Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-FB-50082/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Generali- Providencia Biztosító Zrt. számára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: ..., továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx.
Xxxxx Xxxxxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A Felügyelet a Biztosítót - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt - 200.000 Ft - azaz kettőszázezer forint - fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s
Az Ügyfél 2011. július 21-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Az Ügyfél a Biztosítónál rendelkezett (…) életbiztosítási szerződéssel, amely a díjfizetés elmaradása miatt díjmentessé vált 2010. március 1-jével. Az Ügyfél ezután 2010. október 19- én, a díjmentesített szerződésre (…) Ft biztosítási díjat fizetett be. Az Ügyfél 2011 tavaszán a Biztosító (…) ügyfélszolgálati irodájában azt a tájékoztatást kapta, hogy szerződésének visszavásárlási értéke (…) Ft, az általa 2010 októberében, a szerződés díjmentesítését követően befizetett összeget pedig teljes egészében visszakapja majd. 2011. június 14-én az Ügyfél a szerződést visszavásárolta. Ekkor a Biztosító (…) irodájában ismét arról tájékoztatták, hogy szerződésének visszavásárlási értéke (…) Ft és a (…) Ft-ot teljes egészében vissza fogja kapni. Az Ügyfél részére a Biztosító ezután (…) Ft-ot fizetett ki, míg az ígért (…) Ft visszafizetése elmaradt. A Biztosító az Ügyfél telefonon tett panaszára adott, 2011. július 11-én kelt válaszlevelében a téves tájékoztatást elismerte.
1. Az Ügyfél beadványában kifogásolta a Biztosító által kifizetett visszavásárlási összeg mértékét, illetve az általa, a szerződés díjmentesítését követően teljesített (…) Ft-os befizetés visszafizetésének elmaradását.
2. Az Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy őt több alkalommal tévesen tájékoztatták a Biztosító munkatársai a szerződés visszavásárlási értékét illetően.
A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §- ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:
1. A Felügyelet a kérelem ezen pont szerinti része tekintetében – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – FK-II-70990/2011. számú végzésében az eljárás megszüntetéséről döntött a végzésben foglalat indokolás szerint.
2. A Biztosító 2011. augusztus 23-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2007. szeptember 01- jei kezdettel rendelkezett nála (…) befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéssel. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél által a díjmentesített szerződésre befizetett (…) Ft- os befizetést nem utalta vissza, mivel díjmentesített szerződések esetében nem ismeri az ügyfelek döntését, így az Ügyfél esetében sem tudta azt, hogy a későbbiekben beérkezik-e a reaktiválási kérelem, ezért a Biztosító a szerződési feltételekre hivatkozva a már korábban díjmentesített szerződésre befizetett féléves biztosítási díj összegét átváltotta befektetési egységekre.
A Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételeinek III. 5. 2. pontja szerint:
„5.2.2. A díjelőlegen felül megfizetett rendszeres, illetve egyszeri biztosítási díj jóváírása legkésőbb a biztosítási díjnak a biztosító számlájára - a megfelelő azonosítókkal (név, kötvényszám) - való beérkezésének időpontját követő értékelési napra meghatározott eladási áron történik.
5.2.3. Az eseti biztosítási díj jóváírása legkésőbb a biztosítási díjnak a biztosító számlájára - a megfelelő azonosítókkal (név, kötvényszám, az eseti díjra vonatkozó díjfelosztási nyilatkozat) - való beérkezésének időpontját követő értékelési napra meghatározott eladási áron történik.
Amennyiben a szerződő eseti díj felosztásáról szóló írásbeli rendelkezése az eseti díj beérkezésétől számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a biztosítóhoz, úgy az eseti díj a beérkezését követő 6. munkanapra érvényes eladási áron, az egyszeri, illetve a rendszeres díjakra vonatkozó aktuális díjfelosztási nyilatkozat szerint kerül felosztásra az egyes eszközalapok között.”
A Biztosító a szerződési feltételek fentebb hivatkozott pontjára tekintettel az Ügyfél által 2010. október 19-én befizetett (…) Ft-ot 2010. október 22-i értéknappal befektette.
A Biztosító 2011. augusztus 23-án kelt nyilatkozatában elismerte ugyanakkor, hogy munkatársai az Ügyfelet a (…) személyes ügyfélszolgálati irodában 2011. március 02-án tévesen (…) Ft visszavásárlási összegről és (…) Ft-os visszautalandó tételről, majd 2011. június 14-én (…) Ft-os visszavásárlási összegről és (…) Ft-os visszautalandó tételről tájékoztatták, mivel nem vették figyelembe azt, hogy a (…) Ft-os összeg a szerződési feltételeknek megfelelően befektetésre került, így az a visszavásárlási értékbe beleszámít.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.”
Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”
Az Fttv. 3. § (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely
a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és
b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.”
Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”
Az Ügyfélnek az életbiztosítási szerződés visszavásárlásáról hozott döntése ügyleti döntésnek tekinthető, melyet jelentően befolyásol a Biztosítónak a visszavásárlás esetén kézhez kapott összeg mértékéről szóló tájékoztatása.
A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító munkatársai megvalósították az Fttv. hivatkozott szakaszainak megsértését azzal, hogy az Ügyfelet mind a szerződés visszavásárlási értékéről, mind pedig a 2010 októberében befizetett (…) Ft biztosítási díj visszautalásáról tévesen tájékoztatták.
A Felügyelet - a Biztosító fogyasztóvédelmi eljárás során tett nyilatkozatára is figyelemmel - az eljárás során megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfelet tévesen tájékoztatta a szerződéssel kapcsolatos kifizetésről mind annak a visszavásárlás előtt történt előzetes érdeklődése során, mind a visszavásárlási kérelme előterjesztésekor, amikor a Biztosító ügyintézője úgy nyilatkozott, hogy a szerződés visszavásárlása esetén a 2010 októberében befizetett (…) Ft-ot az Ügyfél teljes összegben visszakapja (…) Ft-os összeget meghaladó visszavásárlási értéken felül, holott a kifogásolt (…) Ft-os biztosítási díjat a Biztosító 2010. október 22-én átváltotta befektetési egységekre és a visszavásárlási összeg kifizetése során azt is figyelembe vette a visszavásárlási összeg mértékének meghatározásakor, ezért a (…) Ft teljes visszafizetésére már nincs lehetőség.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimertette az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat.
3. A Biztosító 2011. augusztus 23-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfélnek (…) Ft visszavásárlási összeget fizetett ki, amely tartalmazta egyrészt az Ügyfél által a díjmentesítésig befizetett összegek (…) Ft-os visszavásárlási összegét, valamint a 2010. október 19-én teljesített (…) Ft-os befizetésnek a szerződés megszűnésekor történő visszaváltási értékét, azaz (…) Ft-ot. A Biztosító a téves tájékoztatásra tekintettel az Ügyfelet úgy kompenzálta, hogy a (…) Ft-os befizetés és annak (…) Ft-os visszaváltási értéke közötti (…) Ft-os különbözetet az Ügyfélnek megtérítette.
A Psztv. 71. § (1) szerint „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
Az Fttv. megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet továbbá az Fttv. megsértése miatt a Biztosítót 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a Biztosító ügyintézői az Ügyfél tájékoztatása során a szakmai gondosság követelményét megsértve jártak el akkor, amikor annak többszöri érdeklődése során sem tudtak pontos felvilágosítást adni az Ügyfél számára arról, hogy az életbiztosítási szerződésére befizetett biztosítási díj összegével mi történt, azt a Biztosító befektette-e vagy sem, a szerződés díjmentesítését követően befizetett biztosítási díjak esetében a szerződési feltételek alapján mi a követendő eljárás. A Biztosító ügyintézőitől, mint a Biztosító által terjesztett életbiztosítási termék ismerőitől elvárható, hogy a szerződési feltételek ismeretében valós tájékoztatást nyújtsanak az ügyfelek részére arról, hogy az adott biztosítási termék szerződési feltétételei alapján mi a követendő eljárás, a díjmentesítést követően befizetett biztosítási díjnak mi lesz a sorsa, illetve az is elvárható, hogy a visszavásárlás esetén a szerződő felet megillető visszavásárlási összeg mértékéről pontos tájékoztatást adjanak, különös tekintettel arra, hogy a Biztosító rendelkezik mindazon nyilvántartással, melynek alapján a visszavásárlási összeg mértéke pontosan meghatározható. Az Ügyfél csak teljes körű és alapos tájékoztatást követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy az által kötött, majd visszavásárolt életbiztosítási szerződés esetén a visszavásárlási összeg mértékéről képet kapjon, illetve a szerződés megszüntetése folytán őt megillető összeg mértékét pontosan megismerje.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 64-73 §-ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110.§ (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327.§ (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. november 14.