EGYEZMÉNY

EGYEZMÉNY

A NŐKKEL SZEMBEN ALKALMAZOTT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS MINDEN FORMÁJÁNAK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRŐL

A jelen Egyezmény Részes Államai,

Megállapítva azt, hogy Egyesült Nemzetek Alapokmánya útólag megerősíti az alapvető emberi jogokba, az ember személyének méltóságába és értékességébe, valamint a férfiak és a nők egyenjogúságában vetett hitet,

Megállapítva azt, hogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megerősíti a hátrányos megkülönböztetés megengedhetetlenségének elvét és kinyilvánítja, hogy minden ember szabadnak, valamint a méltóság és a jogok szempontjából egyenlőnek született, továbbá, hogy minden fajta megkülönböztetés nélkül, ideértve a nemek közötti különbséget is - mindenkit megillet az említett Xxxxxxxxxxxxxx felsorolt összes jog és szabadságjog,

Megállapítva azt, hogy az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmények Részes Államai a férfiak és a nők számára kötelesek egyenlő gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári és politikai jogokat biztosítani,

Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek és a szakosított ügynökségek védnöksége alatt létrejött, a férfiak és a nők jogegyenlőségének előmozdítását célzó nemzetközi egyezményeket,

Figyelembe véve egyben az Egyesült Nemzetek és a szakosított ügynökségek által elfogadott, a férfiak és a nők egyenlőségének előmozdítását célzó határozatokat, nyilatkozatokat és ajánlásokat,

Aggódva azonban amiatt, hogy az említett különböző okmányok ellenére a nőkkel szemben továbbra is léteznek széleskörű hátrányos megkülönböztetések,

Emlékeztetve arra, hogy a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések sértik az egyenjogúság és az emberi méltóság tiszteletének elveit, akadályai annak, hogy a nők a férfiakkal egyenlő feltételek mellet vegyenek részt országaik politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében, gátolják a társadalom és a család előrehaladását, megnehezítik, hogy a nők országaik és az emberiség szolgálatában teljes mértékben kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeiket,

Aggódva amiatt, hogy a szegénység által sújtott helyzetekben a nők jutnak hozzá a legcsekélyebb mértékben az élelemhez, egyészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatási lehetőségekhez, valamint egyéb szükségletek kielégítéséhez,

Abban a meggyőződésben, hogy a méltányosságra és az igazságosságra alapozott új nemzetközi gazdasági rend kialakítása lényeges mértékben hozzájárul majd a férfiak és a nők közötti egyenlőség biztosításának megvalósításához,

Hangsúlyozva, hogy az apartheid, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, az agresszió, az idegen megszállás és uralom, valamint az Államok belső ügyeibe való beavatkozás minden formájának megszüntetése lényeges a férfiak és a nők jogainak teljes biztosításához,

Igazolva, hogy a nemzetközi béke és biztonság megerősítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közötti kölcsönös együttműködés, függetlenül társadalmi és gazdasági rendszereiktől, a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés alá helyezett általános és teljes leszerelés és különösen az atomfegyverekre vonatkozó leszerelés, az igazságosság és egyenlőség és kölcsönös előnyök elveinek megerősítése az államközi kapcsolatokban, az idegen és gyarmati uralom, valamint külföldi megszállás

alatt élő népek önrendelkezésre és függetlenségre vonatkozó jogának megvalósítása, csakúgy, mint a nemzeti szuverenitás és területi épség tiszteletben tartása előmozdítja a társadalmi haladást és fejlődést és következésképpen hozzájárul majd a férfiak és a nők közötti teljes egyenlőség eléréséhez,

Abban a meggyőződésben, hogy egy ország teljes és sokoldalú fejlődése, a világ jóléte és a béke ügye megkövetelik a nőknek az élet minden területén való teljes közreműködését, a férfiakkal egyenlő feltételek mellett,

Szem előtt tartva a nőknek a család jólétében és a társadalom fejlesztésében való, eddig nem teljes mértékben elismert, jelentős közreműködését, az anyaság társadalmi jelentőségét, továbbá mindkét szülő szerepét a családban és gyermekek felnevelésében, és annak tudatában, hogy a nőnek az utódok létrehozásában játszott szerepe nem lehet hátrányos megkülönböztetés alapja, hanem a gyermek nevelése megköveteli a felelősség megosztását a férfiak és a nők, valamint a társasdalom egésze között,

Tudatában annak, hogy a társadalomban a férfiak által betöltött hagyományos szerepnek, valamint a nők szerepének megváltoztatása szükséges a férfiak és a nők közötti teljes egyenjogúság eléréséhez,

Eltökélve arra, hogy megvalósítják a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések kiküszöböléséről szóló Nyilatkozatban felsorolt elveket, és hogy - ebből a célból megteszik a szükséges intézkedéseket, a megkülönböztetés minden formájának és megnyilvánulásának megszüntetéséhez

Megállapodtak a következőkben:

I. rész

1. szakasz

Az Egyezmény vonatkozásában a "nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés" kifejezés a nemi hovatartozás miatti minden olyan megkülönböztetést, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek az a hatása vagy célja, hogy csorbítsa vagy ellehetetlenítse a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári vagy bármely más területen fennálló jogokat és alapvető szabadságoknak elismeréstét és megvalósítását, a férfiak és a nők közötti egyenjogúság alapján, a nők által való gyakorlatát, függetlenül családi állapotuktól.

2. szakasz

A Részes Államok elítélik a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formáját, egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló megfelelő eszközökkel, halasztás nélkül olyan politikát folytatnak, amely kiküszöböli a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetést, és ennek érdekében kötelezettséget vállalnak arra, hogy:

a) beiktatják a férfiak és a nők egyenjogúságának elvét nemzeti alkotmányukba vagy más, megfelelő törvényeikbe, amennyiben ez eddig még nem történt volna meg, és a jogi vagy egyéb megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak az említett elv gyakorlati alkalmazásáról,

b) megfelelő jogszabályokat és más intézkedéseket fogadnak el, ideértve - szükség esetén - a szankciókat is, amelyekkel megakadályozzák a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formáját,

c) a férfiakéval egyenjogú alapon létrehozzák a nők jogainak törvényes védelmét, továbbá megfelelő hatáskörű nemzeti bíróságok és más közintézmények révén biztosítják a nők hatékony védelmét a hátrányos megkülönböztetés minden megnyilvánulásával szemben,

d) tartózkodnak a nőkkel szemben mindenféle hátrányos megkülönböztető cselekménytől vagy gyakorlattól és gondoskodnak arról, hogy az állami szervek és intézmények az említett kötelezettségekkel összhangban járjanak el,

e) megteszik az összes szükséges intézkedést, hogy kiküszöböljék a nőkkel szemben bármely személy, szervezet vagy vállalat által alkalmazott hátrányos megkülönböztetést,

f) megtesznek minden megfelelő intézkedést, ideértve a törvényhozást is, abból a célból, hogy módosítsák vagy hatályon kívül helyezzék azokat a hatályos törvényeket, rendeleteket, és megváltoztassák azokat a szokásokat és gyakorlatokat, amelyek a nőkkel szemben hátrányos megkülönböztetést jelentenek,

g) hatályon kívül helyezik mindazon büntető rendelkezéseket, amelyek a nőkkel szemben hátrányos megkülönböztetést jelentenek.

3. szakasz

A Részes Államok minden területen, különösen politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális területen, megtesznek minden megfelelő intézkedést, ideértve a törvényhozást is, a nők teljes mértékű fejlődésének és előrehaladásának biztosítása érdekében, hogy szavatolják számukra az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesítését és élvezését a férfiakkal való egyenjogúság alapján.

4. szakasz

1. A Részes Államokban a férfiak és a nők közötti tényleges egyenjogúság elérésének meggyorsítása érdekében hozott átmeneti intézkedéseket nem lehet az Egyezményben meghatározott hátrányos megkülönböztetésnek tekinteni, de ez semmiképpen nem lehet az egyenlőtlen vagy különböző bánásmód következménye; ezeket az intézkedéseket meg kell szüntetni akkor, amikor a lehetőségek és a bánásmód egyenlőségének célkitűzései megvalósultak.

2. A Részes Államok részéről az anyaság védelmét célzó különleges intézkedések elfogadását, ideértve az Egyezményben foglalt ilyen intézkedéseket is, nem lehet hátrányos megkülönböztetésnek tekinteni.

5. szakasz

A Részes Államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, hogy:

a) megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előfeltételeket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének avagy a férfiak illetve a nők hagyományokhoz igazodóan megmerevített szerepkörének elképzelésén nyugszanak,

b) gondoskodjanak arról, hogy a családi nevelés felölelje az anyaság, mint társadalmi szerep megfelelő megértését, valamint annak elismerését, hogy a férfiakat és a nőket közös felelősség terheli gyermekeik felnevelésében és fejlődésük biztosításában, gondot viselve minden esetben, elsősorban a gyermek érdekeiről.

6. szakasz

A Részes Államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, ideértve a törvényhozást is, abból a célból, hogy elfojtsák a nőkereskedés és a nők prostitúciós kizsákmányolásának minden formáját.

II. rész

7. szakasz

A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben az ország politikai és közéletében alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére, és különösen kötelesek - a férfiakéval azonos feltételek mellett - biztosítani a nők számára a jogot arra, hogy:

a) minden választáson és népszavazáson szavazzanak, továbbá, hogy választhatóak legyenek minden nyilvános választáson megválasztott testületbe,

b) részt vegyenek a kormánypolitika kialakításában és annak végrehajtásában, valamint, hogy közszolgálati tisztségeket töltsenek be és elláthassanak minden közéleti feladatot minden kormányzati szinten,

c) részt vegyen az olyan nem állami szervezetek és egyesületek munkájában, amelyek az ország közéletének és politikai életének kérdéseivel foglalkoznak.

8. szakasz

A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a nők számára, a férfiakéval azonos feltételek mellett, hátrányos megkülönböztetés nélkül, lehetőség nyíljék kormányuknak nemzetközi szinten való képviseletére, valamint a nemzetközi szervezetek munkájában való részvételére.

9. szakasz

1. A Részes Államok elismerik a nőknek azt a jogot, hogy a férfiakéval egyenlő feltételek mellett megszerezzék, megváltoztassák vagy megtartsák állampolgárságukat. Különösen kötelesek a nők számára biztosítani azt, hogy sem egy külföldivel kötött házasság, sem a férj által a saját állampolgárságának a házasság alatt történt megváltoztatása ne változtassa meg automatikusan a feleség állampolgárságát, ne tegye őt hontalanná vagy ne kényszerítse rá a férjnek állampolgárságát.

2. A Részes Államok kötelesek a nők számára a férfiakéval egyenlő jogokat biztosítani gyermekeik állampolgárságát illetően.

III. rész

10. szakasz

A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére abból a célból, hogy a férfiakéval egyenlő jogokat biztosítsanak számukra z oktatás területén, a férfiak és a nők egyenjogúságának alapján kötelesek különösen biztosítani:

a) egyenlő feltételeket a pályafutásban, a pályaválasztásban, tanulásban és az oklevél megszerzésében vidéken és városban minden intézménytípusban, ezt az egyenjogúságot az iskolaelőkészítő, az általános iskola, a szakiskola, a szakmunkásképző és műszaki szakiskolai képzés, valamint a szakmai továbbképzés minden típusában biztosítani kell,

b) azonos tantervek hozzáférhetőségét, azonos vizsgák letételét, azonos képzettségű oktató személyzetet, azonos minőségű iskolai épületeket és felszereltséget,

c) a férfiak és a nők szerepköreit illetően a hagyományos elképzelések kiküszöbölését az oktatás minden szintjén és minden formájában, ösztönözve a vegyes tagozatokat és más olyan oktatási típusokat, amelyek hozzájárulnak ennek az elvnek az eléréséhez, különösen a tankönyvek és tantervek felülvizsgálata, valamint az oktatási módszerek kiigazítása útján,

d) azonos lehetőségeket és ösztöndíjak és más vissza nem térítendő tanulmányi juttatások előnyeinek igénybevételére,

e) azonos lehetőségeket a permanens képzési programok megközelítésének lehetőségét, ideértve a felnőttoktatási terveket és funkcionális írás-olvasás oktatási programokat, különösen azokat, amelyeknek célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül csökkentsék a férfiak és a nők közötti képzettségbeli különbségeket,

f) a női fiatalság lemorzsolódási arányának csökkentését, továbbá programok megszervezését olyan leányok és asszonyok részére, akik idő előtt abbahagyták az iskolai tanulmányaikat,

g) azonos lehetőségeket a sportokban és a testnevelési oktatásban való részvételre,

h) azokhoz a sajátosan az oktatásra vonatkozó adatokhoz való hozzájutást, melyek célja a családok egészségének és jólétének biztosításában való segítségnyújtás, ideértve a családtervezési tájékoztatást és szaktanácsadást is.

11. szakasz

1. A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben a foglalkoztatás területén alkalmazott hátrányos megkülönböztetések kiküszöbölésére, abból a célból, hogy a férfiak és a nők közötti egyenjogúság alapján azonos jogokat biztosítsanak, különösen:

a) a munkához való jogot, amely minden ember elidegeníthetetlen joga,

b) azonos foglalkoztatási lehetőségekhez való jogot, ideértve azt is, hogy ugyanazon ismérveket kell alkalmazni a jelöltek kiválasztáskor a munkakörben,

c) a szabad szakmaválasztás és munkavállalás jogát, az előlépésre, a foglalkoztatás biztonságára, továbbá az összes kedvezményre és szolgáltatási feltételre vonatkozó jogot, a szakmai képzéshez és átképzéshez való jogot, ideértve a szakmunkásképzést, a magasabb fokú szakmai képzést és a kiegészítő képzést is,

d) az egyenlő munkabérhez való jogot, ideértve a jutalmakat is, továbbá jogot az azonos értékű munkával kapcsolatos egyenlő elbánásra, valamint a munka minőségének értékelésével kapcsolatos elbánás egyenlőségére,

e) jogot a társadalombiztosításhoz, különösen nyugdíjbavonulás, munkanélküliség, betegség, rokkantság, valamint az idős kor és más munkaképtelenség esetében, továbbá jogot a fizetett szabadsághoz,

f) jogot az egészségvédelemhez és a munkavédelemhez, ideértve a nők biológiai és szaporodási funkcióinak védelmét is.

2. Abból a célból, hogy meggátolják a nőkkel szemben a házasságuk vagy az anyaságuk miatti hátrányos megkülönböztetést, továbbá hogy biztosítsák a munkához való tényleges jogot, a Részes Államok megfelelő intézkedéseket tesznek:

a) szankciók kilátásba helyezésével megtiltani a terhesség vagy a szülési szabadság miatti elbocsátást, továbbá a családi állapotra tekintettel történő megkülönböztetést az elbocsátásokkor,

b) bevezetni a fizetéssel vagy hasonló szociális kedvezményekkel járó szülési szabadságot a korábbi munkahely, rangsorolás vagy szociális juttatások elvesztése nélkül,

c) ösztönözni az olyan szükséges, kisegítő szociális szolgáltatások nyújtását, amelyek lehetővé teszik a szülőknek, hogy összeegyeztessék családi kötelezettségeiket a munkahelyi kötelezettségeikkel és a közéletben való részvétellel, elsősorban a gyermekgondozó intézmények hálózata létesítésének és fejlesztésének előmozdítása útján,

d) különleges védelmet biztosítani a nők részére terhességük alatt az olyan jellegű munkában, amely biztosítottan ártalmas számukra.

3. A tudományos és technológiai ismeretek tükrében a jelen szakasszal felölet védelmet biztosító jogszabályi intézkedéseket időközönként felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani megszüntetni vagy meghosszabítani.

12. szakasz

1. A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben az egészségügyi ellátás területén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére érdekében, abból a célból, hogy a férfiak és a nők egyenlőségének alapján biztosítsák a nők számára az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét, ideértve a családtervezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat is.

2. A fenti 1. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Részes Államok a nők számára biztosítják a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak idejére, szükség esetén ingyenes szolgáltatásokat, valamint a terhesség és a szoptatás alatt megfelelő élelmezés nyújtását.

13. szakasz

A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben a gazdasági és társadalmi élet egyéb területein alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére, abból a célból, hogy a férfiak és a nők egyenjogúsága alapján azonos jogokat biztosítsanak a nők számára, különösen:

a) jogot a családi juttatásokhoz.

b) jogot a bankkölcsönökhöz, jelzálog-kölcsönökhöz és a pénzügyi hitel egyéb formáihoz,

c) jogot a kikapcsolódáshoz, a sporthoz és a kulturális élet minden területén való részvételhez.

14. szakasz

A Részes Államok figyelembe veszik a vidéken élő nőket érintő sajátos problémákat, továbbá azt a jelentős szerepet, amelyet a családjuk gazdasági fenntartásában betöltenek, ideértve azt a gazdaságban végzett munkájukat is, amelyet nem valósítanak meg bevételt, és megtesznek minden megfelelő intézkedést abból a célból, hogy gondoskodjanak az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáról a vidéken élő nők esetében is.

A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a vidéken élő nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése végett, hogy a férfiak és a nők egyenjogúságának alapján biztosítsák számukra részvételüket a vidék fejlesztésében, élvezzék annak előnyeit, különösen, hogy biztosítsák számukra a jogot arra, hogy:

a) minden szinten részt vegyenek a fejlesztési tervek kidolgozásában és megvalósításában,

b) igénybe vehessék a megfelelő egészségügyi intézményeket, ideértve a családtervezéssel kapcsolatos szaktanácsadást és szolgáltatásokat is,

c) közvetlenül részesedhessenek a társadalombiztosítási szolgáltatásokból,

d) részesülhessenek a formális és nem formális iskolai képzés és oktatás minden formájában, ideértve az írni-olvasni tudás megszerzését is, továbbá hogy részesülhessenek a helyi közösségek minden szolgáltatásában és tanácsadói szolgáltatásokban, aminek eredményeképpen - többek között - fokozni tudják szakmai jártasságukat,

e) önsegítő csoportokat és szövetkezeteket szervezzenek, a célból, hogy egyenlő gazdasági lehetőségek álljanak rendelkezésükre munkavállalás vagy önálló gazdasági tevékenység útján,

f) részt vegyenek a helyi közösség minden tevékenységben,

g) hozzájussanak a mezőgazdasági hitelekhez és kölcsönökhöz, értékesítési lehetőségekhez, megfelelő technológiához, valamint egyenlő elbánásban részesüljenek a föld- és agrárreform során, valamint az újbóli telepítés programjában,

h) megfelelőek legyenek az életkörülményeik, különösen a lakásellátás, a közegészségügyi feltételek, a villamosenergia- és vízellátás, a közlekedés és a távközlés területein.

IV. rész

15. szakasz

1. A Részes Államok elismerik a nők részére a férfiakéval azonos törvény előtti egyenjogúságot.

2. A Részes Államok elismerik polgári ügyekben a nők részére a férfiakéval azonos jogképességet, valamint azonos lehetőségek igénybevételét biztosítják számukra. Hangsúlyozottan egyenlő jogokat biztosítanak a nők részére szerződések megkötésében és vagyonkezelésben, és egyenrangúan kezelik őket a különböző fokú bíróságok eljárásának összes szakaszaiban.

3. A Részes Államok megállapodnak abban, hogy minden olyan törekvés, továbbá minden egyéb bármiféle fajta jogi hatállyal bíró magánokirat, amely arra irányul, hogy korlátozza a nők jogképességét, semmisnek és érvénytelennek minősül.

4. A Részes Államok elismerik a férfiak és a nők számára az azonos jogokat a személyek mozgásáról, a tartózkodási és lakhely szabad megváltoztatásáról szóló törvény tekintetében.

16. szakasz

1. A Részes Államok megtesznek minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben a házassággal és a családi viszonyokkal összefüggésben alkalmazott megkülönböztetések kiküszöbölése végett és különösen kötelesek a férfiak és a nők egyenjogúságának alapján biztosítani:

a) azonos jogot a házasságkötésre,

b) azonos jogot a házastárs szabadon történő megválasztására, valamint arra, hogy csakis szabad elhatározásukból és teljes jóváhagyással kössenek házasságot,

c) azonos jogokat és kötelességeket a házasság alatt és annak felbontásakor,

d) azonos szülői jogokat és kötelezettségeket gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben, függetlenül családi állapotuktól. Minden esetben a gyermek érdekeinek kell feltétlenül irányadónak lennie,

e) azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek családtervezésről, valamint, hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását,

f) azonos jogokat és kötelezettségeket a gyermekekre vonatkozó gyámsággal, gondnoksággal, vagyonkezeléssel és örökbefogadással vagy hasonló intézményekkel kapcsolatban, ha fennállnak a nemzeti jogszabályalkotásban. Minden esetben a gyermekek érdekeit kell elsősorban figyelembe venni,

g) azonos személyes jogokat a férj és a feleség viszonylatában, ideértve a családi név, a szakma és a foglalkozás megválasztásának a jogát is,

h) azonos jogokat mindkét házasfél számára a vagyontárgyak tulajdonjogát, megszerzését, kezelését, igazgatását, élvezetét és az azokkal való rendelkezést illetően, akár ingyenesen, akár jelentős térítés mellett történik is az.

2. A gyermek eljegyzése és házasságkötése nem járhat jogi következményekkel és meg kell tenni minden szükséges intézkedést, ideértve a jogszabályit is, a házasságkötési korhatár alsó mértékének meghatározásáért, valamint a házasságkötés hivatalos anyakönyvi hivatal előtt történő bejegyzésének kötelezővé tételéért.

V. rész

17. szakasz

1. Az Egyezmény végrehajtásában magvalósuló haladás figyelemmel kísérésének céljából a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések kiküszöbölésének kérdéseivel foglalkozó bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani, amely az Egyezmény hatálybalépésekor 18, majd a megerősítést vagy a 35 Részes Állam csatlakozását követően 23 olyan szakemberből áll, akik magas szintű erkölcsi tekintéllyel és az Egyezmény által felölelt területen megfelelő szakismeretekkel és jártassággal rendelkeznek. A szakembereket, akik a Bizottság munkájában személyes minőségben teljesítik feladatukat, a Részes Államok a saját állampolgáraik közül választják, a szakemberek megválasztásánál pedig figyelemmel kell lenni a méltányos földrajzi megoszlás, a civilizációk különböző formái, valamint a főbb jogrendszerek képviseleti elvére is.

2. A Bizottság tagjait titkos szavazással választják meg a Xxxxxx Államok által megnevezett személyek jegyzékéből. Minden Részes Állam egy személyt jelölhet ki saját állampolgárai közül.

3. Az első választást az Egyezmény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell megtartani. Az Egyesült Nemzetek főtitkára az egyes választások napját megelőzően legalább három hónappal köteles levelet intézni a Részes Államokhoz, amelyben felhívja őket arra, hogy két hónapon belül küldjék meg jelöléseiket. A főtitkár az ilyen módon kijelölt valamennyi személyről betűrendes jegyzéket készít, megjelölve azokat a Részes Államokat, amelyek a személyeket jelölték, majd köteles a jegyzéket megküldeni a Részes Államoknak.

4. A Bizottság tagjainak választását a Részes Államok találkozóján tartják meg, amelyet a főtitkár hív össze az Egyesült Nemzetek székhelyén. Ezen a találkozón, melynek határozóképességéhez a Részes Államok kétharmadának részvétele szükséges, a Bizottság megválasztott tagjaivá azok a személyek válnak, akik a legtöbb szavazatot kapják és megkapják a jelenlevő és szavazó Részes Államok képviselő szavazatainak abszolút többségét.

5. A Bizottság tagjait négyéves időtartamra választják meg. Mindemellett azonban, az első választáson megválasztott tagok közül kilencnek a megbízatása két év elteltével lejár, a Bizottság elnöke az első választást követően nyomban sorshúzás útján kiválasztja az említett kilenc tag nevét.

6. A Bizottság további öt tagjának megválasztását az e szakasz 2., 3. és 4. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtartani, a harmincötödik megerősítés vagy az Egyezményhez való csatlakozás bejelentése után. Az ez alkalommal megválasztott további tagok közül kettőnek a megbízása két év elteltével lejár. Ezen két tag nevét a Bizottság elnöke sorshúzással választja ki.

7. Az esetleges üresedések betöltéséhez az a Részes Állam, amelynek szakértője megszűnt a Bizottság tagjaként működni, köteles egy másik szakértőt kijelölni állampolgárai közül, akiknek taggá válásához a Bizottság hozzájárulása szükséges.

8. A Bizottság tagjai, a Közgyűlés jóváhagyásával az Egyesült Nemzetek eszközeiből részesülnek tiszteletdíjban a Közgyűlés által megállapítandó feltételek mellett, figyelemmel a Bizottság által ellátandó feladatkörök jelentőségére.

9. Az Egyesült Nemzetek főtitkára a szükséges személyzetről és feltételekről gondoskodik, abból a célból, hogy a Bizottság hatékonyan elláthassa az Egyezmény alapján betöltendő feladatkörét.

18. szakasz

1. A Részes Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkárához, a Bizottság által történő tanulmányozás végett jelentést küldenek azon jogszabályalkotási, bírósági, közigazgatási vagy egyéb intézkedésekről, amelyeket abból a célból fogdtak el, hogy alkalmazzák az Egyezmény rendelkezéseit, valamint az ebben a vonatkozásban megtett haladást, mégpedig az alábbi időpontokban:

a) egy éven belül, miután az Egyezmény az illető államra vonatkozóan hatályba lép,

b) azt követően legalább négyévenként és ezenfelül akkor, amikor a Bizottság ezt követeli.

2. A jelentések rámutathatnak azokra a tényezőkre és nehézségekre, amelyek hatással vannak az Egyezményben előírt kötelezettségek teljesítésének mértékére.

19. szakasz

1. A Bizottság elfogadja saját ügyrendjét.

2. A Bizottság kétéves időtartamra választja meg tisztségviselőit.

20. szakasz

1. A Bizottság általában évente ülésezik, két hétnél nem hosszabb időtartamra, abból a célból, hogy tanulmányozza azokat a jelenségeket, amelyek az Egyezmény 18. szakaszának megfelelően kerültek a Bizottság elé.

2. A Bizottság üléseit általában az Egyesült Nemzetek székhelyén vagy bármely más megfelelő, a Bizottság által meghatározott helyen tartja.

21. szakasz

1. A Bizottság tevékenységéről a Gazdasági és Szociális Tanács útján évenként jelentést tesz a Közgyűlésnek és a Részes Államoktól kapott jelentések és információk megvizsgálására alapozott javaslatokat adhat, valamint általános ajánlásokat terjeszthet elő. Az említett javaslatokat és általános ajánlásokat a Bizottság jelentésébe kell belefoglalni, a Részes Államok esetleges észrevételeivel együtt.

2. A főtitkár a Bizottság jelentéseit tájékoztatás végett megküldi a nők jogállásával foglalkozó Bizottságnak.

22. szakasz

A szakosított ügynökségek jogosultak képviseltetni magukat az Egyezmény olyan rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatokon, melyek tevékenységük területéhez tartoznak. A Bizottság felkérheti a szakosított ügynökségeket arra, hogy jelentéseket terjesszenek be az Egyezménynek azon rendelkezéseinek alkalmazásáról, melyek tevékenységük köréhez tartoznak.

VI. rész

23. szakasz

Az Egyezmény előírásai nem érintenek más olyan rendelkezést, amely kedvezőbb a férfiak és a nők közötti egyenjogúság megvalósítására, és amelyet

a) a Részes Állam jogszabályai tartalmaznak, vagy

b) bármely más olyan nemzetközi egyezmény, szerződés, megállapodás foglal magában, amely az illető Részes Államban van hatályon.

24. szakasz

A Részes Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy nemzeti szinten megteszik mindazokat a szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják az Egyezményben elismert jogok tényleges gyakorlását.

25. szakasz

1. Az Egyezmény minden Állam részére nyitva áll aláírásra.

2. Az Egyesült Nemzetek főtitkára az Egyezmény letéteményese.

3. Az Egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

4. Az Egyezmény minden Állam részére nyitva áll csatlakozásra. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek főtitkáránál való letétbehelyezésével történik.

26. szakasz

1. Bármely Részes Állam bármikor kívánhatja az Egyezmény felülvizsgálatát az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett írásbeli közlés útján.

2. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése határoz az esetleges lépéseket illetően, amelyeket az említett kívánsággal kapcsolatban tenni kell.

27. szakasz

1. Az Egyezmény attól a naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor az Egyesült Nemzetek főtitkáránál letétbe helyezik a huszadik megerősítő vagy csatlakozási okiratot.

2. Minden olyan államot illetően, amely a huszadik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amely napon megtörtént a saját megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése.

28. szakasz

1. Az Egyesült Nemzetek főtitkára átveszi és közli az összes Állammal azon fenntartások szövegét, amelyekkel az Államok a megerősítés vagy a csatlakozás időpontjában éltek.

2. Az Egyezmény feladatával és céljával össze nem férő fenntartás nem engedhető meg.

3. A fenntartások bármikor visszavonhatók az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítéssel, aki ezt követően az összes Államot tájékoztatja erről. Az ilyen értesítés a beérkezésének napján lép hatályba.

29. szakasz

1. Két vagy több Részes Állam között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült bármely olyan vitát, amelyet nem lehetett tárgyalások útján rendezni, az említett államok bármelyikének kívánságára választott bírósági eljárásnak kell alávetni. Ha a választott bírósági eljárás kérésének napjától számított hat hónapon belül a felek nem tudnak megegyezni a választott bíróság létrehozását illetően, az említett felek bármelyike a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti a vitás ügyet a bíróság alapszabályának megfelelő kérelem útján.

2. Minden Részes Állam jogosult az Egyezmény aláírásának vagy megerősítésének vagy ahhoz való csatlakozásának időpontjában kijelenteni, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az e szakasz 1. bekezdésének megfelelően. Más Részes Államok az e szakasz 1. bekezdésének megfelelően nem lesznek kötelezőek azon Államok viszonylatában, amelyek ilyen fenntartással élnek.

3. Bármely Részes Állam. amely e szakasz 2. bekezdésének megfelelően fenntartással élt, bármikor visszavonhatja ezt a fenntartását az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítés útján.

30. szakasz

Az Egyezményt, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült szövegei egyaránt hitelesek, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

Igazolva, hogy az alulírott szabályosan meghatalmazottak aláírták az Egyezményt.

A NŐKKEL SZEMBEN ALKALMAZOTT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS MINDEN FORMÁJÁNAK

MEGSZŰNTETÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ FŰZÖTT FAKULTATÍV JEGYZŐKÖNYV 1

A jelen Jegyzőkönyv Részes Államai,

megállapítva, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megerősíti a hitet az alapvető emberi jogokba, az ember személyiségének méltóságába és értékébe, valamint a férfiak és a nők egyenlő jogaiba,

úgyszintén megállapítva, hogy az Emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat kihirdeti, hogy minden ember szabadnak, valamint a méltóság és a jogok szempontjából egyenlőnek született és mindenkit megilletnek a benne felsorolt jogok és szabadságok, bármilyen különbség nélkül, ideértve a nemek közötti különbséget is,

emlékeztetve arra, hogy az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződések és az emberi jogokról szóló egyéb nemzetközi eszközök megtiltják a nemek alapján történő hátrányos megkülönböztetést,

úgyszintén emlékeztetve arra, hogy a Nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának megszűntetéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amelyben a Részes Államok elítélik a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formáját és elfogadják a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszűntetése programjának végrehajtását minden megfelelő eszközzel és haladéktalanul,

megerősítve elszántságukat, hogy a nők számára biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és azonos élvezését és hatékony lépést tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák ezen jogok és szabadságok megszegését,

megállapodtak a következőkben:

1. szakasz

A jelen Jegyzőkönyv Xxxxxx Xxxxxxx (a továbbiakban: Részes Államok) elismerik, hogy a nők hátrányos megkülönböztetésének megszűntetésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: Bizottság) illetékes abban, hogy elbírálja a benyújtott felterjesztéseket a 2. szakasszal összhangban.

2. szakasz

A felterjesztéseket benyújthatják egyének vagy egyének csoportja, vagy azok nevében, akik a Részes Államok illetékességébe tartoznak, és akik állítják, hogy az Egyezményben felsorolt bármelyik jog a Részes Állam részéről történő megszegésének áldozata. Az egyének vagy egyének csoportja nevében a felterjesztés azok jóváhagyásával kell, hogy történjen, kivéve ha a szerkesztő igazolhatja, hogy a más nevében az eljárás ilyen jóváhagyás nélkül történhet.

3. szakasz

A felterjesztéseket írásban kell benyújtani és nem lehetnek aláírás nélkül. A Bizottság nem fogadja el egyik felterjesztést sem, amely az Egyezmény azon Részes Államára vonatkozik, amely nem a jelen Jegyzőkönyv részese.

4. szakasz

1 Elfogadott és nyílt az aláírásra és megerősítésre vagy csatlakozásra az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 54/4 határozatával, függelék. 2000. december 22-én lépett hatályba.

1. A Bizottság nem vitatja meg a felterjesztést, ha nem győződött meg arról, hogy minden rendelkezésre álló hazai jogi eszköz kimerült, kivéve, ha az eljárás ilyen jogi eszköz szerint az ésszerű határidőn felül meg van hosszabítva vagy, ha alig valószínű, hogy megfelelő elégtételt nyújt.

2. A Bizottság a felterjesztést elfogadhatatlannak minősiti, ha:

a) azt az ügyet a Bizottság már megvitatta vagy a nemzetközi vizsgálat valamely más fokozata előtt megvitatás illetve megoldás alatt volt vagy van;

b) összeegyeztethetetlen az Egyezmény rendelkezéseivel;

c) nyilvánvalóan alaptalan vagy nem eléggé alátámasztott;

d) visszaélést képez a felterjesztés benyújtására vonatkozó jog tekintetében;

e) a felterjesztés tárgyát képező tények a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt jöttek létre azon Részes Államhoz viszonyítva, amelyről szó van, kivéve ha a feltüntetett tények ezen pillanat után is létrejöttek.

5. szakasz

1. A felterjesztés átvételétől számított bármely pillanatban, de az ügy lényegére vonatkozó határozat meghozatala előtt, a Bizottság az adott Részes Államnak sürgős megvitatás céljából kérelmet nyújthat be, hogy ideiglenes intézkedést tegyen, amely szükséges lehet a megtérítetlen kár elkerüléséhez az áldozat vagy az állítólagos megszegés áldozata vonatkozásában.

2. A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt Bizottság diszkrecionális jogának ellátása nincs hatással az elfogadhatóságra vonatkozó határozatra sem az ügy lényegére.

6. szakasz

1. Abban az esetben, ha a Bizottság a felterjesztést elfogadhatatlannak minősiti, a Részes Államhoz fordulás nélkül, és ha az egyén vagy egyének annak az Államnak hozzájárulnak személyazonosságuk feltárásához, a Bizottság bizalmas módon felhívja a figyelmét az adott Államnak a jelen Jegyzőkönyv alapján benyújtott felterjesztésre.

2. A következő hat hónapban az illető Részes Állam a Bizottságnak megküldi a magyarázat vagy a nyilatkozat okiratát, megvilágítva a kérdést és szükség szerint feltüntetve mindazon intézkedéseket, amelyeket esetleg megtett, hogy javítson a helyzeten.

7. szakasz

1. A Bizottság megvitatja a jelen Jegyzőkönyv alapján átvett felterjesztéseket, figyelembe véve minden olyan információt, amelyet hozzáférhetővé tesznek az egyének vagy egyének csoportja, saját nevükben vagy más nevében, valamint az érdekelt Részes Állam, gondoskodva arról, hogy az adott információt kézbesítették az érintett feleknek.

2. A Bizottság a nyilvánosság előtt zárt üléseket tart a jelen Jegyzőkönyv alapján átvett felterjesztések vizsgálata alkalmával.

3. A felterjesztést követően a Bizottság véleményét javaslataival együtt, ha van, megküldi az érintett feleknek.

4. A Részes Állam figyelmesen megvitatja a Bizottság véleményét javaslataival együtt, ha van, és a Bizottságnak hat hónapon belül írásbeli választ küld, amelybe beiktatja a Bizottság véleményével és javaslataival kapcsolatosan megtett cselekményekre vonatkozó tájékoztatást is.

5. A Bizottság felszólíthatja a Részes Államot, hogy küldjön további tájékoztatást az általa megtett intézkedésekről a Bizottság véleményével és esetleges javaslataival kapcsolatban, beiktatva őket - ha a Bizottság megfelelőnek tartja - a következő jelentésbe, amelyet a Részes Állam benyújt az Egyezmény

18. szakaszának megfelelően.

1. Abban az esetben, ha a Bizottság olyan megbízható értesítéseket kap, amelyek az Egyezménybe foglalt jogok szisztematikus megszegésére utal a Részes Állam részéről, felhívja a Részes Államot, hogy együttműködjön az értesítés vizsgálatában és küldje meg észrevételeit ezen értesítések tekintetében.

2. Figyelembe véve az érintett Részes Xxxxx által megküldött valamennyi észrevételt, továbbá az egyéb hozzáférhető megbízható információt, a Bizottság megbízhat egy vagy több tagját, hogy vizsgálatot folytasson és arról sürgősen tájékoztassa a Bizottságot. Ha szükséges, a vizsgálat felölheti a Részes Állam területére való látogatást, annak jóváhagyásával.

3. Az ilyen nyomozás leletének vizsgálatát követően a Bizottság azokat továbbítja a Részes Államnak a kommentárokkal és javaslatokkal együtt.

4. A Bizottság lelete, kommentárja és javaslata kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Részes Állam megküldi neki saját észrevételeit.

5. A nyomozás bizalmasan történik, a Részes Állam közreműködését pedig kérni fogja az eljárás minden szakaszában.

9. szakasz

1. A Bizottság felhívhatja az illető Részes Államot, hogy az Egyezmény 18. szakaszával előirányzott jelentésébe foglalja bele a jelen Jegyzőkönyv 8. szakaszával összhangban lebonyolított nyomozással kapcsolatosan megtett intézkedések részleteit.

2. Ha szükséges, a jelen Jegyzőkönyv 8. szakaszának 4. bekezdésében foglalt hat hónapos határidő elteltével a Bizottság felhívhatja az illető Részes Államot, hogy tájékoztassa a nyomozással kapcsolatban megtett intézkedésekről.

10. szakasz

1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásának, megerősítésének vagy hozzá való csatlakozásnak pillanatában valamennyi Részes Állam kijelentheti, hogy nem ismeri el a 8. és 9. szakaszban foglalt Bizottság illetékességét.

2. Bármely Részes Állam, amely nyilatkozatot tett a jelen szakasz 1. bekezdésével összhangban, minden pillanatban visszavonhatja ezt a kijelentést, a főtitkárnak küldött értesítéssel.

11. szakasz

A Részes Állam megtesz minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsa az illetékességébe tartozó egyéneknek, ne legyenek kitéve bántalmazásnak vagy megfélemlítésnek a jelen Jegyzőkönyvnek megfelelően a Bizottsághoz való fordulás következményeiként.

12. szakasz

A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján végzett tevékenységeinek összefoglalt áttekintését beépíti az Egyezmény 21. szakasza szerinti éves jelentésébe.

13. szakasz

Valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal, hogy az Egyezményt és a jelen Jegyzőkönyvet hozzáférhetővé teszi a széles körű nyilvánosság számára és megfelelő publicitást biztosít számukra, továbbá megkönnyíti a Bizottság véleményére és javaslataira vonatkozó információkhoz való megközelítést, különösen azokban az ügyekben, amelyek az adott államra vonatkoznak.

A Bizottság meghozza saját ügyrendjét, amelyhez igazodik a jelen Jegyzőkönyvvel meghatározott funkciói ellátása alkalmával.

15. szakasz

1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitott minden olyan állam számára, amely aláírta vagy megerősítette az Egyezményt vagy csatlakozott hozzá.

2. Jelen Jegyzőkönyv minden olyan állam megerősítése alá esik, amely megerősítette az Egyezményt vagy csatlakozott hozzá. A megerősítés eszközeit az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni

3. Jelen Jegyzőkönyv nyitott a csatlakozásra minden olyan állam számára, amely megerősítette az Egyezményt vagy csatlakozott hozzá.

4. A csatlakozás a csatlakozásról szóló eszköz az Egyesült Nemzetek főtitkáránál való letétbe helyezésével történik.

16. szakasz

1. Jelen Jegyzőkönyv a tizedik megerősítési vagy csatlakozási eszköz három hónappal a főtitkárnál való letétbe helyezés után lép hatályba.

2. Mindazon államok tekintetében, amelyek a jelen Jegyzőkönyvet hatályba lépése után erősítik meg vagy csatlakoznak hozzá, a jelen Jegyzőkönyv az adott állam megerősítési vagy csatlakozási eszközének három hónappal a letétbe helyezése után lép hatályba.

17. szakasz

Jelen Jegyzőkönyvre semmilyen fenntartás nem tehető.

18. szakasz

1. Minden Részes Állam javasolhatja a jelen Jegyzőkönyv módosítását vagy kiegészítését és azok szövegét megküldheti az Egyesült Nemzetek főtitkárának. Ezt követően a főtitkár a javasolt módosításokat vagy kiegészítéseket továbbítja a Részes Államoknak, azzal a kérelemmel, hogy közöljék vele óhajtják-e a Részes Államok konferenciájának összehívását javaslataik megvitatása és a róluk való szavazás végett. Abban az esetben, ha a Részes Államok legalább egyharmada az ilyen konferencia mellett nyilatkozik, a főtitkár összehívja a konferenciát az Egyesült Nemzetek oltalma alatt. Minden módosítás vagy kiegészítés, amelyet a konferencián jelenlévő és szavazó Részes Állam többsége elfogadott, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének kell megküldeni jóváhagyás végett.

2. A módosítások vagy kiegészítések akkor lépnek hatályba, miután jóváhagyja őket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése és elfogadja a jelen Jegyzőkönyv Részes Államának kétharmada, alkotmányos eljárásaikkal összhangban.

3. Amikor a módosítások vagy kiegészítések hatályba lépnek, kötelezővé válnak valamennyi Részes Állam számára, amely elfogadta őket, míg a többi Részes Állam a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseihez és az általuk korábban elfogadott módosításokhoz vagy kiegészítésekhez kötődik.

19. szakasz

Minden Részes állam bármikor felmondhatja a jelen Jegyzőkönyvet értesítés küldésével az Egyesült Nemzetek főtitkárának. A felmondás hat hónapos hatályt vált ki attól a naptól, amikor a főtitkár megkapja az értesítést.

2. A felmondás nem érinti a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását a 2. szakasz alapján benyújtott egyik felterjesztés, sem a 8. szakasz alapján történő nyomozás tekintetében, mielőtt a felmondás hatályba lép.

20. szakasz

Az Egyesült Nemzetek főtitkára tájékoztat valamennyi államot:

a) a jelen Jegyzőkönyv aláírásáról, megerősítéséről és a hozzá való csatlakozásról/ a ... összhangban

b) a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépéséről és minden módosításáról vagy kiegészítéséről a 18. szakasszal összhangban

c) minden felmondásról a 19. xxxxxxxxxx összhangban.

21. szakasz

1. A jelen Jegyzőkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült szövegei egyaránt hitelesek, az Egyesült Nemzetek irattárában kell letétbe helyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek főtitkára a jelen Jegyzőkönyv hitelesített másolatát megküldi minden államnak, amelyre az Egyezmény 25. szakasza vonatkozik.