedelmi jelenlét”: bármilyen fajta üzleti vagy szakmai letelepedés, a következők révén is:


i. jogi személy alapítása, felvásárlása vagy fenntartása, vagy


ii. fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása, a másik Fél területén szolgáltatás nyújtása céljából;

e) „jogi személy”: a vonatkozó jogszabályok szerint létesített vagy egyéb módon szervezett, nyereség céljából vagy más célból létrehozott, magán- vagy kormányzati tulajdonban lévő bármilyen jogi személy, ideértve bármilyen vállalatot, trösztöt, személyegyesítő társaságot, közös vállalatot, egyszemélyes vállalatot vagy társulást;


f) „valamelyik Fél jogi személye”: a Közösség vagy tagállamai, illetve Chile jogszabályai szerint létesített vagy egyéb módon szervezett jogi személy.


Amennyiben egy jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése található a Közösség vagy Chile területén, az nem tekinthető közösségbeli, illetve chilei jogi személynek, kivéve, ha a Közösség vagy Chile területén jelentős üzleti tevékenységet folytat.


g) „természetes személy”: egy tagállam vagy Chile állampolgára, saját jogszabályaik értelmében.


97. cikk Piacra jutás

(1) A 95. cikkben meghatározott szolgáltatási módokon keresztül történő piacra jutás tekintetében mindkét Fél legalább olyan kedvező elbánásban részesíti a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit, mint a 99. cikkben említett listában megállapított és részletezett feltételek, korlátozások és körülmények értelmében előírt.


(2) Azokban az ágazatokban, amelyekben piacra jutással kapcsolatos kötelezettségeket vállaltak, a Felek a lista eltérő rendelkezése hiányában sem egy régió, sem teljes területük tekintetében nem tartanak fenn és nem fogadnak el a következőképpen meghatározható intézkedéseket:


a) a szolgáltatók számának korlátozása akár számszerű kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók formájában, akár a gazdasági szükséglet vizsgálat követelménye formájában;

b) a szolgáltatási ügyletek vagy eszközök összértékének korlátozása számszerű kvóták formájában vagy a gazdasági szükséglet vizsgálat követelménye formájában;


c) a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett szolgáltatási műveletek számának vagy a szolgáltatási kibocsátás teljes mennyiségének korlátozása kvóták formájában vagy a gazdasági szükséglet vizsgálat követelménye formájában5;


d) egy adott szolgáltatási ágazatban vagy szolgáltató által alkalmazható, az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges és ahhoz közvetlenül kapcsolódó természetes személyek számának korlátozása számszerű kvóták vagy a gazdasági szükséglet vizsgálat követelménye formájában;


e) olyan intézkedések, amelyek bizonyos fajta jogalanyokat vagy közös vállalatokat követelnek meg, illetve ezekre korlátozódnak, amelyeken keresztül a másik Fél egy szolgáltatója szolgáltatást nyújthat; és


f) a külföldi tőke részvételének korlátozása a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával.


98. cikk Nemzeti elbánás

(1) Mindkét Fél, a saját listáján szereplő ágazatokban, és a listában megállapított feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel, a szolgáltatásokat érintő valamennyi intézkedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesíti a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit, mint amilyet saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújt6.


5 A (2) bekezdés c) pontja nem vonatkozik egy félnek a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges ráfordításokat korlátozó intézkedéseire.

6 Az e cikk szerint tett egyedi kötelezettségvállalásoknak nem céljuk megkövetelni azt, hogy a Felek kárpótlást nyújtsanak a vonatkozó szolgáltatások vagy szolgáltatók idegen jellegéből származó eredendő versenyhátrányokért.

(2) Egy Fél vagy úgy teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt, hogy a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formailag megegyező elbánásban részesíti a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit, vagy úgy, hogy attól formailag eltérő elbánásban részesíti azokat.


(3) A formailag megegyező vagy formailag eltérő elbánást akkor tekintik kedvezőtlenebbnek, ha a versenyfeltételeket az egyik Fél szolgáltatásainak vagy szolgáltatóinak javára módosítja a másik Fél hasonló szolgáltatásaihoz vagy szolgáltatóihoz viszonyítva.


99. cikk


Egyedi kötelezettségvállalások listája


(1) A Felek által a 97. és 98. cikk szerint tett egyedi kötelezettségvállalásokat a VII. mellékletben megadott lista tartalmazza. Az említett kötelezettségvállalások ágazatai tekintetében minden lista meghatározza a következőket:


a) a piacra jutás feltételei, korlátai és körülményei;


b) a nemzeti elbánás feltételei és megszorításai;


c) a (3) bekezdésben említett további kötelezettségekkel összefüggő vállalások;


d) indokolt esetben a kötelezettségvállalások teljesítésének időkerete és a kötelezettségvállalások hatálybalépésének időpontja.

(2) A sem a 97., sem a 98. cikkel nem összeegyeztethető intézkedéseket a 97. cikkre vonatkozó oszlop tartalmazza. Ebben az esetben a bejegyzés a 98. cikkhez is tartozó feltételnek vagy megszorításnak tekintendő.


(3) Ha valamelyik Fél a 97. vagy 98. cikk szerinti felsorolásba nem tartozó, a szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedésekre vonatkozó egyedi kötelezettségvállalást tesz, az ilyen kötelezettségvállalásokat a lista kiegészítő kötelezettségvállalásként tartalmazza.


100. cikk Áttekintés

(1) A Felek három évvel e megállapodás hatálybalépését követően áttekintik ezt a fejezetet a liberalizáció elmélyítése, a fennmaradó korlátozások kölcsönösen előnyös csökkentése vagy megszüntetése és a jogok és kötelességek általános egyensúlyának biztosítása érdekében.


(2) A Társulási Bizottság az (1) bekezdés értelmében elvégzett áttekintést követően háromévente megvizsgálja e fejezet működését, és megfelelő javaslatokat terjeszt a Társulási Tanács elé.


101. cikk Természetes személyek mozgása

A Felek két évvel e megállapodás hatálybalépését követően áttekintik a természetes személyek mozgására (4. mód) alkalmazandó szabályokat és feltételeket azok további liberalizálása érdekében. Ez az áttekintés a természetes személyekre vonatkozó, a 96. cikk g) pontjában előírt meghatározás felülvizsgálatát is magában foglalhatja.

102. cikk Belső szabályozás

(1) Azokban az ágazatokban, amelyekben valamelyik Fél saját listájában kötelezettségeket vállalt, és annak érdekében, hogy a másik Fél szolgáltatóinak engedélyezésére és hitelesítésére vonatkozó követelményekkel és eljárásokkal összefüggő bármilyen intézkedés ne képezze a kereskedelem indokolatlan akadályát, az említett Fél törekszik arra, hogy bármely ilyen intézkedése megfeleljen a következőknek:


a) objektív és átlátható feltételeken alapul, úgymint – többek között – a szolgáltatásnyújtási alkalmasságon és képességen;


b) nem korlátozza jobban a kereskedelmet, mint az a jogos politikai célkitűzés eléréséhez szükséges;


c) nem jelenti a szolgáltatásnyújtás rejtett korlátozását.


(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a 100. cikk eljárása keretében felülvizsgálhatók annak érdekében, hogy a GATS VI. cikkében megállapított rendelkezéseket e megállapodásba történő beépítésük céljából figyelembe lehessen venni.


(3) Ha valamelyik Fél egyoldalúan vagy megállapodás alapján elismeri a valamelyik harmadik ország területén szerzett oklevelet, tapasztalatot, szakmai engedélyeket vagy tanúsítványokat, az említett Fél megfelelő lehetőséget biztosít a másik Fél számára annak bizonyítására, hogy a másik Fél területén szerzett oklevél, tapasztalat, szakmai engedélyek vagy tanúsítványok is elismerendők, illetve hasonló értelmű megállapodás vagy megegyezés megkötésére.


(4) A Felek időszakosan konzultálnak az egymás szolgáltatóinak engedélyezéséhez vagy hitelesítéséhez szükséges, bármilyen fennálló, állampolgársággal vagy állandó tartózkodással összefüggő követelmény megszüntetésének lehetőségéről.

103. cikk Kölcsönös elismerés

(1) Mindkét Fél biztosítja, hogy illetékes hatóságai a másik Fél szolgáltatója által benyújtott engedélyezési vagy hitelesítési kérelem benyújtását követően ésszerű időn belül megtegyék a következőket:


a) amennyiben a kérelem hiánytalan, döntenek a kérelemről, és a határozatról tájékoztatják a kérelmezőt; vagy


b) amennyiben a kérelem hiányos, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a kérelmezőt a kérelem helyzetéről, és arról, hogy az adott Fél nemzeti jogszabályai alapján milyen további információra van szükség.


(2) A Felek elősegítik, hogy a saját területükön működő megfelelő testületek ajánlásokat dolgozzanak ki a kölcsönös elismerésre, lehetővé téve ezáltal a szolgáltatók számára a mindkét Fél által a szolgáltatók, különösen a szakmai szolgáltatások felhatalmazására, engedélyezésére, akreditációjára, működésére és hitelesítésére alkalmazott kritériumok részben vagy egészben történő teljesítését.


(3) A Társulási Bizottság ésszerű időn belül és a vonatkozó szabályok megfelelési szintjét mérlegelve határoz arról, hogy a (2) bekezdésben említett ajánlás összhangban van-e ezzel a fejezettel. Amennyiben ez az eset áll fenn, a Felek az említett ajánlást egy, a követelmények, képesítések, engedélyek és más, az illetékes hatóságok által megtárgyalandó szabályok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodással végrehajtják.


(4) Az említett megállapodás megfelel a WTO-megállapodás, és különösen a GATS VII. cikke vonatkozó rendelkezéseinek.

(5) A Felek egyetértése esetén mindkét Fél elősegíti, hogy illetékes hatóságai eljárásokat dolgozzanak ki a másik Fél szakmai szolgáltatóinak ideiglenes engedélyezésére.


(6) A Társulási Bizottság időközönként, de legalább háromévente egyszer áttekinti e cikk végrehajtását.


104. cikk Elektronikus kereskedelem7

Felismerve, hogy az elektronikus eszközök alkalmazása számos ágazatban növeli a kereskedelmi lehetőségeket, a Felek megállapodnak a közöttük folytatott elektronikus kereskedelem fejlesztésének támogatásáról, különösen a piacra jutás és az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdések terén történő együttműködés révén.


105. cikk Átláthatóság

Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél egyedi tájékoztatásra vonatkozó bármilyen kérését, amely ehhez a fejezethez tartozó vagy ezt a fejezetet érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. A 190. cikkben említett kapcsolattartó pont kérésre minden említett kérdésről egyedi tájékoztatást nyújt a másik Fél szolgáltatóinak. A kapcsolattartó pont nem szükségszerűen a jogszabályok és rendeletek letéteményese.


7 Ennek a rendelkezésnek ebbe a fejezetbe történő beépítése nem érinti Chile álláspontját arról a kérdésről, hogy az elektronikus kereskedelem szolgáltatásnyújtásnak tekintendő-e.

2. szakasz Nemzetközi tengeri szállítás


106. cikk Hatály

(1) A 95. cikk (5) bekezdése ellenére e szakasz rendelkezéseit a Közösségen, illetve Chilén kívül letelepedett, és a Közösség vagy Chile állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságokra kell alkalmazni, amennyiben ezek hajóit az említett tagállamban vagy Chilében, az ottani jogszabályok szerint jegyezték be, és egy tagállam vagy Chile lobogója alatt hajóznak.


(2) Ez a cikk a nemzetközi tengeri szállításra vonatkozik, ideértve a háztól házig szállítást, és a tengeri szállítást is magában foglaló, intermodális szállítási műveleteket.


107. cikk Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:


a) „intermodális szállítási műveletek”: meghatározás szerint a nemzetközi szállítmányok háztól házig szállításának intézésére, és ebből a célból más szállítási módok szolgáltatóival való közvetlen szerződésre vonatkozó jog;


b) „nemzetközi tengeri szolgáltató”: a nemzetközi szállítmányokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személy, azaz tengeri szolgáltatások, rakománykezelés, tárolási és raktározási szolgáltatások, vámkezelési szolgáltatások, konténerállomás és lerakat, ügynökségi és fuvartovábbítási szolgáltatások.

108. cikk


Piacra jutás és nemzeti elbánás


(1) Tekintettel a liberalizációnak a nemzetközi tengeri szállítás terén a Felek között fennálló szintjére:


a) a Felek továbbra is hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi tengeri piachoz és forgalomhoz való korlátozás nélküli hozzáférés elvét, kereskedelmi és megkülönböztetéstől mentes alapon;


b) az egyes Felek továbbra is legalább olyan kedvező elbánásban részesítik a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy szolgáltatói által üzemeltetett hajókat, mint saját hajóikat, tekintettel – többek között – a kikötők igénybevételére, a kikötők infrastruktúrájának és kiegészítő tengeri szolgáltatásainak igénybevételére, a vonatkozó illetékekre és díjakra, vámlétesítményekre, a horgonyzóhelyek elosztására és a be- és kirakodási lehetőségekre.


(2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazásakor a Felek vállalják a következőket:


a) a jövőben harmadik országokkal megkötendő kétoldalú megállapodásaikban nem vezetnek be rakománymegosztási záradékot, kivéve azokat a rendkívüli körülményeket, amikor az érintett Fél vonalhajózási társaságainak egyébként nem lenne valós lehetőségük az érintett harmadik országgal rendszeres kereskedelmi hajózási tevékenységet folytatni;


b) megtiltják a rakománymegosztási megegyezéseket a száraz és folyékony ömlesztett rakományokról szóló jövőbeli kétoldalú megállapodásokban;


c) e megállapodás hatálybalépésekor megszüntetnek minden egyoldalú intézkedést, valamint igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásra a nemzetközi tengeri szállításban.

(3) Saját területén mindkét Fél engedélyezi a másik Fél nemzetközi tengeri szolgáltatóinak kereskedelmi jelenlétét, legalább olyan kedvező letelepedési és működési feltételekkel, mint amilyeneket saját vagy bármely harmadik ország szolgáltatóinak nyújt – amelyik feltétel kedvezőbb

– és a saját listájában foglalt feltételeknek megfelelően.


3. szakasz Távközlési szolgáltatások


109. cikk Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:


a) „távközlési szolgáltatások”: az elektromágneses jelek – hang, adat, kép és ezek bármilyen kombinációja – továbbítása, a műsorszolgáltatás8 kivételével. Ezért az ebben az ágazatban vállalt kötelezettségek nem vonatkoznak a tartalomszolgáltatásból álló gazdasági tevékenységre, amely a továbbításhoz távközlési szolgáltatást igényel. A távközlési szolgáltatással továbbított tartalomszolgáltatására a Xxxxx által más vonatkozó ágazatokban tett egyedi kötelezettségvállalások vonatkoznak.


b) „szabályozó hatóság”: az e szakaszban említett kérdésekkel kapcsolatos szabályozási feladatokkal megbízott szerv vagy szervek.


8 A műsorszolgáltatás a televízió- és rádióműsorok jeleinek a nagyközönséghez való eljuttatásához szükséges, megszakítás nélküli átviteli láncként határozható meg, amelybe nem tartoznak bele a résztvevők közötti hozzájárulási kapcsolatok.

c) „alapvető távközlési berendezés”: olyan nyilvános távközlési továbbítási hálózat és szolgáltatás:


i. amelyet kizárólag vagy elsődlegesen egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató nyújt; és


ii. amelynek szolgáltatásnyújtás céljából történő helyettesítése gazdaságilag vagy technikailag nem kivitelezhető.


110. cikk Szabályozó hatóság

(1) A távközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai elkülönülnek az alapvető távközlési szolgáltatóktól, és azoknak nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel.


(2) A szabályozó hatóságok határozatai és az általuk alkalmazott eljárások minden piaci résztvevő tekintetében pártatlanok.


(3) A szabályozó hatóság határozata által érintett szolgáltatónak jogában áll az említett határozat ellen fellebbezni.


111. cikk Szolgáltatásnyújtás

(1) Amennyiben a szolgáltatás engedélyhez kötött, az engedélyezés feltételeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszik, és az engedélykérelemre vonatkozó döntés meghozatalához általában szükséges időtartamot is nyilvánosságra hozzák.

Document Metadata

Filed: May 29th, 2012