KGFB Ügyfél-tájékoztató
KGFB Ügyfél-tájékoztató
és Általános Szerződési Feltételek
(ÁSZF112)
Alkalmazandó: 2010.09.01-től
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával hozzánk fordult.
A kötelező gépjármő-felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok 2010. január 01-től lényegesen megváltoztak, ezért kérjük, hogy az alábbi Ügyfél-tájékoztatót és Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) különös gondossággal tanulmányozza, ugyanis a szerződés egyes feltételei a különböző Biztosítóknál eltérőek lehetnek. Az ÁSZF bizonyos pontokon, ahol a törvény azt lehetővé teszi, a törvényi rendelkezésektől eltérő szabályokat tartalmaz.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk Társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, vagy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Békéltető Testületéhez való előterjesztésének lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a főbb szervezeteket, melyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján kiadhatja.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
I. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közremőködő biztosításközvetítőjéhez (biztosítási alkuszához vagy többes biztosítási ügynökünkhöz), Központi Ügyfélszolgálati irodánkhoz, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik a +36-1/666-6200 telefonszámon, valamint az xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx e-mail címen is készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálat: 1211 Budapest, Szállító u. 4. Telefon: (x00-0) 0000-000
Fax: (x00-0) 0000-000
E-mail címeink: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx, xxxx@xxxxxx.xx
Nyitva tartás: Hétfő: 8:00 - 20:00
Kedd - Csütörtök: 8:00 - 16:00
Péntek: 8:00 - 15:00 óra között.
II. Kárbejelentés, kárfelvétel, károk ügyintézése:
Kárbejelentés: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.
Telefon: (x00-0) 0000-000
Fax: (x00-0) 0000-000
A Biztosító részére a gépjármővében keletkezett kár felmérését és a szakvélemény elkészítését, külső megbízottak végzik. Információt és támogató útmutatást talál hozzájuk a xxx.xxxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítő közremőködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, a Biztosító panaszügyintézőjénél – 1211 Budapest, Szállító u. 4. vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx e-mail címen – írásban élhet bejelentéssel.
III. A Szerződő fél vagy a Biztosított személy panaszainak kezelésére korábban kijelölt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepkörét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vette át. Jelenleg, a Biztosítóval szembeni panaszok vizsgálatára a következő intézmények illetékesek:
A Biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)
Levelezési cím: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777.
Központi telefonszám: (x00-0) 000-00-00 Helyi tarifával mőködő kék szám: (+36-40) 203-776 Központi fax: (x00-0) 000-00-00
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszőnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti, ennek hiányában társaságunk székhelye szerint illetékes, békéltető testületnél.
A testület eljárásának megindítási feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A békéltető testületi eljárásról és a békéltető testületek elérhetőségeiről a xxx.xxx.xx címen tájékozódhat.
A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak
IV. A biztosítási szerződésre alkalmazandó jog a magyar jog.
V. Néhány fogalom, amit a biztosítás megkötése előtt érdemes megismerni
• Ki a szerződő?
A biztosításkötés elsődleges kötelezettje a jármő mindenkori üzembentartója.
A törvény a biztosítás megkötésére a jármő mindenkori bejegyzett üzembentartóját kötelezi, csak ennek hiányában kell a jármő tulajdonosának a felelősségbiztosítási szerződést megkötnie. Ha a tulajdonos üzembentartó a biztosítási év során a jármővét egy másik, a jármő forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartóra ruházza át, akkor a változás bejegyzésének időpontjától az üzembentartót terheli a biztosítási kötelezettség, a tulajdonos szerződése ettől az időponttól kezdve érdekmúlással megszőnik.
• A szerződés létrejötte és hatálybalépése
Jelentősen változott a szerződés megkötése. A szerződés már akkor is létrejön, ha az üzembentartó a meghirdetett díjtarifának és a szerződési feltételeknek megfelelő ajánlatát – a szükséges tájékoztatás birtokában – a biztosító által rendszeresített őrlapon a biztosítónak, vagy a biztosító képviselőjének átadja. Ilyen esetben – a szerződés létrejöttével egy időben – a szerződés hatályba is lép, vagyis elkezdődik a biztosító kockázatviselése. A biztosítási időszak első napja a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével a kockázatviselés kezdete. A biztosító akkor utasíthatja el az ügyfél ajánlatát az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, ha az ügyfél szerződését évfordulóra felmondta, illetve az ügyfél szerződése a megelőző biztosítási időszak folyamán díjnemfizetés miatt megszőnt, vagy az ügyfél az ajánlatát nem a díjtarifa illetve a biztosítási feltételek szerint tette meg. Utóbbi esetben a biztosító az ajánlat díjtarifa (ill. szerződési feltételek) szerinti módosítását is kezdeményezheti.
• A biztosítási díj megfizetése
A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára a Ptk. szerinti időarányos késedelmi kamatot számíthat fel.
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével megszőnik. Az üzembentartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszőnéséhez vezet.
A biztosító köteles a szerződés megszőnéséről 15 napon belül az üzembentartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszőnése díjnemfizetés miatt következett be.
Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszőnése az üzembentartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzembentartó a megszőnés tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszőnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
Az üzembentartó a szerződéses állapot előzőek szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszőnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszőnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármő nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, az ÁSZF112 II. fejezet 1. pontjának 1.3. bekezdésében meghatározott üzembentartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó jármőnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik.
Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közremőködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
Ugyanez a szabály vonatkozik értelemszerően arra az esetre is, ha a biztosítási szerződés megkötésekor az Ön képviseletében eljáró biztosítási alkusz mőködik közre. Ha az Ön és a biztosítási alkusz között létrejött megbízási szerződésben Ön felhatalmazza a biztosítási alkuszt, hogy Ön helyett biztosítási díjat fizessen be, kérjük, ügyeljen arra, hogy a biztosítási alkusz határidőben teljesítse az Önt a Biztosítóval szemben terhelő fizetési kötelezettségét. Az alkusz fizetési késedelme ugyanis nem mentesíti Önt a díj nem határidőben történő meg fizetésének hátrányos következményei alól. A díj biztosítási alkuszi közremőködés estén abban az időpontban minősül megfizetettnek, amikor Ön, vagy a biztosítási alkusz a biztosítási díjat csekken feladja, vagy - átutalás esetében- a számlavezető banknak visszavonhatatlan megbízást ad a biztosítási díjnak a Biztosító javára történő átutalására.
• Biztosítási és díjfizetési időszak
2010. január 01-től kötött szerződések esetében a biztosítási időszak nem feltétlenül esik egybe a naptári évvel, ezért a biztosítási díjak esedékessége is eltérhet a naptári negyedévtől.
• Díjfizetési kötelezettség
A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményét a szerződő viseli, ezért ha az esedékes biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum nem áll az ügyfél rendelkezésére, akkor az ügyfél köteles a díjat az esedékesség időpontjáig postai csekken vagy átutalással a forgalmi rendszám (rendszám hiányában az alvázszám), az Üzembentartó nevének és a biztosítás időszakának a feltüntetése mellett megfizetni.
• A biztosítási szerződés tartalma
Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél 15 napon belül írásban, tértivevényes, ajánlott levél útján nem kifogásolja, akkor a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. Ez a szabály a lényeges eltérésekre csak abban az esetben vonatkozik, ha a lényeges eltérésre a Biztosító a biztosított figyelmét írásban kifejezetten felhívta.
• Csoportos beszedési megbízás
Amennyiben az ügyfél a díjfizetés módjaként a csoportos beszedést választja, a biztosítás első díjaként készpénz átutalási megbízáson (postai befizető csekken), minden esetben minimum negyedéves díjat kell fizetnie. Díjfizetési ütemként kizárólag negyedéves vagy féléves díjfizetési ütemet választhat.
a) Amennyiben az ügyfél már meglévő biztosítási szerződéshez tölti ki a felhatalmazást, úgy azt a következő esedékes díj fizetésének napja előtt minimum 6 héttel korábban kell saját bankjában vagy biztosítónknál leadnia.
b) Új biztosítási ajánlat esetén (nem flottás ügyfeleknél) az ügyfél a szerződés első díját - minimum negyedéves díj – minden esetben készpénz átutalási megbízáson (postai befizető csekken) kell, hogy megfizesse. Az ügyfél a felhatalmazását a következő esedékes díj fizetésének napja előtt minimum 6 héttel korábban kell saját bankjában vagy biztosítónknál leadnia.
Visszamenőleges hatállyal nem lehet csoportos beszedési megbízást adni.
• Díjtarifa, díjhirdetés
A Biztosító a Díjtarifáját naptári évre hirdeti meg. Ezen tarifa érvényes az adott naptári évben kötött szerződések teljes biztosítási időszakára (1 év), melyek biztosítási időszaka az adott naptári évben kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a biztosítási időszak már a következő naptári évben ér véget. Az évfordulót követően fenntartott határozatlan tartamú szerződések díja a következő biztosítási időszaktól (1 év eltelte) automatikusan az évforduló napjának naptári évére meghirdetett új Díjtarifa szerint számított biztosítási díjra módosul.
• A biztosítási szerződés megszőnése
A felek a fennálló szerződést évfordulóra, az évfordulót legkésőbb 30 nappal megelőzően írásban, indokolás nélkül felmondhatják.
• Szerződés megszőnése
A szerződés érdekmúlással szőnik meg a gépjármő forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
A szerződés érdekmúlással szőnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
• Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig
– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szőnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszőnik.
• Kárrendezés
A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – (az eddigi 8 nap helyett) 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Ugyanez a szabály vonatkozik az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező, kárt okozó üzembentartóra is a Kártalanítási Számla kezelőjének történő bejelentését illetően. A károsult esetében a kár észlelésétől számított, maximum 30 napig terjedő bejelentési kötelezettség nem változott.
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerően megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmő, vagy a teljes kárt összegszerően nem állapította meg.
A biztosító, a Kártalanítási számla kezelője egyösszegő pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.
Emelkedtek a biztosítói visszaköveteléseknél meghatározott limitek. A visszakövetelések meghatározott köre nem változott, viszont azon tételeknél, ahol korábban 1 millió Ft volt a felső határ, ott ez a korlát 1,5 millió Ft-ra, illetve ahol 500 ezer Ft volt, ott pedig 750 ezer Ft-ra emelkedett.
A biztosítási törvény (Bit.) módosításaként lépett hatályba az a szabály, amely a gépjármő felelősségbiztosítási kárrendezést is érinti.
Eszerint a biztosító a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti azt meg az arra jogosultnak (gépjármő-felelősségbiztosítás esetén a károsultnak), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is.
A rendelkezés nem érinti a felek egyezségi megállapodásán alapuló un. „gyorsított”, vagy „készpénzes” kárrendezés alkalmazásának lehetőségét.
• Garancialap létrehozása
A Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége 2010. január 01-től kiterjed a fizetésképtelenné vált biztosító szerződésével rendelkező üzembentartó által a törvény hatálybalépését követően okozott károkra is.
Ennek finanszírozására a törvény előírta, hogy a biztosítók kötelesek a kötelező gépjármő-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ részére befizetést teljesíteni. A kötelezettség a biztosító részére addig áll fenn, amíg a biztosító által a ráeső arányos befizetés teljesítése révén az összes biztosító által teljesített befizetések összege el nem éri az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át.
Azok a biztosítók, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak, tevékenységüket a befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
• Változás bejelentési kötelezettség
Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását, különösen a lakcím, levelezési cím, kedvezményekre, pótdíjakra, valamint az egyéb díjképző elemekre vonatkozó körülmények változását. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító visszkeresetet érvényesíthet az esetlegesen bekövetkező károknál, oly mértékben, ahogyan ez a biztosító fizetési kötelezettségét befolyásolta.
VI. A gépjármővek üzembentartóinak kötelező gépjármő-felelősségbiztosítására vonatkozó szabályait a 2009. LXII. törvény valamint, a Társaságunk Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF) tartalmazzák.
VI.1. BIZTOSÍTÓ-VÁLTÁS a biztosítás évfordulójára
A gépjármővek üzembentartóinak a figyelmét a biztosítás évforduló napjára történő átkötésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel:
A korábbi szabályozástól eltérően lényeges különbség, hogy a biztosítási időszak nem feltétlenül esik egybe a naptári évvel. A biztosítási évforduló napjának a szerződések évfordulóra történő felmondásakor van jelentősége. A felek a fennálló szerződést évfordulóra, az évfordulót legkésőbb 30 nappal megelőzően írásban, indoklás nélkül felmondhatják.
A biztosítóknak – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – évente egyszer, legkésőbb október 30-ig meg kell jelentetniük két országos napilapban a következő évi díjszabásaikat (amellett, hogy azokat az interneten is közzéteszik).
A meghirdetett díjszabások az egyes szerződéseknél csak a szerződés évfordulójától kezdődően alkalmazhatók, tehát előfordulhat olyan eset, hogy az előző évben meghirdetett díjszabás csak a következő év decemberében kerül egy adott szerződés esetében alkalmazásra egy olyan időpontban, amikor már a következő naptári évre meghirdetett díjszabások is ismertek lesznek.
A biztosítóknak legkésőbb a biztosítási időszak végét megelőző 50. napig írásos értesítést kell küldeni ügyfeleiknek a díjszabás szerinti várható következő évi díjról, ez az értesítés az ügyfél hozzájárulása esetén elektronikusan is megtörténhet. Az így közölt díj a szerződés évfordulójáig változhat, ha a hátralévő időszakban az adott szerződéssel összefüggésben olyan biztosítói kárkifizetés történik, amely érinti az ügyfél bonus-malus besorolását, ugyanis a bonus-malus megfigyelési időszak csak a szerződés évfordulóját megelőző napon zárul.
A díj megállapítása a meghirdetett díjszabás alapján, az időszak kezdő napján érvényben levő díjak alapján történik, amelyet az adott biztosítási időszak tartama alatt – fő szabályként – nem lehet megváltoztatni.
Amennyiben a gépjármő üzembentartója úgy dönt, hogy biztosítót vált, tárgyévi szerződését írásban fel kell mondania úgy, hogy az legkésőbb a biztosítási évforduló napját megelőző 30. nap éjfélig a volt biztosítójához beérkezzék.
A felmondás postán, levélként, telefaxon is küldheti az ügyfél. Miután a felmondás elküldésének időpontját igazolni kell, javasoljuk, hogy a felmondást tértivevényes ajánlott levél formájában küldje meg volt biztosítójának.
Célszerő a felmondó levelet személyesen eljuttatnia az érintett biztosító legközelebbi egységéhez, és átvételi igazolással dokumentáltatnia annak átvételét.
A biztosításközvetítők által összegyőjtött, az ügyfeleitől érkezett felmondásokat egyes biztosítók csak az ügyfél által adott írásbeli meghatalmazások bemutatása ellenében fogadják el a biztosításközvetítőktől! Ezért javasoljuk, hogy biztosításközvetítőjének feltétlenül adjon az átkötésre vonatkozó meghatalmazást.
Amennyiben az üzembentartó nem, vagy nem a fentiekben jelzett határidőn belül mondja fel biztosítási szerződését, akkor a
„régi” szerződés marad hatályban a következő évre is, és a más biztosítónál újonnan „megkötött” biztosítása érvénytelen lesz. Ha „régi” szerződésének következő évre vonatkozó díját nem fizeti be, akkor a szerződés díjnemfizetés miatt fog megszőnni, viszont a következő évben is a korábbi biztosítójánál kell új szerződést kötnie.
Amennyiben ezt az új szerződést nem köti meg, akkor számolnia kell a biztosítatlanság következményeivel, vagyis azzal, hogy gépjármővel okozott esetleges károkat a MABISZ a károsultnak az erre vonatkozó törvényes keretek között megfizeti ugyan, de azt az érvényes KGFB-vel nem rendelkező károkozótól visszaköveteli.
Az üzembentartónak tehát figyelnie kell arra a lehetséges problémára, hogy ha a szerződés évfordulójára tett felmondása nem volt szabályos, vagy azt nem időben tette meg, akkor az új, általa kiválasztott biztosítóval kötött szerződése nem lesz érvényes!
VI.2. ÚJ BONUS-MALUS MEGFIGYELÉSI IDŐSZAK
A törvény hatálybalépését követően a 19/2009. (X.9.) PM számú rendelet tartalmazza a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténet igazolások kiadásának szabályait.
2010. január 01-ig minden szerződés esetében a naptári év volt az egységes megfigyelési időszak, a 2010-től kötött szerződések esetében viszont már nem lesz egységes a megfigyelési időszak, hiszen ez a szerződések konkrét évfordulójához igazodik.
Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszőnik, és az üzembentartó szerződés megszőnését követő két éven belül ugyanazon gépjármő- kategóriába tartozó gépjármőre új szerződést köt. (Itt az jelenti a változást, hogy eddig ilyen esetekben lehetőség volt a bonus fokozat továbbvitelére, az új szabályozás viszont kötelezi a besorolás továbbvitelét, ami természetesen lehet malus fokozatú besorolás is.)
Évfordulós biztosítóváltásnál az új biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, az üzembentartó nyilatkozata alapján is megállapíthatja a szerződés előzetes besorolását (ennek megalapozottságát azonban a biztosító ellenőrizni köteles).
1. Az üzembentartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
2. A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mőködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Az új szerződést megkötő biztosító köteles a korábbi biztosítótól a kockázatviselés kezdetétől számított 30 napon belül beszerezni a kártörténeti igazolást.
VI.3. KÁRTÖRTÉNETI (BONUS-MALUS) IGAZOLÁS BESZERZÉSE
Ahhoz, hogy az új biztosító eleget tudjon tenni a jogszabályi kötelezettségének, az szükséges, hogy az üzembentartó a biztosítási szerződés megkötésekor megadja:
• a régi biztosítójának nevét,
• a gépjármőve hatósági jelzését (forgalmi rendszámát),
• a megszüntetendő biztosítási szerződése kötvényszámát.
A jogszabályi kötelezettség előírja, hogy a szerződéskötéskor az üzembentartó köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, ideértve a szerződés bonus-malus besorolásának beszerzéséhez szükséges adatot is közölni a biztosítóval.
Amennyiben a szerződő nem adja meg az általa kiválasztott új biztosítójának a bonus-malus igazolása megszerzéséhez szükséges adatokat, akkor biztosítási szerződését az új biztosítónak M4 osztályba kell sorolnia!
Ha a szerződő által megadott adatok alapján az új biztosító nem tudta beszerezni a szükséges kártörténeti (bonus-malus) igazolást, akkor a helyes besorolásnak mielőbbi elérése érdekében javasolható, hogy az üzembentartó személyesen, vagy biztosítási alkusza útján kérje el régi biztosítójától az igazolást. A biztosítók a jogszabály értelmében kötelesek a megszőnt szerződésről a kártörténeti igazolást 15 napon belül kiadni.
Az új biztosító a kártörténeti igazolás beérkezését követő 15 napon belül köteles a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal módosítani.
A régebbi jármővel korábban megszerzett kedvezményét két éven belül egy másik, azonos gépjármő kategóriájú gépjármőre átviheti.
VI.4. ÜZEMBENTARTÓ VÁLTOZTATÁS
A KGFB szerződés az üzembentartó személyéhez és nem a törzskönyv szerinti tulajdonoshoz kapcsolódik, tehát, ha év közben változik az üzembentartó személye (még akár úgy is, hogy a törzskönyv szerinti tulajdonos változatlan marad), a korábbi üzembentartóhoz kapcsolódó KGFB szerződés érdekmúlás miatt megszőnik. Az új üzembentartó új szerződést köteles kötni.
Ilyenkor az új üzembentartót új belépőként kell kezelni, és nincs kötve az előző üzembentartó által választott biztosítóhoz. Az üzembentartó váltás tényét a forgalmi engedéllyel igazolni kell.
VII. Adatvédelem, adatkezelés, biztosítási titok
VII.1. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
VII.2. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a
VII. fejezet 5. pontja szerinti adatok, vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VII. fejezet 7. pontjának b), f) és j) bekezdései, illetve a VII. fejezet
11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
VII.3. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszőnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
VII.4. Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
VII.5. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a VII. fejezet 1. pontjában meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
VII.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
VII.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a VII. fejezet 8. pontjában foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyőjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármő javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyőlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza
az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
VII.8. A VII. fejezet 7. pontjának e) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
VII.9. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a VII. fejezet 7. és 11. pontjában, a VII. fejezet
6. pontjában, a VII. fejezet 14. pontjában meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
VII.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a VII. fejezet 7. pontjában meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
VII.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti: kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bőnszövetségben vagy bőnszervezetben elkövetett bőncselekménnyel van összefüggésben.
VII.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
VII.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
VII.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bőnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bőnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
Az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, fióktelep esetében a külföldi székhelyő vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok, valamint az egyéb jogszabályok által engedélyezett adatok átadása.
Az előző bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
VII.15. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
VII.16. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
• a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok az irányadók, azzal, hogy azok nem mondhatnak ellent a mindenkor hatályos jogi előírásoknak;
• kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,
• a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely kötvény kiállításra jogosult szervezeti egységének a tudomására jut.
VII.17. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
A sikeres együttmőködés reményében:
WABARD Biztosító Zrt.
8/19
Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF112) Kötelező gépjármő-felelősségbiztosítás
Jelen biztosítási feltétel (továbbiakban ÁSZF) a kötelező gépjármő-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban Kgfbt.) kivonata alapján készült, de nem tartalmazza a törvény teljes szövegét, így a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket. Jelen feltétel bizonyos pontokon, ahol a törvény azt lehetővé teszi, a törvényi rendelkezésektől eltérő szabályokat tartalmaz.
Biztosítási feltételek a Kgfbt. alapján
I. Általános Szerződési Feltételek hatálya, fogalmak
1. Az ÁSZF hatálya
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, az ÁSZF hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyő gépjármő - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármő- felelősségbiztosítási szerződésre;
1.1. Az ÁSZF hatálya nem terjed ki:
a) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármőversenyen (edzésen) részt vevő gépjármővekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
2. Fogalmak
Az ÁSZF alkalmazásában:
2.1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármő-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2.2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
2.3. biztosító: WABARD Biztosító Zártkörően Mőködő Részvénytársaság.
2.4. biztosított: a gépjármő biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjármővet vezető személy;
2.5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármő-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál
alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
2.6. egyedi/egyéni szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármőre kötött, a Kgfbt-nek megfelelő biztosítási szerződés;
2.7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármő vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
2.8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármő és a négykerekő segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
2.9. gépjármőflotta/flotta: a biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjármővek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármővek darabszáma eléri az ötöt;
2.10. gépjármő: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármő, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekő segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármő és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
2.11. gépjármőverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármővek számára rendezett sportrendezvény;
2.12. harmadik ország: a Bit-ben meghatározott fogalom;
2.13. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit-ben meghatározott fogalom;
2.14. ismeretlen gépjármő: az a gépjármő, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
2.15. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármő-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
2.16. károsult: a gépjármővel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
2.17. kárrendezési megbízott: a biztosító székhelye szerinti tagállamától eltérő tagállamban mőködő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármő üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
2.18. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): a Kgfbt. szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjármőve által vagy a Kgfbt-ben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármőve által, valamint az ismeretlen gépjármővel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
2.19. kártalanítási szervezet: a gépjármő-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban mőködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármő üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése a Kgfbt-ben meghatározott esetekben;
2.20. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
2.21. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit, vagy amelyet a mőködése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármő- felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
2.22. Nemzeti Iroda: a Kgfbt. szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármő-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
2.23. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármő tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármő telephely szerinti országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
2.24. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármő- felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármő hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
2.25. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os összeszervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógy tartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
2.26. székhely szerinti tagállam: a Bit-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
2.27. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
2.28. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjármővet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármővek esetében a tulajdonos vagy a gépjármő felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
2.29. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szőnt meg – díjnemfizetéssel megszőnik;
2.30. üzemben tartó: a gépjármő telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
2.31. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármő- felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármő-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
2.32. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármő felelősség-biztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
2.33. flottabővítés: a biztosítónál egyazon flotta-kötelező gépjármő-felelősségbiztosítás keretében biztosított gépjármővek darabszámának növekedése.
II. A biztosítási kötelezettség
1.
1.1. Minden magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartója köteles valamely Kgfbt. szerinti biztosítóval a gépjármő üzemeltetése során okozott károk fedezetére, a Kgfbt-ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
1.2. A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármő hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármő forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármő esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
1.3. A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármő tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
1.4. Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, a Kgfbt. szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
1.5. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
1.6. Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármő birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
III. A szerződés létrejötte és megszőnése
1.
1.1. A biztosító a magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartójának, valamint azon gépjármő tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, a Kgfbt-ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát az V.2. (2.1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.
1.2. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a IX.2. (2.4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szőnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szőnt meg.
1.3. Az „1.2.” bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szőnt meg.
1.4. Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szőnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszőnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
2.
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
2.2. A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
2.3. A biztosító a „2.2.” bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az III.1. (1.4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
2.4. Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a „2.2.” bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
2.5. A „2.2.” és „2.4” bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.
2.6. A biztosító a „2.4.” bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az III.1. (1.4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a III.2. (2.5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
2.7. Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.8. Amennyiben az ajánlatból a vonatkozó adatok hiányoznak, a díjfizetés módját csekkes díjfizetésként, a díjfizetés gyakoriságát negyedéves gyakoriságként, az üzemeltetés jellegét általános jellegőként rögzíti a biztosító.
2.9. A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.
3.
3.1. A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
3.2. A biztosítási időszakon belül – a Kgfbt-ben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
3.3. A szerződés érdekmúlással szőnik meg a gépjármő forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
3.4. A szerződés érdekmúlással szőnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
4.
4.1. A jármőnyilvántartásban szereplő gépjármővek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót a Kgfbt-ben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármő forgalomból történő kivonásának, a gépjármő első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármő tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - jármőnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jármőnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás jármőnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény jármőnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejőleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
4.2. A jármőnyilvántartásban nem szereplő gépjármő üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
4.3. A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszőnés esetének kivételével - a biztosítási szerződés megszőnésének tényéről és a megszőnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszőnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
4.4. A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
4.5. A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a Kgfbt. eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
5.
5.1. Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
5.2. Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
5.3. A II.1.(1.3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármő tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés ezen üzemben tartó hatósági okiratba történő bejegyzése napján lép hatályba, ennek hiányában – ha az üzemben tartó hatósági okiratba történő bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg – megszőnik.
5.4. Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását, különösen a lakcím, levelezési cím, kedvezményekre, pótdíjakra, valamint az egyéb díjképző elemekre vonatkozó körülmények változását.
6.
A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.
7.
7.1. A Bit. 109/A §-a alapján:
A biztosító az adott jármővet vagy jármőveket illetően az új kötelező gépjármő-felelősségbiztosítási szerződés megkötése céljából köteles igazolást kiadni a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve az igazolt biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus besorolásról:
a) a biztosított jármő üzembentartója részére a szerződés megszőnését követő 15 napon belül, illetve az üzembentartónak a szerződés megszőnését követő kérése esetén, az igénylés dátumát követő 15 napon belül,
b) az adott jármőre vagy jármővekre vonatkozó új kötelező gépjármő-felelősségbiztosítási szerződést megkötő biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylést követő 15 napon belül,
c) az adott jármőre vagy jármővekre vonatkozó új kötelező gépjármő-felelősségbiztosítási szerződést megkötő biztosító részére az igazolt biztosítási időszakot követő év szeptember 30-ig, az igazolt biztosítási időszakot érintő azon kártörténetre vonatkozó adatokról – ide nem értve a bonus-malus besorolást –, amelyek vonatkozásában a b) pont alapján kiadott igazolást követően került sor első alkalommal teljesített kárkifizetésre.
IV. A gépjármőflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
1.
1.1. Gépjármőflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek a Kgfbt-ben és jelen XXXX XXX. fejezetében meghatározottaktól nem térnek el a szerződés létrejöttét és megszőnését illetően.
1.2. A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában – az egyedi szerződéseket illető díjtarifa meghirdetésével egyidejőleg – a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.
1.3. A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a meghirdetett – időszak, illetve tartam kezdőnapján érvényben lévő – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
1.4. Gépjármőflottára a gépjármővek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés nem köthető.
2.
2.1. Gépjármőflottára kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződés esetén a szerződő felek a Kgfbt. szerinti biztosítási időszakot az alábbiak szerint határozzák meg:
- A gépjármőflotta biztosítási szerződésére irányadó biztosítási időszak naptári év, azaz január 1-től december 31-ig tart. Ettől eltérően a gépjármőflottához a flottaszerződés megkötését követően flottabővítéssel csatolt gépjármővek esetében az első biztosítási időszak a flotta bővítésének időpontjától a flotta szerződés évfordulójának napjáig tart, és az évforduló után a gépjármőflotta egészének biztosítási időszakával lesz azonos. Amennyiben a gépjármő flotta biztosítási szerződés megkötésére naptári év közben kerül sor, úgy az első biztosítási időszak a december 31-ig tartó tört év, ezt követően a folytatólagos biztosítási időszakok a naptári évvel egyeznek meg.
2.2. Gépjármőflottára kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződés esetén a szerződő felek a díjfizetési időszakot a Kgfbt- ben meghatározottaktól eltérően a naptári negyedévhez igazítva, negyedéves díjfizetési ütemben határozzák meg.
- A gépjármő flotta-szerződés létrejöttekor az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor esedékes.
- Amennyiben a gépjármőflotta bővítéseként kötött szerződés kockázatviselés kezdete megelőzi a tárgyi negyedév előtti negyedév középső hónapjának 15. napját – vagyis február 15, május 15, augusztus 15, illetve november 15-e előtti -, akkor Biztosító a negyedévet megelőző időszakra külön számlát bocsát ki, minden más esetben pedig a negyedévi tört időszak és a következő negyedév díját egy összesítő számlában számolja el.
- Amennyiben a gépjármőflotta szerződés évfordulójáig 90 napnál kevesebb van hátra, a gépjármőflotta bővítése esetén az első díjat egy összegben a szerződés létrejöttekor meg kell fizetni.
2.3. A gépjármővek darabszáma szerint megállapított díjkedvezmények alapja a gépjármőflotta szerződés létrejöttekor, folytatólagos szerződés esetén pedig a biztosítási időszakának első napján biztosításba feladott gépjármővek darabszáma. A darabszámok egy biztosítási időszakon belüli változása a kedvezmény mértékét nem befolyásolja.
2.4. A flotta-szerződésre a díjat jármővenként kell megfizetni és az adott jármőre vonatkozó díjfizetés elmulasztása az adott jármő biztosítási szerződésének megszőnését eredményezi. Más jármővekkel kapcsolatos díjtöbblet a flotta másik gépjármővére a szerződő kérelmére átvezethető. Az egyes jármővekre vonatkozó szerződések megszőnése a 2.6. xxxxxxx megfogalmazott kivételektől eltekintve nem eredményezi a flotta szerződések megszőnését.
2.5. Arra az esetre, ha a gépjármő flotta darabszáma – bármely okból – 5 darab alá csökken, a szerződő felek megállapodnak, hogy ez a maradék gépjármővek esetében az adott biztosítási időszakra megállapodott flotta díjat és egyéb szerződéses feltételeket nem érinti. Amennyiben a flottára irányadó biztosítási időszak végéig (évforduló) a darabszám nem emelkedik ismét legalább 5-re és a felek a szerződést az évfordulóra nem mondják fel, akkor a felek ezt a tényt a következő biztosítási időszakra – minden további nyilatkozat nélkül – szerződésmódosításnak tekintik, amelynek alapján a biztosított jármővek biztosítási díja a következő biztosítási időszak első napján hatályos díjszabás szerint számítható egyéni díjra, és a szerződés – egyéb feltételei tekintetében – egyéni szerződésre módosul. A módosított szerződés egyéb feltételeit jelen ÁSZF tartalmazza.
2.6. Amennyiben a gépjármő flotta darabszáma – bármely okból – 5 darab alá csökken, majd a flottára irányadó biztosítási időszak vége előtt (évforduló) a darabszám újra legalább 5-re emelkedik, a jármővek díja és egyéb szerződési feltételei a következőképpen alakulnak:
- a korábban flottába sorolt gépjármővek díja és egyéb szerződési feltételei a flottára irányadó biztosítási időszak végéig változatlanok maradnak,
- azon gépjármővek biztosítási díja, amelyeket a korábban flottába sorolt gépjármővek után a szerződő új biztosítási szerződést köt, de az összes biztosításra feladott gépjármővek darabszáma az 5-öt nem éri el, az egyéni szerződések szerinti díja lesz, s a szerződés egyéb rendelkezéseire is az egyéni szerződések feltételeit kell alkalmazni
- amennyiben a biztosított gépjármővek darabszáma újra eléri az 5-öt, az egyedi díjú gépjármővek, valamint a korábban flottába sorolt gépjármővek biztosítási szerződése az ötödik gépjármő szerződésének létrejötte dátumával a felek jelen megállapodása alapján közös megegyezéssel megszőnik, s ezekre a gépjármővekre a jelen IV. fejezet feltételei szerinti új flottaszerződést kötnek.
V. A helytállási kötelezettség és annak mértéke
1.
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármő üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
2.
2.1. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
2.2. Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármő-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
2.3. Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
3.
3.1. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja az V. fejezet 2. (2.1- 2.2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
3.2. Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék kifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadék kifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
3.3. Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
3.4. A „3.3.” bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
3.5. Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az „3.1”-„3.4” bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejőleg írásban tájékoztatni.
3.6. Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg „3.1” bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
4.
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjármőben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármővel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármőben keletkezett;
c) a károkozó gépjármő biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármő balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármő – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármőre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármő javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármőverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármő balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármő üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
VI. A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
1.
1.1. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármővek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
1.2. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjármővek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú jármővek és a négykerekő segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármővek esetében a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
1.3. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármő) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
2.
2.1. A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, valamint az III. fejezet 1. (1.2.) bekezdésében, továbbá a IX. fejezet 2. (2.6.) bekezdésében meghatározott esetekben a megszőnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
2.2. A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
2.3. A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
2.4. A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjszabás szerint várható díjról.
2.5. A „2.4” bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is történhet, az ügyfél által megadott elektronikus levelezési címre.
VII. A biztosítási szerződés területi hatálya
1.
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
VIII. A biztosító kockázatviselése
1.
1.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a II.1. (1.3.) bekezdésében meghatározott üzembentartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó jármőnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik.
1.2. Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
1.3. Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közremőködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
1.4. A biztosító kockázatviselése a IX.2. (2.4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
1.5. A szerződés érdekmúlással történő megszőnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének időpontjával szőnik meg.
1.6. A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszőnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szőnik meg.
1.7. A szerződés a IX.2. (2.4) bekezdésében meghatározott megszőnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szőnik meg.
IX. Díjfizetés
1.
1.1. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
1.2. A biztosító a kockázatviselése megszőnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
1.3. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
1.4. A biztosítás díja általában az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:
- a biztosító által küldött készpénz átutalási megbízással;
- átutalással;
- csoportos beszedési megbízással;
- negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.
A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális eseteket a biztosító adott évre érvényes díjszabása tartalmazza.
2.
2.1. A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
2.2. Amennyiben az éves alapdíj nem éri el a 12.001,- Ft-ot, egyszeri díjat kell megfizetni, amely a szerződés létrejöttekor esedékes. Ebben az esetben az éves díjfizetési kedvezmény nem érvényesíthető.
2.3. A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára a Ptk. szerinti időarányos késedelmi kamatot számíthat fel.
2.4. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szőnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszőnik.
2.5. A biztosító köteles a szerződés megszőnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszőnése díjnemfizetés miatt következett be.
2.6. Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszőnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszőnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszőnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
2.7. Az üzemben tartó a szerződéses állapot „2.6.” bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszőnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszőnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármő nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
X. Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
1.
1.1. Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
1.2. A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
1.3. A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
1.4. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
1.5. Az üzemben tartó a „1.3” és „1.4” bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni. Amennyiben a befizetett díjak a fedezetlenségi díjra és az első díjra nem nyújtanak egyaránt fedezetet, akkor azt a biztosító elsődlegesen a fedezetlenségi díjra számolja el. Az ezután esetlegesen fennmaradó összeg kerül biztosítási díjként elszámolásra.
1.6. Ha az üzemben tartó az „1.5” bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a IX.2. (2.4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.7. A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármő- kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
Fedezetlenségi díjtételek a 2010. évre vonatkozóan:
Személygépkocsi | Trolibusz | 1 020,- Ft/nap | |
< = 850 ccm | 230,- Ft/nap | Tehergépkocsi | |
851-1150 ccm | 280,- Ft/nap | < 2 tonna teherbírású | 300,- Ft/nap |
1151-1500 ccm | 330,- Ft/nap | 2-6 tonna teherbírású | 640,- Ft/nap |
1501-2000 ccm | 440,- Ft/nap | >6 tonna teherbírású | 960,- Ft/nap |
2001-3000 ccm | 540,- Ft/nap | Vontató | 1 650,- Ft/nap |
> 3000 ccm Motorkerékpár <=150 ccm | 570,- Ft/nap 100,- Ft/nap | Mezőgazdasági vontató Könnyő pótkocsi Nehéz pótkocsi | 100,- Ft/nap 100,- Ft/nap 100,- Ft/nap |
151-350 ccm | 100,- Ft/nap | Utánfutó, lakókocsi | 100,- Ft/nap |
> 350 ccm Autóbusz 10-19 férőhely | 100,- Ft/nap 330,- Ft/nap | Motorkerékpár utánfutó Lassú jármő Munkagép | 100,- Ft/nap 100,- Ft/nap 100,- Ft/nap |
20-79 férőhely | 740,- Ft/nap | Segédmotoros kerékpár | 100,- Ft/nap |
> 79 férőhely | 1 050,- Ft/nap |
XI. Díjtarifa, díjhirdetés
1.
1.1. A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
1.2. A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
1.3. A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a „1.2” bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.
1.4. A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
1.5. A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
2.
2.1. A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a XI.1. (1.1.)-(1.2.) bekezdéseiben meghatározottak szerint módosul.
XII. Bonus-malus rendszer
1.
1.1. Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
1.2. A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mőködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
XIII. Szünetelés
1.
1.1. A biztosító kockázatviselése a jármőnyilvántartásban szereplő gépjármővek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármő a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
1.2. A biztosítót az „1.1.” bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
1.3. A szünetelés a „1.2.” bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármő ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
1.4. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszőnik.
1.5. A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés megszőnésének a napja.
1.6. A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a „1.2” bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
1.7. A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
1.8. A jármőnyilvántartásban nem szereplő gépjármővek esetében a szünetelésnek nincs helye.
XIV. Kártérítési igények érvényesítése
1.
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármő üzemeltetése során okozott kárt a Kgfbt-ben foglaltak szerint megtéríti.
2.
2.1. A károsult kártérítési igényét a Kgfbt. alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármő üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve a Kgfbt-ben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
2.2. A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
2.3. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
3.
3.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármő és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat:
a) a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b) a gépjármő hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát.
Az így átadott adatok a Kgfbt-ben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
3.2. A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
4.
4.1. A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
4.2. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az „4.1” bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.
4.3. Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
4.4. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a „4.3” bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
4.5. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
4.6. A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – ideértve a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét) – személyes adatairól, a gépjármő hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.
5.
5.1. A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a
V.2. (2.1.)-(2.2.) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerően megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmő, vagy a teljes kárt összegszerően nem állapította meg.
6.
6.1. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
6.2. A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra –a Kgfbt. 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
6.3. Ezek az esetek a következők
- A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező,
- ismeretlen üzemben tartó gépjármőve által
- ismeretlen gépjármővel a Magyar Köztársaság területén okozott,
- a Kgfbt. 26. §-ában meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét a Kgfbt-ben foglaltak alapján – a Kgfbt. 36. §-ában foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a Kgfbt. 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármővel, továbbá fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában szerződéssel rendelkező üzemben tartó gépjármővével okozták.
6.4. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegő pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
6.5. A biztosító a járadékokat a mindenkor hatályos tőkésítési táblázatának megfelelően tőkésíti. A tőkésítési táblát a biztosító a halandósági viszonyok és a piaci kamatszintek változásának megfelelően rendszeresen frissíti.
7.
7.1. Gépjármő károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
7.2. A biztosító a gépjármőben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármő helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel.
Ellenkező esetben a biztosító a gépjármőben keletkezett kárként a 7.1. bekezdés szerinti nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.
8.
8.1. Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármő kormánymőve, futómőve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás - a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjármővekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármő esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
8.2. A gépjármőben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármő mőszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármő a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjármővet közlekedésbiztonsági szempontból a 8.3. bekezdésben meghatározott kivétellel mőszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjármővet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ideiglenesen kivonta a forgalomból.
8.3. A 8.2. bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármő mőszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjármővekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármővet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.
8.4. A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjármővekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármő esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjármővet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - végleg kivonta a forgalomból.
8.5. A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 7.1. bekezdés szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó a 8.1. bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt mőszaki vizsgálatra a gépjármővet nem mutatta be, és a mőszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
8.6. A 7.2. bekezdésben, valamint a 8.2.-8.5. bekezdésekben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a
7.1. bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegő szolgáltatási előleget nyújtson.
8.7. A 8.1.-8.6. bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármő telephely szerinti országa nem a Magyar Köztársaság.
9.
9.1. A károsult a káresemény a biztosítónál bejelentheti:
- személyesen az ügyfélszolgálati irodákban;
- írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett levélben;
- telefonon az erre fenntartott telefonvonalakon;
- interneten az erre a célra kialakított felületen;
- e-mailben az erre a célra létrehozott e-mail címen;
A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
9.2. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.
9.3. A biztosító helytállásához a biztosított részéről különösen az alábbi iratok, dokumentumok vagy azok hiteles, vagy egyszerő másolatának becsatolását kérheti:
- Európai baleseti bejelentő lap (Kék-sárga)
- Biztosító által rendszeresített kárjelentő lap
- Az okozó nyilatkozata
- A balesettel kapcsolatos hatósági és egyéb okiratok (pl.: szakvélemény)
- Személyi-, személyazonosító igazolvány, útlevél
- A gépjármő tulajdonjogát és üzembentartói jogosultságát (pl.: törzskönyv engedményező irat, meghatalmazás), mőszaki állapotát igazoló iratok. Forgalmi engedély
- A gépjármő jogszerő használatát igazoló iratok
- Tanúnyilatkozat
- Rendőr hatósági iratok, Bírósági eljárás iratai
- Orvosi-, egészségügyi iratok
- Menetlevél vagy egyéb útnyilvántartás
- Hatósági iratok, Helyreállítási-, anyag beszerzési árajánlatok, kalkulációk, vásárlási számlák.
- Megsemmisítési jegyzőkönyv
- Előzmény kár iratok
A biztosító elrendelheti a károkozó gépjármő szemléjét
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
9.4. Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.
XV. Törvényi engedmény
1.
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a jelen XXXX XXX. fejezet 6.3 pontjában meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
XVI. Visszkereset
1.
1.1. A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint – a Kgfbt. 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, illetve fizetésképtelenné vált biztosító helyett eljárva – a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjármővet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjármővet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármő vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármő vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármő vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármővet engedéllyel vezető esetében a gépjármővezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármő súlyosan elhanyagolt mőszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
1.2. Ha a biztosított a XVI. fejezet „1.1” bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
1.3. Ha az üzemben tartó a XVI. fejezet „1.1” bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
1.4. Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy a XVI. fejezet „1.1” bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
1.5. Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
XVII. Elévülés
Jelen szerződésből eredő igények elévülési idejére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók.
XVIII. Záradék
Amennyiben a jogszabályi rendelkezések oly módon változnak, hogy azok, vagy azoknak bármely része ellentétes jelen ÁSZF megfelelő rendelkezéseivel, akkor jelen ÁSZF vonatkozó szabályai a jogszabály változás hatályba lépésével egyidejőleg a módosult jogszabálynak megfelelő tartalomra módosulnak.
WABARD Biztosító Zrt.
19/19