Vállalkozási feltételek Németországban és Ausztriában

2023

2023

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa

Kiadja az MKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Való-Xxxxx Xxxxx, ügyvezető

Szerzők: Xxxx Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx

Nyodai előkészítés és nyomdai kivitelezés: Pátria Nyomda Zrt.,

Felelős vezető: Xxxxxxx Xxxxxxx vezérigazgató

Tartalomjegyzék

Előszó 7

Vállalkozási feltételek németországban 9

Vállalkozási feltételek németországban vállalkozási szerződés

(„Werkvertrag”) keretében 10

Tevékenység-bejelentés igazolása – Gewerbe-anmeldung 12

Kézműves kamarai jegyzékbe történő bejegyzés 13

Adóhatósági igazolás 17

Idegenrendészeti és népesség-nyilvántartási előírások 18

Bérek 18

A munkavállalók szakmai végzettsége 21

Kiküldetési szabályok 21

Kiküldetési törvény, minimálbér-törvény 23

Bejelentési kötelezettség a kiküldetési törvény alapján 28

Bejelentési kötelezettség a minimálbér-törvény alapján 29

Megbízói felelősségvállalás 30

Építőipari szabadságpénztár (Ulak) 30

Állványzatépítési és -szerelési szabadságpénztár 30

A vállalkozási szerződés vizsgálata 30

Tudnivalók szállítmányozók, fuvarozók, személyszállító, valamint

vállalkozási szerződéses cégek gépkocsivezetői részére 33

Vállalkozási feltételek németországban munkaerő-kölcsönzés („Arbeitnehmerüberlassung”) keretében 34

Bérezési feltételek 35

Egyéni vállalkozók, egyéni vállalkozások 39

Társadalombiztosítás 44

Színlelt egyéni vállalkozás problémaköre 46

Egyéni vállalkozók társas vállalkozási formái 47

Polgári jogi társaság (német rövidítése: GBR) 47

Vállalkozói társaság 48

Gmbh & XX.XX 49

Részmunkaidős foglalkoztatási formák 49

Speciális tudnivalók németországban 53

A cégek adóztatása 53

Munkavédelem 56

Személygépkocsi használata 57

Lakcímbejelentési kötelezettség 59

Rádió, televízió előfizetés 60

Vállalkozási feltételek ausztriában 62

Tevékenység bejelentése 62

Megbízói felelősségvállalás 64

Iparűzési feltételek határon átnyúló szolgáltatás esetén 65

Szakmai felelősségbiztosítás 67

Iparűzési feltételek ausztriában letelepedve (vállalkozást alapítva) 67

Építészek, mérnökök határon átnyúló szolgáltatásnyújtásával,

illetve ausztriai letelepedésével kapcsolatos tudnivalók 68

Idegenrendészeti előírások 68

Kiküldött munkavállalók bejelentése 69

Foglalkoztatói igazolás (Dienstzettel) 70

Kiküldött munkavállalók bérezése 70

Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalók 70

Munkaügyi ellenőrzések 73

Munkaidő, szabadság 74

Építőipari szabadságpénztár (BUAK) 75

Építőipari munkavégzés bejelentése a munkavédelmi felügyelőségen 77

Speciális tudnivalók ausztriában 78

Telephely létesítése 78

Általános forgalmi adó (ÁFA) 81

Általános tudnivalók 83

Kiküldetés – A1-igazolás 83

Európai egészségbiztosítási kártya 93

A munkavállalók bérezése 94

A munkavállalók adózása 96

Szociális hozzájárulási adó, járulékok 97

Szakképzési hozzájárulás 101

Iparűzési adó 101

Innovációs járulék 103

Munkaszerződés és kiküldetés 104

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezelés – GDPR 106

Hasznos linkek 107

Mellékletek 109

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó!

A magyar gazdaságnak évszázadokra visszanyúló, jelentős német és osztrák piaci irá- nyultsága napjainkban is jellemző. Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta a hazai vállalkozások életében számos új jogszabály és piaci körülmény vált fontossá, melyek ismerete nélkül nem lehet sikeresen vállalkozni ezekben az országokban.

A határon átnyúló építőipari szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások több éve meg- szűntek már, lehetővé vált a munkaerő-kölcsönzés is, valamint a magyar munkavál- lalók is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát németországi és ausztriai székhelyű munkáltatóknál.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével adja közre tájékoztató kiadványát „Vál- lalkozási feltételek Németországban és Ausztriában – 2023” címmel. A kiadvány részletes ismertetést ad azokról a tudnivalókról, amelyeket a vállalkozóknak német- országi és ausztriai tevékenységük végzése során mindenképpen figyelembe kell ven- niük. A naprakész információkat tartalmazó kiadvány hasznos segítséget nyújt mind- azoknak, akik már évek óta jelen vannak a német és az osztrák piacon, mind pedig azon vállalkozások részére, amelyek ezután kívánnak aktív piaci szereplőkké válni.

A kiadvány összefoglaló információkat ad a németországi és ausztriai foglalkoztatási és vállalkozási előírásokról, valamint az egyéni vállalkozók lehetőségeiről és a munka- erő-kölcsönzés feltételeiről.

Xxxx Xxxxxx

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiumának elnöke

Vállalkozási feltételek Németországban

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően Magyarország és az Európai Unió többi tagországa közötti áruforgalomban és tőkemozgásban, valamint a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áram- lásában a magyar-EU csatlakozási szerződés (CSSZ) egyes fejezeteiben foglaltak az irányadóak.

2011. májusától teljes mértékben megnyílt a lehetőség a magyar munkavállalók németországi foglalkoztatására, megszűnt a munkavállalási engedély kötelezettség az egyéni munkavállalók és a csoportos munkavégzésre kiküldött munkavállalók ese- tében is.

Ennek következtében:

• magyar munkavállaló Németországban munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható közvetlen németországi bejegyzésű vállalkozásnál, német munkaügyi és foglalkoztatási feltételek szerint;

• munkavállalók csoportos kiküldetése esetén megszűnt a magyar-német vállalkozási szerződéses kormánymegállapodásban előírt engedélyezési el- járás és a munkavállalási engedélyek kiadásához előírt és kötelezően betar- tandó feltételek, gyakorlatilag hatályát vesztette a kormánymegállapodás;

• lehetővé vált az engedélyhez kötött, legális munkaerő-kölcsönzés a 2017. áp- rilis 1-jétől hatályos német munkaerő-kölcsönzési törvény feltételei szerint.

Vállalkozási feltételek Németországban vállalkozási szerződés („Werkvertrag”) keretében

2011. május 1-jétől minden határon átnyúló szolgáltatás a szolgáltatások szabad áramlása keretében a kiküldött munkavállalókra nézve munkavállalási engedély nélkül végezhető Németországban.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a szolgáltatások szabad áramlása EU-alapjog ke- retében munkaerő-kölcsönzés változatlanul csak a magyar és a német hatóság engedélyével folytatható (ld. munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fejezet).

A német joggyakorlat, a magyarhoz hasonlóan, élesen elkülöníti a vállalkozási szer- ződésekre és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó foglalkoztatási feltételeket. A né- metországi vállalkozás során, a vállalkozási szerződés összeállításakor és a szerződés teljesítésekor fokozatosan ügyelni kell arra, hogy ezek a szigorúan elhatárolandó fel- tételek ne mosódjanak össze, ellenkező esetben a német ellenőrző szervek szigorú szankciókat alkalmazhatnak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenység során illegális munkaerő-kölcsönzés valósul meg vállalkozási szerződés teljesítése helyett. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség tájékoztató füzetben foglalta össze a vállalkozási szerződés és a munkaerő-kölcsönzés fontosabb ismérveit.

Ezeket, az Ügynökség által bemutatott legjellemzőbb ismérveket az alábbi táblá- zatban mutatjuk be:

Vállalkozási szerződés	Munkaerő-kölcsönzés
Munkavégzéssel elérhető konkrétan meghatározható teljesítmény (pl. egy családi ház felépítése)	Munkavállalók kölcsönzése munkavégzésre, előre meg nem határozható teljesítmény keretében
A megrendelő célja: a kivitelező által teljesített megbízás eredménye	A megrendelő (kölcsönvevő) célja: az általa meghatározott feladatok elvégeztetése a munkavállalókkal
A kivitelező maga határoz a munkafolyamatokról	A kivitelezőnek (kölcsönzőnek) nincs beleszólási joga a munkafolyamatokba (mivel a munkavállalók a kölcsönvevő által foglalkoztatottak csoportjába tagozódnak a munkavégzés során)
A kivitelező a szerződéses kereteken belül a teljesítés folyamatait időben szabadon oszthatja el	A kivitelező (kölcsönző) időbeli korlátok közé kényszerül a megrendelő (kölcsönvevő) által meghatározott időbeli feltételek miatt
A kivitelező maga határozza meg a napi munkaidőt és a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő létszámát	A napi munkaidőt és az alkalmazandó munkavállalói létszámot a kölcsönvevő határozza meg
A kivitelező utasítási és felügyeleti jogokat gyakorol munkavállalói felett a szerződés teljesítése során	A kivitelezőnek (kölcsönzőnek) nincs utasítási és felügyeleti joga munkavállalói felett
A kivitelező munkavállalói a szerződés teljesítése során nem tagozódnak a megrendelő munkavállalói állományába, még abban az esetben sem, ha mindkét fél munkavállalói egyazon munkahelyen dolgoznak	A kivitelező munkavállalói betagozódnak a megrendelő (kölcsönvevő) munkavállalói állományába és a munkafolyamatokba
A kivitelező az elvégzett munkáért garanciális felelősséggel tartozik	A kivitelező (kölcsönző) a kikölcsönzött munkavállalót köteles lecserélni, amennyiben pl. nem megfelelő szakképzettségű, tehát nem bír garanciális felelősséggel
A kivitelezőnek kártérítési kötelezettsége származik minőségi problémák miatt	A kivitelezőnek (kölcsönzőnek) nem származik kártérítési kötelezettsége, ha a munkavállaló minőségi problémát okoz
A megrendelő szerződéstől való elállási joga a késedelmes teljesítés miatt	A megrendelő (kölcsönvevő) szerződéstől való elállási joga a munkavállaló késedelmes kikölcsönzése miatt
A megrendelő kötelezettsége a szerződés eredményes teljesítése utáni fizetésre	Ledolgozott órák utáni bérfizetés a kivitelezővel (kölcsönzővel) előre egyeztetett óraelszámolás alapján
A megrendelő kötelezettsége a minőségileg kifogástalan mű átvételére	A megrendelő (kölcsönvevő) kötelezettsége a munkavállaló teljesítményének elfogadására

Jóllehet az Európai Unión belül alapvető törekvés, hogy a határon átnyúló szolgál- tatást nyújtó vállalkozások tevékenységét a lehető legkevesebb adminisztrációs teher akadályozza, országonként, így Németországban is számos hatósági előírást kell betartani a tevékenység folytatása során.

Tevékenység-bejelentés igazolása – Gewerbe-Anmeldung

Német belső rendelkezések írják elő, hogy minden Németországban tevékenykedő cégnek tevékenységét a telephelye, vagy a munkavégzés helye szerint illetékes helyi önkormányzatnál (Landratsamt/Gewerbeamt, az elnevezés tartományonként és vá- rosonként is változhat) be kell jelenteni. A bejelentés formanyomtatványon történik, amelyhez csatolni kell

• a magyarországi cégbejegyzés másolatát, hiteles fordítását,

• a nem önálló telephely vezetőjének személyi okmányait,

• a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint

• a kézműves kamarai bejegyzést (amennyiben fennáll ez a kötelezettség az adott tevékenységre, ld. lejjebb).

A formanyomtatvány a tevékenységet bejelentő cég legfontosabb adatait tartalmaz- za (a vállalkozás megnevezése, magyarországi és németországi címe, telefon és fax száma, e-mail címe, a vállalkozás képviselőjének neve, a vállalkozás tevékenységi köre). A tevékenység-bejelentés igazolását az illetékes hivatal minden esetben kiadja (mivel nem tevékenység engedélyezésről van szó!), a kiadásról szóló ille- ték (általában kb. 20 Euró) befizetése után.

Xxxxx eldöntésében, hogy mely önkormányzatnál kell a tevékenységet bejelenteni, az az irányadó, hogy a cég Németországban egy ún. németországi állandó – de nem ön- álló, azaz a magyar anyacégtől nem független – telephelyet üzemeltet-e, vagy sem. Ha üzemeltet, akkor a telephely címe szerinti önkormányzat az illetékes, ha nem üzemeltet, akkor a teljesítés helyszíne szerinti önkormányzatnál kell a bejelentést megtenni.

Állandó, nem önálló telephely létesítése esetén a magyar cég a németországi vállal- kozási szerződéses tevékenységével összefüggő összes adminisztrációs feladatot egy helyen végzi. E telephely egyben a különböző német hatóságokkal, cégekkel történő kapcsolattartás fő bázisa, a magyar cég németországi „postacíme”. Az állandó telep- helynek nem kell klasszikus értelemben vett irodahelyiségnek lennie, lehet lakásban, de munkásszálláson, szállodában is.

Amennyiben a cég állandó, nem önálló telephelyet nem jelent be, tevékenységét min- dig annál az önkormányzatnál kell bejelentenie, ahol a vállalkozási szerződés teljesíté- sének helyszíne (gyakorlatilag a munkavállalók foglalkoztatásának helyszíne) található.

A tevékenység-bejelentés során két gyakran előforduló hibaforrásra szükséges a figyelmet felhívni:

1. A tevékenységi körök bejelentésénél mindenképpen célszerű minden olyan tevékenységi kört részletesen felsorolni, amelyben a cég vállalkozási szerző- déses keretben működni kíván.

Komoly problémák adódhatnak abból, ha egy önkormányzati ellenőrzés során kiderül, hogy pl. a kőművesmunkával kapcsolatos tevékenységre bejelentett cég festési munkákat is végez, ugyanakkor ezt a tevékenységét elmulasztotta előzetesen bejelenteni.

2. A vállalkozási szerződéses tevékenységet a magyarországi székhelyű, magyar munkavállalókat németországi munkavégzésre kiküldő cég németországi telephelye kizárólag nem önálló telephelyként gyakorolhatja. Ennek megfelelően a tevékenység-bejelentésnél is csak ez a fajta tevékenységi for- ma (formanyomtatványon: unselbstständige Zweigstelle) tüntethető fel.

Kézműves kamarai jegyzékbe történő bejegyzés

A kézművesipari tevékenységek gyakorlását Németországban külön rendelet szabályoz- za (Handwerksordnung). A rendelet felsorolja, hogy mely tevékenységek gyakorlásához szükséges szakmai hatósági engedély, és mely tevékenységek azok, amelyeket engedély nélkül kell kötelezően bejegyeztetni. Az engedélyköteles tevékenységek bejegyzése csak azon cégek számára lehetséges, amelyek a tevékenység gyakorlásához szükséges isme- retekkel rendelkező vezető beosztású munkavállalót alkalmaznak. A szakmai ismere- teket az ún. mestervizsgáról szóló bizonyítvánnyal, európai uniós vállalkozások ese- tében pedig a német mestervizsgával egyenértékű külföldi végzettséggel kell igazolni. A mestervizsga-igazolás bemutatása alól a rendelet lehetőséget ad felmentés kérésére olyan esetekben, ha a mestervizsga letétele a cég vezető munkatársa számára „méltány- talanul nagy” megterhelést jelentene. A felmentés megadásáról a kézműves kamarák mestervizsga-bizottságai döntenek.

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal a külföldi szakmai végzettséget igazoló okmányok és bizonyítványok németországi elismertetésének megkönnyítésére 2020. február 1-től új szolgáltatást vezetett be.

A Szolgáltatási Központ, német nevén Zentrale Servicestelle Berufsanerkennung (ZSBA), feladata, hogy egy tulajdonképpeni „előszűrést“ végezzen azon munkaválla- lók körében, akik Németországban szeretnének munkát vállalni, amihez szükséges- sé válik külföldön szerzett szakmai végzettségük németországi elismertetése az adott szakmai hatóságnál (a mi esetünkben a kézműves kamaráknál).

Jóllehet a Szolgáltatási Központ elsődleges célja, hogy a németországi munkaerőhi- ány enyhítésére külföldi szakemberek németországi cégeknél történő foglalkoztatását segítse elő, szolgáltatásai a magyar vállalkozások németországi tevékenységét is meg- könnyíti.

A Szolgáltatási Központ a segítségért hozzá fordulók részére tanácsot ad abban, hogy milyen okmányokat és igazolásokat kell benyújtani az engedélyező szakmai hatósághoz, segít eligazodni a vonatkozó jogszabályok értelmezésében, egyben tájékoztatást is ad a helyi hatósági engedélyezés menetéről. Mindezzel a szakmai engedélyező hatóságok munkáját kívánja tehermentesíteni, egyben az eljárás lebonyolítását gyorsítani is.

A Szolgáltatási Központ a bonni székhelyű Külföldi- és Szakmai Munkaerőközvetíté- si Központi Hivatal (ZAV) székhelyén kapott elhelyezést.

Az érdeklődők a hivatallal a modern kommunikáció minden eszközével kapcsolatba tudnak lépni, így e-mail-ben, telefonon vagy chat-vonalon.

A Szolgáltatási Központ tevékenységének részletes leírása a www.make-it-in-germany. com alatt is megtalálható.

Azoknak a gazdasági tevékenységeknek a listáját, melyeknek a gyakorlását a kézmű- ves jegyzékbe engedéllyel vagy engedély nélkül be kell jegyeztetni, a kézműves ren- delet melléklete tartalmazza. A bejegyeztetés elmulasztása szankciót von maga után.

A német kézműves kamarai jegyzékbe mestervizsga igazolásával kötelezően be- jegyzendő (azaz engedélyköteles) tevékenységek listája

1. Ácsmunkák

2. Állványozás

3. Asztalosmunkák

4. Bádogos munkák

5. Xxxxx építészet

6. Cégtábla- és fényreklám gyártás

7. Cukrászipari tevékenység

8. Csempe-, padlócsempe- és mozaikburkolás

9. Csónak- és hajógyártás

10. Elektromos gépipari termékek gyártása

11. Elektrotechnikusi munkák

12. Erőgép-műszerész munkák

13. Fajáték-gyártás esztergálással

14. Fémfeldolgozás

15. Festés, lakkozás

16. Fegyvergyártás

17. Finommechanikai műszerész munkák

18. Fodrászat

19. Fogtechnikusi tevékenység

20. Fűtésszerelés

21. Gépjárműabroncs szerelés, javítás, galvanizálás

22. Gépjármű technika

23. Gipszvakolat készítés

24. Hentesipari tevékenység

25. Hő- és hangszigetelés

26. Hűtőrendszer szerelés

27. Információs műszerész munkák

28. Xxxxx szakipar, hordókészítés

29. Kályha- és légfűtésszerelés

30. Karosszéria lakatos munkák

31. Kéményseprés

32. Kerékpárszerelés

33. Kőfaragás

34. Kőműves tevékenység

35. Kötélgyártás

36. Kútásás

37. Mezőgazdasági gépszerelés

38. Nagyothalló készülékgyártás

39. Orgona- és harmóniumgyártás

40. Ortopéd cipészet

41. Ortopéd segédeszközgyártás

42. Padlóbeton öntés

43. Parkettázás

44. Pékipari tevékenység

45. Redőny- és zsalugyártás

46. Sebészeti műszerek gyártása

47. Szemüvegkészítés

48. Tartálygyártás

49. Tetőfedés

50. Útépítés

51. Üvegezés

52. Üvegfúvás, üvegkészülék gyártás

53. Üvegnemesítés

A német kézműves kamarai nyilvántartásba mestervizsga igazolása nélkül (azaz csak bejelentés-köteles) bejegyzendő tevékenységek listája

1. Arany- és ezüstműves

2. Aranybevonat készítés

3. Borpincészet

4. Cipészet

5. Divatáru kereskedés

6. Épülettakarítás

7. Fafaragás

8. Fafúvós hangszergyártás

9. Fém- és harangöntés

10. Fémfúvós hangszergyártás

11. Fényképész tevékenység

12. Finomoptikai munkák

13. Galvanizálás

14. Gyertyaöntés

15. Hegedűgyártás

16. Hímzés

17. Íves hangszerek gyártása

18. Kerámiaipar

19. Kosárfonás

20. Könyvkötés

21. Könyvnyomtatás, szövegszedés

22. Modellezés

23. Malomipari tevékenység

24. Nemesfémcsiszolás

25. Nemesfémtárgy-gyártás

26. Női és férfiszabóság

27. Nyeregkészítés

28. Órás kisipar

29. Pecsétgyártás

30. Pengetős hangszergyártás

31. Selyemnyomtatás

32. Sör- és malátafőzés

33. Szűcsipar

34. Takács munkák

35. Terazzo burkoláskészítés

36. Textiltisztítás

37. Üveg- és porcelánfestés

38. Vágószerszám gyártás

39. Vésnöki munkák

40. Vitorlagyártás

41. Vonós hangszerek gyártása

42. Zongora- és csembalógyártás

Rövidebb (max. 1 évig tartó), nem önálló állandó telephely létesítése nélkül elvég- zendő munkák esetén lehetőség van könnyített formában is eleget tenni a kézműves kamarai rendelet betartásának. Ennek lényege, hogy a mestervizsga köteles (azaz enge- délyköteles) tevékenység végzése során a kézműves kamara elfogadja a magyarországi kamarai igazolást a vállalkozás magyarországi tevékenységéről és igazolást ad ki arról, hogy a tevékenység Németországban is jogszerűen folytatható. A mestervizsga igazolás nélkül (azaz a csak bejelentés-köteles) folytatandó tevékenységek esetében pedig nem kell a kézműves kamarai bejegyeztetést megtenni. A lehetőséget a 2016. március 18-tól hatályos Európai Uniós Kézműves Rendelet (EU/EWR Handwerksverordnung) terem- ti meg, amely részletesen bemutatja a könnyített formában történő kamarai regisztráció feltételeit is. A xxxxx://xxx.xxxxxxx-xx-xxxxxxxx.xx/xx_xxxxxx_0000/XX_XXXXxX.xxx linken található a rendelet szövege.

Adóhatósági igazolás

A vállalkozási szerződéses cégeknek a telephelyük szerint illetékes adóhatóságnál (Finanzamt) (tevékenységüknek az illetékes önkormányzatnál (Landratsamt-Gewer- beamt) történt bejelentése után) adószámot kell kérniük. Az adószám megadását a hivatal írásban igazolja. Itt hívjuk fel arra a figyelmet, hogy a magyar vállalkozási szerződéses cégek németországi nem önálló telephelyét a két ország között megkö- tött kettős adóztatást elkerülő egyezményben foglaltak figyelembevételével számos adókötelezettség terheli.

Az adóhatóság, valamint az Ipari és Kereskedelmi Kamarák részletes tájékoztatást ad- nak arról is, hogy a vállalkozást milyen adók, biztosítási kötelezettségek terhelik, így:

• ÁFA fizetési kötelezettség (bruttó vagy nettó számla kiadás)

• Társasági adó

• Iparűzési adó (helységenként változó)

Amennyiben nem létesül németországi nem önálló telephely, mert pl. csak rövid és egyszeri szolgáltatásnyújtásról van szó, elegendő a cég európai uniós adószá- ma is.

Különösen az építőiparban fontos, hogy a magyar vállalkozás rendezett adóhatósági háttérrel bírjon. 2012. januártól törvény kötelezi a német építőipari szolgáltatások

megrendelőit arra, hogy a teljesítési számlákból 15 %-ot visszatartsanak és azt az adóhivatalnak befizessék. Ez alól a magyar vállalkozás felmentést is kérhet a német adóhivataltól. A felmentést az adóhivatal abban az esetben adja meg, ha a magyar vállalkozásnak nincsenek tartozásai az adóhivatal felé. Felmentés hiányában a német megrendelő által visszatartott és az adóhivatalnak befizetett összeg a szerződés telje- sítését követően természetesen visszaigényelhető az adóhivataltól és azt az adóhivatal visszautalja, amennyiben megállapítja, hogy a magyar vállalkozásnak nem keletkezett adókötelezettsége, illetve annak eleget tett.

Idegenrendészeti és népesség-nyilvántartási előírások

Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet állampolgárai részére Németországban 2013. januártól semmiféle, a németországi tartózkodás jogos- ságát igazoló dokumentumot nem kell beszerezni, az európai uniós polgárok né- metországi tartózkodását szabályozó idegenrendészeti törvény alapján. A Magyar- országról kiküldött munkavállalók németországi tartózkodását (azaz a szállását) a vállalkozási szerződés időtartamára a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál kell bejelenteni. A lakcímbejelentési kötelezettségre vonatkozó részletes tudnivalókat lásd a „Speciális tudnivalók” fejezetnél.

Bérek

Törvényileg előírt kötelező minimálbér Németországban 2015. január 1-jétől léte- zik. A minimálbér nagyságát rendszeres időközönként felülvizsgálják és módosítják. 2023-ban a törvényileg előírt minimálbér bruttó 12,00 euró. Legközelebbi emelésre 2024. januártól kerül sor.

Kiküldött munkavállalók esetében a mindenkori minimálbérbe nem számít bele a németországi szállás költsége, a munkavállalók Magyarország és Németország közötti egyszeri ki- és hazautaztatása, minden kiküldött és nem kiküldött esetében a túló- rapótlék, az éjszakai pótlék, a hétvégi- és ünnepnapi pótlék stb. sem.

A németországi munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott ún. bértarifa szerződésekben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni.

A bértarifa-szerződések magukba foglalják az egyes munkakörökre megállapított bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát, valamint az egyéb juttatások mértékét (pl. üzemi étkezés).

Azok a munkáltatók, amelyek nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bé- rezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket biztosí- tani. A fizetendő átlagbérektől a német polgári törvénykönyv csak maximum 30 szá- zalékban történő csökkentést engedélyez, ennél nagyobb mértékű eltérést uzsorabér- nek ítél és szankcionálja a munkáltatót. A 30 százalékban történő eltérés azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkavállaló a törvényileg előírt minimálbérnél kevesebb órabérben részesüljön.

Egyes ágazatokban a munkaügyi miniszter a törvényileg előírt kötelező minimál- béren túl ágazati szintű, országos és mindenki számára kötelezően betartandó minimál órabért is előírhat, amelyet minden munkáltatónak biztosítania kell mun- kavállalója részére, függetlenül attól, hogy köteles-e figyelembe venni az ágazatában érvényes bértarifa-szerződést vagy sem.

E tájékoztató összeállításakor a magyar vállalkozások számára szóba jöhető 4 ágazat- ban és a munkaerő-kölcsönzésben van országosan kötelezően betartandó ágazati minimál órabér, ilyen ágazat a

• állványzatépítés és -szerelés,

• villanyszerelő kisipar,

• tetőfedés,

• épület-takarítás,

• munkaerő-kölcsönzés.

Állványzatépítés és -szerelés Érvényes: 2023. szeptember 30-ig
Országrész		Szakmunkás	Segédmunkás
Országos	Jelzett időpontig	12,85

Villanyszerelő kisipar Érvényes: 2024. december 31-ig
Országrész		Szakmunkás	Segédmunkás
Országos	2023. január-december	12,85
	2024. január-december	13,95

Tetőfedés

Érvényes: 2023. december 31-ig

Országrész

Szakmunkás

Segédmunkás

Országos

2023. december 31-ig

14,80

13,30

Épület-takarítás Érvényes: 2024. december 31-ig
Országrész		Szakmunkás	Segédmunkás
Országos	2022. október 1-től 2023. december 31-ig	13,00	16,20
Országos	2024. január 1-től 2024. december 31-ig	13,50	16,70

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó minimál-béreket külön fejezetben mutatjuk be.

A fenti bruttó bérek magukban foglalják a Magyarországon fizetendő bruttó béreket is, amelyek legalább a garantált bérminimumot jelentik.

Inflációt kompenzáló adómentes premizálási lehetőség

A német kormány a „Vezetékes földgázszállítások általános forgalmi adójának átme- neti csökkentésére vonatkozó törvény” keretében lehetőséget biztosít a vállalkozások- nak arra is, hogy munkavállalóik megélhetési költségeinek az infláció miatti növeke- dését részben enyhítsék egy adó- és tb-mentes ún. inflációt kompenzáló premizálás keretében.

A vonatkozó törvényt 2022. október 25-én hirdették ki.

A jogszabályban biztosított premizálási lehetőség főbb pontjai:

• A premizálási lehetőség időben korlátozott: a prémium 2022. október 26.-2024. december 31. között adható. A törvényalkotók ezzel egy idő- ben nagyon rugalmas premizálási lehetőséget kívántak bizosítani.

• A fenti időszakban adható prémium maximuma 3.000 euró. Ez az összeg adó- és tb-járulékmentesen adható (ez utóbbi kritérium a németországi tb-fizetőkre vonatkozik).

• A 3.000 eurót az időszak során akár több részletben is ki lehet fizetni.

• A prémium kiegészítőleg, az egyébként is kötelezően kifizetendő mun- kabéren és egyéb kötelező juttatásokon felül adható.

• Az adómentesség fontos feltétele, hogy a prémiumot ténylegesen az inflá-

ció miatti költségnövekedés enyhítésére fizessék. Ezért a bérelszámolásban külön nevesíteni kell a kifizetett támogatási összeget, pl. az „Inflations- prämie” megnevezéssel. A prémium adható természetbeni juttatás for- májában is: például benzinutalvány, áru- és élelmiszervásárlási utalványok.

Az inflációs prémium önkéntesen adható támogatás, tehát a munkáltatónak nem kötelező azt biztosítania.

A jogszabály azt sem írja elő, hogy ha a munkáltató élni kíván a premizálás lehetősé- gével, akkor azt minden egyes munkavállalója részére biztosítania kell.

Az adómentes premizálási lehetőség a Németországban személyi jövedelemadót fize- tő kiküldött magyar munkavállalókra is vonatkozik.

A munkavállalók szakmai végzettsége

A vállalkozási szerződések teljesítésére kiküldött munkavállalóknak a munka elvégzé- séhez szükséges középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük és csak mintegy 10 % lehet az összes kiküldötti létszámon belül azoknak a száma, akik nem rendel- keznek a munkavégzéshez szükséges szakmai végzettséggel. Német értelmezés szerint ugyanis túlnyomórészt szakképzettség nélküli munkavállalókkal nem lehet klasszikus értelemben vett szolgáltatást végezni, az ilyen esetek erősen az illegális munkaerő-köl- csönzés felé tendálnak. Emellett az olyan ágazatokban, ahol a kötelezően előírt mi- nimál órabér külön szakmunkás és külön segédmunkás órabérrel differenciálódik (építőipar, festés-mázolás) a kiküldötti állomány kb. 10 %-a javadalmazható a segéd- munkásokra megállapított alacsonyabb órabérrel.

Kiküldetési szabályok

Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások szabad áramlása alá eső tevékenységek ma- gyar munkavállalók magyarországi munkahelyéről átmenetileg egy németországi foglalkoztatási helyszínre történő kiküldetéssel valósul meg, az EU-előírások szigorú kritériumokat támasztanak annak megítélésére, hogy mely esetben tekinthető egy vállalkozás egyben kiküldő vállalkozásnak is.

Fontos, hogy a kiküldő magyar cégnek német kifejezéssel „nennenswert”, azaz szá- mottevő tevékenysége legyen Magyarországon.

Kiküldött munkavállalók esetében szükséges feltétel az A1-es igazolás, mert csak ebben az esetben történhet a társadalombiztosítási járulékok fizetése Magyarorszá- gon. Ha egy munkavállaló nem rendelkezik ilyen igazolással – azért, mert valamilyen oknál fogva nem kaphat ilyen igazolást – a társadalombiztosítási járulékok fizetése Németországban válik kötelezővé.

A szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó európai uniós szabályok lehetővé te- szik, hogy az európai uniós tag Magyarország területén székhellyel bíró és Magyar- országon tényleges üzleti tevékenységet folytató vállalkozások a náluk előírásszerűen és túlnyomó részben Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állam- polgársággal bíró munkavállalóit szolgáltatások nyújtására átmeneti időre kiküldjék egy másik európai uniós tagállamba. Amennyiben teljesülnek az átmeneti időre szóló németországi szolgáltatás nyújtására irányuló feltételek, a német nagykövetség kiállíthat egy, az ilyen esetekre vonatkozó ún. „Vander-Elst“-vízumot. Ezekben az esetekben nincs szükség munkavállalási vagy egyéb foglalkoztatási jogszabály által előírt engedélyre. A szabályozás nem érinti a cégen belüli kiküldetést, azaz a vállal- kozás németországi telephelyén történő átmeneti foglalkoztást.

A magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére nem kell vízumot igényelni, amennyiben a németországi szolgáltatás-nyújtásra irányuló kiküldetés nem éri el a 12 hónapon belüli maximum 90 napot. Ugyanakkor vízumköteles, ha az átmeneti kiküldetés ideje 12 hónapon belül több, mint 90 nap.

Az időben korlátozott magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli munkavállalók részére minden esetben vízumot kell igényelni németorszá- gi átmeneti szolgáltatás-nyújtásra történő kiküldetés esetén.

A „Vander-Elst”-vízum kizárólag Németországban történő munkavállalásra és csak a vízumkérelmezési eljárás során feltüntetett szolgáltatás nyújtására jogosít.

A vízumkérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

• 2 kitöltött kérelem-nyomtatvány

• 2 aktuális biometrikus igazolványkép (a nagykövetségi igazolványkép automa- tánál 2000 forintért készíthető)

• érvényes útlevél (eredetiben és 2 másolatban a személyi adatokat tartalma-

zó oldalról, valamint azokról az oldalakról, ahol egyéb bejegyzések, vízu- mok és pecsétek találhatók), az alábbi feltételek szerint:

• az útlevél érvényessége a tervezett tartózkodásra és további három hónapra

szól

• az útlevélnek legalább két üres oldalt kell tartalmaznia

• az útlevelet az elmúlt 10 éven belül állították ki

• magyarországi lakcímkártya (eredetiben és két másolatban)

• érvényes magyarországi tartózkodási engedély (eredetiben és két másolatban)

• érvényes magyarországi munkavállalási engedély (eredetiben és két máso- latban)

• magyar munkaszerződés (eredetiben és két másolatban)

• magyar társadalombiztosítási igazolás (a munkábalépés első hónapjáról és az aktuális hónapról, mindkettő eredeti példányban és két-két másolatban)

• betegbiztosítási igazolás (Németországra, illetve az Európai Unióra kiterje- dően, eredetiben és két másolatban) a magyar vállalkozás cégjegyzék kivo- nata (eredetiben és két másolatban)

• a magyar vállalkozás legutolsó adóhatározata (eredetiben és két másolatban)

• a német vállalkozás és a magyar munkáltató kozött megkötött szolgáltatási szerződés (a foglalkoztatás idejére, helyszínére, és fajtájára vonatkozó ada- tokkal, német vagy angol nyelven) (két másolatban)

• a kérelemért a benyújtáskor fizetendő 75 euró forint megfelelője

Fontos tudnivalók:

• A vízumigényléshez előzetes időpontfoglalás szükséges az Online-Termin- buchung oldalon, amely a www.budapest.diplo.de/termin link alatt talál- ható.

• Hiányosan kitöltött vagy nem komplett dokumentumok esetén a kérelem nem vehető át és újabb időpontfoglalás válik szükségessé.

• A vízumosztály fenntartja magának a jogot arra, hogy szükség esetén további

dokumentumokat kérjen be.

Kiküldetési törvény, minimálbér-törvény

Az Európai Unió 2018. június 28-án új kiküldetési irányelvet fogadott el az Európai Unión belüli kiküldetések munkaügyi feltételeinek egységesítésére, a kiküldött mun- kavállalók jogainak megfelelőbb védelme érdekében. Az új kiküldetési irányelv ún. alapirányelvet és végrehajtási irányelvet határoz meg, amelyeket a tagállamok 2020. július 31-ig kötelesek voltak átültetni nemzeti jogrendjükbe.

A német törvényhozás 2020. júliusában fogadta el a német munkaügyi kormányzat által, az addigi kiküldetési törvény módosítására kidolgozott új törvényt. A törvény 2020. július 30-án lépett hatályba.

A kiküldetési törvény is CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a kiküldött munkavállalók mun- kajogi ügyeit szabályozza, és nincs kihatással sem szociális, sem pedig adójogi kérdé- sekre. Tehát az A1 igazolással történő kiküldetés változatlanul 24 hónapig lehetséges, az eddig is ismert feltételek teljesülése esetén.

A törvény csak azoknak a jogszabályoknak és igazgatási előírásoknak, valamint csak az általánosan kötelező érvényű tarifaszerződéseknek a betartását teszi köte- lezővé a nem németországi székhellyel bíró munkáltatók részére, amelyeket a német munkáltatóknak is kötelezően be kell tartaniuk. Ilyen jogszabály például a mun- kaszüneti napokra vagy a szabadság idejére járó bért szabályozó Bundesurlaubsgesetz

(Szövetségi szabadságtörvény), illetve az Entgeltfortzahlungsgesetz (Bér-továbbfize- tési törvény), amelyek eddig külföldi székhelyű munkáltatókra nem vonatkoztak.

Ilyen, kötelezően alkalmazandó foglalkoztatási feltételek:

1. A munkáért járó bér, beleértve a túlórákért járó pótlékot

2. Éves fizetett szabadság

3. Napi maximális munkaidő és minimális pihenőidő

4. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó foglalkoztatási szabályok

5. Egészségvédelem, munkahelyi higiénia, valamint a megfelelő szálláskörül- mények biztosítása

6. A terhes és gyermekágyas anyák, a gyerekek és fiatalkorúak védelme

7. Nemek közötti egyenlő elbánás

8. A kiküldött munkavállalók utazási, szállás- és étkezési költségeinek térítése

A törvény körülírja a bérezés fogalmát. E szerint a bérezés alatt a munkavállaló min- den olyan javadalmazását kell érteni, amit munkáltatójától pénz vagy természetbeni juttatásként kap. A bérezés magában foglalja az alapbért, amelynek mértéke függ a munkavállaló munkakörétől, a munkavállaló képzettségétől és szakmai tapasztalata- itól, valamint a foglalkoztatás helyszínén érvényes órabérektől, tartalmazza az egyéb pótlékokat (pl. veszélyességi pótlék) és a túlórában végzett munka díjazását. Nem tartalmazza ugyanakkor az üzemi magánnyugdíj pénztárba történő munkáltatói befi- zetést. Ide kapcsolódik az éjszakai pótlék, vasár- és ünnepnapi pótlékok kérdésköre. Hatályos német törvény nem írja elő, hogy egy munkavállalónak milyen mértékű éjszakai vagy vasár- és ünnepnapi pótlék jár. Éjszakai, vasár- és ünnepnapi pótlékok- ról csak tarifaszerződések vagy a munkavállalókkal kötött munkaszerződések rendel- keznek. A pótlék mértéke, hasonlóan a túlórapótlékhoz, az órabér +15-40%-a. Az ilyen jellegű fizetési kötelezettséget is az határozza meg, hogy van-e rá általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés.

Általánosan kötelező érvényű tarifaszerződések az alábbi ágazatokban az alábbi bérpótlékokat, valamint egyéb javadalmazási feltételeket írnak elő a törvényesen előírt javadalmazási feltételeken TÚL:

NYERS ÉPÍTŐIPAR:

Túlórapótlék, éves szabadság mértéke, szabadság idejére járó bér, szabadság-jutalom, kötelező szabadságpénztári eljárás (ULAK), éjszakai pótlék, vasár- és ünnepnapi pót- lék, magasépítési pótlék, védőruhában végzett munka után járó pótlék, nehéz mun- kakörülmények között végzett munka után járó pótlék, terhelési pótlék

Az általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés itt található:

https://www.soka-bau.de/fileadmin/user_upload/Dateien/Arbeitgeber/tarifvertrag_ brtv.pdf

TETŐFEDÉS:

Minimálbér, túlórapótlék, éves szabadság mértéke, szabadság idejére járó bér, szabad- ság-jutalom, 13. havi bér, éjszakai pótlék, vasár- és ünnepnapi pótlék, magasépítési pótlék, védőruhában végzett munka után járó pótlék

Az általánosan kötelező érvényű tarifaszerződések itt találhatók:

https://soka-dach.de/fileadmin/user_upload/downloads/Tarifvertraege/TV_13._ME_ gewerbliche_AN 5_10_2016.pdf https://dachdecker.org/download/ag0b2j5om5vphsrm1dlf5a64sjf/RTV_Gewerbliche_ AN_08_10_2014.pdf

ÉPÜLET-TAKARÍTÁS:

Minimálbér, éves szabadság mértéke, szabadság idejére járó bér, éjszakai pótlék, va- sár- és ünnepnapi pótlék, védőruhában végzett munka után járó pótlék, nehéz mun- kakörülmények között végzett munka után járó pótlék, terhelési pótlék

Az általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés itt található:

https://www.gebaeudereiniger-berlin.de/fileadmin/user_upload/Neuer_ RTV_01_11_2019_endgueltige_Fassung.pdf

ÁLLVÁNYZATÉPÍTÉS ÉS -SZERELÉS:

Minimálbér, túlórapótlék, éves szabadság mértéke, szabadság idejére járó bér, szabad- ság-jutalom, kötelező szabadságpénztári eljárás (ULAK), 13.havi bér, éjszakai pótlék, vasár- és ünnepnapi pótlék, védőruhában végzett munka után járó pótlék, nehéz munkakörülmények között végzett munka után járó pótlék

Az általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés itt található: https://www.bundesanzeiger.de/pub/publication/T5ab62u0JZkima- OLale;wwwsid=F3D52A0A9EAF771895DD29F574AF4837.web06-pub?0

VILLANYSZERELŐ KISIPAR:

Csak minimálbér van.

Hatályos német törvény (Bundesurlaubsgesetz) írja elő, hogy egy teljes munkaidő- ben foglalkoztatott munkavállalónak évente 20 nap fizetett szabadság jár 5 napos munkahét és 24 nap fizetett szabadság jár 6 napos munkahét esetén. A munkavállaló életkora, munkában eltöltött szolgálati éveinek száma ezt a törvényes előírást nem módosítja. A szabadság minden egyes napjára a szabadságnap kivételét megelőző 13 héten (-65 nap alatt) szerzett jövedelmének (levonva ebből a túlórapótlékot) egy nap- ra eső átlaga jár.

Általánosan kötelező érvényű tarifaszerződések alapján az évi szabadságnapok száma több is lehet.

Ehhez kapcsolódik a fizetett ünnepnapok kérdése is. Hatályos német törvény (Ent- geltfortzahlungsgesetz) írja elő, hogy amennyiben egy munkavállaló országos vagy regionális ünnepnap miatt nem végezhet munkát, részére arra a napra is fizetendő bér. Az ünnepnapra eső bér kiszámításánál nemcsak a napi 8 órás munkaidőre járó bért kell kifizetni, hanem adott esetben a túlórákért járó bért is, amennyiben a mun- kavállaló napi foglalkoztatási ideje (az ún. „megélt napi munkaidő”) az ünnepnap környékén túllépte a napi 8 órát.

Németországban, függően a naptári évtől és az egyes tartományoktól, illetve attól, hogy az ünnepnap hétköznapra vagy vasárnapra esik, évente kb. 11-13 ilyen ünnep- nap van. Fizetett ünnepnap ugyanakkor csak annak a kiküldött munkavállalónak jár, akinek a kiküldetése az ünnepnap idején már meghaladta a 12 hónapot.

Ugyancsak az Entgeltfortzahlungsgesetz írja elő a betegség idejére járó bér fizetését is. A betegség idejére járó bér azonban nem munkajogi, hanem szociális biztonsági kérdés, amelyet más európai uniós irányelv szabályoz, tehát a törvényt nem kell alkal- mazni a kiküldött munkavállalók esetében, kivéve, ha a kiküldött munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják.

A munkaidő-törvény (Arbeitszeitgesetz) szerint a napi munkaidő 8 óra, amelyet maximum napi 10 órára lehet kibővíteni. A szombati nap Németországban „sima” munkanapnak számít, így a heti rendes munkaidő 48 óra. A munkáltató törvényes kötelezettsége kizárólag abban áll, hogy éjszakai műszak után kellő pihenőidőt bizto- sít a munkavállalónak, vagy méltányos éjszakai pótlékot biztosít, vasár- és ünnepna- pok esetében pedig alapvetően nem végezhető munka, kivéve olyan esetekben, ahol a munkafolyamatok ezt szükségessé teszik (pl. vendéglátás). E kivételes esetekben azonban a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy naptári évenként legalább 15 ünnepnapon ne végezzen munkát a munkavállaló.

A Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 1971. március 29-i irányelvében rögzítette, hogy milyen minimális feltételeket kell biztosítani a Németországba kikül- dött munkavállalók elszállásolására. Ez az irányelv még ma is hatályos.

A munkáltatót a törvény kötelezi a kiküldetéssel összefüggő többletkiadások, így az utazási-, szállás- és étkezési költségek viselésére. Az utazási költségeket egyrészt meg kell fizetni a Magyarországról történő első kiutazás, valamint a végleges haza- utazás alkalmával, ezekre a napokra már német bér is jár. Térítés jár akkor is, ha a munkavállaló a munkáltatója által biztosított németországi szálláshelyéről a szokásos munkahelyére utazik, valamint abban az esetben is, ha a munkavállalót a szokásos munkahelyéről átmenetileg másik munkahelyen történő munkavégzésre irányítanak át. Étkezési hozzájárulást abban az esetben kell fizetni, ha a munkavállaló napi mun- kaideje (utazással és átöltözködéssel együtt) meghaladja a 10 órát.

A törvény meghatározza a kiküldetési pótlékok (Entsendezulage) beszámítását is. Kimondja, hogy ha egy munkáltató a kiküldetés idejére ún. kiküldetési pótlékot fizet, akkor az részét képezi az előző fejezetben bemutatott bérezésnek, azaz beszámítható abba. Nem számít bele ugyanakkor abban az esetben, ha ezt a kiküldetési pótlékot a munkáltató a munkavállaló utazási, szállás- és étkezési költségeinek fedezetére adja. Tehát, ha egy kiküldetési munkaszerződésben/kiküldetési utasításban nincs külön feltüntetve, hogy milyen összeget kap a munkavállaló kiküldetési pótlékként és mi- lyen összegeket az útiköltség, szállás- és étkezés fedezetére, akkor a törvény végrehaj- tását ellenőrző vámszervek kötelesek azt vélelmezni, hogy a kiküldetési pótlék teljes mértékben ez utóbbi tételek fedezetéül szolgál, azaz nem képezi a bérezés részét.

A kiküldetési törvény külön rendelkezik a tartós kiküldetés esetén alkalmazandó fog- lalkoztatási feltételekről. A törvény szerint 12 hónapon túli kiküldetés (ez lenne a tartós kiküldetés) esetén a kiküldetés első 12 hónapjára vonatkozó foglalkoztatási feltételeken foglaltakon túl minden olyan egyéb feltételt is biztosítani kell a munka- vállaló részére, amelyet a foglalkoztatás helyén hatályos jogszabály és igazgatási elő- írás és helyileg általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés is előír. Ez alól kivételt képez a munkaviszony megszüntetésére valamint a munkaviszony megszünése utáni titoktartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírás, továbbá az öregségi ellátásra vonatkozó szabályok.

Ilyen helyi, általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés hatályos:

NYERS ÉPÍTŐIPARBAN:

Szabadságpénztári eljárás Bajorországban

A tartományi szinten kötelező érvényű tarifaszerződés itt található:

https://www.urlaubskasse-bayern.de/documents/ukb2/tarifvertraege/ukb_urlaubsregel- ung_1_2019.pdf

VILLANYSZERELŐ KISIPARBAN:

Berlin és Brandenburg tartományi bértarifa-szerződés

A tartományi szinten kötelező érvényű tarifaszerződés itt található:

https://www.newsletter.elektroinnung-berlin.de/fileadmin/eib/bilder/Newsletter/2020/ KW46/BAnz_AT_09.11.2020_B7-1.pdf

A munkáltató, indokolt esetben, a 12 hónap lejárta előtt írásban tájékoztathatja a törvény végrehajtásának ellenőrzésére hivatott vámszervet arról, hogy munkavállalója kiküldetését további 6 hónappal, azaz összesen 18 hónapra meg kívánja hosszabbí- tani. Ez esetben a tartós kiküldetésre vonatkozó munkaügyi többlet-előírások csak a kiküldetés 19. hónapjától lesznek kötelező érvényűek számára. A bejelentést, formai

kötöttség nélkül, a hosszabbítás indoklásával a mitteilung.langzeitentsendung@ zoll.de e-mail címen lehet megtenni, akár több munkavállalót érintő felsorolással is.

Az európai uniós kiküldetési irányelv a tagországok illetékesei számára előírja, hogy minden, a kiküldöttekre vonatkozó és alkalmazandó jogszabályt jól elérhető helyen nyilvánosságra kell hozni. Ez alatt leginkább az internetes hozzáférhetőséget értik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tevékenységet és foglalkoztatást ellenőrző szervek csak olyan jogszabályok betartását kérhetik számon a kiküldő munkáltatóktól, amelyeket előzete- sen nyilvánosságra is hoztak. Németország esetében ez az internetes hozzáférhetőség a https://www.zoll.de/DE/Unter nehmen/Arbeit/Arbeitgeber-mit-Sitz-ausserhalb-

Deutschlands/arbeitgeber-mit-sitz-ausserhalb-deutschlands_node.html

alatt biztosított.

A fenti új szabályozások nem vonatkoznak azokra a külföldi székhelyű munkálta- tók munkavállalóira, akiket áruszállítási szerződés keretében szerelési- vagy beépítési munkára, a leszállított áru használatbavételének betanítására küldenek ki Német- országba, ha a kiküldetés ideje nem éri el az évi 8 napot és a tevékenység nem az építőiparban történik.

Bejelentési kötelezettség a kiküldetési törvény alapján

A kiküldetési törvényben – a törvény betartásának ellenőrizhetősége érdekében – bejelentési kötelezettséget is előírnak minden olyan ágazatban foglalkoztatott külföldi munkavállaló esetében, amelyre kiterjed a kiküldetési törvény hatálya.

A munkáltatók kötelesek:

• a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók nevét, születési idejét,

• a németországi foglalkoztatás kezdési időpontját és várható hosszát,

• a foglalkoztatás helyszínét,

• a foglalkoztatással összefüggő okmányok (bérlisták, munkaóra-nyilvántar- tás) tárolásának helyét,

• a németországi foglalkoztatás felelős megbízottjának vagy képviselőjének

nevét

bejelenteni a foglalkoztatás megkezdése előtt. A bejelentést a kölni székhelyű Vámfő- igazgatóság honlapján lehet megtenni. A honlapon saját fiókot kell nyitni, a megnyi- tás részleteiről és a bejelentéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a honlapon megta- lálható magyar nyelvű tájékoztató ad eligazítást, a

https://www.meldeportal-mindestlohn.de/Meldeportal/aentg/documents/Informationen_ in_ungarisch.pdf linkre kattintva.

A munkavégzés csak a bejelentés megtörténte után kezdhető el.

Bejelentési kötelezettség e tájékoztató anyag összeállításának idején az alábbi ágaza- tokban áll fenn:

• Nyers építőipar

• Építőipari szakipar (ide tartozik a festés-mázolás, villanyszerelés, állvány- zat-építés, tetőfedés)

• Épület-takarítás

• Villanyszerelő kisipar

• Tetőfedés

Fentieken túl a cégek a foglalkoztatás helyszínén kötelesek óranyilvántartást ve- zetni, amelyben szerepelnie kell a napi munkaidő kezdetének, végének és a tényle- gesen ledolgozott munkaidő hosszának. Az óranyilvántartást viszonylag naprakészen vezetve kell a tevékenység helyszínén tartani, a viszonylag szó alatt a törvény azt érti, hogy legkésőbb 7 nappal a tényleges munkanap után az óranyilvántartásnak a tény- leges munkanapra nézve komplettnek kell lennie.

Bejelentési kötelezettség a minimálbér-törvény alapján

2015. január 1-től Németországban bevezetésre került az országosan kötelező érvé- nyű minimálbér, amely 2023-ban bruttó 12,00 euró/óra.

A kötelező minimálbér megfizetése a Németországban vállalkozási szerződés kereté- ben dolgozó magyar vállalkozók számára semmilyen különösebb gondot nem okoz, van azonban a törvénynek olyan kitétele, amelyet a vállalkozások túlnyomó többsé- gének figyelembe kell vennie.

Ez az előírás a magyar vállalkozók esetében a központi vámszervnél történő foglal- koztatási bejelentési kötelezettség. A szerződés teljesítésének megkezdése előtt a vállalkozásnak be kell jelentenie egy erre kidolgozott formanyomtatványon, hogy név szerint melyik munkavállalóját foglalkoztatja majd a teljesítésen.

A bejelentést a kölni székhelyű Vámfőigazgatóság honlapján lehet megtenni. A honla- pon saját fiókot kell nyitni, a megnyitás részleteiről és a bejelentéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a honlapon megtalálható magyar nyelvű tájékoztató ad eligazítást, a https://www.meldeportal-mindestlohn.de/Meldeportal/aentg/documents/ Informationen_in_ungarisch.pdf linken.

Bejelentési kötelezettség áll fenn többek között a következő ágazatokban:

• teljes építőipar (amely a kiküldetési törvény szerinti bejelentési kötelezett- ségen túl az építmények és egyéb létesítmények helyszínén történő szere- lésre is kiterjed, így pl. a csővezeték, víz-, gáz-, fűtés-, hűtés-, légcsere- és ipari villanyszerelésre)

• vásárokon, kiállításokon történő építés, bontás

• épület-takarítás

• személyszállítás

A bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek esetében óranyilvántartást is kell vezetni (ahogy ez a kiküldetési törvény hatálya alá eső tevékenységek esetében már ismert, ld. fentebb).

Megbízói felelősségvállalás

A minimálbér törvény általánosan kötelező érvényűvé teszi a megbízói felelősség- vállalást a minimálbér kifizetésére nézve. Ez azt jelenti, hogy minden ágazatban a megrendelő a törvény erejénél fogva kötelezően kezességet vállal a kivitelező mun- kavállalóinak bérkifizetésére abban az esetben, ha a kivitelező ezt valamilyen oknál fogva nem tudja teljesíteni. Ebből következik, hogy a német megrendelő még in- tenzívebben kívánja ellenőrizni a magyar kivitelező cég likviditási helyzetét, adott esetben banki és egyéb garanciákat kér a bérfizetésekre.

Építőipari szabadságpénztár (ULAK)

Németországban a kiküldetési törvény vonatkozik minden külföldi építőipari kikül- döttre. A törvény írja elő azt is, hogy a munkavállaló részére egy ún. szabadságpénztár- ba kell befizetni a szabadság után járó összeget, amennyiben a munkavállaló országában nem működik hasonló szabadságpénztár. Magyarországon nem működik ilyen.

A szabadságpénztár kialakulásának okai:

Az építőiparban foglalkoztatottak kb. 40 %-a nincs egész évben munkaviszonyban, ami a munkavállaló, de a munkaadó esetében is hátrányokkal jár a szabadság igénybe vételét, illetve kiadását illetően. Németországban az érvényes szabadságtörvény sze- rint a munkavállalónak legalább 6 hónapig kell ugyanannál a cégnél alkalmazásban lennie, hogy a teljes évi szabadságát igénybe vehesse. Az építőiparban ez azt jelenthet-

né, hogy a munkáltatónak 6 hónap foglalkoztatás után ki kellene adnia a munkavál- laló részére a teljes évi szabadságát és az ennek megfelelő térítést is.

Annak érdekében, hogy az a munkáltató, akinek a szabadságot engedélyeznie kell, ne kerüljön anyagilag hátrányos helyzetbe, valamennyi építési foglalkoztató járulékot fizet a szabadságpénztárba, mellyel a szabadságok kerülnek finanszírozásra.

Azért, hogy a német építkezéseken ne legyenek különböző szabályozások a szabad- ságok terén, ezért a más országból kiküldött munkavállalókra is kötelező jelleggel érvényes ez a különleges szabályozás.

A szabadságpénztárba (ULAK-ba) történő befizetési kötelezettség azokra a nyers építőipari tevékenységet folytató cégekre vonatkozik, amelyek több mint 50

%-ban építőipari munkavállalókat foglalkoztatnak. A járulékot ebben az eset- ben az összes fizikai munkavállaló után meg kell fizetni – azok után is, akik tevékenységük folytán egyébként nem lennének ULAK-kötelesek.

Nyers építőipari tevékenységek:

1. Magasépítési munkák

2. Betonozás, vas- és acélbetonozás, zsaluzás, betonfúrás

3. Vasalási munkák egyidejű beépítéssel

4. Kéményépítés

5. Előre gyártott elemek összeépítése

6. Ácsmunkák

7. Homlokzatépítés

8. Stukatur- és vakolási munkák

9. Meleg-, hidegburkolat, hangszigetelés és nedvességgátlás

10. Csempe- és járólap lerakás

11. Padlóburkolat lerakás, esztrich

12. Terrazzo munkák

13. Épületelemek szerelése, szárazépítés, szerelés, közfalak, mennyezetek, nyílászárók, ajtókeretek, garázsajtók beépítése, trapézelemek beszerelése

14. Épület felújítási munkák

15. Mélyépítési munkák

16. Speciális mélyépítési munkák, alagútépítés

17. Kábelvezeték mélyépítési és csővezeték építési munkák

18. Kútépítési munkák

19. Építőipari földmunkálatok

20. Útépítés, úthengerlés, úttestjelzési munkák, útburkolat javítás

21. Sínépítés

22. Vízépítési munkák, viziutak építése

23. Bontási munkák

24. Nem raktározható építőanyagok gyártása, ha saját részre készül

25. Építkezési gépek bérbeadása kezelőszemélyzettel

26. Egyéb építési munkák

A befizetendő összeg – 2022. január 1-jétől – a bruttó bér 15,20 %-a, melyet a fizikai állományú munkavállalóknak a németországi munkavégzés idejére kifizetett jövedelme alapján kell megfizetni, minden hónapban. A bruttó bérbe nem tartozik bele a 13. havi fizetés, a karácsonyi pénz és az egyéb jogcímen kapott jövedelmek (pl. prémium).

A szabadság mértéke évi 30 nap. A munkaviszonyban itt töltött napok után 12 naponként jár 1 szabadnap. A szabadság idejére a németországi foglalkoztatás teljes idejére kifizetett össz-bruttó bér 14,25 %-a jár.

A német építőipari szabadságpénztárt – az ULAK-ot – a Német Építőipari Szociális Pénztár a SOKA-BAU üzemelteti, melynek elérhetősége:

Urlaubs- und Lohnausgleichskasse der Bauwirtschaft Wettinerstraße 7, D-65189 Wiesbaden

Postacím: Postfach 5711, D-65047 Wiesbaden Telefon (központ): +49 (0)611/707-0

Telefax: +49 (0)611/707-4555

Az ULAK a szabadságpénztári eljárásról mind a munkáltatók, mind pedig a mun- kavállalók részére magyar nyelvű tájékoztató anyagot állított össze, amely a Pénztár honlapjáról az alábbi linkek segítségével tölthető le:

A tájékoztató ezen a linken érhető el: https://www.soka-bau.de/europa/hu/

Állványzatépítési és –szerelési Szabadságpénztár

A kötelező pénztári részvétel lényegesen kevesebb magyar vállalkozást érint, hiszen ebben az ágazatban is akkor kötelező a szabadságpénztárban történő részvétel, ha a magyar vállalkozás tevékenységének több, mint 50 %-a állványzatépítésből és –sze- relésből tevődik össze.

A szabadságpénztári eljárásról magyar nyelvű tájékoztató is elérhető a szabadságpénz- tár honlapján: https://www.sokager uest.de/entsendebetriebe/ungarisch/

A vállalkozási szerződés vizsgálata

A vállalkozási szerződés teljesítését a teljesítés helye szerint illetékes vámhivatal helyszíni ellenőrzés alapján vizsgálja. A helyi vámhivatalok minden egyes, a körzetükben telje- sítendő vállalkozási szerződésről értesítést kapnak és kötelességük az e szerződéseken folyó munkavégzést ellenőrizni. A megállapított szabálysértéseket szankcionálják.

A szankciók akkor lépnek életbe, amikor a szabálysértés, vagy a vétség bizonyítására vonatkozó eljárás jogerősen pénzbírság kiszabásával, vagy ítélettel lezárul.

Tudnivalók szállítmányozók, fuvarozók, személyszállító, valamint vállalkozási szerződéses cégek gépkocsivezetői részére

2015. január 1-jétől országosan kötelező érvényű minimálbér került bevezetésre, amelynek mértéke 2023-ban bruttó 12,00 euró/óra.

A minimálbér-fizetési kötelezettség vonatkozik azokra a szállítmányozókra, fuvaro- zókra és személyszállító vállalkozásokra is, amelyek gépkocsivezetői Németország te- rületén végzik munkájukat, a tényleges gépkocsivezetés időtartamára. Tehát a német- országi pihenőidő vagy a tankolás ideje nem számít munkaidőnek.

Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a gépkocsivezetés kizárólag tranzit-céllal történik, tehát Németország területén nem történik ki-, vagy berakodás, illetve sze- mélyszállítás esetén német területen nincsen fel- vagy leszálló utas.

A munkavállaló gépkocsivezetőt, mielőtt Németország területére belép, be kell jelen- teni a Vámfőigazgatóság honlapján. A honlapon a munkáltatónak saját fiókot kell nyitnia, a megnyitás részleteiről és a bejelentéssel kapcsolatos egyéb műszaki tudniva- lókról a honlapon megtalálható magyar nyelvű tájékoztató ad eligazítást, a

https://www.meldeportal-mindestlohn.de/Meldeportal/aentg/documents/Informa- tionen_in_ungarisch.pdf

A bejelentéskor lehetőség nyílik arra is, hogy a munkáltató egy vagy több gépkocsive- zetőt előre, maximum 6 hónapra bejelentsen németországi munkavégzésre.

Az ellenőrizhetőség érdekében a gépkocsivezetők kötelesek óranyilvántartást ve- zetni a német területen ténylegesen levezetett órákról, amelyben szerepelnie kell a gépkocsivezetés kezdetének, végének és a ténylegesen ledolgozott munkaidő hosz- szának. Az óranyilvántartást viszonylag naprakészen vezetve kell a tevékenység hely- színén tartani, a viszonylag szó alatt a törvény azt érti, hogy legkésőbb 7 nappal

a tényleges munkanap után az óranyilvántartásnak a tényleges munkanapra nézve komplettnek kell lennie.

Ez a szabályozás vonatkozik a vállalkozási szerződéses cégek gépkocsivezetőire is.

Vállalkozási feltételek Németországban munkaerőkölcsönzés („Arbeitnehmerüberlassung”) keretében

A munkaerő-kölcsönzés Németországban engedélyhez kötött, az engedélyt a Regio- nális Munkaügyi Ügynökségek adják ki, a magyar munkaerő-kölcsönző cégek eseté- ben országosan egy helyen, KIEL-ben.

Nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek:

• az ARGE-n belüli munkaerő-kölcsönzés

• konszernen belüli munkaerő-kölcsönzés

• kétoldalú kormánymegállapodás alapján alapított vállalatokon belüli mun- kaerő-kölcsönzés

Engedélymentes, csak bejelentés-köteles a munkaerő-kölcsönzés, ha:

• ha a vállalkozás kevesebb, mint 50 főt foglalkoztat és

• ha a munkaerő-kölcsönzésre a rövidített munkaidő vagy elbocsátások elke- rülése érdekében kerül sor és

• a munkaerő-kölcsönzés maximum 12 hónapig tart

Itt kell megjegyezni, hogy magyarországi székhelyű vállalkozások esetében a csak bejelentési kötelezettséggel járó munkaerő-kölcsönzés gyakorlatilag nem lehetséges, hiszen a rövidített munkaidő vagy elbocsátások elkerülése érdekében történő munka- erő-kölcsönzés kritériuma csak akkor valósulna meg, ha a munkavállalókat a német társadalombiztosítás keretében foglalkoztatnák.

Korlátozások: munkaerő-kölcsönzés az építőiparban alapvetően tilos.

Kivételek:

• a kölcsönadó vállalkozás legalább 3 éve építőipari tevékenységet folytat és

• építőipari tevékenysége túlnyomó részben (min. 51 %-ban) tényleges szak- mai építőipari tevékenység és nem munkaerő-kölcsönzés

• ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő vállalkozás ugyanahhoz a német tari-

faszerződéshez tartozik, illetve a kölcsönadóra a németországi vállalkozás során ez a tarifaszerződés fog vonatkozni, vagy

• a rájuk vonatkozó tarifaszerződés általánosan kötelező érvényű (ilyen a nyers építőipar, az állványzatépítés és -szerelés a tetőfedés, a mező- és erdő- gazdaság, tájrendezés)

Az építőipari szakipar, valamint szerelőipar nem tartozik a nyers építőipari te- vékenységek körébe, így ott a munkaerő-kölcsönzés alapvetően nem tilos! (pl. festés-mázolás, villanyszerelés).

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó engedélyt 1 év időtartamra adják meg, amelyet további 2x1 évre lehet hosszabbítani. Az egymást követő összesen 3 év után időbeni korlátozás nélküli engedély kérhető.

Az engedély illetéke első alkalommal 377,00 euró, hosszabbítások esetén 218,00 euró, az időbeni korlátozás nélküli engedélyé szintén 218,00 euró. Amennyiben a hosszabbítási kérelmek elbírálása során ellenőrzésre kerül sor, akkor az illeték 2.060,00 euróra nő.

Az engedélykérelem elutasításának indokai lehetnek:

• TB-járulékfizetés elmaradása

• adófizetési hátralék

• munkavédelmi szabályok be nem tartása

• munkaügyi törvényes előírások megszegése

• külföldiek foglalkoztatására vonatkozó előírások be nem tartása

• cég likviditási gondjai, bonitási problémái (kölcsönzött munkavállalóként

2.000 euró banki letét, de minimum 10.000 euró megléte)

• ágazati bértarifa alatti javadalmazás

• a cégnek nincs tevékenysége az EU-ban

• a cég székhelye nem EU-tagországban van

A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni a kiküldetési törvény (Arbeitnehmer-Entsende- gesetz – AEntG) 18. §. 3. bekezdése szerint előírt feltételek alapján. A bejelentési kötelezettségnek a KÖLCSÖNVEVŐ tesz eleget.

A magyar munkaerő-kölcsönző vállalkozások németországi tevékenységének engedé- lyezését országosan egységesen az Agentur für Arbeit Kiel végzi, amelynek elérhetőségei: Projensdorfer Straße 82, 24106 Kiel

Telefon: +49 (431) 709 1010

Telefax: +49 (431) 709 1011

e-mail: Kiel.091-ANUE@arbeitsagentur.de

Bérezési feltételek

A kikölcsönzött munkavállalót alapvetően ugyanazok a bérezési és javadalmazási fel- tételek illetik meg, mint amelyeket a kölcsönvevő a saját állományába tartozó mun- kavállalónak köteles biztosítania, az ún. egyenlő fizetési-, foglalkoztatási feltételek (equal pay, equal treatment – EP-ET) elve szerint.

Az egyenlő fizetési- és foglalkoztatási feltételek elve a kikölcsönzést követő 9 hónap lejártát követően lép hatályba. A 9 hónapos időtől tarifaszerződések alkalmazása alap- ján el lehet térni, az eltérés azonban a kikölcsönzés max. 15 hónapja végéig történhet, ettől az időponttól kezdve minden tarifaszerződés esetében is az EP-t vagy ET-t kell alkalmazni.

Ha a kikölcsönzött munkavállaló és munkaadója (azaz a kölcsönző) között a munka- és bérezési feltételeket érvényes bértarifaszerződés szabályozza (kölcsön-munkavállalókra vonatkozó tarifaszerződés, ilyen pl. az IGZ (Interessenverband Deutscher Zeitarbe- itsunternehmehmen e.V. és számos szakszervezet között megkötött bértarifaszerződés), akkor az „equal pay“ elvétől el lehet térni, még abban az esetben is, ha a tarifaszerződés- ben foglalt bérezési feltételek kedvezőtlenebbek, mint az „equal pay“ esetében.

Nincs eltérési lehetőség ugyanakkor abban az esetben, ha a kölcsönzés olyan ága- zatokban történik, amelyekben a kiküldetési törvény szerinti általánosan kötelező érvényű minimálbért kell biztosítani a munkavállalóknak.

A munkaerő-kölcsönzési törvény ugyanakkor előír egy alsó bérhatárt is, amelynél keve- sebb bruttó órabért egy kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzése idejére nem kaphat. Az alsó bérhatár 2023-ban a törvényileg előírt bruttó 12,00 euró/óra minimálbér.

Bérfizetés betegség, szabadság és ünnepnap esetén

Az „equal pay” jogértelmezés alapján a külföldről, kiküldetés keretében kikölcsönzött munkavállalókra a munkaerő-kölcsönzési törvényben lefektetett egyenlő bánásmód elve minden olyan esetben vonatkozik, amelyik a munkavállalók javadalmazását érinti.

Egy kölcsönvevő saját német munkavállalói betegség esetén a vonatkozó törvény- ben (Entgeltfortzahlungsgesetz) előírtak szerint a betegség első 42 napjára a mun- káltatójuktól teljes bérüket megkapják. Ennek megfelelően a kölcsönbeadó (magyar) munkáltató is köteles ezt a bért betegség esetén biztosítani, mivel ez a javadalmazás a munkaerő-kölcsönzési törvény 8 § (1) bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód elve alapján betegsége idejére is jár a munkavállalónak. Betegség esetén a napi bért a meg- előző három hónap bruttó bérének egy napra eső átlaga alapján kell megállapítani.

Fenti számítási mód vonatkozik a munkavállalók szabadságnapjainak kifizetésére is. Ünnepnapok esetén a le nem dolgozott órák után a munkavállalók bruttó-órabé-

rének nyolcszorosát kell biztosítani, illetve, ha az ún. „megélt napi munkaidő” az ünnepnapot megelőzően több volt, mint 8 óra, akkor a ténylegesen ledolgozott napi munkaórát kell figyelembe venni.

Egyéb törvényes előírások munkaerő-kölcsönzés esetén:

Offenlegungspflicht (kinyilatkoztatási kötelezettség)

A hatályos munkaerő-kölcsönzési törvény kimondja, hogy egy – két fél között kötött

– szerződést, amennyiben az munkaerő-kölcsönzésre vonatkozik, kifejezetten mun- kaerő-kölcsönzésre vonatkozó szerződésnek kell nevezni. A törvényalkotók ezzel a kitétellel azt szeretnék elérni, hogy ún. tartalékengedéllyel rendelkező olyan vállalko- zások, amelyek ugyan vállalkozási szerződéses keretben tevékenykednek, de gyakor- latilag burkolt munkaerő-kölcsönzést folytatnak, egy ellenőrzés során ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe azokhoz képest, akik illegális munkaerő-kölcsönzést folytatnak.

Ezt a munkaerő-kölcsönzésre történő szerződéses utalást a törvény Offenlegungspfli- cht-nek, azaz kinyilatkoztatási kötelezettségnek nevezi.

Konkretisierungspflicht (pontosítási kötelezettség)

A létrejött és munkaerő-kölcsönzésnek nevezett szerződésben vagy arra való hivat- kozással külön felsorolásban név szerint meg kell nevezni azokat a munkavállalókat, akiket a szerződés keretében kikölcsönöznek.

Informationspflicht (tájékoztatási kötelezettség)

A kikölcsönzött munkavállalót minden egyes kikölcsönzés ELŐTT tájékoztatni kell arról, hogy kölcsön-munkavállalóként kerül kikölcsönzésre.

Amennyiben az ellenőrző hatóságok azt állapítják meg, hogy a szerződéses partnerek nem tettek eleget kinyilatkoztatási kötelezettségüknek, vagy pontosítási kötelezett- ségüknek, akkor a munkaerő-kölcsönzési szerződést semmisnek nyilvánítják, max. 30 ezer euró pénzbüntetést szabnak ki, egyben megszűnik a kölcsönbeadó és a köl- csön-munkavállaló közötti munkaszerződés és a kölcsön-munkavállaló automatiku- san a kölcsönvevő állományába kerül át.

A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása 1.000 euró bírsággal sújtható. Ez esetben a kölcsön-munkavállaló azonban nem kerül át a kölcsönvevő állományába.

Továbbkölcsönzés tilalma

Kölcsön-munkavállalót egy kölcsönvevő nem kölcsönözheti tovább egy másik köl- csönvevőhöz. Ez esetben ugyanis megszűnik a kölcsön-munkavállalónak az eredeti

kölcsönbeadóval kötött munkaviszonya, a munkáltatója az első kölcsönvevő lesz. A szabálysértés max. 30 ezer euró bírsággal sújtható.

A kikölcsönzés maximális időtartama

A hatályos törvény szerint a munkaerő-kölcsönzés maximális időtartama a 18 hó- napot (1 hónap=30 nap), azaz az 540 napot nem haladhatja meg ugyanannál a köl- csönvevőnél.

Az 540. nap után a kölcsönvevő vagy átveszi saját állományába a kölcsön-munkavál- lalót, vagy pedig lemond annak munkájáról.

3 hónap (90 nap) letelte után a kölcsön-munkavállaló újra kikölcsönözhető ugyanah- hoz a kölcsönvevőhöz.

A kölcsönvevő megítélésénél a jogi személy, mint kölcsönvevő számít, nem pedig pl. annak különböző telephelyeire, munkahelyeire történő kikölcsönzés.

A 18 hónapos maximális kikölcsönzési időtől felfelé csak akkor lehet eltérni, ha a kölcsönvevőre vonatkozó tarifaszerződés ezt lehetővé teszi.

A 18 hónapos kikölcsönzési idő túllépését a törvény szankcionálja: a kölcsönbeadó és kölcsön-munkavállaló közötti kölcsön-munkaszerződés semmissé válik, a köl- csön-munkavállaló átkerül a kölcsönvevő állományába, a szabálysértés pedig max. 30 ezer euró bírsággal sújtható.

Fenti szabálysértések valamelyike esetén, valamint, ha a kölcsönbeadó nem rendelke- zik a munkaügyi ügynökség tevékenység-engedélyével, automatikusan megszűnik a kölcsönbeadó és a kölcsön-munkavállaló közötti munkaviszony. A munkavállalónak a törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a szabálysértés megállapítását követően személyesen és írásban kérje bármelyik németországi munkaügyi ügynökségnél mun- kaviszonyának fenntartását a kölcsönbeadónál (ún. Festhaltungserklärung)

E munkaviszony-fenntartási nyilatkozat azonban csak akkor érvényesíthető a mun- kaügyi ügynökségnél, ha megtörtént a 18 hónap kikölcsönzés túllépése. Tehát nem a túllépés előtt, főleg pedig nem „biztos-ami-biztos” alapon, már a szerződéskötés megtörténtekor.

Érvénytelen a munkaviszony-fenntartási nyilatkozat abban az esetben, ha a nyilatko- zat leadását követően folytatódik az illegális munkaerő-kölcsönzés.

Munkaviszony-fenntartási nyilatkozat csak egy alkalommal adható le a munkaügyi ügynökségnél.

Egyéni vállalkozók, egyéni vállalkozások

Németországban magyar állampolgárságú vállalkozók részére már 2000 óta lehetsé- ges egyéni vállalkozóként a letelepedés, vagy a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.

Akár letelepedés, akár pedig határon átnyúló szolgáltatás esetén a szolgáltatás- nyújtási tevékenység gyakorlásának bejelentése a székhely szerinti – területileg il- letékes - iparűzési hivatalnál (Gewerbeamt-nál) történik.

Német belső rendelkezések írják elő, hogy minden Németországban tevékenykedő cégnek vagy egyéni vállalkozónak tevékenységét a telephelye, vagy a munkavégzés helye szerint illetékes helyi önkormányzatnál (Landratsamt-Gewerbeamt) be kell jelenteni. A bejelentés formanyomtatványon történik, melyhez csatolni kell a ma- gyarországi (cég)bejegyzés másolatát, hiteles fordítását, cégek esetében a nem önálló telephely vezetőjének személyi okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint a kézműves kamarai bejegyzést (amennyiben fennáll ez a kötelezettség az adott tevékenységre). A formanyomtatvány a tevékenységet bejelentő legfontosabb adatait tartalmazza (a vállalkozás megnevezése, magyarországi és németországi címe, telefon és fax száma, e-mail címe, a vállalkozás képviselőjének neve, a vállalkozás tevékenységi köre). A tevékenység-bejelentés igazolását az illetékes hivatal min- den esetben kiadja (nem tevékenység engedélyezésről van szó!), a kiadásról szóló illeték (általában kb. 20 Euró) lerovása után.

Szakipari tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a vállalkozó megkéri a kéz- műves kamarába történő bejegyzését, egyes szakmákban pedig a tevékenységre vo- natkozó kamarai engedélyt.

Vannak olyan szakipari tevékenységek, amelyek gyakorlásához német mester- vizsga szükséges (pl. kőműves tevékenység, festés, fémfeldolgozás), vannak, amelyekhez nem (pl. belsőépítészeti tevékenység, épület-takarítás).

A bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységeket az alábbi felsorolás mutatja be:

A német kézműves kamarai jegyzékbe mestervizsga igazolásával kötelezően be- jegyzendő (azaz engedélyköteles) tevékenységek listája:

1. Ácsmunkák

2. Állványozás

3. Asztalosmunkák

4. Bádogos munkák

5. Belső építészet

6. Cégtábla- és fényreklám gyártás

7. Cukrászipari tevékenység

8. Csempe-, padlócsempe- és mozaikburkolás

9. Csónak- és hajógyártás

10. Elektromos gépipari termékek gyártása

11. Elektrotechnikusi munkák

12. Erőgép-műszerész munkák

13. Fajáték-gyártás esztergálással

14. Fémfeldolgozás

15. Festés, lakkozás

16. Fegyvergyártás

17. Finommechanikai műszerész munkák

18. Fodrászat

19. Fogtechnikusi tevékenység

20. Fűtésszerelés

21. Gépjárműabroncs szerelés, javítás, galvanizálás

22. Gépjármű technika

23. Gipszvakolat készítés

24. Hentesipari tevékenység

25. Hő- és hangszigetelés

26. Hűtőrendszer szerelés

27. Információs műszerész munkák

28. Kádár szakipar, hordókészítés

29. Kályha- és légfűtésszerelés

30. Karosszéria lakatos munkák

31. Kéményseprés

32. Kerékpárszerelés

33. Kőfaragás

34. Kőműves tevékenység

35. Kötélgyártás

36. Kútásás

37. Mezőgazdasági gépszerelés

38. Nagyothalló készülékgyártás

39. Orgona- és harmóniumgyártás

40. Ortopéd cipészet

41. Ortopéd segédeszközgyártás

42. Padlóbeton öntés

43. Parkettázás

44. Pékipari tevékenység

45. Redőny- és zsalugyártás

46. Sebészeti műszerek gyártása

47. Szemüvegkészítés

48. Tartálygyártás

49. Tetőfedés

50. Útépítés

51. Üvegezés

52. Üvegfúvás, üvegkészülék gyártás

53. Üvegnemesítés

A német kézműves kamarai nyilvántartásba mestervizsga igazolása nélkül (azaz csak bejelentés-köteles) bejegyzendő tevékenységek listája:

1. Arany- és ezüstműves

2. Aranybevonat készítés

3. Borpincészet

4. Cipészet

5. Divatáru kereskedés

6. Épülettakarítás

7. Fafaragás

8. Fafúvós hangszergyártás

9. Fém- és harangöntés

10. Fémfúvós hangszergyártás

11. Fényképész tevékenység

12. Finomoptikai munkák

13. Galvanizálás

14. Gyertyaöntés

15. Hegedűgyártás

16. Hímzés

17. Íves hangszerek gyártása

18. Kerámiaipar

19. Kosárfonás

20. Könyvkötés

21. Könyvnyomtatás, szövegszedés

22. Modellezés

23. Malomipari tevékenység

24. Nemesfémcsiszolás

25. Nemesfémtárgy-gyártás

26. Női és férfiszabóság

27. Nyeregkészítés

28. Órás kisipar

29. Pecsétgyártás

30. Pengetős hangszergyártás

31. Selyemnyomtatás

32. Sör- és malátafőzés

33. Szűcsipar

34. Takács munkák

35. Terazzo burkoláskészítés

36. Textiltisztítás

37. Üveg- és porcelánfestés

38. Vágószerszám gyártás

39. Vésnöki munkák

40. Vitorlagyártás

41. Vonós hangszerek gyártása

42. Zongora- és csembalógyártás

Rövidebb (max. 1 évig tartó), nem önálló állandó telephely létesítése nélkül elvég- zendő munkák esetén lehetőség van könnyített formában is eleget tenni a kézműves kamarai rendelet betartásának. Ennek lényege, hogy a mestervizsga köteles (azaz enge- délyköteles) tevékenység végzése során a kézműves kamara elfogadja a magyarországi kamarai igazolást a vállalkozás magyarországi tevékenységéről és igazolást ad ki arról, hogy a tevékenység Németországban is jogszerűen folytatható. A mestervizsga igazolás nélkül (azaz a csak bejelentés-köteles) folytatandó tevékenységek esetében pedig nem kell a kézműves kamarai bejegyeztetést megtenni. A lehetőséget a 2016. március 18-tól hatályos Európai Uniós Kézműves Rendelet (EU/EWR Handwerksverordnung) terem- ti meg, amely részletesen bemutatja a könnyített formában történő kamarai regisztráció feltételeit is. A https://www.gesetze-im-internet.de/eu_ewrhwv_2016/EU_EWRHwV.pdf linken található a rendelet szövege.

A magyar szakiparosok általában nem rendelkeznek német mestervizsgával, viszont a bejegyzéskor – a mestervizsga letétele alóli felmentésre – elfogadják a magyarországi szakmai gyakorlatot is, amelynek legalább hat évnek kell lennie.

Az erről szóló hatósági bizonyítvány az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján szerezhető be.

A hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány tárgya

Az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) vala- mely szabályozott szakmai tevékenységnek az Európai Unió valamely tagállamában történő gyakorlása érdekében a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 56. cikkének (3) bekezdése alapján kérelemre hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványt állít ki. A szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolásáról szó- ló 36/2007.(XI.13.) OKM rendelet mellékletei tartalmazzák mindazon szakmákat, amelyekre az irányelv alkalmazható (www.professionalrecognition.gov.hu).

Kérelemre hatósági bizonyítvány állítható ki arról is, hogy a kérelmező az Irányelv 3. cikk 1. albekezdésének i) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül.

A hatósági bizonyítvány tartalma

A MEIK által kiállított hatósági bizonyítvány tanúsítja, hogy a tevékenység gyakor- lására felkészítő, államilag elismert oktatási intézmény vagy szakmai szervezet által kiállított bizonyítvány, vagy bizonyítvány és mesterlevél érvényes. A hatósági bizo- nyítvány tartalmazza a képzés jogszabályban előírt időtartamát és a képzés megkez- désének előfeltételeit, továbbá azt, hogy a bizonyítvány milyen szakmai tevékeny- ség gyakorlására jogosít. Amennyiben a kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szak- mát gazdálkodó szervezet vezetőjeként vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor a hatósági bizonyítvány ezt a körülményt is tartalmazza.

A hatósági bizonyítványt a MEIK magyar nyelven állítja ki, és a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának küldi meg.

További információk az alábbi honlapon érhetők el: https://www.oktatas.hu/

A kérelem benyújtásának módja

A kérelmet személyesen, postai úton vagy e-mailben lehet benyújtani.

• személyesen: Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálati Iroda, 1122 Budapest, Ma- ros utca 19-21.

• postai úton: Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Köz-

pont, 1363 Budapest, Pf. 112.

• e-mailben: ekvivalencia@oh.gov.hu

A kéreleműrlap letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról:

https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/hatosagi_bizonyitvany/magyar_szak- mai_gyakorlatrol

A mestervizsga letétele alóli felmentés akkor is kérhető, ha a kérelmezőnek

• legalább 3 éves gyakorlata van egyéni vállalkozóként és befejezett, legalább 3 éves szakmai tanulmányt (szakmunkásképző bizonyítvány) igazol, vagy

• legalább 3 éves gyakorlata van egyéni vállalkozóként, előtte pedig legalább

5 éves szakmában eltöltött munkaviszonyt tud igazolni, vagy

• legalább 5 éves szakmai vezetői állást töltött be, amiből legalább 3 év mű- szaki üzemvezetői állás volt és legalább 3 éves szakmai tanulmányt (szak- munkásképző bizonyítvány) igazol

Amennyiben nem kézműves kamarai tevékenység körébe tartozik az egyéni vállalko- zó által végzendő tevékenység (pl. húsipar, szerszámgyártás), akkor az Ipari és Keres- kedelmi Kamarai (Industrie- und Handelskammer) tagság kötelező.

A tevékenység gyakorlását számos egyéb igazolás meglétéhez is köthetik, amennyiben ún. „érzékeny” szakmákról van szó. Ilyen igazolások:

• a feddhetetlenségi bizonyítvány

• az erkölcsi bizonyítvány

• az adóhatósági igazolás adótartozásról

Az egyéni vállalkozóra jellemző kritériumok Németországban is hasonlóak, mint Magyarországon, így pl:

• több megrendelőnek dolgozik,

• irodával (vagy székhelyszolgáltatással) rendelkezik,

• saját fejléces levélpapírja van,

• saját könyvelése van,

• tevékenységét reklámozza

Az egyéni vállalkozónak a tevékenysége megkezdésekor be kell jelentkeznie az adó- hivatalhoz is. (A tevékenység-bejelentést intéző hivatal egyébként automatikusan is küld értesítést az illetékes adóhivatal felé a tevékenység bejelentéséről.) Az adózásnál, amennyiben az egyéni vállalkozó megtartja magyarországi tevékenységét is, a kettős adózást elkerülő egyezményben leírtak az irányadók.

Társadalombiztosítás

Egyéni vállalkozó, határon átnyúló, átmeneti ideig tartó szolgáltatásnyújtás ese- tén, kérhet saját maga számára a magyarországi társadalombiztosítás meglétét igazoló ún. A1-es igazolást a Kormányhivatalnál, az alábbiak szerint:

Egyéni vagy társas (a továbbiakban: önálló) vállalkozó is „kiküldheti magát” külföldi munkavégzésre. A Magyarországon önálló vállalkozó személy e tevékenységét legfel- jebb 24 hónapig úgy folytathatja egy másik tagállamban, hogy a magyar szabályok szerint marad biztosított. Az önálló vállalkozónak nyilatkoznia kell arról, hogy

• a vállalkozás folytatásához szükséges infrastruktúrát (irodát, műhelyt) Ma-

gyarországon folyamatosan fenntartja;

• a járulékokat Magyarországon fizeti,

• a másik tagállamban a magyarországi tevékenységi körébe tartozó vállalko- zást folytat és

• a külföldön átmenetileg végzett tevékenység befejezését követően Magyar-

országon tovább kívánja folytatni vállalkozását.

Magyarországon és egy másik, vagy több tagállamban is párhuzamosan folyamatos önálló tevékenységet végző önálló vállalkozó személy az uniós szabályok alapján kizárólag egy tagállamban lehet biztosított.

A magyarországi biztosítási jogviszony feltétele, hogy az önálló vállalkozó

• a külföldi tevékenység megkezdése előtt legalább már 6 hónappal önálló vállalkozóként folytatott kereső tevékenységet és e jogviszonyára tekintettel biztosított, továbbá

• a másik tagállamban olyan jellegű tevékenységet folytat, amilyenre vállal- kozása Magyarországon engedéllyel rendelkezik.

Németországban történő letelepedés esetén (tehát, ha az egyéni vállalkozó fel- számolja magyarországi tevékenységét és csak Németországban kíván dolgoz- ni) a társadalombiztosítási járulékokat Németországban kell megfizetni. Egyéni vállalkozók ezt választásuk szerint bármelyik német törvényes társadalombiztosítá- si pénztárnál, vagy magánbiztosítóknál tehetik meg. Az egyéni vállalkozónak adott esetben kötelezően biztosíttatnia kell magát a törvényes balesetbiztosítási pénztárnál is. A törvényes balesetbiztosítási pénztárak felvilágosítást adnak arról, hogy mely ese- tekben kötelező a biztosítási forma.

Amennyiben az egyéni vállalkozó munkavállalókat is alkalmaz, a munkavállalók után kötelező a törvényes társadalombiztosítási pénztárba történő befizetés. A járulék mér- téke a munkavállaló bruttó bérének kb. 40 %-a, amelyből a munkavállalót közel a fele terheli. Ezen felül a munkavállalót köteles bejelenteni a törvényes balesetbiztosí- tási pénztárnál is, a balesetbiztosítás mértéke a gyakorolt szakmának veszélyességétől függ, pl. az építőiparban a bruttó bér közel 10 %-a.

Nem szakipari tevékenységek folytatását németországi letelepedés esetén a fenti- ekhez hasonlóan kell bejegyeztetni/engedélyeztetni, tevékenységenként eltérő előírá- sokkal, pl.:

• Ipari termelés: többnyire nincs engedélyeztetési eljárás, kivéve pl. fegyver-

gyártás, gyógyszergyártás.

• Nagykereskedelem: többnyire nincs engedélyeztetési eljárás, kivéve nyers- tej-kereskedelem, fegyver- és robbanószer kereskedelem, gyógyszer keres- kedelem.

• Kiskereskedelem: többnyire nincs engedélyeztetési eljárás, kivéve nyers- tej-kereskedelem, darált hússal történő kereskedelem, vegyszer kereskede- lem, fegyverkereskedelem, haszonállat kereskedelem, gyógyszertárnyitás.

• Utazási irodák: ha nem irodában végzik a tevékenységet, akkor ki kell vál- tani az ún. utazási iparűzési kártyát, egyébként pedig engedélymentes.

• Ingatlanközvetítés, beruházási- és építési tanácsadás: engedélyköteles.

• Biztosítási ügynökség: engedélyköteles.

Letelepedés esetén az egyéni vállalkozónak jelentkeznie kell a telephelye szerint ille- tékes adóhatóságnál is.

Az adóhatóság, valamint az Ipari és Kereskedelmi Kamarák részletes tájékoztatást adnak arról is, hogy az egyéni vállalkozót milyen adók, biztosítási kötelezettségek terhelik, így:

• ÁFA

• Társasági adó

• Iparűzési adó

• Kötelező üzemi felelősségbiztosítás

Szellemi szabadfoglalkozású vállalkozók (többnyire felsőfokú végzettséget igény- lő tevékenységeket folytató személyek, pl. orvosok, ügyvédek, mérnökök, újság- írók, adószakértők) letelepedése viszonylag egyszerű, bejelentési kötelezettségük az adóhatóság felé van, tevékenységük engedélyezése pedig a szakkamaráknál történik (pl. mérnökkamara, orvosi kamara stb.).

Színlelt egyéni vállalkozás problémaköre

A német kormány 2005. márciusában a vámhivatalok keretében külön akciócsopor- tot állított fel a színlelt egyéni vállalkozások (látszat önfoglalkoztatók) kiszűrésére. A színlelt egyéni vállalkozással a szolgáltatást megrendelő cégek rendszerint a viszonylag magas társadalombiztosítási járulékokat, valamint a személyi jövedelemadót kívánják megtakarítani olyan formában, hogy munkavállalóikat elbocsátják, helyettük pedig egyéni vállalkozók szolgáltatásait veszik igénybe. A vonatkozó német törvények szerint mindez színlelt egyéni vállalkozásnak minősül, adó- és TB-járulék csalásnak számít.

A színlelt egyéni vállalkozások legjellemzőbb ismérvei:

• a színlelt egyéni vállalkozó köteles a megrendelő kérésére rendszeresen megjelenni a megrendelő által megjelölt munkahelyen

• a színlelt egyéni vállalkozó köteles a megrendelő által meghatározott napi

munkaidőben a munkahelyen szolgáltatást nyújtani

• a színlelt egyéni vállalkozó konkrétan meghatározott havi munkadíjat kap, jár neki túlórapótlék, szabadsága idejére fizetés, betegsége esetén a megren- delő által fizetendő táppénz

• a színlelt egyéni vállalkozó betagozódik a megrendelő munkavállalói közé (pl. építkezésen a megrendelő munkavállalóinak csoportjában dolgozik, vagy futószalag mellett áll a megrendelő munkavállalóival együtt)

• a megrendelő munkaeszközeit használja, nincs saját munkaeszköze, vala-

mint nem rendelkezik kellő tőkével ahhoz, hogy saját munkaeszközt sze- rezzen be

• a színlelt egyéni vállalkozó és a megrendelő között órabéres szerződés jön

létre

• a színlelt egyéni vállalkozó és a megrendelő között olyan szolgáltatásnyúj- tásra jön létre szerződés, amelyet a megrendelő maga is nyújt (pl. festőmun- kára irányuló szerződés egyéni vállalkozó és festőcég megrendelő között)

• a színlelt egyéni vállalkozó olyan megrendelővel köt szerződést, amelynél maga is korábban munkavállaló volt, vagy korábbi munkáltatójának volt a megrendelővel a szolgáltatás tárgyát képező tevékenység végzésére szerződése

• a színlelt egyéni vállalkozó éves bevételének mintegy 5/6-od része ugyanat- tól a megrendelőtől származik

A színlelt egyéni vállalkozás fenti ismérvei ugyancsak vonatkoznak a GbR (Polgári Jogi Társaság – Pjt.) tevékenység legalitásának megítélésére is.

Egyéni vállalkozók társas vállalkozási formái

Polgári jogi társaság (német rövidítése: GbR)

A polgári jogi társaság az egyéni vállalkozók legkedveltebb társas vállalkozási formája Németországban, többnyire egyéni vállalkozók által létrehozott magánjogi társulás egy közös cél érdekében.

A társaságnak nem kell cégnevet adni és szervezeti felépítése sincsen.

A polgári jogi társaságot nem kell hivatalos nyilvántartásba vetetni. A társaság két vagy több természetes, vagy jogi személy – akár szóbeli megállapodása alapján is létrejöhet.

A GbR, mint cégforma az egyéni vállalkozáshoz hasonlít, alapítása egyszerű, hiszen nincsen rá formai előírás. Egyszerűsége ellenére ajánlott az alapítást írásba foglalni, amelyet közjegyző hitelesít. A GbR nem jogi személy.

Az alapító okiratban meg kell jelölni azt a célt, melyre a GbR létrejött, meg kell határozni azt, hogy a társaságon belül kinek milyen feladatai vannak, fontos megha- tározni egy olyan személyt (vezetőt), aki harmadik személy előtt képviseli a társasá- got. Meghatározható ezen kívül, hogy ki milyen mértékben részesedik a nyereségből, esetleg a veszteségből.

A GbR tevékenységét a Gewerbeamthoz is be kell jelenteni, hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz.

A kézműves kamarai bejegyzés hasonlóan történik, mint ahogyan azt az egyéni vál- lalkozásnál leírtuk. A kézműves kamarai bejegyzéshez szükséges német mestervizsga az alapító okiratban megjelölt vezető számára van előírva.

A GbR alapítása nem igényel minimális tőkét sem, ugyanakkor az alapítók fele- lőssége korlátlan (tartozás esetén saját vagyonukkal felelnek) és minden tagra kiterjed.

A GbR automatikusan megszűnik abban az esetben, ha az egyik tag kilép, csődbe megy, vagy meghal. Kivételt képez, ha már a megalakuláskor kötnek egy ún. „folyta- tási megállapodás”-t.

Komoly felelősségviselési teher is van a tagok esetében. A tagok már a társaságba tör- ténő belépés előtti kötelezettségekre is teljes vagyonukkal felelnek, valamint ugyanez a felelősségviselés vonatkozik rájuk még 5 évig kilépésük után is.

A GbR előnyei:

• gyorsan megalapítható

• az alapításnak nincsenek formai követelményei

• nem kell hozzá alaptőkével rendelkezni

• minimális a tőkebefektetés, alacsonyak a költségei

A GbR hátrányai:

• teljes vagyoni felelősség a tartozásokért

• alacsony (átlátható mértékű) forgalom esetében alkalmazandó

• kis kockázattal járó munkák elvégzésekor célszerű.

Ha a GbR eléri az évi 500.000 euró forgalmat, automatikusan átalakul közkereseti tár- sasággá (német nevén Offene Handelsgesellschaft – OHG), amelyet már írásban kell alapítani, be kell jegyeztetni a cégbíróságon és más adózási szabályok is vonatkoznak rá.

Vállalkozói társaság

„1-eurós-társaság” (Unternehmergesellschaft – UG)

A hagyományos cégalapítás mellett lehetőség van az úgynevezett Vállalkozói Tár- saság (német nevén Unternehmergesellschaft – UG) alapítására is. Az UG – közis- mertebb nevén „1-eurós-társaság“ természetes és jogi személyek részére teszi lehetővé, hogy kis alaptőkével (ez akár 1 euró is lehet) céget alapítsanak. Kritérium azonban, hogy az éves nyereség minimum 25 százalékát tartalékba kell tenni egészen addig, amíg a vállalkozás el nem éri a kft-alapításhoz előírt 25.000 euró törzstőkét. A társa- ságot be kell jegyeztetni a cégbíróságon.

GmbH & Co.KG.

A német jogrendben ismert a GmbH & Co.KG. társasági forma is. Ez egyfajta be- téti társaság (német nevén Kommanditgesellschaft – KG). Amíg azonban a betéti társaság (KG) esetén a beltag magánszemély teljes magánvagyonával felel, addig a GmbH & Co.KG esetében a beltag egy korlátolt felelősségű társaság (német nevén Gesellschaft mit beschränkter Haftung – GmbH), amely csak betéte erejéig felel.

Részmunkaidős foglalkoztatási formák

A részmunkaidős („atipikus”) foglalkoztatás Németországban igen elterjedt forma. A mintegy 42 millió aktív keresőből mintegy 5 millióan állnak részmunkaidős, illet- ve részbéres foglalkoztatási munkaviszonyban. A „minijob” vagy „midijob” kifejezés ma már a mindennapi beszélt nyelv szerves részét képezi, politikusok és közgazdászok gyakori témája a két foglalkoztatási forma előnyeinek és hátrányainak mélyreható elemzése.

„Minijob” vagy „midijob” keretében magyar munkavállalók is foglalkoztathatók.

Atipikus foglalkoztatás esetében a német szabályozások három részfoglalkoztatást kü- lönböztetnek meg, annak időtartamára vagy bérezésére tekintettel:

• Azt a munkaviszonyt, amely kezdési és befejezési időtartama alapján

időben korlátozott, rövid idejű foglalkoztatásnak nevezik (kurzfristige Beschäftigung)

• Sokkal elterjedtebb foglalkoztatási forma a bérezés szempontjából a korláto-

zott, azaz a csekély bérű munkaviszony (geringfügig entlohnte Beschäfti- gung), vagy ismertebb nevén a „520-eurós-munkaviszony” (520-Euro-Job)

• A két fenti részmunkaviszony és a teljes körű munkaviszony között létezik

még egy átmeneti szakasz, az ún. alacsony bérű munkakörök sávja, amely a havi 520 euró és az 1.300 euró közötti munkabért kínáló munkahelyek körét fedi le (Midijob)

Mindhárom foglalkoztatási formának a lényege, hogy kedvezőbb jövedelemadózási és társadalombiztosítási járulékfizetést kínál olyan munkavégzés esetében, amely nem igényel teljes munkaidős munkaviszonyt. A munkavállalók ugyanakkor ezekben a munkaviszonyokban nem részesülnek beteg- és nyugdíjbiztosításban.

„520-eurós-munkaviszony” (520-Euro-Job)

Annak megítélése, hogy a munkaviszony valóban a csekély bérezésű foglalkozta- tás alá esik, kizárólag a havi bér nagyságától függ. A havi bér, pótlékokkal együtt (pl. jutalom, 13. havi fizetés) nem lehet több 520 eurónál. Ha havonta változó a bér (pl. februárban 500 euró, márciusban 540 euró), a havi átlagot kell figyelembe venni. Ettől eltérő eset áll fenn, ha pl. a munkavállalónak alkalmanként és előre nem láthatóan egy betegség miatt kiesett kollégáját kell helyettesíteni.

A 520-eurós-munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók havi maximális mun- kaideje ugyan nincs meghatározva, de a 2023.évi 12,00 euró/óra minimálbér miatt havi átlagban 43 óránál több nem lehet.

Adók, tb-járulékok

A munkavállalónak a bére után sem SZJA-t, sem tb-járulékot nem kell fizetnie, azaz a bruttó 520 euró egyben nettó 520 euró.

A munkáltató a 520 euró után kb. 35 %-os adót és tb-járulékot fizet, amely az aláb- biak szerint tevődik össze:

• 15 % nyugdíjbiztosítás

• 13 % betegbiztosítás

• 3,6 % nyugdíj-pótbiztosítás

• 2 % általános adó*

• 0,9 % táppénz szolidaritási pénztár

• 0,24 % anyasági segély szolidaritási pénztár

• 0,06 % csődeljárás esetén segélyt nyújtó szolidaritási pénztár

• kötelező balesetbiztosítás (cégenként eltérően)

*a 2 % általános adó magában foglalja a béradót, a szolidaritási pótlékot valamint az egyházi adót, ez utóbbit abban az esetben is, ha a munkavállaló nem tagja egy vallási felekezetnek sem.

Nem kell megfizetni a 13 % betegbiztosítást, amennyiben a foglalkoztatott magán- biztosított.

Az adót és a járulékokat a munkáltató a Bundesknappschaft/Minijob-Zentrale-nak (Essen) fizeti meg, egyben oda jelenti be az alkalmazásban álló 520-eurós munkavál- lalóit.

450 eurós-munkaviszonyban, valamint akár párhuzamosan több ilyen csekély bérű munkaviszonyban bárki foglalkoztatható, akár van teljes munkaidős munkaviszonya, akár nincs.

Ha van teljes munkaidős munkaviszony: az első 520-eurós munkaviszony a munkavál- laló részéről változatlanul mentesül a társadalombiztosítási járulékfizetés és az SZJA alól. Ezen túlmenően minden további 520-eurós munkaviszonyból származó jöve-

delmet a teljes munkaidős munkaviszonyból származó jövedelemhez kell számolni és a munkavállaló is teljes körűen fizeti a társadalombiztosítási járulékokat, kivéve a munkanélküli biztosítást, mert azt nem kell megfizetni ebben a munkaviszonyban. Több 520-eurós munkaviszony esetén az a munkaviszony lesz járulékmentes, ame- lyik először létesült. Az 520-eurós munkaviszony nem létesülhet annál a munkáltató- nál, amelyiknél a munkavállaló teljes munkaidős munkaviszonyban áll.

Ha nincs teljes munkaidős munkaviszony: ha a foglalkoztatottnak több 520-eurós munkaviszonya van és ezekből az összeadott jövedelme meghaladja az 520 eurót, kimerül a csekély bérezésű munkaviszony fogalma. A Minijob-Zentrale járulékfizeté- si kötelezettséget állapít meg és ezt közli a munkáltatóval. A munkáltatónak azonban ebből nem keletkezik utólagos járulékfizetési kötelezettsége, mert nem tudhatott ar- ról, hány csekély bérezésű munkaviszonya volt a foglalkoztatottjának.

Rövid idejű munkaviszony (kurzfristige Beschäftigung)

Rövid idejű munkaviszony akkor áll fenn, ha a foglalkoztatottat egy naptári év- ben maximum 2 hónapig, vagy összesen maximum 50 munkanapig alkalmazzák. A kéthónapos mérési időt akkor alkalmazzák, ha a munkavállaló hetente legalább 5 napot dolgozik. Egyéb esetekben a ledolgozott napokat számolják össze, amely éves szinten 50 nap lehet.

A két hónap vagy 50 nap után kifizetett bér nagysága nem mérvadó, azonban, ha a havi kereset túllépi az 520 eurót, a Minijob-Zentrale vizsgálatot kezdeményezhet annak megállapítására, hogy a foglalkoztatott munkavégzése nem „hivatásszerű-e”, azaz nem váltható-e ki teljes körű foglalkoztatással.

Amennyiben több rövid idejű munkavégzés történik egy éven belül, akkor azok ösz- szessége nem haladhatja meg a két hónapot, illetve az 50 munkanapot. Ha a fog- lalkoztatás a két hónapot/50 napot előre nem látható okok miatt túllépi, a túllépés napjától teljes körű járulékfizetési kötelezettség lép fel mind a munkáltató, mind pe- dig a munkavállaló részére. Ha előre látható az időkeret túllépése, akkor a biztosítási kötelezettség attól a naptól áll fenn, amikortól megállapítható a túllépés.

Adók, tb-járulékok

• nincs nyugdíjbiztosítás

• nincs betegbiztosítás

• nincs általános adó

• 0,9 % táppénz szolidaritási pénztár

• 0,24 % anyasági segély szolidaritási pénztár

• 0,06 % csődeljárás esetén segélyt nyújtó szolidaritási pénztár

• kötelező balesetbiztosítás (cégenként eltérően)

Az SZJA megfizetése kétféle módon történik: a munkavállaló vagy a 25 %-os áta- lányadó megfizetését választja, vagy az adóbesorolása szerinti ténylegesen fizetendő összeget fizeti meg.

Alacsony bérű munkaviszony (Midijob)

A havi 520 euró és az 1.300 euró közötti munkabért kínáló munkahelyeken foglal- koztatott munkavállalók részére ez kedvező foglalkoztatási forma. Lényege, hogy az 520 eurós határt túllépő fizetés esetén fokozatosan nő a társadalombiztosítási járulé- koknak a munkavállaló részéről megfizetendő összege, egészen 1.300 euróig, amikor is belép a teljes körű tb-járulékfizetési kötelezettség (21 %).

A személyi jövedelemadó megállapítása kizárólag a munkavállaló adóhivatali besoro- lása alapján történik.

Fontos tudnivalók mindhárom foglalkoztatási forma esetén

• Mind az 520-eurós munkaviszonyban, mind pedig a rövid idejű munka- viszonyban a foglalkoztatottat betegsége esetén 42 napig megilleti a teljes bére, amelyet a munkáltatótól kell megkapnia. Ezt az igényét azonban csak akkor érvényesítheti, ha a betegség előtt legalább egy hónapig volt megsza- kítás nélkül az adott cég foglalkoztatottja.

• Nem kötelező, a munkavállaló azonban ragaszkodhat ahhoz, hogy a munkaviszonyról munkaszerződés is készüljön. A munkaszerződés fontos pontjai: a munkaviszony ideje, feltüntetve, hogy az alkalmazás határozott vagy határozatlan idejű, a munkavégzés helye, a munkakör megnevezése, a munkabér, a napi munkaidő hossza, a szabadság, felmondási feltételek.

• Ünnepnapok: ha a munkavégzés ünnepnapra esik, a munkavállalónak jár az aznapi bére. Az ünnepnapon történő munkavégzésért a munkavállaló- nak a munkabérén túl akkor jár pótlék, ha azt tarifaszerződés írja elő, vagy pedig a munkáltató az egyéb teljes munkaidőben foglalkoztatott munka- vállalóinak is fizeti.

• Felmondás: rendszerint 4 hét a felmondási idő, hosszabb munkaviszony esetén a felmondási idő növekszik.

• Szabadság: éves munkaviszony esetén 4 hét fizetett szabadság jár, rövidebb

munkaviszony esetén ez az idő arányosan csökken (pl. ha egy munkavállaló csak heti 3 napot dolgozik, akkor 4 hét x 3 nap = 12 nap szabadság jár).

Speciális tudnivalók Németországban

A cégek adóztatása

A németországi tevékenység megkezdése előtt feltétlenül tájékozódni kell a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményről, annak tartalmáról.

A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettő adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten 2011. február 28. napján aláírt Egyezményt a 2011. évi LXXXIV. törvényben hirdették ki.

A magyar cégek németországi tevékenysége szempontjából az egyik legfontosabb kér- dés az Egyezmény 5. cikke szerinti telephely meghatározása.

E cikk szerint telephelynek minősül az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amelyen keresztül a vállalkozás a tevékenységét – részben vagy egészben – folytatja. A telep- hely jellemzően az üzletvezetés helye, de telephelynek minősülhet a fióktelep, az iro- da, a műhely és az építési, szerelési munkálatok helye is.

Telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azt a vállalkozást, amely a másik államban olyan független képviselővel rendelkezik, aki a vállalkozás nevében szerződéseket köt- het. Ezen túl a telephelynek tartósnak kell lennie, azaz mind helyben, mind időben meghatározott mértékű állandósággal kell bírnia. Egyrészt tehát az üzlet helyének azonos helyen kell maradnia, másrészt meghatározott hosszúságú időszakban – ami a nemzetközi gyakorlat szerint kb. 6 hónap, de egyes egyezmények ettől eltérhetnek – fenn kell állnia ahhoz, hogy telephelynek minősülhessen.

Kiemelendő, hogy a magyar-német egyezményben pl. „az építési terület vagy az épít- kezési, szerelési munkálatok telephelyet keletkeztetnek, de csak ha tizenkét hónapnál tovább tartanak.

A telephely létesítése fontos jelentőséggel bír az adózás szempontjából.

A Németországban tevékenykedő magyar cégek jelentős hányada állandó, de nem önálló – „anyacégtől” független - telephellyel rendelkezik.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar vállalkozások németországi telephelye is kapcsolt vállalkozásnak tekintendő a Társasági adóról és az osztalék- adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § Fogalmak 23. pontjának megfelelően.

Eszerint kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni:

• az adózót és külföldi telephelyét,

• továbbá az adózó külföldi telephelyét és azokat a személyeket,

⮚ amelyekben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásá- val – közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

⮚ amelyek az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazá- sával – közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkeznek,

⮚ illetve amelyekben valamely harmadik személy – a Ptk. rendelkezései- nek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül, vagy közvetve többségi be- folyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

A társasági adóhoz és az osztalékadóhoz kötődő kérdésekben a fentebb ismertetett tartalmú kapcsolt vállalkozás definíciónak megfelelően kell kötelezettségeiknek ele- get tegyenek a cégek.

A kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő abban az esetben, ha a köztük alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól.

A 32/2017. (X.18.) NGM rendelet tartalmazza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget.

A szokásos piaci ár meghatározása érdekében e rendelet szerint nyilvántartási kötele- zettség terheli a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint nyilvántartásra köte- lezett adózót, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása vagy a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdése szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt.

A rendelet kitér arra is, hogy mely esetekben nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót, így többek között a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteinél, amelyek ese- tében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.

Amennyiben az „Egyezmény” szerint Németországban megvalósul a telephely fogal- ma, az ott elért nyereség adóztatási joga Németországot illeti.

Az adóköteles nyereséget általában közvetlen módszerrel számítják ki, ami azt jelenti, hogy a német előírások szerint könyvelést kell vezetni, amelyet évente mérlegkészítés zár le. A mérlegbe a németországi gazdasági tevékenység tartozik bele, ugyanakkor a cégnek lehetősége van azoknak a magyarországi költségeknek a mérlegbe történő beállítására, amelyek a németországi telephely működésével összefüggésben merültek fel. A németországi munkával kapcsolatos hazai közvetlen költségek teljes mér- tékben, az általános költségek pedig arányosítással számolhatók el.

Magyarországon pedig a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figye- lembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket és ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvet- lenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket (Tao Törvény 28 §. „A kettős adózás elkerülése” részben leírtak szerint).

Amennyiben a kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint az adóztatás Németor- szágot illeti meg, az alábbi adók vethetők ki a magyar cégekre:

1. Iparűzési adó

2. Társasági adó

3. Szolidaritási pótlék

4. Általános forgalmi adó (ÁFA)

Iparűzési adó

Ezt az adót azok az önkormányzatok vetik ki, amelyek illetékességi körében a magyar cég a tevékenységét végzi. Az önkormányzatok különböző adómértéket határozhat- nak meg.

Az adóalap az iparűzési tevékenységből származó bevétel, az adózási szorzószám és a helyi adószorzó alapján kerül kiszámításra. Veszteség esetén nem vetnek ki iparűzési adót.

Társasági adó

Ezt az adót a Finanzamt szedi be a szövetségi köztársaság és az egyes tartományok részére. Az adó mértéke 15 %. A társasági adó alapját iparűzési adó levonása utáni nyereség képezi (adózás előtti eredmény – iparűzési adó = társasági adó alapja). Vesz- teség esetén nem vetnek ki társasági adót.

A két adónem (társasági adó, iparűzési adó) tekintetében az előző évi eredményt ala- pul véve adóelőleget kell fizetni.

Szolidaritási pótlék

A pótlék mértéke jelenleg a kivetett társasági adó 5,5 %-a.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A magyar cégek németországi tevékenysége után kiállított számlák alapvetően ÁFA-kötelesek, melynek általános mértéke 19 %.

A külföldi vállalkozásokra ugyanakkor eltérő ÁFA-előírások vonatkoznak.

Külföldi vállalkozásnak tekinthető az a vállalkozás, amelynek telephelyét nem jegyezték be a németországi cégjegyzékbe.

Nem önálló telephely

Építőipari szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalkozások, függetlenül attól, hogy van-e németországi bejelentett állandó, nem önálló telephelyük vagy nincs, nettó számlát kötelesek kiállítani, az általános forgalmi adót pedig a német megrendelő fizeti be. A magyar cég a számlán fel kell tüntesse, hogy a németországi ÁFA-törvény (UstG) 13/b §. alapján a számla címzettje köteles az ÁFÁ-t kimutatni és a Finanzamt-nak befizetni.

Nem építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozások, amennyiben van németországi be- jelentett állandó, nem önálló telephelyük, bruttó számlát kötelesek kiállítani és az általános forgalmi adót is ők fizetik be.

Ha nincs bejelentett nem önálló telephelyük, akkor csak nettó számlát állíthatnak ki, az általános forgalmi adót pedig a német megrendelő fizeti be. Ez esetben a számlán fel kell tüntesse, hogy a németországi ÁFA-törvény (UstG) 13/b §. alapján a számla címzettje köteles az ÁFÁ-t kimutatni és a Finanzamt-nak befizetni.

Bizonyos korlátozás mellett a magyar cégeknek lehetőségük van a nevükre kiállított ÁFÁ-s számlákból az ÁFÁ-t visszaigényelni. Ezt a visszaigénylési eljárást a bonni szék- helyű Szövetségi Pénzügyi Hivatalnál, kivételes esetekben pedig a magyar cégek adóz- tatásában központilag illetékes Nürnbergi Pénzügyi Hivatalnál lehet kezdeményezni.

Önálló telephely

A németországi cégjegyzékbe bejegyzett önálló telephely az ÁFA törvény szempont- ból teljes mértékben németországi cégnek tekinthető. Ebből adódik az, hogy a német cégekre is hatályos ÁFA előírások érvényesek rájuk. Ez esetben a számlákat a német megrendelő részére ÁFA-tartalommal kell kiállítani. A német megrendelő a számla bruttó összegét egyenlíti ki a magyar cégnek. A magyar cég az ÁFÁ-t, a neki számlá- zott ÁFA összegek levonása után, a telephelye szerint illetékes Finanzamt-nak köteles továbbutalni.

Munkavédelem

A munkavállalói kiküldetési törvény (Arbeitnehmer-Entsendegesetz) többek között előírja, hogy ágazattól függetlenül minden Németországban munkavállalót foglalkoz-

tató munkáltatónak be kell tartania a törvényes munka- és balesetvédelmi előírásokat.

A németországi munka- és balesetvédelmi előírásokat a munkavédelmi törvény (Arbeitsschutzgesetz), valamint a munkahelyek üzemeltetéséről szóló rendelet (Arbe- itsstättenverordnung) tartalmazza. Ez utóbbi részletezi azt is, hogy egy munkahelyen milyen veszélyforrásokra kell odafigyelni.

A törvény és a rendelet betartásáért a munkáltató felel. A két jogszabály betartását a tartományi munkavédelmi felügyelőségek ellenőrzik.

A munkáltató, hacsak nincs erre irányuló szakvégzettsége, a jogszabályban előírt kö- telezettségek betartására más személyt vagy intézményt is megbízhat, díjazás ellené- ben. Így pl. lehet egy vállalkozásnak saját munkavédelmi felelőse, nagyobb vállalko- zások esetén külön munka- és balesetvédelmi részlege, de megbízhatja a megrendelő munkavédelmi felelősét is a munkavédelmi előírások betartásának képviseletére, il- letve megbízhat külső intézményt is. A lényeg, hogy legyen valaki, aki a törvényes előírások betartásáért felelős, aki felméri és dokumentálja a munkavégzés helyén elő- forduló baleseti és egészségkárosító pontokat, felkészíti a munkavállalókat a baleset vagy egészségkárosodás megelőzésére.

Sem a törvény, sem a rendelet nem írja pontosan elő, hogy mi az a „minimális szol- gáltatás”, amit egy munkáltatónak biztosítania kell a baleset vagy egészségkárosodás megelőzésére. A munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy mindent elkövessen a bal- esetek megelőzésére és igazolnia kell adott esetben, hogy ezt szakértelemmel meg is tette vagy erre megbízott valakit.

Személygépkocsi használata

Magyar rendszámú személygépkocsi használata Németországban

2014. januártól a kiküldött munkavállalók németországi lakhelye szerinti adóhivatal helyett a vámhivatalok feladata lett a magyar rendszámú személygépkocsik németor- szági jogos használatának ellenőrzése.

Alapszabály, hogy német lakhellyel rendelkező személy a saját tulajdonában lévő sze- mélygépkocsit köteles átíratni a lakhelye szerinti rendszámra. Kiküldött munkaválla- lók esetében azonban a törvény egy évre mentességet ad annyiban, hogy a személy- gépkocsi adó megfizetése esetén a rendszámcserétől el lehet tekinteni. Ilyen esetben fel kell keresni a lakhely szerint illetékes vámhivatalt, be kell jelenteni a magyar rend- számú gépkocsi átmeneti németországi használatát, majd a vámhivatal értesítése után be kell fizetni az adót.

Német rendszámú személygépkocsi használata Magyarországon

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a 2011. évben kiegészült a 25/B §-al, amely a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sa- játos szabályokat tartalmazza.

A 25/B §. szerint lehetőség van 30 napig a külföldi rendszámú járművel közlekedni Magyar- ország területén, ha annak tulajdonosa (üzembentartója) a jármű birtokba adása időpontját, valamint a használati jogosultság időtartamát megjelölve – okiratba foglalt – nyilatkozatával ehhez hozzájárulását adta.

Részletes információ olvasható a külföldi rendszámú járművek üzemeltetési szabályairól a

http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozlekedesrendeszet/kulfoldi- rendszamu-jarmuvek honlapon.

Meghatalmazás minta gépkocsi használatára:

Lakcímbejelentési kötelezettség

2015. november 1-jétől lépett hatályba a lakcímbejelentési kötelezettségről szóló mó- dosított törvény (Bundesmeldegesetz).

A törvény országosan egységesíti az eddig tartományonként eltérő bejelentési gyakor- latot. A törvény néhány pontja érinti a kiküldött munkavállalók lakhelybejelentési kötelezettségét is.

Bejelentkezés-kijelentkezés

Alapvető szabály, hogy ha valaki beköltözik egy lakásba vagy munkás-szállásra, lakhe- lyét a beköltözést követő két héten belül jelentenie kell az illetékes önkormányzatnál. A kéthetes határidő országosan egységes lett, eddig tartományonként, önkormányza- tonként változó volt. Külföldi lakcímmel rendelkezők esetében ettől a szabálytól eltér a bejelentési kötelezettség, lásd lejjebb.

Kijelentkezési kötelezettség áll fenn abban az esetben, ha valaki nem egy másik né- metországi lakcímre költözik, hanem elhagyja Németországot (pl. a kétéves kikülde- tés lejárta után hazatér Magyarországra). A kijelentési kötelezettséget a lakhely elha- gyása előtt leghamarabb egy héttel lehet, illetve a lakhely elhagyását követő két héten belül kötelező megtenni.

Ha valakinek van már németországi bejelentett lakhelye, azonban valamilyen oknál fogva más lakhelyen kénytelen tartózkodni, akkor az új tartózkodási helyén 6 hóna- pig nem kell bejelentkeznie, az eredeti lakhelyéről pedig nem kell kijelentkeznie. 6 hónapot meghaladó időszak esetén azonban mindkét jelentési kötelezettség fennáll. (Ilyen eset pl. ha egy kiküldött munkavállaló az első és bejelentett lakhelye közelében előgyártást végez, a második lakhelye közelében pedig helyi szerelést.)

Azok a személyek, akik egyébként külföldi (azaz nem németországi) lakcímmel ren- delkeznek (ilyenek a kiküldött munkavállalók), lakhelybejelentési kötelezettségük- nek csak a beköltözés utáni három hónap elteltével kötelesek eleget tenni.

Szükséges a lakhelyet biztosító személy igazolásának bemutatása is a lakhelybejelentés és -kijelentés esetén. A lakhelyet biztosító személynek (természetes vagy jogi személy) ki kell állítania egy igazolást arról, hogy a lakhelybejelentő személy(-ek) ténylegesen beköltözött/beköltöztek a lakhelyre illetve kiköltözött/kiköltöztek onnan. A bejelen- tésnek nincs kötelező formai előírása.

Rádió, televízió előfizetés

2013. januártól lakásonként 1 rádió és televízió előfizetési díjat kell befizetni, füg- getlenül a lakásban lakók számától és jövedelmi viszonyától. A díjat akkor is be kell fizetni, ha a lakásban nincs rádió és/vagy televízió.

Az előfizetési díj befizetésével járó problémák kiküldött munkavállalók esetében:

A munkavállaló Németországba történő megérkezése után bejelentkezik a mun- káltató által bérelt szállásra a lakhelye szerint illetékes lakhelybejelentési hivatalnál (Einwohnermeldeamt).

A hivatal a bejelentkezésről automatikusan értesíti a kölni székhelyű díjbeszedő hi- vatalt (ARD ZDF Deutschlandradio, Beitragsservice, 50656 Köln, www.rundfunk- beitrag.de).

A díjbeszedő hivatal írásban megkeresi a munkavállalót és információkat kér arról, hogy a lakás után fizeti-e valaki az előfizetési díjat.

A munkavállaló jobb esetben megérti a levél tartalmát, utánajár, hogy valaki fizeti-e a díjat, esetleg megkérdezi munkáltatóját vagy a bérbeadót. Ha a munkáltató vagy a bérbeadó fizeti a díjat, akkor erről, a fizető díjazonosító számát közölve, értesíti a díjbeszedőt.

Rosszabb esetben a levelet nem kapja meg, vagy a levél tartalmát nem érti, a levelet kidobja.

Mivel a díjbeszedő záros határidőn belül nem kap választ, kiküldi az első negyedéves számlát, amelyet a munkavállaló nem egyenlít ki. A díjbeszedő ezek után felszólítást ír, majd a többszöri felszólítás után bírósági végrehajtási határozattal igyekszik behaj- tani az elmaradt díjakat.

A probléma megoldására a díjbeszedő hivatal kérése és javaslata az alábbiakban foglalható össze:

A munkáltató a németországi telephelye miatt eleve köteles előfizetési díjat fizetni, ezért a munkáltatónak már van egy ún. díjazonosítója (Beitragsnummer) a díjbeszedőnél.

A munkáltató, az általa bérelt lakások után, a díjazonosítójára hivatkozással befizeti a díjbeszedőnek előzetesen írásban megadott lakásokra az előfizetési díjat.

A munkavállalókat értesíti arról, hogy írásos megkeresést fognak kapni a díjbeszedő- től az előfizetési díj befizetésének tisztázására.

A munkavállalókat megkéri, hogy ezeket a megkereséseket haladéktalanul adják oda a munkáltatónak vagy annak helyi képviselőjének, aki a leveleket továbbítja a telep- hely irodájába.

A munkáltató értesíti a díjbeszedőt arról, hogy munkavállalója, aki a megkeresést kapta a megkeresésben megadott címre, olyan munkáslakásban lakik, amely után az előfizetési díjat a munkáltató rendezte vagy rendezi. Ebben az értesítő levélben a munkáltató közli a díjazonosítóját és a munkásszállás pontos címét.

A munkáltató a munkavállaló béréből vagy levonja a munkavállalóra eső havi díjat, vagy átvállalja azt.

Ha a kibérelt szállásra az előfizetési díjat a bérbeadó fizeti, akkor célszerű a munkál- tatónak elkérni a bérbeadó díjazonosító számát és arra való hivatkozással értesíti a díjbeszedőt a fentebb leírt módon.

Amennyiben a rádió és televízió előfizetési díjak rendezése a fentiek szerint történik, a díjbeszedő állítása szerint teljes mértékben elkerülhetők a díjfizetéssel kapcsolatos problémák és félreértések.

Vállalkozási feltételek Ausztriában

Tevékenység bejelentése

Az osztrák iparűzési rendelet megkülönbözteti a szabadon végezhető és az engedély- hez (többnyire mestervizsgához) kötött, ún. szabályozott tevékenységeket.

Szabályozott (engedélyhez kötött) tevékenységek Ausztriában az 1994. évi iparűzési rendelet 94. §-a alapján (Gewerbeordnung 1994)

1. Arany- és ezüstműves

2. Asztalos, modellkészítő, hajógyártó, bognár, faesztergályos, faszobrász

3. Bádogos, rézműves

4. Biztonsági szakember, biztonságtechnikai központ

5. Biztonsági szakipar (hivatásos nyomozás, őrzésvédelem)

6. Biztosítás-közvetítés (biztosítási ügynök, biztosítási alkusz, biztosítási ta- nácsadás)

7. Cipőkészítés

8. Cukrászipar, beleértve a mézeskalács-készítést, kandírozott gyümölcs-ké- szítést, fagyasztott cukrászipari termék- és csokoládégyártást

9. Elektrotechnika, villanyszerelés

10. Életmód- és szociális tanácsadás

11. Értékpapír-közvetítő

12. Emlékmű-, homlokzat- és építménytakarítás

13. Faépítő- ácsmesterség,

14. Fegyvergyártás és kereskedelem

15. Felülettechnika, fémdíszítés

16. Fém- és gépipari fémtechnika

17. Festés, mázolás, aranybevonás, táblakészítés

18. Fogtechnikus

19. Fodrászat, parókakészítés

20. Fűtéstechnika, légtechnika

21. Molnár

22. Gáz- és szaniter technika

23. Stukkózó és szárazépítő

24. Gyógyászati termékek előállítása, kölcsönzése, kereskedelme

25. Gyógyszer- és mérgező anyaggyártás, gyógyszer nagykereskedelem

26. Hallásspecialista (hallókészülékek forgalmazása)

27. Hentes (kisipar)

28. Hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelés

29. Hűtés- és klímatechnika

30. Idegenvezetés

31. Illatszer-kereskedelem

32. Ingatlankezelés (ingatlanügynökség, házkezelés, építtetés)

33. Villamos gépgyártás, irányítástechnika, automatizálás

34. Járműtechnika, karosszériagyártás, beleértve a karosszériahegesztést és lakkozást

35. Kályha- kandallóépítés

36. Kéményseprés

37. Kerámia-, kerámialap fektetés és csempézés - hidegburkolás

38. Kertészet, virágkötészet

39. Kontaktlencse-optikus

40. Kozmetikai termékek gyártása

41. Kozmetikus, szépségápoló

42. Kőfaragás

43. Kőburkolat-készítő

44. Könyvkötészet, dísztok- és kazettakészítő

45. Építőmester, kőműves, kútfúrás

46. Építőipari kivitelező - épületek és építmények kivitelezése, résztevékeny- ségek: kőműves, betonépítő, földmunka, vasbetonszerelő

47. Lábápoló

48. Masszőr

49. Mérnökirodai tevékenység

50. Munkaerő-kölcsönzés

51. Műanyag-feldolgozás

52. Női-, férfi ruhakészítés, alsóneműgyártás

53. Bőrdíszműves, övkészítő, beleértve a járművek bőrkárpitos munkáit, bőr kiegészítők gyártását és bőrtáska készítését

54. Nyomdászat, nyomdaforma gyártás

55. Látszerész, optikus kisipar

56. Órás kisipar

57. Hangszerkészítő orgona-, harmonika-, zongoragyártás, pengetős-, fúvós hangszergyártás

58. Gyógyászati segédeszközök (kötöző anyagok, fűzők, ortopédiai termékek készítése

59. Ortopéd cipő-készítés

60. Melegburkoló, parkettás

61. Pékség

62. Követelésbehajtás

63. Pirotechnikai termékek, gyújtóanyagok, robbanószerek gyártása, ameny- nyiben nem a lőszer- és robbanószer gyártási törvény hatálya alá esnek, valamint e termékekkel való kereskedelem

64. Robbantás

65. Kártevőirtás

66. Szállítmányozás, beleértve a szállítmányozási ügynökségeket

67. Szűcsipar, bőrruházat

68. Tapétázás, dekoratőr

69. Távközlési elektronika

70. Tejtechnológia

71. Temetkezés

72. Tetőfedés

73. Textiltisztítás

74. Utazási iroda

75. Üveges, üvegburkoló és síküvegcsiszoló, öblösüveg csiszoló, öblösüveg nemesítés, üveghangszer gyártás

76. Pénzügyi (befektetési, vagyonkezelői) tanácsadás

77. Vállalati tanácsadás

78. Vegyi laboratóriumok

79. Vendéglátóipar

80. Vulkanizáló

Az Ausztriában iparűzési engedélyhez kötött tevékenységek esetében a tevékenység ausztriai gyakorlásához igazolni kell a megszerzett szakmai ismereteket, illetve a szak- mai gyakorlatot.

Különbséget kell azonban tenni az Ausztriában letelepedve történő iparűzés, és a ha- táron átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységek folytatása között, amelyre különböző feltételek vonatkoznak.

Megbízói felelősségvállalás

„Auftraggeberhaftung”

Építőipari vállalkozások esetében a megbízó köteles visszatartani a bruttó vállalási összeg 25%-át és az összeget átutalni a vállalkozó osztrák TB-számlájára. Osztrák

építőipari vállalkozások esetében, amennyiben 3 évig rendben eleget tesznek TB-já- rulékfizetési kötelezettségüknek, akkor felkerülnek egy közhiteles listára, amely men- tesíti őket a megbízói felelősségvállalással járó visszatartás hatálya alól.

Külföldi, így a magyar szolgáltatásnyújtó cégek esetében a kiküldött munkavállalók a magyar TB hatálya alá tartoznak, ezért felmentést kérhetnek a megbízói felelősség- vállalással járó visszatartás hatálya alól. Külföldi, így a magyar szolgáltatásnyújtók ezzel kapcsolatos ügyeit kizárólag az Osztrák Egészségbiztosító Pénztár bécsi területi részlegénél lehet intézni.

Elérhetőség:

Österreichische Gesundheitskasse Wien

Wienerbergstraße 15-19

1100 Wien

E-Mail: office-w@oegk.at Honlap: www.gesundheitskasse.at

Iparűzési feltételek határon átnyúló szolgáltatás esetén

Amennyiben a tevékenység Ausztriában a szabad iparűzés hatálya (freies Gewerbe) alá van besorolva, akkor a tevékenység Ausztriában szabadon folytatható. A vállalkozás- nak azonban a helyszínen hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy Magyarországon bejelentett létező vállalkozás (3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a kivonatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából + német fordítását a helyszínen kell tartani).

Amennyiben az Ausztriában a szabályozott iparűzés hatálya alá tartozó tevékenység Magyarországon is szabályozott, vagy regisztrációhoz kötött, akkor szükség van ma- gyar hatósági igazolásra. Ezt az igazolást az építőipari tevékenységek esetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésügyi Regisztrációs Irodájától elektro- nikus ügyintézés keretében kizárólag építőipari kivitelezői regisztrációval rendelkező vállalkozások igényelhetik a https://knyr.mkik.hu/ oldalon keresztül.

(A megnyíló oldalon a kivitelezői regisztrációt kell választani, majd a dokumentum igénylést. A dokumentum díját az igénylést követően kell megfizetni – díjmente- sen – a Barion rendszerén keresztül bankkártyával, vagy átutalással az MKIK Gránit Banknál vezetett 12100011-10639690 számlájára. Az utalás közleményébe be kell írnia a vállalkozó adószámát.)

Az igényelt dokumentumokat – elektronikus aláírással hitelesítve – a cég ügyfélka- pujára/cégkapujára, a dokumentumok díjáról kiállított eredeti számlát pedig postai úton küldik meg.

Amennyiben az Ausztriában a szabályozott iparűzés hatálya alá tartozó tevékeny- ség Magyarországon nem szabályozott, vagy nincs regisztrációhoz kötve, akkor elegendő annak az igazolása, hogy a vállalkozás Magyarországon már legalább két éve folytatja a tevékenységet. (Ez általában a cégkivonattal, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásából való kivonattal igazolható). Amennyiben ez (kezdő vál- lalkozás esetén) nem áll fenn, akkor a vállalkozás vezetőjének a szakképesítését kell igazolni. Azaz igazolni kell, hogy a vállalkozás rendelkezik olyan Magyarországon megszerzett szakképesítéssel rendelkező vezetővel, ami a vállalkozást Magyarorszá- gon az adott tevékenység folytatására feljogosítja (pl. mesterlevél, főiskolai diploma). A szabályozott iparűzés hatálya alá eső szolgáltatás nyújtása Ausztriában bejelentés köteles, az ehhez szükséges formanyomtatvány a GISA Gewerbeinformationssystem Austria internetes oldalán található:

https://www.gisa.gv.at/at.gv.wien.fshost-gisa-at/user/formular.aspx?pid= f3cbbd2e05c54d8d889b1bddcb648fa2&pn=Bebb476a7b4514f0b90abff604e4e5fda

A szolgáltatásnyújtás bejelentésének az elfogadásához a formanyomtatvány szerint mellékelni kell az alábbi dokumentumok másolatát és hiteles német fordítását:

• három hónapnál nem régebbi cégkivonat (egyéni vállalkozók esetén kivo-

nat az egyéni vállalkozói nyilvántartásból)

• igazolást arról, hogy a kérelmező a székhelye szerinti országban jogosult a tevékenység végzésére (építőipari tevékenység esetén a Magyar Kereske- delmi és Iparkamara építőipari kivitelezői vállalkozások nyilvántartá- sában való regisztrációról igazolás)

• Építőmester, építőipari kivitelező és ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek esetén (hasonlóan az osztrák építőipari vállalkozásokhoz) másolatban mel- lékelni kell egy magyar, vagy osztrák, vagy más európai uniós biztosítótár- saság által kiállított biztosítási kötvényt a szakmai felelősségbiztosítás (Be- rufshaftpflichtversicherung) megkötéséről az alábbi tartalommal (német fordítást is mellékelni kell):

▪ Az éves teljes biztosítási fedezeti összegnek 2.000.000 Euró éves for- galom alatt 1.500.000 Eurónak, ezt meghaladó forgalom esetén

3.000.000 Eurónak kell lennie.

▪ A kötvény emellett az esetlegesen okozott személyi vagy vagyoni kárra, káreseményként 1.000.000 Euró kárösszegre legyen kiállítva, az önrész mértéke maximum 5% lehet.

• bizonyos szakmák esetén (pl. vagyonvédelmi elektromos berendezések sze-

relése, fegyverkereskedelem, -javítás, őrző-védőszolgáltatás) az ügyvezető erkölcsi bizonyítványa

Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítást (Berufshaftpflichtversicherung) eddigi tapasztalataink szerint osztrák biztosító társaságok nem, magyar biztosító társaságok viszont magas biztosítási díjért kötnek magyar vállalkozók részére.

Iparűzési feltételek Ausztriában letelepedve (vállalkozást alapítva)

Amennyiben a vállalkozást ausztriai bejegyzett vállalkozás formájában akarják működ- tetni, akkor szabad iparűzés esetén ez minden szakképesítési igazolás nélkül megtehető.

Szabályozott iparűzés esetén (valamennyi építőipari tevékenység ide tartozik!) a cég ügyvezetőjének személyesen(!) igazolnia kell iparűzési jogosultságát, azaz a tevé- kenység gyakorlására vonatkozó feltételek fennállását.

Ez magyar ügyvezető alkalmazása esetén azt jelenti, hogy a szükséges magyarorszá- gi szakképesítést, illetve szakmai gyakorlatot Ausztriában el kell ismertetni, illetve egyenértékűként elfogadtatni.

Az iparűzési jogosultság igazolására, illetve az iparűzési engedély (Gewerbeberechti- gung) kiadására 2012. november 15. óta a vállalkozás székhelye szerinti tartomá- nyi kormányhivatal iparűzési részlege illetékes.

A magyarországi szakképesítések és szakmai gyakorlatok igazolása az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján szerezhető be.

A legtöbb kézműves (építőipari) szakma esetében ez az egyedüli magyar hatóság jo- gosult másik uniós tagállam hatóságai részére ezirányú igazolás kiadására. Fontos tudnivaló, hogy csak magyarországi elismert képzésről állítanak ki hatósági igazolást.

A kérelem benyújtásának módja

A kérelmet személyesen, postai úton vagy e-mailben lehet benyújtani.

• személyesen vagy meghatalmazott által, cím: Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálati Iroda, 1122 Budapest, Maros utca 19-21.

• postai úton (célszerű ajánlott levélként), cím:

Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, 1363 Budapest, Pf. 112.

• e-mailben, cím: ekvivalencia@oh.gov.hu

A kéreleműrlap letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról: www.oktatas.hu

Építészek, mérnökök határon átnyúló szolgáltatásnyújtásával, illetve ausztriai letelepedésével kapcsolatos tudnivalók

Az önálló vállalkozóként tevékenykedő építészek, mérnökök esetében a szolgáltatás- nyújtást, illetve a letelepedést szintén be kell jelenteni. A bejelentéssel kapcsolatban a két ország szakmai kamarái az illetékesek.

Ausztriában az ügyeket az összevont Építész és Mérnöki Kamara (Bundeskammer der Architekten und Ingenieurkonsulenten) tartományi szinten illetékes szervezete kezeli.

Az önálló építészekre, mérnökökre vonatkozó szabályozás, valamint a tartományilag illetékes alszervezeteik elérhetőségei a kamara honlapján német és angol nyelven az alábbi linkről érhetők el:

http://www.arching.at/baik/europa-international/architekten-innen/ berufszugang-in-oesterreich/content.html

Fontos tudnivaló, hogy a magyar oldalról szükséges egyes igazolások kiadására épí- tészek esetében kizárólag a Budapesti Építész Kamara, szakági mérnökök esetében pedig kizárólag a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara illetékes.

Idegenrendészeti előírások

A kiküldött magyar állampolgárságú munkavállalók Ausztria területén külön engedély nélkül tartózkodhatnak.

Az ausztriai tartózkodás során, a megérkezést követően, de legkésőbb a 3. napon be kell jelentkezni a lakhely szerint illetékes önkormányzat népesség-nyilvántartó részle- génél. A bejelentkezés erre kidolgozott formanyomtatványon történik (Meldezettel), a személyi igazolvány, vagy útlevél egyidejű bemutatásával. Csoportos szállás igény- bevételekor a szálláson vezetett lakónyilvántartás alapján történik a bejelentkezés.

Három hónapnál hosszabbra tervezett ausztriai tartózkodás esetén legkésőbb négy hónappal az ausztriai tartózkodás megkezdése után a körzeti (kerületi) önkormány- zatnál kérvényezni kell az ausztriai tartózkodásra feljogosító igazolást (Anmeldebe- scheinigung für EWR-Bürger).

Kiküldött munkavállalók bejelentése

Ha egy magyar vállalkozás saját munkavállalóival határon átnyúló szolgáltatást vé- gez Ausztriában, akkor a kiküldött munkavállalóit legkésőbb egy héttel a munka megkezdése előtt be kell jelentenie a „központi koordinációs hivatal”-nál (Zentrale Koordinationsstelle – ZKO), a ZKO-nál.

A munkavállalók bejelentése kizárólag elektronikus ügyintézéssel intézhető az osztrák pénzügyminisztérium honlapján:

https://service.bmf.gv.at/service/anwend/formulare/show_mast.asp?Typ=SM& ClFRM_STICHW_ALL=ZKO3+&searchsubmit=Suche

Minden egyes munkavállalót külön kell bejelenteni. A bejelentésen az alábbi adato- kat kell megadni:

1. a munkáltató neve és címe

2. a munkáltató megbízottjának neve

3. a belföldi (osztrák) megrendelő (fővállalkozó) neve és címe

4. az Ausztriába kiküldött munkavállalók neve, születési adatai és társadalom- biztosítási azonosító jele, valamint állampolgársága

5. az ausztriai foglalkoztatás várható kezdete és időtartama

6. az egyes munkavállalóknak járó munkabér nagysága

7. az ausztriai foglalkoztatás helye (pontos építési helyszín)

8. ha a kiküldetési irányelvek szerint építőipari tevékenységről van szó, akkor a tevékenység és annak végzésére kiküldendő munkavállalók szakmák sze- rinti felsorolása

A bejelentést a hivatal megvizsgálja, visszaigazolja, vagy semmisnek nyilvánítja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kiküldetés nem felel meg a vonatkozó osztrák előírásoknak.

A szolgáltatásnyújtás ideje alatt a vállalkozás megbízottjának a bejelentés egy másolati példányát magánál kell tartania a foglalkoztatás helyszínén.

A ZKO a bejelentés egy-egy másolati példányát megküldi:

• az illetékes osztrák társadalombiztosítási pénztárnak

• az építőipari szabadságpénztárnak (BUAK)

• a munkavédelmi felügyelőségnek (Arbeitsinspektorat)

Nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség a rövid ideig tartó tevékenységekre, ame- lyek az egynapos ausztriai munkavégzést nem haladják meg és amelyekre nem vonat- koznak az osztrák bér- és társadalombiztosítási járulékfizetési vagy idegenrendészeti előírások (pl. rövid karbantartási munkák, áru- vagy anyagszállítás, üzleti megbeszé- lések). Ez alól az építőipari tevékenységek kivételt képeznek, ebben az esetben a munkavállalók már az első naptól kezdve bejelentés kötelesek.

Foglalkoztatói igazolás (Dienstzettel)

A magyar munkaszerződés mellett (ha nincs lefordítva németre) az ausztriai munka- végzés során a kiküldött magyar munkavállalóknak rendelkezniük kell egy, a mun- káltató által kiállított ún. foglalkoztatói igazolással, és állandóan maguknál tartaniuk. Ennek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

1. a munkáltató neve és címe

2. a munkavállaló neve és címe

3. a munkaviszony kezdete

4. a munkaviszony vége (határozott időre szóló munkaszerződés esetén)

5. a felmondási idő hossza, kezdete

6. társadalombiztosítási szám

7. fizetési, szabadságolási és munkaidő szabályozás

8. adott esetben az alkalmazandó kollektív szerződés (bértarifaszerződés)

Kiküldött munkavállalók bérezése

A munkavállalókat az ausztriai kiküldetés és foglalkoztatás során az ausztriai munka- vállalókkal azonos bérezésben kell részesíteni (besorolásuknak megfelelő ágazati mini- málbért figyelembe véve). Ez nemcsak az alap órabérre vonatkozik, hanem az egyéb, az egyes osztrák törvényekben és kollektív szerződésekben rögzített javadalmazások biztosítására is. Így pl. az osztrák munkavállalók javadalmazásához tartozik a 13. és

14. havi munkabér is.

A kiküldetéshez kapcsolódó egyéb juttatások, például a természetbeni juttatás (szál- lásköltség, étkezési hozzájárulás, utazási költségek stb.) nem képezhetik a minimáli- san kifizetendő órabér részét.

Az egyes munkavállalók bérezésére vonatkozó kollektív szerződések és a hatályos bér- táblák az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) honlapjáról a munkavégzés hely- színe szerinti tartomány és a végzendő tevékenység megadásával érhetők el: http://www.kollektivvertrag.at/cs/Satellite?pagename=KV/index&n=KV_0

A törvényesen előírt vagy kollektív szerződések által rögzített bérek alatti bérezési gya- korlatot 2011. május 1. óta, a Bér- és Szociális Dömping Elleni Védekezésről szóló törvény (LSDB-G) hatályba lépését követően szigorúan ellenőrzik és szankcionálják.

A külföldi, Ausztriába kiküldött és ezáltal az osztrák törvényes társadalombizto- sítási pénztár hatálya alá nem eső munkavállalók bérezési feltételeinek betartását a pénzügyi rendőrség (Finanzpolizei) ellenőrzi, együttműködve a bécsi területi be-

tegbiztosítási pénztárnál létrehozott és a bér- és szociális dömping elleni védeke- zésre szakosodott kompetenciaközponttal.

A pénzügyi rendőrség mellett, építési szolgáltatásnyújtók esetében, az Építőipari Sza- badságpénztár (BUAK) is jogosult a bérek ellenőrzésére és azok be nem tartása esetén a feljelentés megtételére.

A munkáltatók a helyszíni (általában komplex) munkaügyi ellenőrzés során kötelesek együttműködni az ellenőrzést végző szervekkel, egyben a bérfizetés ellenőrzéséhez kötelesek lehetővé tenni:

• a szükséges dokumentumokba (pl. munkaszerződés, munkaidő-nyilván-

tartás, bérnyilvántartás, bérkifizetési igazolások, banki átutalások másola- tai) történő betekintést,

• kérésre a bemutatott okmányokból költségtérítés nélkül másolatot készí-

teni és átadni.

A külföldi, így a magyar munkáltatók is kötelesek az ellenőrzéshez szükséges bérfi- zetési dokumentumokat német nyelven a foglalkoztatás ideje alatt a munkavégzés helyszínén tartani. Az egy napon belüli váltakozó munkahely esetén a bérfizetési do- kumentumokat az aznapi első munkahelyen kell tárolni. Amennyiben ez aránytalan terhet róna a munkáltatóra, akkor a bérfizetési dokumentumokat Ausztria területén kell tárolni és a pénzügyi rendőrség kérésére 24 órán belül rendelkezésre kell bocsá- tani. A pénzügyi rendőrségnek széles körű felhatalmazása van arra is, hogy belépjen a dokumentumok tárolási helyére, információkat gyűjtsön és betekintsen azokba.

Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalók

A „Werkvertrag” jellegű, kiküldetési formában bonyolított megbízások Ausztriában bizonyos esetben munkaerő-kölcsönzésnek minősülnek, ebben az esetben azonban a kiküldetésnél alkalmazottnál szigorúbb, további adminisztratív követelmények van- nak érvényben.

A kiküldetést az alábbi esetben minősítik munkaerő-kölcsönzésnek, amikor a magyar vállalkozás a munkavállalóit szerződés alapján kölcsön adja munkavégzésre egy oszt- rák vállalkozásnak, de

• a magyar vállalkozás kiküldött munkavállalói nem állítanak elő az osztrák

megbízó által előállított termékektől különböző terméket vagy

• munkájukat többségében nem a kiküldő magyar vállalkozás által rendelke- zésre bocsátott szerszámokkal és anyaggal végzik vagy

• a kiküldött munkavállalók foglalkoztatása az osztrák foglalkoztatónál szer-

vezetileg betagozódva, az osztrák foglalkoztató szakmai irányítása és fel- ügyelete alatt történik vagy

• a magyar vállalkozás nem felelős a munkavállalói által elvégzett teljesít- ményért.

Annak eldöntése, hogy munkaerő-kölcsönzésről van-e szó, nem a szerződéses jog- viszonytól (formai körülményektől) függ, hanem a végzett tevékenység gazdasági tartalmának a gyakorlati megítélésétől.

A fenti körülmények fennállása esetén különösen az alábbi szempontokra kell ügyelni:

• Munkavédelmi szempontból a megbízó vállalkozásra fog hárulni a felelős- ség (szakmai irányítási és felügyeleti jogkör átengedése miatt).

• Ügyelni kell arra is, hogy a megbízó vállalkozás ne fizessen ki bért a

munkavállalóknak. Ellenkező esetben TB-csalás miatt eljárást indítanak ellene, mivel közvetlen munkaadónak fogják minősíteni.

• A munkavállalók részére a megbízó vállalkozásnál azonos munkakörben

foglalkoztatottakkal azonos (ez adott esetben meghaladhatja a kollektív szerződés szerinti minimálbért) bért kell megfizetni.

• A BUAK (Építőipari Szabadságpénztár) befizetési kötelezettsége továbbra

is a kiküldő vállalkozást terheli.

• Továbbra is a kiküldő vállalkozásnak kell igazolni, hogy kiküldött mun- kavállalóik a magyarországi társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak (A1 igazolás).

• Az azonos gazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások közötti munka- erő-kölcsönzés nincs külön engedélyhez (bejelentéshez) kötve.

• A munkaerő-kölcsönzés bejelentő nyomtatvány 1 héttel (sürgős esetben

legkésőbb 1 nappal) a kiküldetés előtt beküldendő elektronikusan: https://www3.formularservice.gv.at/formularserver/user/formular.aspx?pid= cc0245e96e3145f28adeacc34a476f8d&pn=B8c0a8778f0824d4d886b1e- 6697edbb4b

A munkaerő-kölcsönzés szabályai szigorú adminisztratív nyilvántartás-vezetést írnak elő, amely megköveteli az együttműködést az osztrák foglalkoztatóval.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a bérfizetési dokumentumok ellenőrzése a kikölcsön- zött munkavállalónál történik.

Forrásadó fizetése munkaerő-kölcsönzés esetén

2014. június 12. óta van érvényben a személyi jövedelemadó megfizetésére vonatko- zó szabály, az alábbi két választási lehetőség szerint:

• a kölcsönbevevő minősül munkaadónak, aki forrásadóként befizeti az adó-

hivatalhoz a munkavállaló bruttó bére 20 %-át, amellyel az SZJA fizetési kötelezettség így teljesítetté válik vagy

• a kölcsönadó magyar cég az osztrák adóhivataltól mentesítési igazolást kér arra vonatkozóan, hogy munkavállalói SZJA fizetési kötelezettségét teljesí- teni fogja az érvényes osztrák adójogszabályok szerint

• a kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerinti 183 napos szabály érvényét veszti

• a forrásadó nem igényelhető vissza

Ügyintézés helye:

Finanzamt Bruck-Eisenstadt-Oberwart 7000 Eisenstadt, Neusiedler Straße 46

Munkaügyi ellenőrzések

Ha az ellenőrző szervek azt állapítják meg, hogy a kötelezően előírt minimálbért a munkáltató munkavállalói részére nem biztosította, feljelentést tehet a kerületi köz- igazgatási hatóságnál (Bezirkverwaltungsbehörde). Az ellenőrző szervek eltekinthet- nek ugyanakkor a feljelentéstől, amennyiben

• a törvényesen kötelezően biztosítandó alapbért a munkáltató csak jelenték-

telen mértékben nem biztosította, vagy a munkáltató ebben csak jelenték- telen mértékben vétkes és

• a munkavállalónak a neki ténylegesen járó bért (tehát nemcsak az alapbért)

a munkáltató meghatározott időn belül utólag megfizeti és

• az alapbér tarifa alatti fizetése első alkalommal fordult elő.

Amennyiben a három kritérium együttesen nem teljesül vagy teljesíthető, akkor az ellenőrző szervnek ez esetben is feljelentést kell tennie.

A magyar munkavállalót, ha nem magyarországi társadalombiztosítási igazolással (A1-es igazolással) foglalkoztatják Ausztriában, hanem az osztrák foglalkoztatási fel- tételek szerint, akkor a minimálisan fizetendő munkabért az alábbi társadalombizto- sítási járulékok (%) terhelik:

Megnevezés	Fizikai dolgozó (alkalmazott)
Megnevezés	Munkáltató	Munkavállaló
Nyugdíjbiztosítás	12,55	10,25
Betegbiztosítás	3,78	3,87
Munkanélküli biztosítás	3,0	3,0
Balesetbiztosítás	1,20	–
Összesen	20,53 %	17,12 %

Megjegyzés: a maximális kivetési alap összege 2023-ban havi bruttó 5.850,- euró

Mivel adott esetben további kismértékű levonásokkal is számolni kell, mindenkép- pen javasolt a bérszámfejtéssel egy az osztrák adó- és járulékfizetési rendszert jól isme- rő helyi adószakértőt megbízni.

Az esetleges ellenőrzés során (kiküldetés és munkaerő-kölcsönzés esetén is) a munka- vállalókra vonatkozó alábbi dokumentumokat kell a helyszínen tartani:

• kiküldetési (vagy munkaerő-kölcsönzési) ZKO bejelentőlapok másolati

példányát

• A1 igazolás

• kiküldetési utasítás (munkaszerződés) német nyelven

• munkaerő-kölcsönzés esetén a háromoldalú szerződéseket is

• munkavállaló szakképesítésének igazolása (pl. szakmunkás bizonyítvány másolata, német fordítása)

• munkaidő nyilvántartás német nyelven

• bérlista – bérfizetési bizonylatok német nyelven

Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a fenti dokumentumok hiánya, de legfő- képpen a ZKO bejelentőlapok másolatainak, az A1-es igazolásoknak és a munkaidő nyilvántartásnak a hiánya – nagy valószínűséggel bírság kiszabásával jár.

Munkaidő, szabadság

A munkaidő és a pihenőidő hossza törvényileg szabályozott. A rendes napi munkaidő 8 óra, hetente maximum 40 órát lehet dolgozni és ezt a munkaidőt heti 5 mun- kanapra kell elosztani. Kivételeket engedélyezhetnek hatósági szinten, amennyiben azok indokoltak. Osztrák állami hivatalos ünnepnapokon előre tervezhető munkák esetén – építőipar ide tartozik – tilos a munkavégzés!

Kiküldött munkavállalók részére kötelező az osztrák munkatörvénykönyv szerinti fi- zetett szabadságot biztosítani a kiküldetés idejére, amennyiben a kiküldő országban az kevesebb lenne, mint Ausztriában.

Az éves szabadság ideje Ausztriában általában 30 munkanap.

Építőipari Szabadságpénztár (BUAK)

A magyar építési vállalkozások által kiküldött munkavállalók után az osztrák Épí- tőipari Szabadságpénztár (BUAK) részére szabadság-bérpótlékot kell fizetni.

Az osztrák Építőmunkás Szabadság- és Végkielégítési Törvény (BUAG Bauarbeiter Urlaubs- und Abfertigungsgesetz) előírásai vonatkoznak a magyar vállalkozások által kiküldött munkavállalókra is, vagyis azokra, akiket a munkáltató a fennálló magyar- országi munkaviszony alapján Ausztriában építőipari tevékenység keretében folyama- tosan foglalkoztat.

A törvény nevesíti az építőipari tevékenységeket:

a) Építésvezetés, kőműves tevékenység, építőipari kivitelező vállalkozások, beto vas-szerelés, bontás, földmunka, betonfúrás és vágás, vízszabályozás, meliorációs munkák, útépítés, kéményjavítás, valamint homlokzat hőszi- getelés;

b) Kőfaragás;

c) Tetőfedés;

d) ályhaépítés, csempézés, mozaikburkolat készítés;

e) Kút- és mélyfúrás, állványkölcsönzés, építőipari munkagép (kezelővel) kölcsönzése, hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelés, aszfaltozás, vízszigetelés, stukkókészítés és szárazépítés, esztrich és kőpadlózat készítés;

f ) Ácsmunkák, parkettázás;

g) Építőipari vállalkozások, amelyek tevékenysége túlnyomó részben az a-f ) pont alatti tevékenységekből áll;

h) Munkaerő-kölcsönzés az a-g) pont alatti tevékenységek esetében.

Nem tartozik a törvény hatálya alá a

• víz-, gáz-, fűtésszerelés,

• épületlakatos,

• hűtő- és légtechnikai szerelés,

• villanyszerelés.

A kiküldő vállalkozásnak a szabadság-bérpótlékot minden egyes a törvény hatálya alá eső munkanapra be kell fizetnie az Építőipari Szabadságpénztárba (BUAK).

A magyar (külföldi) vállalkozások által kiküldött munkavállalók esetében ezeket a pótlékokat egységesítették és a szabadság-bérpótlék számításának az alapját a munka- vállaló kollektív szerződés szerinti besorolási bruttó alapbérének a 25 %-kal megnö- velt értékében állapították meg.

Ezt a vetítési alapot az osztrák Munkaügyi Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztéri- um által megállapított szorzóval kell megszorozni, amely értéke 39 órás munkahetet tekintve 11,55. A napi pótlék számításához ezt az értéket öttel kell elosztani (napi szorzó: 2,31).

A kiküldő cég által fizetendő szabadság-bérpótlékokat naptári hónapra számítják ki, melynek befizetése a pótlékolási időszakot követően 8 héttel válik esedékessé.

Mivel a kiküldött munkavállalókra bejelentési kötelezettség vonatkozik (kiküldetés bejelentés), építőipari tevékenység esetén a bejelentés automatikusan megküldésre kerül a BUAK részére.

Ettől függetlenül a kiküldő vállalkozásnak a BUAG hatálya alá eső kiküldetés meg- kezdését követően 14 napon belül be kell jelentenie ezt a BUAK-nak. Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja az egy hónapot, akkor minden elszámolási hóna- pot követő 15-ig kell leadni a havi jelentéseket.

A kiküldött munkavállalók az alapvetően alkalmazandó munkajog (osztrák vagy ma- gyar) illetékességétől függetlenül a kiküldetés ideje alatt szabadságigényeket szerez- nek. A szabadságigény alapja egy munkahét, amely 5 munkanapból áll. Az egyes szabadságigény heteket a BUAK rögzíti és a munkavállaló szabadságpénz egyéni számláján nyilvántartja. A munkavállalóknál összegyűlt szabadságigény hetek száma határozza meg az általuk szerzett szabadságnapok számát.

A szabadság csak azon szabadságigény hetekre jár, amelyre a foglalkoztató befizette a BUAK-pótlékokat és egy adott éven belül teljesített igényhetek arányában keletke- zik. Kiszámolása a BUAK-nál nyilvántartott foglalkoztatási idő alapján kerül sor és azonnal igénybe vehető.

Maximális szabadság – 30 nap - egy éven belül 52 ledolgozott hét teljesítésével érhető el. 1150 igényhetet követően az éves szabadságmegváltás mértéke 30 nap, kevesebb igényhét esetén 25 munkanap.

A szabadság megváltási igényt a BUAK-nál szabadság-megállapodással kell érvénye- síteni, amelyhez a szükséges nyomtatvány a BUAK honlapján található: www.buak. at Europaverfahren („Info über Arbeitnehmerinnen”). Ezt a munkavállalónak alá kell íratnia a munkáltatóval, és legkésőbb a kívánt szabadságos hónapot követően egy hónappal be kell érkeznie a BUAK-hoz. A szabadságos pénzt a BUAK közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki.

A szabadság igénybevétele alatt a kiküldő munkáltatónak nem kell fizetnie BUAK-pótlékot. Ilyenkor a BUAK-pénztár fizeti a szabadságot. Ezen felül a szabad- ság időszakára eső munkáltatói járulékokat (max. 30,1%-ig) a BUAK közvetlenül befizeti a magyar adóhivatal részére. Ugyancsak a BUAK fizeti a munkavállalói járu- lékokat, valamint az SZJA-t (évente és munkavállalónként 100 eurónak megfelelő önrész visszatartásával).

Amennyiben a kiküldött munkavállalók sem a kiküldetés ideje alatt, sem pedig a kiküldetés idejét követő 6 hónapban (továbbra is a kiküldő foglalkoztatónál mun- kaviszonyban maradva) nem vettek ki szabadságot, akkor kérhetik az Ausztriában szerzett szabadságigényük pénzbeli kielégítését. A pénzbeli kielégítést csak a munka-

vállaló kérvényezheti és előfeltétele, hogy a kérvény beadása előtt legalább 6 hónapig ne álljon a BUAG hatálya alá eső munkaviszonyban.

Formanyomtatványok, kitöltési tájékoztatók a BUAK honlapján magyar nyelven is elérhetők.

https://www.buak.at/cms/BUAK/BUAK_4.5.2.5/entsendung-nach-oesterreich/langua- ges/employers/ungarisch

Az első bejelentkezést (adatközlést) követően a BUAK felveszi a vállalkozást regisztrált építőipari vállalkozások körébe (Betriebserfassung) és a vállalkozásnak egy felhaszná- lói nevet és jelszót küld, amely segítségével a vállalkozás az elektronikus ügyintézési portálra belépve, valamennyi bejelentési kötelezettségének eleget tehet.

Építőipari munkavégzés bejelentése a munkavédelmi felügyelőségen

Az építkezés helyszínének biztonsága, valamint a munkavédelmi előírások betartásá- nak ellenőrizhetősége érdekében meghatározott építőipari munkákat be kell jelenteni a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségen.

A bejelentési kötelezettség minden olyan szolgáltatásnyújtásra, munkavégzésre vo- natkozik, amelyik építmények létrehozására, karbantartására, felújítására, javítására, változtatására, vagy megsemmisítésére (bontására) irányul, valamint a tevékenység előkészítését, illetve befejezését irányozza elő (pl. ács- és tetőfedési munkák, állványo- zás, acélszerkezet-szerelés, robbantási munkák, bontási munkák, homlokzat-takarí- tás, kéményseprés, talajmechanika, alap-ásás, mélyépítés).

Bejelentési kötelezettség 5 napnál hosszabb ideig tartó munkák esetében

A munkakezdés előtt legkésőbb egy héttel jelentést kell tenni az alábbi adatokkal:

• az építkezés pontos helyszíne

• a munkakezdés pontos ideje

• a munkafolyamat leírása

• a munkán foglalkoztatottak előrelátható létszáma

• a munkafelügyeletet ellátó személy neve

A bejelentési kötelezettség alól kivételt képeznek az üvegezési, festési és mázolási, burkolási, csempézési, szigetelési, víz-, gáz-, fűtés-, légtechnikai és villanyszerelési munkák, amennyiben azokat épületen belül végzik.

Bejelentési kötelezettség 30 napnál hosszabb ideig tartó munkák esetében

Nagyobb volumenű építkezések esetén, amennyiben az építkezésen:

• több, mint 20 munkavállalót foglalkoztatnak egy időben és

• az építkezés volumene az 500 „embernapot” túllépi (pl. 20 munkavállaló esetében ez 25 munkanapot jelent)

a bejelentést legkésőbb 2 héttel a munkakezdés előtt meg kell tenni az alábbi adatok közlésével:

• az építési tervek véglegesítésének dátuma

• az építkezés pontos helyszíne

• az építtető, a projektvezető, a tervező és az építési koordinátor neve, címe

• az építmény adatai

• a várható kezdés és a munkák várható időtartama

• az építkezésen foglalkoztatottak várható maximális létszáma

• az építkezést végző vállalkozások és egyéni vállalkozók száma

• a kivitelezéssel már megbízott vállalkozások adatai

A bejelentési kötelezettségre kidolgozott formanyomtatvány az alábbi honlapon ta- lálható meg (a bejelentést elektronikus úton kell beküldeni):

http://www.arbeitsinspektion.gv.at/inspektorat/Kontakt_Service/Formulare/

Speciális tudnivalók Ausztriában

Telephely létesítése

A tevékenység megkezdése előtt feltétlenül tájékozódni kell a két ország közötti ket- tős adóztatást elkerülő egyezményről, annak tartalmáról.

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Szövetségi Köztársaság között a kettős adóz- tatást elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén aláírt egyez- ményt az 1976. évi 2. sz. törvényerejű rendeletben hirdették ki.

A magyar cégek ausztriai tevékenysége szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az Egyezmény 5. cikke szerinti telephely meghatározása.

Telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azt a vállalkozást, amely a másik államban olyan független képviselővel rendelkezik, aki a vállalkozás nevében szerződéseket köt- het. Ezen túl a telephelynek tartósnak kell lennie, azaz mind helyben, mind időben meghatározott mértékű állandósággal kell bírnia. Egyrészt tehát az üzlet helyének azonos helyen kell maradnia, másrészt meghatározott hosszúságú időszakban – ami a nemzetközi gyakorlat szerint kb. 6 hónap, de egyes egyezmények ettől eltérhetnek

– fenn kell állnia ahhoz, hogy telephelynek minősülhessen.

A magyar-osztrák egyezmény 5. cikk (2) g) pontja szerint telephely pl. az olyan épí- tési kivitelezés vagy szerelés, amelynek időtartama a két évet meghaladja.

Telephely létesítését a területileg illetékes kerületi közigazgatási hivatalnál (Bezirks- verwaltungsbehörde) kell bejelenteni és az adóhivatalnál is igazoltatni kell.

Telephely létesítése esetén az ÁFA befizetés minden esetben a szolgáltatásnyújtó által történik.

Összefoglalva, egy magyar cégnek rendszerint akkor létesül telephelye, ha

• a cég cégvezetési helyet tart fenn,

• szerződéskötésre jogosult meghatalmazott képviselője van Ausztriában,

• olyan építési kivitelezést, vagy szerelést folytat, amelynek időtartama meg- haladja a 24 hónapot.

A telephely létesítése fontos jelentőséggel bír az adózás szempontjából.

Eszerint kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni:

• az adózót és külföldi telephelyét,

• továbbá az adózó külföldi telephelyét és azokat a személyeket,

⮚ amelyekben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásá- val – közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

⮚ amelyek az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazá- sával – közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkeznek,

A 32/2017. (X.18.) NGM rendelet tartalmazza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget.

Amennyiben az „Egyezmény” szerint Ausztriában megvalósul a telephely fogalma, az ott elért nyereség adóztatási joga Ausztriát illeti.

Az adóköteles nyereséget általában közvetlen módszerrel számítják ki, ami azt jelenti, hogy az osztrák előírások szerint könyvelést kell vezetni, amelyet évente mérlegké- szítés zár le. A mérlegbe az ausztriai gazdasági tevékenység tartozik bele, ugyanakkor a cégnek lehetősége van azoknak a magyarországi költségeknek a mérlegbe történő beállítására, amelyek az ausztriai telephely működésével összefüggésben merültek fel. Az ausztriai munkával kapcsolatos hazai közvetlen költségek teljes mértékben, az általános költségek pedig arányosítással számolhatók el.

Az adószámmal rendelkező telephely Ausztriában adófizetésre, könyvvezetésre, mér- legkészítésre és bevallásra kötelezett. Kiemelnénk, hogy az Ausztriában adózott ered- mény a magyarországi társasági adóbevallásnál figyelembe veendő tétel. A külföldi és a hazai mérleg összhangjára, valóságtartalmára, a társasági adókötelezettségek ará- nyosságára ügyelni kell.

Tartós ausztriai munkavégzés esetén osztrák adótanácsadó foglalkoztatása minden- képpen indokolt.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A határon átnyúló szolgáltatások túlnyomó részében az ÁFA-fizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a teljesítés fizikai helyszíne van, tehát Ausztriában.

A normál ÁFA-kulcs jelenleg 20 %, a kedvezményes ÁFA-kulcs 10 %.

Amennyiben nem ausztriai székhelyű, vagy telephelyű vállalkozás nyújt szolgálta- tást ausztriai székhelyű vállalkozásnak, fordított ÁFA-fizetési kötelezettség áll fenn. A szolgáltató nettó-számlát állít ki, valamint köteles a számlán feltüntetni, hogy a számla nettó-számla és az ÁFA-t a megrendelő köteles megfizetni.

A számlán pl. az alábbi hivatkozás tüntethető fel:

„Diese Rechnung wird ohen Ust ausgestellt, da gem. § 19 Abs. 1 UstG 1994 die Steuerschuld auf den Leistungsempfänger übergegangen ist.”

A számlán fel kell tüntetni a megrendelő adóazonosító számát is.

Amennyiben nem ausztriai székhelyű, vagy telephelyű vállalkozás nyújt szolgálta- tást ausztriai illetőségű magánszemélynek, akkor a szolgáltatást nyújtó vállalkozás a számlakiállítás előtt köteles magát regisztráltatni a nem osztrák székhelyű vagy telep- helyű cégek forgalmi adóügyeinek intézésére kijelölt gráci adóhivatalnál. A magán- személy részére ÁFA-s számlát kell kiállítani és az ÁFA-t a vállalkozás, adószámának megadásával befizeti a gráci adóhivatalba. Ha a vállalkozás ÁFA-köteles Ausztriában, akkor ÁFA bevallási kötelezettsége is van.

A külföldi székhelyű vállalkozások ÁFA-ügyeit intéző hivatal adatai: Finanzamt Graz Stadt

Referat für ausländische Unternehmer

Conrad-von Hötzendorf-Str. 14-18 8018 Graz

Telefon: (+43) (0) 316-881-0

Fax: (+43) (0) 316-81-7608 vagy – 0408

A kiállítandó számlák főbb adatai:

• a szolgáltatásnyújtó és a megrendelő teljes neve és címe

• a szolgáltatást nyújtó adószáma

• (amennyiben a szolgáltatónak kell az ÁFA-t befizetnie)

• számlakiállítás dátuma

• számla száma

• a szolgáltatás mennyisége, megnevezése

• a teljesítés időpontja

• a szolgáltatások adókulcsok szerinti felsorolása, illetve az adómentes tételek felsorolása

• hivatkozás az alkalmazott adókulcsra vagy az adómentességre (ha az ÁFA-t

a megrendelő fizeti be)

Források:

Bundesministerium für Finanzen – www.bmf.gv.at

Osztrák Építőipari Szabadságpénztár – BUAK – www.buak.at

Oktatási Hivatal – www.oktatas.hu

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) – www.ekvivalencia.hu

Általános tudnivalók

Kiküldetés – A1-igazolás

Az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyarországi munkáltatók munkavállalóikat az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamába, illetve Svájcba küldjék ki munkavégzés céljából.

A kiküldetés szabályait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet – KÖZÖSSÉGI RENDELET

- és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak- ról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény tartalmazza.

A biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából a Közösségi Rendelet határozza meg, hogy egy konkrét jogviszony mely tagállam joghatósága alá tartozik. A Rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályait kell alkalmazni, fősza- bály szerint ez a munkavégzés helye szerinti.

A Rendelet azonban bizonyos esetekben lehetővé teszi a főszabálytól történő eltérést. Ilyen eset az, amikor a foglalkoztatás a vállalkozás bejegyzett székhelyétől, vagy üzleti tevékenységének helyszínétől eltérő tagállamban történik.

A munkáltató munkavállalóját az EGT valamelyik tagállama területére, vagy Svájcba küldi ki munkavégzés céljából, kiküldetése esetén 24 hónapig marad a kiküldő állam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt. Ennek az időtartamnak a további hosszabbítása a fogadó állam hatósága egyoldalú döntése alapján lehetséges.

A kiküldetés tényét az A1 jelű nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, vagyis azt, hogy az adott dolgozó abban az államban bizto- sított, amelyből kiküldték, továbbá azt, hogy a munkavégzés helye szerinti ország- ban mentesül a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.

Magyarországon a kiküldetés feltételeinek (a részletes feltételeket a Tbj. 2019/CXXII. 85-95. §-a tartalmazza) vizsgálata után az alkalmazandó jogra vonatkozó A1 igazo- lást a kormányhivatalok, a megyeszékhelyeken működő járási hivatalok, illetve Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatal (egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) adja ki. Ezek a járási (fővárosi) kormányhivatalok az elsőfokú illetékességgel rendelkező hivatalok. Másodfokon or- szágosan egységesen a Budapest Fővárosi Kormányhivatal jár el.

Az A1 igazolás igénylése

Kiküldött munkavállalók esetében a foglalkoztató

• székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási feladatot ellá- tó járási/kerületi hivatalánál

• Budapest és Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala

XIII. kerületi Hivatala Egészségbiztosítási Hatósági Főosztályánál

• Vidéken a megyeszékhelyeken működő járási kormányhivataloknál

Az A1 jelű nyomtatványok igényléséhez letölthető „Igénylőlap kiküldetési iga- zoláshoz” áll rendelkezésre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK honlapján (www.neak.hu), amely letölthető – http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar

– nyomtatványok között.

Ez történhet elektronikus ügyintézés keretében, melyhez regisztrációs lapot kell ki- tölteni: a nyomtatványt két eredeti példányban a meghatalmazó székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal fővárosi/megyeszékhelyen müködő járási hivatala egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fő/osztályához kell benyúj- tani, Budapest és Pest megye esetében a XIII. Kerületi Hivatalhoz (Teve u. 1/a-c).

A kiküldetés részletes feltételeit a TB-ellátásokról szóló 2019. évi CXXII. törvény sza- bályozza az Európai Unió jogának való megfelelés keretében. Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkál- tató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson Magyarországon.

Jelentős a belföldi tevékenység akkor, ha

• a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység folytatása során foglalkoztatott munka- vállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri,

vagy

• a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli ará- nya eléri

a 25 százalékot.

Az egészségbiztosítási szerv a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább 6 hónap adatait veszi figyelembe a fent leírt arányok vizsgálatánál. Ha egy foglalkoztató lega- lább 6 hónapja nem végez jelentős tevékenységet Magyarországon, a kiküldetés ideje alatti jelentős tevékenység akkor is valószínűsíthető, ha a munkáltató tevékenységét a kiküldetés megkezdésekor túlnyomórészt Magyarország területén folytatja.

A magyar jog meghatározható alkalmazandó jogként a fentiekben meghatározott fel- tételek hiányában akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállal- kozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a jelentős belföldi tevékenységnek a munka- vállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.

A jelentős belföldi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató jogelődje teljesíti ezt a feltételt.

A munkavállalót a kiküldő munkáltatónak a kiküldetés ideje alatt folyamatosan kell foglalkoztatnia, amely alapján a magyar jogszabályok szerint kell járulékot fizetnie.

A munkáltató annak a munkavállalónak a részére is kérhet A1 igazolást, aki a ki- küldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt.

A 20T1011 Adat- és változás bejelentő lapon (egészségügyi szolgáltatási járulék fize- tésére kötelezettek részére) a munkáltató bejelentést tehet a járulékfizetés átvállalásá- val kapcsolatban.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében ugyancsak kérhető A1 igazo- lás a foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjas személy részére is.

A munkavállalót a munkáltatónak a kiküldetés helye szerinti tagállamban – a Ma- gyarországon folytatott tevékenységével azonos nemzetgazdasági ágban kell foglal- koztatnia.

Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, az továbbra is folyamatos kikül- detésnek számít, vagyis a munkavégzés 2 hónapnál rövidebb idejű szüneteltetését továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.

Amennyiben a kiküldetés utolsó napjától legalább 60 nap eltelt és a munkáltató ugyanabba az országba küldi ki a munkavállalót, új kiküldetés állapítható meg, mely- nek időtartama legfeljebb 24 hónap. A korábbi kiküldetés időtartamát ekkor már nem kell figyelembe venni.

Ha a kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbí- rálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.

Mikor nem jön létre kiküldetés társadalombiztosítás szempontjából:

• ha a foglalkoztató jogerősen be nem jegyzett előtársaság

• ha a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglal- koztat belföldön, akik a cég irányítási, adminisztrációs feladatait végzik,

• ha a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez

képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

• a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb idő- tartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben fog- lalkoztat, vagy a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört,

• ha a munkavállaló nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatás- ra való jogosultsággal,

• munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,

• ha korábban ugyanabban az államban volt a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött és még nem telt el 60 nap a korábbi kiküldetése óta,

• a kiküldetésre azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.

Az illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szerve a foglalkoztató kérelmét - a kérelem benyújtását követően - sommás eljárásban 8 napon belül, teljes eljárásban 60 napon belül bírálja el.

2016. I. 1-jétől lehetséges az ún. sommás eljárás:

• kérelemre induló eljárás esetén, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás tisztázott,

• nincs ellenérdekű ügyfél,

• az eljárásra irányuló ügyintézési határidő nem haladja meg a 2 hónapot, vagy a 60 napot.

Amennyiben a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki, azzal, hogy az al- kalmazandó jogról szóló A1 jelű nyomtatvány hatósági bizonyítványnak számít, a kérelem elutasítása esetén pedig határozatot hoz, mellyel szemben jogsérelemre hivat- kozva közigazgatási per kezdeményezhető.

Harmadik országbeli munkavállaló kiküldése

Harmadik országbeli munkavállalók kiküldetésére is van lehetőség A1 igazolás- sal, azonban az igazolás kiadásának feltételei bizonyos esetekben szigorodtak. A Kormányhivatalok kiegészítő kérdéseket tartalmazó pótlapot is bekérnek a harmadik országból érkező igénylőktől. (Lásd a mellékleteknél: „Igénylőlap ki- küldetési igazoláshoz”)

Kétnyelvű átvételi igazolás A1-es igazolások igényléséről

Az alábbi átvételi igazolás megkérését javasoljuk mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyek Németországba vagy Ausztriába küldik ki munkavállalóikat és még nem rendelkeznek a kiküldetést ténylegesen igazoló nyomtatvánnyal, csupán a kérelem

beadása történt meg. Fontos azonban tudni, hogy az átvételi igazolás nem jelenti az A1-es igazolás automatikus kiadását.

ÁTVÉTELI IGAZOLÁS A1-es IGAZOLÁSOK IGÉNYLÉSÉRŐL

Bestätigung über die Antragstellung von A1-Bescheinigungen

A munkáltató neve, magyarországi címe: Name und Anschrift des Arbeitgebers:

................................................................................................................................

Ezúton igazoljuk, hogy fenti munkáltató A1-es igazolást az alábbi munkavállalók részére kérelmezett:

Hiermit wird bestätigt, dass obiger Arbeitgeber A1-Bescheinigungen für folgende Arbeitnehmer beantragt hat:

Sorszám Lf.-nummer	Név Name	Születési idő (év/hó/nap) Geburtsdatum (Jahr/Monat/Tag)
1
2
3
4
5

A kérelem beadásának dátuma:

Datum der Antragstellung:

................................................................................................................................

A Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szervének pecsétje, aláírása:

Stempel und Unterschrift der Gesundheitsversicherung bei dem Regierungsamt.

................................................................................................................................

Mikor kerülhet sor a kiküldetési igazolás visszavonására?

Ha a kiküldetés körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt

• a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy

• nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy

• az igazolás hatályát érinti (pl. a kiküldetés időtartama alatt a munkaviszony megszűnik, vagy szünetel.)

és erről a munkáltató tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.

Amennyiben az egészségbiztosítási szerv azt állapítja meg, hogy a magyar jog alkal- mazásának feltételei eleve sem álltak fenn, akkor az igazolást visszavonhatja, vagy, ha az igazolás kiadását követően a feltételek már nem teljesülnek, az igazolást módosít- hatja és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.

A munkáltató a kiküldetés 24 hónapon túli meghosszabbítását – a NEAK honlapjá- ról letölthető igénylőlapon http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/temp_sc_531842.html

a kivétel megállapítását alátámasztva – kérheti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapke- zelőtől (NEAK, 1139 Budapest, Váci út 73/A).

A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

• a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot (24 hónapot);

• a munkáltató és a munkavállaló teljesíti a kiküldetés feltételeit, de 24 hó- nap már lejárt és kivétel megállapítása hiányában olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.

A NEAK, amennyiben a kérelmet támogatja, javaslatot tesz eseti kivétel-megállapí- tásra a másik érintett tagállam erre kijelölt szervének. A másik tagállam hozzájárulása esetén az A1 jelű igazolást a NEAK adja ki, a kért időtartamra, de maximum 5 éves érvényességgel.

A kiküldetés szabályai megtalálhatók a NEAK honlapján: www.neak.hu, valamint a Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019/CXXII. törvényben.

Párhuzamos tevékenység az EGT tagállamaiban

A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre, vagy váltakozva) tevékeny- séget folytató személy addig marad a magyar társadalombiztosítási szabályok hatá- lya alatt, amíg párhuzamos tevékenységét változatlan körülmények között folytatja. A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illeté-

kes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű igazolást legfeljebb 24 hónapos érvényesség- gel adja ki, amely kérelemre meghosszabbítható a körülmények megváltozásáig, vagy a tevékenység végéig.

Az A1 igazolásra vonatkozó kérelem nyomtatványa megtalálható a www.neak.gov. hu honlapon, valamint e kiadvány mellékletei között.

A lakóhely szerinti tagállam jogszabályai akkor alkalmazandók, ha a munkavál- laló tevékenységének jelentős részét a lakóhely szerinti tagállamban végzi. A jelentős tevékenység pedig akkor állapítható meg, ha a munkavállaló belföldön folytatott te- vékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) 25 %-át. Ennek megállapításakor az el- múlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható magyarországi, illetve más tagállam- beli tevékenységét veszik figyelembe.

A magyar jog, mint a munkáltató székhelye szerinti tagállam joga, akkor alkal- mazandó, ha a lakóhely szerinti tagállamban nem áll fenn jelentős tevékenység:

• ha a munkavállalót egy magyarországi székhelyű munkáltató foglalkoztat-

ja, akkor ezen munkáltató székhelye szerinti tagállam joga;

• ha a munkavállalót több vállalkozás foglalkoztatja és ezek székhelye Ma- gyarországon van;

• ha a munkáltató vállalkozások székhelye több tagállamban található, ame-

lyek közül az egyik a lakóhely szerinti tagállam, akkor a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam joga alkalmazandó, amennyiben ez a magyar jog.

Ha valaki egy tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban pedig önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége min- dig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn – függetlenül a tevékenységek arányától. Amennyiben a munkaviszony alapján a munkavégzés egyszerre több tag- államban is fennáll, a párhuzamos munkavégzésre irányadó szabályokat kell alkal- mazni.

Jogszabály szerint ki minősül munkavállalónak Magyarországon?

• a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

• a társas vállalkozó és

• a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

Az A1 igazolás igényléséhez szükséges adatszolgáltatás fontos elemei:

• ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföl- di és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és mun- kabér (egyéb díjazás) összege és azok egymáshoz viszonyított aránya,

• ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és a külföldön elért vállalkozói bevétel összege és azok egymás- hoz viszonyított aránya,

• amennyiben a munkavállalót kizárólag egy munkáltató foglalkoztatja egy- szerre vagy váltakozva több tagállam területén, az A1 igazolást a munkál- tató is igényelheti.

Az illetékes Kormányhivatal a foglalkoztató kérelmét – a kérelem benyújtását köve- tően – sommás eljárásban 8 napon belül, teljes eljárásban 60 napon belül bírálja el.

2016. I. 1-jétől lehetséges az ún. sommás eljárás:

• kérelemre induló eljárás esetén, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás tisztázott,

• nincs ellenérdekű ügyfél,

• az eljárásra irányuló ügyintézési határidő nem haladja meg a 2 hónapot, vagy a 60 napot.

Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása

Az Európai Unió területén kereső tevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított. Ennek érdekében a biztosítási kötelezettséget a tevékenység kezdő napjától meg kell határozni, abban az esetben is, ha a tevékenység körülménye- iből a biztosítási kötelezettség nem egyértelmű:

• amennyiben az adott személy tevékenységét csak egy tagállam területén

végzi, annak szabályai szerint válik biztosítottá.

• amennyiben az adott személy tevékenységét több tagállam területén végzi, ideiglenes jelleggel abban a tagállamban kell megállapítani a biztosítási kö- telezettséget, amelyikben ezt az érintett személy kéri.

• az érintett személy kifejezett kérelme hiányában a biztosítási kötelezett- séget ideiglenes jelleggel a lakóhelye szerinti államban kell megállapítani.

A magyar szabályok szerinti biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása esetén a foglalkoztatás helye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbizto- sítási szerv A1 jelű nyomtatványt ad ki 6 hónapos érvényességgel, melyen feltünteti, hogy a biztosítási kötelezettség megállapítása ideiglenes jellegű. Az egészségbiztosí- tási szerv az A1 jelű nyomtatvány egy példányát megküldi azon tagállam intézmé- nyének, amelynek területén a biztosított szintén végez kereső tevékenységet. Ameny- nyiben a másik tagállam szerve az ideiglenes döntés kézhezvételtől számított 2 hóna- pon belül kifogással nem él, a biztosítási kötelezettség meghatározása véglegessé válik.

Amennyiben egy másik tagállam intézményével vita alakul ki a biztosítási kötelezett- ség meghatározásáról, az érintett intézmények egyeztetést folytatnak.

Amennyiben a felek az egyeztetés során megállapítják, hogy a másik tagállam joga alkal- mazandó, a biztosítási kötelezettség megállapítsa a tevékenység kezdőnapjáig vissza- menőleges hatályú.

Gyakran ismételt kérdések az A1-igazolásokkal kapcsolatban

• Német, osztrák társadalombiztosítási jogviszony után magyar társadalom- biztosítás

Egy magyar vállalkozás olyan munkavállalót foglalkoztatott, aki korábban német, osztrák társadalombiztosítási jogviszonyban volt. A magyarországi foglalkoztatását a vállalkozás szabályszerűen bejelentette, valamint eleget tett járulékfizetési kötelezettségének is. Amikor a munkavállalót A1-igazo- lással szerette volna kiküldeni, az illetékes kormányhivatal megtagadta az A1-igazolás kiadását arra való hivatkozással, hogy a munkavállaló nem állt magyarországi társadalombiztosítási jogviszonyban.

A probléma abból adódott, hogy, bár a munkáltató eleget tett fizetési kö- telezettségének, a biztosított munkavállaló, Magyarországra történő haza- térését követően, nem jelentette be ezt a tényt a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatalnál, így gyakorlatilag külföldön tartották nyilván biztosí- tottnak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unión belül biztosítási jogvi- szony csak egy tagállamban lehetséges, a konkrét esetben a magyarországi biztosítási jogviszony érvénytelen egészen addig, ameddig a munkavállaló nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének (ami egyébként a hazatérést követő 15 napon belül kötelező!). A kormányhivatalok rendszerint tájé- koztatják is a magyar munkáltatót arról, hogy rendellenesség tapasztalható a munkavállaló biztosítási viszonyában, adatvédelmi előírások miatt azon- ban nem közölhető, hogy mi a rendellenesség oka.

• Németországi, ausztriai társadalombiztosítási jogviszony mellett magyar- országi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése.

Nem ritka eset, hogy német, osztrák társadalombiztosítási viszonyban álló, de magyarországi lakcímmel is rendelkező munkavállaló önkéntesen magyarországi egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizet (2023-ban havi 9.600 Ft lesz) annak érdekében, hogy németországi, ausztriai biztosítása alapján Magyarországon járó sürgősségi egészségügyi ellátásokon túlmenő- en jogosultságot szerezzen a magyar egészségbiztosítás egészségügyi szolgál- tatásainak teljes körére.

Ez a fajta „kettős“ biztosítás jogszerűtlen. Az egészségügyi szolgáltatási já- rulékot csak azok fizethetik, akiknek semmilyen más társadalombiztosítása

nincs, tehát németországi, ausztriai sem. A tagállamok közötti adatcsere során „előbb-utóbb“ kiszűrhetők lesznek az ilyen esetek, és ez azzal a követ- kezménnyel jár, hogy a Magyarországon igénybe vett egészségügyi szolgál- tatások költségeit az igénybevevőnek teljes mértékben meg kell térítenie.

• A1-igazolás lejárta után németországi, ausztriai egészségügyi szolgáltatás igénybevétele S1-igazolással.

Az A1-igazolással kiküldött munkavállaló munkájának befejeztével Né- metországban, Ausztriában maradt, bízva abban, hogy az S1-igazolással változatlanul igénybe veheti-e a németországi, ausztriai egészségügyi szol- gáltatásokat.

Az európai uniós ún. “S1-igazolást” magyar vállalkozások németországi, ausztriai kiküldött munkavállalóikra válthatják ki az A1-igazolás alapján. Az S1-igazolás a németországi, osztrák egészségügyi szolgáltatók felé azt igazolja, hogy az ellátásra jogosult nem abban a tagállamban él, amelyben biztosított, de kiküldetése alapján mindazok az egészségügyi szolgáltatások megilletik, amelyek a Németországban, Ausztriában biztosítottakat is.

Az S1-igazolás az A1-igazolás lejártával szintén megszűnik, tehát a megszű- nést követően a még Németországban. Ausztriában tartózkodó és egész- ségügyi ellátásra szoruló személy csak a Magyarországon kiállított Euró- pai Egészségbiztosítási Kártya alapján neki járó sürgősségi ellátásra tarthat igényt.

• Kiküldetés A1 igazolás nélkül.

Előfordul, hogy egy magyarországi társadalombiztosítási viszonyban fog- lalkoztatottat, magyar munkaszerződéssel, de nem A1-igazolással külde- nek ki Németországba, Ausztriába. Ebben az esetben az SZJA-n kívül a társadalombiztosítási járulék megfizetése is Németországban, Ausztriában történik.

Az ilyen formában kiküldött munkavállalót ki kell jelenteni a NAV-nál a magyarországi társadalombiztosításból. A kijelentést követően a NAV már nem fogja számonkérni a befizetési kötelezettséget.

Európai Egészségbiztosítási Kártya

A magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai Unió más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel, egy másik tag- államban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat az Európai Egészségbiztosítási Kártya bir- tokában.

Orvosilag szükséges ellátások azokat az ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodá- si hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartóz- kodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba.

A kártyát a kormányhivatal, a kormányablak, valamint a NEAK adja ki kérelemre a magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeknek. A kártyát a kormányhi- vatal az adott megye egész területére kiterjedő illetékességgel állítja ki – térítésmen- tesen. A kártya nem állítható ki azon harmadik országbeli személyek részére, akik nem Magyarországon, vagy valamely más EGT tagállamban rendelkeznek állandó lakhellyel.

A kártya igénylése a kormányhivatalnál történhet személyesen, vagy meghatalmazott útján, vagy írásban postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül. A kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes.

Az igényléshez szükséges nyomtatvány megtalálható a NEAK honlapján:

www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/temp_sc_521884.html

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások orvo- silag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a kártyával köz- vetlenül az adott tagállam – jelen esetben Németország és Ausztria – társadalombiz- tosítási, illetve egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni.

A kártyát

• csak az adott állam társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltató fo- gadja el,

• az adott állam társadalombiztosítási, illetve egészségügyi szolgáltató által

nyújtható ellátások igénybevétele esetén és

• az adott államban biztosítottak által is fizetendő önrészekre, kötelező hoz- zájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet.

Németországban például a gyógyszerekért és kötszerekért a beteg a költségek 10

%-ának megfelelő díjat és 10 Eurót kell fizessen rendelvényenként, plusz 10 Euró negyedéves rendelési díjat orvosonként, fogorvosonként, a kórházi kezelés pedig napi 10 euróba kerül.

Ausztriában a gyógyszerek térítési díja a recepten található tételenként 5,30 Euró, a biztosított, illetve családtagjai részére a kórházi ellátás költsége pedig 9.10-18,80 euró/nap összeget jelent (maximum naptári évenként 28 napra).

Mindemellett előfordulhat olyan eset – pl. baleset során - amikor a Magyarországinál szűkebb az egészségügyi szolgáltatások keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, ezért megfontolandó a munkavállalók részére magánbiztosítás megkötése.

A munkavállalók bérezése

Építőipar

Magyarországon az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés megkötésére 2005. no- vember 16-án került sor, melyet követően a munkaügyi miniszter az egész építőipari ágazatra kiterjesztett. Az erről szóló dokumentum 2006. március 28-án jelent meg a Munkaügyi Közlönyben. A jelenleg is érvényes szabályozás a 2009/14. sz. Szociális és Munkaügyi Közlönyben, illetve az ÉVOSZ honlapján is - www.evosz.hu - meg- található.

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés aláírói az egész ágazatra történő kiterjesz- tést kérelmezték,

munkaadói oldalról:

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) munkavállalói oldalról:

Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ)

Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ)

Az Ágazati Kollektív Szerződés kiterjesztése azt jelenti, hogy minden olyan gazda- sági szervezet, amelynek főtevékenysége az építőipari ágazatba (lásd az Ágazati Kollektív Szerződés 2. sz. mellékletét) tartozik 2006. március 28. napjától köteles alkalmazni az Ágazati Kollektív Szerződésben foglaltakat, függetlenül attól, hogy a kiterjesztést kérő szervezetek tagja-e, vagy sem.

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés megtalálható:

https://evosz.hu/hirek/cimkek/epitoipari-agazati-kollektiv-szerzodes-eaksz

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés kiterjesztő határozatának közzététele meg- található: https://www.ev osz.hu/data/dokument/cikk1096.pdf

Más ágazatok

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) évente tárgyalást folytat a minimálbér és a garantált bérminimum esedékes emeléséről, bérmegállapo- dás megkötéséről.

A 2023. január 1-jétől alkalmazandó minimálbért és a garantált bérminimumot a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek közötti bérmegállapodás tartal- mazza, mely 2022. december 15-én került aláírásra.

Minimálbér, garantált bérminimum változása az elmúlt években

Év	Minimálbér (Ft)	Garantált bérminimum (Ft)	Minimálbér változása (%)	Garantált bérminimum változása (%)
2023	232.000	296.400	16	14
2022	200.000	260.000	19,47	18,72
2021	167.400	219.000	4	4
2020	161 000	210 600	8	8

A munkavállalók adózása

A telephely fogalmának meghatározása a munkavállalók adózása szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége (illetőség: ettől függ, hogy melyik országban adózik az adott típusú jöve- delem) szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik.

Kivétel

• ha a külföldi államban való tartózkodás hossza az adóévben nem haladja meg a 183 napot,

• a díjazást olyan munkáltató fizeti, aki nem bír illetőséggel a munkavégzés

helye szerinti államban,

• és a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti ál- lamban lévő telephelye viseli,

akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Ha egy magyar cég egy külföldi céggel kötött megrendelését oly módon teljesíti, hogy egy magyar illető- ségű munkavállalóját küldi ki a munka elvégzésére, akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Ennek egyrészt feltétele, hogy a kiküldetés hossza ne haladja meg a 183 napot. Másrészt, hogy a kiküldött jövedelmét ne a külföldi meg- rendelő, hanem a magyar cég fizesse. Harmadrészt feltétel, hogy a magyar cég esetle- ges külföldi telephelye ne számolja el ezt a bért a költségei között, a külföldi államban fizetendő társasági adó megállapítása során. Ha az itt felsoroltakból már egy feltétel nem teljesül, akkor a jövedelem adóztatásának joga a külföldi államot illeti meg.

Ekkor a külföldi kiküldetésből származó jövedelem Magyarországon adómentes be- vételnek számít, az ilyen jövedelmeket az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.

Amennyiben az itt leírtak alapján a magánszemély jövedelme - törvénnyel vagy kor- mányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján - mentesített az adó alól, azt Magyarországon az összevont adóalap részeként nem kell bevallani, de tájékoztató adatként kell szerepeltetni az adóbevallásban.

A német-magyar egyezmény 14. cikke, az osztrák-magyar egyezmény 15. cikke sze- rint a nem önálló munkáért kapott javadalmazás adóztatása a munkahely szerinti állam joga. Naptári évenként 183 napig azonban ez a jog a kiküldő államot, vagyis Magyarországot illeti meg. Ez a szabályozás azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a munkavállaló egy telephely számára dolgozik és a java- dalmazást ez a telephely biztosítja. Ez esetben, függetlenül a tevékenység időbeni hosszúságától, az adóztatás a külföldi államot illeti meg.

Szociális hozzájárulási adó, járulékok

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték 2022. január 1. napjától a 15,5 százalékról 13 százalékra csökkent.

Ugyanezen időponttól a szakképzésről szóló 2018. évi LXXX. törvény 107. § (1) bekezdésében meghatározott 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás meg- szűnt.

A kifizetőnek szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó adó(előleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után.

Adófizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja törvény szerinti adó (adóelőleg) hiányában a Tbj. szerint a biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján járulékalapot képez.

Külföldi kiküldetés esetén a járulékalap:

2020. július 1-jétől változások következtek be a járulékszabályozásban. A legfonto- sabb, hogy az eddigi négy helyett egyetlen járulékot kell majd fizetni a munkavállalók után.

Ezt az új egységes társadalombiztosítási járulékot 18,5 %-ban határozták meg, amely megegyezik a korábbi négy járulék (nyugdíjjárulék - 10 %, természetbeni egészségbiztosítási járulék – 4 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék – 3 %, munka- erő-piaci járulék – 1,5 %) összegével. Az egységes járulékfizetéssel egyszerűsödött a bevallási és a befizetési kötelezettség.

A járulékalapot képező jövedelem „A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak- ról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló” CXXII. törvény 27. §. (1) bekezdése szerint:

a) az SZJA törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figye- lembe vett jövedelem, a munkaválllalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarország- nak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

ba) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszer- ződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – mun- kaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hiva- tal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében köz- zétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

2023. évben alkalmazandó, a tárgyévet megelőző év, 2022. július hónapjára közzé- tett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozóan, amelynek összege:

499.952 Ft

Tavaly ez az összeg 433.696 Ft volt.

A KSH adatai szerint:

20.2.1.55. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, havonta valamint havi és negyedévente kumulált

Év

Időszak

Nemzetgazdasági ágak együtt A–S

Bruttó átlagkereset, Ft/fő/hó Havonta

2021.	január	411 032
	február	414 405
	március	435 156
	április	440 640
	május	431 559
	június	436 343
	július	433 696
	augusztus	426 507
	szeptember	428 054
	október	431 312
	november	482 385
	december	492 831
2022.	január	467 288
	február	545 965
	március	511 366
	április	507 488
	május	495 863
	június	503 521
	július	499 952
	augusztus	497 152
	szeptember	504 053
	október
	november
	december

A Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjai között nem áll fenn választási lehetőség, ugyanis

• ha az alapbér összege több, mint a bruttó átlagkereset összege, akkor járu-

lékalapként az alapbért kell figyelembe venni, illetőleg

Document Metadata

Table of Contents

Vállalkozási feltételek Németországban és Ausztriában

Document Metadata